XVII. évfolyam 2012. ősz
A TANÉV ELKEZDŐDÖTT SZORONGÓ DIÁK: A TELJESÍTMÉNYSZORONGÁS JELLEMZŐI …HA ÓVODÁS LESZ A GYERMEK MÉGHOGY NYÁRON CSAK PIHENÜNK! LOGOPÉDIA, GYERMEKJÁTÉKDRÁMA ÉS KOMPLEX MŰVÉSZETI TERÁPIÁS TÁBOR BESZÉLGETÉS ERCSÉNYI JUDITTAL NÁLUNK TÖRTÉNT GRATULÁLUNK!
A tanév elkezdődött A tanév itt kezdődik… hirdette az a rendezvény, amelyen sokadmagammal vettem részt augusztus 30-án a Syma Csarnokban. Nagy kíváncsisággal és sok-sok kérdéssel érkeztem, s ugyanezeket az érzéseket, gondolatokat olvastam le a többi résztvevő arcáról. Igazából nem is kellett olvasgatnom. Meghallgattuk az előadókat, és megtudtuk, hogy ez a 1017. tanév a magyar iskolatörténetben, hallottunk Pannonhalmáról, Klebersberg Kúnóról. A minisztérium első emberei megnyugtattak minket, hogy nincs itt a világvége, a változások nem rengetik meg az életünket, nem államosításról van szó, hanem állami feladatátvállalásról, és szinte észre sem fogjuk venni ezt a változást. Egy előadó odáig ment, hogy elmesélte, megkérdezte a szüleit, hogy annak idején, a negyvenes években, az iskolák államosítása idején, ők érzékeltek-e valamit ebből gyerekként. Semmit nem vettek észre, hangzott a megnyugtató visszaemlékezés a kicsit merész párhuzam végén. (Azóta utána olvastam a neveléstörténetben, és arra az egyszerű következtetésre jutottam, hogy egy történelmi változás szereplői másképpen élik meg ugyanazt a történést.) Sokan voltunk jelen ezen a konferencián, mert válaszokat vártunk a kérdéseinkre, azokra a kérdésekre, amelyeket megint csak egymásnak tehettünk fel. Megpróbáltunk válaszolni rá, vizsgáztunk szövegértésből a szóban elhangzottak és az addig megjelent rendelettervezetek alapján. Azóta tudjuk, hogy valóban van, ami nem változik, jövőre sem vezetik be a pedagógus életpályamodellt. Azóta a tanév valóban elkezdődött, megtartottuk az évnyitót, kiosztottuk a tankönyveket, az órarend, módosítottuk is, megírattuk az év eleji felmérőket, lezajlottak az első szülői értekezletek. És tényleg! Semmi rendkívüli, minden a megszokott rendben folyik. Csak néha számolunk. Számoljuk a hónapokat januárig, számoljuk a létszámokat, számolunk sok mást is, és latolgatunk. A Pedagógiai Szolgáltató Központ 2012. augusztus 1-jén szervezetileg beolvadt a Prizma Általános Iskola és Óvoda EGYMI-be. Feladataink változatlanok, a kerületi munkaközösségek tovább működnek, képzéseket kínálunk, méréseket készítünk elő a 3. és a 7. évfolyamon helyesírásból és komplex fizika-kémia mérést 8. évfolyamon. A szakmai napokat szétválasztottuk, november 29-én tarjuk a közoktatási konferenciát és februárban a módszertani napokat, amelyek elsősorban a munkaközösségek, az óvodapedagógusok programjaira épülnek. A tanév elkezdődött, és tudjuk, amit gyakran hallunk is, hogy azok a gyerekek, akik elkezdték az 1017. tanévet, csak egyszer elsősök, másodikosok… (jó esetben). A mindennapok szakmai munkájához, küzdelmeihez és örömeihez, sikereihez sok erőt, jó egészséget kívánok munkatársaim és magam nevében. Reméljük, hogy az idén is sok kolléga segítségére lehetünk. Változatlanul! Pusztai Katalin pedagógia szakmai szolgáltatás koordinátora
2
