A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MŰHELYEIBEN KÉSZÜT TUDOMÁNYOS MUNKÁK

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák

A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MŰHELYEIBEN KÉSZÜT TUDOMÁNYOS MUNKÁK

SZARVAS, 2015 1


KÉSZÜLT A SZIE GAEK ÁLTAL SZERVEZETT, TDK KONFERENCIÁK ELŐADÁSAIBÓL A KIADVÁNY AZ NTP-TDK-14-0041 SZÁMÚ „A SZIE GAEK TUDOMÁNYOS MŰHELYEINEK MEGERŐSÍTÉSE" CÍMŰ PROJEKT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT SZERKESZTŐ: DR. FUTÓ ZOLTÁN

KÉSZÜLT: SZENT ISTVÁN EGYETEMI KIADÓ, GÖDÖLLŐ ©SZIE GAEK ISBN 978-963269-496-2

2


TARTALOMJEGYZÉK I. A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAEK TESSEDIK CAMPUSÁBAN SZÜLETETT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 5. 1 ARANY FERENC – DR. GLÓZIK KLÁRA: EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK SZEREPE A FALUSI TURIZMUSBAN BÉKÉS MEGYÉBEN 2007-2013 KÖZÖTT 9. BOBÁLY ANNA – DR. GLÓZIK KLÁRA -, DR. EGRI ZOLTÁN: A TURIZMUS SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A SZÉCSÉNYI TÉRSÉGBEN 17. BORBÉLY-KÁLLAI MELINDA – DR. GLÓZIK KLÁRA: A MAGYAR FESZTIVÁL REGISZTRÁCIÓS ÉS MINŐSÍTÉSI PROGRAM A SUMMERFEST RÁCKEVE NEMZETKÖZI FOLKLÓRFESZTIVÁL PÉLDÁJÁN KERESZTÜL 26. GOMBOS BÉLA – HAJDU EDIT BARBARA: SOMOGYHÁRSÁGY KÖZSÉG MIKROKLÍMA VIZSGÁLATA A VIDÉKFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN 34. KAISER IMRE – ORBÁN ZSOLT ÁDÁM: TEJTERMELŐ JUHÁSZAT ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA 42. KRISTÓF GERGŐ – DR. DURAY BALÁZS: KÖRÖSÖK VÖLGYE NATÚRPARK ÖKOTURIZMUSÁNAK HOZZÁJÁRULÁSA A VIDÉKFEJELSZTSÉHEZ 49. NAGY SÁRA - OLLAI IGNÁC: TERMESZTÉSÉNEK FORTÉLYAI

A

HIBRID

PAPRIKA

VETŐMAG 57.

SKORKA PÉTER – OLLAI IGNÁC: A PHYLAZONIT ÉS A VETÉSIDŐ HATÁSA A KUKORICA HIBRIDEK AGRONÓMIAI TULAJDONSÁGAIRA ÉS TERMÉSKOMPONENSEIRE 63. SZABÓ CSABA – DR. EGRI ZOLTÁN: KELET-KÖZÉP-EURÓPA TÉRSZERKEZETI VÁLTOZÁSAINAK BEMUTATÁSA 2000 ÉS 2009 KÖZÖTT 69. PODANI NIKOLETT – IZSÁKI ZOLTÁN: A NITROGÉN ELLÁTOTTSÁG HATÁSA A KUKORICALEVÉL KLOROFILTARTALMÁRA ÉS A KUKORICA TERMÉSÉRE 77. II. A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAEK GAZDASÁGI CAMPUSÁBAN SZÜLETETT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 85. BODZSÁR ADRIENN – GÖDÖR ZSUZSANNA: FOGYASZTÁSI, ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK ELEMZÉSE A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN (KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ALAPJÁN) 88. NAGY MARIANN ÉVA – KÖLCSEYNÉ BALÁZS MÁRIA: EGY KÖZÖSSÉGI OLDALON INDULT KEZDEMÉNYEZÉS - A CSIGABIGA BABABÖRZE RENDEZVÉNY ÉLETÚTJA 97. DR. SIMON SÁNDOR – SZÉLL NORBERT TAMÁS: AZ SAP SZEREPE A CONTITECH FLUID AUTOMOTIVE HUNGÁRIA KFT. TERMELÉSMENEDZSMENTJÉBEN 112.

3


SZAKÁCS ATTILA – SZATMÁRI TÍMEA LILLA: A SZERENCSEJÁTÉKOK NYERÉSI ESÉLYEINEK ELEMZÉSE 120. III. A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAEK EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUSÁBAN SZÜLETETT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK 128. TÓTH ILDIKÓ- DR. BEKE SZILVIA: UTAZÁS ÉS EGÉSZSÉG

131.

SZECSEI TAMÁSNÉ - DR. BEKE SZILVIA: SZÜRKEHÁLYOG MŰTÉTRE KERÜLŐ BETEG TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE 140. CELLÁR ANDREA IBOLYA - DR. MUCSI GYULA: AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS BEADATÁSI HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA BÉKÉS MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖRÉBEN 152. HOMOKI ANDREA – ERTMANNÉ CSÍK DEVANCIÁJA ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT

ÉVA:

HOMOKI ANDREA – ZÁVOGYANNÉ „OTTHONODBA?!” IDŐSEK OTTHONÁBAN DILEMMÁI, ATTITŰDJEIK VIZSGÁLATA

A

FIATALKORÚAK 160.

GALÁTH VERONIKA: ÉLŐK CSALÁDJAINAK

KÁRÁSZ LÁSZLÓ – KOVÁCS ENIKŐ: LAIKUS ÚJRAÉLESZTÉS OKTATÁSA

167. 175.

RADNÓTI LÁSZLÓNÉ – DR. MUCSI GYULA „ÉLET AZ ANTIBIOTIKUMOK ÁRNYÉKÁBAN” /AZ ANTIBIOTIKUMOK INDOKOLATLAN HASZNÁLATÁNAK ÁRNYOLDALAI/ 180. SÁNDOR ZITA – MÁTÉ KATALIN: A CYBER ALVILÁGNAK SINCS ROMANTIKÁJA, KUTATÁS AZ ONLINE ZAKLATÁSSAL KAPCSOLATBAN A FELNŐTT KOROSZTÁLY KÖRÉBEN 188. SÁNDOR ZITA – SZILÁGYI EVELIN: BABÁK A BUROKBAN A LOMBIKBÉBI PROGRAM EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VONATKOZÁSAI 195. SÜLE OLGA - DR. PÁRDUCZNÉ SZÖLLŐSI ANDREA: FIATALKORÚ LÁNYOK NEM KÍVÁNT TERHESSÉGÉNEK DILEMMÁI MA MAGYARORSZÁGON 203. VARGA DOROTTYA – GYUROVSZKY VANDA: A WAKEBOARD ÉS A SPORTTUZIMUS MAGYARORSZÁGON 211. OLÁH RÉKA – VARGA DOROTTYA: A HELYI LAKOSSÁG SZEREPE EGY FEJLŐDŐ DESZTTINÁCIÓ ÉLTÉBEN GYOMAENDRŐD PÉLDÁJÁN 219.

4


I. A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAEK TESSEDIK CAMPUSÁBAN SZÜLETETT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK

5


A tudományos diákköri munka lényege A hallgatók témavezető oktató irányításával önálló kutatómunkát végeznek, mely által elmélyítik az oktatás során szerzett ismereteket, illetve a tananyagon túlmenő ismeretekre tesznek szert. A TDK munka folyamata Témaválasztás A TDK munka készülhet az intézetek, oktatók által meghirdetett témakörökből, illetve egyéb „hozott” témából. Utóbbi esetben szükséges a téma konzulens általi elfogadása. A TDK munkát célszerű legkésőbb a II. évfolyam 2. félévében elkezdeni. a szakdolgozati témaválasztásra már legyen TDK téma. TDK munka Jellemzően 1,5-2 év áll rendelkezésre a TDK munkára, amelynek fő részei: munkaterv elkészítése, szakirodalom áttekintése, kísérletek, kutatás megvalósítása, eredmények feldolgozása, dolgozat elkészítése, a munka kari TDK konferencián történő bemutatása. A TDK munkát témavezető oktató irányítja. Amennyiben a téma megkívánja, külső konzulens is ajánlott a belső konzulens (kar oktatója) mellé. TDK dolgozatok formai követelményei (OTDK elvárások): A dolgozat terjedelme 35-50 A4-es oldal (címlappal, tartalomjegyzékkel és mellékletekkel együtt!) Az oldal margója: felső és alsó 2,5 cm, bal és jobb oldalon 2 cm. A szövegben Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret és 1,5 sortávolság. Minden egyéb formai, szerkezeti vonatkozásban a kari Szakdolgozati útmutatót kell követni (a kari honlapon megtalálható). Kari TDK konferencia A pályamunkák bemutatása 12-15 perces előadások formájában történik, mely után a témához kapcsolódó kérdésekre kell válaszolni. A kari konferencia minden évben november második felében kerül megrendezésre. TDK munka értékelése A TDK munkát a szekció bíráló bizottsága értékeli komplex módon, azonos súllyal figyelembe véve a TDK dolgozatot és a konferencia előadást. A dolgozat bírálati szempontjai: Szerkesztés, stílus A téma irodalmának feldolgozása A feldolgozási módszer színvonala

6


Az eredmények értékelése A kapott eredmények gyakorlati alkalmazhatósága Az előadás bírálati szempontjai: Tárgyi tudás Az előadás felépítése Vitakészség Technikai előkészítés, gazdálkodás az idővel A helyezéseket az összpontszám határozza meg. Minden résztvevő részesül valamilyen jutalomban. TDK dolgozat szakdolgozatként történő elfogadása A megfelelő színvonalú pályamunkák esetén a bíráló bizottság javasolja a szakdolgozatként történő elfogadást (jeles érdemjeggyel). A TDK műhelyünk eredményessége Az elmúlt években a kari TDK konferenciákon jellemzően 10-20 hallgató vett részt, legtöbben 2006-ban (21 fő), legkevesebben 2010-ben (8 fő). A bemutatott dolgozatok száma is megközelítően ennyi, mivel általában egy dolgozatot egy hallgató készít, többszerzős munka utoljára 2008-ban készült. A Kar (Campus) évről-évre csökkenő hallgatói létszáma ellenére a TDK-s aktivitás abszolút értelemben sem, vagy csak alig csökken, pl. a 2011-es őszi konferencián mutattak be legtöbb dolgozatot (17). A bíráló bizottságok általában a minősített helyezetteket javasolják OTDK-n való részvételre. Több év átlagában mintegy 10 pályamunka képviseli karunkat az OTDK Agrártudományi Szekciójában. Az összes díjazott pályamunka száma 3 és 6 között változott az évek folyamán (2003-2013), ami arányait tekintve jó (főképp annak tükrében, hogy BSc-s hallgatókról van szó), bizonyítva a TDK munka színvonalát, eredményességét.

A TDK dolgozatok számának és a TDK dolgozatot készítő hallgatók számának alakulása (Tessedik Campus 2005-2014) 7


A Tessedik Campus utolsó négy OTDK-n elért eredményei: Országos Bemutatott RésztI. II. III. KülönTDK éve pályavevő helyezett helyezett helyezett díjak munkák hallgatók pályapályapálya- száma száma (db) száma munka munka munka (db) (fő) száma száma száma (db) (db) (db) 2009 8 11 0 0 1 2

Összes díjazott pályamunka száma (db) 3

2011

10

10

0

2

1

0

3

2013

7

7

1

0

1

2

4

2015

6

6

0

0

1

1

2

8


EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK SZEREPE A FALUSI TURIZMUSBAN BÉKÉS MEGYÉBEN 2007-2013 KÖZÖTT 1

ARANY FERENC – DR. GLÓZIK KLÁRA

2

Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Gyulai út 1. [email protected] Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tessedik Campus, 5540 Szarvas, Szabadság u. 1-3., [email protected]

1 2

Bevezetés A falusi turizmus a hazai turizmus egyik legmeghatározóbb alkotóelemévé vált az utóbbi időben. Szerencsére egyre többen kezdenek el foglalkozni falusi turizmussal ebben a térségben. A helyi vonzerőknek, látványosságoknak, az egyedülálló gasztronómiai specialitásoknak köszönhetően egyre több turista látogat el Szarvasra és a tőle 5km-re fekvő Békésszentandrásra. Egyben nagyban hozzájárulnak a fesztiválok, rendezvények és programok, mint az előbb említett Csabai kolbászfesztivál vagy a Szarvasi Szilvanapok. Emiatt sokan több napot is eltöltenek a megyében, gyakran családok, baráti társaságok egy vendégházat kivesznek és a maguk urai lehetnek a nyaralásuk vagy éppen egy hétvégi kikapcsolódás erejéig egy idilli környezetben. Pont ezért tartom fontosnak, hogy foglalkozzunk a falusi turizmussal, fejlesszük, amihez az utóbbi időben egyre több pályázati forrás is hozzájárul. Manapság egyre többet beszélnek a médiában arról, hogy foglalkozzunk a megújuló energiákkal, ami a természet közelségét, a zöld környezetet, az egészséges élelmiszerek fogyasztását hangsúlyozzák, ami a falusi turizmus szempontjából mind hatalmas előnyt jelent. Hipotézisem szerint még rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik a falusi turizmusban ebben a megyében. Azért választottam olyan témát a szakdolgozatomnak, ami a falusi turizmushoz kötődik, mert a jövőben majd jómagam is szeretnék egy vendégházat létrehozni és így lehetőségem van betekintést nyerni egy vendégház kialakításának folyamataiba. Célkitűzésem a szakdolgozatomban, hogy bemutassam a Körösök Völgye LEADER Akciócsoportot, településeit, elnyert támogatási összegeket Békés megyében, a jövőbeli fejlesztési lehetőségeket, valamint SWOT analízist készítsek Békés megye turisztikájára. Továbbá felkerestem egy uniós pályázatot elnyert vendégházat, a Dinnyelaposi vendégházat, amely Békésszentandráson a Dinnyelaposi üdülősoron található. A dolgozatomban bemutatom a vendégházat, a pályázat beadásának célját, hatását és várható eredményét, továbbá a vállalkozás környezetét, a piaci igényt a vendégházra, a felmerülő költségeket, valamint az értékesítési csatornáit és kockázatait. Irodalmi áttekintés A falusi turizmusról A falusi turizmus a falusi környezetben történő szállásadáson túl (a vendégfogadó saját portáján kialakított szálláshelyen fogadja vendégeit) kulturális kínálatot (helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények, folklór); gasztronómiát (saját ételeivel, házi termelésű borral, pálinkával, szörppel stb. kínálja vendégeit, ezzel már kapcsolatba lép az agroturizmussal) is magába foglalja. Borturizmust (saját pincéjében mutatja be a gazda borait); természetjárást (a természetvédelmi területek felkeresésével); gyógy

9


turizmust (közeli gyógyfürdő vagy speciális helyi klíma kihasználásával); lovas turizmust (helyi lovas udvart bevonva a kínálatba); gyermektáborozást is jelenthet. Fontos jellegzetessége a falusi turizmusnak, hogy vonzerői három nagy csoportba sorolhatók. (Szabó G., 2000): -A természetközelsége, a természetesség. -A megőrzött hagyományok. -Kiemelkedő jelentőségű a falusi vendégszeretet, a családiasság, mint vonzerő. Ahogy mind a turizmus szektor, mind pedig a turizmus tudományos elemzése fejlődött, az egymást követő meghatározások egyre több tényezőt vettek figyelembe, mint például a helyváltoztatás motivációját, az utazás nem pénzkereső jellegét, a lakóhelyen kívül eltöltött időt, a megtett távolságot, illetve a jelenség tárgyi oldalát, azaz a turisztikai szolgáltatásokat, a turisták igényeinek kielégítésére létrejött turisztikai szektort. Békés megye turizmusa Békés megye turisztikai szakemberei nagy energiát mozgatnak új típusú, regionális szemléletű, célirányos tájékoztató anyagok előállítására. A megyében viszonylag nagyszámú fürdő igen jó lehetőséget teremt a gazdasági szereplőknek egyes fürdőkhöz kapcsolódó szálláshelyek létesítésére. A szálláshelyek megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre, de szükség volna minőségi elmozdulásra is. Békés megyében jelentős a termál- és gyógyvíz-vagyon, amelyre a térség számos strandja és gyógyfürdője épült. Mindközül kiemelkedik Gyula, amely nemzetközileg is elismert gyógyüdülőhely. Közkedvelt fürdőhelyek még Orosháza-Gyopárosfürdő, Szarvas, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Békéscsaba, Tótkomlós. Békés megyében a turizmus gyakorlatilag megkülönböztetett jelentőségű ágazattá vált, amit alátámaszt a vendégéjszakák növekvő száma. EU forrás igénybevételt alátámasztó tervek és turizmus Magyarország a 2007-2013. években az Európai Unió kohéziós politikája keretében 22,4 milliárd euró, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) pedig további 3 milliárd euró fejlesztési forrás igénybevételére jogosult. E források igénybevételére készült az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, mely 2011-ig olt érvényben. 2011-től lépett életbe az Új Széchenyi Terv (2013-ig), ezen belül is a ROP keretében meghirdetett: Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi régióban téma. Dél-Alföld kulturális, néprajzi és természeti kincsekben egyaránt gazdag. Ezek az értékek támogatásra érdemesek. A nemzeti összefogás kormánya az itt élőkkel együtt úgy vélte, a térség versenyképessége az idegenforgalom fejlesztésével jelentősen növekedhet. Erre kínált lehetőséget az Új Széchenyi Terv a Gyógyító Magyarország − Egészségipari Programon belül. A pályázat keretében eszközbeszerzésre és infrastruktúra-fejlesztésre egyaránt lehetett pályázni. Így például vendéglátásra alkalmas létesítményekre, új élményelemekkel való bővítésre, valamint programok szervezésére és eszközökre. Mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások, egyéni vállalkozások pályázhattak. A rendelkezésre álló forrás 2000 millió forint. A pályázható támogatás

10


minimális összege 5 millió forint, maximum 50 millió forint. A támogatás mértéke középvállalkozások esetén 60%, egyéni-, mikro- és kisvállalkozások esetén 65%. volt A pályázatok 2011. március 1-jétől voltak benyújthatók. (www.palyazat.gov.hu) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és a turizmus Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv az élelmiszergazdaság és a vidék fejlesztésének legfontosabb stratégiai fejlesztési irányait foglalja a össze a 2007-2013. időszakra vonatkozóan. Célja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szektor valamint a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása. Darányi Ignác Terv 2010-től az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv Darányi Ignác néven futott tovább. A NVS végrehajtási kereteit adó Darányi Ignác Terv forrásainak jelentős részét az európai uniós támogatások biztosítják. A 2014-ig, az újabb 7 éves uniós pénzügyi tervezési időszak indulásáig a le nem kötött EU források – mintegy 300 milliárd forint – képezik a Darányi Ignác Terv uniós pénzügyi keretét. EMVA tengelyek 1. A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 2. A környezet és vidék fejlesztése 3. A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 4. LEADER program (Liaison Entre Actions pour le Development de l’Economie Rurale = Akciók közötti kapcsolat a Vidéki Gazdaság Fejlesztése érdekében) Anyag és módszer Adatok, információk gyűjtése A dolgozatom megírásához elsődlegesen szekunder forrást vettem igénybe. A Körösök Völgye Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában a turisztikai célú fejlesztések támogatása az egyik legfőbb prioritás volt. A Stratégia 2008-ban készült el, 2011-ben és 2013-ban is felülvizsgálatra, részben átdolgozásra került, de lényegében az ágazatot érintő fő célkitűzések a térség turisztikai kínálatának bővítése és népszerűsítése volt. Adatokat gyűjtöttem a benyújtott és a támogatott pályázatokról, valamint a támogatható célterületekről. Primer forráshoz felkerestem egy uniós forrásból létrehozott falusi szálláshely tulajdonosát, Rácz Etelkát, nevezetesen a Dinnyelaposi vendégházét, aki nagyon sokat segített abban, hogy betekintést nyerjek egy falusi szálláshely pályázat beadásába, lebonyolításába, a kifizetési kérelmek benyújtásába, megismertem további fejlesztési terveiket. Békés megye turisztikai SWOT analízise A dolgozatomban Békés megye turizmusára SWOT analízist készítettem, a tényezőket súlyoztam, majd vektorosan ábrázoltam a kapott adatokat.

11


Körösök Völgye Leader Akciócsoport kérdőívei A Körösök Völgy Leader Akciócsoport egy kérdőívet osztott szét a turizmusban foglalkozó vállalkozók között Békés megyében. A kérdőívekből megállapítható, hogy több szállásadó jó fejlesztési elképzeléssel és kiváló beruházási ötlettel, sőt esetenként még megvalósítható tervekkel is rendelkezik, azonban szűkös anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé azok valóra váltását. Sajnos a megye egészére igaz különösen kiemelve a turizmussal foglalkozók körét, hogy nagyon alacsony a működő tőke jelenléte. Ez jelentős gát a fejlődés útjában. Dinnyelaposi Vendégház A Körösök Völgyében, Békésszentandráson a Dinnyelaposi üdülősor mellett található a kerítéssel zárt 5000 m2 parkosított területen a 2014-ben átadott 14 férőhelyes, 4 napraforgós falusi szálláshely. A felület hűtés-fűtéssel kialakított épületben 4 db 2 ágyas, 2 db 3 ágyas szoba a szobákból nyíló fürdőszobával, 2 db konyha, 50 m2-es nappali várja egész évben a vendégeket. A nagyméretű fedett kerti épületben nyári konyha, kemence, grillezési lehetőség, bográcsozó hely van kialakítva, valamint kiépített horgászhely, moló, horgászcsónak, túra kenu, fürdőzési lehetőség is biztosított a vendégek számára. Eredmények és értékelésük Békés megye turisztikai SWOT analízise Erősségek/ Strenghts - gyógyhatású termálvíz - természetföldrajz - napsütéses órák száma - kulturális értékek - konferenciaturizmus - tanyás településszerkezet - tradíciók Lehetőségek/Opportunities •interregionális együttműködés •Európai Uniós források •gyógy és wellness turizmus •marketingkommunikációs eszközök és módszerek •turisztikai programkínálat

12

Gyengeségek/ Weaknesses - turisztikai infrastruktúra - Budapesttől való távolság - alapinfrastruktúra hiánya - programcsomagok hiánya - marketingkommunikáció hiánya - kevés vállalkozói tőke Veszélyek/Threats •olcsóbb turisztikai célpiacok •közbiztonság •folyók szennyezettsége •balkáni térség problémái


A SWOT erőhatások súlyozása és vektoros értékelése Erősségek (belső pozitív tényezők) Erősség 1; súlya: 5 Erősség 2; súlya: 4 Erősség 3; súlya: 3 Erősség 4; súlya: 5 Erősség 5; súlya: 3 Erősség 6; súlya: 4 Erősség 7; súlya: 5 Összesen DBe=7; összsúly: Se=29 Ábrázoló számpár: (7;29)

Gyengeségek (belső negatív tényezők) Gyengeség 1; súlya: 3 Gyengeség 2; súlya: 4 Gyengeség 3; súlya: 3 Gyengeség 4; súlya: 4 Gyengeség 5; súlya: 3 Gyengeség 6; súlya: 4 Összesen DBe=6; összsúly: Se=21 Ábrázoló számpár: (-6;21)

Lehetőségek (külső pozitív tényezők) Lehetőség 1; súlya: 3 Lehetőség 2; súlya: 5 Lehetőség 3; súlya: 4 Lehetőség 4; súlya: 3 Lehetőség 5; súlya: 3 Összesen DBe=5; összsúly: Se=18 Ábrázoló számpár: (5;-18)

Veszélyek (külső negatív tényezők) Veszélyek 1; súlya: 5 Veszélyek 2; súlya: 3 Veszélyek 3; súlya: 2 Veszélyek 4; súlya: 3 Összesen DBe=4; összsúly: Se=13 Ábrázoló számpár: (-5;-29)

Az analízis eredményeként kapott információkat tekintve megállapítható, hogy Békés megye erősségei és lehetőségei vannak túlsúlyban, ezek a legdominánsabbak, a jövőbeli fejlesztéseket ezekre alapozva kell megvalósítani. Ennek ellenére számolni kell a gyengeségekkel illetve a veszélyekkel is, mert azok is nagy jelentőséggel bírnak és negatívan befolyásolhatják az erősségek és lehetőségek oldalt. A 2014-2020-as időszakban is további forrásokat hívhatnak le, hogy még vonzóbbá tegyék Békés megyét a turisták számára. A Körösök Völgye LEADER Akciócsoport bemutatása A Körösök Völgye LEADER Akciócsoport a 2007-2013-as EMVA LEADER Program keretében 2007 decemberében alakult meg, több mint 200, a vidékfejlesztésben érintett szereplő részvételével. Az Akciócsoport tagjai 2008 tavaszán közösen dolgozták ki a térség sajátos természeti, gazdasági és kulturális adottságaira épülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat. E stratégia sikeres megvalósulása érdekében a békési, békéscsabai és a szarvasi kistérség településeinek önkormányzatait, civil szervezeteit, egyházait, valamint vállalkozásait egyaránt képviselő tagokat tömörítették. A helyi turizmus értékelése A Körösök Völgye Akciócsoport térségében továbbra is a belföldi turizmus marad a meghatározó, így ehhez igazodva kell a programkínálatot kialakítani. E cél megvalósítása érdekében ténylegesen félre kell tenni a vállalkozók, az önkormányzatok személyes és üzleti érdek ellentéteit, mert e nélkül jóval több energiával, ráfordítással és jóval több idő alatt valósulhat csak meg egy-egy jó terv.

13


EMVA III. tengely – Turisztikai tevékenységek ösztönzése 2007 – 2013 között összesen 5 pályázati kiírás volt a Körösök Völgye Leader Akciócsoport területén. 1. táblázat. Benyújtott és támogatott pályázatok Forrás: Saját szerkesztés

Benyújtott pályázatok száma (db)

1. kör

4

2. kör

9

3. kör

n.a.

4. kör

17

5. kör

36

Összesen

66

Benyújtott pályázatok támogatásigénye (Ft)

Támogatott pályázatok száma (db)

Támogatott pályázatok támogatásigénye (Ft)

2

119 056 498

49 042 967

6

185 272 694

n.a.

132 577 641

n.a.

n.a.

12

414 470 772

310 481 268

24

795 859 540

605 730 994

44

1 514 659 504

1 097 832 870

Table 1. Submitted and supported applications

A támogatást nyert projektek elemzése: a.) Ügyfél típus szerint (db) 2. táblázat Ügyfél típus szerinti nyertes projektek Forrás: Saját szerkesztés

Vállalkozás Magánszemély Non-profit szervezet Önkormányzat Összesen

1.kör

2.kör

3.kör

4.kör

5.kör

Összesen

0 0

2 2

n.a. n.a.

6 1

12 6

20 9

1

2

n.a.

5

6

14

1 2

0 6

n.a. n.a.

0 12

0 24

1 44

Table 2. Winner projects according to client types

b) Fejlesztési cél szerint (db):

14

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák 3. táblázat. Fejlesztési cél szerinti nyertes projektek Forrás: Saját szerkesztés

Falusi szálláshely Egyéb szálláshely Ifjúsági szálláshely Szolgáltatás fejlesztés Összesen

1.kör

2.kör

3.kör

4.kör

5.kör

Összesen

1

2

n.a.

1

4

8

0

1

n.a.

8

10

19

0

1

n.a.

1

0

2

1

2

n.a.

2

10

15

2

6

n.a.

12

24

44

Table 3. Winner projects according to developmental aim

Dinnyelaposi Vendégház bemutatása A Körösök Völgyében, Békésszentandráson a Dinnyelaposi üdülősor mellett található a kerítéssel zárt 5000 m2 parkosított területen a 2014-ben átadott 14 férőhelyes falusi szálláshely. A vendégház 4 napraforgós minősítésű besorolással rendelkezik, mivel teljes mértékben megfelel a 239/2009. X. 20. Korm. rendeletben meghatározott, a 4 napraforgós besoroláshoz szükséges kritériumoknak. A 160/2009 (XI.19.) FVM rendelet alapján, turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások jogcímre, 2009.12.21. napján nyújtották be a pályázatukat, de csak 2011-ben tudatták velük az eredményt, mivel közbeesett 2010-ben az országgyűlési választás, így tolódott a döntés. 2011-ben nyerték el a pályázatot falusi szálláshelyfejlesztésre, ami már a harmadik próbálkozás volt. A kötelezettségvállalás teljes összege 34.083.764 Ft. A megállapított támogatási összeg 75%-át az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, 25%-át a Magyar Állam nemzeti költségvetése finanszírozza. 4. táblázat. Kifizetési kérelmek Forrás: Saját szerkesztés 1. Kifizetési kérelem

2. Kifizetési kérelem




11077875 Ft

6563945 Ft

1689069 Ft

6467776 Ft

1434750 Ft


Összesen

6850349 Ft

34083764 Ft

Table 4. Marketing channels and risks

Értékesítési csatornák és kockázatai A megfelelő marketing sokszor fontosabb, mint maga a tevékenység, ezért igyekeznek olyan marketing eszközöket alkalmazni, amellyel a belföldi és külföldi turizmus egyaránt elérhető: internet, saját honlap, a nyomtatott sajtótermékek közül olyat szeretnének kiválasztani, ami a horgászattal, vadászattal, illetve a turizmussal

15


foglalkozik. FATOSZ tagként a térségi és országos kiadványokban is szerepel a vendégház. A Dinnyelaposi vendégház fejlesztési lehetőségei Egy másik pályázatnak köszönhetően lehetőségük van egy fürdőház kialakítására a vendégház mellett. Itt a vendégek rendelkezésére fog állni többek között szauna, fürdő, jakuzzi. Ezen kívül szándékukban áll egy kültéri medencét is kialakítani a kertben, hogy a vendégházba érkezők nyáron még kellemesebben tölthessék el náluk az itt tartózkodásukat. Továbbá szándékoznak egy kisállat simogatót létrehozni, valamint egy baromfiudvart, ahol a falusi vendégasztal szolgáltatáshoz szükséges alapanyagokat saját maguk termelnék meg. Összefoglalás A falusi turizmus fő feladata, hogy kielégítse a hagyományok iránt mutatkozó növekvő érdeklődést. A falusi turizmus fejlesztése során mindig figyelembe kell venni a célterületek terhelhetőségét is, ökológiai és társadalmi értelemben egyaránt. Tájvédelmi szempontból kívánatos lenne, ha a falusi turizmushoz elsősorban természetkímélő rekreációs tevékenységek – például természetjárás, kerékpározás, madármegfigyelés – társulnának. A programkínálat fejlesztése, a népszerűsítő kiadványok készítése során erre kell hangsúlyt fektetni. Kulcsszavak: Európai Unió, falusi turizmus, támogatás, vendégház, vidék, pályázat, LEADER. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Glózik Klára egyetemi adjunktus Asszonynak, a Tudományos Diákköri Dolgozatomhoz nyújtott segítségéért, valamint Rácz Etelkának a Dinnyelaposi Vendégház tulajdonosának és Zsurzsucz Edinának a Körösök Völgye Leader Akciócsoport vezetőjének. Irodalomjegyzék Szabó G., 2000: A falusi turizmus termékei és termékspecializációi www.complex.hu www.palyazat.gov.hu

The role of the European Union sources in the rural tourism in Bekes county in 2007-2013 Abstract: The capital function of the rural tourism is to complete the growing interest towards the tradition. We have to take into consideration the load of the target area through the development of the rural tourism. In landscaping viewpoint it would be wanted to associate the environmentally friendly recreation activities, for example: touring, sycling, bird-watching. We should focus on it during the development of the program-supply and making the promotion pubblications. Completing the environmental protection and the cultural heritage so could become perfect the role what the rural tourism fills in the advocacy. Keywords:European Union, rural tourism, support, guesthouse, rural, application, Leader.

16


A TURIZMUS SZEREPE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A SZÉCSÉNYI TÉRSÉGBEN Bobály Anna1 – dr. Glózik Klára2, Dr. Egri Zoltán3 1

SZIE-GAEK, Tessedik Campus, e-mail: [email protected]: 2 SZIE-GAEK ,Tessedik Campus, e-mail: [email protected] 3 SZIE-GAEK, Tessedik Campus, e-mail: [email protected]

Bevezetés Dolgozatom témája a turizmus, a turisztikai fejlesztések, ezen belül a Nógrád megyei Szécsényi térség területfejlesztésének turizmus szempontú elemzésével és értékelésével foglalkoztam. Elsősorban a személyes kötődésem miatt esett a választásom erre a térségre, én ugyanis Rimócról, a Szécsényi járás egyik településéről származom. Szakdolgozatom központi kérdését úgy fogalmaznám meg, hogy mennyire játszik fontos szerepet a turizmus egy térség fejlődésében. Célom az, hogy bebizonyítsam, hatalmas potenciálokkal rendelkezik a Szécsényi járás turisztikailag, melyet érdemes volna kihasználniuk. A fejlesztésekkel véleményem szerint növekedne a térség turisztikai ismertsége és gazdasági aktivitása is. Irodalmi áttekintés A Szécsényi kistérség (2013. január 1.-től járás) az észak-magyarországi Régióban helyezkedik el Nógrád megyében. A járás a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 30 km-re, a fővárostól kb. 100 km-re helyezkedik el. A Szécsényi, a legkisebb lakosú és a második legkisebb területű járása a megyének. A statisztikai térségben 14 település található, melynek központja a járás egyetlen városa, Szécsény. A járás turisztikai szemmel: Kulturális turizmus: A járás főként kulturális vonzerőkben bővelkedik. Az egyik legnagyobb nevezetessége a szécsényi barokk Forgách-kastély, mely 1973 óta a Kubinyi Ferenc Múzeumnak ad otthont. A következő szintén jelentős nevezetesség Szécsénynek a történelmi városmagja, azaz az egykori vár maradványok: a Tömlöcbástya, a sarokbástya és a vár falának egy része. A város jelképe még a barokk stílusú Tűztorony is, melyet a XVIII. században építettek. A torony a talaj agyagrétegének megcsúszása miatt enyhén északi irányba megdőlt. (www.szecseny.hu, dr. Fehér, 2005) Említésre méltó műemlék még a térségben a Hollókő felé magasodó Hollókői Vár, mely Nógrád megye legépebben megmaradt XIII. századi vára. (www.hollokoivar.hu)

Örökségturizmus: Hollókő a járás legnagyobb turisztikai vonzerejét képező, nemzetközi hírű kis települése. Az UNESCO, Világörökség Bizottság 1987-ben Budapest mellett elsőként, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A falu egyik legnagyobb attrakciója az Ófalu, mely 67 védett kis parasztházat, és egy korabeli fatemplomot rejt magában. (Ács, 2006) Örökségturizmus tekintetében talán legértékesebb kincse a térségnek a palóc hagyományok, mely a mai napig sem vesztek ki. A Néhány településen (Varsány, 17


Hollókő, Rimóc) Falumúzeum, illetve Babamúzeum működik, melyek segítségével egy kis betekintést kaphatunk a palócok életébe, szokásaiba. Híres néptáncegyüttesek a szécsényi és a rimóci néptáncegyüttes, valamint itt található egy népi zenekar is a rimóci Rezesbanda. (www.rimoc.hu) Rendezvények a járásban: A térség nemzetközi viszonylatban is számottevő rendezvénye a Hollókői Húsvéti Fesztivál, Szüreti Fesztivál, a Szent Márton Napi Vigasság, a Bornapok, a Szent István Napi Várjátékok és a Pünkösdölés. (www.holloko.hu) Varsányban ezen kívül minden év augusztusában megrendezésre kerül a Lepényfesztivál elnevezésű gasztronómiai rendezvény. (szecseny-kisterseg.hu) Aktív turizmus: A térség kedvez a bakancsos, kerékpáros, lovas és horgászturizmusnak is. Anyag és módszer 1.Regresszió analízis: Első primer kutatásként regresszió analízist alkalmaztam a szakdolgozatomban. „A regresszió analízis olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy, vagy több független változó közötti összefüggést elemezzük.” (Egri, 2011) Esetemben a függő változó a turisztikai teljesítmény (Vendégéjszaka/1000 fő), míg a független változók azok a tényezők, melyek valamilyen módon ezzel kapcsolatba hozhatóak. A regresszió számításnál a változók közötti kapcsolatot vizsgáljuk, azt, hogy milyen irányú (+/-) és erősségű összefüggés írható le a függő és az egyes független változók között. Az analízist először a vidéki kistérségek, majd eztán a Szécsényi járásra (kistérségre) vonatkozatva is bemutattam. Arra kerestem a választ, hogy milyen tényezők járulnak hozzá egy kistérség turisztikai aktivitásához. 2.Vonzerőleltár: A vonzerőleltár lényege, hogy településenként összegyűjtjük az ember alkotta, természeti vonzerőket (ha van), majd pedig ezeket 0-5-ig terjedő skálán értékeljük is saját belátás alapján. A leltáromból kihagytam azokat a településeket, vagy attrakciókat, melyeket 0-val értékelhetőek, vagyis azokat, melyek nincsenek jelen a térségben. Az 1 számú vonzerő a helyi jelentőségű, azok tehát, melyek csak a helybeliek számára játszanak fontos szerepet. A 2 ettől magasabb hatókörű, a megyei vonzerőket jelenti. A 3 a regionális, a 4 az országos, az 5 pedig a nemzetközi, egyedi vonzerőket mutatja. A számok összesítése után rangsor állítható fel a települések között, vagyis kimutatható, hogy mely települések a legnépszerűbbek, legismertebbek turisztikailag. Továbbá az is látható, hogy melyen települések rendelkeznek hátránnyal, hol van a legkevesebb vonzerő, melyekre turisztikailag építhetne a térség. 3. Kérdőív Harmadik kutatásom során a kérdőívezés módszerét alkalmaztam. A feldolgozás megkönnyítése végett 100 db kérdőívet töltettem ki. 50 darabot egy online kérdőív szerkesztő segítségével (www.online-kerdoivek.com) készítettem és küldtem szét, 50 darabot pedig személyesen töltettem ki a járás lakosaival. A kérdőívem összesen 10 kérdésből állt, az első három demográfiai, a további hét kérdés a Szécsényi járás turisztikai helyzetére vonatkozott. Kizárólag lakosokat kértem meg a kérdőív kitöltésére. Arra voltam kíváncsi ugyanis, hogy ők milyennek ítélik meg a térséget turisztikailag és mi az, amit hiányolnak. Az eredményeket a következő fejezetben részletesen szemléltetem. 18


4.Interjú: Az interjúimmal főként a fejlesztésekre, a problémákra és azok megoldására próbáltam rávilágítani. Három település illetékes szakemberét kerestem fel: Babinszky Andreát, a Szécsényi Városüzemeltetési Kft egyik projektmenedzserét, Kelecsényi Pétert a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft ügyvezető igazgatóját, valamint Varsányban Varga Nórát a varsányi Rendezvényház vezetőjét.

5. SWOT analízis: Már a téma kiválasztásánál tudtam, hogy a SWOT-analízis nem maradhat ki a szakdolgozatomból, hiszen e módszeren keresztül tudok legjobban rámutatni a Szécsényi járás erősségeire, gyengeségeire, veszélyeire és lehetőségeire . Eredmények és értékelésük 1. Regresszió analízis: A modellt a magyarországi vidéki kistérségekre alkalmazva mutatom be. Vidéki kistérségek azok a kistérségek, ahol a 120 fő/km2 népsűrűség feletti településeken lakók aránya nem érik el az országos átlagot (62,4%). Magyarországon összesen 126 vidéki kistérség található, melyeket elemzésem során vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, melyek azok a tényezők, amelyek hatással vannak egy térség turisztikai teljesítményére. A teljesítményt 1000 főre jutó vendégéjszakák számában fejeztem ki, ez lesz az elemzésemben a függő (dependent) változó. Álláspontom szerint a turisztikai teljesítményt a fejlettség, infrastrukturális ellátottság, a gazdasági aktivitás, a fogadóképesség, a fővárostól és a megye központtól mért távolság, valamint a demográfiai adatok nagyban befolyásolják, ezért ezeket vettem független (independent) változókként 1.táblázat A turisztikai teljesítményt befolyásoló tényezők Befolyásoló tényezők

Mutatók

Demográfia

népsűrűség, településsűrűség, a 60 év fölöttiek aránya a teljes népességből

Fejlettségi állapot

HDI

Gazdasági aktivitás

a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya, 100 főre jutó működő gazdasági szervezetek száma;

Infrastrukturális helyzet

közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya, 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma

Megközelíthetőség

Budapest távolsága (perc), megyeközpont távolsága (perc),

Fogadókészség

a működő társas vállalkozások aránya a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban, regisztrált vállalkozások aránya a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban, 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma, 1000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma Table 1 The influences of the touristical achievement

Azt kívántam kimutatni, hogy a fent említett tényezők hogyan hatnak a teljesítményre. Az elemzéshez 2011-es népszámlálási adatokat vettem alapul.

19


1.táblázat Koefficiens táblázat Standardizálatlan béta koefficiensek béta standard hiba

Modell Konstans HDI Budapesttől mért távolság vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma

Standardizált béta koefficiens béta

t

Sign.

VIF

0,838

0,484

-

1,732

0,086

-

1,310

0,511

0,103

2,563

0,012

1,553

-0,413

0,181

-0,084

-2,276

0,025

1,285

-0,004

0,002

-0,069

-1,980

0,050

1,161

1,097

0,046

0,888

23,971

0,000

1,309

Table 2 Coefficiens table

A fenti táblázatból elsőként a standardizálatlan B együtthatók segítségével meg tudjuk becsülni az 1000 főre vetített vendégéjszakák számának értékét: (0,838+1,31*HDI+(-0,413*távolság percben kifejezve)+(-0,004*gázzal ellátott lakások aránya)+1,097* szállásférőhelyek száma=vendégéjszaka/1000 fő)) Ha magyarázóerő tekintetében versenyeztetni szeretnénk a változókat, akkor alkalmazzuk a regressziós béta mutatót, amelyet standardizált regressziós együtthatónak is neveznek. A béta értékek azt mutatják meg, hogy mely független változó hatása erősebb, a béták előjelei az összefüggés irányát jelzik. Ennek alapján legnagyobb hatással az 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhelyek száma határozza meg (0,888), ezt követi a HDI mutató (0,103). Esetükben pozitív kapcsolat mutatkozik, tehát minél nagyobb az értékük, annál nagyobb a turisztikai teljesítmény értéke. A harmadik helyen a Budapesttől való távolság mértéke áll (-0,084), mely negatív összefüggésben áll a vendégéjszaka számával. Tehát minél nagyobb a távolság, annál kisebb mértékben nő a vendégéjszaka szám. Az utolsó helyen, a négy tényező közül, a vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya áll (-0,069), mely negatív értékű. Az előző tényezőnél leírtak jellemzőek erre a változóra is. Ami még fontos a táblázatban, az a t statisztika (értéke -2 alatt és +2 felett legyen). Ez is az egyes független (magyarázó) változók hatását mutatja, ez gyakorlatilag megegyezik a standardizált béta együtthatók rangsorával. 2.táblázat Összesített modell a HDI, a gázellátottságot, a kereskedelmi szálláshelyek számát és a Budapesttől mért távolságot mutató változók alapján R 0.934

R Square

Adjusted R Square

0,873

0,869

Table

3

Cumulated

table on the basis of independent factors

A következő táblázatból egyrészt kiolvasható, hogy a négy bevont változó között milyen korrelációs kapcsolat van. Ezt fejezi ki az R alatt lévő szám. Jelen esetben 0,934,

20


mely igen erősnek tekinthető. Fontos mutató az R2 értéke, mely azt fejezi ki, hogy a független változók milyen mértékben magyarázzák a függő változót. Az értéke 0 és 1 között lehet (vagy szorozható 100-zal is, akkor százalék lesz a mértékegység). Minél magasabb, annál jobb a modellünk. Ez ebben az esetben 87%, ami igen jónak tekinthető. Tehát a fejlettség, infrastrukturális ellátottság, a fogadóképesség és a fővárostól mért távolság együttesen 87%-ban magyarázzák meg az 1000 főre jutó vendégéjszakák számát.Mivel az R2 felülbecsli a független változók hatását, ezért meg kell figyelni az Adjusted R square értéket is, ez kiegyenlítettebb képet nyújt a determináció mértékéről. Mivel ebben az esetben is 87 % körüli, így ez is jónak tekinthető. Mivel az alkalmazott regressziós modell igen jól illeszkedik, ezért kijelenthetjük, hogy a vidéki turisztikai teljesítmény összefüggéseit megfelelően ki tudtam fejezni. 3.Vonzerőleltár: A következő saját kutatásom egy vonzerő leltár készítése és elemzése volt, mely során bebizonyosodott, hogy nagyon sok természeti és ember alkotta vonzerővel bír a járás. A legtöbb vonzerő helyi jelentőségű (17 db), de nagyon sok a regionális (7db) és megyei (6db) jellegű vonzerő is. Pozitívum viszont, hogy 10 országos és 8 nemzetközi jelentőségű vonzerők is találhatóak a térségben. A településeken található vonzerőket ezután, azok hatókörének kiterjedése alapján 1-5-ig pontoztam. Az 1 a helyi jelentőségű, 2 megyei, 3 regionális 4 az országos az 5 pedig a nemzetközi jelentőségű vonzerőt fejezi ki. Ezeket a számokat összeadva kimutatható, hogy a Szécsény járás települései milyen jelentőséggel bírnak turisztikailag. Összesített értékek alapján megállapítható, hogy hogy legjelentősebb település Hollókő. Ez a falu rendelkezik ugyanis a legtöbb vonzerővel a járásban, melyek regionális vagy ettől nagyobb hatókörűek. Ezenfelül 8 nemzetközi vonzerőből 7 Hollókőn található. A rangsorban következő a járás központja, Szécsény, mely a legtöbb ember alkotta vonzerővel rendelkezik a térségben. A harmadik helyen Rimóc áll, megelőzve Nagylócot, Varsányt és Nógrádsipeket. Tehát elmondható, hogy turisztikailag ez az öt település a legszámottevőbb. A vonzerőleltárból kihagytam a „0-s” településeket, Benczúrfalvát és Pőstényt (melyek közigazgatásilag Szécsényhez tartoznak), hiszen ezeken a településeken nem található olyan vonzerő, mely turisztikailag megemlíthető. 3. Kérdőív kiértékelése: A kérdőívem 10 kérdésből állt, 8 zárt és 2 nyitott típusúból. Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy a lakosok milyennek ítélik a térség turisztikai helyzetét, így arra kértem őket, hogy saját belátásuk szint értékeljék a járás jelenlegi turisztikai helyzetét 0-10-ig terjedően. Az összesítéskor kiderült, hogy legrosszabbra, kettesre 4 fő, hármasra szintén 4 fő, négyesre 7-en, ötösre 13-an, hatosra 35-en, hetesre 28-an, nyolcasra 8-an, a kilencesre pedig egy fő értékelte a járást turisztikailag. Tehát átlagosan, a válaszadók véleménye alapján, a járás turisztikai helyzete 5, 92, vagyis az átlagot kicsivel meghaladja a térség. A továbbiakban a turisztikai potenciálokra kérdeztem rá. 7 szempontot adtam meg, melyek közül kellett egyet bejelölni a lakosoknak.

21


1. ábra. Fejlesztési potenciálok Figure 1. Developmental potencials

Megfigyelhető, hogy a kérdőív kitöltőinek nagy része fejlesztési lehetőségként a falusi és kulturális turizmust tartja. Tehát lényegében ezek azok a területek, melyeken az emberek szerint el kellene indulni a fejlesztésekben. 4.Interjúk összegzése: Az interjúk esetében a problémákra és azok kiküszöbölésére kérdeztem rá. Interjú Szécsényben: Az interjú során megtudtam, habár nagy potenciáljai vannak a Szécsénynek és a járásnak, jelenleg mégsem kap nagy hangsúlyt a turizmus a fejlesztésekben, nincs kifejezetten a turizmusra kidolgozott terv, dokumentum. Interjú Hollókőn: Kelecsényi Péter a legnagyobb problémának az oktatás, képzésbeli hiányosságokat, valamint a vendégszeretet elhanyagolását emelte ki. Emellett további problémát jelent - véleménye szerint - a járásközpont turisztikai szuprastruktúrális elmaradottsága, gyengeségei. Hátrány az is, hogy egyik településnek, de magának a járásnak sincs turisztikai kiadványa, ami tartalmazná a környékbeli látnivalókat, attrakciókat. Interjú Varsányban: Varga Nóra legnagyobb problémának szintén a programcsomag hiányt nevezte meg, melynek segítségével biztosítható lenne a vendégéjszakák növelése a térségben. Ehhez azonban olyan szakemberekre lenne szükség, akik a problémákat összességében átlátnák, és akik erre alternatívákat dolgoznának ki.

22


5.SWOT analízis: 4. táblázat SWOT

table 4. SWOT analisis

Strenghts: A járás nagy erősségei a természeti értékei, valamint a kulturális vonzerők a palóc hagyományok, szokások (népdalok, néptánc). Abszolút pozitívumként említeném ezeken túl, hogy a járás több települése csatlakozott vagy épp csatlakozik az Önfenntartó falu mozgalomhoz. Egyre többen (pl.: Varsány, Rimóc) figyelnek fel a biogazdálkodás, önellátás fontosságára, mely számos előnyt jelenthet egy település életében. Egyrészt nő a szakképzetlenek foglalkoztatása a térségben, másrészt pedig nő a helyi identitás tudat is. Weaknesses: A térség gyengeségei közé sorolandó a település infrastruktúrájának állapota, az utak burkolatának minősége nem megfelelő, sok helyen kátyúsak. Ezenfelül a járásban sok a zsáktelpülés (pl.: Piliny, Szécsényfelfalu, Nógrádsipek). Negatívumok közé sorolandók a szervezeti, szakmai és idegen nyelvi hiányosságok is a térségben. A térségben Tourinform iroda jelenleg nem működik, csupán néhány civil szervezet és egyesület és a Hollókői TDM emelhető ki turisztikai szempontból. Opportunities: Az erősségek közé sorolt Önfenntartó falu mozgalom, vagyis a helyben előállított biotermékek újabb ötletet adnak számomra a fejlesztésekre. A most még csak 23


saját célra termelt élelmiszereket értékesíthetnék, vagy esetleg összekapcsolhatnák a falusi turizmussal (falusi vendégasztal), vagy a termesztésbe bekapcsolódhatnának az érdeklődők. A két országot összekötő Katalin-híd további lehetőségeket rejt magában a Magyarország-Szlovákia közötti kapcsolatépítésre, együttműködésre. Threats: A térség fejlesztését több külső tényező befolyásolja. Az egyik ilyen tényező a járás Budapesthez közeli fekvése. Habár sokan úgy vélik, hogy a főváros közelsége csakis előnyt jelenthet, a járás esetében ez azonban a legnagyobb veszélyforrás. Legtöbbször ugyanis a külföldi turista fő úti célja Budapest, így a megye, vagy a járás valamely települését csak egy fakultatív, egynapos program keretein belül látogatja meg. Ebből következik, hogy nem a járás egyik szálláshelyét veszi igénybe, így óriási bevételektől eshet el a térség. Következő nagy veszélyforrás a népességcsökkenés jelenti, mely a fiatalok, szakképzettek elvándorlásából adódik. Végül veszélyként a járás szinten érzékelhető széthúzást, rivalizálást emelném ki. A települések a fejlesztéseket egyéni szinten tervezik meg, és sok esetben egyénileg nyújtanak be pályázatot is, a többi települést figyelmen kívül hagyva. A fejlesztések tehát nincsenek összehangolva, koordinálva, nem az adottságokra épülnek, melynek következménye, hogy egymás „rovására”, egymással versengve fejlesztenek. Összefoglalás Munkám során elsőként regresszió analízist készítettem és elemeztem ki, melynek kapcsán választ kaptam az egyik központi kérdésre, vagyis, hogy a turisztikai teljesítményt leginkább a fogadóképesség határozza meg. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb egy térség vendéglátó-, vagy szálláshely kapacitása, annál nagyobb mértékben nő a vendégéjszakák száma is. Analízis után egy vonzerőleltárt mutattam be, amely a településeken található vonzerők ember alkotta, vagy természeti kategóriába sorolását, illetve 0-5-ig terjedő értékelését jelenti. A táblázatból kiderült, hogy legfőképp Hollókő és Szécsény járul hozzá a járás ismertségéhez, és ezen települések rendelkeznek a legtöbb attrakcióval is. Ezután a turisztikai lehetőségek behatárolására kérdőívet, a problémák felvázolására pedig interjúkat készítettem. Mindezen vizsgálatok alapján, a fent megnevezett tényezők összegzésére SWOT analízist állítottam fel, melyben főként a lehetőségekre, potenciálokra világítottam rá. Mindent összevetve úgy gondolom, sikerült alátámasztani és megerősíteni a hipotézisemet, tehát a szakdolgozat elérte célját.

Irodalom Ács I. (2006): Hollókő, Corvina kiadó, Budapest Egri Z. (2011): A közép-kelet-európai egészségparadoxon regionális gazdasági összefüggései, Szent István Egyetem, Gödöllő Fehér Gy. (2005): Nógrádi Tájakon, Frigoria „Tájról tájra” útikönyvek, Frigoria Könyvkiadó Kkt., Budapest http://rimoc.hu/turizmus_latnivalok.html http://www.holloko.hu/hu/esemenyek/ http://www.szecseny-kisterseg.hu/lepenyfesztival-varsany http://www.hollokoivar.hu/vartortenet/vartortenet.htm http://www.szecseny.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68&Itemid=71

24


The role of the tourism in the rural development, development possibilities in the Szécsény district Absract In my essay I presented the Szécsény district and its settlements from a touristical point of view, and I tried to emphasise on the importance of the developments. I examined the developments interfering factors, and I searched for solutions for the problems. As the primer research I applied questionnaire, interview.Moreover, I made regression and SWOT analyze. During the making of the regression analyze I was searching for theanswer, what are the factors’ effects on the increase of touristic performance. I made the habitants of Szécsény district fill the questionnaires. I wanted to know, if the habitants are interested in the development, and how they see the possibilities. In the case of interviews I asked concerned experts of three settlements about the problems, developments and future plans. Then I made a summary from the conversations. With the help of the questionnaires and interviews I made SWOT analyze, in which considering the strengths of Szécsény district searched for the possibilities for the elimination of weaknesses and threats. I think I managed to prove that the district has some potential opportunities, which are worth exploiting touristically and also economically. Keywords: tourism, regional development, rural development

25


FESZTIVÁLTURIZMUS A MAGYAR FESZTIVÁL REGISZTRÁCIÓS ÉS MINŐSÍTÉSI PROGRAM A SUMMERFEST RÁCKEVE NEMZETKÖZI FOLKLÓRFESZTIVÁL PÉLDÁJÁN KERESZTÜL 1

BORBÉLY-KÁLLAI MELINDA – DR. GLÓZIK KLÁRA 2

2

1 Tourinform Ráckeve, Ráckeve, Eötvös u. 1., [email protected] Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tessedik Campus, 5540 Szarvas, Szabadság u. 1-3., [email protected]

Bevezetés Dolgozatom címe kicsit furcsának tűnhet, hiszen alapvetően egy „agrár iskolában” íródott. De „Egy nemzet jövőjét saját hagyományai ismerete, tisztelete és ápolása is meghatározza” – olvasható az Agrár Marketing Centrum honlapján. Úgy gondolom, ez a mondat összekapcsolja az agrár – vidékfejlesztés – turizmus fogalmait, melyek szerintem nagyon szorosan összefüggnek és hatással vannak egymásra. Az elmúlt másfél-két évtizedet tekintve elmondhatjuk, hogy a fesztiválturizmus hazánkban is egyre népszerűbb hasonlóan a nemzetközi viszonyokhoz. A gazdag kínálatban egyaránt megtalálhatók az amatőr és a professzionális zenei, művészeti, gasztronómiai, film, folklór, környezetvédelmi fesztiválok egyaránt, amiknek már a csoportosítása sem egyszerű feladat. Kulturális jelentőségük mellett gazdasági és turisztikai hatásaik is jelentősek. A fesztivál - túlkínálatot látva merül fel a kérdés, hogyan igazodjunk el ebben a hatalmas fesztiváldömpingben. Már hosszabb ideje történtek próbálkozások a fesztiválok rendszerezésére és minősítésére. A Nemzeti Kulturális Alap által kezdeményezett országos felmérést követően 2008-ban került sor a magyarországi fesztiválok nemzetközi viszonylatban is páratlan nyilvántartási és minősítési rendszerének kidolgozására. Dolgozatom fő kérdése és központi témája: Hogyan jött létre Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program és hogyan működik ez a gyakorlatban? A kérdésekre adandó választ egy működő példán, a Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál példáján keresztül fogom bemutatni. Primer kutatásaim - a fesztiváligazgatóval történt beszélgetések, mélyinterjú; a rendelkezésemre bocsátott eredeti, a témával kapcsolatos dokumentáció, valamint saját, a fesztiválirodában szerzett tapasztalataim - eredményeit dolgoztam fel, támasztom alá a gyakorlati példámat. Irodalmi áttekintés A Magyar Turizmus Zrt. Budapest és Középdunavidék Regionális Marketingigazgatósága által megfogalmazottak értelmében a „tökéletes fesztivál” az, amelyről tud a Magyar Turizmus Zrt. Regionális Marketingigazgatósága; kiajánlható

26


csomagba építhető; illeszkedik a helyszínhez; hagyományokhoz igazodó és korhű; évről – évre megrendezett; éjjel – nappali; több produkciót is felvonultat; kiegészítő élményt is nyújt; helyszíne különleges; családbarát; tudja kezelni a tömeget; attraktív; igényesen szervezett és kivitelezett; valódi értéket képvisel; több napig tart; jelentős vendégszámot generál; jelentős vendégéjszakát generál; környezetbarát; több korosztálynak szól; sikert és bevételt hoz a szervezőnek és a térségnek; élményt nyújt a vendégnek, aki a következő évben is visszatér (Sztojanovits, 2014) „Fesztiválnak nevezhető minden olyan – egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport vagy egyéb – eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújtson.” (www.fesztivalszovetseg.hu) Dolgozatomhoz többféle típusú szakirodalmat találtam és tudtam felhasználni az írás folyamán. Az alapvető kiindulási pontot a címhez kapcsolódóan elsődlegesen a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program honlapján található információk és adatlapok adták. Másodsorban a munkám során korábban már nagy hatékonysággal alkalmazott Turizmus Bulletin, a Magyar Turizmus Zrt. szakmai és tudományos folyóirata korábbi számai között találtam, specifikusan az én témámhoz illeszkedő cikkeket, tanulmányokat, melyeket a vonatkozó fejezeteknél tudtam felhasználni. Ez a két forrás jelentette a dolgozat készítésének gerincét. A fenti források és a különböző szakmai szervezetek honlapjai, szakkönyvek és szakmai konferenciák, előadások anyagai valamint az ott készült saját jegyzeteim segítségével kerültek meghatározásra a kapcsolódó alapfogalmak. A fesztiválturizmus nemzetközi és hazai tendenciáinak bemutatásához Sulyok Judit és Sziva Ivett azonos című tanulmányát, a Magyar Turizmus Zrt. 2014. évi Marketing tervét, KSH jelentését a turizmus 2013. évi teljesítményéről, valamint a Turizmus Panoráma Bulletin online változatát használtam. A további felhasznált irodalmak között megtalálhatók a Turizmus Bulletin „Fesztiválok Éve 2010 – Tematikus száma”, Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál, különböző szakmai szervezetek honlapjai (Magyar Fesztivál Szövetség, CIOFF (Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetsége), EFFE – Európai Fesztivál Szövetség, Nemzeti Kulturális Alap, Agrár Marketing Centrum, Tourinform Ráckeve, stb), szakmai anyagai, egyéb szakirodalmi kötetek, melyek az Irodalomjegyzékben tételesen felsorolásra kerültek. A vizsgálat eredményei és értékelésük fejezethez a Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál dokumentációját, a Budapest és Közép - Dunavidék Regionális Marketing Igazgatóság, a Tourinform Ráckeve, valamint a saját szakmai anyagaimat használtam fel. Anyag és módszer Az elméleti háttér megalapozásához a vonatkozó szakirodalmat (könyvek, folyóiratok, tanulmányok) használtam. A dolgozat témájának általános szakmai hátterének bemutatására különböző statisztikai adatok, jelentések, tanulmányok, valamint kapcsolódó szakmai kutatások, szakmai szervezetek belső anyagainak elemzése került feldolgozásra. 27


A legfrissebb adatokhoz minden esetben az internet segítségével, az aktuális honlapokról jutottam hozzá. Ezen források segítségével általános képet tudtam alkotni a címben megfogalmazott területről és a Bevezetésben felvetett központi téma elméleti alátámasztása is megvalósult. A gyakorlati példában végig első kézből származó, speciális információkat használtam fel. Először a földrajzi területek bemutatása történt leíró jelleggel valamint egy általam készített SWOT – analízis segítségével. Ezt követően belső szakmai anyagok feldolgozásával, mélyinterjú készítésével, valamint saját tapasztalatok, jegyzetek és szakmai anyagok felhasználásával került kidolgozásra a központi téma gyakorlati oldala. Nemzetközi és hazai szinten is megállapítható, hogy a fesztiválok nemcsak a kultúra közvetítésében és az idegenforgalom növelésében játszanak meghatározó, egyre jelentősebb szerepet, hanem jelen vannak a nemzeti identitás erősítésében és a régiók, települések fejlődésében, fejlesztésében is egyaránt.(Kundi V.: 2014.) Fontosságuk elismerését jelzi, hogy összességében milliárdos nagyságrendű az a közpénz, amelyben évente különféle központi és helyi forrásokból részesülnek. A fesztiválok számának növekedésével együtt erősödött az igény, hogy a támogatásukat stratégiai tudatosság jellemezze. Ennek elengedhetetlen előfeltétele, hogy kellő áttekintés legyen a hazai fesztiválokról: számukról, összetételükről, az egyes rendezvényfajták fő jellemzőiről, és ezek elmozdulási irányairól, továbbá színvonalukról. (www.fesztivalszovetseg.hu) 2004-ben a Nemzeti Kulturális Alap országos felmérést kezdeményezett, amelyben 230 fesztivál vett részt, melyek között szerepeltek népzenei fesztiválok, gasztronómiai események és viszonylag kevés ifjúsági (rock) fesztivál; a többséget a művészeti fesztiválok alkották. Az eredmény azt mutatta, hogy háromszáz körül volt az országos érdeklődésre számot tartó fesztiválok száma, ami a várakozásokkal ellentétben nem tűnt olyan hatalmas mennyiségnek. (Hunyadi Zs.: 2004) A Nemzeti Kulturális Alapon belül külön fesztiváltámogatási kollégium jött létre: a „kiemelt kulturális programok szakmai kollégiuma. A program célja a fesztivál szakma önmeghatározása, definiálása és egy átlátható, objektív fesztiváltámogatási rendszer megalapozása a hazai fesztiválok szakmai besorolásának segítségével egységes alapú, folyamatos nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer (www.fesztivalregisztracio.hu). Az értékelés maga széles körben, 22 szempont alapján történik, melyek megegyeznek a helyszíni minősítők által használt pontozási útmutató pontjaival. Az összesített minősítésről – egy három fokozatú skálán szerzett címről – öttagú tanács dönt, a minősítők által adott pontszámok alapján, s a kulturális tartalom a mérvadó. A minősítés egy-egy fesztivál esetében két évig érvényes. Az online regisztrációs rendszer kapcsán a következő elvárások fogalmazódtak meg: -áttekinthetőbb információ a fesztiválok folyamatosan bővülő világáról -az állami támogatások szétosztásának alapjául szolgáló egyértelműbb kritériumok -a fesztiváloknak biztosított állami támogatások indokoltságának egyértelműbb alátámasztása -könnyebb eligazodás a privát szponzorok számára -könnyebb eligazodás az általános és szakmai közönség számára és mindenek fölött a fesztiválok színvonalának növekedése, minden vonatkozásban. (Forrás: www.fesztivalregisztracio.hu)

28


A portál 2008. októberben nyílt meg a regisztráló fesztiválok előtt, s hamarosan elérte a kétszázat a regisztrált fesztiválok száma. A regisztráció önkéntes és ingyenes. Első lépésként a szervező kitölti a személyes adatait, így válik „regisztrált felhasználóvá”, majd következnek a regisztrálandó fesztiválra vonatkozó kérdések, melyek mindig az adott esemény legutolsó, aktuális változatára vonatkoznak. Amint a Szakmai Intéző Bizottság (SZIB) mind az öt tagja jóváhagyja a regisztrációt, az érvényessé válik, és valamennyi rá vonatkozó adat elérhetővé válik a portálon. A minősítésről 2008 októbere és 2009 májusa között folyt az egyeztetés, miközben még tartott az első nagy regisztrációs hullám. Az előkészületek legfontosabb állomásai a pontozási útmutató kidolgozása, az internetes felhasználásra történő átdolgozás, a minősítők kiválasztása és felkészítése voltak. A minősítők személyére az öt szakmai egyesület és a munkának otthont adó intézet tettek javaslatot. A regisztrációs eljáráshoz hasonlatosan a minősítésért önként folyamodnak a fesztiválszervezők, ami anyagi szerepvállalást is jelent, amennyiben részben állniuk kell a két-három minősítő költségeit. 2009 októberére 87 fesztivál esetében lezárult az adatgyűjtés, ezek közül 72 esetben döntött úgy a bizottság, hogy megadja a Minősített Fesztivál címet. Minősítésre csak regisztrált rendezvények jelentkezhetnek. A jelentkezés a következő lépésekből áll: Kérvény kitöltése (mindössze két sorban, miután minden szükséges információt már megadtak a szervezők a regisztráció során): ennek legalább egy hónappal a fesztivál megrendezését megelőzően meg kell történnie -A minősítési költségtérítés átutalása a program bankszámlájára -Promóciós- vagy információs mintacsomag elküldése -A minősítők számára szükséges egyéb feltételek biztosítása (pl. ingyen belépők) -Egy héttel a fesztivál lezárulását követően online kérdőív kitöltése a rendezvényre vonatkozó statisztikai adatokkal -Egy hónappal az adott esemény után a regisztráció adatainak frissítése. A minősítési és besorolási eljárás legfontosabb eszköze a helyszíni minősítők pontozási rendszere. A minősítők nyilvánosan végzik a munkájukat (tehát nem titokban vagy inkognitóban), bár semmiképp sem kívánatos, hogy állami megbízottak vagy adóellenőrök benyomását keltsék. A pontozási útmutató pontosan leírja a minősítőktől elvárt munkavégzésre vonatkozó követelményeket. Mindez az első évad tapasztalatai alapján jelentősen módosult, így keletkezett a 22 szempont, amit a helyszíni minősítés során figyelembe vesznek. Ez 22 számszerű értéket jelent és ugyanennyi rövid szöveges értékelést, az utóbbi esetében elsősorban a pozitív és negatív momentumok kiemelése a cél (erősségek és gyengeségek). Az értékelés lezárásaként pedig a minősítőknek további öt összegző kérdésre kell válaszolni. A fesztiválok szervezői a számszerű értékelésről nem értesülnek, de megismerik a szöveges minősítéseket – ezek terjedelme négytől tíz oldalig terjedt. A végleges minősítésről a bizottság (SZIB) dönt. A döntés két részből áll – egyrészt, hogy érdemes-e az adott fesztivál a „Minősített Fesztivál” címre (minősítés), másrészt, hogy ezen belül milyen fokozatot érdemel (besorolás).

29


A „Minősített Fesztiválokat” ezután alkategóriákba sorolják fokozat szerint (Kiváló Minősítésű Fesztivál, Jó Minősítésű Fesztivál illetve egyszerűen Minősített Fesztivál), illetve műfajonként (Művészeti Fesztivál, Folklór Fesztivál, Gasztronómiai Fesztivál, illetve az olyan rendezvények esetében, amelyeket nehéz kategorizálni egyszerűen Fesztivál). A minősített fesztiválok jogában áll a minősítésüknek megfelelő logó vagy felirat használata. Eredmények és értékelésük Az alábbi ábrák segítségével érzékeltethető, hogy milyen adatokat tudunk felhasználni a program adatbázisából különböző vizsgálatokhoz. Az első ábrán a regisztrált fesztiválok műfaji megoszlása látható, amin jól kivehető, hogy több mint 50 % a művészeti kategóriából került ki, ezt követik a gasztronómiai, majd a népművészeti és a műkedvelő fesztiválok. Az egyéb műfajba tartozók 13 %-ot tesznek ki.

1. ábra. Regisztrált fesztiválok műfaji megoszlása (saját szerkesztés) Figure 1. Genre repartition of the registered festivals (Own editing)

Az adatbázisban találhatók adatok a fesztiválok költségvetésével kapcsolatban is, melyek a rendezvények tekintetében az egyik legfontosabb információhordozók. Elmondható, hogy ma évente közel 3-6 ezer fesztivált rendeznek hazánkban, melyek 56 millió látogatót vonzanak, s éves költségvetésük 8-10 milliárd forint körül mozog.

2. ábra. Regisztrált fesztiválok megoszlása a költségvetés nagysága alapján (saját szerkesztés)

30

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák Figure 2. Repartition of the registered festivals according to the size of the budget (Own editing)

Ebből is következik, hogy a fesztiválok gazdasági szerepe igen jelentős a turizmus területén, hiszen meghatározó szerepük van a turisztikai desztinációk vonzerejének emelésében. Nem elhanyagolható tény, hogy a fesztiválturisták a legtöbbet költő látogatók között vannak nyilvántartva. A Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál minősítése Minden település életének fontos része a hagyomány, a külvilág számára való megmutatkozás, az önálló arculat megteremtése. Ráckevén, a földrajzi fekvés, a történelmi múlt önmagát adva méltó környezetet biztosít a rangos fesztiváléletnek. A Város legjelentősebb fesztiválja a Summerfest, amely mára méltán a régió- Pest megye déli részének- legnépszerűbb és legnagyobb szabású nyári kulturális rendezvénye. Az immáron több mint húsz éve, a három település (Ráckeve, Százhalombatta és Tököl) közös szervezésében megrendezésre kerülő Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál időközben a térség legnagyobb volumenű fesztiváljából az ország egyik legjelentősebb nemzetközi szintű folklórfesztiváljává nőtte ki magát. (www.summerfest.rackeve.hu) Kétség sem fér hozzá, hogy a Csepel-sziget és a Kis - Duna mente térség fesztiválkínálatának alapvetően A szervezők fő célja a népi kultúra (néptánc, népzene, egyéb kulturális értékek) bemutatása, népszerűsítése és terjesztése a Magyarországra érkező közel 20 ország művészeinek valamint a Ráckevén működő a magyar népművészet kincseit őrző és ápoló együttesek magas színvonalú egyedi produkción keresztül.

3. ábra. „Betyár Bandi” és CIOFF logok (Tourinform Ráckeve) Figure 3. „Scamp Bandi” and CIOFF logo (Tourinform Ráczkeve)

A rendezvény minőségi elismerése, hogy a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folkart) védjegye alá tartozik. Nézzük meg pontról pontra a Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál regisztrációs adatlapját, mely alapján történt a tényleges regisztráció. A Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál fő szervezője a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ, mely jogi státuszát tekintve önkormányzati költségvetési szerv.A fesztivál egyaránt tagja hazai (Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége, Magyar Fesztivál Szövetség) és nemzetközi (CIOFF – Nemzetközi Néptáncfesztivált Szervezők Világszövetsége) (/www.cioff.hu) A fesztiválregisztráció az adatlap értelmében a legutolsó, már lezajlott fesztivál alapján, esetünkben a 2008. augusztus 12-20. között megrendezett fesztivál alapján történt. A helyszínek tekintetében 3 zárt helyszínről (Ács Károly Művelődési Központ színházterme, Savoyai kastély Kupolaterme, Szent Imre Általános Iskola tornaterme) és 31


4 nyitott helyszínről (Ács Károly Művelődési Központ szabadtéri színpada, Savoyai kastély parkja a Kis Duna partján, Szent István tér és Kossuth Lajos utca Ráckevén) beszélünk. Fő műfaját tekintve művészeti fesztiválról van szó, hiszen a népművészet, folklór, a zene, a tánc mellett a színházi előadások képzőművészeti kiállítások, valamint a gyermek programok is helyet kapnak a műsorkínálatban. A fesztiválnak összesen 34 programja volt a regisztráció vizsgált időszakában, melyből nyolc volt hivatásos fellépőkkel tartott előadás, és 26 volt a nem hivatásos fellépőkkel tartott programok száma. A fő profilt jelentő programok mellett egyaránt megtalálhatók a könnyűzenei koncertek, képzőművészeti kiállítások és gyermek programok is. Reklám illetve marketing szempontból vizsgálva is van kapcsolata a fesztiválnak a turizmussal, mivel a szervező művelődési központ szervezetét tekintve, a Ráckevei Tourinform iroda is részét képezi a tagintézményeinek. Ebből következik, hogy a Tourinform iroda kínálatában folyamatosan jelen van a fesztivál, hiszen saját felületein és kapcsolatrendszerén keresztül partnerei és a nagyközönség részére is kommunikálja, népszerűsíti a rendezvényt. (www.tourinform.rackeve.hu) Ezen kívül turisztikai csomagként lett kiajánlva, szerepet nemzetközi, országos és regionális esemény naptárakban, utazási iroda és szállodák kínálatában is megjelent. A következő ábrán látható, hogy az utolsó három évben megvalósult fesztiválok látogatószáma hogyan oszlik meg a fizetős és a nem fizetős látogatókat tekintve.

4. ábra. Látogatók száma (fő) (saját szerkesztés) Figure 4. Number of the visitors (Own editing)

Következtetések Budai Gáborral, a Summerfest Ráckeve Nemzetközi Folklórfesztivál igazgatójával a kezdetektől ismerjük egymást, vagyunk szakmai és most már több, mint tíz éve közvetlen munkatársi kapcsolatban. A vele készített interjúban ő is azt hangsúlyozta, ami a bemutatott minősítési rendszer üzenete is egyben, hogy régóta szükség volt már egy ilyen átfogó, szakmailag megalapozott összehasonlítási, minősítési adatbázisra, amely fontos támpontja a központi forráselosztásnak, és egyben egyfajta tájékozódási pontként is szolgál a fesztiválturisták részére.

