Pasarét, 2008. május 12. (Pünkösd hétfı) Földvári Tibor
A SZENTLÉLEK EREJE AZ IMÁDKOZÓ KÖZÖSSÉGBEN
ApCsel 4, 23-33 Amint elbocsátották őket, elmentek övéikhez, és elbeszélték, miket mondtak nekik a főpapok és a vének. Amikor ezt meghallották, egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez, és így szóltak: "Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, te mondtad atyánknak a te szolgádnak, Dávidnak szájával a Szentlélek által: Miért zúdultak fel a pogányok, és a nemzetek miért terveznek hiábavalóságot? Felkeltek a föld királyai, és a fejedelmek megegyeztek az Úr ellen és az ő Felkentje ellen. Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével, hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék. Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; te pedig nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által. Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét. A hívők egész gyülekezete, pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt. Az apostolok, pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon. Imádkozzunk! Mennyei Atyánk, a gyülekezet közösségében imádunk téged. Hódolunk elıtted a Szentlélek kitöltetésének csodájáért, köszönjük, ha bennünket is betölthetett már a te Lelked, hit által élı, személyes kapcsolatban lehetünk veled, az Atyával és egymással, mint lelki testvérek. Szeretnénk neked megköszönni az ünnep csendjét, hálásak vagyunk, ha valóban fizikailag is elcsendesedhettünk. Köszönjük neked azokat az igéket, amiket hallgathattunk ezekben a napokban. Urunk, arra kérünk téged, hogy most is a te Lelked tegye élővé és erővé a te igédet. Te tudod melyikünknek, van szüksége bátorításra az erőtelenségben, vigasztalásra a gyengeségben, gyászban. Köszönjük, hogy a Szentlélek vigasztaló és pártfogó számunkra. Arra kérünk, segíts a te igédet, megértett akaratodat cselekedni majd innen hazamenve. A te kegyelmedért, Jézus Krisztusért kérjük, könyörülj rajtunk. Az úrvacsorai közösségben is hadd lehessen a bűnbocsánat öröme a te szabadításod valósága, ereje a miénk. Köszönjük Urunk, hogy bűnösökként, de a te Lelked által Jézusért, mint Isten gyermekei lehetünk most te előtted, mennyei Atyánk. Dicsőítünk téged mindezért. Ámen. Igehirdetés Amikor szabadnapjaimon otthon lehetek szüleimnél, akkor újra és újra a kora nyári idıszakban láthatom, hallhatom a fecskék nagyon ösztönös szokását, amikor fenyegetés alatt vannak. Általában egy vércse jelenik meg az égen a magasban és ez abból tudható meg, hogy nagyon sok fecske összeáll, elkezdenek összevissza cikázva repülni és az ilyenkor kiadott, tipikus, hangjukon próbálják elriasztani, elzavarni a vadmadarat, hogy ne bánthassa kicsinyeiket, ne tudja elkapni az öregeket. A Teremtı beléjük ültette azt az ösztönt, ami egy nagy közösséggé összehozza ıket a fenyegetettség során és így próbálnak védekezni.