PSZICHOLÓGIA Szorongó diák: a teljesítményszorongás jellemzői Izzadó tenyér, gyomorgörcs, ideges babrálás, leblokkolás, vagy éppen kényszeredett nevetés, csak néhány gyakori szorongásra utaló jel, amely a diákok mindennapjaiban gyakran jelentkezik. A megfelelő mértékű idegesség jó hajtóerő, tehát facilitál, túlzott mértéke viszont nincs jó hatással a teljesítményre, illetve a lelki egészségre. Éppen ezért fontos, hogy felismerjük a túlzott mértékű szorongást, amely már nem tesz jót gyermekeinknek, tanítványainknak, vagy akár önmagunknak. A szorongás oka életkoronként változik. Az iskola elkezdése akár kisebb krízisként is felfogható az újdonsült iskolások szempontjából, hiszen az új környezet és elvárások másfajta hozzáállást kívánnak meg tőlük. A jellemzően kötelességtudó és teljesíteni akaró kisiskolást még az elvárásoknak és a tanítónak való megfelelés hajtja, és ha ez valamiképpen csorbát szenved, akkor kialakulhat bennük a feszültség. Később pedig a társakkal való kapcsolatok fontossá válásával az iskolai „közvélemény” nagyon jelentős befolyást gyakorol a tanulók lelkiállapotára. Belehelyezkedve egy diák helyzetébe fontos kérdéssé válik, hogy az osztálytársaim mit is gondolnak rólam a mindennapokban, vagy kifejezetten olyan helyzetben, amikor teljesítenem kell. Ha a szorongás folyamatát szeretnénk valahogyan megérteni, akkor egyik legjobb módja, ha a gondolkodást figyeljük meg, ahogyan azt az úgynevezett kognitív terápiás szemlélet is teszi. Képzeljünk el egy olyan diákot, aki különösen teljesítmény helyzetekben feszült és szorongó. Feleléskor például tipikus szorongó gondolatai a következők lehetnek: „hülyének néznek”, „kinevetnek a többiek”. A negatív gondolatok másik típusánál az a jellemző, hogy ezek saját magára vonatkoznak és a legrosszabb kimenetelt vetítik előre: „nem fog eszembe jutni”, „semmit sem tudok”, vagy „nem tudom, hogyan fogjak hozzá (majd a feleletemhez)”. Az ilyen gondolatokat természetesen negatív, szorongó érzelmek kísérik, amelyek aztán ennek megfelelő testi történéseket váltanak ki. Ezek az ideges gondolatok lehetnek persze reálisak is. A leírt példákban ténylegesen fennállhat a kínos helyzet, hogy kinevetik felelés alatt a tanulót, vagy a „semmit sem tudok” gondolat is igaz lehet, többek között az érdektelenség okozta felkészületlenség, esetleg rejtett részképesség zavar, vagy egyszerűen a nem hatékony tanulási technika miatt. A szorongásra hajlamos diákok nagy részénél azonban a negatív gondolatok erős túlzásokat tartalmaznak a realitáshoz képest, és ezek finom, empatikus kiigazítása sokat segíthet. Summázva a szorongás „képlete” tehát a következő: Veszélyes helyzet alakul ki (kinevetnek, semmit sem tudok) és nem tudok majd vele megküzdeni, nem tudom majd kezelni ezt a helyzetet. Számos esetben a maximalista attitűd áll a szorongás hátterében. A példában szereplő diákunk az iskolai vagy az otthonról hozott nyomás hatására, ilyen elvet is vallhat: „Ha nem vagyok kitűnő, akkor teljes kudarcot vallottam”. Ebben az esetben szélsőséges a gondolkodás és a részleges sikereket nem veszi figyelembe, így diákunk kudarcként éli meg, ha nem a legjobb, és erős szorongást él át. A teljesítménytől, vizsgáktól való szorongás kézben tartható praktikus tanulástechnikai módszerekkel is. A megfelelő életmód és időbeosztás, reális célkitűzések, relaxáció mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók a túlzott idegeskedést enyhítsék a számonkérés helyzeteiben. Felhasznált irodalom: Beck, Aaron T.; Emery, Gary: A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. 1989, Bp. Kováts Szabolcs iskolapszichológus PRIZMA EGYMI
3
