A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
Petri Attila – P. Holló Ildikó – Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Mérőközpont, Szeged, 6727, Irinyi u. 1.
Helyzetkép •
•
•
2007-től VKI szerinti felszíni víz monitoring rendszer működik Magyarországon. ATI-KTVF Mérőközpont 2007-2011: felügyeleti (feltáró) monitoring: 18 hely, operatív monitoring: 89 hely. ATI-KTVF Mérőközpont 2011-ben: felügyeleti (feltáró) monitoring: 18 hely, 12 minta/év operatív monitoring: 31 hely, 4 minta/év.
FELSZÍNI VÍZTESTEK ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE
•
Megtörtént a hazai felszíni víztestek állapot értékelése.
•
Elkészült az első VGT (2009.)
Bevezetés
A szikesedés négy alapfeltétele: a sóforrás: vulkáni tufa, futóhomok, lösz Na, Ca tartalmú mállástermékei; lefolyástalan medence-jelleg; vízzáró rétegek jelenléte; kontinentális éghajlat. Összes oldott sótartalom szerint: fehér szikesek: mezo-polihalobikus (összsó 2500-4000 mg/l). fekete szikeses: oligo-β-mezohalobikus (összsó 600-1200 mg/l). Uralkodó ionok: Na+, CO32-, HCO3-. A szikesek élővilága: unikális, tág tűrésű, sótűrő és sókedvelő élőlények. Fajokban viszonylag szegény, egyedszám magas lehet. Bentosz-fauna: Oligochaeta, Nematoda, Diptera lárvák, kisebb mértékben Mollusca, és Trichoptera fajok. Ephemeroptera, Odonata nem jellemző. Nyílt alzaton kicsi egyedszám, a növényzet közt magasabb (vízipoloskák és vízibogarak).
Dél-alföldi szikesek makrogerinctelen faunájával foglalkozó munkák
Megyeri, J. (1999): Szikes tavak és élőviláguk: vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain, Acta Biologica Debrecina Móra A - Csabai Z. - Müller Z. 2002: Makroszkopikus vízi gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park területén (Odonata; Coleoptera: Hydradephaga, Palpicornia; Trichoptera). - A Puszta 2000. Néhány szikes: Ecosurv (2005) faunisztikai felmérés (Juhász et al. 2006, Kiss et al. 2006, Kovács 2006, Ködöböcz et al. 2006, Móra et al. 2006, Müller et al. 2006)
Kitűzött célok 2007-2010 között vizsgált szikes, illetve eredetileg szikes jellegű és egy másodlagosan szikesedő állóvíz:
vízkémiai elemzése, faunisztikai felmérése, makrogerinctelen élővilág összehasonlítása.
Anyag és módszer
A jelen munkában szereplő állóvizek és típusaik
Fehér szikes állóvizek: Bába-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Kisteleki Müller-szék, Pusztaszeri Büdösszék, Szabadszállási Büdösszék, Zab-szék. Fekete szikes állóvizek: Észak-Böddi, Nádas-tó. Alacsony sótartalmú, eredetileg szikes tavak: Kakasszéki-tó, Madarász-tó, Nagy Széksós-tó, Kiskunhalasi Sós-tó, Őszeszék, Szelidi-tó, Vadkerti-tó (NagyBüdös-tó). Másodlagosan szikesedő állóvíz: Kolon-tó.
A mért vízkémiai paraméterek éves átlaga Mintavételi hely neve
Bába-szék Böddi-szék Észak-Böddi Kakasszéki-tó Kelemen-szék, Fülöpszállás Kiskunhalasi Sós-tó Kisteleki Müller-szék Kolon-tó Madarász-tó Nádas-tó Nagy Széksós-tó Őszeszék Pusztaszeri Büdösszék Szabadszállási Büdös-szék Szelidi-tó Vadkerti-tó Zab-szék
Mintavétel éve
pH
2008 2009 2010 2007 2008 2008 2010 2008 2009 2010 2010 2009 2008 2009 2010 2007 2010 2009 2009 2010 2009 2007 2010 2008 2009 2010 2008 2009 2008 2009 2008 2009 2010
9,38 8,86 8,77 9,64 9,81 8,71 8,46 9,28 9,03 8,60 8,13 9,19 7,86 7,37 7,21 8,84 8,39 8,19 8,24 8,14 9,26 8,73 7,94 9,24 8,59 8,77 9,01 8,86 8,77 8,51 9,29 9,09 8,76
Kémiai oxigén Vezető Klorofill-a képesség fogyasztás [µg/l] (KOId) [µS/cm] [mg/l] 5577 3847 4024 10314 6700 7865 2018 5780 3800 2660 785 4717 1645 536 406 1868 1180 1447 1210 2645 3220 3630 963 3893 2160 2560 2544 2005 644 518 6986 8105 3127