32


Jövőbeni javaslatom a fesztivál részére az lenne, hogy a vegyenek részt az Európai Fesztiválok Szövetsége által kiírt Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért Programban. Összefoglalás A dolgozatom fő kérdését és központi témáját alkotó kérdések (Hogyan jött létre Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program és hogyan működik ez a gyakorlatban?) úgy gondolom, alaposan, szakmai anyagokkal, információkkal megfelelően alátámasztva kerültek megválaszolásra. A dolgozatban található statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy milyen fontos szerepet tölt be a gazdaságban a turizmus, hiszen ne feledkezzünk meg arról a tényről, hogy a fesztiválturisták a legjobban költő vendégek közé tartoznak. Maga a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program immáron öt éve működik és a Magyar Fesztivál Szövetség egyfajta szakmai szűrőként alkalmazza. Az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva megállapítható, hogy a Program kiválóan alkalmas lehetne a fesztiválok mennyiségi és minőségi alapon való meghatározásának. A program életében jelentős nemzetközi sikernek számít, hogy az Európai Fesztiválok Szövetsége most formálódó minősítési rendszerének és szakmai díjainak is ez a „kiváló magyar innováció” szolgál mintául.. Kulcsszavak: turizmus; kultúra; fesztiválturizmus Irodalom Hunyadi Zs.: 2004. A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban Kundi V.: 2014. Fesztiválok jellemzői és jelentőségük napjaink turizmusában, Regionális- és gazdaságtudományi kismonográfiák sorozat, IDResearch Kutatási és Képzési Kft. Szakmai előadások anyagai Sztojanovits K.: 2014.: előadás a Magyar Fesztivál Szövetség „Szakmai Nap 2014” országos rendezvénysorozata százhalombattai napján Dr. Rátz T.: Kulturális turizmus és városfejlesztés - Európa Kulturális Fővárosa Felhasznált honlapok http://www.fesztivalregisztracio.hu/ http://www.fesztivalszovetseg.hu/ http://www.cioff.hu/ http://www.summerfest.rackeve.hu/ http://www.tourinform.rackeve.hu/

Festival Tourism; The Registration and rating system of Hungarian festivals by the Summerfest Ráckeve International Folklore Festival Abstract I show in concept the festival and festival tourism, international and domestic trends were presented, during which a highly detailed SWOT - analysis could be read to cultural tourism. Statistical data in the thesis show that plays the important role of tourism in the economy, because do not forget about the fact that the festival's tourist guests are spending well. By the Summerfest Rackeve International Folklore Festival, we got an excellent example of the practical side of the Registration and rating system of Hungarian festivals. Based on the experience of the past years, it concludes that the program could be perfect for festivals in determining the quantitative and qualitative basis. Significant international life of the program a success that the European Festivals Association formulating a system of certification and professional fees also this "excellent Hungarian innovation," serve as a model. Keywords: tourism; culture; Festival tourism

33


SOMOGYHÁRSÁGY KÖZSÉG MIKROKLÍMA VIZSGÁLATA A VIDÉKFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN GOMBOS BÉLA1 – HAJDU EDIT BARBARA2 1Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3. [email protected] 2 SZIE GAEK környezetgazdálkodási agrármérnök BSc, végzés éve: 2014, [email protected]

Bevezetés A Dél-Dunántúlon fekvő Somogyhárságy az Ormánság határán elhelyezkedő Szigetvári kistérséghez tartozik. Ezen kistérség komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség. A közel 500 fős település jellemző problémái az elvándorlás, az öregedő népesség, a rossz közlekedés, infrastrukturális hiányok, magas munkanélküliség, illetve az alacsony képzettségűek nagy aránya. Más lehetőségek híján kézenfekvőnek tűnik, hogy – az ország számos kistelepüléséhez hasonlóan – a gazdasági fejlődés elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésén alapulhat. A község talajadottságai csak átlagosak, viszont a változatos domborzatból adódóan a település egy része kertészeti tevékenység szempontjából – a tapasztalatok alapján kiváló mikroklímával rendelkezik. A szőlőhegyeken folyó szőlő- és gyümölcstermesztés nagy hagyományokkal bír, bár mára jelentősen visszafejlődött. Ez a speciális mikroklíma jelentheti azonban azt a versenyelőnyt, amire alapozva a helyi kertészet (elsősorban gyümölcstermesztés) reális lehetőséget jelenthet a térség fejlődésében. A gyümölcstermesztés eredményességének, a számos gyümölcsfaj termesztésének fő kockázati tényezője a tavaszi fagy. A virágzás, terméskötés idején bekövetkező fagy nem ritkán jelentős (egyes helyeken néha 100%-os) terméskiesést okoz. A tavaszi fagykár kockázata a kajszi, mandula, körte, cseresznye, dió esetében a legnagyobb (Soltész, 1997). Ezen növényfajok termesztésénél különösen fontos a megfelelő mikroklímájú, kevésbé fagyveszélyes termőhely kiválasztása. Vizsgálatunk ennek megfelelően a település – döntően a domborzat által meghatározott - hőmérsékleti viszonyainak felmérésére irányult. Célunk volt, hogy az általános összefüggések érvényesülésének kimutatásán túlmenően helyspecifikus, számszerű adatokkal tudjuk leírni a mikroklimatikus különbségeket. Irodalmi áttekintés Ismert tény, hogy derült, szélcsendes éjszakákon mindig kialakul a felszínközeli hőmérsékleti inverzió, azaz a hőmérséklet felfelé haladva növekszik (egy bizonyos magasságig) (Szász – Tőkei, 1997). A dombvidékeken a hideg levegő a lejtőkön lefolyik, ún. hideg légtavak alakulnak ki a mélyfekvésű területeken (Németh, 2005). Tehát a medencékben, völgyekben a leghidegebb levegő kerül legalulra és kialakul az ún. völgy inverzió (Unger et al., 2012). Kis távolságon belül kialakulhatnak jelentős, akár 5-10°C-os hőmérséklet különbségek, olyan eloszlásban, hogy a dombtetők a

34


legenyhébbek (Endrődi, 1974; Lindkvist et al., 2000). Mintegy 70 m-es szintkülönbség mellett egy, a Bükk északi oldalán elhelyezkedő településen derült, szélcsendes időjárás mellett jellemzően 3-4,5°C-os, esetenként 7°C-ot meghaladó területi különbség jellemző a minimumhőmérsékletben (Gombos et al., 2011a, Gombos et al., 2011b). A felszínforma komplex módon határozza meg a hőmérsékleti eltéréseket, így igen hasznosak a mikroklíma mérések. Borult és/vagy szeles éjszakákon a hőmérséklet többnyire felfelé csökken, de ennek mértéke legfeljebb 1°C/100 m, azaz dombvidéki területeken lényegében elhanyagolható nagyságú. A nappali órákban szinte függetlenül az időjárás jellegétől (ritka kivételek vannak) hasonlóan, felfelé kismértékben csökken a hőmérséklet a magassággal. Anyag és módszer Somogyhárságy a Zselici dombság déli lábánál terül el. A falu alapvetően két településrészből áll, melyek korábban Nagyhárságy és Kishárságy települések voltak. A nagyhárságyi településrész egy észak-dél irányú völgyben húzódik, míg az azt körülvevő dombon egyrészt a helyiek szőlői, másrész kishárságyi településrész terül el (Mayer, 1989). Kishárságy és a völgyben fekvő legmélyebb pont között 60 méter szintkülönbség van. Kertészeti szempontból a környék alapvetően kedvező klimatikus adottságokkal rendelkezik. A csapadék éves átlagban közel 700 mm, amely bizonyos kultúrák számára öntözés nélkül is elegendő a megfelelő vízellátásához. A napfénytartam sokévi átlaga 2000-2050 óra évente, ami szintén kedvező, országos viszonylatban is. A hőmérséklet tekintetében kiemelendő, hogy nyáron a térség nem tartozik az ország legmelegebb területeihez, az Alföld jelentős részén magasabb a nyári középhőmérséklet. Ez előnyös a napjainkra egyre gyakoribb, meleg, száraz nyarakon. A tél viszont viszonylag enyhe (átlagosan, az ország más részeihez képest). Az irodalmi források szerint ezen makroklimatikus skálájú hőmérsékleti eltéréseket azonban lényegesen meghaladják a mikroklimatikus különbségek. Emiatt vizsgálataink középpontjában ez utóbbi áll. A mikroklíma mérések Somogyhárságyon egyidejűleg 5 ponton 2013. januártól 2014. szeptember végéig, 21 hónapon keresztül folytak. Az egyik mérőhely időközben áttelepítésre került. A HOBO UA-002 hőmérsékleti adatgyűjtők 10 perces időközönként rögzítették a hőmérsékletet. A loggereket a hőmérsékletmérés szabványos 2 m-es magasságában, korábbi mikroklíma mérésekhez kialakított, az OMSZ szarvasi klímaállomásán tesztelt árnyékolóban helyeztük el. A mérések az 1. ábrán feltüntetett helyeken, viszonylag nyitott kertekben folytak. Az elhelyezésnél arra törekedtünk, hogy a település eltérő domborzati elhelyezkedésű pontjain történjenek a mérések, ugyanakkor ne legyen lényeges különbség a mikrokörnyezet egyéb sajátosságaiban (pl. növényzet).

35


1. ábra. Hőmérsékletmérő adatgyűjtők elhelyezése Somogyhárságy területén Figure 1. Location of the thermologgers in Somogyhárságy

A. Kishárságy településrész. A legmagasabban, 215 méter tengerszint feletti magasságon, egy dombháton található a mérőhely. B. Nagyhárságy településrészen 203 m magasságban, egy dél, dél-nyugat felé fokozatosan mélyülő völgy felső részén található mérőhely. C. Völgy középső részén, völgyoldalban, 175 m magasságban folytak a mérések. D. A völgy középső-alsó részén (169 m) lévő állomás. Időközben áttelepítettük a mérőt, mivel adataiban nem volt jelentős eltérés a C. mérőhelyhez képest. E. A völgy alsó részén (160 m) lévő mérőhely. A völgy innen tovább folytatódik lefelé, de kicsi a lejtése. Ez a legmélyebben lévő mérőhely, 55 m-rel fekszik alacsonyabban, mint az A pont. F. Szőlőhegy, valójában egy dombhát (205 m), de nem a legfelső része (2. ábra). Valamivel alacsonyabban helyezkedik el, mint a kishárságyi beépített településrész. A 10 perces adatokból Excel táblázatkezelő segítségével határoztuk meg a napi minimum-, maximum- és középhőmérsékletet, illetve végeztük el az adatsorok összehasonlítását. A mikroklímával kapcsolatban elsődlegesen a következő kérdésekre kerestük a választ: Milyen gyakran alakul ki az éjszakai órákban a hőmérsékleti inverzió? Derült, szélcsendes éjszakákon a különböző fekvésű mérőhelyek között mekkora különbségek figyelhetők meg a minimumhőmérsékletben? Borult és/vagy szeles éjszakákon milyen a hőmérséklet eloszlása a településen belül?

36


A havi középhőmérsékleti értékekben megjelenik-e a vizsgált inverziós jelenség hatása, és ha igen, akkor milyen mértékben?

2. ábra. Az árnyékolóban lévő mérőműszer elhelyezése (F mérőhely) Figure 2. Thermologger in shelter (Station F)

Eredmények és értékelésük Minimum-hőmérséklet A vidékfejlesztés szempontjából meghatározó „új mezőgazdaság” bevezetéséhez, az annak keretében megvalósítható zöldség és gyümölcstermesztéshez legfontosabb a napi minimumhőmérsékletek alakulása, tekintettel a fagykárokra, illetve annak elkerülésére. A vizsgált napok nagyobb részében kialakult az éjszakai hőmérsékleti inverzió. Legalább 1°C-os volt ennek értéke a vizsgált 616 napból 334 napon, azaz az éjszakák 54%-án. 17 alkalommal fordult elő, hogy a hőmérsékleti minimumban a különbség az 5°C-ot is meghaladta. Jelentősebb inverzió általában anticiklonáris helyzetben, derült, szélcsendes éjszakákon alakul ki. Az egyes évek között jelentős eltérések vannak a különböző időjárási helyzetek előfordulási gyakoriságában, illetve éven belüli megoszlásában. A vizsgált periódusban mindkét tavasszal kialakult egy-egy olyan hosszabb időszak, amikor tartósan anticiklonális hatások érvényesültek. A napi minimum hőmérsékleti értékek alakulását mutatja be az 1. táblázat 2014 tavaszának egy 1 hónap hosszúságú periódusában. Megállapítható, hogy gyakorlatilag minden nap a legmagasabban fekvő mérőhelyen (A) volt legenyhébb az éjszaka, a legalacsonyabb minimumok pedig a legmélyebb fekvésű (E) mérőponton alakultak ki. Több napon is előfordult, hogy a település alacsony fekvésű részein fagyott (még 2 m magasan is, árnyékolóban), míg a néhány 10 méterrel 37


magasabban levő részeken 5°C körül alakult a hőmérséklet. A vegetáció megindulása után – különösen a gyümölcsfák virágzása idején – ilyen hőmérsékleti különbségek mellett (pl. fent +2°C, lent -3°C) előállhat az a helyzet, hogy a település magasabb részein egyáltalán nincs fagykár, ugyanakkor a mély fekvésű területeken jelentős a terméskiesés. A mérések alapján az is megállapítható, hogy nem fordul elő az a helyzet, hogy a magasabban fekvő térszíneken jelentősen hidegebb lenne az éjszaka. Ilyen szintkülönbségek mellett legfeljebb 0,5°C-kal lehet alacsonyabb a minimum értéke fent, mint lent. Ráadásul ez borult (erősen felhős), és/vagy szeles éjszakákon alakul ki, amikor általában nem alakul ki a kertészeti szempontból veszélyes mértékű lehűlés. 1. táblázat. 2014. március11- április 10. közötti minimum hőmérsékletek alakulása a somogyhárságyi mérőhelyeken Dátum (1) / A B C. D. E Max eltérés (3) mérőhely (2) 2014.03.11. 1,8 0,9 -0,4 -1,1 3,0 -1,2 2014.03.12. 4,9 3,4 0,7 -0,1 5,7 -0,8 2014.03.13. 5,1 3,4 0,7 -0,2 5,6 -0,4 2014.03.14. 4,5 3,0 0,9 0,1 4,5 0,0 2014.03.15. 6,9 5,2 2,5 1,5 6,0 0,9 2014.03.16. 6,7 6,5 6,1 0,7 6,0 6,0 2014.03.17. 9,5 7,9 6,1 4,9 5,1 4,4 2014.03.18. 7,8 6,7 4,5 3,5 4,6 3,2 2014.03.19. 7,2 6,3 4,0 3,0 4,7 2,5 2014.03.20. 6,7 5,3 3,5 2,9 4,4 2,3 2014.03.21. 9,2 9,2 8,8 8,6 1,8 7,4 2014.03.22. 9,1 9,8 7,2 6,3 4,3 5,5 2014.03.23. 9,3 9,6 7,9 7,2 2,9 6,7 2014.03.24. 4,3 3,0 2,3 1,7 3,3 1,0 2014.03.25. 2,3 0,3 -0,3 -0,8 3,4 -1,1 2014.03.26. 3,7 2,6 1,0 0,1 3,6 0,1 2014.03.27. 5,8 5,5 5,3 5,5 0,5 5,2 2014.03.28. 8,0 8,2 8,3 8,3 1,0 7,3 2014.03.29. 7,6 7,9 5,9 5,0 3,9 4,0 2014.03.30. 8,0 5,5 3,8 2,8 5,5 2,5 2014.03.31. 8,6 7,3 4,6 3,4 6,2 2,4 2014.04.01. 10,3 7,8 6,8 4,6 5,7 5,7 2014.04.02. 9,3 7,4 5,8 5,0 4,5 4,7 2014.04.03. 8,9 7,4 5,2 4,2 5,2 3,7 2014.04.04. 10,2 9,9 7,6 6,9 3,9 6,3 2014.04.05. 12,2 12,2 12,2 12,1 0,1 12,1 Dátum (1) / A B C. E. F Max eltérés (3) mérőhely (2) 2014.04.06. 9,6 9,5 9,6 9,7 0,4 9,3 2014.04.07. 10,5 9,8 7,9 10,1 4,1 6,4 2014.04.08. 8,9 8,0 6,2 9,6 4,6 4,9 2014.04.09. 5,6 3,3 2,0 4,4 4,7 0,9 2014.04.10. 4,0 1,9 0,5 3,7 4,5 -0,5 Table 1. Daily minimum temperature values at the stations in Somogyhárságy from 11 March to 10 April, 2014 (1) Date, (2) Station, (3) Maximal difference

38


Havi középhőmérséklet A hőmérsékleti vizsgálatoknak mezőgazdaság szempontjából nem pusztán a minimum hőmérsékletre kell kiterjednie, hiszen a növények fenológiai fejlődése legszorosabb összefüggést a hosszabb időszakok középhőmérsékletével, illetve a hőösszeggel mutat. Fontos megvizsgálni, hogy a havi középhőmérsékleti értékekben milyen eltérések alakulnak ki az egyes mérőhelyek között. Kérdés, hogy a nappali órákban jellemző felfelé csökkenő hőmérséklet, vagy a derült, szélcsendes éjszakák inverziója a domináns. Megállapítható (2. táblázat), hogy a legtöbb hónapban a legalsó mérőhely (E) a legalacsonyabb középhőmérsékletű, míg a legmagasabb havi közepek a legfelső mérőhelyen (A) mutatkoznak. A különbségek elérték, illetve meghaladták az 1ºC-ot azokban a hónapokban, amikor főképp az anticiklonáris hatások érvényesültek (2013. április, július, augusztus, 2014. március, június). Kisebb eltérések voltak azokban a hónapokban, amikor ritkábban alakult ki határozott éjszakai hőmérsékleti inverzió. A 21 hónapból két olyan hónap volt, amelyben havi átlagban a település felső része kissé hűvösebbnek, hidegebbnek bizonyult, mint a mélyebb fekvésű területek. 2. táblázat. A havi átlaghőmérséklet alakulása mérőhelyenként Somogyhárságyon (2013. január - 2014. szeptember) Dátum A B C. D. E F (1)/mérőhely (2) 2013. január 2,0 1,9 1,3 1,3 1,3 2013. február 2,1 2,0 2,0 2,0 2,0 2013. március 4,2 4,1 4,0 4,0 4,0 2013. április 13,0 12,6 12,1 11,8 2013. május 16,2 15,9 15,9 15,8 2013. június 19,5 18,8 19,0 18,7 2013. július 23,4 22,6 22,6 22,4 22,2 2013. augusztus 23,2 22,5 22,3 22,2 21,9 2013. szeptember 15,5 15,3 15,0 15,0 14,8 2013. október 13,4 13,4 13,0 12,8 12,7 2013. november 7,2 7,2 7,1 7,0 7,0 2013. december 2,3 2,2 1,9 1,8 1,7 2014. január 3,9 3,8 3,6 3,5 3,4 2014. február 5,1 5,0 4,8 4,8 4,7 2014. március 10,5 10,2 9,6 9,3 9,1 2014. április 13,0 12,6 12,5 12,5 12,2 2014. május 15,3 14,9 14,9 14,9 14,6 2014. június 20,1 19,5 19,5 19,8 19,1 2014. július 21,8 21,4 21,4 21,5 21,3 2014. augusztus 20,1 19,7 19,7 19,7 19,6 2014. szeptember 17,3 17,2 17,2 17,2 17,1 Table 2. Monthly mean temperature values at the stations in Somogyhárságy from January, 2013 to September, 2014 (1) Date, (2) Station

39


Következtetések A mérőhálózat eredményeiből látható, hogy Somogyhárságy település domborzati viszonyai közt gyakori jelenségnek mondható a hőmérsékleti inverzió. Derült, szélcsendes éjszakákon jellemzően 2-5ºC-kal gyengébb a lehűlés a település magasabban fekvő részein (pl. Kishárságy), illetve szőlőhegyein, mint a mélyebben fekvő területeken. Ebből következik, hogy kisebb a fagyos napok éves száma, jellemzően (valószínűleg az évek többségében) korábban van az utolsó tavaszi fagyos nap, illetve később az első őszi fagy, azaz hosszabb a tenyészidőszak is. Ezen adottság jól kihasználható a zöldség-, gyümölcstermelésben úgy, hogy fagyra érzékeny növényeket a kedvezőbb klímájú, magasabban fekvő területekre telepítjük. A vizsgálatunk nem terjedt ki a légnedvesség mérésére, azonban a meteorológiai-fizikai törvényszerűségekből következik, hogy a gyengébb éjszakai lehűlések miatt a dombokon az éjszakai relatív nedvesség alacsonyabb, a harmatképződés gyengébb, mint a mélyfekvésű területeken. Ez növényvédelmi szempontból előnyös, mivel a gombabetegségek veszélye kisebb. Somogyhárságy magasabban fekvő településrészei tehát nagy előnyben vannak az „átlagos” és különösen a fagyveszélyes termőhelyekhez képest. Ezt a komparatív előnyt feltétlenül ki kell használni, óriási versenyelőnyt jelent a piacon, elsősorban a termésbiztonság miatt. A délnyugati országrész hasonló fekvésű területeire valószínűleg érvényesek ugyanez megállapítások, sőt a környezetéből magasabbra kiemelkedő dombok esetén még kisebb lehet a fagykár veszélye. További ezirányú vizsgálatok szükségesek az összefüggések pontosabb feltárásához. Összességében megállapítható, hogy a dombvidéki területek „szőlőhegyeinek” kertészeti hasznosítása az elmaradott térségek gazdasági fejlesztésében fontos szerepet játszhat. E területek kihasználatlansága ahhoz hasonlítható, mintha nem folytatnánk szántóföldi (vagy kertészeti) növénytermesztést a legjobb minőségű csernozjom talajokon. Összefoglalás Somogyhárságy község gazdasági fejlődésének alapját jelentheti a speciális mikroklimatikus adottságokra épülő kertészet, leginkább a gyümölcstermesztés. A település domborzat által erősen befolyásolt mikroklimatikus viszonyainak megismerésére 6 helyen (kertekben) folytattunk hőmérsékletmérést 2013. január és 2014. szeptember között. A beállított adatgyűjtők 10 percenként rögzítették a 2 m-es szint léghőmérsékletét. A vizsgált napok nagyobb részében kialakult az éjszakai hőmérsékleti inverzió, azaz amikor felfelé haladva nőtt a hőmérséklet. Derült, szélcsendes éjszakákon jellemzően 2-5ºC-kal volt gyengébb a lehűlés a település magasabban fekvő részein (pl. Kishárságy), mint a kb. 50 méterrel alacsonyabban fekvő szomszédos területeken. A teljes vizsgálati időszakban 17 alkalommal fordult elő, hogy a hőmérsékleti minimumban a különbség az 5°C-ot is meghaladta. Borult, illetve szeles időben nincs érdemi hőmérsékletkülönbség az egyes területek között. Megállapítható, hogy a tavaszi fagyokra érzékeny kultúráknál jelentős előnyt élveznek a település magasabban fekvő területei. A más területekhez képest kisebb fagyveszély igen nagy komparatív előnyt jelent, amit feltétlenül célszerű kihasználni. 40


Kulcsszavak: hőmérséklet, fagykár, inverzió, domborzat, gyümölcsös Irodalom Anda A.-Kocsis T.: 2010. Agrometeorológiai és klimatológiai ismeretek. Mezőgazda kiadó, Budapest, 330340. Bacso N.: 1963. Bevezetés az agrometeorológiába. Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 107-110. Balazs S.: Zöldségtermesztők kézikönyve. Mezőgazda Kiadó/Digitális Tankönyvtár http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch06s02.html Endrődi G.: 1974. A Tihany-félsziget terepklimatológiai jellemzése. In: A Balaton éghajlata. Szerk: Béll B.Takács L., OMSZ, Budapest, 148-165. Expertus Mérnöki Iroda: 2003. A szigetvári kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója és stratégiai programja helyzetelemző tanulmány Gombos B. – Köles P. - Montvajszki M.: 2011. Spatial differences of night temperature in hilly regions and its horticultural importance. Acta Universitatis Sapientiae. Agriculture and Environment. 3. 102-109. Gombos B. – Köles P.- Montvajszki M.- Csizmarik G.: 2011. Mikroklimatikus különbségek az éjszakai lehűlésben és ennek jelentősége a gyümölcstermesztésben Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia, Kecskeméti Főiskola KFK, 2011. augusztus25-26. 436-440. Lindkvist, L. - Gustavsson, T. - Bogren, J.: 2000. A frost assessment method for mountainous areas. Agricultural and Forest Meteorology. 102. 51-67. Mayer Gy.: 1989. Somogyhárságy község falutörténete. Németh Á.: 2005. A potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározása DDM felhasználásával. Országos térinformatikai konferencia. Szolnok. Soltész M.: 1997. A termőhely megválasztása. In: Integrált gyümölcstermesztés. Szerk. Soltész M., Mezőgazda Kiadó, Budapest, 200-205. Szász G. – Tőkei L.: 1997. Meteorológia mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 722. pp. Unger J. -Sümeghy Z. - Kántor N. - Gulyás Á.: 2012. Kisléptékű környezeti klimatológia. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 218-219. Varga-Haszonits Z.: 1987. Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 218-219.

Microclimate study of Village Somogyhárságy related to rural development Abstract The horticulture, especially the fruit production based on special microclimate can give good possibillities for economical development of Somogyhárságy (village in Southern Transdanubia region, Hungary). In our research, temperature measurements at 6 locations (in gardens) were conducted from January, 2013 to September, 2014 to study the effect of topography on microclimate. Temperature data at 2 m height were logged in 10 minutes intervals. The results show that at clear and calm nights the inversion always develops, the temperature rises with elevation. The minimum temperature at the upper parts of the village (approximately 50 meter difference in elevation) were tipically 2-5°C higher than at the surrunding lower areas. These differences exceeded 5°C on 17 days during the whole study period. At overcast or windy nights the areal temperature differences are negligable. It can be concluded that the upper parts of the village have a microclimate especially favourable for fruit production because of smaller frost risk compared to the areas at lower elevation. This comparative advantage can an important role in the developement of this rural area. Keywords: temperature, frost injury, inversion, topography, orchard

41


TEJTERMELŐ JUHÁSZAT ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA 1

KAISER IMRE – ORBÁN ZSOLT ÁDÁM 1

2

SZIE GAEK TC Társadalom- és Vezetéstudományi Intézet, Szarvas Szabadság u. 1-3. e-mail: [email protected] 2 Fülöpháza 6042 II. k. 223., e-mail Zsolt orbán

Bevezetés Az utóbbi évtizedben az ágazatban jelentős visszaesés volt tapasztalható. Pár éve ez a tendencia megfordult, a juhlétszám növekedésnek indult, a gazdák és a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően a juhállomány 2013-ban meghaladta az 1,2 milliót, amelyből az anyajuhok száma 889 ezer volt. A juhtartás a vidékfejlesztésben, a vidéki foglalkoztatásban fontos szerepet tölt be, ezért az ágazatot gazdasági jelentősége mellett a társadalmi hatásaival együtt kell megítélni. A juh környezetbarát állat, mely egyben a tájhasználat legszakszerűbb igényeinek is eleget tesz. A kiskérődzők főként hazánk azon tájain találhatók, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, ezek az állatok jelenlétükkel, tenyésztésükkel munkalehetőséget teremtenek, segítik e vidékek munkaerő megtartását és tájvédelmét is. Világviszonylatban a juh négy fő terméke a hús, a gyapjú, a tej és a bőr. A világon, és Magyarországon is a hús kiemelt jelentőséggel bír. Újabb hazai vizsgálatok alapján a tej hasznosításával az ágazat vesztesége csökkenthető, vagy az elérhető jövedelem tovább növelhető. A dolgozat célja, hogy saját adatgyűjtés alapján megvizsgálja egy működő tejtermelő juhászat költség - jövedelem helyzetét az utóbbi három évben, megállapítja a jövedelmet befolyásoló fő tényezőket és javaslatot tesz az eredmény növelésének lehetőségeire. Irodalmi áttekintés Az irodalmi áttekintésben a juhtenyésztés nemzetközi és hazai helyzetét, ökonómiai sajátosságait, költség és jövedelemviszonyait tekintettük át. A dolgozat témájának megfelelően külön kitértünk egy tejtermelő és egy árutermelő juhászat összehasonlító ökonómiai vizsgálatára, aminek végkövetkeztetése, hogy a tej hasznosításával csökkenthető a juhászat termelési vesztesége, vagy jövedelembe fordítható a gazdálkodás. Az irodalmi adatok alapján a juhágazat helyzetét hazánkban az 1. táblázat adataival szemléltetjük. 1. táblázat. A juhágazat helyzete hazánkban Megnevezés(1) Mértékegység(2) 2004-2005 2014 Juhtartó gazdaságok(4) db 7240 6600 Összes juhlétszám(5) millió db 1,43 1,15 Anyajuh létszám(6) millió db 1,16 0,89 Juhhústermelés(7) 1000 tonna 10,7 9,2 Gyapjútermelés(8) tonna 4857 3200 Juhtejtermelés(9) liter 1112359 798000 Table 1. Potential of sheep-farming in Hungary

42

Csökkenés(3) % 8,8 19,58 23,28 14,01 34,12 28,26

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák Denomination(1), Unit(2), Waste(3), Sheep farms(4), Number of sheeps(5), Number of ewes(6), Production of sheep meat(7), Production of wool(8), Production of sheep milk(9)

Megfigyelhető, hogy az EU csatlakozás óta Magyarország juhágazatának a termelési mutatói csökkennek. A hazai juhászat gazdaság helyzetéről az AKI számításai alapján elmondható, hogy az egyéni gazdaságokban 2007-től veszteséges az ágazat. Az ágazatban igényelhető támogatási formák (területalapú támogatás, agrár-környezetgazdálkodás stb.) jelentősen megnövelik az ágazat eredményét és nélkülük nem is érné meg juhtenyésztéssel foglalkozni. A társas vállalkozásoknál ugyanez a tendencia figyelhető meg annyi különbséggel, hogy náluk a veszteség mértéke az egyéni gazdaságok veszteségének kétszerese. (Beládi-Kertész, 2009) Egy tejtermelő és egy árutermelő juhászat összehasonlító vizsgálata alapján megállapítható, hogy a tejtermelő juhászat stabilan eredményes, az árutermelő pedig éppen hogy eléri a pozitív szaldót. (Cehla-Nábrádi,2009) Az ágazat mai ökonómiai helyzetét országos átlagadatok alapján, a következő megállapításokkal foglalhatjuk össze: A juhtartó gazdaságokban a jelen feltételek között az egy anyajuhra vetített bevételek a jelenlegi közvetlen támogatásokkal együtt sem fedezik a költségeket. Az egy anyajuhra vetített negatív jövedelem 3.599 és 12.832 Ft között változik. A tejtermelő juhtartó gazdaságok tejértékesítésből származó bevétele jelentős mértékben csökkenti a veszteség szintjét. A juhtartó gazdaságokban az egyéb támogatások (alapvetően a terület alapú támogatás – gyep és szántó után) emelhetik a mérleget a plusz tartományba. (Kukovics, 2013) Anyag és módszer Egy működő, tejtermelő juhászat technológiai paramétereire alapozva, a termelés bevételi és költség adatai alapján megvizsgáltuk jövedelemtermelését a 2011-13 években. Az elemzéshez szükséges adatokat a gazdaság nyilvántartásaiból gyűjtöttük össze. Nagyon sok adatot a gazdákkal folytatott személyes beszélgetések során ismertünk meg. Az adatgyűjtés során meglepően sok hiányosságot tapasztaltunk a gazdák adatkezelésében, a termelésre vonatkozó nyilvántartásaiban, így számításaink során több adatot az elmondottakból, vagy a szakirodalomból kellett pótolni. Három éven keresztül részletesen vizsgáltuk a bevételi oldal összetevőinek, a hozamoknak, az eladási áraknak, az árbevételnek és a támogatásoknak az alakulását. Részleteztük a felmerülő költségeket, nagyságuk alakulását a vizsgált időszakban, összeállítottuk az ágazat költségkalkulációját. A költségek között elkülönítettük a közvetlen és az általános költségeket, így fedezeti összeget is számoltunk. Kiszámoltuk a jövedelmet támogatás nélkül és támogatással, rámutattunk a támogatás fontos eredménybefolyásoló hatására. Jövedelmezőségi mutatókkal az ágazat gazdaságosságát, hatékonyságát elemeztük. Az ökonómiai vizsgálat során a vállalkozások gazdaságtanában ismert módszereket, számításokat alkalmaztuk. A jobb összehasonlíthatóság érdekében táblázatokba foglaltuk a kapott és számított adatokat, eredményeket, amelyeket szöveges formában is elemeztünk és levontuk a szükséges következtetéseket. 43


Eredmények és értékelésük Vizsgálatainkat egy akasztói székhelyű, családi gazdaságként működő, tejelő juhászatban végeztük. A használt Lacaune fajtában a tej- és hústermelő képessége ideális módon egyesül. A telepen kézi fejést végeznek. A vizsgált juhászat technológiai paramétereit a vizsgált időszakban a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat. A juhászat technológiai paraméterei a vizsgált időszakban Megnevezés(1) Mértékegység(2) 2011 2012 2013 Ellések száma(3) db 745 726 723 Ellési arány(4) % 95 94 95 Anyalétszám(5) db 523 508 511 Kos létszám(6) db 20 20 20 Selejtezés(7) 16,6% 87 84 85 Bárány szaporulat(8) db/anya/év 1,5 1,52 1,49 Elhullás (bárány)(9) 6% 45 44 43 Tejtermelés(10) 1/anya/év 150 155 149 Ellett anyák(11) db 497 478 485 Anya elhullás(12) 3%/év 16 15 15 Anyák pótlására szükséges bárány(13) db 103 100 100 Értékesítési bárány(14) 27kg/db 598 583 580 Értékesítési vágójuh(15) 70kg/db 87 84 85 Table 2. Technological pointers of sheep-farming in analysed period Denomination(1), Unit (2), Number of sheep lambed(3), Scale of fall(4), Number of ewes(5), Number of tup(6), Wastrels(7),Increment of lambs(8), Caducity of lambs(9), Production of sheep milk(10), Fall ewes(11), Caducity of ewes(12), Lambs suplement of ewes(13), Sale lambs(14), Sale cutting sheeps(15)

Megállapítható, hogy a három év átlagában 514 db anyával működik a gazdaság, amiből 85 db-ot selejteznek le és adnak el évente. A szaporaság megfelel a fajtára jellemző értéknek. A tejtermelés elmarad a fajta leírásában található termeléstől, a gazdaságban 150-155 l/anya az éves termelés. Az értékesítésre kerülő bárányok száma 580-598 db évente. A táblázatban megtalálható adatok alapvetően meghatározzák a juhászat hozam és ráfordítás viszonyait, ezen keresztül a gazdálkodás jövedelmezőségét. Megállapítható, hogy a gazdaságban a technológiai paraméterek javításában van lehetőség, amin keresztül növelhető a jövedelemtermelés is. A vizsgált időszak éveiben részletesen elemeztük a juhászat árbevétel összetevőinek, támogatásainak, költségszerkezetének az alakulását, itt csak az eredményességi mutatókkal foglalkozunk. A 3. táblázatban a gazdaság 2011. évi eredményességi mutatói láthatók támogatással és támogatás nélkül. Mutatók(1) Bevétel(4) Közvetlen költség(5) Közvetett költség(6) Összes költség(7) Fedezeti összeg(8) Nettó jövedelem(9) Fedezeti hányad(10)

3. táblázat. A juhászat eredményességi mutatói 2011-ben Támogatás nélkül(2) Támogatással(3) HUF/anya összes (e HUF) HUF/anya összes (e HUF) 52887,62 27660,23 79679,97 41672,62 49499,81 25888,40 49499,81 25888,40 3800,00 1987,40 3800,00 1987,40 53299,81 27875,80 53299,81 27875,80 3387,81 1771,83 30180,16 15784,22 -412,19 -215,58 26380,16 13796,82 6,41% 6,41% 37,88% 37,88%

44

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák Költség arányos jövedelem(11) 49,49% 49,49% Ráfordítások együttes hatékonysága(12) 99,23% 99,23% 149,49% 149,49% Table 3. Productive pointers of sheep-farming in 2011 Pointers(1), Without subsidy(2), With subsidy(3), Revenue(4), Direct costs(5) Indirect cost (6) Total cost(7) Gross margin(8), Net profit(9) Gross margin commensurable to revenue(10), Net profit commensurable to cost(11), Revenue commensurable to cost(12)

2011-ben a juhászat fedezeti összege még pozitív előjelű, de nem tudja fedezni a közvetett költségeket, ezáltal a termelés veszteséges, egy anyára vetítve több mint 410 Ft, összességében 215 ezer Ft a veszteség. 100 Ft árbevételből csak 6,4 Ft jut az általános költségek fedezésére, ami nem elég rá, ezért nem ad jövedelmet. Látható, hogy 100 Ft termelési költséggel, csak 99,23 Ft árbevételt tudott termelni az ágazat, tehát veszteséges. A veszteséget a kapott támogatás kompenzálta, és jövedelmezővé tette az ágazatot. Támogatással 100 Ft termelési költségre már 149,49 Ft bevétel, azaz 49,49 Ft jövedelem jut, ami közel 13,8 millió Ft jövedelmet jelent. A 4. táblázatban a gazdaság 2012. évi eredményességi mutatói találhatók támogatással és támogatás nélkül. 4. táblázat. A juhászat eredményességi mutatói 2012-ben Támogatás nélkül(2) Támogatással(3) HUF/anya összes (e HUF) HUF/anya összes (e HUF) Bevétel(4) 55900,80 28397,61 81043,46 41170,08 Közvetlen költség(5) 52912,07 26879,331 52912,07 26879,331 Közvetett költség(6) 3939,94 2001,487 3939,94 2001,487 Összes költség(7) 56852,00 28880,818 56852,00 28880,818 Fedezeti összeg(8) 2988,73 1518,28 28131,39 14290,75 Nettó jövedelem(9) -951,20 -483,21 24191,46 12289,26 Fedezeti hányad(10) 5,35% 5,35% 34,71% 34,71% Költség arányos jövedelem(11) 42,55% 42,55% Ráfordítások együttes hatékonysága(12) 98,33% 98,33% 142,55% 142,55% Table 4. Productive pointers of sheep-farming in 2012 Pointers(1), Without subsidy(2), With subsidy(3), Revenue(4), Direct costs(5) Indirect cost (6) Total cost(7) Gross margin(8), Net profit(9) Gross margin commensurable to revenue(10), Net profit commensurable to cost(11), Revenue commensurable to cost(12) Mutatók(1)

2012-ben a juhászat vesztesége több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest, egy anyára vetítve 950 Ft, összesen 480 ezer Ft veszteséget termelt. A fedezeti összeg nem képes fedezni az általános költségeket. 100 Ft költséggel csak 98 Ft árbevételt értek el ebben az évben, tehát minden kiadott 100 Ft költség 2 Ft veszteséget termelt. 2012-ben is a támogatás adta a jövedelmet a gazdaságban, anyánként 24190 Ft-ot, összesen pedig közel 12,3 millió Ft-ot, ami a vizsgált időszakban a legkevesebb. Támogatással 100 Ft termelési költségre 142,5 Ft bevétel, és 42,5 jövedelem jut, ami kisebb hatékonyságot jelent 2011 évhez viszonyítva. Az 5. táblázatban a gazdaság 2013. évi eredményességi mutatói láthatók támogatás nélkül és támogatással. Mutatók(1) Bevétel(4) Közvetlen költség(5)

5. táblázat. A juhászat eredményességi mutatói 2013-ban Támogatás nélkül(2) Támogatással(3) HUF/anya összes (e HUF) HUF/anya összes (e HUF) 59454,91 30381,46 93266,45 47659,15 52892,61 27028,125 52892,61 27028,125

45


Közvetett költség(6) 3919,75 2002,991 3919,75 2002,991 Összes költség(7) 56812,4 29031,116 56812,36 29031,12 Fedezeti összeg(8) 6562,30 3353,33 40373,83 20631,03 Nettó jövedelem(9) 2642,55 1350,34 36454,09 18628,04 Fedezeti hányad(10) 11,04% 11,04% 43,29% 43,29% Költség arányos jövedelem(11) 4,65% 4,65% 64,17% 64,17% Ráfordítások együttes hatékonysága(12) 104,65% 104,65% 164,17% 164,17% Table 5. Productive pointers of sheep-farming in 2013 Pointers(1), Without subsidy(2), With subsidy(3), Revenue(4), Direct costs(5) Indirect cost (6) Total cost(7) Gross margin(8), Net profit(9) Gross margin commensurable to revenue(10), Net profit commensurable to cost(11), Revenue commensurable to cost(12)

A vizsgált három évből egyedül 2013-ban képes a juhágazat támogatások nélkül is jövedelmet termelni, aminek összege egy anyára vetítve 2640 Ft, összesen pedig 1,35 millió Ft. A fedezeti összeg képes fedezni az általános költségeket és ezen felüli értékével képezi a tiszta jövedelmet. 100 Ft árbevételből 11 Ft jut az általános költségek fedezésére és a jövedelem képzésére. 100 Ft termelési költséggel közel 105 Ft árbevételt, így közel 5 Ft jövedelmet termelt az ágazat. A támogatások tovább növelik a juhászat jövedelmét anyánként 36 450 Ft-ra, ami összesen 18,6 millió Ft jövedelmet jelent. Ezt a kiváló jövedelmet igazolják a hatékonysági-jövedelmezőségi mutatók is, hiszen támogatásokkal 100 Ft költségre 164 Ft bevétel, illetve 64 Ft jövedelem jut. 2013-ban látszik igazán, hogy milyen sokat jelent az ágazat jövedelmezőségében a támogatás összege. A támogatásnak döntő szerepe van a juhászat jövedelmezőségében ezért a 6. táblázatban a támogatás eredménybefolyásoló szerepét vizsgáltuk. 6. táblázat. A támogatás eredménybefolyásoló hatása Év(1) Támogatás/Bevétel(2) Támogatás/Költség(3) 33,62% 50,27% 2011 31,02% 44,22% 2012 36,25% 59,51% 2013 Table 6.Subsidy responds to net profit Year(1), Subsidy/Revenue(2), Subsidy/Total cost(3)

Megállapítható, hogy a támogatás a juhászat összes bevételeinek jelentős, 31-36%-át adja, a többit az árbevétel képezi. Nagyobb eltéréseket mutat az évek között a támogatások összköltségekhez viszonyított aránya. A 2011-ben a kapott támogatás az ágazat termelési költségeinek 50%-át tudta fedezni, míg 2012-ben 44%-át, 2013-ban pedig közel 60%-át lefedezte a támogatás a termelési költségeknek. Mindkét mutató jól szemlélteti a támogatás szerepét a juhágazat eredményességében. 2011 és 2012 években a támogatás összege tudta a termelés veszteségeit kompenzálni, illetve jövedelmezővé tenni az ágazatot, 2013-ban pedig a támogatás jelentősen növelte a termelés során elért jövedelmet. Következtetések A juhászat technológiai jellemzőinek vizsgálatából megállapítható, hogy a gazdaságban a technológiai paraméterek javítására van lehetőség, amin keresztül növelhető az ágazat

46


jövedelemtermelő képessége is. Színvonalasabb tenyésztői és tartási technológiával javíthatók mind a szaporodásbiológiai, mind a termelési mutatók. Az árbevételek vizsgálatából összefoglalóan megállapítható, hogy közel azonos hozamok mellett, az évek közötti árbevétel eltéréseket döntően a termékek eladási árainak változásai határozzák meg. Az ágazat kiszolgáltatott a termékek piacán működő, a felvásárlási árakat alapvetően befolyásoló felvásárlóknak. A költségek vizsgálatából levonható következtetés, hogy az input árak folyamatos növekedése mellett, csak a költségek növekedésének mérséklésére lehet törekedni. Ennek alapja a felmerülő kiadások-költségek folyamatos megfigyelése, feljegyzése, a nyilvántartási körülmények javítása, mert jelenleg ebben nagy hiányosságok tapasztalhatók a gazdaságban, de az egész ágazatban is, márpedig a költséggazdálkodás alapja, hogy a gazda konkrét adatokat ismerjen költségeiről. A jövedelmezőségi mutatók vizsgálata során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a termelési folyamatban veszteség, vagy csak szerény, megélhetést nem biztosító jövedelem termelődik az ágazatban, ezért a juhászat támogatása sorsdöntően befolyásolja az ágazat életét, a gazdák jövedelmét. A vizsgálatból beigazolódott, hogy döntően a támogatások teszik jövedelmezővé és tartják életben a hazai juhágazatot. A gazdáknak törekedni kell arra, hogy a támogatások nélkül is, a termeléssel tudjanak jövedelmet előállítani, függetlenítsék magukat a támogatásoktól, az ne a veszteségüket kompenzálja A bárány hasznosítási irány egyik nagy hibája, hogy csak kis felvásárlók vannak a magyar piacon, lényegében csak megbízott felvásárlókról beszélhetünk, akik ki vannak téve a nagy felvásárló szervezetek akaratának. Megoldást jelenthetnének a juhtermelő gazdák összefogásával, újonnan megalakuló, nagy vágási kapacitással rendelkező vágóhidak. A kisebb gazdaságok összefogva, közösen sajtot, túrót állíthatnának elő, azt értékesíthetnék, így lényegesebben nagyobb jövedelemre tehetnének szert, mint egyedül álló gazdaságként, csak az alapanyag tejet értékesítve. Szükséges a szaktanácsadás fejlesztése az ágazatban. Az ágazatban dolgozó szervezeteknek a gyakorló gazdákat meghallgatva, valódi termelésszervező és érdekvédelmi munkába kell kezdeniük. Összességében megállapítható, hogy a fenti fejlesztési lehetőségek megegyeznek a kormányzat vidékfejlesztési, munkahelyteremtő törekvéseivel. Összefoglalás A tej hasznosításával is foglalkozó juhászat a vizsgált három évből két évet veszteséggel zárt a támogatások nélkül. 2011-ben a juhászat veszteséges, egy anyára vetítve több mint 410 Ft, összességében 215 ezer Ft veszteséget termelt. A veszteséget a kapott támogatás kompenzálta, és jövedelmezővé tette az ágazatot. 2012-ben a juhászat vesztesége több mint kétszeresére nőtt az előző évhez képest, egy anyára vetítve 950 Ft, összesen 480 ezer Ft veszteséget termelt. Ebben az évben is a támogatás adta a jövedelmet a gazdaságban, anyánként 24190 Ft-ot, összesen pedig közel 12,3 millió Ft-ot, ami a vizsgált időszakban a legkevesebb. A vizsgált három évből egyedül 2013-ban képes a juhágazat támogatások nélkül is jövedelmet termelni, aminek összege egy anyára vetítve 2640 Ft, összesen pedig 1,35 47


millió Ft. A támogatások tovább növelik a juhászat jövedelmét anyánként 36 450 Ft-ra, ami összesen 18,6 millió Ft jövedelmet jelent a gazdaságnak. 2013-ban látszik igazán, hogy milyen fontos az ágazat jövedelmezőségében a támogatás összege. A 2015-ben induló, 2020-ig tartó EU-s költségvetési időszakban bevezetésre kerülő új támogatási rendszer tovább erősíti az újonnan belépő fiatal gazdák termelési kedvét és a beindult növekedés az ágazatban folytatódhat, az ágazat jövedelemtermelő képessége nőhet és stabilizálódhat valamennyi hasznosítási irányban. Kulcsszavak: Juhágazat, termelési eredmények, árbevétel, ökonómiai vizsgálat, termelési költség, költségszerkezet, jövedelem, jövedelmezőség, támogatás Irodalom Blaskó B. - Cehla B. - Kiss I. - Kovács K. - Lapis M. - Madai H. -Nagy A. - Nábrádi A. - Pupos T. - Szőllősi L. - Szűcs I.: 2011. Állattenyésztési ágazatok ökonómiája Kukovics S.: 2010 A juhtenyésztés szervezése és ökonómiája Kukovics S. – Jávor A.: 2010. A juhágazat stratégiai kutatási tervének megvalósítási terve Kukovics S.: 2013. A juh- és kecske ágazat helyzete és fejlesztési stratégiája http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_juh_es_kecsketenyesztes/ch06s08.html http://mjksz.hu/fajta/lacaune http://www.birkak-baranyok-kedvencek.eoldal.hu/fenykepek/lacaune/schafe.html http://juhnyiras.ewk.hu/juhfajtak

Economic analysis of milk producing sheep-farming Abstract In two years of the three years analyzed period, the milk producing sheep-farming’s profitability was in deficit without subsidy. The sheep-farming sector was loss-making in 2011; the measure of the loss was 410 HUF per ewes, 215 thousand HUF in total. The losses were compensated by subsidy, therefore the sector was profitable. In 2012 the loss of the sector was doubled, the measure of the losses rose to 950 HUF per ewes, and the total loss reached 480 thousand HUF. In this year the sector was also profitable owing to the subsidy, which was 24190 HUF per ewes, 12.3 million HUF in total. This was the lowest number in the analyzed period. From the analyzed three years, only in one year, in 2013 was the sector able to make profit without subsidy. In this year the measure of the subsidy was 2640 HUF per ewes, 1.35 million HUF in total. The subsidy raised the profitability further to 36450 HUF per ewes, 18.6 million HUF in total. Especially the numbers of this year point out how important is the subsidy for the profitability of the sector. The mood and motivation of the young farmers could be raised further by the new subsidy system, during the EU’s budget period starting from 2015 up to 2020. Therefore the growth in the sector can go on further; the profitability can gain and stabilized in all utilization segments. Keywords: sheep-farming, results of production, revenue, economic analysis, production cost, costs structure, net profit, profitability, subsidy

48


KÖRÖSÖK VÖLGYE NATÚRPARK ÖKOTURIZMUSÁNAK HOZZÁJÁRULÁSA A VIDÉKFEJELSZTSÉHEZ 1

KRISTÓF Gergő – dr. DURAY Balázs 1

2

Körösladány Önkormányzat, 5516 Körösladány, Dózsa György út 2, [email protected] 2 SZIE GAEK, 5700 Gyula, Szent István u. 17-19., [email protected]

Bevezetés A vidéki térségek egyik legnagyobb problémája a foglalkoztatottság helyzete. A rendszerváltás után fokozatosan mentek csődbe a gyárak, üzemek és ez a folyamat nagyon sok embert tett munkanélkülivé. A dolgozatban bemutatott térségben területfejlesztési és ágazati szakemberek célul tűzték ki, hogy a fejlesztések során egyszerre valósuljon meg a lakosság helyben tartása, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés elvén nyugvó helyi gazdaság kialakítása. A Körösök Völgye Natúrpark (KVNP) fejlesztési koncepciója alapján kívánom a turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolatát feltárni. A fejlesztési koncepció a tájértékek védelmén, a természeti területek bővítésén, kezelésén és fejlesztésén keresztül szándékozik az ökoés aktív turisztikai szolgáltatások és infrastruktúra bővítését, a turizmus fogadási feltételeinek javítását megvalósítani. Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy áttekintsem a vidék fogalmát és jelentőségét és hogy képet adjak a Körösök Völgye Natúrpark térség látogatottságáról, illetve azok tendenciájáról, továbbá a hiányosságok feltárása és azok kiküszöbölése révén javaslatot tegyek a természet, kulturális és gazdasági értékekben gazdag térség közép- és hosszú távú fejlesztéséhez. Irodalmi áttekintés A Körösök Völgye Natúrpark térségében számos desztináció található, ahol az emberek élvezhetik a természet adta lehetőségeket. A turizmusfejlesztéssel foglalkozó szakirodalom (Fehér és Kórodi, 2008) kiemeli, hogy a vidéki turizmus intenzitása nem elég magas és ezáltal kevés vendéget vonz. A vendégéjszakák száma alacsony a vidéki szálláshelyeken, ezért csak hosszútávon lehet elérni látványos eredményeket, azaz gyakran lebecsülik ennek jelentőségét. Másrészről az agrár- és vidékfejlesztéssel foglakozók túlbecsülik a vidék jelentőségét. A vidéki turizmus bármennyire is igyekszik emelni a vendégéjszakák számát, nem fogja tudni megmenteni a falvakat, megoldani a problémákat. Önállóan nem képes rá, de mivel szerves része van a helyi foglalkoztatásban és mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot és társadalmat, ezért szerepe mégis jelentős. A rurális turizmus Fehér és Kórodi (2008) szerint rekreációs turizmus, környezeti turizmusés örökségturizmus típusokba sorolhatók, Kovács D. (2003) szerint a turizmus a vidéki környezetben lakó családok erőforrásaira alapozott turizmus. Ebben az értelemben tehát nem elsődlegesen a családiasság lesz a mérvadó jellemzője, hanem a vidéki környezet. Összességében elmondható, hogy a vidéki turizmus nem egy konkrét turizmusfajta, hanem turizmusfajták egyfajta halmaza, amely a vidéki élmény teljességét nyújtja.

49


A KVNP nem tartozik az ország kiemelt üdülőkörzeteihez, ezért arra van szükség, hogy az egyes adottság-elemeket összekapcsoljuk, így tehetjük versenyképessé a térséget. Elsősorban az aktív- és ökoturizmus az, aminek az adottságai megfelelnek, hogy fellendüljön a térség turizmusa. A térségen belül elsősorban Gyula, Békéscsaba és Szarvas a turizmus motorja, ezáltal a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 94 %-át tudhatja magáénak, de ezek közül is kiemelkedik Gyula. Magyarországon nagyon kevés olyan terület van, amely a természettel harmóniában tudott megmaradni. A Körösök, a Körösök Völgye környezeti értékei sokakat csábítanak e csodálatos térség megismerésére. Szerte a Körösökön évről évre több olyan – a vízi túrázást, a vízi sportokat népszerűsítő program kerül megrendezésre, mely több száz érdeklődőnek nyújt felejthetetlen túra- és sportélményeket. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014-2024 legfontosabb feladata, hogy megteremtse az ágazat versenyképességét. A nemzetközi vonal mellett a belföldi igények kielégítése és a legfontosabb desztinációk fejlesztése és új területek bekapcsolása a fő stratégiai irányok. Kiemelt alcélja a potenciállal rendelkező örökségturisztikai termékek fejlesztése, továbbá a turisztikai vonzerővel rendelkező turisztikai termékek fejlesztése, a tartózkodási időt meghosszabbító addicionális vonzerő inspirálása (NTK 2014). Az ökturizmuson belül kiemeli a kerékpárturizmust, vízi turizmust, lovas turizmust, falusi és agroturizmust. Békés megye hosszú távú fejlődését célozza meg a megye operatív programja (Békés Megye Területfejlesztési Programja – operatív program, 2014). A térségfejlesztést három részpilléren keresztül kívánják elérni: (1) gazdaságfejlesztésirészprogram, (2) járás-fejlesztés részprogram és (3) ágazati fejlesztési részprogram. Az öt gazdaságfejlesztési célú alprogram az alábbi területeken valósulnak meg: i) Békés megye komplex vállalkozásfejlesztése, ii) Békés megye integrált beszállítói rendszerének fejlesztése, iii) Békés megye komplex agrárfejlesztése, iv) Békés megye komplex turizmusfejlesztése, v) Békés megye komplex humán erőforrás fejlesztése. Kiemelt fejlesztési csomópont a fenntartható fejlődés. A térség fejlődésének fenntartható és folyamatos gazdaságon kell alapulnia. A fenntartható fejlődés feltétele a környezetvédelem, amelyhez olyan tevékenységeket kell kapcsolni, ami ezeket az érdekeket védi. Anyag és módszer A Körösök Völgye Natúrpark fejlesztési lehetőségei, az ágazati aspektusok mellett, jelentős terület-, illetve vidékfejlesztési és tervezési vonatkozásokat is tartalmaznak. Ezért fontosnak tartottam, hogy a vonatkozó ágazati és területi tervezési szakmai anyagok releváns fejezeteit is szintetizáljam. Ebben a munkában elsődlegesen a térséget magába foglaló regionális turisztikai potenciálokat elemző szakanyagokat, a hazai turizmusfejlesztési koncepciót, a megyei fejlesztések operatív programjait és természetesen a KVNP szakanyagait használtam fel. A vizsgált térség fejlődési perspektíváinak kiértékelését két tervezési dokumentum alapján végeztem el (BMTK 2014, KVNP 2014). Kifejezett célom volt a megyei és a natúrpark térség fejlesztési

50


elképzeléseinek – tervezési szinten rendelkezésre álló – összevetése, amit a két térség fejlesztési stratégiáinak összehasonlításával törekedtem elérni. Az elméleti és tervezési szakirodalom megismerése mellett fontosnak tartottam a térség „alulról” való jobb megismerését, azaz a tervezett fejlesztések konkrét szereplőinek a véleményét. Ennek érdekében az ökoturizmusban aktívan tevékenykedő, helyi prominens személlyel készítettem mélyinterjút. Az első interjú alanyom Nemes Attila volt, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezetője. Felkerestem a Körösök Völgye Látogatóközpontot Békéscsabán, ahol Márki Gabriella ügyintéző állt rendelkezésemre. Ebben az interjúban a túrázás és a természet adta lehetőségekben kaptam bebocsátást. A legátfogóbb képet viszont Ezer Ádámtól kaptam, aki a Körös-Maros Nemzeti Park ökoturisztikai ügyvezetője. Elmondta nekem, hogyan is működik a nemzeti park és milyen jelentősége van az emberek számára. További betekintést nyertem az ökoturizmus fontosságáról és hogyan növekedett a látogatottság az elmúlt évek során, és milyen teendők vannak, hogy továbbra is növekedjen és az egész ország által ismert legyen az ország legfiatalabb nemzeti parkja. Negyedik interjúalanyom a Százlábú Egyesület alapító tagja Zanócz Szilvia volt. A KVNP térség ökológiai szempontú turisztikai fejlesztésére tett javaslataimat a vizsgált tervdokumentumok és a megkérdezett prominens személyekkel készített interjúk alapján fogalmazom meg. A térség bemutatása A Körösök Völgye Románia és Magyarország közös kelet-nyugat tengelyén, az Erdélyiszigethegységtől a Tisza vonaláig nyúlik. Ez a szakasz körülbelül 200 km-t foglal magába. A hegyvidéki és dombsági területeken kívül a Bihari Mezőség, a Kis- és Nagysárrét, a Körös-szög, érintőlegesen pedig a Körös-Maros köze a Tiszazuggal. A Körösök Völgye Natúrpark (KVNP) területének gerincét a Körös folyók alkotják. A közel 208 ezer hektáros térség a Fekete,-, Fehér-, Kettős- és Hármas-Körösök által „felfűzött” 14 település határában, a Berettyó–Körös-vidék és a Körös-Maros köze középtájak találkozásánál, hazánk tiszántúli részén található: három kis tájcsoport és hét kistáj területén fekszik. A KVNP térsége egy régió, két megyéjének 14 önkormányzatát érinti (1. ábra).

51


1. ábra: A KVNP területe (forrás: KVNP fejlesztési koncepció, 2014) A térségre vonatkozó elképzelések szerint a Körösök vidéke a turizmus és a természetvédelem számára egyaránt célterület. A sűrű vízhálózattal átszőtt, számos holtágat és folyóvizet magába foglaló, galériaerdőkkel szegélyezett térség olyan egyedi jegyeket hordoz, amely megyei, de régiós és országos szinten is egyedülálló. Eredmények és értékelésük Békés megyei területfejlesztési program és Körösök Völgye Natúrpark fejlesztési koncepció összevetése A térség fejlesztésére vonatkozó két dokumentumok koncepcionálisan nagyon sok pontban hasonlítanak egymáshoz, mégis – jellegükből adódóan – találhatóak stratégiai eltérések. A KVNP stratégiája négy pilléren nyugszik, amelyek az alábbiak: (1) a táj és a természeti értékek, (2) a pihenés feltételeinek fejlesztése (öko- és aktív turisztika), (3) a fenntartható területhasználat és térségfejlesztést és (4) a környezeti nevelést tartja meghatározónak. A megyei tervekben szintén négy prioritás került kialakításra, mely (1) a gazdasági struktúra megújítását, (2) a megye térszerkezetének továbbfejlesztését, (3) a fenntarthatóság feltételeinek megteremtését és (4) az emberi erőforrás fejlesztését tartotta szem előtt. Mind a két program a turizmuson keresztül kívánja megóvni és fejleszteni a térség természeti, épített és a kulturális értékeit, miközben biztosítja az itt élő társadalom helyben maradását, jövedelemszerző képességének javulását. A Körösök Völgye Natúrpark fejlesztési koncepciója a turizmus oldaláról mutatja be és az ökoturisztika felől közelíti meg a térség fejlesztését, míg a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció nem csupán a turisztikát veszi alapul, hanem magát a térséget milyen fejlesztésekkel kell ellátni ahhoz, hogy dinamikusan tudjon növekedni. Látható, hogy mindkét dokumentumban lényeges a fenntarthatóság szemlélete. Szintén mindkét területi terv kiemeli a kulturális és történelmi emlékek megőrzésének 52


fontosságát, amelyekkel erősíthető a térség látogatottságának megfelelő szinten tartása, illetve biztosítható további látogatók érkezése Bizonyos fejlesztési törekvések – a tervezés területi és integráltsági szintjének megfelelően – sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak. A megyei tervezés a közlekedés fejlesztését látja elsődleges problémának, ezen belül is a közúti és a vasúti elérhetőség javítását. A klímaváltozás okozta vízgazdálkodási problémák kezelése elmaradhatatlan. A térség kiemelt problémája az árvíz, belvíz és aszály, az erre irányuló fejlesztési törekvések tehát szintén fontos részét képezik a tervdokumentumnak. A térség ökoturisztikai látogatottsága, interjúk alapján A Horgász Szövetséget több, mint 81 egyesület alkotja. Ezen a néven 1993 óta működik, azonban jogelődjét is tekintve már csaknem 70 éve. A szervezet által használt vízfelület nagysága mintegy 600 hektár, amiből 280 ha folyószakasz. Egyharmada ennek a vízfelületnek a Körös vízrendszeréhez tartozik. Bár látogatottsági adatok nem állnak rendelkezésre, a különböző versenyeken való részvétel, a fogási átlagok és a horgászengedélyek száma alapján értékelhető a térség horgászata iránti érdeklődés mértéke. A megyén belüli látogatottság 12 és 13 500 fő között mozog, ami nagyban függ az évjárástól, a vizek vízállásától illetve a vízfelület megközelítettségéről. A szövetségnek nem csak a versenyek szervezésében kell részt vennie, hanem a halállomány megtartásában is és további fejlesztések megtételére. A Horgász Szövetség feladatai közé tartozik a halgazdálkodás terveszerinti telepítése, amely halfajra és szezonra van lebontva. A Körösök Völgye Látogatóközpont a békéscsabai Széchenyi ligetben került kialakításra 2008-ban. Bár pontos kimutatás nincs, interjúalanyom szerint megállapítható a szolgáltatásokat igénybevevők körének jelentős növekedése. A központ turisztikai desztinációként funkcionál, amivel a társadalomi jólét növelése és a gazdaság élénkítése a cél. A programokra a megyéből többen jelentkeznek, mint az ország más pontjairól. Kiemelt példa erre a Körösök Völgye Határtalan Túra elnevezésű öt napos programra 30-35 fő vesz részt, melyből 5-8 fő a fővárosból, hasonló számban a Dunántúlról és a legtöbben pedig Békés megyéből érkeznek. Nagy túrájuk a Körösök Völgye Határtalan Vándortúra, ami teljesíthető kerékpárral, illetve csónakkal. Százlábú egyesülettel karöltve szervezik meg ezt az eseményt. A létesítmény fő profilja a gyerektáborok szervezése, kerékpároztatás, kézművesség, tanösvények kiépítése és főként a megye megismertetése. Gyengeségeikként szerepel, hogy főként Békéscsaba központúak, de a kistelepüléseket is próbálják bevonni, hogy ők is részt vehessenek a rendezvényeiken. Pozitívum, hogy a békéscsabaiak nagyon jól ismerik őket. A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) az egyik legfiatalabb nemzeti park Magyarországon, 1994-ben alakult meg a természetvédelmi igazgatóság, a nemzeti parki igazgatóság pedig 1997 januárjában nyitotta meg kapuit és ettől az évtől nemzeti park a terület. A KMNP területe 53.000 ha-os területen fekszik, ami szigetszerűen helyezkedik el. Békés megye teljes része, Csongrád megye tiszántúli része és a Körös ártérrésze. Az igazgatóság, állami vagyonkezelőként, 32.000- 33.000 ha-os területért felelős. A látogatottságot a KMNP-ban két részre lehet osztani, regisztrált illetve nem regisztrált (hozzávetőleges) látogatók száma. A 2013-as évben a regisztrált látogatók 20.820 fő volt a Körösvölgyi Látogatóközpontban, Réhelyi Látogató központban, Bihari 53


Madárvártán, a Kardoskúti Múzeumban és a Mágor-pusztai tanösvényen. A KMNP területén körübelül évente 150.000- 200.000 ember tölti rekreációs szabadidejét (nem regisztráltak). A KMNP szigetszerű területi struktúrájából adódóan a természeti értékek bemutatása viszonylag nehézséget okoz a szakvezetők számára. Hasonló problémát jelent a fővárostól való távolság. A látogatottság alakulása a KMNP területén az elmúlt három évben erős fejlődést mutatott, ezért a 2011-es évben a két látogató központ 9.471 főt regisztrált, de nem csak látogatókat, hanem szállóvendégeket is, együtt véve 16.276 főt számláltak. Ezek a számok 2012-re több mint a kétszeresét mutatták, amely azt jelenti hogy a regisztrált látogatók száma 20.601 fő, míg a regisztrált igénybevevők 8.300. A békéscsabai Százlábú Egyesület 2010-ben kapta meg a működési engedélyt. A tagok száma folyamatosan bővül, jelenleg 140-150 tagra tehető ez a szám, de minden évben meg kell újítani tagsági kártyát. Az egyesület tevékenységei közé tartozik, hogy ökoturisztikai vonalon működik, ezáltal vízitúrákat is szerveznek, de főként a nyári időszakban. Tavasszal és ősszel megtalálható a tevékenységi listájukon a bakancsos túrák a Bihari- hegységbe. A kirándulások főként idősebbek számára előnyösebbek, hiszen a 4-5 napos túrán elutaznak Erdélybe, Máramarosba és a Hercules fürdőben. Továbbá nyári gyerek táborokat is szerveznek 5 héten keresztül, ahova nem csak az országból, de a világ bármely pontjáról is érkezhetnek látogatók, mint például Amerikai Egyesül Államokból Miami-ból, de európából is szívesen látogatják Belgiumból, Hollandiából és Németországból. Pályázatokból táborokat, tábori programokat szoktak rendezni. Az elmúlt 2 évben pályázati pénzből szervezték meg az ifjúsági Sárkányhajó versenyt, de idén saját forrásból kellett megoldaniuk. Véleményük szerint is az ökoturizmus fejlődik, országos szinten is egyre nagyobb színteret kap. A rohanó világban az emberek szeretnek csendes, nyugodt környékre utazni, ahol kitudják pihenni fáradalmaikat és rekreációs tevékenységüket ki tudják élni. Következtetések Mivel a Régió kifejezetten optimális túrakerékpározásra, ki kell építeni a nemzetközi kerékpárút hálózatokhoz való kapcsolódáshoz szükséges, még hiányzó útvonalakat és a megfelelő szolgáltatásokat. Kifejezetten szép túraútvonalak alakíthatók ki a folyók melletti töltéseken. Az ifjúsági turizmus támogatását, fejlesztését is ki kell emelni, azonban regionális prioritások közé történő besorolása nem könnyű, mivel egyik ága, az iskolai kirándulások inkább az örökség-, míg a szünidei táborozások inkább az aktív turizmus részét képezik. A turizmus fenntarthatósága érdekében biztosítani kell a településeken, kirándulóhelyeken, utak melletti parkolókban, pihenőhelyeken a korszerű szeméttárolás feltételeit (elegendő számú és esztétikus szeméttárolók, WC-k létesítése), továbbá a parkok rendben tartását. A szállásfejlesztés döntően piaci alapon, elsődlegesen magánbefektetők finanszírozásával zajlik. A szálláshelyek építése tehát a piaci szereplők dolga, mindössze azok orientációjához adjon segítséget egy-egy önkormányzat, esetleg biztosítson építési területet, segítse az engedélyek gyors kiadását. A megállapítások alapján a régióban főként 3 és 4csillagos-os szállodákra, jó minőségű

54


kempingekre van szükség. Minden olyan projektet, mely EU-s támogatásért fog pályázni, megvalósíthatósági tanulmánnyal kell alátámasztani. Ezen tanulmányok fogják pontosan meghatározni a szálláshelyek optimális kapacitását, kategóriáját, profilját. Az adott desztináció hangulatához, meglévő kínálatához legjobban illeszkedő profilú szálláshelyek építésére van szükség. A különböző turisztikai termékcsoportok szolgáltatói számára speciális képzéseket (pl. vízitúra vezető, animátor, wellness), tréningeket kell szervezni. Formálni kell lakosság tudatát, ezért fontos az adott terület turisztikai értékeinek megismertetése, az identitástudat erősítése, a turizmus kedvező hatásainak széles körű tudatosítása és a lakosság vendégbarát magatartásának ösztönzése. Konkrétan körvonalazódik a Békés és Arad megye, valamint a Csongrád megye és Észak-Vajdaság közötti együttműködés. Ezáltal lehetővé válik a nemzetközi, határ menti, megyehatár menti együttműködések fokozottabb kihasználása a turisztikai kapcsolatok kölcsönös fejlesztésére. Ezen együttműködések célja a környező területek attrakcióinak bevonásával a régió kínálatának színesítése. Emellett természetesen kialakíthatóak közös ökoturisztikai, vagy lovastúra-útvonalak, bortúrák, kerékpártúrák, fesztiválok, folklór programok, kiállítások, vásárok, határon átnyúló aktív turisztikai ajánlatok kegyhelyek meglátogatása, egészségturizmus stb. A főbb túraútvonalak, kerékpárutak mentén ki kellene helyezni zuhanykonténereket, hogy az arra túrázók, illetve kerékpározók fel tudjanak frissülni és újult erővel tudják folytatni útjukat. A térség turizmusa gazdasági szempontból hosszú távon is jövedelmezővé válhat. Az idegenforgalom tudatos fejlesztésével a régió egyre több területén egyedi adottságokra alapozva, versenyképes programok jöhetnek létre, melyekhez magas színvonalúak. Kulturális örökségünk idegenforgalmi hasznosítása forrást teremthet értékeink védelméhez, karbantartáshoz. A turizmus negatív hatásai leginkább természeti környezetet érintik. A turizmus fejlődési lehetőséget biztosít a hátrányosabb helyzetű települések számára, hozzájárulva a népesség megtartásához is. A jövedelmek emelkedése elősegíti az életminőség javulását a turizmusban vendégként és fogadóként résztvevők körében egyaránt. Összefoglalás Dolgozatomban azokra a tényezőkre próbáltam rávilágítani, amelyek a társadalom fejlődését elősegíthetik és meg ismerhetik a természetet, és azokat a lehetőségeket, amelyek megtanítják tisztelni a környezetünket, továbbá bemutattam a vidék fogalmát és annak fontosságát. Általánosságban bemutattam a térséget és a benne rejlő lehetőségeket, hogy tisztába legyünk, mit is jelent az itt élőknek ez a terület, milyen természeti kincseink vannak, amelyeket úgy kell vissza adni az utókornak, mint ahogy mi kaptuk. A térségben a Körösök biztosítja azt a fajta különlegességet, amelyet nem találhat meg mindenhol az ember. Bár a térség bővelkedik hévízforrásokra települt wellness intézményekkel, mégis az ökoturizmus helyi erőforrásait kívánom kiemelni. Az ökoturizmus által nyújtott szolgáltatások egyaránt igénybevehetőek belföldiek és külföldiek számára is. Mindezek fényében megvizsgáltam a potenciális turisztikai helyeket a régióban. Ahhoz hogy ezeket a tényeket alá tudjam támasztani, a térséget jól 55


ismerő, prominens személyekkel készítettem mélyinterjút. Mind a négy személy az ökoturizmus más-más területén voltak érdekeltek, de véleményük egyöntetű: a térség ökoturisztikai potenciálja egyre inkább kiaknázható és lényeges stratégiai irány a megye fejlesztésében. A szakdolgozatomba arra szerettem volna rámutatni, hogy az ország elmaradottabb délkeleti része, igenis rendelkezik fejlesztési potenciálokkal, különösen a fenntartható ökoés altív turisztikai erőforrásokkal, továbbá mindez a vidékfejlesztés fő céljaihoz is illeszkedik, miáltal a vonzó és élhető vidéki térség akár munkahelyteremtő idegenforgalmi fejlesztésekkel képed a helyi lakosságot maradásra bírni. Lehet látni, hogy nagyon sok lehetőség van, csak ki kell használni azokat. Munkalehetőségek terén sajnos nem olyan fejlett a térség, illetve az ökoturizmus még gyerek cipőben jár, de ahhoz hogy valaki szépet láthasson, nem feltétlenül kell a hegyekbe mennie, mert úgy hiszem itt is nagyon sok olyan csodálatos dolog van, mely említésre méltó. Kulcsszavak: Körösök Völgye, ökoturizmus, vidékfejlesztés Köszönetnyilvánítás A dolgozatom megírását segítette a Körösök Völgye Natúrpark dolgozója Márki Gabriella, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének munkatársa Nemes Attila, a Százlábú Egyesület két alapítója Zanócz Róbert és felesége Zanócz Szilvia, a KörösMaros Nemzeti Park ökoturisztikai ügyintézője Ezer Ádám, illetve köszönetet szeretnék mondani a dolgozatom konzulensének Dr. Duray Balázsnak. Irodalom Körösök Völgye Natúrpark (Szakmai dokumentáció)(ver 3.1) kézirat, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2014 A versenyképes turizmus koncepciója /Stratégiai tervdokumentum/ Békés megye területfejlesztési programja 2014 - Operatív program Békéscsabai Regionális Turisztikai Klaszter (BRTK) (2012): I. Helyzetelemzés Dr. Fehér István- Kóródi Márta (2008): A vidék turizmus fejlesztése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 1050.p. Kovács Teréz (2003): Vidékfejlesztési politika. DIALÓG CAMPUS, Budapest-Pécs, 1-35.p. Körösök Völgye Natúrpark fejlesztési koncepció (ver: 4.0) kézirat, Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2014 Makkai Gergely (2008): Vidékfejlesztés. Mentor kiadó, Marosvásárhely, 15.p. Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014–2024 (2014): Erőt adó Magyarország

56


A HIBRID PAPRIKA VETŐMAG TERMESZTÉSÉNEK FORTÉLYAI Nagy Sára - Ollai Ignác SZIE GAEK TESSEDIK CAMPUS [email protected] 1 SZIE GAEK TESSEDIK CAMPUS [email protected] Bevezetés Magyarországon az 1920-1930-as évekre önálló fajtákat fölmutató, étkezési paprikát termesztő körzetek alakultak ki. Ettől kezdve a termőterület rohamosan nőtt: 1930-as években 3000 kh(1800 ha), 1950-es évek végére 10000 kh (6000 ha), 1967-ben már 20000 kh (12000 ha). http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-430.html 2000-ben az étkezési paprika vetésterülete 5000ha volt, 2009-en 3000 ha, 2011-en 2000 ha ( http: // www.ksh.hu ). A paprika termesztése, fajták fenntartása és a vetőmag előállítása kéz a kézben járt. A bolgárkertészek pozitív szelekcióval tartották fenn fajtáikat (Czibulya 1987). A Cece környékiek szelektáltak az 1920-as években egy addig ismeretlen színű és formájú paprikát, amit a mai napig is „Cecei típus”-ként ismer a Világ (Zatykó 1993). Az 1970-es évek elején 350 ha-ról évente 25 tonna vetőmagot forgalmaztunk, mindösszesen 15 fajtából. 2008-ban 150 bejelentett fajtából, 3-3,5 tonna paprika vetőmagot használtunk fel, melynek 40%-a kb.1,5 tonna F1 hibrid volt (Némethiné-Ersteiné 2009). A nemesítő munka eredményeként évről – évre nő a fajtaválaszték. Jelenleg 224 államilag elismert fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben ( melyek az EU egész területén forgalmazhatók). A termelők a piaci és termőhelyi adottságaiknak megfelelően választják ki a számukra legmegfelelőbb fajtát. Az egyre fejlődő termesztéstechnológia megköveteli a kiváló minőségű vetőmagot, amely a termesztők jövedelmezőségének alapjául szolgál. A dolgozat célja a hibridpaprika vetőmagtermesztésének bemutatása és értékelése különböző kezelések alkalmazásával. Irodalmi áttekintés A nemesítői munka célkitűzése az elmúlt 20 -30 év alatt nagy változáson ment keresztül. Az első nemesített fajták kis választéka és a termesztésük során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése szolgált célul, így indult útnak a magánnemesítés is hazánkban (Kovács 2009). Az utóbbi években a nemesítői tevékenység a betegségekkel szembeni rezisztencia nemesítésben összpontosult, de természetesen mindenkori célja, hogy az aktuális forgalomban lévő fajtáktól jobbat, szebbet, finomabbat tudjon az árutermesztők számára nyújtani, és azzal hosszú távon versenyképes legyen. http://hir6.hu/cikk/94843/europa_afrika_amerika_is_ismeri_a_dombiratosi_paprikat A paprika vetőmag termeszthető szabadföldön, fóliaházban, üvegházban. A terméskötéshez 5000 lux megvilágítást igényel. Hőigénye különböző fejlődési stádiumtól függően 25 °C –os középigény 5-7 °C – kal növekszi a csírázáskor, illetve ugyanennyivel érdemes csökkenteni szikleveles korban, az első kötések elősegítésére, illetve felnőtt növényeknek éjszaka. A paprika vízigényéről, csak hőigényével együtt lehet beszélni. Tapasztalati és kísérleti megfigyelések 600-700 mm-t tartanak 57


elegendőnek a tenyészidőben. A talaj 60-70%- os telítettsége adja a legtöbb termést, és a relatív páratartalom 90-95 % körül a legmegfelelőbb. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch10s02.html#id580996 A paprika önbeporzó faj kismértékű idegentermékenyüléssel. Az idegenbeporzás mértéke függ a rovarjárástól, (méhek) és a generatív szervek fenotipusától. A paprika esetében a szél nem jelent kockázatot idegentermékenyülés szempontjából. A javasolt izolációs távolság 300 méter. A vetőmagtermő parcella nem megfelelő térbeli izolációja más paprikafajtáktól, csak egyik módja a pollenkeveredésnek. Egyéb tényezők is okozhatnak pollenkeveredést: magkeveredésből származó fajtaidegen egyed kerül az állományba. Olyan palántákat ültetünk ki, amelyek már virágzanak így a palántanevelő berendezésben, ha más fajta is virágzik, megtörténhet az idegenbeporzás. Izolált fóliaházakban nem fontos betartani a 300 m-es távolságot, amennyiben a fóliaház ajtóira illetve a szellőzőkre hálót teszünk virágzás előtt. Hibrid mag termesztésénél, az apavonalat körülbelül két héttel hamarabb vetjük el, mint az anyát. Magyarországon hibrid vetőmag előállítás csak hajtató berendezésekben folyik. Az anyavonalak kiültetésében azt kell figyelembe venni, hogy kényelmesen elférjenek a keresztezést végző személyek. A gyakorlatban 4 tövet ültetünk 1m2 –re 90+40x35 cm-es térállásban, tám rendszerre futtatva. Az apavonalakat ültethetjük az anyákkal egy légtérben. A vetőmag előállítása során a minőségért a „fajtatulajdonos” felel. Felügyel és teljes felelősséget vállal, hogy a szaporítás során a fajtaazonosság, fajtatisztaság, technikai paraméterek megegyezzenek az adott faj utolsó szaporítási fokára jellemző minőségi határértékekkel (Némethyné- Ersteyné 2009). . A vetőmag addig forgalmazható, míg megőrzi minőségi paramétereit, de két év után újra kell vizsgálni. A genetikai, biológiai minőséget a Növénytermesztési hatóság fajtakitermesztő vizsgálattal, analitikai tisztaság és csírázóképesség vizsgálatának keretében ellenőrzi (Némethyné-Ertseyné 2009). Anyag és módszer A kísérletet Dobiratoson, egy kertészetben végeztük el ahol több fajta hibrid vetőmag előállítása is történt. A kísérletben szereplő növényi alanyokat fátyol fóliával választottuk el a többi anyavonaltól. A fóliaház hosszúsága 80 m, szélessége 10 m, gerinc magassága 4,5 m. A kísérletben két faja szerepelt. Mindkét fajta egyforma területre volt kiültetve, a parcellák és kezelések száma, helye is azonos volt. A bakhátak szélessége 80 cm, a közte elhelyezkedő utaké 70 cm Egy fajta területe 6 m x 8,5 m (51m2) 200 tő növénnyel (3,92 db/m2). Egy bakhátba 40 növényt ültettünk iker sorokban elhelyezve. Az iker sorokban a növények 40 x 30 cm- es térállásban helyezkedtek el.. Öt kezelést végeztünk el, négy ismétlésben (20 parcella). Ismétlésenként 8 tövet ültettünk ki, de végül 7 tő került feldolgozásra parcellánként. Az anyavonalakat kora reggel kasztráltuk, vigyázva, hogy egy virág se nyíljon ki, majd a kora délutáni órákban végeztük a porozást. A kísérletben szereplő kezeléseket minden nap elvégeztük 14 napon keresztül. Kezelési módok: 1.reggel kasztrált bimbók porozása aznap délután, apanövény portokjaiból gyűjtött friss pollennel (kontrol).

