A tabi Római Katolikus Általános Iskola
Pedagógiai Programja
2009
Módosította: Weiszné Illés Anikó
1
Tartalomjegyzék
I.
BEVEZETİ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi háttere I.3. Az iskola mőködésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat
II.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei II.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka célja II.3. az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai II.4. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.7. A sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység II.8, A tehetség kibontakoztatását segítı tevékenység II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek II.10. Szociális hátrányok leküzdését célzó program II:11. Egészségnevelési program II.12. Környezeti nevelési program II.13. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködı formái II:14. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendszere II.15. A pedagógiai program végrehajtását segítı eszközök, felszerelések jegyzéke
III.
HELYI TANTERV III.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
2
III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei III.5. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli eladatok meghatározásának elvei és korlátai III.6. Az egyes modulok értékelése és minısítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez
3
BEVEZETİ
I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata Iskolai munkánk célja, hogy a ránk bízott gyermekeket megismertessük a keresztény életformával, s felvértezzük ıket a világ kihívásaival szemben. Korszerő, értékálló tudást biztosítsunk számukra. Megtanítsuk ıket az önálló tanulásra, melyet életük során is használni tudnak. Megismertessük velünk nemzeti hagyományainkat, hogy globalizálódó világunkban is
megmaradjanak
magyarnak.
Olyan
emberekké
alakítsuk
ıket,
hogy
keresztényként úgy élni, hogy hasznára váljanak hazánknak és embertársainknak.
I.2. A pedagógiai program törvényi háttere Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) a) és b) pontja A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet Egyházi törvény A 100/97. kormányrendelet az érettségi szabályozásáról A Gyermekek védelmérıl szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv.
I.3. Az iskola mőködésének törvényi alapja: az Alapító Okirat
Az intézmény neve: RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAB OM azonosító: 034005 Az intézmény fenntartója: KAPOSVÁRI PÜSPÖKSÉG, Kaposvár, Zárda u. 4. Az alapító neve, címe: Veszprémi Püspökség, Veszprém, vár. U. 6. Az iskola alapító okiratának száma, kelte: Eredeti: 1994. március 29. Módosított:
1997. március 06. 2003. augusztus 08. 2004. március 22. 4
tudjanak
A mőködési engedélyt kiadó szerv: Tab Város Önkormányzatának Jegyzıje A mőködési engedély kelte: 194. 04. 20. 3431/1994. Módosítva: 1997. 03. 17. 853/1997. Módosítva: 2004. 03. 02. 742/2004. Módosítva: 2004. 04. 08. 742/2004. június 4.
Az iskola mőködési területe: Nincs területi korlát
Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Gazdálkodás szempontjából önálló költségvetési szerv. Az engedélyezett évfolyamok száma, tanulólétszám: 8 évfolyam, évfolyamonként 1-1 osztály, maximálisan 240 fı
5
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
II.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei - Munkánkat a Katolikus Egyház tanítása szerint végezzük, ebbıl kifolyólag nálunk természetesen érvényesül az egyenlı bánásmód, a tolerancia elve „ A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tőnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelıen tehát: •
keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
•
a nevelı jelleg dominál,
•
a nemzeti értékeket szolgálja,
•
fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.
- Munkánkban a nevelést tartjuk elsıdlegesnek •
A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül.
•
Lehetıleg a dicséretet helyezzük elıtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen.
- Tiszteletben tartjuk a gyermekek jogait, de számunkra ez nem a mindent ráhagyást és megengedést jelenti •
A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlıdik. Ezért különleges felelısség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”1
- Az oktatásban törekszünk a korszerő és idıtálló ismereteket megtanítani, s olyan tanulási módokat, melyekkel képesek lesznek tanítványaink az önálló ismeretszerzésre, tanulásra. •
Nagy a jelentısége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendő követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belsı békéjét” az érvényesülésnél.
1
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal
•
Döntı a követelmények belátáson alapuló belsı igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevı diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
•
Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.
II.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka célja Iskolánk pedagógiai munkájának célja: •
A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve mővelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szeretı, felelıs polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
•
Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlıdés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
•
A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.
•
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvetı képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
•
Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elı.
•
A kudarc- és sikertőrés készségeit fejlessze.
•
Az önálló, felelıs állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelı) készségeit kimunkálja.
•
Magas színvonalú és sokrétő ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást.
•
A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
•
Nagy mővészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlıdésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink elıtt.
•
Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
•
Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élıvé tétele (táncház, népdalkörök, kézmőves foglalkozások, stb.).
•
A kulturált szórakozás igényének kialakítása. 7
II.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai - A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemő formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 2Ezért iskolánk feladata: - Segítse elı az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erısítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. - Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfınöki órák, vezetıi és közösséget érintı intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. - Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelı formájú és jelentıségő döntési helyzeteket. - Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. - Segítse elı a személyes meggyızıdés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerısítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. - Nevelı-oktató munkánk feladatai az alábbi területekre terjednek ki: -
-
-
2
A személyiség fejlesztése
A normál személyiség fejlesztése
A beilleszkedési, magatartási problémák megoldása
A közösség építése, fejlesztése
Iskolai közösségek, hagyományok
Gyermek és ifjúságvédelem
Szociális hátrányok leküzdése
Képesség kibontakoztatását célzó feladatok
Tehetséggondozás
Felzárkóztatás
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal
8
-
Egészségnevelés
-
Környezeti nevelés
-
Testi nevelés
-
Esztétikai nevelés
-
Tantárgyi programok kidolgozása
A nem szakrendszerő oktatás megszervezése 5 – 6. évfolyamon A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. és 2006. évi LXXI. törvények által történt módosítása következtében az általános iskola alapozó szakaszában, azaz az 5–6. évfolyamon a 2008/2009-es tanévtıl kezdıdıen a nem szakrendszerő oktatást biztosítanunk kell.
A 2008/2009. tanévben az ötödik évfolyamon elıször, majd ezt követıen felmenı rendszerben kell megszervezni.
Az adott évfolyamon a tanulók képességei alapján biztosítjuk az idıkeretet a nem szakrendszerő oktatásra. A 2008/2009-es tanévben a tanórák 25%-ban, vagyis 7 tanítási órában. A nem szakrendszerő képzés érékelését az adott tantárgy osztályzatánál vesszük figyelembe.
A nem szakrendszerő oktatás az alábbi tanítási órák idıkeretében valósul meg:
Matematika
1
Magyar
1
Technika
1
Idegen nyelv
1
Testnevelés
1
Rajz
1
Ének
1
9
A 2009/2010-es tanévtıl a következı változtatásokat vezettük be a tantestület egyetértésével a nem szakrendszerő órákra vonatkozóan.
5.,6. osztályban a kötelezı órák keretében:
Magyar
1,5
óra
Matematika
1,5
óra
Történelem
1
óra
Természetismeret
1
óra
A választható órák keretében
Magyar
1
óra
Matematika
1
óra
A nem szakrendszerő képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése a mőveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik. A matematika, magyar, történelem és természetismeret értékelésekor figyelembe kell venni a tanulónak a nem szakrendszerő órákon nyújtott teljesítményét is. A nem szakrendszerő órákon nyújtott teljesítmény osztályzatát bekarikázással jelöljük.
10
A 2008/2009-es tanév óraszámai
Tantárgy
1. o
3. o
4. o
5. o
6. o
7. o
8. o
Össz:
(2 osztály) kötelezı óra
20
20
22,5
osztályfınöki
22,5
n.sz.
1
22,5
25
25
182,5
1
1
1
5
magyar
8
8
7,5
3
1
4
3,5
3,5
42
matematika
4
3,5
4
3
1
3,5
3
3
28,5
idegen nyelv angol/német
1
1
2
2
1
3
3
3
16
2,5
2
2
10,5
2,5
2,5
2,5
21,5
történelem
2
testnevelés
3
3
3
2,5
körny./term.ism.
