„ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény – Szt.- módosítása kapcsán szükségessé vált önkormányzati feladatokról Az Országgy lés 2008. december 15-én elfogadta „az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” szóló 2008. évi CVII. törvényt –Szft.-, más néven az „Út a munkához” programot, amely a hátrányos munkaer1-piaci helyzet aktív korú személyek támogatásának rendszerében alapvet1 változást eredményezett. „A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról” szóló 341/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a végrehajtási rendeleteket is módosította. A támogatási rendszer átalakításának a lényege, hogy az említett személyi kör pénzbeli ellátásának formái, összege és az ellátásra való jogosultsági feltételek differenciáltabban kerültek megállapításra a korábbi szabályozáshoz képest. A módosított törvény két típusú pénzbeli ellátásról rendelkezik: egyrészt bevezetésre került a rendelkezésre állási támogatás, amely a korábbi szabályozáshoz képest egy új ellátási formát jelent, másrészt továbbra is megállapítható a rendszeres szociális segély. A törvénymódosítás azonban a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét a korábbi szabályozáshoz képest sz kebben határozza meg, ugyanis a rendszeres szociális segélyre való jogosultság a kérelmez1 egészségi és családi állapotával, életkorával összefügg1 feltételek fennállása esetén állapítható meg. Az önkormányzatnak els&dlegesen a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak foglalkoztatásának megszervezését kell biztosítania. A rendszeres szociális segélyre jogosult személynek csak akkor van lehet1sége az együttm ködési kötelezettség vállalására, ha az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre jogosultak közfoglalkoztatását is biztosítani tudja a közfoglalkoztatási tervben foglaltak alapján, valamint az együttm ködési kötelezettség teljesítésér1l az önkormányzat és a jogosult megállapodást köt. A megállapodást köt1 személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult. A rendelkezésre állási támogatás havi összege – az Szt. 37. § (3) bekezdése alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, amely az Szt. 37. § (1) bekezdése értelmében kompenzációs jelleg pénzbeli ellátásként arra az id1tartamra illeti meg az aktív korúak ellátására jogosult személyt, amikor közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt, és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez a foglalkoztatás el1segítésér1l és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - Flt.- szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapították meg. Ezen rendelkezésekb1l következ1en a rendelkezésre állási támogatás nem illeti meg az aktív korúak ellátására jogosult személyt arra az id1tartamra, amikor közfoglalkoztatásban vesz részt. Az Szt. 36. § (4) bekezdésében meghatározott tartalommal - közcélú munka keretében történ1 foglalkoztatása esetén - az aktív korúak ellátására jogosult személlyel munkaszerz1dést kell kötni, akit a közcélú foglalkoztatás id1tartamára munkabér illet meg. A közcélú munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyt legalább hatórás napi munkaid1vel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési id1tartammal kell létesíteni.
2 Az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzatoknak egyéves id1tartamra közfoglalkoztatási tervet kell készíteni, amelynek a tervezetét véleményezés céljából, 15 napos határid1vel meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az Szt. 58/B.§ (2) bekezdése szerinti 2000 f1 feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás által létrehozott szociálpolitikai kerekasztalnak. Az Szt. 37/A. § (2) bekezdése alapján a közfoglalkoztatási tervnek tartalmaznia kell a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, az ellátandó közfeladatokat, annak várható ütemezését, az ellátásához szükséges létszámot, valamint a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. A 2009. évre vonatkozó közfoglalkoztatási tervet 2009. április 15-ig, az azt követ1en elkészített terveket minden év február 15-ig el kell fogadnia a képvisel1-testületnek. Az Szt. 37/A. § (3) bekezdése szerint a közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követ1 öt napon belül meg kell küldeni a Magyar Államkincstárnak. Amennyiben a közfoglalkoztatási terv a törvényben meghatározott határid1n belül nem kerül elfogadásra, a kincstárhoz történ1 megérkezéséig a kincstár visszatartja a közcélú foglalkoztatásra biztosított állami támogatás 15%-át. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság az Szt. 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása – azaz egészségkárosodott, vagy 55. életévüket betöltött, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel1 személyek esetében állapítható meg. Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel1 személy nem jogosult a rendszeres szociális segélyre, ha a gyermek ellátása napközbeni ellátást nyújtó intézményben biztosított. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a 14 éven aluli gyermek ellátását napközbeni ellátást nyújtó intézmény keretében nem tudják biztosítani, azonban a családban él1 gyermekek valamelyikére tekintettel más személy gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben részesül. Az Szt. 37/C. § (1) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultság további feltétele, hogy a kérelmez1 – az egészségkárosodott személy kivételével - a települési önkormányzat által kijelölt szervvel történ1 együttm ködési kötelezettséget nyilatkozatban vállalja. Az együttm ködési kötelezettség tartalmát az Szt. 37/D. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza, az együttm ködés eljárási szabályairól a települési önkormányzatnak rendeletben kell rendelkezni. Az önkormányzat szociális rendeletében konkrétan meg kell jelölni azt a szervet, amellyel a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttm ködési kötelezettsége teljesítése érdekében kapcsolatot tart. Az együttm ködési kötelezettségre vonatkozó rendeleti szabályozás körében lehet rendelkezni a nyilvántartásba vétel, illetve az együttm ködési megállapodás megkötésének határidejér1l, a jogosult megjelenési kötelezettségének gyakoriságáról, az együttm ködésre kötelezett mulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának lehet1ségér1l, határidejér1l, az együttm ködési kötelezettség megszegése, illetve mulasztás esetén tehet1 intézkedésekr1l, továbbá arról, amit az önkormányzat az eljárási szabályok között szükségesnek tart rögzíteni. Az Szt. 37/D. § (3) bekezdése szerint az együttm ködés eljárási szabályai mellett helyi önkormányzat szociális rendeletében meg kell állapítani a beilleszkedési
3 programok típusait, és az együttm ködés megszegésének eseteit is. A beilleszkedési programok típusainak megállapításánál az együttm ködésre kijelölt szerv (például családsegít1 szolgálat) által, illetve esetlegesen a nem önkormányzati fenntartású szervezettel kötött feladat-ellátási megállapodás alapján biztosított, helyi szinten a gyakorlatban is m köd1, munkaer1-piaci integrációt célzó (pl. oktatás, képzés, munkavégzésre történ1 felkészülést segít1 program stb.), vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások (életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése stb.) jöhetnek szóba. A korábbi szabályozáshoz képest változott az együttm ködési kötelezettség megszegése eseteinek a szabályozása, amely módosítás az önkormányzati rendeletalkotást is érinti. A módosított törvény nem tesz különbséget az együttm ködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének az esetei között, így a rendszeres szociális segély a kötelezettség megszegése miatti csökkentett összegben történ1 folyósítására az új szabályozás nem ad lehet1séget. Amennyiben az Szt. 37/F. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezik, a jegyz1nek az igénybe vev1 aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetnie. A települési önkormányzat rendeletében az Szt. 37/F. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételekt1l eltér1, sem szigorúbb, sem enyhébb szabályokat nem alkothat. Az együttm ködési kötelezettség megszegése eseteinek a szabályozása kizárólag a rendszeres szociális segélyre jogosultnak az önkormányzat által kijelölt szervvel történ1 együttm ködési kötelezettségét érintheti, a szociális rendelet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult és az állami foglalkoztatási szerv közötti együttm ködési kötelezettség megszegésének eseteir1l nem rendelkezhet. Ennek az az indoka, hogy az Flt. - törvénymódosítással érintett - 54. § (13) bekezdés d)-e) pontja és az Szt. 35. § (1) bekezdése az Szt. 37/B. § (1) bekezdésében meghatározott rendszeres szociális segélyre jogosultak körét kiemeli az állami foglalkoztatási szervvel történ1 együttm ködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés hatálya alól. Az aktív korúak ellátására jogosult személyek közül az állami foglalkoztatási szervvel történ1 együttm ködési kötelezettség kizárólag a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyeket terheli. Az Flt. 54. § (9) bekezdése meghatározza, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, mint ügyfél állami foglalkoztatási szervvel történ1 együttm ködési kötelezettsége mire terjed ki, ugyanezen szakasz (13) bekezdésének b) pontja pedig azokról az - ügyfél együttm ködési kötelezettségének megszegésével összefügg1 esetekr1l rendelkezik, amikor az ügyfelet az álláskeres1k nyilvántartásából törölni kell. Az Szt. 37/F. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében a jegyz1 az aktív korúak ellátására való jogosultságot csak akkor szüntetheti meg, ha az Flt. 54. § (13) bekezdés b) pontjában foglalt, neki felróható okok miatt az állami foglalkoztatási szerv az álláskeres1t törli a nyilvántartásából. Az Szt. 37/F. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyz1 akkor is megszünteti, ha a jogosult a felajánlott és megfelel1 munkalehet1séget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
