„A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha”
XII. ÉVF. 6. SZÁM • A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA • 2003. DECEMBER
Rorate! (Harmatozzatok!) Egek! Harmatozzatok onnan felől és a fellegek csöpögjék az Igazat, nyilatkozzék meg a föld és teremje meg az Üdvözítőt.
H
ARMATOZZATOK, égi magasok! / Téged vár epedve / az emberek lelke, / Jöjj el édes Üdvözítőnk! Ezt imádkozták, énekelték elődeink advent, az Úr eljövetelének időszakában. A hajnali misék résztvevői napjainkban is hasonlóan imádkoznak az Isten fia, Jézus születése várakozásának jegyében. Nascit! Megszületett! Az Isten fia, a világ Megváltója emberré lett. Ez a karácsony ünnepének a misztériuma, titka. Volt idő, amikor a világi hatalom tiltani, kicsinyíteni, félremagyarázni igyekezett a karácsony ünnepének a lényegét. Napjainkban is előfordul a fel nem ismerés, a tudatos meg nem értés, az ünnep üzenetének sajátos, hiányos értelmezése. Akinek füle van, hallja meg! Olvassa el a hiteles írásokat, jeleket, vegyen részt az előkészületekben, érezze Jézus születése boldogságát, részesüljön a titok örömében! De boldogok a pásztorok / S a három királyok! / Én is mennék, mennék, / Énekelni
mennék, / Nagyok között kis Jézusért / Minden szépet tennék. (Ady Endre) Minden emberre jellemző, vágyakozás a teljesség után; rádöbbenni arra hol van az én helyem ebben a világban. „Mit ér, hogy itt vagyunk, ha nem tudjuk, hol vagyunk?” – teszi fel a kérdést Rónai György, mint még sokan mások. „Szélfútta levél a világ. De hol az ág? De ki az ág?” (Zelk Zoltán) „Láttam Uram a hegyeidet, s olyan kicsike vagyok én. Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló, hogy küszöbödre ülhessek, Uram.” (József Attila). Hála Istennek! Mind többen érzik, értik meg hatalmát, jóságát, szeretetét. „Értünk Kunság mezején / Ért kalászt lengettél, / Tokaj szőlővesszein / Nektárt csepegtettél” (Kölcsey Ferenc). Nem találom végét a szavaknak, tetteknek, nem is kísérlem meg, mit el sem érhetek. Messiásunk született, az ige megtestesült. Dicsősség mennyben az Istennek, békesség földön az embernek! BAGI
2
XII. évf. 6. sz.
A Galga menti népfőiskolák szerepe a felnőttek oktatásában IV. rész
A
MAGYAR református népfőiskolai mozgalom a két világháború közötti felnőtt oktatás jellegzetes, és máig üzenetet és feladatot kínáló tényezője. A „dánok Széchenyijeként” aposztrofált lelkész, költő, történész, népművelő Nicolai Frederik Severint Grundtvig vágya és célja, hogy a dán nemzeti közösség megteremtődjön. A dán népfőiskola, amely döntő szerepet játszott abban, hogy az 1864-es teljes háborús vereség után az ország talpra álljon, kétségtelen hatással volt a magyar református népfőiskolai mozgalomra, de nem egyszerűen egy külföldi példa átültetése ez a hazai gyakorlatra, hanem egy szerves belső fejlődés eredménye is. Jó példa erre Szabó Zoltán vallomása a Protestáns Szemlében, hogy „magyar” volt a sárospataki, majd a munkája nyomán beindult sok református népfőiskola, és az élő hit erejére épült. A népfőiskola emberformáló intézmény, és ezt keresztény jellegéből fakadóan akarta elérni. Hívő embereket akart nevelni, de hitet nem adhatott. Abból a felismerésből indult ki, hogy csak élő hitű emberek tudnak lemondani egyéni érdekeikről, hogy a közösség, kezdve a családtól egészen a nemzetig, éljen. A Trianon után előállított magyarországi helyzet nagyon hasonlított a dánok vesztes háborúja utáni helyzethez. Kézenfekvőnek látszott a nép fiai felé fordulni tanítás és nevelés által. Ujszászi Kálmán jól látta azt, hogy az ifjúság nevelését úgy lehet korszerűvé tenni, ha konkrét feladatai a jövő reális követelményeinek felelnek meg, azoknak a szellemi tényezőknek az ismeretében, melyek a jövendő életet minden téren kulturális, politikai, gazdasági és vallásos téren irányítani fogják. Ez a komplex látásmód vezetett ahhoz, hogy a jövő uralkodó életformáját a kollektív életközösségben látta, amelynek felnőtt nevelési programja egy képzelt falu életének való megélésében jelenik meg.