1
1,5
2
2
rajz
1
1
1
1
1
1
1
1
8
technika
1
1
1
1
1
1
1
1
8
ének
1
1
1
1
1
1
1
1
8
fizika
1,5
1,5
4,5
kémia
1,5
1,5
4,5
biológia
1,5
1,5
4,5
földrajz
1,5
1,5
4,5
1
1
1
6
22,5
25
25
179,5
informatika
1
1
1
2
7
8,5
Összesen:
20
20
22,5
22,5
hittan
2
2
2
2
2
2
2
16
Mindösszesen:
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
195,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Választható órák Korrepetálások:
5
magyar matematika angol
0,5
német
1
Felkészítı foglalkozások:
1
1
7
0,5
1 1
0,5
0,5
0,5
0,5
magyar matematika
11
A 2009/2010-es tanév óraszámai
Tantárgy
1. o
2. o
4. o
5. o
kötelezı óra
20
20
22,5
22,5
osztályfınöki
6. o
n.sz.
1
22,5
n.sz.
1
7. o
8. o
Össz:
25
25
182,5
1
1
4
magyar
8
8
7,5
4
1,5
4
1,5
3,5
3,5
38,5
matematika
4
4
4
4
1,5
3,5
1,5
3
3
25,5
idegen nyelv angol/német
1
1
2
3
3
3
16
2
2
8,5
2,5
2,5
19
történelem
2
3 1
2,5
1
testnevelés
3
3
3
2,5
körny./term.ism.
1
1
2
2
rajz
1
1
1
1
1
1
1
7
technika
1
1
1
1
1
1
1
7
ének
1
1
1
1
1
1
1
7
fizika
1,5
1,5
3
kémia
1,5
1,5
3
biológia
1,5
1,5
3
földrajz
1,5
1,5
3
1
1
5
25
25
157,5
informatika
1
1
2,5 1
2
1
1 5
22,5
5
6
Összesen:
20
20
22,5
22,5
hittan
2
2
2
2
2
2
2
14
Mindösszesen:
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
171,5
Nem szakrendszerő magyar
1
1
Nem szakrendszerő matematika
1
1
Korrepetálások:
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
5
magyar matematika angol
0,5
Felkészítı foglalkozások:
1
1
7
0,5
1
0,5
0,5
0,5
0,5
magyar matematika
12
II.4. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelı-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.
Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb.
Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelı-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhetı el: •
A meggyızés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.).
•
A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenırzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.).
•
A magatartásra ható, ösztönzı módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.).
•
A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.).
•
A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfınöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelıtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.
•
A nevelés sikerét veszélyeztetı körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenırzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).
13
II.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerısödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14) A legfıbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az ıt követı szenteket és a ma körülöttünk élı szent élető embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ı nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzıje mind érdeklıdésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelıhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitőzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendıinket: - A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére, az egész életen keresztül való tanulásra való törekvés igényének kialakítása.
- A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása, a keresztény erkölcs tanítása szerint.
- A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Az környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló, cselekvésre és aktivitásra késztetı helyes érzelmek kialakítása.
14
- A tanulók közösségi nevelése. Az
emberi
együttélés
szabályainak
megismertetése.
A
társas
kapcsolatok
fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
- A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
- A tanulók hazafias nevelése. A szülıhely, a lakóhely, a haza múltjának és jelenének megismertetése. A helyi, a nemzeti hagyományok, a kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
- A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvetı állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. A társadalmi jelenségek és problémák iránti érdeklıdés felkeltése. A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételi igény kialakítása.
- A tanulók munkára nevelése. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és a környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
- A tanulók testi nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
15
- A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsıdleges szempont a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsıdlegesek az alábbi feladatok: •
A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka.
•
A fenti lehetıségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttmőködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
•
Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
- Kialakítandó személyiségjegyek: •
A helyes önértékelés
•
Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük
•
Józan, megfontolt ítélıképesség
•
A mások felé való nyitottság, befogadóképesség
•
A saját akaratunkról való lemondás mások érdekében
•
A szelídség, az alázat, a türelem
•
Alaposság kialakítása
•
A mértékletesség
•
A bőnbánatra való készség
•
A belsı csendre, elmélyülésre való igény
•
Hőség Istenhez és embertársainkhoz
•
Felelısség magunk, mások és a teremtett világ iránt
- Elvárásaink tanítványainktól a következık: • Részvétel a vallásuknak megfelelı (katolikus, protestáns) egyházi programokban. • Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. • Mindenki testi, lelki egészségének megırzése, biztosítása. • Alapos, rendszeres és pontos munka. • A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. • A házirend felelıs betartása.
16
II.6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
II.6.1. Elvek Iskolánk tanárai, dolgozói és tanulói alkotják az iskola közösségét. Ennek a közösségnek mindenki, életkorának és státuszának megfelelıen, felelıs tagja. Mindnyájan azért kell, hogy dolgozzunk, hogy közösségünk minél jobban megvalósíthassa a krisztusi eszményeket. Az iskolai közösség tagjai tevékenységük nagy részét kisebb közösségeken belül végzik. Ezek közül a tantestület és az osztályközösség kiemelkedı jelentıségő. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül mőködı közösségi nevelés területei: •
Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfınöki órák
•
Tanórán kívüli szabadidıs foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások
•
Diák önkormányzati munka
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: •
A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenırzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erısítésével.
•
A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
•
A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
•
A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
•
Különbözı változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelısség érzésének erısítése.
•
Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja
17
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztı feladatai: •
A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését.
•
Nevelje a tanulókat az önellenırzésre, egymás segítésére és ellenırzésére.
•
Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különbözı játékok, tevékenységek megfelelıen fejlesszék a közösséget, erısítsék a közösséghez való tartozás érzését.
•
A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzımővészeti, kézmőves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erısítéséhez.
•
A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelısséget.
A diákönkormányzat közösségfejlesztı feladatai: •
Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket.
•
Fejlessze a meglevı közösségi munkálatokat, közösségépítı tevékenységeket.
•
Törekedjen a közösség iránti felelısségtudat kialakítására, fejlesztésére.
A pedagógus közösségfejlesztı feladatai a szabadidıs tevékenység során: •
Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külsı szakemberekkel.
•
Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttmőködést.
•
Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
18
II.6.2. Az iskola vallási élete, ünnepei, hagyományai A katolikus iskolában kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsıdleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás ‘’ alapvetıen különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye.’’ ( Kat. Isk. 50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyerekek életkorára, és eddigi vallási mőveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor Isten kegyelme ad minden fejlıdést a diákok lelkében. Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülı lehetıségek: - a tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be ( Veni Sancte, Te Deum). -
Napi ima: reggel a tanítás kezdete elıtt az iskola összes tanulója közös reggeli imával kezdi a napot, melyet az órát tartó tanárral együtt mondanak.
- Az utolsó óra után, osztálykeretben közös imát mondunk -
Az étkezések elıtt és után közös imát mondunk
-
A hét egy napján közös reggeli diákmisén vesznek részt a tanulók tanáraikkal együtt.
- A kiemelt egyházi ünnepeken - akkor is ha hétköznapra esnek - szentmisén vesznek részt az iskola tanulói, tanárai, dolgozói. - A vasárnapi szentmiséken minden gyermek és nevelı a saját plébániáján vesz részt. - A misén résztvevı gyermekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. - Alkalmanként a szülıi értekezleteken az iskola hitoktatói közül valaki, szól a szülıkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekrıl. - Az egyházi kiadású könyvek vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bıvíteni. - Az iskola rendszeresen járatja a katolikus újságokat, folyóiratokat.
19
A tanév jeles napjai évrıl évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet,
hagyományt
alakít
ki.
Ezek
kereszténységünk
elmélyítésében
és
magyarságtudatunk kialakításában jelentıs szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerısítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak.
II.6.3. Ünnepeink A tanév jeles napjai - VENI SANCTE és tanévnyitó - TE DEUM, tanévzáró és ballagás - lelki napok, lelki gyakorlatok, gyónási alkalmak - farsang -
anyák napja
Egyházi ünnepek
-jan. 18.
Árpád-házi Szent Margit,
-febr.- márc.
NAGYBÖJT, HÚSVÉT
-febr. 02.
Gyertyaszentelı Boldogasszony,
-márc. 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony,
-máj.-jún.
Pünkösd,
-szept. 12.