ÓVODA …ha óvodás lesz a gyermek Az első pici léptek a virágos, rózsaszín, vagy fehér szandiban, repülő szoknyában, a fiúk vagány tornacipőben, fiús szerelésben közelítenek az óvoda felé. Szöszke haj, copf, huncut szemek, szőkék, barnák, feketék, megannyi szín a maga különlegességében. Meleg kis kezek nyúlnak fel, vesznek el a felnőtt tenyerekben. Eljött hát ez a nap, amit annyiszor emlegettek a felnőttek a parkban, az utcán, valahányszor megállapították tenyerüket összecsapva, hogy: Te jó ég, hogy elrepült az idő! Hányszor elsétáltak nyáron az ovi előtt, bekukucskáltak; mennyi virág, mennyi játék! Sóvárogva nézték, ahogy a gyerekek szaladgáltak a kertben, bementek egy csúszdázásra vagy hintázásra, mert az aranyos óvó néni behívta őket. Reggel sírás nélkül keltek, siettek az úton. Aztán mindenki másként élte meg a találkozást a többi gyerekkel, a dadus nénivel, az óvónénikkel. Volt, aki megtorpant, anya térdébe kapaszkodva: inkább ne menjünk be …sokan vannak…hangosak!!! Mások befutottak, szaladtak a játékokhoz. Milyen finom az ovis kifli, a kávé! Az oviban együtt lehet ülni az asztaloknál, igazi gyerekszéken, olyanon, amire egyedül is le tudnak ülni, leér róla a lábuk. Szép a terítő, virágmintás szalvéta is van, és mosolyogva kínálják az óvónénik és a dadus néni a reggelit. De jó, hogy Anya is maradhatott, mások családon belül beosztották, hogy az Apu, vagy a Nagyi mikor tud ott lenni segítségül. Az egyik kislány sírva fakadt, többen rácsodálkoztak,- miért kell sírni, amikor itt az Anyu, mindig itt van, ha kell, odaszaladhatnak, pont, mint a parkban, vagy az állatkertben, vagy a szigeten. Ebben rejlik a gyerekek tévedése, ezt kell megértetnünk a fokozatos, egyre hosszabbra nyúló elválással, hogy ez tartósan így lesz, ide fogunk járni, ez lesz az a hely, ahova öröm járni! A bátrak délben már egyedül maradtak bent, anyáék kint várakoztak izgatottan: vajon eszik egyedül, nem pattan fel az asztaltól? Nyelték a könnyeiket, de hamarosan boldogan átölelhették egymást, kéz a kézben, elfáradva az első nap izgalmaitól. Sokat jelentett, hogy az óvónéni azt mondta: várunk holnap, gyere hozzánk! A hét gyorsan eltelt, az egyik csoportban - az első napokban még alig mertek ott aludni, míg a másik társaságban sokan maradtak egész napra. A szülők kint várakoztak az ébredésre. Fontos, hogy a gyerekek ne csalódjanak, ha a szülő azt ígéri, hogy alvás után jön. Az évek során kialakul, hogy minden kisgyereknél más a kulcs, amit meg kell találnunk. A felkészítésben segített, hogy a gyerekeket elhozták a tavaszi nyílt napra, az előjegyzésre, és a beiratkozásra is. Az óvónénik látogatása a bölcsődében és az otthonukban a kapcsolat kialakulását segítette elő, hogy a kicsik ne idegenként tekintsenek rájuk, hanem már-már ismerősként, akinek a nevét is tudják. Nagy eltérések voltak abban, hogy ki mikor tudta elengedni gyermeke kezét. Segítség ilyenkor egy-egy biztató szó, a megerősítés és a gyengéd, de határozott, mindenképpen tapintatos óvónői jelenlét. Tudnia kell a szülőnek, hogy nem hagyjuk őt magára, ha elbúcsúztak, átvesszük a kicsit, megvigasztaljuk, átsegítjük a nehéz perceken. Minden kisgyereknél változó a befogadásra szánt idő hossza. Vannak lelkesen kezdők, akik visszaesnek, vannak, akik annyira éretté, nyitottá váltak már, hogy zökkenőmentes számukra az óvodakezdés (ők vannak kevesebben) és vannak, akik szép lassan, a maguk tempójában nyugszanak meg, fogadják el napról napra jobban az óvodai életet. A legtermészetesebben, legkönnyedebben a vegyes csoportban alakul a folyamat, mert a beérkező kicsik azt látják, hogy a nagyobbak jól érzik magukat, szeretnek együtt lenni, jókat játszanak. Ebben a közösségben a gyerekek is nagy segítséget nyújtanak a piciknek, hogy jól érezzék magukat. A szülők ma már tudatos fogyasztóként választanak