A népfőiskola hivatástudatra akart nevelni olyan szakismerettel bíró fiatalokat, akik ismerik falujuk, nemzetük múltját, szokásait, mert hozzátartoznak a faluhoz. A nevelés ezen célkitűzései szorosan kapcsolódtak a kor célkitűzéseihez, amelyek a magyar parasztság hivatásáról a következőképpen gondolkodtak: „a hamisítatlan népi, tehát magyar kultúra megőrzése és tovább építése. Virágzó mezőgazdasági kultúra megteremtése. A nemzet életében való fundamentális szerep felismerése és betöltése.” Visszatekintve az 1936 előtti kezdeményezésekre, már a XVIII. Században Tessedik Sámuel evangélikus lelkész kezdeményezte Szarvason egy ipari és gazdasági iskola kapuinak megnyitását a képzetlen parasztifjúság előtt, várva a falvak fejlődését az elmaradottságból. A gazdasági ismeretek mellett itt is fontos helyet kapott az ifjak hitbeli és erkölcsi életének művelése. Erdélyben, 1935-ben Wesselényi Miklós alapított Kollégiumot hasonló célokkal, amely megszakításokkal működött ugyan, de 1941-ben újra indulhatott. A skandináv országokban szerzett tapasztalatait Gutenberg Pál igyekezett hasznosítani még a század végén, és a Magyar Gazdasági Egyesület 1913-14-ben kidolgozta a népfőiskola tervét. Szegeden indul először népfőiskolai munka Gombkötő Antal tanfelügyelő vezetésével, a kecskemétiek 1922-ben nyitják meg kapuikat a parasztifjúság előtt Kováts Andor jogakadémiai igazgató vezetésével. Majd Szandán, Sréter Ferenc (későbbi evangélikus lelkész) birtokán indul népfőiskola. Ezek a népfőiskolák, ha nem is voltak hosszú életűek, mégis fontos lépések voltak a falu ifjúságának, a középfokú oktatásból kimaradtak továbbképzésében. Katonáné Palya Réka
2003. december
3
Helytörténeti források Bag múltjából III. rész
Befejezzük az 1931-es PEST-PILIS-SOLTKISKUN VÁRMEGYE ÁLTALÁNOS ISMERTETŐJE ÉS CÍMTÁRÁBÓL származó Bag község leírását. BETŰSOROS CÍMTÁR Asztalosok: Könczöl Mihály, Lanczinger István. Ácsok: Dudás István, Lőrincz Károly, Muzsicsek Ferenc, Heizinger Pál, Tóth István. Baromfikereskedők: Hegedűs Istvánné, Kozma Andrásné, Nagy Jánosné, Nagy Sándor, Tariszka András. Borbély: Szláby Rezső. Budapesti iparos családból született 1895-ben, 1909-ben tanuló Budapesten, hol jeles fodrászmestereknél dolgozott. 1922-ben önállósította magát, ekkor került Bagra. Polgári Lövész Egyl. pénztárnoka. 1915-ben bevonult, orosz és olasz frontokon harcolt, 1917-ben olasz fogságba esett, honnan 26 hónap után tért haza. Kitüntetései kis ez., bronz v. é., Károly cs. ker.
Biztosítási ügynökök: Dudás István, Faska Ferenc, Horváth Mihály, Kaputa János, Tóth Béla. Cipészek és csizmadiák: Kaputa János. Iparát Budapesten tanulta, 1919. óta önálló mester. 1915-ben bevonult a 32. gy. ezredhez orosz, szerb, román frontokon harcolt, megsebesült. Bronz v. é., Károly cs. ker. tulajdonosa. Péter fivére az orosz fronton hősi halált halt.
Németh István. Szakmáját Aszódon tanulta. Mint segéd Budapesten és több nagyobb vidéki városban dolgozott. 1923-ba·n önállósította magát helyben. 1924-26-ig a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot.