Mária nevenapja,
-szept. 24.
Szt. Gellért a katolikus iskolák napja ,
-okt. 08.
Magyarok Nagyasszonya,
-nov. 01.
Mindenszentek,
-nov. 02.
Halottak napja
-nov. 05.
Szt. Imre,
-nov. 19.
Árpád-házi Szent Erzsébet,
-dec. 06.
Szt. Miklós
-dec. 08.
Szüz Mária Szeplıtelen Fogantatása,
-dec.
Adventi gyertyagyújtások, KARÁCSONY
20
Állami ünnepek
jan. 22.
A magyar kultúra napja
márc. 15.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe
okt. 06.
Aradi vértanúk emléknapja
okt. 23.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc
II.6.4. Az ünneplés módjai Az ünnepek, jeles napok évenkénti pontos megünneplését a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, amely a törvényi elıírásokat és az iskolai hagyományokat figyelembe veszi.
II.7. A sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel, tanulási problémákkal küzdık felzárkóztatásával összefüggı pedagógiai tevékenység
II.7.1. A sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása Intézményünk integrált nevelést-oktatást valósít meg azoknak a sajátos nevelési igényő (a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd (autista), a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd) gyermekek, tanulók tekintetében, akik nevelése-oktatása a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság Szakértıi véleménye szerint a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történhet.
21
A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegítheti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt történı – integrált – oktatásuk.
Az iskola célja a sajátos nevelési igényő tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása.
A pedagógus: – Figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı – módosulásait, – Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, – A differenciált nevelés-oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz, – A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti, – Alkalmazkodik az eltérı képességekhez, az eltérı viselkedésekhez, – Együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
Az iskolánkba járó sajátos nevelési igényő tanulók habilitációját, rehabilitációját a Takáts Gyula Többcélú Intézmény szakemberei látják el Együttmőködési Megállapodás alapján.
II.7.2. A beilleszkedési magatartási problémákkal küzdıkkel való bánásmódhoz kiemelten ajánljuk az alábbiakat: -Egyéni bánásmód - Kapcsolatfelvétel a családokkal, a lehetséges okok felderítése miatt; a továbbiakban pedig a tanácsadás miatt - Tanórákon és a szabadidıben fokozott figyelem a problémás gyerekekre - Szükség esetén szakember bevonása (pszichológus, nevelési tanácsadó), súlyos esetben speciális intézménybe utalás elérése
22
II.7.3. Iskolánkban ilyen gonddal küzdı tanulók létszáma nem éri el a 15 fıt, ezért külön programot nem dolgoztunk ki számukra. Ha a következı években erre szükség lesz, módosítjuk a Pedagógiai Program ezen részét.
II.8. A tehetség kibontakozatását segítı tevékenység
II.8.1. Tehetséggondozás Minden gyereknek meg kell kapnia a lehetıséget és segítséget, hogy képességeinek megfelelıen teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelıs a talentumokért, de nem is képessége felett, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességő gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességő fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ı Istennek és nekünk, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedı képességő diákok is megfelelı terhelést kapjanak. Ezt a differenciált órai munka, a különbözı szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja.
II.8.2 Tanulmányi versenyek A katolikus iskola szorgalmazza a tanulók szellemi energiáinak kifejlesztését, Istentıl kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentıl ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsıdleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szellemi képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre.
23
Jól gondoljuk meg, hogy a tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának, elıbbre jutásának eszköze. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének rovására. A versenyek rendszere: - iskolai házi versenyek és pályázatok - katolikus iskolák közötti, az MKPK Iskolabizottsága, KPSZTI által kiírt versenyek - a Minisztérium, vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, terület, országos versenyek. A versenyeken való részvételt az éves munkatervben kell meghatározni.
II.8.3. Továbbtanulás Iskolánkban a továbbtanulással kapcsolatos feladatok pontos koordinálása mindig a 8. osztály osztályfınökének feladata. İ az iskolaigazgatóval együtt figyelemmel kíséri a környezı szakiskolák-, szakközépiskolák és gimnáziumok felvételi felhívásait, azokról értesíti a 4., 6. és 8. osztályos tanulókat és szüleiket. A tanulók részére középiskolai elıkészítı foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból. A nyolcadik évfolyamosok részére az állami iskolák jelentkezési határideje elıtt kellı idıben pályaválasztási szülıi értekezletet tartunk. Kiemelt figyelmet fordítunk a katolikus középiskolák felvételi határideire.
II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek
II.9.1. Általános elvek A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem is akarja elsıdleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. A gyermek és ifjúságvédelem a tantestület minden tagjának kiemelt feladata, amelyet az ifjúságvédelmi felelıs fog össze. Legfontosabb feladatunk a megelızés. Ebben fontos 24
tapasztalatszerzési lehetıség az osztályfınökök számára a mindennapi tapasztalásokon túl, a családlátogatás. Ez minden új osztályfınök esetében kötelezıen megvalósítandó az elsı év félévéig, a többi évben abban az esetben, ha szükségét látja a pedagógus. Amennyiben jónak látja, erre az eseményre kérheti az iskolai gyermekvédelmi felelıs részvételét is. A megelızésben fontos a precíz és pontos hiányzás nyilvántartás. Sok esetben a legfontosabb kérdés az égetı anyagi problémák megoldása. Ebben az iskola elsıdleges feladata, hogy megkeresse az állami, önkormányzati, karitatív lehetıségeket, s azok igénybevételére felhívja és segítse a szülıket. E mellet aktív szervezık is lehetünk a karitatív tevékenységeknek, mindig szem elıtt tartva azonban az emberi méltóság eszméjét. A katolikus iskola nem ‘’elit ‘’ képzésre törekszik. Külön figyelmet szentel és segíti a gyengébbeket, a nehezebb körülmények között élıket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elı. Tanítványainkban erısíteni kell azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetıleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnıtt korukban is. Megvédi ıket az alkoholizmus, kábítószerezés egyéb erkölcsi veszélytıl.
II.9.2. A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs feladatainak csoportosítása - Egészségvédelem /védıoltások, rendszeres egészségügyi ellátáson való részvétel, rendszeres fogorvosi ellátás, rendszeres táplálkozásra való odafigyelés/ a védınıvel és az iskolaorvossal közösen - Családi és közösségi kapcsolatokra való odafigyelés /veszélyeztetett és hátrányos helyzető családok felderítése és megismerése, nyomon követése/ - Személyiségfejlıdés, én-fejlıdés segítése - Ápoltság, viselkedés, másokban keltett benyomások figyelemmel kísérése - Figyelemmel kísérni a tanulás, értelmi fejlıdés, játék helyes arányának a kialakítását - Anyagi támogatások felderítése, javaslása.
II.9.3. Iskola-egészségügyi szolgálat Az iskola külön szerzıdésben biztosítja az iskolaorvosi és az iskolavédınıi feladatok ellátását.
25
II.10. Szociális hátrányok leküzdését célzó program
II.10.1 A családok helyzete A családok megélhetési lehetıségeirıl már az elızıekben írtunk. A szülık iskolai végzettségérıl
megállapítható,
hogy
nagyobb
hányaduk
szakmunkás
végzettséggel
rendelkezik (mintegy 45 - 50 % ), kisebb hányaduknak érettségije van ( 20 - 25 % ), elıfordul még a csak nyolc általánost vagy még azt sem végzett szülı is ( 10 % ), kis részüknek van fıiskolai, vagy egyetemi végzettsége ( kb. 5 % ). Mintegy 20 tanuló csonka családból érkezik (válás vagy elhalálozás), további 15 - 20 gyermek olyan hátrányos helyzetben van, ahol a szülık alkoholisták (még az anyák között is akad néhány) vagy munkanélküli segélybıl, vagy alkalmi munkából élnek. A gyermekek negatív erkölcsi példákat látnak, zaklatottak, stresszben élnek. Természetesen a családok nagyobb hányadában a gyermekek megfelelı családi életpéldát látnak, ık az egyre nehezedı anyagi helyzet ellenére is megpróbálnak mindent megtenni azért, hogy gyermekeik a lehetı legtöbb ismeretet megtanulhassák. Vallási tekintetben is kettısség jellemzi a családokat. Természetesen ebben a tekintetben sem szabad türelmetlennek lenni, hiszen az elızı negyven évet nem lehet kitörölni e Tab város és a környezı falvak családjainak történelmébıl sem.