58


2.reggel kasztrált bimbók porozása aznap délután, apanövényről szedett virággal. 3.reggel kasztrált bimbók porozása délután, fagyasztott pollennel. 4.reggel kasztrált bimbók szirmainak kinyílása után porozva, kontrol pollennel (másnapra is eshet ez a fejlettségi stádium). 5.bimbók fejlettségi állapota szerint kasztrált (a területet naponta kétszer átjárva), azonnal beporozott, apanövényről szedett virággal. A kísérleti terület talaja a kísérlet beállítása előtt elvégzett talajvizsgálat alapján az alábbi értékkel jellemezhető. (1. táblázat). 1.táblázat. Talajminta értékek (Dombiratos, 2014). mS/cm talaj értékek

mmol/l NH4+

+

EC

pH

1,5

7,1 < 0,1 4,8

K

Na

+

1,9

2+

mikro mol/l NO3-

Cl -

SO42-

HCO3-

2,4 1,1 0,6 5,6 Table 1 Soil sample data

1,8

1,9

1

Ca

Mg

2+

Si

PO43-

Fe

Mg

B

Cu

Mo

0,43 < 0,4 < 0,1 0,1 27 0,5 < 0,1

A talajminta a fóliaház talajának a 30 cm-es rétegéből származik. A talajvizsgálati eredményt egy holland cég végezte el, mellé csatolta az ajánlott tápoldat „receptet” is. Az anyavonalakat április 7-én vetettük, Az apavonalak, szükségszerűen több héttel hamarabb kerültek elvetésre, hogy mire az anyanövényekenfejlett bimbók lesznek, elegendő pollen álljon rendelkezésünkre. A fiatal növényeket május 25-én kiültethettük. A kasztrálást 2014 július 4-én kezdtük el. Eredmények és értékelésük A kísérletben elhelyezett, fajtánként (20x8=160) leszedett bogyó adataiból hét tőről 30 bogyó adatait dolgoztuk fel, minden parcellából. A töltenivaló paprika kezelésenkénti összes magszám (db)és magsúly ( g) adatait a 2.táblázat tartalmazza. 2. táblázat. A kezelések hatása a töltenivaló paprika összes magszámára és magsúlyára (Dombiratos, 2014) tölteni való

1. kezelés

2. kezelés

3. kezelés

4. kezelés

5. kezelés

1-4. ismétlés, magszám( db)

22287

19820

22408

26862

15763

SzD 5% 138,552

7,56 1-4. ismétlés magsúly ( g) 169,5 162 171,4 131,1 199,8 Table 2 The influence of treatments on the total seed number and seed weight of pepper to be stuffed when used

Ha a kezelésenkénti összes magszámot az 1. kezelés magszámához viszonyítjuk, akkor a 4. kezelés statisztikailag igazolhatóan nagyobb magszámot ért el. A kísérletben alkalmazott ( 1.2.3.5.) kezelésekhez viszonyítva a 4. kezelés megbízhatóan nagyobb magsúlyt produkált.

59

Zn


1.ábra .Összefüggés a vállszélesség (mm) és magszám között (db) tölteni való fajtánál (Dombiratos, 2014). Figure 1 Correlation of shoulder width (mm) and seed number (piece) of the species to be stuffed

A vállszélesség és a magszám közötti összefüggést vizsgálva(1.ábra) megállapítható, hogy a korrerációs koefficiens értéke 0,86, a két tényező között az összefüggés szoros pozitív, a magszámot a vállszélesség nagymértékben befolyásolja. A hegyes erős paprika kezelésenkénti összes magszám (db ) és magsúly ( g) adatait a 3. táblázat tartalmazza. Ha a magszámot az 1. kezeléshez viszonyítjuk, akkor a 2.3.4. kezelés szignifikánsan nagyobb magszámot produkált. Hegyes erős fajtánál az 1. kezelés maghozama a többi kezeléshez viszonyítva csak a 4.helyet érte el.

3. táblázat. A kezelések hatása a hegyes erős paprikafajta összes maghozamára és magsúlyára (Dombiratos,2014) hegyes erős

1. kezelés

2. kezelés

3. kezelés

4. kezelés

5. kezelés

1-4. ismétlésmagszám( db

10675

11609

11510

14226

9920

SzD 5% 87,92

1,52 1-4. ismétlésmagsúly ( g) 98,3 101,4 104,7 88,2 122,4 Table 3 The influence of treatments on the total seed produce and seed weight of the pointed hot pepper species

60


200 180

y = 6,8296x - 103,91 R² = 0,8873

ma g s zám (db)

160 140 120 100

mag szám (db)

80

Lineáris (mag szám (db))

60 40

20 0

10

20

30

40

50

vá l lszélesség(mm)

2.ábra. Összefüggés a vállszélesség (mm) és magszám között (db) hegyes erős fajtánál (Dombiratos, 2014) 2 Figure Correlation between the shoulder width (mm) and number of seed (pieces) of pointed hot pepper

A hegyes erős fajtánál a vállszélesség és a magszám közötti összefüggést vizsgálva (2..ábra) megállapítható, hogy a korreraciós koefficiens értéke 0,94, tehát a két tényező között igen szoros pozitív az összefüggés. A magszámot a vállszélesség nagymértékben befolyásolja. Következtetések Mind a kétfajta esetében leghatékonyabbnak a 4. kezelés bizonyult, amely a töltenivaló paprika fajtánál minden (1,2,3,5.) kezelési módnál statisztikailag igazolhatóan nagyobb magszámot ért el. A hegyes erős paprikafajtánál alkalmazott 4. kezelés az 1. 2. 3. kezeléshez viszonyítva ért el megbízhatóan nagyobb összes bogyónkénti magszámot. A 4. kezelés azért lett ilyen hatékony maghozamra nézve, mert a kikasztrált bimbó nem lett beporozva, még a szirmok meg nem nyíltak, a bibe pollen befogadó képessé nem vált. A kiemelkedő maghozamot elért 4. kezelés nem rontja a mag csírázó képességét. Összefoglalás A kutatómunkánk során a hibrid paprika vetőmag termesztésének a hatékonyságát vizsgáltuk adott technológia mellett, maghozam szempontjából, 2014 – ben Dombiratoson. A kutatásban két fajta szerepelt, tölteni való és hegyes erős fajta, melyek egy fóliaházon belül, egy légtérben egymás mellett lettek elhelyezve. A kísérlet területe 2 x 51m2 volt, melyen belül 2x200 tő kiültetett palánta volt. A munkánkat segítette a kezelések és ismétlések parcellára való felosztása. 5 (kezelés) x 4 (ismétlés)= 20 parcella fedte le a területet fajtánként. Egy parcellán belül 7 tőről, 30 bogyó adatát dolgoztuk fel.

61


A kiválasztott öt kezelési mód a vetőmag termesztés során előforduló kezelések voltak. A kísérleti eredmények alapján az alábbi fontosabb megállapítások tehetők: A tölteni való fajtánál, ha a kezelésenkénti összes magszámot az 1. kezelés magszámához viszonyítjuk, akkor a 4. kezelés statisztikailag igazolhatóan nagyobb magszámot ért el. A hegyes erős fajtánál, ha a kezelésenkénti összes magszámot az 1 .kezeléshez viszonyítjuk, akkor a 2.3.4. kezelés szignifikánsan nagyobb magszámot produkált A kiemelkedő maghozamot elért 4. kezelés egyik paprikafajtánál sem csökkentette a mag csírázó képességét. Kulcsszavak: paprika, vetőmagtermesztés Köszönetnyilvánítás A kutatás részben dr. Zatykó Lajos nyugalmazott kutatási igazgató és Nagy István nemesítő támogatásával valósult meg. Irodalom Cibulya F. 1987.Bolgár kertészet magyar földön, Mezőgazda kiadó, Budapest. Kovács E. 2009.: Békés Megyei Hírlap. (2009.10.16) Tüzes Sára állja a próbát. Interjú Nagy István nemesítővel Kuckuck, H. – Kobabe, G. – Wenzel, G. 1985: Grundzüge derPflanzenzühtung. Walter de Gruyter, Berlin – New York. (A növénynemesítés alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1988 Némethyné U.A – Ertseiné P.K 20 09.: Zöldégvetőmagtermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Zatykó L. 1993: Paprika. Mezőgazda Kiadó, Budapest Zatykó L. – Sasvári M.: 1992.Moderation of thenegativecorrelationbetweensize and growthrateinnewpeppervarietiesforcomsumption. CapsicumNewsletter (SpecialIssue) VIII. Eucarpia Meeting, Genetics and BreedingonCapsicum and Eggplant. Rome. 100-105. hhttp://hir6.hu/cikk/94843/europa_afrika_amerika_is_ismeri_a_dombiratosi_paprikat

http: // www.ksh.hu ). http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-430.html http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch10s02.html#id580996

Tricks of Producing Hybrid Pepper Seeds Abstract During our research work we examined the efficiency of seed production of hybrid pepper in Dombiratos in 2014. In the research there were two types introduced, the one to be stuffed and the pointed hot species, which were planted in the green house side by side.During the research we introduced 5 treatments in 4 repetitions in both species.In case of both species the most efficient treatment was the 4th one, considering the seed produce. During this treatment the castrated bud was not pollinated until the petals opened. The 4th treatment with its outstanding seed produce does not decrease the market value.

62


A Phylazonit és a vetésidő hatása a kukorica hibridek agronómiai tulajdonságaira és terméskomponenseire Skorka Péter – Ollai Ignác Munkahely, SZIEGAEK TESSEDIK CAMPUS [email protected] SZIEGAEK TESSEDIK CAMPUS [email protected]

Bevezetés Témánkat az elmúlt években folyamatosan jelen lévő aszályos időjárás miatt a kukoricatermesztésben bekövetkezett termés mennyiség csökkenése indokolja, mely problémának a mérséklése a cél. Az aszályos időszakban felértékelődik a jelentősége a megfelelő mennyiségű tápanyag kijuttatásának, a talajok vízgazdálkodásának valamint a helyes vetésidőnek egyaránt. A talajból hiányzó tápanyagot a gazdálkodók nagy része műtrágyával pótolja, de ezzel szennyezhetik a környezetet és a hasznosulásuk időpontja sem mindig egyezik meg a növény tápanyag igényével. A vízhiányt pedig öntözéssel próbálják pótolni, ami nem mindenhol kivitelezhető. A két problémára egy közös megoldás alkalmazható, ez a Phylazonit talajoltó készítmény, amely a talaj élővilágát élénkíti fel azáltal, hogy a talajba bekerülő szármaradványok nem elrothadnak, hanem biológiai úton lebomlanak. Ezáltal tápanyag tárul fel a növény számára és a talaj olyan állapotba kerül, ami lehetővé teszi a jó levegőzöttséget, jó vízgazdálkodást és azt, hogy lazább talaj szerkezet képződjön. A különböző vetésidőpontokban elvégzett vetéssel, eltérő érési csoportokba tartozó hibridekkel még pontosabban meghatározhatók a kijuttatandó tápanyag kombinációk hibridre gyakorolt hatása. Kísérletünkben a Phylazonit több kezeléssel való összehasonlítását végeztük el, a baktériummal kezelt és nem kezelt területek között. Cél a vizsgált termőhelyen az általunk tesztelt hibrideknek legmegfelelőbb vetésidő és kezelés kombináció megtalálása. Irodalmi áttekintés Nagy (2007) szerint a trágyázás célja olyan szerves és szervetlen anyagoknak a talajba vitele, amelyek a talaj alkatát, fizikai tulajdonságait és biológiai állapotát megőrzik, javítják, és kedvező hatással vannak a talaj termékenységére és a terméseredményekre. A kukorica termesztés hatékonysága növelésének egyik fontos feladata a kukorica trágyázási rendszerének továbbfejlesztése. A tudományos talajtan alapját képező biológiai szemlélet értelmében a talaj termőképessége szoros összefüggésben van a benne élő szervezetek élettevékenységével, ill. átvitt értelemben, magát a talajt is élőnek kell tekinteni. Ez a szemléleti mód, természetszerűség szülte azt a gondolatot, hogy baktériumos oltással (baktériumtrágyázással) a talajok biológiai állapotát, s így termékenységüket is növelni lehet. Baktériumtrágyának azokat a speciális baktériumos oltóanyagokat nevezzük, amelyeket a terméseredmények növelése céljából a talajba juttatnak vagy a vetőmaghoz kevernek (Helmeczi B. 1999). A baktériumtrágyázás egy szerves élő baktériumokból álló „trágya” amellyel nem a növényt, hanem a talajt kezeljük. Nem juttatunk a talajba sem mikro sem pedig makro elemeket, hanem a talaj élet felpezsdítésével a talajban lévő szerves anyagok bomlásával kerül a talajba tápanyag. Ez az eljárás a talajt nem terheli,

63


mert idegen anyag nem kerül a talajba csak a már ott élő baktériumok számát növeljük ez által a jótékony hatásuk erőteljesebben érvényesül. Nagyon fontos, hogy növelnünk kell talajaink humusztartalmát, amit kétféleképpen tudunk megtenni: szerves-trágyázással illetve a szármaradványok visszaforgatásával. A szármaradványok nyers, a szerves trágyában pedig félkész tápanyag található, amelyből- a talajban lévő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok) közreműködésével- humusz és a növények számára felvehető tápanyag képződik. (Vajda 2013). Mind a fenntarthatóság, mind pedig a hatékonyság elveinek eleget tesz az a tápanyag-gazdálkodási gyakorlat, amely nem csupán egyféle trágyával oldja meg a növények tápanyag- utánpótlását, hanem egyszerre használ műtrágyát, ha rendelkezésre áll- szerves trágyát, továbbá baktériumtrágyát (Balázsy et. al.2012). A Phylazonit olyan baktérium törzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, 50-60 kg / ha nitrogén hatóanyag előállítására, valamint foszfor mobilizációra hektáronként 30-40 kilogramm foszfort tár fel, de emellett vitaminok és növényi hormonokat is termelnek. http://phylazonit.hu/menu/cat/2, A kukorica helyes vetés idejének megválasztásánál I’só (1959) és Pásztor (1958) kísérleti eredményei alapján a következő tényezők figyelembevétele szükséges: a hőmérséklet tenyészidőnkénti alakulása, késő tavaszi és kora őszi fagyok jelentkezési ideje, gyakorisága a talaj összetétele, fekvése, gyomossága, kártevőktől és kórokozóktól való fertőzöttsége, a vetőmag minősége, csírázási és fejlődési hőigénye, ellenálló képessége a káros tényezők hatásával szemben, a vetőmag csávázási lehetőségei a különböző kórozók és kártevők ellen, a termesztendő hibridtenyészideje, külső tényezőkkel szembeni reakciója, a termesztés célja, a bevetendő terület nagysága, a vetési munkák gépesítésének foka, a vetés módja. A hibridek vetésidő reakciója különböző. Előnyös, ha a hibridek a nagy termőképességen túlmenően elasztikus vetésidő reakciót mutatnak (Prokszáné et al.2009). A kukorica hibridek vetésének van egy optimális időpontja. Minél nagyobb az eltérés az optimumtól (korai, illetve késői vetés), annál nagyobb a termés csökkenés.(Sárvári és Futó 2000, Berzsenyi és Dang 2001). A kukoricatermesztés biztonságát és a hatékonyságát is növeli, ha jó termőképességű korai tenyészidejű (FAO 300-as) hibridet termesztünk, és az eddig optimálisnak számító (4.25-26) vetésidőnél 10-15 nappal korábban vetünk .(Sárvári 2005). Anyag és módszer Kísérletet kondorosi gazdaságunk egyik föld területén állítottuk be 2014- ben. Családi gazdaságunkban állattenyésztéssel is foglalkozunk, így rendszeresen 5 évente mindegyik terület szervestrágyázásban részesül. A kísérletben a P9175 –ös korai és egy P0216 – os középérésűhibridet teszteltünk. A kísérletben három ismétlésben, véletlenblokk elrendezésben 4 tápanyag ellátottsági szinten 2 egymástól jól eltérő vetésidőben vizsgáltunk, a 2 különböző érés csoportú hibrid terméshozamát és agronómiai tulajdonságait A 1. szint a talaj természetes termőképességét mutatót kontrol parcella. A 2. szint kezelés parcelláit 100 kg/ha 33,5 % N tartalmú ammóniumnitrát műtrágyával kezeltük. A 3. szint a Phylazonit talaj oltó baktériummal kezelt parcellák ahol 20 l / ha dózisba jutattam ki az input anyagot. A 4. szintnél a kijuttatott anyagok 100 kg/ha 33,5%-os ammónium nitrát műtrágya és 20 l /ha dózisú Phylazonit

64


MC készítmény. A parcellák bruttó területe 675 m2 nettó területe pedig 456 m2 volt. A kísérlet előveteménye őszi búza volt, amelynek a szalmáját az aratást követő napon lehordtuk a területről. A kísérleti terület talaja 2013 – ban a kísérlet beállítása előtt a 0 – 30 cm –es talajrétegben végzett talajvizsgálatok alapján az alábbiak szerint jellemezhető (1.táblázat ) A talajvizsgálatot Hódmezővásárhelyen végezték el. A kísérleti terület talaja karbonátos réti csernozjom talaj. A 0 – 30 cm réteg pH – ja 7,41, a művelt réteg semleges kémhatású. A fizikai talajféleség a művelt rétegben agyagos vályog, melynek CaCO3 tartalma magas. /GYENGÉN MESZES/,. A MÉMNAK irányelvek alapján (Patócs I. 1987) a talaj nitrogén, foszfor és kálium ellátottsága megfelelő. 1.táblázat. A talajvizsgálati eredmények (Kondoros 2014). pHKCL

Össz. só

KA

% 7,44

0,07

49

CaCo3

Humusz

P2O5

K2O

Na

Mg

Mn

Cu

Zn

NO3+NO2N

SO42-

m/m%

m/m%

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

mg/kg

5,98

2,96

238

305

87

285

47

2,1

1,3

44,1

14,3

Table 1 Results of soil examination.

A búzaszalma lehordását követően tarlóhántást, majd tarlóápolást végeztünk Az őszi szántás elmunkálására tél végén került sor, majd közvetlenül a magágy készítése előtt április 7. –én amikor már a napsütésének csökkent az intenzitása Phylazonit talajoltó baktériumot juttattunk ki permetezővel és azonnal a talajba lett dolgozva kombinátorral. Az első vetés április 8-án végeztük, 69200 szem/ha vetőmag mennyiséggel. A második vetésre április 24-én került sor. A gyomirtást egységesen május 16-án végeztük. A betakarításra október 10-én került sor. Eredmények és értékelésük A növény növekedése során különböző növekedési fázisokban végeztük gyökér analízist a baktériummal kezelt és kezeletlen parcellákból vettünk mintákat. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a kezelt területről vett kukoricákon sokkal dúsabb a gyökér a kezeletlen parcellákból vett kukoricákhoz képest. A betakarítás előtti mintatér kijelölését követően mintavételezéseket végeztük. A vizsgált csöveken megszámoltam kezelésenként az átlagos csövenkénti szemszámot (2. táblázat). A rövid tenyészidejű hibridnél a Phylazonit pozitívan hatott a szemképződésre. A hosszú tenyészidejű kukoricánál egyedül 1 kezelésnél nem volt átlagosan szemszám növekedés a kontrol parcellához képest. 2 .táblázat. A kukorica hibridek csövenkénti szemszáma (Kondoros 2014.) P0216 kontroll nitrogén műtrágya baktérium vetés április 8. 576 624 vetés április 24. 620 636 P9175 vetés április 8. 592 535 vetés április 24. 532 552 Table 2 The kernel number of corn hybrids by corn-ears

65

660 648

nitrogén műtrágya baktérium 594 600

684 630

663 588

és


A baktériummal kezeletlen és a vele megegyező vetés idejű baktériummal kezelt parcellák terméshozamát összehasonlítva megállapítható, hogy a baktérium kezelés 0,72,6 t / ha terméstöbbletet eredményezett. A betakarításkori szemnedvesség tartalom 1 – 1,5 % - kal volt nagyobb a Phylazonittal kezelt területeken. A P0216-os Pioneer hibrid FAO 490, a korai vetését értékelve megállapítható, hogy a kontrollhoz viszonyítva a baktériummal valamint nitrogén műtrágya és baktériummal kezelt területek szignifikáns termésnövekedést értek el. A vizsgálat kiterjedt az azonos kezelések különböző vetésidőben történő összehasonlítására is, ahol megállapítottuk, hogy szignifikánskülönbség egyedül a nitrogén műtrágyázás kezelésnél mutatkozott 0,964 tonna terméstöbbletként. A P9175-ös Pioneer hibrid FAO 330 a kezelések vonatkozásában a baktériummal kezelt valamint a nitrogén műtrágya és baktériummal kezelt parcellákat a kontroll parcellához viszonyítva mind a két vetésidőben szignifikánsan nagyobb terméstöbbletet értek el (4. táblázat). Vetésidőnként statisztikailag igazolható terméstöbbletet egyedül a nitrogén műtrágyás kezelésnél mutatott. 3. táblázat. P0216-os hibrid betakarítás kori terméshozamai 13,5%-os szemnedvesség értéknél t/ha (Kondoros 2014). P0216

kontrol

nitrogén műtrágya

baktérium

Termésátlag

SzD5%

15,09

nitrogén műtrágya+ baktérium 14,82

korai vetés

13,09

12,806

13,952

0.784

késői vetés

12,94

13,77

15,55

14,67

14,235

0.807

átlag 13,01 12,92 15,32 14,74 SzD5% 0,884 0,886 1.026 1.009 Table 3 The crop produces of P0126 hybrid at harvest at a rate of 13,5% seed wetness t/ha 4. táblázat . A P9175-ös hibrid betakarítás kori terméshozamai 13,5%-os szemnedvesség értéknél (Kondoros 2014). P9175 kontrol nitrogén baktérium nitrogén termésátlag SzD5% műtrágya műtrágya+ baktérium korai vetés 12,16 11,25 13,8 12,86 12,52 0.689 késői vetés 12,62 12,34 14,49 13,7 13,29 1.00 átlag 12,39 11,79 14,14 13,28 SzD5% 0,990 1,015 1,154 1,060 Table 4 The crop produces of P9175 hybrid at harvest at a rate of 13,5% seed wetness

A 400-as terméscsoportú hibrid a későbbi vetésidőpontban a nitrogén műtrágya valamint a baktérium talajoltóval kezelt parcellák esetében a későbbi vetés hatására 0,46 és 0,964 t / ha terméstöbbletet produkált. Ugyanakkor a kontroll valamint nitrogén műtrágya + baktériummal kezelt területekről 0,15 t / ha – ral kevesebb termésmennyiséget tudtunk betakarítani. A későbbi vetésidő hatására a 300-as éréscsoportú hibrid 0,46 -1,09 t / ha terméstöbbletet ért el.

66


Következtetések A középérésű kukorica hibrid kevésbé érzékeny a vetés időpontjára. A korai éréscsoportba tartozó hibridnél minden második vetés idejű kezelés a vele meg egyező kezelésű korábbi vetésű parcelláknál nagyobb terméshozamot ért el. Kísérletünk alapján a jövő évtől kezdve mindkét hibrid termesztését javasoljuk a családi gazdaságba. A középérésű hibrid vetését korábbi időpontba történő elvetését javaslom lehetőleg tavaszi vetésű növény elő veteményeként. A P9175-ös hibrid vetése április vége felé javasolható. Tápanyag – utánpótlás tekintetében vetésidőtől és hibridtől függetlenül minden esetben a baktériummal kezelt parcellák átlag feletti terméshozamokat produkáltak. Összefoglalás A kísérletet a kondorosi családi gazdaság egyik föld területén állítottuk be 2014 – ben. A kutató munka során két Pioneer hibridet vizsgáltuk a P0216-os Pioneer hibrid FAO 490, P9175-ös Pioneer hibrid FAO330. A kukorica hibrideket három ismétlésben 4 tápanyag ellátottsági szinten 2 egymástól jól eltérő vetésidőben vizsgáltuk. A kísérleti eredmények alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: A betakarítást követő terméshozamok alapján megállapítható, hogy a baktériummal kezeletlen parcellákhoz viszonyítva a vele megegyező vetés idejű baktériummal kezelt parcellák 0,7 - 2,6 t / ha terméstöbbletet értek el. A kukorica termékenyülésére utaló csövenkénti szem szám vizsgálatok a baktériummal kezelt parcellák esetében akár 100 szem többletet is mutattak. A Phylazonittal kezelt területeken. 1 - 1,5 %-kal volt magasabb a betakarítás kori szemnedvesség. P0216-os Pioneer hibrid kevésbé érzékeny a vetés időpontjára, P9175-ös Pioneer hibrid vetése április végén javasolható. Kulcsszavak: Phylazonit, terméskomponens

vetésidő,kukorica,

agronómiai

tulajdonság,

Köszönetnyilvánítás A kutatás részben Vajda Péter Agrova KFt ügyvezető igazgató támogatásával valósult meg. Irodalom Balázsy S.- Bartók T.- Benedek Sz.- Bíró B.- Keresztes Zs.- Máté S.- Szécsi Á.- Zászlós T. (2012) A beforgatott jövő Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek. PhylazonitKft. Nyíregyháza. 9- 49. p . Berzsenyi Z. - ,Dang. Q. L. :(2001). A vetésidő és a N-műtrágyázás hatása a kukorica(zeamays L.) hibridek termésére és termésstabilitására 1991és 2000 között. Növénytermelés, TOM 50.No2 309-311.p. Helmeczi B.: ( 1999 ). Mezőgazdasági Mikrobiológia. Debreceni Egyetetem Agrártudományi Centrum.451.p. I’só I.: (1959). A kukorica vetésidejéről. Magyar Mezőgazdaság 14évf. 7. szám 8 – 9. p. Nagy J.: (2007): Kukoricatermesztés. Akadémia Kiadó Budapest Patócs. I: 1987. Új műtrágyázási irány elvek MÉM-NAK Budapest. 67


Pásztor K. :(1958). Vetésidő és fajtakísérletek kukoricával. InI’só I. (szerk) Kukoricatermesztési kísérletek 1953-1957. Akadémia Kiadó, Budapest. 169-188. p. Prokszáné P. Zs. Széll E. Kovácsné K. M,. 2009. http://www.gkszeged.hu/vetomag/kukorica/agrotechnika/vetesi-kiserlet-2009 Sárvári M. - Futó Z.: (2000): Összefüggés a kukorica hibridek vetésideje, produkciója és a betakarítás kori nedvességtartalma között csernozjom talajon. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények 1. 32-41.p. Vajda P.: (2013). Növeljük talajaink szervesanyag-tartalmát! Agrárágazat 14.évfolyam 10. szám 14.p.

The Influence of Phylazonit and Sowing Period on the Agronomic Quality and Crop Components of Corn Hybrids Abstract During our research work we examined the influence of Phylazonit and the sowing period on the agricultural features and crop components of two corn hybrids in Kondoros in 2014. The research was carried out at 4 levels of nutrient supply in 3 repetitions. By the crop produce it can be stated that if we compare the untreated plots with the bacteria-treated ones at the same sowing period, the bacteria-treated plots produced 0,7-2,6 t/ha surplus crops. The P0216 Pioneer Hybrid is less sensitive to the sowing period, the sowing of the P9175 Pioneer Hybrid is recommended at the end of April.

68


KELET-KÖZÉP-EURÓPA TÉRSZERKEZETI VÁLTOZÁSAINAK BEMUTATÁSA 2000 ÉS 2009 KÖZÖTT 1

Szabó Csaba – Dr. Egri Zoltán 1 2

2

SZIE-GAEK Tessedik Campus, e-mail: [email protected] SZIE-GAEK Tessedik Campus, e-mail: [email protected]

Bevezetés A dolgozatom bemutatja a kelet-közép-európai térséggazdasági, társadalmi változásait a 2000 és 2009 közötti időszakban. Kiemeltnek tartom ennek a témának a relevanciáját az ezredforduló után, mert a világglobalizációnak köszönhetően a térszerkezet változásai felerősödnek. A dolgozatban Kelet-Közép-Európa országainak Ausztriát, Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, KeletNémetországot, Magyarországot, Dániát, Rom Szlovákiát és Szlovéniát tekintettem, akik mára mind Európai Uniós tagországok. Összehasonlító elemzéssel tárom fel a térszerkezet változásait, ami gazdasági és társadalmi mutatókat is tartalmaz. A volt keleti blokk vagy más néven posztszocialista térség alakulását szeretném bemutatni. Irodalmi áttekintés A kelet-közép-európai térszerkezeti sajátosságok kutatásának két kimagasló alakja a lengyel Gorzelak és a magyar Rechnitzer János, akik jeles képviselői a területi elemzéseknek. Gorzelak és Rechnitzer szerint a kelet-közép-európai makroregionális szerkezetben a városrégiók a kapcsolatok megtestesítői. Magyarországon a budapesti agglomeráció, Csehországban Prága és Brno agglomerációja, Lengyelországban Varsó, Poznan, Wroclav, Gdansk, Krakkó, Szlovákiában Pozsony és térsége. Nyugat-keleti megosztottság érvényesül ezekben az országokban, a keleti határokhoz közelítve még kontrasztosabb az eltérés, egy jóval kedvezőtlenebb fejlettségi szinten folytatódik. Kelet-Közép-Európa térszerkezetét nagyban meghatározzák a gazdasági és társadalmi hatások, amik folyamatokat gerjesztenek a térszerveződében. A globalizáció növekedése a területi folyamatokra nagy hatást gyakorol. A versenyképesség szempontjából kiemelkedőek a lokális versenyelőnyök, amelyek a globalizálódó világgazdaságban a tartós versenyelőnyöket szolgálják. Az egyes iparágakban a vezetővállalatoknál megfigyelhető a térbeli koncentrálódás, mint például a számítástechnikában a Szilícium-völgy. A térségi szereveződésekre is nagy befolyással bír a XXI. század forradalmi eszköze, az információs és kommunikációs technológiák rohamos fejlődése. (Lengyel I., 2003) Közép-Európa fejlődésének irányait, a fontos városok közötti kapcsolatoknak a lehetséges útvonalait mutatja a „Közép-európai banán”. Két fő tengely mentén figyelhetők meg a fejlődés irányvonalai, egy észak-déli és egy kelet-nyugati tengely szerint. Az 1. ábrán megfigyelhető még az 5. szaggatott vonalakkal jelzett zóna Ukrajna és Fehéroroszország határán, ahol jellemzően alacsony népességszámú és

69


mezőgazdasággal foglalkozó területek találhatóak. Ezek a „Keleti fal” határán fekvő terültek vidékies jellegük és határ mentiségükből adódóan lassú fejlődési folyamaton mennek végbe.

1. ábra. „Közép-európai banán” Figure1. Central European banana Nefedowa, 1996

Gorzelak szerint a nyertes régiók Kelet-Közép-Európa a nyugati felén helyezkednek el és Gdansktól kiindulva Poznan-Wroslaw városokon át Prágáig ível nyugat felé, majd innen Brnon, Bécsen és Pozsonyon át Budapesten végződik. A versenyelőnyük a nyugathoz való közelségükből fakad. (Gorzelak, 1996) Anyag és módszer Komplex jelenségek mérése Nemes Nagy kutatása alapján, a területi egységek különböző szintjeit nem pusztán egyegy jelzőszám alapján vizsgáljuk, jellemezzük, hanem a különböző gazdasági, intézményi, szellemi szférákat összevontan vizsgáljuk, és így kerül sor a minősítésre, következtetések levonására. Fontos a sokdimenziós és a sokmutatós jelleg. A táblázatból leolvasható, hogy a faktoranalízis egy sokdimeziós, sokmutatós jellegű, komplex mutató, aminek elsődleges célja az információk sűrítése és a dimenziók csökkentése.

70


Faktoranalízis Az elemzésem elkészítése során faktoranalízist végeztem az IBM SPSS 20.0 program segítségével, ami lehetővé tette a területi összehasonlítások elvégzését. Gyakran használt eszköz a térszerkezeti kutatások során. „A faktoranalízis nem egyetlen statisztikai eljárás, hanem gyűjtőfogalom, amely a többváltozós statisztikai eljárások egy halmazára vonatkozik. A módszer adattömörítésre, és az adatstruktúra feltárására szolgál, és a kiinduló változók számát úgynevezett faktorváltozókba vonja össze, amelyek közvetlenül nem figyelhetők meg.” (Sajtos és Mitev, 2007) A faktorelemzés több, egymással korreláló változó összefüggését vizsgálja. Gyakran előfordul, hogy azok a változók, amelyeket mérni tudunk, nem a vizsgálni kívánt jelenséget legjobban jellemzőváltozók. A módszer célja a közvetlenül nem megfigyelhető háttérváltozóknak, ún. faktoroknak a meghatározása a változók közti korrelációk alapján. (Magyar. Biostatisztikai Értelmező Szótár, 2014) Az elemzés során nincsenek megadott független és függő változók, hanem az adatok közötti kapcsolat feltárása a cél. Klaszteranalízis A klaszterelemzés tulajdonképpen egy dimenziócsökkentő eljárás. A megfigyelési egységekhez rendelt változók jelentik azokat az eredeti dimenziókat, amelyek mentén a megfigyelteket csoportosítani kívánjuk oly módon, hogy az egy csoportba tartozók minden változó mentén közel legyenek egymáshoz, és mindegyik más csoporttól, klasztertől távol essenek. A definícióból következik, hogy a klaszter elemzés kulcsfogalma a távolság. A távolságot definiálhatjuk euklideszi értelemben, de a távolságot mérhetjük tetszőleges asszociációs mérőszámmal is, oly módon, hogy az erős asszociáció közelséget, a gyenge pedig nagy távolságot jelent. (Székelyi és Barna, 2004) A dolgozatomban a klaszterelemzés segítségével 15 klaszterbe soroljuk be az adatokat, így azok valamilyen szempont alapján homogén csoportokba kerülnek. K-közép módszer A klaszteranalízisnek két fajtája van, hierarchikus és nem hierarchikus, ami más néven K-közép módszer. Péli László szerint a módszer között két fontos különbség van. A hierarchikus sokkal nehezebb, ugyanis páronként hasonlítja össze az elemeket, így tovább tart az elvégzésük. A egyik különbség, hogy a nem hierarchikusnál nekünk kell megadni a klaszterek számát. Másik, hogy a klaszterek közepét nem nekünk kell megadni, hanem a programmal is kiszámoltathatjuk. (Péli, 2013) A elemzés tulajdonképpen egy összehasonlítás, ezért mind a két év adataival (2000, 2009) el kellett végezni a klaszteranalízist. A dolgozat fő eszköze tehát, ezeknek a csoportoknak az összevetése.

71


Eredmények és értékelésük A 2000-ben és 2009-ben létrejött klaszterek

2. ábra. 2000-es klaszterek Figure 2. Clusters in 2000 Own editing , 2014

3. ábra. 2009-es klaszterek Figure 3. Clusters in 2009 Own editing, 2014

72


2000 és 2009 összehasonlítása Észak és dél vidéke (2000) és a Tipikus vidék (2009) A 2000-res viszonyok tekintetében lecsökkent az ebbe a klaszterbe tartozó területek száma, de Lettország, Litvánia, Észtország és Magyarország nagy részét tartalmazza. Románia túlnyomó része átkerült a „Peremvidék” nevű klaszterbe. Továbbra is magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A településszám is magas, de míg 2000-ben enyhe bevándorlás (0,10) volt megfigyelhető mára már negatív irányú, (-3,27) elvándorlás mutatkozik. Nőtt a munkanélküliség és továbbra is fejletlen a közlekedés. NDK vidék (2000) és az NDK vidék (2009) NDK vidék elnevezésű klaszter tulajdonképpen nem változott 2000-hez képest. A közlekedés, mind a vasúti, közúti és légi elérhetőség tovább növekedett, vagy megmaradt a kilenc év távlatában. Nőtt az elvándorlás és az elöregedés is jelentősen fokozódott, míg 2000-ben az elöregedés 130% volt 2009-re már megközelíti a 220%-ot, ezáltal csökkent a népesség és a munkanélküliség. A kevesebb népesség által megtermel ugyanakkora GDPnek köszönhetően az egy főre jutó GDP növekedett. A pénzügyben és a szolgáltatási szektorokban foglalkoztatottak száma nőtt. A térségi adottságai miatt a mezőgazdasággal foglalkozóknak nagyobb arányban kellene jelen lenni, de ez nem valósul meg. Fejlett hinterlandok (2000) és a Germán hinterland(2009) Ausztria és Kelet-Németország hinterlandjai tartoznak ide, de a 2000-es évhez képest változtak néhány helyen a klasztert alkotó megyék, ilyen a Berlin és Bécs agglomerációjának egy része. A pozitív irányú migráció nőtt, ennek köszönhetően a népesség is nőtt 2009-re. Romlott az elérhetőség a közút és a vasút tekintetében is, de a légi elérhetőség javult. A munkanélküliség is jelentősen csökkent, ami az ingázásnak is köszönhető. Az emberek a városi demográfiai nyomás következtében kiköltöznek a közeli városi agglomerációba, ezt mutatja a beépített területek számának a növekedése is. Szinte megháromszorozódott az információs és kommunikációs technológiák szabadalmainak száma a háromszorosára, míg a szabadalmak száma a két és félszeresére nőtt. Itt is elöregedés figyelhető meg. Elsőrangú központok (2000) és a Central cities (2009) Kelet-Európa vezet ő nagyvárosai kerültek ide, míg 2000-ben csak Bécs és Berlin, addig 2009-ben már Varsó, Prága és Budapest is ide tartozik, bár igaz, hogy az előbbi két város fejlettebb a többihez viszonyítva. Mind kimagasló innovációs központ és ők alkotják a kelet-európai pentagon sarokpontjait. A népesség tartósan ezekbe a központokba áramlik. Egyértelmű, hogy a pénzügyi szektor központjai és a szabadalmak száma is itt a legmagasabb. A térség hajtómotorjai, amik a népesség elszívásában is részt vesznek a vidékies térségekből. Germán háttér városok (2000) és a Germán másodlagos fejlett városok (2009) Kelet-Németország és Ausztria másodlagos hajtómotorjai, akik a fővárosokat szolgálják ki, ilyen Potsdam, Graz és Drezda környéke is. Erős, pozitív irányú migráció mutatható 73


ki, ami 2009-re is megmaradt. Az elöregedés itt is fokozódott, de nem jelent ős, viszont a munkanélküliség csökkent. Jó közúti, vasúti és légi elérhetőségük megmaradt, ám az IKT szabadalmak száma visszaesett 2000-hez képest. Harmadával nőtt a népsűrűség, amit a mesterséges felületek nagyságának a növekedése is mutat. Az egy főre eső GDP Kelet-Európa élvonalában van, ezét a GDP növekedése alacsony, mivel nagyon fejlettek. Nyugati fejlettségi nyíl (2000) és a Fejlődő vidék (2009) Kimondottan jól mutatja a fejlődés irányát és terjedését, mert 2000 és 2009 között ez a fejlettség a térkép alapján tovagyűrűzik kelet felé. 2000-ben még Csehország, Szlovákia és Magyarország néhány térsége tarozott ide, 2009-ben már a nyugat-keleti fejlődési folyosó mentén kirajzolódik Lengyelország északi területein egy fejlődési zóna. Jellemzően közepes képességű területek, enyhe a bevándorlás és alacsony az elöregedés. 2000-ben Szlovénia vidéki területe még egy különálló, sajátos mezőgazdasági beállítottságú rurális térség, de 2009-re elvesztetés beolvadt a Fejlődő vidék klaszterbe. Munkahelymentes vidék (2000) és a Rurális térségek(2009) Vidékies, periférikus területek, ahol továbbra is magas a mezőgazdasággal foglalkozók száma, ilyen Lengyelország nagy része, Románia és Bulgária egyes területei. Alacsony az egy főre eső GDP, ami 2009-re sem változott. Megközelíthetősége nem fejlődött, igazából olyan elmaradott térségek, ahol a vizsgált időszak alatt elmozdulás nem tapasztalható. Magas munkanélküliséggel küzdöttek ezen területek, de 200 9-re mérséklődni látszik. Magas munkanélküliségű centrumtérségek (2000) és Másodlagos kelet-európai központok (2009) Másodlagos városközpontok, mint Krakkó, Wroclaw vagy Poznan, de 2009-re már kelet-európai nagyvárosok, Bukarest és Szófia is ide kerültek. Bár igaz, hogy központok, de elvándorlás tapasztató, ami elöregedéssel párosul. Elérhetőségük vasúton és közúton is elmaradott, de légi megközelíthetőségük fejlődött, ami Bukarest és Szófia ide kerülésének is tulajdonítható. Már 2000-ben is a legnagyobb GDP növekedést produkálták, ami 2009-re tovább növekedett a kelet-európai térségben. Német rozsdavárosok (2000) és a Harmadlagos Keletnémet- központok (2009) 2000-hez képest nőtt az egy főre eső GDP, de a GDP növekedési üteme nem nőtt. A szárazföldi infrastruktúra elérhetősége fejlődött, de a légi közlekedés stagnál. Mind az IKT szabadalmak és a bejelentett szabadalmak száma is a duplájára nőtt. Csökkent az elvándorlás, a népesség és a munkanélküliség, de nőtt az elöregedés, majdnem megduplázódott. Fejlett agglomeráció 2009-ben Agglomerációs várostérségek, melyek 2009-re átalakultak. 2000-ben még Bécs külvárosa és egy kelet ausztriai NUTS3-as térség is itt helyezkedett el, de 2009 már csak Kelet-németországi régiók tartoztak ide. Szinte duplájára emelkedett az elöregedés.

74


2000-ben még bevándorló volt a több, 2009-re már negatív lett a migrációs egyenleg. Közepes munkanélküliséggel (9,89) rendelkeznek, a szabadalmak száma néhány százalékkal csökkent 2000-hez képest. Nagyvárosok agglomerációi 2009-ben Sajátosan kialakul gyűrűt formáló térség a nagyvárosok körül, ami 2000-es vizsgálaton nem tapasztalható. Tulajdonképpen a fővárosok és régióközpontok körüli agglomerálódó várostérséget foglalja magába, mint Pest megye vagy Varsónak, Poznannak vagy Temesvárnak a hozzá gazdaságilag és társadalmilag kapcsolódó vonzáskörzete. Rossz közúti és vasúti tulajdonságok jellemzik, de a légi infrastruktúra fejlettsége kiváló, ami valószínűleg a repülőterek elhelyezkedéséből adódik. Er ős pozitív vándorlás figyelhetők meg, ami a városközpontokra nehezedő demográfiai nyomás miatt alakulhat ki. Szabadalmak tekintetében hátrányosnak mondhatók ezek a várostérségek. Következtetések Kelet-Közép-Európa térszerkezetének átalakulása az itt található országok Európai Unióhoz való csatlakozásával során felgyorsult. 2000-hez képest bizonyos mutatók értékeiben nagy változás volt tapasztalható, de akadtak olyanok is, amik lényegesen nem különböztek 2009-be n. A dolgozat gazdasági és társadalmi átalakulást vizsgálta, ami kettősséget mutatnak. Összességében a gazdaság fejlődése és a társadalom hanyatlása jellemző a Kelet-KözépEurópára. Az Európai Unió és a tagországainak mind a nemzetközi és a nemzeti viszonylatban segítenie kell a társadalom megerősödését, amit az Európa 2020 nevű program is mutat. Ez a program magába foglalja az oktatást, foglalkoztatás javítását és társadalmi kirekesztődés és a szegénység elleni küzdelmet. A kutatás eredményeként tehát kiderült, hogy a „Kelet-európai banán” él és folyamatosan formálódik, ami már ezen rövid 10 éves periódusból is ki-derült. Az „Új banán” északon Varsó irányába terjeszkedik, délen pedig Magyarországon át a Balkán felé. A legnagyobb befolyással a térszerveződésre az infrastruktúra fejlettsége, demográfiai viszonyok, innováció és kutatásfejlesztés minősége, szabadalmak száma, munkaerő szakképzettsége és ezek koncentrációja vagy hiánya hat. 2000-hez képest 2009-re a fejlődés tovább haladt keleti irányba, ami a városokban és a hozzájuk tartozó agglomerációikban összpontosul. A magas gazdasági teljesítőképességgel rendelkező urbanizált területek képviselik az innovációt, amik a perifériák megközelíthetőségének javításával kiszivárognak a hátrányos helyzetű peremvidékek felé. Összefoglalás Az elemzésem Kelet-Közép-Európa átalakulását szemlélteti a 2000. évi és a 2009. évi statisztikai adatok felhasználásával. A kiválasztott országokat a NUTS3-as területi szinten vizsgáltuk, amit a különböző gazdasági és társa-dalmi mutatók alapján csoportokba rendeztünk és összehasonlítottunk a két év viszonylatában.

75


A célom a változás kimutatása Kelet-Közép-Európában, ami teljesült. Mind gazdasági, mind társadalmi tekintetben átalakulás figyelhető meg a térségben. A „Kelet-középeurópai banán” vagy „Új banán” mentén rajzolódnak ki a változások, míg 2000-ben csak a keleti blokk nyugati felén volt kimutatható a fejlődés, 2009-re már felzárkózás észlelhető északon és délen is a keleti fal felé. A városok és közeli agglomerációik kiemelkedő helyzettel bírnak, ugyanis ők hordozzák a fejlődés magját. Kulcsszavak: térszerkezet, Kelet-Közép-Európa, városok, vidék

Irodalom Gorzelak G. (1997): Regional Development and Planning in East Central Europe. 62-76 pp. In: Keune M. (Szerk.): Regional Development and Employment Policy: Lessons from Central and Eastern Europe. Budapest: ILO 193 p. Kovács Mihály (2010) Gödöllő: A területi közigazgatás szerkezeti kérdései Doktori értekezés Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged Nemes Nagy J. (2005): Regionális elemzési módszerek. ELTE TTK Regionális Földrajz Tanszék, Budapest (Regionális Tudományi Tanulmányok, 11.) 5. fejezete (Összetett jelenségek, osztályozás, regionalizálás) Rechnitzer János (2013): Adalékok Kelet-Közép-Európa térszerkezetének felrajzolásához Közép-Európai Közlemények 6: (1-2) pp. 238-250. Sajtos L. - Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó, 402 p. Székelyi M.-Barna I. (2004): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó.

Central and Eastern European Changes in the Spatial Structure between 2000 and 2009 Abstract My text presents the economic and social changes in the Central and Eastern European region for the period 2000 to 2009. I think this theme is very important in the new millennium because the spatial changes become stronger by the globalization. The analyzed countries: V4, Baltic countries, East-Germany, Austria and Slovenia. Nowadays, every country has become a member of the EU. I use to the comparative analysis of the changes in the spatial structure, which contains economic and social indicators. I would like to show the transformation of the post socialist region. According to Gorzelak and Rechnitzer the most developed area is similar as banana shape, while the undeveloped area is located on the southern border. The goal of my text is to analyze the spatial structure in the beginning of the XXI. Century and around 2010. This ten years old period, I present the spatial changes and the directions of the development in consideration of cities, city areas and peripheries. An indicator of spatial structure analysis contains social and economic development and detecting of correlations between these things. I used the factor analysis and the cluster analysis. The result of the research shows that the ageing of the population continued to increase and the migration has also intensified in the analyzed years in Central and Eastern Europe. The regional convergence is not observed, further increasing the gap between the developed West and the lagging eastern periphery. Keywords: Spatial structure, Central and Eastern Europe, cities/towns, rural

76


A NITROGÉN ELLÁTOTTSÁG HATÁSA A KUKORICALEVÉL KLOROFILTARTALMÁRA ÉS A KUKORICA TERMÉSÉRE PODANI NIKOLETT – DR. IZSÁKI ZOLTÁN Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campus, Szarvas e-mail: [email protected] e-mail: [email protected]

Bevezetés és irodalmi áttekintés A kukorica nitrát és ammóniumion formában veszi fel a nitrogént. A nitrogén nagy részét a gyökerek veszik fel, de felvehetik a levelek is. N-hiány esetében kisebb a kukoricanövényben a fotoszintetikus aktivitás, a szárazanyag-akkumuláció és lassú a szárazanyag- felhalmozódás dinamikája. A N-hiány elsősorban az idősebb leveleken jelentkezik. A N-hiányban szenvedő növények klorofill-tartalma csökken, a merisztémák működése lassul, a keletkezett sejtek idő előtt öregednek. Ez a felgyorsult élettani elöregedés okozza, hogy a hiányos N-tápláltság hatására a kukorica alsó levelei korán leszáradnak, csökkentve ezzel az asszimiláló felületet és a terméshozamot. A túlzott vagy egyoldalú N-táplálás veszélyezteti a termésbiztonságot, rontja a szárszilárdságot, növeli a megdőlés veszélyét, egyes betegségekkel szembeni fogékonyságot és kedvezőtlenül hat a növény vízháztartására (Győrffy1965, Debreczeniné és Szlovák 1985, Berzsenyi 1993). A kukorica terméshozamát és minőségét döntően a N-ellátottság határozza meg. A kukorica fajlagos N-igénye 1 tonna szemterméshez a hozzá tartozó mellékterméssel együtt 23 kg, így 8-10 t/ha- os szemtermés N-igénye 184-230 kg (Izsáki 2009). Csathó (2004) és Nagy (2007) a hazai szabadföldi N trágyázási tartamkísérletek eredményei alapján megállapította, hogy az elmúlt 10-15 évben kijuttatott 50-70 kg/ha N műtrágya használattal nem tudjuk biztosítani a N-igényes növények maximális gazdaságos terméséhez szükséges N-igényt. Izsáki et al. (2011) Békés és Csongrád megyék 100 mezőgazdasági üzemében 2009-ben vizsgálták a kukorica műtrágyázásának üzemi gyakorlatát. Felmérésük szerint a kukorica vetésterületének 80 %-a N-műtrágyázásban részesült, a műtrágyázott területeken N-adag 70 és 90 kg/ha között változott és a nagyobb területen gazdálkodó üzemek N-hatóanyag felhasználása magasabb volt. Csathó (2003) az országos kukorica tartamkísérletek eredményeit értékelve azt tapasztalta, hogy N-trágyázás nélkül 3% feletti humusztartalmú talajokon 0,3-0,9 t/ha terméstöbbletet lehetett elérni a teljes NPK-kezelésekhez képest. Agyagos vályog talajon 2,61-3,40 % humusztartalmat adja meg közepes N-ellátottsági kategóriának Nigényes (nem pillangós) növénycsoportra. Kádár és Márton (2007/a, 2007/b) az OMTK kísérletek 1969-2006 közötti kukorica eredményeit értékelve a 2,5-3,0 % humusztartalmú mészlepedékes csernozjom talajon a termésmaximumot 100-150 kg/haos N-trágyázással érték el. Izsáki (2008) vizsgálatai szerint a 2,8-3,2 % humusztartalmú csernozjom réti talajon 10 év átlagában N-trágyázás nélkül a szemtermés 6,10 t/ha, a relatív termés 79 % volt és a N-trágyázás 1,35 t/ha többlettermést eredményezett. Az évek többségében a 77


80 kg/ha-nál nagyobb N-adag további szignifikáns terméstöbblettel nem járt együtt. A 240 kg/ha N-adag a termésmaximumhoz képest csökkentette a szemtermést. A gazdaságos termésszintet a talaj 0-60 cm-es rétegének vetés előtti 100-110 kg/ha-os NO3-N készleténél érték el. A talaj N-ellátottságának jellemzésére és a kukorica Ntrágyaigényének meghatározására alkalmasabbnak tartja a talaj ásványi N-tartalmának mérését és használatát, mint a humusztartalmat. A korszerű trágyázási szaktanácsadási rendszer a talajvizsgálatok mellett nem nélkülözheti a diagnosztikai célú növényanalízist. Bár a tenyészidőben végzett növényanalízis trágyaadag meghatározására nem alkalmas, de felhasználható a növénytáplálás számos területén: a növény tápláltsági állapotának megállapítására; talajvizsgálatok, tápanyag-ellátottság és trágyázási gyakorlat ellenőrzésére; tápelemek közötti kölcsönhatások kimutatására; rejtett táplálkozási zavarok felderítésére, látható hiány- vagy túlsúlytünet azonosítására; fejlődési rendellenességek okainak feltárására; terméshozam és minőség előrejelzésére (Izsáki 2000). Megfelelő N-ellátással elősegíthető a kukorica levélterületének kezdeti gyors növekedése, és hosszabb ideig fenntartható az optimális LAI érték, mely elősegíti az asszimiláták termésbe áramlását (Berzsenyi, 1988). Ruzsányi (1974) szoros összefüggést talált a N- műtrágyázás és a levélfelület nagysága között. A növekvő N adagok hatására nőtt a levélterület (LAI) nagysága és a levélfelület (LAD) tartóssága. A kukorica N-tápláltsága és klorofill-tartalma között ugyancsak szoros összefüggés van. A Növénytermesztéstani Tanszék 2008-tól Szarvason országos kísérleti hálózatban műtrágyázási kísérletet állított be az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete és az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete által kidolgozott új, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerének tesztelésére és fejlesztésére. E kutatási munkába 2013-ban kapcsolódtam be. Tudományos diákköri munkám során vizsgáltam a SPAD 502-es mérőműszerrel a kukoricalevél klorofill-tartalmát, a N-ellátottság és a klorofill-tartalom, a levélterület kapcsolatát, valamint a terméshozam alakulását. Anyag és módszer A műtrágyázási tartamkísérletet a Kar Növénytermesztéstani Tanszéke Kísérleti telepén állítottuk be 2008-ben. A kísérleti terület talaja mélyben karbonátos csernozjom réti talaj. A kukorica talajának főbb jellemzői: a fizikai félesége agyagos vályog, kémhatása savanyú illetve gyengén savanyú, a művelt réteg CaCO 3-ot nem tartalmaz, a humusztartalom alapján a talaj N- szolgáltatása közepes. A talaj NO3-N tartalma a kontroll kezelésben 19,8 mg/kg, míg a környezetkímélő és a mérleg elvű kezelésekben jelentősen nagyobb (68,7, 109,0 mg/kg) a kontrollhoz képest. A P-, a K-, a Mg- és a Mn- ellátottság túlzott, a Zn- és a Cu- ellátottság pedig jó. A kísérletben alkalmazott trágyázási kezelések az alábbiak voltak: 1.Kontroll, műtrágyás nélkül 2.Környezetkímélő 3.Mérlegelvű 4.Genezis térségi A kísérletben a 8,5 t/ha-os termésszinthez alkalmazott trágyaadagokat, azok megosztását, a műtrágya fajtáját kezelésenként a 1. táblázat tartalmazza.

78


1. táblázat. A kukorica kísérletben alkalmazott műtrágya adagok kezelésenként, hatóanyag kg/ha (Szarvas, 2012/2013.)

Trágyázási kezelés (1)

P2O5 kg/ha

N-adag kg/ha (2)

K2O kg/ha

Műtrágya fajtája (6)

Alaptrágya (3)

Tavasz(4)

Összes(5)

1. Kontroll (7)

-

-

-

-

-

-

2. Környezetkímélő (8)

-

170

170

-

-

Pétisó

3. Mérlegelvű (9)

-

188

188

-

-

Pétisó

16

149

165

42

42

Pétisó Genezis8-21-21

4. Térségi (10)

Alaptrágya (3)

Table 1. Applied fertilisation rate in the maize experiment, active ingredient, kg/ha (Szarvas,2012/13.). (1) fertilisation treatment; (2) N-dosage; (3) basic fertiliser; (4) spring; (5) total; (6) fertiliser type; (7) control (8) environment-friendly; (9) balance approach; (10) regional applied

A kísérletet véletlen blokk elrendezésben, négy ismétléssel, 100 m2 -es bruttó és 66,5 m2 nettó parcellákon állítottuk be. A levéltrágyázáskor a parcellákat feleztük, így a nettó parcella területe 33,25 m2. Az alkalmazott levéltrágya: GENEZIS Kukorica levéltrágya. A levéltrágya hatóanyaga N 15% és Zn 2%. A kukorica előveteménye silócirok volt. A kukorica vetését 2013. május 17-én végeztük, 70.000 db/ha csíraszámmal. A levéltrágyázás 6-8 leveles fejlettségben és címerhányás előtt történt. A betakarítást 2013.október 21-22-én végeztük parcella kombájnnal. A 2013-as tenyészidőszakban (IV-IX) a lehullott csapadék mennyisége 242 mm volt, ami a sokévi átlagnál mintegy 71 mm-rel volt kevesebb. A téli félév csapadékösszeg 323 mm volt, ami 98 mm-rel múlta felül a sokévi átlagot. A kukorica vízigénye a nyári hónapokban, a virágzás-szemképződés időszakában (június, július augusztus) a legnagyobb, azonban 2013-ban ezen időszakban csak 71 mm csapadék hullott. A hőmérsékleti viszonyokat tekintve a kísérleti év tenyészidőszakának középhőmérséklete 17,4 C0 volt. Összességében megállapítható, hogy a kukorica 2013as tenyészidőszaka az átlagosnál szárazabb, a nyári hónapokban pedig aszályos volt. A levél mintavételezését 2013. augusztus 13-án végeztük. Ekkor a kontroll, környezetkímélő, mérlegelvű és a térségi kezelések három középső sorából véletlenszerűen 10 kifejlett lomblevelet választottunk le a szár közepéről. A SPAD klorofill méter segítségével megmértük a levelek klorofill tartalmát, majd a levélterületét. A betakarítás előtt minden parcellán véletlenszerűen 15 növényt kivágtunk (ez képezte a mintakévét), és a következő terméskomponens vizsgálatokat végeztük el: teljes földfeletti biomassza tömege, csöves termés, leveles szártermés, morzsolási arány, szem- és csutkatermés, harvest index, szemtermés és melléktermés arány, egyedi produktivitás (szemtermés g/tő), ezer-szemtömeg. A kísérleti adatok matematikai- statisztikai értékelése varianciaanalízissel történt.

79


Eredmények és értékelésük 1. A kukoricalevél friss tömege A N-trágyázás és levéltrágyázás hatásának eredményei a kukoricalevél friss tömegére a 2. táblázat adatai alapján értékelhetők. 2. táblázat. A N-trágyázás és a levéltrágyázás hatása a kukorica levél friss tömegére, g (Szarvas, 2013. augusztus 13.) Friss tömeg, g (3) Átlag SzD5% Levéltrágyázás nélküli Levéltrágyázott (6) (7) (4) (5) Kontroll (8) 0 126,5 130,9 128,7 Környezetkímélő(9) 170 146,1 147,8 146,9 Mérlegelvű (10) 188 153,8 157,5 155,6 Térségi (11) 165 146,4 158,9 152,6 Átlag (6) 143,2 148,7 NS SzD5% (7) 13,8 Table 2. Effect of N-fertilisation and foliar fertilisation on the fresh mass of maize leaf, g (Szarvas, 2013.08.13.) (1) fertilisation treatment; (2) N dosage; (3) fresh mass; (4) non-foliar fertilisation; (5) foliar fertilised; (6) mean; (7) LSD5%; (8) control (9) environment-friendly; (10) balance approach; (11) regional applied Trágyázási kezelés (1)

N-adag kg/ha (2)

A kukoricalevél friss tömege az augusztus közepi mintavételkor a levéltrágyázott kezelések átlagában műtrágyázás nélküli kontroll kezelésben 128,7 g volt. A kontroll kezelés levéltömegéhez viszonyítva a N-trágyázás megbízhatóan 18,2 g-mal növelte a tömeget. A N-műtrágyázott kezelések között megbízható különbség a levél frisstömegben nem volt kimutatható. A N-trágyázási kezelések átlagában a levéltrágyázás nélküli és a levéltrágyázott kezelések között szignifikáns különbséget nem tapasztaltunk. A levéltrágyázás tendenciájában kismértékben, 3,8 %-kal növelte a kukorica friss levéltömegét. 2. A kukorica levélterülete A N-trágyázás és levéltrágyázás hatását a kukorica levélterületére a 3. táblázat mutatja. 3. táblázat. A N-trágyázás és a levéltrágyázás hatása a kukoricalevél területére, cm2 (Szarvas, 2013. augusztus. 13) Trágyázási kezelés (1)

N-adag kg/ha (2)

Kontroll (8) Környezetkímélő(9) Mérlegelvű (10) Térségi (11) Átlag (6) SzD5% (7)

0 170 188 165 -

Levélterület cm2 (3) Levéltrágyázás nélküli Levéltrágyázott (4) (5) 527 543 593 586 607 614 590 608 579 588 -

80

Átlag (6)

SzD5% (7)

535 590 611 599 29

NS -

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák Table 3. Effect of N-fertilisation and foliar fertilisation on the leaf area of maize, cm 2 (Szarvas, 2013.08.13.) (1) fertilisation treatment; (2) N dosage; (3) leaf area; (4) non-foliar fertilisation; (5) foliar fertilised; (6) mean; (7) LSD5%; (8) control (9) environment-friendly; (10) balance approach; (11) regional applied

A levéltrágyázott kezelések átlagában a műtrágyázás nélküli kontroll kezelésben a levélterület 535 cm2 volt. A kontroll kezelés levélterületéhez képest a környezetkímélő N-trágyázási kezelés (170 kg N/ha) szignifikánsan 55 cm2-rel növelte a csővel szemközti levél területét. A N-műtrágyázott kezelések között megbízható levélterület különbség nem volt kimutatható. A N-trágyázási kezelések átlagában a levéltrágyázás nélküli és a levéltrágyázott kezelések között megbízható különbség nem jelentkezett. A levéltrágyázás csak kismértékű levélfelület növekedéssel járt együtt. 3. A kukoricalevél klorofill-tartalma A kukoricalevél klorofill-tartalmának eredményeit a 4. táblázat adatai alapján értékelhetjük. 4. táblázat. A N-trágyázás és a levéltrágyázás hatása a kukoricalevél klorofill-tartalmára (Szarvas, 2013. augusztus 13.) SPAD-érték (3) Átlag SzD5% Levéltrágyázás nélküli Levéltrágyázott (6) (7) (4) (5) Kontroll (8) 0 32,6 33,8 33,2 Környezetkímélő(9) 170 37,5 34,4 35,9 Mérlegelvű (10) 188 38,2 35,4 36,8 Térségi (11) 165 35,8 36,5 36,2 Átlag (6) 36,0 35,0 NS SzD5% (7) 3,3 3,4 Table 4. Effect of N-fertilisation and foliar fertilisation on the chlorophyll content of maize leaf (Szarvas, 2013.08.13.) (1) fertilisation treatment; (2) N dosage; (3) SPAD value; (4) non-foliar fertilisation; (5) foliar fertilised; (6) mean; (7) LSD5%; (8) control (9) environment-friendly; (10) balance approach; (11) regional applied Trágyázási kezelés (1)

N-adag kg/ha (2)

A SPAD 502 klorofill méterrel a kifejlett leveleken végzett helyszíni vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a kukoricalevél klorofill-tartalma augusztusban a levéltrágyázott kezelések átlagában a műtrágyázás nélküli kontroll kezelésben 33,2 SPAD - érték volt. A kontroll kezelés klorofill-tartalmához viszonyítva a mérlegelvű Ntrágyázás (188 kg N/ha) statisztikailag igazolhatóan növelte (36,8) a levél klorofilltartalmát. A kisebb adagú N-trágyázás csak tendencia jelleggel eredményezett nagyobb klorofill-tartalmat. A N-trágyázási kezelések átlagában a levéltrágyázás nélküli és a levéltrágyázott kezelések között megbízható kezeléshatás nem volt kimutatható. A klorofill-tartalom mérési módszere megbízhatóságának teszteléséhez vizsgáltuk a kukoricalevél különböző részeinek – levélalap, levélközép, levélcsúcs – SPAD értékét, melynek adatait az 5. és 6. táblázatok tartalmazzák. Az adatok alapján megállapítható, hogy jelentős a különbség a kukoricalevél különböző részeinek klorofill-tartalma között. Így a klorofill-tartalom mérések csak akkor adhatnák megbízható eredményt, ha egy levélen több mérést végzünk a levél

81


különböző részein, és a levél klorofill-tartalmát ezen mérések átlageredményével jellemezzük. 5. táblázat. A N-trágyázás hatása a kukoricalevél klorofill-tartalmára (Szarvas, 2013. augusztus 13.) Trágyázási kezelés (1)

SPAD értékek levéltrágya nélkül (2)

Levélalap (3) Levélközép (4) Levélcsúcs (5) Kontroll (6) 38,5 32,5 29,3 Környezetkímélő (7) 43,0 36,9 32,8 Mérlegelvű (8) 44,1 38,0 32,4 Térségi (9) 41,0 34,9 29,5 Átlag (10) 41,6 35,5 31,0 Table 5. Effect of N-fertilisation on the chlorophyll content of maize leaf (Szarvas, 2013.08.13.) (1) fertilisation treatment; (2) SPAD value in non-foliar fertilisation treatment; (3) leaf base; (4) leaf meadle; (5) leaf peak; (6) control (7) environment-friendly; (8) balance approach; (9) regional applied; (10) mean 6. táblázat. A N-trágyázás és a levéltrágyázás hatása a kukoricalevél klorofill-tartalmára (Szarvas, 2013. augusztus 13.) SPAD értékek levéltrágyával (2) Trágyázási kezelés (1) Levélalap (3) Levélközép (4) Levélcsúcs (5) Kontroll (6) 38,5 34,0 29,0 Környezetkímélő (7) 41,8 35,6 25,8 Mérlegelvű (8) 41,1 34,9 30,1 Térségi (9) 43,2 36,3 29,9 Átlag (10) 41,1 35,2 28,7 Table 6. Effect of N-fertilisation and foliar fertilisation on the chlorophyll content of maize leaf (Szarvas, 2013.08.13.) (1) fertilisation treatment; (2) SPAD value in foliar fertilisation treatment; (3) leaf base; (4) leaf meadle; (5) leaf peak; (6) control (7) environment-friendly; (8) balance approach; (9) regional applied; (10) mean

4. A kukorica szemtermése A N-trágyázás és levéltrágyázás hatásának eredményei a kukorica szemtermésére a 7. táblázat adatai alapján értékelhetők. A 7. táblázat adataiból megállapítható, hogy a levéltrágyázott kezelések átlagában a műtrágyázás nélküli kezelésben a szemtermés 3,83 t/ha volt. A kontroll kezelés terméshozamához viszonyítva a környezetkímélő N-trágyázás (170 kg N/ha) szignifikánsan 0,8 t/ha-ral növelte a terméshozamot. A N műtrágyázott kezelések között megbízható terméshozam különbség nem mutatható ki. Száraz évjáratban a műtrágyázott kezelésekben a levéltrágyázás igen pozitív hatást igazolt, mert a szemtermést 13-19 %-kal növelte. Legnagyobb szemtermést (5,78 t/ha) a térségi szintű műtrágyázás a levéltrágyával együttesen adta. A N trágyázási kezelések átlagában a levéltrágyázás a szemtermést megbízhatóan növelte

82

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák 7. táblázat. A N-trágyázás és a levéltrágyázás hatása a szemtermésre, t/ha (Szarvas, 2013) Szemtermés t/ha (3) Átlag SzD5% Levéltrágyázás Levéltrágyázott (4) (5) nélküli (6) (7) Kontroll (8) 0 3,83 3,83 3,83 Környezetkímélő (9) 170 4,23 5,02 4,62 Mérlegelvű (10) 188 4,32 5,05 4,68 Térségi (11) 165 5,11 5,78 5,44 Átlag (4) 4,37 4,92 0,30 SzD5% (5) 0,48 Table 7. Effect of N-fertilisation and foliar fertilisation on the grain yield, t/ha (1) fertilisation treatment; (2) N dosage; (3) grain yield; (4) mean; (5) LSD5%; (6) non-foliar fertilisation; (7) foliar fertilised; (8) control (9) environment-friendly; (10) balance approach; (11) regional applied Trágyázási kezelés (1)

N-adag kg/ha (2)

Következtetések 

A környezetkímélő N-trágyázás (170 kg N/ha) a kukoricalevél friss tömegét és a levélterületet megbízhatóan növelte. A levéltrágyázás sem a levéltömeget, sem a levélterületet szignifikánsan nem befolyásolta.



A kisebb adagú N-trágyázás csak tendencia jelleggel, míg a mérlegelvű Ntrágyázás (188 kg N/ha) statisztikailag igazolhatóan növelte a levél klorofilltartalmát, míg a levéltrágyázás azt nem módosította.



A környezetkímélő N-trágyázás (170 kg N/ha) szignifikánsan 0,8 t/ha-ral növelte a terméshozamot. A N műtrágyázott kezelések között megbízható terméshozam különbség nem mutatható ki. Száraz évjáratban a műtrágyázott kezelésekben a levéltrágyázás igen pozitív hatást igazolt, mert a szemtermést 13-19 %-kal növelte.

Összefoglalás Szarvason 2008-ban, csernozjom réti talajon, négy N-trágyázási szinten (Kontroll: N0, Környezetkímélő: 170 kg N/ha, Mérlegelvű: 188 kg N/ha, Térségi: 165 kg N/ha) beállított műtrágyázási kísérletben, 2013-ban vizsgáltuk a N-trágyázás és a levéltrágyázás hatását a kukorica levéltömegére, levélterületére, a levél klorofilltartalmára és a szemtermés tömegére. A környezetkímélő N-trágyázás (170 kg N/ha) a kukoricalevél friss tömegét és a levélterületet megbízhatóan növelte. A mérlegelvű Ntrágyázás (188 kg N/ha) statisztikailag igazolhatóan nagyobb a levél klorofill-tartalmat eredményezett. A levéltrágyázás a levéltömeget, a levélterületet és a klorofill-tartalmat érdemben nem befolyásolta. A környezetkímélő N-trágyázás (170 kg N/ha) szignifikánsan 0,8 t/ha-ral növelte a terméshozamot. Száraz évjáratban a levéltrágyázás termésnövelő hatása érvényesült. Kulcsszavak: N-trágyázás, levéltrágyázás, kukorica

83


Irodalom Berzsenyi Z.:1988. A N- műtrágyázás hatása a kukorica növekedésének és növekedési jellemzőinek dinamikájára. Növénytermelés. 37.6:527-540. Berzsenyi Z.:1993. A N-műtrágyázás és az évjárat hatása a kukoricahibridek szemtermésére és Nműtrágyareakciójára tartamkísérletben az 1970-1991 években. Növénytermelés. 42.1:49-63. Csathó P.: 2003. Kukorica N-hatásokat befolyásoló tényezők vizsgálata az 1960 és 2000 között publikált hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán. Agrokémia és Talajtan. 52: 169-184. Csathó P.: 2004. A hazai agrokémiai iskolák kutatói által beállított NPK trágyázási szabadföldi kísérletek adatbázisának értékelése. Kézirat, MTA TAKI Debreczeni B- né, Szlovák S.:1985. A kukorica nitrogénfelvételének tanulmányozása 15-N jelzett műtrágyával. II. Magyar Növényvédelmi Kongresszus. MTA Szegedi Biológiai Központ. 7.2-4:11. Győrffy B.:1965. A kukorica tápanyagfelvétele. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Izsáki Z.: 2000. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazása a cukorrépa tápanyagellátásának rendszerében. Cukoripar. LIII. 4: 141-147. Izsáki Z.: 2008. Hatások és kölcsönhatások vizsgálata NPK műtrágyázási tartamkísérletben kukorica (Zea mays L.) jelzőnövénnyel. Növénytermelés. 57. 3: 275-289. Izsáki Z.: 2009. A tápanyag-ellátottság hatása a kukorica minőségére. Agrofórum. XVII. Extra 32: 44-49. Izsáki Z. Iványi I. Otta E.: 2011. Környezetkímélő agrotechnikák meghonosítása a talajvédelem érdekében. Őstermelő Gazdálkodók Lapja.15.2:41-43. Kádár I. – Márton L.: 2007/a. Búza utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 1969-2005 között. Növénytermelés. 56: 147-159. Kádár I. – Márton L.: 2007/b. Kukorica utáni kukorica trágyareakciója a mezőföldi OMTK kísérletben 19702006 között. Növénytermelés. 56: 307-319. Nagy J.: 2007. Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ruzsányi L.: 1974. A műtrágyázás hatása egyes szántóföldi növényállományok vízfogyasztására és vízhasznosítására. Növénytermelés. 23. 3: 249-258.

EFFECT OF NITROGEN SUPPLY ON THE CHLOROPHYLL CONTENT OF MAIZE LEAF AND THE GRAIN YIELD PODANI NIKOLETT – DR. IZSÁKI ZOLTÁN Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campus, Szarvas e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] Abstract Mineral fertilisation field experiment was established in 2008 on a chernozem meadow soil in Szarvas in a national experimental network to test the new environment- friendly and cost-saving fertiliser recommendation system elaborated by Research Istitute for Soil Science and Agricultural Chemistry and the Agricultural Research Institute of Hungarian Academy of Sciences. According to the principle of the new fertiliser recommendation system four fertilisation levels were applied as: control (unfertilised), environmentfriendly, balance approach and regional applied. The aim of the present work is to demonstrate the effect of N fertilisation and foliar fertilisation on the fresh mass, leaf area and chlorophyll content of maize leaf as well as the grain yield in 2013. The environment-friendly fertilisation (170 kg N/ha) significantly increased the fresh mass and leaf area of the maize leaf. The balance approach fertilisation level (188 kg N/ha) resulted in higher chlorophyll content in the maize leaf. The foliar fertilisation did not influence the fresh mass, leaf area and chlorophyll content of maize leaf. The environment-friendly fertilisation (170 kg N/ha) significantly increased the grain yield with 0,8 t/ha. In dry-season a grain yield increasing effect of the foliar fertilisation was observed. Keywords: N-fertilisation, foliar fertilisation, maize

84


II. A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAEK GAZDASÁGI CAMPUSÁBAN SZÜLETETT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK

85


A Gazdasági Campuson működő tudományos műhelyek A Régió és Identitás Hallgatói Kutató Műhely szervezetten 2007-től működik. Tevékenységének eddigi eredményeit négy, a Békés Megyei Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján végzett regionális kutatás, valamint a kari és az országos TDK mozgalomban való részvétel jelzi. A Műhely napi operatív munkájában két oktató vesz részt, vezetője: Bodnár Gábor tanársegéd. Az egyes projektek, vagy tehetségsegítő munka során rendszeresen csatlakoznak oktatók a team-hez, így adott időszakban akár 8-10 oktató is részt vesz a munkában. Az első megyei kutatás 2008-ban zárult ennek címe: „A differenciált vállalkozásösztönzés megalapozása Békés megyében (A Békés megyei vállalkozók körében végzett interjúk és kérdőíves fölmérés alapján”. A második 2009-ben fejeződött be a következő záró dokumentummal: „A vállalkozások versenyképességi helyzetének, innovációs és tőkevonzó képességének térségi különbségei Békés megyében”. A harmadik 2011-ben zajlott „A 21. század tudományos és társadalmi kihívásaira adható, a Békés megyei adottságokra épülő válasz lehetőségeinek elemzése” - a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és SZIE Gazdasági Karának együttműködése keretében. Míg a negyedikre 2012-ben került sor az „A-B EXPO - Közös EXPO, közös PIAC Gazdasági és kereskedelemélénkítés Arad és Békés megyékben” című projekt részét képező „Fenntartási és Üzemeltetési Stratégia” kidolgozásával. Mind a négy kutatási zárójelentést a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács eredményesnek, hasznosnak értékelte. Továbbá a műhely sikeresen pályázott a Nemzeti Tehetségprogram több pályázatára. Ezek során megvalósításra került a jelenlegihez hasonló tehetségsegítő program, mely igazán sikeresnek bizonyult a Karon. A Társadalomtudományi Műhely vezetője Kölcseyné Balázs Mária. A műhely eddigi tudományos tevékenységeihez a Kutatásmódszertan tárgy oktatása során is igyekeznek tényleges kutatásokba bekapcsolódni, ez biztosítja a hallgatók számára a gyakorlati kutatási lehetőséget, ami kedvet, motivációt adhat az önálló TDK tevékenységekhez is. Korábban végeztek egy csoporttal kérdőíves kutatást a Békés Megyei Hírlap részére, olvasói elégedettséget vizsgáltunk (kérdőív összeállítása és a lekérdezés volt a feladatunk, a feldolgozást már ők végezték). 2013-ban megkezdtünk egy kutatást együttműködve a Csabagyöngye Kulturális Központtal, a „TÉKA” – TUDÁS, ÉLMÉNY, KÖZÖSSÉG, ALKOTÁS A CSABAGYÖNGYE KULTURÁLIS KÖZPONTBAN” TÁMOP-3.2.3.B-12/1-20130001 projekt keretében. Társadalomtudományi Műhelyt indítottunk a hallgatóknak. Olyan érdeklődő hallgatók számára biztosítunk műhelymunkát, akik érzékenyek a helyi társadalom folyamatai, működése tekintetében, érdekli őket, hogy a vándorlás-migráció 86


mögött milyen motivációk húzódnak meg, milyen az ifjúsági korosztály közérzete, illetve hogy milyen attitűddel él ez a korcsoport Békéscsabán. Az Üzleti Intelligencia Tudományos Műhely vezetője Dr. Simon Sándor. A hallgatók a műhely létéről általában a tanítási órákon értesülnek először. A műhelyhez kötődő kollégák felhívják rá a figyelmet, és az érdeklődő hallgatók számára segítenek a megfelelő kutatási témakör kiválasztásában. A hallgatói-oktatói kutatómunka részleteit a műhely nem akarja szabályozni, az megmarad a két fél szabad munkaszervezésében. A műhely elsősorban támogatni szeretné e tevékenységet tudományos kapcsolatrendszerével, esetleges infrastrukturális hátterével és érdekképviseleti fellépésével. A tudományos műhely klasztertagként részt vesz a „DAOP 1.2.1.-11, Vállalati együttműködések és klaszterek támogatása” című pályázat tartalmának megvalósításában 2012 novemberében a SZENT ISTVÁN EGYETEM KUTATÁSI KATALÓGUS 2011 készítésekor kutatási projektötletet készített a műhely “Csoportmunka alkalmazás a mobilfelhőben” címmel.

