ISMERTETŐ A szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedése elleni NEMZETI KÉSZENLÉTI TERVRŐL Ez az ismertető rövidített változata a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (NTAI) által kidolgozott és a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára által aláírt készenléti tervnek. Az abban szereplő intézkedések jogszabályi alapját a 7/2001 FVM rendelet 7. melléklete adja . A teljes anyag a NÉBIH honlapján érhető el: https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/szakteruletek/nov_eg/neukarositok
Hazánkban először 2013 augusztusában észleltük a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazmát, amely nem honos, nagy gazdasági és környezeti kárt okozó karantén károsító. Jogszabály1. alapján bejelentés-kötelezett, behurcolása és terjesztése tilos. Miért van szükség készlenléti tervre a betegség terjedésének megakadályozásához? A készlenléti terv megteremti azt az alapot, amely lehetővéteszi az észlelt fertőzésre történő gyors és hatékony reagálást. Mit tartalmaz a készenléti terv?
ISMERETEK
a szőlő sárgaság betegségekről
STRATÉGIA
a kórokozó terjedésének megakadályozására megvalósítása megelőzési védelmi program
felszámolási intézkedések
1. A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. FVM rendelet
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
1.
ISMERETEK - a szőlő sárgaság betegségekről
!
A szőlőn két, a háncsszövetben élő fitoplazma okoz sárgaság betegséget Egymástól tünetileg nem különböztethetők meg, csak laboratóriumi vizsgálattal, molekuláris diagnosztikai módszerekkel :
szőlő aranyszínű sárgaság - okozója az FD fitoplazma
(Candidatus Phytoplasma vitis; Grapevine flavescence dorée phytoplasma)
• járványszerű terjedése miatt karantén státuszú • szőlőn kívüli gazdanövényei többek között az iszalag és az éger • terjedésének főbb módjai: • fertőzött szaporítóanyaggal - nagy távolságra: fertőzött oltóvesszővel, alannyal és oltvánnyal • rovarvektorral, kabócákkal - kisebb távolságra:
ültetvényeken belül és között • tüneteit lásd a melléklet A. részében
vektora - amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) • • • • • • •
Fő gazdanövénye a szőlő. Fő kártétele nem a levélen végzett szívogatása, hanem a fitoplazma terjesztése. A háncsszövetből táplálkozik, ahol a fitoplazmák is találhatók. Behurcolása teremtette meg az alapját annak, hogy az FD fenyegető, járványszerű betegséggé váljon. Egynemzedékes faj, tojás alakban, a kétéves cseren telel át, ahová a nőstények a tojásokat a foszló kéreg alá helyezik el. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől - július első dekádjáig. 5 lárvastádium után a kifejlett alakok (imágók) az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetők. Rajzáscsúcs: július vége-augusztus közepe A csapdázás leírását lásd a melléklet B. részében.
szőlő feketevesszőjűség (Bois noir, BN) - okozója a sztolbur fitoplazma (Candidatus Phytoplasma solani) • • •
• •
Magyarországon a 80-as évektől kezdődően terjedt el szőlőültetvényekben. Szőlőn kívüli gazdanövényei a szulák és egyéb gyomok. Nem karantén károsító, de mivel az ültetvény termőképességét mind mennyiség, mind minőség szempontjából csökkenti, a szaporítóanyagnak tünetileg mentesnek kell lennie2., még a standard kategóriájúnak is. Kisebb a gazdasági jelentősége, mint az FD-nek, mert a vektora, a sárgalábú recéskabóca (Hyalesthes obsoletus) csak véletlenszerűen táplálkozik a szőlőn, csak próbaszívásokat végez, így a betegség terjedése lassabb. A fertőzött növények elszórtan találhatók az ültetvényben.
2. A szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. FVM rendelet
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
2.
STRATÉGIA - a kórokozó terjedésének megakadályozására
A CÉL kettős: I.