II.10..2. A nevelık feladatai: - Pontosítani, konkretizálni, hogy kik tartoznak a szociálisan hátrányos helyzető családok közé - Mi okozza mindezt? - Megoldás az okok megismerése után. - Az önkormányzatok által nyújtható támogatások kihasználása. - Az osztályfınöki órák témájában érinteni ezeket a problémákat (válás, alkoholizmus, drog, stb.) - Olyan kapcsolatot kialakítani a gyerekeket, hogy bátran, bármikor és ıszintén segítséget kérjenek nevelıiktıl.
26
II.10.3. Anyagi támogatások, juttatások rendszere Amelyet az iskola közvetlenül nyújtani tud: - étkeztetési segély - ingyenes tankönyv /tartós tankönyv/ - tankönyvsegély - utazási térítés Amelyben az iskola közremőködik az önkormányzatok felé - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - beiskolázási segély - rendkívüli segély
II.11. Környezeti nevelési program II.11.1. Alapelve: A teremtett világnak, mint létezı értéknek a tisztelete és megırzése.
II.11.2. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel formálása.
Tanítványaink
felelısségének
környezeti
megalapozása.
erkölcsének,
Tanítványaink
társadalmi-természeti
alakuló
értéktudatának,
együttmőködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelısségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére.
II.11.3. Területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: •
Környezetkultúra: mővészetek, kézmővesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása.
•
Környezetvédelem:
hulladékgyőjtés,
növények,
állatok
védelme,
tájvédelem,
energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.
27
II.11.4. A környezetei nevelés színterei a, Minden tanulót egyformán érintı elemek
Példamutató iskolai környezet •
Tantermek, folyosók, udvar élı sarok kialakítása,
•
Anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolamőködtetés,
•
A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,
•
Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése,
•
Szelektív hulladékgyőjtés,
Kötelezı tanórai keretben végzett környezeti nevelés •
Tantárgyakba, osztályfınöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérı tanítási foglalkozásokon (múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek).
b, A tanulókat különbözı mértékben érintı, tanórán kívüli elemek •
Szakkörök, táborok,
•
Környezetvédelmi akciók,
•
Elıadások, kiállítások,
•
Rendszeres természetjáró túrák,
•
Madarak és fák napjának megtartása,
•
A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése,
•
Látogatások
múzeumba,
állatkertbe,
botanikus
kertbe,
nemzeti
parkba,
szennyvíztisztítóba, hulladékégetıbe, •
DÖK nap.
II.11.5. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentısége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. •
Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztı),
•
Riport (kérdıíves felmérés),
28
•
Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert,” iskolazöldítés”),
•
Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyőjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka),
•
Mővészetek (vizuális mővészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zenemővészet, népmővészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése).
II.11.6. A környezeti nevelésében résztvevık •
Belsı (iskolai) résztvevık: osztályfınökök, szaktanárok
•
Külsı
résztvevık:
szakemberek:
környezetvédık,
erdészek,
meteorológusok,
mővészek, intézmények
II.12. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülıi ház és a pedagógus közösség együttmőködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelısség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az ıszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvezı fejlıdése. A pedagógusok és a diákok együttmőködésének formái: -
igazgatói tájékoztatók
-
DÖK vezetı tanár tájékoztatói
-
Osztályfınökök folyamatos tájékoztatói
-
Közös értékelések
Az iskola és a családi ház között kialakult a kapcsolattartásnak egy hagyományos rendszere, melyet mi tovább kívánunk mőködtetni. Ennek módjai: -
Szülıértekezlet (évente három)
-
Fogadóóra (évente legalább kettı)
-
Új gyerek, osztályfınök esetén családlátogatás
-
Szülık-nevelık bálja
29
-
Negyedévente a szülık tájékoztatása szöveges formában is gyermekük elımenetelérıl
-
Az elsı osztályban, majd felmenı rendszerben a 4. évfolyam félévéig.
II.13. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendszere Iskolánk ez irányú programját az iskola Minıségirányítási Programja tartalmazza.
II.14. A pedagógiai program végrehajtását segítı eszközök, felszerelések jegyzéke Iskolánk eszköz és felszerelési jegyzékét a fenntartó 5215-7/2004 sz. határozatával hagyta jóvá. Ezt a 1. számú melléklet tartalmazza.
30
HELYI TANTERV III. 1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterv
III.1.1. Tantárgyi rendszer- modulokkal egyesítve - évfolyamokra lebontva (NK) TANTÁRGY: Kötelezı óra
1.oszt. 20
2.oszt. 20
Osztályfınöki Magyar 8 8 Matematika 4 4 Idegen nyelv /angol, német/ 1 1 Történelem + hon-és népism. + ember- és társadalom Testnevelés + tánc és dráma 3 3 Körny./termism. + egészségtan 1 1 Rajz 1 1 Technika és háztartástan 1 1 Ének 1 1 Fizika Biológia Kémia Földrajz Inform.+inform. +mozgókép ÖSSZESEN: 20 20 Hittan 2 2 MINDÖSSZESEN: 22 22 Vastagon jelölve a modulok és óraszámaik.
3.oszt. 20
4.oszt. 22,5
5.oszt. 22,5
6.oszt. 22,5
7.oszt. 25
8.oszt. 25
össz.: 177,5
7,5 3,5
7 4
1 4 4
1 4 3
1 4 3
1 4 3
4 46,5 28,5
1
2
3
3
3
3
17
-
-
2
2
2+0,5
9,5
3
3
2,5 +0,5
2+1 2,5 +0,5
2,5
2,5
23
1,5 1 1 1,5 -
2 1,5 1,5 1,5 -
1,5 1 1 1 -
2+0,5 1 1 1 -
1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5
1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5
9,5 8,5 8,5 9 3 3 3 3
20 2 22
22,5 2 24,5
1 22,5 2 24,5
0,5+0,5 23,5 2 25,5
1 25,5 2 27,5
1+0,5 26,5 2 28,5
4,5 180,5 16 196,5
A fenti óraterv a 2004/2005-ös tanévtıl elsı évfolyamon alkalmazandó, majd a többi évfolyamon évente felmenı rendszerben kerül bevezetésre.
A közoktatási törvényben, ill. a kerettantervi rendeletben megengedett lehetıségekkel élve az új tartalomként megjelenı modulokat az alábbiak szerint emeltük be egy-egy tantárgy anyagába: •
Hon- és népismeret 0,5+0,5 óra az 5. és 6. évfolyamon beemelve a történelem 6. évfolyamba heti 1 órával.
•
Ember- és társadalomismeret 0,5 óra a 7. évfolyamon beemelve a 8. évfolyam történelem tantárgyába heti 0,5 órával
•
Tánc- és dráma 0,5+0,5 óra az 5. és 6. évfolyamon beemelve az 5. és 6. évfolyam testnevelés tantárgyába heti 0,5-0,5 órával.
•
Egészségtan 0,5 óra a 6. évfolyamon beemelve a 6. évfolyam természetismeret tantárgyába heti 0,5 órával.
•
Informatika 0,5 óra a 6. évfolyamon beemelve a 6. évfolyam informatika tantárgyába heti 0,5 órával.
•
Mozgókép- és médiaismeret 0,5 óra a 8. évfolyamon beemelve a 8. évfolyam informatika tantárgyába heti 0,5 órával.
Az iskolában választható tantárgyak:
6. évfolyam: informatika heti 0,5 óra 7. évfolyam: testnevelés heti 0,5 óra 8. évfolyam: testnevelés heti 0,5 óra, osztályfınöki heti 0,5 óra Az iskolában alkalmazott tanterveket az alábbi táblázat szemlélteti Évf.
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
1.
NK
NK
NK
NK
NK
NK
NK
2.
K
NK
NK
NK
NK
NK
NK
3.
K
K
NK
NK
NK
NK
NK
4.
K
K
K
NK
NK
NK
NK
5.
