A Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

A Tamási és Simontornya Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása megbízásából készítette a

Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht.

2005.

I.Helyzetfeltárás

Elıszó Az Európai Unió politikái között a vidékfejlesztés az ezredfordulóra a Közös Agrárpolitika második pillérévé vált. Az elsı pillér, a piacszabályozás mellett a gazdasági, a környezetvédelmi és a foglalkoztatási szempontokat integráltan kezelı vidékfejlesztés az agrárszerkezet-átalakítást és a vidéki életkörülmények javítását célozza. A vidékfejlesztés folyamatosan épül be a magyar agrárpolitikába is, a folyamatot gyorsítja hazánk uniós csatlakozása. A terület- és vidékfejlesztési munka megvalósításához elengedhetetlenül szükséges egy aktuális, a kistérség helyzetét, annak minden szegmensét figyelembe vevı helyzetfeltáró tanulmány megléte. Jelen helyzetfeltáró tanulmány a 244/2003.(XII.18) számú Kormányrendelet által meghatározott 4705-ös kódszámú Tamási statisztikai kistérségre készült, mely kiterjed Belecska, Diósberény, Dúzs, Értény, Felsınyék, Fürged, Gyönk, Hıgyész, Iregszemcse, Kalaznó, Keszıhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád településekre. A programozás során felhasználásra kerültek a kistérségre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hozzáférhetı adatok, továbbá a kistérség önkormányzatait, civil szervezeteit és vállalkozásait mélyinterjú formájában, munkamegbeszélésekkel, a kistérség portálján megjelenı információk segítségével vonták be, melyekbıl a készítık további, statisztikailag nyilván nem tartott adatokat nyertek. Jelen helyzetfeltárás több területet érint, melyek a következık: • • • • • • •

A kistérség természeti erıforrásai A kistérség technikai/infrastrukturális erıforrásai Humán erıforrások Szervezeti erıforrások Pénzügyi erıforrások Egyéb absztrakt erıforrások Települési probléma leltárak

A dokumentum tartalmát képezı adatok lehetıséget nyújtanak egy helyzetértékelı SWOT elemzés elkészítésére, továbbá alapját képezik a kistérség stratégiai és operatív programjának elkészítésének.

-2-

I.Helyzetfeltárás

Tartalomjegyzék: TARTALOMJEGYZÉK:..................................................................................................................................... 3 1. A TAMÁSI KISTÉRSÉG TERMÉSZETI ERİFORRÁSAI ....................................................................... 5 1.1. FELSZÍNI, DOMBORZATI ADOTTSÁGOK ......................................................................................................... 5 1.2. FÖLDTANI ADOTTSÁGOK .............................................................................................................................. 6 1.3. VÍZKÉSZLET ................................................................................................................................................. 7 1.4. A KISTÉRSÉG ÉGHAJLATA .......................................................................................................................... 12 1.5. TALAJ......................................................................................................................................................... 13 1.6. A KISTÉRSÉG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA (TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM HELYZETE) ....................... 23 1.7. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TÉRSZERKEZETI ADOTTSÁGAI – ZSÁKTELEPÜLÉSEK, PEREMTELEPÜLÉSRÉSZEK .............................................................................................................................................................. 34 1.8. A KISTÉRSÉG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI, A TELEPÜLÉSEK TURISZTIKAI VONZERİI .................................... 40 2. A TAMÁSI KISTÉRSÉG TECHNIKAI/INFRASTRUKTURÁLIS ERİFORRÁSAI ........................... 46 2.1. A VEZETÉKES IVÓVÍZ HÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ......................................................................................... 46 2.2. A SZENNYVÍZHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ..................................................................................................... 47 2.3. A VEZETÉKES FÖLDGÁZHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE ...................................................................................... 48 2.4. AZ ELEKTROMOS ÁRAMSZOLGÁLTATÁS ..................................................................................................... 49 2.5. A VEZETÉKES TELEFON ELLÁTOTTSÁG....................................................................................................... 50 2.6. A MOBIL TELEFONHÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE .............................................................................................. 50 2.7. A KISTÉRSÉG LEFEDETTSÉGE KÁBELTÉVÉS HÁLÓZATTAL .......................................................................... 51 2.8. INTERNET HÁLÓZAT KIÉPÍTETTSÉGE, A KAPCSOLÓDÁS TECHNIKAI MEGOLDÁSA........................................ 51 2.9. NYILVÁNOS INTERNET-SZOLGÁLTATÓ HELYEK SZÁMA ............................................................................. 51 2.10. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL (ÉS INTÉZMÉNYEIKNÉL) MŐKÖDİ INFORMATIKAI HÁLÓZAT ............... 53 2.11. SZEMÉLYGÉPKOCSI ELLÁTOTTSÁG LAKOSONKÉNT, HÁZTARTÁSONKÉNT ................................................ 53 2.12. A TÖMEGKÖZLEKEDÉS HELYZETE (KÖZÚTI, VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉSEK, JÁRATSŐRŐSÉG A TELEPÜLÉSEK ÉS A KISTÉRSÉGI/ MEGYEI KÖZPONT KÖZÖTT, KÖZLEKEDÉS A NAGYOBB FOGLALKOZTATÓK ESETÉBEN ........... 54 2.13. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT ...................................................................................................... 55 2.14. A KISTÉRSÉG OKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE ..................................................................................... 59 2.15. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN MŐKÖDİ SZOCIÁLIS FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK, AZ ITT FOGLALKOZTATOTTAK ÉS ELLÁTOTTAK SZÁMA, AZ INTÉZMÉNY HATÓKÖRE .................................................... 65 2.16. TELEPÜLÉSI KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK (FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA, A TEVÉKENYSÉGBEN RENDSZERESEN RÉSZTVEVİK SZÁMA) .............................................................................................................. 69 2.17. KISTÉRSÉGI MÉDIUMOK ........................................................................................................................... 82 3. HUMÁN ERİFORRÁSOK ........................................................................................................................... 83 3.1. A KISTÉRSÉGI MUNKANÉLKÜLISÉG ............................................................................................................ 83 3.2. NÉPESSÉGI ADATOK ................................................................................................................................... 89 4. SZERVEZETI ERİFORRÁSOK ................................................................................................................. 95 4.1. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATAI, AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA, AZ ÖNKORMÁNYZATOK TECHNIKAI FELSZERELTSÉGE ....................................................................................... 95 4.2. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ............................................................................................................... 98 4.3. A KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSÉBEN SZEREPET VÁLLALÓ SZERVEZETEK, TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK ÉS EREDMÉNYEIK ................................................................................................................................................... 99 4.4. NON-PROFIT – S EZEN BELÜL KÜLÖN KIEMELVE A CIVIL - SZERVEZETEK A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEIN (SZERVEZETI BEMUTATÁSUK, TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK, TAGLÉTSZÁM, ELÉRT EREDMÉNYEK, SZÖVETSÉGI RENDSZEREK).................................................................................................................................................. 114 5. PÉNZÜGYI ERİFORRÁSOK: .................................................................................................................. 125 5.1. A TELEPÜLÉSEK ÉVES KÖLTSÉGVETÉSE, A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA, AZ EGY LAKOSRA JUTÓ BERUHÁZÁS ÖSSZEGE A TELEPÜLÉSEN, AZ EGY LAKOSRA VETÍTETT IPARŐZÉSI ADÓ MÉRTÉKE, A MEGFINANSZÍROZHATÓ ÖNERİ NAGYSÁGA .......................................................................................................................................... 125 5.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK INGATLAN VAGYONA ......................................................................................... 127 5.3. PÁLYÁZATI ÚTON BEVONT VISSZA NEM TÉRÍTENDİ TÁMOGATÁS NAGYSÁGA ......................................... 128 6. EGYÉB ABSZTRAKT ERİFORRÁSOK ................................................................................................. 146

-3-

I.Helyzetfeltárás 6.1. KOMPLEX TERÜLET/TELEPÜLÉS- ILLETVE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, EGYÉB STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK .............................................................................................. 146 6.2. A KISTÉRSÉG VÁLLALKOZÁSAINAK SZÁMA ÉS JELLEMZİIK: EGYÉNI ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINT (KFT., BT., RT., SZÖVETKEZET, KKT,. KHT.), A VÁLLALKOZÁSOK ÉVES ÁRBEVÉTEL SZERINTI, ILLETVE A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA (0 Fİ VAGY ISMERETLEN, 1-9 Fİ, 10-19 Fİ, 20-49 Fİ, 50-249 Fİ, 250 Fİ VAGY TÖBB) SZERINTI KATEGÓRIÁJA, IPARÁGI BESOROLÁSUK A FİTEVÉKENYSÉG ALAPJÁN ..................................................................................... 146 6.3. IPARI PARKOK .......................................................................................................................................... 154 6.4. A TELEPÜLÉSEK JELENTİS IPARŐZÉSI ADÓT FIZETİ VÁLLALKOZÁSAI ..................................................... 154 6.5. KISTÉRSÉGI TURISZTIKAI VONZERİ-LELTÁR ............................................................................................ 156 6.6. IDEGENFORGALMI INFRASTRUKTÚRA HELYZETE (KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK SZÁMA, VENDÉGLÁTÓ EGYSÉGEK ÉS OSZTÁLYBA SOROLÁSUK, LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK)........................................................ 159 6.7. LOBBY TEVÉKENYSÉGET VÉGZİ ÉS PÁLYÁZATÍRÓ SZERVEZETEK A KISTÉRSÉGBEN ................................. 169 6.8. TESTVÉRVÁROSI KAPCSOLATOK .............................................................................................................. 169 6.9. WEB-OLDALLAL RENDELKEZİ TELEPÜLÉSEK: ......................................................................................... 170 6.10. AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÉS INTÉZMÉNYEIK ÁLTAL NYÚJTOTT ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK ......... 171 7. TELEPÜLÉSI PROBLÉMA-LELTÁRAK ................................................................................................ 171 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 175

-4-

I.Helyzetfeltárás

1. A Tamási kistérség természeti erıforrásai Kedvezı természeti erıforrások 1.1. Felszíni, domborzati adottságok A kistérség természetföldrajzi helyzetébıl adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, ezért fıbb jellemzıit kistájanként tárgyaljuk. Kelet-Külsı-Somogy. A kistáj döntı része ÉK-DNy irányban húzódó löszhátak és ezzel párhuzamos völgyek sorozata. A hátak dél felé enyhén (1-5°) lejtenek. Felszínüket a lejtésiránynak megfelelıen, É-D-i irányban húzódó eróziós-deráziós, illetve deráziós völgyek tagolják. Átlagos tengerszint feletti magassága az északi részén 200 m, amely dél felé fokozatosan 100-150 méterre csökken. A relatív relief átlagos értéke 12,5-25 m/km2, a völgysőrőség 1-3 km/km2. Dél-Külsı-Somogy. A kistérséghez a kistáj ÉK-i néhány km2-es területe tartozik. Jellemzı domborzati alapformái a 130-160 méter átlagos magasságú viszonylag sík löszhátak, melyek egyhangúságát csak az É-D-i irányban egymás mögött sorakozó, kis szintkülönbségő deráziós lépcsık csökkentik. A löszhátak között É-D-i irányban tágas, lapos völgyek húzódnak. A terület völgysőrősége alacsony (0,75-1,5 km/km2). A völgyek oldalának jellemzı kisformái a deráziós tálak és fülkék. A relatív relief átlagos értéke nagyon alacsony, mindössze 5-7 m / km2. Tolnai-hegyhát. A kistájat 220-240 méter átlagmagasságú lapos tetejő hegyhátak és a közöttük húzódó nagy mélységő (100-120 méter) eróziós völgyek jellemezik. A hátak DDK-i irányban enyhén lejtenek. A Kapos völgyre nézı oldalaikat 80-150 méter magas, meredek (20-25°-os) letörések jellemzik. A lejtıletöréseken helyenként pleisztocén korú fosszilis csuszamlások hepe-hupás felszínei jellemzıek (Pincehely, Tolnanémedi, Keszıhidegkút, Hıgyész). A hátak felszínét deráziós völgyek és deráziós fülkék tagolják. A völgyek erısen aszimmetrikusak: D-re nézı lejtıik lankásabbak (5-7°), míg É-ra meredek (15-25°-os) lejtık tekintenek. Az átlagos relatív relief 79 m / km2, a völgysőrőség 3,1 km/km2. A kistérség természetföldrajzi kistájainak domborzati tagoltságát jelzı legfontosabb mutatók Kistáj

Kelet-KülsıSomogy Dél-Külsı-Somogy Tolnai-Hegyhát

Átlagos tengerszint feletti magasság m 150-200

Átlagos relatív relief m/ km2 12,5-25

Völgysőrősé g km/km2 1-3

130-160 220

5-7 79

0,75-1,5 3,1

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere

A szántóföldi mővelésre legkedvezıbbek a kis tengerszint feletti magasságú, viszonylag sík területek (0-5%-os lejtıszög), ahol legkisebb a talajerózió veszélye, legkisebb a felszíni lefolyás és a gépesített talajmővelés sem ütközik nehézségekbe. Ebbe a kategóriába tartozik a kistérség területének 39,2%-a, mely közel 30%-kal alacsonyabb mint az országos átlag (67,2%) (Dorgai - Laczkó, 1987). Ezek a viszonylag sík területek döntı részben a Külsı-Somogyhoz tartozó területeken vannak. -5-

I.Helyzetfeltárás

A megfelelı talajvédı eljárások alkalmazásával az 5,1-17%-os lejtéső területek is mővelés alá vonhatók. Ebbe a lejtıszög-kategóriába tartozik Külsı-Somogy és a Tolnaihegyhát nagyobb része. A domborzati adottságokból fakadó hátrányos területeket az Európai Unióban érvényes besorolás szerint (75/268-as irányelv 3. cikkely 3. bekezdés; 950/1997/EK rendelet 23-25. cikkelyek) három csoportba sorolják, melyek a következık: Egyrészt kedvezıtlen domborzati adottsággal rendelkeznek az ún. hegyvidéki területek, melyek tengerszint feletti magassága > 800 méter. Ilyen terület a tamási kistérségen belül nem található, mivel a legmagasabb pont magassága is mindössze 273 méter. Másrészt domborzati szempontból kedvezıtlenek az ún. lejtıs területek, amelyek lejtıszöge > 20%. Az ilyen lejtık területe a tamási kistérségben az országos nyilvántartás szerint 124 ha, a térség mezıgazdasági szövetkezeteinek dokumentumai szerint viszont ennél több. A 20%-nál meredekebb lejtık nagyobbrészt a Tolnai-hegyhát területén vannak, de kisebb területi kiterjedésben Külsı-Somogy területén, a Kapos és Koppány mellékvízfolyásainak oldallejtıin is elıfordulnak. Tényleges probléma ott jelentkezik, ahol ezeken a meredek lejtıkön szántóföldi mővelést folytatnak, ami a rendszerváltás elıtt meglehetısen gyakori volt. Jelenleg a mőködı mezıgazdasági szövetkezetek közül csak Nagykónyiban (kb. 100 ha) és Koppányszántón (kb. 350 ha) mővelnek ilyen lejtıket. Ezeken az erózió szempontjából leveszélyeztetettebb területeken célszerő lenne a mővelési ág megváltoztatása a nagyobb fedettséget biztosító gazdálkodási módok (gyep, erdı) irányába. Az egyéb kedvezıtlen domborzati adottságú területek közé a 400-800 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedı 15-20%-os lejtéső területek tartoznak. Ilyen terület a tamási kistérségen belül nem található. A kistérséghez a Tolnai-hegyhát északias és nyugatias kitettségő lejtıi tartoznak, és alacsony a minıségi szılıtermesztés szempontjából legkedvezıbb délies kitettségő lejtık aránya. Külsı-Somogy területén a lejtık meredeksége nem éri el a besugárzás szempontjából kívánatos értéket. Összességében a kistérség domborzati adottságai nem kedveznek a minıségi szılıtermesztésnek. A vidékfejlesztésben fontos szerepet játszó turizmus számára a változatos domborzati adottságú területek a legalkalmasabbak. Erre a célra a kistérségen belül a Tolnai-hegyhát a legalkalmasabb. 1.2. Földtani adottságok Külsı-Somogy. A völgyek alján a pannóniai agyag- és homokrétegek 80-120 méter, a köztes hátakon 20-50 méter mélyen helyezkednek el a felszín alatt. Erre a pleisztocén során kavicsos, murvás folyóvízi homok és homokos-löszös deráziós üledéksor települt, melyet 520 méter vastagságban lösz fed be. A Kapos- és a Koppány-völgy allúviumán a folyó iszapos üledékeket halmozott fel, amelybıl helyenként kisebb homokfoltok emelkednek ki. A kistájcsoport hasznosítható nyersanyagai: agyag (Tamási). Tolnai-hegyhát. A hegyhátakat 20-40 méter vastag lösztakaró borítja. Hasznosítható nyersanyagai: téglagyártási agyag, lösz (Pincehely, Tolnanémedi, Keszıhidegkút, Hıgyész); homok (Tolnanémedi, Kisszékely, Pincehely, Belecska, Dúzs). A kızettani adottságok mezıgazdasági szempontból közvetett szerepet játszanak, amely elsısorban a talajképzıdésre gyakorolt hatásukon keresztül érvényesül. A kistérség területén jellemzı talajképzı kızet a lösz, amely egyrészt gyors talajfejlıdést tesz lehetıvé, másrészt laza szerkezető, mésszel jól ellátott, kedvezı kémhatású

-6-

I.Helyzetfeltárás

talajok képzıdhetnek rajta. Ennek megfelelıen a kistérség kızettani adottságai a mezıgazdaság szempontjából kedvezıek. Területhasználat A kistérség területhasználati típusok szerinti megoszlását a következı ábrán tüntettük fel, míg az egyes települések mőveléság szerinti megoszlását az azt követı táblázat tartalmazza. Ezek alapján szemléletesen látszik, hogy a kedvezı természeti adottságok következtében a terület, döntıen mezıgazdasági mővelés alatt áll. A tamási kistérség területhasználata (2002) (a Tamási Körzeti Földhivatal nyilvántartása alapján)

Nádas 0,5%

Kivett 10,2%

Halastó 0,8% Erdı 18,1%

Szántó 57,7%

Gyep 10,8%

Szılı 1,3%

Kert 0,3% Gyümölcsös 0,4%

A szántóterületek kiterjedése 53 169 ha, amely a kistérség területének 57,7%-a. Ez az érték kevéssel haladja meg az országos átlagot (57,4). A legkedvezıbb domborzati- és talajadottságokkal rendelkezı Külsı-Somogy egyes településein a külterületi szántók aránya országos szinten is kiemelkedı: Fürged (84,8%), Nagyszokoly (78,0%). Ezzel szemben a Tolnai-hegyhát néhány településén a szántók aránya jóval az országos átlag alatt marad: Keszıhidegkút (28,4%), Hıgyész (28,1%), Dúzs (10,9%). Ezeken a településeken az erdı- és gyepgazdálkodás szerepe jelentısebb. A szántóföldi mővelés a lösz talajképzı kızeten képzıdött csernozjom barna erdıtalajon, Raman-féle barna erdıtalajon, kisebb részt mészlepedékes csernozjomon folyik. 1.3. Vízkészlet A kistérség teljes területe a Kapos vízgyőjtı területéhez tartozik. A környék vizeit levezetı Kapos folyó közepes vízhozama Kurdnál 5,6 m3/s. A folyót a XIX. század második felében kezdıdött folyószabályozási munkálatok során jórészt mesterséges mederbe terelték.

-7-

I.Helyzetfeltárás

A Kapos folyó jellemzı vízhozam értékei Kurdnál (m3/s) hónap

I.

II.

III.

IV.

KQ KÖQ NQ

1,75 6,73 31,9

1,98 8,71 49,4

1,89 7,79 61,4

1,80 6,07 60,7

KQ KÖQ NQ

9,22 10,8 13,3

8,42 11,3 22,5

4,08 6,42 10,7

3,30 4,10 6,45

V.

VI.

VII. VIII. IX . 1961-90 (átlag) 1,32 0,85 0,65 0,60 0,65 4,99 4,62 3,99 3,49 4,10 81,3 46,3 78,0 97,9 60,8 1997 2,05 1,94 1,83 1,29 1,72 4,35 3,51 5,40 1,97 3,33 10,5 10,2 16,3 3,92 4,85

X.

XI.

XII.

M

1,00 4,41 84,0

0,84 5,26 45,2

1,13 6,62 60,0

0,60 5,57 97,9

3,46 5,06 13,8

2,55 4,50 7,69

4,08 7,04 14,2

1,29 5,63 22,5

KQ = kisvíz KÖQ = középvíz NQ = nagyvíz M = Az adott idıszakban mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb átlagok Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997

A Kapos folyó jellemzı vízhozam görbéi Kurdnál (1997) m3/s 25

20

NQ

15

KÖQ KQ 10

5

0 I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

A Kapos kistérség területére esı részének legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány folyó, amelynek közepes vízhozama Tamásinál 0,84 m3/s. A külsı-somogyi lösztábláról lesietı É-ÉNY - D-DK-i folyásirányú vízfolyások (Kánya-ér, Kulcsár-patak, Medgyesi-árok, Gonoszdi-patak, Szentmártoni-patak, Cseringáti-patak) vize a Koppányon keresztül éri el a Kapost. A Fürgedi- és a Méhes-patak közvetlenül a Kaposba ömlik.

-8-

I.Helyzetfeltárás

A Koppány folyó jellemzı vízhozam értékei Tamásinál (m3/s) hónap

I.

II.

III.

KQ KÖQ NQ

1,32 1,71 2,42

1,23 1,69 2,66

0,85 1,04 1,40

IV.

V.

VI.

VII. 1997 0,73 0,40 0,37 0,32 0,82 0,88 0,60 0,44 0,92 2,45 1,03 0,92

VIII. IX. 0,23 0,33 0,92

X.

0,16 0,23 0,27

XI.

XII.

M

0,23 0,36 0,84 0,59 2,15 1,51

0,62 0,93 1,48

0,16 0,84 2,66

KQ = kisvíz KÖQ = középvíz NQ = nagyvíz M = Az adott idıszakban mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb átlagok Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997

A kistérség É-i peremén folyik a Sió-csatorna, amelyen keresztül a Balaton vizét vezetik le a Dunába. Vízhozamát a csapadék mellett a Balaton vízszintjének mesterséges szabályozása határozza meg. Közepes vízhozama Simontornyánál a sokévi átlag szerint 22,5 m3/s. A Sió folyó jellemzı vízhozam értékei Simontornyánál (m3/s) hónap

I.

II.

III.

IV.

KQ KÖQ NQ

1,22 3,63 3,30 2,96 38,0 31,8 28,5 27,6 103 102 191 94,7

KQ KÖQ NQ

52,7 16,3 6,92 5,73 56,6 25,2 11,4 6,51 61,5 55,6 17,9 7,57

V.

VI.

VII. VIII . 1961-90 (átlag) 1,56 2,40 2,00 1,00 20,0 15,7 12,2 11,6 86,6 87,4 91,5 120 1997 3,89 3,81 5,05 2,81 6,49 7,08 7,86 3,76 11,9 21,1 18,3 5,90

IX.

X.

XI. XII.

M

0,80 1,30 2,00 2,14 0,80 14,3 16,7 19,9 34,3 22,5 71,0 131 94,8 120 191 2,96 5,05 4,29 5,05 2,81 4,14 6,74 5,76 8,29 12,4 5,48 10,9 8,35 12,8 61,5

KQ = kisvíz KÖQ = középvíz NQ = nagyvíz M = Az adott idıszakban mért legalacsonyabb, illetve legmagasabb átlagok Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997

A kistérség természetes eredető állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a Kapos és a Koppány és mellékvízfolyásainak felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredető halastavakat hoztak létre. A legtöbb halastó a Fürgedi-patak, a Gonoszdi-patak és a Kulcsár-patak völgyében van. Összkiterjedésük 699 ha. Felszín alatti vizek Talajvíz. A talajvíz mélységét a csapadékviszonyok mellett a domborzati viszonyok határozzák meg. Felsı szintje a külsı-somogyi löszplatókon 8-10 méter, a lejtıkön 4-8 méter, a völgytalpakon 2-4 méter mélyen húzódik. A Tolnai-hegyhát területén a fıvölgyekben 2-4 méter, máshol 4-6 méter között helyezkedik el. Rétegvíz. A rétegvizek a felsı-pannon homokos rétegekben helyezkednek el, melyeket vízzáró agyagrétegek tagolnak. A vízadó rétegek jellemzıen 50-150 és 230-300 méter -9-

I.Helyzetfeltárás

mélységszintekben húzódnak, de ennél kisebb és nagyobb mélységő rétegvizeket adó kutak is mőködnek. Az felsı-pannon üledékes rétegekben feltárt 52°-os nátrium-hidrogénkarbonátos hévízre Tamási mellett gyógyfürdı épült ki. A kút talpmélysége 1272 méter. A vizek állapota A kistérség legszennyezettebb vízfolyása a Kapos, mely országos szinten is, a legszennyezettebb folyók közé tartozik. Vízminıségét döntı mértékben a kaposvári, kisebb részben a dombóvári szennyvízbevezetések (ipari és kommunális eredető szennyvíz) határozzák meg, és jelentıs mértékő a mezıgazdasági területek felıl érkezı szennyezés is. Ennek megfelelıen a folyó a kistérség területére már szennyezetten érkezik. Öntisztuló képessége a kis vízhozam miatt viszonylag kicsi, így a folyó teljes kistérségi szakaszán három mutatócsoport (oxigénháztartás, tápanyagháztartás, mikrobiológia) alapján erısen szennyezett (V. vízminıségi osztály). Valamivel kedvezıbb a helyzet a mikroszennyezık-toxicitás és az egyéb jellemzık tekintetében, amely mutatócsoportokban a folyó csak közepesen szennyezett (III. vízminıségi osztály. A kaposvári szennyvíztisztítóban elvégzett fejlesztések miatt a folyó vízminısége az utóbbi években javuló tendenciát mutat, amit az is alátámaszt, hogy újra megjelentek benne a halak. A Kapos folyó szennyezıanyag terhelése Mintavételi hely város Kaposvár Kaposhomok Dombóvár Kurd Pincehely

km 94,4 84,5 65,5 43,5 8,2

Oldott oxigén mg/l 9,5 7,9 8,8 8,7 9,0

KOIP

KOIk

NH4-N

NO2-N

PO4-P

mg/l 8,8 9,3 11,1 11,0 10,0

mg/l 23 26 32 29 27

mg/l 0,08 0,80 0,47 0,37 0,21

mg/l 0,029 0,127 0,098 0,107 0,073

µg/l

105 351 380 358 295

Forrás: http:/www.ktm.hu/korved/3116.htm

A kistérség kisebb vízfolyásainak vízminıségi állapota kedvezıbb. Terhelésük elsısorban mezıgazdasági és kommunális eredető. Kis vízmennyiségük miatt öntisztuló képességük nagyon kicsi. Állapotukat már a legkisebb szennyezıanyag terhelések is jelentısen megváltoztatják.

- 10 -

I.Helyzetfeltárás

A kistérség jelentısebb vízfolyásainak kommunális és ipari eredető szennyvízbevezetései (l/s)

Sió (teljes vízgyőjtı) Sió (Tolna megye) Kapos (teljes vízgyőjtı) Kapos (Kurd alatt) Koppány (Tolna megye) Kisszékelyi-patak Donát-patak

Szennyvíz Kommunális Ipari 1185 522 101 65 432 9

Bányászati

Összes

698 0 0

2405 166 441

226 44

9 0

0 0

235 44

0 4

0 0

0 0

0 4

Forrás: Vízrajzi Évkönyv 1997

A talajvíz a kistérség nagyobb részén szennyezett. Az állattenyésztés során keletkezı hígtrágya szakszerőtlen tárolása és felhasználása következtében a talajvíz elsısorban nitráttal terhelt. Ez legnagyobb mértékben a nagy állattartó telepek közelében érvényesül. Jelentıs mértékő a talajvíz kommunális eredető szennyezıdése is, ami a nyitott kommunális közmőollóval magyarázható. Tamásiban a lakások közel 100%-a csatlakozik a közüzemi vízhálózathoz, míg a szennyvízhálózatra csak 34%-uk van rákötve (66%-os kommunális közmőolló). A kistelepüléseken még ennél is jóval kedvezıtlenebb a helyzet. Vezetékes víz minden településen megtalálható, míg a szennyvízhálózat csak Gyönkön és Hıgyészen épült ki. Szennyvízcsatorna-hálózat hiányában a szennyvizek kezelése emésztıkben történik, melyek kiépítése sok esetben nem szakszerő. További gondot jelent, hogy a szippantott szennyvíz sem minden esetben jut el a szennyvíztisztítóba, mivel a szippantást végzı magánvállalkozók gyakran ürítik az útszélre, vagy a patakba a szennyvizet. Az utakról és az egyéb burkolt felületekrıl a csapadékvízzel bemosódó szennyezıdések, valamint az ipari üzemek is jelentıs mértékben hozzájárulnak a talajvizek elszennyezıdéséhez. Potenciális és sokszor aktuális veszélyeztetı forrást jelentenek a nagy számban elıforduló ásott és fúrt kutak, amelyeket igen gyakran szemét- vagy szennyvízelhelyezésre használnak. A hulladék-elhelyezés megoldatlansága is jelentıs mértékben járul hozzá a talajvizek elszennyezıdéséhez. A szakszerőtlenül megépített szemétlerakókból és illegális szeméttelepekrıl az esıvízzel akadálytalanul jutnak be a különféle szennyezı anyagok a talajvízbe. A rétegvizek általános jellegzetessége a magas vastartalom és nagy keménység, ami természetes okokkal, a terület kızettani felépítésével magyarázható. A rétegvizek minıségét tovább rontják az antropogén hatások. A szennyezett talajvíz a rétegvizek minıségére is negatív hatással van, mivel a talajvíz a mélyebb rétegekben elhelyezkedı rétegvizekkel is kapcsolatban áll. Szennyezettségük ellenére a rétegvizek döntı szerepet játszanak a lakosság ivóvízellátásában. A kistérség településein összesen 147 rétegvíz kút üzemel, amelyek által kitermelt vízmennyiség 4764 m3/nap (1997).

- 11 -

I.Helyzetfeltárás

A felszíni és felszín alatti vizek értékelése A löszplatókon a talajvíz mélyen (8-10 m) helyezkedik el, ezért a talaj termırétegének vízháztartását elsısorban a csapadék határozza meg. A völgyek mélyebb fekvéső részein a talajvíz a felszínhez közelebb (2-4 m) helyezkedik el, így közvetlen hatással van a mezıgazdasági kultúrák vízellátására és a területhasználatra. A 70-es években a Kapos és a Koppány folyók völgyében komoly meliorációs munkálatokat végeztek. Azonban az azóta eltelt idıszakban az alagcsövek sok helyen eltömıdtek, tönkrementek, a vízelvezetı árkok feltöltıdtek, ezért a csapadékosabb idıszakokban a mezıgazdaság számára egyre komolyabb problémát okozhat a belvíz. A termelés biztonságosabbá tétele érdekében a vízelvezetı mőtárgyakat fel kell újítani, vagy amennyiben ezeknek a munkálatoknak a költsége nem teszi gazdaságossá a szántóföldi termelést, meg kell fontolni ezeknek a területeknek a más irányú hasznosítását (gyep- és erdıgazdálkodás). Mivel a területen nem jellemzı a talajvíz és felszíni vizek öntözési célú hasznosítása, azok szennyezettsége ebbıl a szempontból nem jelent problémát a mezıgazdaság számára. Turisztikai szempontból kedvezıtlen vonás, hogy nincs a területen fürdésre és egyéb sportolásra alkalmas természetes vízfelület. A folyók szennyezettségük és kis vízhozamuk miatt fürdésre alkalmatlanok. A jóléti tavak létesítését sok helyen a létesítendı tavakat tápláló vízfolyások szennyezettsége akadályozza. 1.4. A kistérség éghajlata A területre mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat jellemzı. A kistérség nagyobb részét elfoglaló Külsı-Somogyra esı területek legfontosabb éghajlati jellemzıi a következık: Csapadék évi összege: 600-650 mm Havi csapadékátlagok (mm) (Iregszemcse) hónap 1901-1950, átlag 1990 1997 1998

I. 36

II. 36

III. 36

IV. 53

V. 47

VI. VII. VIII. IX. 64 56 61 53

X. 57

XI. XII. I-XII. 58 42 619

20 12 14 40 42 49 61 11 92 47 63 29 480 7,5 3,5 8,4 18,3 106,2 65,6 67,5 40,0 3,2 15,8 37,7 61,6 425,3 66,5 2,0 16,0 105,2 78,9 61,3 78,3 75,4 114 81,3 54,8 17,5 753,9 ,9

Tenyészidıszak csapadékösszege (IV.-IX. hó): 300-350 mm Téli félév csapadékösszege: 275-325 mm Hótakarós napok száma: 35-42 nap Hótakaró vastagsága: 9-11 cm Évi középhımérséklet: 10-11°C

- 12 -

I.Helyzetfeltárás

Havi középhımérséklet (°C) (Iregszemcse) hónap 1901-1950, átlag

I. -1,3

II. 0,4

III. 5,6

IV. 10,6

1990

-0,6

5,4

7,7

9,3

1997

-1,3

3,2

5,9

8,4

1998

2,3

4,7

4,2

11,9

V. VI. VII. VIII. IX. X. 15,7 18,7 21 20,2 15, 10,9 2 16,5 17,9 18,9 20,7 13, 10,3 8 16,9 20,0 20,4 20,9 16, 8,5 5 15,8 21,1 21,5 22,3 16, 12,9 0

XI. XII. I-XII. 4,9 0,6 10,3 5,5

1,2

10,6

6,0

2,4

10,7

3,3 -0,8

11,3

Tenyészidıszak (IV.-IX. hó) hıösszege: 3100-3200 °C Elsı ıszi fagy átlagos napja: október. 20-25 Utolsó tavaszi fagy átlagos napja: április. 5-11 Fagyos napok száma: 80-90 nap Évi napfénytartam: 1950-2050 óra Uralkodó szélirány: ÉNY-i A fentebb említett éghajlati jellemzık mezıgazdasági szempontból rendkívül kedvezıek. A hımérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára kielégítık, csak a kimondottan hővös éghajlatot kedvelı fajok (például tavaszi árpa) számára nem felelnek meg. A csapadékviszonyok néhány kimondottan vízigényes fajtól (például szója, zab) eltekintve szintén kedvezıek termesztett növényeink számára. A domborzati (löszös alapkızet) és növényzeti (vegetációs idıszakon kívüli kismértékő növényborítottság) adottságok együttes hatása következtében a terület deflációra hajlamos. A szélerózió a mezıvédı erdısávok hiányában idınként nagymértékő talajelhordást eredményez. 1.5. Talaj Külsı-Somogy. A kistérség Kelet- és Dél-Külsı-Somogyhoz tartozó területein a mészlepedékes csernozjom az uralkodó talajtípus, mely a löszplatók kisebb lejtéső felszínein jelenik meg. A korábban erdıvel borított, jelenleg mezıgazdasági mőveléssel hasznosított területek másik gyakori talajtípusa a csernozjom barna erdıtalaj, amely gyakran a Raman-féle barna erdıtalajból alakult át az erdıirtásokat követıen utólagosan beindult csernozjom képzıdés révén. A jelenleg is erdıvel borított területeken a Raman-féle barna erdıtalaj az uralkodó talajtípus, de kisebb foltokban megtalálható az agyagbemosódásos barna erdıtalaj is. A Kapos és a Koppány völgyében valamint a mellékpatakok völgytalpain típusos réti talaj, lápos réti talaj, réti öntéstalaj és kotus láptalaj fordulnak elı, melyek területét rétek és legelık, helyenként szántók foglalják el. Tolnai-hegyhát. A kistáj É-i és Ny-i része tartozik a kistérség területéhez. Élénk domborzati tagoltság jellemzı a területre, aminek következtében, nem vonták szántóföldi mővelés alá, így jelentıs részét ma is erdı borítja. A legjellemzıbb talajtípus a Raman-féle barna erdıtalaj, de kisebb foltokban a DNy-i részeken megjelenik a csernozjom barna erdıtalaj is. A hegylábi területeken sokfelé lejtıhordalék talajok képzıdtek.

- 13 -

I.Helyzetfeltárás

02811 04464 04701 05661 06017 06637 06761 07029 08448 11031 11688 13709 15316

Miszla Szakály Iregszemcse Ozora Magyarkeszi Varsád Nagyszékely Mucsi Értény Tolnanémedi Diósberény Nagyszokoly Szakadát

15459 Regöly 17640 Keszıhidegkút 17914 Felsınyék 17950 Fürged 18263 Szárazd 19202 Dúzs 19585 Pincehely 20561 Újireg 20783 Simontornya 21184 Koppányszántó 21360 Udvari 23791 Kalaznó 24563 Tamási 26055 Hıgyész 27182 Nagykónyi 27766 Kisszékely 28662 Belecska 30289 Gyönk Összesen

2214,09 372,13 683,79 411,93 273,19 1465,33 2385,6 1351,09 522,08 0,29

(ha) 1266,59 3603,14 5321,38 6181,71 3425,96 1867,71 2306,08 42,31 3017,57 915,92 1479,25 2757,52 1280,86

Összesen

Felszíntıl karbonátos talajok

Gyengén savanyú talajok

Település név

KSH kód

TAMÁSI kistérség talajainak kémhatása és mészállapota

3480,68 3975,27 6005,17 6181,71 3837,89 2140,9 3771,41 2427,91 3017,57 2267,01 2001,33 2757,81 1280,86

1510,81 4799,35 6310,16 174,38 797,43 971,81 3128,36 3128,36 2292,38 2292,38 6,94 593,61 600,55 876,05 326,91 1202,96 619,28 4361,77 4981,05 1010,06 1010,06 819,34 2470,22 3289,56 556,28 1619,6 2175,88 3006,73 3006,73 1744,44 1744,44 3542,6 9348,1 12890,7 1282,33 2262,57 3544,9 894,96 3790,99 4685,95 1594,02 1307,72 2901,74 911,94 566,84 1478,78 64,94 3562,54 3627,48 22533,39 80455,62 102989

- 14 -

I.Helyzetfeltárás

Összesen

Közepes víznyeléső és vízvezetıképességő, nagy vízraktározóképességő, jó víztartó talajok

Jó víznyeléső és vízvezetı-képességő, jó vízraktározóképességő, jó víztartó talajok

Nagy víznyeléső és vízvezetı-képességő, közepes vízraktározóképességő, gyengén víztartó talajok

Település n

KSH kód

TAMÁSI kistérség talajainak vízgazdálkodási tulajdonságai

(ha) 02811 04464 04701 05661 06017 06637 06761 07029 08448 11031 11688 13709 15316 15459 17640 17914 17950 18263 19202 19585 20561 20783 21184 21360 23791 24563 26055 27182 27766 28662 30289 Összesen

Miszla Szakály Iregszemcse Ozora Magyarkeszi Varsád Nagyszékely Mucsi Értény Tolnanémedi Diósberény Nagyszokoly Szakadát Regöly Keszıhidegkút Felsınyék Fürged Szárazd Dúzs Pincehely Újireg Simontornya Koppányszántó Udvari Kalaznó Tamási Hıgyész Nagykónyi Kisszékely Belecska Gyönk

2214,09 245,31

1465,33 1474,08 887,01 522,08

174,38 6,94 2,14 619,28 1350,62

609,18 1594,02 911,94 64,94 12141,34

1266,59 3729,96 5321,38 6181,71 3425,96 2140,9 2306,08 42,31 3017,57 1380 1479,25 2757,52 1280,86 6310,16 797,43 3128,36 2292,38 593,61 326,91 4361,77 1010,06 1938,94 2175,88 3006,73 1744,44 12890,7 2262,57 4685,95 1307,72 566,84 3562,54 87293,08

- 15 -

683,79 411,93 911,52

0,29

873,91

673,15

3554,59

3480,68 3975,27 6005,17 6181,71 3837,89 2140,9 3771,41 2427,91 3017,57 2267,01 2001,33 2757,81 1280,86 6310,16 971,81 3128,36 2292,38 600,55 1202,96 4981,05 1010,06 3289,56 2175,88 3006,73 1744,44 12890,7 3544,9 4685,95 2901,74 1478,78 3627,48 102989

I.Helyzetfeltárás

A talajok állapota A talajok állapotának vizsgálatához a Tolna megyére 1988-ban elkészített talajtani jellemzık üzemsoros összesítését, valamint a kistérségben található mezıgazdasági szövetkezetek által rendelkezésünkre bocsátott talajvizsgálati jegyzıkönyveket használtuk fel, melyek 1995-ös, illetve 1999-es adatokat tartalmaznak. Az adatok a szántóföldi mővelés alatt álló területekre vonatkoznak, melyek a kistérség területének 57,7%-át (53 169 ha) foglalják el. A talajvizsgálati jegyzıkönyvek és a talajtani jellemzık üzemsoros összesítése az egyes mezıgazdasági szövetkezetek tulajdonában álló táblák adatait tartalmazzák. Az üzemsoros összesítésben található adatok a szántóterületek 100%-át, a jegyzıkönyvek által szolgáltatott adatok azonban mindössze 1000 ha területet fednek le. A mintavétel 6 ha-os területegységenként történt, ami azt jelenti, hogy az átlagértékeket összesen 10 962 talajminta alapján számítottuk ki. Talajfizikai és talajkémiai tulajdonságok pH. A terület talajainak pH-ja 96%-ban a semleges (6,51-7,2) illetve az enyhén lúgos (7,21-7,8) kategóriába tartozik. Ennek oka, hogy a döntıen meszes talajképzı kızeteken képzıdött talajok karbonát-tartalma viszonylag magas, a megmővelt területek 83%-án a talaj a karbonátos, illetve az erısen karbonátos kategóriába sorolható. Bár a kistérségben az említett okok miatt a talaj elsavanyodása nem tartozik a legfontosabb problémák közé, a folyamattal hosszabb távon itt is számolni kell. A savanyodási folyamat egyrészt az intenzív mőtrágyázás következménye, de kis mértékben a savas légköri ülepedés is szerepet játszik benne. A jegyzıkönyvek szerint a legsavanyúbb talajokat Hıgyész, Iregszemcse és Pincehely külterületén találhatjuk meg, az említett települések környékén, mintegy 1400 hektáros terület tartozik a savanyú (4,51-5,5), illetve az enyhén savanyú (5,51-6,5) kategóriába. Hıgyészen emellett találhatunk egy 80 hektáros foltot, amely már az erısen savanyú (0-4,5) kategóriába esik. A talajok pH-jának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd) % 69,9

70,0 60,0 50,0 40,0 26,2

30,0

3,0

- 16 -

lúgos

gyengén lúgos

0,1 semleges

0,7

gyengén savanyú

0,0

0,2

savanyú

10,0

erısen savanyú

20,0

I.Helyzetfeltárás

CaCO3. A talaj CaCO3-tartalma szoros összefüggésben van a talaj kémhatásával, jellemzı értékeit elsısorban a talajképzı kızet - jelen esetben a lösz - CaCO3-tartalma befolyásolja. Miután a kistérség területének nagy részét meszes, löszös üledékek borítják a rajtuk képzıdött talajok karbonát-tartalma ennek megfelelıen viszonylag magas. A szántóföldi mővelés alatt álló területnek mindössze 6%-a karbonátmentes, a gyengén karbonátos (0,9-1,5% CaCO3) talajok aránya is csak 10% körül mozog. A terület talajainak több mint 83%-a tartozik a karbonátos (1,5-6% CaCO3), az erısen karbonátos (>6% CaCO3) kategóriába. Hıgyész, Nagykónyi, Pincehely és Tamási térségében találjuk meg a legerısebben karbonátos talajokat, ugyanakkor Iregszemcse, Regöly és Tolnanémedi térségében több száz hektáros területeken találhatunk karbonátmentes talajokat. A talajok CaCO3 tartalmának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)

erısen karbonátos 8,3%

karbonátmentes 6,4%

gyengén karbonátos 10,4%

karbonátos 74,8%

Arany-féle kötöttségi szám (KA). Az Arany-féle kötöttségi szám alapján meghatározható a fizikai talajféleség, amelynek segítségével következtetni lehet a talajok kötöttségére, vízgazdálkodási tulajdonságaira és tápanyag-szolgáltató képességére. A kistérség jellemzı fizikai talajféleség - csaknem 63%-os részaránnyal - a vályog (KA = 3842). Különösen Felsınyék, Hıgyész, Nagykónyi, Ozora és Tamási külterületén magas ennek a talajféleségnek az aránya. Viszonylag magas a homokos vályog (KA = 31-37) fizikai talajféleség aránya is, mely a terület 30%-án, elsısorban Gyönk, Iregszemcse, Pincehely és Regöly külterületén fordul elı. Foltokban azonban megjelennek ennél durvább szemcseösszetételő homok (KA = 25-30) talajok is (például Pincehely és Tolnanémedi). A kötöttebb agyagos vályog és agyag aránya 4% alatt marad.

