A szerzőkről Dr. Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár, író. 1954. április 6-án született Kolozsváron (Cluj), az akkori Román Népköztársaságban. Középiskoláinak elvégzése után a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia–történelem szakos diplomát 1978-ban. 1990 óta filozófiai szaktárgyakat tanít a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Vendégprofesszorként működött Rómában, Budapesten, Szegeden, Pécsen, Debrecenben, Yväskyyläben. 2008-tól doktorátusvezető. Utóbb publikált kötetei: Szabadság és szubjektivitás (2003), A szabadság a filozófiában (2003), Látlelet Románia 15 évéről (2005), Bretter György filozófiája (2007), Szellem és környezet (2010). Több nemzetközi tudományos társaság tagja, a kisebbségi kérdés szakértőjeként számos testület és konferencia meghívottja. Az École Doctorale Européenne en Sciences Humaines et Sociales (Párizs) szakmai vezetőségének tagja. Az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság elnöke, a Többlet c. filozófiai lap felelős szerkesztője. Lehmann Mikós (
[email protected]) az ELTE Tanító és Óvóképző Kara Társadalomtudományi Tanszékének oktatója. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara filozófia szakán végzett 1998-ban. 1998–2004 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola Megismeréstudományi Alprogram résztvevője volt. PhD-fokozatot 2008-ban szerzett. (Kognitív pszichológia; Konzervatív és dinamikus struktúrák az elme szerveződésében). Kötete: A dinamikus elme. Trezor Kiadó, Budapest 2008, 173 p. Tanulmányok: Fogalom és kép kognitív evolúciós szempontok szerint. In: Fogalom és kép. Szerk. Gál László – Egyed Péter, Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár 2010, 21–37.; Objektivitás és (inter)szubjektivitás. In: Szubjektív tudás – objektív tudomány. Szerk. Csörgő Zoltán – Szabados Levente, L’Harmattan Kiadó, Budapest 2009, 171–181.; A szép evolúciója. In: Filozófia – művelődés – történet 2007. Szerk. Donáth Péter – Farkas Mária, Trezor, Budapest 2007, 177–189.; A tudományos szemlélet és a képek. In: Túl az iskolafilozófián. Szerk. Nyíri Kristóf – Palló Gábor, Áron Kiadó, Budapest 2005, 25–43.; A filozófiai nyelv hétköznapisága. In: Minden filozófia „nyelvkritika”. Szerk. Neumer Katalin – Laki János, Gondolat, Budapest 2004, 98–112.; A valóság képe vagy a képek valósága? In: A reprezentáció szintjei. Szerk. László János – Kállai János – Bereczkei Tamás, Gondolat, Budapest 2004, 225–230.; Bilder einer Theorie. Semiotische Berichte 2003/1–4., 97–108.; Funkcionalizmus Wittgenstein filozófiájában. Magyar Filozófiai Szemle 2001/3., 292–301.; Bilder der Wissenschaften. In: Mythen, Riten, Simulakra. Band II., 1239–1248. Wien, ÖGS 2001; A digitális kép. In: Ezredforduló, műveltségkép, kisgyermekkori nevelés. Trezor, Budapest 2001, 111–118. Ropolyi László (1949) fizikát, majd filozófiát tanult Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Biofizikai témából doktorált, majd az ELTE Természettudományi Kar Filozófia Tanszékének (jelenleg Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék) oktatója lett. Az utóbbi évtizedekben húsz-harminc filozófiai, tudomány-
290
Fogalom és kép IV.
