A Személyi Jövedelemadó 2014 1995. évi CXVII. törvény
1
Sándorné Új Éva
Minimálbér – garantált bér 483/2013. (XII.17.) Korm.rendelet
Minimálbér 101 500 Ft
Garantált bér 118 000 Ft
2
Az előző évre vonatkozóan, az adóévet követően kifizetett jövedelem A munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem, illetve az adóköteles társadalombiztosítási ellátás akkor tekinthető az előző évben megszerzettnek, ha az az előző évre vonatkozik és a kifizetése január 10-éig megtörténik.
Január 10-ig
Az új szabály 2014.március 15-én lép hatályba.
A2013-as évre járó, január 10-e után, de még január 15-e előtt kifizetett jövedelmek 2013. december 31-én megszerzettnek minősülnek. 3
Rendelkezés az adóról - 2014 •
Önkéntes nyugdíjpénztár (max. 150.000)
• •
Önkéntes egészségpénztár (max. 150.000)
•
Önsegélyező pénztár (max. 150.000) -------------------------------------• Nyugdíj-előtakarékossági számla • Nyugdíjbiztosítóval kötött szerződés
1 5 0 0 0 0
2 8 0 0 0 0
Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) • Speciális értékpapírszámla, amely a nyugdíjcélú megtakarítások egyik államilag támogatott, ráadásul kamatadó-mentes lehetősége. • Nyugdíjba vonuláskor vehetjük fel a számlán felgyűlt összeget. • Az évek során tetszés szerinti összegeket, tetszés szerinti gyakorisággal helyezhetünk el a számlán.
5
2014 • 2014. január 1-jétől adó feletti rendelkezési jogosultságot biztosít a magánszemély által a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is. • A kedvezmény az Önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó rendelkezéshez hasonlóan vehető igénybe majd. • Nemcsak a hazai biztosítóval kötött szerződésre érvényesíthető, hanem bármely külföldi EGT tagállamban letelepedett biztosítási szerződésekre is vonatkozik.
Kedvezményt megalapozó nyugdíjbiztosítás • Kedvezményt megalapozó nyugdíjbiztosításnak csak az olyan biztosítás tekinthető, amely négy biztosítási eseményt fogalmaz meg, amelyek bármelyikének bekövetkezés kiváltja a biztosító szolgáltatását. Ezek a következők:
1. a biztosított halála, 2. a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság megszerzése, 3. az egészségi állapot legalább 40%-os károsodása, 4. a szerződéskori törvényes nyugdíjkorhatár elérése. 7
Szankció 20% Amennyiben a biztosító teljesítése – nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak, vagy – a szerződést úgy módosítják, hogy a szerződésmódosítást követően a biztosítás már nem minősül nyugdíjbiztosításnak,
akkor az adóhatóság által korábban kiutalt összeg 120%-át kell visszafizetni. Ugyanez igaz a részleges visszavásárlásra is.
A visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de ezt úgy teljesíti, hogy amennyiben a biztosítói kifizetés erre fedezetet nyújt, akkor az állami támogatás 20%-kal növelt összegét a biztosító köteles levonni a magánszemélyt egyébként – a kamatjövedelem adójának levonását követően – megillető összegből.
A szankciót követően az illető magánszemélyt a jövőben ezzel a biztosítással összefüggésben az adókedvezmény nem illeti meg. 8
Sándorné Új Éva
Hogyan és mikor kapható meg az adóvisszatérítés? • A jóváírás olyan pénztárba kérhető, amely pénztárba a kedvezményre jogosító befizetés történt, de több érintett pénztár esetén is csak egyetlen pénztár jelölhető meg. • Aki nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja a pénztárnak, az saját címére vagy bankszámlájára is kérheti a visszatérítést. • A NAV az összeg átutalásáról 30 napon belül akkor intézkedik, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása (tehát tárgyévi adóját is megfizette).
Családi kedvezmény jogszabályi háttere • 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.)
• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.) 10
A családi pótlék (havi ellátás) összege 2014-ben 1998. évi LXXXIV. törvény 11.§ Család neveli a gyermekeket
Egyedülálló neveli a gyermekeket
1 gyermek
12.200 Ft
13 700 Ft/fő/hó
2 gyermek
13.300 Ft/fő/hó
14. 800 Ft/fő/hó
3 vagy több gyermek
16.000 Ft/fő/hó
17.000 Ft/fő/hó
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek
23.300 Ft/fő/hó
25.900 Ft/fő/hó
Gyermekek száma
11
A családi kedvezmény 2014 1
Összevonásra kerülő jövedelem csökkentése Szja tv.