Amikor a most felolvasott igeszakasz történetét olvastam, eszembe jutott a madaraknak ez a jellemzıje és ebbıl is láthattam, hogy - ha mi nem is annyira ösztönösen - de Isten munkájaként ugyanezt szoktuk átélni. Vannak helyzetek, bizonyos bajok idején, amikor elég csak magunkban imádkozni, elmondani Istennek és örömmel tapasztaljuk az ı szabadítását. De talán, mi is tapasztaltuk már többször, amikor mégis odamegyek a baráthoz, a társhoz, vagy a lelki testvérhez, hogy imádkozzunk együtt. Ha többen vagyunk, akkor a többieknek is elmondjuk. Vannak olyan fenyegetettségek, amikor különösképpen szükség van a közös imádságra. Mi miért tesszük ezt? Hiszen korábban, amikor nem ismertük Istent, akkor nem tettük. Ma arról szeretnék szólni, hogy ez is a Szentlélek munkája. Hogyan munkálkodik a Szentlélek az imádkozók közösségében? A Cselekedetek könyvének ez is az egyik fı témája. Több olyan történetet ír le, ahol úgy mutatja be a gyülekezeteket, ahol együtt vannak nagy közösségben, és együtt könyörögnek a bajok idején, vagy akár örömök során is. Hogyan mutatkozik meg a Szentlélek ereje és munkája az imádkozók gyülekezeti közösségében, és hogyan válik éppen az imádkozó közösség lelkigyakorlata során valósággá, hogy a már velünk levı Szentlélek ereje még inkább betölt bennünket? Mit jelent a megteltek Szentlélekkel kifejezés? A Szentlélek munkája, a hívı emberek közösséggé formálása, különösen fenyegetettség idején is, jól érzékelhetı abból, ahogyan a Cselekedetek könyve bemutatja a tanítványoknak a Szentlélek eljövetelét megelızı idıszakát. Lukács evangélista, aki evangéliumot is írt és szerezte a Cselekedetek könyvét, Isten Lelkétıl ihletve, elmondta, hogy a tanítványok Jézus mennybemenetele után visszatértek a hegyrıl a városba és mint kiderült, egy házban mindannyian összejöttek, ott volt Jézus anyja is és a testvérei is és foglalatosak voltak az imádkozásban, azaz, imádkozó közösségben voltak ott együtt. Az evangélium végén azt is elmondja, hogy nemcsak a házban, hanem a templomban is ilyen imádkozó közösségben voltak. A Károli fordításban így olvasható: "És történt, amíg Jézus ıket áldotta, tılük elszakadva felviteték a mennybe. İk, pedig imádván ıt, visszatértek nagy örömmel Jeruzsálembe és mindenkor a templomban voltak dicsérve és áldva az Istent." Várták az ígéretet, a Szentlélek beteljesedésének ígéretét. Ott volt bennük az az öröm, hogy az Úr beteljesíti ígéretét, amikor eljön az ideje. A templomban is imádták és dicsıítették az Istent. A házban is és az ünnepi istentisztelet keretében imádkozó közösségben voltak a tanítványok. Amikor eljött a Szentlélek, akkor is éppen együtt voltak a szent házban és az apostolok bátor bizonyságtétele a Lélek kitöltetésének biztos jele volt. Megtért háromezer bőnös lélek, megalakult a jeruzsálemi gyülekezet közössége. Ennek a gyülekezetnek is az volt az egyik legfontosabb jellemzıje, hogy foglalatosak voltak a könyörgésekben, az imádkozásban. Pünkösd elıtt és után is, Isten Lelke munkájaképpen imádkozó közösségben voltak. A gyülekezeti közösség minısített alkalma, formája az imádságos közösség, amikor nem magamban, hanem együtt, lelki testvéreimmel imádkozom, egy szívvel, egy lélekkel, ahogy hallottuk. Az Úr Jézus azt mondta, hogy két-három ember kell a közös imádsághoz (Mt 18-ban). Tegnap a Kútvölgyi úti otthon istentiszteletén, mivel többen olyan betegek voltak, hogy nem vehettek részt, így is öten összejöttünk. Jézus azt mondta: "Ahol ketten, vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok
közöttük." Elıször az imádságos közösség jelentıségét hangsúlyozta: "Ha ketten közületek egy akaraton vannak, minden dolog felıl, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám." A Szentlélek ugyanazt mondja, amirıl az Úr Jézus is beszélt. Ezért lehet, hogy nemcsak itt, a gyülekezeti közösségben, egy-egy gyülekezeti alkalom során - asszony, vagy férfi órán, ifjúsági órán, vagy gyerek istentiszteleten -, hanem egy házastársi szeretetkapcsolatban is megvalósulhat ez a nagy titok, amikor a hívı pár együtt imádkozik. Ha már nagyobb gyermekek is vannak, akkor már családi imádkozó közösség lehet. Még teljesebb, amikor már nemcsak ketten-hárman vagyunk, hanem még többen, a gyülekezeti közösségi imádság. Te kivel szoktál együtt imádkozni? Kit tartasz úgy számon, hogy bármikor odamehetek hozzá, különösen, ha baj van, és tudom, hogy együtt fogunk imádkozni. Isten Lelke ezt munkálja bennünk is. Hogy mekkora erıt jelent ez és milyen áldást, azt megfigyelhetjük abból is, ahogy az ellenség, a Sátán próbálja ezt a lelki kincset elvenni tılünk. A gonosz elsı munkája abban mutatkozik meg, hogy próbálja elintézni, hogy ne tudjunk magunkban sem imádkozni, tehát ne tudjunk személyesen Istennel, az Atyával beszélgetni. Ha ezt nem tudja elérni, akkor megpróbálja meggátolni a testvérekkel való közös imádságra való alkalmasságot, aminek sokféle oka lehet. Nekem annak idején a félelem volt ilyen ok. Ott voltam az imaórán, de nem mertem megszólalni, nem mertem elmondani a testvérek elıtt az Istennek szóló gondolataimat. Szégyelltem magam, azt gondoltam, hogy nem tudok szépen imádkozni, vagyis, féltem. A félelem miatt nem mertem közös imádságban lenni a lelki testvérekkel. Ha a házaspár netalán összevész, lemegy a nap a haragúkon, nem tudnak szívbıl együtt imádkozni. Ha a lelki testvéremmel nincs rendezve egy kapcsolat és ı is ott van a közösségi alkalmon, ahol imádkozni is szoktunk, hiába nagy a baj, hiába kellene nekem is imádkozni azért az ügyért, a lelki testvérem iránti érzéseim miatt nem tudok imádkozni. Isten Lelkét ilyenkor megszomorítom. Mindez a gonosz munkája. Próbálja meggátolni azt a nagy ígéret beteljesedést, amit Jézus is mondott az említett igében. A Szentlélek, pedig az imádkozó közösségben munkálkodik hatalmasan. Ismerjük meg közelebbrıl az igében felolvasott imádkozó gyülekezetet. Hogyan mutatkozik meg a Szentlélek ereje már az imádkozás során, majd az imameghallgatás kapcsán? A történet a Cselekedetek könyve 3. részénél indul és kiderül, hogy már ott is imádkozó közösségrıl van szó. Péter és János együtt mennek az imádság órájára, délután 3-ra a templomba, hogy együtt imádkozzanak ünnepélyesen, szokás szerint. Ott találkoznak egy sánta emberrel, és Péter a Szentlélek által Jézus Krisztus erejét szólja, és a sánta meggyógyul. Ezen keresztül Péterék az összegyőlt sokaságnak hatalmasan bizonyságot tesznek az élı Jézusról, aki ma is munkálkodik. Izrael népének vezetıi ezt nem nézik jó szemmel, ırizet alá veszik az apostolokat, és másnap kihallgatják ıket. Ott a Szentlélek erejével ismét bizonyságot tesznek Jézusról. Velük együtt ott van a sánta ember is, így nem tudják letagadni a csodát. Gondolkoznak, mit csináljanak, hogyan gátolják meg, hogy az apostolok az élı Jézusról bizonyságot tegyenek. Akkor és ott megfenyegetik ıket és megtiltják nekik, hogy Jézusról szóljanak ezentúl, majd elküldik ıket. Péter és János ezután az övéikhez, a lelki testvérekhez mennek, hogy elmondják nekik a
