14. Kozmetikájába új vendég érkezik, aki a mezoterápiáról érdeklődik. Elmondása szerint a botoxkezeléstől fél, de szeretné megfiatalítani az arcát. Rendszeresen jár gyógyfürdőkbe és wellness-szállodákba, hogy a testét karbantartsa, de most már abba a korba lépett, amikor az arcát is kezeltetni szeretné. Beszélgessen vendégével a témáról! Információtartalom vázlata
–
A szövetek csoportosítása, az idegszövet általános jellemzése, az ingerületvezetés anatómiája
–
A kozmetikai ipar fogalma, a kozmetikus munkaterülete és a hatáskörébe tartozó feladatok
– – –
A kozmetikai kezelés higiéniája, kórokozók, fertőtlenítés A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, jelentősége a kozmetikában A kemény víz fogalma, hatásai a bőrre, a lágy víz fogalma, jelentősége a kozmetikában, vízlágyítás 14/a A szövetek csoportosítása, az idegszövet általános jellemzése, az ingerületvezetés anatómiája
A szövetekkel foglalkozó tudomány a szövettan (hystologia). A szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. A szövet (tela) a hasonló irányban differenciálódott, hasonló alakú és felépítésű, azonos működésű sejtek egysége.
A szövetek alaptípusai: 1. Hámszövet (tela epithelialis) 1.1.
Fedőhámok - Egyrétegű hámok - Átmeneti hámok - Többrétegű hámok
1.2.
Mirigyhámok - Exokrin mirigyek - Endokrin mirigyek
1.3.
Pigmenthám
2. Kötő- és támasztószövet (tela conjunctivalis) 2.1.
Kötőszövetek
2.2.
Támasztó szövetek
3. Izomszövet (tela muscularis) 3.1.
Sima izomszövet
3.2.
Harántcsíkolt izomszövet
3.3.
Szívizomszövet
4. Idegszövet (tela nervosa) Idegszövet (tela nervosa) A különböző szervek működésének összehangolását a hormonális és az idegi szabályozást együtt látja el.
Azt a környezeti hatást, amely válaszreakciót vált ki az illető szervezetből ingernek nevezzük (fény, hang, stb.). Az ingerre a szervezet érintett sejtjei anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak, ez az ingerület. Az inger felfogására, az ingerület képződésére és gyors továbbítására speciálisan érzékeny
idegszövet (idegsejtek, támasztósejtek) alakult ki. Az idegrendszer legkisebb önállóan működő egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja. Plazmájában sok endoplazmatikus membrán és riboszóma található. A sejtmag állandó interfázisban van, mert az idegsejtekre a számállandóság jellemző, az elpusztult nem pótlódik. Az ingerület vezetésében több sejt is részt vesz, az egyik neuronról a másikra tevődik át, amíg a szervezet megfelelő választ ad az ingerre. A sejtek között azokat a kapcsolódási helyeket, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed, szinapszisnak nevezzük A reflex az idegrendszer alapvető működési jelensége, amikor is a szervezetben bárhol fellépő szignál idegi úton a testben választ vált ki.
Ahhoz, hogy reflex keletkezzék, szükség van: -
receptor szervre - felvevő készülék,
-
effektor szervre - végrehajtó,
-
reflexközpontra.
. Az ingerfelvétel helyétől a válaszreakció helyéig terjedő idegpálya a reflexív.
A reflexív részei: 1. Receptor - az ingereket a periférián, elsősorban a bőrben, de a többi szervben is meglévő felvevőkészülékek veszik fel. Ide soroljuk az érzékszervek receptorait is. A receptorok működése fizikai, kémiai változásokból adódó, az őket ért ingereket élattani folyamattá képesek átalakítani. Az idegrendszer aktuális ingerelhetőségi állapotától függ az ingerelhetőség és az ingerületerősség kapcsolata. Fokozottan ingerelhető állapotban már gyengébb ingerekre is válaszolnak a receptorok, fordított esetben azonban erősebb ingerekre is érzéketlenek maradnak.
