A Tanácsról. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ( ) Magyarország a kilencvenes évtized közepétől az

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (2000–2010) Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács

európai regionális politikához való alkalmazkodás és

1999 nyarának végén, hosszas viták és egyezkedé-

a gazdasági-társadalmi modernizáció jegyében in-

sek után, az országban utolsóként jött létre, a két

dult el a regionalizáció útján. Ehhez a területfejlesz-

nagyon eltérő fejlődési vonalat követni szándéko-

tésről és a területrendezésről szóló, többször módo-

zó megye (Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg

sított 1996. évi XXI. törvény teremtette meg a mai

megye) kemény kompromisszuma révén.

értelemben vett területfejlesztés alapjait. A törvény

A régióba rendelt harmadik megye (Jász-

első változata határozta meg például az alapfogal-

Nagykun-Szolnok) ekkor még – főleg a Budapest-

makat; hogy mi a régió, a hátrányos helyzetű térség,

hez ezer szállal kötődő Jászság nyomására – a ré-

a területfejlesztés/területrendezés, a regionális/me-

gióból való kiváláson gondolkozott, így nem szólt

gyei területfejlesztési tanács stb. Az alapfogalmak

bele a formálódó Tanács szervezeti kérdéseinek

meghatározásán és az európai uniós szaktermino-

alakításába.

lógia bevezetésén túl (pl. a NUTS szintek) ebben a

1999. telére nyilvánvalóvá vált az a kormányzati

törvényben határozták meg az intézményrendszer

szándék, hogy az ország egészét lefedő, és az Orszá-

alaphierarchiáját is, így itt esik szó először hivatalo-

gos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott

san a regionális fejlesztési tanácsokról. Ekkor még az

tervezési-statisztikai régiók alapjain létrehozandó,

önkéntességet szem előtt tartva, a törvény a leendő

és mielőbb működő regionális intézményrendszert

tanácsoknak csak az összetételét határozta meg, il-

hív életre. Az önkéntesség – mint motiváló tényező

letve azt, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok

– visszaszorításának ellensúlyozására, a kormányzat

(javaslat, hogy 3–6) hozzák létre azokat.

a regionális tanácsok működéséhez kormányzati

A következő három évben nem épült ki önkéntes

hozzájárulást adott. Ennek pénzügyi fedezetét a

alapon, az ország teljes területét lefedő regionális

költségvetési törvényben biztosította, és biztosítja

intézményrendszer. Ebben a térségben, felismerve

mind a mai napig. Bár a törvény fenntartja a lehe-

a regionális szint szükségszerűségét – tekintettel

tőséget, hogy a Tanácsot alkotó szervezetek hozzá-

az EU-s területfejlesztés elvárásaira – formálódott

járulhatnak a tanácsok működtetéséhez, ez néhány

egy nagyobb léptékű – 6 megyés – régió, amely

különleges esetet leszámítva (a mi régiónkban ilyen

nem foglalta magában a jelenlegi régió teljes terü-

a Tisza-tó TFT) mind a mai napig nem jellemző, így

letét. (Észak-Kelet-Magyarországi régió) Ez a régió

a Tanácsok működtetése, most is állami feladat.

azonban a törvény 1999-es módosítását követő-

A törvény ezért feladatokat is rendel, rendelhet a

en – amely a hat alföldi megyét két alföldi régióba

Tanácsokhoz: 1999-ben ilyen volt például az elő-

rendelte – lassan elhalt. (Az utolsó előcsatlakozási

csatlakozási alapok, a Phare programok kezelése.

forrásokból finanszírozott projektek elszámolási

Ilyen előzmények után alakult meg 2000. január

és utókövetési időszakának lezárultát követően,

6-án – papíron az 1999. augusztus 31-i alakulású

2007-ben szűnt meg hivatalosan is a „hatmegyés

Tanácsot jogelődjének elismerve – az Észak-Alföldi

régió”.)

Regionális Fejlesztési Tanács.