K
K
K
K
NK
NK
NK
6.
K
K
K
K
K
NK
NK
7.
K
K
K
K
K
K
NK
8.
K
K
K
K
K
K
K
NK- NAT-ra épülı kerettanterv alapján készült helyi tanterv(2004) K – kerettantervre épülı helyi tanterv, korrigált (2000)
3
A kerettantervre épülı helyi tanterv tantárgyi rendszere, óraterve modulokkal, korrigálva, évfolyamokra lebontva (K) 2004/2005 TANTÁRGY: Kötelezı óra
1.oszt. 20
2.oszt. 20
3.oszt. 20
4.oszt. 22,5
5.oszt. 22,5
6.oszt. 22,5
7.oszt. 25
8.oszt. 25
össz.: 177,5
Osztályfınöki Magyar Matematika Idegen nyelv /angol, német/ Történelem Testnevelés Körny./termism. Rajz Technika és háztartástan Ének Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika ÖSSZESEN: Hittan MINDÖSSZESEN:
8 4
8 4
8 4
7 3
1 4 4
1 4 3
1 4 3
1 4 4
4 47 29
1 3 1 1 1 1 20 2 22
1 3 1 1 1 1 20 2 22
1 3 2 2 1 2 23 2 25
2 3 2 2 1 1 21 2 23
2,5 2 2,5 2,5 1 1 1 1 22,5 2 24,5
3 3 2,5 2 1 1 1 1 22,5 2 24,5
3 2 3 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 26 2 28
3 2,5 3 1 1-1 1 1,5 1,5 2 1,5 1 29 2 31
16,5 9,5 23 10,5 10 9 9 3 3 3,5 3 4 184 16 200
4
2005/2006 TANTÁRGY: Kötelezı óra
1.oszt. 20
2.oszt. 20
3.oszt. 20
4.oszt. 22,5
5.oszt. 22,5
6.oszt. 22,5
7.oszt. 25
8.oszt. 25
össz.: 177,5
Osztályfınöki Magyar Matematika Idegen nyelv /angol, német/ Történelem Testnevelés Körny./termism. Rajz Technika és háztartástan Ének Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika ÖSSZESEN: Hittan MINDÖSSZESEN:
8 4
8 4
7 4
7 3
1 4 4
1 4 3
1 3,5 3
1 4 4
4 45,5 29
1 3 1 1 1 1 20 2 22
1 3 1 1 1 1 20 2 22
1 3 2 1 1 1 20 2 22
2 3 2 2 1 1 21 2 23
2,5 2 2,5 2,5 1 1 1 1 22,5 2 24,5
3 3 2,5 2 1 1 1 1 22,5 2 24,5
3 2 2,5 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
3 2,5 3 1 1 1 1,5 1,5 2 1,5 1 28 2 30
16,5 9,5 22,5 10,5 9 8 8 3 3 3,5 3 4 179 16 195
2006/2007 tanévtıl kezdve folyamatosan a NAT-ra épülı helyi tanterv feléréséig TANTÁRGY: Kötelezı óra
1.oszt. 20
2.oszt. 20
3.oszt. 20
4.oszt. 22,5
5.oszt. 22,5
6.oszt. 22,5
7.oszt. 25
8.oszt. 25
össz.: 177,5
Osztályfınöki Magyar Matematika Idegen nyelv /angol, német/ Történelem Testnevelés Körny./termism. Rajz Technika és háztartástan Ének Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika ÖSSZESEN: Hittan MINDÖSSZESEN:
8 4
8 4
7 4
8 3,5
1 4 4
1 4 3
1 3,5 3
1 3,5 3
4 46 28,5
1 3 1 1 1 1 20 2 22
1 3 1 1 1 1 20 2 22
1 3 2 1 1 1 20 2 22
2 3 2 1,5 1,5 1 22,5 2 24,5
2,5 2 2,5 2,5 1 1 1 1 22,5 2 24,5
3 3 2,5 2 1 1 1 1 22,5 2 24,5
3 2 2,5 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
3 2,5 2 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
16,5 9,5 21,5 10,5 8,5 8,5 8 3 3 3 3 4 177,5 16 193,5
5
A 2008/2009-es tanév óraszámai
Tantárgy
1. o
3. o
4. o
5. o
kötelezı óra
20
20
22,5
22,5
8 4 1
8 3,5 1
7,5 4 2
3 1 1 1 1
3 1,5 1 1 1
3 2 1 1 1
1 3 3 2 2 2,5 2 1 1 1
20 2 22
20 2 22
1 22,5 2 24,5
1 22,5 2 24,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1 0,5 1
1
osztályfınöki magyar matematika idegen nyelv angol/német történelem testnevelés körny./term.ism. rajz technika ének fizika kémia biológia földrajz informatika Összesen: hittan Mindösszesen: Választható órák Korrepetálások: magyar matematika angol német Felkészítı foglalkozások: magyar matematika
6
n.sz.
1 1 1 1 1 1 1
7
6. o
7. o
22,5 1 4 3,5 3 2,5 2,5 2 1 1 1
1 22,5 2 24,5
Össz:
25
8. o (2 osztály) 25
1 3,5 3 3 2 2,5
1 3,5 3 3 2 2,5
1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
5 42 28,5 16 10,5 21,5 8,5 8 8 8 4,5 4,5 4,5 4,5 6 179,5 16 195,5
182,5
5 1
1 0,5 0,5
7 1 1 0,5
0,5
0,5
A 2009/2010-es tanév óraszámai
Tantárgy
1. o
2. o
4. o
5. o
kötelezı óra
20
20
22,5
22,5
8 4 1
8 4 1
7,5 4 2
3 1 1 1 1
3 1 1 1 1
3 2 1 1 1
1 4 4 3 2 2,5 2 1 1 1
20 2 22
20 2 22
1 22,5 2 24,5
1 22,5 2 24,5
osztályfınöki magyar matematika idegen nyelv angol/német történelem testnevelés körny./term.ism. rajz technika ének fizika kémia biológia földrajz informatika Összesen: hittan Mindösszesen: Nem szakrendszerő magyar Nem szakrendszerő matematika Korrepetálások: magyar matematika angol német Felkészítı foglalkozások: magyar matematika
6. o n.sz.
1,5 1,5 1 1
5
22,5 1 4 3,5 3 2,5 2,5 2 1 1 1
1 22,5 2 24,5
1 1
1,5 1,5 1
8. o
Össz:
25
25
182,5
1 3,5 3 3 2 2,5
1 3,5 3 3 2 2,5
1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
1 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 25 2 27
5 42 28,5 16 10,5 21,5 8,5 8 8 8 4,5 4,5 4,5 4,5 6 179,5 16 195,5
1
5
1 1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 0,5 1
1
7
n.sz.
7. o
5 1
1 0,5 0,5
7 1 1 0,5
0,5
0,5
A NAT mőveltségi területei és a tantárgyak megfeleltetése A NAT mőveltségi területeit az alábbi tantárgyak oktatása során dolgozzuk fel: Mőveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Matematika
Tantárgy(ak), évfolyamok Magyar nyelv és irodalom, 1-8. évf. Angol nyelv, 1-8. évf. Német nyelv, 1-8. évf. Matematika, 1-8. évf. Környezetismeret, 1-4. évf.
Ember és társadalom
Természetismeret, 5-6. évf. Történelem, 5-8. évf. Környezetismeret, 1-4. évf. Természetismeret, 5-6. évf.
Ember a természetben
Biológia, 7-8. évf. Kémia, 7-8. évf. Fizika, 7-8. évf.
Földünk-környezetünk
Természetismeret, 5-6. évf. Földrajz, 7-8. évf. Ének, 1-8. évf.
Mővészetek
Rajz, 1-8. évf. Testnevelés, 5-6. évf. Informatika, 8. évf. Informatika, 5-8. évf.
Informatika
Matematika, 1-4. évf. Rajz, 1-4. évf.
Életvitel és gyakorlati
Technika és háztartástan, 1-8. évf.
ismeretek Testnevelés és sport
Testnevelés, 1-8. évf.