4 Az Szt. 37/F. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint jogosultságot megszüntet1 ok az is, ha a jogosult a jegyz1 határozatában megjelölt id1pontig nem kezdeményezi az állami foglalkoztatási szervnél álláskeres1ként történ1 nyilvántartásba vételét, illetve az álláskeresési megállapodást nem köti meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy állami foglalkoztatási szervvel történ1 együttm ködési kötelezettségének megszegésével összefügg1 megszüntet1 okokról az Szt. 37/F. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint az Flt. 54. § (13) bekezdés b) pontja kógens jelleggel rendelkezik, így az Szt. 37/D. § (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás csak a rendszeres szociális segélyre jogosultnak az önkormányzat által kijelölt szervvel történ1 együttm ködési kötelezettsége megszegése eseteinek a szabályozására terjed ki. Az Szt. 37/D. § (3) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében szabályozza az Szt. 37/B. § (1) bekezdése szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy önkormányzat által kijelölt szervvel történ1 együttm ködése megszegésének eseteit, amely szabályozás keretében konkrét magatartásokról, illetve mulasztásokról kell rendelkezni, és a rendelkezésnek összhangban kell lennie az együttm ködés önkormányzati rendeletben megállapított eljárási szabályaival. Az Alkotmánybíróság a 31/2002. (VII. 2.) AB határozat 5. pontjában kifejtette, hogy az együttm ködési kötelezettség megszegésének esetei körében alkotmány- és törvénysért1 olyan magatartásokat szabályozni, amelyek „nem az Sztv. el írásában meghatározott, a kérelmez szociális helyzetéhez, mentális állapotához igazodó programról rendelkezik, hanem kizárólag a rendszeres szociális segélyt igényl magatartására, életmódjára, családja ellátására, gyermekei gondozására vonatkozó magatartási szabályokat állapít meg,” mert ezzel ellentétesen korlátozzák a szociális ellátásra jogosultak körét. A jegyz1 az Szt. 37/F. § c) pontja alapján csak akkor szüntetheti meg az aktív korúak ellátására való jogosultságot, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az önkormányzati rendeletben megállapított - együttm ködési kötelezettségének a megszegése a segély folyósításának id1tartama alatt neki felróhatóan két éven belül ismételten el1fordul. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetése, mint az együttm ködési kötelezettség megszegésének törvényben megállapított jogkövetkezménye – egyéb feltételek mellett (felróhatóság, a megszegés esetének helyi rendeletben történ1 megállapítása) – csak akkor alkalmazható, ha az együttm ködési kötelezettség két éven belül történ1 ismételt megszegésére kerül sor, ezért az együttm ködés eljárási szabályai között célszer rendelkezni az együttm ködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedésekr1l, illetve azok határidejér1l. A kötelezettség megszegésének észlelése esetén alkalmazható intézkedés(ek) szabályozása keretében célszer rendelkezni továbbá annak/azok írásbeliségér1l, mert így az együttm ködési kötelezettség megszegésének másodszor történ1 el1fordulása esetén az ismételt megszegés törvényi feltétele írásbeli dokumentummal alátámasztható. Az aktív korú, hátrányos munkaer1-piaci helyzet személyek támogatásának rendszerében bekövetkezett alapvet1 változás a helyi rendeletalkotást is közvetlenül
5 érinti, ezért a települési önkormányzatoknak gondoskodniuk kell a helyi szociális rendeletek módosításáról a hatályos Szt. rendelkezéseivel összhangban. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása és megszüntetése a jegyz1 hatáskörébe tartozó államigazgatási feladat, továbbá az Szt. a jogosultság megállapításának és megszüntetésének feltételei, eljárási szabályai, a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állási támogatás összege vonatkozásában kógens szabályozást tartalmaz, az önkormányzatok rendeletalkotási szabadsága kizárólag az Szt. 37/D. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében meghatározott rendeletalkotási tárgyak – az együttm ködés eljárási szabályai, a beilleszkedési programok típusai és az együttm ködési kötelezettség megszegése eseteinek - szabályozására terjed ki. Felhívom a figyelmet az Alkotmánybíróság 55/2007(IX.26)AB határozatában foglaltakra, mely szerint „a helyi önkormányzat jogalkotó hatásköre a rendszeres szociális segélyek megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellen rzésének szabályozására nem korlátlan, csak törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a segélyre vonatkozó szabályozási jogkörrel. (ABH 1999, 771, 775.) Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képvisel -testület, a felhatalmazás kereteit túllép , azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, ezért sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat [3/1999. (III. 24.) AB határozat, ABH 1999, 375, 377-378.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691-697.; 18/2002. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2002, 496, 499.; 23/2002. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2002, 515, 517.; 28/2002. (VI. 28.) AB határozat, ABH 2002, 540, 541.; 56/2003. (XI. 13.) AB határozat, ABH 2003, 867, 870.].”