A Tanácsról

A Tanácsról

Magyarország a kilencvenes évtized közepétől az

19

A Tanácsról

20

A Tanács alakuló ülésein (1999. december 8

kérdését is. Hosszas vita után, a többi régiótól el-

felfüggesztve, 2000. január 6 10.00 óra, majd 2000.

térően, nem érvényesítették a rotáció elvét a veze-

január 6 10.30 megismételt, 14.00 új soros ülés)

tésben. Ennek megfelelően Jász-Nagykun-Szolnok

elfogadta Alapszabályát, Ügyrendjét, és meghatá-

vezetése biztosította az egyensúlyt a régióban.

rozta munkaszervezete székhelyeként Debrecent,

A Tanács alelnökei a másik két megye területfej-

illetve a Tanács mindenkori székhelyét.

lesztési tanácsainak vezetői lettek.

Ez utóbbi kérdés felszínre hozta Hajdú-Bihar és

Ezt követően a Tanács a megismételt alakuló

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ellenérdekeltségét,

ülésén még döntött az Észak-Alföldi Regionális

és éles hangú vitát váltott ki. Miután azonban Jász-

Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság meg-

Nagykun-Szolnok megye – mintegy beletörődve

alapításáról, amelyet a munkaszervezeti feladatok

az Észak-alföldi régióba sorolásába – Hajdú-Bihar

ellátásával is megbízott. Mivel az 1999. december

megye mellé állt, a kérdés Debrecen javára dőlt el.

8-án kezdődő ülésén a Tanács már kiválasztotta a

Az első években ennek ellenére a Tanács ülései nem

munkaszervezete vezetőjét (Buzás László szemé-

mindig Debrecenben voltak, gyakran került rájuk sor

lyében megtalálva az embert a feladatra) így az

a másik két megyeszékhelyen is. Ilyenkor gyakran a

ekkor megalapított közhasznú szervezet vezetője

„vendéglátó” alelnök vezette az ülést. Ez a gyakorlat a

is automatikusan ő lett. (Érdekességként jegyezzük

munkaszervezet jelenlegi helyére költözésével meg-

meg, hogy egy másik pályázó ma is az Ügynöksé-

szűnt, hisz itt rendelkezésre áll egy, a tanácsülések

gen dolgozik, igazgató-helyettesként.)

megtartására optimalizált konferenciaterem.

A Tanács első érdemi határozatát délutáni ülé-

Az alakuló ülésen rendezték a már megválasztott

sén a következő témában hozta:

elnök – Búsi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

„A Tanács az 1998. évre juttatott 60 millió forint

Területfejlesztési Tanács elnöke – mandátumának

központi forrás felhasználására az 1999 augusz-

Program

Koordináló szervezet

Végrehajtó szervezet

Az Észak-alföldi régió helyzetelemző programja

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács

Gazdaságfejlesztési és Befektetés ösztönzési Kft.

Az EU konform területfejlesztési tervezés módszertani programja



Az Észak-alföldi régió agrárfejlesztési programja



Regionális közlekedésfejlesztési program

Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács

Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.

Regionális humánerőforrás fejlesztési program



Regionális vállalkozásfejlesztési program



Területfejlesztés és vidékfejlesztés intézményfejlesztési programjának kidolgozása és megvalósítása

Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács

Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht.

A Tisza folyó és Tisza-tó fejlesztési programja



Az EU előcsatlakozási alapok (SAPARD, ISPA, PHARE) megismerésének módszertani programja



Az Észak-alföldi régió területfejlesztési koncepciója


A közbeszerzési eljárás eredményeképpen kiválasztott szervezet

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács Az Észak-alföldi régió területfejlesztési programja


A közbeszerzési eljárás eredményeképpen kiválasztott szervezet


A Tanács alakuló ülése

A projekt címe

Koordináló szervezet

Támogatott szervezet

Agrárinnovációs, Logisztikai és Kereskedelmi Központ létesítése


AGRO-BÁZIS Kft.

Az ökológiai gazdálkodásra való átállás és a kisüzemi minőségi tejtermeléshez szükséges korszerű takarmányozás feltételeinek megteremtése a bihari régióban


Körös-Körül Összefogás Termelő és Értékesítő Szövetkezet

Cserkeszőlői TOURING Szálló rekonstrukciója

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

A Tanács által elfogadott programok (1999. augusztus 31.)