óvodát is. Tájékozódnak, utánanéznek, hogy mire számíthatnak, és mit nyújt számukra az intézmény. Fontos számukra, hogy milyen elvek szerint épül fel az óvoda szakmai programja. Azt tudjuk, hogy a szülő számára vonzónak tűnő program nem jelent a gyermek számára élményt, ha nem alakul ki az elfogadás az óvodai életformával szemben, valamint a szeretetteljes kapcsolat a gyermek és a közösség között. Az óvodáskorú gyermek jellemzően érzelmileg vezérelt. Az együtt eltöltött évek során a csoportban átélt, örömteli események meghatározóak lehetnek későbbi életére, szokásaira, viselkedésére. Kavalecz Angéla tagóvoda-vezető Zöld Ág tagóvoda
4
ISKOLA Még hogy nyáron csak pihenünk!? „Jó nektek, egész nyáron szabadok vagytok, pihenhettek!”- hallják gyakran pedagógustársaim barátoktól, ismerősöktől. Igaz, ami igaz, nincs tanítás, de feladataink ekkor is vannak. A Hegedüs Géza Általános Iskolában a vakáció ideje alatt is nagy munka folyt, zajlott a referencia-intézménnyé válást elősegítő pályázat megvalósítása. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (ismertebb nevén TÁMOP) 3.1.7-11/1-s Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése pályázat nyerteseként 6 millió Ftból készülhettünk a referencia-intézményi szerepvállalásra. A projekt az Európai Unió és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, valamint a XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával valósult meg. Mit takar a referencia-intézmény fogalma? „Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény.” Ahhoz, hogy egy intézmény referencia-intézményi minősítést kapjon, több lépcsős eljárásrendszeren kell végighaladnia. Mi az első lépcsőn már túljutottunk. Iskolánk igazgatónője 2011. március 9-én vehette át az Előminősített referencia-intézményi Nyilatkozatot, s megkezdhettük a felkészülést a referencia-intézményi szolgáltatói feladatok ellátására. Intézményünk két területen kíván mintaadó referencia-intézmény, referenciahely lenni: a kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó, az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézmény. Ennek érdekében három minősített jó gyakorlatunk van, amely bekerült a Szolgáltatói kosárba: Kompetencia alapú oktatás jó gyakorlata Interaktívan a tanórán az IKT segítségével Szervezetfejlesztés Jó gyakorlataink révén lehetőségünk adódott arra, hogy más térségek pedagógusait is segítsük az általunk már megtapasztalt, kipróbált és eredményesen használt innovációink átadásában. Eddig nyolc intézmény tantestületében végeztünk – a visszajelzések alapján – hatékony multiplikációt. Az eljárásrend második fordulójában - már előminősített referencia-intézményként - az előminősítés során jóváhagyott és véglegesített intézményi fejlesztési terv megvalósítása volt a célunk. E terv továbbképzésekből, belső fejlesztő munkából, szakértői szolgáltatásokból és a tárgyi feltételeink bővítéséből tevődött össze. Annak érdekében, hogy iskolánk a közoktatás fejlesztésének minősített intézménye lehessen - és így részt vehessen a referencia-intézményi hálózat munkájában - 17 pedagógus vett részt belső szakmai fejlesztéseket eredményező különböző képzéseken, felkészítéseken, valamint 24 kolléga tantestületi képzésen. A programban részt vevők képessé váltak a horizontális tanulás, azaz az intézmények közti egymástól való tanulás megszervezésére. Ez magában foglalja a látogatók fogadását, szakmai műhelyek szervezését, az ezekhez szükséges források előteremtését, a szakmai dokumentációk elkészítését, a mentorpedagógusi munkát.