történeti és tudományfilozófiai tárgyat tanított. Rendszeresen meghirdetett órái közé tartozott egy három-négy féléven keresztül zajló Filozófiatörténet kurzus, illetve a Bevezetés a tudományfilozófiába, az Internetfilozófia, a Filozófiai problémák József Attila verseiben, a Posztmodern gondolkodás, valamint a másokkal közösen tartott A tudományos gondolkodás története, A természetfilozófiai története, Filozófia filmekben, Tudományos fantasztikus világnézetek és A fizika filozófiai problémái című kurzusok. Általános filozófiai érdeklődése mellett tudománytörténeti, természetfilozófia, tudomány- és technikafilozófiai, megismeréstudományi, az utóbbi években pedig elsősorban internetfilozófiai kutatásokat folytat. Magyarországi és nemzetközi konferenciák gyakori látogatója, előadója és szervezője. Az International Society for Hermeneutics and Science alapítója, Budapest Centerének és rendszeres konferenciáinak egyik szervezője. Sok cikke jelent meg főként magyar és angol nyelven. Számos gyűjteményes kötetet szerkesztett s adott ki, valamint a közelmúltban jelent meg Az Internet természete. Internetfilozófiai értekezés című könyve. Honlapjának címe: http://ropolyi.web.elte.hu/. Publikációi: K. Martinás – L. R. – P. Szegedi (eds.): Thermodynamics: History and Philosophy – Facts, Trends, Debates. World Scientific, Singapore, 529 p., 1991; M. Fehér – O. Kiss – L. R. (eds.): Hermeneutics and Science. Boston Studies in the Philosophy of Science, vol. 206, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 384 p., 1999 (soft cover version: 2010); R. L. – Szegedi P. (szerk.): A tudományos gondolkodás története. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000, 477 p. (második, bővített kiadás, 484 p., 2000). Online kiadás: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/a-tudomanyos-gondolkodas-tortenete/, 2013; Schwendtner T. – R. L. – Kiss O. (szerk.): Hermeneutika és a természettudományok. Áron Kiadó, Budapest 2001, 466 p.; R. L. (vál.): Neumann János válogatott írásai. Typotex, Budapest 2003, 387 p. (második kiadás: 2005, harmadik kiadás: 2010); R. L. (vál.): Wigner Jenő válogatott írásai. Typotex, Budapest 2005, 461 p.; R. L.: Az Internet természete. Internetfilozófiai értekezés. Typotex, Budapest 2006, 413 p.; Cs. Pléh, L. Gurova, L. R. (eds.): New Perspectives on the History of Cognitive Science. Akadémiai Kiadó, Budapest 2013, 227 p.; L. R.: Philosophy of the Internet. A Discourse on the Nature of the Internet; http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/philosophy_of_internet/book.pdf, 2013; R. L. (szerk.): Bevezetés a tudományfilozófiába http://elte.prompt.hu/sites/ default/files/tananyagok/bev_tudomanyfilozofaba/book.pdf, 2013. Ungvári Zrínyi Imre (1960, Marosvásárhely) filozófus; PhD; egyetemi docens, Szisztematikus Filozófia Tanszék, BBTE, Kolozsvár. Fontosabb kötetei: Változó értelemben. Közelítések a filozófiához. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár 1998; Öntételezés és értéktudat. Böhm Károly filozófiája. Pro-Philosophia Kiadó, Kolozsvár– Szeged; Dialógus. Interpretáció. Interakció. Közelítések a kultúra kommunikatív értelmezéséhez. Mentor Kiadó, Marosvásárhely 2005; Bevezetés az etikába. Editura Didactică şi Pedagogică, Bukarest 2006; Alkalmazott etikai alapfogalmak. Bioetika. Gazdaságetika. Közszolgálati etika. Médiaetika. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár 2007; Morálfilozófia (Filosofia moralei), Editura Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Cluj-Napoca 2008.