A Tanácsról

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács

21

A Tanácsról

22

tus 31.-i alakuló ülésén elfogadott kilenc progra-

program jelenlegi helyzetéről a Nemzeti Fejlesz-

mot megerősíti és felhatalmazza Elnökét, hogy a

tési Tervének (ENFT) elfogadásáról, az Észak-Alföld

programok végrehajtására megbízási szerződést

turisztikai koncepciója és fejlesztési programjáról,

kössön az 1. sz. melléklet a) pontjában megjelölt

az Észak-alföldi régió területfejlesztési koncepció-

szervezetekkel.”

jának és területfejlesztési stratégiai programjának

2001-ben indul meg az Észak-alföldi régió Ivó-

A 2003-as évre tehető a Tanács munkaszerveze-

A következő két év folyamán a Tanács mun-

valamint operatív programjának kidolgozásáról,

kájában a kiépülő intézményrendszer és a hazai

a Tanács 2001. évi operatív programja I.1. Regio-

A 2002. évi választásokat követően, a Tanács csak

megerősödése, és feladatainak jelentős bővülése

forrású támogatások kezelése jelentette a felada-

nális hatású beruházások tervezése részprogram,

decemberben alakult át. Elnöke – ebben az idő-

is. (Az Ügynökség Kht. hivatalosan 2000. április

tok zömét. (címszavakban a tanácsülés témáiból;

és a II. Regionális intézményrendszer fejlesztése

ben merőben szokatlanul – nem az egyik megyei

1-én alakult meg, ekkor 3 fővel működött, a Tanács

Észak-Kelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési

alprogram végrehajtásáról, a régió Agrárstruk-

területfejlesztési tanács elnöke, hanem a Szabolcs-

székhelyéhez közel, Debrecenben, a Piac utcán.)

Tanács jogutódlásáról, Tisza-tó Térségi Fejlesztési

túra és Vidékfejlesztési Programja Helyzetfeltá-

Szatmár-Bereg megyei kistérségi egyeztető fórum

2003. év elején a Tanács új ügyvezetőt választott

Tanácsról, az Ügynökség személyi és technikai ál-

rásának és Stratégiai programjának, valamint

elnöke; Veres János, a későbbi pénzügyminiszter

az Ügynökség élére Dr. Debreczeni Ferenc szemé-

lományának kialakításáról, az Ügynökség Szerve-

operatív programjának elfogadásáról, a Régió

lett. Az elnöki poszt nem is annyira a címnek, ha-

lyében, a Buzás László által felhalmozott szakmai

zeti és Működési Szabályzatáról, a 1998. és 1999.

területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési

nem akkori viselője tekintélyének szólt. Az ő sze-

tapasztalatokat nem elfecsérelve, a volt ügyvezető

évi területfejlesztési célelőirányzat felhasználásá-

stratégiai programja, valamint operatív programja

mélyében remélte a Tanács megtalálni azt az em-

igazgató-helyettesei rangban való megtartásával.

ról, a Széchenyi terv állásáról, a Tanácsnak nyújtott

kidolgozásáról, a Regionális Felkészítő Programról

bert, akit minden pártállású tanácstag elfogad, és

A Tanács felismerte, hogy a megnövekedő fel-

1999. évi 130 millió Ft-os keretből egyedi projektek

(HU0008-01) a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális

zökkenőmentessé teszi a Tanács munkáját.

támogatására fordítható összeg felhasználásáról, a

Operatív Programjának Észak-alföldi régiós priori-

Sajnos ez nem így lett, ebben az időben Deb-

(TTFC, TRFC, KÖKÖNCE, TEHU, DECKÖVICE) az Ivó-

céltámogatási igényekről.)

tásainak és intézkedéseiről, a PHARE 2002–2003.

recen sokáig nem képviseltette magát a Tanács

vízminőség-javító program bonyolítása, a tervezés

Megjelenik azonban a másik fő feladatcsoport,

évi Gazdasági és Szociális Kohéziós Célú Program

munkájában. Veres János visszatérése az országos

egyre kiterjedtebb feladatai, az előcsatlakozási ala-

a tervezés, és a csatlakozási felkészülés is (szintén

(“Orpheus” program) Regionális Kísérleti Operatív

politikába, (2003. május) ismét felvetette az elnö-

pok (PHARE) kezelése stb.) meg kell erősítenie az

csak címszavakban a döntésekről: PHARE 2000

Programról. stb.)