2
Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) csökkentése
3
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) csökkentése
4
Nyugdíjjárulék (10%) csökkentése
29/A. § (1)
Hóközi kifizetések A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőlegnyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőlegalap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani.
A tárgyhavi adóelőleg-alap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni.
Hóközi kifizetések • A munkáltató az első kifizetést önmagában tekinti és alkalmazza a családi kedvezményre és a járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat. • A második kifizetéskor a két kifizetés összeszámított összege alapján határozza meg az adóelőleg és járulékfizetési kötelezettséget az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi kedvezmény, járulékkedvezmény összegének figyelembevételével, majd • Az így kapott nettó összeget le kell csökkenteni a korábban már kifizetett nettó összeggel és a különbözet illeti meg a magánszemélyt.
Példa • Tárgyhó 10-én a munkavállaló részére 160 000 Ft kifizetés történik. • Tárgyhó 25-én pedig 140 000 Ft-ot kap. • Három eltartottja van, ebből ketten kedvezményezett eltartottak. • A munkavállaló 18 000 Ft járulékkedvezmény igénybevételéről nyilatkozott.
A családi kedvezmény összege 2 x 206 250 = 412 500 Ft
Mezőgazdasági őstermelő járulékkedvezménye • A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére speciális szabályok vonatkoznak, amelynek eredményeként nem a tárgyidőszakban megszerzett bevétel alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
A speciális szabályrendszerből fakadóan, ha a mezőgazdasági őstermelőnek tárgyidőszakban nincs bevétele és kiadása, akkor sincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének. A kedvezmény vonatkozhat az előző évi bevétel alapján megállapított járulékalap után fizetendő járulékokra is.
TB ELLÁTÁS A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
62 500 A családi kedvezmény mértéke 2014
206 250
Kedvezményezett eltartott • akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. 19
Eltartott • a kedvezményezett eltartott, • az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. főiskolás
egyetemista
FOX
20
A rendszeres jövedelemmel rendelkezőt nem kell figyelembe venni • rendszeres jövedelemmel rendelkező, akinek - belföldről vagy külföldről származó – adóköteles jövedelme meghaladja a mindenkori legkisebb minimálbér összegét legalább 3 egymást követő hónapon keresztül
101 500
101 500
101 500 21
Ki jogosult családi pótlék érvényesítésére? 29/A. § (3) a)
az a magánszemély, aki a Cst. szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel, ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel, ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja;
b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa →élettárs NEM c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak. [Nincs közös érvényesítés!] 22
Fontos
Eltartottak számát mindig jogosultanként és nem családonként kell figyelembe venni!
A felsőfokú tanintézménybe járó után júniusig jár családi pótlék. Eltartottak
Kedvezményeze tt eltartottak
Havonta igénybe vehető kedvezmény
Január - június
3
3
3 x 206 250
Július - december
3
2
2 x 206 250
Év közben, amikor nincs családi pótlék folyósítás, nem lehet érvényesíteni a legidősebb gyermekre a családi kedvezményt, munkavállaló esetében az adóelőleg nyilatkozatot módosítani kell. Bevallásban egész évre érvényesíthető.
Családi kedvezmény?
Az élettársi kapcsolat
ÉDESANYÁÉ
(házasságon belüli nevelőszülői)
KÖZÖS GYERMEK ÉDESAPÁÉ
A közös és nem közös gyermeket nevelő élettársak a nem közös gyermekek tekintetében nem jogosultak családi pótlékra, ebből következően a családi kedvezményre csak a saját és közös gyermekeik után
jogosultak.
2014 • Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyerezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban meküket, és mindkét szülő jogosult.
50-50%
APA
• A gyermek mindkét szülő – valamint a szülő házastársa – vonatkozásában MEGOSZTÁS kedvezményezett eltartottnak minősül.
