BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
A környezetvédelem alapjai
A szennyvíztisztítás célja és alapvető technológiái
Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens
Témakörök
I. A biológiai bonthatóság fogalma és környezetvédelmi jelentősége II. A biodegradációt befolyásoló tényezők III. A biodegradáció kinetikája IV. A szennyvíz lebomlása a csatornarendszerben, bűzképződés és -megelőzés V. Szennyvíztisztítási technológiák
Mi a szennyvíz?
Used
water – használt víz
Wastewater Abwasser
I. A biológiai bonthatóság fogalma és környezetvédelmi jelentősége
Kommunális szennyvizek eredete
– hulladék víz – kilépő víz
Fekáliás szennyvíz
1
Kommunális szennyvizek eredete
A vízfogyasztásban nagy különbségek vannak 10 9
Telepek száma
8 7 6 5 4 3 2 1
Ipari szennyvíz
140 felett
120-140
100-120
80-100
60-80
Vízfogy. l/fő,nap
60 alatt
0
„Érzékeny” befogadó
Balaton
Nem érzékeny befogadó
Szabad kiömlő a befogadón
2
Szabad kiömlő a befogadón
A tisztítótelepek vízgyűjtő területei
A budai főgyűjtő
Biodegradáció jelentősége a környezetben
Kommunális
Jól biodegradálható
Tisztítás
Duna 2500 m3/s Tisztítás
Ipari Ráckevei-Soroksári Duna-ág 25 m3/s
Biodegradáció jelentősége a környezetben
Jól vagy rosszul biodegradálható
M Befogadó
Biodegradálható: mikroorganizmusok által bontható
Biodegradáció jelentősége a környezetben Vegyi üzemek a Rajna mentén
50-es évek végén Basel: Sandoz, Ciba, Geigy (jelenleg Novartis), Hoffmann-La Roche (gyógyszer- és vegyszergyárak) Karlsruhe: Németország legnagyobb olajfinomítója Mannheim: Boehringer Mannheim (jelenleg Roche; gyógyszerdiagnosztika), Fuchs Petrolub AG (kenőanyag gyár)
Ludwigshafen: BASF (Badische Anilin- und Soda-Fabrik; vegyi gyár) Höchst: Hoechst AG (később Aventis), IG Farben (gyógyszergyárak) Leverkusen: Bayer AG (gyógyszergyár)
Rajna habzott az ’50-es évek végén
3
Biodegradáció jelentősége a környezetben A habzó anyag:
Anionaktív detergens:
TPBS (tetrapropilén-benzol-szulfonsav)
H3C-CH- CH2-CH-CH2-CH-CH2-CH-
CH3
CH3
CH3
- SO3
-
Na+
CH3
CH3
CH3
: 8% meta SO3-
H3C-CH- CH2-CH-CH2-CH-CH2-CHCH3
CH3
CH3
CH3 SO 3
1962. Detergens törvény, NSZK.
CH3
H3C-CH- CH2-CH-CH2-CH-CH2-CHCH3
: 60% para
Biodegradáció jelentősége a környezetben
Na+ : 32% orto
Megtiltja a biológiailag nehezen bontható anionaktív detergensek gyártását. Mérési metodika (szakaszos, folytonos) Analitikai módszer (MBAS)
Biológiai bonthatóság:
„Biodegradation means the biological transformation of an organic chemical to another form, no extent is implied.” C. P. Leslie Grady Jr.
