Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo/
A tanárképzés megújításának tudományos alapjai
A tanárképzés megújítása a 21. század eleji oktatási-képzési igényeknek megfelelően Pécsi Tudományegyetem, 2013. május 6. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
MTA-SZTE KÉPESSÉGFEJLŐDÉS KUTATÓCSOPORT
Vázlat • A tudományos eredmények alkalmazásával kapcsolatos igények felerősödése • A kutatási eredmények alkalmazásának fontosabb területei • A tudományos eredmények létrehozása és alkalmazása: a kutatás, fejlesztés és képzés egysége
Minden vizsgálat azt mutatja, hogy a pedagógusok meghatározó szerepet játszanak az oktatás minőségének alakulásában A pedagógusok helyzetének rendezése (tehetséges fiatalak pályára vonzása és a pedagógusok folyamatos fejlesztése) minden további fejlesztés előfeltétele
A tanárképzés tudományos megalapozásával kapcsolatos igények felerősödése: olyan új problémák jelentek meg, amelyeket már nem lehet a korábban bevált módszerek, vagy a hétköznapi tapasztalat alapján megoldani
Az iskolázás expanziója leírása tudományos eszközöket igényel •– Ezek Már megértése, a legnehezebben képezhető tanulókat kell lehet magas színvonalúelvárni, tudáshoz juttatni – Nem a pedagógusoktól hogy tudományos eszközrendszer hiányában maguk találjanak megoldást • Tanulási nehézségek, magatartásproblémák • A fejlődés egyenetlensége, időleges lemaradások • A támogató családi-társadalmi háttér hiánya • Motiválatlanság, frusztráció, tanulás- és iskolaellenes szubkultúrák kialakulása
Az iskolázás expanziója Kapcsolódó EU célok: – EU 2010: a gyengén Normál olvasók eloszlás arányának csökkentése – EU 2010: az iskolát korán elhagyók arányának csökkentése
A népesség %-a Szórás Kumulatív %
IQ (TK)
70
85
általános (8) közép (12) alap szint (15) Iskolafokozat (év) mester szint (17) PhD (20)
100
115 130
Új kihívások • – Az hatása Neminfo-kommunikációs lehet a problémákat a régiforradalom rutin alapján megoldani • – Új tanulás-szervezési módszerek Nem lehet a tennivalókat az idősebb kollégáktól megtanulni • A pedagógusok nagyobb önállósága, a decentralizáció és az iskolai autonómia következményei • Az értékelési rendszer, a visszacsatolás megváltozott szerepe • A tanulók tudásával kapcsolatos elvárások megváltozása
Az egyedi tapasztalatok naiv általánosítása és a tudományos bizonyítékok • Az oktatás sokváltozós, komplex rendszer, egy változó aktuális hatását más változók befolyásolják (az összefüggéseket nem lehet egyszerűen egyik esetről a másokra átvinni) • Az összefüggések valószínűségi, statisztikai természetűek, ezért egyedi példákkal nem lehet bizonyítani, vagy cáfolni
A hétköznapi tapasztalatok általánosítását a tudományos elemzések nem mindig támasztják alá
Wainer, H. (2007): Uneducated guesses. Using evidence to uncover misguided education policies. Princeton University Press, Princeton and Oxford.
Az elhibázott, megalapozatlan döntésekből származó károknak jelentős irodalma van Belfield, C. R. és Levin, H. M. (szerk., 2007): The price we pay. Economic and social consequences of inadequate education. Brookings Institution, Washington D.C.
A tévedésekre alapozott rossz oktatás tanulók generációinak életét teszi tönkre
Adey, P. és Dillon, J. ( szerk., 2012). Bad education: Debunking myths in education. Open University Press, New York.