ANYA MEGOSZTÁS
A szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak
A vállalkozók családi kedvezménye A vállalkozók csak a tényleges jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A vállalkozói kivét A személyes közreműködésből származó jövedelem Az átalányban megállapított jövedelem
A minimumszabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény. 27
Családi járulékkedvezmény - bevallás A járulékkedvezmény 625 százaléka csökkenti az igénybe vehető családi kedvezményt Pl.: 1 kereső havi 100 ezer Ft bér, 2 gyermek
625 %
Járulékkedvezmény havi összege: (125 ezer – 100 ezer)*0,16=4000 Ft Járulékkedvezmény éves összege: 4000*12=48.000Ft A bevallásban érvényesíthető családi kedvezmény: 12*2*62.500Ft-(48.000*6,25)= 1 millió 200 ezer Ha kap még 300 ezer Ft megbízási díjat, azután szja-t kell fizetnie (pedig beférne a családi kedvezménybe)
A vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem • 2014. január 1-jétől a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem is csökkenthető a szerzést követő hatodik évtől évente 10 - 10 százalékkal, így a szerzés évét követő 15. évben történő értékesítésnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem is „elfogy”.
10%
10%
10%
10% 10%
10% 10%
10% 10% 10% 29
A vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem (nem lakóingatlanhoz kapcsolódó) Szerzés éve Kedvezmény
2014 2013 2012 2011 2010 2009
0% 0% 0% 0% 0% 0%
Szerzés éve
Kedvezmény
Szerzés éve
Kedvezmény
2008 2007 2006 2005 2004 2003
10% 20% 30% 40% 50% 60%
2002 2001 2000 1999 1998 1997
70% 80% 90% 100% 100% 100%
30 30
A termőföld eladásából származó adómentes jövedelem • A változás gyakorlatilag abban áll, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó rész adómentessége nem függ az értékesítő összes jövedelmének a nagyságától. • A 200 ezer forintot meg nem haladó részre jutó mentesség megilleti a magánszemélyt akkor, ha a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt – egyéni vállalkozóként vagy – mezőgazdasági őstermelőként
• legalább – 5 évig hasznosítja, vagy – regisztrált mezőgazdasági vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt legalább 10 évre a vállalkozásnak bérbe adja. 31
A termőföld eladásából származó adómentes jövedelem • Amennyiben pedig a magánszemély úgy adja el a termőföldet előbbi személyeknek, hogy az átruházás (adásvétel) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi, akkor már a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes lesz.
32
A termőföld eladásából származó adómentes jövedelem • 2014-től adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföld – regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, – vagy – azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja. 33
A termőföld eladásából származó adómentes jövedelem • Adómentes a termőföld-értékesítésakkor is, ha az átruházás – magánszemély részére birtok-összevonási céllal történik; – a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történik, mely esetben az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát; vagy – a Nemzeti Földalap javára történik. 34
A munka-vállalói értékpapír-juttatási program • A meghirdetett program alkalmazhatóságához nem szükséges a NAV előzetes jóváhagyása. • A jövőben nem lesz feltétele a program indításának, hogy abban legalább a munkavállalók és a vezető tisztségviselők 10 százaléka vegyen részt. • A munkavállalók és a vezető tisztségviselők közötti 25 százalékos aránynak továbbra is teljesülnie kell.
A juttatás nem irányulhat a munkateljesítmény dotálására. 35
Sándorné Új Éva
Tartós befektetési számla nyitása • A lekötés szempontjából fontos, hogy évente csak egy ilyen tartós számlát lehet nyitni 25 ezer forintos minimum összeg mellett, pénzintézetenként és személyenként. – Ez azt is jelenti, hogy ha a gyűjtőévben pénzt veszünk ki a tartós befektetési számláról, azaz megszüntetjük azt, majd később meggondoljuk magunkat, abban az évben, abban a bankban nem nyithatunk újra ilyen számlát.
Sándorné Új Éva
Magánszemély kamatjövedelme • 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli a tb-szabályok szerinti belföldi magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelmeket. • Ilyen jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) 65.§-a szerinti kamatjövedelem, valamint a tartós befektetési számlán (TBSZ) lekötött összegek után járó hozam, amennyiben a lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak leteltét megelőzően kerül sor.
6% 16%
Sándorné Új Éva
A TBSZ devizaneme Tartós Befektetési Szerződés keretében csak magyar forint (HUF) alapú pénzügyi eszközök tarthatóak.