Na+
Biodegradáció jelentősége a környezetben Gyakorlat számára leginkább felhasználható definíciók:
Mineralizáció: eredménye CO2, H2O, szervetlen
anyagok (pl.: ammónia) és elszaporodott biomassza (oldott szerves szén nem marad) Elsősorban „biogén” anyagok
II. A biodegradációt befolyásoló tényezők
Elfogadható bonthatóság:
Az anyag elveszíti környezetre káros hatását (pl.: habzás, mérgező tulajdonság)
A biológiai bonthatóságot befolyásoló tényezők
A biológiai bonthatóságot befolyásoló tényezők
M : mikroorganizmus
M
: környezet
egyéb tápanyagok
(genotípus, fenotípus)
másik S
Táptalaj komponensek: • S : szubsztrát
S
(mikroorganizmusok által hozzáférhető anyag)
• másik S
(kometabolízis)
• egyéb tápanyagok: N, P, ásványi sók
M
Hagyományos környezeti tényezők:
egyéb tápanyagok
(genotípus, fenotípus)
• hőfok • pH
S
• oldott oxigén elérhetősége
másik S
4
Mikroorganizmus típusok anyagcseréjének hőfokfüggése
A hőfok és a pH hatása Egyedsűrűség (anyagcsere sebesség)
Tolerancia tartomány
Mezofil
Termofil
OPTIMUM
Anyagcsere sebesség
Pszichrofil
Ökológiai tényező (hőfok)
T, pH
Környezet oldott oxigén elérhetőség szerint
Aerob: oxigén megfelelő mennyiségben elérhető
Mikroorganizmusok szuszpendálva : iszappehely akár ≥ 1000 μm
Anoxikus: oxigén nincs, de van NO3- és/vagy NO2-
: baktérium 0,5 - 5 μm
Pl.: szennyvíz
Pl.: tisztított víz
Anaerob: oxigén nincs, NO3- és NO2- nincs, de lehet SO42-
Reaktor kialakítás – önállóan aggregálva vagy kötött ágyon
Reaktor kialakítás – önállóan aggregálva vagy kötött ágyon
Mikroorganizmusok biofilmben
Reaktor kialakítás – önállóan aggregálva vagy kötött ágyon
Diszperz- biofilm rendszerek (fixen beépített hordozó) hordozó Pl.: szennyvíz
hordozó
A „kiszűrt” lebegőanyagot és az elszaporodott biomasszát el kell távolítani: visszamosás
Pl.: tisztított víz
5
Reaktor kialakítás – önállóan aggregálva vagy kötött ágyon
Reaktor elrendezés – tagolt vagy tagolatlan reaktorok
Diszperz- biofilm rendszerek (lebegő hordozó)
Se Se
Befolyó
Párhuzamos:
So Pl.: szennyvíz
Se
Elfolyó
Se
Pl.: tisztított víz
Soros:
Koncentráció gradiens Befolyó
Elfolyó
So
Se S1 > S2 > S3 > Se
A biodegradáció kinetikája Szennyezőanyag lebontás:
III. A biodegradáció kinetikája
Szubsztrát (C,H,O,esetleg N) + szervetlen anyagok M többlet biomassza + CO2 + H2O + anyagcsere termékek
Megfelelő környezetben
Biodegradáció koncentráció függése
A biodegradáció kinetikája ANT
ANT – Anyagcseresebesség Növelő Tényező levegőztetés
ANT – Anyagcseresebesség Növelő Tényező
oxigén elektród
Biológiailag bontható, nem toxikus
ANT
szubsztrát anyagcsere sebessége alapanyagc sere sebessége (endogén metabolízis)
S (konc.: S1, S2, ….Sn)
oldott O2 konc.
Biológiailag nem bontható, nem toxikus
1 S
Biológiailag nem bontható, toxikus
M, tápsó endogen
idő
Biológiailag bontható, toxikus Szennyezőanyag koncentráció (S)
6
Monod kinetika a nem toxikus anyagokra
Monod kinetika a nem toxikus anyagokra
dx x dt ahol :
x – mikroorganizmusok koncentrációja [g/l]
ahol :
max
max
S KS S
max
μ – fajlagos szaporodási (növekedési) sebesség [d-1]
Fajlagos szaporodási sebesség:
Szaporodási sebesség:
S KS S
max
Szimulációs modellek alapja
2
μmax – maximális fajlagos szaporodási sebesség [d-1] S – szubsztrát koncentráció [mg/l]
KS
KS – féltelítési koefficiens [mg/l]
Többlet biomassza keletkezése
x Yx S S
Szervesanyag koncentráció (S)
Iszapstabilizáció
(függ a reakciótól)
CO2
Ahol:
∆x: keletkező biomassza mennyisége ∆S: eliminált szubsztrát mennyisége Yx/s: hozam (függ: C-forrás, mikroorganizmus, körülmények) Mason, Bryers and Hamer Chem. Eng. Commun. 45,163-176 (1986)