ki tisztség betöltésének kérdését. Ekkor a megyei

Ügynökséget, így annak jelentősebb személyi állo-

területfejlesztési tanácsok elnökei, a többi régió

mány bővítését engedélyezte, amely új, tágasabb

gyakorlatát követve, beemelték a Tanács alapsza-

irodába költözést is jelentett 2003 novemberében

bályába a rotáció elvét – és a 2006-os helyhatósági

a Miklós utcára. Ekkor az Ügynökség létszáma már

választásokig – ennek megfelelően is alakult a Ta-

megközelítette a 20 főt.

vízminőség-javító Program.

ti feladatokkal is ellátott Közhasznú Társaságának

adatokhoz (hazai forrású pályázatok bővülő köre

A 2003-as évben a Tanács számára is közpon-

en, már nem az Alapszabályban rögzített módon,

ti feladat lett a 2004. évi uniós csatlakozásra való

de a hallgatólagos megegyezést továbbra is be-

felkészülés. Olaszországból érkező előcsatlakozási

tartva történt az évenkénti elnökváltás.)

szakértő dolgozott a Tanács mellett, az Ügynökség irodájában, és megkezdődött az Ügynökség Kht.,

– 2003. május – 2003. december Gazda László

mint közreműködő szervezet akkreditációja, ekkor

(Veres Jánoshoz hasonlóan Szabolcs-Szatmár-

zajlott például a „MATRA – projekt menedzsment

Bereg megye képviseletében)

tréning a regionális fejlesztésért” program, illetve

– 2004. január – december Juhászné Lévai Katalin (Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács) Pillanatkép a Tanács üléséről (2008)

megismerkedtünk a Kohéziós Alapok Észak-alföldi régiót érintő vonatkozásaival.

– 2005. január – december Tokár István (Jász-

2004-ben a Tanács életében az Európai Uniós

Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ta-

csatlakozáson kívül, a másik fontos változás a terü-

nács)

letfejlesztésről és a területrendezésről szóló, több-

– 2006. január – október Gazda László (Szabolcs-

ször módosított 1996. évi XXI. tv. újabb módosítá-

Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács)

sából adódó átalakulása volt. A törvény leginkább

A Tanácsról

nács vezetése. (A 2004. évi törvényi tiltást követő-

23

A Tanácsról

24

A másik markáns változás, hogy megszűnt a megyei területfejlesztési tanácsok elnökeinek rotáci-

A Tanács tagjai Svédországban (2003)

Később a Tanács – szintén egyhangúan – egy zárt kiemelt projektlistát is elfogadott.

ója az elnöki poszton, helyette a Tanács 2006 no-

2006-ban évben került sor a 2007–2013 időszak-

vemberében a területfejlesztésért felelős miniszter

hoz kapcsolódó, fejlesztési dokumentumok közül

delegáltját, Gazda Lászlót választotta meg elnöké-

a régió Helyzetelemzésének és Stratégiájának elfo-

nek. Az alelnöki megnevezés társelnökire változott

gadására, a 2004–2006 Regionális Operatív Prog-

és számuk kettőről, ötre emelkedett.

ram folyamatos értékelésére, kiegészítésére, majd

Az országos politika a kezdeti súrlódásokat leszá-

az Észak-alföldi Operatív Program elfogadására is.