- 17 -

I.Helyzetfeltárás

A kistérség talajainak fizikai talajfélesége (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd, 1988) % 70,0

62,9

60,0 50,0 40,0

30,5

30,0 20,0 10,0

2,8

2,1

1,3

0,3

agyagos vályog

agyag

nehéz agyag

0,0 homok

homokos vályog

vályog

Humusztartalom. A kistérség jellemzı talajainak humusztartalma természetes állapotban 6-9% között változik. Ez az érték azonban a mővelés hatására jelentıs mértékben csökkent. A szántott rétegre vonatkoztatott adatok alapján a kistérség területének közel 46%-a tartozik a humuszosodó (1,51-2,5 % humusztartalom), és csaknem ugyanilyen arányban a humuszos (2,51-3,5% humusztartalom) kategóriába, mely értékek lényegesen elmaradnak a természetes állapotban jellemzı humusztartalomtól. A legnagyobb erısen humuszos (3,51-5,5% humusztartalom) talajfoltokat Nagykónyi, Ozora és Tamási térségében találjuk meg. A jegyzıkönyvek szerint a legnagyobb kiterjedéső, gyengén humuszos (0-1,5% humusztartalom) foltok Iregszemcse, Pincehely és Tolnanémedi külterületén találhatók. A humusztartalom csökkenését még a rendszeres szerves trágyázással sem sikerült megállítani. Ez a folyamat hosszabb távon a talaj tápanyag szolgáltató képességének kimerüléséhez vezethet. A talaj humusztartalmának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)

- 18 -

I.Helyzetfeltárás

Makro-tápanyagok A talajok tápanyagtartalmának megítélése mindhárom makro-elem esetében a II. szántóföldi talajkategóriának megfelelı határértékek alapján történt, mivel a terület talajainak döntı többsége ebbe a kategóriába esik. A nitrogén ellátottság értékeléséhez a mőtrágyázási gyakorlatban elfogadott módon a talajvizsgálati jegyzıkönyvben közölt humusztartalmat vettük alapul. Miután az oldható foszfortartalom megítélése a szántott réteg karbonátosságától is függ, ezért az értékelés folyamán ezt a tényezıt is figyelembe vettük. Kálium ellátottság. A terület talajainak felvehetı káliumtartalma a nyolcvanas évek végén jellemzı szinthez viszonyítva alig változott. Ennek valószínő oka, hogy a kálium igen erısen kötıdik a talajban, így a 70-es és 80-as években kijuttatott nagy mennyiségő káliumtartalmú trágyák hatása a mai napig érvényesül, annak ellenére, hogy a vizsgált terület szövetkezeteiben az utóbbi években igen erısen visszaesett a szántókra kijuttatott mőtrágya mennyisége. A károsan magas (>250 ppm) kategóriába a vizsgált terület talajainak közel 37%-a tartozik, de igen jelentıs (37,5%) a magas (201-250 ppm) kálium ellátottságú talajok aránya is. A mővelt területek mindössze 10%-án (például Hıgyész és Pincehely) találunk káliummal közepesen (121-160 ppm) illetve gyengén (0-120 ppm) ellátott talajfoltokat. A talaj felvehetı káliumtartalmának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd) gyenge közepes 2,2% 6,9% jó 16,8%

károsan magas 36,6%

magas 37,5%

Foszfor ellátottság. A foszfor a káliumhoz hasonlóan erısen megkötıdik a talajkolloidok felületén, ezért a talajba juttatva nehezen mosódik ki. Ennek a ténynek, valamint a rendszerváltás elıtti idıszakban történt nagy mennyiségő foszfortartalmú mőtrágya kijuttatásának köszönhetıen, a mővelt területek csaknem 25%-án károsan magas (karbonátos talajokra vonatkoztatva > 200 ppm) a talaj felvehetı foszfortartalma. Nagyjából egyenlı - 3030%-os - arányban fordulnak elı a magas (karbonátos talajokra vonatkoztatva 161-200 ppm) és a jó (karbonátos talajokra vonatkoztatva 121-160 ppm) foszforellátottságú talajok. Összesen mindössze 15% a közepes mértékben ellátott (karbonátos talajokra vonatkoztatva 81-120 ppm) és a foszforral gyengén ellátott (karbonátos talajokra vonatkoztatva 0-80 ppm) területek aránya.

- 19 -

I.Helyzetfeltárás

A talaj foszfor ellátottságának alakulása a tamási kistérségben (1988) (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd)

károsan magas 24,5%

gyenge 3,1%

közepes 12,2%

jó 30,8% magas 29,4%

Nitrogén ellátottság. A káliummal és a foszforral ellentétben a talaj nitrogéntartalma könnyen kimosódik a termırétegbıl, ezért ennek az elemnek az utánpótlására különösen oda kell figyelni. A mőtrágyák jelentıs árnövekedése miatt a szövetkezetek anyagi helyzete nem teszi lehetıvé a teljes tápanyag-visszapótlást. Mivel a termés mennyiségét a nitrogén befolyásolja a legnagyobb mértékben, elsısorban nitrogénmőtrágyázást alkalmaznak. A kijuttatott mennyiségek azonban még így sem mindig fedezik a szántóföldi növények teljes nitrogénigényét. Ezt igazolják a talajvizsgálati eredmények is, melyek szerint a területnek jóval több, mint a felén csak közepes (37,5%), illetve gyenge (21,4%) a talaj nitrogén ellátottsága. A talaj nitrogén ellátottságának alakulása a tamási kistérségben (1995- 1999) (Forrás: Talajvizsgálati jegyzıkönyvek) gyenge 21,4%

jó 42,9%

közepes 35,7%

- 20 -

I.Helyzetfeltárás

Mikro-tápanyagok A kistérség szántóterületein a mikro-tápanyag ellátottság a mangán, a réz és a magnézium esetében igen kedvezı, ezekbıl az elemekbıl csaknem 100%-ban optimálisnak mondható a talaj ellátottsága. Néhány kisebb mangánnal gyengén ellátott foltot mutattak ki Pincehely és Regöly külterületén, a legnagyobb rézzel gyengén ellátott talajfoltokat Ozora és Pincehely környékén találhatjuk meg, míg magnézium hiányos talajokat Regöly és Tolnanémedi határában figyelhetünk meg.

A kistérség szántóterületeinek felvehetı mikro-tápanya -ellátottsága százalékban (Forrás: Talajtani jellemzık üzemsoros összesítése - AGLAB. Szekszárd, 1988) elem

igen gyenge

gyenge

optimális

károsan magas

Cu Mn Mg Zn

0,4 0,0 0,0 0,9

5,5 3,8 1,6 34,6

93,9 96,2 98,4 63,0

0,2 0,0 0,0 1,4

A cink esetében viszont az 1995-ben, illetve 1999-ben készült talajvizsgálati jegyzıkönyvek adatai szerint a talaj cinkkészletei csaknem teljesen kimerültek, az ezer hektárról begyőjtött 170 talajminta alapján számított táblaátlagok 93%-ában a felvehetı cinktartalom 1 ppm, vagy annál kevesebb volt, ami az igen gyenge cink ellátottsági kategóriába esik. Amennyiben a tíz évvel ezelıtti adatokat is figyelembe vesszük, megállapítható, hogy tíz év alatt sokat romlott a talajok cink ellátottsága, hiszen 1988-ban még a vizsgált terület 63%-án optimális volt a felvehetı cinktartalom mennyisége és mindössze 34,6% tartozott a gyenge cink ellátottságú kategóriába, s az igen gyengén ellátott területek aránya ekkor még nem érte el a 1%-ot sem. Ez komoly problémát jelent, mivel a szántott területen nagy arányban termesztik a cinkigényes kukoricát. A hiányzó cinkmennyiséget trágyázással kellene pótolni. A kistérség területén mőködı mezıgazdasági szövetkezeteknek és egyéb gazdálkodó szervezeteknek azonban általában nincs meg a megfelelı anyagi hátterük a rendszeres talajvizsgálatok elvégzésére és a tápanyagok - köztük a cink - megfelelı szintő pótlására. Ez a probléma sajnos már rövid távon is érezhetı terméscsökkenést eredményezhet.

- 21 -

I.Helyzetfeltárás

A talaj cink ellátottságának alakulása a tamási kistérségben (1995-1999) (Forrás: Talajvizsgálati jegyzıkönyvek) % 80 70

63,0

60 50 40

34,6

30 20 10

1,4

0,9

0 igen gyenge

gyenge

optimális

káros

A talajok értékelése Kedvezı vonás, hogy a kistérség területén a mezıgazdaság számára legkedvezıbb feltételeket biztosító mészlepedékes csernozjom az uralkodó talajtípus. Ennek a talajtípusnak legfontosabb jellemzıi a vastag termıréteg, a jó vízáteresztı- és víztartó képesség, a kis holtvíz-tartalom, ennél fogva a kitőnı vízgazdálkodás. Tápanyag-ellátottsága és tápanyagszolgáltató képessége kedvezı, szerkezete laza, morzsás, ezért jól mővelhetı. Ez hazánk legtermékenyebb talajtípusa. A kistérség területén a Külsı-Somogyhoz tartozó területeken jelenik meg. A meredekebb, gyakran még ma is erdıvel borított területeken a csernozjom BET és a Ramann BET az uralkodó talajtípus. Ezeknek a talajtípusoknak a termırétege valamivel vékonyabb a mészlepedékes csernozjomnál, kismértékben kötöttebbek, így vízgazdálkodásuk is gyengébb. Kedvezı tulajdonságuk, hogy jó a tápanyaga szolgáltató képességük. Összességében tulajdonságai bár elmaradnak a mészlepedékes csernozjométól, még mindig kedvezı alapot jelentenek a mezıgazdaság számára. A kistérségben elıforduló többi talajtípus (agyagbemosódásos BET, réti talajok, láptalajok, lejtıhordalék talajok) területi kiterjedése jóval elmarad az elıbb említett három talajtípusétól. Bár valamennyit felhasználják szántóföldi mővelésre, adottságai messze elmaradnak a terület jellemzı talajtípuséitól. A területre jellemzı kedvezı talajtani adottságok a mővelés hatására sok esetben kedvezıtlen irányba módosultak. Jelentıs mértékben lecsökkent a talajok humusztartalma és kimutatható bizonyos makro- és mikro-tápanyagok esetében is a talajellátó képességének csökkenése. Sok helyen a talaj szerkezete is kedvezıtlen irányba módosult (szerkezeti elemek szétesése, eketalpréteg kialakulása). Amennyiben ezek a kedvezıtlen folyamatok tovább tartanak, rövidesen a terméshozamok erıteljes visszaesésével kell számolni. A mezıgazdasági mővelés a talaj tápanyagtartalmának csökkenését okozza, amelyet a fenntartható gazdálkodás érdekében folyamatosan pótolni kell. A kistérség szántóterületeinek felvehetı makro-tápanyag ellátottsága a foszfor és a kálium esetében kielégítı, a nitrogén esetében azonban csak közepesnek mondható. A mikro-tápanyag ellátottság a magnézium, mangán és a réz esetében kedvezı, a cink esetében viszont - különösen a legújabb vizsgálati eredmények szerint - aggasztóan magas a gyengén ellátott területek aránya.

- 22 -

I.Helyzetfeltárás

A megfelelı tápanyag-utánpótlás érdekében pontosan ismerni kell a talaj aktuális állapotát. Negatív vonás, hogy a kistérség területén gazdálkodó mezıgazdasági szövetkezetek döntı többsége ma már nem végezteti el a szántóterületek talajainak vizsgálatát, így nincsenek tisztában a talajok aktuális állapotával. Az is problémát jelent, hogy amennyiben mégis rendelkeznek friss talajvizsgálati eredményekkel, anyagi helyzetük általában nem teszi lehetıvé valamennyi tápanyag optimális mértékő pótlását. Hasonló a helyzet a magánkézben lévı földterületeken is, mert a gazdák általában nem rendelkeznek ismeretekkel az általuk mővelt talajok tápanyag-ellátottságáról. Ebbıl következıen elıfordulhat, hogy a trágyázás során nem azokat a tápanyagokat juttatják ki a talajra, amelyre szükség lenne, ami környezetvédelmi és gazdasági szempontból is problémát jelenthet. Általánosabb azonban, hogy éveken keresztül teljesen elmarad a szükséges trágyázás, ami a talaj tápanyag tartalmának kimerülését eredményezheti, és ebbıl következıen a termésátlagok drasztikus csökkenéséhez vezethet. 1.6. A kistérség környezeti állapota (természet- és környezetvédelem helyzete) (A fejezetben meghivatkozott térképek a dokumentum Mellékletében találhatóak)

- 23 -

A tamási kistérség vizsgált településeinek területhasználata (külterületi földek) (Forrás: Tamási Körzeti Földhivatal) Szántó

Kert ha

Gyümölcsös

ha

%

%

Belecska

463,3

32,2

0

0

Diósberény

1593

74,1

2,5

0,11

Dúzs

122,4

10,9

4,3

0,4

Értény

2204,1

73,6

5,0

Felsınyék

1907,5

59,6

9,3

Fürged

2269,5

84,8

0

ha

Szılı

%

ha

0

0

1,3

0,06

0,6

0,1

0,2

5,9

0,3

2,1

0

4,1

Gyep

Erdı

Nádas

Halastó

Kivett

Összterület

%

ha

%

ha

%

ha

%

ha

%

ha

%

ha

2,9

0,2

261,7

18,2

565,3

39,3

0

0

0

0

147,0

10,2

1440,1

3,5

0,16

343

16

106,3

4,9

0

0

0

0

100,4

4,7

2150

30,3

2,7

245,4

21,8

642,3

57,0

0

0

0

0

81,6

7,2

1127,0

0,2

11,0

0,4

174,1

5,8

243,9

8,1

10,2

0,3

52,1

1,7

289,1

9,7

2995,3

0,1

199,0

6,2

360,0

11,2

349,6

10,9

19,6

0,6

12,1

0,4

342,6

10,7

3201,8

0,2

0,0

0,0

78,3

2,9

82,1

3,1

9,6

0,4

25,6

1,0

206,3

7,7

2675,6

Gyönk

1988,9

52,2

0

0

29,5

0,8

23,9

0,6

391,2

10,3

1006,2

26,4

25,3

0,7

0

0,0

347,0

9,1

3811,9

Hıgyész

1044,1

28,1

25,9

0,7

25,1

0,7

21,2

0,6

686,7

18,5

1455,3

39,2

23,4

0,6

0,6

0,0

432,3

11,6

3714,6

Iregszemcse

4419,3

75,8

5,4

0,1

1,4

0,0

7,2

0,1

351,1

6,0

327,4

5,6

23,0

0,4

96,6

1,7

601,9

10,3

5833,3

Kalaznó

655,9

35,8

0

0

0,1

0,0

1,9

0,1

378,2

20,6

656,2

35,8

12,5

0,7

0

0

129,8

7,1

1834,5

Keszıhidegkút

293,4

28,4

0,7

0,1

0,2

0,0

4,7

0,5

281,4

27,2

327,0

31,7

0

0

0

0

125,6

12,2

1033,0

Kisszékely

1223,5

43,2

16,4

0,6

4,6

0,2

31,3

1,1

255,8

9,0

1063,6

37,6

27,1

1,0

0

0

207,8

7,3

2830,1

Koppányszántó

1493,0

66,2

24,3

1,1

12,3

0,5

29,2

1,3

182,1

8,1

298,8

13,3

13,0

0,6

0

0

202,3

9,0

2255,0

Magyarkeszi

2628,8

68,9

0,2

0,0

0,7

0,0

61,9

1,6

232,3

6,1

448,5

11,8

23,1

0,6

12,1

0,3

408,6

10,7

3816,1

Miszla

1128,7

32,5

13,0

0,4

1,4

0,0

17,9

0,5

552,1

15,9

1508,6

43,5

13,5

0,4

7,7

0,2

228,6

6,6

3471,6

Mucsi Nagykónyi

1750

62

5,4

0,19

6,3

0,22

23,5

0,8

753

27

153,6

5,4

0,7

0,03

3,5

0,12

114

4,1

2810

3286,7

68,6

6,0

0,1

1,0

0,0

21,1

0,4

429,7

9,0

519,0

10,8

15,1

0,3

38,8

0,8

470,4

9,8

4787,8

Nagyszékely

1534,8

41,8

10,2

0,3

151,9

4,1

22,7

0,6

384,7

10,5

1298,8

35,4

20,3

0,6

0,0

0

249,1

6,8

3672,6

Nagyszokoly

2184,6

78,0

23,2

0,8

7,1

0,3

67,7

2,4

150,5

5,4

47,2

1,7

0,7

0,0

2,7

0,1

315,3

11,3

2799,0

Ozora

4018,4

67,5

0,3

0,0

0

0

111,6

1,9

531,8

8,9

573,5

9,6

7,8

0,1

27,9

0,5

681,9

11,5

5953,2

Pincehely

3219,4

64,2

25,8

0,5

3,7

0,1

176,9

3,5

748,1

14,9

269,3

5,4

9,5

0,2

0

0

560,8

11,2

5013,5

Regöly

3237,1

51,7

9,8

0,2

6,3

0,1

31,4

0,5

830,1

13,2

1370,4

21,9

65,0

1,0

169,7

2,7

547,0

8,7

6266,8

Simontornya

1635,6

48,4

15,0

0,4

11,8

0,3

118,6

3,5

406,2

12,0

511,2

15,1

76,5

2,3

54,5

1,6

552,1

16,3

3381,4

Szakadát

1173

60

4,7

0,2

23,3

1,5

14,5

0,7

3,34

16

277,5

14,2

1,3

0,1

2,6

0,2

136,7

7

1953

Szakály

2649,9

64,6

8,5

0,2

2,4

0,1

8,9

0,2

606,9

14,8

273,8

6,7

2,1

0,1

8,8

0,2

539,9

13,2

4101,3

Szárazd

253

36

2,4

0,3

48

0,6

15,4

2,2

255

36

123,4

12

2

0,3

4

0,6

51

0,8

711

Tamási

6645,8

59,4

56,6

0,5

49,4

0,4

186,9

1,7

846,5

7,6

2025,4

18,1

76,4

0,7

189,9

1,7

1118,8

10,0

11195,8

Tolnanémedi

1162,8

53,0

5,3

0,2

1,5

0,1

20,5

0,9

299,0

13,6

304,4

13,9

5,7

0,3

0

0

396,2

18,0

2195,4

Udvari

1751,1

63,2

0

0

0,2

0,0

0,6

0,0

298,3

10,8

520,0

18,8

1,8

0,1

0

0

197,2

7,1

2769,2

Varsád

1268

57

5,4

0,2

1,8

0,1

23,6

1,1

303,4

13,6

295,6

13,3

6,3

0,3

4,2

0,2

322,1

14,4

2230,4

53168,6

57,7

265,3

0,3

323,5

0,4

1209,3

1,3

9962,3

10,8

16687,7

18,1

481,2

0,5

699,0

0,8

9379,2

10,2

92176,3

Kistérség összesen:

I.Helyzetfeltárás

Természetvédelem Országos jelentıségő természetvédelmi területek: Pacsmagi-tavak A vízimadár-paradicsomot 1990-ben nyilvánították országos jelentıségő természetvédelmi területté. 1997-tıl nemzetközi jelentıségő vizes élıhely, hazánk 19 Ramsari területének egyike. Területe 487 hektár. Az elsı és egyben legnagyobb tavat 1927-ben hozták létre a Koppány folyó vizének felduzzasztásával, míg a többi kisebb kiterjedéső vízfelületet 1957-59 között alakították ki. A tavak felduzzasztása jelentıs változásokat eredményezett a völgytalpi területeken. A talajvízszint megemelkedésével a mélyebb fekvéső területek elmocsarasodtak, mezıgazdasági mővelésre alkalmatlanná váltak. A folyó mentén 6 km hosszan elnyúló nedves rétek kiváló madár élıhelyet jelentenek. Ezzel egy egykori kultúrterület vált ismételten az élıvilág paradicsomává. A területen rendszeresen fészkelı és költı fajok száma meghaladja a 60-at. Közülük kiemelkedı az európai „vörös könyves” haris (Crex crex) állománya, mely 20-30 párra tehetı. Szintén kiemelkedı értéket képvisel a réti tücsökmadár (Locustella naevia) közel 100 párból álló állománya, valamint a 20 párra becsült fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) állomány. Kisebb-nagyobb számban szintén költ a területen a sárszalonka (Gallinago gallinago), a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), a kanalasgém (Platalea leucorodia), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a szürke gém (Ardea cinerea), a vörös gém (Ardea purpurea), a törpegém (Ixobrychus minutus), a cigányréce (Aythya nyroca) és a barna rétihéja (Circus aeruginosus). További 20 madárfaj táplálkozóhelyként keresi fel a tavakat. Így például rendszeresen megfigyelhetı a rétisas (Haliaeetus albicilla), a békászó sas (Aquila pomarina) és a barna kánya (Milvus migrans). A kora tavaszi és ıszi vonulási idıszakban további 90 madárfaj pihen meg a halastavakon, mint például a halászsas (Pandion haliaetus), a vándorsólyom (Falco peregrinus), valamint az évente 10-15 ezer példányban itt állomásozó vadrécék és a több ezer vadlúd. A halastavakat elızetes engedéllyel és kísérıvel lehet felkeresni, melyet a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól kell igényelni. Helyi jelentıségő természetvédelmi területek: Felsınyék - Kolláti-rét A 32 hektár területő hajdani mocsárrétet a helyi önkormányzat 1993-ban nyilvánította védetté. A terület a vízrendezések elıtt idıszakos vízborítás alatt állt, így csak a nyári kiszáradási idıszakban nyílt lehetıség legelıként történı hasznosítására. A vízrendezés során a vizet egy árokkal vezették le, amelynek következtében a rét fokozatosan kiszáradt. Ezt a folyamatot erısítette az elmúlt évtized szárazabb idıjárása. Kiszáradása ellenére a rét kedvezı élıhelyet biztosít néhány értékes, védett növényfaj számára. Ilyen például a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris) és a hússzínő ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata). A növénytani értékek mellett a rét gazdag madárvilággal rendelkezik. A rét gazdag élıvilágának fennmaradását elısegíti az extenzív gazdasági hasznosítás (korlátozott mértékő legeltetés), kerülni kell viszont az égetést és a mőtrágyázást. A korábbi állapotokhoz hasonló jelleg biztosítása érdekében kívánatos a vízelvezetı árok idıszakos lezárása, különösen a tavaszi idıszakban.

- 25 -

I.Helyzetfeltárás

A terület szabadon látogatható. Iregszemcse – Viczay - kastély parkja Az egykor angolkert jellegő park az 1820-as években klasszicista stílusban épült Viczay - kastély körül helyezkedik el. Az 1994-ben szépen tatarozott mőemlék jellegő épületben jelenleg gyógypedagógiai intézet mőködik. A 16 hektár területő parknak jelenleg csak egy körülbelül 9 hektáros részét gondozzák, a többi rész természetszerő erdı benyomását kelti. A park fagyőjteményében körülbelül 100 fás szárú növény található. Közülük kiemelkedık a kastély elıtt álló hatalmas vérbükkök, amelyek az épületet mintegy keretbe foglalják. A park dendrológiai győjteményének kiemelkedı darabjai az idıs kocsányos tölgyek, ezüstjuharok, a lepényfa, vagy krisztustövis „laciniata” változata. A parkot az elszórtan telepített eredi fenyık, tiszafák, tuják, oregoni ciprusok teszik változatosabbá. A terület madárvilága gazdagabb a környék természetes erdeinél, ami a gazdag cserjeszint dús bogyó- és magtermésének köszönhetı. Az odúlakó madarak jellemzı képviselıi a nagy fakopáncs (Dendrocopos major), a zöld küllı (Picus viridis), a búbosbanka (Upupa epops) és a csilcsalp füzike (Phylloscopus collibyta). A park az intézet vezetıjének elızetes engedélyével tekinthetı meg. Hıgyész – Apponyi - kastély parkja A park a XVIII. század közepén barokk stílusban épült Apponyi-kastély körül helyezkedik el. A közelmúltban tatarozott mőemlék épületben jelenleg kastélyszálló mőködik. A 8 hektár kiterjedéső parkot eredetileg angolkertnek építették, késıbb azonban a kiépített sétautakkal és a kastély körül kialakított sövényekkel franciakert jellegővé alakították. A parknak jelenleg csak a kastély körüli részét kezelik rendszeresen. A dendrológiai győjtemény kiemelkedı értéke a körülbelül 300 éves platán, amelynek törzsátmérıje 3,5 méter, magassága pedig megközelíti a 30 métert. További értékes faegyedek a 80-100 éves vérbükkök, kocsányos tölgyek, hársak, kırisek, fekete nyárak, lepényfák, páfrányfenyık, amerikai tulipánfák és az amerikai dió. A park változatosságát növelik a szép örökzöldek: az erdei és lucfenyık, tiszafák, oregoni hamisciprusok, valamint a 30 méteres magasságot elérı andalúziai jegenyefenyı és a körülbelül 200 éves nyugati tuja. „Ex lege” védett természeti értékek Az 1996.évi LIII. törvény értelmében, természetvédelmi oltalomban részesül az ország valamennyi forrása, amennyiben vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/perc értéket. A védelem alatt álló források jegyzékét - amely a vizsgálati terület „ex lege” védett forrásait is tartalmazni fogja - az illetékes miniszter a közeljövıben közzéteszi. Védelemre javasolt területek A kistérség területén a Duna-Dráva Nemzeti Park a közeljövıben a következı területek védetté nyilvánítását tervezi: Kis- és Nagyszékelyi-dombság, Nagykónyi erdı és Koppány-völgy, Pacsmagi tavak bıvítés. - 26 -

I.Helyzetfeltárás

A természetvédelem értékelése A tamási kistérség területe védett természeti értékekben meglehetısen szegény. A térségben mindössze 1 darab országos védelem alatt álló terület és 3 darab helyi jelentıségő természetvédelmi terület található. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek összkiterjedése 543 hektár, ami a kistérség területének mindössze 0,6%-a. Ez mélyen az országos átlag (8,9%) alatt van. A tamási kistérség országos és helyi jelentıségő védett területei Védett terület típusa Száma (db) Országos védelem alatt álló területek Nemzeti park 0 Tájvédelmi körzet 0 Országos jelentıségő természetvédelmi terület 1 Természeti emlék 0 Országos védelem alatt álló területek összesen: 1 Helyi védelem alatt álló területek Helyi védelem alatt álló területek összesen: 3 Védett területek összesen: 4

Területe (ha) 0 0 487 0 487 56 543

A természetvédelmi oltalom alatt álló területek korlátozó tényezıt jelentenek a mezıgazdaság szempontjából, mivel a hatályos törvényi rendelkezéseknek (1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl) megfelelıen területükön a gazdálkodás csak a kezelési tervekben meghatározott módon és mértékben lehetséges. Ez a helyzet például a Pacsmagihalastavakon, ahol egyrészt a halászatra, másrészt a környezı területek mővelésére is kitérnek a kezelési tervekben. Emellett a Kolláti-réten is csak meghatározott feltételek között végezhetı mezıgazdasági mővelés. A természetvédelmi oltalom kedvezı vonás viszont a turizmus szempontjából, mivel a védettség rangot ad a területnek, amely ezzel vonzóbbá válik a turisták számára. Különösen igaz ez a nemzetközi jelentıségő vízimadár élıhelyként nyilvántartott Pacsmagi-tavakra, amelyet ennek következtében külföldi ornitológusok is rendszeresen felkeresnek. A turisztikai hasznosítást azonban korlátozza, hogy a Pacsmagi-tavak és a két kastélypark is csak elızetes engedéllyel kereshetık fel. Ezt az állapotot azonban mindenképpen fent kell tartani, mivel ezen területek elsıdleges célja az ott elıforduló természeti értékek megırzése. A vizsgált terület mezıgazdasági alkalmasságának és környezeti érzékenységének meghatározása Vizsgálatainkhoz zömében a környezetre, a domborzatra, a talajokra, a klímára, a vizekre, az élıvilágra, annak fajaira és élıhelyeire és a földhasználati formákra vonatkozó területi adatbázisokat, feldolgozásukhoz térinformatikai módszereket használtunk.

- 27 -

I.Helyzetfeltárás

Domborzati és talajparaméterek Lejtıkategóriák Forrásadatbázis: Magyarország Digitális Domborzati Adatállománya, FÖMI térképi adatbázisa, M=1:100 000 Száz pontos talaj értékszám Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 Szántóterületek átlagos aranykorona-értéke Forrásadatbázis: FM településsoros adatok térképe A talaj típusa és altípusa Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A fizikai talajféleség Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj kémhatása és mészállapota Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj szervesanyag-készlete (t/ha) Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A termıréteg vastagsága Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 Klímaparaméterek Energetikai agrárpotenciál Forrásadatbázis: DATE Debrecen (Szász Gábor) térképi adatbázisa Klimatikus agrárpotenciál Forrásadatbázis: DATE Debrecen (Szász Gábor) térképi adatbázisa A kukoricatermesztési klíma alkalmassági értékszám Forrásadatbázis: GATE KTI (Ángyán József) térképi adatbázisa A búzatermesztési minıségi klíma értékszám Forrásadatbázis: GATE NTI (Szabó Miklós) térképi adatbázisa A búzatermesztési mennyiségi klíma értékszám Forrásadatbázis: GATE NTI (Szabó Miklós) térképi adatbázisa A sörárpa-termesztési klíma alkalmassági értékszám Forrásadatbázis: GATE NTI (Alapy Balázs) térképi adatbázisa A földterületek minıségi különbségeit a „Társulás területének mezıgazdasági alkalmassága” címő 11. térkép szemlélteti. A kistérség szinte egész területe jó minıségő agrárterületnek minısíthetı, kivéve az erózióval sújtott, gyengébb minıségő barnaföldekkel borított É-D irányú hegyhátak. Az M/11. táblázat részletesen megmutatja, hogy a kistérség területének 74,5 %-án (76754 ha) az agrár alkalmassági értékszám nagyobb vagy egyenlı, mint az országos átlag. Szinte elenyészı – 1 % alatti – azon terület aránya, ahol az agráralkalmasság nem éri el az országos átlag 80 %-át. Ez a területek a kistérség Miszla községének külterületére jellemzı, melyet „A termıföld minısége az agrár alkalmassági értékszám alapján” címő 12. térképmelléklet is mutat. Egyértelmően megállapítható, hogy a kistérség az ország kiváló - 28 -

I.Helyzetfeltárás

adottságú területei közé sorolandó, így a komparatív ökológiai elınyöket a megtermelt termékeken keresztül piaci versenyben kell érvényesíteni. A környezeti érzékenység megítélésére használt jellemzık és adatbázisok elhelyezik a kistérség területének minden egyes hektárját egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán, melyet az alábbi paraméterek súlyozásával alakítottunk ki: Élıvilág Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei Forrásadatbázis: KTM Természetvédelmi Hivatal térképi adatbázisa, M=1:100 000 A Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) Forrásadatbázis: KTM Természetvédelmi Hivatal térképi adatbázisa, M=1:500 000 Javasolt érzékeny természeti területek Forrásadatbázis: MME (Nagy Szabolcs) térképi adatbázisa, M=1:100 000 Ramsari területek Forrásadatbázis: VITUKI térképi adatbázisa, M=1:100 000 Nemzetközi jelentıségő madár élıhelyek Forrásadatbázis: MME (Nagy Szabolcs) térképi adatbázisa, M=1:100 000 A veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek Forrásadatbázis: MME Monitoring Központ térképi adatbázisa, M=1:100 000 Talaj Az erózió mértéke Forrásadatbázis: MTA-TAKI térképi adatbázisa, M=1:100 000 A fizikai talajféleség Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 Agyagásvány-minıség Forrásadatbázis: MTA-TAKI (Stefanovits Pál) térképi adatbázisa, M=1:100 000 A talaj kémhatása és mészállapota Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 A talaj szervesanyag-készlete (t/ha) Forrásadatbázis: AGROTOPO térkép, MTA-TAKI, M=1:100 000 Víz Felszín alatti vízvédelmi területek Forrásadatbázis: VITUKI térképi adatbázisa, M=1:500 000 Felszíni vízvédelmi területek Forrásadatbázis: VITUKI térképi adatbázisa, M=1:500 000 „A társulás természetvédelmi oltalom alatt álló területei” címő 13. térképmelléklet Tamási, Regöly és Nagykónyi, Szakály községek külterületére jelöl összefüggõ természetes élõhely komplexeket, melyeknek területét 12. táblázat mutat be. Ezen területek védelme kiemelkedı jelentıségő.

- 29 -

I.Helyzetfeltárás

TAMÁSI kistérség településeinek területi megoszlása a Nemzeti Ökológia Hálózatban KSH kód

02811 04464 04701 05661 06017 06637 06761 07029 08448 11031 11688 13709 15316 15459 17640 17914 17950 18263 19202 19585 20561 20783 21184 21360 23791 24563 26055 27182 27766 28662 30289 Összesen

Településné Összefüggõ Mozaikos Egyedülálló Urbán és Összesen v természetes term. és , agrár élõhely term. közeli természetes élõhely komplexek állapotú élõhelyek komplexek, élõhely mesterséges komplexek felszínek (ha) Miszla 3378,37 102,3 3480,67 Szakály 71,05 603,08 3301,14 3975,27 Iregszemcse 172,2 72,5 5760,48 6005,18 Ozora 684,87 5496,83 6181,7 Magyarkeszi 286,28 3551,61 3837,89 Varsád 253,22 247,76 1639,92 2140,9 Nagyszékely 2239,46 1531,95 3771,41 Mucsi 1157,68 1270,22 2427,9 Értény 330,89 0 2686,68 3017,57 Tolnanémedi 933,23 1333,78 2267,01 Diósberény 575,69 1425,63 2001,32 Nagyszokoly 2757,8 2757,8 Szakadát 274,81 1006,04 1280,85 Regöly 2052,64 573,5 3684,02 6310,16 Keszıhidegkú 822,74 149,08 971,82 t Felsınyék 38,57 3089,79 3128,36 Fürged 95,36 2197,01 2292,37 Szárazd 190,18 410,37 600,55 Dúzs 1147,93 55,03 1202,96 Pincehely 1188,77 3792,27 4981,04 Újireg 1010,06 1010,06 Simontornya 532,43 2757,12 3289,55 Koppányszánt 679,82 1496,05 2175,87 ó Udvari 586,4 2420,33 3006,73 Kalaznó 1193,16 33,9 517,38 1744,44 Tamási 2463,04 79,12 10348,55 12890,71 Hıgyész 1871,85 1673,07 3544,92 Nagykónyi 559,24 136 3990,71 4685,95 Kisszékely 1776,34 1125,4 2901,74 Belecska 1478,78 1478,78 Gyönk 1041,63 2585,86 3627,49 5145,97 23424,44 1252,08 73166,48 102989

- 30 -

I.Helyzetfeltárás

A 14. térkép („A társulás területének környezeti érzékenysége”) Udvari, Gyönk, Magyarkeszi és Felsınyék külterületét jelöli meg a kistérség legérzékenyebb területeiként. Különös jelentıségő, kismérető ezért különösen veszélyeztetett élıhelyek Nagyszokoly és Tamási határában találhatóak. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek területi eloszlását a 13. táblázat mutatja. Természetvédelmi oltalom alatt álló területek (ha) KSH kód Település PacsmagiSzakadáti Összesen név tavak TT legelı TT 15316 Szakadát 4,58 4,58 15459 Regöly 314,85 314,85 24563 Tamási 188,19 188,19 Összesen 503,04 4,58 507,62 Az optimális területhasználati struktúra meghatározása Az értékfenntartó gazdálkodásnak kétségtelenül egyik legfontosabb alapeleme a tájhoz, a környezetéhez illeszkedı funkció-, tevékenység-, ágazati rendszer és belterjességi fok megtalálása, vagyis olyan földhasználati rendszer kialakítása, amely magából a környezetbıl, annak adottságaiból és korlátjaiból fakad, ahhoz a lehetı legjobban illeszkedik. Egyetlen más gazdasági ágazat sem képes ugyanis a természetet és a tájat olyan mélyrehatóan befolyásolni, mint a mezıgazdaság, a kultúrtáj fı használója. Ebbıl fakad, hogy a természetvédelem alapvetıen rá van utalva a mezıgazdasággal való együttmőködésre. Másrészt a mezıgazdálkodás teljesítménye, eredménye nagyrészt a környezet, a természeti erıforrások állapotától, minıségétıl függ. A természetvédelem és a mezıgazdaság egymásrautaltságának ismeretében kétségtelenül el kell vetni az úgynevezett szegregációs modellt, amelynek alapelve a természetvédelem korlátozása meghatározott természetvédelmi területekre és más védett felületekre, és minden egyéb területen megengedi a környezetorientált felelısség és korlátozás nélküli mezıgazdálkodást. De az a másik szélsıség sem tartható, amely szerint az egész mezıgazdálkodás általános külterjesítésére („extenzifikálására”) lenne szükség. Ez a nézet nemcsak a gazdasági szempontok miatt, tarthatatlan, hanem éppen az antropogén ökoszisztémák megléte miatt a fajok védelme szempontjából sem egészen igaz. Le kell azt is szögeznünk, hogy az EU külterjesítési törekvései sem terjedhetnek ki a terület egészére. A természetvédelem és a mezıgazdálkodás zonációs igényeit egyesítve, a megfelelı földhasználati intenzitást és gazdálkodási rendszert megvalósító rendszernek a kategóriái a következık lehetnek: Természetvédelmi magzónák: a természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhasználat teljes tilalma. Természetvédelmi pufferzónák, vízbázis védelmi területek: tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú gazdálkodás, környezeti, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs funkciók. Átmeneti zónák: mezıgazdasági termelési + védelmi és egyéb funkciók, ökológiai és egyéb extenzív gazdálkodási formák, ESA területek. Agrárzónák: mezıgazdasági termelési funkciók, integrált, környezetkímélı gazdálkodás, bolygatatlan biotóphálózati rendszerekkel. Mővelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukturális és ipari funkciók. A termıterület-felhasználás elsı három kategóriája. A támogatások és közvetlen kifizetések várható célterülete, itt tehát olyan projekteket kell indítani, amelyek a támogatási - 31 -

I.Helyzetfeltárás

prioritásoknak megfelelnek. A termıterület-felhasználás negyedik, vagyis az agrártermelés zónája, a GATT-WTO folyamat eredményeképpen a piaci versenykategóriába kerül. Komparatív ökológiai elınyeit a piacon kell hogy érvényesítse, így ez a kategória a legjobb agroökológiai adottságú területeket foglalja csak magába. Támogatásra csak az egyéb kísérı funkciók (pl. a 7-12% mezıgazdasági területet kitevı biotóphálózati rendszer kialakítása, fenntartása, ápolása, agrárkörnyezeti alapprogram bevezetése, vidéki foglalkoztatás, szociális, kulturális funkciók, stb.) vállalása arányában számíthat. Mezıgazdasági földhasználat szempontjából három fı típus kialakítása a célszerő:
védelmi célú (vízminıség-, talaj-, természet- és tájvédelem) földhasználat – tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú gazdálkodás környezeti, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs funkciókkal. Ezek a zónarendszer magas környezeti érzékenységő értékszámokkal jelzett területei. Közvetlenül az intenzív funkcióval határosak ne legyenek.
extenzív termelési célú földhasznosítás kettıs meghatározottságú (védelmi + termelési) területeken –, ahol az agráralkalmasság és a környezeti érzékenység egyensúlyban van. A tevékenység célja értékes beltartalmú, szermaradványmentes áruk termelése mellett a terület védendı értékeinek fenntartása, a hagyományos gazdálkodási formák és értékek fenntartása alacsony ráfordítású (low input) mezıgazdasági rendszerek alkalmazásával. Folyamatos átmenet biztosítása a védelmi- és agrárzónák között. Tájkarakter megırzése, a biodiverzitás fenntartása.
intenzív termelési célú földhasználat -, azaz a terület agráralkalmassága meghaladja azok környezeti érzékenységét. A kedvezı agroökológiai potenciál és tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve a tevékenység célja értékes beltartalmú szermaradványments áruk termelése. E koncepció úgy valósítható meg, hogy a belterjes szántóföldi mővelésbıl különbözı becslések szerint országos viszonylatban 0,5-1,5 millió hektár területet ki kell vonni, és erdısíteni vagy gyepesíteni kell, illetve ökológiai mezıgazdasági irányba kell átállítani. Ezek általában olyan termıhelyek, amelyek eredetileg - a mezıgazdaság iparosítását, kemizálását és erıltetett belterjesítését megelızıen - sem tartoztak a szántó mővelési ágba. Az elemzések módszerei Az FVM Agrár-környezetgazdálkodási EU-harmonizációs Munkabizottsága kezdeményezésére indított vizsgálat az agráralkalmasság-környezetérzékenység fı koordinátái mentén tett kísérletet egy egységes földminısítési rendszer és erre alapozott zónarendszer kidolgozására. Az elemzéseket a GATE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete irányította. Az optimális földhasználati struktúra területi lehatárolását a kistérségrıl rendelkezésre álló nagyléptékő adatbázisok változóinak kategorizálásával környezet-érzékenységi és mezıgazdasági alkalmassági szempontból történt súlyozására alapoztuk. A résztérképek szintetizálásával elıálló agrár-környezeti érték skálatérkép 100 alatti értékei a terület környezetérzékenységi meghatározottságára, 100 feletti értékei pedig agrár meghatározottságára utalnak. A kategóriák határainak kialakításakor az országos földhasználati zónarendszer elveire alapoztunk. A leírt adatbázison a területi elemzést a következı lépésekben, logikai sorrendben végeztük el:

- 32 -

I.Helyzetfeltárás


A felsorolt 28 területjellemzı környezeti változót kategorizáltuk, és minden egyes változót és kategóriát súlyoztunk (értékkel láttuk el) aszerint, hogy milyen szerepet játszik a mezıgazdasági alkalmasság illetve a környezeti érzékenység kialakításában. E súlyozáshoz korábbi széleskörő elemzéseink, összefüggés-vizsgálataink eredményeit (Ángyán, 1991) illetve az adatbázisokat elıállító intézetek és szakértık által megadott prioritási értékeket használtuk.
A területet 100x100 méteres cellamérető (felbontású) rácshálózattal 1 ha-os négyzetekre osztottuk, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot a térség minden egyes ha-jára meghatároztuk a környezeti jellemzık értékeit. Így tehát cellánként 30 környezetjellemzı értékhez jutottunk.
A 15 mezıgazdasági alkalmassági valamint a 13 környezetérzékenységi értékszámot megfigyelési egységenként (1 ha-os cellánként) összegeztük, majd ezeket az értékeket térképen ábrázoltuk. Ezzel a terület minden egyes ha-ját elhelyeztük egy 0-99 közötti mezıgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán.
A cellánkénti mezıgazdasági alkalmassági értékszámokból (MAÉ) kivontuk a környezetérzékenységi értékszámokat (KÉÉ) majd a különbséghez hozzáadtunk 100-at, azaz (MAÉ-KÉÉ)+100. Így egy 0-198 közötti értékskálát kaptunk, ahol a 100 alatti értékek az adott terület környezetérzékenységi meghatározottságára, a 100 feletti értékek pedig az agrármeghatározottságra utalnak. A skála két végpontján tehát az egyértelmő meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), a skála közepe körül pedig a kettıs meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el. 8.

Az értékskálatérkép segítségével alakítottuk ki a földhasználati zónarendszert, ahol: a 100 alatti értékő területeket környezetérzékenységi meghatározottságú (védelmi) zónába, a 100-125 közötti értékő területeket kettıs meghatározottságú (átmeneti) zónába, míg a 125-ös érték fölötti területeket agrár meghatározottságú zónába soroltuk.

9. Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi mezıgazdasági területek és ezen belül a szántóterületek hogyan oszlanak meg e zónák között. 10. Végezetül javaslatot tettünk a mővelési ágak változtatásának irányára, belsı arányaira és területi elhelyezésére. A földhasználati elemzés eredményei A vizsgálatok eredményeképpen meghatároztuk a Tamási Kistérség területének: mezıgazdasági termelési alkalmasságát, környezeti érzékenységét, földhasználati zonációs alaptérképét, a mővelési intenzitás javasolt különbségét a szántóterületeken belül és lehatároltuk a gyeptelepítésre javasolt területeket, zonális Agrárkörnyezeti Programokban szereplı területeit. A földhasználati struktúraelemzés tehát 3 kategória nagy léptékő területi lehatárolását célozta egy olyan integrált értékskála mentén, amely az agrártermelési alkalmasság (potenciál) és a környezeti érzékenység (pufferképesség) szempontjából értékeli és sorolja be

- 33 -

I.Helyzetfeltárás

a földterületeket. Ezt a javaslat a szántóterületek hasznosítására a háromkategóriás földhasználati zónarendszer alapján címő 15.térkép mutatja. Ezen értékskála alapján a térség területeinek: 100 alatti értékő ponttal jellemezhetı 0,06%-a környezetérzékenységi meghatározottságú (védelmi) zónába, 100-125 közötti értékő 6,05 %-a az átmeneti (kettıs meghatározottságú), 125-ös érték fölötti jellemezhetı 53,77 %-a az agrártermelési meghatározottságú kategóriába kerül Látható, hogy a vizsgált térség szántó területének túlnyomó hányada az agrártermelési meghatározottságú kategóriába tartozik. Védelmi kategóriába alig estek területek. Ennek következménye a mővelési ágak javasolt aránya is. A három alapvetı agroökológiai kategória, vagyis az intenzív mezıgazdasági termelési, az extenzív mezıgazdasági és a védelmi meghatározottság – a többfunkciós mezıgazdálkodással kapcsolatban elmondottaknak megfelelıen – jelentısen eltérı fejlesztési stratégiát kíván. A döntıen jó mezıgazdasági termelési adottságokkal jellemezhetı körzetek mezıgazdálkodással foglalkozó népességének alapvetıen a piaci versenykategóriában a termelési tevékenységbıl kell megélnie. Komparatív ökológiai elınyeit a piacon kell érvényesítenie, így ez a kategória a legjobb agroökológiai adottságú területeket foglalja csak magába. Támogatásra illetve közvetlen kifizetésre csak az egyéb kísérı funkciók (pl. a 7-12% mezıgazdasági területet kitevı biotóphálózati rendszer kialakítása, fenntartása, ápolása, agrárkörnyezeti alapprogram bevezetése, vidéki foglalkoztatás, szociális, kulturális funkciók, stb.) vállalása arányában számíthat. A kettıs meghatározottságú területek egyrészt az agrárkörnyezeti valamint szociális, foglalkoztatási és egyéb vidékfejlesztési programok célterületei, másrészt viszont – mindenekelıtt jó minıségő, táj specifikus termékeket elıállító – termelési tevékenységük is jelentıs. Bevételeik tehát részben közvetlen kifizetésekbıl, részben a piacon realizált termelési tevékenységbıl származnak. A környezetérzékenységi értékskálán legmagasabb pontszámú védelmi meghatározottságú területeken a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás elveit kell követni. Lehetıség szerint közvetlenül az agrártermelési funkciójú területekkel ne érintkezzenek. 1.7. A kistérség településeinek peremtelepülés-részek

térszerkezeti

adottságai

–

zsáktelepülések,

Elmaradott zsák- és peremtelepülések A zsák- és peremtelepülés-részek általános jellemzıi: A Tamási kistérség települései között számos zsáktelepülés (Értény, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely) található, ugyanakkor igen magas az egyes településekhez tartozó peremtelepülések száma is, különösen Tamásiban. E településekrıl, településrészekrıl elmondható, hogy hanyatlásuk a II. világháború óta, de különösen az 1990-es évtıl kezdve folyamatos. A kistérség zsáktelepülései 800 lakos alatti falvak, társadalmi-gazdasági funkciójuk jelentéktelen, építészeti értékekkel nem rendelkeznek. A lakosok mindennapjainkban a - 34 -

I.Helyzetfeltárás

közlekedés és az egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás nehézségeivel kénytelenek szembenézni. Helyben a munkalehetıségek beszőkültek, szinte az önkormányzatok a kizárólagos munkáltatók. Jellemzı a népesség elöregedése. A peremtelepülésekrıl: A kistérségben Tamásiban különösen magas a peremtelepülések száma. (Fornádpuszta, Kecsegepuszta, Pári, Adorján, Öreghenye, Kishenye, Rácvölgy, Csollányospuszta, stb.) A peremtelepülések lakóinak a munkalehetıséget a rendszerváltást megelızı évtizedekben az ott létrejött termelıszövetkezetek, és azok kiszolgáló létesítményei (üzemi konyha, óvoda) jelentették. Foglalkoztatáspolitikai jelentıségük kihatott a környezı kistelepülésekre is. (Pl.: Tamási-Fornádpusztán nagy számban foglalkoztattak fürgedi lakosokat is.) A ’90-es évek elején a régi szövetkezetek felszámolásával, átstrukturálásával megszőntek a munkahelyek, a közlekedési infrastruktúra alacsony színvonala miatt az ingázás is nehézségekbe ütközött, ami hátráltatta a munkához jutást. A peremtelepülés-részekre jellemzı az általános infrastruktúra (vezetékes ivóvíz, földgáz, villany, aszfaltút) hiánya, vagy nem megfelelı állapota. Ezáltal a külterületeken található ingatlanok értéke alacsony, több esetben állapotuk is jelentısen elhanyagolt. E területeken jellemzı a hátrányos helyzető csoportok kumulálódása, a szociális problémák halmozott megjelenése, hiszen megfigyelhetı a lakosság elszigeteltsége miatt megjelenı, az élet minden szegmensére kiterjedı általános információ-hiány, továbbá sok esetben a „közösségi szemlélet” és az érdekérvényesítı képesség hiánya, továbbá az általános apátia is. 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete végzett felmérést Tolna megyében a külterületi lakott helyek helyzetérıl és fejlesztési problémáiról. A felmérés alapján a Tamási kistérség peremtelepülés-részeit a következı csoportokba osztották: Kis létszámú, funkció nélküli, fejlesztésre nem javasolt lakott külterületek Település és külterület neve

Lakos/ Távolság Lakás a belterüszáma lettıl

Infrastruktúra Ivóvízhálózat

Villany Gáz

HulladékFunkció gazdálkodás Szenny- Kommuvíznális hálózat szemétsz.