16%
10%
0%
A 6%-os eho alól a számlanyitás utáni 3. naptári év végén, vagy ezt követő pénzkivonás esetén mentesül.
• A számlanyitástól számított harmadik naptári év vége után adófizetési kötelezettsége 16%-ról 10%-ra csökken, az ötödik naptári év végén pedig teljes kamat-,osztalék- és árfolyamnyereség-adó mentességet élvezhet.
Sándorné Új Éva
TBSZ – lekötési átutalás A tartós befektetésekkel kapcsolatos új rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy a magánszemély a teljes lekötését (pénzösszeg, pénzügyi eszköz) egy másik hitelintézethez, befektetési szolgáltatóhoz utaltassa át. Nem eredményezi a lekötés megszakítását. 39
Sándorné Új Éva
TBSZ – értékpapír átalakítás 2014. január 1-jétől nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítás, kicserélése.
Ha az átalakítást, kicserélést követő 15 napon belül lekötési nyilvántartásba kerül.
40
Sándorné Új Éva
A lekötési igazolás • A TBSZ áthelyezéssel történt megszüntetésekor az átadó befektetési szolgáltató, illetve hitelintézet a lekötési átutalással érintett pénzösszegekre, pénzügyi eszközökre vonatkozó igazolást (lekötési igazolás) ad • az elhelyezés naptári évéről és az elhelyezés naptári évében a tartós befektetési szerződés alapján befizetett összegről (lekötött pénzösszegről), • az átutalt pénzösszegekről, pénzügyi eszközökről, az eltranszferált pénzügyi eszközök megszerzésére fordított összegekről és ADATSZOLGÁLTATÁS • az átutalás napjáról. • Amennyiben az áthelyezésben érintett TBSZ állományból részkifizetés történt korábban, akkor a lekötési igazolás a részkifizetés során lekötési nyilvántartásból kivont pénzösszeget, és a részkifizetésre jutó TBSZ jövedelmet is tartalmazza.
Sándorné Új Éva
2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról 39/A. § A Stabilitás Megtakarítási Számla • Ugyanarra a befektetési tevékenységet végző megtakarítási számlára hitelintézet által vezetett - egy csak egy alkalommal értékpapírszámlából és egy lehet befizetést teljesíteni. pénzszámlából álló – számla, amelyre a számlatulajdonos a • A számlavezető ugyanarra számlanyitással egyidejűleg a megtakarítási számlára legalább 5 millió forint befizetést több befizetést nem teljesít. fogadhat el.
Sándorné Új Éva
Az elhelyezhető pénz
• A stabilitás megtakarítási pénzszámlán csak – a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénz, – a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték, és – az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama kerülhet jóváírásra.
Kamatfizetés tilos
Sándorné Új Éva
A stabilitás megtakarítási értékpapírszámla • A stabilitás megtakarítási értékpapírszámlán kizárólag a stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlegének fedezete mellett adott megbízás teljesítéséből származó, dematerializált állampapír írható jóvá. • A számlatulajdonos a számlavezetőnek kizárólag a magyar állam, illetve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapírra vonatkozó ügyletre adhat megbízást.
Sándorné Új Éva
Stabilitás Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adó • Személyi jövedelemadó fizetés terheli a Stabilitás Megtakarítási Számlán jóváírt jövedelmet, az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát és ezen értékpapírokkal végzett ügyletek nyereségét. Az adó mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezése évének első napján hatályos, a természetes személyek kamatjövedelmére vonatkozó adómértékkel.
16%
Sándorné Új Éva
Stabilitás Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adó • Az adófizetési kötelezettség a számlatulajdonos részére a számlavezető által történő kifizetés teljesítésének időpontjában keletkezik. Az Art. 31. § (8) bekezdése és a Gst. 39/B. § (2) bekezdése alapján a Stabilitási Megtakarítási Számláról származó jövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként bruttó módon vallja be.
Az adókötelezettség keletkezése és a Stabilitási Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő
Az adó alapja
Kevesebb, mint 3 év
A kifizetett összeg 200 %-a
Legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év
A kifizetett összeg 100 %-a
Legalább 4 év, de kevesebb mint 5 év
A kifizetett összeg 50 %-a
Legalább 5 év
A kifizetés után adókötelezettség nem keletkezik
Kifizetett összegnek minősül a számlán található értékpapírok kivonásakor a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is.