2. Afferens szár (érző neuron) - továbbítják az ingerületet az idegrendszeri központba (agy gerincvelő)
3. Reflexközpont - az afferens impulzus az efferens szárra kapcsolódik át. 4. Efferens szár (mozgató neuron) - a reflexközpontból a szervekhez továbbítja és hozza létre a megfelelő válaszreakciót. (Pl.: izomösszehúzódás, érszűkület, illetve tágulás)
5. Effektor - a motoros impulzusokat a végrehajtó szervre átadó idegvégződés. Az egyszerű reflexív egy afferens és egy efferens neuronból áll, ha közéjük több kapcsoló neuron iktatódik, úgy összetett reflexívről beszélünk.
14/b A kozmetikai ipar fogalma, a kozmetikus munkaterülete és a hatáskörébe tartozó feladatok Kozmetikai tevékenységet-képesítéshez kötött- csak sikeres kozmetikus Okj vizsgával lehet folytatni. A kozmetikus csak egészséges bőrön-vendégen- végezhet munkát ( Arcon és testen) A kezelés célja az arc és a test szépséghibáinak kozmetikai megszüntetése. Az arc és test ápolásához, kezeléséhez felhasznált kozmetikumoknak professzionális, bevizsgált készítmények lehetnek. (ez egy rövid változata a tételrésznek) 14/c A kozmetikai kezelés higiéniája, kórokozók, fertőtlenítés A kozmetikában rendnek és tisztaságnak kell lennie, mert a fertőzéseket szabad szemmel nem látható kórokozók hozzák létre. A fertőzés egy idegen faj káros megtelepedése a gazdaszervezetben. A fertőzés során a fertőző organizmus a gazdaszervezet erőforrásait használja fel annak érdekében, hogy életben maradjon és szaporodjon. A fertőzést okozó organizmusok az úgynevezett patogén organizmusok, azaz a kórokozók. Ezek lehetnek: - baktériumok - gombák - állati egysejtűek - állati többsejtűek (paraziták) - vírusok
Az orvostudomány azon ága, amely a fertőzésekkel foglalkozik, az infektológia és az epidemiológia. A fertőtlenítés célja, hogy a fertőzést okozó organizmusok a fertőző forrástól a fertőzésre fogékony szervezethez való eljutását megakadályozzuk. Fertőtlenítő hatás fokozatai: -
csíraszám csökkentő hatás (szalációs effektus): szellőztetés, kézmosás
-
baktériumok szaporodását gátló hatás (bakteriosztatikus)
-
baktériumölő (baktericid)
-
spóraölő (sporicid)
-
vírus inaktiváló (virucid)
-
gombaelemeket pusztító (fungicid)
-
parazitákat pusztító (paraziticid)
Fertőtlenítő eljárások csoportosítása: 1. Fizikai: főzés, gőzölés, UV sugárzás 2. Kémiai: vegyszerekkel, oldattal, gázzal, aerosol 3. Kombinált: hővel, vegyszerrel, mechanikusan Kémiai fertőtlenítők: a) kemoterapikumok v. antibiotikumok, melyek szelektív vagy széles spektrumú mikroba ellenes hatással rendelkeznek. b) Antiszeptikumok, fungisztatikus
amelyek
hatásúak.
túlnyomó Hatása
a
részben
bakteriosztatikus
bőrfelület
vagy
vagy
nyálkahártya
fertőtlenítésére. c) Dezinficiensek, amelyek valamennyi élő sejtet károsítják, így elsősorban tárgyakat, eszközöket, anyagokat fertőtlenítjük vele. d) Fungicidek, melyek valamennyi élő sejtet károsítják, így elsősorban tárgyakat, eszközöket, anyagokat fertőtlenítjük vele.