Biodegradáció iránya az oxigén elérhetőség szerint Szubsztrát: 5 ecetsav
Keletkező energia (kJ/reakció)
o
5 CH3COOH + 10 O2 M1 → 10 CO2 + 10 H2O
o
5 CH3COOH + 8NO3- + 8 H+ → 4N2 + 10 CO2 + 14H2O
o
5 CH3COOH + 5 SO42- → 5 H2S + 10 HCO3-
o
M1
M2
M3
5 CH3COOH → CH4 + CO2
~4400 ~4000 ~210 ~140
IV. A szennyvíz lebomlása a csatornarendszerben, bűzképződés és -megelőzés
7
Csatornázottság növelésének lehetőségei
A szennyvíz útja Tisztítótelep
Helyi tisztító telepek építése Regionális rendszerek kialakítása
Kistelepülések összekapcsolása
Becsatlakozás meglévő hálózatra
Befogadó
Szennyvíz
Szennyvíztisztító telep
Bűzképződés
Háztartási
(Kommunális)
Ipari
Biodegradáció a csatornában biofilm Kilépő
Befolyó szennyvíz
A biodegradáció iránya az oxigén elérhetősége szerint
szennyvíz
Gravitációs csatornák, oxigén elérhető
Sík terepen: nyomócső
Megtapadt biofilm ill. üledék Hosszú tartózkodási idő Magas szennyvízhőfok
Teljes mértékben kitöltött, oxigén nincs (nitrát sincs)
A spontán biodegradáció a rendszer kialakításától, üzemeltetésétől és a körülményektől függő irányban és mértékben folyik Szennyvíztisztító telep
Anaerob biodegradáció a csatornarendszerben LEBEGŐ SZUSZPENDÁLT ANYAGOK Sejttörmelék
A kénhidrogén kedvezőtlen hatásai Bűzképzés (szagküszöb: 0,1 ppb)
Fehérjék Szénhidrátok Zsírok
Aminosavak Egyszerű cukrok Hosszú láncú zsírsavak
Szerves illósavak (elsősorban ecetsav) Hidrogén
METÁN és/vagy KÉNHIDROGÉN
Mérgező hatás
8
Műtárgyak esetében erőteljes korrózió
Bűzpanaszok a Balaton környezetében VII. VI. V./a
H2S + 2 O2 H2SO4
I. IV.
V./b II. III. Csatornarendszer Szennyvíztisztító telep Regional limits
Napközben…
Este…
Bűzmegelőző eljárások
Tüneti kezelések Pl.:
Fedőszag
H2S kiáramlás meggátlása
Kiszívás és feloxidálás
Kénhidrogén termelés elnyomása oxigén vagy nitrát adagolással
A biofilmben nem bűztermelő baktériumok szaporodnak el
Biodegradáció iránya az oxigén elérhetőség szerint Szubsztrát: 5 ecetsav
Keletkező energia (kJ/reakció)
o
5 CH3COOH + 10 O2 M1 → 10 CO2 + 10 H2O
o
5 CH3COOH + 8NO3- + 8 H+ → 4N2 + 10 CO2 + 14H2O
o
5 CH3COOH + 5 SO42- → 5 H2S + 10 HCO3-
o
M1
M2
M3
5 CH3COOH → CH4 + CO2
~4400 ~4000 ~210 ~140
9
A bűzképzés nitrát adagolással való gátlásának alapja A nitrát felhasználás metabolikus előnye
Modell csatornarendszer
Keletkező energia (kJ/reakció)
M1
o
5 CH3COOH + 8NO3- + 8 H+ → 4N2 + 10 CO2 + 14H2O
~4000
o
5 CH3COOH + 5 SO42- M2 → 5 H2S + 10 HCO3-
~210
Elfolyó
Szennyvíz
M1: denitrifikáló 1,2,3- átemelő; 1a,2a,3a-csillapító akna ; 4-előülepítő ; 5-eleveniszapos medence ; 6- utóülepítő
M2: szulfát redukáló
nyomócső
gravitációs csatorna
Modell csatornarendszer
Átemelő az üledékkel
A tanszéki eljárás újdonsága
A DRV Zrt.-tanszéki eljárás alkalmazása a Siófok Nyugati Szennyvízelvezető Rendszeren (1991-1992)
A denitrifikálók túlszaporodásának meggátlása
Rz-I Rs-XIV
Rz-III
Másodlagos anaerob réteg kialakulása
R-I
R-IV Rz-V
Kezelt Rz-VI
Befolyó szennyvíz
szennyvíz R-VIII R-VIII R-V
NO3- N2 H2S
Rz-VII
Nitrát túladagolás
R-VII
A nitrátfogyasztó baktériumok “túlszaporodása”
Siófok SzVT
Átemelő Nyomócső
R-VI
Gravitációs csatorna
R-IX
42 Átemelő
Nitrát adagolóhely
13 Adagolóhely
26 km
10
Az R-VIII. átemelő kritikus helyzete
A Tanszéken kifejlesztett eljárás eredménye (R-VIII. átemelő légterében, 1992): HH2S koncentráció [ppm] ppm 2S koncentráció,
400
Nyaralók
350 300 250 200 150
nitrátadagolás nélkül aug. 17-én, nitrátadagolással aug. 16-án.