ÉRTÉNY Edelény

9/3

4,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

9/3

4,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Csernyéd

6/3

16,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Csicsó

4/2

3,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

lakóhely

Malomhegyi erdészlak Regöly vasútá.

6/2

3,0 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

erdészház

4/2

15,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

ırház

Szálláspuszta

5/2

4,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

GYÖNK Gerenyáspuszta HİGYÉSZ

- 35 -

I.Helyzetfeltárás

IREGSZEMCSE Szılıhegy

2/4

4,5 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Alsóbikád

5/7

5,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

lakóhely

Középbikád

2/1

2,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

13 / 7

1,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

lakóhely

Kisdádi erdészlak SZAKÁLY

2/1

15,0 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

erdészház

Szılıhegy

1/1

1,0 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

lakóhely

Tárkánypuszta

4/2

7,0 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Alsócseringát

3/2

3,1 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Csollányos-

10 / 8

12,4 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Felsıcseringát

2/1

6,2 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Gátırház

3/1

9,6 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

ırház

Kobakhegy

9/5

6,5 km

nincs

nincs

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Leokádiapuszta

7/3

6,5 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Rácvölgyi 13 / 4 erdészlak TOLNANÉMEDI

4,7 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Kendergyár

9/5

3,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

ipari

Dióstanya

2/1

1,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Rudolfmajor

9/1

3,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

MISZLA

NAGYKÓNYI Kültelek REGÖLY

TAMÁSI

puszta

VARSÁD

Kis létszámú, funkcióváltással fennmaradó, fejlesztésre nem javasolt lakott külterületek Település és külterület neve

Lakos/ Lakás száma

Távolság a belterülettıl

Ivóvízhálózat

Villany Gáz

2,2 km

nincs

van

Infrastruktúra

HulladékFunkció gazdálkodás Szenny Komvízmunális hálózat szemétszáll.

GYÖNK Mezıgazda-sági 12 / 4 gépjavító vállalat

nincs

nincs

Kis létszámú, fejlesztésre javasolt lakott külterületek

- 36 -

nincs

szolgáltató

I.Helyzetfeltárás

Település Lakos/ Távolság és Lakás belterületkülterület száma tıl neve

Infrastruktúra Ivóvízhálózat

Villany

Gáz

HulladékFunkció gazdálkodás Szennyvíz- Kommuhálózat nális szemétsz

GYÖNK 4/2 Rákóczi utca 12 / 4 Táncsics utca NAGYKÓNYI

1,0 km

van

van

van

nincs

van

lakóhely

1,0 km

van

van

van

nincs

van

lakóhely

Vasút sor

24 / 15

1,0 km

van

van

nincs

nincs

nincs

lakóhely

Rácvölgy

106/44

1,4 km

van

van

nincs

nincs

van

lakóhely

Kishenye

155/ 64 3,1 km

van

van

nincs

nincs

van

lakóhely

TAMÁSI

Közepes létszámú, funkció nélküli, betelepülı lakossággal, fejlesztésre nem javasolt lakott külterületek Település és külterület neve

Lakos/ Távolság Lakás belterületszáma tıl

Infrastruktúra IvóvízGáz hálózat Villany

HulladékKorábbi gazdálkodás funkció Szennyvíz- Kommuhálózat nális szemétsz.

TAMÁSI Adorján-újtelep

53 / 24

5,6 km

van

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Adorjánpuszta

56 / 23

5,4 km

van

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Erdırész

33 / 13

1,6 km

van

van

nincs nincs

nincs

mezıgazdasági

Közepes létszámú, valamely funkcióval bíró, fejlesztésre nem javasolt lakott külterületek Település és külterület neve

Lakos/ Távolság Infrastruktúra Lakás a belterüszáma lettıl Ivóvíz- Villany Gáz hálózat

Funkció Hulladékgazdálkodás Szennyvíz- Kommuhálózat nális szemétsz.

43 / 13

6,5 km

van

van

nincs

nincs

nincs

mezıgazdasági

Csehipuszta

70 / 24

5,1 km

nincs

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

Hékútpuszta

67 / 12

9,2 km

nincs

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

Okrádpuszta

62 / 20

7,8 km

nincs

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

41 / 17

3,0 km

van

van

nincs

GYÖNK Szabatonpuszta IREGSZEMCSE

SZAKÁLY Ürgevárpuszta

- 37 -

nincs

nincs

élelmiszeripari

I.Helyzetfeltárás

TAMÁSI Szarkahegy

71 / 31

2,0 km

van

van

nincs

nincs

nincs

mezıgazdasági

Szemcsepuszta

52 / 20

2,8 km

van

van

nincs

nincs

nincs

mezıgazdasági

Újvárhegy

69 / 23

3,2 km

van

van

nincs

nincs

nincs

mezıgazdasági

Várhegy

20 / 12

2,2 km

van

van

nincs

nincs

nincs

mezıgazdasági

29 / 10

4,0 km

nincs

van

nincs

nincs

nincs

mezıgazdasági

TOLNANÉMEDI Szentpéteri szılıhegy

Nagy létszámú, közelmúltban belterületté vált, fejlesztésre javasolt lakott külterületek Település és Lakos/ külterület Lakás neve száma

Távolság Infrastruktúra a belterülettıl Ivóvíz- villany gáz hálózat

HulladékFunkció gazdálkodás Szennyvz Kommu-hálózat nális szemétsz

4,0 km

nincs

UDVARI Alsópél-

122 / 59

van

van

nincs

van

lakóhely

puszta

Nagy létszámú, megye által fenntartott, szociális funkciójú, fejlesztésre javasolt külterületek Település és külterület neve

Lakos/ Távolság Infrastruktúra Lakás a belterüszáma lettıl Ivóvíz- villany gáz hálózat

HulladékFunkció gazdálkodás Szennyvíz- Kommuhálózat nális szemétsz.

BELECSKA Petrıfitelep

66 / 4

2,0 km

van

van

nincs van

van

helyi

szociális intézmény

ÉRTÉNY Barnahátpuszta

57 / -

5,0 km

van

van

nincs van

van

helyi

szociális intézmény

REGÖLY Majsapuszta

123 /

4,0 km

van

van

13

van van

van

helyi

szociális intézmény

Nagy létszámú, önállósulási törekvéssel, fejlesztésre javasolt lakott külterületek Település és külterület

Lakos/ Távolság Lakás a belterü-

Infrastruktúra

- 38 -

Hulladékgazdálkodás

I.Helyzetfeltárás

neve

száma

lettıl

IvóvízGáz hálózat Villany

Szennyvíz- KommuFunkció hálózat nális szemétsz

TAMÁSI Fornádpuszta

228 / 84 6,6 km

van

van

nincs nincs

van

mezıgazdasági

Nagy létszámú, valamely funkcióval bíró lakott külterületek Település és Lakos/ Távolság Infrastruktúra külterület Lakás a belterüneve száma lettıl IvóvízGáz hálózat Villany

HulladékFunkció gazdálkodás Szennyvíz Kommu-hálózat nális szemétsz.

NAGYKÓNYI Medgyes-

136/ 69 5,0 km

van

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

179/ 61 9,6 km

van

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

Kosba

95 / 36

3,9 km

van

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

Öreghenye

81 / 32

3,2 km

van

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

Szurokhegy

87 / 36

2,8 km

van

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

Tuskós

92 / 45

4,3 km

van

van

nincs

nincs

van

mezıgazdasági

puszta TAMÁSI Kecsegepuszta

Állandó lakos nélküli, rekreációs funkcióval rendelkezı külterületek Település és külterület neve

Lakos/ Távolság Infrastruktúra épületek a belterüszáma lettıl Ivóvíz- Villany Gáz hálózat/ minıség

HulladékFunkció gazdálkodás Szennyvíz- Kommuhálózat nális szemétsz.

REGÖLY Pacsmag

0/2

6,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

rekreáció

2,0 km

van

van

nincs nincs

nincs

rekreáció

3,0 km

nincs

van

nincs nincs

nincs

rekreáció

SIMONTORNYA Mózséhegy

25 / 24

TOLNANÉMEDI Pincehelyi út

0/1

- 39 -

I.Helyzetfeltárás

1.8. A kistérség természeti adottságai, a települések turisztikai vonzerıi Turisztikai vonzerıkben, védett tájakban gazdag kistérség A Tamási kistérség területe természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytáj két középtájára terjed ki. A 92 176 hektáros terület Kapos folyótól Ny-ra fekvı része Külsı-Somogy természetföldrajzi középtájra esik. Az itt elhelyezkedı települések nagyobb része a középtáj Kelet-Külsı-Somogy kistájához tartozik, és csak a Koppány és Kapos folyók közötti DK-i terület két települése (Regöly és Szakály) esik DélKülsı-Somogy területére. A Mecsek és Tolna-Baranyai dombság kistérség területéhez tartozó része a Kapos és Sárvíz által határolt Tolnai-hegyhát kistáj.

A tamási kistérség területének természetföldrajzi tájbeosztása (az ábrán nem az egész Dunántúli-dombság tájbeosztását adtuk meg, a kistérség területére esı kistájakat dılt betővel jelöltük)

DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG (nagytáj) KÜLSİ-SOMOGY (középtáj) Kelet-Külsı-Somogy (kistáj) Értény, Felsınyék, Fürged, Iregszemcse, Keszıhidegkút, Koppányszántó, Magyarkeszi, Nagykónyi, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Tamási, Újireg Dél-Külsı-Somogy (kistáj) Regöly, Szakály MECSEK ÉS TOLNA-BARANYAI-DOMBSÁG (középtáj) Tolnai-dombság (kistájcsoport) Tolnai-Hegyhát (kistáj) Belecska, Diósberény, Dúzs, Gyönk, Hıgyész, Kalaznó, Kisszékely, Nagyszékely, Miszla, Mucsi, Simontornya, Szakadát, Szárazd, Tolnanémedi, Udvari, Varsád

- 40 -

I.Helyzetfeltárás

Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely

57 118 38 153 114 133 316 268 368 66 42 149

(ha) 1 421 1 883 1 165 2 865 3 014 2 159 3 311 3 277 5 638 1 679 930 2 753

21184 06017 02811 07029 27182 06761 13709 05661 19585 15459 20783 15316 04464 18263 24563 11031 21360 20561 06637

Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád

85 341 92 132 120 150 243 421 369 178 306 72 312 53 279 163 90 99 86 5 413 16 985 59 608 485 832

2 091 3 497 3 389 2 295 4 566 3 621 2 515 5 760 4 612 6 132 2 983 1 209 3 663 547 12 612 2 104 2 917 911 2 055 97 576 338 771 1 362 245 8 805 628

(ha) 4705 4705 4705 4705 4705 4705 4705 4705 4705 4705 4705 4705

Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási

4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Tamási 4705 Összesen megye összesen régió összesen ország összesen

- 41 -

Belterület

Külterület

28662 11688 19202 08448 17914 17950 30289 26055 04701 23791 17640 27766

TELEPÜLÉS

Összes terület

Belterület

KISTÉRSÉG

Település kód

Kistérség kód

TAMÁSI kistérség települései

(ha) (%) 1 479 3,9 2 001 5,9 1 203 3,1 3 018 5,1 3 128 3,6 2 292 5,8 3 627 8,7 3 545 7,5 6 005 6,1 1 744 3,8 972 4,3 2 902 5,1 2 176 3 838 3 481 2 428 4 686 3 771 2 758 6 182 4 981 6 310 3 290 1 281 3 975 601 12 891 2 267 3 007 1 010 2 141 102 989 355 755 1 421 853 9 291 459

3,9 8,9 2,6 5,5 2,6 4,0 8,8 6,8 7,4 2,8 9,3 5,6 7,8 8,9 2,2 7,2 3,0 9,8 4,0 5,3 4,8 4,2 5,2

I.Helyzetfeltárás

Összesen

4.4. 22. Tolnaihegyhát

4.4. 21. Völgység

4.2.13 Dél-KülsıSomogy

4.2.12. Kelet-KülsıSomogy

1.4. 32. Kálóz-Igari löszhátak

1.4. 24. Sárvíz-völgy

1.4. 33. Sió-völgy

Településné v

KSH kód

TAMÁSI Kistérség településeinek megoszlása a természetföldrajzi kistájak között

(ha) 02811 Miszla 04464 Szakály 04701 Iregszemcse 05661 Ozora 06017 Magyarkeszi 06637 Varsád 06761 Nagyszékely 07029 Mucsi 08448 Értény 11031 Tolnanémedi 11688 Diósberény 13709 Nagyszokoly 15316 Szakadát 15459 Regöly 17640 Keszıhidegkút 17914 Felsınyék 17950 Fürged 18263 Szárazd 19202 Dúzs 19585 Pincehely 20561 Újireg 20783 Simontornya 21184 Koppányszántó 21360 Udvari 23791 Kalaznó 24563 Tamási 26055 Hıgyész 27182 Nagykónyi 27766 Kisszékely 28662 Belecska 30289 Gyönk Összesen

1490,59

406,19

394,57 3508,75 6005,18 4284,93 3837,89

356,1 3017,57 149,91

876,6

12,46 2757,8 4381,64 1911,99 718,41 2654,45 2292,37 288,35 140,85 4265,17 1010,06

473,9

307,88 1513,31

37,06

821,79 2175,88

43,1 12890,7 384,93 4685,94 37,38 936,13 4662,28 473,64

1227,98 56458,6 6247,33

- 42 -

3480,67 3480,67 71,95 3975,27 6005,18 6181,71 3837,89 2140,9 2140,9 3415,32 3771,42 673,39 1754,51 2427,9 3017,57 1240,5 2267,01 1988,86 2001,32 2757,8 1280,86 1280,86 16,53 6310,16 253,4 971,81 3128,35 2292,37 312,21 600,56 1062,1 1202,95 407,99 4981,04 1010,06 917,39 3289,55 2175,88 2963,63 3006,73 1744,44 1744,44 12890,7 3159,98 3544,91 4685,94 2864,36 2901,74 542,65 1478,78 3627,49 3627,49 673,39 33245,74 102989

I.Helyzetfeltárás

Kulturális értékek, turisztikai vonzerık Rozália-kápolna, Tamási A Kálvária-dombon található XVI. századi gótikus mőemléket a XVIII. és XIX. században is átépítették, így barokk és romantikus elemekkel gazdagodott. Nyáron istentiszteleteket tartanak benne. Simontornyai vár, Simontornya: A vár két tornyában Illyés Gyula emlékszobája található, továbbá a szépen helyreállított mőemlék épületben képzı- és iparmővészeti kiállítás látható. A vár nyári rendezvények helyszíneként is szolgál. Ozorai vár, Ozora: A várkastélyt Ozorai Pipo építtette, helyreállítása folyamatban van, jelenleg az Illyés Gyula emlékkiállítás anyaga tekinthetı meg az épületben. Deák-pince, Felsınyék: A présház arról nevezetes, hogy itt bujtatták a szabadság harc bukása után Deák Ferencet. Az épület építészetileg is értékes, látogatható. Szakályi tájház, Szakály: A tájházban az állattartó középparasztság tárgyi és építészeti emlékei találhatók, elızetes bejelentkezésre látogatható. Gyönki tájház, Gyönk: A tájházban sváb viselet, berendezés, használati tárgyak találhatók, elızetese bejelentkezésre látogatható. Tamási Galéria, Tamási: A galériában állandó kiállítás látható a Könnyő-család adományaiból, ezen kívül idıszaki kiállításoknak ad helyet. Somolyi-csonkatorony, Regöly: A Csonka torony Regöly közelében, a 65-ös úttól 3-400 m-re található, az egykori Somoly falu XIV. századi templomának maradványa. Gyönki evangélikus templom, Gyönk: A Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. Hıgyészi Német Nemzetiségi Győjtemény, Hıgyész: A győjtemény a Mővelıdési Házban található, egykori bútordarabokat és a helyi nemzetiségi viseletet mutatja be. Pári Német Nemzetiségi Győjtemény, Pári: A győjtemény számára jelenleg keresnek kiállítóhelyet. Sárdy - emlékszoba, Nagykónyi: A híres operett énekes hagyatékát tekinthetik meg az érdeklıdık, elızetes bejelentkezéssel. Turisták számára nem nyitott kastélyok: - 43 -

I.Helyzetfeltárás

-

Eszterházy - kastély, Tamási Viczay – Kornfeld - kastély, Iregszemcse Mechwart - kastély, Belecska

Majd minden településen gyönyörő katolikus, református, evangélikus templomok találhatók, de néprajzi emlékkel is szinte minden falu rendelkezik, ezek a szüreti felvonulásokon, májusfa kitáncolásokon, arató felvonulásokon kerülnek felszínre. A múlt emlékeit ırzi továbbá a falvakban található számos a parasztporta. Természeti értékek Pacsmagi-tavak: A tavak értékes és ritka madárvilágukkal fokozottan védett természetvédelmi területnek számítanak. Nyaranta madarásztáborok, tavasszal és ısszel erdei iskola szervezéséhez biztosítanak helyszínt. Gyulaji-erdı: Az erdı világhírő dámvad állománnyal és néhány ritka növénnyel rendelkezik. A vadászturizmusban fıleg a külföldi vendégek a számottevık. A térségben kiépített, karbantartott túraútvonal nincs, de a környék szabadon bebarangolható, amelyhez segítséget jelent a közeljövıben készülı Tamási és környéke idegenforgalmi térkép is. A korábban említett kastélyok parkjait is többnyire természetvédelmi területnek nyilvánították.

Rendezvények Tamási Lovas Napok: A rendezvény az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan az idén 40. alkalommal került lebonyolításra, a külön erre a célra fenntartott pályán. Arató felvonulás, Tamási: Az augusztus 20-i rendezvénysorozat egyik kiemelkedı eseménye, több falu néptáncosai, énekesei, hagyományırzı csoportjai vesznek részt benne. Májusfa kitáncolás, Hıgyész: A rendezvényt a helyi mővelıdési ház szervezi. Kaposmenti Fiatalok Találkozója, Szakály: Az ismétlıdı rendezvény minden év június végén kerül megszervezésre. Jelentıs sportrendezvények továbbá a magyarkeszi, simontornyai, szakályi lovas versenyek, amelyek többnyire a település más eseményéhez is kapcsolódnak. Tófesztivál - Seenachtfest, Tamási: A fesztivált a Parkerdıben rendezik meg minden évben május végén. A magyar és német nyelvő zenés, táncos egész napos mősorok kellemes kikapcsolódást jelentenek a környék lakosságának és az itt üdülı vendégeknek. Képzımővészeti alkotótábor, Iregszemcse: - 44 -

I.Helyzetfeltárás

A tábor a mővészet iránt vonzódó fiataloknak nyújt igazi nyári élményt, és - az oktatóktól elleshetı fogásoknak köszönhetıen - szakmai fejlıdést. Szüreti felvonulás és bál, Tamási: Az október elején rendezett programon fellépnek a környék hagyományırzı csoportjai, de szerepelnek a megyei és országos hírő énekkarok, népi együttesek is. Ezen kívül a falvak szinte kivétel nélkül megrendezik saját szüreti felvonulásukat, melyre meghívják a szomszédos települések fiatalságát. A települések kiemelkedı eseményei továbbá a falunapok, amelyeken a településrıl elszármazottak kapnak meghívást, de a testvérvárosok, falvak is képviseltetik magukat. Csökken a falvakban tartott, a máskor kiemelkedı, sok embert vonzó állat és kirakodó vásárok száma. Mára szinte csak a csütörtöki tamási piacot látogatják a turisták és a környék lakói. Gasztronómia A vendéglátóhelyek étlapján megtalálhatóak a magyar konyha jellemzı ételei, de kizárólagosan a környékre vonatkozó specialitások nincsenek. Az éttermek, csárdák közül az alábbiak étel-italválasztéka széles, s az üzletek jelentıs idegenforgalmat is bonyolítanak: Tamási: Muskátli Vendéglı Koppány Fogadó Frank Sörözı és Pizzéria Simontornya: Tulipán Étterem Tó Étterem Zarándokturizmus A Hıgyész melletti csicsói kápolnához minden évben a katolikus hívek zarándokolnak az ország távolabbi részérıl is, a búcsújárás országos jelentıségő. Vízhez kötıdı vonzerık A térségben, egyik folyón sincs vízi túra, bár a Sió és a Kapos alkalmas lehetne rá. A településeket övezı völgyekben tórendszereket építettek ki, de ezeken nem engedélyezett sem a fürdés, sem a vízi sport. Ez alól csak a horgászat a kivétel, a nagy számú horgászegyesület a tagok mellett a napi jegyet váltó turistáknak is lehetıséget biztosít horgászásra. A legnagyobb forgalmat a tamási és a kisszékelyi tavak bonyolítják. Hideg vizes strand Kisszékelyben és Regölyben van, melyek mőködése az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt bizonytalan. Termálfürdı A tamási Termálfürdı a környék legjelentısebb idegenforgalmi vonzereje. Víz összetétele, magas nátrium és kálium tartalma megegyezik a szomszédos fürdıkével, de gyógyszolgáltatások hiányában szinte csak strand jelleggel mőködnek. A kabin, a fürdıruha , - 45 -

I.Helyzetfeltárás

törölközı, sporteszköz bérlésén kívül akupunktúra, óriás csúszda, kölcsönzések állnak a vendégek rendelkezésére. Simontornyán 39 fokos vízhımérséklető strand üzemel. A fürdı szolgáltatásai szerények, nem felelnek meg a szomszédos kempinget látogató külföldi vendégek igényének. Kerékpárutak Kerékpározásra kijelölt útvonal a tamási belterületén lévın kívül nincs. Mind a domborzat, mind a fı és mellékutak minısége, forgalma alkalmas lehetne a kerékpárturizmus növelésére. A Siófok- Szekszárd 65-ös, illetve a Kaposvár- Dunaföldvár 61-es utak kiválóan alkalmasak a hosszú távú kerékpározásra. A Dombóvár-Tamási között évek óta szünetel a vasúti forgalom, mely kormányzati döntést követıen meg is szőnhet. Ezen a vasúti töltésen, mely több ponton is érinti a Gyulajierdıt, egyedül álló kerékpárút létesülhetne, melyet támogatna a MÁV is, hiszen a megszőnést követı rekultivációs költségek és a visszanyert területek haszna alatta maradna a beruházás költségeinek. A kerékpárútra elkészült tervek a vonal sorsát meghatározó végleges döntésig nem valósulhatnak meg. A Tamásit Dombóvárral összekötı kerékpárút alkalmas lenne túrázásra, netán túralovaglásra is. A Gyulaji-erdıt üzemeltetı Gyulaji Erdı-és Vadászati RT korábbi vezetése szintén támogatta ezt az elképzelést, Erdei pihenıpontokat alakítanának ki, melynek egyikében múzeumot nyitnának. A gyulaji erdıt övezı falvak is érintettek az erdei turizmus erısítésében, ezért megalakították a Gyulaji-erdı körüli Települések Szövetségét. Ez az út kapcsolódhatna a Balaton és Mecsek kerékpárútjaihoz.

2. A Tamási kistérség technikai/infrastrukturális erıforrásai 2.1. A vezetékes ivóvíz hálózat kiépítettsége Perem- és kistelepülések elmaradottsága a vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítettsége tekintetében A Tamási kistérség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jónak mondható, hiszen az a 31 települést vizsgálva 94,2 %-os (2003), és évente emelkedı tendenciát mutat. A térség két településén (Értény, Mucsi) a vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt lakások aránya alig haladja meg a 60 %-ot, amely összehasonlítva a kistérségi átlaggal, igen jelentıs lemaradást tükröz, bár az elızı évek adataival összevetve itt is növekedés tapasztalható. A vezetékes ivóvízzel való ellátottság hiánya fıként a perem-településrészeken, a közigazgatásilag egy-egy településhez tartozó pusztákon jelent problémát. (pl.: Tamási – Kishenye) Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya százalékban (2000-2003) Település Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész

2000 97,9 99,5 87,1 53,1 90,2 99,6 96,0 90,2

2001 97,9 108,4 84,2 56,8 96,4 101,6 98,7 94,4 - 46 -

2002 100,0 100,0 91,7 58,3 97,0 100,0 99,1 94,8

2003 97,2 100,0 94,2 61,7 97,8 100,0 99,9 94,9

I.Helyzetfeltárás

Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Tamási kistérség

91,7 40,0 77,7 87,6 85,8 84,4 78,0 51,3 77,1 100,0 85,8 85,4 95,7 99,3 96,9 89,3 91,5 99,3 90,2 83,1 95,4 90,8 84,1

93,9 48,6 92,3 123,9 95,9 87,8 75,5 52,3 81,3 106,8 89,5 95,2 96,3 100,4 96,9 102,7 93,5 100,0 93,7 85,1 95,8 106,5 83,5

93,9 85,5 97,4 100,0 95,9 88,7 77,1 56,8 81,8 100,0 90,0 96,1 96,6 99,8 97,6 100,0 96,8 100,0 94,0 86,6 99,5 100,0 88,5

94,1 85,6 98,3 99,5 96,8 89,1 78,2 60,5 88,6 91,5 90,5 96,2 96,7 100,0 98,3 100,0 98,6 100,0 94,2 86,1 99,5 100,0 91,8

89,4

93,2

93,6

94,2

2.2. A szennyvízhálózat kiépítettsége A kistérség településeinek 84 %-ánál nincs szennyvízhálózat, kevés az abba bekapcsolt lakások aránya is A táblázat adataiból kitőnik, hogy a kistérségben a csatornázott háztartások száma igen kevés, mindössze 13,5 % (2003). Elmondható, hogy kommunális szennyvízelvezetés a kistérség két városában (Tamási és Simontornya), továbbá a térség városias funkciókkal is rendelkezı nagyközségeiben (Gyönk, Hıgyész), továbbá egy kistelepülésen (Miszla) jelenik meg. Nyilvánvaló tehát, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt a jövıben e feladat különösen nagy prioritást élvez majd. Közüzemi szennyvízhálózatba kapcsolt lakások aránya százalékban (2000-2003) Település Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész

2000 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 44,8 14,9

2001 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 45,4 15,5 - 47 -

2002 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 45,6 15,8

2003 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 46,4 16,5

I.Helyzetfeltárás

Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Tamási kistérség

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 28,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,9 0,0 0,0 0,0 33,8 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 36,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,1 0,0 0,0 0,0 35,2 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 39,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18,1 0,0 0,0 0,0 35,2 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 42,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,8 0,0 0,0 0,0 35,4 0,0 0,0 0,0 0,0

12,6

13,3

13,1

13,5

2.3. A vezetékes földgázhálózat kiépítettsége A kistérségi lakások csak 30 %-ánál van földgáz. A települések vezetékes gázzal való ellátottságáról a MOL Rt. gondoskodik. A KSH 2003-as adatai alapján a kistérségben 5 településen nincs kiépített vezetékes gázszolgáltatás (Értény, Fürged, Keszıhidegkút, Koppányszántó, Udvari). Az elmúlt évek elırelépéseként említendı, hogy a 2005. év elejére a gázellátás Értény, Keszıhidegkút, Koppányszántó településeken megvalósult, azonban tekintettel az elmúlt idı rövidségére nincsenek releváns adatok a lakossági felhasználás arányáról, hiszen az a fent említett településeken fokozatosan növekvı tendenciát mutat. A lakossági vezetékes gázhasználat arányát elsısorban a háztartások jövedelmi helyzete határozza meg, így az településenként arányaiban jelentıs eltérést mutat.

- 48 -

I.Helyzetfeltárás

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány százalékában (2000-2003) Település Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Tamási kistérség

2000 17,1 15,5 4,3 0,0 15,4 0,0 17,9 22,2 21,4 8,9 0,0 0,3 0,0 13,9 8,8 2,2 12,7 11,6 7,0 0,0 20,2 17,0 18,1 29,6 10,5 19,0 15,6 17,1 0,0 0,0 10,4

2001 16,9 19,1 10,8 0,0 18,4 0,0 23,3 23,2 23,1 11,7 0,0 4,5 0,0 14,4 9,0 5,9 15,2 13,6 9,6 0,0 22,8 17,2 19,0 34,0 11,5 19,1 19,2 17,4 0,0 8,9 13,2

2002 17,0 20,8 12,5 0,0 20,8 0,0 26,0 26,5 25,7 15,5 0,0 8,1 0,0 16,9 11,7 6,4 16,5 14,8 10,7 16,8 24,8 19,6 20,9 36,7 14,4 19,1 22,2 18,9 0,0 16,9 14,3

2003 26,8 36,0 24,2 0,0 28,4 0,0 40,9 45,1 33,8 27,0 0,0 28,4 0,0 23,3 22,9 15,0 21,8 33,1 12,8 28,0 32,2 33,5 25,8 58,9 24,1 27,2 29,1 26,1 0,0 25,8 24,7

14,1

16,4

19,3

27,8

2.4. Az elektromos áramszolgáltatás Az elektromos áram majd minden háztartásban elérhetı. Az elektromos áramszolgáltatás háztartási szintő lefedettsége Udvari kivételével minden település esetében 100 %-os. Udvariban a 215 lakásból 152 fogyaszt villamos energiát. (71 %)

- 49 -

I.Helyzetfeltárás

2.5. A vezetékes telefon ellátottság A vezetékes telefonnal való ellátottság csökkenı tendenciát mutat. Amennyiben a kistérség vezetékes telefonnal való ellátottságát vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a telefon-fıvonalak száma a vizsgált években egyre inkább csökkenı tendenciát mutat. Ennek oka vélhetıen a relatíve olcsó, és a kistérség területén mindenhol elérhetı mobilszolgáltatók térnyerése. Az ezer lakosra jutó fıvonalak száma és a telefonos lakások aránya (%) 2000-2003 Település Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Tamási kistérség

1000 lakosra jutó telefonfıvonalak száma 2000 2001 2002 2003 225 213 213 149 270 254 268 282 224 207 197 167 150 141 158 155 245 227 223 172 214 187 188 177 223 209 234 202 268 254 263 269 243 223 229 226 261 223 241 221 264 257 272 250 406 392 445 408 253 223 236 214 253 237 235 192 315 310 339 331 215 185 195 186 230 220 228 183 334 323 320 280 211 195 199 179 240 232 239 224 270 251 285 227 264 259 294 245 259 238 249 228 337 338 330 349 272 259 264 215 307 280 293 259 287 269 294 246 257 238 237 210 185 174 186 164 251 212 198 157 239 221 216 176

2000 60,0 60,3 60,3 40,4 53,9 59,8 68,8 72,7 66,1 43,7 52,5 56,1 48,8 52,6 65,4 51,8 52,5 63,3 49,1 53,6 65,1 66,7 65,2 69,8 65,6 59,1 70,5 59,4 48,8 62,0 58,8

2001 56,3 60,7 54,2 38,8 53,1 54,0 64,3 71,7 60,8 45,9 59,8 76,1 48,2 51,3 62,2 47,3 51,9 64,0 47,1 56,3 60,7 65,2 58,9 76,2 63,1 57,4 67,9 55,4 45,3 62,1 54,9

2002 57,4 62,4 52,5 43,2 51,8 53,6 71,9 73,5 62,3 48,2 60,7 83,8 48,6 50,5 66,5 49,5 52,3 65,3 46,6 58,0 68,6 72,6 61,0 74,8 64,5 60,3 73,7 55,1 47,0 58,9 53,8

2003 47,2 61,2 45,0 42,6 37,9 50,0 62,5 72,5 59,4 39,6 53,8 69,8 41,6 40,1 58,5 46,8 42,1 55,9 40,4 52,3 54,4 58,0 55,3 72,6 58,5 50,7 60,5 49,1 37,2 46,0 41,8

260

63,1

60,8

63,9

55,2

243

257

226

2.6. A mobil telefonhálózat kiépítettsége - 50 -

Telefonos lakások aránya (%)

I.Helyzetfeltárás

Jól kiépített mobilkommunikációs hálózat A kistérség minden településén elérhetı a jelenleg Magyarországon mőködı három mobilhálózat, az elıfizetık számáról azonban nem állnak rendelkezésre adatok. 2.7. A kistérség lefedettsége kábeltévés hálózattal Folyamatosan bıvülı, jól kiépített kábeltévés hálózat. A kistérségben két kábeltévé hálózat mőködik. A szekszárdi székhelyő Tarr Kft. által értékesített elıfizetés több elıfizetési szinten, szintenként eltérı csatorna-számmal vehetı igénybe, kiépítése jelenleg is több településen zajlik. A másik szolgáltató hasonló paraméterekkel Tamási városban hozzáférhetı. Amennyiben a kistérség kábeltévével rendelkezı háztartásainak számát-arányát összehasonlítjuk a környezı kistérségek, illetve a fıváros adataival, láthatjuk, hogy az elıfizetések száma jóval alattuk marad: Kábeltévés lakások száma Tamási Paksi Dombóvári Szekszárdi Budapest Forrás: www.teir.vati.hu

3485 7302 5901 21609 547600

Lakásállomány százalékában 20 36 42 63 67

2.8. Internet hálózat kiépítettsége, a kapcsolódás technikai megoldása Bıvülı lehetıségek a világháló igénybevételére. A kistérségben többféle Internet-hálózatot lehet igénybe venni. Legegyszerőbben a Matáv elıfizetıi ügyfelek juthatnak fel a világhálóra, a Matáv Nyílt Interneten, vagy a számukra hozzáférhetı szélessávú ADSL-en keresztül. Tamásiban igénybe vehetı a szintén szélessávú elérést biztosító mikrohullámú összeköttetés is. 2.9. Nyilvános Internet-szolgáltató helyek száma Kevés nyilvános Internet szolgáltató hely. A kistérség településeinek harmadánál vehetı igénybe ingyenes Internet-kapcsolat, ezek fıleg a települések könyvtárainál, illetve teleházakban férhetıek hozzá. A kistérség több települése sikeresen pályázott az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország Pontok I. és II. pályázatára, melynek eredményeképpen 2006. december 31-ig a lakosság ingyenesen tud a szolgáltató helyeken Internethez jutni. A kistérségben a következı településeken mőködik eMagyarország pont: Dúzs, Hıgyész, Nagykónyi, Szakály, Tamási, Tolnanémedi.

- 51 -

I.Helyzetfeltárás

Település Diósberény

Hıgyész

Iregszemcse

Kisszékely

Magyarkeszi

Nagyszékely

Simontornya

Szakadát

Tamási

Varsád

Nyilvános Internet szolgáltató helyek Teleház 7072 Diósberény, Iskola u. 9. 74/548-082, fax: 74/548-051 [email protected] Mővelıdési Ház „NET-SAROK” 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. 74/488-161 [email protected] Bartók Béla Mővelıdési Ház 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. 74/480-764 [email protected] [email protected] Kisszékelyi Közösségi Ház 7082 Kisszékely, Szabadság u. 2. 74/403-144 [email protected] [email protected] www.kisszekely.hu Községi Könyvtár 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u. 4-6. 74/578-013, fax: 74/578-014 [email protected] Teleház 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u. 4-6. 74/578-013, fax: 74/578-014 [email protected] Teleház 7085 Nagyszékely 74/408-341, fax:74/508-003 [email protected] Városi Könyvtár 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. 74/486-356 [email protected] Teleház 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. 74/548-041, fax: 74/548-040 [email protected] Könnyü László Városi Könyvtár 7090 Tamási, Szabadság u. 52. 74/471-158 www.tamasilib.hu Teleház 7067 Varsád, Ady E. u. 159. 74/548-030 [email protected]

- 52 -

I.Helyzetfeltárás

2.10. A helyi önkormányzatoknál (és intézményeiknél) mőködı informatikai hálózat „Kihasználatlan” informatikai hálózat. A Tamási kistérség 31 településén mőködik a helyi önkormányzatnál és azok intézményeinél informatikai hálózat, azonban az önkormányzatok és azok intézményei nem állnak egymással összeköttetésben. 2.11. Személygépkocsi ellátottság lakosonként, háztartásonként Növekvı személygépkocsi park – növekvı mobilitás. A helyi lakosság személygépkocsi birtoklása mutatja egyrészt annak mobilitását, másrészt utal annak anyagi helyzetére is, tekintettel a személygépkocsik magas beszerzési árára és a fenntartási költségekre. A személygépkocsi-állomány mintegy 10 %-kal nıtt 2000 és 2003 között. 2003-ban az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 226 volt, még 2000-ben ez az adat 189, tehát a vizsgált 3 év alatt ez 19 %-os emelkedést mutat. Kiugróan magas, a kistérségi átlagot meghaladó értéket mérhetünk Tamási, Gyönk, Hıgyész esetén. Ez az itt élık magasabb mobilitását, jobb anyagi helyzetét mutatja. Kirívóan alacsony értéket találunk Dúzs, Értény, településeken. Település Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd

1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2000 2001 2002 2003 142 155 173 164 122 143 145 165 83 89 107 115 89 108 114 129 145 153 172 196 155 168 181 204 187 199 214 220 234 236 250 263 206 218 225 237 150 170 159 166 126 121 130 155 139 132 158 189 132 127 143 176 124 134 153 164 108 114 122 169 100 109 113 132 158 174 192 203 124 128 137 163 166 172 191 212 160 170 183 204 192 196 216 232 198 195 208 224 177 186 198 207 149 160 174 220 192 199 218 212 110 111 114 135 - 53 -

Személygépkocsival rendelkezı háztartások aránya (%) 2000 2001 2002 2003 37,9 40,8 46,8 52,1 27,3 34,3 33,7 36,0 22,4 23,3 28,3 30,8 24,0 29,9 31,3 35,4 31,9 35,8 39,9 43,1 43,4 48,4 51,6 57,5 57,7 61,1 65,8 67,9 63,3 66,7 69,9 70,7 56,1 59,3 61,2 62,4 25,2 35,1 31,8 29,7 25,2 28,2 29,1 33,3 19,1 25,7 29,7 32,4 25,4 27,5 29,5 34,2 25,8 29,1 32,8 34,2 22,5 22,9 23,9 29,8 24,1 27,7 28,6 33,2 36,1 40,9 44,0 46,5 23,5 25,4 28,0 32,6 38,5 41,7 44,8 47,8 35,7 41,3 44,4 47,6 46,2 47,5 52,1 55,7 50,0 48,9 51,4 52,8 44,5 45,9 48,5 50,1 30,8 36,1 39,5 45,9 46,5 48,6 53,4 57,7 21,2 22,8 23,5 26,5

I.Helyzetfeltárás

Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Tamási kistérség

251 138 147 186 114 189

261 141 172 201 121 197

275 155 186 196 139 211

290 171 223 218 162 226

61,6 31,8 38,7 45,8 28,0 45,8

65,8 32,9 44,9 58,9 30,2 49,3

68,7 36,0 47,0 58,1 34,6 52,3

71,4 39,8 50,7 63,7 38,5 55,0

2.12. A tömegközlekedés helyzete (közúti, vasúti összeköttetések, járatsőrőség a települések és a kistérségi/ megyei központ között, közlekedés a nagyobb foglalkoztatók esetében Kis- és zsáktelepülések elzártsága, a kistérség periférikus helyzete a tömegközlekedés szempontjából. A Tamási kistérség helyzetét nehezíti, hogy a fı közlekedési útvonalak (közúti és vasúti egyaránt) elkerülik. A kistérséget Nyugat – Kelet irányban a 61. számú Kaposvár – Dunaföldvár közötti, Dél – Észak irányban a Szekszárd és Siófok közötti 65. számú fıút szeli át, így a közlekedés vérkeringésébe ezeken a fıutakon keresztül tud bekapcsolódni. A kistérséget hajózásra alkalmas folyó nem szeli át, a légi közlekedés feltételei sem adottak. A kistérségen áthalad a Pécs – Budapest közötti vasútvonal, melyre több település csatlakozik. A személyvonattal való közlekedés esetében több településen lehet e vonalra csatlakozni. Általánosságban elmondható, hogy a kistérség fı vasúti csomópontjai Pincehely, Simontornya, Szakály és Tolnanémedi települések. Tekintettel arra, hogy a Tamásit átszelı Dombóvár – Lepsény vonalon a vasúti forgalmat leállították, több települést kivontak a vasúti forgalom alól. Ezeken jelenleg vonatpótló buszok járnak. A busszal való tömegközlekedés feltételei a nagyobb, illetve a fıútvonalak mentén elhelyezkedı települések esetében jók, a buszok viszonylag nagy sőrőséggel, a munkarendet és a diákok órarendjét figyelembe véve, azt szem elıtt tartva közlekednek. Az elzártabb települések helyzete azonban sokkal rosszabb. A járatok ritkábban közlekednek, hétvégenként általában egy járat megy a kistérségi központba. A közlekedést sok esetben nehezítik az útviszonyok is. E kistelepülések esetében a nem megfelelı közlekedés nemcsak azt eredményezi, hogy az ott élık nehezebben, vagy egyáltalán nem jutnak munkához, hanem azt is, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz nem tudnak azonos eséllyel hozzájutni. A kistérség lakosai a megyei központba (Szekszárd szinte csak a kistérségi központon (Tamási) keresztül jutnak el. A közlekedés összehangolt, azonban az utolsó busz Szekszárdról viszonylag korai idıpontban, 16:30-kor indul Tamási felé. A kistérségben kiépített kerékpárút nincsen. A tömegközlekedés hiányosságai miatt külön figyelmet kell szentelni a térség nagyobb foglalkoztatóira. A kistérség településeirıl több munkavállaló talált munkát Székesfehérvár környékén, továbbá a Somogy megyei Tabon. A kistérség munkaképes korú lakosságának ingázóinak a munkahelyre való jutását vállalkozások által üzemeltetett különjáratokkal oldják meg a foglalkoztatók.