I.
a fertőzés megelőzése
II.
a fertőzés felszámolása
A fertőzés megelőzése a fertőzésmentes területeken védelmi programmal
1. Egészséges szaporítóanyag ültetésévela • FD és sztolbur fitoplazmától egyaránt mentes legyenszőlők
2. Az amerikai szőlőkabóca felderítésévela • a lárvák felderítése az ültetvény bejárásával, • a kifejlett egyedek felderítése csapdázással /10 × 16 cm sárga ragacslap/, • hatósági, termelői és szakmai érdekképviseleti feladat, • szaporítóanyag termesztő területeken kötelező (lásd a melléklet B. részében)
a
csapdázás
3. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel • agrotechnikai és kémiai kezelések a lárvák és az imágók ellen • a hatóság védekezési felhívása szerint, imágó ellen csapdafogás alapján • a kezelés az ország minden szaporítóanyag előállító területén (oltványiskola, alanyvessző előállító anyatelep, törzsültetvények) kötelező, • a szőlőültetvényekben ajánlott, A vektorok elleni növényvédő szeres védekezési technológia
1. ábra: A szőlőkabóca észlelési térképe
A NÉBIH NTAI által vezetett Szőlőkabóca Munkacsoport országos hálózatot működtet a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca észlelésére. A különböző fejlődési fokozatú alakok megjelenése az alábbi honlap-térképen követhető nyomon a tenyészidőben:
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx 3. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Az észlelési adatok alapján a NÉBIH NTAI honlapján (www.nebih.gov.hu) rendszeresen közzéteszi felhívását a védekezésre, megadva az időzítést és az ajánlott hatóanyagokat. A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályának (a továbbiakban: hatóság) szakemberei segítséget nyújtanak a csapdázáshoz és a védekezéshez is. A legfontosabb a lárva elleni védekezés a virágzás végén, terméskötődés idején. Ezt egészíti ki a kifejlett kabóca (imágó) elleni második, esetleg harmadik kezelés. Nagyon korai lárvakeléskor szükséges lehet egy virágzás előtti permetezés is. Lemosó permetezés
0. kezelés
tojás ellen
L1-es lárva ellen
2. kezelés
3. kezelés
L3-as lárva ellen
lárva + imágó ellen
lárva + imágó ellen
Virágzás
nyugalmi időszak
III.
1. kezelés
IV.
terméskötödés
V.
bogyófejlődés
VI.
érés
VII.
VIII.
IX.
X.
XI.
Tojás
Tojás Lárva Kifejlett egyed terméskötődéstől - fürtzáródásig Actara SC
tiametoxam
3x
21
Reldan 22 EC *
klórpirifosz-metil
2x
14
Daskor
klórpirifosz-metil + cipermetrin
1x
21
2x
3
fürtzáródásig Karate Zeon 5 CS
lambda-cihalotrin
zsendülésig Decis Mega
deltametrin
2x
3
terméskötődéstől - zsendülésig Decis Mega
deltametrin
2x
3
Ökológiai termesztésben SpinTor
480 g/l spinozad
3x
15
Laser
240 g/l spinozad
3x
15
2. ábra: A szőlőkabóca elleni védekezési program 4. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
II.
A fertőzés felszámolása és a betegség terjedésének megakadályozása hatósági intézkedésekkel:
A fellépés eredményessége érdekében az intézkedés alapegysége nem a fertőzött tábla vagy az ahhoz tartozó termőhely, hanem egy adott fertőzés miatt körülhatárolt terület.
1. A körülhatárolt terület meghatározása: Ha a fertőzést laboratóriumi vizsgálat igazolja, a hatóság kijelöli a fertőzöttnek minősített (a továbbiakban: fertőzött) területet és az azt körülvevő biztonsági övezetet (puffer zóna), amelyek együtt alkotják a körülhatárolt területet.