Sándorné Új Éva
Biztosítások (díjak és szolgáltatások) Biztosítási díj A biztosított fizeti
Nem a biztosított fizeti
Magánszemély fizeti
Nem magánszemély fizeti
Kockázati biztosítás díja
Nem kockázati biztosítás díja
A kockázati biztosítás fogalmának változása Ptk. 6.477. § • Kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. • Így nem minősül 2014-től kockázati biztosításnak az olyan biztosítás, ahol a magánszemély bármilyen jogcímen díjvisszatérítésre, kedvezményre jogosult, feltéve, hogy a biztosítás díját kifizető fizeti.
49
A kockázati biztosítás fogalmának változása • 2014-től rögzíti a törvény, hogy csoportos kockázati biztosítások esetén az egy főre jutó díjat az azonos szolgáltatási csoportba tartozó személyekre jutó díj és az e csoportba tartozó személyek számának hányadosaként kell meghatározni.
50
A kockázati biztosítás Csak az a személybiztosítás lehet kockázati, amely a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül nem ad lehetőséget vagyoni érték kivonására
Ha a díjat nem a biztosított fizette.
Halál Ptk. 6.477
Baleset Ptk. 6.485.
Betegség Ptk. 6.487. 51
A kockázati biztosítás
• A biztosítási szerződés kockázati biztosításként történő minősítésének feltétele még, hogy a szerződésben nem köthető ki, hogy a biztosító szoláltatásának értéke nem lehet több a befizetett díj és az ahhoz kapcsolódó hozam együttes összegénél.
A biztosítási díj adómentességénél a minimálbér 30 százalékát havi átlagban kell vizsgálni. Csoportosnál az azonos csoporthoz tartozókra jutó átlagot kell nézni.
Teljes életre szóló életbiztosítások (Whole Life - WL) • A biztosítási szerződés tartama a biztosított hátralevő élete, a biztosító a kedvezményezett részére a teljes biztosítási összeget kifizeti a biztosított halálakor. • A biztosítás a szerződő kérésére visszavásárolható, kölcsön vehető fel a terhére illetve díjmentesen leszállítható. • Díjfizetése lehet folyamatos vagy egyszeri díjfizetésű.
Adóztatás csak teljesítéskor 53
Egyszeri díjas biztosítás
• Egyszeri díjas biztosítás estén nem kell figyelembe venni jövedelemként a biztosítói teljesítésből származó kamatjövedelmet a szerződés létrejöttét kövező 5. év elteltével. • Amennyiben a biztosítói teljesítésre egyszeri díjas szerződés alapján a szerződés létrejöttét követő 3., de még az 5. év letelte előtt kerül sor, akkor a a kamatjövedelem 50 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni.
1
2 100%
3
4
5 50%
6
7
MENTES
Rendszeres díjas biztosítás • Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével mentes. • Amennyiben a biztosítói teljesítésre rendszeres díjas szerződéseknél a szerződés létrejöttét követő 6. év letelte után, de még a 10. év eltelte előtt kerül sor, akkor a kamatjövedelem 50 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni.
1
2
3
4
100%
5
6
7
8 50%
9
10
11
12
13
MENTES 55
A vissza nem térítendő lakáscélú támogatás • 2014.től vissza nem térítendő lakáscélú A hitel támogatásnak minősül a munkáltató által nyújtott fennállását a lakáscélú hitel elengedése mellett az is, ha a hitelszerződéss munkáltató korábbi munkáltatótól el, összeg vagy hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, valamint а felhasználását a hitel hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek törlesztését megfizetéséhez nyújt segítséget a igazoló munkavállalója részére. okirattal kell • A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó igazolni. feltételrendszer ebben az esetben is irányadó. 56
Adómentesség • A munkáltató a vissza nem térítendő támogatást a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de - több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen jogcímen folyósított összegekkel együtt - legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben nyújthatja adómentesen.
30% 5 év 5 millió
15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 57
Az adómentesség feltétele • A folyósítás csak hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján történhet. • Teljesülnie kell a lakáscélú felhasználásnak és a méltányolható lakásigénynek.