A szerzőkről
291
Fogarasi Hunor esztéta, hangmérnök. Marosvásárhelyen született, Budapesten él. Jelenleg egy komplex médiainstalláción dolgozik (www.eurobabel.eu). Művészetkritikai írásai főként a Balkon Kortárs Művészeti Folyóiratban jelentek meg, zene és hangművészet témában: Digitális vs. analóg? Touch & Punkt Live Remix feat Sidsel Endresen. Balkon, 2009/4., 39–43.; BA+3dB. Diploma-kiállítások. +3dB kortárs hangművészeti előadássorozat. Balkon, 2009/7–8., 49–52.; Aurális fordulat (?) – vázlat –, 1. rész: Balkon, 2010/4., 36–41., 2. rész: Balkon, 2010/5., 32–36.; Hálózat(i)-zene – egy zenei paradigma körvonalai a Music in the Global Village konferenciasorozat tükrében. Balkon, 2013/7–8., 20–28. Tankó Éva 1973. augusztus 6-án született Csíkszeredában, tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia karán végezte 1996-ban, 2006-ban pedig ugyanezen egyetem jogi karán szerzett diplomát. Jelenleg a BBTE filozófia karának doktori hallgatója. A csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskolában kezdte el tanári tevékenységét, később a közigazgatásban szerzett tapasztalatot Hargita Megye Tanácsának Kancelláriájának szakfelügyelőjeként, majd vezetőjeként. Jelenleg Hargita Megye Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságának szakértője a családon belüli erőszak területén, a gyermekmunka megszüntetéséért és a családon belüli erőszak megelőzésért harcol. A Hargita megyei interszektoriális bizottságok koordinátora. Publikációk: Nem szokványos kritika, avagy Hérakleitosz tanítványai. Kellék, 1995, 2. sz.; Az idők tűzudvara. Státus Kiadó, Csíkszereda 2008; A válság kommunikációja. Erdélyi Múzeum, 2013, 2. füzet, 134–137. Veress Károly (1953, Szováta) PhD, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézetének professzora, a Filozófiai Doktori Iskola igazgatója, az Alkalmazott Filozófiai Kutatóközpont vezetője, az Erdélyi Múzeum c. folyóirat szerkesztőségi tagja, filozófiai szakszerkesztője, az Egyetemi Műhely Kiadó (Bolyai Társaság) alapító igazgatója, filozófiai tárgyú kötetek szerkesztője. Szakterülete: szemiotika, ismeretelmélet, hermeneutika. Számos tanulmányt, esszét, recenziót, cikket közölt romániai és magyarországi lapokban, folyóiratokban, konferenciakötetekben. Egyetemi jegyzetek szerzője. Könyvei: Paradox (tudat)állapotok (1996); A nemzedékváltás szerepe a kultúrában (1999); Filozófiai szemiotika (1999); Kisebbségi létproblémák (2000); Egy létparadoxon színe és visszája (2003); Az értelem értelméről (2003); Fiinţa generaţională şi destinul culturii (2003); A megértés csodájáról (2006); Bevezetés a hermeneutikába (2007, 2010). Általa szerkesztett tanulmánykötetek: Szempontok a filozófiai módszerprobléma vizsgálatához (2002); A filozófia alkalmazása – alkalmazott filozófia (2002); Egyetem az idő sodrásában (2006); Tanítható-e ma a filozófia? (2007); Az interkulturalitás ‒ interdiszciplináris megközelítésben (2008); A távolság antinómiái (2009); A hozzátartozás struktúrái (2010); A végesség tapasztalata (2011); A megfordíthatóság értelemdimenziói (2014). Tanulmánykötetek társszerkesztője: Értelmezés és alkalmazás. Hermeneutikai és alkalmazott filozófiai vizsgálódások (2002); A határok átjárhatóságáról (2006); Kisebbségben, közösségben (2008); Válságtapasztalatok és etikai távlatok (2011); Lehetséges identitás-interpretációk (2012); Paradigma(váltás) és kommunikáció (2014).
292
Fogalom és kép IV.
Péter Mónika 1984-ben született Bánffyhunyadon. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–néprajz szakán, majd az Irodalom és társadalom mesterképzőjén államvizsgázott. Jelenleg a Kritikai argumentáció és filozófiai rekonstrukció doktori iskola hallgatója. Publikációk: A megértés és az érzékelés viszonya az esztétikai tapasztalatban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, LIII. évf., 2. szám, 2009, 25–35.; A megértés és az érzékelés viszonya az esztétikai tapasztalatban. In: Veress Károly (szerk.): A hozzátartozás struktúrái. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár 2010; Az interkulturalitás mint közöttiség problémája. Korunk, III. évf., 2011. augusztus; A vizualitás dimenziói. Erdélyi Múzeum, LXXIII. kötet, 2. füzet. 