Kémiai fertőtlenítők csoportosítása: 1. oxidálva fertőtlenít (vízzel való reakciójával erős fertőtlenítő hatású naszcensz oxigén keletkezik) a. klór és vegyületei - Cl2 + H2O HOCl + HCl HOCl HCl + ’O’ (redukál, a fehérjét oxidálja) - Nátrium-hippoklorit: NaOCl NaCl + ’O’ (só, lúgos kémhatású, vizes oldata sárga) - Kálcium-hippoklorit (klórmész) Ca(OCl)2 (átlátszó folyadék, vízben oldódó por, savak hatására klórgáz fejlődik) - Klóraminok: (hidrolízise során NaOCl keletkezik. Kevésbé izgatják a bőrt pl. Neomagnol, Ultrasol, Flórasept, Unipon) Neomagnol bomlása: b. jód és vegyületei
jód (kristályos, halogén elem. A bőrt és nyálkahártyát is izgatja. Szublimál: szilárdból légnemű lesz. Vízben jól oldódik. Oxidáló hatású. Önmagában nem használják fertőtlenítésre, a jódtinktúrát használják - jódtinktúra: 82 % alkoholos oldatban 5 % jód és 4 % kálium-jodid, mely a szövetizgató hippo-jodidok keletkezését gátolja. - Lúgos oldat: a jód 5 % Kálium-jodidos vizes oldata - Jodoforok: Az elemi jód felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. A komplexekből felszabaduló elemi jódtól függ a fertőtlenítő hatás. c. hidrogén-peroxid (H2O2) Színtelen, nagy tömegben halványkék. A víznél sűrűbb, folyékony. Kémhatása gyengén savas, igen bomlékony. Tömény állapotban bomlását igen sok anyag katalizálja. d. kálium-permanganát (KMnO4) (hipermangán): Ibolyaszínű, kristályos anyag, vízben jól oldódik, oldata naszcensz oxigén felszabadulása közben bomlik. Fertőtlenítő hatása kiváló, mert a test szöveteivel érintkezve naszcensz oxigén hasad le belőle, amely fertőtlenít, szagtalanít. Hátránya: színezi a bőrt. Jó szagtalanító hatású, gyógyászatban bűzös sebekre alkalmazzák. 2. redukálva fertőtlenít a. aldehidek b. aldehid származékok: (széles spektrumú fehérje kicsapó hatású fertőtlenítők, melyek a baktériumok citoplazmatikus membránját és az enzimrendszerét károsítják. - formalin (HCHO) a formaldehid 40 %-os vizes oldata. Helyiségek és eszközök fertőtlenítésére használják. - Lysoform: a formaldehid alkoholos oldata - káliszappanos oldat 2-3 %: gombaellenes, eszközfertőtlenítő - hexametilén-tetramin: formalin és az ammónia addíciós vegyülete. Tartalmazzák: virusept, ritosept, trikosan, klórhexidin c. fenol származékok: nem szabad használni, mert a kórokozók sejtmembránjának áteresztőképességét fokozza, hatása halál. - krezol: színtelen vagy sárga folyadék, vízben kevésbé oldódik - hexaklorofén: fehér por, erős bakterocid, fungicid hatású, dezodoráns, fertőtlenítő szappanokban is van. 3. fehérje kicsapódással fertőtlenít a. alkoholok: az 1-2 értékűek. Hatásuk: a fehérje koaguláción (fehérje kicsapódás) alapuló, csak a vegetatív állapotban lévőket öli meg, a latenst nem. Vízelvonó hatású. - etil-alkohol (CH3-CH2-OH) (spiritus concentriecutinius) 96 %-os alkohol: spiritus cencentratissimus 90 %-os alkohol: spiritus concentratus 70 %-os alkohol: spiritus dilitus - Propanol: 70 %-os oldatát használjuk fertőtlenítésre - Izopropanol: izopropil-alkohol 60%-os töménységben - Glikol: 2 értékű alkohol. A bőrre közvetlenül nem használjuk. Levegő fertőtlenítésére a gőzeit. b. fémek, fémsók Elsősorban a nehézfémsók hajlamosak a fehérjekicsapódásra. - ezüst és vegyületei: ezüst-nitrát (lápisz): állatorvosok mai napig használják -
higany-klorid (HgCl2): Fehér, kristályos anyag, vízben jól oldódik, fehérjéket kicsapja, 0,1-0,2 m/m %-os oldatát használjuk fertőtlenítésre c. savak - bórsav - szalicilsav - benzoesav, sói: nátrium-benzoátok - para-oxi-benzol - metil észterei: nipagin M - etil észterei: nipagin A - Solotio-conservans nipasol M (nipagin M alkoholos oldata) -
Felületaktív anyagok, tenzidek: A tenzid tartalmú vizes oldatok a felületi feszültséget csökkentik. Hatásuknál fogva lehetővé teszik a zsírok, egyéb szerves apoláris szennyeződések eltávolítását, fellazítását, így a fertőtlenítő anyag hatását szinergikusan (egymást és egymás hasznát erősítik) növelik, segítik, így a fertőtlenítő anyagok hatásait jelentősen megnövelik. Felületaktív anyagok lehetnek: Felületaktív anyagok, tenzidek: Ionos anionaktív Önmagukban nincs fertőtlenítő hatásuk, de lipoidoldó hatásuk miatt desinficiáns mikrobaölő hatását elősegíti. Csak csíraszám csökkentő hatású. Pl. szappanok, zsíralkoholok, szulfátok, foszfátok