87


FOGYASZTÁSI, ÉS MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK ELEMZÉSE A MAGYAR LAKOSSÁG KÖRÉBEN (kérdőíves felmérés alapján) 1

BODZSÁR ADRIENN – GÖDÖR ZSUZSANNA 1

2

Békés Megyei Önkormányzat, végzett közgazdász hallgató, [email protected] 2 SZIE GAEK, főiskolai adjunktus, [email protected]

Bevezetés Napjaink meghatározó társadalmi-gazdasági kérdéseinek egyike a világ népességének növekedése. az emberek életszínvonala, annak differenciái. Ezek szorosan kapcsolódnak a fogyasztói társadalomról, a környezetszennyezésről, a fenntartható fejlődésről folytatott vitákhoz. A fogyasztás témája ezért is aktuális, mivel összekapcsolódik a környezetvédelemmel, így a fenntartható fejlődéssel, amely az Európa 2020 növekedési stratégia egyik kulcsszava. A megtakarítás pedig a 2008-as világválság után még fontosabbnak látszik. Ezért tartottuk lényegesnek egy saját kutatás elvégzését, amelyben a fogyasztási és megtakarítási szokásokról kaptunk képet. Irodalmi áttekintés A közgazdaságtan tudományában a mikro- és makroökonómia részeként egyaránt fontos szerepet játszik a fogyasztás és a megtakarítás. Az emberek fogyasztásáról különböző elméletek és modellek születtek (Mankiw, 2005). Makroszinten meghatározó jelentőségű a keynes-i fogyasztás és megtakarítás modellje. A háztartások bekapcsolódnak a gazdaság vérkeringésébe, létfontosságúak a gazdasági környezetben. Az egyes háztartásoknak különböző gazdasági szerepei vannak. A megtermelt jószágok végső fogyasztói, azaz jövedelem felhasználó szerepük van. (Farkasné és Molnár, 2007) Jövedelmük bizonyos hányadát megtakarításra fordítják, amely hitelkínálatot realizál. A háztartások biztosítják a gazdaság munkaerejét, és háztartási vagyonuk egyben a nemzeti vagyont is alkotják. A fogyasztást a háztartáson belül történő alapvető gazdasági tevékenységnek tartják. A fogyasztói döntések többsége, mint például a jövedelem felhasználásának mikéntje, a háztartások szintjén zajlik. Néhány kutató (Mary Douglas, Baron Isherwood és Pierre Bourdieu) a fogyasztást kulturális és csoportfüggő jelenségként közelítette meg. Az ő munkájuk vezette tulajdonképpen a történészeket a fogyasztás társadalomtörténethez való közelítéséhez. Szerintük azért van igényünk különböző javakat birtokolni, mert minden meglévő terméknek saját társadalmi jelentése van. Anyag és módszer Primer kutatási módszerként a kérdőíves felmérést választottuk, ehhez saját kérdőívet készítettünk. Összesen 167 kérdőív került kitöltésre, ezek mindegyike értékelhető volt. A megkérdezettek köre a 18 éven felüli felnőtt lakossághoz tartozott. A kérdőívvel azt vizsgáltuk, hogy az emberek jövedelmük függvényében milyen arányban költenek fogyasztásra, illetve takarítanak meg. Ha megtakarítanak, azt milyen célból és jövedelmükhöz képest milyen arányban teszik? A kutatás megkezdésekor az alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg. 88


1. hipotézis: Az egyének, a háztartások többsége jövedelme növekedésével előtérbe helyezi a megtakarítást. 2. hipotézis: Az emberek kevéssé törődnek azzal, hogy folyamatosan kövessék bevételeik és kiadásaik változását. 3. hipotézis: A 2008-as gazdasági válság után megváltozott az emberek viszonya a hitelfelvételhez. A minta bemutatása A kérdőívet 37 férfi és 130 nő töltötte ki, 26% a legfiatalabbak csoportja, 17% a 2529évesek közé tartozik. A 30-39 évesek aránya 18%, a 40-49 év közötti korosztályé 23%. A válaszadók 11%-a az 50-59 éves és 5%-a a 60 év feletti korosztályhoz tartozik. Vizsgáltuk a válaszadók egy főre jutó havi nettó jövedelmét. Jelentős volt a 60 e Ft alatti jövedelemmel rendelkezők aránya (23%). Az összes válaszadó közel fele (46%) 60 és 120 e Ft közötti havi jövedelmű. A 120 és 220 e Ft közötti jövedelemmel rendelkezők aránya 23%, ennél magasabb jövedelmű 8%. Figyelemre méltó, hogy 2013-ban az egy főre számított létminimumérték 60e Ft felett volt, vagyis a válaszadók közel negyede nem érte el ezt a szintet. A 167 kérdőívből 126-ot békés megyei lakosok töltöttek ki. A kitöltők 32%-a 2 fős háztartásban él. Ez követi a 3 (28%), illetve a 4 fős (23%) háztartások száma, a 8%-uk ennél több, 9% pedig 1 fős háztartásban él. A fogyasztással kapcsolatos válaszok elemzése Kapcsolatot kerestünk a válaszadók egy főre jutó jövedelme, a háztartás típusa és az alapvető termékekre költött pénzmennyiség között. Ennek alapján a következőket állapítottuk meg. A válaszadók 42%-a 30 és 50e Ft között költ élelmiszerre, ruhákra és tisztítószerekre. 30e Ft alatt, valamint 50 és 70e Ft között a válaszadók egyaránt 25%-a költ ugyanerre. Legkevesebbet költenek ezekben a termékkategóriákban az egy fős háztartások és az alacsonyabb egy főre jutó jövedelmi szintűek. A válaszadók 14%-a 70 ezer Ft felett költ. Ez az idősebb és a nagyobb háztartási létszámú csoport. 30 ezer Ft alatt

14%

23%

21%

30 ezer - 50 ezer Ft

18%

8%

50.001 - 70 ezer Ft

42%

Nem költ lakhatásra

41%

50 ezer Ft alatt

50 ezer - 100 ezer Ft

70 ezer Ft felett

33%

100 ezer Ft felett

1. ábra A válaszadók megoszlása az alapvető 2. ábra A válaszadók megoszlása havi termékekre vonatkozó kiadásaik havi összege alapján lakhatási költségeik szerint Figure1: Distribution of respondes by the monthly sum spent ont he basic products Figure2: Distribution of respndes by their mnthly sum spent on housing costs

Elemeztük az egyes korosztályok és a lakhatásra (lakbérre és lakáshitel-törlesztésre) költött pénzmennyiségeik közötti kapcsolatot (2. ábra). A felmérés szerint a válaszadók 41%-a nem költ pénzt erre a célra. Ez a legfiatalabb és a legidősebb korosztályra jellemző a leginkább. A válaszadók 33%-a 50e Ft alatt, negyede több, mint 50e Ft-ot

89


költ ilyen célra. A legnagyobb arányban a 30-39 éves korosztály költ lakhatásra, közülük több mint a felének (57%) van lakáshitele. Elemeztük a háztartások típusa és a közüzemi számlákra, közös költségre költött pénzmennyiségek közötti kapcsolatokat. Megállapítható, hogy a válaszadók 29%-a 30 e Ft alatt, 50%-a 30 és 50e Ft között költ erre a célra. A legtöbbet, 50e Ft felett a 3-4 fős háztartások költik, ők a válaszadók 21%-át képezik. Összevetettük a válaszadók egy főre jutó havi jövedelmét fogyasztási költségeik megoszlásával (1. táblázat). A válaszadók többsége alapvető termékekre, valamint közüzemi számlák és közös költség kifizetésére 30 és 50e Ft között költ. A válaszadók nagy része fiatal életkora miatt még nem rendelkezik lakáshitellel, illetve nem maga fizeti lakhatási költségeit. Ezen túl, a megkérdezettek minden jövedelmi kategóriában a legnagyobb arányban 50e Ft alatt költenek lakhatásra. 1. táblázat: A háztartások fogyasztási kiadásai különböző 1 főre jutó havi jövedelem esetén Egy főre jutó havi nettó jövedelem/ Fogyasztás költsége/ Monthly net income / capita Costs of consumption 0- 60e Ft 60 – 120e Ft 120 – 220e Ft 220e FtAlapvető termékek/Basic products 0-30 e Ft 38% 18% 21% 8% 30 - 50 e Ft 46% 42% 39% 38% 50e - 70 e Ft 13% 27% 16% 31% 70e Ft 3% 13% 24% 23% Összesen/ Sum 100% Lakhatás/Housing 0-50 e Ft 33% 32% 34% 31% 50 - 100 e Ft 16% 21% 18% 8% 100 e5% 7% 8% 23% Nem költ lakhatásra/ 46% 40% 40% 38% Don’t spend on housing Összesen 100% Közüzemi számlák, közös költség/ Utility bills 0-30 e Ft 26% 31% 32% 23% 30 - 50 e Ft 51% 45% 58% 46% 50e – 70e Ft 20% 17% 8% 23% 70e3% 7% 2% 8% Összesen/Sum 100% Table1: Consumption expenses by the monthly incomes

A szabadidő eltöltése A válaszolók 11%-a nem költött az elmúlt fél évben szórakozásra. A legtöbben könyvre (48%) költöttek, de nagy volt a mozizás (46%), valamint az újságok és folyóiratok (43%) iránti kereslet is. Sokan költöttek még sportra, fesztiválra és koncertre is, de múzeumra a legkevesebben. Az egyéb kategóriában kirándulásokat, baráti összejöveteleket, képzéseket, étterembe járást említettek a válaszadók. A válaszadók 32%-a évente egyszer sem megy el pihenni családjával, amely véleményünk szerint veszélyeztetheti egészségüket. Ez az 1, illetve a 2 fős háztartásokat jellemzi a legjobban. A 3. számú ábra mutatja a további pihenési gyakoriságokat.

90


3. ábra Évente hányszor pihen? Figure3: How many times do you go on holiday? None, One time, Twice, 3-5 occasion, More

A válaszadó háztartások mindössze 10%-a, jórészt az idősebb generáció tagjai, nem rendelkezik okos telefonnal. Más korosztályokban nagyon elterjedt, a korosztályok között nincs jelentős különbség. A megkérdezettek csupán 2%-a nem rendelkezik televízióval. A mintában szereplő háztartások számítógép ellátottsága jónak mondható, mindössze 3 háztartásban (2%) nincs sem asztali, sem hordozható számítógép. Érdekesség, hogy nem az idősebb korosztályt reprezentáló háztartásokról van szó. Azoknak, akiknek nincs asztali számítógépük (44 fő), van legalább egy laptopjuk. A számítógépekhez kapcsolódó néhány cikk esetében pedig elmondható, hogy legalább egy nyomtató és ugyanennyi szkenner megtalálható a háztartások több mint felében (66 és 53%-ában). A háztartások több mint fele rendelkezik autóval, negyede nem. Előbbi az idősebb, utóbbi a fiatalabb korosztályra jellemző. A háztartások ötödének van két autója. Ezek a háztartások nagyobb létszámúak, mint az egy autóval rendelkezők. A megtakarítással kapcsolatos válaszok elemzése A válaszadók több mint fele, 63% rendelkezik megtakarítással, 37% nem. A megtakarítással rendelkezők 39%-a egy, 24%-a két, 17%-a három féle megtakarítással rendelkezik. A 4. ábrán látható, hogyan alakult az egyes megtakarítások, befektetések aránya. A válaszadók jelenleg legnagyobb arányban (33%) készpénzben tartják megtakarított pénzüket. A válaszadók közel negyede, 23%-a lakás-takarékpénztárba fizetett be. Ezután következnek a befektetési/megtakarítási számlára (20%) történő és a nyugdíjpénztári befizetések (19%). Elmondható, hogy jelenleg a háztartások nagy része a biztonságosabb megtakarítási, befektetési formákat választja. Az egyéb kategóriában a föld és a lekötött bankbetét jelent meg. 4. ábra A megtakarítások, befektetések formái Figure4: The forms of savings and investments none, buiding society savings, pension funds, health funds, bonds and shares, state bonds, savings investments accounts, cash, foreign currency, gld ad coins, real estate, other

A következő két ábrán (5. és 6.) a megtakarítással rendelkezők vagy nem rendelkezők megoszlását mutatjuk be havi jövedelmük szerint. Minden jövedelmi szinten vannak megtakarítók. Természetesen minél nagyobb a jövedelem, annál inkább tudnak az emberek megtakarítani. A megtakarítók 13%-a a legalacsonyabb jövedelmű háztartások 91


közé tartozik. A megtakarítással rendelkezők 46%-ának az egy főre jutó jövedelme 60120e Ft közötti. A 120e-220e Ft havi jövedelemmel rendelkezők 84%-a, a két legfelső jövedelmi szinthez tartozó háztartások 85%-a takarít meg. A megtakarítani nem tudók 41%-ának jövedelme 60 eFt alatti, közel fele 60-120 e Ft-os jövedelmi szinthez tartozik. 9% 2%

13%

60 ezer Ft alatt

10% 3%

30%

46%

60 ezer Ft alatt

41%

60 ezer 120 ezer Ft

46%

60 ezer 120 ezer Ft 120.001 220 ezer Ft 220.001 350 ezer Ft

5. ábra A megtakarítással rendelkezők megoszlása 6. ábra A megtakarítással nem rendelkezők a 1 főre jutó havi jövedelmük szerint megoszlás1 főre jutó havi jövedelmük szerint Figure5: The distribution of savers by their monthly incomes Figure6: The distribution of non savers by their monthly incomes

A 7. ábrán a különböző jövedelmi szinten élő háztartások megtakarításait mutatjuk be megtakarítási formák szerint. Érdekes, hogy az összes jövedelmi kategóriában magas a készpénzben történő megtakarítás. Feltűnő, hogy a legalsó jövedelmi kategóriában elhanyagolható a lakás-takarékpénztári befizetés, amely viszont a többi jövedelmi szinten jelentős. A befektetési/megtakarítási számla legnagyobb arányban a legmagasabb jövedelműeknél jelentkezik.

7. ábra Az egyes jövedelmi szinten élők jellemző megtakarítási formái Figure7: Forms of savings at the different level of incomes health funds, building society savings, pension funds, savings investments accounts, cash

Rákérdeztünk a megtakarítási célokra is. A kapott válaszok alapján a következő rangsor alakult (2. táblázat). Függetlenül attól, hogy a válaszadóknak van-e megtakarítása vagy nincs, az első három helyen ugyanazokat a célokat találjuk. Ezt követően figyelhető meg különbség. A megtakarítással rendelkezők előbbre sorolták a nyugdíjjal, az utazással és az egészségügyi problémák fellépésével kapcsolatos célokat a megtakarítással nem rendelkezőkhöz képest. Míg utóbbi csoport tagjai a munkahelyi elbocsátástól való félelmet rangsorolták előbbre. Az autóvásárlás mindkét csoportban a 8. helyen, az egyéb ingatlan és ingóság az utolsó helyen szerepelt.

92


2. táblázat: Mire tesz/tenne félre? Rangsor

Van megtakarítása/Having saving Nincs megtakarítása/Without saving 1. Váratlan kiadás 2. Lakásvásárlás, lakásfelújítás 3. Saját/gyermek/unoka tanulmánya 4. Nyugdíj-előtakarékosság Munkahelyi elbocsátás 5. Utazás Nyugdíj-előtakarékosság 6. Egészségügyi problémák Utazás 7. Munkahelyi elbocsátás Egészségügyi problémák 8. Autóvásárlás 9. Egyéb ingatlan és ingóság Table2: What is your purpose of saving? 1.-unexpected expenditure, 2.-Buying, renovating house, 3.-Educating itself, child, grandchild, 4.- Pension savings/Redundancy, 5.- Travelling/Pension savings, 6.- Health probles/Travelling, 7.- Redundancy/Health problems, 8.- Buying a new car, 9.- Other immovables and movables

A 8. ábra bemutatja, hogy a válaszolók mennyire tartják fontosnak az egyes célokra történő megtakarítást. A saját/gyermek/unoka tanulmányaira történő megtakarítást tartják a legfontosabbnak. Ezután következik a váratlan kiadásokra történő megtakarítás, a harmadik helyen a nyugdíj-előtakarékosság szerepel. Ezután a munkahelyi elbocsátástól való félelem, kevéssel ezután a lakásvásárlás, és felújítás következik. Az egészségügyi problémák fellépése miatti félelem a 7. helyen található.

8 ábra Mennyire tarja fontosnak az alábbi célokra történő megtakarítást? Figure8: The degree of importance of the saving forms Redundancy, Buying and renvating houses, Buying ther properties, Educating itself, own child, Pension saving, Health saving, Unexpected expenditures, Buying a car, Buying other movabler, Travelling

Fontos kérdés, hogy mekkora a havonta megtakarított összeg a háztartásokban. A 9. ábra alapján a megkérdezettek 38%-a nem takarít meg jelenleg. A válaszadók 20%-a 10e Ft alatt tud félretenni havonta, 10 és 25e Ft között tudnak a legnagyobb arányban tartalékolni (23%). Csak 10%-tud 25 és 50e Ft között, 9% 50e Ft felett megtakarítani. Érdekelt minket, milyen okok miatt nem rendelkeznek megtakarítással. A válaszok megoszlását a 10. ábra tartalmazza. Pozitív, hogy a „Nem látom értelmét félretenni” opciót senki sem jelölte. Elgondolkodtató, hogy a válaszolók többsége, 65%-a gondolta, hogy jövedelme kevés a megélhetéshez,és 24% inkább feléli, amit félre tudna tenni.

93


10% 3%

23%

6%

38%

20%

Nem tudok félretenni. 1 - 10 ezer Ft 10.001 - 25 ezer Ft 25.001 - 50 ezer Ft 50.001 - 75 ezer Ft 75 ezer Ftnál többet

Jövedelmem kevés a megélhetésh ez i s.

24% 11% 65%

Kev eset tudnék fél retenni, ezért i nkább fel élem.

9. ábra A megtakarítás összege 10. ábra Miért nem rendelkezik megtakarítással? Figure9: The sum of savigs Figure10: Why don’t you able t save? My income is not enough to make ends meet, I can’t save enough thus I rather spend it

Feltételezett jövedelemnövekedés hatása a fogyasztási és megtakarítási döntésekre Havi kétszeresre nőtt feltételezett jövedelem esetén a válaszadók nagy arányban (80%) megtakarítanának. A tartós javak (44%) és az utazás (43%) is szerepelnek célként. Ezután következik a hiteltörlesztés 28%-kal. A hitellel rendelkezők 57%-a fordítaná hiteltörlesztésre (is) az összeget. Azok közül, akik nem törlesztenék hitelüket, 81%-uk megtakarításra (is) fordítaná az összeget. Ez biztató jelnek mondható, bár valószínű, hogy a nagyobb költségű hitel törlesztésével/kifizetésével többet spórolhatnának jelenleg a rendkívül alacsony jegybanki alapkamat miatt. Hasonló arányban költenék megnövekedett jövedelmüket szórakozásra (14%) és nem tartós javakra (12%). Fogyasztásra, nem tartós javakra…

12%

Tartós javakra költeném.

44%

Utazásra költeném.

43%

Hiteltörlesztésre költeném.

28%

Szórakozásra költeném.

14%

Megtakarításra költeném.

80%

Egyéb

5% 0%

20%

40%

60%

80% 100%

11. ábra A jövedelemnövekmény elköltési módja feltételezett kétszeres jövedelem esetén Figure11: The hypotetical spending in case of double income On consuption, on goods, on trvelling, ont repayment of credits, on entertaiment, on savings, other

Vizsgáltuk, hogy a feltételezett kétszeresére nőtt jövedelemből mennyit tennének félre. A legtöbben (35%) jövedelem növekmény felét félretennék. A teljes összeget 7% tenné félre, 2% nem fordítaná megtakarításra. Utóbbiak közül néhányan hiteltörlesztésre, mások gyermekeik támogatására, utazásra és tartós javakra költenék. Felsoroltunk néhány állítást, amelyről a kitöltőknek el kellett dönteniük, hogy mennyire igaz rájuk. A 3. táblázat adatai alapján a válaszadók 75%-a előre takarékoskodik 94


hitelfelvétel helyett. A 2. állítás válaszai szerint is megállapítható, hogy a válaszadók jelenleg óvakodnak a hitelfelvételtől. A megkérdezettek 44%-a folyamatosan követi bevételei és kiadásai alakulását. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy nem költ többet fogyasztásra a környezetükben élőkhöz képest. A megkérdezettek 34%-a érzi azt, hogy közepesen, illetve annál kicsit jobban tájékozott a pénzügyekben. 3. táblázat: Mennyire igazak Önre a különböző állítások? Állítások/Statements 1 2 3 4 5 1. A régi háztartási cikkeket folyamatosan újra cserélem. 23% 20% 28% 13% 17% 2. Kisebb tartós termékek vásárlására előre félreteszek, 62% 12% 19% 2% 5% nagyobb dolgok vásárlására hitelt veszek fel. 3. Többet költök fogyasztásra, mint mások a 32% 38% 24% 4% 2% környezetemben. 4. Inkább hitelt veszek fel, mint előre takarékoskodok. 75% 15% 7% 2% 1% 5. Csak megtakarításból vásárolok tartós termékeket. 12% 14% 24% 23% 27% 6. Jól be tudom osztani a pénzem. 5% 8% 33% 27% 28% 7. Tájékozott vagyok a pénzügyekben. 7% 11% 34% 34% 14% 8. Folyamatosan követem bevételeim és kiadásaim 5% 9% 15% 27% 44% alakulását. Table3: How much do you feel these statements are true regarding you? 1.- I keep change my househoold gooods for a better one, 2.- For buying any small goods, I make a saving, for buying bigger goods I take a loan, 3- I spend more on consumption than others, 4.- I rather take a loan than make savings, 5.- I only buy goods by savings, 6 – I can hold my money well, 7.- I am well informed about finance, 8.- I keep looking after my incomes and expenditur

Rákérdeztünk arra is, hogy milyen hitellel rendelkeznek jelenleg, illetve, hogy hitelfelvételkor rendelkeztek-e önerővel. Feltételezéseink ellenére a kitöltők több mint felének, 52%-ának nincs hitele. Ezek közül 58% a 30 év alatti, 14% a 30 és 40 év közötti, 16% a 40-49, illetve 5% az 50-59 éves korosztályhoz tartozik, további 7%-a 60 év feletti. További pozitívumként jelenik meg, hogy a hitellel rendelkezők 71%-a rendelkezett önerővel hitelfelvételkor. Következtetések A kérdőívek elemzése során a hipotéziseim az alábbiak szerint igazolódtak: Az 1. hipotézis, miszerint az egyének, a háztartások többsége jövedelme növekedésével előtérbe helyezik a megtakarítást, igaznak bizonyult. A feltételezett jövedelemnövekmények esetén a válaszadók jelentős része gondolta úgy, hogy az összeg egy részét megtakarításra és hiteltörlesztésre fordítaná. A 2. hipotézis, miszerint az emberek kevésbé törődnek azzal, hogy folyamatosan kövessék bevételeik és kiadásaik változását. hamisnak bizonyult. A megkérdezettek közel háromnegyede önértékelése során négyest és ötöst adott magának arra az állításra, hogy bevételüket és kiadásukat folyamatosan követik. Végül a 3. hipotézis, miszerint a 2008-as gazdasági válság után a magyar lakosságnak megváltozott a hozzáállása a hitelfelvétellel kapcsolatban, igaznak bizonyult. A válaszadók félnek a hitelfelvételtől. Ez több esetben, konkrét válaszokkal támasztható alá, amelyekben az emberek többsége a hitelfelvételt negatív tényként kezelte. Másrészt pedig onnan látható, hogy a válaszadók 52%-a nem rendelkezik hitellel.

95


Összefoglalás A fogyasztással kapcsolatos elemzésekből megmutatták, hogy a válaszadók fogyasztási kiadásai hogyan alakultak jövedelmük viszonylatában. Fény derült arra, hogy alapvető termékekre és lakásfenntartásra hasonlóan költöttek az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek. Ez igencsak elgondolkodtató, utóbbiaknak így nagyobb összegű szabadon elkölthető jövedelmük marad. A megtakarítással kapcsolatos elemzések során látható volt, hogy a válaszadók több mint fele rendelkezik megtakarítással, viszont 39%-uknak „csak” egyféle megtakarítása van. A megtakarítási formákkal kapcsolatban negatívum hogy sokan tartják készpénzben megtakarításaikat. Bemutattuk, hogy a válaszadók mennyire tartják fontosnak az egyes célokra történő megtakarítást. A különböző feltételezett jövedelemnövekmények esetén megfigyelhető volt a válaszadók pénzhez való viszonya is. Az eltérő jövedelem növekedések esetén is ugyanaz a három tétel állt az első helyeken: a megtakarítás, a tartós javak vásárlása és az utazás. A hipotézisek alapján elmondható, hogy a megkérdezettek tudatosak a fogyasztásban és tájékozottak a pénzügyek, a megtakarítások terén. Ez mindenképpen pozitív tény, elősegíti a hatékonyság növekedését a gazdasági szereplők döntéshozatali folyamataiban. Kulcsszavak: jövedelem, fogyasztás, megtakarítás Irodalom Bod P. Á. (2006): Közgazdaságtan, Aula Kiadó, 325p Bódy Zs. (2008): A vásárlás és a történészek. A fogyasztás története a politikatörténet, a gazdaságtörténet és a társadalom/kultúrtörténet metszéspontján a német nyelvű történetírásban, Múltunk c. Politikatörténeti folyóirat, LIII. évf. 3. szám Callahan, G. (2007): Közgazdaságtan hús-vér embereknek, Edge 2000 Kft, 266p Farkasné F. M. – Molnár J (2007): Közgazdaságtan I. DEAgrár- és Műszaki Tudományok Centruma, 274p Gerhard P. – Koltai G. (2008): A fogyasztás társadalomtörténete, Múltunk, LIII. évf. 3. szám Gyáni G. (2008): A fogyasztás forradalmától a fogyasztói társadalomig. Múltunk LIII. évf. 3. szám Hunyady Gy. – Székely M. (2003): Gazdaságpszichológia, Osiris Kiadó, 833p Kiyosaki, R. (2000): A Cash-flow négyszög, Bagolyvár Könyvkiadó, 249p Korpusz S. (2006): Ilyen a pénz, Colorcom Media Kft., 263p Mankiw, N.G. (2005): Mikroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest.. Mihályi P. (2013): A magyar gazdaság útja az adósságválságba 1945-2013, Corvina Kiadó Kft., 206p Misz J. (2007): A makroökonómia alapjai, Zsigmond Király Főiskola és a L’Harmattan Kiadó, 224p Simanovszky Z. – Czagány L. (1999): Bevezetés a közgazdaságtanba, TRI-MESTER, 214p Valuch T. (2008): Csepel bicikli. Caesar konyak. Symphonia. Trapper farmer. A fogyasztás és a fogyasztói magatartás változásai a szocialista korszakban, Múltunk, LIII. évf. 3. szám

Analysis of the habits of consumption and saving amoung the hungarian inhabitants Abstract This study presents the features of consumption and saving among the hungarian households. The survey based on a questionnaire, that was created specialy for this study. The questionnaire next to others contained questions about the forms of excise expediture, the amount and forms of savings. Also it highlights the differencies of the different incomes in consumption and savings. Keywords: income, consumption, savings

96


EGY KÖZÖSSÉGI OLDALON INDULT KEZDEMÉNYEZÉS - A CSIGABIGA BABABÖRZE RENDEZVÉNY ÉLETÚTJA 1

NAGY MARIANN ÉVA – KÖLCSEYNÉ BALÁZS MÁRIA 2

I.

2

1 e-mail: [email protected] Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, 5600 Békéscsaba, Bajza u.33., e-mail: [email protected]

Bevezetés

Kutatásomban az egyre jobban kedveltté váló „baba börzék” szerepét vizsgálom a mai családok életében, kiemelve a lakhelyemen – Békéscsabán – megrendezésre kerülő rendezvényeket. A neves börzék közül az általam szervezett Csigabiga Bababörze fejlődését, e rendezvénysorozat mögött álló internetes csoport kialakulását és életét mutatom be bővebben, mint a Békés megyei anyák fogyasztási szokásaiban meghatározó virtuális és a valóságban is létezővé vált közösséget. A tanulmányom alapját a túlnyomóan 26-35 év közötti, főként nők által kitöltött (nők: 95%, férfiak: 5 %) anonim online kérdőív képezi. Az összes válaszadó (122 fő) börzéken való részvétel gyakoriság tekintetében: 67 % gyakran, 53 % néha, 2 % soha nem látogat ilyen típusú rendezvényt. Rákérdez vagyoni és családi helyzetükre, a börzéhez kötődő vásárlási szokásaikra, a békéscsabai rendezvényekre, azok pozitívumaira és negatívumaira, és a rendezvények felé támasztott elvárásokra. Saját tapasztalataimat és élményeimet szeretném megosztani a tanulmány olvasójával, hogy hogyan nőtte ki magát egy napjainkban sokak által rendszeresen használt közösségi oldal csoportja olyan rendezvény sorozattá, mely próbál egyedi és másnak lenni a piacon lévő társai mellett anyagi haszonszerzés nélkül. 67

70 60 50

35

40 30 20 10

9 2

3

0

0 16-25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56-65 év 65 felett

nők

férfiak

1.ábra. Nemek eloszlása a kutatásban résztvevők közt Figure 1. Gender distribution among the participants of research

97


II.

”Könnyebb etetni, mint öltöztetni!” – Fogyasztási szokások gyermekruházatra vonatkozóan

A gazdasági válság rákényszerítette a többtagú családokat arra, hogy ahol tudnak, spóroljanak. Ez leginkább a nyaraláson és az öltözködésen keresztül kivitelezhető. A viselet terén a gyermekruházat használata jelentősebb a felnőtt ruházattal szemben. Gyakoribb a méretváltás a gyermek életének kezdetén, az úgynevezett „növekedésrobbanásoknak”1 köszönhetően 2-3 hét alatt is szükségessé válhat a teljes ruhatárcsere, ami nem kis anyagi vonzattal jár. A szakkönyvek alapján egy egészségesen fejlődő csecsemő az első életéve végére a születési súlya háromszorosát, magasságának kb. másfélszeresét éri el.2 Ez a fejlődés rendszeres kiadást jelent a szülők számára. Míg anyáink korában a testvérek egymásról örökölték az öltözéküket és óvták az, hiszen nem volt pénz újra, addig a mai gyerekek kevésbé vigyáznak felsőruházatukra, így a családok kevésbé is tudják hasznosítani az a következő gyermeknél, és van, akiknél ez a kiadás jelentős problémát okozhat havi rendszerességgel. A folyamatos áremelkedések és az egyre növekvő kiadások jelentős terhet rónak a családokra. Rendszeressé vált a jobb minőségű használtruha vásárlása a sokak számára megfizethetetlen, új ruhákkal szemben. A fő kérdés továbbra is, hogy hol juthatnak hozzá olcsó, de színvonalas viselethez a háztartások. A lehetőségek több formáját is vizsgálom a következőekben. 1. Használtruha kereskedések Az import – főleg angol, ír, holland és német – használtruhákkal foglalkozó cégek térhódítása egyre növekszik napjainkban. Sorra nyílnak az újabb és újabb turkálók a környezetünkben. A piac nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően ezekben az üzletekben alacsony árakon lehet hozzájutni a márkás darabokhoz, nem csak felnőtt, hanem gyermekruha tekintetében is. A kiskeresetűek árigényeit azonban szinte csak a szezon vagy hónap végi leárazások alkalmával közelítik meg. Erre reagálva a nagyobb multinacionális cégek (pl.: TESCO, LIDL, stb.) és ruhaboltok rendszeres akciókkal, leárazásokkal és kiárusításokkal próbálják bevonzani a vásárlókat és közben növelni bevételüket. Vannak azonban olyan családok, akik még ezeket az árakat sem engedhetik meg maguknak, így ők azokat az alkalmakat keresik, ahol fillérekért vehetik meg a gyermekük ruháit. A kis pénztárcára szabott üzletek ritkán rendelkeznek jó minőségű készlettel, többnyire hibás, foltos ruhadarabokat árusítanak. 2. Gyerekruha bizományi boltok A már nem használt ruhákat adják be viszonteladásra a családok – így jelenik meg a másik szerep, az eladó – s ezeket bárki megvásárolhatja viszonylag olcsón. A legnagyobb hátránya az effajta kereskedésnek, hogy az üzlethelységet működtető vállalkozónak is a fennmaradás és az anyagi haszonszerzés a célja, így bizományba vételre csak nagyon alacsony áron hajlandó. Ebből következik, hogy igaz a vásárló 1 2

Orvosi és védőnői szófordulat: A gyermek testmagasságának hirtelen bekövetkező növekedése. Születéstől kétéves korig (Pátria Nyomell. Fiúk: C.3341–46/a r.sz., leányok C.3341–45/a r.sz. /1988-tól/)

98


kedvezményesen jut a használt ruhához, de a másik fél, a tényleges eladó nem jár igazán jól. Emellett a bizományba vett áru kifizetése csak az eladást követően történik meg a vállalkozó részéről, így akár több napba, hétbe, akár hónapba is telhet, mire pénz keletkezik belőle. 3. Virtuális közösségek – egy új eladási forma Napjainkban teret hódítanak a világhálón létező közösségi oldalak. Az emberek egyre jobban igénylik a napi kontaktot ismerőseikkel, családtagjaikkal. Felgyorsult világunk következtében az írott, papír alapú kommunikáció visszafordíthatatlanul kezd háttérbe szorulni. Az információs társadalom igényeit ténylegesen már csak az internet képes kiszolgálni. A technológiafejlődéssel szoros kapcsolatban áll az online közösségek kialakulása is, amelyek „…az emberi kommunikáció legváltozatosabb formáihoz nyújtanak alkalmas keretet. A korai szövegalapú kommunikációtól a mai hang- és video alapú technológiákig számos lehetőség nyílik a számítógépes kapcsolattartásra, melynek elterjedését és változatos alkalmazásait az internet széles körű használata segítette elő. Ez egy új társadalmi közeg kialakulásához vezetett, amely szoros kölcsönhatásban van "hagyományos" világunkkal. Egyfelől meglévő baráti, családi, üzleti kapcsolataink ápolásának lehetőségei bővültek, másrészt a fizikai tér leküzdésével új ismeretségekre tehetünk szert - viszonylag csekély kockázat vállalásával -, melyek később akár valós, személyes kapcsolatokká válhatnak.” (Szalóki 2006) Korunk egyik legkedveltebb közösségi site-ja (Facebook) végtelen számú virtuális csoportnak ad teret. „Az online közösségeknek még nincs elfogadott definíciójuk, de Preece nyomán az online közösség összetevői a következők: -emberek, akik azért érintkeznek másokkal, hogy saját igényeiket kielégítsék, vagy valamilyen közösségi szerepet – vezetést, illetve moderálást – vállaljanak; -közös szándék/cél, mint például az azonos érdeklődés, információcsere igénye, vagy olyan szolgáltatás, amely a közösség létrejöttéhez nyújt alapot; -alapelvek hallgatólagos feltevések, rituálék, szabályok és törvények formájában, amelyek az emberek interakcióit irányítják; -számítógépes rendszerek, amelyek lehetővé teszik és közvetítik a szociális interakciókat, és elősegítik az összetartozás érzését. Ezek alapján többféle online közösséget ismerünk, melyek funkcióik szerint hasonlók, de a technológiai megvalósítás alapján pontosan elkülöníthetők egymástól.” (Szalóki 2006) Ilyenek lehetnek pl.: beszélgetős, szakmai, segítő, kulturális, oktatási, helyi társadalmi, politikai, üzleti, stb. oldalak. A számtalan „adok-veszek” portál közt megtalálhatóak a használt felnőtt- és gyerekruhák eladását lehetővé tevő közösségek is, mint virtuális piactér. Az online vásárlás mindkét csoport számára egyenlő esélyt biztosít a termékek jó áron való cseréjére. Az azonnali kapcsolatteremtés lehetősége felgyorsítja az adás-vétel folyamatát. Az eladók és vevők személyes találkozás nélkül is egy helyen lehetnek – szerencsés esetben, egy időben is –, így azonnali interakciók jönnek létre ismeretlen emberek 99


között. Pozitívum, hogy az interneten lévő online piacterektől (pl.: Vatera) eltérően az eladónak nem kell jutalékot fizetnie az oldal működtetőjének az eladások után, illetve feltöltési díj sem kerül felszámításra. Az e fajta vásárlás hátulütője, hogy a virtuális vásárlás során semmilyen garancia nem kapcsolódik a megvásárolt áruhoz. A másik gond, hogy nem mindig van mód a termék megtekintésére, így a vevő csak a feltöltött fényképre, a leírásra és az eladó tisztességére támaszkodhat vásárláskor. 3. Baba- és gyerekruha börze A börze szó eredeti jelentése a német „(geld)börse” (pénztárca, tőzsde) szóból ered. „Értékpapírok, áruk eladására szolgáló piac (érték- és árutőzsde), ahol az üzletkötés tényleges pénz és áru felmutatása nélkül történik.”3 Mára már kibővült a fogalma, minden olyan vásár, ahol csak az adott témában jelennek meg a kínálat szereplői bemutató, aukció, kiállítás vagy eladás céljából (pl.: állás- és pályaválasztási börze, informatikai börze, állatbörze, használtruha börze, stb.). Ahhoz hogy a piac mindkét csoportjának résztvevői egyformán jól járjanak, olyan lehetőséget kellett teremteni, ahol a már említett problémák kiküszöbölhetőek legyenek. Napjainkra rendszeressé és egyre népszerűbbé váltak a baba- és gyerekruha vásárok. Itt a magánszemélyek maguk adhatják el a felesleges ruhadarabokat, és a szűkebb anyagi helyzetben lévők olcsón juthatnak az igényes öltözethez vagy gyermekholmikhoz. A kutatás során a kérdőívet kitöltők egyetértettek abban, hogy szükségesek a baba- és gyerekruha börzék napjainkban. A válaszadásokból egyértelműen kitűnt, hogy a legfontosabb okok: olcsón lehet hozzájutni a gyerekholmikhoz (40,8 %), illetve az újonnan kapható ruhák sokaknak megfizethetetlenek (35,1 %). Mellékesen az a szempont sem elenyésző, miszerint rossz anyagi helyzetben vannak családok (21,2 %). 45,0% 40,0% 35,0%

30,0% 25,0% 20,0%

15,0% 10,0% 5,0%

0,0% Jó üzleti lehetőség.

Olcsón lehet hozzájutni a Rossz anyagi helyzetben gyerekholmikhoz. vannak családok.

2. ábra. Börzék elterjedésének okai Figure 2. Reasons of the spreading of trade fair 3

http://meszotar.hu/keres-b%C3%B6rze

100

Az újonnan kapható ruhák sokaknak megfizethetetlenek.


A résztvevők anyagi helyzetének eloszlását tekintve jól látszik, hogy az alacsonyabb jövedelműek vannak többségben, köztük is a már gyermekkel rendelkezők. Az is megdöbbentő, hogy vannak olyan több gyerekes családok, akik 25 000 forintból, vagy még kevesebből kell, hogy fedezzék a háztartásuk kiadásait és még ezen felül a számukra már luxus kiadásnak tekinthető ruházkodást vagy gyógyszereket is. 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0-25.000 Ft

összesen

25.001-50.000 Ft

Várandós

50.001-75.000 Ft

1 gyermek

2 gyermek

75.001-100.000 Ft

3 vagy több

100.001 Ft felett

Unoka

Nincs

1. ábra Egy főre jutó jövedelem a különböző összetételű családokban Figure 3. Per capita income of families of different compositions

Magyarország egész területén, főként a nagyobb városokban jelennek meg rendszeresen ilyen irányú rendezvények, da az összetartóbb közösségek is gyakran szerveznek saját településükön vásárokat (pl.: Csorvás). Vannak helyi szervezésű börzék, de van országos lefedettségű is, Békéscsabán jelenleg négy van rendszeresen jelen. A legnagyobb volumenű, a profitorientált szektorhoz tartozó Baba Expo és Gyerekruha Börze. Ezen kívül vannak kisebb rendezvények, mind más-más piaci szektor képviseletében. Ilyen a szintén profit szektorhoz tartozó Rózsakert Bababörze és bolhapiac, a nonprofithoz tartozó Csigabiga Bababörze, illetve a helyi Vasutas Művelődési Ház saját szervezésű börzéje. III.

Vegyétek – vigyétek! – Na de hogyan?4

Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) szabályozza és ellenőrzi a magánszemélyek saját ingóságainak, jelen esetben a használt gyermekruhák, gyerekholmik és játékok továbbértékesítését is. A pontos szabályozás még nem alakult ki, így rengeteg kérdés merül fel a hogyan?-nal kapcsolatosan. A fő kérdések szinte minden anyában felmerülnek, ha gyermekük ruháit, játékait szeretné továbbértékesíteni – rendszerint a család nő tagjai vesznek részt a vásárokon, így őket veszem figyelembe. A válaszokat a NAV által nyújtott állásfoglalás alapján idézem, a kérdések az alábbiak:

4

A NAV által küldött: „e-261618(74) Egyéb adóigazgatási kérdés” állásfoglalás 2014. április 24.

101


Van-e bármiféle adózási, bejelentés, bevallási kötelezettség, amennyiben alkalmanként továbbadják gyermekeik használt, kinőtt ruháit/játékait? „A használtruha, használt játék értékesítéséből származó bevétel utáni adókötelezettséget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) ingó értékesítésre vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani, ha ezt a tevékenységet a magánszemélyek nem vállalkozás keretében végzik.” Van-e valamiféle dokumentációs elvárás/kötelezettség? – Nagyon nehéz minden ruhát számon tartani, főleg ha 100-200 forintért adja az ember, nem pedig több ezer forintos áron. „Az adóalanynak5 nem minősülő magánszemélyt nyugtaadási kötelezettség nem terheli, de az Szja tv. 10. §-a szerinti bizonylat kiállítására kötelezett. Az Szja tv. 10. §-a szerinti bizonylatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:  megnevezés;  sorszám vagy más azonosító;  a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;  a kiállítás időpontja;  a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);  minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ilyen Szja tv. 10. §-a szerinti bizonylat lehet például a bevételi pénztárbizonylat (nyomtatványboltban megvásárolható). Javasolt az ingóértékesítést végző magánszemélynek megőrizni az összes dokumentumot, bizonylatot, amellyel bizonyítani tudja éves bevételének összegét, az esetlegesen felmerülő költségeit.” Mi számít gazdasági tevékenységnek pontosan? „Az Szja tv. 3. § 46. pontjában meghatározásra került, hogy mi tekintendő gazdasági tevékenységnek. E rendelkezés értelmében gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Az üzletszerűséget a szó hétköznapi jelentésének megfelelő tartalommal kell értelmezni. Üzletszerűnek tekintendő például a magánszemély használtcikkeinek értékesítése, akkor is ha: 5

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a saját neve alatt gazdasági tevékenységet végző, cselekvőképes személyt adóalanynak kell tekinteni. E személy köteles adószámmal rendelkezni. Az adóalanyt nyugta, illetve számla kibocsátási kötelezettség terheli az áfatörvény 166. § rendelkezése értelmében.

102




az adózó megélhetésében nem elhanyagolható mértéket képvisel az ebből származó bevétel, figyelembe véve minden esetben az értékesített mennyiséget, az értékesítés körülményeit, az életszerűséget;  vagy eleve továbbértékesítési szándékkal történik a használtcikk beszerzése. Az üzletszerűség sokszor csak adóhatósági ellenőrzés keretében, az eset összes körülményének vizsgálatával állapítható meg.” Milyen összeghatárig adómentes, ha adómentes a jövedelem? „Az ingó vagyontárgyak értékesítése után fizetendő adó megállapítása során lényeges annak eldöntése, hogy az értékesítés gazdasági tevékenységnek tekinthető-e vagy sem. A háztartásban feleslegessé vált, eredetileg saját használatra vásárolt vagy ajándékba kapott, örökölt vagyontárgyak alkalomszerű értékesítésekor jellemzően nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről. Ilyen esetben az állami adóhatósághoz sem kell bejelentkezni és a bevételt is csak akkor kell bevallani, ha az éves szinten meghaladja a 600.000 forintot [Szja tv. 58. § (9) bekezdés]. Ha a bevétel éves szinten meghaladja a 600.000 forintot, akkor abból le lehet vonni az igazolt költségeket, többek között a vagyontárgy megszerzésére fordított összeget, az átruházással kapcsolatos kiadásokat, és az így keletkező jövedelem után kell adót fizetni. Fontos, hogy nem kell az adót megfizetni és bevallani akkor sem, ha a jövedelem nem haladja meg a 200.000 forintot. Ha ennél több jövedelmet szerez a magánszemély, akkor is csak a 200.000 forint feletti rész után kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetni [Szja tv. 58. § (7) bekezdés].” IV.

A rendezvényszervezés folyamata

A jogi szabályozás után vizsgáljuk meg, hogyan áll össze egy rendezvény, a folyamat során milyen eszközökkel irányít, koordinál a szervező attól függően megrendelés-e az ötlet megvalósítása, vagy saját gondolat. Mielőtt elkezdek egy folyamatot, előtte végig kell gondolnom a menetét. Mit szeretnék csinálni, ehhez milyen erőforrásokra van szükségem és a legfontosabb, ehhez van-e elegendő anyagi forrásom, tehát a költségvetést kell meghatároznom. Miután megtörténik a gondolati modellezés, a stáb összeül és következik a tervezés. A rendezvények szervezése túlnyomóan team munkában történik. Lehetőség van ötletelni, illetve a fontosabb teendőket felosztani egymás közt, kijelölni a feladatok felelőseit és az adott erőforrás keretüket. Meghatározó szerepe van egy jól irányító koordinátornak, a munka során. Ugyanakkor az is fontos, hogy a team tagok mindegyike minden információt megismerjen, így ha valamelyik csapattag valamilyen okból kiesne, könnyebben pótolható és nem okoz törést a szervezés folyamán. Az irányítás legfőbb pillére minden szervező számára a forgatókönyv, mely nem más, mint egy logikai ütemterv, ami folyamatosan változik az előkészítéstől az utómunkálatokig. Tartalmazza a feladatok megnevezését, azok felelőseit, az elvégzésük határidejét és a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök listáját. A szakmai előkészítés fő elemei: az előadók felkérése (árajánlatkérést követően), a helyszín pontosítása, az elsődleges forgatókönyv megírása, az engedélyeztetések beszerzése és a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel.

103


A harmadik szakasz maga a szervezés folyamata: szerződések megkötése a résztvevő szolgáltatókkal vagy előadókkal, humán és infrastrukturális feltételek megteremtése, levédések, jogdíjak rendezése, amennyiben felmerül, meghívók kiküldése, marketing (reklám, plakátok, hirdetések stb.), illetve az összes munkálat ellenőrzése. Ezt követően jön a lebonyolítási szakasz, amikor is a rendezvényt közvetlenül megelőző időszakban elvégzendő és a helyszíni forgatókönyv által meghatározott feladatok teljesítése a feladat, ilyen lehet például a vendégek és közreműködők fogadása, vagy a programok levezénylése, esetemben a helyszínrajz elkészítése is bele tartozik, mely támpont a terem berendezés során, illetve az eladók is ez alapján tájékozódnak előzetesen. A szervezés folyamatát az utómunkálatok zárják: a helyszín visszaállítása eredeti állapotába, köszönőlevelek megírása és kiküldése, a költségvetés összesítése és elszámolása, a rendezvény értékelése és még lehetne folytatni. A rendezvény sikeressége függ a team tagok jó együttműködésétől és a lebonyolítás precizitásától. A kérdőíves vizsgálat során sikerült felmérni azokat a meghatározó elvárásokat, melyeknek meg kell felelnie egy baba- és gyerekruha börzének ahhoz, hogy látogatott legyen. A kitöltők által leginkább kiemelt tényező az ingyenes látogathatóság volt (16,1 %). Az egyes börzék pontozása során is kiderült, hogy a rendezvényre látogatók szívesebben veszik, ha nincs belépődíj. Fontos kritérium volt a rendezvény időpontja (11,6 %) – elvárás a fizetések megérkezését követő rendezés –, illetve a kísérő programok, gyermekmegőrző és játszóház léte (11,2 %). A legkevésbé jelentős elvárás a rendezvényhez kapcsolódó jótékonysági program (4,5 %), illetve a kereskedők kizárása az árusok köréből (7,9 %). Az utóbbi meglepő volt, miután a hátrányok közé sorolták többen is a kereskedők, konkrétan az úgynevezett „turkálósok”6 beengedését. Negatívumként merült fel továbbá a helyszín rossz megközelíthetősége, a rossz időpont, a vásártér és az asztalokon lévő áru zsúfoltsága, a széles választék és garancia hiánya és a rossz marketing. A válaszadók kétharmada viszont semmilyen hátrányt nem tudott megadni. Ingyenes látogathatóság 7,90% Rendezvény időpontja

16,10% 4,50%

Gyermekmegőrző és játszóház Jótékonysági program

11,20% 11,60%

Kereskedők kizárása

4. ábra. Meghatározó elvárások Figure 4. Defining requirements

6

Nem csak konkrétan a használtruha kereskedőket kell ez alatt érteni, hanem azokat a magánszemélyeket is, akik rendszeresen járnak a túrkálókba és az onnan nem saját részre, olcsón beszerzett „krém” (legjobb minősítés a használtruhák közt) minőségű ruhákat próbálják magasabb áron továbbértékesíteni, ezzel rontva a tisztességes árusok esélyeit.

104


V.

Békéscsabai körkép: a Baba Expo és bababörzék rövid története

Békéscsabán, ahogy már korábban is említettem négy baba- és gyerekruha börze van, ami rendszeresen kerül megrendezésre. A Baba Expo és Gyerekruha Börze, és a három kisebb volumenű rendezvény: a Rózsakert Bababörze és bolhapiac, a Csigabiga Bababörze, illetve a Vasutas Művelődési Ház börzéje. Ezek közül az első három a legismertebb megyei és helyi szinten is. A továbbiakban e három rendezvény történetét és jellemzőit fejtem ki a két célcsoport: vevői és eladói szempontból. Jómagam az Expón, mint árus és mint vevő is részt vettem már, a Rózsakert Bababörzét még nem volt lehetőségem megtekinteni, így annak jellemzésénél csak a kérdőív kitöltők által adott válaszokra tudok hagyatkozni. 41,1% 40,0%

36,8%

30,0% 19,4% 20,0%

10,0%

2,8%

0,0%

Baba-Expo és Gyerekruha Börze

Rózsakert Bababörze & Csigabiga Bababörze Bolhapiac

Vasutas Művelődési Ház börzéje

5. ábra. A rendezvények ismertsége Békéscsabán Figure 5. The visibility of the events in Békéscsaba

1. Baba-Expo és Gyerekruha Börze7 A rendezvény hátterében egy debreceni központú cég áll, mely 1995-ben alakult, majd 2006-től Baba-Expo Kft. néven működik. Hosszú évek rendezvényszervezési tapasztalata áll a stáb mögött, ezt igyekszenek kamatoztatni. Az első rendezvény 2005 elején Debrecenben került megrendezésre. Mára már a megyeszékhelyek többségében jelen vagy annak, így Békéscsabán is. A résztvevők főként baba-mama és gyermek témakörben érdekelt ismertebb cégek/márkák (pl.: Univer, Libero, Hipp) szolgáltatók, importőrök, termékforgalmazók, de emellett lehetőséget teremtett a kismamáknak is a már nem használt ruha-, játék-, babaholmik adás-vételére. A kisgyerekes családokat ingyenes játszóházzal, ugráló várral, arcfestéssel, pelenkázó- és babaetető helyiséggel, helyenként egyéb gyermek programokkal várják. Negatívum, hogy a gyermekmegőrzőben nincs felügyelet, a kilátogató családokra kemény szabályok vonatkoznak.

7

http://www.baba-expo.hu/informaciok/cegunkrol

105


100,0%

100,0%

80,0%

80,0%

60,0%

60,0% 40,0%

40,0%

Asztal ár/érték arány

Rendezők rugalmassága

Kínálat

Kereslet/látogatottság

Kísérő programok

Időpont/periódus


Kínálat

Belépő

Kísérő programok

Időpont/periódus


Vásártér berendezése

0,0%

0,0%


20,0%

20,0%

6. ábra. Elégedettség mérés: Vásárlók – Árusítók Figure 6. Satisfaction survey: Customers - Sellers

A kutatásom során azonos szempontok alapján értékelték a különböző rendezvényeket a kitöltők. A vevők többsége (32 %) a belépőjegy létét találta legnagyobb problémának, az eladók pedig az asztal/árérték aránnyal voltak elégedetlenek (összesítve 38,5 % elégedetlen, további 38,5 % átlagosnak ítélte). A hátrányok közt többen említik a kereskedők, legfőképp a használtruha importőrök beengedését a vásárra. Nyomott áraikkal és széles árukészleteikkel ellehetetlenítik a magánszemélyek sikeres részvételét az Expon. Pozitívum a rendezvénysorozat marketing stratégiája. A széleskörű reklámnak köszönhetően magas látogatottságot tudnak elérni. PR eszközeik az egész várost lefedő szórólapok, plakátok, rádióreklámok. Összességében átlagos értékelést kapott szinte minden szempontból az árusok szempontjából. A szervezők minden rendezvényen igyekeznek minél több adományt gyűjteni a jelen lévő árusoktól, és azt eljuttatni az általuk kiválasztott szervezetnek, gyerekotthonnak, alapítványnak. Mindez nagyon tiszteletreméltó. 2. Rózsakert Bababörze & Bolhapiac A legfiatalabb használt gyermekholmi vásár Békéscsabán a Rózsakert Bababörze & Bolhapiac. 2013 novemberében került először megrendezésre a város központjában lévő Rózsakert Piac és Kultúrtér szervezésében. A rendező szervezet eredetileg azért jött létre, hogy kiváló minőségű élelmiszereknek, és természetes alapanyagokból készült kézműves termékeknek adjon helyet, találkozási lehetőséget biztosítson a térség termelőinek és a vásárlóknak, ötvözve hagyományokat a mai kor igényeivel. Rendszeres népfőiskolai előadásokkal, táncházakkal, koncertekkel, játszóházzal, gasztronómiai, és egyéb kulturális rendezvényekkel is várják a látogatókat.8 Kezdetben csak, mint bababörze volt a vásár, majd folyamatosan egészült ki mai formájára. Hasonló módon

8

https://www.facebook.com/RozsakertPiac/info

106


szerveződik, csak havonta, mint az általam létrehozott rendezvény. Az elején konfliktusok is adódtak az úgynevezett „ötletlopások” miatt. Később ezeken felülemelkedve és minderről tudomást sem véve létezik egymás mellett a két rendezvény, megtartva a tisztes távolságot egymástól. 100,0%

100,0%

80,0%

80,0% 60,0%

A felépítése kevéssel tér el a Csigabiga Bababörzétől. A programok és az asztalárak szinte azonosak. A legfőbb különbség a célcsoportok elégedettsége a rendezvényszervezés tekintetében. A felmerülő probléma az árusok két szinten való elhelyezése. Az emeleten lévő helységhez nem megoldott az akadálymentesített eljutás, így babakocsival megközelíthetetlen, ezzel az emeleten lévő árusok hátrányba kerülnek az alsó szinten lévőkkel szemben. A vásárlók szemszögéből hasonló a probléma, nehézkes a feljutás, így kevesebb lehetőség van a kínálat áttekintésére. Összességében a vevői és a kínálati kör számára is vannak kifogásolható szempontok, de az értékelés során többnyire átlagos eredmény mutatkozott.

3. Csigabiga Bababörze A rendezvény előzménye egy, a világhálón lévő közösségi oldal által létrehozott Békés megyei börze csoport, a Csigabiga Bababörze (Békés megye) – alapítási neve Gyula és vidéke bababörze (Békés megye). A csoport megálmodója és alapítója két gyulai kisgyermekes anyuka volt – már létező csoportok mintájára. A céljuk az volt, hogy olcsón és postaköltség, vagy egyéb kiadás nélkül juthassanak hozzá jó minőségű és szép gyermekruhákhoz gyorsan fejlődő gyermekeik számára. „Amíg a gyerek kicsi nagyon sok méretet kinő, így hatalmas ruhamennyiség halmozódik fel a háztartásokban. Kidobni sajnáljuk, elajándékozni nem mindig van kinek, azután meg, ha bejön belőle egy kis pénz, akkor be is fektethetjük a következő garnitúra öltözékbe. Teremteni akartam egy olyan közösséget ahol minden anyuka jól jár: ki azzal, hogy hozzájut olcsóbban a ruhácskákhoz, ki azzal, hogy túl ad a kinőtt holmikon.” 107



Kísérő programok


Időpont/periódus



0,0%

Kínálat

Kínálat

Belépő

Kísérő programok

20,0%

Időpont/periódus

0,0% Vásártér berendezése

40,0% Megközelíthetőség

20,0%


60,0%

40,0%


A csoport 2012 januárjában jött létre és hamar összetartó közösséggé fejlődött. A mindennapi kommunikációnak köszönhetően a tagok közelebbről megismerték egymást, a virtuális kapcsolatok helyenként barátsággá alakultak. A csoporttagok kezdetben maguk csatlakozhattak, később már tagajánlásra volt szükség, hogy tisztességes emberekkel gyarapodjon a már jól összeszokott csapat. A két anyuka – mint adminok9 – lelkiismeretesen irányította és segítette a csatlakozó anyukák tömegét, az év végére számuk elérte az 1 000 főt. Ekkora vonzású csoportban szükségét látták szabályok felállításának, így létrehozták a belső szabályzatot, amit minden régi tagnak és új belépőnek is ismernie kellett és annak tükrében használhatta a csoport nyújtotta lehetőségeket. Fontos kritériumok közé tartoznak például a mai napig az alábbiak:  A csoport tagjai kizárólag Békés megyeiek lehetnek és kizárólag 18 éven felüliek, azaz felnőttek.  Csak az jelentkezhet, akinek az adatlapján szerepel a lakhelye.  A csoportban új ruhák árusítása tilos!  Kategorizált mappákban vannak a feltöltött képek, méretre és nemre elkülönítve. Mérethatár: ruha 164-s, cipő 45-s.  Kötelező árat - fixár, irányár - megadni, illetve az átvételi lehetőséget (helység/ek/, posta, egyéb)  Egyszeri figyelmeztetés után a hirdetés törlésre, következőleg a csoporttag kizárásra kerül!  Tartsuk tiszteletben egymást, és társaink hirdetéseit!10 A csoport fejlődésének következő lépése az volt, mikor a közösségben felmerült az igény, hogy személyesen is találkoznának, nem csak a közösségi oldalon. Erre a legmegfelelőbbnek a saját szervezésű börzét tartották. Olyan börzére volt szükség, ahol teljes mértékben a családok igényeit nézik, és annak megfelelően alakítják ki a feltételeket mind vevői, mind eladói szempontból. Ahogy korábban már szó esett róla, a látogatók számára fontos volt az ingyenesség, az eladók részéről pedig a kedvező asztaldíj és a kereskedők kizárása az árusok köréből, hogy ténylegesen csak a magánszemélyeknek – akiknek a kosztpénz kiegészítése volt a cél – adjon lehetőséget a feleslegessé vált holmik továbbadására. VI.

A program fejlődési folyamata

2012 júniusában került sor az első saját börzére Gyulán, ami nem hozta meg a két alapító, mint szervezők által várt eredményt. A nem megfelelő reklám és a rossz szervezés miatt alacsony volt a látogatottság, míg eladók bőségesen jelen voltak. A költségvetés szó szerint a nulla volt, mindenki annyival járult hozzá a rendezvényhez, hogy maga kinyomtatott egy-két plakátot és kihelyezte azt a környezetében. Jól látszott, hogy ennél több erőfeszítésre és szervezésre van szükség ahhoz, hogy nagyobb látogatottságot lehessen elérni, azaz sikeres legyen a rendezvény. A második alkalommal már pontosabb volt a tervezés, megkaptam a szervezési feladatokat az adminoktól. Pontosan megfogalmazódtak bennem a börzével kapcsolatos Az „admin” fogalom az „administrator” szó rövidített változataként került a hétköznapi nyelvhasználatba. Az „administrator” latin eredetű, jelentése: gondnok, kormányzó. (http://meszotar.hu/keres-administrator) 10 Idézet a csoport belső szabályzatából. 9

108


elvárások, mind vásárló, mind árus szemszögéből nézve. Az egész rendezvény vezérvonala az volt, hogy egy olyan lehetőséget teremtsek az anyukák számára, ahol a legkisebb ráfordítás mellett tudják eladni a feleslegesé vált holmikat. A gyermekekkel érkező családok számára stressz-mentes légkör megteremtése volt a cél, melyet a gyermekek számára folyamatos tevékenységet jelentő, egy külön helységben elhelyezett játszóházzal és programokkal próbáltam megvalósítani. Emellett az alacsony költségek következtében a kevesebb eladás is sikerélményt jelentett az árusok számára, illetve az árak szinten tartását is biztosította. A legfőbb szempont ezek mellett az volt, hogy a rendezvényen kizárólag magánszemélyek vehessenek részt, hiszen a kereskedők jelenléte nemkívánatosnak bizonyult az előzetes felmérések alapján. 2012 novemberében a Vasutas Művelődési Ház adott helyet a vásárnak Békéscsabán. A költségvetés továbbra is szerény volt, a plakátok és a programokhoz szükséges eszközök költségeit fedte le. A kapcsolati tőkének köszönhetően minden lehetséges utat kihasználtam, hogy a legkevesebb pénzből, de az igényeknek és az általam támasztott elvárásoknak megfelelő börzét tudjak kivitelezni. A kapcsolódó programok és a plakátok megfelelő helyekre történő kihelyezésének köszönhetően sikerült bevonzani az érdeklődőket, így az árusok többsége elégedetten távozott a rendezvényről. Azonnal felmerült a következő börzére való igény, majd a következőre és a következőre. Ma már a 9. Csigabiga Bababörze megvalósulása van folyamatban és az egész 2014-es évre adott az ütemezett programterv, mondhatni sikeres életutat járt be a rendezvény rövid idő alatt. Az elmúlt másfél év alatt helyszín váltás következett be a börze életében, a nagy érdeklődés és a növekvő látogatottság következtében a VOKE békéscsabai háza kicsinek bizonyult, így 2013 októbere óta a Csabagyöngye Kulturális Központ fogadta be és támogatja a programsorozat sikerességét minden eszközzel. A költségvetés – az első rendezéshez képest majdnem kilencszeresére – és a kiadható asztalok száma – 20 darabról 77 darabra – folyamatosan növekedett, így egyre színvonalasabb programokkal van lehetőség kiegészíteni a gyerekeknek szóló műsorokat. 60 000 Ft

52 600 Ft

50 000 Ft 40 000 Ft 30 000 Ft

22 500 Ft

29 000 Ft

29 700 Ft

15 400 Ft

20 000 Ft

10 000 Ft

25 200 Ft

6 000 Ft

0 Ft II. alkalom III. alkalom IV. alkalom V. alkalom VI. alkalom VII. alkalom VIII. alkalom

8. ábra. A költségvetés növekedése rendezvényenként Figure 8. The increase in the budget of the event

A népszerűség következtében újabb és újabb szabályokat kellett bevezetni ahhoz, hogy ki tudjuk védeni a kereskedők bejutását a börzére. Jelenleg egy ajánlási rendszer 109


keretében lehet jelentkezni, azaz a csoporttagok vagy az árusok közül szükséges két személy garanciája arról, hogy a jelentkező, mint magánszemély kíván rész venni a börzén. Ez jól működő rendszernek bizonyul. A kérdőívek eredményei is mutatják, hogy mind a vevői, mind az eladói réteg elégedett a börze szervezésével és megvalósításával. Fontos figyelemmel kísérni és garantálni az árusok gárdájának időnkénti cserélődését, ezzel szélesebb rétegnek lehetőséget biztosítani a részvételre. Emellett, ha túl sűrűn vannak börzék – volt olyan eset, hogy egy hónapban három is – akkor csökkenhet a kereslet. 100,0%

100,0%

80,0%

80,0%

60,0%

60,0%

A kutatás során sikerült a hibákra fényt deríteni, sok ötlettel és fontos információval gazdagodtam. A három fő igény továbbra is konkrétan megmutatkozik, melyre ezután is nagy hangsúlyt kell fektetni, ezek az ingyenesség, a kereskedők kizárása a vásárokból és a jó reklám. Örömmel tapasztaltam, hogy sokak szerint fontos a jótékonykodás, napjainkban egyre nagyobb szükség van rá. Kezdetektől hozzátartozó eleme a Csigabiga Bababörze rendezvény-sorozatához az adománygyűjtés és szerencsére a résztvevők ebben mindig partnerek. Úgy érzem a kitűzött célokat eddig sikerült elérnem, ezeket továbbfejlesztve próbálom ezután is a legjobb tudásom szerint tervezni és szervezni a börzéket. A számomra legnagyobb siker az, hogy megtapasztalhattam, hogy egy közösség milyen jó dolgokat képes életre hívni és képes megtartani mindazt, ami fontos számára, ápolni, gondozni a csoport minden tagját és figyelni egymásra. Kulcsszavak: elégedettség.

börze,

közösségi

oldal,

rendezvényszervezés,

közösségfejlődés,

Irodalom GEKKO Pedagógia 2.0: Gyermek fizikai fejlődése; Százalékos adatok és http://www.gekkonet.hu/pdf/GEKKO-Infobank_gyermekek-fizikai-fejlodese.pdf. Letöltve: november 5.

110

görbék, 2014.



Kínálat


Kísérő programok


Időpont/periódus


Kínálat

Belépő

0,0%

Kísérő programok

0,0%

Időpont/periódus

20,0%


20,0%


40,0%


40,0%

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák Központi Statisztikai Hivatal - Népességtudományi Kutatóintézet: Gyermeknövekedés-vizsgálatok, http://www.demografia.hu/index.php/kutatasok/gyermeknoevekedes-vizsgalatok. Letöltve: 2014. november 5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2014. április 24.): „e-261618(74) Egyéb adóigazgatási kérdés” állásfoglalás. Szalóki Gabriella (2006): Virtuális együttlét, valós siker: az online közösségek. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat, 53. évfolyam 9. szám. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4503&issue_id=475#jegy3vissza. Letöltve: 2014. november 10. Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára http://meszotar.hu/ Babab-Expo és Gyermekruha Börze – http://www.baba-expo.hu/informaciok/ Rózsakert Bababörze & Bolhapiac – https://www.facebook.com/RozsakertPiac/info Csigabiga Bababörze – https://www.facebook.com/groups/1391288167785209/ https://www.facebook.com/groups/bababorze.bekesmegye/.

An Initiative which has Started on a Community Webpage - the Path of Csigabiga Bababörze Abstract My research is based on the development of an infant cloth-selling which has been organised on Facebook. I also highlight an exhibition which was held as a special event. But later is has transformed into a series. I analyse the similar events in Békéscsaba as well. The goal of my paper is to highlight the effect of a community. It is interesting to see how two mothers were able to build a popular event without any experiences. I also investigate the role of popular event, called Bababörze, focusing on my living area. I am the main organiser of Csigabiga Bababörze. I try to introduce this one as a popular and well known example of infant cloth selling events. At the beginning it was just a Facebook group but we reached a much higher level. In the paper I analyse the evolution of Csigabiga Bababörze. Keywords: trade fair, social networking site, event organization, communitiy development, de ez nem fix, satisfaction.

111


AZ SAP SZEREPE A CONTITECH FLUID AUTOMOTIVE HUNGÁRIA KFT. TERMELÉSMENEDZSMENTJÉBEN 1

Dr. Simon Sándor – Széll Norbert Tamás 2

2

1 SZIE GAEK, Békéscsaba Bajza u. 33., e-mail: [email protected] ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., Makó Rákosi út 3., e-mail: [email protected]

Bevezetés Napjainkban a közép-, és nagyvállalatok folyamatos, akadálytalan működéséhez elengedhetetlen a megfelelő controlling rendszer kiépítése. A hatékony controlling rendszer sok esetben szinte elképzelhetetlen egy modern, számítógépvezérelt vállalatirányítási rendszer nélkül. A tanulmány célja a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. esetében az SAP vállalatirányítási szoftvercsomag igénybevételével történő, operatív controlling által vezényelt termelésmenedzsment áttekintése, elemzése. Az értékelés során felvázoljuk azon jellemzőket, melyek sikeressé tesznek egy vállalatirányítási rendszert, illetve keressük a működtetés optimalizálásának lehetőségeit. A tanulmány további tárgya a controlling szempontjából kiemelkedő jelentőségű elő-, közbenső-, és utókalkulációk vállalat specifikus gyakorlata. Irodalmi áttekintés, a vizsgálat anyaga és módszere A controlling, mint fogalom, több évszázados múltra tekint vissza. Maga a kifejezés a „to control” angol szóból ered, amely szabályozást, irányítást jelent, és nem elsődlegesen ellenőrzést. (Fancsovics, 1995) Magyarországon az 1980-as évek végén jelentek meg a különböző controlling rendszerek. (Horváth & Partners, 2003) Ez a folyamat legfőképpen a hazánkba települő multinacionális cégek megjelenésének köszönhető. A controlling elterjedését elősegítette még a túlcentralizált vállalati formák visszaszorulása, a viszonylagos önállóság megjelenése az egyes szervezeti szinteken belül. (Hágen, 2008) A controlling eszközrendszere szerteágazó. Viszonylag új elemnek számít benne az informatikai támogatás megjelenése. A lokális számítógépek nemcsak egyszerű hálózatba kapcsolása ad új lehetőségeket az információmegosztás felgyorsításában, de a vállalati információs rendszerek megjelenésével az információ strukturálásának lehetősége is megjelenik. (Simon, 2014) Manapság a vállalatok életében az információáramlás számottevő mértékben leegyszerűsödött. A nagyvállalatok megjelenése magával hozta a komoly informatikai alapot igénylő vállalatirányítási rendszerek, vállalati kultúrába történő bevezetését is. A vállalti információs rendszerekkel kapcsolatos szakirodalmak alapján elmondható, hogy a hatékony információs rendszer mindig a vállalat képéhez igazodik. Egy mezőgazdasági termékeket gyártó nagyvállalat esetén az információs rendszerrel szemben felállított követelmények teljesen mások, mint egy gumiipari cégnél, azonban minden szakkönyv esetén közös pontnak tekinthető az, hogy az információs rendszer annál jobb, minél pontosabban, precízebben működik. Elsődleges célja – akárcsak a 112


controlling rendszereké – a vezetés megfelelő mennyiségű és minőségű információval történő ellátása. Működtetésének rutinszerűen kell folynia, fennakadások és kérdések nélkül. Az SAP a világ egyik legmeghatározóbb integrált vállalatirányítási rendszere. Világszerte, több mint 120 országban, körülbelül 32 000 vállalat alkalmazza. Kis –és középvállalkozások esetén is előfordul, de leginkább a nagyvállalatoknál terjedt el. Az SAP AG-t 1972-ben hozták létre Németországban. A legfontosabb, SAP-val kapcsolatban elvárt követelmény a különböző, termeléssel kapcsolatos folyamatok kezdeti fázisáig történő visszavezethetőségének lehetősége. Alapvető követelmény, hogy áttekinthető, letisztult felhasználói felülettel rendelkezzen annak érdekében, hogy egy, a számítógépek témakörében laikusnak tekinthető dolgozó is kezelni tudja. Működtetéséhez olyan fejlesztő munkatársakra is szükség lehet, akik a vállalatspecifikus beállításokat létre tudják hozni, valamint abban az esetben, ha bővítésre, módosításra, további funkciók létrehozására lenne szükség, azonnal rendelkezésre tudjanak állni. (Wallace és Kremzar, 2006.) E tanulmány legnagyobb jelentőséggel bíró eleme az operatív controlling termelésirányító szerepének elemzése. A vizsgálat anyaga a SAP vállalatirányítási rendszer működésének értékelése a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. esetében A vizsgálat módszere az összehasonlítás: a vizsgált vállalat termelésmenedzsmenti és SAP szoftveralkalmazási gyakorlatát összehasonlítjuk a vállalatirányítási rendszertől általánosságban elvárható követelményekkel. A vállalatok gyakorlatában papír- és számítógépes információs rendszerek különíthetőek el egymástól. A magyarországi viszonyok között egy ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. méretű cégnél a papír alapú információs rendszer fenntartása kivitelezhetetlen lenne. Az információs rendszer alatt a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. esetében magát az SAP rendszert értjük, mivel az tekinthető a legfőbb információs forrásnak. A vállalatok egészét átölelő információs rendszerrel szemben magasak a követelmények. (Körmendi és Tóth, 2011) Elvárható, hogy kellő mennyiségű adatot legyen képes befogadni, kezelni, amihez természetesen a vállalati szervergépnek nagy kapacitású, megfelelő írási-, olvasási sebességű merevlemezzel kell rendelkeznie. Fontos, hogy akkor, amikor szükség van rá, mindig rendelkezésre álljon. Ez természetesen az IT (információ-technológia), a szoftvercsomag stabilitását, megbízhatóságát követeli meg. A hálózattal kapcsolatos követelményeknek is szigorúaknak kell lenniük. Egy nagyméretű vállalat esetén szükséges egy 1 Gbit/másodperces hálózati kapcsolatot kiépíteni, mégpedig a megfelelő átviteli sebesség elérésének érdekében. A felhasználók számítógépeinek is megfelelő minőségű komponensekből kell, hogy felépüljenek. Ahhoz, hogy a nagy elemszámú lekérdezéseket kellő gyorsasággal le lehessen bonyolítani, gyors számítási rátával dolgozó processzorra van szükség. Az ideális működés további feltétele, hogy a szükséges programok minden felhasználó 113


számítógépén rendelkezésre álljanak. A ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. esetében a következő programokra van szükség: Microsoft Excel, Microsoft Word, Microsoft Access, SAP Logon Pad, TBPLoader, Lotus stb. Az integrált vállalatirányítási rendszer egy, a vállalat minden területét lefedő programcsomagnak tekinthető. Az SAP a legtöbb ágazatra specifikus megoldást kínál. (Mind System Consulting Kft, 2013) Amennyiben különböző raktárhelyeken történik a félkész és a késztermékek tárolása, ismernie kell az összes létező kóddal ellátott raktárhelyet. Bármennyire is komplex az adott tevékenység, amelyet az SAP-ban végzünk, fel kell kínálnia a javítás, visszavonás, valamint az esetleges törlés lehetőségét. Megfelelő biztonsággal kell tudnia zárolni is. Ha olyan dolgot hajtunk végre, hozunk létre, amelyhez más is hozzáférhet, ha úgy óhajtjuk, meg kell tudnunk adni az SAP-nak, hogy az általunk „kreált” dolgot ne tudja senki módosítani, csupán olvasáshoz való hozzáférést biztosítsunk neki. Azon felhasználóknak, akiknek szűk keretek közé vannak szorítva az SAP-val kapcsolatos igényeik, nem feltétlenül szükséges az olyan tranzakciókat elérhetővé tenni, amelyekre nem tartanak igényt, így még csak véletlenül sem képesek kárt tenni a más által elvégzett munkában. Amennyiben termelő ágazatban használjuk, alkalmasnak kell lennie, hogy kezelni tudja a selejtszázalékokat, valamint arra, hogy a selejt részarányát belekalkulálja a termék előállítási költségébe. Fontos a késztermék komponenseinek áttekinthetősége. Amennyiben meg kívánjuk tekinteni, miből tevődik össze pontosan az adott termék, fontos, hogy lépcsőzetes lebontásban megjelenítse a kívánt cikkszámot. A készleteket, igényeket tökéletes pontossággal lekérdezhetővé kell tennie, hogy minden részleg tájékozódni tudjon, mennyit is kell az adott cikkszámból gyártani. Részletes lekérdezésre alkalmasnak kell lennie. A különböző részlegek vezetőinek meg kell tudniuk határozni, hogy a dolgozóiknak melyik termékből pontosan hány darabot kell legyártaniuk, akár egy napra vonatkoztatva, akár egy hétre. Csakúgy, mint a controlling rendszert, a controlling rendszert kiszolgáló információs rendszert is a vállalat képére formáltan érdemes megalkotni. Amennyiben termelő ágazatról van szó, képesnek kell lennie tökéletesen ellátni a termelés lebonyolításával kapcsolatos összes feladatot. Eredmények és értékelésük Az SAP felhasználóihoz rendelt, felhasználó-specifikus jogosultsági körök kialakítására az SAP lehetőséget biztosít. Ha a felhasználó az adott területnek nem szakértője, akár kizárólag megtekintésre is kaphat jogosultságot, annak érdekében, hogy elkerüljük a fontos és releváns mezők esetleges véletlenszerű módosítását. Adott a lehetőség továbbá arra is, hogy abszolút kizárjuk a felhasználót egy-egy tranzakcióból, különösen olyan esetekben, amikor a tranzakción keresztül egy nem

114


nyilvános, titkosított információ birtokába juthatna (ilyen információ példának okáért a dolgozók bruttó alapbére). A selejtszázalékokat az SAP tökéletesen kezeli, mind alapanyag-felhasználás, mind ennek költség vonzatát tekintve is. Miképp az alábbi ábra is mutatja, megadhatjuk, hogy az adott gyártási folyamathoz mekkora selejtszázalékot rendelünk.