mítva, viszonylag kevéssé türemkedik be a Tanács

Új feladat volt a Nemzeti Kutatási és Technológiai

munkájába. A legkiegyensúlyozottabb a tervezési

Hivatal által felügyelt Kutatási és Technológiai In-

dokumentumok nyomon követése, társadalmasí-

novációs Alap 25%-nak regionális innovációs célú

tása és elfogadása volt. Ezek érdemi vitákat követő-

felhasználásának segítése. A Tanács munkájában

en, szinte mindig egyhangúan történtek. Hasonló-

új elem volt még az NFT Házhoz jön program fo-

an felelős gondolkodást jelez az is, hogy a kiemelt

lyamatos nyomon követése. Ennek a programnak

projektek esetében csak ebben a régióban történt

köszönhetően nőtt újra jelentős mértékben az

eljárásrendi kérdésekben kényszerítette változásra

Vásárhelyi Terv nyomon követése, a Regionális Fejlesz-

előzetes megállapodás az érintett prioritásokról és

Ügynökség személyi állománya, hisz a kistérség-

a regionális tanácsokat (pl. alapszabály helyett

tés Operatív Program 3.1.3. „Partner a Partnerségben”

arról, hogy kiemelt projektek az érintett prioritásra

ben dolgozó 29 kollegával kiegészülve, immár a

szervezeti és működési szabályzat alkalmazandó,

program bonyolítása, a PEA2 program kezelése stb.

allokált forrásoknak maximum a 33%-t tehetik ki.

70-t közelítette a létszám.

2006-ban a helyhatósági választásokat követően

struktúrát is átszabta, így a Tanácsnak teljesen át

a Tanács ismételten átalakult. A korábbi gyakorlat-

kellett alakulnia. A törvénymódosítás legnagyobb

tól eltérően nem minisztériumi tisztviselőkek, vagy

erénye, a területi szintek alaposabb átgondolása, a

azok dekoncentrált szerveinek magas beosztású

kistérségi és a regionális szint megerősítése volt.

hivatalnokait delegálták a minisztériumok, hanem

A Tanács munkája az átalakulás és az elnökváltás

országgyűlési képviselőket és helyi politikusokat.

ellenére zökkenőmentes, folyamatos volt. 2005-től

Ez többek között az eddig viszonylag kiegyensú-

tovább bővült a Tanács feladatköre. A korábbi fel-

lyozott ülési rendet is felborította, hisz az ülések

adatok a következő témákkal egészültek ki: a régió

kitűzésénél immár a parlament ülésezési időszak-

2007–2013 időszakra szóló Stratégiai Programjának

ára is tekintettel kellett lenni. Az új összetételnek

kidolgozása, és társadalmi egyeztetése, a decentrali-

köszönhető a Koordinációs Testület létrejötte is,

zált Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC)

amely a tanácsülések előtt a napirendekről egyez-

települési önkormányzati szilárd burkolatú belterü-

tet és véglegesíti azt. Ez a hivatalos egyeztetés le-

leti közutak burkolat-felújítása (UFCE) pályázatainak

hetőséget nyújt az informális találkozókra is, meg-

kezelése, a Baross Gábor program pályázati kiírása, a

könnyítve a Tanács munkáját.

A Tanácsról

vagy a faxos szavazások tilalma) Mivel a delegálti

Látogatóban a Tanács a Régiók Bizottságánál (2005)

25

A Tanácsról

26

A Tanács 2004-es átalakulását követően, bizott-

állapodást is kötött a Tanács rögzítve a közös mun-

sági struktúráját is átalakította. Tevékenységének

ka feltételeit. Az együttműködést nagyban segíti,

segítésére javaslattevő, véleményező testületként

hogy ezen testületek vezetői általában a Tanács

az alábbi állandó bizottságokat hozta létre és mű-

tagjai is;

ködtette:

– Regionális Egészségügyi Tanács

– Innovációs Munkabizottság

– Regionális Idegenforgalmi Bizottság

– Infrastruktúrafejlesztési Munkabizottság

– Regionális Kulturális Stratégiai Munkabizottság

– Környezetvédelmi Munkabizottság – Humánerőforrás-fejlesztési Munkabizottság – Jogi-, Ügyrendi és Regionális Program Monito ring Munkabizottság

A kapcsolatok főleg a tervezési dokumentumok társadalmasítása folyamán voltak igen élénkek, most a végrehajtási szakaszban már nagyobb szórtságot