kationaktív (invert szappanok) Hatásmechanizmusuk a kórokozók légzését és glikolízisét gátolják. Sejtmembránjuk permeábilitását megnövelik, ezáltalelpusztítják. Hatóanyagok: zephirol,cetrimid v. cetavlon benzil-dodecil Készítmények: Metosept, Sanisept, Bradophen Kézfertőtlenítők: Bradosept, Bradosan Szappanféleségek: Clarasept, Kvaternol
amfoter Jó szennylazító tulajdonságúak és egyben fertőtlenítő hatásúak is. Kombinált fertőtlenítő szerekben alkalmazzák. Pl. Dodarcama S: nem korrózív eszközfertőtlenítő, rozsdásodó eszközök nem fertőtleníthetők
Nem ionos Önmagukban nincs fertőtlenítő hatásuk, de zsíroldó hatásuknál fogva mikrobaölő hatásuk van. Pl. mosóaktív szappanok, szintetikus mosó és mosóaktív mosogatószerek
Az anionaktív és kationaktív tenzidek kioldják egymást! 14/d A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, jelentősége a kozmetikában
1. A víz A víz poláris molekulák folyékony halmaza. A víz két hidrogénből és egy oxigénből áll.
1. ábra
1.1.
A víz kémiai tulajdonságai
Kémiai értelemben a víz hidrogén (H+) és hidroxid (OH-) ionokból áll. Összegképlete: H2O A hidrogén és az oxigén poláris kovalens kötéssel (első rendű kötés) kapcsolódik egymáshoz. Mivel az elektronok a nagyobb elektronegativitású oxigén felé tolódnak el, így az oxigénatom negatívabb, mint a hidrogénatomok. A molekula aszimmetriája miatt a pozitív és a negatív töltések súlypontja nem esik egybe, a molekula dipólus.
+4 2. ábra. A víz dipólus molekula
A dipólus molekula jelölése:
3. ábra
Két vízmolekula között, dipólus kötés és hidrogénkötés (másodrendű kötések) alakul ki.
4. ábraDipólus kötés A dipólus kötésben résztvevő molekulákban a töltés elosztás nem egyenletes, a molekulák az egymással az ellentétes töltésű részeikkel kapcsolódnak egymáshoz.(4. ábra)
A hidrogénkötés vagy más néven a hidrogénhíd-kötés poláris molekulák között létrejövő kötés. P. A hidrogénkötés a vízben, az egyik molekula hidrogénatomjának és az másik molekula oxigén atomjának, nagy elektronegativitású atomjának nem kötő elektronpárja között jön létre.
Egy vízmolekula másik négy vízmolekulával tud kötést létesíteni. A kozmetikai gyakorlatban nagyon fontosa pH
A kozmetikai gyakorlatban savas és lúgos kémhatású anyagot is használunk . A bőr pH - ja 5,5- 6,5 között van, amennyiben a kezelés során ettől eltérő kémhatású anyagot használunk, mindig vissza kell állítani az eredeti pH értéket. A víz kismértékben anionra és kationra disszociál: H2O + H2O
H3O+ (oxónium-ion)+ OH- (hidroxid- ion)
Ez az egyensúly mindig fennáll tiszta vízben, ezért erre felírhatunk egy egyensúlyi állandót:
A vízmolekulák koncentrációja nem változik meg számottevően. Így a víz koncentrációját - 25 °C-on- szintén állandónak mondjuk, mert a disszociált vízmolekulák száma elhanyagolható. Ezért felírható:
1 pH egység változás 10-szeres H3O+ koncentráció-változást jelent
0 Savas
7 Semleges
14 Lúgos
A koncentráció alapján, ha pH=7,00- semleges, savas oldatokban pH<7,00, a lúgos kémhatású oldatokban pH>7,00. 1.2. A víz fizikai tulajdonságai A víz kis mennyiségben átlátszó, nagy mennyiségben kék, mert tiszta vízben a kék színű fénysugarak jutnak a legmélyebbre. A természetes víz szagtalan, azonban a benne oldott anyagok ezt a tulajdonságát megváltoztathatják. (Lásd: gyógyvizek) A víznek viszonylag nagy: - az olvadás-, és forráspontja (légköri nyomáson 0 oC illetve 100 oC) - a fajhője és párolgáshője- ezért tudunk jól hűteni és fűteni vele - a vízben oldott sók, a fagyáspontot csökkentik. (Na, K, Ca, Mg, illetve a HCO3, CO3 és a SO4) A víz sűrűsége 4 °C - on a legnagyobb. A víz mind a három halmazállapotban megtalálható: szilárd, folyékony és gáz. 1.3.