Néhány terület, ahol különösen sok a téves vélekedésre alapozott döntés • a tanulók beiskolázása és áramoltatása a rendszerben, a korai szelekció hatása • az osztálylétszám és az oktatás minősége közötti összefüggés • a tehetséggondozás, a tehetségek felismerése és támogatása • a tanulók fejlődésének lineáris természete • a tanulók értelmi fejlődéséről és gondolkodásáról alkotott nézetek • az olvasástanítás módszerei • a motiváció természete • a büntetés és a jutalom hatása
A kutatási eredmények alkalmazásának fontosabb területei a pedagógusképzésben Kutatási eredmények – a pedagógusokról és – a pedagógusok számára
Kutatási eredmények a pedagógusokról • A tehetséges fiatalok pályára vonzása és a leendő pedagógusok kiválasztása • A tanári tudás és készségek fejlesztésének módszerei, a hatékony pedagógusképzés és továbbképzés • A pedagógusok értékelése és a kiváló pedagógusok pályán való megtartása
Teachers Matter, OECD, 2005 Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers
Hatékony tanárok pályára vonzása, fejlesztése és pályán tartása
Teljesítmény-ösztönzők Matthew G. Springer: Performance incentives (2009)
- A kezdő fizetés jelentősége - A teljesítmény szerinti bérezés ösztönző hatása
Felkészülés a pedagógus hivatásra Linda Darling-Hammond és John Bransford (szerk.): Preparing teachers for a changing world (2005)
Tanárképzés egy változó világ számára Mit kellene a tanároknak tanulni és mire kellene képesnek lenni
A pedagógus szakmai fejlődése Linda Darling-Hammond & Garry Sykes (szerk.): Teaching as the learning profession (1999)
A tanítás mint a tanuló hivatás A szakpolitika és a gyakorlat kézikönyve
Kutatási eredmények a pedagógusok számára • A kognitív forradalom hatása, a tanulással és a tudással kapcsolatos eredmények • A fejlődéslélektan hatása, a kora-gyermekkori tanulás és fejlődés • Az agykutatás és a kognitív idegtudomány eredményei • Új tanulásszervezési módszerek • Az IKT funkciói és alkalmazása • A pedagógiai értékelés robbanásszerű fejlődése • Tantárgy-pedagógiai kutatások, a tanítás tartalmaihoz kötődő pedagógiai tudás
A tudományos eredmények létrehozása és alkalmazása: a kutatás, fejlesztés és képzés egysége
A tudományos kutatása és az eredmények alkalmazása • A kutatóegyetemi modell • A tanítással kapcsolatos tudományos kutatások – a tanítás és tanulás kutatása – új módszerek, technológiák, tanítási eljárások, értékelő eszközök, kifejlesztése – tantárgy-pedagógiai kutatások
• Együttműködés az iskolákkal (kipróbálás, képzés) • Kutatók képzése, PhD képzés, posztdoktorok foglalkoztatása kutatócsoportokban • A friss tudás bevitele a pedagógusképzésbe
A finn modell: kutatás alapú tanárképzés
Ritva Jakku-Sihvonen & Hannele Niemi (szerk.): Research-based Teacher Education in Finland Reflections by Finnish Teacher Educators - A nem anyagi ösztönzők szerepe - A tanítás mint intellektuális élmény - A sikeres tanári pálya vonzó
A kutatás-alapú tanárképzés filozófiája
„Nem elég, ha halat adsz az éhezőnek. Adj a kezébe hálót, és tanítsd meg halászni!”
A kutatás-alapú tanárképzés • A tanulásra, tanításra vonatkozó kutatási eredmények alkalmazása napi szükségletté válik • Nincs idő a tudás megszerzésére a hagyományos képzési csatornákon keresztül • A tanárokat fel kell készíteni a tudományos eredmények elérésére és közvetlen felhasználására • A konstruktivista szemléletmód érvényesítése • Az önfejlesztés, az önszabályozó tanulás és az élethosszig tartó tanulás elveinek alkalmazása - a tanárra is
Egy példa a kutatóegyetemi tanárképzésre: a Tallinni Egyetem • Kutatás, fejlesztés, képzés integrációja egy egyetemen • Az észt oktatási rendszer átalakítása: 1992-99 • A Tallinni Egyetemen folyó tanárképzés - nyelvtudás, nemzetközi integráció - info-kommunikációs technológiák - a tanítókat is egyetemen képezik - kutatás-módszertani felkészítés - egy év tanítási gyakorlat
• A Tallinni Egyetemen fejlesztési terve (2006-2010) - nemzetközi együttműködés – 10 % külföldi professzor - nemzetközi publikációs követelmény (5 ISI publ./év) - EU kutatási pályázatok
Összegzés • Az oktatás új problémáit nem lehet a régi tapasztalatok alapján megoldani, csak a tudományos igényességgel elvégzett vizsgálatok nyújtanak a döntésekhez megbízható tudást • A pedagógusokat fel kell készíteni a tudományos eredmények közvetlen feldolgozására és alkalmazására, egyszerű kutatások elvégzésére • Az igényeknek csak azok az egyetemek felelnek meg, ahol megvalósul a kutatás, fejlesztés és képzés egysége
Köszönöm a figyelmet! www.staff.u-szeged.hu/~csapo
11:45-12:25 • 40 perc