8
III.1.2. Napközis foglalkozások Iskolánkban az alsó tagozatban minden osztály külön napközis csoportot alkot. Két tanító tantárgyak szétválasztásával és a napközis napok megosztásával foglalkozik velük Az elsı osztályból a negyedik osztály végéig. A felsı tagozatban 1 napközis csoportot szervezünk az 5., 6. osztályos tanulóknak, és 1 tanulószobai foglalkozást a 7., 8. osztályban a bejáró vidéki tanulóknak, amennyiben igény van erre az utóbbira. Minden évben külön felmérés alapján végezzük a tanulószoba szervezését. A napközis foglakozások 3 részbıl állnak: - ebédeltetés - szabadfoglalkozás + heti 3-szor félóra testmozgás - tanóra. Ezek rendjét a mindenkori tantárgyfelosztás és a délutáni órarend tartalmazza.
III.1.3. Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere Iskolánkban a következı szakköröket kívánjuk folyamatosan mőködtetni: Neve Énekkar Számítástechnika – programozó Sport Sport Rajz – kézmőves Matematika Magyar – kommunikáció
Szakköreink
mőködésének
Évfolyamok 3-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 3-4. évfolyam 3-8. évfolyam 1-8. évfolyam 1-8. évfolyam
célja,
hogy
heti óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra
színesítsék
a
gyermekek
szabadidıs
elfoglaltságainak körét, s egyben olyan ismereteket nyújtsanak számukra, amelyeket másképpen nem szerezhettek volna meg. A szakkörök nem titkolt célja a tehetséggondozás is. Szakköreinkkel szemben minden évben elvárásként szerepeltetjük, hogy évente legalább egy alkalommal mutassák meg valamilyen formában az évben végzett munkájukat. (Például, kiállítással, mősoron való szerepléssel, versenyeken való részvétellel, stb.) Tanulóink közül kb 40%-ban zeneiskolába járnak a városban, ezért a szakköröket alapos igényfelmérés után szervezzük.
9
III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Oktatási Minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A hivatalos tankönyv lista minden tanévben CD formában jelenik meg az OM kiadásában. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.), ezeket a funkcionális felszerelési jegyzéket figyelembe véve kell a szaktanároknak meghatározni.
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége.
4. A taneszköz kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: •
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
•
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
•
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
•
A taneszközök kiválasztásánál mérlegelni kell a költségeket.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják. (Tartós könyvek beszerzése.) 10
III.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az léphet magasabb évfolyamba, aki az adott évfolyam minden tantárgyából teljesítette a minimális követelményeket a szorgalmi idıszak alatt. A tantárgyak minimális követelményeit a helyi tanterv tantárgyi részei tartalmazzák, évfolyamokra lebontva. 1. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4. év végén és az 5-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
2. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén egy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ennek sikeres letételével magasabb évfolyamba léphet.
3. Amennyiben a tanuló rajta kívülálló okból (pl.: betegségbıl) származó hiányzása miatt nem tudja teljesíteni a minimum követelményeket, akkor a tantestület dönthet a javító vizsgán való részvételrıl.
4. Az 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor – szöveges minısítéssel határozzuk meg a tantárgyi követelmények teljesítését
5. A szöveges értékelés bevezetése 2004. szeptember 1-tıl lép hatályba felmenı rendszerben (2004/2005-ös tanév 1. évfolyam, 2005/2006-os tanév 1-2. évfolyam, 2006/2007-es tanév 1-2-3. évfolyam, 2007/2008-as tanév 1-2-3. évfolyam, 4. félév).
6. Az elsı évfolyamos tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó javaslatára, - az igazgató mentesíti az értékelés és minısítés alól és részére egyéni továbbhaladást engedélyez. A fenti tanuló az elsı évfolyamot elıkészítı évfolyamonként végzi és fejezi be. Elıkészítı évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésıbb a hetedik életévében megkezdte. Az elıkészítı év az elsı félévet követı hónap utolsó napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. Egyéni továbbhaladás esetén az igazgatói engedélyben meg kell határozni, melyik tantárgyból, 11
melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az engedély legkésıbb a negyedik évfolyam végéig szólhat.
7. A tanuló 1-3. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Ugyanez vonatkozik az idegen nyelv tekintetében is az idegen nyelv tanulásának elsı évében is. (2004. szeptember 1-tıl az 1. évfolyamon lép hatályba, utána felmenı rendszerben).
8. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha a követelményeket teljesítette. Az engedélyt – szülıi kérésre – az iskola igazgatója adja meg. A szülı kérésére 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését.
9. A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
•
magántanuló volt.
10. Egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladóan hiányzott az év végén nem osztályozható kivéve, ha a tantestület engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Ha nem, évfolyamismétléssel folytatja tanulmányait.
11. A 250 óránál és a tantárgyi tanítási órák 30 %-ánál többet mulasztott tanulók valamint a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.
12
III.4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei
III.4.1. Számonkérés elvei A megtanult ismeretek számonkérése a szorgalmi idıszak során folyamatosan történik, melynek a következı formái lehetnek: - Órai felelet írásban, vagy szóban - Témazáró dolgozat - Órai munka értékelése - Házi feladat értékelése - Megtanult ismeret gyakorlati bemutatása -
8. osztályokban a fıbb tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, történelem, biológia/földrajz, fizika/kémia) vizsgát tesznek tanulóink az év végén. Ezzel segítve a tananyag jobb bevésését, a 9. osztályokban az év eleji eredményes felméréseket.
Általános elv, hogy a számonkérés elıtt figyelmeztetni kell a tanulót. Ez megtörténhet év elején, de témazárók elıtt minden esetben külön is meg kell tenni. Egy nap két témazárónál többet nem lehet íratni. A témazáró dolgozatokra két beírt jegyet kapnak tanulóink. A félévi, év végi jegyek megállapításánál nem csak a színtiszta matematikai kerekítési szabályokat vesszük figyelembe, hanem a tendenciákat is.
III.4.2. Magatartás, szorgalom értékelés elvei IV. III.4.2.1. Jutalmazás, büntetés III.4.2.1.1. Jutalmazás Az iskola a kiemelkedı tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálykönyvbe, anyakönyvbe és a bizonyítványba bevezetésre kerülnek. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfınöki vagy igazgatói dicséretben részesíthetık. Ez az ellenırzıbe, osztálynaplóba kerül bejegyzésre és a havi, illetve az év végi szorgalom vagy magatartásjegyben is meg kell látszódnia.
13
Kiemelkedı, tanórán kívüli tanulmányi, vagy más jellegő, az iskola hírét öregbítı teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesülhetnek, amelyet ünnepélyes körülmények között adunk át. A kötelességeken felül végzett munka minden alábbi esetben jutalmazásban részesül: Nemzeti ünnepek alkalmával iskolai rendezvényeken való szereplés Városi ünnepélyen való sikeres szereplés Iskolai tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezés Körzeti tanulmányi versenyen elért 1-20. helyezés Országos tanulmányi versenyen elért 1-30. helyezés Valamely sportágban elért körzeti 1-3. helyezés Kulturális, mővészeti versenyeken, pályázatokon való sikeres szereplés, 1-3. helyezés vagy ezzel egyenértékő minısítés Kitartó és lelkes énekkari munka Egyházi ünnepségeken való éneklés, versmondás, rózsafüzér ájtatosságon, keresztúton való részvétel Az aktuális hónapnak, ünnepnek megfelelı osztálydíszítés, a folyosó dekorációjának elkészítése
III.4.2.1.2. Büntetés Az alapvetı viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétı diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetıek:
Szóban: szaktanári, osztályfınöki, igazgatói elbeszélgetés, figyelmeztetés, elbeszélgetés a szülıkkel. Írásban: szaktanári, osztályfınöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás. Ezek a súlyuknak megfelelıen a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalom jegyben is tükrözıdnek. Minden esetben az osztálykönyvbe és az ellenırzıbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásulvételét a szülı aláírásával jelzi. Különleges minısített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. Határozatai között szerepelhet az okozott kár megtérítése, eltanácsolása az iskolából, vagy átirányítása másik iskolába. A fegyelmi eljárás megkezdésérıl és döntésérıl a szülıket tájékoztatni kell.
14
V.