- 54 -

I.Helyzetfeltárás

2.13. Egészségügyi intézményhálózat Megoldott általános orvosi ügyelet, kevés háziorvos. Az általános orvosi ügyeleti rendszer a kistérség minden településen mőködik. Jelenleg a „legfejlettebb” megoldást Tamásiban, Hıgyészen és Iregszemcsén alkalmazzák, ahol központi orvosi ügyelet mőködik, a hétvégeken és az ünnepnapokon. Az elıbbi településen a rendelıintézet, utóbbin a mentıállomás a székhelye. A tamási ügyelet illetékessége a székhelyen kívül Regöly (orvosi körzet szerint ide tartozik Keszıhidegkút is), Nagykónyi, Koppányszántó és Értény községekre terjed ki, ez utóbbi kettı egy orvosi körzet, értényi székhellyel. A társulás gesztora Tamási önkormányzata. Az ügyeleti szolgálatot 7 felnıtt és 2 gyermek háziorvos látja el. A hıgyészi ügyelet (3 felnıtt és 1 gyermekorvos részvételével) az Országos Mentıszolgálat keretében mőködik, hasonló elven, ide tartozik Kalaznó, Szakály és Mucsi. Az ügyelet illetékességi területe túlnyúlik a kistérség határán. Ugyanígy mőködik az Iregszemcsén lévı központi ügyelet, Felsınyék, Magyarkeszi és Nagyszokoly és Újireg községek részvételével, 4 orvossal. Az 1. – 4. alatti körzetekben, illetve településeken a hétközi ügyeletet minden település, illetıleg orvosi körzet önállóan látja el (pl. a regölyi orvos Keszıhidegkúton, az értényi Koppányszántón etc.). Összevont orvosi ügyelet mőködik Gyönkön, Diósberény, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varsád községekre kiterjedıen. Az ügyeleti szolgálatot az orvosok (rendelıjük Gyönkön van, 3 felnıtt és 1 gyermek) az e célra kialakított rendelıben látják el. Pincehelyen 6 felnıtt és 1 gyermekorvos látja el az ügyeletet. Összevont ügyelet, ide tartozik Belecska, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora és Tolnanémedi. Hétköznap a körzetben lévı orvosok külön-külön készenléti, a hétvégeken ügyeleti szolgálatot tartanak a településekre kiterjedıen, de mindenki a saját rendelıjében, illetve szolgálati helyén. Simontornya város saját közigazgatási területén önállóan látja el az egészségügyi alapellátási feladatokat, három felnıtt- és egy gyermekorvos alkalmazásával. A kistérség településein az alapellátás jelenlegi rendszerének jellemzıit (körzetek; ellátottak száma, háziorvosi körzetek száma; a háziorvosi ügyelet ellátásának módja; finanszírozás) a következı táblázat tartalmazza:

- 55 -

I.Helyzetfeltárás

Ügyelet megnevezése: Központi Ügyelet - Gyönk Ellátott települések:

Ellátottak száma:

Háziorvosi körzetek száma:

Ügyelet ellátásának módja:

Finanszírozás:

Gyönk Diósberény Miszla Szakadát Szárazd Udvari Varsád

2135 407 362 322 269 533 455

3 1 1 1 1 1 1

összevont központi központi központi központi központi központi

1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2

Ügyelet megnevezése: Központi Ügyelet - Iregszemcse Ellátott települések:

Ellátottak száma:

Háziorvosi körzetek száma:

Ügyelet ellátásának módja:

Finanszírozás:

Iregszemcse Felsınyék Magyarkeszi Nagyszokoly Újireg

2867 1170 1353 992 359

2 1 1 1 1

központi, hétvégi központi központi központi központi

1,2 1,2 1,2 1,2 1,2

Ügyelet megnevezése: Hıgyészi Hétvégi Orvosi Ügyelet Ellátott települések:

Ellátottak száma:

Háziorvosi körzetek száma:

Ügyelet ellátásának módja:

Finanszírozás:

Hıgyész Dúzs Kalaznó Mucsi Szakály

3047 317 209 554 1550

2 1 1 1 1

központi központi központi központi központi

1,2 1,2 1,2 1,2 1,2

Ügyelet megnevezése: Központi Ügyelet - Pincehely Ellátott települések:

Ellátottak száma:

Háziorvosi körzetek száma:

Ügyelet ellátásának módja:

Finanszírozás:

Pincehely Belecska Fürged Kisszékely Nagyszékely Ozora Tolnanémedi

2573 437 740 389 465 1869 1207

2 2 1 1 1 1 1

készenléti, hétvégi készenléti, hétvégi készenléti, hétvégi készenléti, hétvégi készenléti, hétvégi központosított készenléti, hétvégi

1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2

- 56 -

I.Helyzetfeltárás

Ügyelet megnevezése: Központi Ügyelet - Tamási Ellátott települések:

Ellátottak száma:

Háziorvosi körzetek száma:

Ügyelet ellátásának módja:

Finanszírozás:

Tamási Értény Keszıhidegkút Koppányszántó Nagykónyi Regöly

9697 764 268 457 1253 1329

4 1 1 1 1 1

központi központi központi központi központi központi

1,2 1,2 1,2 1,2 1,2 1,2

Jelmagyarázat: 1 - központi támogatás 2 - önkormányzati saját forrás lakosságszám arányában

A központi ügyelet kistérségi lefedettsége: Összlakosság: Ellátottak száma: 42936 fı 38349 fı

Lefedettségi mutató: 89,31 %

A kistérség területén a védınıi szolgálat ellátása általában az orvosi körzetek területéhez kapcsolódik. 24 védınıi körzet van, amelybıl jelenleg 4 betöltetlen, ezeken a helyeken helyettesítéssel oldják meg a védınık a feladataikat. A gondozott családok száma: 4976. A nevelési és oktatási intézményekben az iskola-egészségügyi, iskolaorvosi feladatokat a háziorvosi szolgálatban praktizáló orvosok és védınık oldják meg, saját körzetükben, illetıleg több intézmény esetén a létszámnak megfelelı elosztás szerint. Az orvosi ügyeleti ellátás szakszerőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében a kistérségi ügyeleteket integráló Központosított Ügyelet kerül kialakításra Tamásiban, melynek mőködéséhez szükséges eszközök kerülnek beszerzésre a Többcélú Kistérségi Társulások 2004. évi ösztönzı támogatására kiírt pályázaton elnyert támogatásból. Fejlesztési tervek: Tamásiban az orvosi ügyelet a Rendelıintézet épületében mőködik. A rendelıintézet épületének egy része alkalmas arra, hogy ott ügyeleti szolgálat mőködjön olyan szinten, amelyen a sürgısségi ellátás is biztosított lehet. Ezzel egyidejőleg megoldható az akadálymentes közlekedés lehetıségének megteremtése, mely a mentıvel történı betegszállítást is könnyebbé teszi. Fejlesztések: Akadálymentesítés Hordozható EKG-készülék beszerzés Hordozható oxigén-palack beszerzése Hılégsterilizátor beszerzése Központi számítógép-egység beszerzése: A Simontornyán mőködı ügyeletnek a helyi mentıállomásra történı telepítése célszerő és hatékony megoldás, így az ellátás gyorsabbá, szakszerőbbé és területileg is kiterjedtebbé - 57 -

I.Helyzetfeltárás

válik. A beruházás biztosításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása az e pályázat keretében elnyert támogatási összeg felhasználásával valósul meg. Beruházás: Tárgyi eszközök

Összeg (Ft): 5.000.000,-

A fejlesztés mellett fokozott figyelmet fordítanak a személyi feltételek biztosítására is, amely egyre nehezebb. Az ügyelethez természetesen szorosan kapcsolódnak a fentiekben is megnevezett tevékenységek, ahol úgy a dologi-tárgyi, mint a személyi feltételek megléte jelentheti, jelenti az eredményes feladatellátást. A kistérségi háziorvosok száma településenként, 2003 Település Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Tamási kistérség

Háziorvosok száma 0 0 0 1 1 0 4 3 2 0 0 0 0 1 0 0 1 0 1 1 3 0 4 0 1 0 4 1 0 0 0 28

- 58 -

I.Helyzetfeltárás

2.14. A kistérség oktatási intézményrendszere (településenként, iskola típusonként, fenntartónként, hallgatói/tanulói létszám, foglalkoztatottak száma, szakképzett oktatók száma, továbbtanulók aránya, szakképzési irányok, tanított idegen nyelvek szerint) Zömmel fenntartói társulásban mőködtetett, színvonalas oktatással bíró óvodák, általános iskolák; sokrétő oktatást biztosító, minıségbiztosítási rendszerrel ellátott középiskolák A Tamási kistérség területén 43 alapfokú oktatási intézmény található. Ebbıl 26 óvoda és 17 általános iskola. Óvodák: Az óvodák közül a Tamási Város Napközi Otthonos Óvoda kivételével, mind a helyi iskolával összekapcsoltan, illetve fenntartói társulásban mőködik valamely szomszéd település intézményével. Az 1689 férıhelyre 1261 gyermek jut. Koppányszántó, Magyarkeszi, Mucsi, Nagykónyi és Ozora kivételével valamennyi óvodában kihasználatlan férıhelyek vannak. Az öt településbıl Mucsi kivételével a népességszám folyamatosan csökken. Így az itt jelentkezı hiány csak rövid ideig tart. Az 1261 gyermek 69 csoportban oszlik el, ami átlagosan 18, 27 fı csoportonként. Ez az adat már felhívja a figyelmet bizonyos gazdasági számításokra, melyek egyértelmően a társulási formában való mőködés irányába mutatnak. A 147 pedagógus csoportonként 2,13 óvónıt jelent, ami az átlagot tekintve jó. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy van település, (Miszla), ahol mindössze 7 gyermek jár óvodába. A 83 fı nem pedagógus a 69 csoport arányában nem vizsgálható, hiszen a takarítónı, a gazdálkodási elıadó, karbantartó is ebbe a kategóriába tartozik. 182 gyermek jár társulási formában mőködı intézménybe. Három óvodafenntartó társulás mőködik a kistérségben: - Hunyadi János Általános Iskola, Zeneiskola és Óvoda Hıgyész; (Hıgyész, Mucsi Dúzs Kalaznó, Murga, ez utóbbi település nem a kistérséghez tartozik.) - Regöly - Szárazd Közös Fenntartású Társulás Regöly; (Regöly, Szárazd) - Német Nemzetiségi Óvodafenntartó Társulás Diósberény; (Diósberény, Szakadát) A 3 társulást 9 települési önkormányzat hozta létre, melybıl 8 a kistérséghez tartozik.

- 59 -

I.Helyzetfeltárás

Óvodák Település BELECSKA DIOSBERÉNY DUZS ÉRTÉNY FELSÖNYÉK FÜRGED GYÖNK HÖGYÉSZ IREGSZEMCSE KALAZNO KESZÖHIDEGKUT KISSZÉKELY KOPPÁNYSZÁNTO MAGYARKESZI MISZLA MUCSI NAGYKONYI NAGYSZÉKELY NAGYSZOKOLY OZORA PINCEHELY REGÖLY SIMONTORNYA SZAKADÁT SZAKÁLY SZÁRAZD TAMÁSI TOLNANÉMEDI UDVARI UJIREG VARSÁD KISTÉRSÉG

férıhely

létszám

csoportszám

pedagógus

nem ped.

18 25 0 32 45 36 60 140 121 0 0 20 12 50 25 19 43 25 50 70 130 60 195 0 78 0 337 40 20 23 25 1689

15 20 0 31 35 30 52 117 96 0 0 15 15 55 7 30 47 21 38 77 115 45 134 0 69 0 133 33 20 13 18 1261

1 1 0 1 2 1 3 6 4 0 0 1 1 2 1 0 2 1 2 3 5 3 7 0 3 0 14 2 1 1 1 69

2 2 0 3 3 2 9 21 8 0 0 1 1 4 1 2 4 2 3 6 10 4 14 0 7 0 30 3 1 2 2 147

1 3 0 2 2 1 0 9 8 0 0 1 2 4 0 1 2 2 2 0 5 2 10 0 3 0 18 2 1 1 1 83

Általános iskolák: A 31 települési önkormányzatból 16 település már fenntartói társulásban mőködtet 11 intézményt. - Hunyadi János Általános Iskola, Zeneiskola és Óvoda Hıgyész (Hıgyész, Mucsi, Dúzs, Kalaznó, Murga,- ez utóbbi nem a kistérséghez tartozik) - Iskolai és Közoktatási Társulás Gyönk (Varsád, Szakadát, Diósberény, Udvari, Gyönk, Kistormás, ez utóbbi szintén nem a kistérséghez tartozik) - Általános Iskola és Óvoda Tolnanémedi, (Tolnanémedi, Nagyszékely) - Nagykónyi, Értény, Koppányszántó Iskolafenntartó Társulás; Nagykónyi - Önkormányzatok Általános Iskolai Társulása Regöly, (Tamási, Regöly)

- 60 -

I.Helyzetfeltárás

Az 5 intézményfenntartói társulást 18 települési önkormányzat, köztük 16 a kistérségbıl hozta létre. A kistérség önkormányzatainak 51 %-a már felismerte a társulási forma elınyeit. A kistérség 3570 tanulójából 1492 jár társult intézménybe, ami csak 41 %. Tehát a kisebb lakosságszámú települések döntöttek társulás mellett. A 3570 gyermek 191 csoportba jár, ami átlag 18,61 gyermeket jelent tanulócsoportonként. Az arány erısen hasonlít az óvodai adatokhoz.

- 61 -

I.Helyzetfeltárás

Település BELECSKA DIOSBERÉNY DUZS ÉRTÉNY FELSÖNYÉK FÜRGED GYÖNK HÖGYÉSZ IREGSZEMCSE KALAZNO KESZÖHIDEGKUT KISSZÉKELY KOPPÁNYSZÁNTO MAGYARKESZI MISZLA MUCSI NAGYKONYI NAGYSZÉKELY NAGYSZOKOLY OZORA PINCEHELY REGÖLY SIMONTORNYA SZAKADÁT SZAKÁLY SZÁRAZD TAMÁSI TOLNANÉMEDI UDVARI UJIREG VARSÁD

fenntartó létszám évfolyam csoportszám

Továbbtanulók aránya

Tanított nyelvek

pedagógus

nem pedagógus

ÖK GESZTOR ÖK ÖK GESZTOR

123 29 352 362 297

8 4 8 8 8

8 3 16 19 14

100 100 100 100 90

angol nincs német német, angol német

12 3 31 34 23

4 2 18 14 10

ÖK

142

8

9

100

német

13

7

ÖK GESZTOR

28 165

4 8

2 9

100 98

német német

3 17

0 3

TÁRSULT ÖK ÖK GESZTOR GESZTOR

76 204 168 95 386

8 8 8 8 8

9 8 10 8 18

99 100 100 100

német német német német, angol

13 23 16 12 33

3 8 14 3 12

TÁRSULT

120

8

8

100

német

13

7

TÁRSULT ÖK ÖK

905 102 16

8 8 4

40 10

95 95 100

német, angol német nincs

83 16 3

13 4 1

- 62 -

I.Helyzetfeltárás KISTÉRSÉG

3570

124

- 63 -

191

348

131

I.Helyzetfeltárás

A középfokú oktatási intézmények a megyében a városokra, azon belül elsısorban Szekszárdra koncentrálódnak. Így a megyeszékhelyen mind a középiskolai, mind pedig a szakmunkástanulók 1000 lakosra jutó száma jelentısen meghaladta a megyeszékhelyek országos átlagát. Tolna megye középiskoláiba és szakmunkásképzıibe járó mintegy 12.100 diákjának 2,6%-a tanul a Tamási kistérség 4 középfokú oktatási intézményében. A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium a megye egyetlen döntıen német-magyar tannyelven, illetve nemzetiségi nyelvet oktató középiskolája. Mellette a tamási Béri Balogh Ádám Gimnáziumban, illetve a Simontornyai Vak Bottyán Gimnáziumban folyik még a térségben a gimnáziumi oktatás. Tamásiban a Vályi Péter Szakközépiskola a hagyományos szakmunkásképzés mellett érettségit adó, illetve arra épülı szakközépiskolai oktatást folytat közgazdasági, idegenforgalmi, számítástechnikai területen. Szakmunkásképzés a térségben még Simontornyán folyik a Vak Bottyán Általános és Szakképzı Intézetében. Gimnáziumi képzések: Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvő Gimnázium, Gyönk:  6 osztályos német nemzetiségi, nappali tagozat  6 évfolyamos diszlexiás, nappali tagozat  4 évfolyamos kéttannyelvő, nappali tagozat  4 évfolyamos általános tantervő, nappali tagozat Vak Bottyán Általános és Szakképzı Iskola, Gimnázium, Simontornya:  6 osztályos gimnázium, nappali tagozat  3 éves intenzív gimnázium, szakmunkásvizsgával rendelkezık részére, nappali tagozat  4 éves esti gimnázium Béri Balogh Ádám Gimnázium, Tamási:  4 osztályos gimnázium, nappali tagozat  8 osztályos gimnázium, nappali tagozat  4 osztályos gimnázium, levelezı tagozat Szakközépiskolai képzések: Vályi Péter Szakképzı Iskola, Tamási:  Szakközépiskola 9-12. Évfolyam:  Informatika,  Vendéglátó - idegenforgalom,  Közgazdasági,  Kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció  Szakközépiskola – nyelvi elıkészítıvel 9-13. évfolyam:  Angol nyelvő  Német nyelvő  Szakmunkások érettségi vizsgára történı felkészítése

- 64 -

I.Helyzetfeltárás

Szakiskolai képzések: Vak Bottyán Általános és Szakképzı Iskola, Gimnázium, Simontornya:  Lótenyésztı  Dísznövénytermesztı  Nıi ruhakészítı Vályi Péter Szakképzı Iskola, Tamási:  Szakiskolai képzés 9-10 évfolyamon:  Mőszaki szakterület gépészet szakmacsoport  Mőszaki szakterület, építészet szakmacsoport  Mőszaki szakterület, faipari szakmacsoport  Agrár szakterület, mezıgazdaság szakmacsoport  Gazdasági-szolgáltatási szakterület, vendéglátás szakmacsoport  Gazdasági - szolgáltatási szakterület, kereskedelem – marketing  Szakképzı évfolyamok: Alapfokú végzettséggel rendelkezıknek, 16 életévük betöltése után:  Falusi vendéglátó 2 év  Kımőves 3 év  Szobafestı-mázoló és tapétázó 3 év  Hegesztı 2 év  Szerkezetlakatos 2 év  Növénytermesztı gépész 2 ,5 év 10. osztályt végzettek számára:  Asztalos  Környezet – és természetvédelmi szakmunkás  Mezıgazdasági gépész  Mechanikai mőszerész  Pincér  Szakács  Textiljáték – készítı  Tőzzománcozott – dísztárgykészítı  Biotermesztı felnıttoktatással foglalkozó szervezetek száma, oktatási területe (földrajzi, szakmai) 2.15. A kistérség településein mőködı szociális feladatot ellátó intézmények, az itt foglalkoztatottak és ellátottak száma, az intézmény hatóköre Települési igényekhez igazodó szakosított ellátások – alap-ellátásbeli hiányosságok

- 65 -

I.Helyzetfeltárás

Alapellátás: Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

Fenntartó:

Ellátottszám:

Foglalkoztatott:

Fenntartó:

Ellátottszám:

Foglalkoztatott:

Fenntartó:

Ellátottszám:

Foglalkoztatott:

Fenntartó:

Ellátottszám:

Foglalkoztatott:

Gyermekjóléti szolgáltatás

Foglalkoztatott:

Családsegítés

Ellátottszám:

Házi segítségnyújtás

Fenntartó:

Étkeztetés

ÖK ÖK x x ÖK ÖK ÖK ÖK ÖK ÖK

15 50 x x 25 14 20 12 19 8

1 3 x x 2 1 1 1 1 0

ÖK X x x X ÖK ÖK X ÖK ÖK

21 X x x X 21 35 X 24 3

2 X x x X 2 2 X 2 1

X GYÖNK x x X X GESZTOR X x X

X 21 x x X X 22 X x X

X 2 x x X X 2 X x X

TÁRSULT X TÁRSULT TÁRSULT X X X X TÁRSULT TÁRSULT

5 X 11 24 X X X X 25 4

1 X 1 1 X X X X 1 1

TÁRSULT ÖK TÁRSULT TÁRSULT TÁRSULÁS TÁRSULT GESZTOR X TÁRSULT TÁRSULT

16 16 9 32 16 5 46 X 24 7

1 1 1 1 1 1 1 X 2 1

X

X

X

X

X

X

GYÖNK

4

2

TÁRSULT

7

1

TÁRSULT

9

1

ÖK

45

1

X

X

X

X

X

X

TÁRSULT

20

1

TÁRSULT

20

1

ÖK

17

1

ÖK

14

1

X

X

X

TÁRSULT

26

1

TÁRSULT

18

2

ÖK ÖK ÖK ÖK ÖK

65 13 20 10 8

4 1 0 1 1

ÖK ÖK ÖK ÖK ÖK

35 6 14 5 13

4 2 1 1 1

X X X X GYÖNK

X X X X 5

X X X X 2

X X ÖK TÁRSULT TÁRSULT

X X 80 31 13

X X 1 1 1

TÁRSULT ÖK ÖK TÁRSULT TÁRSULT

40 6 40 43 5

1 1 1 2 1

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÖK ÖK ÖK ÖK

3 6 39 33

1 0 3 0

ÖK ÖK ÖK ÖK

20 26 5 10

2 1 1 3

X X GYÖNK X

X X 8 X

X X 2 X

X ÖK ÖK ÖK

X 25 90 583

X 1 1 2

ÖK TÁRSULT ÖK ÖK

20 122 18 78

1 1 1 3

- 66 -

BELECSKA DIOSBERÉNY DUZS ÉRTÉNY FELSÖNYÉK FÜRGED GYÖNK HÖGYÉSZ IREGSZEMCSE KALAZNO KESZÖHIDEGKUT KISSZÉKELY KOPPÁNYSZÁNTO MAGYARKESZI MISZLA MUCSI NAGYKONYI NAGYSZÉKELY NAGYSZOKOL Y OZORA PINCEHELY REGÖLY SIMON-

I.Helyzetfeltárás

ÖK ÖK X ÖK ÖK x X ÖK

50 151 X 37 158 x X 4

2 3 X 1 5 x X 1

X ÖK X ÖK ÖK x X ÖK

X 21 X 13 30 x X 22

X 2 X 3 6 x X 1

- 67 -

GYÖNK GYÖNK X x X x X GYÖNK

6 8 X x X x X 15

2 2 X x X x X 2

ÖK X X x TÁRSULT x TÁRSULT X

54 X X x 18 x 14 X

1 X X x 1 x 1 X

TÁRSULT X X ÖK TÁRSULT x TÁRSULT TÁRSULT

11 X X 120 29 x 26 11

1 X X 3 1 x 2 1

TORNYA SZAKADÁT SZAKÁLY SZÁRAZD TAMÁSI TOLNANÉMEDI UDVARI UJIREG VARSÁD

I.Helyzetfeltárás

Szakosított ellátások: Idısek klubja: Település: Diósberény Felsınyék Fürged Iregszemcse Magyarkeszi Ozora Pincehely Regöly Szakadát Tamási

Ellátott: 16 11 20 21 22 65 20 20 16 18

Foglalkoztatott: 2,5 2 3 2 4 3 1 3 3 18

Férıhely: 30 20 20 30 24 65 20 20 25 3

Nagykónyi Község Önkormányzata mőködtet Idısek Otthonát 20 ellátottal, 6 foglalkoztatottal. Az intézmény 20 férıhelyes. Idısek Otthona a kistérségben még Hıgyészen mőködik. Az otthont a Platán Szociális Alapítvány mőködteti, 94 férıhellyel. Idıskorúak Átmeneti Gondozóháza Tamásiban mőködik. Az intézmény 10 férıhelyes, 100 %-os kihasználtságú. A gondozási teendıket 6 fı látja el. A kistérség szociális alap- és szakosított ellátórendszerérıl elmondható, hogy több település esetében az 1993. évi III. törvényben foglalt alapellátások tekintetében is hiányosságok mutatkoznak meg. Az 1993. évi III. törvényben foglalt alapellátási feladatok közül a házi segítségnyújtás szinte a társulás minden tagtelepülésén megoldott. A települési önkormányzatok e szolgáltatást vagy közvetlenül az önkormányzat által, vagy a falugondnoki szolgálat által, vagy a gondozási központokon keresztül bonyolítják. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a kistérség több településén a gyönki székhelyő Megyei Módszertani Otthon mőködtet. A szolgáltatás keretében a településeken élı fıleg idıs, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes emberek segítése valósul meg. A gondozási tevékenység kapcsán a feladatot ellátó gondozók közremőködnek a gondozottak életvitelének segítésében (ételkihordás, gyógyszer-íratás és kiváltás, adagolás, közremőködés a higiénia megtartásában, tőzifa behordás, kisebb ápolási feladatok elvégzése). Az ellátottak számát nagyban meghatározza, hogy a 31 település szinte mindegyikében magas az idıskorúak aránya. Az ellátottak számáról elmondható, hogy átlagosan a 60 év feletti lakosság 20-30 százaléka részesül ellátásban. A családsegítés biztosítására a térségben 2 integrált intézmény mőködik, melyek a gyermekjóléti szolgáltatást is végzik: - ÉNY Tolna Megyei Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat – Iregszemcse Ellátási területe: Iregszemcse, Koppányszántó, Értény, Nagykónyi, Újireg. - Simontornyai Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

- 68 -

I.Helyzetfeltárás

Ellátási területe: Simontornya, Kisszékely, Nagyszékely, Tolnanémedi, Belecska, Pincehely (csak gyermekjóléti ellátás). A Dombóvári Jóléti Szolgálat Alapítvány Dúzs, Mucsi, Kalaznó területén végzi a kistérségben a családsegítıi és gyermekjóléti szolgálati alapfeladatokat. A társulás többi településén a családsegítıi ellátások tekintetében hiányok mutatkoznak. A szociális törvényben foglalt speciális alapellátási feladatok a térségben ellátatlanok. Gyermekjóléti szolgáltatásokat végzı integrált szervezet 3 mőködik a kistérségben: - Felsınyék, Magyarkeszi, és Nagyszokoly Községek Gyermekjóléti Szolgálati Társulása Ellátási területe: a fenti községek - Gyermekjóléti Szolgálat - Gyönk Ellátási területe: Gyönk, Szakadát, Udvari, Varsád. - Gyermekjóléti Szolgálat - Regöly Ellátási területe: Regöly, Keszıhidegkút, Szárazd. Önálló intézmények mőködnek: Diósberény, Hıgyész, Miszla, Szakály, Szárazd, Tamási településeken. Ezen szolgáltatás a társulás 31 településének mindegyikében megoldott. A helyettes szülıi hálózat a térség területén két integrációban mőködik: A simontornyai integrációba tartozik Simontornya, Belecska, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora, Pincehely és Tolnanémedi. A tamási integráció ellátási területébe tartozik Tamási, Diósberény, Iregszemcse, Kalaznó, Koppányszántó, Magyarkeszi, Mucsi, Regöly, Szakadát, Szakály, Újireg. A hálózat nem terjed ki Dúzs, Fürged, Gyönk, Hıgyész, Keszıhidegkút, Miszla, Nagykónyi, Nagyszokoly, Szárazd, Udvari és Varsád településekre. A szakosított ellátások tekintetében azonban örvendetes, hogy többletszolgáltatások jelennek meg, hiszen még az Idısek Klubját a jelenleg hatályos jogi szabályozás értelmében csak a 3000 fıt meghaladó lakosságszámú települések kötelesek mőködtetni, addig azok a kistérség számos településein mőködnek. Ezek esetében a szolgáltatást a településen megjelenı igények hívták életre. 2.16. Települési közmővelıdési intézmények (foglalkoztatottak száma, a tevékenységben rendszeresen résztvevık száma) Jól mőködı közmővelıdési intézmények, kulturális és hagyományırzı csoportok sokasága. Település Belecska

Közmővelıdési intézmények Mővelıdési Ház 7061 Belecska, Fı u. 71. Községi Könyvtár 7061 Belecska, Fı u. 71.

Foglalkoztatottak száma 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

- 69 -

Kulturális csoportok

Tagok száma

I.Helyzetfeltárás

Diósberény

Dúzs Értény

Felsınyék

Fürged

Gyönk

Mővelıdési Ház 7072 Diósberény, Iskola u. 13. Községi Könyvtár 7072 Diósberény, Iskola u. 9. Teleház 7072 Diósberény, Iskola u. 9. Községi Könyvtár 7224 Dúzs, Béke u. 13. Mővelıdési Ház 7093 Értény, Kossuth u. 20. Községi Könyvtár 7093 Értény, Kossuth u. 20. Községi Könyvtár 7099 Felsınyék, Béke u. 3.

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

24 fı „Szantal” Tánccsoport 7072 Diósberény, Iskola u. 13.

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

Mővelıdési Ház 7087 Fürged, Kossuth u. 42. Községi Könyvtár 7087 Fürged, Kossuth L. u. 39.

1 fı (társadalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

Mővelıdési Ház 7064 Gyönk, Dózsa Gy. tér 548. Nagyközségi Könyvtár 7064 Gyönk, Dózsa Gy. tér 548. Német

1 fı 1 fı 1 fı (alkalmi megbízás)

- 70 -

„Ördögőzık” tánccsoport 7099 Felsınyék, Ady u. 22. Angels Dance modern tánccsoport 7099 Felsınyék, Dózsa u. 13. „Kék Ibolya” Néptánccsoport 7099 Felsınyék, Kossuth u. 80. Fürgedi Asszonykórus 7087 Fürged, Kossuth u. 18. Vas Gereben Táncegyüttes Rezeda Gyermektánccsoportja 7087 Fürged, Kossuth u. 42. „Vidám Színpad” (báb-színjátszás) 7087 Fürged, Kossuth u. 42. Ifjúsági Néptáncsoport 7064 Gyönk, Dózsa tér 548. Utánpótlás Néptánccsoport 7064 Gyönk, Dózsa tér 548. Gyermek Néptánc

15 fı 20 fı 16 fı

11 fı 25 fı 8 fı

13 fı 18 fı 18 fı 20 fı

I.Helyzetfeltárás

Nemzetiségi Tájház 7064 Gyönk, Táncsics u. 487.

Hıgyész

2 fı (ebbıl 1 fı Mővelıdési Ház 7191 Hıgyész, szakalkalmazott) Kossuth tér 13. 3 fı (ebbıl szakalkalmazott 2 Könyvtár 7191 Hıgyész, Fı fı) u. 3. Mővelıdési Ház „NET-SAROK” 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. 1 fı (alkalmi Mővelıdési Ház megbízás) „Székely Sziget” 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. Német Nemzetiségi Győjtemény Tájháza 7191 Hıgyész, Fı u. 1-3.

Csoport 7064 Gyönk, Dózsa tér 548. „Jinker Wind” Tolnai Lajos Gimnázium Tánccsoportja 7064 Gyönk, Rákóczi u. 555. Hagyományırzı Népdalkör 7064 Gyönk, Dózsa tér 548. Szivárvány Kórus 7064 Gyönk, Dózsa tér 548. Gyönki Baráti Kör Népfıiskolai Csoportja 7064 Gyönk, Ifjúsági ltp. 23. Hıgyészi Német Nemzetiségi Tánccsoport 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. Bokréta Hagyományırzı Néptánccsoport 7191 Hıgyész, Fı u. 8/a Német Nemzetiségi Kórus 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. Hıgyészi Citerazenekar és Asszonykórus 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. „Foltika” foltvarró csoport 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. „Klimes Antal” Nyugdíjas Klub 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. „Táncika” Tánccsoport 7191 Hıgyész, Kossuth

- 71 -

25 fı 20 fı 35 fı

28 fı 20 fı 16 fı 18 fı 12 fı 34 fı 42 fı

I.Helyzetfeltárás

Iregszemcse

Keszıhidegkút

Kisszékely

Koppányszántó

Bartók Béla 2 fı Mővelıdési Ház 7095 Iregszemcse, 1 fı (megbízási Bartók B. u. 1. díjas) Községi Könyvtár 7095 Iregszemcse, Hajnal u. 15.

Mővelıdési Ház 7062 Keszıhidegkút, Fı u. 40. Tájház 7062 Keszıhidegkút Községi Klubkönyvtár 7062 Keszıhidegkút, Petıfi Sándor u. 27. Mővelıdési Ház 7082 Kisszékely, Szabadság u. 246. Kisszékelyi Közösségi Ház 7082 Kisszékely, Szabadság u. 2. Sislay József Községi Könyvtár 7082 Kisszékely, Szabadság u. 2. Községi Könyvtár 7094 Koppányszántó,

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

1 fı 1 fı

mőködés szünetel

- 72 -

tér 13. Szedelice Gyermektánccsoport 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. Grafika Szakkör 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. Kerámia Szakkör 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. Iregszemcsei Nyugdíjas Klub 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. Iregszemcsei Moderntánc Csoport 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. Iregszemcsei Kertbarát Kör 7095 Iregszemcse, Bartók b. u. 1.

46 fı 15 fı 15 fı 35 fı 10 fı 30 fı

I.Helyzetfeltárás

Magyarkeszi

Miszla

Mucsi Nagykónyi

Nagyszékely

Nagyszokoly

Szabadság u. 64 Mővelıdési Ház 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u.4-6. Községi Könyvtár 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u.4-6. Teleház 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u.4-6. Mővelıdési Ház 7065 Miszla, Fı u. 29. Községi Klubkönyvtár 7065 Miszla, Fı u. 29. Mővelıdési Ház 7195 Mucsi, Jókai u. 1. Mővelıdési Ház 7092 Nagykónyi, Nagy u. 93. Községi Könyvtár 7092 Nagykónyi, Nagy u. 93. Sárdy János Emlékszoba 7092 Nagykónyi, Nagy u. 93. Mővelıdési Ház 7085 Nagyszékely, Petıfi u. 14. Községi Könyvtár 7085 Nagyszékely, Petıfi u. 14. Teleház 7085 Nagyszékely Nagyszékely Győjtemény 7085 Nagyszékely, Táncsics u. 6.

2 fı (ebbıl 1 fı szakalkalmazott) 1 fı

19 fı Hagyományırzı Népdalkör 7098 Magyarkeszi, Köztársaság u. 4-6.

1 fı

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı ( alkalmi megbízás)

Miszlai Társasági Kör 7065 Miszla, Fı u. 30.

14 fı

1 fı (alkalmi megbízás) -

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı

21 fı Nyugdíjas klub 7092 Nagykónyi, Kis u. 379.

25 fı Nyugdíjas klub 7085 Nagyszékely, Petıfi u. 14.

1 fı (alkalmi megbízás)

Mővelıdési Ház 7097 Nagyszokoly, Deák F. u. 494.

14 fı Nagyszokolyi Népdalkör 7097 Nagyszokoly, 110 fı Csokonai u. 115. Nyugdíjas Klub 7097 Nagyszokoly, Petıfi u. 275. - 73 -

I.Helyzetfeltárás

Ozora

Pincehely

Regöly

Simontornya

Sándor Petıfi Mővelıdési Ház 7086 Ozora, Mártírok u. 3. Községi Könyvtár 7086 Ozora, Szabadság tér 11. Civilház 7086 Ozora, Mártírok u. 125. Vármúzeum 7086 Ozora, Várhegy

2 fı (ebbıl 1 fı szakalkalmazott) 2 fı (ebbıl 1 fı szakalkalmazott) 1 fı

Mővelıdési Ház 7084 Pincehely, Kossuth u. 37. Közmővelıdési Könyvtár 7084 Pincehely, Vörösmarty tér 1. Vörösmarty Emlékszoba – Falumúzeum 7084 Pincehely, Vörösmarty u. 14.

1 fı

Mővelıdési Ház 7193 Regöly, Hunyadi u. 13. Váci Mihály Könyvtár 7193 Regöly, Hunyadi u. 2. Fried Mővelıdési Ház 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Városi Könyvtár 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Simontornyai Vármúzeum 7081 Simontornya, Vártér 10.

17 fı Ozorai Népfıiskola 7086 Ozora, Mártírok u. 3.

2 fı

1 fı 1 fı (alkalmi megbízás)

Vörösmarty Mihály 40fı Nyugdíjas klub 7084 Pincehely, 13 fı Vörösmarty tér 7. IHM Club 7084 Pincehely, Rákóczi u. 1.

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

4 fı 2 fı 7 fı ( ebbıl 3 fı szakalkalmazott)

- 74 -

Népi Citerazenekar 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. „Kéz a kézben” klub 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Sakk klub 7081 Simontornya, Petıi u. 67. Bır és Szırmefeldolgozó Üzem Nyugdíjas Klubja 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Baba – mama klub

7 fı 8 fı 15 fı 50 fı 13 fı 5 fı 24 fı 15 fı

I.Helyzetfeltárás

7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Accident Zenekar 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Krammer Ferenc Kórus 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Fried Mővelıdési Ház Énekkara 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Fried Mővelıdési Ház „Cécó” Néptánc Csoportja 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. Kézmőves szakkör 7081 Simontornya, Petıfi u. 67. „Vadrózsák” Népdal Kör 7081 Simontornya, Hunyadi u. 15. Simontornyai SOS Szeretetszolgálat 7081 Simontornya, Petıfi S. u. 67. Szakadát

Szakály

Mővelıdési Ház 7071 Szakadát, Ady E. u. 238. Községi Könyvtár 7071 Szakadát, Fı u. 28. Teleház 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. İsök szobája Emlékszoba 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. Mővelıdési Ház 7192 Szakály, Tanácsköztársaság u. Közmővelıdési Könyvtár 7192 Szakály, Tanácsköztársaság

30 fı 19 fı 12 fı 78 fı

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

20 fı Hagyományırzı Néptánccsoport 7192 Szakály, Általános Iskola

1 fı 1 fı -

- 75 -

I.Helyzetfeltárás

Szárazd

Tamási

u. 116/25. Kaposmenti Tájház 7192 Szakály, Rákóczi u. 340. Mővelıdési Ház 7063 Szárazd, Béke u. 168. Községi Könyvtár 7063 Szárazd, Béke u. 32. Szárazdi Tájház 7063 Szárazd, Béke u. Szárazdi Teleház 7063 Szárazd, Béke u. 163. Mővelıdési Központ /Diákcentrum, Galéria/ 7090 Tamási, Garay u. 1.

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

6,5 fı (ebbıl szakalkalmazott 4 fı) 7 fı (ebbıl szakalkalmazott 6 fı)

Könnyü László 1 fı Városi Könyvtár 7090 Tamási, Szabadság u. 52. 1 fı Tamási Teleház 7090 Tamási, Rácvölgy 7. Pári Teleház 7091 Tamási-Pári, Nagy u. 24. 74/471-453

- 76 -

Iglice Népdalkör 7090 Tamási, Garay u. 1. Diszítımővészeti Szakkör 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Pro Cultura Humana Kórus 7090 Tamási, Szabadság u. 50. A Capella Kórus 7090 Tamási, Szabadság u. 54. Rongyhegesztık (foltvarrás) 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Bélyegyőjtı Kör (ifjúsági) 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Nyugdíjas Klub 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Pántlika Néptánc Együttes 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Bélyeggyőjtı Kör (felnıtt) 7090 Tamási, Szabadság u. 50.

10 fı 10 fı 20 fı 22 fı 15 fı 11 fı 60 fı 25 fı 8 fı 20 fı 53 fı 6 fı

I.Helyzetfeltárás

Tolnanémedi

Udvari Újireg

Varsád

Mővelıdési Ház 7083 Tolnanémedi, Pincehelyi u. 1. Községi Könyvtár 7083 Tolnanémedi, Pincehelyi u. 1. Mővelıdési Ház 7066 Udvari, Szövetkezet u. 180. Faluház 7095 Újireg, Jász u. 26/B Múzeum Helytörténeti győjtemény 7095 Újireg, Rákóczi u. 11. Mővelıdési Ház 7067 Varsád, Ady E. u. 10. Könyvtár 7067 Varsád, Ady E. u. 159. Teleház 7067 Varsád, Ady E. u. 159.

5 fı (szakalkalmazott 4 fı) 1 fı (megbízási díjas)

Jazzbalett csoport 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Tamási Koncertfúvószenekar 7090 Tamási, Szabadság u. 50. Galagonya Citeraegyüttes 7090 Tamási, Garay u. 1. 13 fı Nebojsza Néptánccsoport 7083 Tolnanémedi, Fı 54 fı u. 29. Nyugdíjasok Klubja 7083 Tolnanémedi

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı (alkalmi megbízás)

35 fı „Búzavirág” Nyugdíjas Klub 7095 Újireg, Jász u. 26.

1 fı (alkalmi megbízás) 1 fı

Turulmadár Néptánc Együttes 7067 Varsád, Ady E. u. 10. Varsádi Fiatalok Hagyományırzı Tánccsoportja 7067 Varsád, Ady E. u. 10. Varsádért Ifjúsági Klub 7067 Varsád, Ady E. u. 10. Czikkhalas Kft. Ijászklub 7067 Varsád, Kossuth u. 1.

1 fı

- 77 -

30 fı 16 fı 40 fı 14 fı

I.Helyzetfeltárás

Tolna megye területének régészeti emlékei az itt élık több ezer éves múltjáról vallanak. A ránk maradt emlékek gazdag kulturális múltról is tanúskodnak. A Sárköz, a Völgység, a Kapos-Koppánymente, a Hegyhát napjainkban elsısorban nem földrajzi tájegységként jelenik meg gondolatainkban, hanem a múltban és a jelenben is rendkívül gazdag kultúrájú vidékként. A megye öt kistérsége megközelítıen a történelmi tájegységek mentén szervezıdött, az évszázadok alatt felhalmozott kulturális értékeket gazdagítják, ırzik, közvetítik. Az országhatárokon túl is ismert gazdag hagyományokat ápoló kistérségek többségében pezsgı kulturális élet folyik. A kistérségek sok különbséget mutatnak, és azokon belül a települések is nagyon különbözı adottságúak. A közösségi és egyéni mővelıdés személyi, szellemi, tárgyi és gazdasági feltételeinek javítása, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek mőködésének elısegítése az elsıdleges a kulturális fejlesztési folyamatok sorában. A Tamási kistérség az idegenforgalom számára vonzó termálvizekkel, védett természeti területekkel, gyönyörő tájakkal várja az idelátogatókat. Ezek mellett az idegenforgalomban fontos helyet foglal el a gyógy-, a vadászati turizmus, és hangulatos idıtöltést kínál az itt áthaladó Tolnai Borút, amelyek együttesen jelentıs lehetıséget biztosítanak a kultúra és a turizmus összekapcsolására. A Tamási kistérség kulturális fejlesztésének egyik alapelve lehet a kistérség történelmi, mővelıdési tradícióinak, természeti és épített környezeti adottságainak, meglévı közmővelıdési értékeinek, mőködı intézményrendszerének alapul vétele a jövı tervezésében. Mindennek összhangban kell lennie a már létezı területfejlesztési, idegenforgalmi és turisztikai koncepciókkal. A kistérség ilyen irányú fejlesztése nemcsak a helyi települési vezetık és a helyi közmővelıdési szakemberek – ha vannak – kapcsolattartásán, együtt gondolkodáson múlik, hanem sokszor azon az egy-egy emberen, aki valódi animátora a településnek, aki tevékeny részt vállal az adott település élhetıbbé tételében, fejlesztésében. Valódi fejlesztési folyamatokkal olyan helyeken találkozhatunk, ahol megtaláljuk hozzá az agilis, településükért tenni akaró embereket. A kistérség településeit vizsgálva, azok kulturális, közmővelıdési adataikat összegezve látható, hogy a városokban és nagyobb községek többségében a kulturális intézmények jól, vagy kielégítıen mőködnek, folyamatos tevékenység folyik. Egyrészt a történelmi múlt, a néprajzi, nemzetiségi, népmővészeti tradíciók, másrészt a természeti adottságok miatt kaphatnak a települések a megye/kistérség kulturális életében sajátos szerepet. A kistérségi központ mellett az eltérı adottságokkal és mértékben idegenforgalmi, kulturális, népmővészeti vagy más vonzerıvel bíró kisebb-nagyobb települések is természetes alkotóelemei, részei a megye kulturális térképének, szerkezetének, (Simontornya, Ozora, Hıgyész, Gyönk) ennek következtében a kulturális turizmus fejlesztését is célul kell kitőzni. Lényeges azonban, hogy ez az irány az igényes kulturális turizmus irányba mutasson, a minıség mindenképpen elsıbbséget élvezzen a mennyiséggel szemben. Napjainkban egyre több próbálkozást látunk erre a kistérségben. A turizmus inkább szorul a kulturális szervezetek aktivitására mint fordítva, nincs színvonalas turizmus jól mőködı kulturális intézmények, szervezetek nélkül, de lehetséges magas színvonalú kulturális tevékenység idegenforgalom nélkül.

- 78 -

I.Helyzetfeltárás

A Tamási kistérségben is megfigyelhetı, hogy a kulturális esélyegyenlıtlenségek évrıl-évre erısödnek, a kulturális mutatók jelentıs eltéréseket mutatnak településenként. A rendszerváltás után a „tervezett ipari régió” összeomlott, az állami támogatás beszőkült, a nemzeti kultúra értékeinek és intézményeinek a fenntartására egyre kevesebb összeg jutott. A kistérség gyengesége az alábbiakból táplálkozik: A kisfalvak önfenntartó képessége az 1960-80-as évekhez képest jelentısen meggyengült az állami kulturális intézményrendszer, mint hálózat eltarthatatlanná vált. Ez a folyamat súlyos örökséget hagyott az önkormányzatokra. A kistelepülések helyzete fokozottabban romlott a kedvezıbb helyzetben levı városokhoz és nagyobb községekhez viszonyítva. A szőkre szabott önkormányzati költségvetések elsısorban a kultúra finanszírozásától vonnak el anyagi forrásokat, ezért a mőködı intézmények financiális gondokkal küzdenek, szakképzett dolgozó alkalmazására - a városokat, nagyközségeket kivéve – csak ritkán találnak lehetıséget, sok helyen átmenetileg szüneteltetik mőködésüket. Az épületek leromlott állaga miatt ez utóbbiak újbóli megnyitására minimális az esély. A legfıbb bevételi forrás a mővelıdési intézmények számára a helyiségek különbözı célokra (pl. kiskereskedelmi tevékenység, ügynöki tevékenység stb.) történı bérbeadása. Ezen rendezvények nem tartoznak a kultúra körébe. Elmondhatjuk, hogy sok jelentısebb intézménynek sincs fıállású szakembere, ami az önkormányzatok financiális gondjaival magyarázható, de ezekben a mővelıdési házakban az intézmény nem tudja hatékonyan betölteni kultúraközvetítı funkcióját sem, mert ahol közmővelıdési szakemberek dolgoznak, pályázatok útján többletforrásokat szereznek, kevesebb helyi ráfordítással fejtenek ki nagyobb aktivitást. A kistérség nem különösen gazdag mőemlékekben, kulturális és mővészeti rendezvényekben, fesztiválokban, népi és nemzetiségi hagyományokban, célszerő lenne a társulás tagjainak összefogása annak érdekében, hogy a mainál markánsabb, egységesebb kulturális arculatot alakítsanak ki magukról. Tamási kiemelkedı értéke a természeti környezet, a parkerdı, fenyveserdı, a gyulaji vadrezervátum közelsége, a termálfürdı. Az évtizedek óta folyó közmővelıdési tevékenységet napjainkban újabb kelető kulturális törekvések gazdagítják, így a hagyományırzés köré szervezıdött tevékenységek, programok, rendezvények, mint a gyermek néptánc csoport alakítása, a citera tábor megszervezése. Más mővészeti ágakban is igényes kulturális események kerülnek megrendezésre évrıl-évre, ilyen a fúvóstábor vagy a mővészkert, mely a városba látogató turistáknak is ad programot. A város közmővelıdési intézményein kívül civil szervezetek, magánszemélyek kezdeményezései, élénkítik a kulturális kínálatot, legyen az könnyőzenei fesztivál, vagy az oktatási intézmények rendezvényei, az országosan is kiemelkedı kerékpáros sport köré szervezıdött rendezvények. A civil szervezetek nagy száma egyre gazdagodó valós tevékenységet takar. Ozora az egyik leggazdagabb történelmi múlttal rendelkezı Tolna megyei település. Híres várát Ozorai Pipo építttette, aki 18 gyızelmes hadjáratot vezetett a török ellen. Ugyanilyen nevezetes az 1848-as szabadságharcban itt aratott gyızelem. A híres várat az elmúlt években felújították, mely azóta komoly idegenforgalmi látnivalót kínál az ide látogatóknak. Helyet ad közmővelıdési rendezvényeknek, hangversenyeknek, kiállításoknak is. A település kulturális fejlesztésének alappillére kell hogy legyen a vár, átgondolt, szisztematikusan megszervezett, programsorozatokkal a jelenleginél jóval több látogatót vonzana. Hasznos befektetés volna egy olyan szakember alkalmazása, akinek ez a fı feladta lenne, nem más tevékenységei mellett végezné ezt a munkát is.