Tóth Sándor. Mesterségét Kőbányán tanulta. Mint segéd Bpesten dolgozott, 1930-ban önállósítototta magát helyben, Önk. Tűzoltó Testület és az Egyetértés dalkör működő tagja.
Angyal János, Láng Lipót, Lőrincz István, Pálya Ferenc, Piczer Mihály.
Cséplőgép tulajdonosok: Kollár Pál 2 drb, Balázs János 1 drb 6 HP. Traktor: ifj. Könczöl Antal 1 drb. Darálómalom tulajd.: Faska Ferenc Dohánytőzsdések: Hangya Szöv., Katona András Férfi szabó: Katona János Földbirtokosok: Katona Ferenc. 35 kh. földön gazdálkodással foglalkozik. Közs. képv. testületi tag 1920 óta, előzőleg közs. bíró volt. 1914-ben bevonult az 1. h. gy.-ezredhez, orosz fronton harcolt, 1914 dec-ben orosz fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért haza.
Neumann Géza. Középiskoláit Aszódon végezte. 1895 óta önálló gazda. 80 h. saját és 100 h. bérelt birtokon gazdálkodik. 35 éve közs. képv. testületi tag. A Legeltetőtársulat volt elnöke.
Balázs András 21, Balázs István 21, Kovács Mihály 40, Péter Pál 21, Povácson Antal 30, Povácson József 21, ifj. Tóth János 22 kh. Fűszer és vegyeskereskedők: Horváth Mihály. 1892-ben született helyben. Atyja gazdaságában segédkezett, majd 1925-ben önálló kereskedő lett. A község életében tevékeny részt vesz. 1927-től virilis alapon közs. képv. test. tag. 1914-ben bevonulva, orosz és olasz frontokon harcolt, majd megsebesült és 1 évig olasz fogságban volt. 1919-ben tért haza. Kitüntetései: kis ez. v. é., Károly cs. ker.
Nagy Sándor. 1915-ben a Máv. szolgálatába lépett, ahol 1928-ig, nyugalomba vonulásáig teljesített szolgálatot mint üzemi altiszt. 1915-ben bevonult az 1. h. gy.-ezredhez, olasz és oroszfrontokon harcolt, megsebesült, Kitüntetései: kis ez. kétszer bronz v. é. KároIy cs. ker.
Záborszky Sándor. Az aszódi gimnázium 2 osztályát végezte. Szakmáját Budapesten tanulta, 1923 óta önálló. Levente Egyesület pénztárosa, Hévízgyörki Hitelszöv. felügy. biz. tagja. Két éven át közs. képv. testületi tag volt.
Bányánszki Józsefné, Hangya Szövetk., Hönig Antal, Hrucsár Pál, özv. Grünwald Miksáné, özv. Kochlács Lajosné, Nagy Józsefné.
4
XII. évf. 6. sz. Géplakatos: Toldi József. Hentesek és mészárosok: Keres János. Ikladi születésű. A hentes- és mészáros szakmát Budapesten tanulta, később édes-apja üzletében segédkezett, 1929-ben lett ön-álló. 1922-ben a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot, mint őrvezető szerelt le.
Major János. Iparát Aszódon tanulta. Mint segéd Buda-pesten és nagyobb vidéki városokban dolgo-zott, Gödöllőn hosszabb időn át üzletvezető volt. 1919-ben önálló helyben. 1925 óta közs. képv. testületi tag.
Németh András. Helybeli születésű. Szaikmáját Homoródon és Aszódon tanulta. Mint segéd Hévízgyör-kön, Hatvanban dolgozott. 1926-ban lett ön-álló helyben.
Italmérők, kocsmárosok, vendéglősök: Mészáros Ferenc ny. Máv. kalauz. 1881-ben született Rákospalotán. 1902-ben lépett az államvasút szolgálatába, 1911-ben nevezték ki kalauznak, 1913-ban egy baleset-ből ·kifolyólag nyugdíjba ment. 1922-től ven-déglős a községben, modernül berendezett, színpaddal ellátott vendéglő tulajdonosa. 25 éve virilis alapon tagja a képv. test.-nek. Levente Egyes. ellenőre. 1915-ben bevonult, orosz-lengyel fronton harcolt, majd megsebebesült 20%-os rokkant lett. Az összeomláskor szerelt le.