12/2001. (I. 31.) Korm. Rendelet
Magyar Államkincstár 2010-től látja el a kincstári ügyfelek részére a munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos lebonyolítási feladatokat. 58
2014. évi XVI. törvényben foglalt - módosítás • A vissza nem térítendő támogatás esetén a méltányolható lakásigény vizsgálatát – leszűkíti a szobaszámra, illetve – beiktat egy harmadik feltételt, miszerint az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek és eljárásrendnek is teljesülnie kell.
59
Méltányolható lakásigény 12/2001. (I. 31.) Korm. Rendelet
60
Lakáscélú támogatásnak minősül Szja.tv. 1.sz.melléklet 9.3.1.
2014. február 25-ei módosítás
a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve а lakás zártvégű lízingbe vételét is), b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése, d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítése. 61
Igazolások • A folyósítás évét követő év május 31-ig kell rendelkeznie a munkáltatónak a miniszteri rendelet szerinti igazolásokkal. Ha határidőben a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a támogatás 20%-kal megnövelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme.
E jövedelem megszerzésének időpontja a fenti határidő, tehát a folyósítás évét követő (második) év május 31. 62
Sport-eseményre szóló belépő 1.sz. mell. 8.28. • 2014. január 1-jétől a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása értékhatártól függetlenül adómentes. • A juttatást nem saját sportolásukra költhetik a munkavállalók, hanem valóban egy – versenyre, – bajnokságra, – meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. 63
Sport – 2014 • A sportrendezvényre szóló belépőket, bérleteket nem kötelező cafetériában választható elemként rendszeresíteni, azon felül, akár jutalomként is lehet azokat adni. • Annak sincs akadálya, hogy megbízási díj helyett (akár utalvány formájában) rendszeresítsenek sportbelépőket a munkáltatók, vagy a családi kft.-ből így vegyék ki a személyes közreműködés ellenértékének egy részét.
Kulturális szolgáltatás 1.sz. mell. 8.28.
A kulturális szolgáltatás juttatása – változatlan feltételek mellett 50 ezer forintot meg nem haladó értékben önállóan adómentességet élvez.
A juttatás formája 1. A juttató saját nevére szóló számlával megvásárolja a megfelelő jegyeket és bérleteket, majd egy átvételi lappal adja át pl. a munkavállalóinak. 2. A juttatásban részesülő személyek (pl. munkavállalók) megveszik a számukra kedvező jegyeket, majd számlát kérnek a juttató (pl. munkáltató) nevére. A juttató egy belső nyilvántartás mellett kifizetési bizonylatokkal téríti a belépők ellenértékét. 3. A munkáltató erre a célra szolgáló utalványokat ad, melyeket aztán a szerződött elfogadóhelyeken lehet beváltani .A dokumentációhoz itt is átvételi lapra és egy belső nyilvántartásra lesz szükség. 66
Sándorné Új Éva
Munkáltatói juttatások (tágabb értelemben vett béren kívüli juttatások)
Jogszabályi kötelezettség alapján adandó juttatások
Önként adott juttatások
Jogszabályon alapuló költség-térítések
Mindenkinek egyformán
1. sz. melléklet
Cafeteria keretben
71. §
70. § 67
Munkáltatói juttatások 2014 Béren kívüli juttatások 71.§
ADÓ 1,19 ∙ 16% EHO 1,19 ∙ 14%
Béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások 70.§
ADÓ 1,19 ∙ 16% EHO 1,19 ∙ 27% 69
69
Célzott szolgáltatás • Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát.
A befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. 70.§
A célzott szolgáltatás • A béren kívüli juttatásnak az egy magánszemélyre jutó összegét az 500.000 forintos éves keretösszeg számításánál nem kell figyelembe venni.
A kedvező szabályt a módosító törvény hatályba lépése előtt is alkalmazhatja a munkáltató saját döntése alapján.
Ez esetben a célzott szolgáltatásokra befizetett összeg utáni közterheket a május hónapra vonatkozó kötelezettségként kellett megállapítani, bevallani és megfizetni.
A célzott szolgáltatás • A munkáltató nemcsak úgy támogathatja a munkavállalókat, hogy a pénztárakba tagdíjat fizet számukra, hanem úgy is, hogy külön forrást képezve lehetőséget biztosít bizonyos nem pénzbeli támogatásokra. Pl. speciális gerincszűrés • A befizetés egy a célzott szolgáltatásra elkülönített közös számlára kerül, és nem kerülhet a tagok egyéni számlájára, de a juttatásból a munkáltató összes pénztártag dolgozója profitálhat.