A víz élettani tulajdonságai
Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A víz biztosítja a sejtek anyagcseréjét- ozmózis, diffúzió- a tápanyagok oldódását és felszívódását és szerepet játszik a szervezet méregtelenítésében. Szabályozza a vérnyomást, a vérkeringést, biztosítja a szervezet optimális hőmérsékletét. A napi vízszükséglet 2 liter és 2,5 liter között van. A fizikai terhelés növekedésével a napi vízfogyasztást növelni kell. A vízfelvétel a tápanyagokkal és a folyadék bevitellel jut a szervezetünkbe. A vízleadás természetes kiválasztódás útján- verejték, vizelet, légzéstörténik. Ozmózis: A sejt – cellula – az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. A sejtet a külvilágtól a sejtmembrán- sejthártya - határolja el. A sejthártya egy féligáteresztőszemipermiábilis- hártya. Azt a folyamatot, amikor a hígabb koncentrációjú oldat, a féligáteresztő hártyán keresztül átáramlik a sűrűbb koncentrációjú oldat felé ozmózis folyamatnak nevezzük
Ez a folyamat mindig egyoldalú diffúzió - mert mindig a hígabb oldat áramlik a sűrűbb koncentrációjú oldat felé.
5. ábra1Az ozmózis következtében a nagyobb koncentrációjú oldat „felhígul”, térfogata megnő
Azt a nyomást, ami a folyamat közben a sejthártyára ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük. Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt biztosító nyomás, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ki, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak (dehidratáció)
Segítségükkel a szervezet könnyen hidratálható. Azokat az oldatokat, amelyek koncentrációja nagyobb, mint az izotóniás oldatoké- hipertóniás oldatoknak nevezzük. 1
forrás: Fájl:Ozmozis.svg- wikipédia- 2011.06.01.
Ezeket az oldatokat akkor használjuk, ha a szervezetet nagy vízveszteség éri, vagy energiára van szüksége.(Lázas betegségnél hipertóniás oldatot kap infúzióban a beteg.) Azokat az oldatokat , amelyek koncentrációja kisebb mint az izotóniás oldatoké, hipotóniás oldatoknak nevezzük. ( A túl sós ételek után, ezért lép fel szomjúság.) 14/e A kemény víz fogalma, hatásai a bőrre, a lágy víz fogalma, jelentősége a kozmetikában, vízlágyítás
A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnézium-vegyületek okozzák, melyek melegítés hatására a vízből kiválnak, és az edény falára rakódnak, vízkő és kazánkő formájában. Változó vízkeménységet okozó sók: Kálcium- hidrokarbonát- Ca(HCO3)2 és a magnéziumhidrokarbonát- Mg(HCO3)2.
Állandó vízkeménységet okozó sók: kalcium-szulfát (CaSO4), magnézium-szulfát (MgSO4), kalcium-klorid (CaCl2) és magnézium-klorid (MgCl2) A változó -, és állandó vízkeménységet okozó sókat együtt: összes vízkeménységet okozó sóknak nevezzük.
Lágy vízről akkor beszélünk, ha a víz kalciumot és magnéziumot nem, vagy csak keveset tartalmaz. Vízlágyítás A víz keménységét csökkentő fizikai és kémiai folyamatok összessége. A víz keménységét okozó kalcium- és magnéziumsók az ivóvízben nem károsak, viszont a vízmelegítőkben, kazánokban lerakódva komoly problémákat okoznak. A "hagyományos" vízlágyítás során a víz keménységhez számított mennyiségű szódát (Na2CO3) és mésztejet [Ca(OH)2] adagolnak a vízhez. Az előbbi a kalcium-hidrogénkarbonátot, az utóbbi a magnézium-hidrogén-karbonátot (és ugyanezen kationok más sóit) csapja ki További módszerek: - ioncserélés