490 172 185 266 834 1848 100 470 276 140 51 410 98 75 90 181 81 104 91 178 392 439 129 334 318 163 75 74 52 69 637 655 184
24 9 18 142 150 8 147 41 3 1 16 297 8 3 5 371 58 52 16 119 297 150 14 95 12 2 35 18 45 77 42 22 1
Összes nitrogén [mg/l]
Összes foszfor [µg/l]
Víztípus besorolás az uralkodó kation-anion összetétel szerint
9,6 7,9 5,1 4,3 14,1 45,4 21,8 10,6 11,0 5,3 1,7 12,9 2,4 1,2 1,6 1,7 2,3 2,1 2,9 4,6 12,8 5,8 4,4 11,1 14,0 5,8 1,4 2,2 2,0 2,7 11,7 22,5 6,6
1472 313 237 3372 1980 3090 340 5452 4480 1917 103 3693 147 50 76 1751 288 160 90 703 275 5860 1600 7425 9150 3150 87 83 108 110 8775 12400 2960
Na, HCO3-os Na, HCO3-os Na, Cl, HCO3-os Na, Cl, CO3-os Na, Cl-os Na, HCO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3, Cl-os Na, HCO3, Cl-os Na, HCO3-os Mg, HCO3-os Na, HCO3-os Mg, HCO3-os Ca, Mg, HCO3-os Mg, Ca, HCO3-os Na, HCO3, CO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3-os Mg, HCO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3, CO3-os Na, HCO3, CO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3, Cl-os Na, HCO3-os Mg, HCO3-os Mg, HCO3-os Na, HCO3-os Na, HCO3, CO3-os Na, HCO3-os
Mintavételi időszak: Mintavétel évente két alkalommal: tavaszi–nyár eleji és nyári–kora őszi időszak. 2007-2009 között a csapadékszegény időjárás miatt több szikes kiszáradt nyár végére, így gyűjtés évi egy alkalommal. A Pusztaszeri Büdösszék 2008-ban és 2009-ben már a tavaszi időszakban nem alkalmas a mintavételre (néhány cm-es víz). Mintavételi, előkészítési technika: 1 mm-es lyukbőségű, 25 cm-es élhosszúságú nyeles kéziháló. Multihabitat típusú mintavétel. Esetenként kézi egyelés. Helyszíni válogatás, 70 %-os etanolban tartósítás.
Eredmények 195 makroszkopikus vízi gerinctelen taxon: Platyhelminthes: 1, Hirudinea: 6, Gastropoda: 24, Bivalvia: 2, Crustacea: 5, Arachnida: 1, Odonata: 29, Heteroptera: 30, Ephemeroptera: 3, Trichoptera: 2, Neuroptera: 1, Megaloptera: 1, Coleoptera: 79, Diptera: 11.
100%
80%
Trichoptera Platyhelminthes Odonata Neuroptera
60%
Megaloptera Hirudinea Heteroptera Gastropoda Ephemeroptera
40%
Diptera Crustacea Coleoptera Bivalvia
20%
Arachnida
bá ba 2 bá 008 ba 2 bá 009 ba 2 bö 01 dd 0 i2 bö 00 dd 7 éb i20 öd 0 8 di k a 20 0 ka 8 ke s2 01 le m 0 ke en2 00 le m 8 ke en2 00 le m en 9 2 só 0 1 0 st ó2 01 m ül le 0 r2 k o 009 lo n2 ko 0 0 8 lo n2 ko 0 0 9 lo m ad n2 ar 01 m ász 0 ad 2 ar 00 7 ás z ná 20 1 0 d sz as 2 ék 00 só 9 s2 sz ék 0 0 9 só s2 0 1 ős ze 0 pu 200 sz 9 ta pu 2 00 s 7 sz z ta 20 sz ál 10 sz lás 2 sz 00 ál 8 sz lás s z 20 09 ál lá s sz 201 0 el id i sz 20 0 el id 8 v a i20 dk 09 e v a rti20 dk 08 er t i2 0 z a 09 b2 00 8 za b2 00 9 za b2 01 0
0%
Fajokban leggazdagabb: Coleoptera, Heteroptera, Odonata, Gastropoda csoport. Coleoptera, Heteroptera: nagy fajszám minden vizsgált állóvízben. Odonata: viszonylag fajgazdag a kisebb sótartalmú állóvizekben. Gastropoda: fehér szikesekben kis, kiédesedő vizekben közepes fajszám. Ephemeroptera: elsősorban a kiédesedett szikesekben kis taxonszámban. A szakirodalmi adatokkal ellentétben Oligochaeta és Nematoda taxont nem találtunk.
Hirudinea (6): Erpobdellidae, Hirudo medicinalis (Nádas-tó, kiédesedő tavak). Gastropoda (24): Anisus spirorbis, Gyraulus crista, G. laevis (szikesek). Planorbarius corneus, Planorbis planorbis, Radix labiata, Stagnicola palustris, Acroloxus lacustris (főként a kiédesedő tavak). Kolon-tó sok taxon, nagy egyedszámban.
Bivalvia (2): Sphaerium corneum (Kolon-tó ), egyébként nem jellemző.
Crustacea (5): Asellus aquaticus (az igazi szikesek kivételével szinte mindenhol).