Adósmentés Évközi módosítás (08.01.) – Adómentes – Pénzügyi intézmény által – Belső szabályzat szerint – Diszkrimináció mentesen – Elengedett tartozás – Ha a lakóingatlan jelzálog biztosítja
Utolsó feltétel törlése Kamatkedvezményből származó jövedelem
Bagatell követelés elengedése • A jogalkotó 2014-től az Szja-nak ezt a rendelkezését a biztosítókra is kiterjeszti, és egyúttal a bagatell követelések összeghatárát 20 ezer forintra emeli fel. • A 20 ezer forintot meg nem haladó bagatell követelések adómentes elengedésének két fontos feltétele van. – Egyrészt kizárólag a biztosító biztosítási tevékenységével összefüggésben keletkező ügyfelekkel szembeni követelésére vonatkozik, másrészt – csak a követelés teljes összegének elengedése esetében alkalmazható.
74
Sándorné Új Éva
Elengedett tartozások Egyéb indokkal adómentes 1. sz. melléklet 7.21. • A pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával független felek között - kerül sor
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
Kintlévőségek besorolása Problémamentes
Céltartalék képzés 0%
Külön figyelendő
0 - 10 %
Átlag alatti
11 -30 %
Kétes
31 - 70 %
Rossz
71 - 100 %
FIZETÉSI GOND BEDŐLÉS önként
ELENGEDÉS kényszerből
Sándorné Új Éva
Adómentes Szja tv. 1. sz. melléklet 7.21. Adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából származó követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - független felek között - kerül sor.
SZABÁLYZAT
Igen ám, de mi az egyenlő elbánás, ez megint nincs definiálva, és rengeteg értelmezési kérdést vet fel.
Sándorné Új Éva
Egységes bánásmód (?) • Ez azt feltételezi, hogy van egy objektív Az viszont üzletileg szempontrendszer, ami alapján csoportokat teljesen irracionális, képeznek, és az azonos csoportokat azonosan hogy mindenkinek kezelik. ugyanannyit, vagy ugyanolyan mértékben • Csakhogy a bankok szeretnének szubjektív engedjenek el. elemet is belevinni, vagy egy -tól-ig határt megállapítani az elengedéseknek, amin belül Mert felmerül ilyenkor az ügyféllel folytatott egyeztetések során dől a kérdés, hogy mi van, ha az ügyfél többet is el, hogy mennyit engednek el végül. hajlandó lenne fizetni, • És itt már kérdés, hogy ez mennyire felel meg vagy tudjuk, hogy az egyenlő elbánás elvének. többet tud fizetni.
Sándorné Új Éva
Fontos • Az előbbi adómentes elengedés csak kölcsönügyletből származó követelésre vonatkozik, de lehet rengeteg számlaszerződésből származó követelés (negatív egyenleg, díj, jutalék tartozások, stb), ami szintén behajthatatlan sok esetben, csak ezt nem lehet adómentesen elengedni, ha a követelés 20 ezer Ft feletti. • A 20 ezer Ft felettit is csak akkor, ha a az ügyfélkapcsolat megszűnik, ezt a 20 ezer Ft-os összeghatárt viszont nem sikerült az illetéktörvénnyel összehangolni, mert ott még ugyanennek az elengedésnek az illetékmentességére továbbra is 10 ezer Ft-os határ vonatkozik.
Sándorné Új Éva
Adómentes Szja tv. 1. sz. melléklet 7.22. • Adómentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerint a hátralékos adós
magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja.
341/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet Hatályos: 2013.01.01 2013.05.02
Külföldi előadóművész adózása • A külföldi illetőségű előadóművész – – – – –
zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta
• választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. 81
Külföldi előadóművész adózása • A választás feltétele, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minősül belföldinek. • Nem önálló tevékenység esetén, ha a bevétel összege másként nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a belföldi napokkal arányos része tekinthető bevételnek. 82
Külföldi előadóművész adózása • Ha bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. • Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni.
83
SZÜNET Sándorné Új Éva
[email protected] 20/418-5275