100 50 0
00:00
02:00
04:00
06:00
08:00
10:00
12:00
Time
Idő, h
Az R-VIII. átemelőnél szálloda épült
További alkalmazások
Hotel
Balaton körül, Velencei tónál (Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.) Budapestre becsatlakozó csatornákon (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.)
Duna jobb és balpartján (Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.)
Kistelepüléseken (Bakonykarszt Zrt.)
Athéni parti csatorna rendszeren (NATO projekt)
A szennyvíz minősítése S – szubsztrát szerves anyag
Gyűjtő paraméterek:
V. Szennyvíztisztítási technológiák
KOI - kémiai oxigén igény : A vízben lévő szerves anyag teljes kémiai oxidációjához szükséges oxigén mennyisége [mg O2/l szennyvíz]
BOI – biokémiai oxigén igény: A vízben levő szerves anyagok baktériumok által, adott idő alatt, adott hőmérsékleten történő aerob oxidációjához szükséges oldott oxigén mennyisége [mg O2/l szennyvíz]
Meghatározás (MSZ 260/16-82 szabvány szerint): kénsavas közegben, katalizátor jelenlétében, a mintát ismert mennyiségű kálium-dikromát (oxidáló ágens) oldattal forraljuk, miközben a szerves anyagok oxidálódnak. A kálium-dikromát felesleget vas(II)-ammónium-szulfát oldattal titráljuk vissza ferroin-indikátor jelenlétében.
Meghatározás (respirometriás módszerrel): A műszer regisztrálja a mérőedények gázterének a mintában elszaporodott biomassza O2 fogyasztása miatti nyomás változását. (A keletkező CO2-ot NaOH pasztillával nyeletjük el).
TOC – összes szerves szén [mg/l]
Meghatározás: A készülék a mintát 1050C-on CeO2 katalizátor jelenlétében elégeti és IR detektorral méri a keletkező CO2 mennyiségét.
11
Szennyvízminőség meghatározása eredet szerint
A szennyvíz minősítése
Lebegő anyag: 0,45μm-es pórusátmérőjű szűrőpapíron felfogott szilárd anyag tömege az átszűrt szennyvíztérfogatra vonatkoztatva [mg/l]
Egyedi komponensek (speciális analitika)
N formák (NH4+,NO3-,NO2-, szerves-N, TN) [mg/l]
P formák (PO43-, TP) [mg/l]
Egyéb komponensek (pl.: anionok, kationok, stb.) [mg/l]
„tervezési paraméter” Átlagban a lakosok vízfogyasztása és szennyezőanyag kibocsátása azonos
A tanszéki felmérés eredménye
A vízárak növekedésével a fogyasztás visszaesett
Rendkívül nagy eltérések a fogyasztott vízmennyiségben
Szennyvízdíj és kezelt mennyiség (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) 350
250 vízhozam [million m3]
300
10
200
szennyvíz díj [HUF/m3]
9 8
150
200 150
7 Telepek száma
millió m3/év
250
100
100
6 5 4 3
50
2
50
1 1994
1995
1996
1997
1998
19
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
0
év
Vízfogy. l/fő, nap
A tanszéki felmérés eredménye
120-140
1993
140 felett
1992
100-120
1991
60-80
1990
80-100
A tanszéki felmérés eredménye
Nagy különbségek a befolyó szervesanyag tartalomban
Nagy eltérések az általában magas ammónia tartalomban
12
12
10
10
Telepek száma
8 6 4 2
Nemzetközi modellezési gyakorlatban tipikus érték:
6 4
25-30 mg/l NH4-N
2
1700 felett
1400-1700
1100-1400
500-800
800-1100
500 alatt
0
KOI (mg/l)
8
0
NH4-N (mg/l)
30 alatt
Telepek száma
14
110 felett
1989
90-110
1988
60 alatt
1987
70-90
1986
50-70
1985
0
30-50
0
12
Az egységes kommunális szennyvíz fogalma tarthatatlan
A tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmény
Vízárak növekedése
Eltérő lakossági vízfogyasztási szokások
Csatornarendszer különböző kialakítása
Eltérő szennyvízminőség
Specifikusan: eleget kell tenni a megállapított „határértékeknek”.