fenyegetettséget, hogy kilátásba helyezték az üldözést. Mit tesz, olyan természetesen, olyan mindennapi módon, a jeruzsálemi gyülekezet ott a házban? Azt olvastuk, hogy azonnal imádkozni kezdtek. Megjelent a vércse és a fecskék azonnal összeállnak és kiáltoznak a maguk fecske nyelvén. A bajok idején talán mi is tapasztaltuk ezt. Vannak olyan bajok, amit magunk hordozunk, de van, amikor azonnal összeállunk mi is. Nem ösztönösen, ez Isten Lelke munkája. Semmiféle aggodalom és félelem sem volt az imádságban. De még csak az ellenség elleni düh, vagy harag sem. Azt olvastuk: "Egy szívvel, egy lélekkel fölemelték szavukat az Istenhez." Beszédes a felemelni kifejezés. Érzékelteti, hogy itt nem arról van szó, amikor a hívı ember, a hívı közösség földhöz ragadt a baj miatt, a keserő, kétségbeesett állapotban, egyfajta leszegett fejjel panaszáradatot mond Istennek, hanem felemelt fıvel, igazi lelki erıvel, felülemelkedve Isten Lelke munkája nyomán a fenyegetettségen, látják azt, akihez imádkozhatnak. Valósággal átélik, hogy a mindenható Istent szólítják meg. Ez a bajon való felülemelkedettség jellemzi ıket. Despotának szólítják. Ebben az ókori kifejezésben nem az a negatív jelentés szerepel, ami manapság. A despota szó azt jelenti: Isten szuverén Úr, az ı akarata, terve végbemegy mindenek ellenére. Nem is csupán az ellenség ellenére, hanem, ha kell, még az ellenség is eszköze lesz a teremtı, mindenható Úrnak. Miben látszik a Szentlélek munkája? Abban, hogy ez a hatalmas despota, dicsıséges Úr a mi Urunk. A következı megszólításban már a Kyriosz szót használják az imádság során; mi Urunk. Személyes kapcsolatban vannak egyen, egyenként, és mint gyülekezeti közösség is ezzel a hatalmas Istennel. Az imádság során tehát egy szívvel, lélekkel látják Istent annak, aki és tudják, hogy ez az Isten valóságos velünk levı Úr. A Szentírás más helyeirıl tudjuk, Atyának is szólíthatjuk, amikor a Miatyánkot is mondjuk. Olyan ez, mint amikor a gyerekek egyöntetően az édesapának mondják el mi a baj, mindannyian együtt, szinte egymás szavába vágva. Tudják, hogy az apa segíthet, tudják, hogy ı elég erıs ahhoz, hogy megoldja a problémát, és együtt viszik az atya elé ezt az ügyet. Tehát a Szentlélek munkája az, hogy mi Isten gyermekeiként együtt látjuk kicsoda a mi Istenünk és tapasztaljuk, hogy ı személyes Úr, mi ismerhetjük ıt, mint gyermek az ı édesapját. A másik fontos jellemzı, hogy az imádságukat áthatják a bibliai idézetek. A Szentírás nagyon fontos tanítása, hogy Isten Lelke mindig és kizárólagosan Isten Lelkével együtt munkálkodik. Olyan nincs, hogy Isten Lelke ige nélkül tenne bármit is. A Szentlélek és a Szentírás együttesen jelenti az Istennel való személyes kapcsolat lehetıségét. Ez az imádság során is így van. A felolvasott történetben a gyülekezet tagjai a 2. Zsoltárból idéztek. Az imádkozó közösség, az egyes hívı ember is imádsága során szinte szó szerint idézi a bibliai kijelentést. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak Istent látják annak, aki, hanem önmagukat is, az ellenséget is, az egész helyzetüket a Szentírás igazságai fényében tekintik. A mennyei dicsıségben lévı Urat is annak látják, aki, és a földön lévı helyzetüket, önmagukat Isten igéje fényében tekintik. Tehát nem kell azon csodálkozni, hogy nem félnek. Még a bajokra nézve is azt mondják, hogy Isten mindenbıl jót hozhat ki. A Római levélben olvassuk a bátorító mondatot: "Azoknak, akik Istent szeretik minden, a javukra van, mint akik az ı végzése szerint hivatalosak." Ez elıtt az ige elıtt Pál apostol a Szentlélek munkájáról beszél, aki, ha kell, még esedezik is érettünk és segít bízni Istenben. Ez az emelkedettség nem azt jelenti tehát, hogy nem foglalkoznak a bajaikkal, hanem azt, hogy Isten igéje fényében látják, a Szentlélek munkája fényében. Ezért Jézussal is