1. ábra. A kézi szerelésre vonatkozó selejtszázalék (Forrás: saját) Figure 1. Scrap concerning manual assembling

Az alábbi ábra azt hivatott szemléltetni, hogy az SAP miképp veszi számításba a termékköltség-kalkuláció során a beállított selejtarányt.

115


2. ábra. Termékköltség-kalkuláció (Forrás: saját) Figure 2. Standard cost estimate

Cégünknél a termékköltség-kalkuláció minden esetben 100 termékre vonatkoztatott. Ahogy a fenti ábrán is látható, az SAP minden komponensből 101 db árát veszi figyelembe a kalkuláció során, igazodva ahhoz az 1 %-os értékhez, amely a termék létrehozásakor megadásra került. Adott a lehetőség továbbá arra is, hogy megtekinthessük a cégünknél gyártott termékek részletes struktúráját. Az egyes fázisok a különböző munkafolyamatokat, a termék előállításához szükséges lépéseket hivatottak jelképezni. A CS11-es tranzakcióval betekintést nyerhetünk a BOM-mal (darabjegyzékkel) rendelkező anyagot felépítésébe, az alapanyag-felhasználásba, valamint a layout módosításával akár még több információt jeleníthetünk meg.

116


3. ábra. Többszintű darabjegyzék (Forrás: saját) Figure 3. Explode BOM: Level by level

A következő ábrán megtekinthető, hogy mekkora raktárkészlettel rendelkezik az egyik késztermékünk, méghozzá raktárra lebontva. A készletértéket az SAP a termékköltségkalkuláció alapján határozza meg. Mint látható, az F10145145-ös késztermékből 17 db van a 0101-es raktárban, melynek előállítási költsége 9667,67 Ft.

4. ábra. Anyag raktárkészletének megjelenítése (Forrás: saját) Figure 4. Display warehouse stocks

Nagyvállalatról lévén szó, a pontos dokumentáció, ügyviteli rend alapfeltétel. Az SAP a dokumentációra vonatkozó igényeket is kielégíti, mivel pontosan megjeleníthető, melyik felhasználó hozott létre, módosított bármit. Az utolsó érinteni kívánt pont a gyártási igények megjelenítéséhez kapcsolódik. Ehhez -a standard tranzakciókon kívül- az SAP saját programnyelvén, az ABAP-on programozott, ZPLIST1-et használjuk. Akár a termelő üzemben található területekre, akár magára a termékre is lekérdezhető a napi, heti, havi és éves gyártandó volumen.

117


Itt látható, hogy a 367-es diszponenshez (a kézi szerelés egyik területe) milyen igények tartoznak, termékenként lebontva. Megtekinthető a jelenlegi készlet, az anyag megnevezése, valamint az esetleges elmaradás is.

5. ábra. Mennyiségi áttekintés (Forrás: saját) Figure 5. Display warehouse stocks

Következtetések Megállapítható, hogy az SAP teljesíti a vállalatirányítási rendszerekkel szemben támasztott elvárásokat. Bizonyítottuk, hogy minden, a termelésmenedzsmenttel kapcsolatos sarkalatos pont remekül kezelhető az SAP-ban, így a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nál egészen biztos, hogy a vevői igények kielégítésének szempontjából az SAP nem számít szűk keresztmetszetnek. Összefoglalás A tanulmány eszköze, mi működtetése, megkönnyíti, hozható.

során bizonyításra került, hogy az SAP egy nagyvállalat elengedhetetlen több, eszközrendszere. Papír alapon vezetett információs rendszer fenntartása ilyen méretek mellett kivitelezhetetlen, az SAP leegyszerűsíti, átláthatóbbá teszi mindazt, ami a nagyvállalati ügyvitellel kapcsolatba

Kulcsszavak: SAP, ERP, vállalatirányítási rendszer, termelés, termelésmenedzsment 118


Irodalom Simon S. :2014. Gépszövetkezeti integráció költségelszámolási modellezése a Microsoft Dynamics NAV 2009 R2 vállalati információs rendszerben In: XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Károly Róbert Főiskola Gyöngyös 2014. Március 27.-28. (szerk.: Takácsné György Katalin) Előadások összefoglalói kötet 132.p. és CD melléklet (pp. 1319-1327) – Üzemgazdaságtan szekció Francsovics Anna: Controlling Elmélet és Módszertan. Ligatúra Kiadó, Budapest, 1995. Hágen István Zsombor: A kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, Doktori (Ph.D) értekezés, Gödöllő, 2008. Horváth & Partners: Controlling – Út egy hatékony controlling- rendszerhez, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003. Dr. Körmendi Lajos – Tóth Antal: A controlling alapjai Saldo Zrt., Budapest, 2011. Thomas F. Wallace, Michael H. Kremzar: ERP - Vállalatirányítási rendszerek, HVG Kiadói Rt., 2006 Mind System Consulting Kft: SAP Vállalatirányítási rendszer (http://www.mindsystem.hu/sap.html Letöltve: 2013.10.12.

The Use of SAP in Manufacturing at ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. Abstract Nowadays the proper construction of a controlling system is essential to the smooth functioning of medium and large companies. In many cases establishing an effective controling system is almost impossible without a modern, computer-driven ERP system. The study aims to analyse the use of operational controlling helped by an SAP ERP system in production management at ContiTech Fluid Automotive for Hungária Kft. During the evaluation, it outlines the features that make a successful ERP system and look for opportunities for optimization of the operation. Another aspect of the study in terms of controlling is the preliminary, the intermediate and the final costing in the practices at the company. Keywords: enterprise resource planning, system, SAP, manufacturing, management

119


A SZERENCSEJÁTÉKOK NYERÉSI ESÉLYEINEK ELEMZÉSE 1

SZAKÁCS ATTILA – SZATMÁRI TÍMEA LILLA 1

2

, Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar, [email protected] 2 [email protected]

Bevezetés Amiről dolgozatunkban írni fogunk egy olyan dolog, ami az emberiség történetében szinte a kezdetek óta jelen van. Egyesek megszállottak, egyesek hobbi szinten űzik, de akadnak azonban nagy rutinnal rendelkezők is, akik ebből élnek. A jelentős gazdasági szerepét bizonyítja, hogy Közép-Kelet Európában Magyarországon a legnagyobb az egy főre jutó árbevétel. Ez pedig a szerencsejáték. Szeretnénk bemutatni a Szerencsejáték Zrt.-t, néhány stratégiai módszert és bizonyos játékok valószínűségeit, valamint kitérnénk a pszichológiai hátterére is a témának. Kérdőív elemzésével szeretnék átfogóbb képet kapni a szerencsejátékok és a hétköznapi emberek, játékosok kapcsolatáról. A szerencsejátékok kialakulása, kapcsolata a matematikával Szerencsejátékok minden korszakban léteztek. A legősibb napjainkig fennmaradt tárgyak például a dobókocka, a kártya és a körcikkre osztott kerék. Kr.e. 2300 körül Kínában, majd Kr.e. 1500 körül Egyiptomban megjelent a kockajáték, melynek kezdetleges formája az őskorban is feltűnt. A gazdag római polgárok pompás lakomáin szokássá vált, hogy a ház ura az est folyamán ajándéktárgyakat sorsolt ki vendégei között. Ezek lehettek a legelső tombolahúzások. Kínában született meg az első dominószerű játék Kr.e. 900 körül, ez volt a póker elődje. 1387-ben jelennek meg az első kártyajátékok Franciaországban, majd 1440-ben Guttenberg is elkezd kártyákat nyomtatni. Az ötös lottó Itáliában született 1620-ban, az olasz eredetű szó jelentése nem más, mint sors. Genova városában a szenátorokat ötévente választották (90 jelöltből 5-öt) és a nép pedig fogadásokat kötött a jelöltekre. Később a neveket számok váltották fel és a lottózás üzletté alakult. Hazánkba 1751-ben jutott el Mária Terézia uralkodása alatt. Az 1400-as években Európa szerte több nagyvárosban is megrendezett tárgysorsjátékokban és sorsjátékokban már részt vehettek magyar keresztény zarándokok is amennyiben éppen arra jártak. 1827-ben tartották az első lóversenyfogadást, ennek a fogadásfajtának a meghonosítását gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, ő tanulmányozta külföldi útjai során ezeket a versenyeket és látott meg benne fantáziát az itthoni kivitelezésre is. Hazánkban a kártyajátékok a 19. században szereztek népszerűséget. A két világháború között osztálysorsjátékok és államsorsjátékok voltak, ezeket 1950ben szüntették be. A második világháború utáni években betiltották a szerencsejátékokat. A szocialista ideológia elutasította a munka nélkül szerzett jövedelmet. Az 1947-ben bevezetett Totót nem szerencsejátékként kezelték, hanem egy sporthoz kapcsolódó fogadásként. 1956-ban kormányrendelet született a lottó hazai bevezetéséről.

120


Ma már számos kaszinó és játékterem nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A világszínvonalú online rendszer bevezetésével pedig választhatunk az azóta megjelent többféle játékforma közül is, egyéni ízlésünknek megfelelően. A szerencsejátékok kialakulásának okai társas kapcsolati és pszichés tényezőkre vezethetők vissza. Talán a matematika a legkülönlegesebb tudomány mindközül. Hogy mégis miért? Mert ez egy olyan „nyelv” amit bárhol a világban, vagy akár az univerzumban megértenek. Az élet számos területét áthatja. Hétköznapjaink szerves része, még ha mi nem is tartjuk különösebben annak, vagy nem vesszük észre. A szerencsejátékokhoz is szorosan kapcsolódik, segítségével sok mindenre rájöhetünk, sok mindent megérthetünk. A valószínűségszámítás a matematikának az ága, amely szerencsejátékok révén született. A valószínűségszámítás születése körülbelül 400 évvel ezelőtt történt, Franciaországban, egy kockajáték miatt. Antoine Gombauld, nemesi származású lovag egy olyan kockajátékot játszott, melyben a bank egyenlő arányú fogadásokat ajánlott arra, hogy ha négyszer feldobnak egy kockát, akkor a dobások közt lesz hatos. Ez a játék is persze, kicsivel, de a bank javára kedvezett. 1296 játéból átlagosan 671-et a bank nyert. Annak a valószínűsége, hogy a 4 dobásból egyik sem hatos Ezt kivonjuk a biztos esemény bekövetkezésének a valószínűségéből

Megkapjuk, hogy 1296 játékból tényleg 671 esetben van hatos és mivel a 671 több mint az 1296 fele (648) így a bank javára fordul a kocka. Az esély hogy a játékos veszíteni fog 671 a 625 ellen. Pascal is nagyon sok ilyen jellegű példát tanulmányozott, majd levelet írt a kor egyik kiemelkedő matematikusának, aki egyben jogász is volt, Pierre de Fermatnak. Hatalmas előrelépéseket tettek, a valószínűségről korábban alkotott nézetekhez viszonyítva. Elméleteik hamarosan ismerté váltak a kor tudományos köreiben és nyilvánvalóvá vált, hogy Fermat és Pascal egy új ágát fedezték fel a matematikának. Az új irány iránti érdeklődés egyre többeket vonzott. Ilyen módon jöttek létre a klasszikus vagy más néven kombinatorikus valószínűségszámítás alapjai a 17. század közepén, tudós kiválóságok játékmegfigyeléseiből, levelezéseiből, találkozásaiból. A Szerencsejáték Zrt. bemutatása A Szerencsejáték Rt. 1991-ben alakult meg és az évek alatt számos fontos eseményen, fordulóponton ment keresztül. Az első játékosok a következő lehetőségek közül választhattak: Totó, Bongó, Ötöslottó, Hatoslottó és borítékos sorsjegyek. Ugyanebben az évben alkották meg és léptették hatályba a szerencsejáték-törvényt és alakult meg a Szerencsejáték Felügyelet is. A következő évben vezették be az első kaparós sorsjegyeket. Majd a társaság megkezdte kivenni a részét a lóversenyfogadások szervezésében és érdekeltségeket szerzett a kaszinópiacon. 1993-ban a Bongó nevű játékformát beszüntették, viszont bevezették a Lottóhoz tartozó Jokert és a Totóhoz

121


tartozó Góltotót, mint kiegészítő játékot. Áttértek a Hatos lottó heti rendszeres húzására és megkezdték a gépi szelvények értékesítését. Az ezt követő évben már országszerte 260 lottózó várta online terminállal ellátva a nyerni vágyó vendégeit. 1995-ben a Szerencsejáték Rt. kilép a lóversenyfogadások szervezéséből majd sor kerül a sorsjegykibocsájtás monopolizálására. Ezután jelenik meg az első látványsorsjegy amit Telemázlinak hívtak és indul el a Kenó. A manapság hatalmas népszerűségnek örvendő Tippmix 1997-ben indult hódító útjára, ugyanekkor kezdődött, hogy az Ötöslottó számhúzásának eseményét látványos showműsorrá alakították. A legnagyobb újdonság a telefonon is lebonyolítható fogadási lehetőség is ebben az évben indul. 1999-ben lépi át a bűvös egymilliárdot az Ötöslottó halmozódása és bevezetik a Skandináv lottót. Kiépült egy egységes központi rendszer, mely közvetlen online összeköttetést biztosított az összes fogadási rendszerrel, legyen az telefonos, internetes vagy SMS-es. Ezáltal a játékosok nagy örömére rugalmasabb és gyorsabb lett a nyereményfelvétel a fogadások pedig gyorsabbak és biztonságosabbak lettek. Nem figyelmen kívül hagyható, hogy 2013-ban a Zrt. megszerezte a WLA SCS nemzetközi szerencsejáték szövetség biztonsági és ISO 27001 információbiztonsági irányítási rendszer tanúsítványait. Most bemutatunk néhányat a Zrt. játéktípusaiból. Tippmix. Ez a sportfogadásra épülő játék bevételei egyre dinamikusabban növekednek, egyre több rajongót tudhat magáénak. Valószínűleg azért, mert ennél a játéknál nincs késleltetés, mint például a lottónál, hogy csak hetente egyszer sorsolnak. A játékos egyszerre annyi szelvénnyel van játékban amennyivel csak akar, maga választja ki az eseményeket és a megjátszani kívánt tétet is. A sportesemények megtörténte után már meg is tudhatja, hogy nyert-e vagy sem. Sorsjegyek. A mindenféle színes, dekoratív lapocskák mindig szemet szúrnak, ha a postán járunk. Sikerük az egyszerű használatban és az azonnali nyeremény élményében rejlik. Szinte minden harmadik nyer, mert sok a kisebb nyeremény is. Ezeket általában a játékosok azonnal visszaforgatják újabb játékra. Sorozatokban adják ki a sorsjegyeket ezért érdemes figyelni, hogy mindig a legújabb sorozatból válasszunk, hiszen a régóta forgalomban lévő sorozatból valószínűleg már megnyerték a nagyobb nyereményeket. Ötös lottó. Ez a legrégebbi számsorsjáték hazánkban. 90 szám közül kell 5-öt kiválasztani és legalább kettőt kell eltalálni azért, hogy nyereményt érjünk el. A számok kiválasztása lehet véletlenszerű, de sokan játszanak mindig ugyanazokkal a számokkal. A számsorsjátékok jellemzője a halmozódás, miszerint ha senkinek nem sikerül elvinnie a főnyereményt, akkor a telitalálatért járó pénzösszeg hozzáadódik a következő heti nyeremény összegéhez. Ez a halmozódás csak 1 évig húzódhat maximum, utána felosztják a többi nyertes között. Egy alapjáték ára 225 Ft. A kiszámolt nyerési esélyek rendívül csekélyek, mondhatni a nullával egyenlők. Ezeket a következő képlettel számolhatóak ki:

.

Így az 5-ös találat esélye:

= 1 : 43 949 268,

a 4-es találat esélye:

,

a 3-as találat esélye:

,

122



.

A vesztés esélye:

0,9767.

Hatos lottó. A hatos lottó sokban hasonlít az ötöshöz. Annyi a különbség, hogy itt 90 szám helyett csak 45-ből kell eltalálni 6 db-ot és minimum 3 számot kell eltalálnunk ahhoz, hogy pénz üsse a markunk. Az alapjáték ára itt is 225 Ft. Ugyan általában a főnyeremény az ötös lottóhoz képest sokkal kevesebb, de ha inkább azt nézzük, hogy mivel nagyobb az esélyünk arra, hogy egyáltalán nyerjünk valamit, akkor válasszuk a hatos lottót. A számok meg is mutatják, hogy miért. A 6-os találat esélye:

,

az 5-ös találat esélye:

,


,

a 3-as találat esélye:

.

A vesztés esélye:

.

Skandináv lottó. A skandináv lottó sorsolása ikersorsolással történik. Ez azt jelenti, hogy egy gépi és egy kézi sorsolás is történik és a játékos a számaival minkét alkalommal nyerhet. 35 számból kell 7-et választani és legalább 4-es találat szükséges ahhoz, hogy nyereményünk legyen. Egy alapjáték ára 225 Ft. Összehasonlítva az előző két számsorsjátékkal, itt van a legtöbb esélyünk nyereményszerzésre, mert itt a legalacsonyabb a választható számok száma, és az ikersorsolás megduplázza az esélyeinket. Joker. A Joker egy kiegészítő játék. Az Ötöslottó, Hatoslottó, Skandináv lottó, Luxor és Kenó játékok által lehet játszani. Aki a Joker játékban részt szeretne venni az az előző játékok szelvényein kell, hogy x-et tegyen a Joker felirat melletti rublikába. Egy 6 számjegyből álló számsor a Joker. Lehetőség van saját számok megadására is. Ahhoz, hogy a játékos nyerjen, meg kell egyeznie a számsor utolsó 2,3,4,5,6 számjegyének a megfelelő kisorsolt számokkal. Egy alapjáték ára 200 Ft. Nyerési esélyek: 6 találat 1:1 000 000 , 5 találat 1:100 000, 4 találat 1:10 000, 3 találat 1:1000, 2 találat 1:100. Luxor. A Luxor az egyik legkülönlegesebb számsorsjáték, mivel a számokat addig, húzzák, amíg legalább egy telitalálatos szelvény nem lesz. Oszloponként 4-4 számot, tehát összesen 20 számot kell kiválasztani a 75-ből. Ezek a számok és 5 lóhere egy 5x5ös négyzetbe kerülnek. 3 lóhere a kép részbe, és 2 pedig a keret részbe. Akkor ér el nyereményt a játékos, ha kép, keret vagy telitalálata van, valamint ha elsőként lesz kép, vagy keret találata. A főnyereményt, a játék Jackpotját az viheti el, akinek határszámon belül van telitalálata. A kezdő határszám 32. Ez hétről hétre emelkedhet 1-el addig, amíg valaki el nem viszi a Jackpotot. Egy alapjáték ára 175 Ft, de legalább két alapjátékot kell megjátszani a részvételhez ezért a minimum fizetendő összeg 350 Ft. A nyerési esélyek nagyban függnek a sorsolásra feladott alapjátékok számától. Kenó. A Kenó sajátossága, hogy naponta sorsolják. 80 számból kell legalább egy vagy legfeljebb tíz számot kiválasztani. Attól függően, hogy mennyi számot választottunk 1123


10-ig, kerülünk be a játéktípusba. A nyereményeket a Nyerőtábla alapján előre ki tudjuk számolni. A tízes, kilences és nyolcas játéktípusban legalább 5 számot kell eltalálni, a hetes és hatos játéktípusban legalább 4-et, a hármas és kettes játéktípusban legalább 2-t, az egyesben pedig 1-et. A befizetett tét visszanyerhető a tízes, kilences, nyolcas, hetes és hatos játéktípusokban. A játékos jelöli meg, hogy hányszoros téttel szeretne játszani. Egy alapjáték ára 150 Ft, ami szorzódik a Tét szorzóval és a sorsolások számával. A nyeremény nem függ a nyertesek számától, hanem a befizetett téttől függ. Puttó. A Puttó a leggyorsabb játék, mivel 5 percenként sorsolják. Két játékmező van A és B. Az A jelű mező 20 számából 8-at sorsolnak ki, a B jelű mező 4 számából pedig 1et. Ha játszani szeretnénk, akkor az A mező számaiból 8-at kell kiválasztanunk, a B mező számaiból legalább 1-et, de akár mind a 4-et. Ezután megadjuk hányszoros téttel szeretnénk játszani valamint, hogy hány sorsoláson vegyen részt szelvényünk. Egy alapjáték ára 200 Ft, ez szorzódik a Tét szorzóval, a B mezőben megjelölt számok számával és a sorsolások számával. A nyeremény összege itt sem függ a nyertesek számától, mivel a nyereményszorzók állandóak és a tétet is mi adjuk meg. Totó. Aki Totót szeretne játszani annak a Szerencsejáték Zrt. fogadási ajánlatában közétett 13+1 labdarugó meccsek kimeneteleit kell megtippelnie. A játékos akkor nyer, ha ugyanazon tipposzlopban a 13 mérkőzés közül legalább 10-et helyesen tippel meg. 13+1 találatot akkor ér el, ha minden meccset helyesen tippelt meg. Aki teljesen a véletlenre szeretné bízni a tippelést, kérhet gépi játékot is. Totó fogadásban a nyeremények nagysága több dologtól is függ. Először is, hogy hány tipposzlop érkezett be egy adott fogadás fordulójára, valamint, hogy van-e halmozódó nyeremény az előző fordulóból, é, hogy az egyes nyerőosztályokban hány nyertes van. Egy tipposzlop ára 70 Ft. Normál fogadásban legalább két tipposzlopot kell megjátszani tehát a minimum részvételi díj 140 Ft, kombinációs fogadás esetén 210 Ft. Abban az esetben, ha kombinációs fogadást választjuk, a 13 mérkőzés kimenetelei közül többet is megadhatunk, de legalább 2 meccsre 2 kimenetelt, vagy 1 meccsre 3 kimenetelt kell megadni. A +1 mérkőzésre csak egy kimenetel választható. Nyerési esélyek: 13+1 találat: 1 : 4 782 969, 13 találat: 1 : 1 594 323, 12 találat: 1 : 61 320, 11 találat: 1 : 5110, 10 találat: 1 : 697. Szerencsejáték-stratégiák Az elmúlt pár évszázadban mióta, a valószínűségszámítás megszületett, sokan próbáltak nyerő szisztémákat kidolgozni. Egyik-másikban van logika, és rövid távon hozhat némi hasznot, de azt sose felejtsük el, hogy biztos nyerő stratégia nem létezik! Ha létezne, mindenki azt használná a szerencsejáték szervezők pedig már rég tönkrementek volna. Figyeljünk oda rá, hogy az online kaszinók szeretnek ajánlani valamilyen játékszisztémát, és gusztusosan tálalni a meggazdagodás esélyét, de ezeknek ne dőljünk be! A „ház” mindig előnyben van! Martingale módszer. Ez a taktika a 18. századi Franciaországban terjed el, főleg a kockázatvállaló játékosok körében. Kezdetben pénzfeldobós játékhoz kötődött. Manapság is több játéknál használják például rulettnél, de tippmixes ismerőseim is előszeretettel alkalmazzák. A lényege annyi, hogy a játékos minden vesztes alkalommal megduplázza a tétet. Amikor nyer, visszatér az alaptéthez, így az egyenlegnek egy idő után pozitívnak kell lennie. Ez így önmagában, igen jól hangzik, bár tisztában kell

124


lennünk azzal, hogy a módszer nem működhet jól, mert a játékosok véges számú pénzösszeggel rendelkeznek, és mert úgyis elérnék a maximálisan feltehető tétet bizonyos idő után. D’Alambert módszer. A 18. században élt a francia Jean Le Rond d’Alembert dolgozta ki. Főbb szakterületei a matematika, fizika, mechanika és filozófia voltak. Elgondolása hasonló a Martingale módszerhez, mégis ezt kevésbé ismerik. Lényege, hogy minden nyerés után egy bizonyos összeggel csökkentjük a tétet, vesztés után pedig ugyanennyivel növeljük. A rendszer akkor működik jól, ha a nyerés-vesztés közel felváltva történik. Dahl módszer. Donald Dahl, a „Progression Blackjack” című könyv írója találta fel, ezért nem meglepő, hogy főleg blackjack játékosok körében ismert és használt taktika. Lényegében a D’Alambert módszer ellentéte, mivel minden nyerés után ugyanannyival emeljük a tétet, de vesztés után visszatérünk az alaptétre, majd kezdjük előröl. A rendszer akkor működik jól, ha a nyerő és vesztő szériák váltják egymást, de nem szabályosan! Lapszámolás. Biztosan mindenki látott már olyan filmet, melyben a főhős szótlanul, rezzenéstelen arccal ül a játékasztal előtt, feje körül pörögnek a számok, mélyen koncentrál, majd laza mozdulattal felfordítja kártyáit melyekkel bankot robbant és mindent megnyer. A lapszámolás nem csak a „kiváltságosoké”. Megtanulható és gyakorlással elsajátítható, és helyesen alkalmazva a nyerési esélyeink valóban növelhetőek. A kártyapakli keverése után adatokat gyűjtünk, majd ezeket az adatokat még az újabb keverés előtt felhasználjuk. Többféle kártyaszámolási módszer létezik, a két leghatékonyabbat ismertetjük, ezek az 52 lapos francia kártyacsomagra vonatkoznak. A „Hi-Low” lapszámolás. A kártyalapokat 3 osztályba soroljuk. Kis lapok: 2,3,4,5,6. Magas lapok: 10,J,Q,K,A. Semlegesek: 7,8,9. A pakli összegjelzője a játék kezdetekor nulla, hiszen ha az összes lapot az előzőek szerint összeadjuk és kivonjuk, nullát kapunk. A játék során a semleges kártyákkal nem foglalkozunk, de amint megjelenik egy kislap az összegjelzőhöz hozzáadunk egyet, ha pedig nagylap jelenik meg, akkor levonunk egyet. Így arra tudunk spekulálni, hogy milyen lapok vannak még hátra, ha a pakli felénél az általunk számolt szám magas, akkor a pakliban a több magas lap van még. Kezdőknek ajánlott ez a módszer. A „Uston SS” lapszámolás. Ez már „ügyesebbeknek” való módszer. Nehézségét az adja, hogy jobb memória szükséges hozzá. Lényegében ugyanaz, mint az előző rendszer, de három helyett hat csoportba soroljuk a lapokat. Itt az egyetlen semleges lap a 8-as, ha 7-es lapot látunk egyet adunk hozzá az összegjelzőhöz, ha 5-öst, akkor hármat adunk hozzá. A 2, 4, 6 értékű lapok esetén pedig kettőt. A 9-es lap megjelenésekor levonunk egyet, a 10, J, Q, K, A lapok megjelenésekor pedig levonunk kettőt. A szerencsejátékok pszichológiája Attól, hogy egyesek szenvedélyes játékosok, még nem jelenti azt, hogy szenvedélybetegek. Az emberek döntő többségét nem fenyegeti a függővé válás, csupán csak egy kis pénzt szeretnének nyerni. Motivációjuk a játékra az egészséges szinten van. Kontroll alatt tudják tartani veszteségeiket és kimentik a nyereségeiket. Életük középpontjában nem a játék áll. Amíg a személy nem vállal szélsőséges, ésszerűtlen kockázatokat addig a játék során átélt bizonytalanság és feszültség az élet egyéb 125


területein való alkalmazkodást is segíti. Aki kóros játékfüggőségben szenved azt egy olyan leküzdhetetlen vágy hajtja, ami képessé teszi rá, hogy minden pénzét kockára tegye. A belső késztetés olyan méreteket ölt, melytől elveszti kontrollját a játék felett. Nyugtalanságot érez, amikor nem játszhat. Az életében addig jelenlévő értékek előbb háttérbe szorulnak, majd végleg eltűnnek. Tagadja állapotát, és hazudik arról, hogy hova tűnik a pénz. Szakember segítsége és kezelés nélkül aligha tud kigyógyulni, ugyanúgy, mint a drogfüggők vagy az alkoholisták. Kérdőív értékelése A kérdőívet a Google Drive segítségével készítettük és osztottuk meg az interneten. Összesen 282-en töltötték ki. A feltett 29 kérdésre adott válaszok eredményeit elemezzük. A kérdőívet kitöltők közül csupán egy személy válaszolta azt, hogy nem játszott szerencsejátékot még. A válaszadók döntő többsége férfi, 84%. Ebből arra kell következtetni, hogy a férfiak jobban kedvelik a szerencsejátékokat, mint a nők. Valószínűleg ez abból is fakad, hogy a férfiakat jobban vonzza a sport. A sporthoz pedig szorosan kapcsolódik a sportfogadás. A megkérdezettek 23%-a folytatott felsőfokú tanulmányokat. Legtöbben középfokú végzettséggel rendelkeznek. Ez mutathatja azt, hogy sokan még nem fejezték be tanulmányaikat, vagy azt, hogy a tanult emberek kevésbé hisznek a szerencsében és nem szeretik pénzüket a szerencsére bízni. Igaz törvény szabályozza, hogy 18 éven aluliak nem játszhatnak, mégis a válaszadók 11%-a még nem töltötte be a 18. életévét. Döntő többségben vannak a fiatalok 67%-kal, ők szeretnek a legjobban játszani. Pontosan a válaszolók fele véli azt, hogy a szerencsejáték szórakozás, ők bizonyára arra is használják, amire való, játéknak, kikapcsolódásnak. 197-en (70%) többször is játszanak egy héten, nagyon sok időt fordítanak a játékra. Napjainkban a Tippmix hatalmas sikernek örvend. Kimagaslóan sokan játsszák. Utána következik a kaparós sorsjegy. Valószínűleg azért mert, nagy nyereményeket kínál, és azonnal megtudjunk, mit nyertünk. A dobogó harmadik fokára pedig az ötöslottó került. Ennek csakis a milliárdos nyeremény lehet az oka. A többség (64%) még mindig jobban szeret hagyományos szelvényekkel játszani, mint az interneten. A válaszadók 29%-a nyert már 100eFt feletti összeget. Ez szerintünk sok, talán azért lehet, mert a kérdőívek többségét „szerencsejátékosok” töltötték ki. A válaszokból az is kiderül, hogy 76%-a a kitöltőknek teljesen tisztában van azzal, hogy a nyerési esélyeit nem tudja növelni a lottójátékokban. A válaszolók több mint a fele (62%) bízik a lottóban, viszont bizalmatlan a pókeroldalakkal szemben (55%). A tippmix népszerűségét támasztja alá, hogy a játékosok valóban hisznek abban, hogy ha értenek a sporthoz, követik az eseményeket akkor a sportfogadásban is sikereket érhetnek el. Érdekes, hogy 91% ismeri a játékszenvedély fogalmát, 21% nyúlt már megtakarításhoz és kölcsönhöz a játék miatt, 64%-ot pedig nem érint már vagy sosem érintett a betegség. Ennek ellenére 70% próbálta már visszanyerni elvesztett pénzét játékkal.

126


Összefoglalás A kérdőív eredményei alapján, ha megalkothatnánk egy átlagos játékost ő a következő tulajdonságokkal rendelkezne. Egy városban élő, középfokú végzettséggel rendelkező, 18 és 35 év közötti dolgozó férfi lenne. Akinek a kedvenc játéktípusa a tippmix és ezt hagyományos papír szelvényekkel játssza. Hetente többször is játszik, de a szerencsejátékot szórakozásnak tekinti, mert a játék öröme motiválja, nem csupán a nagy nyeremény. Nem nyert még életében százezer forint felett, ahogy kaszinóban sem járt még. Amennyit eddig eljátszott, azt nagyjából vissza is nyerte. Sosem tőzsdézett. Nem hisz a „lottó manipuláció” elméletében, viszont az online pókeroldalakkal szemben már gyanakvóbb. Szerinte a lottó a szerencsén múlik, de a pókerben és sportfogadásban megfelelő stratégiával sikeresebbek lehetünk. Ennek ellenére sok meccset előre ledöntöttnek vél. Sosem kért kölcsön, vagy nyúlt a megtakarításaihoz, annak érdekében, hogy játszhasson. Tisztában van a játékszenvedély fogalmával. A betegség egyáltalán nem érinti, de már próbálta játékkal visszanyerni elvesztett pénzét. Véleménye szerint megfelelően szabályozott a szerencsejáték hazánkban, és ez az iparág folytatni fogja a fejlődést. Összességében elmondható, hogy szeretünk játszani, akkor is, ha nem nyerünk. Bebizonyosodott, hogy a szerencsejátékokból gyorsan meggazdagodni nekünk – hétköznapi embereknek – nem lehet, Fortunán múlik minden, csak is az ő kegyeltjeié lehet a dicsőség, még akkor is, ha a matematika és a valószínűségszámítás a pártunkon áll. Ahhoz, hogy vagyonunkat gyarapítsuk, megvalósítható célokat kell kitűznünk. Profi játékos kevés emberből válik. Maradjunk inkább meg a szerencsejáték szórakoztató mivoltánál, ne a pénzre gondoljunk, amikor játsszunk, éljük át a játék örömét, a kíváncsiságot, amit az eredmény elégíthet ki és ne hagyjuk, hogy befolyásolja viselkedésünket, ha vesztünk. Veszíteni ugyanúgy tudni kell, mint nyerni. Kulcsszavak: szerencsejáték, játékszenvedély. Irodalom Bóc István: 2004. A szerencse titkai; Typotex Kiadó. Dr Csernyák László: 2007. Valószínűségszámítás; Nemzeti Tankönyvkiadó. Hunyady György – Székely Mózes: 2003. Gazdaságpszichológia; Osiris Kiadó. Dr. Lakatos Mária: 1993. Szerencsejáték, szenvedélybetegség. Szerencsejáték Felügyelet. Kellér Andor: 1996. A rulettkirály, Szépirodalmi Könyvkiadó. Phil Godron: 2008. A póker kis kék könyve, Ekren Kft. Warren Weaver: 1979. Szerencse kisasszony; Gondolat Kiadó.

THE ANALYSIS OF THE WINNING CHANCES OF THE GAMBLES Abstract We present it in our paper the Szerencsejáték Zrt, some strategic methods and the probabilities of certain games. We go into detail about the psychological background of the games. With the questionnaire analysis maybe we receive a picture from the contact of the gambles and the everyday people_nation, players. Keywords: gamble, passion for gambling.

127


III. A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAEK EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUSÁBAN SZÜLETETT TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁK

128


Az Egészségtudományi Campus TDK műhelyeinek eredményessége Az intézeti TDK konferenciákon egészen az utóbbi évekig csak az ápoló szakos hallgatók vettek részt, azonban 2010-től az egészségturizmus szakirányon tanuló Egészségügyi szervező (BSc) és 2011-től a Szociális munka (BA) szakos hallgatók is egyre inkább képviseltették magukat. Ennek köszönhetően, a Campus évről-évre csökkenő hallgatói létszáma ellenére a TDK-s aktivitás növekedett. Évente jellemzően 10-15 hallgató adott elő, legtöbben 2014-ben (24 fő mutatott be ugyanennyi pályamunkát). A bíráló bizottságok általában a helyezést elért hallgatók egy részét javasolják az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre. Az OTDK-n 1999-ben 2, 2001-ben 2, 2003-ban 2, 2005-ben 2, 2007-ben 4, 2009-ben 2, 2011-ben 5, 2013-ban 2 és 2015-ben 6 hallgatónk vett részt előadással. Fontosabb elért eredmények: Varjú Ágnes 1999-ben 1. helyezett lett és az Egészségügyi Miniszter különdíját is megkapta. Soósné Göböly Ildikó előadását a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Szekciójában Jubileumi Különdíjjal ismerték el 2011-ben. Szász Nóra Tünde a 2013ban megrendezett XXXI. OTDK-n a Társadalomtudományi Szekció különdíját nyerte el. Szintén különdíjban részesült 2015-ben a XXXII. OTDK-n Kóra Szilvia a Közgazdaságtudományi, illetve Patakiné Márkus Ágnes az Orvos- és Egészségtudományi Szekcióban.

A TDK előadások számának alakulása (1996-2014)

129


Az Egészségtudományi Campus hallgatói által az utolsó négy OTDK-n elért eredmények: Országos Bemutatott RésztI. TDK éve pályavevő helyezett munkák hallgatók pályaszáma (db) száma munka (fő) száma (db) 2009 2 2 0

II. helyezett pályamunka száma (db) 0

III. helyezett pályamunka száma (db) 0

Különdíjak száma (db)

0

Összes díjazott pályamunka száma (db) 0

2011

5

5

0

0

0

1

1

2013

2

2

0

0

0

1

1

2015

6

6

0

0

0

2

2

130


UTAZÁS ÉS EGÉSZSÉG TÓTH ILDIKÓ 1- DR. BEKE SZILVIA 2 2

1 Eston International Zrt., Budapest Lövőház u.39. email:[email protected] Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet, Gyula 5700 Szent István u. 17-19, email: [email protected]

Bevezetés Az utazás, mint jelenség, már az őskorban is jelen volt az emberiség történetében, hiszen az életben maradáshoz szükséges volt az emberek folyamatos vándorlása, hogy élelemhez jussanak. Később, ahogy az emberi populáció növekedett, a népvándorlás és a háborúk is hozzájárultak a tömegek helyváltoztatásához. A háborúkban pedig nem feltétlen a csaták kimenetele játszott döntő szerepet, hanem sok esetben a különböző járványok pusztítása. Irodalmi áttekintés Ha a viszonylag közelmúltat vizsgáljuk, akkor világosan látszik, hogy a 20. században, annak is a második felétől hatalmas mértékben megnőtt az utazások, illetve ezzel együtt az utazók száma is. Habár a globális világgazdasági válság még napjainkban is tart, az utazások száma egy kisebb megtorpanást követően újra növekedő tendenciát mutat. A 2011. év statisztikái szerint minden célországban nőtt az idegenforgalom, ráadásul majdnem minden országban a turizmus volt az egyik fő húzóágazat. (Felkai P. 2011) Az IPK (International Tourism Consulting Group) nemzetközi kutatóintézet minden évben kutatást végez a kiutazó turizmussal kapcsolatban. A 2013. évi felmérés alapján 952 millió utazást regisztráltak, ebből több, mint 50 millió a trópusi országokba látogatók száma. (www.turizmusonline.hu. /aktualis/cikk/a_vilag_turizmusa_ujabb_rekordot_ert_el_2013_ban ) Ha a magyarországi adatokat nézzük, ma már több, mint százezer ember utazik valamilyen egzotikus célterületre hazánkból. Egy felmérés szerint az utazók motiváltsága az orvos felkeresését és a szakszerű tanácsadás igénybevételét illetően csupán 26-48%-os. Ez az arány több okból kifolyólag ilyen alacsony. Valószínűleg az idő- és a pénzhiány játszanak ebben legnagyobb szerepet. Ugyanakkor a nemzetközi adatok szerint mégis a háziorvosok azok Európában, akik a utazási orvostani tanácsok nagy részét végzik. Külföldi adatok rámutatnak arra a tényre is, hogy egy háziorvos átlagosan 4 olyan pácienst lát el hetente, akik konkrétan az utazási problémák elkerülése miatt keresik fel az orvosukat és kérnek tőle tanácsot. „Az utazási tanácsadás hatékonyságát figyelembe véve a sikeres tanácsadásnak három feltétele van: -az utazó motivált legyen a tanácsadás igénybevételére, -a tanácsadás legyen könnyen elérhető és szakmailag korrekt, -az utazó tartsa meg a tanácsadás folyamán kapott életmódi utasításokat.”(Felkei P. 2011b) Másik probléma, hogy a képzett utazási tanácsadók is egyoldalú felvilágosítást adnak általában, melynek döntően nagy része, 90-95%-a csak a fertőző megbetegedések megelőzésére irányul.

131


Nemzetközi felmérések szerint az utazó és a háziorvosa közötti találkozási idő csupán 5-25 perc között változik. Általában 20 percnek kell lennie annak az időnek, amely elegendő egy részletes felvilágosításra, és az idő alatt sem csak az oltásokkal kapcsolatos tevékenységeknek kellene elhangoznia. Megállapítható az a tény is, hogy egy-egy elváltozás, tünet, panasz, betegség kialakulásának az esélye egy utazás során 45% és 70% közé tehető, amely igencsak meghatározó adat, ugyanakkor a végzetes kimenetelű esetek előfordulása 5/100 ezer turista. (Ternák G. 2006) Összességében kijelenthető, hogy: „Minél nagyobb a klimatikus és kulturális ellentét a célország és a saját ország között, annál nagyobb a betegség kockázata.”(Czibulka Z. 2003) Nemcsak Európában, de a világon mindenhol a védőoltások jelentik a legnagyobb és legfontosabb védelmet a fertőző betegségek ellen. Habár az aktív immunizálás beleavatkozik az immunrendszer folyamataiba, az évtizedes, kipróbált biztonsági eljárások következtében a kockázat ma már csekély. Ugyanakkor minden esetben célszerű mérlegelni az oltásnál az előnyöket és a lehetséges veszélyeket is. Magyarországon számtalan nemzetközi oltóhely működik, ahol a nemzetközi utazásra készülő személyek védőoltásban részesülhetnek: vidéken a megyeszékhelyeken található Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézeteiben, Budapesten az Országos Epidemiológia Központban, valamint egyéb, a nemzetközi oltások végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók által is igénybe lehet venni ezt a szolgáltatást (pl. Nemzeti Oltóközpont). Nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt is csak az említett oltóhelyek állíthatnak ki. A szóban forgó védőoltásokról szóló igazolást az utazó részére kiállított Nemzetközi Oltási Bizonyítványba (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis) kell bevezetni. (http://www.vacsatc.hu/?XI.-K%FClf%F6ldi-utakkal-kapcsolatosv%E9d%F5olt%E1sok&pid=84) A trópusi utazás során leggyakrabban előforduló betegségeket terjedésük módja szerint négy csoportba lehet sorolni. A vízzel és étellel terjedő betegségek közé tartoznak az utazók hasmenése, ételmérgezések, dysenteria, hastífusz/paratífusz. A leggyakoribb módja az emberről emberre terjedő betegségek terjesztésének a cseppfertőzés. Ide sorolható az influenza, diftéria, pertussis, egyéb légúti megbetegedések a morbilli (kanyaró), parotitis epidemica (mumpsz), varicella (bárányhimlő), TBC, vagyis tuberkulózis (gümőkór), bizonyos vérzéses lázak, tüdőpestis, meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome, magyarul atípusos tüdőgyulladás). Az emberek között azonban nem csupán cseppfertőzéssel terjedhetnek bizonyos betegségek, hanem enterovírusok, azaz bélcsatornában élő vírusok útján is. Az idetartozó betegségek terjedésében a nem megfelelő higiéniai körülmények játszanak nagy szerepet. Gyakori kórokozó a horogféreg, schistosomiasis, fonálféreg. Külön nagy csoportban érdemes megemlíteni a nemi úton terjedő betegségeket is. Ezek közül a leggyakoribb a világméretű járványt okozó AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome, azaz szerzett immunhiányos tünetegyüttes). Szintén gyakori megbetegedést okozhat még a szifilisz (vérbaj), a gonorrhoea (kankó,tripper), Chlamydia (húgy-ivarszervi fertőzések), herpeszvírus. 132


Az állatok által terjesztett betegségek esetében leggyakrabban a fertőzött állatból készült termékek elfogyasztása okozza a problémát. A fertőzött hús elfogyasztása eredményezhet szalmonellózis-t, japán B-encephalitis-t (agyvelőgyulladás), toxoplazmózis-t (parazita-fertőzés), féregbetegségeket, stb. Fertőzött tej ivásával is különböző betegségek vihetők át, mint például a brucellózis (háziállatok fertőző betegsége, mely tehénről, juhról, sertésről, kecskéről terjed emberre), tuberkulózis, encephalitis. További veszélyforrást jelenthet az állati vizelettel, valamint az állat nyálával terjedő betegségek. Utóbbi, a rabies (veszettség) ellen azonban hatékony védőoltás áll rendelkezésre. A negyedik fő csoportba pedig a rovarok által terjesztett betegségek tartoznak. Az egyik leggyakoribb trópusi betegség a malária, melyet a szúnyogok terjesztenek. A betegség ellen nincs védőoltás, kemoprofilaxissal viszont van lehetőség védekezni. Szintén szúnyogok által terjesztett igen gyakori betegség a Dengue-láz (csonttöréses láz), a sárgaláz, a japán B-encephalitis, valamint a filariázis (fonálféreg okozta fertőző betegség) is. Legyek által közvetített fertőzés az onchocerciasis (folyami vakság), a filariázis, a leishmaniasis (bőr-, nyálkahártya vagy zsigeri elváltozással járó fertőzés), a myiasis (légynyüvesség), a trypanosomiasis (álomkór) kórokozóját pedig a cecelegyek terjesztik. A kullancsok is jelentős veszélyt jelenthetnek az emberi szervezet számára. Az általuk közvetített leggyakoribb fertőzés a Lyme-kór. A trópusokon vadászatot követően jelenhet meg a szintén kullancsok által közvetített bakteriális fertőzés, a rickettsiosis. További rovarokat tekintve bolhák által terjed a pestis, a rühesség kórokozója a rühatka, a Dél-Amerikai Trypanosomiasis (Chagas-kór) kialakulásáért pedig a poloskák a felelősek. Nemzetközi, illetve egzotikus utazás előtt nagyon fontos utána járni a választott célterületen jelen lévő külső tényezőknek, beleértve az ottani higiéniás, egészségügyi viszonyokat is, számba venni az adott területen jelen lévő aktuális járványokat, fertőzéseket, továbbá mérlegelni az ezekkel kapcsolatos kockázatokat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be célterületek szerint a leggyakrabban előforduló betegségeket. 1.számú táblázat: A betegségek célterület szerinti összefoglalása a szerző által szerkesztve forrás: Dr. Ternák Gábor: Utazás - egészség orvosoknak. SpringMed kiadó, Budapest, 2006

Földrész/continent

Afrika/Africa

Ázsia/Asia Ausztrália és Csendes-óceániszigetek/ Australia and

Megbetegedések/diseases leischmaniasis, filariasis, malária, Dengue-láz, nyugat-nílusi láz, encephalitis, brucellózis, sárgaláz, schistosomiasis, trypanosomiasis, az utazók hasmenése, hastífusz, kolera, poliomyelitis, hepatitis A, hepatitis E, hepatitis B, HIV/AIDS, veszettség leischmaniasis, malária, schistosomiasis, trypanosomiasis, meningococcus meningitis, veszettség, diftéria, HIV/AIDS, Dengue-láz, dracunculiasis, leptospirosis, hepatitis B Dengue-láz, rickettsiosisok, encephalitis, Ross Rivervírusinfekció, hastífusz, filariasis, leishmaniasis, onchocerciasis, malária

133


Pacific Islands

Amerika/America Európa/Europe

Lyme-kór, kullancs-encephalitis, influenza, histoplasmosis, Dél-Amerikában: malária, Dengue-láz, filariasis, leishmaniasis, onchocerciasis, Chagas-kór, veszettség, Karibi térségben: salmonellosis., kolera Lyme-kór, kullancs-encephalitis, influenza, HIV/AIDS, ÉszakEurópa: veszettség, diftéria

table 1: According to a summary of the target diseases edited by the author

Anyag és módszer A téma kutatása egy általános kérdőív segítségével történt. Ennek egy része olyan utazók kérdőívéből tevődik össze, akik már utaztak valamilyen egzotikus célterületre, így már rendelkeznek valamilyen benyomással az utazásukkal kapcsolatos egészségügyi tényezőkkel kapcsolatban, a kitöltők legnagyobb része azonban még nem járt egzotikus célterületen, számukra prevenciós lehetőséget biztosíthat a kérdőív és talán felvet új gondolatokat, melyek utazás előtt segítséget nyújthatnak a későbbiekben. Az interneten közzétett kérdőívet összesen 164 személy töltötte ki, ebből 116 nő és 48 férfi. A kérdőívre adott válaszok közül a legfontosabbakat kerültek kiemelésre. Eredmények és értékelésük Azoknak, akik már vettek részt egzotikus utazáson, csupán 32%-a állítja, hogy kapott védőoltást az utazása előtt. Az utazás előtt védőoltást igénybe vevők 28%-a saját maga járt utána internetről és/vagy nyomtatott sajtóból tájékozódva az őt érintő védőoltásokkal kapcsolatos információknak. Ezt szorosan követi, 27%-kal azoknak a száma, akik a háziorvosuktól kértek tanácsot, 18%-uk pedig az Országos Epidemiológiai Központot kereste fel emiatt. A maradék 27% egyenlő arányban oszlik szét azok között, akik az ÁNTSZ-től, utazási irodától vagy barátoktól, ismerősöktől érdeklődtek az utazáshoz köthető védőoltásokkal kapcsolatban, az egyéb lehetőséget a kitöltők közül senki nem jelölte meg. Mindezt a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezető főorvosával készített interjú is alátámasztotta: tapasztalataik szerint az internet és az utazási irodák szerepelnek első helyen. Ettől eltér azoknak a válasza, akik már vettek részt ilyen jellegű utazáson és ténylegesen kértek is segítséget korábban a felvehető védőoltásokkal kapcsolatban. Míg az előbbi esetben főleg saját maguk tájékozódtak, addig az utóbbi esetben elsősorban a háziorvos segítségét kérnék. Továbbá az első esetben a 3. helyen az Országos Epidemiológiai Központtól kértek tanácsot, addig az utóbbi esetben az ÁNTSZ-t jelölték meg ezen a helyen. A maradék válaszok hasonlóképpen oszlanak el, mint a korábbi kérdésben, ugyanakkor az utazási irodáknak nagyobb szerepet tulajdonítanak az utóbbiban. Az 1. helyen a válaszadók nagy része (66%) helyesen jelölte meg a hastífusz elleni védőoltást, mint rendelkezésre álló védőoltást egzotikus célterületre való utazás esetén. 2. helyen a sárgaláz (62%), 3. helyen pedig a hepatitis A (54%) elleni oltást, melyet szorosan követ a hepatitis B (51%). A két fajta vírusos májgyulladás elleni védőoltásra érkező jelölések száma mégsem egyforma: a válaszadók csupán 36%-a jelölte meg a 134


hepatitis A-t és hepatitis B-t együttesen is. A hepatitis A és B elleni védőoltást egyébként kombinált formában is lehetőség van megkapni. Az 5. és 6. helyet elfoglaló oltások (kullancs-encephalitis – 35%, meningococcus meningitis – 33%) ellen valóban rendelkezésre áll védőoltás, a 7. helyen lévő Lyme-kór (29%) ellen azonban már nincs. A tetanusz (24%) ellen még kevesebben gondolják, hogy van oltás, ezt helytelenül meg is előzi a filariasis (25%) és szorosan követi a schistosomiasis (22%). Az ezt követő eredmények egyike sem felel meg a valóságnak, kivéve a 18. helyen szereplő veszettséget (16%), a 19-ként megjelölt pneumococcus-t (14%), a 20. rubeola-t (13%), a 21. poliomyelitis-t (12%), a 22. mumpszot (10%) és a 24. varicella-t (7%).

1.ábra: A védőoltásokkal megelőzhető betegségek egzotikus célterületre való utazás esetén a válaszadók véleménye alapján forrás: szerző által szerkesztve Figure 1: In the case of exotic travel target area of vaccines preventable diseases based on the respondents' opinion sources: edited by author Összességében elmondható, hogy a kiöltők legnagyobb számban azokat a védőoltásokat jelölték meg, melyek esetében valóban rendelkezésre áll védőoltás, viszont túl nagy számban jelöltek meg olyan betegségeket is, melyek ellen a jelen tudomány szerint nincs védőoltás. Ez a tény arra utal, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy egy nemzetközi utazásra készülve milyen védőoltásokat vehetne fel, hogy megóvja egészségét és csökkentse az esetleges kockázatokat. Ugyanakkor ez nem feltétlen jelent problémát, már ha megfelelő esetben igénybe veszik a már korábban feltüntetett intézmények ezzel kapcsolatos szolgáltatásait, mint például az utazás előtti tanácsadást. A válaszadók 34%-a hetekkel korábban, 24%-a hónapokkal korábban, 24%-a pár nappal korábban, 13%-a 1 héttel korábban, 5%-a azonban nem készül fel különösebben egy utazásra az indulást megelőzően. A legoptimálisabb, ha az utazó pár héttel, legalább 4-6 135


héttel kezd el felkészülni egy egzotikus jellegű utazásra, a már említett tény miatt, hogy a védőoltások felvétele között bizonyos időnek el kell telnie, hogy a megfelelő immunitás ténylegesen kialakuljon a szervezetben. A következő kérdést – hogy az utazók mennyire tartják fontosnak, hogy utazásuk előtt óvintézkedéseket tegyenek saját egészségük érdekében – egy 1-10-ig terjedő számskálán mértük, ahol 1 jelenti az „egyáltalán nem tartom fontosnak” és 10 a „nagyon fontosnak tartom” lehetőséget. A 164 személyből a jelentős többség (139, vagyis a válaszadók 85%-a) a skála felső, azaz 5-10-ig terjedő részén található számmal értékelte ezt a törekvését, ami biztató eredmény, előrelátó gondolkodásmódra utal. Azok közül, akik már utaztak egzotikus célterületre, 82%-uk nem szerzett semmilyen betegséget ott-tartózkodása során, 18%-uk azonban igen. Az utóbbi esetben a következő betegségeket nevezték meg: -lázzal járó ismeretlen megbetegedés, vírusos láz, - gyomorfertőzés, - sebfertőző baktériumok (lábon keletkezett horzsolás miatt), - vízben lévő baktérium okozta megbetegedés, -sőt, maláriás megbetegedés is előfordult az egzotikus területen már tartózkodó kitöltők között. Ők elmondásuk alapján helyi orvosi intézményt kerestek fel a betegségükkel kapcsolatban, egy személy a szálloda orvosához fordult, egy illető pedig kórházba ment szakszerű ellátásért. A kutatás kiterjedt az egyéni házi patika összeállítására is, mely bel-, és külföldi utazás kapcsán egyaránt fontos. A megkérdezettek saját maguk által utazás előtt összeállított egészségügyi csomagja 1. helyen tartalmaz fájdalomcsillapítót, 2. helyen lázcsillapítót, 3. helyen pedig a fertőtlenítőszert sorolta ehhez a kérdéshez a kitöltők 31%-a. Ezt követően még mindig kiemelkedő eredménnyel, a válaszadók 24%-a tenne be kötszert, illetve egy sebellátáshoz elengedhetetlen alapfelszerelést az úti patikájába. Szintén jelentős 21%-kal a hasmenés elleni szerek említése, továbbá 9%-kal a különböző allergiás reakciók enyhítésére szolgáló készítmények. A megkérdezettek 5%-a írta, hogy görcsoldó szereket, gyulladáscsökkentőket, valamint széles spektrumú antibiotikumot is vinne magával egy nagyobb felkészülést igénylő utazás esetén. Mindössze 4% az, aki mindezek mellett szóba hozta a hányáscsillapítót, a vitaminokat (többen meg is nevezték konkrétan a B6, a C és multi vitamint), valamint a lázmérőt, sőt, külön kiemelve a kalciumot is. 3% válaszolta erre a kérdésre, hogy nem tudja, mit vinne magával, szintén 3% azoknak az aránya, akik felsorolták ide a naptejet vagy egyéb, napégés megelőzésére alkalmas készítményeket. 2% égési sérülés ellátására alkalmazható készítményeket is magával vinne egy komolyabb mértékű utazásra. 3 személy alkoholt (pálinka, tonik) is, feltehetően a fertőtlenítőszerként alkalmazva szükség esetén. 2 illető nem válaszolt erre a kérdésre. Végezetül 1 személy azt válaszolta, hogy nem állítana össze egészségügyi csomagot.

136


2.ábra: A válaszadók által összeállított egészségügyi csomag tartalma forrás: szerző által szerkesztve Figure 2: health care package contents by respondents sources: edited by author

Mindent egybevetve egy alap egészségügyi felszerelést a kitöltők nagy többsége magával vinne, viszont ahhoz, hogy a csomag teljes lehessen és lehetőleg minden fontos eszközre, gyógyszerre, készítményre is gondoljon az utazó, szükséges lenne külön is utána érdeklődnie megfelelő forrásokból (pl. nyomtatott sajtó, utazási tanácsadás, stb.). A kitöltők közül nagy az aránya azoknak (41%), akik állításuk szerint nem tudják, hogy a társadalombiztosító támogatja-e a nemzetközi utazással kapcsolatos védőoltások költségét, 34%-a szerint nem támogatja, 20%-a szerint részben támogatja és 5%-a szerint teljes mértékben támogatja. A valóság az, hogy a társadalombiztosító egyáltalán nem támogatja az utazással kapcsolatos védőoltásokat. Ez az egyik lehetséges oka annak, hogy a nemzetközi utazásra készülők nem feltétlen igénylik az ajánlott védőoltások beadatását, hiszen ez plusz anyagi vonzattal jár. Következtetés A Kutatással és annak eredményeivel kapcsolatban a következő javaslatok fogalmazódtak meg: Fontos lenne, hogy az állam hozzájáruljon az utazók utazás előtti tanácsadását érintő költségeihez, hogy az ne járjon plusz anyagi megterheléssel a turista számára. Így növelni lehetne az utazás előtti tanácsadást igénybe vevők számát, ami egyidejűleg magasabb szintű egészségügyi felkészülést eredményezne egy nemzetközi utazást megelőzően. Ez pedig feltehetően az utazásról hazaérkezett betegek számának csökkenését eredményezhetné, ezzel együtt megkönnyítve az őket ellátó háziorvosok munkáját is. Nagy előrelépés lenne az is, ha a társadalombiztosító hozzájárulna bizonyos kedvezményekkel egyes védőoltások megvásárlásához. Sőt, akár ingyenes is lehetne az igénybevevő számára a sok helyen kötelező sárgaláz elleni vakcina és a gyermekkorban 137


már megkapott, a védőoltások hatékonyságának megújítását szolgáló oltóanyagok is lehetnének térítésmentesek. Mindezen javaslatok eredményeképpen a nemzetközi utazások esetén csökkenhetnének a megfelelő felkészülés hiányából származó és abból kialakuló egészségügyi kockázatok, betegségek. Összefoglalás A kutatás középpontjában a turizmus, illetve az egészségügy kapcsolata áll. Véleményünk szerint rendkívül fontos, hogy az emberek utazásaik során is fokozottan ügyeljenek egészségükre. Az emberek ugyanis rengeteg különböző okból utaznak, azonban nincsenek feltétlen tisztában azzal, hogy milyen egészségükre káros tényezők hathatnak rájuk, különösen a nemzetközi utazások alkalmával. A tanulmány fő célja, hogy preventív módon hívja fel a figyelmet mindazon tényezőkre, melyeket szükséges átgondolni egy külföldi, akár egzotikus utazás előtt, hogy a távollétet ne veszélyeztethesse olyan faktor, melyet előzetesen ki lehetett volna védeni megfelelő felkészüléssel. A dolgozatban többek között bemutatásra kerül, hogy mekkora jelentősége van napjainkban a turizmusnak, melyet számadatok is alátámasztanak. Kitérünk az utazási tanácsadás körülményeire, valamint a Magyarországon napjainkban igénybe vehető védőoltásokra. Ezt követően a trópusi utazás során leggyakrabban előforduló betegségek kerülnek bemutatásra, terjedésük módja szerint, majd azok a betegségeket részletezzük, melyek megelőzésére hatékony védőoltás áll rendelkezésre jelenleg hazánkban is. A tanulmány gyakorlati részében az utazók körében végzett kérdőíves felmérés és a Nemzeti Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetőjével készített interjú eredményei olvashatóak, melyek egyben megalapozták a legfontosabb következtetéseket és javaslatokat. Kulcsszavak: utazás egészségügy, egészségi állapot, fertőző betegségek, védőoltások Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni témavezetőmnek, Dr. Beke Szilviának a Tudományos Diákköri dolgozatomhoz nyújtott segítségét, hasznos ötleteit és tanácsait. Köszönöm Dr. Mucsi Gyula Tisztifőorvos Úrnak, hogy hozzájárult a A Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve részéről a dolgozatomhoz szükséges interjú elkészítéséhez, és rám szánva idejét készségesen válaszolt kérdéseimre, valamint segédanyaggal is támogatott. Irodalom Dr. Axmann Á.: 2002Fertőző és trópusi betegségek. Alexandra Kiadó 56-58. o. Dr. Czibulka Z.: 2003Mit érdemes tudni…Utazás előtt. Humexim kiadó, Budapest, 51. o. Dr. Felkai P.: 2011 Utazásorvostan Magyarországon - A háziorvosi ellátás új területe. Házorvos Továbbképző Szemle. 16. 277. o Dr. Felkai P.: 2011 Az utazás előtti tanácsadás. Háziorvos Továbbképző Szemle. 16. 291-295. o. Dr. Nyerges G.: 1992 Infektológia - Fertőzéses kórképek a klinikai gyakorlatban. Springer Hungarica Kiadó Kft; Budapest, 188-192. o. Dr. Ternák G.: 2006 Utazás - egészség utazóknak. SpringMed kiadó, Budapest, 15-16. o

138

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák Internetes források: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/a_vilag_turizmusa_ujabb_rekordot_ert_el_2013_ban http://www.vacsatc.hu/?XI.-K%FClf%F6ldi-utakkal-kapcsolatos-v%E9d%F5olt%E1sok&pid=84 http://www.oek.hu/oek.web?to=750,751,852&nid=210&pid=1&lang=hun http://www.utazaselott.hu/hastifusz-vedooltas.html#sick http://www.oek.hu/oek.web?nid=343&pid=1 http://www.oek.hu/oek.web?nid=260&pid=1 http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/tudogyulladas/40 http://www.oek.hu/oek.web?nid=358&pid=1 http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs114/en/ http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/rabies.html http://www.oek.hu/oek.web?nid=350&pid=1 http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/1851/a-tetanusz-fertozes

Travel and health Abstract The study aims to show the relationship between health and travel. Most people do not even count during the journey the possibility of disease, which was confirmed during the research. The study shows the most common illnesses and vaccinations. Henceforth we review the travel health tasks. During our research questionnaire survey was carried out by 164 persons filled out. The responses confirmed that during our travels our health in need background. Our aim was to raise awareness of what individuals and health care are important. Keywords: travel medicina, status of health, infectious diseases, vaccination

139


SZÜRKEHÁLYOG MŰTÉTRE KERÜLŐ BETEG TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE SZECSEI TAMÁSNÉ1- DR. BEKE SZILVIA2 Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kórház, Szemészeti Osztály, Szolnok 5004 Tószegi u. 21. email: [email protected] 2 Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Intézet, Gyula, Szent István u. 17-19. email: [email protected] 1

Bevezetés „Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére” (Ó Nagy, 1985) halljuk sokszor, de amíg nem tapasztaljuk meg a látás hiányát, addig nem igazán foglalkozunk megőrzésével. Szemészeti szűrővizsgálattal sok szemészeti, és egyéb más betegség időben felismerve jól kezelhető, gyógyítható. A látás elvesztése, vagy megromlása jelentős életminőség romlást eredményez. Napjainkban az információk többsége a szemünkön keresztül érkezik, ezért fontos, hogy az életkor kitolódásával, a látásunkat is, a lehető legtovább és a lehető legjobb minőségben megőrizzük. A WHO, már több mint egy évtizede meghirdette a VISION 20/20 programját, melynek célja a megelőzhető vaksági okok felszámolása a Földön 2020-ra. Az egyik ilyen meghatározott ok a szürkehályog (WHO, 2014). A szürkehályog (cataracta) a szemlencse leggyakoribb megbetegedése. Gyógyításának egyetlen hatásos módja a műtét, amivel azonnali látási rehabilitáció érhető el. A műtéti technika folyamatos fejlődésével megváltoztak az orvosi és szakdolgozói feladatok, és a betegek igényei is a tájékozódást illetően, de a sokszor téves információ felesleges szorongást okoz a műtét előtt. A dolgozat igyekszik bemutatni a szürkehályogot mint elváltozást, a műtéti technika fejlődését, és a szürkehályog műtét előtti és utáni betegtájékoztatás jelentőségét, valamint szeretné felhívni a figyelmet a szemészeti szűrések fontosságára. Irodalmi áttekintés A szürkehályog, cataracta görög eredetű szó, vízesést jelent. Szürkehályog esetén a keletkezett kép olyan mintha vízfüggönyön keresztül néznénk. A szürkehályog a lencse leggyakoribb megbetegedése. A folyamat lényege, hogy a lencsében az addig oldott állapotban levő fehérjék kicsapódnak, a lencse elveszti átlátszóságát, rugalmasságát, homályossá válik, aminek következtében a látás fokozatosan romlik és kialakul a szürkehályog nevű betegség. WHO definíció: A szürke hályog olyan lencseborússág, amely a látóélességet 0,6-re vagy ennél jelentősebb mértékben rontja. A szürkehályog műtét az egyik legjobb eredményekkel bíró sebészi beavatkozás. „Az American Academy of Ophtalmology epidemiológiai adatai szerint az USA-ban 55-64 év közötti nők 10%-nak, a férfiak 3,9%-nak van szürkehályogja. A 66-74 év közötti nők 23,5%-nak a férfiak 14,3%-nak, míg a 75 év feletti népességet tekintve a nők 45,9%-nak, a férfiak 38,8%-nak volt szürkehályogja)” ((Klein,1992) a Szemészeti Szakmai Kollégium, 2011. pp1579) (a Szemészeti Szakmai Kollégium, 2011). Keletkezhet veleszületetten (cataracta congenita), fiatal korban (cataracta juvenilis), ezeket általában stacioner hályognak (A hályog fejlődése bizonyos stádiumban megáll,

140


nem fejlődik tovább.) hívjuk. Idős korban (cataracta senilis), amit általában progresszív hályognak (A hályog fejlődése, érése folyamatos.) hívunk, és a traumás eredetű cataracta (cataracta traumatica), ami a sérülést követően bármikor kialakulhat. A cataracta előrehaladottsága attól függ, hogy a hályog érése milyen stádiumban van, ill. hogy az elszürkülés a magban vagy a kéregben kezdődik (Albert, 1994). A szürkehályog műtét nem életmentő, de a kialakult szürkehályog az egyén életminőségének jelentős romlását okozza, rontja az önellátási képességet, növeli az egyén és környezete baleseti kockázatát, megterheli a családot és a társadalomra is súlyos gazdasági terheket róhat. A szürkehályog gyógyításának jelenleg ismert egyetlen módja az operáció. Az elmúlt évtizedekben a szürkehályog műtéti megoldása jelentős fejlődésen ment, ill. megy még napjainkban is keresztül. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a szürkehályog mint betegség kevés kivételtől eltekintve kb. 10-15 perces műtéttel megoldható, a szervezet számára kis megterheléssel jár és azonnali vizuális rehabilitációt nyújt magasabb életkorban is felvállalható, hisz ezzel a beavatkozással jobb életminőséget nyerhet a beteg. A műtéti technika fejlődésével együtt, megváltoztak a műtét előtti és utáni ápolói teendők, de megváltoztak a betegek igényei is a tájékoztatást illetően. Az ultrahangos műtéti technikának (Phacoemulsifikació) köszönhetően, a szürkehályog műtét ápolási napja egy napra csökkent. A korábbi ápolási feladatok így fokozatosan megváltoztak, átalakultak hisz a műtét után a betegek pár óra után nyugodtan végezhetik addigi tevékenységüket. A megmaradt és szükséges ápolási, és megnövekedett dokumentációs feladatok mellett, előtérbe került a beteg pszichés vezetésének a jelentősége a műtét előtt, alatt és után, ami szakmailag jól felkészült, és empátiás készséggel rendelkező szakdolgozókat igényel. A műtét előtti megfelelő kommunikáció nagy jelentőséggel bír a beteg számára. Az ápoló megfelelő kommunikáció kialakításával kedvező irányba befolyásolhatja a beteg együttműködését, annak intézményben tartózkodása alatt, ami már a kölcsönös bemutatkozással kezdetét veszi. Az ápolónő elsődleges feladata az osztály bemutatása, házirend ismertetése, és a szükséges ápolói tennivalókkal összefüggő tájékoztatás. Az ápoló csak a kompetenciája határait betartva adhat tájékoztatást. A kompetenciáját meghaladó kérdések megválaszolásával az orvoshoz kell irányítani a beteget vagy értesíteni kell az orvost a felmerült problémáról. Az ápoló a beteggel folytatott beszélgetés közben megtudhatja, hogy a páciens mit értett meg az orvostól kapott tájékoztatásból (Rozsos, 2000) A praeoperatív időszak egyik fontos feladata, hogy a műtétre érkezett beteget felkészítse a szorongás leküzdésére és felkészítse a műtét alatti együttműködésre. Tudja, hogy mire kell felkészülnie, hogyan kell viselkednie, mi és hogyan fog vele történni a műtét alatt. A betegvezetést nem lehet a diagnosztizálástól, a gyógyítástól, az ápolás-gondozástól, a rehabilitációtól elkülönítetten végezni. A betegvezetésnek, nincs külön, ezen, feladattal megbízott szakembere, nincs meghatározva a helyszíne, ideje. A speciális feladatok elvégzése közben, a beteg személyiségének figyelembevételével kell mindazokat a teherviselő támogatásokat megadni, az ellátást végző egészségügyi szakembernek, amit betegvezetésnek nevezünk (Elekes, 1999). Napjainkban a betegek részéről az egészségügyi szolgáltatásokkal szembeni elvárások erőteljesen megváltoztak. Megnőtt az igény a jobb és minden igényt kielégítő szolgáltatás iránt. A betegek szeretnének az ellátásukkal, betegségükkel kapcsolatosan 141


minden információt megkapni és betegközpontú ellátásban részesülni. 1994-ben megszületett az Amszterdami Deklaráció, ami a betegjogok általános alapelveit tartalmazza. A tájékoztatás jogától nem különíthető el a beleegyezés, mert csak a kellően tájékoztatott beteg képes döntést hozni arról, hogy beleegyezik-e az ellátás során szükséges kezelésekbe vagy a műtétbe. Magyarországon a betegjogokról szóló rendelkezéseket az 1997. évi CLIV. törvény (Eütv) tartalmazza. Kiemelt figyelmet érdemel az együttműködéshez és tájékoztatáshoz való jog, ami feltételezi a kölcsönösséget, az egészségügyi szolgáltatók és a beteg között. Fontos, hogy a beteg és az ellátó között megfelelő bizalom alakuljon ki a hatékony együttműködés érdekében. Az ellátás során minden egyént egyenlő jogok illetnek meg. A tájékoztatásra vonatkozó szabályokat az Eütv. 13. §-a szabályozza. A betegnek tisztában kell lennie betegségével, annak lefolyásával, természetével, időtartamával, a gyógyításának lehetőségeivel és annak a beteg későbbi életére való hatásával. A beteg tájékoztatása mindig a kezelőorvos feladata! Az Eütv. 134.§ (3) bekezdése kimondja, hogy „A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával” mivel az ilyen tájékoztató nem veszi figyelembe az egyéni igényeket, viszont előnyös lehet, ha az írásos ismertető elolvasása után lehetőséget kap a beteg az esetlegesen felmerülő kérdéseinek megválaszolására” (Hidvéginé, 2012.). Mindezek figyelembe vételével készült el a „Tudnivalók a szürkehályog műtét előtt” című betegtájékoztató mivel a mindennapi munka során tapasztalható, hogy a szürkehályog aránylag nagyszámú előfordulása és a kezelőorvosuktól kapott tájékoztatás ellenére a betegek nincsenek tisztában a betegségükkel, kezelési lehetőségeivel, a várható eredményekkel, kevés információval rendelkeznek a műtét utáni életmódról. A mindennapi élet során is tapasztalható, hogy a látás elvesztése vagy megromlása mennyire negatív irányba tudja az emberek életminőségét megváltoztatni. A beteget tájékoztatni kell a betegségéről, a gyógyulás esélyeiről, meg kell nyerni a különféle beavatkozásokra és segítséget kell nyújtani a mielőbbi rehabilitációban. Fontos hogy a beteget egészben lássuk és ne csak a kezelendő betegségére összpontosítsunk (Potter & Perry, 1999). Mindezeket az információkat csak szakmailag jól felkészült egészségügyi személyzettől képes megkapni. A dolgozat célja, hogy felmérje, mennyire ismerik az emberek a szürkehályog betegséget, milyen módon és kitől tájékozódnak róla, a műtétre kerülő betegek hogyan vannak tájékoztatva, felvilágosítva műtét előtt, a tájékoztatott betegek mennyire tájékozottak, elégedettek-e a kapott tájékoztatással, annak módjával. Cél volt egy olyan, szürkehályog műtét előtti tájékoztató összeállítása, amit a betegek elolvasnak, megértenek. A műtétről és annak körülményeiről, pedig reális képet kapnak így is elősegítve a műtét előtti szorongás csökkentését, és a műtét alatti együttműködés elősegítését az operáló teammel. Szeretnénk még hangsúlyozni a szemészeti szűrések fontosságát is. Anyag és módszer A vizsgálat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Szemészetén készült, 2014 júliusa és októbere között, szürkehályog műtéten átesett betegek körében, melyhez egyedi készítésű kérdőív került felhasználásra és készült egy „Tudnivalók a

142


szürkehályog műtét előtt” című betegtájékoztató, ami az osztályvezetővel is egyeztetésre került a kiosztás előtt. A tájékoztatóban több olyan adat is szerepelt, ami alapján a betegek, a kérdőívben feltett kérdéseket, meg tudták válaszolni, ha elolvasták és megértették a leírtakat. A betegek két csoportra lettek osztva. Az egyik csoport nem kapott a külön elkészített betegtájékoztatóból, csak az intézményben érvényes, az osztályon rendszeresített beleegyező nyilatkozatot, és az osztályon szokásos betegtájékoztatást kapta. A másik csoport, ezen kívül a műtéti előjegyzés alkalmával kapott a külön elkészített „Tudnivalók a szürkehályog műtét előtt” című betegtájékoztatóból, amit hazavihettek magukkal. A tájékoztatóban röviden ismertetésre került a szürkehályog mint elváltozás, a műtét előtti és alatti történések, és műtét utáni életmódra vonatkozó tanácsokat is olvashattak a betegek. Az utolsó mondatban pedig megkértük a betegeket, hogy ha valamilyen kérdésük lenne, akkor írják le és forduljanak vele a kezelőorvosukhoz. A kérdőív és a betegtájékoztató egyaránt 14-es betűmérettel készült a jobb olvashatóság érdekében. A kérdőívek, mindkét csoportnak a műtét napján délután kerültek kiosztásra A külön tájékoztatót nem kapott (kontroll) csoportból 131 db kérdőív lett feldolgozva. A külön tájékoztatót kapott csoportból 128 db kérdőívkerült feldolgozásra. Összesen 259 db kérdőívet dolgoztunk fel. A kutatásban részt vevő személyeket szóban is tájékoztatva lettek, a kutatás céljáról, külön kihangsúlyozva, hogy a részvétel önkéntes, nem kötelező, a kitöltő személye nem beazonosítható és a kérdőív elején is ismertetve lett a kutatás témája. A kérdőíveket egy kérdőív gyűjtő dobozba kellett beletenni a betegeknek, ezzel is erősítve az anonimitás megőrzésének a tényét. A kérdőívek kiértékelésénél leíró statisztikát alkalmaztunk. Az ábrák elkészítéséhez Excel táblázatot használtunk. A kutatáshoz írásos engedély lett kérve az intézet főigazgatójától, mellékelve a kérdőívet és a vizsgálathoz készített tájékoztatót, amik előzőleg az osztályvezető főorvossal egyeztetve lettek. A két csoport elkülönítése a kérdőív 27. kérdésére kapott válaszok alapján történt. Hipotézis I. Feltételeztük, hogy a betegek nem tartják fontosnak a szemészeti szűrésen való részvételt, nem járnak rendszeresen szemészeti szűrésre. II. Feltételeztük, hogy a betegek nem rendelkeznek kellő ismerettel a szürkehályog betegségről és kezelési módjáról. III. Feltételeztük, hogy a betegek ismereteiket a szürkehályogról és a műtétről az ismerőseiktől, vagy az internetről szerzik. IV. Feltételeztük, hogy külön tájékoztatót megkapó betegek, műtét után elégedettebbek, mint, azok, akik nem kapták meg ezt a "betegtájékoztatót". V. Feltételeztük, hogy azok a betegek, akik kaptak a külön készített betegtájékoztatóból, azok több ismerettel rendelkeznek, a szürkehályog műtét utáni életmódról, mint azok, akik, csak az osztályon szokásos betegtájékoztatásban részesültek. Eredmények és értékelésük A kontroll csoportnál a 131 válaszadóból 93 nő és 38 férfi volt. A tájékoztatót kapott csoportnál a 128 válaszadóból 52 férfi és 76 nő volt. A betegség általában a 65 év feletti korosztályra jellemző, de már 56 éves kortól is emelkedő műtéti szám figyelhető meg.