- 79 -

I.Helyzetfeltárás

Simontornya fı látnivalója Ozorához hasonlóan méltán híres vára. A mőemlék ma múzeumként funkcionál, állandó és idıszaki kiállításoknak ad otthont, nyáron színházi, koncertprogramok helyszíne. A színházi nyár rendezvényei, az elmúlt években megrendezett összmővészeti fesztivál továbbfejlesztése kell, hogy a kulturális fejlesztés irányát meghatározza. Hıgyész több mint két évszázada a környékbeli falvak kisvárosi jellegő központja, különbözı népcsoportok, nemzetiségek együttélésének helyszíne. Sváb, zsidó, székely, felvidéki – a közös életet mindannyian gazdagították hagyományaikkal, szokásaikkal, melyet ma is élénken ápolnak. A pihenni vágyó vendégeket várják a falusi turizmus vendégházai és a felújított, régi pompáját visszanyerı Apponyi kastély, mely négycsillagos termál szállóként mőködik, helyet ad kulturális rendezvényeknek, elıadóesteknek, kamara hangversenyeknek. Gyönk gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezı település, napjainkban is kiemelt figyelemmel kezeli azokat. A zömében német, felvidéki, székely lakosság kulturális értékei tovább élnek a hagyományırzı csoportok és a mővelıdési ház munkája révén. Iregszemcse egyik épített látnivalója a klasszicista stílusban épült Viczay-Kornfeld kastély, melyet körülöleli az arborétum jellegő kastélypark, mely természetvédelmi terület. A falu közösségfejlesztését számos civil szervezet végzi. A kulturális élet színtere a 2000-ben felújított mővelıdési ház, ahol 1993 óta szervezik meg az országos hatókörő, nyitott rendszerő Iregszemcsei Képzı- és Iparmővészeti Alkotótábort, az IKA-t. Minden év július utolsó és augusztus elsı hetében alkothatnak itt az érdeklıdık grafika és textil szekciókban. Elmondható, hogy a településen gazdag kulturális élet folyik, köszönhetıen a közmővelıdési szakembereknek és a civil szervezetek, csoportok vezetıinek. A továbbiakban is a mővelıdési ház és a civil szervezetek együttmőködésben rejlik a település kulturális fejlesztése. Varsád az elmúlt 2-3 évben jelentıs erıfeszítéseket tett a hagyományırzés a hagyományırzés terén. A polgármester és a mővelıdési ház munkatársa közös erıfeszítéseket tett annak érdekében, hogy közösséget építsenek, a közös cselekvés együtt gondolkodás minden esetben fejlıdést von maga után. Fürged község jó példája annak, hogy egy hagyományırzı csoport milyen jelentıs mértékben hat a faluközösség életére, összefogására. A fürgedi asszonykórus néhány évvel ezelıtt alakult azzal céllal, hogy felelevenítse a környék népdalkincsét, találkozási alkalmakat biztosítson a népdalt szeretı, egyben településükért tenni akaró lányokból, asszonyokból. A kezdeti nehézkes és nem mindig sikeres próbálkozásokon, megmérettetéseken túllépve a teljes faluközösség és fıképpen a polgármester maximális támogatásával folytatták a közös munkát. A támogatás a kitartás, a szakmai tudás fejlesztése és település hírnevét öregbítı szándék meghozta gyümölcsét. A 2005-ös regionális minısítı népzenei hangversenyen arany minısítést szereztek. Fontos kiemelni, hogy a település polgármestere minden támogatást – anyagit és erkölcsit egyaránt – megad a kulturális fejlesztı folyamatok beindításához és ébrentartásához. Magyarkeszi szintén pregnáns példája annak, hogy egy agilis ember hogyan alakíthatja, fejlesztheti települése közösségét. Igen szerencsés eset, ha ez a személy történetesen a polgármester. Minden pályázati lehetıséget kihasználnak, amely a fejlesztést segíti, 2004. végén ez irányú tevékenységüket is siker koronázta, hiszen jelentıs támogatást sikerült elnyerniük a mővelıdési ház felújítására. Örömteli dolog, hogy olyan mővelıdési ház kerül

- 80 -

I.Helyzetfeltárás

felújításra, ahol valós és a település nagyságrendjéhez képest komoly közmővelıdési munka folyik. Nagyszékely jó példája annak, hogy civil kezdeményezések indukálnak fejlıdést. Intézményi keretet adnak a mővelıdési tevékenységeknek, melyeknek lényegi eleme az egyének aktív közremőködése, ezzel fontos közösségszervezı szerepet töltenek be. Több esetben sikeresen pótolják azokat a hiányokat, melyek az állami szerepvállalás elégtelenségébıl, a pénzügyi nehézségekbıl fakadnak. A fenti települések mindegyike komoly figyelmet fordít a település kulturális fejlesztésére, mely kihat minden területre, növeli a település közösségének összetartó erejét. Az adatgyőjtés során kiderült az is, hogy több településen nincsenek olyan civil kezdeményezések, szervezetek, melyek a kulturális értékek ırzését, továbbadását tőzték volna ki célul. (Belecska, Dúzs, Keszıhidegkút, Mucsi, Nagyszokoly) Ott igazán nagy a baj, ahol a helyi mővelıdési intézmény (klubkönyvtár, mővelıdési ház) sem tölti be funkcióját. Elmondható, hogy további minıségromlás következik be azokon a településeken, ahol nem találunk olyan embert, aki - kulturális szakember híján, vagy egyes helyeken vele tevékenyen együttmőködve - alakítja, szervezi a település kulturális életét. Ezek az ideális esetek zömében olyan falvakban valósultak meg, ahol volt élı, tevékeny kulturális közösség. Mindegy, hogy az milyen formában mőködik, alapítvány, egyesület, vagy szakkör, hiszen nem az elnevezésen van a hangsúly, hanem a valós tevékenységen. Mivel a civil törekvéseknek ısidık óta hagyományos területe a kulturális tevékenységek sokszínő palettája, a kulturális fejlesztési folyamatok elképzelhetetlenek a kulturális civil szervezetek figyelembe vétele nélkül. Bármely szervezet, közösség eredményességét és hosszú távú sikereit az határozza meg, hogy vannak-e olyan célok, amelyek elérésében a közösség minden tagja érdekelt. A közösség tagjai kellıen informáltak kell, hogy legyenek a célokat, és a hozzájuk vezetı utat illetıen. A közmővelıdés területén dolgozó szakembereknek fel kell térképeznünk, hogy vane tere a közösségi létnek, s van-e a közösségben olyan szervezı erı, mőködik-e olyan motiváció, ami a cselekvést egy irányba tereli. Ez biztosítja az erıforrások hatékonyabb felhasználását, s a célok biztos elérését. Ha az érintettekben nem alakul ki az egymásra utaltság érzete, ha a közös felelısségtudat nem motiválja ıket közös gondolkodásra és cselekvésre, akkor a terület nem tud élni a környezet kínálta lehetıségekkel, nem tud jól sáfárkodni saját adottságaival. A közösségépítés, a közös gondolkodás, a közösségtudat kialakulásának alapjait hagyományosan a közös múlt, a közös cselekvés, az egymásra utaltság és a közös természeti és kulturális örökség, az egyedi tájértékek védelme alkotja. A közösségek létrejöttének serkentése, azok mőködtetése a települési vezetık részérıl befektetés. Ezért fontos, hogy a többcélú kistérségi társulások elsısorban az ott élı emberek és közösségek érdekeit szolgálják. Remélhetıleg a hatalom nem csak a számára nehezen, lassan, drágán megoldható problémák orvoslását várja ettıl a formától, hanem támogatja, serkenti azokat a folyamatokat, tevékenységeket, melyek a települések, kistérségek gazdasági, kulturális fejlesztését szolgálják.

- 81 -

I.Helyzetfeltárás

2.17. Kistérségi médiumok Csekély számú kistérségi médium, kistérségi médiatermék hiánya Települések: Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Kalaznó Iregszemcse Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád

Helyi újság: N I N N N N I N N I N I N I N N N N N I I N I N N N I N N N N

- 82 -

Helyi televízió: N N N N N N I I N I N N N N N I N N N I I N I N I N I N N N N

I.Helyzetfeltárás

3. Humán erıforrások 3.1. A kistérségi munkanélküliség Magas munkanélküliség A munkanélküliek zöme 8 osztályt, vagy szakmunkás iskolát végzett, középkorú férfi Kevés elhelyezkedı A kistelepülések rossz munkanélküliségi mutatókkal rendelkeznek Adatok

A kistérségre vonatkozó adatok megnevezése

2005.04.28

Regisztrált munkanélküliek száma Megoszlás kor és nem szerint

Férfi 1 76 235 460 421 250 179 114 1736

Nı

Férfi

Nı

142 700 698 15 83 33 60 17 5 1 1754 Férfi

110 549 303 61 90 16 128 23 8 1 1289 Nı

Szakmunkások

863

401

Betanított munkások (szakképzetlenek)

303

350

Segédmunkások (szakképzetlenek)

504

300

Szellemi foglalkozásuak

84

221

Összesen

1754

1272

17, vagy alatti 17 - 20 év közötti 21 - 25 év közötti 26 - 35 év közötti 36 - 45 év közötti 46 - 50 év közötti 51 - 55 év közötti 55 év felett Összesen Megoszlásuk iskolai végzettség és nem szerint 8 általánosnál kevesebb 8 általános iskola Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Speciális szakiskola Összesen Állománycsoport szerinti megoszlásuk

3 46 159 367 337 184 119 57 1272

A munkanélküliek megoszlása ellátás szerint Munkanélküli járadékban részesülık száma

870

Rendszeres szociális segélyben részesülık száma

1072

Jövedelempótló támogatásban részesül

8

Nyugdíj elıtti segélyes

49

Álláskeresést ösztönzı juttatást kap

0

Ellátásra nem jogosult

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben részt vevık (fı)

845

2004. évi adatok

Ebbıl: Munkaerı-piaci képzés Bértámogatás

281 162

- 83 -

I.Helyzetfeltárás Közhasznú munkavégzés Pályakezdı eszközök Egyéb eszközök

456 137 87

Amennyiben a kistérség munkanélküliségi tendenciáit vizsgáljuk, látható, hogy a kistérség munkanélküliségi mutatója (15,18) mind a megyei (8,9), mind a regionális (7,9), mind az országos átlagot (5,9) meghaladja. A kistérségben a regisztrált munkanélküliek 58 %-a férfi. A munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály mindkét nem esetében a 26 – 45 év közötti. Iskolai végzettség szerint a legtöbb regisztrált munkanélküli a 8 általánost, illetve a szakmunkásképzıt végzettek körébıl kerül ki. Látható, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben részt vevık száma is igen alacsony, mindössze a regisztráltak 40 %-a. Adatok

A kistérségre vonatkozó adatok megnevezése

2004. év

Bejelentett munkaerıigény (fı) Állománycsoport szerinti megoszlásuk

2319 Összesen

Szakmunkások

535 569 1115 88 12 1017

Betanított munkások (szakképzetlenek) Segédmunkások (szakképzetlenek) Szellemi foglalkozásuak Diplomások

Bejelentett (nem támogatott) álláshelyek száma A munkanélküli ellátásból kikerülık száma az elızı idıszakhoz viszonyítva A kikerülık között az elhelyezkedettek száma

2631 768

Fenti táblázat adataiból kitőnik, hogy a munkaügyi kirendeltségek felé beérkezett munkaerıigények leginkább a szakképzetlen segéd- és betanított munkások alkalmazásának lehetıségére irányultak. A bejelentett álláshelyek 56 %-át támogatták. A munkanélküli ellátásból kikerülık 34 %-ának sikerült elhelyezkednie az elsıdleges munkaerı-piacon. Adatok

A kistérségre vonatkozó adatok megnevezése

2005.04.28

Tartósan munkanélküliek száma Megoszlásuk kor és nem szerint

Férfi

17, vagy alatti 17 - 20 év közötti 21 - 25 év közötti 26 - 35 év közötti 36 - 45 év közötti 46 - 50 év közötti 51 - 55 év közötti 55 év felett Megoszlásuk iskolai végzettség és nem szerint 8 általánosnál kevesebb 8 általános iskola Szakmunkásképzı

- 84 -

Nı

0 5 36 84 114 68 52 51 Férfi 43 183 147

0 4 29 58 83 51 33 24 Nı 50 134 43

I.Helyzetfeltárás

Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Speciális szakiskola Pályakezdı munkanélküliek száma Megoszlásuk kor és nem szerint 17, vagy alatti 17 - 20 év közötti 21 - 25 év közötti 26 - 35 év közötti 36 - 45 év közötti 46 - 50 év közötti 51 - 55 év közötti 55 év felett Megoszlásuk iskolai végzettség és nem szerint 8 általánosnál kevesebb 8 általános iskola Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Speciális szakiskola

1 17 4 12 3 1 0 Férfi

12 14 3 21 5 2 0 Nı

1 64 61 3 0 0 0 1 Férfi

3 39 52 1 0 0 0 0 Nı

9 48 34 2 16 4 11 4 2 0

4 37 20 5 10 4 8 3 4 0

A kistérség munkanélküliségi adatait vizsgálva látható, hogy a tartós munkanélküliek aránya a regisztráltakon belül meghaladja a 23 %-ot. A tartós munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály a 36 és 45 év közötti, 8 általános és szakmunkásképzıt végzettek. Végzettség tekintetében ugyanez a tendencia figyelhetı meg a pályakezdı munkanélküliek esetében is.

- 85 -

I.Helyzetfeltárás

TELEPÜLÉSEK:

Regisztrált munkanélküli

Tartós munkanélküli

Tartósak aránya

Járadékra jogosult

Rendszeres szociális segélyezett

Gazdaságilag aktív

BELECSKA DIÓSBERÉNY DÚZS ÉRTÉNY FELSİNYÉK FÜRGED GYÖNK HİGYÉSZ IREGSZEMCSE KALAZNÓ KESZÖHIDEGKÚT KISSZÉKELY KOPPÁNYSZÁNTÓ MAGYARKESZI MISZLA MUCSI NAGYKÓNYI NAGYSZÉKELY NAGYSZOKOLY OZORA PINCEHELY REGÖLY SIMONTORNYA SZAKADÁT SZAKÁLY

16 32 27 72 138 86 134 213 215 26 23 30 53 125 46 89 106 45 104 87 135 84 369 30 95

2 5 7 26 7 37 42 55 47 7 4 5 21 30 7 21 26 7 32 5 17 27 131 8 5

12,5 15,6 25,9 36,1 5,1 43,0 31,3 25,8 21,9 26,9 17,4 16,7 39,6 24,0 15,2 23,6 24,5 15,6 30,8 5,7 12,6 32,1 35,5 26,7 5,3

5 16 7 18 63 28 42 63 70 5 9 8 11 21 23 8 21 12 20 30 49 20 99 34 12

0 3 13 35 38 34 49 92 88 11 3 16 28 74 25 38 43 15 55 20 44 38 190 13 24

146 140 108 209 386 224 880 1234 1113 60 97 98 104 488 88 144 444 152 307 565 1037 552 1941 92 619

- 86 -

Munkavállalói Területi Relatív korú mutató mutató 241 248 184 392 707 425 1316 1887 1788 129 160 194 240 821 203 344 752 285 588 1099 1625 799 2982 174 928

6,64 12,9 14,67 18,37 19,52 20,24 10,18 11,29 12,02 20,16 14,38 15,46 22,08 15,23 22,66 25,87 14,1 15,79 17,69 7,92 8,31 10,51 12,37 17,24 10,24

0,99 1,91 2,18 2,73 2,9 3 1,51 1,68 1,78 2,99 2,13 2,29 3,28 2,26 3,36 3,84 2,09 2,34 2,62 1,17 1,23 1,56 1,84 2,56 1,52

I.Helyzetfeltárás

SZÁRAZD TAMÁSI TOLNANÉMEDI UDVARI ÚJIREG VARSÁD KISTÉRSÉG

26 550 91 73 73 58 3251

9 117 28 19 4 6 764

34,6 21,3 30,8 26,0 5,5 10,3 23,5

Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában. A területi mutatónak az országos átlagoz viszonyított aránya.

- 87 -

8 175 23 30 11 15 956

6 178 49 20 11 14 1267

97 4475 476 177 135 144 16732

157 6464 780 355 230 261 26758

16,56 8,51 11,67 20,56 15,22 22,22 15,18

2,46 1,26 1,73 3,05 2,26 3,3 2,25

I.Helyzetfeltárás

A kistérség településsoros munkanélküliségi adataiból látható, hogy a kistérség munkanélküliségi mutatója (15,18) meghaladja a megyei és az országos átlagot is. A munkavállalói korú népesség 63 %-a aktív gazdaságilag. A regisztrált munkanélküliek 39%-a részesül aktív korúak rendszeres szociális segélyében, 29%-uk jogosult munkanélküli járadékra. A regisztrált munkanélküliek 23,5 %-a tartós (6 hónapnál régebben) munkanélküli. Kimagasló értékeket tapasztalunk Fürged, Koppányszántó községek esetében (40 %). A kistérség egyes településein a regisztrált munkanélküliek aránya is igen magas (20 % körüli, vagy afeletti) a munkavállalói korú népességbıl. Ezek az alábbi települések: Felsınyék, Fürged, Kalaznó, Koppányszántó, Miszla, Mucsi, Udvari, Varsád. Ezen települések zöme (Felsınyéket kivéve) rossz közlekedési infrastrukturális feltételekkel rendelkezı, esetenként öregedı lakosságú 300-750-es lélekszámú kistelepülés. Megfigyelhetı a táblázatból, hogy a térségben központi szereppel (így foglalkoztatásival is) bíró települések (Tamási, Simontornya, Pincehely, Iregszemcse, Gyönk, Hıgyész) esetében a munkanélküliségi mutató alacsonyabb, 10 % körül mozog. Látható, hogy egyes kistelepülések esetében (Belecska, Ozora) szintén alacsony, 6-8 százalékos a munkanélküliség. E két település esetében ennek oka a következı: Belecska településen 1998 óta mőködik a szociális földprogram, mely pályázati forrásokból, munkaügyi támogatásokból, továbbá a megtermelt javak és elvégzett szolgáltatások „értékesítésébıl” származó jövedelembıl tartja fenn magát. A feladatellátást végzı szerv Belecskai Községüzemeltetı Kiemelten Közhasznú Társaság és foglalkoztatottjai az önkormányzat földterületén gyümölcsöt, zöldséget termesztenek. A megtermelt javakat pedig értékesítik. A földprogram a kistelepülésen megalakulása óta 20 családnak nyújt rendszeres jövedelmet. Ozora település 1997 óta vesz részt közmunka-programokban gesztortelepülésként. A programok célja a települési értékek megóvása, az önkormányzati kötelezı feladatok ellátása, fásítás, parkosítás. A programokban éves szinten 25-50 fı dolgozik, ami nagyban hozzájárul a tartós munkanélküliség visszaszorításához.

- 88 -

I.Helyzetfeltárás

3.2. Népességi adatok

Település Belecska Diósberény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd

0-14 éves

15-19 éves

Település népességi megoszlása kor és nem szerint 20-24 éves 25-29 éves 30-39 éves 40-54 éves

55-64 éves

64 év felett

Férfi

Nı

Férfi

Nı

Férfi

Nı

Férfi

Nı

Férfi

Nı

Férfi

Nı

Férfi

Nı

Férfi

Nı

28 36 72 81 143 248 269 24 15 20 35 126 23 64 40 92 165 167 89 371 10 122 27

28 22 70 78 121 211 198 17 13 15 40 124 17 51 38 93 165 177 74 366 19 111 19

4 10 27 28 53 89 99 2 9 13 7 51 14 13 12 42 63 62 48 135 6 46 3

8 12 40 35 55 70 109 8 4 7 6 48 7 19 7 29 72 54 37 117 3 32 3

19 16 50 24 61 89 108 8 12 7 13 43 8 14 18 21 69 72 45 170 7 29 7

16 12 71 20 58 99 92 9 9 7 13 48 4 22 10 31 63 63 33 151 5 45 8

23 8 61 24 88 93 109 9 11 14 16 52 12 25 17 37 78 98 47 160 8 40 9

27 13 59 21 81 115 99 10 5 5 17 56 12 26 15 34 67 109 39 148 9 40 13

35 22 74 59 125 179 236 13 13 19 32 91 22 40 28 74 118 179 106 274 30 124 24

33 27 77 60 124 172 189 12 12 20 18 85 15 37 34 52 114 175 109 285 21 105 17

38 53 93 78 237 344 355 19 31 47 36 161 41 64 63 108 205 274 143 522 21 145 32

36 31 54 64 228 347 322 17 25 33 36 123 30 54 48 91 164 273 125 561 20 130 25

29 23 108 34 130 160 199 18 14 26 22 58 24 19 25 44 84 152 59 253 18 93 10

30 33 96 47 139 224 195 11 14 28 27 64 30 30 19 59 113 186 78 320 25 97 12

39 34 74 38 165 213 171 15 21 46 35 72 34 31 34 75 102 215 95 268 40 96 17

44 55 157 48 294 361 293 16 41 85 79 151 58 41 64 123 210 291 195 475 57 234 37

- 89 -

I.Helyzetfeltárás

Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Összesen:

709 670 311 320 337 330 407 373 709 681 1076 1139 555 602 549 944 78 84 26 31 53 55 49 56 52 58 105 114 117 78 80 157 46 36 25 16 19 17 25 22 50 43 46 41 32 34 39 52 26 31 11 5 9 6 22 22 28 27 29 31 27 27 15 24 41 48 16 16 14 15 14 13 33 29 52 34 20 21 31 58 3167 2936 1225 1170 1342 1312 1556 1506 2789 2631 4418 4196 2353 2639 2644 4644

- 90 -

I.Helyzetfeltárás

A kistérségi népességi adatok alapját a települési önkormányzatoknak elküldött, általuk kitöltött kérdıívek adják. A táblázatokból kitőnik, hogy a kistérség szinte minden településén magasabb a nıi lakosság aránya (kivéve: Kalaznó, Keszıhidegkút, Udvari). A kistérség adatai szinte megegyezık Tolna megye hasonló adataival. Település

Összlakosság

Nık

Férfiak

Belecska Diósberény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Összesen: Megye:

381 349 1041 580 1838 2555 2576 167 221 357 357 1103 311 435 394 820 1522 2203 1159 3839 270 1256 217 8333 1031 461 283 366 34425 -

194 183 554 295 979 1388 1299 83 110 185 196 575 156 229 197 419 803 1151 616 2057 140 683 115 4389 549 225 142 186 18098 -

187 166 487 285 859 1167 1277 84 111 172 161 528 155 206 197 401 719 1052 543 1782 130 573 102 3944 482 236 141 180 16327 -

- 91 -

Nık aránya 50,92 52,44 53,22 50,86 53,26 54,32 50,43 49,70 49,77 51,82 54,90 52,13 50,16 52,64 50,00 51,10 52,76 52,25 53,15 53,58 51,85 54,38 53,00 52,67 53,25 48,81 50,18 50,82 52,57 52,2

Férfiak aránya 49,08 47,56 46,78 49,14 46,74 45,68 49,57 50,30 50,23 48,18 45,10 47,87 49,84 47,36 50,00 48,90 47,24 47,75 46,85 46,42 48,15 45,62 47,00 47,33 46,75 51,19 49,82 49,18 47,43 47,8

I.Helyzetfeltárás

Település

15 alattiak száma

64 felettiek száma

15 év alattiak aránya

64 év felettiek aránya

Belecska Diósberény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Összesen: Megye:

56 58 142 159 264 459 467 41 28 35 75 250 40 115 78 185 330 344 163 737 29 233 46 1379 162 82 57 89 6103 -

83 89 231 86 459 574 464 31 62 131 114 223 92 72 98 198 312 506 290 743 97 330 54 1493 237 91 39 89 7288 -

14,70 16,62 13,64 27,41 14,36 17,96 18,13 24,55 12,67 9,80 21,01 22,67 12,86 26,44 19,80 22,56 21,68 15,62 14,06 19,20 10,74 18,55 21,20 16,55 15,71 17,79 20,14 24,32 17,73 15,2

21,78 25,50 22,19 14,83 24,97 22,47 18,01 18,56 28,05 36,69 31,93 20,22 29,58 16,55 24,87 24,15 20,50 22,97 25,02 19,35 35,93 26,27 24,88 17,92 22,99 19,74 13,78 24,32 21,17 20,3

Öregedési index 64-/-15 1,48 1,53 1,63 0,54 1,74 1,25 0,99 0,76 2,21 3,74 1,52 0,89 2,30 0,63 1,26 1,07 0,95 1,47 1,78 1,01 3,34 1,42 1,17 1,08 1,46 1,11 0,68 1,00 1,19 1,28

Munkaképes lakosság száma 242 202 668 335 1115 1522 1645 95 131 191 168 630 179 248 218 437 880 1353 706 2359 144 693 117 5461 632 288 187 188 21034 -

Munkaképesek a lakosság %-ban 63,52 57,88 64,17 57,76 60,66 59,57 63,86 56,89 59,28 53,50 47,06 57,12 57,56 57,01 55,33 53,29 57,82 61,42 60,91 61,45 53,33 55,18 53,92 65,53 61,30 62,47 66,08 51,37 61,10 68,2

A települési önkormányzatok által beküldött önkormányzati kérdıívek értékelése: A települési önkormányzatok részére lakossági kérdıívek kerültek kiküldésre, melyek kiterjedtek a lakosság számára, nem, és életkor szerinti megoszlására, a gazdaságilag aktív korú roma és nem roma népesség iskolai végzettségére, korösszetételére, az önkormányzatok által alkalmazott atipikus foglalkoztatási formákra, az ingázók számára. Az adatok nem azonos mértékben érkeztek be minden kistérségi településrıl, hiszen nagyobb települések esetében nehéz megbecsülni eddig nem mért adatokat. - 92 -

I.Helyzetfeltárás

Ebbıl kiindulva a fıbb tendenciákat nem kistérségi, hanem települési szinten, szöveges formában értékeltük ki: Belecska: A település aktív korú népességének kb. 85 %-a rendelkezik 8 általános iskolai, és szakmunkás végzettséggel. A foglalkoztatottak 60 %-a a mezıgazdasági, 35 %-a az egészségügyi, szociális ágazatban dolgozik. (Belecskán megyei fenntartású fogyatékos otthon mőködik.) A településen szociális földprogram mőködik, így jelentıs a szociális gazdaságban foglalkoztatottak száma, mint atipikus foglalkoztatási forma. Diósberény: A foglalkoztatottak közel 70 %-a 1/3 – 1/3 arányban rendelkezik általános iskolai, szakmunkás és szakiskolai végzettséggel. Munkalehetıséget dominánsan a mezıgazdaságban (13 %), a feldolgozóiparban (12 %), továbbá az építıiparban (13 %) találnak. A településen jelentıs a szomszédos településre, illetve a kistérség és a megye más településére ingázók száma. Az atipikus foglalkoztatási formák közül megemlítendı az alkalmi és a szerzıdéses foglalkoztatás. Felsınyék: A foglalkoztatottak zöme mezıgazdasági területen dolgozik. Fürged: A foglalkoztatottak 70 %-a 8 általános és szakmunkás végzettséggel rendelkezik, 25 %-uk a mezıgazdaság, 35 %-uk az építıiparban, iparban tevékenykedik. A megyén kívüli településre ingázók száma is jelentıs. Az önkormányzat által jelentısen alkalmazott atipikus foglalkoztatási forma a határozott idejő foglalkoztatás (közmunkaprogramok révén). A település aktív korú roma lakosságának közel 90 %-a csak általános iskolai végzetséggel rendelkezik. Hıgyész: Az aktív korú népesség 60 %-a általános iskolai, szakmunkás és szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, azonban e település esetében magas a diplomával rendelkezık aránya is. Magas a megye településeire ingázó foglalkoztatottak száma is (33 %). Iregszemcse: A foglalkoztatottak meghatározó iskolai végzettségei e település esetében is fıleg az általános iskolai (17 %) és a szakmunkás végzettség (53 %), azonban magas az érettségizettek aránya is. A foglalkoztatottak fıleg a mezıgazdaságban, a fémalapanyag-termékek gyártásában, illetve az építıiparban dolgoznak. Magas a megyén kívüli településre ingázók száma is. Kalaznó: A településen magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık aránya. Keszıhidegkút: Az aktív korúak (és a foglalkoztatottak) zöme általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de igen jelentıs az azzal nem rendelkezık száma is. A lakosság fı megélhetési forrását a mezıgazdasági és az önkormányzat általi határozott idejő foglalkoztatás képezi.

- 93 -

I.Helyzetfeltárás

Kisszékely: Az aktív korúak (és a foglalkoztatottak) zöme általános iskolai végzettséggel rendelkezik, jellemzıen a mezıgazdaságban dolgoznak. Koppányszántó: Az aktív korúak (és a foglalkoztatottak) zöme általános iskolai végzettséggel (85 %) rendelkezik. Magyarkeszi: Az aktív korúak 70 %-a rendelkezik ½ - ½ arányban általános iskolai, vagy szakmunkás végzettséggel, de jelentıs a gimnáziumi érettségivel rendelkezık száma is. A fı foglalkoztatási szektor a mezıgazdaság, továbbá az ipar és a személyi szolgáltatás. Nagy a kistérségi központba ingázók száma. Miszla: Az aktív korúak (és a foglalkoztatottak) zöme általános iskolai végzettséggel (58 %) rendelkezik. A fı foglalkoztatási szektor a mezıgazdaság és a személyi szolgáltatás. Mucsi: Az aktív korúak (és a foglalkoztatottak) zöme általános iskolai végzettséggel rendelkezik (55 %), jelentıs az azzal nem rendelkezık száma is. A foglalkoztatás két nagyobb iránya az építıés a textilipar. Nagyszékely: Az aktív korúak (és a foglalkoztatottak) zöme általános iskolai, és szakmunkás végzettséggel rendelkezik, a fı foglalkoztatási ágak közé a mezıgazdaság, a feldolgozóipar és az építıipar tartozik. Jelentıs az ingázók száma. Ozora: A település foglalkoztatottjai a mezıgazdaságban, a kereskedelemben, illetve az oktatásban dolgoznak. Igen jelentıs a civil szféra szerepe a foglalkoztatásban. Pincehely: Az aktív korúak és a foglalkoztatottak zöme általános iskolai, szakmunkás és szakiskolai végzettséggel rendelkezik, magas az általános iskolát el nem végzettek száma, fıleg a roma lakosság körében. A foglalkoztatottak szinte az összes nemzetgazdasági ágban megtalálhatóak. Regöly: Az aktív korúak és a foglalkoztatottak zöme általános iskolai, szakiskolai végzettséggel rendelkezik, magas az általános iskolát el nem végzettek száma. A foglalkoztatottak az összes nemzetgazdasági ágban megtalálhatóak. Simontornya: A fıként általános iskolai és középiskola végzettséggel rendelkezık a mezıgazdaságban, továbbá az iparban (33 %) és az építıiparban (30 %) vállalnak munkát.

- 94 -

I.Helyzetfeltárás

Szakadát: Az aktív korú lakosság végzettségét tekintve megfigyelhetı az általános iskolát végzettek száma (50 %). Jellemzı az önkormányzat általi határozott idejő foglalkoztatás. Szakály: Az aktív korúak 60 %-a rendelkezik ½ - ½ arányban általános iskolai, vagy szakmunkás végzettséggel, de jelentıs a szakiskolával rendelkezık száma is. A fı foglalkoztatási szektor a mezıgazdaság, továbbá az ipar (építıipar) és a személyi szolgáltatás. Nagy a kistérségi központba ingázók száma. Szárazd: Helyi munkalehetıségek hiányában jellemzı az ingázók nagy száma (40 %). Tolnanémedi: Jellemzı az önkormányzat általi határozott idejő foglalkoztatás (4 %). Udvari: Jellemzı az általános iskolát (60 %) és szakmunkás iskolát (30 %) végzettek nagy száma. Újireg: A foglalkoztatottak 60 %-a a mezıgazdaságban dolgozik, de jelentıs az építıiparban és a kereskedelemben dolgozók nagy száma is.

4. Szervezeti erıforrások 4.1. A kistérség települési önkormányzatai, az önkormányzat által foglalkoztatottak száma, az önkormányzatok technikai felszereltsége Jó technikai infrastruktúrával bíró önkormányzatok S.sz.: 1. 2.

Település Belecska Diósberény

3.

Dúzs

4.

Értény

5. 6.

Felsınyék Fürged

Önkormányzat 7061 Belecska, Fı u. 20. 74/526-000 [email protected] 7072 Diósberény, Iskola u. 9. 74/548-051, 548-050 fax: 74/548051 [email protected] www.diosbereny.hu 7224 Dúzs, Béke u. 13. 74/488-213 7093 Értény, Béke tér 325. 74/476-495 [email protected] 7099 Felsınyék, Kossuth u. 57. 74/478-512, fax: 74/578-030 [email protected] 7087 Fürged, Kossuth u. 18. - 95 -

Foglalkoztatottak száma

Ebbıl irodai:

29

2

17

5

10

2

12

4

35

6

48

3

I.Helyzetfeltárás

7.

8.

9. 10.

11.

12.

13.

14. 15. 16. 17. 18.

19. 20.

Gyönk

Hıgyész

Kalaznó Iregszemcse

Keszıhidegkút

Kisszékely

Koppányszántó

Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely

Nagyszokoly Ozora

74/598-015 www.furged.hu [email protected] 7064 Gyönk, Ady E. u. 562. 74/448-117 [email protected] www.gyonk.hu 7191 Hıgyész, Kossuth u. 1. 74/588-060, fax: 74/488-188 [email protected] www.hogyesz.hu 7194 Kalaznó, Fı u. 176. 74/488-014 fax: 74/588-000 [email protected] 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19. 74/481-051, fax: 74/481-140 [email protected] www.falvak.hu/iregszemcse 7062 Keszıhidegkút, Petıi Sándor u. 24. 74/402-335, fax: 74/402-475 [email protected] 7082 Kisszékely, Szabadság u. 409. 74/403-650, fax: 74/503-002 [email protected] www.kisszekely.hu 7094 Koppányszántó, Szabadság u. 67. 74/476-406, fax: 74/476-406 [email protected] 7098 Magyarkeszi, Szabadság u. 2. 74/478-785, fax: 74/578-005 [email protected] 7065 Miszla, Fı u. 63. 74/408-559 [email protected] 7195 Mucsi, Dózsa Gy. u. 73. 74/404-621 [email protected] 7092 Nagykónyi, Nagy u. 108. 74/476-765, fax: 74/476-712 [email protected] 7085 Nagyszékely, Táncsics u. 11. 74/408-393, fax: 74/508-010 [email protected] www.nagyszekely.hu 7097 Nagyszokoly, Petıfi u. 276. 74/478-401, fax:74/478-429 [email protected] 7086 Ozora, Szabadság tér 1. - 96 -

35

12

103

17

12

2

84

14

7

3

10

3

17

3

21

6

16

5

14

3

53

12

31

4

13

3

79

10

I.Helyzetfeltárás

21. 22. 23.

24.

525. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Pincehely Regöly Simontornya

Szakadát

Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád

74/598-006 [email protected] www.reise.info.hu/ozora 7084 Pincehely, Kossuth u. 81. 74/406-947, fax: 74/406-724 [email protected] 7193 Regöly, Rákóczi u. 2. 74/402-606 [email protected] 7081 Simontornya, Szent István király u. 1. 74/586-930, fax: 74/586-922 [email protected] www.simontornya.hu 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. 74/548-040 [email protected] www.szakadat.hu 7192 Szakály, Kossuth u. 11. 74/588-078 [email protected] 7063 Szárazd, Béke u. 169. 74/402-218, fax:74/402-218 [email protected] 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48. 74/471-144 [email protected] 7083 Tolnanémedi, Fı u. 29. 74/403-961 [email protected] 7066 Udvari, Szövetkezet u. 47. 74/408-618 [email protected] 7095 Újireg, Kossuth L. u. 1. 74/480-305 [email protected] 7067 Varsád, Ady E. u. 4. 74/448-180 [email protected]

26

10

42

7

63

28

17

5

24

6

11

8

62

56

6

5

7

3

8

2

7

1

Technikai felszereltség: Az önkormányzatok technikai infrastruktúrával való felszereltsége jónak mondható, az elızı években megszerzett megyei támogatási keretekbıl, illetve saját és egyéb kormányzati pályázati forrásokból a kistérség önkormányzatainál nagyarányú mőszaki infrastrukturális fejlesztések mentek végbe (új, korszerő számítógépek, szoftverek vásárlása, nyomtatók, faxok beszerzése, honlapok készíttetése, Internet-hozzáférés megteremtése, e-mail címek). Lemaradások egy település esetén mutatkoznak az e-mail-kapcsolatok terén. Bár a kistérség mind a 31 települése rendelkezik Internet kapcsolattal, Dúzs település nem rendelkeznek email címmel. - 97 -

I.Helyzetfeltárás

4.2. Kisebbségi önkormányzatok Település Diósberény Gyönk

Hıgyész

Keszıhidegkút Magyarkeszi Nagykónyi Nagyszokoly Ozora Pincehely Szakadát Szakály Szárazd Tamási

Tolnanémedi

Kisebbségi Önkormányzat Német Kisebbségi Önkormányzat 7072 Diósberény, Iskola u. 9. 74/548-051 [email protected] Német Kisebbségi Önkormányzat 7064 Gyönk, Dózsa Gy. tér 548. 74/448-136 Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7064 Gyönk, Ady E. u. 59. 74/448-135 Német Kisebbségi Önkormányzat 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. 74/489-973 Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. 74/588-060 Német Kisebbségi Önkormányzat 7062 Keszıhidegkút, Petıfi S. u. 24. 74/402-335 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7098 Magyarkeszi, Szabadság u. 2. 74/478-643 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7092 Nagykónyi, Nagy u. 108. 74/476-072 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7097 Nagyszokoly, Petıfi S. u. 276. 74/478-429 [email protected] Roma Kisebbségi Önkormányzat 7086 Ozora, Mártírok u. 3. 74/498-235 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7084 Pincehely, Kossuth u. 81. 74/406-947 [email protected] Német Kisebbségi Önkormányzat 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. 74/548-040 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7192 Szakály, Kossuth u. 11. 74/588-078 [email protected] Német Kisebbségi Önkormányzat 7063 Szárazd, Béke u. 169. 74/402-282 Német Kisebbségi Önkormányzat 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48. 74/471-144 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48. 74/471-144 [email protected] Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7083 Tolnanémedi, Fı u. 29. 74/403-961 [email protected]

- 98 -

I.Helyzetfeltárás

Újireg Varsád

Cigány Kisebbségi Önkormányzat 7095 Újireg, Rákóczi F. u. 11. 74/480-086 [email protected] Német Kisebbségi Önkormányzat 7067 Varsád, Ady E. u. 4. [email protected]

4.3. A kistérség fejlesztésében szerepet vállaló szervezetek, tevékenységi körük és eredményeik Jó eredményekkel, forrásteremtı-képességgel, megfelelı szakmai tapasztalattal rendelkezı fejlesztı szervezetek Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása A társulás, és tevékenységének ismertetése: A Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben kapott felhatalmazás során alakult meg. Mőködését 1996. június 28-án kezdte meg. Tolna megye 5 kistérségébıl a Tamási Területfejlesztési Társulás a megye területének 27 %-án mőködik. Az itt élı lakosok száma körülbelül 43.200 fı, ez a megye lakosságának 17,5 %-a. Tevékenységi köre 31 települési önkormányzatra, ezen belül két városra és 29 községre terjed ki. Tagönkormányzatai: Belecska, Diósberény, Dúzs, Értény, Felsınyék, Fürged, Gyönk, Hıgyész, Iregszemcse, Kalaznó, Keszıhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád. Az alapító önkormányzatok felismerték, hogy a települések fejlesztését csak közös akarattal, az azonos problémák és adottságok figyelembe vételével lehet megvalósítani. A társulás célja, hogy hatékony szakmai segítséget nyújtson a társuló önkormányzatoknak a települések összehangolt fejlesztésére, közös területfejlesztési programok kidolgozása, a fejlesztések megvalósulását szolgáló pénzalapok létrehozása kapcsán. Az együttmőködés fıbb területei: A társuló önkormányzatok együttmőködése az alábbi fıbb területekre terjed ki:  a terület- és településfejlesztés térségi, közös érdekő feladatainak egyeztetése,  a térség munkaerı-helyzetét javító lehetıségek feltárása és népszerősítése, programok kidolgozása, a válsághelyzetek koordinált megoldása,  az idegenforgalommal kapcsolatos térségi lehetıségek feltárása, programok kidolgozása, közös feladatok egyeztetése és megvalósítása,  környezetvédelmi területen koordinálja a térségi programok kidolgozását. A társulás tevékenységi köre: A terület- és településfejlesztés és rendezés terén:  egyezteti és kidolgozza a térségi fejlesztéseket, beruházásokat és koordinálja azok megvalósulását,  képviseli a térség fejlesztési érdekeit,  segítséget nyújt a településfejlesztés és rendezés kapcsán, felkérésre kidolgozza a fejlesztési, rendezési terveket, az ezzel kapcsolatos pályázatokat. A munkaerı-helyzettel összefüggésben:

- 99 -

I.Helyzetfeltárás

 figyelemmel kíséri és feldolgozza a térség munkaerı-helyzetét,  információt szolgáltat a munkahely-teremtésre irányuló kezdeményezésekrıl, befektetési szándékokról,  segít kidolgozni a térség munkahely-teremtési stratégiáját. Az idegenforgalommal kapcsolatban:  felméri a térségben az idegenforgalom és a turizmus fejlesztésének lehetıségét,  propagálja a falusi turizmus fejlesztését, amelynek keretében információt nyújt és segítséget ad a pályázatok elékészítéséhez,  figyelmet fordít a szálláshelyek számának növelésére, minıségi javítására,  összehangolja a települések idegenforgalmi feladatainak ellátását. A környezetvédelemmel kapcsolatban:  kidolgoztatja a kistérség környezetvédelmi programját. A társulás feladat- és hatásköre: A társulás a városkörnyék területén összehangolja a kormányzat, a helyi önkormányzatok és gazdálkodó szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a. vizsgálja és értékeli a városkörnyék társadalmi és gazdasági helyzetét, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a társulás tagjainak a rendelkezésére bocsátja, b. kidolgozza, illetve kidolgoztatja a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójával összhangban a városkörnyék fejlesztési programját és az egyes alprogramokat, c. pénzügyi terveket készít, illetve készíttet a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, d. közremőködik a városkörnyéken kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében, e. forrásokat győjt a társulás mőködtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához, f. pályázatot nyújt be a városkörnyéki fejlesztési programok megvalósítását szolgáló projektek forrásainak megteremtéséhez, g. koordinálja a programok végrehajtását, hatékonysági vizsgálatokat végez, illetve végeztet, h. adatot, információt szolgáltat a területi információs rendszereknek, i. programokat dolgoz ki a térség gazdasági fejlesztésére, j. információs anyagokat készít és terjeszt a térség fejlesztési és pályázati lehetıségeinek népszerősítésére. A Területfejlesztési Iroda mőködése és eredményei: Az iroda látta el a Társulási Megállapodásban rögzített operatív területfejlesztési feladatokat. 2001-tıl vidékfejlesztési irodaként is funkcionált, koordinálta a kistérségi vidékfejlesztési programot. Elkészült a kistérség fejlesztési koncepciója és infrastrukturális programja, a térségi infoportál és az idegenforgalmi operatív program. A kormányzati, civil és a vállalkozói szektorok kistérségi fejlesztésbe való bevonása már 1997-ben megindult. A Társulás pályázatot nyert az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Központjától - a Gyors Reagálás Project Irodától Helyi Gazdaságfejlesztési Kezdeményezések a Kistérségben projekt megrendezésére, melybıl több sikeres kezdeményezés nıtt ki. Ilyen a Magyarkeszi és a Pári TELEHÁZ, vagy a PHARE által támogatott Innovációs Centrum. A Társulás menedzsmentje aktívan részt vett a közmunka-programok megvalósításában. Elsısorban környezetvédelmi céllal és az épített környezet megóvására készültek foglalkoztatási programok, melyek több száz munkanélkülinek biztosítottak

- 100 -

I.Helyzetfeltárás

megélhetést. Két nagyszabású földgáz-projekt valósult meg a térségben 25 település bevonásával. Szinte nincs olyan fejlesztés, amelyben a Társulás ne vett volna részt. A Társulás megalakulásától körülbelül 3 milliárd Ft fejlesztési pénzeszköz került a kistérségbe. Jelentısebb nyertes és megvalósított pályázati programok:  Inkubátorház, MeH 2002  Tamási, Kossuth tér rekonstrukciója, VFC 2001  Gazdaságfejlesztési portál a Tamási kistérségben, VFC 2001  Tamási - Kecsegepuszta – Fürged összekötı út megépítése, KöViM – FVM 2001  Kistérségi környezetvédelmi Program, KöViM 2001  Civil Ház – Ozora, VFC 2001  Sió – Sárvíz Földgáz beruházás II. ütem, TMTT; TEKI 1999  Kistérségi szociális válságkezelı program pályázatai, SzCsM 1999-2001  Az épített környezet megóvása, foglalkoztatási program Simontornyán, OFA 1999  Környezetvédelmi célú Közmunka Program Tamásiban, 1997  Középületek felújítását célzó Közmunka Program Simontornyán, 1998 A szervezet támogatással megvalósított programjai Idıpontja 2003.01. – 2003.12. 2002.10.15. – 2003.06.30.

A támogató(k) megnevezése Miniszterelnöki Hivatal Miniszterelnöki Hivatal

A program rövid leírása A tamási inkubátorház fejlesztése II. ütem Tamási és környéke idegenforgalmi információs térkép készítése

2002.06. –

Tolna Megyei Területfejlesztési

Gazdaságfejlesztési erıforrások

2003.12.

Tanács

felmérése a Tamási kistérségben

2001.12. –

Földmővelésügyi és

Gazdaságfejlesztési portál a tamási

2002.11.

Vidékfejlesztési Minisztérium

kistérségben

2001.12. – 2002.07.

Környezetvédelmi Minisztérium

Tamási kistérség környezetvédelmi programjának elkészítése

1999.06. –

Tolna Megyei Területfejlesztési

Tamási kistérség vidékfejlesztési

2000. 02.

Tanács

stratégiai programjának elkészítése

A Társulás operatív feladatait 2003. októberétıl Társulási megállapodás alapján a Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht. látja el.