kapcsolatba hozzák magukat. Ami Jézussal történt, az is mutatja, milyen hatalmas a mi Istenünk, és tudják, hogyha minket bántanak, akkor a mi Urunkat is bántják, ezért erıs és bátor a hitük az imádság során. Amikor elkezdenek kérni, nem az ellenség pusztulását kérik. A Cselekedetek könyve 6. részében olvashatjuk, hogy azok közül a papok közül, akik korábban fenyegetıztek, sokan megtértek. Isten népe diakónusokat választott és az ı munkájuk során még nagyobb szeretet volt a jeruzsálemi közösségben és ez már a korábban ellenséges papokat is Jézushoz vezette. A 9. rész leírja, hogy még a nagy ellenség, Saul is megtérhetett. Sem az ellenség pusztulását nem kérték, de még csak védelmet sem kértek a fenyegetettségükben. Teljesen biztosak voltak abban, hogy minden az Úr akarata szerint történik az ı nehéz helyzetükben, nincs semmi panasz, kesergés a szavaikban, hanem kérik: "Most Uram nyújtsd ki a te kezedet csodákra, és add, hogy a te szolgáid bátorsággal szólják az igét." Istenre bízzák; Uram, lásd meg, hogy miben vagyunk és tedd azt, amit jónak látsz, te tudod ezt. Azt kérik, hogy az Úr ügye, ami ez esetben az apostolok igehirdetésében mutatkozik meg, megvalósulhasson. Ami ennek a megvalósulásnak az emberi tényezıje, abban munkálkodjon az Isten Lelke. Legyenek bátrak, szólhassanak bátran, nyíltan Jézusról. Pál apostol ugyanezt kérte az efézusi gyülekezettıl, amikor a levél 6. részében a lelki fegyverzetrıl beszél, majd így folytatja: imádkozzon a gyülekezet, vigye Isten elé a könyörgését és kéri, hogy ıérte is imádkozzanak. A 19. versben így olvassuk: "Én értem is, hogy adassék nekem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal ismertessem meg az evangélium titkát." Pál is bátorságért kéri az imádságot, noha ı nagyon bátor volt, de tudta, hogy mit jelent a Szentlélek bátorítása. Isten jeruzsálemi gyülekezete ugyanezt kérte jóval korábban Pál apostol elıtt. Jézus ügye, ereje mutatkozzon meg az apostolok munkájában. Isten ezt a kérést azonnal meghallgatta. A meghallgatásnak volt egy rendkívüli fizikai megnyilvánulása is, megrendült a föld. Ez is azt akarta erısíteni, ami a Szentlélek munkájának a lelki ereje volt. Az életükben megmutatkozott Isten Lelkének a lelki hatása. Itt olvashattuk, hogy megteltek Szentlélekkel és bátran hirdették az igét. Itt nem az a jelentés szerepel, ami Pünkösd napján, amikor eljött a Szentlélek. Nem új pünkösdöt éltek át, hiszen Pünkösd ugyanúgy, mint Nagypéntek és Húsvét, egyszeri üdvtörténeti esemény. Még csak arról sincs szó, hogy nekik többet kellett volna venniük a Szentlélekbıl, hiszen Isten Lelke bennük van, ott van közöttük. Mit jelent akkor az a kifejezés, hogy beteltek, megteltek Szentlélekkel? Azt jelenti, hogy a bennük lévı, közöttük lévı Szentlélek munkája, ereje még inkább áthatja ıket. Nem több Szentlelket vesznek, hanem a Szentlélek munkájának a mélységét élik át hit által. Ez azonnal megmutatkozott abban is, amit imájukban kértek. Bátran és nyíltan bizonyságot tettek. Hallottuk, hogy még a gyülekezet közössége is még szeretetteljesebben élte át az egységet. Közösségben voltak egymással, megosztottak egymással mindent. Ez ezt megelızıen is így volt már, csak amikor a fenyegetettségben tapasztalják Isten Lelkének az erejét, itt a szentíró hangsúlyozza, hogy a közösségük is mélyült, hiszen együtt tapasztalták meg mindezt.