143


30%

28% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

24% 15%

18%

18%

15% 11% 15%

10%

9%

7%

Falu/Község

Város 25 e. fő alatt town over 25 thosand

village

Adott településen él

Város 25-50 e. fő között

Város 50 e. fő fölött town ovwer 50 town between 25-50 thousands thousand sinhabitants

Jár szűrésre(n=106)

Nem jár szűrésre(n=153)

Hiba! A hivatkozási forrás nem található. települési típusok

szerint Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján 2. ábra A rendszeresen szemészeti szűrésre járás okai Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján Figure 2: The causes of gait regular eye screening Source: Based on our survey

144


A 259 főből a válaszok alapján 179 fő (69%) tartja fontosnak a szemészeti szűrésre járást, de csak 106 fő (41%) jár rendszeresen szemészeti szűrésre. A 106 főből legtöbben szemüvegíratás miatt és meglevő cukorbetegségük miatt járnak szűrésre. A megkérdezettek közül szűrési célzattal csak 5% (5 fő) jár. Jelentős még a már kialakult glaucoma és a munkahelyük miatt kötelező ellenőrzésre járók száma a válaszadók között. I. hipotézis csak részben igazolódott be, mert a betegek fontosnak tartják a szemészeti szűrésre járást, de nagyrészt csak szemüveg íratás miatt mennek szűrésre, a válaszok alapján úgy gondolták, hogy amíg nincs gond a látással addig nem szükséges ellenőriztetni a szemüket.

3. ábra A szürkehályogot állítólag ismerők aránya Forrás: kérdőíves felmérés alapján Figure 3: The rate of cataract supposedly who know Source: Based on our survey

145


4. ábra A szürkehályogot ténylegesen ismerők száma iskolai végzettség figyelembevételével Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján Figure 4 Number of actually familiar cataracts according to the level of education Source: Based on our survey

A kontroll csoport 45 %-a állította, hogy tudja mi a szürkehályog, a tájékoztatót kapottak közül 67% állította , hogy tudja. Ismételt rákérdezés után iskolai végzettségtől függetlenül a kontroll csoportból csak 11% tudta a helyes választ a tájékoztatót kapottak közül pedig 46% tudta a helyes választ. A hajlamosító tényezőket általában ismerték a betegek, de a tájékoztatót nem kapott betegek közül sokan megjelölték helytelenül az allergiát és a kötőhártya gyulladást. Mindkét csoport tudta, hogy csak műtéttel gyógyítható az elváltozás. A II. hipotézisünk részben igazolódott be, mert a 259 betegből, csak 27 % tudta helyesen meghatározni a betegségét, de a hajlamosító tényezőket, és a gyógyítási módot ismerték.

146


5. ábra A szürkehályogról és kezeléséről való tájékozódás módja. Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján Fifure 5: The methods of give information from cataracts and treatment Source: Based on our survey

6. ábra Az egészségügyi személyzettől kapott tájékoztatás megoszlása Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján Figure 6: Distribution of information received from the medical staff Source: Based on our survey

147


7. ábra A műtét előtt való tájékoztatással való elégedettség Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján Figure 7: Before surgery information to the satisfactio Source: Based on our survey

A megkérdezett betegek közül 202 fő (78%) a betegség megállapításakor a szemész orvostól tájékozódott a betegségről. 21 fő (8%) tájékozódott az internetről a többiek egyéb helyről tájékozódtak. A kórházban is legtöbben a szemész orvostól tájékozódtak a műtét körülményeiről. III. hipotézisünk nem igazolódott be, mert a betegek többségében a betegséget megállapító szemésztől informálódtak a betegségükről.

148


8. ábra A műtét előtti és utáni tájékoztatással kapcsolatos vélemények Forrás: Saját kérdőíves felmérés alapján Figure 8: Opinions about the pre- and post-operative information Source: Based on our survey

A kapott válaszok és a 7 ábra adatai alapján többségében pozitív visszajelzések érkeztek a tájékoztatóval kapcsolatosan. A 128 megkérdezett betegből mindössze 18 fő nem olvasta el a külön tájékoztatót, ami szintén azt igazolja, hogy szükség van olyan betegtájékoztatókra, amit a betegeknek személyesen adnak át. A tájékoztatót kapott betegek a műtét utáni életmóddal kapcsolatosan is több információval rendelkeztek. A IV. és V. hipotézisünk beigazolódott, mert a kapott eredmények alapján a betegek igénylik az írásos betegtájékoztatót, amit áttanulmányozhatnak és az ismeretek birtokában nyugodtabbak, elégedettebbek, együttműködőbbek voltak. Következtetések A szemészeti szűrésre legtöbben az 50 ezer fő fölötti településeken járnak, ahol arányuk egyezik a szűrésre nem járókéval. Az egyéb településeken élők közül többen vannak, akik nem járnak szemészeti szűrésre. Ennek valószínű a szemészeti ellátáshoz való nehezebb hozzáférés az oka. A megkérdezettek 61%-a tarja fontosnak a szemészeti szűrésre járást, de csak 41%-uk jár rendszeresen. Legtöbben szemüvegíratás, meglevő cukorbetegségük, vagy glaucoma miatt járnak szemészetre. A megkérdezett betegeknek mindössze 5%-a jár szemészetre, szűrési célzattal. A legtöbb betegnél a szürkehályog felismerésére is, csak az új szemüvegíratás miatti vizsgálat alkalmával derült fény. Fontos lenne a szemészeti szűrésre való nagyobb hangsúly fektetése a háziorvosok bevonásával, mert így az időben felismert szem és egyéb betegségek hatékonyabban kezelhetőek. A 3 ábra adatai alapján megállapítható, hogy az iskolai végzettség jelentősen nem befolyásolta az ismeretek alakulását a szürkehályogról. 149


A felmérésből kiderült, hogy annak ellenére, hogy a kezelőorvostól szinte mindig megkapták a tájékoztatást a páciensek mégis kevés ismerettel rendelkeztek a betegségükről, a műtét utáni életmódról. A vizsgálatból kiderült, hogy a betegek a szürkehályog betegséget ismerik, de pontosan nem tudták meghatározni a betegség lényegét. Nem tudják, hogy milyen életmódot folytathatnak a műtét után. Ennek oka lehet a vizsgálat alkalmával kapott rengeteg új információ, amit már szinte a kezelőből kilépve elfelejtenek. Az otthonra kapott tájékoztató átolvasása segítséget nyújtott a vizsgálat idején kapott információ halmaz rendszerezésében. Megállapítást nyert, hogy azok a betegek, akik kaptak külön tájékoztatást több ismerettel rendelkeztek a betegségről és a műtéttel kapcsolatosan és a műtét után folytatható életmóddal kapcsolatosan is. Műtét előtt és alatt, pedig együttműködőbben viselkedtek, nyugodtabbak voltak. 228 beteg kapott külön tájékoztatót, amit 18 fő nem olvasott, 6 fő pedig közömbösen fogadta, de elmondásuk alapján ők is elolvasták a tájékoztatót. Ezekből a válaszokból is kitűnik, hogy pozitívabban állnak a betegek is a kórházhoz/osztályhoz, egészségügyi dolgozókhoz, akkor is, ha csak egy ilyen kis figyelmességet tapasztalnak, mint ennek a tájékoztatónak az átadása. Megfigyelhető volt, a külön tájékoztatót kapott betegeknél, hogy az esetlegesen kialakult szövődmények tényét is jobban fogadták, kevésbé voltak elégedetlenek. A műtéti költségek is csökkenthetőek, vagy legalább szinten tarhatóak, ha a beteg műtét előtti és utáni együttműködő magatartása segíti a komplikációk és a szövődményekhez vezető helyzetek, kialakulását, elkerülését. Fontos, hogy az egészségügyi személyzet minden tagja tisztában legyen a műtéti előkészítés fontosságával tudnivalóival, mert ezzel is csökkenthetőek a műtéti szövődmények. A betegek visszajelzése a külön tájékoztatóról nagyon pozitív volt, a kevés kapott kritika pedig szerintem is jogos és hasznos volt. Meglepett, hogy sok beteg az írásos tájékoztatóról azt nyilatkozta, hogy: „Sehol nem tapasztalt még ilyen figyelmességet a betegek felé a kórház/osztály részéről a betegek tájékoztatásával kapcsolatban.”, „Örül, hogy ennyire figyelmesek a műtétre érkező betegekkel ebben a kórházban.” A külön személy szerint kiosztott tájékoztatót a betegek szívesen fogadták, elolvasták. A kérdőívből kapott válaszok alapján megállapítható, hogy többségében meg is értették a tájékoztató tartalmát, bizonytalanság esetén pedig elővették, elolvasták, és az estlegesen felmerülő kérdéseikkel fordulhattak a kezelőorvosukhoz. Mindkét csoport igényelte (volna) az írásos tájékoztatót, amit hazavihetnek, szükség estén elővehetnek, és újra átolvashatnak. Nagy segítséget jelenthetne az ellátás során, ha kellően felkészült, ill. felkészített megfelelő kompetenciával felruházott szakápolók foglalkoznának a betegekkel a praeoperatív időszakban, tehermentesítve az orvost, és szükség esetén a beteg még mindig felteheti a már konkrét ismeretek birtokában a még megválaszolatlan kérdéseit az orvosnak ill., amik meghaladják a szakápoló kompetenciáját. Fontosnak tartanánk a szakdolgozók folyamatos továbbképzésének elősegítését a változó műtéti technika és a beteg pszichés vezetésével kapcsolatban. A műtét alatt a beteg ébren van, a műtőasztalon kényelmesen, szakszerűen elhelyezett, megnyugtatott kellően felkészített, tájékozott, beteg műtét közbeni aktív együttműködése az operáló orvossal, véleményünk szerint nagyban elősegíti a műtét sikerességét, és mindezek

150


együttes megvalósítása nélkülözhetetlen a hozzáértő kellően felkészült empatikus szakszemélyzet nélkül. Összefoglalás A szürkehályog (cataracta) a szemlencse leggyakoribb megbetegedése. Gyógyításának napjainkban is egyetlen módja a műtét, amit lehetőség szerint, minden esetben modern UH-os technikával (phacoemulsificátió) végeznek és műlencse beültetéssel azonnali látási rehabilitáció érhető el. Felmértük, hogy a szürkehályog műtétre érkezett betegek mennyire ismerik a szürkehályogot mint elváltozást, hogyan, kitől kapnak tájékoztatást a műtéttel kapcsolatosan, igényelnek-e külön írásbeli tájékoztatót, mennyire tartják fontosnak a szemészeti szűréseket. A vizsgálathoz készítettem egy kérdőívet és egy betegtájékoztatót a nővéri kompetenciák figyelembe vételével. A betegeket két csoportra osztottam. Az egyik csoport (kontroll csoport 131 fő) a szokásos tájékoztatást kapta, a másik csoport (128 fő) megkapta a külön készített betegtájékoztatót is, amit hazavihettek magukkal. A külön tájékoztatót kapott csoportból 33 %-kal többen adtak helyes választ a szürkehályog meghatározására. A szürkehályog ismeretét nem befolyásolja az iskolai végzettség. Szűrésre csak 41%-a jár a megkérdezett betegeknek. A betegek igényeinek figyelembe vételével fontosnak tartjuk a jövőben a szürkehályog műtétről való ismeretek pontosítását, a szűréseken való részvétel ösztönzését. Megfelelő kompetenciával rendelkező ápolók bevonásával javasljuk az írásos betegtájékoztatás bevezetését az osztályon ezzel is növelve a betegelégedettséget. Kulcsszavak: szürkehályog, szürkehályog műtét, szemészeti szűrővizsgálat, betegtájékoztatás, írásos betegtájékoztató Irodalom a Szemészeti Szakmai Kollégium. (2011. március 29.). Nemzeti Erőforrás MinisztériumSzakmai Irányelve. Magyar Közlöny, old.: 1305-1704. Albert, B. (1994). Szemészet. Budapest: Medicina Könyvkiadó Kft. Elekes, A. (1999). Pedagógia. Budapest: Egészségügyi szakképző és Továbbképző Intézet. Hidvéginé, A. L. (2012.). A betegeek jogairól I. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. Ó Nagy, G. (1985). Szólások és közmondások. Budapest: Gondolat. Potter, P., & Perry, A. (1999). Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai. Budapest Medicina Könyvkiadó Rt. Rozsos, E. (2000). Ápolás Etikai Ismeretek. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt. Süveges, I. (2004). Szemészet. Budapest: Medicina Könyvkiadó RT. Süveges, I. (2010). Szemészet. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. WHO. (2014. január 1.). WHO. Forrás: Vision 2020: http://www.iapb.org/vision-2020

The importance of informating patient before Cataracta surgeries Abstract Our study we would like to show the patient information in cataracts surgery. We made new written information to patients and we measured the effectiveness of the prospectus. We assessed how patients received cataract surgery known as a cataract changes and from whom they get information related to the surgery. Our opinion the patient information is very important, because they aren’t very anxious from surgery and improve their cooperation. Keywords: cataracts, cataracts surgery, patient information, ophthalmological screening, written information to patients

151


AZ INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS BEADATÁSI HAJLANDÓSÁG VIZSGÁLATA BÉKÉS MEGYEI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KÖRÉBEN CELLÁR ANDREA IBOLYA Orosházi Kórház, 5900 Orosháza, Könd utca 59, [email protected] – DR. MUCSI GYULA, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2. [email protected]

Bevezetés Változik az életünk során egy-egy témához való hozzáállásunk, másként gondolkodunk fiatalon, másként, ha már szülővé váltunk, vagy ha a családunkban valakit betegség ér. A krónikus betegséggel élőknek, (pl.: a szívelégtelenség) egy lázzal járó megbetegedés hatalmas terhet róhat a keringésükre, és könnyen kompenzált állapotból dekompenzálttá válhatnak, ami az életüket is veszélyeztetheti. Irodalmi áttekintés Az influenza az egész világon előforduló, igen fertőző, magas kontagiozitási indexű vírusfertőzés. Az influenza olasz eredetű szó, az 1743-as járvány óta van használatban (a hideg hatása= influenza di freddo). A XXI. századra a fertőző betegségek miatt létrejött világméretű járványokat visszaszorították a hatékony népegészségügyi rendelkezések, a kifejlesztett védőoltások (Ádány, 2012). Az influenza kórokozói – az „A”, „B” és a „C” influenzavírusok az RNS-vírusok közé, az orthomyxovírusok családjába tartoznak. Világjárványokat, azaz pandémiákat az „A” vírus altípusai okoznak, epidémiákat az „A” és „B” típusok variánsai. „C” típus csak sporadikus megbetegedéseket okoz. Az emberről emberre történő átvitel levegő útján, cseppfertőzéssel történik. Az influenza vírusa a légutak nyálkahártyájának hámsejtjeit károsítja, a sejtek elveszítik csillószőreiket, a sejthatárok elmosódnak, így szabad út keletkezik a kórokozó baktériumoknak (Jurányi, 1998). A betegség az esetek nagy részében szövődménymentesen gyógyul 3-4 nap alatt, de az időseknél a gyógyulás egy-két hétig is eltarthat. Az esetek 1-2%-ban alakulnak ki szövődmények. A légutakban és a tüdőben megtelepedő baktériumok okozzák ezeket a komplikációkat. Bronchitis és pneumonia alakulhat ki, köhögéssel, lázas állapottal, a légzést a fokozódó dyspnoe jellemezheti és a beteg véres köpetet üríthet. Ennek a primer influenza pneumoniának a fontosságát az adja, hogy nagy a mortalitása. További szövődmények még a középfül-gyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, de akár myocarditis, encephalitis vagy meningitis is kialakulhat. Napjainkban is problémát okoznak az influenza-járványok a vírus változó antigénszerkezete miatt. A változás általában lassú, ezt nevezzük driftnek, antigénsodródásnak, ami pontmutáció következménye (Herold, 2009). Ha a felszíni antigén változás gyors, ugrásszerű, akkor pedig antigén-shiftről vagy antigén-csuszamlásról beszélünk. Ezeknek a felszíni antigéneknek a gyors változását követték a világjárványok, mert az emberek ezzel a változással szemben teljesen védtelenek. Drift változás esetében a vírussal szembeni védettség hosszabb idejű ugyan, de évenkénti 152


frissítése szükséges. A jelenlegi oltóanyagok is ezek ellen immunizálnak (Mészer és Réthy, 2009). Az influenza elleni védekezés leghatékonyabb eszköze még napjainkban is a védőoltás, (Kalocsai, 2011) cikkében megjegyzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a vakcina és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén, az egészséges felnőtt, oltott lakosság 70-90%-ában hatékony védelmet nyújt. Míg a Föld déli féltekéjén az influenza „A” és „B” járványok időszaka májustól októberig tart, addig az északi félgömbön novembertől áprilisig kell a megbetegedéstől tartani. A Föld északi féltekéjén élő emberek számára készített védőoltás összetételére minden év elején a WHO szakértői bizottsága javaslatot tesz. Az oltóanyag összetétele általában két „A”-, és egy „B”- vírust tartalmaz, elölt formában. A Magyarországon készült vakcina élő, legyengített kórokozót tartalmaz. Az oltóanyag-termelők augusztusszeptember hónapra tudják biztosítani a gyógyszertáraknak a vakcinákat (Budai és Nyerges 2004). Az influenza vakcina kidolgozása hazánkban Takátsy Gyula érdeme, aki már 1961-ben hatékony oltóanyagot készített. A szezonális influenza védőoltás az az oltás, amit a vírusok változékonysága miatt évente újra kell termelni és beadni. (Berencsi és mtsai, 2009). A vakcinába kerülő vírustörzseket - a WHO ajánlásának megfelelően - évről-évre a járványügyi helyzet elemzésének alapján választják ki a déli féltekén zajló történések alapján. Az influenzajárványok főként az idősekre, gyermekekre, immunhiányos állapotú személyekre és a cardiovascularis betegségekben szenvedőkre nézve jelenthetnek halálos veszélyt. Ezért is fontos a fogékony egyéneket, zárt közösségben élőket védőoltásban részesíteni (Losonczy, 2001). Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók körében magas legyen az átoltottság, bár a jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a vakcinák kötelező felvételét. Az influenza elleni védőoltás beadása a fertőzés elkerülésének a leghatékonyabb módszere. Ennek ellenére az egészségügyi dolgozók átoltottsága a világon mindenhol alacsony. Magyarországon az influenza elleni védőoltás térítésmentes az egészségügyi dolgozóknak, mégis alacsony a beadatási hajlandóság (Borbély, és mtsai. 2012). Dr. Homor Zsuzsanna a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetője elektronikus levelében rávilágított arra a tényre, hogy hazánkban 2010-ben csak 57.104 fő; 2011-ben 60.157 fő egészségügyi dolgozó részesült influenza elleni védőoltásban. Az American Public Health Association cikkben azt a következtetést vonják le a szerzők, hogy eredményes átoltottságot az egészségügyi személyzetnél csak a kötelezően bevezetett oltások hozhatnak (Anikeeva és mtsai, 2009). 5 éves átfogó tanulmányt készítettek (Crome és mtsai, 2010), melyben 98%-os átoltottságot értek el a munkavállaláshoz kötött kötelező oltás felvételével. Hazánkban nem ilyen feltételekhez kötött az oltás beadása az egészségügyi dolgozóknál, de elősegíti a beadatási hajlandóságot a munkahelyi szakmai kommunikáció, és a dolgozók oktatása e témakörben (Borbély és mtsai, 2012). Védőoltások jelentősége gyermekeknél. A mai napig a Földön évente 1,5 millió 5 éven aluli gyermek hal meg olyan betegségben, mely védőoltással megelőzhető lett volna (WHO felmérése alapján), csak azért, mert a gyermekek nem férnek hozzá az immunizáció lehetőségéhez valamilyen okból. A hazánkban élő gyermekek részére elérhetőek a védőoltások, mégis egyes szülők egyéni meggyőződése hivatkozva nem oltatják be gyermeküket. Az olyan tudományos információt nélkülöző felröppenő hírek, mely szerint a védőoltás autizmust, hirtelen csecsemőhalált vagy éppen cukorbetegséget okozhat, rontják a beadatási hajlandóságot (Kulcsár, 2009). A hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogyha egy közösségben a tagok majdnem mindegyike egy betegségre 153


védett, akkor a fertőző kórokozó terjedése akadályba ütközik. Gyermekeink mindennapjaikat óvodai, iskolai közösségekben élik, ezért ha nagy százalékban védőoltásban részesülnek, akkor létrejön a csoportban egy védelem, ezt nevezik a „nyáj védelmének”. Hazánkban a közösségbe való felvétel kritériuma a kötelező védőoltások felvétele, ennek igazolására szolgál az oltási könyv bemutatása a befogadó intézményben. Azokat a tagokat is megvédik az oltottak, akik valamilyen egészségügyi okból nem részesülhettek védőoltásban. Védőoltások jelentősége időseknél. A népesség öregedése a világ számos országában megfigyelhető. Hazánkban minden hatodik személy a 65 év felettiek csoportjába tartozik. Bár nem országunkban él Európa legöregebb társadalma, - aminek a legfőbb oka a középkorúak magasabb fokú halandósága – mégis az elmúlt húsz évben jelentősen nőtt a 65 év felettiek életkilátása. Az életkor előrehaladtával egyre több idős éli egyszemélyes háztartásban életét hazánkban. De ha egyedül él az idős ember, akkor az elszegényedés rizikója megnő. Az alacsony anyagi keret a nem megfelelő táplálkozást vonja maga után. Kevesebbet költ az idős élelmiszerre, zöldségekre, gyümölcsökre, a szervezet védekező képessége lecsökken, fogékonnyá válik a fertőző megbetegedésekre, ezáltal az influenza fertőzésre is. A 65 év feletti populáció egészségi állapotára jellemző, hogy már valamilyen krónikus betegséggel rendelkeznek, esetenként többel is. Az Országos Epidemiológiai Központ kiadványában felhívják a figyelmünket arra a tényre, hogy az Európai Tanács ajánlást adott ki az Európai Uniónak 2009-ben, miszerint a 65 év feletti populáció körében 75%-os átoltottságot érjen el 2014/15 telére. Hazánkban ez az ajánlás 2011-ben 30,1%-ot ért csak el, ami a nemzetközi útmutatás felét sem éri el. Az idősek otthonában élők pedig az együttélés miatt vannak kedvezőtlenebb helyzetben, mert közösségben könnyebben terjed a fertőzés. Idősek otthonában élők mortalitása meghaladhatja az 5%-ot is influenzajárvány idején (Pitlik, Székács, 2005). Több randomizált vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a szociális otthonban élőknél az influenza szövődményei miatti halálozás 5-20%-kal csökkent, akiknél az ellátó személyzet átoltottsága eléri az 51-70%-ot (Flegel, 2012). Influenza surveillance. Hazánkban 1931 óta történik az influenzajárványok megfigyelésével kapcsolatban adatgyűjtés. A 2005/2006-i influenza szezontól nemzetközi és Európai Uniós ajánlások alapján influenza aktivitás monitorozás történik a mikrobiológiai és járványügyi figyelőrendszer közös együttműködésével. Az influenza surveillance az adott év 40. hetétől a következő év 20. hetéig gyűjti az adatokat bizonyos kritériumok alapján (influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók aránya, iskolai hiányzások mértéke). Az eredményeket az EISS (Európai Influenza Surveillance Scheme) adatbázisában rögzítik. Ezáltal egész Európára kiterjedő megfigyelő szolgálat működik. Az Európai Unió megalakulásával egyre több ország nyitotta meg határait. A XXI. század elejére a szabad munkaerő-áramlás és a felgyorsult közlekedési vívmányok lehetővé tették az európai embereknek, hogy nagy távolságokat tehessenek meg rövid időn belül. Ennek következtében a járványok terjedésének lehetősége is fokozódott. 2005 májusában létrejött Stockholmban az Európai Betegségmegelőző Központ (ECDC). Fő feladatai közé tartozik az emberi egészséget veszélyeztető, fertőző betegségek felismerése, értékelése és ennek kommunikációja. Több feladata mellett éves kockázatértékelést készít a szezonális influenzajárványokról.

154


A hazai influenza surveillance-szal együttműködve adatokat gyűjt, értékel és ajánlásokat tesz a járványok megelőzése érdekében. Anyag és módszer Mintámban olyan Békés megyei női és férfi egészségügyi dolgozókat mértem fel, akik a járó- és fekvőbeteg-ellátás területén dolgoznak, vagy a védőnői szolgálatnál, háziorvosi rendelésen végeznek egészségügyi tevékenységet. Saját szerkesztésű kérdőívet készítettem Google Űrlap alkalmazásban, melyen a válaszadás lehetősége önkéntes és név nélküli volt. Az elkészített online kérdőívet a Facebook közösségi portálon belül a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) Békés-megyei csoport tagjainak küldtem el. 2014. augusztus 26.-tól 2014 október 12-ig 187-en töltötték ki értékelhető módon online kérdőívemet. Papír alapon is megszerkesztettem kérdőívemet, mert szükségesnek éreztem olyan válaszadókat is elérni, akik nem rendelkeznek Facebook közösségi portállal - például az idősebb egészségügyi dolgozók -, ezáltal nagyobb létszámú válaszadókhoz jutottam el. Az első pár kérdésben a válaszadók szocioökonómiai helyzetére szerettem volna választ kapni. További kérdéseimet az influenza elleni védőoltással kapcsolatban tettem fel. Külön megkérdeztem az influenza oltást beadókat és az oltástól távolmaradókat, hogy miért cselekedtek ekképpen. A válaszok kiértékelését az Excel függvényeinek használatával és szűrők alkalmazásával végeztem el. Eredmények és értékelésük Demográfiai adatok. A kérdőívet kitöltő 223 egészségügyi dolgozó demográfiai adatainak értékelésekor a nemek szerinti megoszlás: férfi válaszadó 28 fő 13%, női válaszadó 195 fő 87%. A válaszadók életkori megoszlása: 20-29 év közötti életkorú 39 fő, ami 17%-nak felel meg. 30-39 év közötti 74 fő, ami 33%. 40-49 év közötti 80 fő, ami 36%. 50-59 év közötti 24 fő ami, 11%. 60-65 év közötti 6 fő, ami 3%-nak felel meg. Egészségi állapotra vonatkozó kérdések: Mennyire érzi egészségesnek magát? A válaszadók egészségi állapot érzésének átlaga 5,06. A válaszadók közül 60 főnek 26,91%-nak van valamilyen krónikus betegsége. A krónikus betegséggel élő válaszadók közül 38 fő; 63,33% beadatta az oltást, 22 fő; 36,67% nem adatta be az oltást korábbi időszakban. Influenza oltással kapcsolatos eredmények: Arra a kérdésemre, hogy a 2013/14 szezonban beadatta-e az oltást a válaszadók közül igennel 44 személy felelt, ami 19,73 %. Nemleges választ 179-en adtak, ami 80,27 %. Korábbi időszakban beadatta-e az oltást? Erre a kérdésre a válaszadók közül 118-an válaszoltak igennel, ami 52,91%. Nemmel válaszolt 105 fő, ami 47,09%. Milyen influenza vírus elleni védőoltásokat ismer? Kérdésemre 146 fő 65,47% nem tudott válaszolni, vagy hibás választ adott. 44 fő; 20,17% említette a Fluval AB oltást, 7 személy tudta megnevezni az Influvac oltást. H1N1 választ 25 fő; 11,21% adott. Vaxigrip oltást egy fő válaszolta. Megemlítették helytelenül például a Varivax bárányhimlő elleni oltást és az Engerix Hepatitis-B elleni oltást is.

155


1.Figure Exhibition inclination if in the family the child isn't 16 years old Azoknál a válaszadóknál, akiknél nincs 16 év alatti gyermek a családban 122 fő, az influenza elleni védőoltást beadatta 58 fő, ami 47,5%. Nem adatta be 64 fő, ami 52,5%.

Exhibition inclination if in the family the child is more 16 years old (n=122) vaccinating yourself; [] for not vaccinating yourself ; []

2. Figure

156


Exhibition inclination if in the family the child is more 16 years old Azoknál a válaszadóknál, akiknél van 16 év alatti gyermek a családban 101 fő, az influenza elleni védőoltást beadatta 60 fő, ami 59,4%. Nem adatta be 41 fő, ami 40,6%. Arra a kérdésemre, hogy él-e 65 évesnél idősebb személy a családban a következő válaszokat kaptam. 24 főnél él, ami 10,80%. 199 főnél nem él ami, 89,2%. Azoknál a válaszadóknál, ahol él 65 évesnél idősebb a családban, összesen 24 fő az influenza elleni védőoltást felvevők száma 15 fő, ami 62,50%. Az oltást be nem adatók száma 9 fő ami, 37,50%. Azoknál a válaszadóknál, ahol nem él 65 évesnél idősebb a családban, összesen 199 fő az influenza elleni védőoltást felvevők száma 103 fő, ami 51,76%. Az oltást be nem adatók száma 96 fő ami, 48,24%. A válaszadók egészségügyben eltöltött éveinek száma. 0-5 év 40 fő, ami 17,9%. 5-10 év 33 fő, ami 14,8%. 10-15 év 24 fő ami, 10.8%. 15-20 év ami, 17,5%. 20-25 év 33 fő, ami 14,8%. 25-30 év 30 fő, ami 13,5%. 30-35 év 15 fő, ami 6,7%. 35-40 év 4fő, ami 1,8%. 40 évnél régebben dolgozó 5 fő, ami 2,2%. Kevesebb, mint 20 éve dolgozó egészségügyi szakember: 136 fő. Beadatja: 64 fő; 47%. Nem adatja be:72 fő; 53%. Több, mint 20 éve dolgozó egészségügyi szakember 87 fő. Beadatja: 54 fő; 62%. Nem adatja be:33 fő; 38%. A válaszadók iskolai végzettség szerinti felosztása. 8 általános osztályt végzett 1 fő, ami 0.4%. Szakmunkás végzettséggel rendelkező 19 fő, ami 8,5%. Szakközépiskolai végzettséggel vagy érettségivel rendelkezik 51 fő, ami 22,9%. Felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik 89 fő, ami 39,9%. Főiskolai végzettséggel rendelkezik 40 fő, ami 17,9%. Egyetemi végzettséggel 23 fő rendelkezik, ami 10,3%. Az összes válaszadó közül alacsonyabb képzettségű 160 fő, melyből az influenza elleni oltást 79 fő adatta be, ami 49,4%. Ugyanezen csoportból 81 fő nem adatta be az influenza elleni oltást korábbi időszakban, ami 50.6%. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma összesen 63 fő, melyből 39 fő beadatta az influenza elleni oltást, ami 61,90% és 24 fő nem adatta be, ami 38,20%. Következtetések: Az eredmények értékelése alapján bebizonyosodott, hogy van mit változtatni az influenza elleni védőoltás beadatási hajlandóságán az egészségügyi személyzet körében. Az egészségügyi dolgozó maga is forrása lehet a fertőzésnek, akár akkor, ha betegen munkába áll, vagy akkor is, ha csak tünetmentesen hordozóként fertőz. Reményeim szerint senki sem szeretne ártani egészségügyi tevékenysége, ápolói munkája során. Természetesen fontosnak tartom az influenzajárvány egyéb megelőzésére előírt szabályok betartása is. A kézmosás és a szellőztetés jelentőségéről se feledkezzünk meg! Látogatási tilalom esetén az egészségügyi személyzet betartatja a szabályokat a beteg hozzátartozóival, ismerőseivel, de ettől függetlenül még sokan azt gondolják, hogy ők munkába állhatnak influenzaszerű tünetekkel. A dolgozó saját felelősségén túl a munkahelyi vezetőnek is kötelessége a betegen munkába álló dolgozót hazaküldeni. Sajnos az egészségügyi dolgozók létszáma a minimum feltételekhez áll közelebb hazánkban, ezért is nehéz pótolni a munkájából kieső dolgozót. A megelőzésben pedig ott a lehetőség! Ha a munkahelyi vezető példát mutatva, jól kommunikálja dolgozói felé az oltás beadásának fontosságát, valószínűleg nagyobb lesz az átoltottság aránya.

157


Fény derült arra a megállapításra, hogy a fiatalabb egészségügyben dolgozó személyek kisebb arányban oltatják be magukat. Egészségesként nem értik, hogy miért kellene ezt megtenniük. Rá kell világítani arra a tényre, hogy ha influenzaszerű tünetekkel állnak munkába veszélyeztethetik betegeiket. Békés megyében több halmozottan hátrányos kistérség található, ezért is tapasztalom mindennapi munkám során, hogy egyre több szegénységben élő, idős, elesett állapotú beteg kerül az egészségügyi ellátó rendszerbe. Szervezetük gyengébb ellenálló képességgel rendelkezik, fogékonyabbak a fertőzésekre. Úgy gondolom, ha a munkavállalás kezdetén - akár a munkavédelmi oktatás keretén belül - felvilágosító előadást tartanánk a fiatal dolgozónak az influenzáról, a szövődményekről, az oltásról, akkor nagyobb beadási hajlandóságot érnénk el. A diplomás ápolók részéről pedig minden évben az őszi időszakban lehetne tartani intézményi szinten egy rövid előadást az influenzáról, szövődményeiről, a megelőzés fontosságáról. Fontos lenne a személyzet irányába hitelesen kommunikálni a védőoltás jelentőségét is, miszerint az immunrendszert nem megterheli, hanem működteti a védőoltás. Nem az interneten keringő megalapozottságot nélkülöző információkat kell hinni, hanem szakirodalmi anyagok tanulmányozásából kellene megfelelő ismeretet szerezniük az egészségügyi dolgozóknak. Elcsodálkozom néhány ismerősöm internetes megosztásán, miszerint a védőoltásokkal az emberiség növekvő számát szeretnék visszafordítani. Nem emlékszik a megosztó a pestis-járványokra vagy a diftéria áldozataira? Közben felnőtt jó néhány nemzedék, és a védőoltások ellenzőinek tábora sajnálatosan megnőtt. Ezt a tendenciát kellene visszafordítani. Az diplomás ápolónak fontos szerepe van a felvilágosító munkában. Korábbi felmérés rávilágított, ha egy egészségügyi dolgozó javasolja a védőoltás felvételét, akkor növekszik az oltást igénylők száma. Ezért is kell megfelelő, hiteles válaszokat adnunk a laikus ismerőseink kérdéseire. De addig, amíg a kérdőívben az oltást elutasító egészségügyi dolgozók sem tartják hatásosnak az oltást, és tartanak az oltóanyag összetevőitől, nagyon nehéz megfelelő átoltottságot elérni a lakosság körében is. Megfelelő átoltottságot csak ott értek el, ahol a munkába állás feltételéhez kötötték az oltás felvételét. Remélhetőleg a közeljövőben, hazánkban is törvényi szabályozás fogja előírni egészségügyi dolgozóknak az influenza elleni védőoltás beadását a munkába állás feltételeként. Összefoglalás Bár a XXI. századra a világméretű járványokat visszaszorították a megfelelő szintű népegészségügyi rendelkezések, mégis fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy az influenza elleni oltási hajlandóság csökkenésével újra veszélyeztetett lehet az emberiség. A primer prevenció legjobb eszköze a járványügyben a védőoltás! Az influenzavírusok változó antigén szerkezete évről évre elősegíti a vírus fennmaradásának és terjedésének lehetőségét. Felgyorsult életünkben, ahol már nem okoz problémát kontinensek átszelése, világméretű járványok jöhetnek létre. Az egészségügyi személyzet potenciális fertőzőforrás lehet az influenzajárványok esetén. Az influenza elleni oltás beadása az egészségügyi személyzetnek megelőzheti az idős, elesett betegek állapotának rosszabbodását egy esetleges influenza fertőzés

158


elkerülésével. Az átoltottság csökkenő tendenciáját vissza kell fordítani! Megfelelő felvilágosítással, oktatással az egészségügyi személyzet felelősségét hangsúlyozva, növekedést érhetünk el a beadatási hajlandóságban. Kutatásunk célja az volt, hogy a résztvevő egészségügyi dolgozók (n=223) ismereteit felmérjük az oltással kapcsolatban, és kiderítsük, hogyan lehetne az oltási hajlandóságot fokozni. Ennek érdekében Békés megyei egészségügyi dolgozókat kérdeztünk arról, hogy miért oltatják, vagy nem oltatják magukat. Az eredmények ismeretében kijelenthetjük, hogy a felmért egészségügyi dolgozók ismeretei hiányosak. Kulcsszavak: influenza, védőoltás, járvány, egészségügyi személyzet, primer prevenció, Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC), influenza figyelőszolgálat Abstract: The investigation of the willingness to give flu immunization in the circle of health workers in Békés county In our hurried life where intercontinental travelling is no longer a problem there is a chance for a global flu epidemic, and that health care workers may infect the patients. The decrease in the vaccination of the population must be stopped. With proper informative measures and education, and with an emphasis on the responsibility of health care workers the willingness to vaccination may increase. The purpose of our study was to assess the knowledge of health care workers in Békés county (n=223) about flu vaccination and to find out how their willingness to be vaccinated could be raised. We asked them about their reasons why (not) they vaccinate themselves against the flu. Our results show that the subjects of the study were not properly informed about the topic.

Irodalom Ádány R. (2012). Megelőző orvostan és népegészségtan Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt. Anikeeva O. – Braunack - Mayer A. - Rogers W. (2009). Requiring Influenza Vaccination for Health Care Workers. American Public Health Association,99 (1), 24-29. Berencsi Gy. - Saleh Y. A. - Szomor K. - Takács M. (2009) Miért van szükség a védőoltásokra? Válaszok a virológus szemével. Egészségtudomány, 54 (4), 74-80. Borbély Á. - Orosi P. - Sándor J. - Szidor J. (2012) Az influenzaátoltottságot befolyásoló tényezők vizsgálata egészségügyi dolgozók körében a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában. Orvosi Hetilap, 153 (13),505-513 Brachmann K. - Csohán Á. - Jelenik Zs. - Melles M. - Molnár M. - Pauliny Zs. (2013). Megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltások. Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap, 20 (1) 24-26. Budai J. - Nyerges G. (2004) Védőoltások Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. Crome P. - Hagar B. A. - Lammert J. K. - Rakita R. M. (2010) Mandatory Inﬂuenza Vaccination of Healthcare Workers: A 5-Year Study. Infection Control and Hospital Epidemiology,31 (9), 881-888 Flegel, K. (2012) Health care workers must protect patients from influenza by taking the annual vaccine. Canadaian Medical Association, 184 (17), 184 Herold G. (2009). Belgyógyászat Orvosoknak – medikusoknak Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt. Jurányi R. (1998). A fertőző betegségek általános és részletes járványtana Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. Kalocsai K.(2011). Miért más az influenza krónikus alsó légúti betegség mellett? Gyermekorvos Továbbképzés,10 (1), 13-16 Kulcsár A. (2009). Immunizációról homeopatáknak az allopatától. In Sebő Zs.: Kismamák nagykönyve – a fogantatástól 3 éves korig (pp. 306-307). Debrecen, Puedlo Kiadó. Losonczy Gy.(2001). A klinikai epidemiológia alapjai Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. Ludwig E.- Mészner Zs. - Szalka A. - Timár L.(2005) Infektológia Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. Mészner Zs. - Réthy L. (2009). A (H1N1) influenza – Betegség vagy védőoltás? Budapest, SpringMed Kiadó Pitlik E. - Székács B. (2005). Pulmonális infectiók. In Székács B.: Geriátria az időskor gyógyászata (pp. 401420). Budapest, Semmelweis Kiadó

159


A FIATALKORÚAK DEVANCIÁJA ÉS AZ AHHOZ VEZETŐ ÚT 1

HOMOKI ANDREA PhD. – ERTMANNÉ CSÍK ÉVA 1

2

Szent István Egyetem GAEK Egészségtudományi Campus, Gyula, Szent István út 17-19. [email protected] 2 Orosházi Rendőrkapitányság, Orosháza, Szabadság tér 2. [email protected]

Bevezetés „„Minden gyerek jó: Jó, ha jól érzi magát a világban, ha biztonságban van. Ha a szülei mosolyognak, ő is mosolygós. Ha feszültek, ő is feszült. Ha barátságosak, ő is barátságos. Ha nem őszinték, ha titkolóznak, ő is így tesz. Szomjazik a jó példára és a szeretetre. És, ha rosszul érzi magát, ha „rosszalkodik”, a legtöbb, amit érte tehetsz, hogy még jobban szereted.” /Vida Ágnes/

A XXI. század első két évtizedében a magyar társadalomban a családszerkezeti pluralizmus jellemző. (Földházi 2013) A család válságban van, avagy változóban? (Szretykó 2002) – családszociológusok által gyakran felvetett dilemma. A családtagokra a válság avagy változás milyen hatással van? Egyes kutatások a nők helyzetére főkuszálnak, mások az egyedül maradt férfiak helyzetét kutatják, tanulmányunkban a gyermekek és fiatalok viselkedésmintázatait, devianciára való hajlamosító tényezőket és a családi miliő jellemzőinek összefüggéseit mutatjuk be két középiskola serdülői körében végzett empíria alapján. A kutatási témát fontosnak érezzük, hiszen ha időben nem kap megfelelő segítséget a kiskorú gyermek, megelőzés hiányában rálép a deviáns karrier útjára (Fekete 2001), a későbbiek során nehéz a reszocializáció, a devianciás életutat „kiegyenesíteni” komoly egyéni és szakmai erőpróba. A deviáns életúthoz vezető rizikófaktorokra a prevenció során több szinten a családtól az iskolán át a gyermekvédelmi, gyermekjóléti szakemberekig fontos a figyelmet a veszélyeztető tényezőkre irányítani, illetve feltárni azokat a védőfaktorokat, melyek biztosításával a gyermekek köré kiépülhet az az egyéni és környezeti védőburok, mellyel ellenállóvá teszi a társadalom ártó hatásaival szemben. Fogalmi keretek, elméleti háttér A devianciával szorosan összefüggő fogalmakat, elméleteket, majd a deviancia kialakulásában szerepet játszó szocializációs színtereket mutatjuk be. Írunk a családon belüli kötődés jelentőségéről a gyermek fejlődésének szempontjából. Említést teszünk azon tényezőkről, melyekkel elősegíthetjük a gyermek megfelelő érzelmi, értelmi fejlődését, különös tekintettel a kisgyermekkorban történő meseolvasás jelentőségéről, azaz a hallott – belső képekkel a fantázia, kreativitás segítségével lejátszott – mese személyiségfejlesztő szerepére irányítjuk a figyelmet. A norma fogalmából egyértelműen kitűnik, hogy egy adott közösség vagy a társadalom által elfogadott értékek ellen fellépő, vagy ezek által el nem fogadott

160


magatartásformáról van szó. Értéket egy társadalomban bármi képviselhet, melyet a társadalom tagjai közösségei elfogadnak és ezek számukra kívánatosak és fontosak. A szocializáció meghatározása is fontos, hiszen a devianciával szorosan összefügg. Nem mindegy, hogy a gyermek milyen körülmények, illetve milyen családban nő fel, szocializálódik. (Rosta 2007.) A szocializáció egy olyan folyamat, mely során az egyén megtanulja megismerni önmagát, környezetét, elsajátítja a viselkedési szabályokat, melyek elősegítik a társadalomba történő beilleszkedést. (Bagdy 1977) Ranschburg Jenő (1996:8) szerint egy olyan folyamatról van szó, amely „ az egyén és a környezete állandó interakciójaként” értelmezhető. Az elsődleges szocializáció a családban zajlik, gyermekkorban. Másodlagos szocializáció egy specifikus szereptanulás. Szocializáció – Brim (1966:15) „folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszik őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak”. A csecsemő annak a társadalomnak a szabályait, normáit, értékeit, amelybe beleszületett elsősorban a családjától sajátítja el, másodsorban az intézményekben (bölcsőde, óvoda, iskola, csoportok, közösségek). Mind a három megfogalmazás a családi környezetre helyezi az elsődleges hangsúlyt, az egyén és a környezet kapcsolatára, a közöttük lezajló folyamatokra. A gyermek számára a családot az a közeg jelenti, ahol a legtöbb időt tölti, a családtagokat utánozva itt tanulja a „társadalmi életet” észrevétlenül. Számára az a helyes és magától értetődő, az a jó és egyszerű viselkedés, amiben él, ami nap mint nap hat rá, legyen az külső szemmel akár ártó vagy bántalmazó közeg, a gyermeknek ez a természetes miliő, az itt megtapasztalt értékekkel tud csak belépni a szocializáció magasabb szintjeire. Jól funkcionáló, nem normasértő családi szociális tanulás esetén arra készítenek fel a helyi társadalom primer csoportjai (család, rokonok, barátok, szomszédok) (Bőhm 1999), hogy a társadalom hasznos tagjává váljon, jól funkcionáljon, azaz normakövető viselkedés jellemezze az egyént. A pszichológiai elméletek, a normasértő viselkedések magyarázatában három átfogó nézőpontot képviselnek. „Egyesek a szocializáció folyamatában a pszichológiai, pszicho-szociális fejlődés zavaraira helyezik a hangsúlyt, megfogalmazva az anya- és kötődéshiány jelentőségét, a nem megfelelő erkölcsi fejlődést, a lelkiismeret kialakulásának gátjait, vagy a szociális tanulás során követett rossz mintakövetést, az elégtelen tanulást. Mások a deviáns emberek személyiségjellemzőit kutatva igyekeznek felmutatni olyan eltérő sajátosságokat, amelyek megkülönbözteti őket a nem deviáns személyektől, a harmadik irány pedig a deviáns viselkedések és a pszichopatológia, mentális zavarok (mint pl. a pszichopátia) közti esetleges összefüggést vizsgálják.” (Rosta 2007:96) Mindegyik elmélet arra keresi a választ, hogy a deviáns viselkedés hátterében mi állhat. „A lelki megbetegedések kulcsát elsődlegesen tehát nem az egyénben, hanem az egyén és környezete sajátos viszonyában kereshetjük.”(Bagdy 1977:18.) A fentiek ismeretében abban az esetben, ha deviáns viselkedésű gyermekkel, fiatallal találkozunk, ő maga is áldozat. Gyakran a környezetének ártó hatásait képtelen volt kivédeni.

161


A továbbiakban azokról a védőfaktoroktól írunk röviden, melyek koragyermekkortól kezdve fontosak az egészséges személyiségfejlődés, a sikeres felnőtté válás tekintetében. Az érzelmi biztonság megalapozása gyermekkorban történik. A felnőtt korban is megtartó érzelmi alap a koragyermekkori anya-gyermek kapcsolatban, a kötődés minőségében gyökerezhet. A gyermek szocializációja, azaz személyiségfejlődése szempontjából nagyon meghatározó, hogy miként alakul a kötődése. Az anyától kapja meg a gyermek az érzelmi biztonságot, mely egyik alapja az emberi kapcsolatok kialakításának. Kötődési mintázatok közül a legszerencsésebb a biztonságos kötődés, mely során a gyermek bátran indul felfedezni a világot, amennyibe az anyát nem észleli, akkor nyugtalanná válik és sírni kezd, idegen személy sem bírja megnyugtatni. Elkerülő kötődés esetében megfigyelhető, hogy az édesanyák elutasítóak, és nem szeretik a testi kontaktust. Ambivalens kötődéskor az anya hiába tér vissza a gyermek sír, nehéz megnyugtatni. Itt nincs meg a biztonságérzet, az anyák viselkedése kiszámíthatatlan, a belső állapotuknak megfelelően cselekednek, nem a gyermek érzelmi igénye szerint. Dezorganizált kötődés esetén komoly problémáról beszélünk, amikor is a gyermek már menekül az édesanyja elől, vagy agresszív cselekedeteket hajtanak végre, pl. fejüket fejbe verik. A gyermeknek az anya egyszerre jelenti a megnyugvást és a félelmet is. Ezeknél a gyermekeknél gyakori az érzelmi elhanyagolás, vagy akár a szülői bántalmazás. (József 2014) A fejlődéslélektannal foglalkozó szakemberek állásfoglalása, hogy a kisgyermek szellemi, érzelmi fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a meseolvasásnak. Gyermekkorban a kötődés, érzelem fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze a meseolvasás. A mese megerősíti, hogy ez egy jó világ, jó volt ide megszületni, ez segít elviselni a kudarcokat, nehézségeket, és segít vidámnak lenni. A mese a belső hitet önbizalmat alapozza meg. A mese egy biztonságos értékrendszer kialakítását segíti elő, tiszteletre, szeretetre, kitartásra nevel. A józan valóságérzék és a kreatív fantázia kombinációja segít álmaink, céljaink megvalósításában. A mese segíti a gyermeket a feszültség, negatív érzés feldolgozásában. A mesehallgatás során az álmodozás, fantáziálás belső képalkotással jár, mely a tudattalan feszültség levezetését segíti elő. Ha a tv elé ültetjük a gyermeket, akkor nincs belső képkészítés, fantáziálgatás, a gyermek kreativitása nem fejlődik. A tévénézés veszélye még, hogy nem tud különbséget tenni belső, és külső kép között, nem tudja függetleníteni attól magát, amit látott. Pergő képek, mely megterhelik az idegrendszert, és ha ezt nem sikerül feldolgoznia, akkor szorongóvá válik. A személyiségfejlődésben súlyos következmény. Fontos, hogy együtt, a szülőkkel közösen történjen a mesenézés, hogy az ott történteket át lehessen beszélni. A gyermek sokszor azonosul a meseszereplőkkel, ezért is fontos odafigyelni mit néz, mert az agresszív tartalmú mesefilmek veszélyesek lehetnek. (Kádár 2013) A meseolvasás a szülőkkel még inkább elmélyíti a biztonságos kötődést. A meseolvasás fokozza az együttlét érzését, meghittségét. A mesék sokszori megismétlése én-erősítő hatású. A mese a gyermek lelki tápláléka, a mesén felnövekvő gyermek agresszió 162


szintje lényegesen alacsonyabb. Kisgyermekkorban hallott mesék, a kamaszkoron túlra is elkísérik a gyermeket, segítik őt a válságos élethelyzetek megoldásában. (Vekerdy 2011) Ahol megteremtődik a stabil kapcsolat, ott a gyermekek a későbbiek során jobban megküzdenek a problémákkal. Ez az egyik legfontosabb védőfaktor. Ha valamilyen krízis is éri, akkor hamarabb visszakerül egyensúlyi állapotába, szembenéz, megbirkózik a problémával. Lényeges hogy felnőtt korára kialakuljon egy egészséges önértékelés. A meseolvasás bensőséges hangulata teremti meg azt a szeretetteljes légkört, melyben el lehet lazulni, álmodozni, és ez határozza meg a kötődés minőségét, az érzelmi biztonságot. Ez az érzelmi melegség, a biztonságot adó kapcsolat, pedig az egész életünket meghatározhatja, a társas viszonyunkat, az önbizalmunkat, párkapcsolatainkat. (Kádár 2013) Szinte minden olyan egyéni belső tényezőre (önértékelés, problémamegoldás, én-hatékonyság, jövőkép, célok, hit, kreativitás…) hatást gyakorol kisgyermekkorban, amelyek az élet nehézségeivel való sikeres, rugalmas megküzdés (reziliencia) képességrendszerének alakulásához is hozzátartoznak. (Homoki 2014) Zacher Gábor toxikológus egy előadása során olyan meglepő kijelentést tett, mely szerinte ne ijedjünk meg attól, hogy ha a gyerek kipróbál valamilyen szert, véleménye szerint az otthon lévő „csend ártalmasabb, mint a drog”. A toxikológus szerint fontos, hogy sokat beszélgessünk, ismerjük a gyermek világát. Az ilyen jellegű döntéseit, mint a drog-, és alkoholfogyasztás, a gyerekek akkor hozzák meg, ha a szülő nincs mellette. A döntés meghozatala múlik az otthonról hozott szülői mintán, és azon, hogy a szülőgyermek közötti kommunikáció mennyire működik jól. A gyereknek megfelelő értékrendet kell adni, számít a példakép, ahhoz, hogy helyes döntést hozzon. A kommunikációt a család szerkezetének a változása, illetve összetétele is befolyásolja. A család minden egyes tagjai kapcsolatban vannak egymással –e kapcsolat a gyermek számára jelenthet védő, illetve kockázati tényezőt is. A fenti tényezőkön túl, a deviancia prevenció egyik leghatékonyabb eszköze kisgyermekkortól serdülőkoron át a felnőtté válásig a hasznos szabadidő-eltöltés. Kutatások alapján megállapították, hogy a fizikailag aktív fiatalok kevesebbet dohányoznak, és kevesebb időt töltenek tévénézéssel. A rendszeres sport fejleszti az önbizalmat, az élettel való elégedettségük nagyobb, jó hatással van a fiatalok közérzetére. (Keresztesi 2014; Kovács 2014) Javítja a teljesítményt, illetve az értékorientációjukat. Az értékorientációnak két típusát különböztetjük meg a belső értékeket az ön-elfogadást, csoporthoz való tartozást, a külső a sikereket, és a jó megjelenést. (Keresztesi 2014) A fentiekben összefoglalt jótékony hatásaiból kiindulva megállapítható, hogy amennyiben a sport által a felgyülemlett feszültséget sikerül feloldani, vagy, az egyént lelkileg megerősítik a sikerek, akkor elmondhatjuk, hogy a sport az alkohol-, illetve a drogfogyasztás megelőzésében is nagy jelentőséggel bírhat. Tanulmányunkban a fenti védőfaktorok és a deviancia közötti összefüggéseket mutatjuk be, 2013/2014. tanévben az orosházi serdülők körében végzett összehasonlító vizsgálat eredményeinek tükrében.

163


Kutatás célja, célcsoportja és módszere A kutatást két középiskola 17-18 éves korosztályához tartozó serdülőinek körében végeztük kérdőíves adatfelvétellel. A minta két iskola vonatkozásában a megcélzott célcsoportra nézve teljes körű volt (N=160), az adatfeldolgozás és az adattisztítás során 138 értékelhető kérdőívvel dolgoztunk. Feltételezéseink szerint: a szülők alacsony iskolázottsága esetén gyakoribb a deviáns viselkedések előfordulása; a deviancia kialakulásának elkerülésében fontos szerepet játszik a kisgyermekkorban történő meseolvasás; a szülők és gyermekük közötti kommunikáció minősége és gyakorisága összefüggést mutat a fiatal alkohol- és drogfogyasztó magatartásával; a rendszeres testmozgással és a sporttal foglalkozó fiatalok körében kevésbé jellemző a deviáns magatartás. Eredmények és értékelésük Igazolást nyert az összefüggés a szülők iskolai végzettsége és a drogfogyasztó gyermekek esetében. A szülők 80%-a nem rendelkezik érettségivel, többségük szakmunkás végzettségű, ¼-ük a 8 osztályt végezte el. A meseolvasás szerepét vizsgálva az alábbi eredmények születtek. Az alkalmankénti alkoholfogyasztó fiataloknál (48 fő) a kisgyermekkori élményeikre visszaemlékezve 78%-uk esetében az olvasott és hallgatott mese helyett gyakrabban a szülő nélkül megélt mesefilm-nézés jellemző. Heti rendszerességgel alkoholfogyasztók vonatkozásában ez az arány emelkedést mutat, illetve a megkérdezettek közül, akik rendszeres alkoholfogyasztásuk mellett drogot is fogyasztottak (90%-uknak) soha nem olvastak mesét a szüleik kisgyermekkorukban. Esetükben a tanulmány elméleti részében bemutatott, a meseolvasás érzelmi, értelmi, erkölcsi jótékony, fejlesztő hatásáról nem lehet beszélni. A harmadik hipotézisünkkel a szülő-gyermek közötti kapcsolat minősége, kommunikációs jellemzőik és az alkohol-, drogfogyasztás összefüggéseit mértük. Az alkalmankénti alkoholfogyasztó diákok 4 órát (6,15%) beszélgettek egy-egy alkalommal szüleikkel. 25%-uknál a szülőkkel folytatott beszélgetések alkalmankénti időintervalluma 2-3 órát tett ki, 35%-uk 1-2 órát beszélget szüleivel, és 18 %-uk 1 óránál kevesebbet tölt beszélgetéssel. Hasonlóan alakultak az arányok a drogfogyasztó fiatalok esetében is. Az alkohol-, drogfogyasztás, valamint a sport között fennálló összefüggésben az alábbiak kerültek megállapításra. A felmérésben résztvevő személyek közül mindössze 5%-a sportol rendszeresen, 60%-uk egyáltalán nem végez rendszeres sporttevékenységet. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire befolyásolja a deviancia kialakulását az alábbi statisztika ad rá választ. A nem sportolók közül 20,73% egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, az alkalmankénti alkoholt fogyasztók aránya 45,12%, havi 1-2 alkalommal 29,26% fogyaszt, heti rendszerességgel pedig a megkérdezett nem sportolók közül 4,89% fogyaszt alkoholt. A drog fogyasztás tekintetében a következő adat került megállapításra, a drog fogyasztók 50% azaz 5 fő egyáltalán nem sportol, 50%-uk azonban rendszeresen sportol, miközben drogot is fogyaszt.

164


A rendszeresen sportoló diákok közül 48,2% alkalmankénti alkohol fogyasztó. A megkérdezettek közül 30,35%, havonta egy-két alkalommal fogyasztanak alkohol, a heti rendszerességgel fogyasztó sportolók aránya 12,5%. A rendszeresen sportolók 8,95% egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A drogfogyasztók közül 50% sportol rendszeresen. A kapott eredményeket tovább bontva sportágakra megállapítható, hogy a rendszeresen sportoló fiatalok, akik alkalmankénti alkohol fogyasztók 56%-a kézilabdázó, labdarúgó és futás sportágakban tevékenykedik. További kutatások során a havi 1-2 alkalommal ivók köréből (16 fő), 8 fő (50%) került ki e három sportág képviselői közül. A heti rendszerességgel ivók aránya nagyobb a labdarúgók és a kézilabdázók körében. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a rendszeres, versenyszerű csapatsportokban tevékenykedők körében nagyobb arányú az alkoholfogyasztás. Ez az eredmény megegyezik a Mikulán Rita és Pikó Bettina által az iskoláskorú sportoló fiatalok káros szenvedélyeinek vizsgálata, és a sportágak típusának tükrében végzett kutatási eredménnyel, mely szerint a csapatsportok növelték az esélyét a rendszeres alkoholfogyasztásnak. (Mikulán-Pikó 2013) A három sportág képviselői által adott válaszokat vizsgálva a többi hipotézisben szereplő ismérvek tekintetében megállapítást nyert, hogy a labdarúgók közül 23,1 % alkalmanként 1 óránál kevesebbet beszél a szüleivel, 61,55% 1-2 órát beszélget, 7,675% 2-3 órát, valamint 8 % 4 órát beszélget a szülőkkel. Gyermekkori mesefilm és meseolvasás tekintetében a válaszadók közül 69,23% mesefilmet nézett, csupán csak 30,77% esetében beszélhetünk arról, hogy szülők olvastak neki mesét. A számok a kézilabdázók és a futók tekintetében is elkeserítőek voltak. A kézilabdázók az elmúlt hónapban 60%-os arányban összesen 1-2 órát beszélgetett csak a szüleivel, 90% a barátaikkal osztja meg problémáit és tőlük vár megoldást, minden kérdésben. 70%-uk nyilatkozott úgy, hogy mesefilm-nézés volt a meghatározó gyermekkori időtöltése. A futók vonatkozásában 44,44% 1-2 órát beszélgetett csak, 77,77% mesefilmet nézett, 66,66% serdülőkorában nem fordul problémáival bizalommal a szülő felé. Következtetések A fenti elméleti és kutatási eredményekre támaszkodó összefüggések ismeretében fontos a szocializációs színterek aktorainak figyelmét felhívni a fiatalkori deviancia irányába sodró tényezőkön túl a lehetséges védőfaktorok napi, érzelmi biztonságot megalapozó szerepére, ezek beépítésére a hétköznapokba, mely sokszor nem anyagi, szociális, sokkal inkább mentális kérdés. A humán szakmák képviselőinek tájékoztató, szemléletformáló szerepe (kisgyermeknevelők, pedagógusok, szociálpedagógusok, szociális munkások) a gyermekkel kapcsolatban álló, az őket nevelő, gondozó felnőttekkel szemben kiemelten fontos a fenti tényezők vonatkozásában. Összefoglalás Eredményeink tükrében az általunk vizsgált védőfaktorok mindegyike összefüggést mutat a fiatalkori alkohol- és drogfogyasztás gyakoriságának alakulásával. Érdekesnek tartjuk a csapatsportok és az alkoholfogyasztás gyakoriságának emelkedése közötti összefüggést, mely eredményünk megegyezik Mikulán és Pikó szerzőpáros kutatási eredményével. 165


Kulcsszavak: fiatalkori deviancia rizikófaktorai, reziliencia, meseolvasás, sport, hatékony szabadidő-eltöltés Irodalom Bőhm A. 2002 A helyi társadalom, önkormányzatok, településfejlesztés. Agroinform Kiadó, Budapest. Fekete S. 2001 A deviancia és társadalom. Comenius Bt., Pécs. Bagdy Emőke 1977 Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. Homoki A. 2014 A gyermekvédelmi gondozottak reziliencia vizsgálata a Dél-alföldi és az Észak- alföldi régiókban. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem. Kádár A. 2013 Mesepszichológia. Kulcslyuk Kiadó Kft., Budapest. Kovács K. 2014 A sportolás mint támogató faktor a felsőoktatásban. A sportolási szokások hatásai magyarországi és romániai hallgatók körében. Doktori Értekezés. Debreceni Egyetem. Mikulán R. – Keresztes N. – Pikó B. 2010 A sport mint védőfaktor: fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. In: Pikó B. (szerk.): Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. L’Harmattan – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest. 115–130. Pikó Bettina: A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban, JatePress, 2005 Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia c. könyv, Integra Projekt Kft., 1996 Rosta A. 2007 A deviáns viselkedés szociológiája. Loisir Könyvkiadó, Budapest. Vekerdy T. 2013 Érzelmi biztonság. Kulcslyuk Kiadó Kft., Budapest 2011 Internetes források: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00164/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012_04_035-049.pdf http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/a_korai_anya__gyermek_kapcsolat_s_a_ktds _jelentsge.html 2014 http://phd.semmelweis.hu/mwp/phd_live/vedes/export/keresztesnoemi.d.pdf http://www.apcsel29.hu/het-perces-szulok/

Youth deviance and on youth’s way deviance Abstract Our study presents the results of a local comparative study regarding deviance of young people. Our results show that early childhood experiences, attachment, parent-child relationship, communication and beneficial spended leisure time are correlated with adolescents' health behaviour and consumption of drugs and alcohol. According to our study, adolescent boys taking part in team sports are more likely to consume alcohol and drugs frequently than boys who do not play any sports. Keywords: deviance, youth, early childhood experiences, attachment, parent-child relationship, qualitative time

166


„OTTHONODBA?!” Idősek Otthonában élők családjainak dilemmái, attitűdjeik vizsgálata 1

HOMOKI ANDREA PhD. – ZÁVOGYANNÉ GALÁTH VERONIKA 1

2

Szent István Egyetem GAEK Egészségtudományi Campus, Gyula, Szent István út 17-19. [email protected] 2 Körösszögi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény, Kondoros, Kinizsi u. 48. [email protected]

Bevezetés „Amennyi szeretetet és jó érzést életed során kiadsz magadból, életed végére annyit kapsz te is. Ilyen egyszerű az egész.” /Dannion Brinkley/ Az európai társadalmak sajátossága napjainkban az elöregedés, Magyarországra is az öregedő korfa és a kettős öregedés jellemző. A népesség fogy, az idősebb korosztály létszáma meghaladja a születendő gyermekek létszámát, a születéskor várható élettartam azonban megemelkedik. Az idős nemzedék helyzete és szerepe megváltozott a társadalomban az iparosodás és az urbanizáció egyik következményeként. Az idősek helyzete nagymértékben függ a helyi adottságoktól a szociális gerontológiában rejlő lehetőségek kihasználásáról. Széleskörűen szükséges ismernünk az időskor sajátosságait, az időskori szükségleteket és a társadalomi, szakmapolitikai reakciókat annak érdekében, hogy az öregedés folyamatában az életminőség optimális szinten tartásával biztosítsunk idős korban is élhető életet. Társadalmi és egyéni, családi szükségletek szintjén jelennek meg a szociális ellátások, szolgáltatások. Egyre több időskorú ember tart erre igényt illetve szorul segítségre. Ennek oka lehet az idős ember betegsége, munkahely elhagyása, anyagi nehézségek, lakáskérdés, és a családtól való fizikai távolság. A családban élő idős ember intézményi elhelyezése általában a legvégső megoldásként jön szóba, melynek érzelmi okai vannak. Tanulmányunkban az újonnan beköltöző idősek családtagjainak attitűdjeit, motivációit, alternatíváit mutatjuk be a hozzátartozójuk szakosított ellátásba kerülésével kapcsolatban. Mit és hogyan éreznek, mi az, ami nem hagyja őket nyugodni és miért? Vajon egy nagyvárosban felnőtt, szocializálódott utód miként gondolkodik erről? Vannak hátrányosabb kistérségek, aprófalvak, melyekben jellemzőbb a munkanélküliség, a reményvesztettség, az izoláció. Idős, beteg ember a forrásokat nélkülöző családban nagy kihívást jelent. A megoldás adott esetben az, hogy professzionális segítséget kérjen, ami pedig komoly emocionális dilemmák sorozatát hívja életre. Idősek helyzete a mai társadalomban A szociálpolitika célja a társadalom résztvevőinek az esély egyenlőséget biztosítani. A szegénység a szegregáció, a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció kezelése,

167


amely társadalmunkat érintő súlyos probléma a szociálpolitikától vár segítséget ennek enyhítésére. A szerző (Zombori 1997: 9.) megfogalmazásában a szociálpolitika „előbbutóbb vagy folyamatosan szinte mindnyájunkat érint, ha gyerekek, betegek, idősek vagyunk, ha adózunk vagy adókedvezményt kapunk, ha valamilyen válsághelyzetben nem tudunk segíteni önmagunkon”. „Magyarországon a 65 éves és idősebb népesség aránya alacsonyabb, mint az Európai Unió országainak átlaga. 2010-ben az EU 27-ek átlaga 17,4 százalék, míg Magyarországé 16,6 százalék volt.”… „hazánk a medián életkor alapján sem tartozik az Unió legöregebb társadalmai közé. A hazai érték 2010-ben 39,8 év volt, míg az EU átlaga 40,9 év” /Demográfiai portré 2012 KSH/11. Az előrevetített demográfiai számítások szerint azonban az elkövetkező évtizedekben az időskorú lakosság aránya hazánkban is eléri majd a 30%-ot. Felértékelődnek és előtérbe kerülnek a szociális gerontológiával kapcsolatos ismeretek, idősekkel végzett professzionális munkához tartozó készségek, képességek. „Az öregedés és az öregkor élet és kórtanával foglalkozó tudomány. Alap- és alkalmazott kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben előrehaladó változásait és megfogalmazza az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit. Az embert élettani, lélektani, társadalmi és ökológiai rendszerében tanulmányozza és öregedésének fajra és személyre jellemző sajátosságait normál, és kóros csoportosításban értelmezi” (Berszán 2008:9) a gerontológiát. A geriátria „célja, hogy az idős emberek minél tovább hasznos, aktív tagjai maradjanak a családnak, a társadalomnak, hogy az öregedést ne betegségként, hanem az élet szerves és szép részeként éljék meg”(Berszán 2008:9). Az idősödés nem betegség, hanem egy természetes folyamat, fel kell rá készülni, alkalmazkodni, mint annyi más élethelyzethez az ember élete során. Az öregedéstani tudomány a genetikai tényezőket, az öröklési hajlamot és a kromoszómák DNS-ét okolja az öregedés folyamatáért, de rendszerszemléleti aspektusból a környezeti tényezőket sem hagyhajtuk figyelmen kívül. „Az öregedés folyamatában nemcsak a vele született adottság a fontos, hanem számításba kell venni az ún. környezeti tényezőket is. Ilyen tényező az életmód, a táplálkozás, a testmozgás, a szellemi teljesítés, az idegrendszeri terhelések, a gyógyszerszedés stb. Becslés szerint ezek mintegy 40%-át teszik ki az öregedés befolyásolásának” (Drexlerné S. I. 2009:47). Az öregedésnek az élettani negatív jellemzőkön túl vannak pozitív jellemzői is. „Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma, ha az öregedés elfogadása pozitív megközelítésű” (Bagyinszki et al. 2007:14). Lehetőség nyílik a nagyszülői szerepre, társas, társadalmi kapcsolatokra. A fizikai aktivitás javítja az állóképességet, az erőnlétet, az egyensúlyt, a mobilitást, ami előmozdítja az önálló életet. Építő szerepe van a családi funkciók vállalásának, a fizikai és szellemi aktivitás tudatos fenntartásának, tartalmas elfoglaltságoknak, melyekkel lekötheti magát (Drexlerné S. I. 2009). Az egyedül élő idős helyzete nehezebb mivel úgy érezheti nincs célja, nélkülözi a fizikai és lelki támogatást egyaránt. Az egyedül élő idős ember könnyen magányossá 11

Demográfiai portré 2012 KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 2014. 07.08 168


válhat, izolálódhat. Magányossá válhat akkor is, ha jellemző rá a tétlenség, a semmittevés, az önmagával vagy betegségével való állandó foglalkozás, ezáltal is elfordulhat a külvilágtól. A magányosság mértéke attól is függ milyen életet élt az idős ember előtte, és milyen a személyisége, amennyiben valóban magányossá válik, ez az állapot pusztító hatású lehet (Hun 1978). „A modern életben az idős embert nem a nincstelenségből származó éhenhalás, hanem az elszigetelődésből fakadó fokozott testi és szellemi leépülés fenyegeti” (Beregi 1997:119). Sok idősnek nincs családja vagy a családi kapcsolatok nem működnek megfelelően, de az is előfordul, hogy nagyon távol élnek a családtagjai. Ma már megszűntek a többgenerációs együttélési formák, megváltozott az életstílus és az értékrendszerek is változtak, ezáltal változott az idősek helyzete is társadalmunkban. A családban lévő idős ember intézményi elhelyezésének számos okai vannak. Az egyik legjelentősebb oka az idős ember betegsége melyet nem tud a család megfelelő módon kezelni. Azon kívül lehetnek gazdasági okai, egészségi állapot meggyengülése a hozzátartozó részéről, és a területi mobilitás is az okok közé sorolható. Az idős ember intézménybe kerülésekor a hozzátartozó különböző dilemmákkal találhatja szemben magát. A dilemma, választást jelent a lehet/kell valamelyik lehetőség közül, lényege az, hogy érveket, információkat hoz fel a meglévő lehetőségekkel, esélyekkel szemben is. Választani kell úgyis, hogy nem elégséges, vagy éppen ellentmondásosak az információk. Ezek a dilemmák akkor fognak előtérbe kerülni, ha a család számára fontos az idős hozzátartozó megfelelő ellátása, amely azt jelenti, hogy az érzelmi kötelék szoros. Az érzelmi kötelék kialakulása a családban történik a pszicho-szociális funkcióval, amennyiben maximálisan tölti be a szerepét. Továbbá a szocializáció során fogjuk elsajátítani azokat az értékeket, normákat melyek szintén befolyásolják a dilemmák kialakulását. A családban elsajátított értékek életünk végéig vezérelnek bennünket, és a kapcsolatainkat is meghatározzák. Továbbá a szocializációval szorosan összefüggő szellemi-kulturális funkciónak is jelentős szerepe van az adott dilemma kialakulásában, mivel az értékátadásban, a kultúra, a hagyomány átadásában ennek a funkciónak kitüntetett szerepe van. A család a mintavétel első bázisa, amely megalapozza az egyén szokásrendjét, viselkedéskultúráját. Teljes a kölcsönhatás társdalom és család között, mert az utóbbiban készülnek a személyek társadalmi életre” (Teleki 2004:20). A család önmagában is viszonylag teljes rendszerként működik, de szoros kapcsolatban van a társadalom más rendszereivel (Bánlaky 2005). A család tagjai egymás életét befolyásolják, hatékonyan tudnak együttműködni abban az esetben, ha felelősséget éreznek egymásért, elfogadják a család társadalmi kontroll nyújtotta lehetőségeit. A család, mint szociális rendszer akkor tudja létezését biztosítani, ha alapvető problémáit meg tudja oldani (Farkas 2006). Anyagi és személyes erőforrásokat tud mozgósítani a célok feldolgozására úgy, hogy a környezetének elvárásához és lehetőségeihez alkalmazkodik, s a célokat önmaga számára megfogalmazza. Alrendszereit és a szerepeket egymással összeegyezteti és koordinálja. Végül arra törekszik, hogy a rendszerének értékeit, normáit, kulturális mintáit fenntartsa, mindez ahhoz szükséges, hogy a szükségletek, és a motivációk közötti belső feszültséget levezesse. A gondozó-ellátó funkció a családban azért természetes, mert a szerettünkről van szó, érzelmi viszonyok hálózata kapcsolja össze a családtagokat (Bánlaky 2005). Ebből kifolyólag nyilvánvalónak látszik, hogy a gondozás-ellátás elvégzése természetes, 169


ilyenkor felerősödik a családban a pszicho-szociális funkció. „Legtermészetesebbnek tartjuk továbbá a családi keretekben történő gondozást-ellátást azért is, mert az a család normális, mindennapi élettevékenységébe, működésmódjába természetes módon illeszthető be. A család mindennapi tevékenységszerkezetének ugyanis egyik lényegi eleme a családtagok szükségleteinek kielégítése” (Bánlaky 2005:47). Korábbi évszázadokban a több generációs családoknál természetes volt a gondozó-ellátó funkció teljessége. A modern-polgári fejlődés komoly változást hozott e téren is, számos gondozási-ellátási forma vagy azok egy része társadalmi szervezett formában valósul meg, az idős emberek bentlakásos intézményekben tölthetik utolsó éveiket, amelyben bizonyos tényezők játszanak szerepet. Egyik a lakásviszonyok megváltozása, amely összefüggésben van a családösszetétel módosulásával, a több generációs családforma felbomlásával (Bánlaky 2005). A család természetes munkarendjébe nem épül bele az idősekről, önellátásra képtelen családtagokról való gondoskodás, mivel a fizikai távolság jelentős. A nők munkába állása a másik fontos tényező, melyet a család megélhetésének a kényszere váltott ki, társadalmilag elfogadható szinten a család egy keresetből nem tud megélni. „Azaz: az anyagi javak megszerzéséért folytatott küzdelem és a család szolgálata nehezen összeegyeztethető feladat” (Sztretykó 2002:31). A család időszerkezetének átalakulásával is egyre kevesebb idő fordítható a gondozó-ellátó funkcióra. A modern társadalomra jellemzően a családok egyre kevesebb időt tudnak egymásra fordítani. A gondozó-ellátó funkció jelentős mértékben a családon kívüli szférákba került, igaz ez a gyermekek, a betegek, és az idősek gondozására egyaránt. Mi történik akkor, ha bekövetkezik a betegség a családban, vagyis az idős embernél visszafordíthatatlan egészségkárosodás lép fel? „A pszichogeriátriai megbetegedések gyakorisága népességben mintegy 25-30%-ra becsülhető, beleértve a neurózisokat, elmezavarokat, a szervileg megalapozott lelki zavarokat, a zavartságokat és a szellemi elbutulással járó folyamatokat” (Drexlerné 2009:79). Egyre nagyobb arányban van jelen a demencia, amelynek hátterében az agyban markánsan jelenlévő, visszafordíthatatlan elváltozások állnak, melyek alapvetően a kognitív funkciókat érintik. A demencia az életvitelhez szükséges szociális készségeket is érinti, nehezíti. Az agyi folyamat befolyásolja a mentális működést, amely a beteg viselkedését módosítani fogja. (J.CarsB.Zander 2009). Az Alzheimer- kór, bárki megbetegedhet ebben a betegségben, a kockázat viszont növekszik az életkor arányában. Ebben a betegségben az agy bizonyos részeiben abnormális gyorsasággal halnak el az idegsejtek, leginkább sújtott terület a halántéklebeny, a fali lebeny és a memóriaközpontot sújtja. Az előbbi betegségek nem gyógyíthatóak, nem is igazán ismerjük az okát a kialakulásának. Az ilyen betegekkel való együttélés rengeteg türelmet igényel a környezet részéről, együttérzést, empátiát, és időt követel meg a gondozó család részéről. Az intézményi elhelyezés sokszor akkor kerül szóba, amikor már a család nem bírja a napi 24 órás szolgálatot. Természetesen a fent említett betegségeken kívül számos visszafordíthatatlan betegség miatt gyengülhet meg az idős ember egyészségi állapota olyan irányban, mely elvezet a teljes leépülésig. Szükségessé válhat az intézményi elhelyezési forma, és ekkor merülhetnek fel a dilemmák, komoly gyötrelmet okozva a családokban.