Buzás József, Hangya Szöv., Katona István, Keres János, özv. Konkoly Imréné, Novák István. Kerékgyártók: Bede József, Gergely Ferenc.
Kovácsok: Bede József, Kollár Pál, Máté Ferenc, Toldi József. Kőmívesek: Angyal János, Ilovszky Pál, Ordonáncz Mihály. Pékek: Angyal Sándor. A gimnázium 2 osztályát végezte Aszódon, 1910ben a Máv. szolgálatába lépett, ahol mint kocsirendező teljesített szolgálatot 1919-ben tanulta ki szakmáját, 1922 óta önálló sütőmester. Egyetértés Daloskör titkára 1914-'ben bevonult az 1. honv. huszárezred-hez, orosz, olasz és román frontokon harcolt 1916-ban román fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza.
Hönig Antal. Szakmáját Pécsett tanulta. Mint segéd és előmunkás Budapesten dolgozott hosszabb időn át. 1925 óta önálló helyben. 1926-ban fűszer- és vegyeskereskedést is nyitott. Háború alatt mint főpék teljesített szolgálatot.
Grünwald Miksáné. Rövidárú kereskedő: Faska Ferenc. Szikvízgyáros: Záborszky Mihály. Szülésznő: özv. Bárányos Gézáné. A bábaképzőt Bpesten végezte. 1893-ban Hévízgyörkön, 18 éven át Tóalmáson volt községi szülésznő, 1917 óta helyben.
Tojáskereskedők: Kozma Andrásné, Tóth Ferencné. Tüzelőanyagkereskedő: Horváth Mihály. Vitézek: v. Goda. István Máv. pályaőr, v. Rab Gábor Máv. munkás.
Kétszer egy százalék Kedves Barátunk ! A Társulat Elnöksége köszönetet mond mindazoknak, akik az elmúlt évben jövedelemadójuk 1%-ának kedvezményezettjeként a HBT-t jelölték meg. Ez évben is jövedelemadójuk kétszer egy százalékát lehet lelkiismeretük szerint az arra jogosultaknak juttatni. A társadalmi szervek, támogatásánál kérjük megjelölni a HBT-t. Kérésükre a nyilatkozatok elkészítésében segítkezünk. Elnökség
a kedvezményezett neve :
Helytörténeti Baráti Társulat a kedvezményezett adószáma:
19181943-2-13 a kedvezményezett neve:
Magyar Katolikus Egyház kedvezményezett technikai száma:
0011
2003. december
5
A jövőbeli hulladékártalmatlanítás problémái IV. rész ÉGHAJLAT Az éghajlati viszonyokra jellemző a mérsékelten meleg-száraz klíma, de a magasabb (200 méter feletti) részeken inkább mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz az időjárás. A csapadék éves összege 570 mm (a dombvidéki erdős területeken 600 mm) körüli. Jellemzőek a nagyobb völgyekkel párhuzamos északnyugati, nyugati szélirányok. DOMBORZAT Bag tájilag, domborzatilag is igen változatos adottságú település, morfológiailag összességében inkább dombvidéki jellegű. A tengerszint feletti magasságok 120 méter (Galga völgy) és 275 méter (Látó-hegy, a közigazgatási határ nyugati szélén, a Gödöllő dombság része) közöttiek. A belterületen ezek az értékek 125 méter és 165 méter közöttiek. A felszín változatos lejtésű, a mezőgazdasági szántókon is gyakori a 10 % feletti lejtő, egyes meredekebb, erdős részeken pedig 30-40 %-t is meghaladhatja a domboldalak meredeksége. Ezek lejtőmozgásra, csúszásra is hajlamosak, művelésre és beépítésre nem alkalmasak. TALAJ A talajadottságok Bag területének nagy részén a mezőgazdaság számára nem igazán kedvezőek. A szántóterületek mintegy 80 %-a közepesnél rosszabb földminőségi osztályba tartozik (20 AK alatti), csaknem fele kimondottan gyenge minőségű. Ennek oka egyrészt a lejtős területek erodáltsága, a termőréteg lepusztulása, illetve a kiterjedt