Nagy kegyelem volt rajtuk. Ez a kegyelem azért fontos, mert mi közöttünk, akik itt vagyunk most, lehetnek olyanok, akik megtapasztalhatták mit jelent imádkozó közösségben lenni a Szentlélekkel. Mit jelent azt tapasztalni, hogy az ı ereje betölt bennünket. Nagy baj van, együtt imádkoztunk, nem rendült meg a föld, de a szívünk igen, annak a bizonyosságával, hogy Isten tud a dolgainkról, cselekedni fog, lehet, hogy azonnal és átéljük a Lélek erejét, az imameghallgatás bizonyosságát. Ez az ige mindannyiunkat bátorít, azokat is, akik még esetleg nem tapasztalták meg ezt. Mint említettem, a félelem miatt sokáig nem mertem átélni ezt a csodát, mit jelent Isten Lelkének az erejét megtapasztalni az imádkozó közösségben. Amikor egy fiatal párral beszélgettünk az esküvıjük elıtt, akkor kiderült, hogy még nem ismerik, hogy lehet együtt is imádkozni. Külön-külön imádkoztak, de együtt nem. Megkérdeztem ıket, hogy majd ha házasok lesznek, akkor az ágyon két oldalt ülve külön-külön fognak Istenhez imádkozni? Nem lenne jobb egymásmellé ülni, vagy térdelni, és együtt imádkozni, hangosan? Kiderült, hogy ık is féltek attól, hogy a párjuk meghallja azt, amit hangosan elmondanak Istennek. Amikor együtt mondjuk el a Miatyánkot, akkor is hangosan imádkozunk. Akkor miért nem merünk a saját szavainkkal imádkozó közösségben lenni a társunkkal? Isten igéje, Isten Lelke munkája az, amikor az ı kegyelme által megvalósulhat ez a minısített lelki közösségi kapcsolat. Megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor egy házaspár, talán életében elıször elkezd együtt imádkozni. Lehet, hogy még személyesen sem tudunk imádkozni. Nem egyszerő a saját szavainkkal imádkozni, ha még sosem tettük ezt. Hadd mondjam, bátorításul, hogy az Úr Jézus tanítványai, akik éveken keresztül együtt jártak vele, azt kérték tıle, tanítsa ıket imádkozni. Akkor az Úr Jézus az Úri imádságot, a Miatyánkot mondta el tanítványainak. Hogyan tanít minket az Úr Jézus? A Szentlélek az igével együtt munkálkodik. Olvassuk az igét, azokat a sorokat, ahol imádságról van szó és Isten Lelke munkálni, fogja majd, hogy tudjunk imádkozni. Elıször lehet, hogy csak egykét mondatot, de majd egyszer csak érezni fogjuk Isten Lelke erejét, bátorítását. Lehet, hogy Istentıl ahhoz is bátorságot kell kérni, hogy merjek végre a közösségben is imádkozni. Isten Lelke bátorítani akar bennünket. Lehet, hogy Isten Lelke bátorítását kell kérni ahhoz, hogy az imádkozó közösségnek én is tagja legyek. A tanítványok Pünkösd elıtt és után is imádkoztak és tapasztalták Isten Lelkének a munkáját a saját életükben, a fenyegetettség idején is. Isten Lelke bennünket is ebben bátorít. Csatlakozz az imádkozók közösségéhez a társaddal, a családtagokkal és a gyülekezeti közösségben is. Imádkozzunk! Magasztalunk téged mennyei Atyánk, hogy a te Lelked munkája az is, hogy nem egyedül kell élnünk Jézust követve a hitéletben itt a földön, hanem vannak lelki testvéreink. Áldunk téged, hogyha házastársunk, a szeretteink is ismernek, és téged szerethetnek velünk együtt. Köszönjük a gyülekezeti közösségben azokat a barátainkat, lelki testvéreinket, akikkel együtt imádkozhatunk. Segíts nekünk is Urunk, átélni ezt a csodát. Köszönjük, hogy a te Lelked az imádkozók közösségében is munkálkodik hatalmasan. Te tudod Urunk, hogy milyen helyzetben vagyunk mostanában egyen-egyenként, kérünk, hogy a fenyegetettség, bajok, nehézségek
között merjünk élni azzal a nagy kiváltsággal, hogy együtt hordozhatjuk egymás terhét Szentlelked által. Kérünk, hogy a te igéd munkálkodjon bennünk is e tekintetben. Segíts elkezdenünk imádkozni közösségben, ha még nem tettük. Könyörülj meg rajtunk akkor is, ha nem tudunk egyedül imádkozni. Arra kérünk, igéd által bátorítson a te Lelked. Szeretnék most a gyülekezet közösségében együtt imádkozni a betegekért, a kórházban levıkért. Kérünk, állj minden testvérünk mellé, akik nehéz terhet hordoznak. Kegyelmedbe ajánljuk a gyászolókat, add a te bátorításodat, vigasztalásodat nekik. Kérünk Urunk népünkért, vezetőinkért, add, hogy népünkben is minél többen ismerjék meg a kegyelmedet. Köszönjük Urunk, hogy a te kegyelmedbe ajánlhatjuk most a magunk személyes imádságát is. Hallgasd meg hálaadásunkat és könyörgésünket. Ámen.