5
Vezetőink felkészültek az új szerepkörökből adódó vezetői feladatok ellátására, innovatív kollégáink pedig a referencia-intézményi szolgáltatás szervezeti feltételrendszerének kialakítására. Fejlődtek a képzéseken részt vevő kollégák felnőttképzési kompetenciái is. A pályázat időtartama alatt: módosítottuk iskolánk Pedagógiai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát valamint a Házirendet, elkészítettük a szervezeti felépítési ábrát, a szakmai vezető munkaköri leírását, eljárásrendet dolgoztunk ki a szolgáltatások tervezésére, ütemezésére, megvalósítására, a mentorálás folyamatára, kidolgoztuk a referencia-intézményi szolgáltatás feltételrendszerét, a Jó gyakorlatok átadásának tematikáját, az átadás intézményi szabályait, mentori munkatervet, feljegyzési lapot készítettünk, összegző beszámolót készítettünk az intézményi fejlesztési tervünk megvalósításáról, elkészítettük a referencia-intézményi szolgáltatási portfóliónkat. Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent TÁMOP pályázat segítségével tantestületünk szakmailag, szervezetileg felkészült, a fenntartó és a szülők által támogatott további innovatív törekvésünkhöz: a jó gyakorlataink terjesztéséhez és az intézményi partnerség magas szintű megvalósításához, az intézményhálózati együttműködés kialakításához szükséges referencia-intézmény minősítés elnyerésében. Röviden: készen állunk. De hogy csak pihentünk volna… Petschnerné Nádler Irén szakmai vezető - Hegedüs Géza Általános Iskola
LAPSZEMLE Az alább közölt cikket a „Mi újság a Hunyadiban?” című iskolai újság 2012. 12. számából vettük át. Az újság a Hunyadi Általános Iskola és a Vizafogó Tagiskola közös lapja.
Beszélgetés Ercsényi Judittal Iskolánk tanárai közül már többen részesültek elismerésekben, idén Ercsényi Judit igazgatóhelyettes kapott Arany Katedra díjat. Az alábbi beszélgetéssel köszöntjük őt és gratulálunk sikeréhez. 1. Gyakran családi indíttatásból választja magának a hivatását sok ember. Voltak-e pedagógusok nálatok? Édesanyám nyugdíjas matematika-fizika szakos tanár. Testvéreim között tanár végzettségű nincs, de valamennyien tanítanak, pl. a Műszaki Egyetemen, az Egészségügyi Főiskolán, vagy éppen tanfolyamokat tartanak. Édesapám is tartott egyetemi előadásokat. Rokonságomban néhány pedagógus volt csak. Kiskoromtól kezdve mindig azt láttam, hogy anyukám dolgozatokat javít, óravázlatokat ír. Sokszor voltam az iskola fizika szertárában, ahol a kísérleteket próbálta ki. 2. Mit jelentett gyermekkorodban a család és mit jelent számodra ma, hiszen hagyományos nagycsaládban nőttél fel? Öten vagyunk testvérek, sok kisgyerek van a szűk családomban. Ha összegyűlünk, 31-en vagyunk már. A legidősebb anyukám, aki 92 éves, a legkisebb 1 hónapos. El nem tudnám képzelni,
6
hogy körülöttem csend legyen, senkinek nem kelljen valamit elintézni, segíteni, megkérdezni. A családunkban minden nap történik valami. 3. Milyen iskolai emléket őrzöl gyermekkorodból? Két helyen végeztem az általános iskolát. Ahol alsó tagozatos voltam, oda mentem vissza főiskolás koromban. Érdekes volt azokhoz a tanárokhoz kerülni vizsgaidőszakban, akik kiskoromban tanítottak. A tanítóképzős csoporttársaimmal ma is tartom a kapcsolatot. Azokat a főiskolai éveket nagyon szerettem. Felső tagozatban ének-zenei iskolába jártam, a zene szeretete ott tovább fokozódott. Gimnazista koromban zeneakadémiai vetélkedőn helyezést értem el. Olasz nyelvet tanultam, de nem voltam elég bátor a megszólalásban, így műfordítói versenyen indultam, ahol fővárosi első helyezett lettem. Már a gimnáziumban is, de a főiskolás éveimben különösen sokat szerveztem, újítottam. Élveztem, ha sok embert megmozgathatok, és a többiek is jól érzik magukat ezeken az összejöveteleken. 