homokos, futóhomokos összetételű, legrosszabb (10 AK-s) minőségi osztályba tartozó területek is. A talajmechanikai feltárások Bag községben sárga finom homok, sárga iszapos homokliszt és sárga homoklisztes iszap rétegeket haránttoltak a változó vastagságú (0,3-3 méter) humuszos fedőréteg alatt. A sárga homokliszt és iszap talajok löszös eredetűek, roskadó tulajdonságukkal számolni kell. A patak menti sávban szerves szennyeződésű vékonyabb rétegek is jelentkeztek. A felszín közeli talajok erózióra hajlamosak (homok, homokliszt, iszap), az eróziós veszély a domboldalakon nagyobb. Árkok, rézsűk burkolása célszerű. HIDROGEOLÓGIAI JELLEMZŐK A vízrajzi viszonyokat a domborzati adottságok befolyásolják. Legnagyobb, a település területét érintő vízfolyás a Galga patak, amelynek a befogadója a Zagyva folyó Jászfényszaru határában. A Galgának kiterjedt, több száz km2-es vízgyűjtő területe van. Bagnál jelentős mellékvize a nyugatról beleömlő Egres-patak (Zsidó – ma Vácegres – községben lévő halastó feletti része 4,6 km. Halastótól a torkolatig terjedő szakasza 11,75 km hosszú. HBT irattár, 1931.), amely 29 km2-es vízgyűjtő területtel rendelkezik. Délről a nagyvölgyi (csapadékvíz levezető) árok fut bele, amely napjainkban, csak időszakos jellegű vízfolyásnak minősíthető, rendszeres vízhozam nélkül. Csapadékos időszakokban a Galga és az Egres-patak is nagy vízmennyiséget vezet el és elöntheti a völgytalpakat. A Galga völgyében ivóvízbázis területek is vannak Bag területét érintően. A talajvíz mélysége az alacsonyabb fekvésű részeken 2-3 méter, illetve kevesebb. A dombperemeken 4
6
XII. évf. 6. sz. méternél is lentebb van, a magasabb dombvidéki részeken pedig olyan mélyen helyezkedik el, hogy gyakorlatilag rétegvíznek számít. A talajvíz agresszív, a mértékadó szulfáttartalom: 400-1000 mg/l, a keménysége: 6-9 pH. Az M3-as autópálya építése során mindkét vízfolyás (Egres-patak, Nagyvölgyi-
patak) rendezésre, részben áthelyezésre került. A rendezés során az Egres-patak medrét (közel 1000 m. hosszban) PT-elemekkel burkolták, a Nagyvölgyi-patak egy része (műtárgyak közelében) lapburkolattal lett ellátva. Mindkét vízfolyás alkalmas a belterületi csapadékvizek befogadására. Kiss Dániel
Harmatcseppek III. rész Bálint Gergely főjegyző Bag főjegyzője. Lázárfalván, Csíkmegyében született 1888-ban. Középiskoláit Csíksomlyón, a jegyzői tanfolyamot Pécsett végezte. Közigazgatási pályáját Versegen kezdte meg, majd a szabolcs-megyei Napkor község után Bagon lett segédjegyző. 1919 december 30-án választották meg egyhangúlag a község főjegyzőjévé. A világháború három évét, mint katona szolgálta le, részt vett az orosz és román frontharcokban. 1915. szeptember 7-én súlyosan megsebesült. Mint népfölkelő hadnagy szerelt le 1918. október 30-án. A község fejlődésének mindenkor leglelkesebb támogatója s mint az iskolaszék világi elnöke, a Hangya igazgatósági tagja általános szeretetnek és közmegbecsülésnek örvend. (Pestvármegye Trianon után. 1930.)
TÁJÉKOZTATÓ m e g j e l e n i k k é t h a v o n ta , k é z i r a t k é n t ● k i a d j a a H e l y t ö r t é n e t i B a r á t i T á r s u l a t ● 2 1 9 1 B a g , M a l o m ú t 1 4 . Tel./ Fax: 06-28 / 504-271 ● Mobil: 06-30/ 314-2492 ● adószám: 19181943-2-13 ● számlaszám: OTP 11742166-20101701-00000000 honlap: http://hbtbag.ini.hu ● e-mail:
[email protected] ● elnök: id. Balázs Gusztáv ● tördelés: K a t o n a P á l