3. ábra: Az FD fertőzés elleni intézkedés alapegysége a körülhatárolt terület
A fertőzött terület 1 km sugarú körben helyezkedik el a fertőzött növény(ek) körül A biztonsági övezet (puffer zóna) mintegy 3 km szélességben veszi körül a fertőzött területet, feltételezetten mentes a fitoplazmától
2. Alkalmazandó intézkedések Milyen területeken szükséges intézkedéseket hozni? • körülhatárolt terület szőlőültetvényein • szőlőiskolákban • szaporító alapanyagot előállító területeken (továbbiakban törzsültetvényekben) • elhanyagolt szőlőterületeken 5. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
2.1. Intézkedések körülhatárolt terület szőlőültetvényeiben a) Az 1 km sugarú fertőzött területen A hatóság feladatai: • A fertőzött területet a hatóság növény-egészségügyi zárlat alá helyezi. Erről határozatot ad ki az érintett önkormányzatoknak. A határozat címzettjei az önkormányzat illetékességéhez tartozó fertőzött területen található szőlőterületek tulajdonosai. • Ellenőrzést végez, mintát vesz a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növényekből. A termelő feladatai (a fertőzött területen belül): • A hatóság által kijelölt fertőzött és minden tünetes növényt el kell távolítania. Mivel a szőlő fitoplazmák a növények gyökerében telelnek át, azokat gyökerestől kell kivágnia és megsemmisítenie a növény kiásásával vagy kivágásával. Ez utóbbi esetben a csonkot be kell vonni totális gyomirtó szerrel. • A fakadó új sarjakat el kell távolítania. • Ha az ültetvényben a tünetes növények aránya meghaladja a 30%-ot, a teljes ültetvényt meg kell semmisítenie, ugyanis nagy az esélye annak, hogy a növények többsége már megfertőződött. A növény-egészségügyi zárlat feloldása: Ha a fertőzött területen 2 egymást követő évben nem jelennek meg az FD jelenlétére utaló tünetek. Ekkor a területet a hatóság átminősíti biztonsági övezetté, melyben továbbra is fennmarad a szigorú ellenőrzési és védekezési kötelezettség. b) A 3 km széles biztonsági övezetben Ha biztonsági övezet feltételezetten mentes az FD betegségtől, e területen • a termelőnek rendszeresen ellenőriznie kell a szőlőnövényeket az esetleges tünetek felkutatására és • védekeznie kell a vektor ellen. Ha a hatóság e területen is kimutatja az FD jelenlétét, ez újabb fertőzött terület és biztonsági övezet kijelölését vonja maga után. 6. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
2.2. Intézkedések szőlőiskolákra (szaporítóanyag előállítás) a) A fertőzött területen belül, ha a szőlőiskola maga nem fertőzött
4. ábra: Intézkedés szaporítóanyag termő területen
1 km-es körzetben tilos az oltványok forgalmazása. A tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha bizonyított, hogy a szőlőiskola nem tekintendő fertőzöttnek, mert • az onnan vett minták a kórokozótól mentesek a laboratóriumi vizsgálat alapján, • a sárgaság betegségek tüneteit mutató növényeket megsemmisítették, • a szőlőiskolát határoló 100 méter széles körzet is mentesnek bizonyult a fertőzéstől, • a termelő nyilvántartása alapján egyértelmű, hogy az FD-vektorok elleni kötelező védekezéseket a hatóság előírásai szerint elvégezték a szőlőiskolában és annak 100 méteres körzetében. b) Függetlenül attól, hogy a szőlőiskola hol található, 1. ha a szőlőiskola 100-méteres körzete fertőzött, de a szőlőiskola nem: A fertőzés egy körülhatárolt terület kialakítását vonja maga után. Az abban található szőlőültetvényekre az II/1. pontban leírtak érvényesek. Az oltványok forgalmazására vonatkozó tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült: • 100-m-en belül a fertőzött és a tünetes növényeket megsemmisítették, • a szőlőiskolában található tünetes növényeket megsemmisítették, • a vektor elleni kötelező védekezéseket elvégezték. 7. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