Különböző szennyvíztisztítási technológiák alkalmazásának szükségessége
Különböző tisztítási követelmények
A szennyvíztisztítás folyamata Nyers szennyvíz
Általánosan: a szennyvizet annyira kell megtisztítani, hogy a környezetben károsodást ne okozzon, a természetes „tisztító kapacitás” a folyamatot befejezze.
Rács
A biológiai tisztítás előnye: kisebb képződő iszapmennyiség (szervesanyag részben CO2-dá alakul)
Előülepítő
Biológia
Utóülepítő
Tisztított szennyvíz
Rács
Homokfogó
Fölös iszap Nyers iszap
Homokfogó
Előülepítő
13
Biológia
Utóülepítő
Tisztított szennyvíz
Az eleveniszapos szennyvíztisztítás világszerte a leggyakoribb Oldott szervesanyag Nehezen biodegradálható szervesanyag Nem biodegradálható lebegőanyag
Tisztítandó szennyvíz
Kémiai kezelés
Előülepítő
Tisztított elfolyó
Eleveniszapos bioreaktor
Nyersiszap
Lassan szaporodó mikroorganizmusoknak hosszú reaktorbeli tartózkodási időre van szüksége Biomassza reaktorbeli tartózkodási ideje:
QC
akadályozza a nagy biomassza koncentráció fenntartását
(iszapkor)
1 1 d
SRT =
QC d
Hagyományos megoldás: több utóülepítő és reaktor építés
Rendszerbeli biomassza mennyisége
Fölösiszap
Szétválasztási probléma
SRT = Solids Residence Time kg X 3 V m 3 m kg Iszapelvét el d
Utóülepítő
Fajlagos szaporodási sebesség
Iszapelvét el szaporodás V
dx V x dt Laboratóriumi modellszennyvízzel
Ülepedés vizsgálat
14
A szelektor hatásának szemléltetése modell szennyvízzel
Az eleveniszap ülepedés javítása szelektorral Eleveniszap pehely
S0
Szelektor nélküli rendszer
SS
S0 Fajlagos szaporodási sebesség (μ)
Szelektor Flokkulens
Ss
Se
Se Se
Fonalas
Se Tagolatlan reaktor
Se Tagolt reaktor
Szelektoros rendszer
Szelektoros rendszer
Szennyezőanyag koncentráció (S)
Monod kinetika Laborkísérlet szelektorral és anélkül
Szelektor nélküli rendszer
Ülepedés a két rendszerben
A mikroszkopikus szerkezet és az ülepedés összefüggése Szelektor nélküli rendszer
A biológiai nitrogéneltávolítás Szelektoros rendszer
Szelektoros rendszer
Szelektor nélküli rendszer
Ülepedés a két rendszerben
A biológiai nitrogéneltávolítás lépései
A tisztítandó szennyvíz nitrogén tartalma
Ammonifikáció: szerves N
ammónia-N
TN = NH4-N + szerves N
nitrát-N
szerves N TN
Nitrifikáció: ammónia-N Denitrifikáció: nitrát-N
az oxidált szervetlen –N formák (NO3- és NO2-) mennyisége általában elhanyagolható
~ 20-50 %
szennyvízfüggő, csatornafüggő, hőfokfüggő
nitrogén gáz
15
Lassan szaporodó mikroorganizmusoknak hosszú reaktorbeli tartózkodási időre van szüksége
Nitrifikáció NH4+ + 1,5 O2
Nitrosomonas
NO2- + 0,5 O2
Nitrobacter
NH4+ + 2 O2
NO2- + 2H+ + H2O + 275 KJ
Biomassza reaktorbeli tartózkodási ideje:
Lassan szaporodó mikroorganizmusok
NO3- + 2H+ + H2O + 350 KJ
1 1 d
QC d
Nagy rendszerbeli tartózkodási idő igény
Nitrifikálók szaporodási sebességének hőfokfüggése Autotrófok maximális fajlagos szaporodási sebessége (1/nap)
1.4
1.2
1.0
0.8
0.6
0.4
0.2
0.0 13
15
17
19
21
23
25
• nagy x (szelektorok, biofilm reaktorok, diszperz-biofilm reaktorok)
Gátló vegyületek, például:
1.6
11