170


Kutatás célja, célcsoportja és módszere Kutatási célunk arra irányult, hogy megvizsgáljuk társadalmunkban különböző településein, egy vidéki kis településen élő lakók és egy nagyvárosban élő lakóinak mentalitását, attitűdjét hozzátartozóik bentlakásos idősek otthonában történő elhelyezésével kapcsolatban. Öt családot Budapesten, és öt családot Csabacsűd településen mértünk fel. Az interjúalanyokat foglalkozásuk szerint tüntetjük fel eredményeink elemzésekor. Egyértelmű differencia van a terület, a lélekszám, az adottság, a gazdaság, a társadalmi miliő esetében a két település között. Kutatási kérdéseink arra irányultak, hogy: „Egy vidéki és egy nagyváros településén élő családokat összehasonlítva, milyen dilemmákkal találkozhatnak abban az esetben, ha hozzátartozójuknak tartós bentlakásos intézményi elhelyezést kell biztosítani?” „A nagyvárosban az idősek mennyire vannak kitéve annak, hogy magányosan, egyedül, elszigetelten éljenek?” „Nagyvárosban mennyire befolyásolja a döntést az intézményi elhelyezés tekintetében a közbiztonság kérdése?” „Vallásos neveltetésben felnőtt családtagok milyen intézményi ellátást választanak a hozzátartozóiknak?”„A nem vallásos neveltetésben felnőtt családtagok milyen intézményi elhelyezést tartanak célszerűbbnek?”„Kisebb társadalmi közösségben a szorosabb szülő-gyermek kapcsolat vagy inkább a falu „zárt világa” nehezíti a döntést?” Hozzátartozói dilemmák az eredmények tükrében Az intézménybe való bekerülés okaira vonatkozó adatokból kiderült, hogy a fővárosi és a vidéki családoknál is kényszerhelyzet állt fenn. Döntött az adott körülmény, vagyis ahogy a „szerkesztő” mondja „a helyzet eldöntötte”. A fent említet családoknál négy helyen önként beköltözni vágyó idős családtag volt, nevezetesen a „pedagógus, a titkárnő, a házépítő” és a „növénytermesztő”, mindezzel megkönnyítve a hozzátartozó helyzetét, ilyen esetekben a dilemmák kevesebbszer gyötrik meg a családot. Közös jellemzőjük azonban, hogy a bánkódás, az aggodalom minden esetben felüti a fejét, mivel az adott döntést, melyet az idős ember hozott, nem egyszerű lelkileg elfogadni és feldolgozni főleg abban az esetben, ha párosul mellé egyéb ok is, mint egy betegség, a „házépítő” családjának esetében. A „konyhalány, a gyógyszerész” esetében maga a család döntött a beköltözést illetően, a lelkiismeret-furdalás kifejezése még is megjelenik. Itt a fenti elméleti részben bemutatott pszichoszociális funkció megfelelő módon érvényesül. L. F. Buscaglia (2002) szerint a szeretet, az ösztönvezérelt kötődés végigkíséri az életünket, a lelkiismeret-furdalás innen ered. A hozzátartozó szeretné a szüleinek visszaadni mindazt, amit ő kapott tőlük a felnevelése során. Az idős betegsége mellett, más okok is vezettek a döntéshez, egyrészt az egészségi állapotuk mely nem bírta az állandó készenlétet, melyet az idős igényelt, a másik ok pedig a munka, mivel a „konyhalány” aktívan dolgozik, ennek ellenére bántja őket, hogy nem tudják megadni a megfelelő gondozást szüleiknek. A „vállalkozó” egyik dilemmája az, hogy jól bánnak-e hozzátartozójával és mit érezhet legbelül, meg tudja-e szokni az új környezetet? Megfelelő-e az intézmény vagy sem? Továbbá ahogy a pedagógus mondja „pár évet tölthettek volna még kint”. A házépítő említi a „betettétek az anyut a szociba” vádló, környezeti megítélést, amely dilemmát okozott számára. Természetesen a lelkiismeret másoknál is megszólal, és a családtagokat mindkét településtípuson foglalkoztatta „jó néhány gondolat. A pedagógus agronómus és a növénytermesztő család több 171


megoldáson törte a fejét, mielőtt otthonba kerültek volna a szülők. A dilemmák kialakulását nagyban befolyásolja az idős ember önálló döntése, mivel ő hozza meg, ezért könnyebb a beletörődés, mert nem a hozzátartozónak kellet megtennie. A lelkifurdalás viszont megjelenik abban az esetben is, ha a szülő hirtelen a lányával közli, hogy otthonba vonul, mint a titkárnő esetében, amely azért eshet meg, mert váratlan és úgy érezheti a hozzátartozó, hogy ő nem gondoskodó kellőképpen, viszont másik értelemben megkönnyíti a hozzátartozó helyzetét, mivel nem neki kell a döntést meghoznia. A fenn említett válaszok közül kiderül, próbálták a legjobb megoldást megtalálni és ahol szükséges volt az elhelyezés, azt a végső esetben tették meg, reálisan átgondolva a helyzetet. Tisztában vannak azzal, hogy a legjobbat teszik a beköltözéssel a hozzátartozóinak. Megfigyelésünk szerint a beköltözéssel kapcsolatos dilemmák lelkiismereti kérdések sorozata településtípustól függetlenül. Erre a kérdésre épülő feltételezés beigazolódott. A nagyvárosban az idősek elmagányosodása, izolációja, nagyobb jelentőséggel következik be ezért gyakoribb motiváló tényező az intézményi elhelyezésnél. Ez a hipotézis nem igazolódott be, mivel általában mindkét településen erősen elmagányosodtak a szülők a hozzátartozók elmondása szerint. Ahogyan a közbiztonság romlása is feltételezésünkkel ellentétben, mindkét településtípus esetében egyaránt veszélyezteti az idős embereket, hozzátartozóik tapasztalásai szerint, az intézményi elhelyezésnél azonban nem jelenik meg motivációs tényezőként egyik településen sem. Jelentősége van azonban a vallási szocializációnak a későbbi intézményválasztás szempontjából. A vallásos neveltetésben részesülő családtagok egyházi szolgáltatást vesznek igénybe, abból a megfontolásból, hogy az erkölcsi tartás értékeire, lelki támogatásra komoly hangsúlyt fektetnek. Ami a nem vallásos családok választását illeti intézményi elhelyezés esetében: nem tartják fontosnak a professzionális segítségnyújtáshoz az egyház szolgáltatásaként nyújtott lelki támogatást, viszont az erkölcsi tartest ők is fontos kritériumként említik. Eltéréseket feltételeztünk a felelősségvállalás a személyes gondozáshoz fűződő valós vagy vélt társadalmi elvárásokkal kapcsolatosan az aprófalvakban. Hipotézisünk beigazolódott, mivel igen jelentős szerepe van a hagyományos gondolkodásnak falun, illetve kis településeken, amely kimerül az idős hozzátartozók gondozása tekintetében is. Kétséget kizáróan a település zártsága és a településen élők ebből fakadó mentalitása, attitűdje ennek a magyarázata. Budapesten valóban rugalmasabban oldják meg a helyzetet, amennyiben a körülmények úgy hozzák, könnyebben keresnek ilyen megoldást a szülő részére, amíg faluhelyen az intézményi elhelyezés még mindig „elítélendőnek” minősül. Ebből fakadóan hangzik el többször is az interjúk során a „lelkiismeret-furdalás” kifejezés. Az interjúalanyok belátása szerint akármit is mond a „falu szája”, nem feltétlen az a jó, ha az idős ember nem kerül intézménybe. Abban az esetben, ha az egészségi állapota azt megköveteli, számára a megfelelő, személyre szabott gondozás, az állapotfenntartása, javítása miatt jelentőséggel bír, akár az életét is meghosszabbíthatja. Következtetések Az interjúkból kiderült, hogy az érintettek nem tudták hová forduljanak kérdéseikkel. Számtalan intézményt felkerestek, mire a jelenlegi helyet megtalálták, a fővárosban hangsúlyosabb volt a probléma. A bentlakásos elhelyezési formákról, azok területi

172


elhelyezkedéséről, elérhetőségről, férőhelyekről, díjakról, szolgáltatásokról, várólistáról, fenntartóról, továbbá minden egyéb információról, amely fontos lehet a hozzátartozó elhelyezésében komoly szerepet tölthetnének be az egészségügyi szociális munkások. A szakosított ellátások bővítése speciális részlegek (demencia) kialakítása. Nagyon sok a demens, alzheimer-kóros beteg, akik számára kevés a speciális helyzetükre adekvátan professzionálisan reagáló intézmény. Az élhetőbb élethez, hogy minél tovább saját otthonában tartózkodhasson az idős ember a Gerontológiai Centrumok is hozzájárulhatnának. A kor kihívásainak megfelelő személyközpontú ápolás megvalósítása érdekében, akkor működhetnének ezen intézmények megfelelően, ha megvalósul a professzionális együttműködés, amely keretében a szakmai team tagjai orvos, pszichológus, mentálhigiénés szakember, szociális munkás, gondozó személyzet és a hozzátartozók együttműködnek az idős ember érdekében. Összefoglalás A fenti javaslatok alapján induló változások az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos attitűdökre is hatással lehetnének már fiatalkortól. Az életkor okán speciális vizsgálati célcsoport életvilágának megismerését, ezáltal a társadalmi közeg támogató, befogadó készségét növelheti a néhány éve bevezetett közösségi szolgálat, amely az érettségi előtt álló fiatalok részére kötelező. Megismerik az idős generációt, ezáltal jobban megértik az időseket, a problémáikat, az idősekre is jó hatással vannak a fiatalok, hiszen aktivitásra ösztönzi őket. A fiatalok megismerhetik, a szociális szolgáltatások, nyújtotta lehetőségeket, és másként tekinthetnek a bentlakásos elhelyezési formákra is. Kulcsszavak: szociális gerontológia, attitűdök, idősek szociális ellátása Irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bagyinszki Z-né et al.(2007) Idősek szociális ellátása. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Budapest. Bánlaki P. (2005) Családszociológia. Wesley János Kiadó, Budapest. Beregi E. (1999) Egészségben megöregedni. Ajánlás fiataloknak és időseknek. Medicina Könyvkiadó, Budapest Berszán L. (2008) Alkonyidő. Szociális munkaidős személyekkel, Kolozsvári Egyetemi Kiadó. Buscaglia L. F. (2002) A szeretet. Tűnődések az emberi élet legnagyobb élményéről. Park Könyvkiadó, Budapest. Cars J. & Zander B. (2009) Szellemileg leépült idősek gondozása. Tegyük könnyebbé az együttélést! Animus Kiadó, Budapest. Demográfiai portré (2012) KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest. Drexlerné S. I. (2009) Az időskor. Magánkiadás. Budapest. Farkas P. (2006) A szeretet közössége. A családszociológia alapjai. L’Harmattan Kiadó,Budapest. Hankiss E. (2001) Az emberi kaland. Helikon Kft. Budapest. Hun N. (1978) Bevezetés a szociális gerontológiába. Az öregedés egészségügyi és társadalmi kérdései. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Szretykó Gy. (2002) Globalizáció és család. A családszociológia új kihívásai. Comenius Bt. Pécs. Teleki B. (2005) Kézikönyv a családról II. Családszociológiai gondolatok a rendszerszemlélet szempontjából. Sajátságos kérdések. Korda Kiadó, Kecskemét. Zombori Gy. (1997) A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest.

173


„AT YOUR HOME” Abstract We researched the attitudes of families about the out-of-home care of old people among country-men and metropolitans. We used the unstructured interview as method in case of 10 families in Budapest (5) and Csabacsűd (5). According to our results the family and religious socialization and the type of station play an important role in the decision of families. Keywords: social gerontology, attitude, old people out of home

174


Laikus újraélesztés oktatása 1

Kárász László – Kovács Enikő 2

2

1 Országos Mentőszolgálat, 5600, Békéscsaba Berzsenyi u. 9., [email protected] Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, 5700, Gyula, Semmelweis u. 1., [email protected]

Bevezetés Napjainkban Magyarországon nagyon magas a hirtelen szívleállás okozta halál. Évente 20-25 ezer embert érint, ami azt jelenti, hogy minden 30. percben valaki életét veszti. A hirtelen szívhalál egy olyan esemény, melyre jellemző hogy váratlanul, az első tünetek megjelenésétől számítva 24 órán belül bekövetkezik és a gyors, szakszerű beavatkozás híján végzetes lehet. A keringésmegállás követő néhány perc sorsdöntő lehet. „Minden segítség nélkül eltelt perc 10 %-kal rontja az életben maradási esélyeket, ezért nagyon fontos az időben lezajló mentőhívás és segítségnyújtás.” Magyarországon egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a laikus BLS-nek és egyre több helyre helyezik ki a félautomata defibrillátort. Ez az eszköz kifejezetten laikusok számára lett kifejlesztve, mely az elektromos áram segítségével próbálja helyrehozni a keringésmegállás hátterében lévő gyakori kamrafibrillációt. (Magyar Resuscitatios Társaság, 2011) Irodalmi áttekintés Magyarországon jelenleg 1997. évi CLIV. 5§ törvény van hatályban, mely törvény ”e” pontja kimondja, hogy minden állampolgárnak „kötelessége – a tőle elvárható módon – segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez. (Nemzeti Jogszabálytár, 1997) Magyarországon sajnos nagyon sok egészségügyi dolgozó nem ismeri az újraélesztés alapjait, pedig nekik a mindennapjaikhoz tartozik, hogy segítenek az embereken. Köztudatban is ismert, valamint számtalan szerző célzott arra a tényre, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok és ápolók ismeretei hiányosak az alap szintű újraélesztés kapcsán. Ezen elmaradások megszüntetésére elvárás az egészségügyben dolgozó szakemberektől, hogy nyomon kövessék mind gyakorlatban mind elméletben az újraélesztés apró változásait és azt alkalmazni tudják. (Betlehem, Puskás, Nagy, & Galbavi, 2006). Hazánkban a lakosság mindössze 0,3 százaléka részesül megfelelő szintű és színvonalú elsősegély-képzésben, noha világszerte - főleg az időskorúak esetében - egyre nő a kockázat.- olvashatjuk a Magyar Vöröskereszt Honlapján (Magyar Vöröskereszt, 2013). Magyarországon évente több ezren halnak meg hirtelen szívleállás miatt. Számtalan életet meg tudnánk menteni ezzel a pár lépéssel, ha négy percen belül megkezdenénk az újraélesztést. Magyarországon az elsősegélynyújtás oktatására vonatkozó törvényi szabályozások hiányosak, kizárólag a közúti elsősegélynyújtás oktatása valamint a munkahelyi elsősegélynyújtás oktatása szabályozott. Ugyanakkor a tanfolyamok időtartamára az oktató képzettségére vonatkozó előírások hiányoznak a jogszabályi környezetből.

175


Az újraélesztés oktatása minden napos problémát jelent. Annak ellenére, hogy jelentősen növeli a túlélési esélyt a laikus újraélesztés, csak kevesen vesznek részt ezeken a képzéseken. Az általános és középiskolai tanmenetben benne van az újraélesztés oktatása, de azt tapasztaljuk, hogy ezek az órák nagyon csekély számban vannak jelen. Az egészségügyi képzésben részt vevők is nagyon kevés óraszámban tanulják. 2012-es Magyar Közlöny és a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet Nemzeti Alaptanterve II.3.5 ember és természet pontján belül az ember megismerése és egészsége kimondja, hogy a 7-8. osztályos tanulóknak alapszintű elsősegély oktatásban kell részesülniük, míg a 9-12. évfolyamos diákoknak, alapfokú újraélesztés oktatást kell kapniuk. A diákok többsége, a jogosítvány letételekor találkozik először ezzel a képzéssel. Míg mások csak a későbbiekben, munkahelyeken kapnak ilyen oktatást. (Magyar Közlöny, 2012) (Nemzeti Jogszabály) Újraélesztés az alapvető életműködések mesterséges pótlása, helyreállítása. Korábban resuscitatióról beszéltek, a reanimatio már komplexebb újraélesztést jelent. Jelenleg két fogalom szinonimájaként használatos. (Buda, 1998) A laikus populációt elsősorban arra kell megtanítani, hogy a helyszín biztonságossá teremtését követően képesek legyenek felismerni a reakcióképtelenséget, egyszerű módszerrel észleljék a megszűnt életműködéseket majd ezt követően tudjanak megfelelő segítséget kérni a mentőktől. A mentők megérkezéséig minden laikusnak ismernie és tudnia kell a megfelelő mellkaskompressziókat és az eszköz nélküli befújást kivitelezni. Az eszméletlen betegnél a reakcióképesség és a légzésvizsgálata a legfontosabb, hiszen így tudjuk meg, hogy szükség van-e további beavatkozásokra. Reakcióképesség vizsgálaton a vállak óvatos megrázását és a bajba jutott hangos megszólítását értjük. Reakciónak minden ezen fizikai ingerekre adott választ értjük. Rekcióképtelenség esetén azonnal légútbiztosításnak majd légzésvizsgálatnak kell következnie. Ha ezekkel a vizsgálatokkal légzést nem észlelünk segítségért kiálltunk és megkérjük a közelünkben lévő személyeket, hogy hívják a mentőket és tájékoztassák őket, hogy az újraélesztést elkezdték. Ha egyedül vagyunk akkor a segítség hívást nekünk kell kivitelezni. Ezt követően 30 mellkaskompressziót végzünk, az egyik kezünket a másikba kulcsoljuk, majd a férfi mellbimbók magasságába helyezzük kezünket és elkezdjük a kompressziót. Ezt követően 2 befújást végzünk, ami szájból szájba történik. Orrát befogjuk, hogy a levegő ott ne tudjon távozni, fejét pedig hátra hajtjuk, így a légutak kiegyenesednek és a levegő szabadon tud áramolni. Percenként legalább 100/120 mellkaskompresszió az ideális, hogy sikeres legyen az újraélesztésünk, valamint a megfelelő mélységig valóle nyomás, ami minimum 5cm maximum 6 cm mélységű. Ha van a közelben félautomata defibrillátor, akkor azt haladéktalanul a beteghez kell hozni és bekapcsolás után az utasításokat követni..(Magyar Resuscitatios Társaság, 2011) Anyag és módszer Kutatásunkat kérdőíves módszerrel végeztük. Első kérdőív felmérésnél 76 darab kérdőívet osztottunk szét a megkérdezett egészségügyi tanulók (n): 30; rendészeti tanulók (n): 35; aktív dolgozók (n): 11. Majd fél évet követően megismételtük a

176


felmérést, ugyan azt a kérdőívet osztottuk ki, mint az első mérésnél. Ekkor 39 darab kérdőív került kiosztásra rendészeti tanulók (n): 29; aktív dolgozók (n); 10. Saját készítésű kérdőív 26 kérdésből áll (nyitott és zárt kérdésekből egyaránt), melyek a segítségnyújtás hajlandóságára, újraélesztés oktatás időbeli eloszlására, újraélesztés elemeire, sorrendjére, illetve az elsősegélynyújtás ismeretére térnek ki. Majd gyakorlati oktatás keretein belül felmértük a tudásukat, melyhez értékelő lapot használtunk. Az értékelő lap 12 pontot tartalmaz, mely feltárja az újraélesztés egyes elemeinek tudását. Fél évet követően is felmértük, ahol ugyan azt az értékelő lapot használtuk. Vizsgálatainkat Microsoft Excel segítségével, kimutatás táblázatával készítettük el.

1. ábra. Vizsgálatba vont személyek felmérése az újraélesztés oktatására vonatkozóan, tanfolyam elött és után

A BLS algoritmus fontos eleme az időben történő megfelelő segítséghívás. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a fiatalok többnyire ismerték a mentők telefonszámát, viszont az aktív dolgozók között több tévesztés is előfordult.

2. ábra. A mentők telefonszámainak ismerete tanfolyam előtt és után.

A BLS algoritmus ismerete és pontos betartása elengedhetetlen a helyszíni ellátás során. Az algoritmus ismeretének birtokában az ellátó alkalmassá válik arra, hogy a beavatkozásokat biztonsággal végrehajtsa és az alapszintű életműködések pótlására tett kísérletet a mentők megérkezéséig folytassa.

177


3. ábra. Az újraélesztés egyes elemeinek ismerete tanfolyam előtt és után

A sikeres újraélesztés záloga a minőségi mellkaskompressziókon alapul. Az elméleti és gyakorlati oktatások fontos részei az egyes lépések betartása és pontos betartása. A minőségi mellkaskompresszió biztosításával a keringést mesterségesen fent tudjuk tartani ami a helyszíni körülmények között elegendő a minimális agyi- és koszorúerekben történő vérkeringés fenntartásához.

4. ábra. A mellkaskompressziók és a befújás helyes arányainak ismerete

Következtetések A vizsgálat során egyértelművé vált hogy az újraélesztés oktatása mind az iskolai mind a munkahelyi körülmények között elengedhetetlen. Az oktatásban elsősorban a gyakorlati orientáltságot kell prioritásként kezelni, mert a 6 hónap múlva végrehajtott felmérés egyértelműen feltárta ezen hiányosságokat. Az eltelt fél év során elsősorban a BLS algoritmus követése, ezen belül az életműködések vizsgálata valamint a mellkaskompresszió minősége romlott. Mivel a tartós túlélés fontos része mind három BLS részelem ezért a gyakorlati képzéseket ennél sűrűbben, adott esetben akár kevesebb órában szükséges feleleveníteni. A vizsgálat során beigazolódott az a hipotézis ami az újraélesztés oktatásának időtartamára vonatkozott. Úgy gondolom, hogy a 2x4 órában az újraélesztés oktatható és elsajátítható, mind az elméleti, mind a gyakorlati része is. A diákok és a felnőttek is nagy érdeklődéssel figyeltek az elméleti és gyakorlati oktatás során. Összefoglalás A hirtelen szívhalál a Magyarországon egyre nagyobb számban és egyre fiatalabb korosztályt érint. A tartós túlélés legfontosabb pillére a korai segélyhívás és a segítségnyújtás. Ahhoz hogy minden helyszíni keringésleállásánál történjen laikus 178


újraélesztés elengedhetetlen, hogy az újraélesztés oktatását kiemelt feladatként kezeljük. Mind a középiskolákban, mind a munkahelyeken az évente több alkalommal történő elsősegélynyújtás oktatást kötelezővé kell tenni, melynek elérésben a jogalkotók segítségében bízunk. Kulcsszavak: Hirtelen szívhalál, laikus újraélesztés, elméleti és gyakorlati oktatás, BLS algoritmus, mellkaskompresszió Köszönetnyilvánítás Köszönteünket fejezzük ki a Szent- Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatójának, hogy engedélyezte a kutatást az iskolában, valamint a rendészeti és egészségügyi fakultás tanárainak és diákjainak, hogy az újraélesztés oktatását megfelelő komolysággal kezelték. Köszöntet mondunk továbbá Drót-Fon Kft. és Szőke és társai Kft. vezetőségének és alkalmazottjainak, hogy lehetőséget adtak a oktatás és kutatás elvégzéshez. Irodalom Bethlen J., Puskás T., Nagy G., Marton J., Galbavi M. (2006). Amit minden egészségügyi dolgozónak ismerni illik a felnőtt újraélesztés legújabb európai irányelveiről. Nővér 19(2), 13-18 Buda P. (1998). Elsősegélynyújtás (Bevezetés az oxyológiába). Pécs, POTE Egészségügyi Főiskolai Kar. 1652. Magyar Közlöny. (2012). 66 szám. 10739. Magyar Resuscitatiós Társaság honlapja, http://reanimatio.com/a-tarsasag/alapszintu-ujraelesztes Magyar Resuscitatios Társaság, http://www.reanimatio.com/a-tarsasag/oktatas/kurzusok Magyar Vöröskereszt honlapja, http://www.voroskereszt.hu/elssegelynyujtas/1202-eletet-menthet-ma-van-azelssegelynyujtas-vilagnapja.html Nemzeti Jogszabálytár honlapja http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30903.255769

Basic life support training for lay rescuers Abstract ( summary):

The incidence of sudden cardiac death syndrome in Hungary is rapidly growing and affects younger generations more and more . The two most important measures which could be applied adequately are, the early call for an ambulance and the quick disposal of first responder assistance .To facilitate those actions mentioned before , the focus on first aid and BLS (basic life support ) education are the key priorities which could be put in practise as soon as possible.The first aid education in schools and workplaces, must be made mandatory which could be mainly promoted and regulated by law legislation in the first place .

Key words : sudden cardiac death syndrome , first aid and BLS education , first responder ,

179


„Élet az antibiotikumok árnyékában” /Az antibiotikumok indokolatlan használatának árnyoldalai/ Radnóti Lászlóné – [email protected] Dr. Mucsi Gyula Békés megyei tiszti főorvos Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 2. [email protected] Bevezetés: Témám kiválasztása során sok minden befolyásolt. Többek között a tanulmányaim során szerzett információk, amelyek rávilágítottak arra, hogy bár óriási vívmánya az orvostudománynak az antibiotikumok felfedezése, de ennek sajnos egyre több káros következménye is van. Járványtan órán ütötte meg a fülemet a tanár úr azon kijelentése, hogy „Még éppen az emberiség vezet a kórokozókkal szemben, de még nem tudjuk, nem kerülnek-e egyszer ők fölénybe velünk, emberekkel szemben”. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a szakdolgozatomat erről fogom írni. Szeretném ismertetni az antibiotikumok történetét, fejlődését, hogyan befolyásolta az orvostudomány alakulását. Komoly problémát jelent az, hogy helytelenül alkalmazzák az antibiotikumokat, ami miatt ma már rengeteg olyan kórokozó alakult ki, amely multirezisztens, vagyis több széles spektrumú antibiotikum is hatástalan az ezek által okozott betegségekben. Irodalmi áttekintés: Az antibiotikumok a világon a leggyakrabban felírt, életmentő gyógyszerek közé tartoznak, az emberiség egyik legnagyobb kincsének tekinthetők. Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel az első antibiotikumot, a Penicillint, amely óriási felfedezés volt a kórokozókkal folytatott küzdelemben. Maga a penész egy gombafajta volt, aminek a neve Penicillinum Notatum, így az általa termelt anyagot, amely a baktériumtelepek pusztulását okozta „penicillinnek” nevezte el. A kutatások arra is rávezették Fleminget, hogy kevés penicillin alkalmazása ellenállóvá – szakszóval rezisztenssé – teheti a baktériumokat, mely felismerésével gyakorlatilag meghatározta az antibiotikumos kezelések alapszabályát. Fleming azt is megfogalmazta, hogy az antibiotikumokat csakis kellő dózisban és ideig szabad szedni és csak abban az esetben, ha erre szükség van. Amíg nem létezett antibiotikum, a fertőzések sok millió áldozatot szedtek, és a gyerekek között is nagy volt a halandóság. A korábban legyőzhetetlen, sokszor halálos kimenetelű fertőzések mára könnyen gyógyítható, néhány nap alatt kikezelhető problémákká zsugorodtak. (C.Elenhard és mtsai, 2008.) Fleming felfedezése óta az antibiotikumok nagyon sok fajtáját állították elő, de ezeknek már semmi közük azokhoz az anyagokhoz, amelyekből az első antibiotikumot készítették. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokféle és nagy hatásmechanizmusú antibiotikumot fejlesztettek ki, amelyek azonban igen sok mellékhatással is rendelkeznek.

180


Az antibiotikumokat nem csak humán célra alkalmazzák, hanem az állatgyógyászatban is. Az állatok bakteriális fertőzésének kezelésére. Az antibiotikumok alkalmazása ez esetben is igen nagy körültekintést igényel, mivel az állati termékek fogyasztásával bekerülhet az emberi szervezetbe, ha nem várják ki a gyógyszer lebomlási idejét. Volt idő, amikor hozamfokozóként alkalmazták, mivel ezeknek a szereknek súlygyarapodást fokozó hatása is van. Ma már az Európai Unióban ez elképzelhetetlen, mivel 2006 óta ezt betiltották. Fertőző betegségek kezelése után ki kell várni az élelmezés – egészségügyi várakozási időt - a fogyasztók egészségvédelme szempontjából. Ezt időről időre szigorúan ellenőrzik. A kórházban fekvő betegeknek nagyobb esélyük van arra, hogy antibiotikum kezelést kapjanak, főleg sebészeti osztályokon. Műtéti osztályokon profilaxisban kapják a betegek az antibiotikumot a postoperatív sebfertőzések kiküszöbölésére. Ma már sokkal körül tekintőbbek ezen a téren is, mivel sokkal rövidebb ideig kapja a beteg az antibiotikumot, természetesen abban az esetben, ha az állapota ezt megengedi, ami függ műtét helyétől és a beteg általános állapotától is. (Epinfo, 2014) Sajnos a kórházi kezelések alkalmával az antibiotikumok 50%-át helytelenül alkalmazzák, vagy azért, mert szükségtelen, vagy túl hosszú ideig vagy helytelen dózisba vagy túl széles spektrumút vagy eleve nem megfelelőt választanak. A fekvő beteg osztályok antibiotikum felhasználása, leginkább felelős a rezisztens kórokozok által okozott, nosocomiális infectiók kialakulásában. A rezisztens kórokozók által okozott fertőzések súlyosabbak, a fertőzötteknél magasabb a halálozási arány, mint az antibiotikumokra érzékeny baktériumok által okozott esetekben. Az ilyen fertőzések gyógyítása a megfelelő antibiotikumok hiánya miatt korlátozott, a terápiás költségek lényegesen magasabbak. Számos európai tagállamban – hazánkban is – megjelentek a multirezisztens kórokozók mellett az úgynevezett panrezisztens kórokozók is. Ez azért veszélyes, mert a panrezisztens kórokozók által kiváltott fertőzés esetén gyakorlatilag nincs terápiás lehetőség, ugyanis ezek a kórokozók valamennyi jelenleg létező antibiotikummal szemben ellenállók. Az antibiotikumok helyes alkalmazása gondolkodást, tájékozottságot igényel. Változnak a kórokozók, a betegek, a betegségek, változik a rendelkezésünkre álló „antibiotikum kincs”. E változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk ahhoz, hogy tudásunk naprakész maradjon. Antibiotikumot terápiás céllal akkor adunk, ha a beteg bizonyítottan vagy a tünetei alapján feltételezhetően bakteriális fertőzésben szenved. Az antimikróbás szerek egy része gátolja a baktériumok növekedését, fejlődését, ezek a bakteriosztatikus szerek, más részük viszont meg is öli a kórokozókat, ezek a baktericid szerek. E tulajdonságukat az antibiotikum-terápia választásakor figyelembe kell vennünk. A korrekt antibiotikus kezelés feltétele, hogy helyes indikáció alapján, a legalkalmasabb antibiotikummal, kellő adagban, megfelelő ideig végezzük. (Ludwig, 1995) Anyag és módszer: Kvantitatív módszerrel, saját szerkesztésű kérdőívvel végeztem el a felmérést. A kérdőív kitöltése teljesen anonim és önkéntes alapon történt. A kérdőíven tájékoztattam a kutatásban részvevő személyeket, hogy mihez használom az általuk kitöltött dokumentumot. 181


Kutatásomat szűkebb lakókörnyezetemben Kétegyházán végeztem, ahol élek. Mivel a nagyközségben három háziorvosi körzet működik, ezért itt végeztem a kutatást. A háziorvosok engedélyével, beleegyezésével a kérdőíveket az orvosi várókban osztottam ki. Mivel Kétegyházán gyermek háziorvosi körzet nincs, így több korcsoportot is meg tudtam szólítani, mivel a háziorvosok a csecsemőkortól, időskorig mindenkit kezelnek. Így a kutatásomban a korosztályos elkülönüléseket is érzékeltetni tudom. A kérdőív szerkesztése hipotézisek alapján történt. Törekedtem az egyszerűségre, ne tegyek fel túl sok kérdést, mivel különböző iskolai végzettségű és életkorú embert szólítok meg vele, ezért rövid, tömör legyen a kérdés, amit mindenki megért. Mivel orvosi várókban osztottam ki, arra is figyelnem kellett, hogy a kérdéseket egyszerűek legyenek megválaszolni, ezért előnyben részesítettem a zárt kérdéseket. Eredmények és értékelésük: A kutatásomhoz 300 db kérdőívet osztottam ki, amelyből 195 db értékelhető érkezett vissza hozzám. A kutatásomban résztvevő személyek nemek szerinti megoszlása 195 főből, 146 fő nő ez 74 % és 49 fő férfi 25%. A kor szerinti megoszlás a következő, 195 fő kitöltőből 38 fő 18-30 év közöttiek 19%, 31-40 év közöttiek 46 fő 24%, a 41-55 év közöttiek 63 fő 32%, 56-70 év közöttiek 40 fő 21% és 70 év felettiek 8 fő 4% töltötte ki a kérdőívemet. Ebben a fejezetben a kutatásom eredményeit kívánom összevetni a szakirodalmi adatokkal, ezek tükrében értékelni a kapott adatokat, összegezni a tapasztalataimat és levonni a következtetéseket. Kor szerinti megoszlás megközelítőleg egyenletes, arányos. Mindegyik korosztály megjelenik a kutatásomban, ezzel életszerűvé, hitelessé téve azt. A kutatásomban résztvevő személyek nemek szerinti megoszlása 74 % nő és 25% férfi. Ez tulajdonképpen azt bizonyítja, hogy a háztartásokban leginkább a nők, akik a házi patika kezelését végzik és koordinálják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Ezt alátámasztja az is, hogy a kérdőívek kiértékelésekor bebizonyosodott, hogy a nők sokkal több antibiotikumot tudtak felsorolni. Az iskolai végzettséget tekintve, nagyobb arányban vettek részt a kutatásban közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők ez 65% volt. Viszonylag kevés – a válaszadók 8% - a 8 általánossal rendelkező válaszadók aránya. Ennek oka lehet az is, hogy Ők kevésbé mozgósíthatók egy ilyen típusú kérdőív kitöltésénél, mivel kevésbé tudatosan gondolkodnak ezzel a témával kapcsolatban. Tudja –e milyen betegségeket okoz vírus vagy baktérium, melyekre kell szedni az antibiotikumot? Ennél a kérdésnél azt szerettem volna feltérképezni, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a válaszadók, azzal kapcsolatosan, hogy vírus vagy baktérium okozta betegségekre kell antibiotikumot szedni. Előzetesen azt gondoltam, hogy az emberek nagyobb része nincs tisztában ezekkel a fogalmakkal. Ez azonban nem igazolódott be, hiszen a válaszolók nagy többsége úgy gondolja, hogy igen is tisztában van ezzel. Nagyon kevesen, 3% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs tisztában vele. A következő kérdésem szervesen kapcsolódik az előzőhöz.

182


Tudja –e Ön mi az az antibiotikum? A válaszok pedig hasonló eredményt mutatnak. Ismételten azt olvastam ki a válaszok megoszlásából, hogy a kitöltők 76%-a pontosan tisztában van az antibiotikumok fogalmával és csak nagyon kevesen 24% érzi úgy, hogy bizonytalanok az ismeretei ezzel a kérdéssel kapcsolatban. 6-os számú kérdésnél arra szerettem volna választ kapni Milyen antibiotikumokat használt Ön és családja az elmúlt 1 évben? Előzetesen azt feltételeztem, hogy az orvostudomány által ismert antibiotikumok közül, az emberek viszonylag keveset használnak és ismernek. A hipotézisem beigazolódott, hiszen a válaszadók 86% maximum 2 fajta antibiotikumot használt az elmúlt egy évben. A leggyakrabban említett szerek: Zinnat, Augmentin, Dalacin. Ezt a hipotézisemet alátámasztják a 8-as kérdésre adott válaszok is, ahol arra kérdeztem rá, hogy a válaszadó milyen antibiotikumokat ismer. Ennél a kérdésnél nem volt feltétel, hogy a leírt gyógyszert használja is, csupán arra voltam kíváncsi, milyen mértékűek az ismereteik, valamint ez kontrollként is működött az 5-ös kérdéshez kapcsolódóan, hiszen itt visszajelzést kaphattam arról, hogy valóban olyan mértékben, tisztában vannak-e az antibiotikum fogalmával, mint ahogy a válaszaikból kiderül. Az eredmény pozitív volt, hiszen mindössze 1 ember sorolt fel olyan szert, ami nem tartozik az antibiotikumok közé. Az viszont a 6-os kérdéshez hasonlóan, bizonyítást nyert, hogy az emberek nem ismernek csak néhány fajta antibiotikumot. A válaszadók 79%-a maximum 3 fajta szert tudott felsorolni és ebből 24%- a, a válaszadók egy negyede egyet sem. A következő hipotézisem az volt, hogy az emberek nincsenek tisztában az antibiotikumok mellékhatásaival, szövődményeivel. Ez a feltevésem beigazolódott, hiszen a minta eredményei azt mutatják, hogy az emberek többsége csak minimális mértékben van tisztában azzal, hogy az általa szedett antibiotikumoknak milyen mellékhatásai vannak. Közel a válaszadók fele nyilatkozott így. Viszonylag magas még azoknak a száma, akik középen helyezkednek el ebben a kérdésben. Tehát vannak rész ismereteik, de ők maguk is tisztában vannak azzal, hogy ezek hiányosak. A legkevesebben azok vannak, 8% akik úgy gondolják, hogy pontosan tisztában vannak a mellékhatásokkal.

183


Kutatásomban ehhez kapcsolódóan arra is szerettem volna választ kapni, hogy honnan származnak az emberek ismeretei az antibiotikumok mellékhatásaival kapcsolatosan. Az eredmények meglepő módon azt mutatták, hogy a legtöbben a gyógyszerhez mellékelt tájékoztatóból és az interneten megtalálható adatokból informálódnak. Viszonylag kevés volt azoknak a száma, akik, a háziorvosuktól vagy a gyógyszerészüktől kaptak volna felvilágosítást. Ez azért meglepő, mivel ők adhatnának pontos, hiteles felvilágosítást. Ezáltal kiküszöbölhetőek lennének azok a félreértések, amelyek abból adódnak, hogy a laikusok próbálják meg az orvosi információkat értelmezni. Ráadásul az interneten nagyon sokszor nem megbízható forrásból származó ismeretekből téves következtetéseket vonnak le. Szintén a mellékhatásokkal kapcsolatosan tudakozódtam arról, hogy a lehetséges mellékhatások miatt nem szedte be a felírt gyógyszert. Itt a válaszadók nagy többsége úgy nyilatkozott, hogy nem fordult elő, hogy e miatt nem szedte volna be az orvos által rendelt antibiotikumot. Ebből az következik, hogy az emberek nagy többsége nem tulajdonít nagy jelentőséget a mellékhatásoknak. Ez általában nem tántorítja el attól, hogy a felírt gyógyszert beszedje. A dolgozatom egyik hipotézise szerint a betegek a felírt antibiotikumot nem az előírt adagban vagy ideig szedik. Kutatásom ezt a hipotézisemet beigazolta, hiszen a mintámban résztvevő emberek 52%-a azt nyilatkozta, hogy ilyen elő szokott fordulni vele. Ide kívánkozik az a gondolatom, hogy pont ezt kellene elkerülni, mivel ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a kórokozók adaptálódjanak az adott antibiotikumhoz, megnövelve esélyét a rezisztens kórokozók kialakulásának.

Ehhez a hipotézishez kapcsolódik még az a kérdés, amiben azt kérdeztem, hogy: Milyen gyakran fordul elő Önnel, hogy miután jobban érzi magát, abba hagyja az antibiotikumok szedését? Ez a kérdés is beigazolta feltevésemet, bár az eredmény nem szignifikáns, mivel a mintában 52% volt azoknak az aránya, akik nem tartják be következetesen a gyógyszer szedésével kapcsolatos utasításokat. Feltételezésem szerint az emberek nem minden esetben fordulnak orvoshoz, mikor megbetegednek, hanem un. öngyógyítást végeznek a házi patikájukban található antibiotikumok segítségével. 184


Mivel az előző kérdésben már bizonyítást nyert, hogy az emberek egy része nem szedi be az előírt mennyiségű gyógyszert, így nem meglepő, hogy a megmaradt mennyiséget később - akár orvosi utasítás nélkül is – felhasználja, beszedi. Kérdésemre a válaszadók 53 %-a nyilatkozta azt, hogy házi patikájában található megmaradt be nem szedett antibiotikum. Kicsit árnyalja viszont a képet, ha megnézzük azt, hogy arra kérdésre, miszerint szokotte indok nélkül háziorvosával antibiotikumot felíratni csupán a válaszadók 17% -a felelt igennel, a többség ezt határozottan elutasította. A következő feltett kérdésem szervesen kapcsolódik ide, miszerint ezeket a megmaradt gyógyszereket alkalmazza is adott esetben. A mintámban 54% volt azoknak az aránya, akik ezt gyakrabban megteszik. Érdekes azonban, hogy arra a kérdésre, miszerint szokta –e kúrálni magát másoktól kapott gyógyszerrel, a válaszolók 73%-a, tehát igen nagy része egyértelműen nemmel felelt. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy azokkal a szerekkel kapcsolatosan, amit nem az orvosuk írt fel nekik, sokkal bizalmatlanabbak, hiszen a saját házi patikájuk készletét viszonylag bátran használják fel, a másoktól kapott gyógyszerekkel szemben viszont komoly fenntartásaik vannak. Ennél az eredménynél szeretném megemlíteni, hogy ha a saját orvosukban ennyire megbíznak a páciensek, akkor ez azt veti fel, hogy az orvosok sokkal meggyőzőbbek lennének az antibiotikumok szedésével kapcsolatos felvilágosításban. Az egyik kulcskérdése a felmérésemnek az, hogy mennyire különbözik a válaszadók hozzáállása az antibiotikumok szedéséhez abban az esetben, ha gyermekéről van szó. A válaszadók 77%-nak van gyermeke és ebből 50% sohasem adna orvosi utasítás nélkül antibiotikumot gyermekének. Azok aránya, akik ezt viszonylag gyakran megteszik mindössze 9%. Ez megnyugtató, de felveti azt a kérdést, hogy vajon saját egészségükkel szemben miért nem ennyire következetesek. Arról pedig nem is beszélve, hogy evvel növelik a multirezisztens kórokozók kialakulásának veszélyét, ami a felnövekvő generációt sodorhatja olyan helyzetbe, hogy banális fertőzések is végzetesek lehetnek. A rezisztenssé váló mikroorganizmusok következtében elég gyakran előfordul, hogy egy-egy antibiotikum már nem hatékony vagy egyáltalán nem is fejti ki a hatását, mint ahogy azt a szakirodalmi hivatkozásokban is említettem. Az ehhez kapcsolódó kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a mintában résztvevők 39%-a tapasztalta már ezt, de szinte ugyanennyien – 42% - nyilatkozott úgy, hogy nem vette ezt magán észre. Magas, 19% azoknak az aránya, akik nem tudtak erre a kérdésre konkrét választ adni. Ebből az következik, hogy nem biztos, hogy mindig felismerik a betegek az erre utaló jeleket, vagy pedig nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget. Kutatásom utolsó részében arra kerestem a választ, hogy az emberek mennyire befogadóak az alternatív gyógymódokkal szemben, és hogy mennyire könnyen nyúlnak az antibiotikumokhoz, adott esetbe. Azt derült ki, hogy a mintában szereplő személyek 104 fő 53%-a szívesen választja az alternatív módszerekhez 91 fő 47%-a viszont nem. Ez azt mutatja, hogy az emberek nyitottak arra, hogy kiváltsák az antibiotikumokat valamilyen alternatív gyógymóddal. A leggyakrabban különféle házi praktikákat próbálnak ki ezt 42% válaszolta, valamint népszerűek a homeopátiás szerek ezt 25 % válaszolta, valamint a természetgyógyászat ezt 11% válaszolta. Kisebb megfázások esetén a legtöbben nem használnak rögtön antibiotikumot. A válaszokból az derült ki, hogy először házi praktikákkal 52% és gyógyszertárban kapható vény nélküli szerekkel

185


39% próbálják gyógyítani magukat. Az viszont sajnálatos, hogy a mintában 12 fő 6% azt nyilatkozta, hogy antibiotikumot szed kisebb megfázásra is. Következtetések: A kérdésekre adott válaszok értékelése során arra következtetésre jutottam, hogy az emberek ismeretei az antibiotikumokkal kapcsolatban igen hiányosak, azok használatának pozitív és negatív hatásáról csak általános ismereteik vannak. A tudatos alkalmazás követelményei a megkérdezettek igen kicsi százalékánál bizonyosodott be. A válaszokból az is világossá vált számomra, hogy nem ismerik az antibiotikumok mellékhatásait, esetenként nem is fordítanak figyelmet arra, hogy ezt megkérdezzék. A válaszokból úgy tűnt, mintha valamiféle ártalmatlan, de mindenképpen hatásos gyógyszernek tekintik az orvos által felírt antibiotikumot. A hétköznapi ember számára kevésbé ismert tény, hogy milyen következményei is lehetnek annak, ha felelőtlenül – esetleg orvos utasításait figyelmen kívül hagyva – alkalmazzuk az antibiotikumokat. A kutatásom során kapott válaszok, vélemények mindenképpen hasznosak számomra is, hiszen úgy gondolom, hogy a feltett kérdésekkel ráirányítottam a megkérdezettek figyelmét a dolgozatom témájára, az antibiotikumok használatának tudatosabbá tételére. Az a tény, hogy a kérdésekben megfogalmazott hipotéziseim és a kapott válaszok nem kerültek minden esetben összhangba azt jelzi, hogy e fontos területen is vannak még tennivalói az egészségneveléssel foglalkozó szakembereknek, és az embereknek is nagyobb figyelmet kell fordítani a saját egészségük megőrzésére. Továbbá az orvosoknak is sokkal tudatosabban kell, hogy eljárjanak az antibiotikumok felírásával és csak a legindokoltabb esetben folyamodjanak az antibiotikumokhoz és ezt pácienseikkel is tudatosítaniuk kellene. Összefoglalás: A kérdésekre adott válaszok értékelése során arra következtetésre jutottam, hogy az emberek ismeretei az antibiotikumokkal kapcsolatban igen hiányosak, azok használatának pozitív és negatív hatásáról csak általános ismereteik vannak. A tudatos alkalmazás követelményei a megkérdezettek igen kicsi százalékánál bizonyosodott be. A válaszokból az is világossá vált számomra, hogy nem ismerik az antibiotikumok mellékhatásait, esetenként nem is fordítanak figyelmet arra, hogy ezt megkérdezzék. A válaszokból úgy tűnt, mintha valamiféle ártalmatlan, de mindenképpen hatásos gyógyszernek tekintik az orvos által felírt antibiotikumot. A hétköznapi ember számára kevésbé ismert tény, hogy milyen következményei is lehetnek annak, ha felelőtlenül – esetleg orvos utasításait figyelmen kívül hagyva – alkalmazzuk az antibiotikumokat. A kutatásom során kapott válaszok, vélemények mindenképpen hasznosak számomra is, hiszen úgy gondolom, hogy a feltett kérdésekkel ráirányítottam a megkérdezettek figyelmét a dolgozatom témájára, az antibiotikumok használatának tudatosabbá tételére. Az a tény, hogy a kérdésekben megfogalmazott hipotéziseim és a kapott válaszok nem kerültek minden esetben összhangba azt jelzi, hogy e fontos területen is vannak még tennivalói az egészségneveléssel foglalkozó szakembereknek, és az embereknek is nagyobb figyelmet kell fordítani a saját egészségük megőrzésére. Továbbá az orvosoknak is sokkal tudatosabban kell, hogy eljárjanak az antibiotikumok felírásával és

186


csak a legindokoltabb estben folyamodjanak az antibiotikumokhoz és ezt pácienseikkel is tudatosítaniuk kellene. Kulcsszavak: antibiotikum, kórokozók ellen, helytelen használat, használatának árnyoldalai, Európai Unió álláspontja, közös összefogás, eredmények Irodalom: Szilágyi E. (2009) Epidemiológiai Információs Hetilap 16. évfolyam : 536-537. Ludwig E., (1996). Az antibiotikum használat változása. Lage Artis Midicinae 6. évfolyam 1. szám: 50-55. Perioperatív antibiotikum-profilaxis. (2014) Epidemiológiai Információs Hetilap 21. évfolyam, 11. szám. szám: 109. Elenhard, C. Orvoslás. Budapest: Tesslof és Babilon, 40.old. Európai Betegségmegelőzési és, Járványvédelmi Központ. „Stockhom.” Felügyeleti jelentés, 2011.

„Life in the shadow of antibiotics” The disadvantages of the unjustified usage of antibiotics Abstract: The purpose of our study was to find out more about the disadvantages of the unjustified usage of antibiotics. I found out that there is a big amount of literature about the topic. Nowadays we know of very many multiresistant pathogens which are related to extensive and inappropriate use of antibiotics. Multiple drug resistance is a big problem in our country as well as in Europe. I intend to show in my work that lots of people are not well informed about what antibiotics are and how they should be used, or how dangerous they are if not properly used. Many use them improperly and unjustifiedly, not for the appropriate period of time or not in the appropriate dose, or without medical attention. Our results show that many people lack due knowledge about antibiotics, they only know general things about them. We suggest more attention to be payed to this topic in health education, e.g. making more prospects, public lectures and advertisings to inform people about the proper usage of antibiotics. It is our common interest to raise awareness since antibiotics are valuable weapons for mankind against pathogens now and should be in the future as well. key words: antibiotics, multiple drug resistance, awareness

187


A CYBER ALVILÁGNAK SINCS ROMANTIKÁJA KUTATÁS AZ ONLINE ZAKLATÁSSAL KAPCSOLATBAN A FELNŐTT KOROSZTÁLY KÖRÉBEN 1

Sándor Zita – Máté Katalin 1

2

SZIE GAEK, Egészségtudományi Intézet,5700 Gyula, Szent István út 17-19, [email protected] 2 SZIE GAEK Szociális munka szak, végzés éve:2015, [email protected]

Bevezetés Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani arról, hogy tinédzserek az öngyilkosságban menekültek, mert az interneten online zaklatás áldozatává váltak, és nem tudták feldogozni az őket ért megaláztatást. Az cyberbullying, vagyis az virtuális térben végzett bántalmazás egyre inkább elterjedt bántalmazási formává vált, ugyanis az technikai fejlődés új teret biztosít a bántalmazások kivitelezésének. Az elmúlt években a bántalmazással kapcsolatos szakirodalom is elkezdett nyitni a cyben térben kivitelezett bántalmazási formák felé. Napjainkban egyre több kutatás készül a témával kapcsolatban, azonban ezen kutatások alapvetően a gyermekek és a fiatalok érintettségét vizsgálják, mintegy az iskolai bántalmazás (scholl bullying) egy speciális megnyilvánulási formájaként kezelik a jelenséget. Nyilván valóan nem vitatható ezen kutatások fontossága, azonban érdekes, hogy ezidáig kevés kutatás fókuszált a felnőtt személyek érintettségére. Feltételezésünk szerint ugyanakkor nemcsak a fiatalokra jelent veszélyt a zaklatás eme fajtája, a felnőtt személyek sem rendelkeznek kellő ismerettel az online zaklatás jelenségével kapcsolatban és nem ismerik azokat a védekezési módokat, melyek rendelkezésre állnak a cyber térben, ugyanakkor a személyes érintettség esetükben is megjelenik. Vizsgálatunk során a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg: 1.Feltételezzük, hogy a megkérdezett személyek nem hallottak még a cyberbullyingről. 2.Feltételezzük, hogy ha hallottak róla, az még nem jelenti azt, hogy tudják, mit takar pontosan a jelenség. 3.Feltételezzük, hogy a kutatásban részt vevő személyeknek csak csekély százaléka vált áldozatává az általunk vizsgált online zaklatásnak, és ismerőseik körében sem fordult elő nagy számban a vizsgált bántalmazási forma. 4.Feltételezem, hogy az online zaklatás nem csak a fiatalabb életkorú felnőttekre jelent veszélyt. 5.Feltételezzük, hogy a kutatásban résztvevő személyek nem tudják, hogyan szabályozhatják személyes adataik láthatóságát a közösségi portálok oldalán. Irodalmi áttekintés A bullying gyakori fordítása iskolai zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa ( illetve egy vagy több személy ) ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek tesz ki (Figula, 2004). Negatív

188


cselekedetnek minősíthető, ha valaki szándékosan sérülést, kellemetlenséget okoz vagy próbál okozni. Nem azonos az iskolai erőszak fogalmával, ami az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti, a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai erőszak számos formában regisztrálható. (Figula, 2004) A szakemberek először az úgynevezett hagyományos bullyinget vizsgálták a gyermekek körében, majd ahogy a számítástechnika egyre nagyobb teret nyert, kialakultak az online bántalmazási formák is, melyek már nem csak rájuk, hanem a felnőtt korosztályra nézve is veszélyt jelentett. Az cyberbullying, azaz online bántalmazás mindenfajta elektronikus kommunikációs technológia használatát jelenti, mellyel egy vagy több személy ellen irányuló szándékos, ismételt kegyetlen magatartással érzelmi terrort hajtanak végre. Széles körben kivitelezhető, történhet telefonon, sms-ben, mms-ben, egyszóval bármely on-line kommunikációs csatornán (Domonkos, 2014) A szakirodalomban számos definícióval találkozhatunk. Ybarra és Mitchell megfogalmazásában az internetes zaklatás egy másik személy ellen megnyilvánuló, nyílt, szándékos agresszív online cselekmény (idézi Domonkos, 2014). Patchin és Hinduja 2006-ban így definiálta: Szándékos és ismételt károkozás elektronikus szöveg vagy képi tartalom közvetítésével, mobiltelefon vagy internet használatával (idézi Domonkos, 2014). Dooley és a kollégái 2009-ben azonban úgy vélekedtek, hogy egy kép, illetve egy videó akkor is nagy ártalmat okozhat, ha csak egyszeri feltöltésről beszélünk (idézi Körmendi-Szklenárik, 2014). A legfrissebb meghatározást Slonje nevéhez fűződik, aki 2012-ben így vélekedett: Elektronikus eszközök révén megvalósuló zaklatás (bullying), például mobiltelefonhívás,SMS, kép/video, e-mail, csevegőszobák, weboldalak és az azonnali üzenetküldés használatával (idézi Körmendi-Szklenárik, 2014). A cyberbullying megjelenési formái (Domonkos, 2014): Flaming: Magyar elnevezése lángháború. Jelentése: veszekedés az online térben, támadó hozzászólások nyilvános fórumon. Jellemzője, hogy mindezt trágár szavakkal teszik. Harassment: Magyar elnevezése zaklatás. Online küldött bántó üzeneteket jelent. Denigration: Magyar megfelelője: befeketítés. Pletykák terjesztése valakiről. Exlusion: Magyar jelentése kiközösítés. Arra az esetre használjuk ezt a szót, amikor egy online csoportból kiközösítenek valakit. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bullying esetén kiközösítés nem minősül bűncselekménynek. Impersonation: Magyar jelentése személyiséglopás. Erről akkor beszélhetünk, amikor valaki más nevével létrehoz egy profilt, másnak kiadva magát durva, bántó üzeneteket küld, mellyel kellemetlen helyzetbe hozza azt a személyt, akinek a nevével, fényképével visszaél.

189


Trickey: Magyar jelentése: trükközés, becsapás. Trükközésről akkor beszélhetünk, ha egy személy személyes adatait csalással megszerzik, és azt utána másokkal megosztják. Outing: Magyar jelentése: kibeszélés. Mások titkainak, személyes információinak megosztása. Sexting: Az egyik legdurvább formája az elektronikus zaklatásnak. Sextingről akkor beszélhetünk, amikor szexuális tartalmú képeket, üzeneteket küldenek online valakinek. A másik fajtája, hogy ha ezeket a fotókat kicsalják a gyanútlan fiataltól, és útjára indítják a neten, vagy zsarolásra használják. Előfordult olyan eset is, hogy azt ígérték, nem teszik nyilvánossá a képet, ám cserébe szexuális szolgáltatás kértek, illetve sok esetben pénzt kérnek azért, hogy ne tegyék közszemlére az áldozat intim fotóját. Sokszor használják a cyberbullying ilyen formáját az elhagyott kedvesek bosszúból. A cyberbullying résztvevőit tekintve beszélhetünk zaklatókról, zaklatottakról, más néven áldozatokról és szemtanúkról. A hagyományos bullying esetén az áldozat kivételével mindenki a folyamat része. (Körmendi-Szklenárik, 2014) A cyberbullying, azaz elektronikus vagy internetes zaklatást egy, de akár több felhasználó is véghezviheti, és irányulhat ismeretlen személy ellen is. (KörmendiSzklenárik, 2014) Anyag és módszer A vizsgálta célja feltárni, hogy ismert-e hazánkban maga a cyberbullying szó jelentése, mennyire jelent veszélyt a felnőtt korosztályra, és hogy a vizsgálatban résztvevő személyek tudják-e hová fordulhatnak, ha áldozatává válnak. Vizsgáltuk továbbá azt is, hogy van-e összefüggés az online zaklatás előfordulási arányának, az interneten töltött idő valamint az életkor között. A vizsgálat módszere a kérdőíves adatgyűjtés volt. A kérdőívben egyaránt szerepelt nyitott és zárt kérdés, illetve Likert-skála is. A feltárni kívánt főbb dimenziók között az internet használati szokások, cyberbullyinggal kapcsolatos ismeretek, a bántalmazással kapcsolatos érintettség (személyes és ismeretségi körön belül), az on-line téren belül alkalmazható védekezési formákkal kapcsolatos ismeretek és azok alkalmazásának gyakorisága szerepelt. A vizsgálatban 100 fő vett részt. A vizsgált személyek 64 százaléka nő, 36 százaléka férfi volt. A vizsgálati minta életkori megoszlása alapjána 20-25 év közötti korosztály 26 százalékos, a 26-30 év közötti korosztály 15 százalékos és a 30 év feletti korosztály 59 százalékos arányban vett részt a kutatásban. Lakóhely szerinti megoszlás alapján 19 százalékuk falun él, 5 százalékuk nagyközségben, 31 százalékuk kisvárosban, és 45 százalékuk nagyvárosban él. A kutatásban részt vevők iskolai megoszlása alapján megállapítható, hogy 12 százalékuk szakiskolai végzettséggel, 56 százalékuk gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettséggel, és 32 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezett.

190


A kérdőív kitöltése on-line formában történt. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, cserébe ellenszolgáltatásba nem részesültek. Az anonimitást biztosítottuk. A kutatásetikai szabályokat betartottuk. Eredmények és értékelésük Internet használati szokások Az internet használatra vonatkozó adatok szerint, a vizsgált személyek 64 százaléka 2 óránál kevesebb időt töltött netezéssel, 15 százalékuk 3-4 óra hossza közötti időtartamot, és 21 százalékuk válaszolt úgy, hogy 4 órát is meghaladó időtartamot tölt az online világban naponta. Cyberbullyinggal kapcsolatos ismeretek A vizsgált személyek 24 százaléka állította azt, hogy hallotta már a cyberbullying szót, ezzel szemben a pontos jelentésével csak 20 százalék volt tisztában. A kutatásban részt vevők 71 százaléka tisztában volt vele, hogy hogyan tudják szabályozni személyes adataik láthatóságát a közösségi portálok oldalán, és csak 29 százalékuk válaszolt nemmel. Személyes érintettség A vizsgált személyek 25 százaléka vált már online zaklatás áldozatává, 75 százalékuk még nem volt érintett. A zaklatási formák közül a leggyakoribb a támadó trágár hozzászólással találkoztak, ezt követte a valótlan pletyka terjesztése, és a harmadik leggyakoribb az internetes profil feltörés volt. Életkori megoszlást tekintve azt az eredményt kaptuk, hogy a 20-25 év közöttiek, valamint a 26-30 év közöttiek körében 31-31 százalékban, a 30 év feletti korosztály esetén pedig 26 százalékos arányban fordult elő online zaklatás. (1. ábra)

1. ábra. Cyberbullyinggal kapcsolatos személyes érintettség Figure 1 Personal ffected by cyberbullying

191


Zaklatás az ismerőseik körében Ismerőseik körében a válaszadók 60 százalékánál fordult elő a zaklatás ilyen formája. A leggyakoribb zaklatási típusok ugyanazok voltak, mint a kérdezőknél tapasztaltak, csak más előfordulási arányban. A leggyakoribb a valótlan pletyka terjesztése volt, azt követte az internetes profil feltörése, és végül a támadó, trágár hozzászólás. (2. ábra)

2. ábra. Online zaklatási formák Figure 2. Types of cyberbullying

Az online zaklatással kapcsolatos védelem A kutatásban részt vevők 71 százaléka tisztában volt vele, hogy hogyan tudják szabályozni személyes adataik láthatóságát a közösségi portálok oldalán, és csak 29 százalékuk válaszolt nemmel. Az igennel válaszolók közül 47 személynek csak az ismerősei láthatják a személyes adataikat, fényképeiket és az általuk megosztott dolgokat. Ketten válaszolták azt, hogy csoportot képeznek illetve szintén két személy volt, aki még az ismerősei között is szelektál, hogy ki mit láthat és három személy szerint erre a jelszó a megoldás, illetve további három személynek csak a családtagjai láthatják a képeiket. A vizsgálatban résztvevők 100%-a szívesen venné, ha lenne az iskolákban felvilágosítás a témával kapcsolatban.

192


Következtetések 1. Feltételezzük, hogy a megkérdezett személyek nem hallották még a cyberbullying kifejezést. A vizsgált személyek 24 százaléka hallott már a cyberbullyingről és 76 százaléka nemmel válaszolt, tehát megállapítható, hogy az első hipotézis beigazolódott. A kérdezett személyek nem hallottak még a cyberbullyingről, amit azért is aggasztó, mert már többen is áldozatául estek. A híradásokban javarészt az öngyilkos fiatalokról szóltak a hírek, ez azonban nem egyenlő azzal, hogy a felnőttek körében nem fordulhat ez elő nagy számban. 2. Feltételezzük, hogy ha hallottak róla, az még nem jelenti azt, hogy tudják mit jelent a szó. A kutatásban részt vevők közül 20 személy tudta pontosan a szó jelentését. Fentiek tükrében kijelenthetem, hogy az állításom, miszerint attól, hogy hallották már a kifejezést még nem biztos, hogy tudják a jelentését szintén beigazolódott, mivel 28 személy válaszolta azt, hogy hallott már róla, azonban közülük csak húszan tudták helyesen meghatározni a szó jelentését. Azért is kevés ez az arány, mert a vizsgált személyek közül mindenki internetezik, és sokan 4 órát is meghaladó időtartamban teszik ezt. A vizsgálat alapján azt gondolom, szükséges lenne, hogy pontosabb tájékoztatást kapjon minden korosztály, hiszen a felnőtt személyek tudnának mintát nyújtani és védelmet biztosítani a fiatalabb korosztály számára is. 3. Feltételezzük, hogy a kutatásban részt vevő személyeknek csak csekély százaléka vált áldozatává az általunk vizsgált online zaklatásnak, és ismerőseik körében sem fordult elő nagy számban a vizsgált bántalmazási forma. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a kérdezett személyek 25 százaléka már áldozatául esett a cyberbullyingnek, és 75 százaléka nem. Azonban ismerőseikre vonatkozóan 60 százalék válaszolta azt, hogy már előfordult körükben online zaklatás, és csak 40 százalék válaszolt nemmel. Ez azt jelenti, hogy a hipotézis részben igazolódott be. 4. Feltételezzük, hogy az online zaklatás nem csak a fiatalabb életkorú felnőttekre jelent veszélyt. Bár a válaszadóim zömmel a 26 év feletti korosztályból kerültek ki, a százalékos adatok alapján kijelenthető, hogy az online zaklatás minden korosztály esetén közel azonos arányban fordul elő. Ezen adatok alapján a hipotézis beigazolódott, amiből számomra kiderült, hogy egy valós problémára világítottunk rá, miszerint a cyberbullying nem csak a gyermekekre jelent veszélyt, hanem fontos lenne teljes körű felvilágosítást nyújtani a témában minden korosztály részére. 5.Feltételezzük, hogy a kutatásban résztvevő személyek nem tudják, hogyan szabályozhatják személyes adataik láthatóságát a közösségi portálok oldalán.71 személy válaszolt igennel erre a kérdésre, és a válaszaikat megtekintve megállapítható, hogy a hipotézis nem teljesült, és a résztvevők tisztában vannak vele, hogyan védhetik meg személyes adataikat attól, hogy azokat illetéktelen személyek is láthassák. A vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az cyberbullying jelenségét nem lehet csupán az iskolai térre leszűkíteni, és az iskolai bántalmazás egy válfajaként kezelni. 193


Fontos lenne figyelembe venni azt, hogy az online bántalmazás a felnőtt korosztályt is érinti, ők is eshetnek áldozatul. Nagyon fontosak lennének a témával kapcsolatos tájékoztató előadások, szóróanyagok, reklámok. Az internet s a modern technikai eszközök számtalan lehetőséget rejtenek magukban, ugyanakkor rengeteg veszélyt is. Fontos, hogy megismerjük a védekezési lehetőségeket, hogy egyrészt önmagunkat, másrészt a gyermeket is meg tudjuk védeni az on-line térben veszélyeztető bántalmazásoktól. A felnőtt korosztálynak kell példát mutatnunk, de ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, ismereteket kell szereznünk, amiket később tovább adhatunk a gyermekeinknek. A szociális szféra szakembereinknek ebben is, mintegy úttörőként kell közre működniük, mind a prevenció, mind az intervenció tekintetében. Összefoglalás A cyberbullying, azaz az elektronikai eszközök révén megvalósuló zaklatás (bullying) (Slonje, 2012; idézi Körmendi-Szklenárik, 2014) napjaink egyik legelterjedtebb zaklatási formája. Számos vizsgálat született már a témában a gyermekek érintettségével kapcsolatban, azonban kevés tanulmány fókuszál a felnőttekre. Vizsgálatunk célja feltárni a felnőtt személyek cyberbullyinggal kapcsolatos ismereteit és személyes érintettségét, valamint az online zaklatással szembeni védekezési lehetőségekkel kapcsolatos tájékozottságukat. Ennek érdekében 100 fővel végeztünk online kérdőíves felmérést. Eredményül azt találtuk, hogy a megkérdezett személyek kis hányada van tisztába a szó jelentésével, annak ellenére, hogy akár magukon, akár környezetükben tapasztalták már valamely típusát. Bár 71%-uk alkalmaz valamilyen adatvédelmi beállítást a cyber térben, ugyanakkor további tájékoztatást fontosnak tartanának a témában. Kulcsszavak: cyberbullying, bántalmazás Irodalom Domonkos Katalin: Cyberbullying: Zaklatás elektronikus eszközök használatával Alkalmazott pszichológia folyóirat 2014. év 1. szám 59-70 oldal Körmendi Attila-Szklenárik Péter: A szemlélők szerepe az iskolai zaklatásban. Alkalmazott Pszichológia című folyóirat 2014. év 2. szám 106-121. oldal Figula Erika: Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában, Új Pedagógiai Szemle 2004 július-augusztus

A study of cyberbullying among adults Abstract Cyberbullying (harassment with the use of infocommunication technology) is one of the most prevalent forms of harassment in current society. A large number of studies have been conducted among children; however, not so many have focused on adults this far on. The purpose of our study was to determine how adult population is affected by, and what they know about cyberbullying and the possibilities of its prevention. We conducted an online survey with a sample size of 100 persons. Our results show that a significant proportion of respondents are not properly informed about the mening of ’cyberbullying’ despite the fact that many of them have experienced some sort of it. Even though 71 percent of them actively use some kind of privacy settings in cyberspace, they would like to be better informed about the topic. Keywords: cyberbullying, harassment

194


BABÁK A BUROKBAN A LOMBIKBÉBI PROGRAM EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VONATKOZÁSAI 1

SÁNDOR Zita – SZILÁGYI Evelin 1

2

SZIE GAEK, Egészségtudományi Intézet,5700 Gyula, Szent István út 17-19, [email protected] 2 SZIE GAEK Egészségügyi szervező szak, végzés éve: 2015, [email protected]

Bevezetés Napjainkban a meddőség növekvő tendenciát mutat. Magyarországon az átlagosnál is rosszabb a helyzet. A WHO szerint világszerte a reproduktív időszakban lévő párok tizenöt százalékát (minden hatodik párt) érinti a meddőség, hazánkban ez tizenkilenc százalék, tehát minden ötödik pár terméketlen. Szakemberek szerint a meddőség hátterében állhat többek között fejlődési rendellenesség, genetikai probléma, anatómiai eltérés, gyulladás, fertőzés, sérülés, endokrinológiai vagy érrendszeri betegség, de akár bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat (Illei és társai, 1997). A meddőség kezelése kiemelten fontos területe az orvostudománynak, hogy minél korszerűbb eljárásokkal segítsék a nők teherbeesését. A lombikbébi program egy olyan modern eljárás, melynek segítségével lehetővé válik a meddő párok számára a gyermekáldás. Azonban az eljárást többnyire sorozatos vizsgálatok és kudarcélmények előzik mely, melyek próbára tehetik a személyek lelki teherbíró képességét. Ezt követően maga az eljárás is egy hosszú, és kellemetlen procedúra, mely során egy alapvetően bensőséges és személyes folyamatot egy mediaklizált közegbe helyeznek át. Véleményünk szerint ez a medikalizált közeg nem feltétlen kedvező a fogantatás tekintetében, mivel az kórházi közeg, a beavatkozásokkal kapcsolatos esetleges információhiány és a beavatkozások kellemetlensége fokozhatja a személyek szorongását, mely a fogatatásra is kedvezőtlen hatást gyakorlhat. Éppen ezért kiemelten fontos lenne véleményük szerint, hogy a programban részt vevő párok megfelelő minőségű és mennyiségű információval rendelkezzenek az intézményválasztással és magával a beavatkozással kapcsolatban. Továbbá, hogy amennyiben igénylik, magában az intézményben is részesülhessenek lelki támogatásban. A vizsgálat során célunk feltárni elégedettek a lombikbébi programon részt vett személyek a kapott információ mennyiségével kapcsolatos elégedettségét, továbbá, hogy mely forrásokból tájékozódtak leginkább, és azokkal milyen mértékben voltak megelégedve. Emellett célunk volt azt is vizsgálni, hogy milyen mértékű lelki megterhelésnek élték meg a lombik program időszakát, részesültek-e professzionális lelki támogatásban, és igényelték volna-e? Vizsgálatunkkal kapcsolatban a következő hipotéziseket fogalmaztuk meg:  Azok a párok, akik úgy határoztak, hogy részt vesznek a programban kevés információt kaptak az őket kezelő nőgyógyász szakorvostól, ami segítségükre lehetett ahhoz, hogy belevágjanak a lombikbébi programba.  A megkérdezettek kevéssé vannak megelégedve a program során kapott információkkal, és igényeltek volna további tájékoztatást. 195


 A program során a sorstársaktól nyerhető információ jelentőssé válik. A lombikbébi programban részt vevő párok többsége nem részesült lelki támogatásban, annak ellenére, hogy többségük lelkileg megterhelőnek élte meg ezt az időszakot. A megkérdezettek többsége fontosak tartja a támogató pszichés intervenciós csoportokat, és részt vett volna olyan támogató csoportokban, amelyek lelkileg segítik őket, ha lehetőségük adódott volna. Irodalmi áttekintés A meddőség definíciója „Meddőnek (sterilnek) tekintünk egy házaspárt/párt, ha fogamzásgátlás nélküli rendszeres házasélet ellenére egy éven belül nem következik be terhesség. Elsődleges (primer) meddőségről akkor beszélünk, ha a kórelőzményben terhesség még nem volt, míg másodlagos meddőség (szekunder sterilitás) esetén az anamnézisben terhesség szerepel.” (Kaáli, 2006. 13. o.) A meddőség korunk egyik „népbetegsége”, napjaink egyik legnagyobb problémája. (Illei és társai, 1997.) Hazánkban a sterilitás a párok tizenkilenc százalékát érinti, amely kb. 150.000 párt jelent. A gyermekvállalás néhány évtizeddel ezelőtt a nők húszas éveiben volt jellemző, addig napjainkra (gazdasági és szociális változások következtében) a családtervezés későbbre tolódott, manapság a nők az első gyermeküket csak a harmincas éveik körül szülik meg. Az életkor előrehaladtával a fogamzó képesség csökken és egyre nagyobb számban találkozunk a teherbeesés nehézségeivel. A fogamzó képesség a harmincas évek elején csökkenni kezd és ez a folyamat a negyvenes évek után is folyamatosan fokozódik. (Kaáli, 2006.) A meddőségért felelős okok Mikor meddőségi kivizsgálásra kerül a sor, olyankor a pár mindkét tagját ki kell vizsgálni, hiszen a meddőséget kiváltó okok feltérképezése során előfordulhat női vagy férfi deviancia, van olyan eset is, ahol a pár mindkét tagjánál találnak eltérés, de akad olyan is, amikor a meddőség oka teljesen ismeretlen. A meddőség hátterében hormonális, anatómiai, genetikai, fertőzéses, immunológiai vagy pszichológiai okok valamelyike található. Ez mindkét nemre vonatkozik. Az esetek túlnyomó részében a gyermek után vágyó párok meddősége kezelhető gyógyszeresen, sebészi helyreállítással vagy asszisztált reprodukciós technikákkal, mint például az in vitro fertilizáció. (Illei és társai, 1997.) Ismeretlen eredetű meddőségről beszélünk akkor, ha a vizsgálatok ellenére semmilyen rendellenességet nem állapítanak meg a szakemberek. Az ismeretlen eredetű meddőségi zavarok közül a pszichoszomatikus zavarok a legjellemzőbbek. Rengeteg olyan pár van, ahol a kivizsgálások során semmilyen rendellenességet nem találnak egyik félnél sem, ennek ellenére mégsem történik meg a spontán teherbeesés, sőt még az asszisztált reprodukciós eljárások sem vezetnek eredményre. Előfordul, hogy a sterilitás hátterében lelki okok állnak, ilyenkor vagy elmarad a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült petesejt nem tud beágyazódni. A lelki okok általában tudat alatti aggodalmak, amelyek nagymértékben befolyásolják a fogamzó képességet.