– Regionális Munkacsoport

mutatnak. Külön története van a Regionális Kulturális

– Stratégiai Koordinációs Bizottság

Stratégiai Munkabizottságnak, amely ágazati kezdeményezésre 2005-ben alakult meg. Eredeti elképze-

zottságokat nem hozott létre, hanem, a munkájá-

lések szerint közös ágazati és regionális feladatokat

nak segítése érdekében együttműködik az alábbi

is ellátott volna, de végül leginkább csak bizonyos

regionális szinten működő ágazati, funkcionális

ágazati pályázatok (pl. Közkincs) értékelésében vesz-

feladatokat ellátó tanácsokkal, szakértői testüle-

nek részt, tekintve, hogy az Észak-alföldi Operatív

tekkel. Ezen szervezetekkel együttműködési meg-

Program nem tartalmaz kulturális kiírásokat.

Tanácsi csoportkép Oreansban 2007-ben a hazai források köre kiegészült a ko-

munkabizottságainak a döntések előkészítésében,

rábban megyei kezelésben lévő előirányzatokkal is

mintegy kiegészítve, segítve a kis létszámú mun-

(TEKI, CÉDE, LEKI, VIS MAIOR), amelyeket 2008-tól

kaszervezet munkáját.

már némileg átalakítva HÖF-TEKI, HÖF-CÉDE, LEKI,

A bizottságok elnökei ebben az időszakban ta-

TEUT néven kezelt a Tanács. Az NFT Házhoz jön

nácstagok voltak, a megyék delegálásában. Egy-

program ekkortól már ÚMFT Tanácsadói hálózat

egy bizottsági elnök kiválasztása mindig bonyolult

néven futott, majd 2008-tól Kistérségi Koordináci-

volt, hiszen delegáló minisztériumán kívül, megyei

ós Hálózat lett a neve. Létszáma az évek folyamán

hovatartozását is figyelembe kellett venni kine-

29-ról 56 főre nőtt.

vezése kapcsán. A bizottságok szinte mindegyike

A Tanács döntéshozatali mechanizmusa az évek során többször is átalakult. Az első időszakban, 2000-2002 között, jelentős szerep jutott a Tanács

ülésezett minden tanácsülés előtt. Javaslataikat a

Munkabizottságok

A munkabizottságok székhelye

1. Humánerőforrás fejlesztési Munkabizottság

Hajdú-Bihar megye

2. Infrastruktúra fejlesztési Munkabizottság

Hajdú-Bihar megye

3. Agrár és vidékfejlesztési Munkabizottság

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4. Vállalkozás fejlesztési Munkabizottság

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

5. Turisztikai, Idegenforgalmi és Régiómarketing Munkabizottság

Jász-Nagykun-Szolnok megye

6. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Munkabizottság

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Tanács ritkán bírálta felül.

A Tanácsról

Az alábbi területeken a Tanács önálló munkabi-

27

28

A 2006-os átalakulást követően, a Tanács munka-

A Tanácsról

bizottságai struktúráját is megváltoztatta. A bizott-

– Jogi-, Ügyrendi és Regionális Program Monitoring Munkabizottság

ságokat a korábbi ágazati felosztást és gondolko-

– Regionális Kulturális Stratégiai Munkabizottság

dásmódot tükröző elnevezések helyett, a regionális

– Regionális Munkacsoport

stratégiának megfelelő felosztásban alakította ki,

– Koordinációs Testület

mint döntés-előkészítő és monitoring rendszert. – Innovációs és Informatikai Munkabizottság – Infrastruktúrafejlesztési és Közlekedési Munkabizottság

A munkabizottságok tagjai, tekintettel nagyon sok jogszabályi kötöttségre – például a hazai forrású pályázati rendszerek esetében mindig kötött

– Környezetvédelmi és Energetikai Munkabizottság

összetételű szakértői bizottságot kell létrehozni,

– Társadalmi Megújulás Humánerőforrás-fejlesz-

vagy az európai uniós pályázatok esetében a Ta-

tési Munkabizottság

nács döntés-előkészítő munkája minimális, illetve

– Gazdasági, Agrárfejlesztési és Versenyképességi Munkabizottság

át nem ruházható, illetve titoktartási kötelezettséggel terhelt – nagyon gyakran nem vonhatóak be a