- 101 -

I.Helyzetfeltárás

Tamási Térségfejlesztı Ügynökség KHT. A Tamási Térségfejlesztı Ügynökség Kht.-t a Tamási Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása alapította, 2003. októberében, és a Társulási Megállapodásban rögzített operatív területfejlesztési feladatokat látja el.  Az Ügynökség célja: - A Tamási Kistérséget az Európai Unió szerves és sikeres részévé tenni. - Az információ áramoltató és koordinatív tevékenységével ösztönözni a tagi önkormányzatokat a nagyobb fejlesztési feladatok térségi megvalósítására. - Elısegíteni az önkormányzatok forrásfeltáró tevékenységét. - Elısegíteni a térségben élı emberek életminıségének javulását és a térség gazdasági alkalmazkodóképességének növelését. - A széleskörő területfejlesztési cél megvalósításához feladata olyan ügyek, projektek támogatása és elımozdítása, amelyek optimálisan és felelısen használják és aknázzák ki a térség természeti értékeit, egyúttal megırzik a meglévı, sajátos természeti örökségeket. - Az alapító társulás operatív feladatinak ellátása.  Az együttmőködés fıbb területei: - A terület- és településfejlesztés térségi, közös érdekő feladatainak egyeztetése. - A térség munkaerı-helyzetét javító lehetıségek feltárása és népszerősítése, programok kidolgozása, a válsághelyzetek koordinált megoldása. - A vállalkozásokat segítı térségi feladatok egyeztetése, közös információs hálózat mőködtetése. - Az idegenforgalommal kapcsolatos térségi lehetıségek feltárása, programok kidolgozása, közös feladatok egyeztetése és megvalósítása. - Környezetvédelmi területen koordinálja a térségi programok kidolgozását és azok megvalósítását.  Feladatai: - Az Európai Unió regionális politikájával összhangban és az Európai Unió által nyújtott lehetıségeket kihasználva, a térségen belül meglévı fejlettségi szintek közötti különbségek csökkentése. - A Tamási Kistérség szerteágazó kapcsolatrendszerének kialakítása a régióban, Magyarország és az Európai Unió tagországainak más térségeivel, és ez gyümölcsözı együttmőködéshez vezessen.  Tevékenységi köre: - Területfejlesztés: Fejlesztési programok kidolgozása, pályázatok összeállítása, információszolgáltatás, szakmai rendezvények szervezése. - Vidékfejlesztés:

- 102 -

I.Helyzetfeltárás

Vidékfejlesztési stratégiai és operatív program kidolgozása és végrehajtásának elısegítése, VFC pályázati tanácsadás, SAPARD és AVOP program megvalósulásával összefüggı kistérségi feladatok koordinálása, pályázatok írása. Az ügynökség feladatait négyfıs team látja el.  Tervek: - Internetes Gazdaságfejlesztési Portálon keresztül hatékony szaktanácsadói tevékenység kiépítése a kistérség gazdasági szereplıi részére. - A kistérség egységes arculatának kialakítása, turisztikai termékeken való megjelenítése.  Az Ügynökség mőködésének eredményei: - Több, mint 120 db pályázat elkészítése - Tamási Kistérség Agrár- és Vidékfejlesztési programjának aktualizálása - Képzések szervezése, lebonyolítása - Külföldi partnerkapcsolatok kiépítése (Ausztria- Leoben város) Tamási és Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása Alapítás dátuma: 2004. június 29. A Társuláshoz tartozó települési önkormányzatok: Belecska, Diósberény, Dúzs, Értény, Felsınyék, Fürged, Gyönk, Hıgyész, Iregszemcse, Kalaznó, Keszıhidegkút, Kisszékely, Koppányszántó, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád. A Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma: 43.312 fı. A Társulás mőködési területe: a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti 4705 jelzıszámú tamási kistérség területe. A Társulás mőködésének idıtartama határozatlan idıre szól. A Társulás feladatait a megállapodás tartalmazza, ezek a következık: 1. Közoktatási feladatok szervezése és ellátása, ezen belül: a) a tag önkormányzatok által önállóan, összevontan, vagy társulási formában fenntartott és mőködtetett óvodák és általános iskolák fenntartása, mőködtetése, a mőködési formák folyamatos korszerősítése [1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) bek. a) és b) pontja] b) egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok keretében: - nevelési tanácsadás, - logopédiai ellátás, valamint

- 103 -

I.Helyzetfeltárás

- továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó. 2. A személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások körében (az 1997. évi XXXI. törvény 15.§ (2) bekezdésében meghatározott alapellátások): - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, - gyermekek átmeneti gondozása. 3. Az egészségügyi alapellátás körében: - hétközi és hétvégi központi háziorvosi ügyelet közös szervezése és fenntartása, - iskolaorvosi szolgálat mőködtetése. 4. Területfejlesztési feladatok és a kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása: a) a társulási tanács (1997. évi CXXXV. törvény [Ttv.] 15. § d) pontja) a kistérségi területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként jár el; b) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; c) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenırzi azok megvalósítását; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével elızetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területérıl benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve, ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal, a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; f) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; elısegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttmőködését erısítı felhasználását; g) közremőködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében; h) koordinálja a kistérségben a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együtt-mőködését, együttmőködik az állami és civil szervezetekkel; i) a kistérségben összegyőjti és további elıkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit; j) folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben mőködı közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel, a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében; k) vállalja, hogy a Társulás a c), d), e) pontjaiban meghatározott ügyekben egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a Társulás szavazati jogú tagjai minısített többségének támogató szavazatával dönt. 5. Belsı ellenırzési feladatok ellátása: A Társulás a költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint ellátja a társult önkormányzatok és intézményei belsı ellenırzési feladatait. A Társulás mőködésének eredményei: A Társulás mőködése alatt két pályázati támogatást szerzett meg:

- 104 -

I.Helyzetfeltárás

Pályázat kiírója és címe

Elnyert összeg:

Pályázat tartalma és megvalósulása:

2.325.000,- Ft

Bőnmegelızési programok megvalósítása, ismeretterjesztı elıadások, kiadványok szerkesztése Megvalósulása: 2005. május – október

BM- OBmK: „Önkormányzati Társulások közbiztonsági, bőnmegelızési programjainak támogatására.” MTRFH: A termelı létesítmények bezárásával, illetve nagy létszámot foglalkoztató intézmények megszőntetésével, válságövezet kialakulásával összefüggésben kistérségi szerkezetátalakítási programok kidolgozásának és a megvalósítás egyes feltételei megteremtésének támogatása érdekében

Program kidolgozása 10.000.000,- Ft Megvalósulása: 2005. július

Egyéb tevékenységek: -

Kiegészítı normatívák igénylése szociális, oktatási és belsı ellenırzési területre, felosztása, koordináció Megállapodásban vállat feladatok teljesítése.

Tamási Innovációs Központ KHT. Tamási Város Önkormányzata 1999 áprilisában - EU PHARE HU9705 Regionális Kísérleti Program keretében - pályázatot nyújtott be a volt szovjet laktanya területén lévı volt orvosi épület átalakítására Innovációs és Technológiai Központ kialakítására. A pályázat támogatásban részesült, és a beruházás 2002 október 30-ával lezárult. A PHARE pályázattal felújításra került az épület, magastetıt kapott, az összes nyílászáró kicserélése megtörtént, az épület külsı homlokzata hıszigetelt vakolatot kapott. A pályázat eredményeként az elhanyagolt külsı közmővek egy része felújításra került, trafó csere, vizezetés, szennyvíz vezeték építés, gázvezeték tovább építése. A laktanyai területek infrastruktúrával való ellátása megkezdıdött. Ezzel lehetıséget biztosítottak arra, hogy a területre vállalkozók települjenek be. A nyertes PHARE pályázat eredményeként a laktanyai területek az érdeklıdés középpontjába kerültek, így több önkormányzati ingatlan eladására kerülhetett sor: Phare pályázatban vállalt feladatok: - vállalkozók felkészítése az EU. Csatlakozás és a csatlakozás utáni feladatokra - vállalkozók pályázaton történı részvételének szervezése, koordinálása - vállalkozók képzése, oktatása

- 105 -

I.Helyzetfeltárás

-

információ illetve a hegesztés technológia terén helyi igények kielégítése információ technológiai profil megerısítése, anyagtechnológia, korszerő hardver megoldások, szoftverek, térségben felmerülı hegesztés technológiai, anyagvizsgálati minıségbiztosítási igények korszerő módszereknek a bevezetése a régió és további területeken felmerülı igények kielégítése együttmőködni más hasonló illetve egymást kiegészítı profilú technológiai központokkal Innovatív szellemiséget hozni a térségbe Az innováció elımozdításához szükséges információk összegyőjtése, helyi hozzáférhetıvé tétele, fejlesztési igények összegyőjtése ipari területek felhasználásának koordinálása titkársági szolgáltatások biztosítása tárgyaló terem használat biztosítása Internet hozzáférés biztosítása tanácsadó, konzultációs szolgáltatások cégalapításhoz, üzleti terv készítése

Tamási Város Képviselı-testülete az Innovációs Központ mőködtetésére (kiemelten közhasznú) Innovációs Kht-t hozott létre. A Kht feladata a Phare pályázatban feladatok önkormányzati elıkészítése és végrehajtása. A KHT. elsıdleges feladata a Phare pályázatban vállalt feladatok végrehajtása. Az elızetes egyeztetések alapján feladata az önkormányzattal kötött szerzıdés alapján: -

közút fenntartás, karbantartás, hó eltakarítás, síkosság mentesítés, környezetvédelmi feladatok, vízelvezetı árkok, mőtárgyak karbantartása, parkok, zöldterületek karbantartása, növényvédelem, virágosítás, parlagfő elleni védekezés. További feladatai: - Önkormányzat beruházásainak, felújításainak, karbantartási munkáinak szervezése, önkormányzati pályázat írás, vállalkozóknak pályázat írás, önkormányzati pályázatok végrehajtása - az önkormányzat foglalkozáspolitikai feladataival kapcsolatos tevékenységek szervezése, irányítása A KHT. munkatársai: - ügyvezetı - pénzügyi munkatárs - idegenforgalmi szakértı - adminisztratív munkatárs Közép Hegyháti Fejlesztési Egyesület A Közép Hegyháti Fejlesztési Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy könnyítse a környezı települések lakóinak életét, életvitelét javítsa. Ezt úgy szeretné elérni, hogy segíti az önkormányzatok, a vállalkozók, a civilszervezetek, és a magánemberek munkáját, lehetıségeiket igyekszik javítani munkahelyszerzés, teremtés, megtartás, képzés, tájékoztatás, környezetvédelem és még számos területen. Az egyesület kiemelt mőködési céljai: a Közép-hegyhát települései (Gyönk, Varsád, Szakadát, Udvari, Miszla, Kalaznó, Szárazd, Diósberény, Keszıhidegkút, valamint Belecska) értékeinek megóvása, történelmi hagyományainak ápolása, fejlıdésének elısegítése, kapcsolattartás más egyesületekkel.

- 106 -

I.Helyzetfeltárás

Az egyesület a célok megvalósítása érdekében: 1) figyelemmel kíséri a települések település és vidékfejlesztési, környezet-, és egészségvédelmi-, foglalkoztatás-, ifjúságpolitikai és idısgondozási helyzetét. 2) elısegíti a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek munkába helyezését. 3) kezdeményezi intézkedések megtételét, 4) felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzat döntései elıtt, 5) más szervekkel együttmőködve megfelelı fórumokon képviseli a közép-hegyháti települések közös érdekeit, 6) az 1.) és 2.) pontban foglalt témákban a települési önkormányzatokkal együttmőködve pályázatokat készít és nyújt be, 7) elıadásokat, szakmai összejöveteleket szervez a települések történetének feltárása, propagálása érdekében. 8) az elöregedett településeken az idısek nappali ellátásának megszervezése Programjait elsısorban pályázati támogatások segítségével valósította meg. Más szervezetek, önkormányzatok, magánemberek számára rendszeresen nyújtanak pályázatokkal kapcsolatban tanácsadói, pályázatírói, esetenként projektmenedzselési segítséget. Néhány nagyobb volumenő pályázati projekt: • Károsan sok alkoholt fogyasztókkal való gondoskodás, mely 2001-ben indult • OFA foglalkoztatási pályázat; 2002-ben indult • LEADER+ kísérleti program, a Tolna-megyei Közép-hegyháton élık életminıségének javítására Az OFA pályázat lehetıséget adott 22 fı parkgondozó képzésére, akik a környezı települések önkormányzatainak faluszépítı, közterület fenntartó, gondozó munkájának könnyítése érdekében kerültek alkalmazásra. A Tolna-megyei Közép-hegyháton található települések vállalkozóinak, önkormányzatainak, civil szervezeteinek közös erıfeszítésének eredményeként született az a pályázat, amely az FVM Vidékfejlesztési Fıosztálya által indított LEADER-jellegő Kísérleti Program megvalósítására került beadásra. Címe: Helyi kezdeményezéső gazdaságfejlesztés fiatalokkal a Hegyháton. A vidékfejlesztési terv készítıje és a megvalósításért felelıs szervezete a Tolnai Közép-hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport, amelynek tagjai a következık: -

Szakadát Községi Önkormányzat Diósberény Községi Önkormányzat Gyönk Nagyközségi Önkormányzat Varsád Községi Önkormányzat Hagyományırzı Nemzetiségi Egyesület, Szakadát Közép Hegyháti Fejlesztési Egyesület, Szakadát Vállalkozók Egyesülete, Diósberény Varsádért Ifjúsági Klub Bodóné Tündik Valéria vállalkozó Czombos Ferencné vállalkozó Genszler László vállalkozó Wilhelm Ferenc vállalkozó

- 107 -

I.Helyzetfeltárás

A program fıként a fiatalokat szólítja meg annak érdekében, hogy sikeresen kapcsolódjanak be a Hegyhát gazdaságának vérkeringésébe. Ezért a fiatalok által mőködtetett vállalkozások támogatása elınyt élvez. Az egyesület fontosnak tartja, hogy az itt termelt alapanyag feldolgozásra kerüljön és így közvetlenül a fogyasztókhoz jusson el, ezért támogatják a helyi termékek feldolgozásával foglalkozó egyéni és mikro-vállalkozásokat. Segítik a helyi hagyományokat ırzı kézmővesek életképes fejlesztési elképzeléseit, de kiemelt helyet kap programban a falusi turizmus feltételeinek megteremtése úgy a szállásadás, mint a kereskedelmi és személyi szolgáltatás fejlesztése terén. Nemcsak a már vállalkozóként vagy mikro-vállalkozások vezetıiként dolgozó fiatalok támogatását tekintik elsıdleges fontosságúnak, hanem a középiskolás korosztályét is. Számukra szervezıdött a 4H klub-hálózat, ösztönözve ıket a helyi gazdaság megismerésére, a különbözı helyi vállalkozások munkájába való bekapcsolódásra. A vállalkozásélénkítı, EU csatlakozást elısegítı tréning és egyéb képzések szervezésén túl segítséget adnak más civilszervezeteknek hasonló projektjeik megszervezésében, lebonyolításában. A Közép Hegyháti Fejlesztési Egyesület jelentısebb nyertes pályázatai Pályázati projekt címe Vállalkozás élénkítı program Számítógép mőködtetés Káros alkoholfogyasztás Közösségfejlesztés Vidékfejlesztés Közmunka Munkaügyi menedzser Közmunkaprogram Parlagfő mentesítés Murgai ev. templom tetıszerkezet felújítás Mőködési támogatás

Saját forrás (%)

Kiíró Munkaügyi Központ

0

Részt vevı települések száma 4 500 000 10

Támogatás (Ft)

Informatikai Kormánybizottság SZCSM

20

500 000

1

20

550 000

10

Ökotárs Alapítvány FVM - LEADER OFA - TMMK Munkaügyi Központ TMMK FMM FVM - SAPARD

0 25 10 0 10 0,5 25

700 000 30 000 000 39 000 000 1 600 000 9 766 000 11 500 000 1 961 000

10 10 8 10 6 11 1

0

1 700 000

1

NCA

További pályázatok megírásában nyújtottak segítséget önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, mely pályázatok nagy része pénzügyi forráshiány miatt lettek elutasítva. Ilyen pályázat: Részt vevı Saját forrás Pályázati projekt Igényelt Kiíró települések címe (%) támogatás (Ft) száma Turisztikai centrum FVM - SAPARD 25 5 096 000 1 létrehozása

- 108 -

I.Helyzetfeltárás

Diósberényben Belecska építészeti FVM - SAPARD értékeinek és környezetüknek külsı és belsı helyrehozatala Szakadáti r. k. FVM - SAPARD templom tetıszerkezet felújítása GPS-szel a hatékony FVM munka érdekében Szakadáton

25

4 500 000

1

25

1 951 000

1

0

756 000

4

FVM

0

200 000

1

Korszerő eszközökkel FVM a parlagfő ellen Szakadáton

0

1 000 000

1

Korszerő eszközökkel FVM a parlagfő ellen Diósberényben

0

1 000 000

1

Korszerő eszközökkel FVM a parlagfő ellen Udvariban

0

1 000 000

1

Korszerő eszközökkel FVM a parlagfő ellen Varsádon

0

1 000 000

1

GPS-szel a hatékony munka érdekében Varsádon

Fontosabb még bírálat alatt lévı pályázatok: Pályázati projekt címe Turisztikai centrum létrehozása Diósberényben Hal helyett hálót!

Kiíró FVM - AVOP

15

ROPMagyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal

15

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szolgáltatások -

Részt vevı települések száma 6 226 000 1

Saját forrás Igényelt (%) támogatás (Ft)

Tanfolyamok, oktatások szervezése Származási bizonyítványok kiállítása, láttamozása ATA Carnet vámigazolványok kibocsátása Szerzıdéshitelesítés, aláírás-hitelesítés

- 109 -

11 700 000

1

I.Helyzetfeltárás

-

Külkereskedelmi tanácsadás Partnerkeresés kamarákon, képviseleteken keresztül Partnerkeresés katalógusokból Üzleti találkozók szervezése Tanulmányutak, ösztöndíjak kamarai tagoknak Kárbiztosítási tevékenység Választott bíráskodás Céginformációk biztosítása Ország információk Kintlévıségek behajtásában segítség (bizonyos területen) Adótanácsadás, jogi tanácsadás Szakkönyvek, kiadványok rendelkezésre bocsátása Nyomtatványok, kiadványok értékesítése Továbbképzések, konzultációk, szemináriumok Szakképzési tanácsadás Kamarai hírlevél kiadása Euro Info Centre Címlista szolgáltatás

Tanácsadói szolgáltatások A kamara szekszárdi ügyfélszolgálatán megbízott szakértık és közremőködésével a következı területeken várják az érdeklıdı tagokat: -

a

munkatársak

jogi tanácsadás belkereskedelmi tanácsadás külkereskedelmi tanácsadás Európai Unióval kapcsolatos tanácsadás munkavédelmi kockázatértékelés szakképzés adótanácsadás

Munkavédelmi kockázatértékelés készítése A munkavédelemrıl szóló 1993. Évi XCIII. Tv. szerint minden munkáltatónak munkavédelmi kockázatértékelést kell végeznie, amely azt jelenti, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetı kockázati tényezıket kell felmérni és értékelni. Pályázati tanácsadás, pályázatfigyelı és menedzselési rendszer A vállalkozók nagy részének nehézséget jelent a cég profiljához illeszkedı pályázati lehetıség felkutatása és a megírás. A szolgáltatás minden kamarai tag számára díjmentesen elérhetı. Fizetni a pályázat elkészítéséért kell. Ha a szolgáltatást nem tag veszi igénybe, a pályázatfigyelést térítési díj ellenében vállalják. Cégkivonat beszerzése A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2002. szeptember 1-tıl szerzıdéses kapcsolatban áll az AXA Kft.-vel, mely céginformációs adatokat szolgáltató gazdasági

- 110 -

I.Helyzetfeltárás

társaság. A szolgáltatással a megyei vállalkozók gyorsan, és olcsón tudják beszerezni vállalkozásuk hiteles cégkivonatát. Megtekinthetı illetve ingyenesen elvihetı kiadványok a kamaránál MKIK Vállalkozók Európában kiadvány-sorozat • • • • • • • • • • •

Üzleti környezet az Európai Unióban A magyar borászat és az Európai Unió Könnyőipari ágazatok az Európai Unióban és Magyarországon: textil-, ruházati-, bırés cipıipar Regionalizmus az Európai Unióban Az EU csatlakozás feladatai az élelmiszeriparban Gépipar az Európai Unióban és Magyarországon Építıipar az Európai Unióban és Magyarországon Gondoljon az Euróra Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek az Európai Unióban és Magyarországon Beszállítói piac az Európai Unióban és Magyarországon Közúti árufuvarozás és személyszállítás az Európai Unióban

BKIK Irány az EU kiadványsorozat • • • • • • • • • • • •

Vállalatalapítás és munkavállalás az Európai Unióban Ismerkedés az EU-tagállamokkal vállalkozói szemmel Felkészülés a belsı piacra sorozat: Optikus Asztalos Ács-állványozó Víz-gáz szerelı Épületgépész Villanyszerelı Építıanyag-kereskedı Informatikai vállalkozó Fogtechnikus

Európa füzetek kiadványsorozat a CE jelölésrıl • • • • • • • • •

CE jelölés az ipari termékeken Gépek biztonsági követelményei Villamos termékek biztonsági követelményei Elektromágneses összeférhetıség Gázfogyasztó készülékek Melegvízkazánok Orvostechnikai eszközök Játékszerek biztonságossága Nyomástartó edények, nyomástartó berendezések követelményei

-

Fogyasztóvédelem az Európai Unióban és Magyarországon – vállalkozóknak

- 111 -

és

rendszerek

biztonsági

I.Helyzetfeltárás

-

Adótanácsadó - Útmutató kisvállalkozások részére Minıségügyi Kalauz Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról A békéltetı testületekrıl – avagy vitarendezés másként Munkavédelmi segédlet Beszállítói kézikönyv Közösségi közlekedési jogszabályok kézikönyve Fehér Könyv – Európai közlekedéspolitika 2010-ig Útmutató az élelmiszer-kiskereskedelem jó higiéniai gyakorlatához Kulcs az elektronikus kereskedelemhez Kiállítások, vásárok és rendezvények Magyarországon Etikai kódexek:

• • • • •

Személytaxisok és személygépkocsis személyszállítók Az utazási irodák, ügynökségek Vendéglátó vállalkozók Az autósiskolák Tisztes ipar, kereskedés és szolgáltatás

Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1991-ben alakult, 53 alapító taggal. Az alapítók a helyi közösséget képviselik, helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek. Az Alapítvány fı célkitőzése, hogy a KKV szektor versenyképességének növelése révén elısegítse a gazdaság fejlıdését és ezáltal az EU csatlakozáshoz szükséges feltételek megteremtését. Az Alapítvány a Phare magyarországi közép- és kisvállalkozásokat segítı programjának indulása óta vesz részt a Vállalkozói Központok hálózatának programjában, azóta mőködteti a Tolna Megyei Vállalkozói Központot. Az Alapítvány legfıbb feladata a Tolna Megyei Vállalkozói Központ (TMVK) mőködtetése. A TMVK 1991 augusztusában kezdte tevékenységét, hivatalos megnyitója 1991 október 29-én volt. A TMVK legfıbb finanszírozója a PHARE programon keresztül az Európai Unió, mely lehetıséget az Alapítvány egy nyílt pályáztatást követıen nyerte el a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól. Az alapítvány folyamatosan részt vett a PHARE SME program magyarországi megvalósításában. A TMVK része a Magyarországot lefedı Helyi Vállalkozói Központok (HVK) hálózatának, melyet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) koordinál. A HVK hálózat célja ellátni azokat a feladatokat, amelyek a mindenkori Magyar Kormány gazdaságpolitikájában a kis- és középvállalkozói szektor (KKV) fejlesztésének megvalósításából adódnak. Szolgáltatások Az alapítvány a mikro- (max. tíz fıs), kis és középvállalkozások számára nyújt szolgáltatásokat. •

Tanácsadás

Az Európai Unió által a GVOP-n belül finanszírozott program keretében tanácsadási szolgáltatásokat biztosítunk a megyei kis- és középvállalkozások (KKV-k ) részére.

- 112 -

I.Helyzetfeltárás

Tapasztalatok szerint piaci, finanszírozási és elsısorban támogatási konstrukciók iránt nagy az érdeklıdés. •

Képzés

A képzések a vállalkozások ismereteit, készségeit fejleszti, hozzájárul azok hosszú távú sikerességéhez. •

Mikrohitel

A bankok hitelezési gyakorlata miatt a banki forrásoktól elesı mikrovállalkozások (10 fınél kevesebbet foglalkoztatók) részére egyedülálló feltételekkel nyújtanak hitelt. •

Pályázatkészítés és menedzselés

Vállalkozások részére pályázatkészítés, segítség azok megvalósításában. •

Piaci kapcsolatok erısítése

•

Részvétel vállalkozások támogatását (WINEPLAN - Interreg IIIC, I2Net, stb.)

- 113 -

célzó

Európai

Uniós

projektekben

I.Helyzetfeltárás

4.4. Non-profit – s ezen belül külön kiemelve a civil - szervezetek a kistérség településein (szervezeti bemutatásuk, tevékenységi körük, taglétszám, elért eredmények, szövetségi rendszerek) Széles célstruktúrával rendelkezı, jól mőködı non-profit és civil szervezetek Település Belecska

Civil szervezet Belecska KHT.

Tevékenységi kör Település-fejlesztés, kommunális feladatok ellátása, a község legnagyobb foglalkoztatója

Diósberény

„Otthonunk Diósberény” Közalapítvány 7072 Diósberény, Iskola u. 9. 20/411-9102, fax: 74/548-051 [email protected]

Helyi kulturális és sportrendezvények szervezése

Diósberényért Egyesület 7072 Diósberény, Iskola u. 9. 74/548-082, fax: 74/548-051 [email protected]

Értékmegırzés, történelmi hagyományok ápolása, kapcsolattartás

15 fı

Teleház mőködtetése, Gyermek-, és Ifjúsági Önkormányzat támogatása

Értény Községért Közalapítvány 7093 Értény, Béke tér 325.

Településfejlesztés, szociális alapellátás színvonalának biztosítása Közbiztonság megteremtése

4 fı

Programszervezés

24 fı

Bőnmegelızés, baleset megelızés

35 fı

Közösségteremtı tevékenység

7 fı

Alapellátás színvonalának emelése

Dúzs Értény Felsınyék

Felsınyék Polgárır Egyesület 7099 Felsınyék, Kossuth u. 57. Felsınyéki Sportegyesület 7099 Felsınyék, Kossuth u. 57.

Fürged

Fürged Községért Közalapítvány 7087 Fürged, Kossuth u. 18. - 114 -

Ifjúsági csapat eredményességének fokozása Településfejlesztés, szociális és egészségügyi

Taglétszám Eredmények Szociális földprogram mőködtetése, foglalkoztatási projektek lebonyolítása, nyertes pályázatok menedzselése Közösségi tevékenységek 6 fı fejlesztése

I.Helyzetfeltárás

Gyönk

Hıgyész

Iregszemcse

Gyönki Baráti Kör Egyesület 7064 Gyönk, Ifjúsági ltp. 23. 74/448-088, 30/471-6909

alapellátás, közmővelıdési és sporttevékenység Közösségépítés, értékvédelem, értékteremtés

Német Nemzetiségi Egyesület 7064 Gyönk, Dózsa tér 548. Német Nemzetiségi Hagyományırzı Ének-Zenei Egyesület 7064 Gyönk, Dózsa Gy. tér 548. Hıgyészi Nyugdíjas Egyesület 7191 Hıgyész, Arany J. u. 27. 74/489-296 Hıgyészi Német Nemzetiségi Egyesület 7191 Hıgyész, Kossuth tér 13. 74/489-983 Hıgyészi Székely Kör Egyesület 7191 Hıgyész, Fı u. 8/a 74/488-712

30 fı

Településszépítés, helytörténeti értékek megırzése, ismeretterjesztés

Sváb szellemi és tárgyi hagyományok ápolása

23 fı

Győjtés, feldolgozás, továbbadás

Sváb zenei hagyományok gondozása

22 fı

Zenei emlékek feltárása, átadása

Közösségi, szabadidıs tevékenységek biztosítása

85 fı

Kirándulások, ünnepségek szervezése

Sváb hagyományok ápolása, kultúra széleskörő megismertetése Székely kultúra megismertetése, népszokások, hagyományok ápolása

75 fı

Partnerkapcsolatok kiépítése

56 fı

Tárgyi, nyelvi, zenei emlékek feltárása, továbbadása

Hıgyészi Sport Club Egyesület 7191 Hıgyész, Rózsavölgy u. 24. 20/205-8119

Sportolási lehetıségek fejlesztése

80 fı

Sportolni vágyó fiatalok és idısek számára sportolási lehetıség biztosítása

Hıgyészi Sporthorgász Egyesület 7191 Hıgyész, Ady E. u. 9/B Iregszemcse Kultúrájáért Alapítvány 7095 Iregszemcse, Bartók B. u. 1. 74/480-764 [email protected]

Horgászat népszerősítése, szabadidı hasznos eltöltése Amatır mővészeti csoportok munkájának segítése, mőködési feltételek biztosítása

230 fı

Természeti környezet fejlesztése Szakkörök, kulturális öntevékeny csoportok segítése

- 115 -

7 fı

I.Helyzetfeltárás

[email protected] Általános iskola audiovizuális eszközökkel való ellátása

7 fı

Számítógéppark fejlesztése, nyelvi labor kialakítása, mőködtetése

„Kudarc nélkül az óvodában” Közhasznú Gyermekek alkotóképességének Szervezet 7095 Iregszemcse, József A. u. 13. fejlesztése, iskolai teljesítmény növelése

5 fı

Eszközök beszerzése, fejlesztése

Iregszemcsei Súlyemelı és Szabadidıs Kulturált sportlehetıségek szervezése, súlyemelısport Sportegyesület 7095 Iregszemcse, Ifjúság u. 24. népszerősítése

53 fı

Versenyek, sportrendezvények szervezése

89 fı

Sportversenyeken való részvétel

9 fı

Labdarúgás utánpótlásának gondozása, nevelése

35 fı

Felvilágosító tevékenység

32 fı

Kulturális tevékenység támogatása, fejlesztése

Korszerő Iskoláért Alapítvány 7095 Iregszemcse, Móricz Zs. u. 8. 74/580-020

Iregszemcsei Utánpótlás Egyesület 7095 Iregszemcse, Mikszáth K. u. 5.

Gyermekek, fiatalok tehetséggondozása

Iregszemcsei Labdarúgó Utánpótlás Egészséges életmódra nevelés, sportolási Alapítvány 7095 Iregszemcse, Mikszáth u. 5. lehetıségek kiaknázása

Kisszékely

Iregszemcsei Polgárır Egyesület 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19. Kisszékelyi Kulturális Egyesület 7082 Kisszékely, Szabadság u. 419.

Bőnmegelızés, baleset megelızés Településfejlesztés, civil kezdeményezések felkarolása, örökségvédelem

Nyugdíjas Egyesület 7082 Kisszékely, Szabadság u. 409.

Érdekképviselet, problémamegoldás

70 fı

Programszervezés

Kisszékely Községi Horgász Egyesület

Szabadidı eltöltésének

65 fı

Szabadidıs tevékenységek

- 116 -

I.Helyzetfeltárás

7082 kisszékely, Szabadság u. 364. Koppányszántó

Magyarkeszi

Miszla

Nagykónyi

Nagyszékely

segítése kulturált körülmények között Közbiztonság javítása

Koppányszántó Község Polgárırségi Egyesülete 7094 Koppányszántó, Rákóczi F. u. 164. 74/476-386 Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Oktatás, képességfejlesztés, Alapítvány 7098 Magyarkeszi, Széchenyi u. 17. ismeretterjesztés 74/478-162, fax: 74/478-162

segítése 36 fı

Tájékoztató tevékenység

3 fı

Teleház, bioteleház mőködtetése, számítógéppark fejlesztése

Segítı Szt. Márton Alapítvány 7098 Magyarkeszi, Hısök tere 12. 74/478-783, fax: 74/478-783

Ifjúság vallásos nevelése, szabadidı szervezése, mőemlékvédelem

3 fı

Rászorulók, családok, elhagyottak felkarolása

Miszláért Alapítvány 7065 Miszla, Fı u. 30. 74/408-559

Szociális segítés, munkahelyteremtés

6 fı

Segítségnyújtás

80 fı

Közösségi tevékenységek fejlesztése

12 fı

Rendezvények szervezése, lebonyolítása

6 fı

Közösségfejlesztı tevékenység erısítése

Érdekképviselet Miszlai Nyugdíjasok Érdekszövetsége 7065 Miszla, Fı u. 30. 74/408-559 Nagykónyi Kultúrájáért és Sportjáért Kulturális- és sport hagyományok ápolása Egyesület 7092 Nagykónyi, Nagy u. 93. [email protected] Nagyszékely Alapítvány 7085 Nagyszékely, Rákóczi u. 9. 74/408-158, 408-341, fax: 74/508-003 [email protected]

- 117 -

Szociális, foglalkoztatási, környezetvédelmi feladatok segítése

I.Helyzetfeltárás

Ozora

Pincehely

Két Torony Nagyszékelyi Faluegylet 7085 Nagyszékely [email protected]

Közösségi élet fejlesztése, hagyományápolás, településfejlesztés

28 fı

Kulturális, sportélet szervezése

Polgárır Egyesület 7085 Nagyszékely, Táncsics u. 11.

Bőnmegelızési tevékenység, közterületi figyelı járırszolgálat Közszolgáltatási feladatok elısegítése, településrendezés, környezetvédelem

25 fı

Bőnmegelızés, bőnüldözés segítése

8 fı

Közmővelıdés és sport támogatása

Ozora Községért Közalapítvány 7086 Ozora, Enyingi u. 36/A 74/598-001 Ozorai Napraforgó Dalkör Egyesület 7086 Ozora, Mártírok u. 3. 74/598-007, 498-675, 498-383 Pincehelyért Egyesület 7084 Pincehely, Vörösmarty tér 1. 74/406-194

Hagyományırzés, győjtés, feldolgozás, értékmentés

18 fı

Népdalkincs győjtése, közzététele

Helyi civil kezdeményezések felkarolása

50 fı

Fejlesztési tervek összehangolása

Gyermekeinkért a Pincehelyi Iskolában Alapítvány 7084 Pincehely, Vörösmarty tér 8. 74/526-020 [email protected]

Iskolán belüli és kívüli nevelés támogatása, kulturális és sportprogramok szervezése

UITGEEST Barátai Egyesület 7084 Pincehely, Kossuth u. 81. 74/406-947, fax: 74/406-724 [email protected]

Hollandiai településsel való folyamatos kapcsolattartás

74 fı

Kulturális csereprogramok, közösségi kapcsolatok

Pincehelyért Egyesület Tánccsoportja 7084 Pincehely, Kossuth u. 81. Regölyi Népdalkórus Alapítvány

Települési rendezvények programjának színesítése Hagyományápolás,

24 fı

Kulturális programok szervezése, lebonyolítása Kulturális programokon való

150 fı

Regöly

- 118 -

Szabadidıs tevékenységek fejlesztése

19 fı

I.Helyzetfeltárás

Simontornya

Szakadát

7193 Regöly, Szemenyei u. 32. 74/402-048

települési rendezvények színesítése

Simontornyai Színházi Napok Kiemelten Közhasznú Alapítvány 7081 Simontornya Vártér 10. 74/486-354 Simontornyáért Közalapítvány 7081 Simontornya, Szent István u. 1. 74/586-929

Színházi Napok rendezvényeinek szervezése, támogatása

6 fı

Anyagi források felkutatása, támogatók keresése

Településfejlesztés, civil kezdeményezések segítése, értékmegırzés

10 fı

Fejlesztési tervek összehangolása, támogatása

Simontornyai Nyugdíjasok Egyesülete 7081 Simontornya, Fürdı u. 13. 74/486-346 Szakadát Jövıjéért Alapítvány 7071 Szakadát, Ady E. u. 233 30/484-7194

Érdekképviselet, tájékoztatás, programszervezés Épített és természeti környezet megóvása, fejlesztése

300 fı

Közösségi élet fellendítése

5 fı

Falusi életforma népszerősítése

Hagyományırzı Nemzetiségi Egyesület 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. 74/548-041, fax: 74/548-040

Hagyományápolás, képességfejlesztés, szociális tevékenység, idısgondozás

35 fı

Teleház mőködtetése

Közép-Hegyháti Fejlesztési Egyesület 7071 Szakadát, Ady E. u. 233 74/548-040 [email protected] www.szakadat.hu

Értékmegóvás, hagyományápolás

6 fı

Foglalkoztatási gondok enyhítése

Ifjúsági és Sport Egyesület 7071 Szakadát, Ady E. u. 233. 74/448-346

Színvonalas testedzési lehetıségek fejlesztése, kulturális tevékenység

17 fı

Futballcsapat mőködtetése

- 119 -

részvétel

I.Helyzetfeltárás

Szakály

Szárazd Tamási

Tamási

Szakályi Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány 7192 Szakály, Kossuth u. 3. 74/488-031 [email protected] Nyugdíjasok Érdekszervezete 7063 Szárazd, Béke u. 168. 74/402-142 Tamási Innovációs Központ Kht.

Tehetséges gyermekek elırejutásának segítése, hátrányos helyzetőek támogatása, egészséges életmódra nevelés Érdekvédelem, érdekképviselet

Önkormányzati kötelezı feladatok ellátása, pályázatírás, foglalkoztatási projektek koordinálása Színvonalas zenei Tamási Fúvószenekarért Alapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 50.74/471-105 programok biztosítása Tamási Nyugdíjasok Egyesülete 7090 Tamási, Garay u. 1. 74/471-105

Nyugdíjas érdekképviselet

Látássérültek Esélyegyenlıségéért Látássérültek érdekképviselete, kulturális Egyesület 7090 Tamási, Szabadság u. 52. programok szervezése 74/471-158

6 fı

Kulturális tevékenységek támogatása

35 fı

Rendezvények szervezése

-

Képzések szervezése, tájékoztatások, közcélú foglalkoztatás szervezése, pályázatok írása

3 fı

Fesztiválzenekar minısítés Nemzetközi versenyeken 1. helyezések

965 fı

Szociális helyzet segítése, egészségügyi problémák megoldása

70 fı

Szociális helyzet segítése

Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesület 7091 Tamási-Pári, Kis u. 226/B 74/473-318

Kulturális közösségi élet fejlesztése

16 fı

Nemzetiségi hagyományok ápolása, támogatása

Ifjú Muzsikusokért Alapítvány 7090 Tamási, Gárdonyi u. 20.

Zeneiskola tanulóiból szervezett zenei csoportok

230 fı

Szólisták, kamaraegyüttesek, zenekarok, kórusok sikeres

- 120 -

I.Helyzetfeltárás

74/470-843

mőködési feltételeinek javítása

Rászoruló Gyermekekért Alapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48. 74/471-144

Beiskolázás segítése, üdültetés támogatása

fellépései 5 fı

Tárgyi feltételek, anyagi eszközök megteremtése

Öregdiákok a Mai Tehetséges Diákokért BBÁG tehetséges tanulóinak támogatása Alapítvány 7090 Tamási, Bezerédj u. 1.

6 fı

Tehetséges tanulók anyagi támogatása

Tamási Gimnáziumért Közalapítvány 7090 Tamási, Bezerédj u. 1.

Folyamatos mőködés, fenntartás segítése

5 fı

Továbbtanulási esélyek növelése, továbbképzések, tanulmányutak szervezése

„Óvodásainkért” Alapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 38.

Eszközszükséglet felújítása, beszerzése

4 fı

Iskola a Fenyves alján Alapítvány 7090 Tamási, Fı u. 1.

Oktatás, nevelés segítése Német nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek támogatása

3 fı

Könnyü László Alapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 52. 74/471-158

Könyvtári kultúra fejlesztése, támogatása

5 fı

Mővészeti- és könyvtári kultúra fejlesztése

Tamási Fúvósegylet 7090 Tamási, Rákóczi u. 51. 74/470-364

Színvonalas zenei programok biztosítása

3 fı

Magyar és nemzetiségi kultúra ápolása, terjesztése

A Város Idıs Lakosságáért Alapítvány

Rászoruló idıs lakosság

5 fı

Szociális segítségnyújtás

- 121 -

T Tehetséges tanulók segítése, tárgyi feltételek biztosítása

I.Helyzetfeltárás

7090 Tamási, Rákóczi u. 1. 74/471-135

segítése, támogatása

Tehetségért és képességfejlesztésért Alapítvány 7090 Tamási, szabadság u. 40. 74/471-451

Személyiségformálás, tehetséggondozás, képességek kibontakoztatása

3 fı

Oktatási, nevelési tevékenységek támogatása

Tamási Szakképzéséért Alapítvány 7090 Tamási, Deák F. u. 6-8. 74/471-324

Szakképzés fejlesztése, átképzés, tárgyi eszközök biztosítása, rászorult tanulók támogatása

3 fı

Új képzési tevékenység kialakítása, szakképzés fejlesztése

Waldorf Pedagógiai Alapítvány 7090 Tamási, Dózsa Gy. u. 41. 20/342-5836

Óvodai oktatás, nevelés

3 fı

Waldorf pedagógia rendszerő óvoda személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása

65 fı

Néptánc találkozókon való fellépés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Madárvilág védelme, társadalmi támogatása Egyesület 28. sz. helyi csoportja 7090 Tamási, József A. ltp. 30/405-7624

150 fı

Természetvédelmi táborok szervezése, szakmai, anyagi elismerések

„Tamási és környéke iskoláinak Alap- középfokú iskolák tevékenységének kistérségi szövetsége” Egyesület 7090 Tamási, Deák F. u. 6-8. koordinálása 74/471-127

13 fı

Oktatói, nevelıi munka összehangolása, tanulók kiemelt támogatása

Hagyományápolással Kultúrájáért Alapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 50. 74/471-105 [email protected]

- 122 -

Tamási Népzene, néptánc (gyermek és ifjúsági korosztály)

I.Helyzetfeltárás

Pári Ifjúsági és Nemzetiségi Egyesület 7091 Tamási-Pári, Kis u. 226/B 74/473-318

A településrész fejlesztése, közösségi élet segítése

16 fı

Kulturális fejlıdés segítése, hagyományápolás

Tamási Helytörténeti Alapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 52.

Történeti, néprajzi, kulturális hagyományok ápolása

14 fı

Állandó kiállítás, tárgyak, dokumentumok győjtése

Tamási Kerékpáros Alapítvány 7090 Tamási, Szemere B. u. 11.

Versenyre való utaztatás, felszerelés vásárlás

3 fı

Hátrányos helyzető sportolók támogatása, tömegversenyek szervezése

Tamási Lovassport Egyesület 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48. 30/9379-290

Rendszeres sportolás, versenyzés segítése

7 fı

Lovasversenyek, bemutatók szervezése

Tamási Sport Egyesület 7090 Tamási, Szabadság u. 49-51.

Labdarúgási lehetıségek biztosítása, minısített sportolók rendszeres edzése

6 fı

Utánpótlás nevelése, csapatbajnokságokon való részvétel

„Koppány” Soprtegyesület 7090 Tamási, Szabadság u. 49.

Rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés biztosítása

5 fı

Sporteszközök biztosítása

25 fı

Kultúra ápolása

34 fı

Eszközbeszerzés

Tamási Város Roma Kisebbségi Kisebbségi és többségi társadalom kapcsolatának Egyesület 7090 Tamási, Rácvölgy 16/A javítása Tamási Város Önkéntes Egyesülete 7090 Tamásii, Kossuth tér 2.

- 123 -

Tőzoltó Tőz- káresetek felszámolása

I.Helyzetfeltárás

Tamási Városért Közalapítvány 7090 Tamási, Szabadság u. 46-48.

Településfejlesztés, településrendezés

20 fı

Foglalkoztatás segítése, közbiztonság erısítése

Tamási Város Fejlıdésért Alapítvány 7090 Tamási, Rácvölgy 16/A

Tehetséges, rászoruló tanulók segítése

5 fı

Korszerő technikai háttér megteremtése

1814 fı

Támogatások odaítélése

Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete Érdekképviselet, tájékoztatás Tamási Csoport 7090 Tamási, Garay u. 1.

Tolnanémedi Újireg Varsád

Rászoruló Gyermekekért Alapítvány 7090 Tamási, szabadság u. 46-48.

Beiskolázás tárgyi feltételeinek megteremtése

5 fı

Iskolai üdültetés anyagi eszközeinek elıteremtése

Tamási Nagycsaládosok Egyesülete 7090 Tamási, Szabadság u. 50.

Programok, rendezvények szervezése

102 fı

Szociális segítés

Tamási Kossuth Horgászegyesület 7090 Tamási, Szabadság u. 49.

Kikapcsolódási, szórakozási lehetıségek biztosítása

410 fı

Közös rendezvények szervezése

Tamási Motorsport Egyesület 7090 Tamási, Építık u. 48.

Motor-autósport népszerősítése

13 fı

Versenyszervezés, rendezés

Tolnanémedi Gyermekekért Közalapítvány 7083 Tolnanémedi, Fı u. 29. Újiregi Cigányok Egyesülete 7095 Újireg, Béke u. 5. 30/320-0738 Nyugdíjas Érdekszervezet Egyesület 7067 Varsád, Ady E. u. 10.

Tehetséges és rászoruló gyermekek segítése

5 fı

Iskolai nevelés tárgyi feltételeinek javítása

Életkörülmények javítása

11 fı

Szociális segítségnyújtás

Érdekképviselet, tájékoztatás

20 fı

Programszervezés, információnyújtás

- 124 -

I.Helyzetfeltárás

74/448-693

5. Pénzügyi erıforrások: 5.1. A települések éves költségvetése, a költségvetés hiánya, az egy lakosra jutó beruházás összege a településen, az egy lakosra vetített iparőzési adó mértéke, a megfinanszírozható önerı nagysága Önkormányzati költségvetési hiányok, kevés az egy lakosra jutó beruházás összege; megfinanszírozható pályázati önerı csekély mértéke – megfigyelhetı a kistelepülések hátránya Település

Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi

Éves költségvetés eFt

Költségvetési hiány eFt

2004 60637 70949

2005 92800 78881

2004 9350 0

2005 11298 0

180000 122857 361595 514116 367685 37292 28672 65445 68102 211469 54389 111913

191000 194149 573187 484555 389969 39078 26420 62800 67705 245680 55350 121976

19000 9648 0 0 0 0 2000 8307 0 15610 0 0

32000 13339 1929 0 0 0 2440 12000 0 14834 0 0

- 125 -

Egy lakosra jutó beruházás 2004 2005 31000 74000 5789 57540 N. sz. N. sz. 4042 8300 5232 8735 3963 3812 16500 8400 4974 3194 18577 56675 6421 7467 20062 10388 16033 7700 8000 11000 10000 22000 20871 23742

Egy lakosra vetített iparőzési adó 2004 2005 0 2326 4914 3685 0 0 18593 5400 3977 0 2758 3563 0 1000 0 0

0 0 3747 6200 4255 0 2936 3500 0 1000 0 0

Megfinanszírozható pályázati önerı eFt 2004 3415 0

2005 6256 0

1300 0 2156 4000 8410 409 0 0 3000 1000 994 1583

2400 0 519 2000 11560 1185 0 0 8000 3000 2190 3556

I.Helyzetfeltárás

Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád

290775 75210 161617 289670 316000 432236 813078 82400 246605 52460 2958327 190929 59782 43891 64822

300683 58785 128600 N.sz. 306000 538148 879391 80400 243878 47599 2393098 226500 62455 47336 64755

0 3000 11858 0 0 0 42627 0 0 0 131747 24300 5300 0 0

4669 11668 9641 N.sz. 3 11000 47569 5957 14118 0 150000 30102 10083 2500 7213

0 7811 2329 9962 12432 14160 1614 36000 9257 21703 373762 8500 0 185000 24000

0 9760 2938 N.sz. 6216 5320 1570 59000 3100 25859 420935 0 0 142000 20004

0 0 0 4568 6605 5970 7700 1000 5787 0 230833 0 0 2500 1567

0 0 0 N.sz. 6993 6020 7900 1000 5248 0 215000 0 0 2500 3597

2000 383 0 5123 0 6500 16000 7170 0 4783 14965 2000 0 1200 183

7400 647 0 N.sz. 0 6500 0 3261 8139 4956 50940 4000 0 2000 217

N.sz.: nem szolgáltatott adatot

A táblázat adataiból kitőnik, hogy a kistérségben az éves költségvetések nagysága a településnagyságtól függıen a 5 millió forinttól a 2,3 milliárd forintig terjed. Az önkormányzatok közel 64 %-a küzd költségvetési hiánnyal, melyet különbözı támogatások segítségével igyekeznek pótolni. Ennek ellenére a hiányok évrıl évre növekedı tendenciát mutatnak. Az egy lakosra jutó beruházások összege teljes egészében az önkormányzatok adott évi nyertes pályázatainak függvényében alakul, ezért településenként és évenként jelentıs eltéréseket mutat. A pályázati támogatásokhoz szükséges önerı biztosítása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ezek alól kivételt képeznek azon önkormányzatok, melyek magas összegő iparőzési adót szednek be. A települések közel fele szed be iparőzési adót.