III.4.2.2. A magatartás, szorgalom követelményeit és értékelésének részletes szabályait a házirend szabályozza.
III.4.3. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formái VI.
III.4.3.1. Tanulmányi eredmények értékelése 1. Az elsı évfolyamtól a negyedik évfolyam félévéig szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét.
2. Az elsıs tanulók közül akiket az igazgató mentesített – a nevelési tanácsadó és rehabilitációs bizottság véleménye alapján – az értékelés alól és egyéni továbbhaladást engedélyezett csak abban az esetben ismételheti meg a tanévet, ha a szülı kéri vagy az igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni a követelményeket. Elsıs elıkészítı évfolyamon csak azok a tanulók fejezhetik be a tanévet, akik a 7. életévük elıtt kezdték meg a tanulmányaikat, különben egyéni továbbhaladással folytatják a 2. évfolyamon tanulmányaikat. (2004. szeptember 1-tıl hatályos felmenı rendszerrel.)
3. A 4. évfolyam második félévétıl a 8. évfolyam végéig a pedagógus a tanulók teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minısíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
4. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: kitőnı (5), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). (Kitőnı a szaktanár javaslatára adható.)
5. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
15
6. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt a tárgyat tanító nevelı értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfınök negyedévente ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
7. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében – kivétel a minimum követelmények felmérésénél és javítóvizsgán – a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Teljesítmény
8.
Érdemjegy
0 - 33 %
elégtelen (1)
34 - 50 %
elégséges (2)
51 - 74 %
közepes (3)
75 - 89 %
jó (4)
90 - 100 %
jeles (5)
A moduláris tárgyakat az óraterveknek megfelelı szaktárgyakhoz kapcsoltuk, az
értékelés a szaktárgyon belül történik. 9. A nem szakrendszerő órákon nyújtott tanulói teljesítményeket osztályzattal értékeljük. Ezeket az érdemjegyeket a tantárgyi érdemjegyekhez írjuk be és bekarikázzuk.
VII.
III.4.3.2. Magatartás és szorgalom értékelése
példás (5), dicséretet is lehet adni jó (4) változó (3) hanyag (2)
III.4.4. Általános elvek 1. A szorgalmi idıben kapott osztályzatokat, értékelést az 1-3. évfolyamon a pedagógus, a továbbiakban a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy az ellenırzı könyvbe. A szülı a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. 2. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedı teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat.
16
Ha a tanulónak csak ‘’jeles’’ osztályzatai vannak (és ennél rosszabb osztályzata nincs), kitőnı osztályzatot kaphat. 3. A magatartás és szorgalom minısítésére félévkor és a tanév végén az osztályfınök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Elızetesen megismeri az osztály diákönkormányzatának véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfınök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlıség esetén az osztályfınök véleménye a mérvadó. 4. Havonta az osztályban tanító nevelık javaslatot tesznek az osztályfınöknek a tanulók magatartás-szorgalom jegyeire.
III. 5. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai nevelı és oktató munkánk egyik fontos feladata, hogy folyamatosan ellenırizzük, értékeljük a tanulók tanulmányi munkáját. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen szóbeli, írásbeli és gyakorlati ellenırzéssel valósítják meg. Az írásbeli beszámoltatásnak több fajtáját alkalmazzuk a nevelési folyamat során:
Írásbeli beszámoltatás formái, gyakorisága a) Diagnosztikus mérés Célja:
A tanulók elızetes ismereti szintjének megállapítása, helyzetfelmérés, feladat meghatározó jelleggel az adott tanulócsoportra.
Értékelés:
A teljesítményeket pontszámokban ill. százalékokban kifejezve adjuk meg, nem osztályozzuk.
Gyakoriság:
A diagnosztikus mérést valamely osztályfokra való belépéskor (pl.: 5. évfolyam), tanárváltáskor, iskoláztatás szakasz határain ill. egyéb objektív tényezı hatására végzünk az adott célcsoportban.
17
b) Formatív mérés Célja:
A tanulási folyamat eredményének követése.
Formái:
- írásbeli felelet, - röpdolgozat, - témaközi felmérés, - témazáró dolgozat.
Értékelés:
A teljesítményeket – a tantervi követelményekkel való összehasonlítás alapján – osztályozzuk. A témazáró dolgozatok értékelésénél a már korábban is alkalmazott teljesítmény (pontszám) érdemjegyekké történı átváltását alkalmazzuk a szaktárgyak esetében: Teljesítmény
Gyakoriság:
Érdemjegy
0 – 33 %
elégtelen (1)
34 – 50 %
elégséges (2)
51 – 74 %
közepes (3)
75 – 89 %
jó (4)
90 %
jeles (5)
A tanulási folyamat által meghatározott idıben rendszeresen tervszerően elosztott gyakorisággal végezzük.
c) Szummatív mérés Célja:
Az adott évfolyamon, vagy az iskoláztatás határán a tanítási – tanulási folyamat eredményének mérése.
Formái:
- év végi felmérés, - szintmérés, - képességmérés, - ismeret és tájékozottság mérése.
18
Értékelés:
A teljesítményeket a törzsanyag követelményeivel (minimum, átlagos, optimum szinthez) összehasonlítva pontokban és százalékokban kifejezett értékkel adjuk meg.
Gyakoriság:
Elıre kijelölt év végi idıpontokban.
Írásbeli beszámoltatás rendje
a) A szaktárgyak értékelési rendszerét a helyi tantervek alapján a pedagógusok, szaktanárok dolgozzák ki. Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. b) A magyar oktatás helyzetének, színvonalának megállapítását célzó országos és nemzetközi mérések (OM – OH által kijelölt mérések), amelyeket minden évben az Oktatási Miniszter rendeletben határoz meg. Az OH által kijelölt mérésekben minden évben részt veszünk. A felkéréseknek képességeink szerint eleget teszünk. c) Az írásbeli beszámoltatás különféle formáit alkalmazni hivatott személyek:
-
tanító, szaktanár, munkaközösség-vezetı, szaktanácsadó, igazgató, igazgató-helyettes, mérési szakértı.
III.6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat adásának elsıdleges célja, hogy az órán tanult ismereteket még tovább tudja gyakorolni a tanuló, illetve az órákon megbeszélt új ismereteket megtanulja a következı órára. Olyan feladat nem adható, amelynek megoldásához még nem tanult ismeretek is szükségesek, illetve amelyhez olyan eszköz is szükséges, amely nem várható el minden családtól. (pl. internetes anyag, gépelt munka) A házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni az egyes tantárgyakból, hogy azok együttesen is elkészíthetık, megtanulhatók legyenek a tanulók részérıl.
19
Külön hétvégi házi feladatot nem adunk a gyerekeknek, de a péntek délutánt még teljes értékő munkanapnak tekintjük. Így az akkor – valamilyen szabadidıs program miatt – elmaradt munkát pótolni kell. Intézményünk tantestülete a nevelés-oktatás folyamatában fontosnak tartja, hogy tanulóink a nevelıktıl kapott feladatokat otthon, önálló munka során elvégezzék. A házi feladatok fontos szerepet töltenek be a tanórán elsajátított tananyag rögzítésében, a gyakorlás elısegíti növendékeink feladattudatának kialakulását, megerısítését. A házi feladatot a nevelık konkrét nevelési cél megvalósítása érdekében adjanak.
A házi feladatok fajtái: 1. Kötelezı házi feladat 2. Szorgalmi házi feladat
1. Kötelezı házi feladat a) Szóbeli házi feladat ♦ tananyaghoz kapcsolódó:
- elnevezések – szakkifejezések - fogalmak - összefüggések - szabályok - törvények - ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv - tanár által kijelölt részek tartalmaznak
♦ Kötelezı olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv alapján a munkaközösség évfolyamonként megjelölt. ♦ A tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló szemelvények, ajánlott irodalom. ♦ Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl. b) Írásbeli házi feladat ♦ Tankönyv, munkafüzet, feladatgyőjtemény, iskolai füzet, tanító-tanár által kijelölt feladatainak megoldása. ♦ Tananyag szerves részét képezı fogalmazások, írásbeli elemzések, győjtımunkák elkészítése.