196


A gyermektelenség lelki megterhelést jelent, ilyenkor gyakori az önvád illetve a másik fél vádolása. A kezelések hatásosságát nagymértékben befolyásolják a pszichés tényezők. Sok olyan eset ismert, ahol a terhesség akkor következett be, amikor a terápiák során a párok szembenéztek problémáikkal. (Illei és társai, 1997) A mai modern felfogás szerint nincs tisztán biológiai vagy pszichológiai probléma, napjainkban erre úgy kellene tekinteni, mint egy komplex probléma. Tehát a fogantatás is egy összetett folyamat, amely során a lelki tényezők befolyásolhatják a szervezet szomatikus működését, így akár a lelki tényezők gátolhatják a fogantatást olyan esetben is, amikor nincsenek jelen testi okok és elősegíthetik a fogantatást akkor is, amikor a szomatikus tényezők miatt a fogantatás nehezített, ezt hangsúlyozza az úgynevezett biopszicho-szociális modell is. (Csabai-Molnár, 2009) A lombikbébi program Dr. Dévai István a Dévai Intézet alapító főorvosának meghatározása szerint a lombikbébi program definíciója a következő: „ Lombikbébi kezelésen a szervezeten kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció IVF) különböző formáit értjük, melyek során a spermiumok és a petesejt "találkozója", így a petesejt megtermékenyülése is a szervezeten kívül, laboratóriumban történik.” (http://devaiintezet.hu/lombikbebi-eljaras) A lombikbébi program egy olyan laboratóriumi eljárás, amelyben a spermákat egy speciális edénybe helyezik a megtermékenyítetlen petesejtekkel együtt, hogy megtermékenyítés jöjjön létre. Az embriókat visszajuttathatják a méhbe vagy lefagyaszthatják jövőbeli használatra. (Shiel- Stöppler 2008.) Szemléltetése az alábbi ábrán látható. (Lásd 1. számú ábra)

1. ábra Az In Vitro Fertilizáció folyamata Forrás: www.pslabor.hu Figure 1. The process of in vitro fertilization

A lombikbébi program napjaink leggyakrabban alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárása. A programban csak azok a házaspárok vagy élettársi kapcsolatban levő párok vehetnek részt és kezelhetőek, akiknél a terhesség más módszerekkel nem, vagy nagy 197


valószínűséggel nem hozható létre. A program lényege, hogy a fogantatáshoz szükséges ivarsejteknek a találkozása a méhen kívül történjen, majd a megtermékenyült és később osztódásnak indult embriót visszaültessék a méhüregbe. Az In Vitro Fertilizáció-t ambulanter végzik. (http://www.versysclinics.com/) Összességében elmondható, hogy a lombikbébi program amellett, hogy számos párnak az egyedüli lehetőség a gyermekáldásra, egy hosszadalmas, mind fizikailag, mind lelkileg megterhelő folyamat. Anyag és módszer Vizsgálatunkban online kérdőíves adatfelvételt végeztünk, melynek során 133 lombikbébi programban érintett pártól gyűjtöttünk adatot. Az adatgyűjtés hólabda mintavétellel történt. A vizsgálatba olyan párok kerültek beválasztásra, akik vagy jelenleg is részt vesznek a programban, vagy korábban vettek részt valamely hazai intézményben. Az adatfelvétel anonim módon történt, a részvétel önkéntes volt, cserébe ellenszolgáltatásban nem részesültek. Az adatok elemzése matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával történt a Microsoft Excel program segítségével. A kérdőívben alkalmaztunk többek között ötfokú skálát, nyitott és zárt kérdéseket egyaránt. A kérdőívet több részre osztottuk: az első rész az általános kérdéseket tartalmazta (többek között például anya, apa életkora, lombikbébi program kezdete és vége, stb.), a második rész a betegek információval való ellátottságára kérdez rá (pl.: kaptak e megfelelő tájékoztatást). A következő részben a pszichológiai jellegű kérdések kaptak helyet, olyanok, mint például mennyire érezték megterhelőnek a programot. Eredmények és értékelésük A megkérdezett személyek átalagéletkor a program kezdetén nők esetében 31,95 év (szórás=5,05), férfiak esetében 34,8 év volt (szórás 5,6). 35%-uk esetében a nőknél találtak valamilyen elváltozást, mely a meddőséget okozta, 22,5%-uknál a férfiaknál, 13%-unkál pedig a pár mindkét tagjánál. A párok 28%-át érinti az ismeretlen eredetű probléma (2% nem válaszolt a kérdésre). A megkérdezettek 16,4%-ának volt már korábban sikeres terhessége, 12,7%-ának volt már sikertelen terhessége, vetélése, legtöbbjüknek azonban egyáltalán nem sikerült a program előtt teherbe esni (70,9%). Áltagosan 2,68 év után fordultak a lombik bébi programhoz (szórás=2,1). A program hossza átlagosan 2 év volt (szórás=2,34), ez idő alatt áltagosan 2 sikertelen beültetés történ, mielőtt a fogantatás sikeres lett. A betegek információval való ellátottságával kapcsolatban azt találtuk, hogy kitöltő párok 55%-a minden szükséges információt megkapott szakorvosától, 21%-uk úgy nyilatkozott, hogy csak annyi információ volt a birtokukba amennyinek ők személyesen utána jártak, 16%-uk pedig úgy élte meg, hogy egyáltalán semmilyen információval nem rendelkezett a programmal kapcsolatosan (16%). (8% egyéb kategóriában szöveges választ adott)

198


Viszont arra a kérdésre, hogy igényeltek volna-e részletesebb tájékoztatást szakképzett egészségügyi dolgozótól, a megkérdezettek 63,1%-a válaszolta azt, hogy igen. Egy részük vagy a lelki támogatással kapcsolatosan (13,5%), vagy csak magával a programmal kapcsolatban (20,3%), de olyan pár is volt, hogy mindkettővel kapcsolatban (29,3%) elvárták volna a részletesebb tájékoztatást. A válaszadók csupán 36,9%-a nyilatkozta azt, hogy nem kértek volna részletesebb tájékoztatást, mivel úgy gondolták, minden, a programhoz kapcsolódó fontos információt megkaptak. Fontosnak tartottuk vizsgálni ezen információk forrását. Ennek érdekében 5 fokú Likert skálán kellett osztályozni a személyeknek, hogy az egyes forrásokból mennyi információt kaptak. A legtöbb segítséget a lombikbébi programot végző orvostól illetve a fórumokból kapták, ennek a kettőnek az átlaga 4,2 volt, ugyanakkor sokan tájékozódtak különböző internetes oldalakról (átl=4,1). Egészségügyi személyzetet tekintve, mint ahogy az fent jelezve lett, a legtöbb információt a lombikbébi programot végző orvostól kapták (átl=4,2), a kezelőorvosuktól/nőgyógyászuktól kapott információkkal közepes mértékben voltak elégedettek (ált=3,3). Hasonló értékeket kaptunk a lombikcentrumban dolgozó egyéb kórházi alkalmazottakkal kapcsolatban (átl=3,1). A legkevesebb információt az ápolóktól (ált=1,8) és a háziorvosoktól (átl=(1,7) kapták a megkérdezett személyek. A személyek társas terét vizsgálva azt találtuk, hogy a legtöbb információt a sorstársaktól kapták (ált=3,7), és közel hasonló értéket kaptak az egyéb ismerősök (átl=3,4). Érdekes, hogy ennél alacsonyabb pontszámot kapott a család (átl=2,8) és a barátok (átl=2,6) is ugyanez mondható el. Az írott információforrások tekintetében azt láthatjuk, hogy a személyek inkább az internetes oldalakról és a blogokról, fórumokról tájékozódtak, és kevéssé a szaklapokból Az adatokat az alábbi diagram mutatja. (Lásd 2. számú ábra)

2. ábra. Lombikbébi programmal kapcsolatos információkkal való elégedettség a különböző információforrások alapján

Figure 2. (1) elégedettség szintje 5 fokú Likert-skálán mérve

199


Fontos és kiemelendő kérdés volt az, hogy mennyire érezték lelkileg megterhelőnek a programot, a válaszadók 27%-a azt mondta, hogy teljes mértékben megterhelőnek tartotta a programot még 39,1%-a „csak” nagymértékben. A válaszadók 19,6%-a érezte közepesen megterhelőnek a programot, 6%-a kis mértékben és mindösszesen 6,8%-a nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem jelentett semmilyen lelki terhet számára a program és az ezzel járó procedúra. (1,5% nem válaszolt) A másik ebbe a kérdéskörbe tartozó kérdés azt volt, hogy igénybe vettek-e lelki támogatást a program ideje alatt. A megkérdezettek 83,5%-a nyilatkozta azt, hogy nem vett részt ilyen támogató csoportokban. Viszont a kérdőívek válaszaiból kiderült az is, hogy ennek a 83,5%-nak a 40,6%-a azért nem vette igénybe, mert nem volt lehetősége rá az intézmény keretein belül. Továbbá 16,6%-a részt vett valamilyen foglalkozáson, ami az adott intézetben csoportos vagy egyéni kereteken belül történt. A többi 42,8%-a a válaszadóknak vagy nem vett igénybe ilyenfajta szolgáltatást vagy nem kívánt a kérdésre választ adni. A válaszadóknak a 76,7%-a úgy gondolta, hogy van jelentősége ezeknek a támogató csoportoknak, sőt ebből 30,1% szerint nagy jelentősége lenne ezeknek a támogató csoportoknak. Továbbá a párok 9%-a írta azt, hogy szerintük csekély jelentősége van ezen csoportoknak és mindösszesen csak 1,5%-a a pároknak nyilatkozta azt, hogy véleményük szerint egyáltalán semmilyen jelentősége nincs. Következtetések Összességben elmondható, hogy megkérdezettek csupán 55%-a volt teljesen megelégedve a programmal kapcsolatos információkkal, mely arány alacsonynak tekinthető. A párok jelentős része kevéssé, vagy egyáltalán nem volt megelégedve azzal az információmennyiséggel, mellyel a beavatkozással kapcsolatban rendelkezésükre állt, többségük maguk próbáltak meg tájékozódni. Az információk forrását vizsgálva azt találtuk, hogy az egészségügyi személyzet tekintetében leginkább a lombikprogramot vezető orvostól és a központban dolgozó személyzettől kapott információkkal voltak megelégedve, legkevésbé a háziorvosuktól kaptak információval. A kezelőorvosuktól/nőgyógyászuktól kapott információkkal pedig közepes mértékben voltak megelégedve. Ezen utóbbi eredmények azért tekinthetőek aggályosnak, mivel a betegek többsége csak bizonyos időközönként jelennek meg a lombikbébi központban, azonban az is nagyon fontos lenne, hogy az köztes időszakban, lakóhelyükhöz közel is tudjanak fordulni szakemberhez az esetleges kérdéseikkel. A személyek társas terét vizsgálva azt találtuk, hogy a legtöbb információt a párok sorstársaktól kapták (ált=3,7), és közel hasonló mértékben tájékozódtak az egyéb ismerősöktől (átl=3,4). Érdekes, hogy ennél alacsonyabb pontszámot kapott a család (átl=2,8) és a barátok (átl=2,6). Elmondható tehát, hogy a természetes támasz tekintetében a témában személyesen érintett sorstársak és a távolabbi ismerősök szerepe kissé felértékelődik, a családtagokkal és a barátokkal kapcsolatban kevéssé jelenik meg az információnyújtás.

200


Az írott formájú információk tekintetében azt láthatjuk, hogy a személyek inkább az internetes oldalakról és a blogokról, fórumokról tájékozódtak, és kevéssé a szaklapokból. Ennek oka lehet az is, hogy relatíve kevés magyar szakirodalom áll rendelkezésre a témával kapcsolatban, és hiányoznak azok a kiadványok, melyek a laikus személyek számára is érthető, hétköznapi nyelvezetben íródtak. Ilyen kiadványok készítése mindenképpen hiánypótló lenne. Az internetről és a fórumokról/blogokról való tájékozódás amiatt tekintető aggályosnak, mivel nem lehet tudni azon információk forrását, hitelességét és megbízhatóságát. Könnyen téves információkhoz juttathatja az egyéneket, mely akár idealizmushoz, akár irreális félelemhez vezethet. A megkérdezett személyek jelentős része megterhelőnek élte meg a programot, ennek ellenére szakember által nyújtott lelki támogatásban csak kevés hányaduk részesült. Többségük igényelt volna ilyen jellegű támaszt, azonban nem állt rendelkezésükre ilyen lehetőség. A párok többsége szerint a támogató csoportok fontosak lennének a folyamatban részt vevő személyek számára. Összességében elmondható, hogy a lombikbébi programban részt vevő párok viszonylag nagy része érzi úgy, nem állt elegendő információ a rendelkezésükre a programmal kapcsolatban. Ráadásul ezen információk sok esetben olyan forrásokból származnak, melyek nem biztos, hogy a valós információkhoz juttatják az egyéneket. A program a megkérdezettek többségének lelki megterhelést jelentett, ugyanakkor professzionális lelki segítségben nem részesültek. Véleményünk szerint kiemelten fontos lenne a programban részt vevő személyek információ iránti szükségletét megfelelő mértékben kielégíteni, lehetőség szerint személyre szabottan. A válaszokból kiderül, hogy nagy az igény a sorstársakkal való információcserére. Annak érdekében azonban, hogy ezek a tapasztalatcserék minden fél számára optimálisak legyenek, fontosak lennének a szakemberek által moderált támogatós csoportok működtetése, nem csupán a lombik centrumokban, hanem az egyének lakóhelyéhez közel is. Jelentősebb pszichés terheltség esetében pedig egyéni pszichés intervenciós ülések is fontosak lennének. Emellett hétköznapi nyelvezetben íródott tájékoztató kiadványok megjelentetése is kiemelt jelentőséggel bírna. Összefoglalás A lombikbébi program számos párnak az egyetlen lehetőség arra, hogy gyermeke születhessen. Maga a program egy alapvetően hosszadalmas folyamat, mely próbára teheti a párok lelki teherbíró képességét. Vizsgálatunk célja feltárni, hogy a programban részt vevő személyek elegendő információval rendelkeztek-e a beavatkozással kapcsolatban, és mely forrásokból tájékozódtak. Továbbá vizsgálni szerettük volna, hogy részesültek-e lelki támogatásban a folyamat alatt, és amennyiben nem, igényeltek volna-e ilyen jellegű támogatást. Kérdőíves felmérésünk eredménye szerint a megkérdezett 133, lombikbébi programban érintett pár 45%-a nem tartotta elegendőnek a rendelkezésükre álló információt. Elemzésünkből kiderül, hogy megkérdezett személyek a lombikbébi programot végző orvostól és a centrum dolgozóitól kapott információkkal ugyan meg voltak elégedve, de az őket kezelő nőgyógyászt és a háziorvostól kapott információkkal kevéssé. További probléma, hogy a személyek az írásos alapú információk közül alapvetően a témával foglalkozó internetes oldalakról és 201


fórumokról tájékozódtak, és csak kis arányban a szakirodalomból. A társas térben a sorstársak szerepe jelentősen felértékelődött az információgyűjtés kapcsán. Eredményeink szerint a megkérdezett személyek nem részesült szakember által nyújtott lelki támogatásban, ugyanakkor többségük igényelte volna. A támogató csoportoknak többségében nagy jelentőséget tulajdonítanak. Kulcsszavak: lombikbébi program, információ, lelki támogatás

Irodalom Illei György és társai: Klinikai alapismeretek és szakápolástan szülésznők számára, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1997. Steven G. Kaáli: A meddőség korszerű diagnosztikája. Medicina Könyvkiadó Kft, Budapest, 2006. William C. Shiel-Melissa Conrad Stöppler: Webster’s New World Medical Dictionary Third Edition (Orvosi Szótár), Wiley Publishing, Inc., 2008. Csabai Márta-Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2009. http://devaiintezet.hu/lombikbebi-eljaras http://www.pslabor.hu http://www.versysclinics.com/a-kor-es-a-meddoseg-kapcsolata

Babies in the husk Tourism concerns of the test tube baby program Abstract For a large number of couples, test tube baby program is the only possibility to have their own child. Basically, the program is a long procession which may strain the mental bearing of a couple. The purpose of our research was to determine how well informed participants were regarding the interventions performed and what kind of sources they used. We wanted to know whether they had received any mental support during the process and, if not, whether they would have needed it. Our survey results show that 45 percent of 133 respondents participating in test tube baby programs considered the information given to them insufficient. Analysis of the answers shows that they were satisfied with the reference they got from doctors and workers of the test tube baby center but not with the information given by their gynecologist and family doctor. Another problem is that most respondents collected their written information from the internet and web forums concerning the topic and only a few of them from specialized literature. In this social space, the role of peers was of high value regarding the collection of information. Our results indicate that a large part of respondents did not receive any professional mental support despite that most of them would have required it. Usually they consider supporting groups to be of great importance. Keywords: test tube baby program, information, mental support

202


Fiatalkorú lányok nem kívánt terhességének dilemmái ma Magyarországon 1

Süle Olga , Dr. Párduczné Szöllősi Andrea 2

2

1 5900 Orosháza Könd utca 59. ; [email protected] Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, [email protected]

Bevezetés A magyar fiatalok szexualitáshoz kapcsolódó viselkedésformái átalakultak. A fiatal tinédzser generációt az urbanizáció, az iskolai centralizáció és más társadalmi, szociális stb. változás jobban „összehozta”, ami hatással lett a szexuális viselkedésükre is. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szexuális élet szerepe nem elsődlegesen a szaporodás, hanem az örömszerzés. Ezt igazolja az a tény is, hogy a mai Magyarországon egy családon, párkapcsolaton belül kb. 1,33 gyermek születik, a reprodukciós ráta nem megfelelő, a kívánatos 2,4 lenne. Személyes érdeklődésem, annak köszönhetően erősödött ebben az irányban, a témára vonatkozóan, mert a gyermekvállalás területén nagyok a szélsőségek. Ahhoz képest, hogy a fiatalkorú lányok száma évről-évre csökken, ebben a korcsoportban a művi abortuszok száma, ill. a szülések száma nem változott. Igaz fontos a gyermekvállalási kedv, de ehhez az optimális feltételek megteremtése is szükséges. A fiatalkorú lányok az életciklusuk e szakaszában semmiképpen nem rendelkezhetnek, azokkal a képességekkel, amelyek segítségével felelősségtudattal a családanya szerepet a társadalmi, jogi, és etikai stb .elvárásoknak megfelelően „teljesíteni” tudnák. A mai magyarországi milliőben sokszínű ennek megítélése és a rendszerváltás óta sok változáson ment át ez a problematika. Irodalmi áttekintés Hazánkban számos tudományág, tudományos terület foglalkozik a fiatalkorúak szexuális életével, illetve a fiatalkorú lányok szexuális kapcsolatát követő terhességgel. Nem véletlen, hiszen egy gondoskodó társadalomban nem mindegy, hogyan alakul egy tinédzser lány és a testében fogant új élet, a magzat sorsa. A legfontosabb kritériumok, amelyek a mérlegelést segíthetik: 1.A szexuális életre vonatkozó legújabb szabályok. (2013.július 1-én hatályba lépett új btk.) 2.Jogszabályi háttér a magzati élet védelméről, valamint 3.a terhesség megszakításáról. 4.Egyház szerepe 5.Egyéni, családi és társadalmi felelősség 6.Etikai kérdések, nemzetközi abortuszvitákban három álláspont. (Dr.Kovács,1997) 7.Hagyományok A társadalmi integráció része, hogy a tradícionális családi normákat, hagyományokat figyelembe véve történjék a mérlegelés. (Andorka,2003)

203


Ismeretek a teherbeesés „útjáról” 1.Hogyan jön létre a fogamzás? (Pereszlényi Zoltán,1987) 2.Út a fiatalkorúak teherbeeséséig (Vikár György,1999) 3.Nem kívánt terhesség dilemmái (Pikó,2002) A gyermekvállalást egy családtervezés kellene, hogy megelőzze. Anyag és módszer 1. Kérdőíves felmérés: 1. kérdésemben a családszerkezetet tisztáztam. 2. kérdésemmel az egyházi értékrendet mértem fel. 3-5. kérdésekkel a családon belüli törődést, támogatottságot vizsgáltam. 6. kérdésemmel kerestem a választ a szexuális életükre. 7. kérdésemmel a tényleges abortusz előfordulását mértem fel. 8-10. kérdésekben a kitöltés idején az aktuálisan stabil párkapcsolatokról, működéséről akartam információt nyerni. 11-14. kérdéseimmel az előrelátást, céltudatosságot vizsgáltam. 15-18. kérdésekkel arra kerestem információt, hogy az állam részéről nyújtott családtámogatásokat, programokat ismerik-e, hiszen a tájékozottság az előre gondolkodást igazolja. 2. 2011.-12. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott közlemény A terhesség megszakítások száma, a műtét éve és a betöltött életkor szerint. 3. Interjúk Kevesen vállalják az exploraciót. Elég különböző családi körülmények között élőket sikerült megkérnem az anonim beszélgetésre. Közös viszont az interjú alanyaim között, hogy a családban rejlő hiányosságok és saját viharos személyiségfejlődésük dinamikájában következett be az eset. Eredmények és értékelések Információt nyújtó válaszokat a 15 -17 éves korú lányoktól kaptam. Összehasonlításom alapját a Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola Orosházi Tagintézménye szakmunkás tanulóitól és az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium 50 – 50 fő tanulójának külön történő értékelése jelentette. Fontos és jelentős különbség mutatkozik az 1.7.11. kérdések százalékos arányában. A 7. kérdésnél kevés volt az eset ezért inkább tendenciáról beszélhetünk?

204


1.Figure: Family structure 1. Legend: The family structure of the high school students, 70%, 40% of skilled workers in the nuclear family.(n=100)

2.Figure: Development of abortions 2.Legend: Abortion objectivity among school girls interviewed. (n=100)

205


3.Figure: Family formation time 3.Legend: Far-sighted care of a family formation of girl students in high school and vocational distribution of girls (n=100) 1. táblázat Gimnazisták által megadott válaszok összessége Gimnazisták által megadott válaszok összegzése Válaszok (db, %)

Kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

a.) 35 24 45 19 13 21 17 10 20

% 70 48 90 38 26 42 34 20 40

b.) 11 26 5 5 20 29 48 29 10 1

% 22 52 10 10 40 58 96 58 20 2

49 48 49 30 25 35 42

98 96 98 60 50 70 84

1 2 1 20 25 15 8

2 4 2 40 50 30 16

c.) 4

% 8

26 3

52 6

d.)

%

e.)

%

f.)

%

g.)

%

h.)

%

1

2

-

-

-

-

10

20

3

6

32

2 tanuló nem válaszolt a kérdésre 4 tanuló nem válaszolt a kérdésre 30 tanuló nem válaszolt a kérdésre 24 tanuló nem válaszolt a kérdésre 64 18 36

206

A SZIE GAEK TDK műhelyeiben készült tudományos munkák 2. táblázat Szakiskolások által megadott válaszok összessége Szakiskolások által megadott válaszok összegzése Kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

a.) 20 25 42 13 13 30 8 32 15 35 1 49 46 45 29 29 35 42

% 40 50 84 26 26 60 16 64 30 70 2 98 92 90 58 58 70 84

b.) 23 25 8 10 20 20 42 18 10 6 1 4 5 21 21 15 8

% 46 50 16 20 40 40 84 36 20 12 2 8 10 42 42 30 16

c.) 3

% 6

27 3

54 6

14

28

7

14

Válaszok (db, %) d.) % e.) % 2 2 4 2

1

2

-

-

f.)

%

g.)

%

h.)

%

-

-

10

20

3

6

11 tanuló nem válaszolt a kérdésre 9 tanuló nem válaszolt a kérdésre 6 72 12

36

KSH táblázatok és értékelésük 2011-12. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott közlemény Terhesség megszakítások száma a műtét éve és a betöltött életkor szerint:

Korcsoport 2006 összesen 46324 ebből: -14 év alatt 175 -15-19 év 5325 -20-24 év 9138 -15-19 év közöttiek 17,4 arány -20-24 év közöttiek 27,8 arány (forrás: Kamarás Ferenc, KSH)

2007 43870

Magyarország 2008 2009 2010 44089 43181 40449

2011 38443

2012 36118

184 5109 8607 16,8

184 5179 8848 17,2

164 5173 8573 17,4

171 4849 8101 16,6

170 4539 7841 16,1

172 4353 7219 15,5

26,6

27,7

26,9

25,6

25,0

23,7

207


Terhesség megszakítások száma a műtét éve és a betöltött életkor szerint: Korcsoport összesen ebből: -15-19 év -20-24 év -25-29 év -30-34 év -35-39 év -40 év felett

2008 1546

2009 1483

Békés megye 2010 1440

2011 1359

2012 1170

188 302 311 404 232 109

184 280 327 355 240 97

170 293 288 302 271 116

162 255 263 298 278 103

136 220 217 252 229 116

Egyetlen meg nem született gyermek sem pótolható, viszont a fiatalkorúak nem kívánt terhessége visszafordíthatatlan következményekkel jár, sorstragédiához vezet. Magyarországon nem kívánt terhességnek sorolják a művi abortuszt és az egyedülálló lányanyák terhességét. Van helye és szükségessége a terhesség megszakításnak, melynek demográfiai, társadalmi, egészségügyi kihatásai vannak. Ezt a fajta veszteséget csakis a megfelelő szexuális viselkedés kialakításával, tudatossággal, a megfelelő védekezéssel lehet minimalizálni. Ennek eredményessége tükröződik a kimutatásokból, bár kétséges, mivel a fiatalkorú lányok száma csökkenőben van. Tehát van még mit tenni! Következtetések Továbbra is kell, hogy legyen létjogosultsága a legális terhesség megszakításnak, mert sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem lehet jó, ha az egyén nem teljes értékű. Ferenczi Sándor szerint „a nem kívánt gyermek szülői szerepére nem készülnek úgy fel, teljes napi 24 h „szolgálat” felelősség. Sok esetben már a magzati életben a distressz biokémiai reakciót vált ki, aminek következménye lehet magzati hypoxia, méh kontrakció. A nem kívánt gyermekben külső ok miatt a félelem, belső konfliktusai miatt pedig a szorongási hajlam erősödik, terhelt személyiség alakul ki. Ha tartósan fennáll, személyiségjeggyé alakul. Ez határozza meg mindennapi életét. A fiatalkorúak terhességei tehát kimeneteltől függetlenül egészségügyi és társadalmi problémát is jelentenek. Összefoglalás Összességében megállapítható, hogy ez a korosztály személyiségfejlődésében és a társadalmi elvárások dinamikájában még nincs olyan érett és képzett, hogy a gyermekáldást optimálisan bevállalhassa. A bizalomra épülő partneri kapcsolat kétségbe vonható és a családi körülmények sem mindig teszik lehetővé az új „jövevény” érkezését. Az anya egy korai terhességgel kiteszi magát sok-sok félelemnek, kétségbeesésnek, szégyenérzetnek és bűntudatnak, mire dönteni képes a szüleivel együtt, hogy mi is lehet a jobb megoldás. Valamennyi időre a jövőkép mindenképpen zavarossá válik, mire az esemény feldolgozódik. Szülés esetén pedig a nem kívánt gyermek érezni fogja, hogy korán jött, talán nem is kellett volna, ez pedig idővel beépül 208


személyiségébe, személyiségjeggyé alakul. Akkor pedig nem tud a társadalom olyan hatékony tagjává válni. Ezért fontos komolyan venni a prevenciót. Kulcsszavak: nem kívánt terhesség, pszicho-szociális fejlettség, alacsony iskolai végzettség, bizonytalan jövőkép, gondoskodó társadalom, prevenció, egészségfejlesztés, felelősségtudat, családtervezés, reprodukciós ráta Köszönetnyilvánítás Köszönetemet fejezem ki a szakmai témavezetőmnek, tanáraimnak, azoknak a közreműködőknek, akik a kérdőív kitöltését lekommunikálták illetve hozzásegítettek az interjú alanyaim megtalálásához. Irodalom Andorka , R (2003): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Barry St.Clair, Bill J (1991): Szerelemről, szeretetig. Budapest, Primo Borsos, A (1998): Gyermeknőgyógyászat. Budapest, Golden Book Dr. Czeizel, E (1999): Felkészülés a családi életre. Budapest, Corvin Dr. Forrai, J (1992): Szexuális felvilágosítás és nevelés. Budapest, Holistic Jörg, M (2000): Felvilágosító könyv tiniknek szexről és szerelemről. Pagony Kovács, J (1997): A modern orvosi etika alapjai. Budapest, Medicina Kun, J. Kun J-né (2002): Szeretetfürdőben. Debrecen, Arkadas Pszichológiai, Művészeti, Oktatási és Könyv kiadó Bt. Megyeri, V (2009): Születés-szabályozás a család teológiájának tükrében. Budapest, Jel Papp, Z (2007): A szülészet nőgyógyászat tankönyve. Budapest, Semmelweis Pereszlényi, Z (1987): Örömszerzés. Egri, Média Pikó, B (2002): Egészségszociológia. Budapest, Új Mandátum Pikó, B (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest, Osiris Dr. Ranschburg, J (1987): Félelem, harag, agresszió. Budapest, Tankkönyv Vikár, Gy (1999): Az ifjúkor válságai. Budapest, Animula Orvosi hetilap (2014. 17.sz): 647-652.o. Már büntetlenül szexelhetnek a tinik. http://index.hu/belfold/2013/08/08/ letöltés 2014.08.09.10:18 Lejjebb vitték a büntetlen szex korhatárát. http://mandiner.hu/cikk/20130808 letöltés 2014.08.09.10:11 Abortusz. info jogi szabályozás gyakorlata. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Budapest, 2000. Március 3.

Fiatalkorú lányok nem kívánt terhességének dilemmái ma Magyarországon Absztrakt A fiatalkorú lányok nem kívánt terhességének dilemmái jelen vannak, hiszen alátámasztják a statisztikai kimutatások is, hogy a fiatalkorú lányok száma csökkenő tendenciát mutat, a művi abortuszok, illetve a szülések száma szinte nem változott. Ezért is kell, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az egészségfejlesztési programok. Hiszen a kutatási eredmények és értékelésük alapján is igazolódottnak látszik , hogy a 1.fiatalok pszicho-szociális fejlettsége nem elég érett a gyermekvállalásra. 2.iskolai végzettségük alacsony a felnőtt, felelősségteljes társadalmi szerepek vállalásához. 3.Elsősorban megijednek, kétségbeesés, depressio lesz úrrá rajtuk, jövőképük pedig zűrzavaros. Egy gondoskodó társadalomban pedig nem lehet mindegy, hogy a gyermekvállalás mikor is következik be. Ugyanis egy nő életében az anyaság egy meghatározó és fontos szerep, de ehhez szükséges a megfelelő felkészültség és családtervezés. Ezt pedig elérni az időben elkezdett, korosztályhoz igazodó, felvilágosító,

209


egészségfejlesztő, ismeretterjesztő programokkal lehet. Hiszen kellő időben vállalni a gyermeket csak akkor tudja a nő, ha tisztában van annak „súlyával”, az életre szóló felelősségvállalással.

Kulcsszavak: nem kívánt terhesség, pszicho-szociális fejlettség, alacsony iskolai végzettség, bizonytalan jövőkép, gondoskodó társadalom, prevenció, egészségfejlesztés, felelősségtudat, családtervezés, reprodukciós ráta.

210


A WAKEBOARD ÉS A SPORTTUZIMUS MAGYARORSZÁGON 1

Varga Dorottya – Gyurovszky Vanda 1

2

Tanársegéd, SZIE-GAEK, 5700 Gyula, Szent István u. 17-19., e-mail: [email protected] 2 Hallgató, SZIE-GAEK, 5700 Gyula, Szent István u. 17-19, email: [email protected]

Bevezetés A turizmus a világ egyik legjelentősebb és leggyorsabban fejlődő iparága. A World Travel & Tourism Council (WTTC) átlagosan évi 4,4%-os növekedési ütemet jósol a turizmusnak világviszonylatban 2023-ig, melynek hatására 340 millió munkahely létrejöttére lehet számítani, így ezen adatok tekintetében tíz év múlva a GDP egytizedét a turizmus fogja kitenni és minden tizedik munkavállaló a turizmusban fog elhelyezkedni. (Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv, 2014) A témaválasztást nagyban befolyásolta a wakeboarddal való szimpatizálásunk, illetve a személyes érintettség. Az évek során egyre több információ került a birtokunkba, és folyamatosan szélesítettük ismereteinket a wakeboardozással kapcsolatban. Többek között megtudtuk, hogy Magyarország úgymond „wakeboard nagyhatalomnak” számít, rendkívül jók az ország adottságai és tehetségekből sincs hiány, a neves versenyeken mindig az élmezőnyben végzünk. Ezzel szemben nemhogy a sportolók nevét nem ismerik, - viszont ki ne tudna mondani egy-egy híres focistát vagy kézilabdázót – de még sokan magát a sportot sem. A hazai kutatásokban, kiváltképp a sportturisztikai kutatásokban a wakeboard egy érintetlen területnek számít, azonban véleményünk szerint a wakeboard és a sportturizmus egyaránt jelent kutatási potenciált. Irodalmi áttekintés Kevés olyan fogalmat tudunk megemlíteni, amely hallatán az emberek a Föld bármelyik részén többé-kevésbé ugyanarra a dologra asszociálnak, a sport ezek közé tartozik. A sport tekintetében sikerült kidolgozni egy egységes fogalmat, ezzel szemben magát a sportturizmust meghatározni már nem ilyen egyszerű feladat, hiszen mindenki által elfogadott meghatározás még nem került kidolgozásra sem a hazai, sem pedig a nemzetközi terminológiában. Egyes nézetek szerint csak az számít sportturistának, akinek elsődleges célja valamilyen sportesemény meglátogatása vagy sport kipróbálása. Más vélemények alapján viszont, aki nyaralása alkalmával már ellátogat egy sporteseményre, sportturistának tekinthető. Véleményünk szerint, aki nyaralása alkalmával ellátogat egy sporteseményre, sportturistának tekinthető, igaz nem maga a sportesemény miatt kezdte meg nyaralását, viszont a sportesemény motiválta, hogy esetleg változtasson nyaralási tervén és iktassa be a rendezvényt vagy, hogy egyáltalán meglátogassa a sportesemény színhelyét. A sportturizmus csoportosítása aktivitás alapján történik, ez alapján aktív és passzív sportrendezvényeket látogató turizmusról beszélhetünk. (Novákné, 2011.) Szakemberek véleménye alapján azok érdekeltek nagy számban a sportturizmusban, akik rendszeresen végeznek rekreációs tevékenységet.

211


A mozgás iránti érdeklődés napjainkban egyre fokozottabb, az egészségtudatos életmóddal az emberek már nem tudják összeegyeztetni a mozgásszegény életvitelt. A XXI. század utazási motivációi egyre színesednek, a rohanó életmód miatt kialakult stressztől és állandó készenléti állapottól az emberek nagy része próbál kiutat keresni, új élmények, kalandok formájában, bármilyen módon, ami a megszokottól eltérő. A sportturizmus esetében maga a sporttevékenység jelenti a turisztikai terméket. A sportturizmus kínálatára jellemző az egyediség és a függetlenség. A függetlenség révén, többfajta turisztikai terméket csokorba lehet fűzni, így biztosítható a sokféleség. A sportturisták jellemzően sok szükségletűek, igénylik a szolgáltatások komplex kínálatát. A heterogén igényből adódóan a költési hajlandóságuk nagyobb, mint az átlagos turistáké. Egy nemzetgazdaság szempontjából is kiemelt fontosságú a sportturizmus, hiszen egy nemzetközi sportrendezvény gazdaságilag jelentős tényezővé képes válni egy egész ország számára. A legjobb példa erre a minden évben megrendezett Forma-1. Hazánk nemzeti turizmus marketing szervezete, a Magyar Turizmus Zrt. 2005-ben egy felmérés alapján kísérelte meghatározni a Forma-1 Magyar Nagydíj hatásait a magyar gazdaságra és turizmusra nézve. Ez alapján megállapításra került, hogy a válaszadók 66%-a külföldi volt, akiknek a 85%-a kizárólag a Magyar Nagydíj miatt érkezett hazánkba. A külföldi ide látogatók 15%-a tervezte egyéb programok és események meglátogatását is hazánkban. Egy ilyen esemény turisztikai vonzerővé válhat, hiszen számos olyan látogató is ide vonzható az országba, akik egyébként nem tervezték az ország meglátogatását. A Magyar Turizmus Zrt. annak érdekében, hogy minél több nemzetközi sport világesemény kerüljön megrendezésre, életre hívta a Sport Nagyköveti Programot (SNP). A kezdeményezés az ország pozitív nemzetközi megítélését, továbbá a magyar gazdasági- és sportélet gyarapodását segítené elő. (Magyar Kongresszusi Igazgatóság Nagyköveti programok, 2014) Magyarország a legjobbak között szerepel az egy millió lakosra jutó olimpiai bajnokok számát illetően, ezzel szemben – paradox módon – a sportos életmódra fordított idő alapján, a rangsor végén „kullogunk”. A magyar felnőtt lakosság napi átlag nyolc percet fordít sportra. (Szatmári, 2009) Röviden összefoglaljuk, amit érdemes tudni a wakeboardról. Egy vízi extrém sportról van szó, amelyet kétféleképpen lehet űzni: speciális drótkötélpályán vagy motorcsónak után. Személyesen a kábelpályás verzióban vagyunk érintettek, így a munkánkban a wakeboard ezen válfajára tértünk ki részletesen. Jelenleg Magyarországon körülbelül 13 „nagy” kábelpálya található. Viszonyításképpen a világon összesen 205 drótkötélpálya lelhető fel. Magyarország az első öt, legtöbb pályával rendelkező ország között szerepel. (www.cablewakeboard.net) Anyag és módszer A munkánk során célunk volt, hogy egy átfogó képet adjunk a sportturizmus magyarországi helyzetéről, valamint, hogy felmérjük egy fiatalnak számító extrém sport, a wakeboard hazai lehetőségeit.

212


Véleményünk szerint a magyar lakosság nagy része nem érdekelt a sportolás nyújtotta lehetőségekben. Ezzel szemben a turizmusban egyre inkább az aktív kikapcsolódási lehetőségek kerülnek előtérbe, köszönhetően az egészséges életmód népszerűségének. A sportturizmusban, valamint a wakeboardban is nagy lehetőségek rejlenek, így a kutatásuk is érdemes lenne. Összességében a magyar sportkultúra fejlesztésére, illetve a szemléletmódok kiszélesítésére lenne szükség. Újfajta élményt adó, érdekes sportok (így például a wakeboard) elősegíthetné a sportolási kedv kialakulását, főleg a fiatalok körében. Munkánk során szekunder kutatás keretében összegyűjtöttük a témában rendelkezésünkre álló adatokat és rendszereztük a számunkra releváns információkat. Primer kutatásunk során elsősorban a kérdőíves módszert alkalmaztuk. Kétféle kérdőívet készítettünk, amelyekkel két külön csoportot céloztunk meg. Az első kérdőív egy nagyobb csoportnak szólt, megcélozva a fogyasztókat. A második kérdőívvel kimondottan a wakeboarderek körében végeztük az adatgyűjtést. A téma behatároltsága miatt az online terjesztést és adatfelvételt választottuk. Lehetőségünk adódott még Jelisztratov Szergej wakeboard oktatóval és Hory Gábor wakeboard oktató és 2.0 pálya telepítővel egy telefonos, illetve egy elektronikus interjút folytatni. Eredmények és értékelésük Az első számú kérdőív (fogyasztóknak szóló) válaszadói (N=107 fő) 53,27%-a hetente többször is végeznek valamilyenfajta testmozgást, beleértve az aktív sétálást (akár kutyasétáltatás közben). A megkérdezettek 20,56%-a naponta végez valamilyen testmozgást. Viszonylag kis arányban voltak megtalálhatóak, akik egyáltalán nem mozognak rendszeresen.

1. ábra. Testmozgás végzésének gyakorisága a megkérdezettek körében Figure 1. The frequency of exercises (1) Number of persons, (2) Several times a week ; Daily ; Once a week ; Never ; Monthly ; Twice in a month

213


Külön kérdésben kitértünk a sportturizmusban való részvételre, amely vonatkozásában kijelenthető, hogy a válaszolók jelentős része (46 fő) nem szokott részt venni a sportturizmusban sem: aktívan, sem passzívan. Ennek okaira egy külön kérdésben részletesen kitértünk, így ez alapján a legtöbbjüket (19 fő) egyáltalán nem érdekli a sportturizmus, 9 fő pedig anyagi okokra vezeti vissza a sportturizmus elutasítását.

2. ábra. A sportturizmusban való részvétel aránya Figure 2. Participation in sport tourism (1) Yes, but only as spectator ; Yes, actively ; No (2) I’m not interested in sport tourism ; Evaluable; Other; Medical reason; Financial reason; I don’t like doing sports

Érdeklődésünk kiterjedt arra is, hogy egy sportág kiválasztásakor milyen sorrendet alakítanának ki a felsorolt szempontokat tekintve. A kérdésre csak azoknak kellett válaszolni, akik valamilyen módon részt vesznek a sportturizmusban. A sorrend a következőképpen alakult: a legfontosabb szempont a személyi edző jelenléte, amelyet szorosan követ a csapatban történő mozgás fontossága, csak ezután jön a megfizethetőség, majd az edzéskörülmények. A legérdekesebb, hogy a legkevésbé meghatározó tényezőnek az egészségmegőrzést választották. Tehát már megtudtuk, hogy egy sport elkezdésekor, a különböző tényezőket, hogyan rangsorolják az érintettek, így egy kényes kérdést vetettünk fel, a sportra szánt költségeket kellett behatárolniuk. A válaszadók 50%-a 0-5.000 Ft közötti összeget hajlandó kifizetni havi szinten sportolásra, míg 32% 5.000-10.000 Ft közötti összeget áldozna rá. Megfigyeltük, hogy 15.000 Ft felett elenyésző százalékban jelent meg a költési hajlandóság. A wakeboarderek körében is felmértük a költési szokásokat a sport tekintetében. A megkérdezetteknek be kellett határolniuk, hogy egy hónapban, a wakeboardon kívül

214


körülbelül mennyit költenek sportolásra. Ebből hogy a wakeboardon kívül nem sportol mást. sportágat is űz. Ez alapján nemhogy 20.000 összegeket is hajlandóak költeni havi szinten pedig még ezen felül jelentkeznek.

a csoportból csak 4 ember válaszolta, A többség a wakeboard mellett több Ft felett, de akár 100.000 Ft feletti testmozgásra, a wakeboard költségek

Feltárni kívántuk, hogy a wakeboardban nem érintett és érdekelt személyek mennyit tudnak a wakeboardozásról, például hogyan képzeli el az oktatást. Jelentős számban voltak, akik egyáltalán nem tudták, hogyan működhetnek a kezdeti lépések. Az ismeretek ilyen jellegű hiánya, úgy gondoljuk, jelentősen befolyásolhatják a sport kipróbálását, mivel első látásra is elég bátorság kell ahhoz, hogy valaki kedvet kapjon egy kis csúszáshoz. Viszont nem ez az egyetlen tényező, amely gátló hatással lehet a sportolás elkezdésére, leginkább az anyagi okok bírnak a legnagyobb visszatartó erővel. A megkérdezettek egyértelműen elvetették azt a megállapítást, miszerint bárki számára elérhető a wakeboard. Azonban, ha az oktatással kapcsolatban is felmerültek kétségek, elképzelhető, hogy itt is csak találgatásokra hagyatkoztak a megkérdezettek. Mindkét csoport véleményét kikértük a wakeboard népszerűségét illetően. Közel azonos válaszokat kaptunk végeredményül.

3. ábra. Wakeboard népszerűségének megítélése Figure 3. The popularity of wakeboard in Hungary (1) 1= The less famous – 5= The most famous (2) Number of persons

Mind a fogyasztók (3. ábra), mind a wakeboarderek véleménye alapján, a wakeboard a közepesen népszerű sportok közé tartozik. Bevalljuk, rosszabb eredményre számítottunk, azonban a sport egyediségét és izgalmasságát tekintve ennél jobb eredményt is el tudna érni. A népszerűséggel összefüggésben felmerült bennünk, hogy mi a wakeboarderek véleménye a sport propagálásáról. A megkérdezettek több mint felének véleménye alapján nincs eléggé reklámozva a sport. Érdekes viszont, hogy 21,18%-nak még csak tudomása sincs semmilyen népszerűsítési törekvésről.

215


4. ábra. Wakeboard népszerűsítés megítélése Figure 3. Wakeboarders’ opinion about wakeboard advertising in Hungary (1) Adequate ; There isn’t enough advertisement ; They would advertise it in an other way ; They don’t know about wakeboard advertising

A válaszoadók többsége ismerősétől hallott először a sport létezéséről, amelyből az következtethető, hogy szájhagyomány útján terjed leginkább a híre. Jelisztratov Szergejjel folytatott beszélgetésünkből kiderült, hogy az ő meglátása szerint eddig még nem került kidolgozásra a megfelelő módszer, amivel eredményesen lehetne reklámozni a sportot. Az utolsó kérdéseink között a válaszadók kifejthették, hogy a saját véleményük szerint milyen jövő áll a wakeboard előtt Magyarországon. Mindkét csoport véleményéből kiderül, hogy a wakeboard egyre népszerűbb lesz, igaz a legismertebb sportok közé feltehetőleg nem fog bekerülni, de mindenképpen eredményes előre menetelre lehet számítani, ami egy fiatal sportág tekintetében joggal várható. Következtetések Anyaggyűjtéseink során azt tapasztaltuk, hogy a sportturizmus tekintetében fellelhetőek nem tisztázott területek. Úgy gondoljuk, nagyobb figyelmet érdemelne a turizmus ezen válfaja. Érdemes lenne külön egységként kezelni magát a sportturizmust, mint egy konkrét turisztikai termék, mivel a jelenleg tapasztalt megjelenítés (összevonva, vagy éppen megemlítve egy nagyobb termékcsoporton belül) véleményünk szerint nem vezet a megfelelő eredményre. Összefoglalás Fő célunk, a napjainkban egyre fejlődő sportturizmus magyarországi helyzetének bemutatása volt. Jelenleg nagyon mérvadó az egészséges életmód, így a sport is előkelő helyre kerülhetne, ha megfelelően lenne ötvözve a két terület.

216


A sportturizmusban érdekeltek nagyobb összefogásával, akár egy sportturisztikai klaszter létrehozása is segítené a terület fejlődését, mivel ebben az ágazatban nem jött még létre ilyen jellegű összefogás. A sportturizmus keretein belül bemutattuk a wakeboardot. Egyre fontosabb az egyediség, az újfajta élmények nyújtása. Wakeboardozás során bárki olyan élménnyel lehet gazdagabb, amelyet nem tudna máshol megtapasztalni. Azért tartottuk fontosnak bemutatni ezt a sportot, hogy az eddig berögzült sport lehetőségek mellett újszerű, izgalmas sportoknak is lehetőségük lehet bekerülni a köztudatba, így bővítve az általános sportlehetőségeket. Kulcsszavak: wakeboard, sportturizmus, turizmus Köszönetnyilvánítás Köszönjük a Sun City Szabadidő- és Vízisport Centrum vezetőségének a kutatómunkánk során nyújtott segítségüket. Továbbá köszönjük Jelisztratov Szergejnek és Hory Gábornak a beszélgetéseinkre áldozott időt és energiát. Nekik köszönhetően színesebbé tehettük munkánkat. Irodalom Donka A. - Sztrunga E. (2008): Turizmus alapismeretek. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Lengyel M. (2004): A turizmus általános elmélete. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. Michalkó G. (2013): Turizmológia. Akadémiai Kiadó Papp-Váry Á. (2009): JPÉ marketing- Elmélet és gyakorlat józan paraszti ésszel. Századvég Kiadó Pikó B. - Keresztes N. (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó Smith, M. - Puczkó L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó Szatmári Z. (2009): Sport, életmód, egészség. Akadémiai Kiadó Internetes források: Novákné H. M.: A magyar turizmus jellemzői- Új Magyarország Fejlesztési Terv (2011) Magyar Kongresszusi Igazgatóság Nagyköveti programok Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv (2014) www.cablewakeboard.net

Wakeboard and sport tourism in Hungary Abstract The aim of our research is to introduce the sport tourism in Hungary and to foreshow a young extreme sport, the wakeboard and its possibilities in Hungary. We are interested in wakeboard so this is why we choose this topic. National sport tourism researches have not focused on wakeboard yet. Most people in Hungary do not know about this sport. Our research could be the beginning to make this sport more famous and to draw attention to sports, sport tourism in general and healthy lifestyle. At the beginning of our work we collected the available relevant data then we set out the most important parts. This was our secondary research. As primary research we made two questionnaires for two different groups. Our first group consisted of „average” people who were not interested in wakeboard or even they did not know about this sport. The second, specific group was created by wakeboarders. This group was quite important because we had to know their way of thinking about sports, wakeboard and sport tourism.

217


Questionnaires were filled out online. We had six statements. Four of our statements proved true but the other two statements were confuted. It proved true that both sport tourism and wakeboard will have a good progress. It was also true that the promotion of the wakeboard is inadequate, the sport itself is for wealthy people and wakeboarders’ spending propensity is higher than average people. We had a shrewd idea that Hungarian people are not interested in sport tourism, however in our opinion they would try interesting sports. Both of the statements were confuted. According to our research it is verifiable that sport tourism in Hungary needs major attention. It would be worthwhile to set up a sport tourism cluster and to widen the way of thinking about sports in Hungary. Keywords: wakeboard, tourism, sport tourism, Hungary

218


A HELYI LAKOSSÁG SZEREPE EGY FEJLŐDŐ DESZTTINÁCIÓ ÉLTÉBEN GYOMAENDRŐD PÉLDÁJÁN 1

Oláh Réka – Varga Dorottya 1

2

Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület, Gyomaendrőd Kossuth u. 9. e-mail: [email protected] 2 SZIE GAEK EKI, Gyula Szent István utca 17-19., e-mail: [email protected]

Bevezetés Miért választottuk ezt a témát? Mert, mindkettőnek van kötődés a városhoz. Varga Dorottya a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment (röviden és a továbbiakban TDM) a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesület (röviden és a továbbiakban GYÜSZ-TE) első menedzsere volt 2013-ban. Oláh Réka pedig születése óta Gyomaendrődön él, ennél fogva megfelelő helyismerettel rendelkezünk. Egyetemi évei alatt, a GYÜSZ-TE gyakornokaként Réka is betekintést nyert a szervezet működésébe. (Szerzők megjegyzése: 2015. áprilistól Oláh Réka ismét a szervezetnél dolgozik). Véleményünk szerint, a helyi lakosok meglátása és pozitív hozzáállása a gyomaendrődi desztináció sikerességét nagyban befolyásolja. A TDM szervezetek fontos elve az alulról építkezés, egyik alappillére pedig az összefogás (partnerség), melynek része a helyi lakosság is. Ők azok, akik útba igazítják a turistákat, kiszolgálják őket a kiskereskedelmi egységekben, beszélgetésbe elegyednek velük, ezért fontos hogy ők is támogassák a turizmus fejlesztését, és pozitívan viszonyuljanak a turistákhoz. Szerintünk olyan ez, mint egy cégnél, szállodánál a belső marketing, ami megköveteli, hogy valamennyi dolgozó magáévá tegye a marketingkoncepciót és céljait, valamint részt vegyen a vevőértékek kiválasztásában, létrehozásában és közvetítésében. (Philip – Kotler 2006). Meglátásunk szerint az előbbiekhez hasonlóan egy desztinációnál is igyekezni kell, hogy a helyiek minél jobban kedveljék a lakhelyüket és a turisztikai vonzerőket. Például egy strand, számukra is elérhető legyen, ezáltal ők a világnak azt kommunikálják, hogy a városuk egy élhető, szimpatikus hely. Ezekből a gondolatokból kiindulva döntöttük el, hogy Gyomaendrődön a turizmusban nem érdekelt lakossága körében fogunk egy kérdőíves felmérést végezni, amelyben a város turizmusához kapcsolódó véleményüket és attitűdjeiket fogjuk felmérni. Irodalmi áttekintés Több, a témát érintő szakirodalmat is feldolgoztunk (többek között: Lengyel 2004, Lengyel 2008, Michalkó 2012, Puczkó- Rátz 2002), de most a terjedem és a későbbi érthetőség miatt inkább Gyomaendrőd bemutatására fogunk nagyobb hangsúlyt fektetni. Gyomaendrőd, Békés megye északi felén, a Hármas-Körös bal partján fekvő alföldi kisváros. Kevésbé ismert adat, hogy közigazgatási terület alapján hazánk 8. legnagyobb települése. (KSH 2012). Közúton megközelíthető a 46-os főúton Békéscsaba vagy Szolnok felöl, a 443-as főútról Szarvas felől, illetve 4-es főútról KisújszállásDévaványa irányából. Vasúton a Budapest-Szolnok- Békéscsaba-Lökösháza (120-as) vagy a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma (127-es) vonalon érhető el. 219


A KSH 2012-es adatai alapján Gyomaendrőd állandó népességének száma 14 207 fő, a lakónépesség száma pedig 13 688 fő. A lakónépességből a nők száma 7153 fő (52,3 %) a férfiak száma pedig 6535 fő (47,7%). Mint az adatok azt jól mutatják (KSH 2012), Gyomaendrőd egy elöregedő település, mint Magyarországon a legtöbb. A város legfőbb turisztikai attrakciói a Hármas-Körös folyó és annak, a város területén található 16 holtága, valamint a Liget Fürdő, ahol a bizonyítottan gyógyító hatású vízben gyógyulhatnak az ide látogatók. Található itt még több regionális és országos jelentőséggel bíró rendezvény is, mint például a Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivál. A városba leginkább belföldi vendégek érkeznek. 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken megszálló vendégek száma 4285 fő volt ebből a külföldi vendégek szám 426 fő volt. (KSH), azaz a külföldi vendégek aránya 9,94% volt. Az egyéb szálláshelyeken ez az arány még kisebb. Az egyéb szálláshelyek vendégeinek száma 2012-ben 2365 fő volt, ebből mindössze 28 vendég volt külföldi (KSH), azaz mindössze a vendégek 1,18%-a érkezett a határon túlról. Gyomaendrődre nem jellemző a hivatásturizmus, az ehhez szükséges infrastruktúra szinte teljesen hiányzik a városból. A turisták döntő többsége a szabadidőjének eltöltése céljából utazik a városba, a turisztikai szektor e turisták fogadására van berendezkedve. A turizmus jellemző típusa tehát a szabadidős turizmus. A városra jellemző turizmusforma az alternatív turizmus. A turisták egyéni szervezésben, kisebb számban érkeznek, és főleg a természeti, történelmi és kulturális attrakciók vonzzák őket. Az alternatív turizmus jellemző típusai többek között a falusi, kulturális, örökség-, öko- és kerékpáros turizmus (Puczkó-Rátz 2002). Ezek mindegyike megtalálható a városban, valamint a kínálatot kiegészíti a vízi turizmus. A Gyomaendrődi TDM szervezet ennek megfelelően, a turizmus több típusára is tudatosan építi marketingjét. Vizsgálati csoport és módszer A vizsgálat önkitöltős kérdőívekkel zajlott a turizmusban nem érintett gyomaendrődi lakosság körében, 2014. július 16. és szeptember 18. között. A kérdőíveket a Google Drive segítségével online lehetett kitölteni, valamint nyomtatott formában is rendelkezésre állt. Összesen 157 db kitöltött kérdőív érkezett vissza hozzánk, ebből 156 db volt értékelhető. A legtöbben (150 fő) online töltötték ki. A saját szerkesztésű kérdőívünk összesen 34 db kérdésből állt. Az első blokkban a tárgyi kérdések szerepeltek (27 db), ezek között nyitott és zárt típusúak is voltak, utóbbit tekintve feleletválasztós, skálázós, értékelős valamint önkifejtős kérdések szerepeltek. A második blokkban személyes adatokra kérdeztünk rá, geográfiai, demográfiai és társadalmi-gazdasági adatokra. Az elemzés előtt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a felmérésünk nem reprezentatív. Az eredmények kizárólag a vizsgált csoportra vonatkoznak. Eredmények és értékelésük A vizsgálati csoport összesen 156 főből állt, 56 férfiből és 100 nőből. Korcsoport tekintetében legtöbben a 20-29 éves korosztályba tartoznak (40,4 %), majd a 30-39 évesek (19,2 %) és a 40-49 évesek (14,1%). A vizsgált személyek átlag életkora 36,03

220


év volt. A legtöbb kitöltő születése óta a településen él (73,7 %) vagy több mint 20 éve (14,7%). Városrész tekintetében 72%-uk a gyomai városrészen, 23,1%-uk az endrődi városrészen, 4,5%-uk pedig egyéb városrészen lakik, mint Besenyszeg vagy Danzug. A válaszadók 83,3% találta igaznak magára az állítást, miszerint teljes időben Gyomaendrődön lakik. Több mint egyharmaduk (34,6%) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. Őket, a gimnáziumot (19,2%), szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát (14,1%14,1%), felsőfokú szakképzést (13,5%), legfeljebb 8 általánost (3,8%) Ph.D. (0,6%) végezettek követik. A vizsgált csoport tagjainak több mint fele (53,2%) alkalmazottként dolgozik. Vezető beosztásban és vállalkozóként egyaránt 3,2-3,2% tevékenykedik. 19,9 % diák vagy hallgató, 13,5%-uk nyugdíjas, 3,2% munkanélküli, 1,9% háztartásbeli, 1,9% egyéb választ jelölte (ápolási, Gyed-et jelölték meg). Az STI-t (Sustainable Travel International) idézve az Európai Turizmus indikátorrendszer útmutató a következőképpen definiálja a helyi lakosokat: „Olyan lakosok, akik elég hosszú ideje élnek egy adott területen ahhoz, hogy aktív szerepet vállaljanak a közösségük és a közösség kulturális identitásának kedvező irányban történő formálásában és annak meghatározásában.” Ezen fogalomnak megfelel a vizsgálati csoportunk, mivel a legtöbben születésük óta vagy több mint 20 éve Gyomaendrődön élnek és teljes időben a városban tartózkodnak. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire jelentős, meghatározó a turizmus a város életében. Az összes válaszadó majdnem két harmada jelentősnek vagy inkább jelentősnek ítélni az iparágat (35,6%-30,1%). Maradék részük inkább jelentősnek vagy nem jelentősnek tarja (19,9%-12,2%). A kérdést mindössze 2,6% nem tudta megítélni. A második kérdés két részből állt, először más Békés megyei, majd más hazai városokhoz képest kellett a turizmus helyzetét megítélni a válaszadóknak. Más Békés megyei városokhoz képest legtöbben (40,4%) kicsivel elmaradottabbnak, szegényebbnek találták, 14,1% jóval elmaradottabbnak fejletlenebbnek találta a város turizmusát. Csaknem harmaduk (30,8%) szerint hasonló, mint bármely más Békés megyei város turizmusa. További 14,1%-uk kicsivel jobbnak, és csak 0,6% tartja sokkal jobbnak, sokszínűbbnek a városban az idegenforgalmat. Más hazai városokhoz képest Gyomaendrőd turizmusa kicsivel elmaradottabb, szegényebb a legtöbb válaszadó (45,5%) szerint. Több mint harmaduk ennél rosszabbnak látja a helyzetet, szerintük jóval elmaradottabb, fejletlenebb (34,6%). Hasonlónak 12,2 %-uk tartja. Pozitívnak kevesen látják a turizmus helyzetét, kicsivel jobbnak és sokkal jobbnak a vizsgált személyek kevesebb, mint tizede tartja. (6,4%1,3%) A következő kérdés azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek egyetértenek-e azzal az állítással, hogy egy fontos kitörési pont lehet a település számára a turizmus. Az eredmények meglepő-en pozitívak számomra, 83,3%-uk ért egyet az állítással, és csupán 12,2%-uk nem. 4,5 % nem tudta megítélni a kérdést. Ehhez kapcsolódóan vizsgáltuk, hogy a jövőben a megkérdezettek szeretnének-e bekapcsolódni a turizmusba. Turisztikai vállalkozást alig huszaduk alapítana (5,1%, 8 fő), míg a turizmusban kevesebb, mint tizedük (9%, 14 fő) dolgozna. Többségük a jövőben egyiket sem tervezi (85,9%). 221


Az ötödik kérdés ismét két részből állt, melyeket az Európai turisztikai indikátorrendszer útmutató lakossági felméréshez javasolt kérdései közül vettünk át. Első részben arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók véleménye szerint milyen hatással van a turizmus Gyomaendrőd egyedi sajátosságaira, helyi identitására, illetve a helyi kultúrára és örökségekre. A kérdésben két nagyobb csoport figyelhető meg a vélemények alapján, 47,4% szerint segít ezeket fejleszteni, ennél kicsivel kisebb kör (44,9%) szerint segít ezeket megőrizni. Nincs hatással ezekre a vizsgálati személyek 7,1%-a szerint, romboló hatást pedig elenyésző százalékuk (0,6%) tulajdonít a turizmusnak. A második részben arra kérdeztünk rá, hogy a vizsgált csoport véleménye szerint milyen hatással a város idegenforgalma a saját életminőségükre. A válaszadók majdnem fele szerint (49,4%) nincs hatással, több mint harmaduk szerint (35,9%) azonban segít azt fejleszteni. Kisebb csoportjuk (14,1%) szerint segít azt megőrizni, és szintén elenyésző százalékuk (0,6%) szerint van romboló hatással. Ezzel a kérdéssel úgy gondoljuk, jól fel tudtuk mérni, hogy a gyomaendrődi lakosok mennyire érzik a turizmus multiplikátor hatását. A fentiek szerint elmondható, hogy minden második megkérdezett nem érzékeli azt jelenleg. A hetedik kérdésnél kilenc állítást kellett értékelni egy ötfokú skálán, melynek csak a szélsőértékeit határoztuk meg (1-egyáltalán nem igaz, 5-teljesen igaz). Az első három turistákhoz pozitívan viszonyuló állítás, melyeket a válaszolók általánosan igaznak találtak. A kisebb vizsgált csoportok között sem találni jelentős eltéréseket. A negyedik állítással mértük fel, hogy a válaszadók mennyire közömbösek a turistákkal szemben. Ezt az állítást 1,25-re értékelték, tehát nem egyáltalán nem tartották igaznak. A következő három állítás (5.-7.) a turistákkal szembeni negatív hozzáállást mérték. Ezeket a válaszadók egyáltalán nem tartották igaznak. Az utolsó két állítás azt mérte, hogy a válaszadók mennyire tartják előnyösnek az idegenforgalmat maguknak és a közösségnek. Az állítást, miszerint a turizmus előnyös a közösségnek (4,27) igazabbnak találták, mint azt, miszerint számukra előnyös (3,46). Az eredményekből az az általános következtetés vonható le, hogy a válaszadók önmagukat vendégszeretőnek tartják, örülnek a turistáknak, fogalakoznak velük, és ha kell, segítőkészek. Negatív érzéseket nem táplálnak irántuk, nem tartják őket idegesítőnek, konfliktusba (szinte) soha nem szoktak keveredni velük. Véleményük szerint a helyi közösségnek előnyös a turizmus, bár ezt magukról nem tudják állítani, mégis inkább bizakodóak a kérdésben. A következőkben arról érdeklődtünk, hogy ajánlanák-e Gyomaendrődöt, mint turisztikai célt rokonaiknak, barátaiknak. A válaszadók kétharmada (66,7%) már ajánlotta, ötödük (20,5%) pedig a jövőben bármikor ajánlaná a várost. Ezek a magas arányok felvetik a kérdést, hogy vajon Gyomaendrődön VFR („visiting friends and relatives”, azaz barátés rokonlátogató) turizmus milyen jelentőséggel bírhat. Véleményünk szerint, ezek az adatok azt mutatják, hogy jelentősebb, mint gondoljuk. Bár az is tény, hogy ebből az ágból kevesebb bevétel származhat, hiszen rokonainkat, barátainkat saját otthonunkban szoktuk (illik) elszállásolni, így nem generálódik szállásbevétel. A helyi turizmusfejlesztésnek hatáskörére kérdeztünk rá a következő kérdésben. Az összes válaszoló közül a legtöbben (43,6%) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának, harmaduk (33,3%) a GYÜSZ-TE feladatának tartja. A kérdésben kevesen tartják

222


illetékesnek a helyi és a megyei Tourinform irodákat (7,1%-1,3%), a Magyar Turizmus Zrt.-t (2,6%), Gyomaendrődi Járási Hivatalt (1,9%) és a helyi szálláshely szolgáltatókat (0,6%). Nem jelölte be senki a Katona József Művelődési Házat. Az egyéb választ adók száma a többi kérdéshez képest magas volt (9,6%), ők a következőket mondták: a legtöbbek szerint az „összefogás” lenne a fontos, kiemelték a GYÜSZ-TE és az Önkormányzat együttműködésének fontosságát. A helyi turizmus fejlesztése a valóságban a TDM, azaz a GYÜSZ-TE hatásköre. A szervezet alapítói között azonban megtaláljuk Gyomaendrőd Város Önkormányzatát is, így az egy szavazattal rendelkezik a közgyűléseken. A helyi TDM szervezet, a GYÜSZ-TE ismertségét is vizsgáltuk. A GYÜSZ-TE-t a vizsgált csoportból a legtöbben (71,8%) saját bevallásuk szerint ismerik, tudják mi ez. 14,1%-uk hallotta a rövidítést, de pontosan nem tudja, mit takar, újabb 14,1%-uk pedig még sosem hallotta. A következő kérdésben a vizsgált személyeket arról kérdeztük, hogy honnan értesülnek Gyomaendrőd turisztikai kínálatáról, fejlesztéseiről. 15 lehetőségből választhattak, valamint egyéb válaszlehetőség is rendelkezésre állt. Az adatok alapján a válaszadók átlagosan 3,44 forrásból értesülnek. A 14-29 év közöttieknél ez az átlag 3,09, a 30-59 év közöttieknél pedig ennél magasabb, 3,56. A legtöbb megkérdezett (74,36%) a korunk szelleméhez igazodva, megjelölt minimum egy internetes oldalt, mint információforrás. A helyileg működtettet portálok közül a városi önkormányzaté a legnépszerűbb (43,6%), ezt a magánkézben lévő gyomaendrod.com (37,2%) követi, majd a legfiatalabb, a TDM portál (26,6%) zárja a sort. A közösségi oldalakról a megkérdezettek harmada (30,1%) értesül a helyi turisztikai hírekről. Meglepő volt számunkra, hogy a 30-59 év közötti meg kérdezettek nagyobb arányban (81,43%) jelöltek be valamilyen internetes forrást, mint a 14-29 év közöttiek (64,29%). A második legnépszerűbb forrás a nyomtatott média lett, a megkérdezettek 62,18% jelölte be legalább egy print médiumot. A legnépszerűbb (41,7%) a Szó-Beszéd lett, amin számunkra meglepő eredmény, mert úgy gondoltuk az ingyenes hírforrás, az önkormányzat által kiadott Gyomaendrődi Hírmondó (40,4%) lesz a legnépszerűbb nyomtatott sajtótermék. A Szó-Beszéd azonban évtizedek óta megtalálható a helyi újságos pultoknál, így tapasztalataink alapján már egy igazi helyi, mindenki által ismert hírforrás. További hasonló jellegű hírforrások: Városunk Gyomaendrőd (17,3%), Gyomaendrődi Új Hírlap (9%) és a térségi megyei újságok és lapok (7,7%). Vidéki település lévén, az ismerősök, barátok és szomszédok jelentős hírforrásnak (35,3%) számítanak. A 14-29 év közötti megkérdezettek az összes forrás közül ez utóbbit jelölték a legnagyobb arányban (48,57%). Ez az életkori sajátosságok miatt lehet. A válaszadók több mint negyedének (27,6%) információforrása a szórólapok és óriásplakátok. A megkérdezettek közül tehát minden negyedik olvassa el az utcákon elhelyezett plakátokat vagy a postaládába bedobott szóróanyagokat. A térségi, megyei televíziókat, rádiókat a vizsgálati csoport kicsivel több, mint tizede (12,82%) jelölte be, ebből nagyrészt a Körös Televíziót tesz ki, az összes válaszadó 10,3%-a jelölte be. Így az országos tapasztalatokkal szemben, a vizsgált csoportról nem mondhatjuk el, hogy a vizuális média lenne a legfőbb hírforrás. Hasonló jelentőségű (11,5%) forrás a képviselő testületi ülések. 223


Nem számít jelentős forrásnak azonban a Tourinform iroda (1,3%). Ez összefüggésben áll a turisztikai információs iroda kihasználtságát mérő kérdéssel a válaszadók mindössze ötöde (21,8%) vette már igénybe az iroda szolgáltatásait. Ebből következtethetünk, hogy ezek az igénybevételek valószínűleg alkalmiak lehettek, a válaszadók nem számítanak rá, mint állandó hírforrásra. A 17. kérdésben a válaszolónak értékelni kellett, hogy mennyi érzi magát informáltnak. A csoport fele (50,6%) közepesen érzi magát informáltnak. A közepes mértékű informáltságot az is alátámasztja, hogy a felmérés előző kérdéseinél a legtöbben ismerték a fejlesztéseket, szerveztek, de pontos, részletekbe menő ismeretekkel nem rendelkeztek. Ennél pozitívabb és negatívabb eredmény szinte egyforma arányba született, 21,2% jól, 3,2% nagyon jól és 20,5% kevésbé, 4,5% nagy rosszul informáltnak érzi magát. Ha a válaszokat egy skálán tekintenénk az átlag 3,02 lenne. Ahogy azt a 1. ábra mutatja, egyfajta szimmetriát vehetünk észre a válaszok között, a leg-többen az összes alcsoportban is közepesen informáltnak, majd nagyjából egyforma arányban jól és kevésbé informáltnak értékelték magukat, valamint a két végletet is hasonló arányban választották. A férfiak csoportjában láthatunk némi eltérést, ők az összes válaszolóhoz képest nagyobb arányban (28,57%) tartottál magukat jól, és kisebb arányban közepesen (41,07%) informáltnak.

Forrás: saját szerkesztés 1 ábra : A vizsgált csoport informáltsága Figure 1.: How informed are you about the development of tourism in the city?

A város turizmusának fejlettségét a legtöbben (63,5%) nem megfelelőnek, kiaknázatlan lehetőséggel bírónak találják. Majdnem negyedük (23,1%) elégedett csak a helyzettel, szerintük csak kisebb fejlesztésekre van szükség. 7,7% szerint jelenlegi kapacitásnak megfelelő, akkor csak továbbfejleszteni, ha több turista érkezik a városba. A vizsgált

224


csoportból senki nem jelölte be, hogy megfelelő a fejlettsége. A kérdést kevesen tudták nem megítélni (4,5%), ennél is kevesebben voltak, akik egyéb (1,3%) válaszlehetőséget használták. Utóbbiak itt fejezték mennyire fejletlenek tartják a város turizmusát. „nem fejlődik sehova”, „nulla”. Több asszociációs kérdést is feltettünk a vizsgálati csoportnak. Az első ilyen kérdésnél, az volt a feladata a kitöltőknek, hogy saját szavaikkal jellemezzék a várost. A legtöbb vizsgált személy jellemzése szerint Gyomaendrőd „csendes” (38), „nyugodt” (37) városka. A használt jelzőket két csoportba osztottam. A felsorolt tulajdonságok között voltak (a teljesség igénye nélkül): 1.pozitívak: „szép” (19), „természet közeli” (13), „kellemes” (11), „rejtett kincsek, kiaknázatlan lehetőségek” (10), „fejlődőképes, fejleszthető” (9), „pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas”(8), „vizekben gazdag, bővizű” (7), „barátságos” (6), „hangulatos” (5), „családias” (5) 2.negatívak: „unalmas” (18), „elöregedő, elöregedett” (9), „elhanyagolt” (7), „kihalt, kipusztult” (6), „széthúzó, nincs összefogás” (6), „rendezvényileg gyenge” (5), „fejletlen” (5) „koszos, piszkos, szemetes” (5). Összegző megállapítások A vizsgált gyomaendrődiek az adatok alapján jelenleg jelentősnek tartják a turisztikai szektort a városban. Más hazai és Békés megyei városokhoz képest azonban már elmaradottabbnak, fejletlenebben tartják azt. Ennek ellenére látnak lehetőséget az iparág fejlesztésében, bár legtöbbjük közvetlenül nem akar érintettje lenni a turizmusnak. A turizmus a város egyedi sajátosságaira és helyi identitásra, illetve a helyi kultúrára és örökségekre gyakorolt hatását mindenképpen pozitívan értékelik, abban viszont megosztottak, hogy ez a hatás fejlesztő-e. Úgy gondolják a turizmus nincs hatással az életminőségükre, amelyek szakmai szemmel úgy értékelhetünk, hogy nem érzik a szektor multiplikátor hatását. A városban szoktak turistákkal találkozni, de csak nyáron, tehát ők is konstatálták, hogy erős szezonalitás figyelhető meg a településen. A turistákhoz pozitív attitűdöket társítanak, vendégszeretőek valamint szívesen segítenek nekik, ha úgy hozza az élet. Ismerőseiknek, barátaiknak is szívesen javasolják Gyomaendrődöt úti cél gyanánt. Nincsenek tisztában a ténnyel, hogy a helyi turizmus fejlesztése a GYÜSZ-TE hatásköre, legtöbben ezt Gyomaendrőd Város Önkormányzatának hatáskörének tartják. A helyi Tourinform iroda tevékenységeinek csak kis részét ismerik kellő mértékben, valamint szolgáltatása is alacsony. A GYÜSZ-TE-t, mint turisztikai szervezetet tudják azonosítani, tevékenységeiket közepes mértében ismerik. Az őket, azaz a helyi lakosságot érintő tevékenységek, mint a helyi a termékek turisztikai piacon való megjelentetése kevésbé ismertek köreikben. A GYÜSZ-TE-ről összességében pozitívan vélekednek. A turisztikai fejlesztéseiről, történéseiről közepesen informáltak, legfőbb hírforrások az internet, azon belül a város önkormányzatának honlapja. Emellett fontos szerepe van még az információátadásban a helyi újságoknak is. A turizmus fejlettségét összességében nem találják megfelelőnek, kihasználatlan lehetőségeket látnak. A vízi-, gyógy-, és ökoturizmusban látnak leginkább további lehetőségek, mivel ezekhez a városnak minden természeti adottsága megvan. Jelenleg a turizmus fajtái közül is a 225


vízhez kötődőeket, a horgászatot, a vízparti üdülést és a gyógyulást, tartják a legnépszerűbbnek a településen. A városról felrajzolt képük, a mai gazdasági helyzet tükrében, igen vegyes. A város természeti környezetét és történelmi emlékeit és hagyományait fontos helyi értékeknek tartják. A köztisztasággal, gondozottsággal azonban nincsenek megelégedve, csak úgy, mint az akadálymentesítéssel, a helyi közlekedéssel és infrastrukturális adottságokkal sem. Úgy gondolják, a városban nem találja minden korosztály a szórakozási lehetőséget és a városi rendezvények színvonalával sincsenek teljesen megelégedve. Ezekből adódhat, hogy mikor megkértük őket, hogy jellemezzék (egy skála segítségével) Gyomaendrődöt, mint úti célt kevés tulajdonságot tudtak egyértelműen a városra jellemzőnek mondani. A városukat, mint színt zöldnek írták le és a nyugodt, csendes, szép és unalmas tulajdonságokkal jellemezték. Javaslatok Első és legfőbb javaslatunk a kommunikáció javítása a GYÜSZ-TE és a helyi lakosság között, hiszen mint láthattuk, a helyi lakosság a turizmusba való bevonására a törekvések megvannak, csak valahol a kommunikáció akadhatott el. A Tourinform iroda ismertségének javításának érdekében a fiatalabb korosztály (20 év alattiak) tájékoztatását javasolnánk. Ez történhetne egy tanítási óra keretében (a helyi gimnáziumban választható fakultáció az utazás turizmus), vagy az osztálykirándulások helyszínének kiválasztásában is segítséget nyújthatna az iroda. Azért gondoltunk erre a korosztályra, mert őket könnyű nagy tömegben egy helyen utolérni, a szülőknek pedig nagyrészük úgy gondolom, beszámolna a látogatásról, így közvetetten ők is információhoz juthatnának. Javasolnánk még ebben a témában kutatás megismétlését későbbi időpont(ok)ban és nagyobb, esetleg reprezentatív mintán. Ezzel a helyiek a város turizmusáról alkotott képének változásait figyelhetnénk meg, a desztináció fejlődése során. Kulcsszavak: desztináció menedzsment, helyi lakosság, Gyomaendrőd Köszönetnyilvánítás Hálával tartozunk Szarvas Ildikónak a GYÜSZ-TE jelenlegi TDM menedzserének, aki a dolgozat megírásához tanácsaival, segítőkészségével járult hozzá. Irodalom • • •

• • • •

Kotler, Philip – Keller, Kevin Lane (2006): Marketing –menedzsment, Akadémiai Ki-adó, Budapest Lengyel Márton (2004): A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest Lengyel Márton (2008): TDM működési kézikönyv. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Készült az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága megbízásából, Budapest http://www.gkrte.hu/user/magazin2/1300/TDM_KEZIKONYV.pdf Michalkó Gábor (2012): Turizmológia Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest Puczkó László - Rátz Tamara (2002): A turizmus hatásai. Aula Kiadó, Budapest KSH tájékoztatási adatbázis www.statinfo.ksh.hu Európai turisztikai indikátorrendszer ÚTMUTATÓ a fenntartható turisztikai célpontokért, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság 2013. február.

226


• •

http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/tourism/sustainabletourism/indicators/documents_indicators/eu_toolkit_indicators_hu.pdf (letöltve: 2014. 07.14) GYÜSZ-TE weboldala www.gyomaendre.hu Gyomaendrőd Város Önkormányzatának weboldala www.gyomaendrod.hu

The role of the local community in developing destination - by the example of Gyomaendrőd Abstract Our research focused on local community in Gyomaendrőd town, which is a quiet, small town in South-East of Hungary. A new tourism organization called GYÜSZ-TE as a local Destination Management Organization (DMO) has determined the local tourism development since 2013. Establishment of a DMO requires cooperation and collaboration that includes local community, as well. Based on this requirement, we intended to know the local people’s opinion about local tourism, tourism endowments and tourism organization. Our target group’s positive or negative attitude to tourist was also considered. Keywords: destination, Gyomaendrőd, local community

227

A SZENT ISTVÁN EGYETEM, GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MŰHELYEIBEN KÉSZÜT TUDOMÁNYOS MUNKÁK

Recommend Documents