– Város-, és területfejlesztési Munkabizottság

döntés-előkészítés folyamatába. Más esetekben az

Szavaz a Tanács (2009)

Ügynökség szakember állománya már gyorsabban

A Tanácsi működése során igyekszik biztosítani

és alaposabban elő tud készíteni bizonyos döntése-

a minél szélesebb körű nyilvánosságot, amely-

ket, mint egy vegyes összetételű munkabizottság.

nek a leghatékonyabb fóruma, a régió 2002 óta

A Tanács mellett működő testületek közül em-

működő www.eszakalfold.hu című honlapja.

lítést érdemel a Regionális Civil Egyeztető Fórum,

A tanácsülés anyagai, a döntés-előkészítés fázisá-

amely a régió területfejlesztéssel foglalkozó civil

ban ennek zárt felhasználói felületéről tölthetőek

szervezeteinek ernyőszervezeteként aktívan részt

le, minden tanácstagnak és a speciális meghívot-

vesz a Tanács munkájában. A Civil Egyeztető Fó-

taknak testre szabott azonosítóval és jelszóval.

rum minden munkabizottságba tagot delegálhat,

A honlap mindenki által elérhető részéről érhető-

illetve képviselője állandó meghívottként van je-

ek el a korábbi nyílt ülések jegyzőkönyvei, a Tanács

len a tanácsüléseken.

tagjainak nyilvános címlistája, és a Tanács működé-

A Tanácsnak mintegy 50 állandó meghívottja van, akik a Tanács nyílt ülésein vehetnek részt.

A Tanácsról

Orleans-i séta (2007)

sét szabályozó alapdokumentumok is.

29

2010. augusztus 23-án tartotta meg első ülését a részben újjáalakult Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT), amelynek munkájában a korábbi tagok mellett a Minisztériumok új delegáltjai vesznek részt. Az ÉARFT ezen ülésén személyi kérdésekről is döntött. Tagjai közül az ÉARFT elnökké választotta Pajna Zoltánt, Debrecen Város alpolgármesterét, aki az elmúlt 4 évben a város képviseletében rendszeresen részt vett az ÉARFT munkájában. Pajna Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri delegáltja.

Szeptember elsejétől új ügyvezetője lett az ÉARFT munkaszervezetének, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségnek (ÉARFÜ Nonprofit Kft) - erről a cég Taggyűlése döntött. Az ÉARFÜ Nonprofit Kft. élére Fodor Andrást, a debreceni székhelyű Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. korábbi ügyvezetőjét nevezték ki. Fodor András közgazdász végzettségű, szakterületéhez tartozik a területfejlesztés, a programozás, a projektfejlesztés valamint a pénzügyi tervezés. Az Ügynökség tulajdonosai döntöttek arról is, hogy a következő taggyűlésen társügyvezetőkké fogják választani a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Jász-NagykunSzolnok megyei Területfejlesztési ügynökségek ügyvezetőit, Kósa Tímeát és Karancsi Tamást. Az újjáalakult tanács tagjai: Elnök: Pajna Zoltán (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Társelnökök: Bodó Sándor (Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács) Seszták Oszkár (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács) Kovács Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács)

További tagok: Kósa Lajos (Debrecen Megyei Jogú Város) Szalay Ferenc (Szolnok Megyei Jogú Város) Dr. Kovács Ferenc (Nyíregyháza Megyei Jogú Város)

Dr. Seszták Miklós (Nemzetgazdasági Minisztérium) Borbás Zsolt (Vidékfejlesztési Minisztérium) Dr. Tiba István (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Dr. Tilki Attila (Nemzetgazdasági Minisztérium) Molnár Iván (Vidékfejlesztési Minisztérium) Tasó László (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) Balogh Zoltán (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) Dr. Vitányi István (Hajdú-Bihar megyei Kistérségi Fórum) Hajdú László (Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kistérségi Fórum) Dr. Simon Miklós (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kistérségi Fórum)

Az új Tanács közel másfél éves működése után, a 2011.évi CXCVIII. tv-el módosított területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv alapján, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2011. december 31-ei hatállyal megszűnt.

A Tanácsról. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ( ) Magyarország a kilencvenes évtized közepétől az

Recommend Documents