20
Általános szabályok a kötelezı írásbeli és szóbeli házi feladatok adására vonatkozóan ♦ A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor kapcsolódjon a tanóra anyagához, témájához. ♦ Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és a tantárgyi készségek begyakorlása legyen. ♦ Az írásbeli házi feladat együttes mennyisége átlagosan 45 percnél több felkészülést ne követeljen a tanulótól. ♦ A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerő elmarasztalásban részesülnek (fekete pont, ellenırzıbe – naplóba történı beírás, a házi feladat pótlása, stb.). ♦ A házi feladat ellenırzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán (a tanulókkal történı ellenırzés, tanító-tanár javítása). Alsó tagozatban – különösen elsı osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében heti rendszerességgel ellenırizzék a tanítók a füzeteket. Felsı tagozaton a nevelık legalább félévente tekintsék át tanulóik füzeteit, munkafüzeteit. ♦ Az írásbeli házi feladat értékelése – tartalmi és formai szempontból – egyaránt fontos, ezét a nevelı szóban és írásban is közölheti a tanulóval. ♦ Javítás:
- tartalmi hibák vagy formai igénytelenség miatt a feladat újra íratható, - hibás feladatmegoldásánál a javítás egyénileg történik, - az osztályt érintı általános hiba esetén újratanítás történik ill. a hiányosságokat pótolják.
2. Szorgalmi házi feladat a) Szóbeli házi feladat ♦ vállalt kiselıadás (referátum) a tananyaghoz kapcsolódva, ♦ ajánlott olvasmány – melynek jegyzékét a magyar munkaközösség az érvényes tanterv alapján megjelöli évfolyamonként, ♦ az éves munkatervben elfogadott tanulmányi versenyekhez a felkészülés. b) Írásbeli házi feladat ♦ képességek fejlıdését, tehetség fejlesztését, kibontakozását elısegítı feladatok,
21
♦ az éves munkatervben elfogadott tanulmányi versenyekre feladatmegoldások, ♦ írásbeli pályamunkák készítése pályázati felhívásokra. Általános szabályok a szorgalmi házi feladatokra vonatkozóan: ♦ A szóbeli és írásbeli szorgalmi házi feladatok a tantárgyi követelményeken felüli teljesítményt alapozzák meg. Hozzájárul a tanuló széleskörő tájékozottságához, segíti képességeinek fejlesztését, tehetségének kibontakoztatását. ♦ Szaktanár ajánlásával azok a tanulók kapnak ilyen feladatot, akik motiváltak a tanulásra és önként vállalják ezt a többlet tevékenységet. ♦ A szorgalmi feladat mennyisége: - egyéni elbírálás alapján más-más terheléssel élhet a szaktanár figyelve a tanuló motiváltságának megırzésére. ♦ A szorgalmi feladat gyakorisága: - a tanulók egyéni elfoglaltságát figyelembe véve havonta 1-2 alkalommal, kivételt képez a tanulmányi versenyekre való felkészülés idıszaka. ♦ A szorgalmi feladatokat is ellenırizni és értékelni kell, amelyet az osztályközösség elıtt tegyünk meg. ♦ A szorgalmi munka értékelését követıen jutalmazzunk a tanítók és szaktanárok által kidolgozott rend alapján. A versenyeken való szereplésért a helyi tantervben szereplı jutalmazást alkalmazzuk.
III.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatási törvény a tanulók évenkénti kétszeri teljesítménymérését írja elı. Ennek a feladatnak a végrehajtásához figyelembe kell venni: - a végrehajthatóság lehetıségeit - a tesztelméleti követelmények megalapozottságát - a helyi sajátosságokat. Mindezek figyelembe vétele mellett alapvetıen szem elıtt kell tartani, hogy a tanulók motorikus képességeinek vizsgálata csak a koordinációs és kondicionális képességek együttes mérésével jellemezhetı optimálisan.
22
A tesztek képességek szerinti csoportosítása: Képességek
Tesztek
Erı
Karhajlítás, -nyújtás fekvıtámaszban
Gyorsasági erı
Helybıl távolugrás, tömöttlabdadobás hátra
Erı-állóképesség Függés hajlított karral, hanyatt fekvésbıl felülés Gyorsaság
60 m-es vágtafutás
Aerob
12 perc futás
állóképesség Koordináció
Négyütemő fekvıtámasz, egyensúlyozás, szlalomfutás
Az ajánlások szerint az állóképességi tesztekbıl egyet-egyet célszerő használni, míg a koordinációs próbákból több is használható. Eddig hét tanév során mértük tanulóinkat évenként kétszeri rendszerességgel különféle módszerek szerint. Minél több mérést alkalmazunk, annál jobban közelíthetünk a vizsgált csoport tényleges teljesítıképességéhez. Összefüggés mutatható ki továbbá a testméretek folyamatos változásának hatásáról ezekre az eredményekre. Meg kell persze említeni, hogy igen szélsıséges eredményeket hozhat a különféle oktatási intézmények vizsgálódása, amely az átlagot valószínősíthetıen eltolja az optimumtól. Alapvetıen pozitívumként élik meg tanulóink is a teszteket, mert versenyzési késztetést, motivációt rejtenek magukban, amibıl félévenként ık is visszajelzést kapnak testük állapotáról. Általánosságban elmondható, hogy a tesztek alapján is alátámasztható az a tény: a fiatalok túl kényelmesek, nehezen késztethetıek aktivitásra, sokan szenvednek különbözı betegségben, elváltozásban, s a sportiskolák kivételével igen kevés helyen tudnak átlag feletti teszteredményeket produkálni. Reménykedünk benne, hogy a vizsgálatok által sikerül majd egy olyan koncepcióval elırukkolni testnevelésünk – rekreációs szinten is – terén, amelyben a jövıre nézve lesz konkurenciája civilizációs vívmányainknak!
23
III.8. Az egészségnevelési program részletes leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.
III.9. A fogyasztóvédelemmel összefüggı iskolai feladatok III. 9.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.
III.9.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevı és közremőködı tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erıforrásait gyorsulva felélı fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) b.) c.) d.)
az alapvetı szükségleteinek kielégítéséhez a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különbözı termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez
24
e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhetı környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
III.9.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai: Technika és háztartástan – áruismeret, a gyártás és termékminıség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, vízmérı órák) Földrajz – eltérı fogyasztási struktúrák, szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használata Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, a reklám története Környezetismeret – a piac és az üzletek látogatása tanulmányi céllal
25
ZÁRADÉK
IV.1. A pedagógiai program felülvizsgálatának rendje A pedagógiai programot minden év végén áttekinti a vezetıség és a tanév végi értekezleten a tantestület az esetleges korrekciókat elvégzi. Ezen kívül minden olyan esetben felülvizsgáljuk, amikor a törvény elıírja.
IV.2. Dokumentumok kezelése IV.2.1. A dokumentumok elhelyezése A PP dokumentumai a titkárságon, a WEB oldalon, az igazgatói irodában, a tanári szobákban és a könyvtárban kerülnek elhelyezésre.
IV.3. Elfogadási záradék A tabi Római Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Programját a tantestület a szülık és a diákok véleményét kikérve és meghallgatva, 2009. augusztus 24-i értekezletén egyhangúlag elfogadta. (13/13 igen)
Tab, 2009. szeptember 01.
Weiszné Illés Anikó iskolaigazgató
Fenntartói jóváhagyás:
Balás Béla Megyéspüspök
26
EGYETÉRTİ NYILATKOZATOK
Diákönkormányzat
A tabi Római Katolikus Általános Iskola diákjainak választott képviselıi megismerték az iskola Pedagógiai Programját. A benne foglaltakkal egyet értenek és támogatják annak megvalósítását.
Tab, 2009. szeptember 01.
Schmidt Eszter Diákönkormányzati tag
Szülıi Közösség
A tabi Római Katolikus Általános Iskolába járó gyerekek szüleinek választott képviselıi megismerték az iskola Pedagógiai Programját. A benne foglaltakkal egyet értenek és támogatják annak megvalósítását.
Tab, 2009. szeptember 01.
Füzyné Pártai Andrea Szülıi Közösség vezetı
27