4. Volt olyan tanárod, akit példaképednek tekinthetsz? Az elsős tanító nénim, Magdi néni meghatározó volt. Miatta lettem tanító. Később, a negyedikes tanító nénimet annyira szerettem és becsültem, hogy amikor életem első szülői értekezletének megtartására készültem, hozzá mentem el megbeszélni, mit nem szabad kihagynom a megbeszélésen. 5. Technika és földrajz... miért éppen ezt a két szakot választottad? Egy kicsit véletlenül lettem technika szakos tanító. Először könyvtár szakkollégiumra jelentkeztem, ill. legelőször néprajzos szerettem volna lenni. De ott túljelentkezés volt, és ide vettek fel. Már az első évben nem bántam meg. A földrajz már régóta érdekelt, ezért végeztem el a tanárképzőn ezt a szakot. 6. A természet és természetjárás nagyon fontos az életedben. Mit tartasz fontosnak megmutatni és átadni ebből tanítványaidnak? A Medve Utcai Általános Iskolában az első olyan osztályom, akiket harmadiktól nyolcadikig tanítottam, kérte, hogy hétvégeken menjünk kirándulni. A Budai-hegyeket bejártuk, aztán a Börzsöny következett, a Bakony, a Vértes, és a vándortáborok sora. Velük azóta is kapcsolatban vagyok, sokszor emlegetik a túrákat. Sajnálom, hogy az utóbbi években csak kevés gyerek szeret kirándulni, az ország különböző tájait bejárni. Három éve már vándortábor sincs. Pedig a mi országunkban sok csoda van, sok olyan természeti különlegesség, amiért inkább elutaznak messzi vidékre és nem tudják, mi van itthon. 7. Ha technika, akkor patchwork, ha földrajz, akkor utazás, természetjárás, nekem ezek jutnak eszembe. És Neked? Hogyan kapcsolódsz szabadidődben a technika és a földrajz tantárgyakhoz? Szeretek utazni, világot látni, hisz így lehet hitelesen elmesélni, továbbadni, mi van körülöttünk, és mire vigyázzunk, hogy más is megcsodálhassa. Néhány különleges helyen is jártam már: Argentínában, Kínában és Mongóliában, Egyiptomban, Jordániában. Szeretek nagy társaságot összehozni, és mindenkinek valami meglepetést kitalálni. De ha fáradt vagyok, kikapcsolódásra a legjobb számomra egy jó könyv vagy a varrás. A foltvarrás során ismerekedtem meg kb. 800, szintén varrást szerető asszonnyal, lánnyal, ők a foltvarrók csapata. 8. Pedagógusként mi az a motiváció, amely még ma is arra ösztönöz, hogy fantasztikus elhivatottsággal és tenni akarással végezd a munkádat a gyerekek között? Nagyon jó érzés, amikor volt tanítványaim vagy szüleik rám köszönnek, s elmesélik mi történt velük, amióta elmentek az iskolából. De a legjobb érzés, amikor a gyereküket hozzák beíratni, s ragaszkodnak ahhoz, hogy volt iskolájukba jöhessenek, mint szülők. Ennél még szebb az az érzés, amikor elmesélik, hogy miért lettek tanárok, tanítók. Büszke vagyok arra, hogy három ilyen volt tanítványom is van, tanító, tanár, logopédus. Nem olyan rég egy volt tanítványom írt, mit tegyen, a kisfia olvasásával gond van, s tőlem kér tanácsot. Mindennap fiatalok között lenni, mindennap újat tanítani. Ez az életem. Mindig izgalmas megismerni egy személyiséget. Ercsényi Judit tanárnő élete és hivatásának rendkívül aktív és folyamatosan megújuló mivolta példaadó lehet a mai ifjaknak. Nemcsak saját szakmai tárgyai iránt kelti fel diákjai érdeklődését, hiszen a műveltség, széleskörű érdeklődés kialakítása egyik fő célja. További sikereket és jó egészséget kívánok neki Márai Sándor szavaival: "A műveltséghez bátorság kell, igen, s az igazi műveltséghez hősiesség kell. A műveltség a béke hősiessége." Dékányné Jáky Judit tanár - Hunyadi Mátyás Általános Iskola
7