Odonata (29): Ischnura elegans, I. pumilio, Coenagrion puella, Orthetrum albistylum, Aeshna affinis (főként kiédesedő állóvizek). Lestes barbarus (tipikus szikes). Heteroptera (30): Anisops sardeus!!! Sigara lateralis, S. striata, Paracorixa concinna concinna, Cymatia rogenhoferi (tipikus szikesek), Plea minutissima (szinte mindenhol). Ilyocoris cimicoides, Ranatra linearis (kiédesedő tavak).
Ephemeroptera (3): Cloeon dipterum (szinte mindenhol).
Trichoptera (2): Kevés helyen (2 tipikus, 2 kiédesedő) nagyon kis egyedszám.
Coleoptera (79): Enochrus ater, Ilybius guttiger, Berosus fulvus. Berosus fajok (B. frontifoveatus, B. fulvus, B. luridus, B. signaticollis, B. spinosus), Enochrus fajok (E. affinis, E. ater, E. bicolor, E. coarctatus, E. hamifer, E. melanocephalus, E. quadripunctatus), Haliplus, Helophorus fajok, Hydrovatus cuspidatus, Hygrotus impressopunctatus, H. inaequalis, H. paralellogrammus, Laccophilus poecilus, L. minutus, Noterus crassicornis, N. clavicornis (kisebb és nagyobb sótartalmú vizek). Diptera (11): Chironomidae (minden állóvíz). Culicidae majdnem mindenhol. Ceratopogonidae, Stratiomyidae (több állóvíz).
Fontos faunisztikai eredmény: az Anisops sardeus sótűrő vízipoloska faj első ízben került elő Magyarországon, többek között a munkánkban szereplő állóvizekből.
A vizsgált állóvizek makrogerinctelen közösségének összehasonlítása főkomponens analízissel:
Tipikus fehérvizű szikesek (I.):
Esetenként nagy a tágtűrésű Anisus spirorbis egyedszáma. Legnagyobb egyedszámú rovarok a vízipoloskák (Sigara, Paracorixa, Corixa, Plea minutissima minutissima). Vízibogarak: viszonylag nagyobb taxonszám és kisebb egyedszám (Berosus spinosus, B. fulvus, Enochrus bicolor, Hygrotus parallelogrammus, Noterus genusz). A kétszárnyúak közül dominánsak a Chironomidae lárvák (még Ceratopogonidae, Culicidae lárvák). Kevés szitakötő taxon (jellegzetes sziki fajok, pl. Lestes barbarus).
II. csoport: 2010. csapadékos, belvizes időjárás. A fehér szikesek sótartalma lecsökkent. Több szitakötőfaj (tágtűrésű Ischnura elegans, Ischnura pumilio, Coenagrion puella). Fekete szikesek (nyilak): Nádas-tó: nagy faj- és egyedszám (Hirudo medicinalis, Planorbis planorbis). Észak-böddi: szegényes bentosz közösség. Kiédesedő, hajdani szikesek (IV.): Puhatestűek: általában kis faj- és egyedszám (kivétel a Nagy Széksós-tó - Anisus spirorbis, Planorbarius corneus, Segmentina nitida, Planorbis planorbis). Tömeges előfordulású az Asellus aquaticus (kivétel a Kakasszéki-tó). Gazdag szitakötő állomány (nagy egyedszámban a tágtűrésű Coenagrion puella). nagy egyedszámú a kérészek egy faja (a gyakori, tág tűrésű Cloeon dipterum).
Kisteleki Müller-szék (III.): Tipikus fehér szikes jellemzők: sótűrő csigafaj (Anisus spirorbis) jelenléte nagy egyedszámban, szegényes szitakötő, gazdag kétszárnyú állomány. Kiédesedő szikesek jellemzői: Asellus aquaticus megjelenése. Kolon-tó (V.): Puhatestű állomány: rendkívül gazdag (sótűrő fajokon kívül főként édesvizekre jellemző fajok is, pl. Lymnaea stagnalis, Planorbis planorbis). Vízi- és vízfelszíni poloskák és kétszárnyúak: kis faj és egyedszám.
Összegzés
Faunisztikai szempontból értékes adat az Anisops sardeus vízipoloska faj első hazai előfordulása. A tipikus fehér szikesek, a kiédesedő állóvizek és a másodlagosan szikesedő Kolon-tó makroszkopikus gerinctelen együttese lényeges eltéréseket mutat. A fekete szikesek bentosz közössége nem különül el egyértelműen a fentebb említett csoportoktól. A vizsgált tipikus szikesekben nincs Oligochaeta és Nematoda. Gazdag vízipoloska és vízibogár állomány. Vizsgálataink alátámasztják, hogy a szikesek élővilága egyedi, eredeti állapotuk megőrzése fontos feladat.
További célok
A kiédesedés, a fekete vízzé válás, illetve a másodlagos szikesedés hatásának vizsgálata a makroszkopikus gerinctelen együttesre.
A fehér és a fekete szikesek, a kiédesedő állóvizek makrogerinctelen közösségének és a vízkémiai vizsgálati eredmények összevetése.
Köszönöm a figyelmet!