- 126 -

I.Helyzetfeltárás

5.2. Az önkormányzatok ingatlan vagyona Kis mértékben terhelhetı önkormányzati vagyon

Települések

Belecska Diósberény Dúzs Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagyszokoly Ozora Regöly Szakadát Szárazd Tamási Udvari Varsád

ÖnkorJelzáloggal Bejegyezmányzati terhelhetı tethetı tulajdonú ingatlanok jelzálog épületek száma értéke (M Ft) száma 8 158 88 5 432 316 24 10 4 4 6 9 243 6 2 27 4 78 17 6 314

2 92 50 5 132 151 13 5 4 0 2 5 85 2 2 2 3 0 3 6 85

11 0 3 20 19 100 350 15 32 0 15 20 0 0 25 4 50 0 107 57 10

- 127 -

I.Helyzetfeltárás

5.3. Pályázati úton bevont vissza nem térítendı támogatás nagysága A kistérség településeinek nyertes pályázatai; 2002-2004 Infrastruktúra javítását, fejlesztését, a foglalkoztatás elısegítését célzó nyertes pályázatok 2002 MEGVALÓSULÁSI TÁMOGATÁS HELY FORMÁJA

PÁLYÁZÓ

PROJEKT CÉLJA

TÁMOGATÁS

TTF

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

FORD TRANSIT MINIBUSZ BESZERZÉSE

999000

BELECSKA

TTF

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

BELECSKA

TTF

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

BELECSKA

TTF

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SZENNYVÍZKEZELÉSE ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ELEKTROMOS HÁLÓZATÁNAK FELÚJÍTÁSA ÖNKORMÁNYZATI SPORTLÉTESÍTMÉNYEK FEJLESZTÉSI BERUHÁZÁSAI

274050

TTF

DIÓSBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ISKOLA ÚT KIÉPÍTÉSE

2479123

DÚZS

TTF

DÚZS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

IGAZGATÁSI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA

1180000

ÉRTÉNY

TTF

ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PINCERENDSZEREK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

8000000

ÉRTÉNY

TTF

ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

BELTERÜLETI ÚT ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETİ RENDSZER FELÚJÍTÁSA

1595603

BELECSKA DIÓSBERÉNY

- 128 -

395000 189867

I.Helyzetfeltárás

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

FÜRGED - KECSEGEI ÖSSZEKÖTİ ÚT BEFEJEZİ SZAKASZA

27339000

FÜRGED-KECSEGE ÚT ÉPÍTÉSE, SZILFÁS MAJORI SZAKASZ

23204683

TTF

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TOLNANÉMEDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MŐVELİDÉSI HÁZ FŐTÉSKORSZERŐSÍTÉSE

3081726

GYÖNK

TTF

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

ERDİSOR UTCAI ÚTÉPÍTÉS

3675000

GYÖNK

TTF

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

TELEPÜLÉSI TERV

1824000

GYÖNK

TTF

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

1824000

GYÖNK

TTF

HİGYÉSZ

TTF

HİGYÉSZ

TTF

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖNKORMÁNYZAT KÉSZÍTÉSE HİGYÉSZ NAGYKÖZSÉG MŐVELİDÉSI HÁZ FŐTÉS ÖNKORMÁNYZATA KORSZERŐSÍTÉSE HİGYÉSZ HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA NAGYKÖZSÉG ÉS ZENEISKOLA KONYHA ÖNKORMÁNYZATA KORSZERŐSÍTÉSE

IREGSZEMCSE

TTF

IREGSZEMCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MŐVELİDÉSI HÁZ KÖZPONTI FŐTÉS SZERELÉSE

2649715

KALAZNÓ

TTF

KALAZNÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

PETİFI SÁNDOR UTCA ÚTÉPÍTÉSE

3286693

TTF

KISSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KULTÚRHÁZ ELLÁTÁSA VIZESBLOKKAL

1774889

FÜRGED

TTF

FÜRGED

TTF

FÜRGED

KISSZÉKELY

- 129 -

290000 3556392 1396710

I.Helyzetfeltárás

KOPPÁNYSZÁNTÓ

TTF

MAGYARKESZI

TTF

KISSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOPPÁNYSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOPPÁNYSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KOPPÁNYSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MAGYARKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MISZLA

TTF

MISZLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PINCERENDSZEREK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

4800000

MISZLA

TTF

MISZLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÖZSÉGHÁZA FELÚJÍTÁSA

1999900

TTF

MISZLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

323232

TTF

MUCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS ORVOSI RENDELİ GÁZELLÁTÁSA

1385950

TTF

MUCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ISKOLAI TORNATEREM PADOZATÁNAK CSERÉJE

1215566

NAGYKÓNYI

TTF

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TERMÉSZETES PARTFALAK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

9920000

NAGYKÓNYI

TTF

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PINCERENDSZEREK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

8000000

KISSZÉKELY

TTF

KOPPÁNYSZÁNTÓ

TTF

KOPPÁNYSZÁNTÓ

TTF

MISZLA MUCSI MUCSI

- 130 -

KÖZTERÜLETI JÁRDA FELÚJÍTÁSA

700573

TERMÉSZETES PARTFALAK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS-OKTATÁSI EGYSÉG KIALAKÍTÁSA ÉS ENNEK BİVÍTÉSE II. ÜTEM

2100000

PINCERENDSZEREK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

1600000

MŐVELİDÉSI HÁZ FŐTÉSKORSZERŐSÍTÉSE

2396800

4000000

I.Helyzetfeltárás

NAGYKÓNYI

TTF

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NAGYKÓNYI

TTF

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÁLTALÁNOS ISKOLA FŐTÉSKORSZERŐSÍTÉSE NAPKÖZIS KONYHA HACCP RENDSZERNEK VALÓ MEGFELELTETÉSE

1685600 1046180

NAGYSZOKOLY

TTF

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYSZOKOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

OZORA

GAFO

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÖZHASZNÚ MUNKÁHOZ KACSOLÓDÓ GÉPBESZERZÉS A MUNKAERİPIACON HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVİ RÉTEGEK FOGLALKOZTATÁSÁT, VALAMINT A FOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁGHELYZEBİL ADÓDÓ KEDVEZİTLEN MUNKAERİPIACI HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ 2002. ÉVI KÖZMUNKAPROGRAM

OZORA

GAFO

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÖZMUNKAPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA

32993000

OZORA

GAFO

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

"AZ ÉLHETİBB FALUÉRT" KÖZMUNKAPROGRAM

7515000

OZORA

TTF

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TERMÉSZETES PARTFALAK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATA

5760000

TTF

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PINCERENDSZEREK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

4800000

NAGYKÓNYI

TTF

NAGYSZÉKELY

TTF

OZORA

- 131 -

KÖZSÉGHÁZA FELÚJÍTÁSA

652577 2100000 2143000

59479000

I.Helyzetfeltárás

OZORA

TTF

OZORA

TTF

PINCEHELY

TTF

PINCEHELY

TTF

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

1740480

INTÉZMÉNYEK FŐTÉSKORSZERŐSÍTÉSE

809627

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

3710000

NAPKÖZI OTTHON HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSA

1045985

KÖZHASZNÚ MUNKÁHOZ GÉPBESZERZÉS

840000

PINCEHELY

TTF

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PINCEHELY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PINCEHELY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA PINCEHELY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

REGÖLY

TTF

REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TERMÉSZETES PARTFALAK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATA

8080000

REGÖLY

TTF

REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KOSSUTH L. ÚTÉPÍTÉS

5005000

REGÖLY

TTF

REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PINCERENDSZEREK VESZÉLYELHÁRÍTÁSI MUNKÁLATAI

4400000

SZAKADÁT

TTF

SZAKADÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS

2081231

SZAKÁLY

TTF

SZAKÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

BARTÓK BÉLA ÚT BURKOLATÁNAK FELÚJÍTÁSA

3278923

SZAKÁLY

TTF

SZAKÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÖNYVTÁR ÉPÜLETÉNEK ÁLTALÁNOS FELÚJÍTÁSA

416061

TTF

SZÁRAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

DÓZSA GYÖRGY U. ÚTÉPÍTÉSE

2228541

SZÁRAZD

- 132 -

I.Helyzetfeltárás

TAMÁSI

TTF

TAMÁSI

GAFO

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SZENNYVÍZCSATORNA HÁLÓZAT ÉPÍTÉSE A MUNKAERİPIACON HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVİ RÉTEGEK FOGLALKOZTATÁSÁT, VALAMINT A FOGLALKOZTATÁSI VÁLSÁGHELYZETEKBİL ADÓDÓ KEDVEZİTLEN MUNKAERİPIACI HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ 2002. ÉVI KÖZMUNKAPROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŐEK)

150170000

TTF

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TAMÁSI VÁROSKÖRNYÉKI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA

GAFO

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÖZMUNKAPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA

29839000

TTF

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

ÚTFELÚJÍTÁS

10492189

TAMÁSI

TTF

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

10492189

TAMÁSI

GAFO

ÚTFELÚJÍTÁS Fİ UTCAI JÁRDAÉPÍTÉS (65. SZ. FİÚT 44,0-44,7 KM SZ. KÖZÖTT BAL OLDALON)

TAMÁSI TAMÁSI TAMÁSI

TAMÁSI

TTF

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TAMÁSI VÁROSKÖRNYÉKI ÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA - 133 -

59761000

A TAMÁSI INKUBÁTORHÁZ FEJLESZTÉSE II. ÜTEM

44460000

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ERİFORRÁSOK FELMÉRÉSE A TAMÁSI KISTÉRSÉGBEN

5676000

4900000

I.Helyzetfeltárás

TAMÁSI

TTF

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

WÜRTZ ÁDÁM ÁLTALÁNOS ISKOLA SZOCIÁLIS HELYISÉGEK FELÚJÍTÁSA

2377837

UDVARI

TTF

UDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

SZÖVETKEZET UTCA ÚTBURKOLAT FELÚJÍTÁSA

2477767

UDVARI

TTF

UDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY ELSİ ÜZEMBE HELYEZÉSE

152237

ÚJIREG

TTF

UJIREG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

BELTERÜLETI UTAK FELÚJÍTÁSA

2079000

TTF

VARSÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KOSSUTH L. U. ÚTÉPÍTÉS

2450000

VARSÁD 2003

PROJEKT CÍME, FOGLALKOZTATÁSI HATÁSA

PROEKT KEDVEZMÉNYEZETTJE

BELECSKAI SZOCIÁLIS OTTHON RÉSZÉRE MIKROBUSZ

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

5 661 140

3 790 000

KISTEHERAUTÓ VÁSÁRLÁS

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 780 000

2 024 400

ÓVODÁNÁL VIZESBLOKK, PANCSOLÓ MEDENCE ÉS CSÚSZDA KIALAKÍTÁSA

BELECSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

346 951

281 692

KÖZVILÁGÍTÁS FEJLESZTÉSE

DIÓSBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

225 000

157 500

BELTERÜLETI ÚTÉPÍTÉS

DIÓSBERÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 812 500

1 978 268

- 134 -

BEKERÜLÉSI TÁMOGATÁS KÖLTSÉG

I.Helyzetfeltárás

ÓVODA FELÚJÍTÁSA

DÚZS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 034 580

1 421 516

ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA

DÚZS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 788 165

1 951 665

DÚZS TELEPÜLÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŐSÍTÉSE

DÚZS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 925 000

577 500

KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŐSÍTÉSE 56 LÁMPATEST CSERÉJE

ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 732 500

312 812

ÉRTÉNY-BARNAHÁT IDİSEK OTTHONA BELSİ ÚT ÉPÍTÉSE

ÉRTÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 000 000

2 100 000

IDİSEK KLUBJÁBA BÚTOR ÉS ESZKÖZ VÁSÁRLÁS

HİGYÉSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

827 823

579 474

IDİSEK KLUBJÁBA BÚTOR ÉS ESZKÖZBESZERZÉS

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

827 823

579 474

FÜRGED-KECSEGEPUSZTAI ÚTÉPÍTÉS

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

39 048 000

7 810 000

FÜRGED-KECSEGE ÖSSZEKÖTİ ÚT ÉPÍTÉSE

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

39 047 975

2 250 771

GYÖNKI POLGÁRMESTERI HIVATAL VILLAMOSHÁLÓZATÁNAK KORSZERŐSÍTÉSE

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

3 040 580

2 100 000

JÁRDAFELÚJÍTÁS GYÖNKÖN

GYÖNK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

2 538 551

1 944 155

KÖZHASZNÚ MUNKÁHOZ KOMMUNÁLIS ESZKÖZÖK BESZERZÉSE

VARSÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 450 000

1 089 025

JÁRDAFELÚJÍTÁS

HİGYÉSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

596 462

458 818

- 135 -

I.Helyzetfeltárás

VÍZELLÁTÁS, KÚT MELLÉFÚRÁSOS FELÚJÍTÁSÁVAL

HİGYÉSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

12 500 000

5 000 000

VÍZELLÁTÁSI BÁZIS BİVÍTÉSE HİGYÉSZ-CSICSÓ B-4. KATASZTERI SZÁMÚ VÍZMŐKÚT MELLÉFÚRÁSOS FELÚJÍTÁSA

HİGYÉSZ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

12 500 000

2 878 051

HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ZENEISKOLA ÉS ÓVODA UDVARI HOMLOKZATÁNAK FELÚJÍTÁSA

IREGSZEMCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 419 340

1 417 534

GÖLLESZ VIKTOR GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY SZENNYVÍZTISZTÍTÓ REKONSTRUKCIÓJA

IREGSZEMCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

4 500 000

3 150 000

ÖREGEK NAPKÖZI OTTHONÁNAK REKONSTRUKCIÓJA

KALAZNÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

749 693

444 101

POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSİ FELÚJÍTÁSA

KALAZNÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

2 556 956

1 789 869

ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL VOLT SZOLGÁLATI LAKÁS RÉSZÉNEK KORSZERŐSÍTÉSE

KESZİHIDEGKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

551 112

382 133

MŐVELİDÉSI HÁZ REKONSTRUKCIÓJA

KISSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 579 464

1 859 400

POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A MŐVELİDÉSI HÁZ FŐTÉSÉNEK KORSZERŐSÍTÉSE

KISSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 239 132

1 993 433

KÖZHASZNÚ MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ GÉPBESZERZÉS

KOPPÁNYSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

652 900

452 829

- 136 -

I.Helyzetfeltárás

SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS-OKTATÁSI EGYSÉG KIALAKÍTÁSA

KOPPÁNYSZÁNTÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 512 200

2 458 540

KÖZÉPÜLET KÖZMŐ ELLÁTÁS ÉS VIZESBLOKK KIÉPÍTÉSE

MAGYARKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 989 195

1 392 436

ÖNKORMÁNYZATI BELTERÜLETI UTAK FELÚJÍTÁSA

MAGYARKESZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

4 481 013

3 136 612

ÖNKORMÁNYZATI BELTERÜLETI UTAK FELÚJÍTÁSA

MISZLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

5 381 013

900 000

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA FİZİKONYHÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA

MISZLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 734 442

1 914 110

ÓVODA FİZİKONYHÁJÁNAK BURKOLAT CSERÉJE

MUCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

612 879

429 015

TRAKTOR VÁSÁRLÁSA

MUCSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

4 125 000

2 153 245

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

750 000

503 579

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

30 600 000

30 600 000

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

4 299 233

3 009 463

KÖZHASZNÚ MUNKÁHOZ GÉPBESZERZÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŐ, TARTÓS MUNKANÉLKÜLI - ELSİSORBEN CIGÁNY SZÁRMAZÁSÚ - LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSÁT, MEGÉLHETÉSÉT, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖZMUNKAPROGRAM FELSZÍNI VÍZELVEZETİ RENDSZEREK FELÚJÍTÁSA

- 137 -

I.Helyzetfeltárás

NAGYKÓNYI ÖNKORMÁNYZATI UTCÁINAK ÉS 61. FKL ÁTVEZETİ SZAKASZ KÖZVILÁGÍTÁSI KORSZERŐSÍTÉSE

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

9 577 500

2 585 925

ÖNKORMÁNYZATI HIVATALNÁL IRODABÚTOROK CSERÉJE

NAGYKÓNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 678 879

1 175 215

FELSZÍNI VÍZELVEZETİ RENDSZER FELÚJÍTÁSA

NAGYSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

5 099 233

800 000

FELSZÍNI VÍZELVEZETİ RENDSZER KARBANTARTÁSA

NAGYSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 926 795

1 348 756

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE

NAGYSZÉKELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 024 286

717 000

KÖZTERÜLETI JÁRDA FELÚJÍTÁSA

NAGYSZOKOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

680 382

476 260

ÖNKORMÁNYZAT REKOSTRUKCIÓJA

NAGYSZOKOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 837 629

2 895 076

TÁNCSICS UTCAI JÁRDA FELÚJÍTÁS

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

959 310

669 604

HÁTRÁNYOS HELYZETŐ, TARTÓS MUNKANÉLKÜLI - ELSİSORBAN CIGÁNY SZÁRMAZÁSÚ - LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSÁT, MEGÉLHETÉSÉT, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖZMUNKAPROGRAM

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

29 750 000

29 750 000

ÚTFELÚJÍTÁS

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

5 090 790

3 563 553

- 138 -

I.Helyzetfeltárás

ALSÓTAGOZATOS ISKOLA FŐTÉSKORSZERŐSÍTÉSE

PINCEHELY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 347 001

942 901

A PINCEHELYI KÖNYVTÁR ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉPÜLETÉNEK REKONSTRUKCIÓJA

PINCEHELY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

7 517 000

4 517 000

KÖZHASZNÚ MUNKÁHOZ GÉPBESZERZÉS

PINCEHELY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 124 875

840 000

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETİ KIÉPÍTÉSE

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

893 174

400 000

FOGYATÉKOSOK REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYE VIZESBLOKK ÉS FŐTÉSI RENDSZER REKONSTRUKCIÓJA, ABLAKOK CSERÉJE

REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

13 944 239

9 760 967

KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁRA SZOCIÁLIS ÉPÜLET ÉPÍTÉSE

REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

4 367 555

3 057 290

POLGÁRMESTERI HIVATAL KÜLSİ VÍZ- ÉS SZENNYVÍZ-VEZETÉKEINEK FELÚJÍTÁSA, BETON TÉRBURKOLAT ÉS JÁRDA HELYREÁLLÍTÁSA

REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 122 006

785 404

POLGÁRMESTERI HIVATAL KÜLSİ VÍZ ÉS SZENYVÍZ VEZETÉKEINEK FELÚJÍTÁSA BETON TÉRBURKOLAT ÉS JÁRDA ÉPÍTÉS

SZAKADÁT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 122 006

785 404

BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS

SZAKÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 308 687

1 862 784

- 139 -

I.Helyzetfeltárás

VÍZELLÁTÁSON BELÜL VÁKUUMOS GÁZTALANÍTÓ, VÍZTISZTÍTÓ BERENDEZÉS ÉPÍTÉSE

SZAKÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

14 125 000

5 650 000

VÁKUMOS GÁZTALANÍTÓ BERENDEZÉS MEGÉPÍTÉSE A KÖZSÉG IVÓVIZÉNEK JAVÍTÁSÁRA

SZAKÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

14 125 000

3 471 368

FOGORVOSI LAKÁS ÉS RENDELİ FELÚJÍTÁSA

SZÁRAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 305 986

914 190

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE

SZÁRAZD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 875 000

1 832 455

KÖZTERÜLETI JÁRDÁK FELÚJÍTÁSA

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

580 550

403 576

BUSZMEGÁLLÓ, ÚT ÉS JÁRDA KIÉPÍTÉSE HÁTRÁNYOS HELYZETŐ, TARTÓS MUNKANÉLKÜLI - ELSİSORBAN CIGÁNY SZÁRMAZÁSÚ - LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSÁT, MEGÉLHETÉSÉT, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖZMUNKAPROGRAM POLGÁRMESTERI HIVATAL INFORMATIKAI FEJLESZTÉSE

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

49 678 000

44 710 000

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

27 625 000

27 625 000

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

19 820 000

17 838 000

POLGÁRMESTERI HIVATAL INFORMATIKAI FEJLESZTÉSE

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

19 820 000

17 838 000

- 140 -

I.Helyzetfeltárás

TAMÁSI INNOVÁCIÓS KÖZPONT VÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS MŐSZAKI FEJLESZTÉSE

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

18 950 000

17 055 000

INFORMATIKAI FEJLESZTÉS KÉPZÉSHEZ

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

18 950 000

17 055 000

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÉSZÍTÉSE

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

8 750 000

7 875 000

VÁRHEGYI IVÓVÍZ-HÁLÓZAT

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

4 700 000

3 561 780

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FŐTÉS FELÚJÍTÁSA

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2 452 750

2 207 475

WÜRTH Á. ÁLTALÁNOS ISKOLA FESTÉSI MUNKÁI HÁTRÁNYOS HELYZETŐ, TARTÓS MUNKANÉLKÜLI - ELSİSORBAN CIGÁNY SZÁRMAZÁSÚ - LAKOSSÁG FOGLALKOZTATÁSÁT, MEGÉLHETÉSÉT, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖZMUNKAPROGRAM

TOLNANÉMEDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

1 850 000

1 665 000

TOLNANÉMEDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

27 394 000

27 394 000

IVÓVÍZKÚT LÉTESÍTÉSE

TOLNANÉMEDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

9 419 000

9 419 000

ÚT FELÚJÍTÁSA

TOLNANÉMEDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 060 000

2 754 000

JÁRDA FELÚJÍTÁSA

UDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 134 000

1 641 000

- 141 -

I.Helyzetfeltárás

ÖSSZEKÖTİ ÚT TERVEZÉSE

UDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

8 250 000

7 425 000

JÁRDA FELÚJÍTÁSA

UDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

3 021 071

2 114 750

JÁRDA FELÚJÍTÁSA

UJIREG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

702 180

491 526

FALUHÁZ FŐTÉSÉNEK KORSZERŐSÍTÉSE

VARSÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 100 000

1 470 000

SZILÁRD BURKOLATÚ UTAK LÉTREHOZÁSA

VARSÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

9 547 000

9 516 000

ADY E. UTCA BURKOLATFELÚJÍTÁSA

VARSÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 649 937

2 009 765

2004 Pályázat címe eMagyarország Pontok I. eMagyarország Pontok I.

Pályázó Tolnanémedi Község Önkormányzata Dúzs Község Önkormányzata

Óvodai játékok, egyéb eszközök pótlása

Koppányszántó Község Önkormányzata

Óvodai játékudvarok korszerősítése

Koppányszántó Község Önkormányzata

Szociális alapellátások fejlesztése – Étkeztetés feltételeinek javítása Szociális alapellátások fejlesztése – Étkeztetés feltételeinek javítása Többcélú kistérségi társulások létrejöttét célzó pályázat

Benyújtás helye IHM IHM TM Közoktatásfejlesztési Közalapítvány TM Közoktatásfejlesztési Közalapítvány

Összeg Nem forintosítható Nem forintosítható

Koppányszántó Község Önkormányzata

ESZCSM

213.000,-

Szakály Község Önkormányzata

ESZCSM

800.000,-

TCT

BM

95.000.000,-

- 142 -

113.000,200.000,-

I.Helyzetfeltárás

ROP 3.2.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása ROP 2.3. Regölyi Óvoda külsı-belsı felújítása AVOP 3.2.21. – Mezıgazdasági út építése AVOP 3.2.21. – Mezıgazdasági út építése HEFOP 2.2. Kistérségi szerkezetátalakítási programok támogatása Bőnmegelızés a Tamási kistérségben Élhetıbb Faluért szociális közmunkaprogram Élhetıbb Faluért szociális közmunkaprogram Szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó gépbeszerzés Községháza épületének korszerősítése Szociális-Kulturális-Oktatási egység fejlesztése Közút rekonstrukció Személyszállító kisbusz beszerzése Általános iskola rekonstrukciója Belterületi utak rekonstrukciója Polg. Hiv nyílászáró cseréje Orvosi rendelık felújítása Közúti Kapos-híd K-5 jelő csapadékvíz bekötés építési munkái Regöly Község járdáinak rekonstrukciója Közhasznú célokat szolgáló gépbeszerzés

TTÜ KHT.

Irányító Hatóság

Elbírálás alatt

Regöly Község Önkormányzata

Irányító Hatóság

Elbírálás alatt

Iregszemcse Község Önkormányzata

MVH

Elbírálás alatt

Móri István egyéni vállalkozó, Regöly

MVH

Elbírálás alatt

Szekszárd Térségi Fejlesztı Ügynökség KHT. – TTÜ KHT.

Irányító Hatóság

Elbírálás alatt

TCT

MTRFH

10.000.000,-

TCT

BM OBmK

2.325.000,-

Tolnanémedi Község Önkormányzata

FMM

7.310.030,-

Tolnanémedi Község Önkormányzata

FMM

6.326.524,-

Belecska Község Önkormányzata

TMTT

2.613.000,-

Iregszemcse Község Önkormányzata Koppányszántó Község Önkormányzata Mucsi Község Önkormányzata Ozora Község Önkormányzata Ozora Község Önkormányzata Pincehely Község Önkormányzata Pincehely Község Önkormányzata Pincehely Község Önkormányzata

TMTT

4.488.623,-

TMTT

1.608.000,-

TMTT TMTT TMTT TMTT TMTT TMTT

3.139.000,6.229.562,695.076,2.807.144,1.307.304,3.972.291,-

Pincehely Község Önkormányzata

TMTT

964.283,-

Regöly Község Önkormányzata Szakály Község Önkormányzata

TMTT TMTT

5.465.000,572.812,-

- 143 -

I.Helyzetfeltárás

Polg. Hiv. tetıszigetelése Szolgálati lakás tetıcseréje Orvosi rendelı felújítása Belterületi utak rekonstrukciója Mezıgazdasági gép és géptartozékok Miszlai mővelıdési ház vizesblokk kialakítása Polgármesteri hivatal belsı villamos hálózatának felújítása Települési terv készítése Petıfi és a Táncsics u. közötti gyalogút felújítása E Magyarország Pont kialakítása, számítógép beszerzése Tolnanémedi mőv. ház akadálymentesítése Polgármesteri Hivatal külsı nyílászáróinak cseréje Belterületi utak rekonstrukciója Polgármesteri Hivatal rekonstrukciója Településrendezési terv elkészítése Mővelıdési Ház bıvítése vizesblokk, szennyvíztároló Földutak talajstabilizációs eljárással történı kezelése Településrendezési Terv Településrendezési Terv Vízelvezetı rendszerek kiépítése Szoc. foglalkoztatáshoz kapcsolódó gépbeszerzés Táncsics u. járda aszfaltozása

Szakály Község Önkormányzata Szakály Község Önkormányzata Tolnanémedi Község önkormányzata Újireg Község Önkormányzata Fürged Község Önkormányzata

TMTT TMTT TMTT TMTT TMTT

2.429.000,2.688.750,5.104.217,1.400.000,4.345.391,-

Miszla Község Önkormányzata

TMTT

2.583.315,-

Hıgyész Község Önkormányzata

TMTT

1.166.000,-

Varsád község Önkormányzata

TMTT

2.832.000,-

Udvari község Önkormányzata

TMTT

2.090.000,-

Szakály Község Önkormányzata

IHM

Nem forintosítható

Tolnanémedi Község Önkormányzata

NKÖM.-DD

2.000.000,-

Dúzs Község Önkormányzata

TEKI

2.433.993,-

Értény Község Önkormányzata Felsınyék Község Önkormányzata Iregszemcse Község Önkormányzata

TEKI CÉDA TEKI

3.726.000,4.943.174,3.921.750,-

Kalaznó Község Önkormányzata

TEKI

2.144.132,-

TEKI

2.264.177,-

TEKI

2.567.000,-

TEKI

768.000,-

TEKI

4.713.000,-

Nagyszékely Község Önkormányzata

TEKI

2.916.999,-

Nagyszokoly Község Önkormányzata

TEKI

4.084.623,-

Keszıhidegkút Község Önkormányzata Kisszékely Község Önkormányzata Koppányszántó Község Önkormányzata Nagykónyi Község Önkormányzata

- 144 -

I.Helyzetfeltárás

Nagyszokoly Község infrastrukt. feltételeinek jav. Palatetı design szigetelés Óvoda konyha rekonstrukciója és gázellátása Irodai gépek és bútorok beszerzése Közhasznú gépbeszerzés Orvosi rendelık, védınıi helyiség és gyógyszertár korszerősítése Mővelıdési ház korszerősítése Szolgáltatóház külsı-belsı felújítása

Nagyszokoly Község Önkormányzata

CÉDA

378.386,-

Szárazd Község Önkormányzata

TEKI

2.215.115,-

Újireg Község Önkormányzata

TEKI

2.586.000,-

Dúzs-Mucsi-Kalaznó Felsınyék Község Önkormányzata

TRFC TRFC

10.000.080,6.785.000,-

Regöly Község Önkormányzata

TRFC

12.000.000,-

Tolnanémedi Község Önkormányzata Regöly Község Önkormányzata

TRFC AVOP

10.000.000,Felfüggesztve

Fenti adatokból látható, hogy a kistérségben az elmúlt három évben fıként a mőszaki infrastruktúra fejlesztését célzó beruházások történtek meg. A kistérség településein sor került a földgáz-bevezetésre, a Polgármesteri Hivatalok, továbbá az önkormányzatok által fenntartott intézmények (óvodák, általános és középiskolák, gondozási központok, mővelıdési házak, egészségügyi központok felújítására, továbbá a rossz állapotú, esetenként hiányos, kiépítetlen települési belsı úthálózat rekonstrukciójára, járdák építésére. E fejlesztések eredményeképpen a térség települései élhetıbbé váltak, amit jól példáz az elvándorlás egyre csökkenı mértéke is. A mőszaki infrastruktúra fejlesztése mellett elırelépés mutatkozott a humán infrastruktúra fejlesztésében is, gondoljunk csak a tamási Vályi Péter Szakképzı Intézet fejlesztésére, új képzési formák beindítására. A kistérségi központban (Tamási) két olyan szellemi mőhely kezdte meg mőködését – Tamási Térségfejlesztı Ügynökség KHT. és Tamási Innovációs Központ KHT. – melyek munkája pozitívan befolyásolja a kistérség mindennapjait. Látható, hogy e magas munkanélküliségi rátával sújtott kistérségben több sikeres, ám csak átmeneti megoldást nyújtó közmunkaprogram zajlott le. A jövı célkitőzései között szerepel olyan, a tartós munkanélküliek és hátrányos helyzetőek számára tervezett foglalkoztatási esélynövelı programok beindítása, melyek segítségével e célcsoport képzettséget és szakmai gyakorlatot szerez és ismét a munkaerı-piac aktív résztvevıjévé válik.

- 145 -

I.Helyzetfeltárás

6. Egyéb absztrakt erıforrások 6.1. Komplex terület/település- illetve gazdaságfejlesztési programok, településrendezési tervek, egyéb stratégiai dokumentumok Megvalósítható tervek, fejlesztési programok A Tamási kistérség településeinek 90 %-a rendelkezik településrendezési tervvel, 10 %-uk most készítteti azt. A kistérség több meghatározó fejlesztési programmal, dokumentummal rendelkezik. Ezek a következık: A Tamási kistérség vidékfejlesztési programja, 1999 - Helyzetfeltárás - Stratégia - Operatív program A Tamási kistérség agrár- és vidékfejlesztési programja. 2004 - Helyzetfeltárás - Stratégia - Operatív program A Tamási kistérség turizmusfejlesztési programja Gazdasági erıforrások felmérése a Tamási kistérségben, 2003 Kistérségi fejlesztési koncepció 2004-2006. 6.2. A kistérség vállalkozásainak száma és jellemzıik: egyéni és társas vállalkozások, a társas vállalkozások megoszlása gazdálkodási forma szerint (Kft., Bt., Rt., Szövetkezet, Kkt,. Kht.), a vállalkozások éves árbevétel szerinti, illetve a foglalkoztatottak száma (0 fı vagy ismeretlen, 1-9 fı, 10-19 fı, 20-49 fı, 50-249 fı, 250 fı vagy több) szerinti kategóriája, iparági besorolásuk a fıtevékenység alapján Kevés vállalkozás, sok egyéni kényszervállalkozó A gazdaság szerkezete A tamási kistérség gazdasági szerkezete a rendszerváltást követıen alapvetıen megváltozott. Az 1960-70-es évek során létesített gyáregységek, állami gazdaságok, ipari- és mezıgazdasági szövetkezetek megszőntek illetve a privatizáció során több részre szakadtak. A fogyasztási szövetkezetek gazdaságtalanul üzemelı üzleteiket, bezárták. Az 1990-es években a kistérség hagyományosan mezıgazdasági jellege mellett -az 1970-es évek hatásaként megjelent ipari tevékenységekre alapozva- elsısorban építıipari és fémfeldolgozó ipari és könnyőipari területen- jelentıs számú ipari vállalkozás jött létre. Sajnos ezek közül a könnyőipari vállalkozások –a könnyőipar egész Európára kiterjedı válsága miatt -szinte teljes egészében megszőntek. Jelentıs mértékben megnövekedett a kereskedelmi, szolgáltató vállalkozások száma is. A kereskedelem, javítás területén tevékenykedık 71,5 %-a kistıkéjő, 1-1 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás, árbevételük nem haladja meg a 20 mFt-ot. A - 146 -

I.Helyzetfeltárás

mezıgazdasági jellegő vállalkozások az összes gazdálkodók 11,7 %-át teszik ki, ez a szám nem tartalmazza a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységet folytatókat, akik szintén jelentıs szerepet foglalnak el a kistérség gazdasági életében. Gazdálkodók megoszlása fıtevékenységük alapján

12%

16%

2%

8%

2%

10%

14% 4%

5%

22%

5%

Mezıgazdaság

Ipar

Építıipar

Kereskedelem, javítás

Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

Szállítás, raktározás

Pénzügyi tevékenység

Gazdasági szolgáltatás

Oktatás

Egészségügy szociális ellátás

Egyéb

1. ábra

- 147 -

I.Helyzetfeltárás

A gazdasági szolgáltató tevékenységet végzık 75,9 %-a, egyéb gazdasági szolgáltató tevékenységet végez. A kistérség gazdálkodóinak jelentıs része 62,2 %-a egyéni vállalkozó, 24,6 %-a gazdasági társaság és mindössze 1,5 % a szövetkezetek aránya, a többi közhasznú társaság, alapítvány és egyéb gazdálkodók. Tıkeerıs részvénytársaság a térségben mindössze 5 található, ezek közül kettı érdemi tevékenységet nem folytat.

Gazdálkodók összetétele gazdálkodási forma sz erint

3% 0% 2%

8%

0% 10%

14%

63% 0%

Egyéni vállalkozás

Közkereseti Társaság

Betéti Társaság

Korlátolt Felelısségő Társaság

Részvénytársaság

Szövetkezet

Közhasznú társaság

Alapítvány

Egyéb

2. ábra Az elmúlt 10 évben a kistérségbe jelentıs a tıkebeáramlás nem történt, néhány vállalkozás (Hıgyészi Agrokémiai Kft; Simotrade Kft; Hirt Autó Kft, Tam-Bau Kft) jelentısen megerısödött, sikerült piaci pozíciójukat is megerısíteni. Ugyanakkor jelentıs vállalkozások (Szemcsés-Hús Kft; Pasha Kft) szüntették meg tevékenységüket. Várhatóan még ez év elsı félévében megszőnik a Fino Kft Tamási üzeme is. Sajnos a várva várt turisztikai beruházások is elkerülték a térséget, egyedül a hıgyészi Aponyi Kastélyszálló kialakítása jelentett elırelépést a turisztikai fejlesztések területén. A tamási termálfürdı jelentıs fejlesztéséhez, téliesítéséhez sem forrást, sem befektetıt nem sikerült találni a tulajdonos Tamási Víz- és Csatornamő Kft-nek és Tamási Város Önkormányzatának. A kistérség turisztikai fejlesztési koncepcióval rendelkezik, ugyanakkor a turisztika területén érdekelt vállalkozások között hiányzik a megfelelı együttmőködés. Nincs a térségben megfelelı turisztikai szervezı erı. A kistérségben továbbra is jelentıs a gazdálkodók koncentrációja, e tekintetben Tamási jelentısége meghatározó. A kistérségben további hat olyan település található, ahol jelentıs a

- 148 -

I.Helyzetfeltárás

gazdálkodók száma. Ez a hét település a térség gazdálkodóinak 76 %-át tudhatja magáénak. (3.ábra)

Gazdálkodók száma településenként

Pincehely 162

Simontornya 262

Tamási 941

Ozora 118

Többi 24 település 645

Iregszemcse 194 Hıgyész 228

Gyönk 136

3. ábra A 3. ábra alapján jól látható, a térség 2686 gazdálkodójából 24 településen mindössze 645 található, ezek közül is 98 nem vállalkozási jellegő tevékenységet folytat, ezek többnyire alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek. Ezen a 24 településen él a kistérség lakóinak 37,7%-a, ugyanakkor a gazdálkodóknak csak 24%-a, a vállalkozásoknak pedig csak 23%-a található itt. Tamási tekintetében ez az aránytalanság még szembetőnıbb, hiszen ezen a településen a lakosság 22,6%-a él, ugyanakkor itt található a gazdálkodók 35%-a, a vállalkozások 35,6%-a. Gazdasági potenciálját tekintve Tamási jelentısége a térségben még mindig meghatározó. Ebben nagy szerepet játszik fekvése, természeti adottságai, turisztikai, közigazgatási jelentısége. A tamási kistérség területét tekintve a szekszárdi kistérség után a legnagyobb. A kistérség a megye területének 27%-át képviseli, a megyei népességnek azonban csak 17,5%-a él itt. A kistérség településszerkezete aprófalvas, népessége folyamatosan csökken. A településszerkezeti és demográfiai adottságok -kistelepülések elnéptelenedése, a lakosság elöregedése- mind kedvezıtlenül befolyásolják a kistérség gazdasági lehetıségeit. A 60 éven felüli népesség aránya a legmagasabb a megyében, 2%-kal haladja meg a megyei átlagot. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem 10%kal alacsonyabb a megyei átlagnál, az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó a megyei átlagnak csak 60%-a. A kistérség regisztrált munkanélküliek aránya 10,1% , ez a megyében a legmagasabb. A pályakezdı munkanélküliek aránya 6,3% ami viszont legalacsonyabb a megye kistérségei között. A pályakezdık alacsony munkanélküli rátájának egyik oka sajnos a fiataloknak a kistérségbıl történı folyamatos és egyre nagyobb mértékő elvándorlása. A másik ok valószínőleg a kistérség fejlett és rugalmas oktatási kultúrája (Vályi Péter Szakképzı Iskola Tamási, B.B.Á. Gimnázium Tamási, Vak Bottyán Általános és Szakképzı - 149 -

I.Helyzetfeltárás

Iskola és Gimnázium Simontornya, Tolnai Lajos Kéttannyelvő Gimnázium Gyönk) , ami a jövıre nézve kedvezı és jelentıs gazdasági potenciált jelent a térség számára.

A gazdasági szervezetek jellemzıi A gazdasági szervezetek jellemzıi tevékenységi területük alapján A KSH 2004 márciusi áprilisi adatai szerint a tamási kistérségben 2686 gazdálkodót regisztrált ebbıl 82 alapítvány és 226 egyéb gazdálkodó szervezet (jellemzıen egyesületek). Vállalkozások megoszlása tevékenységi területük szerint Tevékenységi terület Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ipar, építıipar Kereskedelem, javítás Szállítás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Pénzügyi, gazdasági szolgáltatás Oktatás, egészségügyi szociális ellátás

Tamási kistérség 13,1% 20,8% 24,9% 5,2% 6,2% 19,8% 10,0%

Tolna megye 8,9% 20,6% 22,6% 4,7% 4,5% 27,5% 11,2%

Forrás:KSH 2003

1. táblázat A mezıgazdasági, erdıgazdálkodási és halászati ágazatban 4,2%-kal több vállalkozás tevékenykedik, mint a megyei átlag. A kistérség megyén belüli turisztikai irányzatát jelzi, hogy a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén mőködı vállalkozások száma 1,7%-kal meghaladja a megyei átlagot. A megyei átlagtól a pénzügyi, gazdasági szolgáltató ágazatnál a legnagyobb az elmaradás (7,7%). Ezen ágazat fejletlensége a kistérségben mindenképpen fejlesztésre szorul, hiszen a gazdasági fejlesztések egyik alappillérét jelenthetik a térségben mőködı pénzügyi, gazdasági szolgáltató vállalkozások. A gazdasági szervezetek foglalkoztatási jellemzıi A kistérségre jellemzı, hogy a nagyobb foglalkoztatotti létszámot alkalmazó vállalkozások elsısorban a térség két városában (Tamásiban és Simontornyán) alakultak ki. A kistérség perifériáin található településeken jelentıs foglalkoztatottat alkalmazó vállalkozás nem található. Ez különösen jellemzı a térség nyugati (Koppányszántó, Értény) és keleti (Udvari, Szárazd Miszla) térségére.

- 150 -

I.Helyzetfeltárás

gazdálkodók száma (db)

Foglalkoztatottak száma létszám kategóriánként 2500

2040

2000 1500 1000 500

291

271

Ismeretlen

0

36

37

10

1

10-19

20-49

50-249

250-

0 1-9

Létszám kategóriák (fı)

4. ábra A 4.ábrán jól látható, hogy a kistérségben lévı gazdálkodók többsége (75,9%-a) 1-9 fıt foglalkoztat csak. Az ismeretlen, még nem besorolt létszám-kategóriában szereplı 291 gazdálkodó jelentıs része alapítvány, egyesület valamint betéti társaság. A betéti társaságok zöme valószínőleg a beltagon(okon) kívül alkalmazottat nem foglalkoztat. A foglalkoztatottat nem alkalmazó gazdálkodók többsége alapítvány illetve egyesület, melyek fontos szerepet jelentenek a térség életében, de foglalkoztatási szempontból nem bírnak jelentıséggel. Jelentıs még a foglalkoztatottat nem alkalmazó Kft-k (59 és szövetkezetek (22) száma. Az 5.ábrán látható, hogy az 1-9 fıt foglalkoztató gazdálkodók 74%-a (1498 gazdálkodó) csak 1 fı foglalkoztatását jelenti, ezek között 1659 egyéni vállalkozás és 227 betéti társaság található akik a személyes közremőködésre kötelezetteken kívül alkalmazottat nem foglalkoztatnak.

Az 1-9 fıt foglalkoztató gazdálkodók által foglalkoztatottak szám ának alakulása

9%

4%

13%

74%

1 fı

2 fı

3-4 f ı

5.ábra

- 151 -

5-9 f ı

I.Helyzetfeltárás

A kistérségben mindössze egy olyan vállalkozás található, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladja a 250 fıt, Ez a Massive Hungaria Villamosipari Termelı Kft. A Massive Kft a kistérség legnagyobb foglalkoztatója átlagos statisztikai létszáma a 300-499 fı foglalkoztatotti kategóriába tartozik. A vállalkozás árbevétele meghaladja a 4 000 millió Ft-ot. A kistérség számos kisvállalkozása számára is munkalehetıséget biztosít, így e vállalkozás jövıje, gazdasági, piaci döntései meghatározóak a térség számára. A 150-199 fıt foglalkoztató vállalkozások között két szövetkezet található, egyik a kistérség legnagyobb fogyasztási szövetkezete a KOP-KA ÁFÉSZ Tamási, a másik pedig a Simovill Ipari Szövetkezet Simontornyán. Szintén a 100 fı fölötti foglalkoztatottat alkalmazók közé tartozik a Simotrade Kft Simontornyán, a Pápa-Pig Sertéstenyésztı Kft. Szakályban valamint a Gyulaj Vadászati Rt. Tamásiban. A 20-49 fıt foglalkoztató vállalkozások között 2 egyéni vállalkozó található, közülük egy a Massive Kft alvállalkozója volt, de 2004-ben a Massive Kft-nél bekövetkezı forgalom csökkenés és termelés átszervezés miatt elveszítette megrendeléseit és jelentısen, mindössze két fıre csökkentette alkalmazottai számát. Összességében megállapítható, a kistérségben mőködı vállalkozások jelentıs része foglalkoztatottat nem vagy csak minimális számban alkalmaz. A vállalkozások zöme a megélhetésért és a piacon maradásért küzd, fejlesztésre, piaci növekedésre jelen helyzetben a térségben nincs lehetısége. A kistérség kereskedelmi szolgáltató vállalkozásai számára jelentıs kihívást jelentetnek az egyre szaporodó bevásárló központok, ma már Tamásiban is megtalálható a Penny Market, illetve 30-40 km-es körzeten belül elérhetı a TESCO, Spar, és az OBI is. Jelenleg Tamásiban két multinacionális kiskereskedelmi üzletlánc (LIDL, Spar) folytat elıkészületeket üzlet nyitására. Ez elsısorban az élelmiszer kiskereskedelmet érinti, de kihat a tartós fogyasztási cikk kereskedelem területére is. Nagy kérdés, hogy ezekre a kihívásokra hogyan lesznek képesek megtalálni a választ akiskereskedık. Kitörési pontot jelenthet a térség számára az idegenforgalom, azonban e területen az elmúlt évtizedben nem történt jelentıs elırelépés. Ennek egyik oka elsısorban Tamási és Pári körzetében nem sikerült elıre lépni a turisztikai fejlesztések területén. A másik ok a térség infrastrukturális hiányosságai. A Nemzeti Fejlesztési Terv és más regionális pályázatok sokat segíthetnek a térség önkormányzatai számára. Ugyanakkor a kistérség önkormányzatainak nehéz anyagi helyzete miatt, gyakran nagy nehézséget okoz a pályázatokhoz szükséges minimális önerı biztosítása is. A gazdasági szervezetek forgalmi adatainak jellemzıi A kistérség vállalkozásainak 2003. évi KSH adatai alapján megállapítható mindössze 14 olyan vállalkozás található melyeknek éves árbevétele meghaladja a 500 millió forintot. Ezek közül egy vállalkozás 2004-ben -a húsipar válsága miatt- felszámolásra került és megszőnt. A 14 vállalkozás között egy mezıgazdasági termelıszövetkezet, egy fogyasztási szövetkezet, egy ipari szövetkezet, egy részvénytársaság és tíz korlátolt felelısségő társaság található.