• nagy reaktortérfogat
Nitrifikációt gátló anyagok
1.8
9
Rendszerbeli biomassza mennyisége
kg X 3 Vaerob m 3 m kg Iszapelvét el d
Fajlagos szaporodási sebesség
• Kis μ érték
7
(iszapkor)
NO3- + 75 KJ
• Nagy oxigén igény
5
QC
27
Hőfok (°C)
Denitrifikáció
75%-os inhibíciót eredményező koncentráció [mg/l]
Allil-alkohol Allil-izotiocianát Benztiazol-diszulfid Szén-diszulfid Kloroform o-Krezol 2,4 Dinitrofenol Ditio-oxamid Etanol Metil-izotio-cianát Fenol Na-metil-ditio-karbamát Tio-karbamid
19,5 1,9 38 35 18 12,8 460 1,1 2400 0,8 5,6 0,9 0,08
Nagy különbségek a hozzáférhető szervesanyag/eltávolítandó nitrogén arányban 14
• Oxigén távollétében
Telepek száma
12
Fakultatívan aerob Szerves C-forrás + NO3- mikroorganizmusok N2 gáz
10 8 6 4 2 20 felett Súlyos nitrogén hiány
Hatékony denitrifikáció megfelelő mennyiségű szénforrással
15-20
8-15
6-8
4-6 Denitrifikáció korlátozott szénforrással
Súlyos szervesanyag hiány
• Denitrifikálható szénforrás igény
4 alatt
0 BOI/NH4N
16
Denitrifikáló medencék kialakításának optimálása
Levegő bekeverés denitrifikáló medencébe
Annak ellenére, hogy a fakultatívan aerob, denitrifikáló mikroorganizmusok az oxigén-felhasználást részesítik előnyben, a denitrifikációs medencék nyitottak.
Levegő bekeverés denitrifikáló medencébe
Levegő bekeverés denitrifikáló medencébe
Úszó fedlap az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Biológiai nitrogéneltávolítás elődenitrifikációval NO3-- recirkuláció
Tisztítandó
N2
szennyvíz (C-forrás és NH4+)
Tisztított szennyvíz NO3-
N2
Denitrifikáló tér
NH4+
NO3-
Utóülepítő
Nitrifikáló tér Levegő
Iszap-recirkuláció
Fölösiszap elvétel
17
Biológiai nitrogéneltávolítás kombinált elő- utódenitrifikációval
Ellenőrző kérdések a 2. ZH-hoz Mi segíti elő a csatornarendszerbeli bűzképződést és korróziót, ezek milyen környezetben és milyen módon jelentkeznek, és hogyan és milyen alapon előzhetők meg? Milyen alapon nyomható el a bűzképződés anoxikus körülmények teremtésével? Hova vezet, ill. hogyan kerülhető el a nitrát túladagolása?
pót C NO3-- recirkuláció
Milyen paraméterekkel minősítik a szennyvizet? Hogyan határozható meg ezek értéke?
Tisztítandó
N2
N2
szennyvíz
Utóülepítő
(C-forrás és NH4+)
NO3-
N2
Denitrifikáló tér
NH4+
NO3- NO3-
Nitrifikáló tér
Tisztított szennyvíz
Mutassa be a szennyvíztisztítás folyamatát egy technológiai vázlaton! Írja le röviden az egyes egységek szerepét! Definiálja az „iszapkort” és mutassa be a tisztítási hatékonysággal való kapcsolatát!
N2
Mi a szelektor (ábra!) és milyen alapelven (ábra!) javítható az eleveniszap pelyhek ülepedése a felhasználásával?
Denitrifikáló tér
A biológiai nitrogén eltávolítás lépései, ezek alapvető eltérései. Levegő
Levegő
A nitrifikáció folyamata, jellemzői és az ebből következő technológiai vonatkozások.
Iszap-recirkuláció Fölösiszap elvétel
Utódenitrifikációnál pótszénforrás adagolása szükséges
Az elődenitrifikáció folyamata (ábra!), előnyei és hátrányai. A kombinált elő-utó denitrifikáció folyamata (ábra!) és jellemzői a tisztán elődenitrifikációval szemben.
18