TÁBOR Logopédia, gyermek-játékdráma és komplex művészeti terápiás nyári tábor A 13. kerületi Prizma EGYMI szakszolgálata az előző tanévben első alkalommal hirdetett meg a kerület gyermekei számára térítésmentes, nyári fejlesztő tábort beszédfogyatékos, beszédproblémás gyermekek részére. A tábor 2012. július 16-a és 19-e között került megszervezésre a Prizma Váci úti épületében. A tábort egy logopédus és két pszichológus vezette. Célunk az volt, hogy az ügyeleti időben is tudjunk a középső és nagycsoportos, dadogó és beszédfogyatékos gyermekeink részére egy kis játékos fejlesztést nyújtani. A foglalkozások tematikáját közösen állítottuk össze, és magát a terápiás órát is közösen vezettük. A tábort az együttműködés, elfogadás, kreativitás témáira felépítve terveztük, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődési körét valamint az aktuálisan hozott ötleteiket, problémáikat. Pszichológiai és logopédiai eszköztárunk felhasználásával igyekeztünk minél változatosabban és komplexebben fejleszteni a gyermekeket. A fejlesztésben szerepet kapott a mozgás, a zene, a festés, alkotás, az anyanyelvi játékok is, valamint a képzelet. Naponta 8 és 13 óra között foglalkoztunk a gyerekekkel. A gyermek-játékdráma foglalkozások a logopédiai terápia kiegészítéséül szolgáltak. A foglalkozás első fele logopédiai-művészeti terápiás elemekből állt össze, a második felében a gyerekekkel közösen írt meséket, történeteket vittük színre. A logopédiai terápia célja volt a gyermekek beszédállapotának javítása a pszichés tünetek csökkentésével, az oldott beszédlégkör megteremtésével és a beszédgátlások feloldásával. Ezek megvalósulásához fejlesztettük a gyermekekben az izomtónus, a légzés, a beszéd-ritmus-mozgás koordinációjának szabályozási képességét, a metakommunikációs-és a beszédkészséget, valamint feladatunk volt a gyermekek szorongásának oldása is. A logopédiai- nyelvi játékok lehetőséget adnak a gyermekek számára, hogy észrevétlenül sajátítsák el a helyes beszédhez szükséges készségeket. Ezen készségek alapul szolgálnak majd a jobb iskolai teljesítményhez, valamint a társakkal való kommunikáció és sikeres szocializáció megvalósulásához, a gyermekek önbizalmának, önkifejezésének fejlődéséhez.
8
Feladatunk a terápia során a kötetlen beszélgetéshez szükséges megfelelő légkör kialakítása, gesztusjátékok, légző gyakorlatok alkalmazása, mondóka tanulása mozdulatok utánzásával, relaxációs zenehallgatás, táncmozdulatok utánzása, valamint ragasztós festés alkalmazásával a szabad asszociációkban rejlő feszültségoldás lehetőségének kihasználása. A gyermek-játékdráma technikájának fő eleme a szerepjáték, amely a gyerekeknek felszabadító érzés, és nagy örömet okoz. Az óvodáskorú gyermek a szimbólumok és az érzelmek nyelvét beszéli; a mese, a játék, a rajz világában van otthon. A mesejátszás szimbolikus kifejezésmódja lehetővé teszi, hogy a gyerekeknek ne kelljen a konfliktusaikat közvetlenül megnevezniük, valamint új megoldási módokat is kipróbálhatnak a játékban. A csoportos együttlét révén a gyerekek változatos szerepekbe élhetik bele magukat, megvalósíthatják egyéniségük, személyiségük eddig rejtett lehetőségeit, és önállóságuk, függetlenségük nőhet. A közös játék előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását. A mesék, történetek megalkotása serkenti a kreativitást, bővíti a gyerekek szerep-repertoárját, ezáltal fejti ki én-erősítő, személyiségfejlesztő hatását. A gyerekek a dráma színpadán varázslóvá válnak, hiszen a saját maguk választotta szerepet játszhatják el, meghatározva, mi történjen velük a mesében. Maga a lejátszás, a cselekvés katartikus élményt jelent, a mozgás, a játék érzelmeket mozgósít. A csoportot vezető felnőttek szerepe kettős: egyrészt az egyes gyerekekkel egy szinten vannak: jelmezbe öltöznek, játszanak velük, alkalmazkodnak hozzájuk és igyekeznek megérteni érzéseiket. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire, biztosítják a kereteket. A foglalkozások során a közös meseírásba és játékba minden gyermek belevihette ötleteit, vágyait, és egymásnak is segíthettek a szerepválasztásban. Csoportunkban a mesék alapja lehetett bábválasztás, a választott szerep szerinti jelmezbe öltözés, papírtányérból készült maszk vagy éppen egy közös rajz. A meseírásra és a lejátszására aktivizáló vagy lecsendesítő mozgásos játékokkal segítettük a gyerek ráhangolódását, melyek megválasztásánál figyelembe vettük az aktuális állapotaikat, szükségleteiket. A mesejátszást követően, a lezárás részeként rajzoltunk, és közösen lakomáztunk, így lehetőség adódott a játékbeli élmények feldolgozására is. Az idei tanévben hasonló csoportot indítunk logopédiai problémákkal rendelkező gyerekek részére. Antal Tímea és Halász Andrea, pszichológusok; Szabó Katalin, logopédus Prizma EGYMI
9
GRATULÁLUNK! Fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, ismertebb nevén a volt FPI. Ebből az alkalomból „Volt egyszer egy intézet”– 100 év a fővárosi nevelésügy szolgálatában címmel 2012. szeptember 20-án rendezvényt szerveztek az ELTE PPK aulájában. A programban előadások hangzottak el az intézmény múltjáról, jelenéről, és a pedagógusok munkájának segítéséről. Az előadók közt volt többek között Csillag Ferenc, Sárik Zoltán, Trencsényi László és Vass Vilmos is. Megyeri Józsefné, a XIII. kerületi PRIZMA Általános iskola és Óvoda Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény mb. igazgatója Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vett át 2012. augusztus 20-a alkalmából Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából.
NÁLUNK TÖRTÉNT TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0013 Referencia –intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése „Prizma referencia-projekt” 2012. 02.01 – 2012. 06.30.
Projektünk célul tűzte ki, hogy felkészüljünk a referencia értékű működésre és pedagógiai gyakorlat megismertetésére, átadására, elterjesztésére. Fontosnak tartottuk és tartjuk a referencia-intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési, szolgáltatás-szervezési feltételrendszer kialakítását, valamint a szolgáltatások ellátásához megfelelő számú mentor-pedagógus biztosítását. Ennek érdekében az IFT ( Intézmény Fejlesztési Terv) alapján továbbképzéseken való részvételt biztosítottunk az intézmény munkatársai számára. Reményeink szerint, a pályázat tájékoztatási követelményei a Prizma EGYMI mint referenciaintézmény szolgáltatói tevékenységének érvényre jutását is támogatják. Intézményünkben a projekt indításkor C típusú, projektzárás után pedig a D típusú tájékoztató táblát készíttetünk, szolgáltatásainkat WEB lapunkon tesszük közzé a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrációjának sikerét segítendő. A konferenciák, kerületi és fővárosi szinten szolgáltatásaink ismertetését és innovációink disszeminációját szolgálják. Műhelymunkák alkalmával a belső, horizontális tanulást szolgáló korreferátumokat tervezünk a tanfolyamok anyagából, azok tapasztalataiból. A projektben megvalósult innovációkról a fenntartási időszak alatt is szándékozunk tájékoztatni a nyilvánosságot. Szerkesztőség: Prizma EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás Felelős kiadó: Pusztai Katalin 1134 Bp., Váci út 57. Tel.: +36-30-4761-688 Szerkesztő: Gerbner Zsuzsa http://www.pszk.bp13.hu e-mail:
[email protected] Korrektor: Ligetfalvi Mihályné
10