2. ha a szőlőiskola fertőzött: A fertőzés egy körülhatárolt terület kialakítását vonja maga után. Az abban található szőlőültetvényekre az II/1. pontban leírtak érvényesek. A fertőzött növény(ek)hez tartozó teljes tételt meg kell semmisíteni a gyökérzettel együtt. Ha ez megtörtént, forgalmazhatóak a fennmaradó növények, ha • a származási helyen található anyanövények FD-mentesek és • a vektor gyérítését szolgáló kötelező védekezéseket elvégezték. Minden szőlőiskolában kötelező a vektor jelenlétének sárga ragacsos csapdával történő megfigyelése és egyedszámának gyérítése a hatóság által meghatározottak szerint. 2.3. Intézkedések a törzsültetvényekben (szaporító alapanyag előállítás) a) Ha a törzsültetvény fertőzött területen belül található, de maga az ültetvény nem fertőzött a szőlőiskolánál leírtak érvényesek (2.2.a.). b) Függetlenül attól hogy a törzsültetvény hol található, 1. ha a törzsültetvény 100-méteres körzete fertőzött, de a törzsültetvény nem a szőlőiskola 100 méteres körzeténél leírtak érvényesek (2.2.b.1.). 2. ha a törzsültetvény fertőzött: A fertőzés egy körülhatárolt terület kialakítását vonja maga után. Az abban található szőlőültetvényekre az 2.1. pontban leírtak érvényesek. • Minden, a fertőzött tábláról származó, szaporítóanyag-termelésre szánt növényanyagot meg kell semmisíteni. • A forgalmazási tilalom feloldható azután, hogy 2 egymást követő teljes tenyészidőszak alatt: -- a törzsültetvény tünetmentes és -- laboratóriumi vizsgálattal igazoltan FD-mentes. 8. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
2.4. Intézkedések elhanyagolt szőlőterületre Az elhanyagolt ültetvény nagy növény-egészségügyi kockázatot jelent a környező szőlőnövények számára. Fokozott a veszély azoknál a művelt területek mellett lévő ültetvényeknél, ahol a zöld növényi részek biztosítják a kabócák számára az életfeltételeket és a legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el. a) A körülhatárolt területen belül Az elhanyagolt szőlőterületet úgy kell tekinteni, hogy a termelő nem teljesítette kötelezettségét a károsító terjedésének megakadályozására. Ezért a hatóság: • növény-egészségügyi vizsgálatot végez ezeken a helyeken; • elrendeli az adott határidőn belüli művelést, gondozást, a kötelező védekezést; • közérdekű védekezést rendel el a növényállomány gyökerestől történő eltávolítására és megsemmisítésére a törvényben3. előírtak alapján, ha a termelő a megszabott határidőn belül nem tesz eleget kötelezetségének; Ennek költségei a termelőt terhelik. b) A körülhatárolt területen kivül • A földhasználó köteles a törvény4. értelmében bármely károsító ellen védekezni, ha az más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát bármely módon veszélyezteti. • A hatóság növényvédelmi bírságot szabhat ki, ha a termelő a művelésre és kötelező védekezésre történő felszólításnak nem tesz eleget5. 2.5. Intézkedések a szőlő feketevesszőjűség terjedésének megakadályozására Minden szaporítóanyag-termesztő területen biztosítani kell a növényanyag mentességét e kórokozótól is. A hatóság még a standard kategóriájú növényanyagnál is elrendeli a tünetes tőkék kivágását és megsemmisítését. 3. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 48. § (1) i) pont 4. Éltv. 17. § (1) c) pont 5. Éltv. 60. § (1) pont
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
9.
Nyitott szemmel szőlőink védelmében! FIGYELJEN – LÁSSON- ÉRTESÍTSEN! felügyelet
terjedésüket megállíthassuk!
érdekképviselet
többet tudjon értük tenni!
kutatás
többet tudjunk róluk!
termelés, forgalmazás
termékével ne terjessze!
lakosság
megvédje, amit nevel! megőrizzük, ami díszít!
Az illetékes megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának elérhetőségei: Megye neve
Cím
Tel.
Megye neve
Cím
Tel.
Baranya
7634 Pécs, Kodó dülő 1.
(72) 552-240
Heves
3300 Eger, Szövetkezet út 6.
(36) 510-951
Bács-Kiskun
6001 Kecskemét, Halasi út 36.
(76) 502-452
Komárom-Esztergom
2891 Tata, Új út 17.
(34) 586-820
Békés
5602 Békéscsaba, Szabolcs u. 34.
(66) 529-256
Nógrád
2660 Balassagyarmat, Mártírok útja 78.
(35) 501-390
Borsod-Abauj-Zemplén
3501 Miskolc, Blaskovics u 24.
(46) 503-406
Somogy
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 20.
(82) 528-721
Csongrád
6800 Hódmezővásárhely, Rárósi út 110.
(62) 535-740
Szabolcs-Szatmár-Bereg
4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.
(42) 508-460
Fejér
2481 Velence, Ország út 23.
(22) 512-172
Jász-Nagykun-Szolnok
5000 Szolnok, Vízpart krt. 32.
(56) 516-810
Főváros és Pest
2100 Gödöllő, Kotlán Sándor út 3.
(28) 512-440
Tolna
7100 Szekszárd, Keselyűsi út 7.
(74) 528-039
Győr-Moson-Sopron
9018 Győr, Arató út 5.
(96) 529-343
Vas
9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2.
(94) 577-411
Hajdú-Bihar
4032 Debrecen, Böszörményi út 146.
(52) 525-922
Veszprém
8200 Veszprém, József Attila u. 36.
(88) 550-000
Heves
3300 Eger, Szövetkezet út 6.
(36) 510-951
Zala
8900 Zalaegerszeg, Kinizsi út 81.
(92) 550-160
1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. Telefon: 06/1-336-9000 |
[email protected] Fax: 06/1-336-9479 | www.nebih.gov.hu
Zöld szám: 06-80/a nebih 06-80/2 63244