2011; A végesség hermeneutikája Heideggernél. In: Veress Károly (szerk.): A végesség tapasztalata. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár 2011; A megértés mint alkalmazás. In: XII. RODOSZ Konferenciakötet. Társadalomtudományok 2. Editura Marineasa, Kolozsvár – Temesvár 2011, 165– 176.; Az érzékelés fiziológiájában rejlő filozófiai kérdések. In: Lurcza Zsuzsanna – Veress Károly (szerk.): Lehetséges identitás-interpretációk. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár 2012; A távolság antinómiái. Erdélyi Múzeum, 2. füzet, 2011; Az agyműködés monitorizációjának kérdése. A komputációs vizsgálatok szerepe a megértés gyakorlatában. In: Egyed Péter – Gál László (szerk.): Fogalom és kép III. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár 2012. Jánó Mihály művészettörténész. 1945. május 2-án született a németországi Eichstätt városában. Középiskoláit Kézdivásárhelyen és Kolozsváron végezte. A Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelemtanári oklevelet 1979-ben. Művészettörténeti doktori (PhD) fokozatot a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett 2010-ben. Nyugalomba vonulásáig muzeográfusként dolgozott előbb a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, majd a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban. Tizenegy évig (1990–2001) volt a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. Művészettörténeti kutatási területe: az erdélyi középkori falfestészet ikonográfiája. Érdeklődési köréhez tartozik még Barabás Miklós (1810– 1898) festészete és képzőművész barátainak munkássága. Publikációk: A gelencei Szent Imre-templom. Tanulmánykötet. Társszerző, szerkesztő. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy 2003; Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Pallas-Akadémia Kiadó–Székely Nemzeti Múzeum, Csíkszereda– Sepsiszentgyörgy 2009; Eszmény és hasonlatosság (szerkesztette és egyik szerző JM). Tanulmányok és adatközlések Barabás Miklós születésének 200. évfordulójára. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy 2010; „Hic fuit…” Graffitik vagy bekarcolt feliratok a szentek középkori falképein. In: Fogalom és kép 3. Szerkesztette Gál László, Egyed Péter. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság – Kolozsvár 2013, 233–241.; A marosfelfaui alku Műemlékvédelem, LVII. évf., 2. szám, Budapest 2013, 71–105.; Donátor ábrázolások a székelyföldi templomokban. In: Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy 2013, 280–287.; A gelencei Szent Imre műemlék templom. Kalauz. Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy 2013.
A szerzőkről
293
Mester Béla (
[email protected]) Sátoraljaújhelyen született 1962-ben. Magyar nyelvészetet, irodalmat és könyvtártudományt tanult a jelenlegi Nyíregyházi Főiskola jogelődjén, majd Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a filozófia szakot. Egyetemi doktori címet szerzett ugyanitt filozófiatörténetből 1996-ban, majd PhD-fokozatot irodalomtudományból a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen 2003-ban; illetve politikafilozófiából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2005-ben. Jelenleg az MTA BTK Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint részmunkaidőben a Nyíregyházi Főiskola főiskolai docense. A Magyar Filozófiai Szemle és a Kellék szerkesztője. Önálló kötetei: Hatalom, ember, technika Szilágyi István prózájában. Kijárat Kiadó, Budapest 2004; Magyar philosophia. A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig. Pro Philosophia, Kolozsvár–Szeged 2006; Szabadságunk születése: A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Argumentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely, Budapest 2010. Gál László, (