- 152 -

I.Helyzetfeltárás

Gazdálkodók száma árbevétel kategóriánként

1993 145

106 10 418

4 10

Ismeretlen

0-20 mFt

21-50 mFt

51-300 mFt

301-500 mFt

501-700 mFt

700- mFt

6.ábra A 0-20 mFt árbevétel kategóriába tartozó gazdálkodók száma 1993, ebbıl 175 alapítvány és egyéb gazdálkodó. A vállalkozások száma 1818, ez az összes vállalkozás 76,5%-a. Az ismeretlen árbevétel kategóriába tartozó vállalkozások száma 287 (12,1%), ezek jelentıs része (78,4%-a) egyéni vállalkozás. Sajnos a Központi Statisztikai Hivatal nem rendelkezik a 020mFt árbevétel kategória tekintetében részletesebb bontással. Így csak feltételezhetı, az 1818 vállalkozás jelentıs része nem a kategória felsı széléhez közeli árbevétellel rendelkezik. Erre enged következtetni az a tény is, hogy a foglalkoztatottak tekintetében 1492 vállalkozás csak 1 foglalkoztatottat alkalmaz, hiszen ekkora árbevétel mellet –ismerve a foglalkoztatás közterheit és az egyes tevékenységek jövedelmezıségét- nem is lehet több alkalmazottat foglalkoztatni. 21-300 mFt árbevétel kategóriába tartozó vállalkozások száma mindössze 251, amely rendkívül alacsonynak tekinthetı. Pedig ez az árbevétel kategória lenne az, mely a vállalkozó számára megfelelı jövedelmet képes biztosítani, és megfelelı pénzügyi alapot biztosíthatna a vállalkozás tovább fejlesztéséhez. A kistérség vállalkozásairól általában elmondható, azok jövedelemtermelı képessége csekély, tıkeerejük minimális. Nagyon sok közöttük a kényszervállalkozás. A kistérség egyes településeinek gazdasági jellemzıirıl A kistérség 18 településén a vállalkozások száma kevesebb, mint 20-Értény, Fürged, Mucsi, Nagyszokoly kivételével egyik településen sem haladja meg az állandó lakosok száma az 500 fıt-, 7 településen a tizet sem éri el a vállalkozások száma. A 7 település egyike rendelkezik csak alapítvánnyal (Szakadát), egyesülettel is csupán négy. A településeken alig található olyan szervezet mely a civil közösségi életet szervezné, az idısek vagy a fiatalok támogatásával foglalkozna. A 18 településen él a kistérség állandó lakosságának 19,0%-a, ugyanakkor a kistérség vállalkozásainak csupán 8,0%-a található itt, a vállalkozások zöme is csupán 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, árbevételük is az elsı árbevételi kategóriába tartozik. Jellemzıen ezek a vállalkozások a helyi kiskereskedelemben, mezıgazdaságban illetve az építıiparban tevékenykednek.

- 153 -

I.Helyzetfeltárás

5 településen (Felsınyék, Magyarkeszi, Nagykónyi, Regöly, Tolnanémedi) a vállalkozások száma közel 50 –Regöly esetében valamivel magasabb ez a szám 64- Ezen az 5 településen a kistérség állandó lakosainak 14,7%-a él, és itt található a vállalkozások 10,6%-a. A települések állandó lakosainak száma átlagosan 1200 fı.

Pincehely és Szakály településeken a kistérségi átlagnak megfelelı számú vállalkozás mőködik, ez ezer lakosra számítva 56 vállalkozást jelent. Simontornyán (52) és Gyönkön (52) szintén a kistérségi átlag alatt marad az ezer fıre jutó vállalkozások száma. Meglepı Simontornya rendkívül alacsony ellátottsága vállalkozásokkal. Ozora esetében ez az érték meglepıen kedvezıen alakul 60 vállalkozás/1000fı . A fenti értékekre magyarázatul talán a település területének nagysága szolgálhat, hiszen Simontornya területe mindössze 34 km2 szemben Ozoráéval amely 59,5 km2 . Nem véletlen, hogy Ozorán körülbelül két és félszeres a mezıgazdasági ágazatban tevékenykedı vállalkozások száma. Az ezer lakosra jutó vállalkozások számában a kistérségben Tamási után a második helyet foglalja el Hıgyész (69 vállalkozás/1000fı), Kedvezı helyzete elsısorban fekvésének, hagyományosan fejlet iparának és a turizmusnak köszönhetı.

Tamásiban ezer lakosra 88 vállalkozás jut, és valószínőleg itt a legmagasabb a vállalkozások jövedelemtermelı képessége, hiszen a tíz hétszázmillió forintnál nagyobb árbevételt produkáló vállalkozás közül öt ebben a városban található. Itt található a kistérség legnagyobb foglalkoztatója a Massive Kft is. A településen 42 olyan vállalkozás van, amelynek éves árbevétele meghaladja az 50 millió forintot, ez az összes ilyen vállalkozás 32,3%-a

Összességében megállapítható, hogy Tamási város dominanciája gazdasági, közigazgatási és oktatási területen is jelentıs, a térség fejlıdése szempontjából meghatározó. A kistérség továbbra is megırizte mezıgazdasági jelentıségét hiszen e területen tevékenykedik a vállalkozások több mint 13,1%-a. Ugyanakkor meghatározó szerep jut a kereskedelmi és javító (24,9%), és a szálláshely szolgáltató és vendéglátó ágazatnak (6,2%). Nagyobb hangsúlyt kellene kapni a kistérségben a pénzügyi és a gazdasági szolgáltató ágazatnak, ezen belül is a komoly tıkeerıs vállalkozásoknak. Pénzügyi és gazdasági szolgáltató ágazatban a vállalkozások 71%-a egyéni vállalkozás, többségük biztosítási ügynöki tevékenységet lát el. 6.3. Ipari parkok Ipari parkok hiánya A Tamási kistérségben nincsen ipari parkká minısített terület. 6.4. A települések jelentıs iparőzési adót fizetı vállalkozásai Jelentıs iparőzési adót fizetı vállalkozások Település Belecska Diósberény

Vállalkozás neve E-On Rt. Genszler Bt.

Tevékenségi köre Áramszolgáltatás Csıszerelés - 154 -

I.Helyzetfeltárás

Gyönk

Hıgyész

Iregszemcse

Kisszékely

Magyarkeszi

Ozora

Pincehely

Simontornya

Szakadát Szakály Újireg Varsád

Schweitzer Bt. Manhalt és Társa Bt. Czigler Károlyné Vádi Kft. OTP Bank Rt. BHS Special L. és L. Ip. Kft. EMS Kft. Ideál Tex Kft. Matáv Rt. Kop-Ka Áfész Agroireg Ezermag Hajdú László Jakab J. Ötvös L. Gyulaj Rt. Agrár Kft. Meier J. Magánszemély Magánszemély Magánszemély Euro-Veal Kft. Bugyi Ozorai Táp Kft. Alisca Bau Kft. Szekszárd Takarékszövetkezet NÉVI Sütöde Prímagáz Rt. Junior-Galaxis Kft. Vörösmarty Mg. Kft. Baltrans Kft. Simotrade Kft. Simovill Ipari Szöv. Eurosim Bt. Technovill OTP Bank Rt. Bögyös Kft. Hoga Kft. Kékesi Agrár Pápa - Pig Agrokémia Agroireg Czikkhalas Kft.

- 155 -

Építıipar, kereskedelem Mezıgazdaság Mezıgazdaság Húsfeldolgozás Pénzügy Faipari gép- és szerszámforgalmazás Közúti fuvarozás, üzemanyagtöltı üzem Konfekciós Áruk gyártása Konfekciós Áruk gyártása Távközlés Bolti kiskereskedelem Mezıgazdaság Mezıgazdaság Mezıgazdaság Mezıgazdaság Kereskedelem Erdıgazdálkodás Mezıgazdaság Mezıgazdaság Mezıgazdaság Mezıgazdaság Fuvarozás Állattenyésztés Állattenyésztés, tápkészítés Építıipar Pénzügy Kenyér, tésztakészítés Gázenergiaszolgáltatás Mezıgazdaság Mezıgazdaság Közúti teherfuvarozás Villamossági berendezés Villamossági berendezés Lábbeli gyártása Villamossági berendezés Pénzügy Húsipar, mezıgazdaság Acél és tárolóeszközök gyártása Mezıgazdaság Állattenyésztés Ipar Mezıgazdaság Halászat

I.Helyzetfeltárás

6.5. Kistérségi turisztikai vonzerı-leltár Rozália-kápolna, Tamási A Kálvária-dombon található XVI. századi gótikus mőemléket a XVIII. és XIX. században is átépítették, így barokk és romantikus elemekkel gazdagodott. Nyáron istentiszteleteket tartanak benne. Simontornyai vár, Simontornya: A vár két tornyában Illyés Gyula emlékszobája található, továbbá a szépen helyreállított mőemlék épületben képzı- és iparmővészeti kiállítás látható. A vár nyári rendezvények helyszíneként is szolgál. Ozorai vár, Ozora: A várkastélyt Ozorai Pipo építtette, helyreállítása folyamatban van, jelenleg az Illyés Gyula emlékkiállítás anyaga tekinthetı meg az épületben. Deák-pince, Felsınyék: A présház arról nevezetes, hogy itt bujtatták a szabadság harc bukása után Deák Ferencet. Az épület építészetileg is értékes, látogatható. Szakályi tájház, Szakály: A tájházban az állattartó középparasztság tárgyi és építészeti emlékei találhatók, elızetes bejelentkezésre látogatható. Gyönki tájház, Gyönk: A tájházban sváb viselet, berendezés, használati tárgyak találhatók, elızetese bejelentkezésre látogatható. Tamási Galéria, Tamási: A galériában állandó kiállítás látható a Könnyő-család adományaiból, ezen kívül idıszaki kiállításoknak ad helyet. Somolyi-csonkatorony, Regöly: A Csonka torony Regöly közelében, a 65-ös úttól 3-400 m-re található, az egykori Somoly falu XIV. századi templomának maradványa. Gyönki evangélikus templom, Gyönk: A Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. Hıgyészi Német Nemzetiségi Győjtemény, Hıgyész: A győjtemény a Mővelıdési Házban található, egykori bútordarabokat és a helyi nemzetiségi viseletet mutatja be. Pári Német Nemzetiségi Győjtemény, Pári: A győjtemény számára jelenleg keresnek kiállítóhelyet. Sárdy - emlékszoba, Nagykónyi: A híres operett énekes hagyatékát tekinthetik meg az érdeklıdık, elızetes bejelentkezéssel.

- 156 -

I.Helyzetfeltárás

Turisták számára nem nyitott kastélyok: -

Eszterházy - kastély, Tamási Viczay – Kornfeld - kastély, Iregszemcse Mechwart - kastély, Belecska

Majd minden településen gyönyörő katolikus, református, evangélikus templomok találhatók, de néprajzi emlékkel is szinte minden falu rendelkezik, ezek a szüreti felvonulásokon, májusfa kitáncolásokon, arató felvonulásokon kerülnek felszínre. A múlt emlékeit ırzi továbbá a falvakban található számos a parasztporta. Természeti értékek Pacsmagi-tavak: A tavak értékes és ritka madárvilágukkal fokozottan védett természetvédelmi területnek számítanak. Nyaranta madarásztáborok, tavasszal és ısszel erdei iskola szervezéséhez biztosítanak helyszínt. Gyulaji-erdı: Az erdı világhírő dámvad állománnyal és néhány ritka növénnyel rendelkezik. A vadászturizmusban fıleg a külföldi vendégek a számottevık. A térségben kiépített, karbantartott túraútvonal nincs, de a környék szabadon bebarangolható, amelyhez segítséget jelent a közeljövıben készülı Tamási és környéke idegenforgalmi térkép is. A korábban említett kastélyok parkjait is többnyire természetvédelmi területnek nyilvánították.

Rendezvények Tamási Lovas Napok: A rendezvény az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan az idén 40. alkalommal került lebonyolításra, a külön erre a célra fenntartott pályán. Arató felvonulás, Tamási: Az augusztus 20-i rendezvénysorozat egyik kiemelkedı eseménye, több falu néptáncosai, énekesei, hagyományırzı csoportjai vesznek részt benne. Májusfa kitáncolás, Hıgyész: A rendezvényt a helyi mővelıdési ház szervezi. Kaposmenti Fiatalok Találkozója, Szakály: Az ismétlıdı rendezvény minden év június végén kerül megszervezésre. Jelentıs sportrendezvények továbbá a magyarkeszi, simontornyai, szakályi lovas versenyek, amelyek többnyire a település más eseményéhez is kapcsolódnak. Tófesztivál - Seenachtfest, Tamási: A fesztivált a Parkerdıben rendezik meg minden évben május végén. A magyar és német nyelvő zenés, táncos egész napos mősorok kellemes kikapcsolódást jelentenek a környék lakosságának és az itt üdülı vendégeknek. - 157 -

I.Helyzetfeltárás

Képzımővészeti alkotótábor, Iregszemcse: A tábor a mővészet iránt vonzódó fiataloknak nyújt igazi nyári élményt, és - az oktatóktól elleshetı fogásoknak köszönhetıen - szakmai fejlıdést. Szüreti felvonulás és bál, Tamási: Az október elején rendezett programon fellépnek a környék hagyományırzı csoportjai, de szerepelnek a megyei és országos hírő énekkarok, népi együttesek is. Ezen kívül a falvak szinte kivétel nélkül megrendezik saját szüreti felvonulásukat, melyre meghívják a szomszédos települések fiatalságát. A települések kiemelkedı eseményei továbbá a falunapok, amelyeken a településrıl elszármazottak kapnak meghívást, de a testvérvárosok, falvak is képviseltetik magukat. Csökken a falvakban tartott, a máskor kiemelkedı, sok embert vonzó állat és kirakodó vásárok száma. Mára szinte csak a csütörtöki tamási piacot látogatják a turisták és a környék lakói.

- 158 -

I.Helyzetfeltárás

6.6. Idegenforgalmi infrastruktúra helyzete (kereskedelmi szálláshelyek száma, vendéglátó egységek és osztályba sorolásuk, lakossági szolgáltatások) Gyengülı vendégforgalom A kistérség idegenforgalmáról általában: A térségbe érkezı vendégek, túlnyomórészt a tamási termálfürdıt keresik fel. Életkorukat tekintve nyugdíjasok, akik fıleg Németországból érkeznek, évente akár többször is. Az utóbbi idıben egyre növekszik a házat, szılı telket vásárló holland idısek száma, akik általában bekapcsolódnak a települések életébe is, elsısorban Simontornyán. Az ideérkezı vendégek motivációját fıleg a víz jelenti, az egyéb célú utazás jelenéktelen. Ez alól kivételt a kitelepített lakosság rokonlátogatása, illetve a testvérvárosi rendezvények által indukált vendégforgalom jelent. A belföldi vendégek fıként a megyébıl, illetve Fejér és Veszprém megye Tolna megye felé esı részérıl érkeznek vendégek. Rossz idı esetén nagy számban jönnek a Balaton déli partján nyaraló turisták is. A fıszezonban a nyugdíjasok száma csökken, helyettük kisgyermekes családok érkeznek. A térség vendégkörébıl szinte teljesen hiányoznak a 18-26 éves fiatalok, akik nem találnak számukra több napra vonzó programot. Évrıl évre csökken a 15-20 éve rendszeresen visszatérık száma is. Az ideutazás zöme gépkocsival történik, többen itt hagyják a lakókocsijukat a következı évre is. Az autóbusszal történı közlekedés erısödik, ehhez jelentısén hozzájárult az a lehetıség, hogy a hét öt napján autóbuszjárat közlekedik Németországba és vissza. Új jártok indításával újabb német területek is küldı területekké válhatnának, de az engedélyek megszerzésének nehézsége több vállalkozót visszatart. A vasúti közlekedés szüneteltetése miatt e közlekedési eszköz kevésbé jelentıs. Ez alól kivételt jelentenek nyáron a Balatonig közlekedı nemzetközi turista vonatok. Vendégforgalom küldı országok szerint 2004. év Átlagos Vendégek elızı év száma

aránya

%-ában

Vendégéjszakák Elızı év száma

aránya

%-ában

tartózkodási idı elızı év nap

%-ában

Tamási kistérség Mindösszesen

644

- 159 -

100

93,7

1 209

100

93

1,9

99,2

I.Helyzetfeltárás

Európai országok összesen

71

11

136,5

146

12,1

101,4

2,1

74,3

19

3

95

47

3,9

94

2,5

98,9

Belgium

1

0,2

**

4

0,3

**

4

**

Franciaország

9

1,4

**

9

0,7

**

1

**

Hollandia

-

-

-

-

-

-

**

**

Ebbıl: Ausztria

Nagy-Britannia

-

-

-

-

-

-

**

**

25

3,9

113,6

61

5

88,4

2,4

77,8

Norvégia

-

-

-

-

-

-

**

**

Olaszország

2

0,3

200

3

0,2

75

1,5

37,5

Románia

2

0,3

66,7

2

0,2

66,7

1

100

Svájc

3

0,5

300

6

0,5

300

2

100

Szlovákia

2

0,3

**

3

0,2

**

1,5

**

Szlovénia

7

1,1

**

9

0,7

**

1,3

**

Egyéb európai országok

1

0,2

**

2

0,2

**

2

**

56

8,7

119,1

124

10,3

91,2

2,2

76,5

1

0,2

33,3

6

0,5

120

6

360

-

-

-

-

-

-

**

**

Németország

Európai Unió országai Amerikai országok összesen Ebbıl: U.S.A. Egyéb amerikai országok

1

0,2

100

6

0,5

600

6

600

Külföld összesen

72

11,2

130,9

152

12,6

102

2,1

77,9

Belföld összesen

572

88,8

90,5

1 057

87,4

91,8

1,8

101,5

A táblázat adataiból kitőnik, hogy 2004-ben a Tamási kistérségbe látogató külföldi vendégek száma a 2003. évhez viszonyítva növekvı, még a belföldi vendégek száma csökkenı tendenciát mutat. 30 %-al több külföldi, és közel 10 %-kal kevesebb belföldi látogat a kistérségbe. A külföldiek által itt töltött vendégéjszakák aránya 2%-al nıtt a 2003-as évhez képest, azonban a belföldiek által itt töltött éjszakák aránya közel 10 %-os visszaesést mutat. A külföldiek általi átlagos tartózkodási idı több mint 20 %-kal kevesebb, ugyanakkor a belföldi csekély növekedést mutat. Látható, hogy a külföldi vendégek zöme Németországból látogat a térségbe, ami fıleg az EU tagországok körében populáris. A tamási termálvíz miatt – ami kifejezetten kedvez a mozgásszervi megbetegedésekben szenvedıknek – évrıl évre sok német nyugdíjas turista érkezik a városba. Sokuk már rendelkezik helyben ingatlannal (nyaraló, lakás) is. Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szállástípusonként 2004. év

- 160 -

I.Helyzetfeltárás

Átlagos Vendégek

Vendégéjszakák Elızı év

száma

aránya

%-ában

tartózkodási idı

Elızı év száma

Elızı év

aránya

%-ában

nap

%-ában

Tamási kistérség Mindösszesen

572

100

90,5

1 057

100

91,8

1,8

101,5

Szálloda összesen

517

90,4

84,5

973

92,1

89

1,9

105,4

****

501

87,6

82,1

941

89

86,3

1,9

105

**

16

2,8

800

32

3

1600

2

200

Panzió

55

9,6

275

84

7,9

144,8

1,5

52,7

Mindösszesen

2 292

100

90,8

4 051

100

98

1,8

108

Szálloda összesen

101,8

megye összesen 1 730

75,5

89,1

2 657

65,6

90,7

1,5

****

501

21,9

82,1

941

23,2

86,3

1,9

105

***

526

22,9

116,6

728

18

111,7

1,4

95,7

**

553

24,1

81,8

805

19,9

84,8

1,5

103,7

*

150

6,5

73,2

183

4,5

77,2

1,2

105,5

Panzió

350

15,3

97,5

697

17,2

80,4

2

82,5

Ifjúsági szálló

148

6,5

138,3

302

7,5

243,5

2

176,1

49

2,1

233,3

380

9,4

1809,5

7,8

775,5

Nyaralóház

Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szállástípusonként 2004. év Vendég külföld belföld

Elızı év=100,0% összes

Vendégéjszaka

külföld belföld összes külföld belföld

Elızı év=100,0%

összes

külföld

belföld

összes 86,5

Tamási kistérség Hıgyész

40

501

541

111,1

82,1

83,7

86

941

1 027

89,6

86,3

Kisszékely

-

18

18

-

138,5

85,7

-

36

36

-

70,6

41,9

Simontornya

2

15

17

100

1500

566,7

3

20

23

37,5

2000

255,6 683,3

Tamási

30

38

68

333,3

475

400

63

60

123

630

750

Összesen

72

572

644

130,9

90,5

93,7

152

1 057

1 209

102

91,8

93

447

2 292

2 739

98

90,8

91,9

1 166

4 051

5 217

107,4

98

100

2 063 17 008 19 071

89,4

98,1

97,1

6 868 32 733 39 601

104,8

96,1

97,5

megye összesen DÉL - DUNÁNTÚL ÖSSZESEN

- 161 -

I.Helyzetfeltárás

A táblázat adatai alapján látható, hogy a kistérségbe érkezık zöme nyaralása alkalmával szállodába száll meg. A megyei adatok szintén ezt a tendenciát támasszák alá. A turisták számára kedvelt pihenıhely a hıgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló, ahol a látogatók a kistérségben egyedülállóan emelt szintő szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Szálláshely-szolgáltatással, idegenforgalommal foglalkozó vállalkozások a kistérségben Szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás gazdálkodási formái az egyes településeken Gazdálkodási formák Település

Egyéni vállalkozás

Közkereseti Társaság

Betéti Társaság

Korlátolt Felelısségő Társaság

Részvénytársaság

Szövetkezet

Közhasznú Társaság

Alapítvány

Egyéb

Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi

1 4 6 5 11 3 1 4 -

-

1 1 1 1 4 -

1 4 2 -

1 -

-

-

-

-

- 162 -

Összesen 1 1 0 0 4 1 8 11 15 3 2 1 0 4 0 0

I.Helyzetfeltárás

Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád Összesen:

2 1 3 12 2 11 1 4 26 2 1 1 101

0

1 1 1 1 13 25

- 163 -

1 1 3 6 18

1

0

0

0

0

2 1 0 5 14 3 15 1 4 0 45 2 1 1 0 145

I.Helyzetfeltárás

Falusi turizmus a Tamási kistérségben A Tamási kistérségben nem beszélhetünk konkrétan falusi turizmusról. Egyedül Hıgyészen volt jól mőködı falusi vendéglátás, de mára az is megszőnt. Vannak olyan települések, ahol léteznek falusi vendégfogadók. Ilyen település Hıgyész mellett Ozora, Kisszékely, Újireg, Felsınyék, Keszıhidegkút, Iregszemcse és Szakály, a kérdıíves információ győjtésem alapján. (A KSH adatai alapján 2003.07.31.-én csak Hıgyészen, Ozorán, Keszıhidegkúton és Szakályban és Iregszemcsén van vendégház – 1.sz.ábra). A települések közül vannak olyanok, akiknél egyéb szálláslehetıség biztosított, de az étkezés már nem megoldott. A többi faluban nem lehet fizetıszállást találni. Ezekbıl is jól látszik, hogy nincs kiépített falusi turizmus egyik településen sem. 1. sz. ábra Vendégházak aránya Tamási kistérségben

1

Hıgyész

9

Iregszemcse 17

2

Keszıhidegkút Ozora Szakály

5

Forrás: KSH (2004) A tamási kistérség falusi vendégházaiban eltöltött éjszakákról szóló adatok nem arányosak a szálláshelyek számával. Hıgyészen 143 éjszakát töltöttek el vendégek a 17 vendégház, 72 férıhelyén, ami 2 éjszakát jelent 1 férıhelyre. A vendégek 76%-a belföldi és csak 24%-a külföldi. Iregszemcsén ez az arány ellenkezı. Az öt vendégház 37 férıhelyét 110 vendég használta ki, itt kicsivel több, 3 éjszaka az átlagos eltöltött idı. 64 vendég, 58% külföldi, 46, tehát 42% belföldi. Ozorán a 9 vendégházban 45 férıhely van regisztrálva. A kistérségben itt a legmagasabb az egy férıhelyre jutó vendégéjszaka száma, 3,25. A vendégek 100%-ban belföldiek. Keszıhidegkúton és Szakályban nem volt vendég regisztrálva 2003.07.31.-én. (3. sz.ábra).

- 164 -

I.Helyzetfeltárás

3.sz.ábra Vendégéjszakák száma 2003.07.31.-án

150 Hıgyész

100

Iregszemcse 50 0

Ozora

1

Forrás: KSH (2004)

Falusi turizmus kezdeményezései a Tamási kistérségben Ez a fejezet a Tamási kistérség polgármestereivel készített kérdıívek és Danka Vilmosnéval készített interjú feldolgozásából készült. A kistérségben elıször Hıgyészen kezdett felmerülni a falusi turizmus szervezésének gondolata. Ez 1991 óta mőködik. Ekkor még a kistérségben csak itt indult el a falusi turizmus. Hıgyészen a „Tulipán” Falusi Turizmus Szervezı Iroda megalakulásától számítjuk a falusi turizmus kezdetét. Az iroda feladata volt a helyi lakosok bevonása, valamint hogy megértesse a lakossággal, hogy a fizetıképes kereslet megjelenésével fejlıdik a falu és kiegészítı jövedelmet jelent számukra. A Tulipán irodát egy házaspár, Danka Vilmos és felesége Danka Vilmosné alapította. Tevékenységét 6 vendégfogadó házzal kezdte meg. A sikerek eléréséhez szükség volt a marketing eszközök igénybevételére. Az elsı évben csak kétnyelvő (magyar, német) szórólapokat készítettek, de nem jelentkezett hatása a vendégforgalom tekintetében. 1992-ben már az elızı évi tapasztalatokat figyelembe véve négy nyelven jelentették meg prospektusukat, amiben bıséges képek és információk voltak. Az iroda közvetítı szerepet töltött be vendég és vendégfogadó között. Az irodának szerzıdése volt a német TUI (Touristik Union International Gmbh & Co KG-Németország, Hannover) irodával. Ennek következményeként nagyobb mértékő volt a külföldi vendégek száma. A falusi turizmusban résztvevı összes szálláshely összkomfortos minısítéssel rendelkezett. Tehát a vendégek rendelkezésére bocsátott külön lakrészt, valamint fürdıszobát, televíziót, telefont és az autónak megfelelı elhelyezést. A szállás mellett programokkal is szolgáltak a vendégeknek. Ezek egyaránt voltak helyi és vidéki programok, amelyeket Budapestre vagy az Alföldre szerveztek. A vidéki kirándulásokat busz és idegenvezetı biztosításával oldották meg. Helyi program: bórkóstolás, pincelátogatás, sétakocsikázás hintóval vagy lovaskocsival, lovaglás, horgászat, vadászat, kézmőves tevékenységek megtekintése, illetve elsajátítása. A kulturális és történelmi értékek iránt érdeklıdök sem csalódtak. Ellátogathattak a környezı települések kulturális és történelmi értékeihez. Meglátogathatták a szomszédos falvak várait, kastélyait, templomait, valamint a Szakályban és Gyönkön található tájházakat, ahol megismerkedhettek az adott település népi hagyományaival. Ekkorra már 32 vendégfogadó ház tartozott az irodához. Ezek mindegyike összkomfortos vagy komfortos fokozattal rendelkezett. Ami azt jelenti, hogy a legmagasabb 4 és 3 napraforgós szállások. A szoba ára kezdetekben 700-800 Ft, majd 1998-ban 1400-1600 Ft, 2001-ben 2200-2500 Ft éjszakánként egy fı részére, amely tartalmazta a reggelit. Az ár változó volt attól függıen, hogy a vendég hazai vagy külföldi, valamint a gyermekeknek is járt kedvezmény. Az iroda vezetıje, Danka János halála után 1997-tıl felesége vette át a falusi turizmus szervezésének feladatait. Az iroda 2001-ben

- 165 -

I.Helyzetfeltárás

szüntette meg tevékenységét. Ma Hıgyészen nincs szervezett falusi vendéglátás, a szállások még fogadnak vendégeket, de ezeknek a száma igen alacsony. Ozora községben 1998-ban megalakult az Ozorai Vendégváró Egyesület. Az egyesületnek 11 vendégház (kérdıív alapján, a KSH adatai alapján: 9) a tagja, melyek komfortfokozata 2-3-4 napraforgós. A vendégházak minısítését a hıgyészi szervezı iroda vezetıje, Danka Vilmosné végezte. A vendégházak (8. sz. melléklet) igen sokrétő és érdekes szórakozási, kikapcsolódási lehetıségeket kínálnak. A programok között szerepel diótorta készítése törött dió és égetett cukor hozzáadásával, kézmőveshely-látogatás, ahol a pillekészítés, a kosárfonás, a szınyegszövés és a csuhéfonás fortélyai leshetık el, valamint lovaglás és kocsikázás. A településen keresztülfolyó Sió-csatornán napijeggyel lehet horgászni, ahol igen nagy számban fogható a ponty, amur, csuka, domolykó, kárász és keszeg. A vadásztársaságnál vadırök kíséretében a gyönyörő erdıkkel tarkított dimbesdombos tájon vadászatra is van lehetıség. A falut körülölelı hét domb igazán alkalmas a túrázásra, ahonnan szemet gyönyörködtetı kilátás nyílik Ozorára. A falu büszkélkedik kulturális látványosságokban is. Az Ozorai Pipo Várkastély 1416-ban épült, amelyet mára restauráltak, az épület egy része ad helyet Illyés Gyula Emlékmúzeumának. A várkastély mellett található a falu római katolikus temploma, amit 1423-ban kolostornak építettek, de 1545-ben a törökök elfoglalták a falut és lerombolták a kolostor nagy részét. Mint látható a település alkalmas falusi turizmusra: bıséges látnivaló, kikapcsolódási lehetıség, vendégfogadók. De mindezek ellenére nem mőködik. Hogy miért? Talán egyszerő a válasz. Vendégházak jelentıs számban vannak, de nincs olyan személy vagy szervezet, aki értékesítené ezeket. Ezen kívül teljes a marketing hiánya. A faluról készült prospektusok, szóróanyagok nem jutnak el a nagyközönséghez. Keszıhidegkút község igen kicsi település, mindössze 272 fı lakja. A majális egyben a falunap szerepét is betölti. Minden évben megtartják a szüreti felvonulást és november elsı vasárnapján a búcsút. A község a nevét a falu közepén lévı forráskútról kapta. A hidegkút elé az itt letelepült keszi törzs neve került, elıször Keszihidegkútnak, késıbb Keszıhidegkútnak nevezték el. A faluban egyelıre csak egy család foglalkozik vendégfogadással. Gästehaus zum Jäger (9. sz. melléklet), tehát Vadász-vendégházukban jelenleg öt személyt tudnak elszállásolni, de nem zárkóznak el a létesítmény bıvítésétıl sem. Eddig jobbára külföldi vendég-vadászok látogattak el Keszıhidegkútra, mert a környék gazdag nagyvadas terület. A település ingatlanainak 10%-a külföldi tulajdonban van. A városi emberek számára vonzóan csendes, hangulatos faluban talán többeknek is megérné a falusi turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázása. A nevezetes hidegkút mellett látványosság a falu tájháza. A keszıhidegkúti tájház a német nemzetiség hagyományainak, szokásainak állít emléket. A régi világot idézı, szép berendezés mellett eredeti, kézzel készült ruhák és berendezési tárgyak is láthatók itt. A hagyományos sváb szobán kívül két berendezett helyiség van még a tájházban, ahol hamarosan felújítási munkák kezdıdnek. Újiregben mára tíz lakóház van német és belga állampolgárok tulajdonában, s egy-két telket is vásároltak már. Idegenforgalmát jelentısen fellendítheti, ha elkészül az ugyancsak németek tervezte 90 fıs lakópark, amelyre bár van építési engedély, még most is az elıkészületeknél tart. A beruházó cég az 1,2 hektáros területen 400 négyzetméteres épületet, mellette harmincöt kisebb lakóházat építene fürdımedencével, teniszpályával. Korábban fıként idısebb német házaspárok érdeklıdtek az igényes, de nem luxuskörülményeket

- 166 -

I.Helyzetfeltárás

teremtı lakópark iránt. Három fontosabb látványosság található a településen a modern formákat követı 1993-ban épült katolikus templom, a falu középpontjában, a szabadidıpark bejáratánál álló Jász Emlékhelyet 2000-ben, a Millennium évében, a jászok idetelepülésének hetvenedik évfordulóján avatták fel. A község egyik legrégebbi épülete az egykori Zichyuradalom kúriája, amely a 19. század utolsó harmadában épült. Jelenleg faluház, presszó, orvosi rendelı, és vendégszobákat alakítottak ki falai közt. Ugyancsak az uradalmi múlt emléke az egykori iskola épülete, amelyben ma a község óvodája mőködik. A településen egy négy napraforgós vendégház várja azokat, akik pár napot szeretnének eltölteni Újiregben. Kisszékely község természeti környezete a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi területe. A település alkalmas arra, hogy üdülıkörzeté váljon. Ebben a kellemes környezetben két horgásztó található, ahol napijegy váltásával bárki horgászhat. A tóból fogható ponty, csuka, süllı, kárász, dévér, amúr, keszeg és van harcsa is. Az európai védettséget nyújtó Natura 2000 hálózat részát fogja képezi a Kisszékelyi-dombság. A védendı terület számos ritka és értékes madárfaj élıhelye, fészkel itt kis békászó-sas és fekete gólya is. Kisszékely nemcsak horgásztavairól, hanem gazdag vadászterületeirıl is nevezetes. A korábban vadásztársaságok kezelésében volt vadászterület másfél évtizede a Gyulaj Rt.-hez került. A kétezer hektáros területen 42 gímbika, 23 dámbika, 230 vaddisznó és 18 ızbak kilövése szerepel a vadgazdálkodási tervben. Hazai és külföldi vendégeket egyaránt szívesen látogatják ezt a területet. A vendégvadászok rendelkezésére egy tizenkét férıhelyes vadászház áll, amelyben nyaranként üdülıvendégeket is fogadnak. A ház nyári kihasználtsága még nem teljes, itt tehát szívesen látnának vendégeket. A ház körül napidíjas horgásztó szolgálja a kikapcsolódást, bárki felkeresheti. A település építészeti értékei közé tartozik a katolikus templom, aminek építését 1814-ben kezdték késı barokk stílusban. 1822-ben készült el. Az orgona egyidıs a templommal, muzeális érték. Felsınyék híres borairól, lankáin már 250 éve jó minıségő borok teremnek. Szılıültetvényei közel 180 hektáron borítják a dombokat. Magyarkeszi és Felsınyék között figyelnünk kell, hogy észre vehessük az erdıkaréjozta kis Tükrösi-tavat. Ez a megye legkisebb horgásztava, mindössze egy hektárjával. A nyéki emlékprésház a Deák-legenda miatt igazán becsben tartott. A faluban az 1836 körül átalakított római katolikus templom 15. századi, gótikus falmaradványokat ıriz. A késıbarokk, 1792 és 1796 között épített református templomot a XIX. század végén eklektikus stílusban építették át. A felsınyéki középkori földvár sáncainak nyoma ma is megfigyelhetı a Várhegyen. A várat a török 1557-ben rombolta le. A 107 méter magas Várhegyrıl és még inkább a 229 méter magas Garáb-hegyrıl tiszta idıben ellátni a badacsonyi hegyekig. Számos védett növény élıhelye Felsınyék határában a kolláti rét, amely 1993. július 14. óta helyi jelentıségő természetvédelmi terület. Értékes növénye a májustól júniusig virágzó mocsári kosbor, amelynek eszmei értéke tízezer forint. Akinek felkeltett érdeklıdését a település, az több napot is eltölthet ott. A szállást a falu egyetlen vendég fogadója biztosítja, amely 3 napraforgóval rendelkezik. Iregszemcse építészeti emlékeirıl nevezetes. A római katolikus templom, a kápolna és a Viczay-kastély. Az iregszemcsei római katolikus templom 1773 és 1776 között épült barokk stílusban. A kórus alatt a lourdes-i jelenések oltára látható, amely az iregszemcsei festımővész, Dabóczy József tervei alapján készült. A Kálvária-dombon álló kápolna egy 13-14. században épült templom szentélyét foglalja magába. A Viczay-kastélyt 1820-ban építtette klasszicista stílusban a nagybirtokos Viczaycsalád. A Viczayak még a század második felében túladtak rajta, és Esterházy Pál herceg

- 167 -

I.Helyzetfeltárás

tulajdonába került. Késıbb Weiss Manfréd vásárolta meg, s családi kapcsolatokkal lett a második világháború elıtti utolsó tulajdonosáé, Kornfeld Móricé. A kastély parkja helyi jelentıségő természetvédelmi terület. A hagyományos programok mellett mindig újabb programokkal várják az érdeklıdıket az évente szeptember 18-án megrendezésre kerülı falunapokon. Iregszemcsén 5 vendégház várja a vendégeket. Az étkezés a házaknál és a település éttermében is megoldható. Néhány adat a falusi vendéglátóhelyekre vonatkozóan: a magánszálláshelyek csoportosítása férıhelyek száma szerint 2003.07.31.-én Magyarországon 51836, a Dél-Dunántúlon 592, Tolna megyében 445 és Tamási kistérségben 163 férıhelyet regisztráltak. (2.sz.ábra) 1.sz. ábra Magánszálláshelyek férıhely kapacitása

600 500 400 300 200 100 0

Tamási kistérség

Tolna megye

DélDunántúl

Forrás: KSH (2004)

- 168 -

I.Helyzetfeltárás

6.7. Lobby tevékenységet végzı és pályázatíró szervezetek a kistérségben A kistérségben 3 szervezet foglalkozik pályázatírással, projektmenedzseléssel. Ezek a 4.3. fejezetben részletesen bemutatott Tamási térségfejlesztı Ügynökség KHT., a Tamási Innovációs Központ KHT., továbbá a Közép Hegyhát Fejlesztési Egyesület, melyek munkája jelentısen befolyásolja a kistérség fejlıdését. Megyei szinten pályázatkereséssel, pályázatírással foglalkozik a fent hivatkozott fejezetben szintén bemutatott Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is. 6.8. Testvérvárosi kapcsolatok Kevés testvérvárosi kapcsolat Települések: Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya

Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg

Testvértelepülés neve: Szentgerice

Ország: Románia

Eckental Waakirchen Werbach Uitgeest Marpingen Wernegrüner Milies Nyárádszereda Lanester Pribeta Stollberg, Würzen -

Németország Németország Németország Hollandia Németország Németország Görögország Románia Franciaország Szlovákia Németország -

- 169 -

I.Helyzetfeltárás

Varsád

-

-

6.9. Web-oldallal rendelkezı települések: Kevés web-oldallal rendelkezı település, feltöltés alatt álló web-oldalak Települések: Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsınyék Fürged Gyönk Hıgyész Iregszemcse Kalaznó Keszıhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora Pincehely Regöly Simontornya Szakadát Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari Újireg Varsád

Web-oldal címe: www.diosbereny.hu www.furged.hu www.gyonk.hu www.hogyesz.hu www.falvak.hu/iregszemcse www.kisszekely.hu www.mucsi.hu www.reise.info.hu/ozora www.simontornya.hu www.szakadat.hu www.tamasi.hu -

- 170 -

I.Helyzetfeltárás

6.10. Az önkormányzatok és intézményeik által nyújtott elektronikus szolgáltatások Elektronikus szolgáltatások hiánya A kistérség önkormányzatainál jelenleg nem mőködnek igénybe vehetı elektronikus szolgáltatások.

7. Települési probléma-leltárak Megoldatlan települési feladatok A kistérség települései elıtt álló megoldandó feladatok sürgısségük sorrendjében, a beruházások becsült költsége: Település

Megvalósítandó tevékenység Tervezett költség Helyi utak, járdák burkolatának rendbetétele 20 000 000 Ft Diósberény Vízelvezetés, árkok burkolása 50 000 000 Ft Szennyvízhálózat kiépítése 200 000 000 Ft Munkahelyteremtés 40 000 000 Ft Vezetékes gáz kiépítése 80 000 000 Ft Fürged Útépítés (Nagyszokoly-Fürged összekötı út) 200 000 000 Ft 45 000 000 Ft Belsı utak építése Településhez tartozó 3 puszta vízellátása 10 000 000 Ft Szennyvízhálózat kiépítése 1 000 000 000 Ft Iregszemcse Települést kiváltó útépítés 50 000 000 Ft 200 000 000 Ft Iskola korszerősítése Felszíni vízelvezetés 11 000 000 Ft Járda építés, felújítás 8 750 000 Ft Makadámutak bitumennel való ellátása 20 000 000 Ft Belvíz elvezetése, megszüntetése 12 000 000 Ft Szilárd útburkolat 180 méter hosszan Béke utca 8 000 000 Ft végéig Szennyvízhálózat kiépítése 150 000 000 Ft Iskolabusz vásárlása, üzembe helyezése 15 000 000 Ft Kalaznó Közmunkásoknak melegedı építése 17 000 000 Ft Fı utcát és a Petıfi utcát összekötı átjárók felújítása 1 200 000 Ft Donát patakon átívelı gyaloghíd újjáépítése 12 000 000 Ft 350 méter járda építése 1 800 000 Ft Új kultúrház építése 25 000 000 Ft Bituminos utak felújítása 30 000 000 Ft Játszótér építése 8 000 000 Ft Falugondnoki szolgáltatás bevezetése 3 000 000 Ft Ravatalozó rekonstrukciója 300 000 Ft Keszıhidegkút Mővelıdési Ház rekonstrukciója 2 000 000 Ft - 171 -

I.Helyzetfeltárás

Fürdı fejlesztése, felújítása Camping kialakítása Kulcsos Ház kialakítása Belterületi utak javítása Kisszékely Vízelvezetés, árkok javítása, karbantartása Nyári ifjúsági tábor kialakítása Kultúrház tetıszerkezetének cseréje Falugondnoki autó cseréje Óvodabıvítés Munkahelyteremtés Koppányszántó Csatornázottság Útfelújítás, építés Idısek otthona építése Munkahelyteremtés Belterületi utak javítása Külterületi utak felújítása Magyarkeszi Intézmények felújítása Falusi turizmus kialakítása - Malom Tornacsarnok építése Szennyvízelhelyezés, tisztítás Ivóvízkút fúrása Meglévı szennyvízhálózat bıvítése Középületek akadálymentesítése Munkahelyteremtés Miszla Út- és járdafelújítás Önkormányzati többcélú épület átalakítása, rekonstrukciója Önkormányzati irattár építése Turisztikai szálláshely kialakítása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Szennyvízhálózat kiépítése Járdák felújítása, építése Mucsi Vízelvezetés: árkok, patakmeder kotrása, mélyítése Falugondnoki gépkocsi cseréje Középületek, mőemlékek felújítása, renoválása Munkahelyteremtés Csapadékvízelvezetés, árkok felújítása Nagykónyi Utak, terek szilárd burkolattal való ellátása Középületek felújítása, akadálymentesítése Nagyszékely Ivóvízhálózat bıvítése Középületek akadálymentesítése

- 172 -

100 000 000 Ft 40 000 000 Ft 20 000 000 Ft 5 000 000 Ft 5 000 000 Ft 10 000 000 Ft 8 000 000 Ft 5 000 000 Ft 25 000 000 Ft 20 000 000 Ft 20 000 000 Ft 25 000 000 Ft 20 000 000 Ft 30 000 000 Ft 40 000 000 Ft 25 000 000 Ft 50 000 000 Ft 12 000 000 Ft 2 000 000 Ft 2 000 000 Ft 3 000 000 Ft 4 000 000 Ft 1 000 000 Ft 2 000 000 Ft 100 000 000 Ft 300 000 000 Ft 30 000 000 Ft 30 000 000 Ft 10 000 000 Ft 30 000 000 Ft 10 000 000 Ft 12 000 000 Ft 15 000 000 Ft

I.Helyzetfeltárás

Pincehely

Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Szennyvízhálózat kiépítése A község zsáktelepülési helyzetnek megszüntetése Mővelıdési Ház tetıszigetelése és főtésrekonstrukciója Helyi utak, járdák burkolatának rendbetétele Szennyvíztelep rekonstrukciója Engedély nélküli szilárd hulladéklerakó felszámolása, rekultivációja Belterületi csapadékvízelvezetı hálózat rendbetétele és kiépítése Szélessávú Internet-hozzáférés létrehozása, kiépítése Ivóvízhálózat felújítása, ivóvízminıség javítása Külterületi utak felújítása Csehfalvay kúria felújítása, helytörténeti emlékszoba felújítása Falugazdász és a gyermekjóléti szolgálat elhelyezésére helyiség létesítése

Regöly

Simontornya

Szakadát

100 000 000 Ft 200 000 000 Ft 500 000 000 Ft 30 000 000 Ft 60 000 000 Ft 20 000 000 Ft 150 000 000 Ft 60 000 000 Ft 20 000 000 Ft 80 000 000 Ft 10 000 000 Ft 40 000 000 Ft 50 000 000 Ft

Szilárd burkolatú utak felújítása, építése 12 000 000 Ft Járdaépítés- és felújítás 5 000 000 Ft Ivóvíz minıségének javítása, vízhálózat felújítása 60 000 000 Ft Zöldterületek kialakítása, gondozása 11 000 000 Ft Csapadékvízelvezetı rendszer kiépítése 5 000 000 Ft Szennyvízhálózat kiépítése 800 000 000 Ft Települési központ rehabilitációja 26 000 000 Ft Idegenforgalmi vonzerı javítása, horgászturizmus és 200 000 000 Ft gyermeküdültetés Önkormányzati ingatlanok felújítása 10 000 000 Ft Ravatalozó építése 15 000 000 Ft Külterületi gerincutak építése 25 000 000 Ft Sportpálya építése 18 000 000 Ft Foglalkoztatottság jelentıs növelése 25 000 000 Ft Vállalkozások letelepítése 3 000 000 000 Ft Lakosság képzettségének fejlesztése 15 000 000 Ft Közintézmények ingatlanjainak fejlesztése 500 000 000 Ft Úthálózat fejlesztése 1 200 000 000 Ft Infrastruktúra kiépítése 2 000 000 000 Ft Önkormányzati bérlakások építése 500 000 000 Ft Zártkert infrastruktúra fejlesztése 500 000 000 Ft Utcák útburkolati hibáinak javítása 5 000 000 Ft Szennyvízhálózat kiépítése 200 000 000 Ft Közösségi Ház kialakítása 10 000 000 Ft

- 173 -

I.Helyzetfeltárás

Szakály

Szárazd

Tolnanémedi

Újireg

Lakóutak felújítása Szennyvízhálózat kiépítése Ivóvízhálózat felújítása Településrendezési terv elkészítése Hulladékgyőjtı sziget kialakítása Vízelvezetı árkok felújítása, építése Volt TEMAFORG telep újraindítása Belterületi infrastruktúra felújítása (új, járda, árok) Közterületek felújítása Szennyvízhálózat kiépítése Teleház kialakítása, üzemeltetése Szennyvízhálózat kiépítése Községház felújítása, bıvítése Járdák, árkok kiépítése, felújítása

Megvalósítandó beruházások tervezett összértéke a kistérségben:

- 174 -

75 000 000 Ft 1 000 000 000 Ft 60 000 000 Ft 5 000 000 Ft 556 000 Ft 2 674 000 Ft 300 000 000 Ft 150 000 000 Ft 60 000 000 Ft 500 000 000 Ft 15 000 000 Ft 150 000 000 Ft 23 000 000 Ft 15 000 000 Ft 16 049 280 000 Ft

I.Helyzetfeltárás

MELLÉKLETEK

- 175 -