[email protected]) docens, Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár. 1954. december 6-án született Bánffyhunyadon. Az egyetemet 1980-ban végezte el Kolozsváron. Ugyanitt doktorált filozófiából 1998-ban. Fontosabb könyvei: Nyelv és logikusság (2000), Társadalom és logikusság (2003), Hagyományos logika (2007), A kijelentések logikája (2009). Számos tanulmány szerzője. Angi István (1933) zeneesztéta, a Gh. Dima Zeneakadémia konzulens tanára. Kutatási területei: G. Enescu életműve, a két világháború közötti és a II. világháború utáni időszak román romániai zeneszerzőinek munkássága, Bartók és Kodály művészete, a kortárs zene üzenetének retorikája és jelentéstana. Románul és magyarul publikál. Főbb írásai: Prelegeri de estetică muzicală I, II. (Zeneesztétikai előadások, 2004); Fotografii la minut din atelierele compozitorilor clujeni Pillanatképek a kolozsvári zeneszerzők műhelyeiből, 2008); Site de in. Scrieri despre muzică (Lensziták. Írások zenéről, 2013); Cornel Ţăranu. Mărturisiri mozaicate, studii şi eseuri (Cornel Ţăranu. Vallomásmozaik, tanulmányok, esszék 2014); Zene és esztétika (1975); Az esztétikum zeneisége (2001), A zenei szépség modelljei (2003), Értéktől jelentésig (2004); A harmónia marad (2013). Számos itthon és külföldön megjelent zenetudományi, filozófiai és esztétikai tanulmánykötet társszerzője. Loboczky János (
[email protected]) (1955) tanszékvezető főiskolai tanár az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) Filozófia Tanszékén. 1996-ban a filozófiai tudomány kandidátusa, 2006-ban habil. doktori címet szerzett. Önálló kötetek: A műalkotás: „A létben való gyarapodás” (Lukács György, Martin Heidegger, Hans-Georg Gadamer). Akadémiai Kiadó, Budapest 1998; Dialógusban lenni – hermeneutikai megközelítések. Líceum K., Eger, 2006. Tanulmányok: több mint hatvan tanulmány magyar és idegen nyelven (angol, német) elsősorban a 20. századi ontológiai művészetelméletekkel, Gadamer hermeneutikájával és a történelemfilozófiával kapcsolatban. Die Ausdruckskraft der Sprache – Hermeneutik und Rhetorik bei Hans-Georg Gadamer. Prima philosophia. Traude Junghans Verlag Cuxhaven & Dartford, 2005, I. 39–52.; Esztétikai tapasztalat és horizont – A dialogicitás Gadamer és Jauss művészetfelfogásában. Kellék, Kolozsvár–Szeged 2001, 18–19–20. szám, 125–140.; Az
294
Fogalom és kép IV.
„egynemű közeg” Lukács heidelbergi és kései Esztétikájában. In: Visszatükrözés nélkül. Szerk.: Boros János és Heller Ágnes. Brambauer, Pécs 2007, 117–132.; A hegeli dialektika és a „művészeti vallás” – Gadamer és Hegel. Világosság, 2008/5., 3–7.; Gadamer és a zene. In: Hans-Georg Gadamer – egy 20. századi humanista. Szerk. Nyírő Miklós. L’Harmattan Kiadó – Magyar Filozófiai Társaság 2009, 222– 233.; Az egyetemes történelem eszméje Schiller történelmi tanulmányaiban. In: Don Quijote.hu – avagy a filozófia vándorútja. Szerk. Kissné Novák Éva, Laczkó Sándor. Szeged 2011, 289–299.; Az esztétikai tapasztalat „olvasása” Gadamer hermeneutikájában. Magyar Filozófiai Szemle, 2012/3., 115–125. Csiki Huba 1977-ben született Dicsőszentmártonban. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett 2002-ben. 2002 és 2005 között az ELTE Fenomenológiai Doktori Iskolájának hallgatója volt. Jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen doktoranduszhallgató. Kutatási területe a német és a francia fenomenológiához, különösen E. Husserl és E. Lévinas munkásságához kapcsolódik. Publikációk : Isten és/vagy törvény. Kellék, 1999, 16.; Philosophisches Lesebuch. Kellék, 2002, 18.; Orpheusz, a látás…, Lélekjelenlét, 2001, 1.; Értelem és egzisztencia (társfordítás Sárkány Péterrel). In: Victor E. Frankl: Értelem és egzisztencia. Jel Kiadó, Budapest 2006; Filozófiai szöveggyűjtemény (társszerkesztő). Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár 2010. Jakab András 1986-ban született Székelyudvarhelyen. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem hallgatója volt filozófia szakon (2005–2008). Az Alkalmazott filozófiai kutatások mesterképzőn szerzett MA, 2013-ban pedig PhD-fokozatot. Publikációi: Értelmezési lehetőségek az „inter”-ben. Erdélyi Múzeum, LXXI. kötet, 1–2. füzet. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, Kolozsvár 2009; A szaggatottság fonalain. Gondolatkísérletek Szabédi László életművében. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Intézet és a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet kiadványa, Kolozsvár 2010, szerkesztette: Dávid Gyula; Lehetséges „inter”-kapcsolatok. Erdélyi Múzeum, LXXIII. kötet, 1. füzet. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, Kolozsvár 2009; Oidipusz-szindróma. Korunk, XII/8., 2011; Szerveződő önszerveződés. Többlet, III. kiadás 1. szám (VIII), 2011; Képződő művészet. Erdélyi Múzeum, LXXIII. kötet, 3–4. füzet. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, Kolozsvár 2011; Világra forduló tudat és tudatra forduló világ. A megfordíthatóság értelemdimenziói. Egyetemi Műhely kiadványa, Kolozsvár 2013. Fodor Attila (1977) egyetemi tanulmányait a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián végezte zenetanár alap-, illetve zenetudományi mesterképzésen. Ugyanitt szerezte meg doktori címét 2008-ban a Maurice Ravel impresszionizmusa. Stilisztikaiesztétikai vizsgálódások című értekezéssel Angi István egyetemi tanár vezetésével. 2004-től a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia Esztétikatörténet tárgyának oktatója. 2005-ben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán óraadóként oktatott Formatant, majd 2006-tól a Partiumi Keresztény Egyetem Zeneművészeti Tanszékén Esztétikatörténetet és Formatant. 2009 óta a Partiumi Keresztény Egyetem főállású adjunktusa, majd 2011-től egyetemi docense és a Zeneművészeti Tanszék vezetője. Jelenleg Zeneesztétikát, Esztétikatörténetet, Tudományos
A szerzőkről
295
kutatásmódszertant tanít az alapképzésben. 2011-ben elindította a Zeneművészet az audiovizuális kultúrában elnevezésű mesterképzést, melynek keretében a következő tárgyakat oktatja: A zenei előadás esztétikája, Zene a fogyasztói társadalomban, Zeneesztétikai elemzések, Bevezetés a hangtechnikába, A zenetudományi kutatás módszertana. Kutatásai elsődlegesen a 20. századi zene esztétikai és stilisztikai problémáira összpontosulnak. 2006 óta rendszeresen publikál magyar, román és angol nyelven, illetve részt vesz különböző hazai és nemzetközi konferenciákon. Tódor Imre 1983. január 27-én született Székelyudvarhelyen. Középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban végezte, ahol 2001-ben érettségizett. Rómában, a Pontificia Università Gregorianán folytatta tanulmányait, először annak Teológiai Karán (Facoltà di Teologia) szerzett 2005-ben teológiai egyetemi oklevelet, majd ugyanezen egyetem Filozófia Karán (Facoltà di Filosofia) 2008-ban filozófiai egyetemi oklevelet. 2011-ben a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kara Magyar Filozófia Intézetében magiszteri fokozatot szerez, majd 2011-től a BBTE Filozófia Doktori Iskola hallgatója. 2014 szeptemberében szerzi meg doktori fokozatát A politikai konstitutív a(nta)gonisztikus dimenziója. Carl Schmitt konfliktusos politikai filozófiájáról című értekezésével. 2008-tól a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium címzetes filozófiaszakos tanára. Kutatási területei: politikai filozófia, neveléselmélet. Publikációi: Értékekre való nevelés. In: Tovább a hajóval. A névadás 20. évfordulója. Csíkszereda 2010, 177–184.; Románia és Németország (Hessen és Sachsen-Anhalt tartományok) társadalomtudományok kerettanterveinek összehasonlítása. In: A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Évkönyve a 2010–2011. tanévről. Csíkszereda 2012, 217–232.; A barátság érzése tartja össze az államot? Erdélyi Múzeum 2012/1., Kolozsvár 2012, 17–28.; Egyetem – az igazság fóruma? In: Tudás és tanulás. Szerk.: Fóris-Ferenczi Rita, Ozsváth Judit, Marchis Julianna. Kolozsvár 2013, 290–292.; Az ellenség identitásképző funkciója. Carl Schmitt politikai filozófiájáról. In: PhD Konferencia 2013. Balassi Intézet, Márton Áron Szakkollégium, Debrecen 2013, 469–478.; Ellenségeink alapján határozzuk meg önmagunkat? Hostis/xenosz: vendég és/vagy ellenség? In: Kulturális identitás és alteritás az időben. Szerk.: Pieldner Judit, Pap Levente (et al.), Debrecen 2013, 101–108.; „Ahol félelem és bizalmatlanság van, ott nincs minőség!” Az oktatás minőségének (belső) biztosításáról. In: Minőség és versenyképes tudás. Szerk.: Demény Piroska és Fóris-Ferenczi Rita. Kolozsvár 2014, 438–444.; A politikai fogalmának „változásai” Morgenthau és Strauss kritikái nyomán. Erdélyi Múzeum, 2014/3., Kolozsvár 2014, 29–39.
