1995. évi CXVII. törvény

6552

MAGYAR KÖZLÖNY

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról* Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéb´´ ol kiindulva az Országgy´úlés a következ´´ o törvényt alkotja: ELSO ´´ RÉSZ ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEK I. Fejezet

ALAPELVEK 1. § (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükb´´ ol a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben foglaltakra is. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának el´´ osegítése. (3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ett´´ ol eltér´´ o szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében — e törvény alapelveinek figyelembevételével — csak törvény állapíthat meg. (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményez´´ o eltér´´ o szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illet´´ oleg érvényesíthet´´ o, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerz´´ odés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltér´´ o szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illet´´ oleg érvényesíthet´´ oséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékekt´´ ol, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának el´´ onyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (5) A magánszemély vagy annak adózásában közrem´úköd´´ o, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényez´´ ok esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket. * A törvényt az Országgy´úlés az 1995. december 12-i ülésnapján fogadta el.

1995/113. szám

(6) Az adót — egyes kivételekkel — naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóel´´ oleget kell fizetni.

II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. § (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefügg´´ o adókötelezettségre terjed ki. (2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizet´´ ore is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illet´´ oleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizet´´ onek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóel´´ oleg levonását vagy befizetését írja el´´ o, ott az adó vagy az adóel´´ oleg megállapítását kell érteni. (3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz. (4) Az adókötelezettség a belföldi illet´´ oség´ú magánszemélyt az összes jövedelme, a külföldi illet´´ oség´ú magánszemélyt a belföldr´´ ol származó jövedelme után terheli. (5) Ha nemzetközi egyezmény e törvényt´´ ol eltér´´ oen rendelkezik, az egyezmény szabályait kell alkalmazni. Ilyen egyezmény hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. (6) A külföldr´´ ol származó jövedelem adókötelezettségét — a nemzetközi egyezmények, vagy a viszonosság figyelembevételével — e törvény alapján kell megállapítani.

III. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZO ´´ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ´´ o: 1. Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is. 2. Belföldi illet´´ oség´únek kell tekinteni a magánszemélyt, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be. Ha ezek egyike sincs Magyarországon, akkor az

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

illet´´ oséget a más államban lév´´ o állandó lakóhely határozza meg. Abban az esetben, ha a magánszemélynek több állam területén is van állandó lakóhelye, akkor az illet´´ oséget a létérdekek központja szerint kell figyelembe venni. A létérdekek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok f´úzik. Ha a magánszemélynek más állam területén sincs állandó lakóhelye, akkor az illet´´ oséget a más államban lév´´ o szokásos tartózkodási hely szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az el´´ oz´´ oek egyike szerint sem állapítható meg az illet´´ oség, akkor az állampolgárságot kell alapul venni. 3. Belföldr´´ ol származik a jövedelem, ha belföldi illet´´ oség´ú munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszonyból, vagy — a munkáltató illet´´ oségét´´ ol függetlenül — belföldön végzett tevékenységb´´ ol vagy belföldön lév´´ o vagyonból keletkezik. A munkáltató, a megbízó akkor belföldi illet´´ oség´ú, ha belföldön székhellyel, telephellyel (ez utóbbihoz értve a képviseletet is) rendelkezik, vagy mint magánszemély, belföldi illet´´ oség´ú, azzal, hogy székhely, telephely alatt az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben foglaltakat kell érteni. 4. Külföldr´´ ol származik a jövedelem, ha az külföldi illet´´ oség´ú munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszony alapján külföldön végzett tevékenységb´´ ol vagy a külföldön lév´´ o vagyonból keletkezik. Külföldön végzett tevékenység esetén a jogviszonyt az adott külföldi állam joga szerint kell min´´ osíteni. Az osztalék, az árfolyamnyereség, a kamat akkor tekintend´´ o külföldr´´ ol származó jövedelemnek, ha a jövedelem folyósítója a belföldi jogszabályok alapján külföldi illet´´ oség´únek min´´ osül. 5. A szokásos tartózkodási hely, a munkaviszony és a kifizet´´ o fogalma alatt az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben ilyenként meghatározottak értend´´ ok, azzal, hogy a kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a t´´ ozsdei határid´´ os, opciós ügyletb´´ ol származó jövedelem kifizet´´ ojének azt kell tekinteni, aki ezeket a jövedelmeket ténylegesen kifizeti. 6. Adóév: az az id´´ oszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. 7. Jóváírás: az a pénzügyi m´úvelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. 8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóel´´ oleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok meg´´ orzésére vonatkozóan a bevételt szerz´´ o magánszemély és az adóztatásban közrem´úköd´´ o kifizet´´ o számára e törvény és az adózás rendjér´´ ol szóló törvény rendelkezései szerint el´´ oírt tennivalók összessége.

6553

9. Szokásos piaci érték: az adott id´´ opontban vagy az id´´ opontot magában foglaló id´´ oszakban ismert ár. E z az ár lehet a kifizet o´´ által általában érvényesített ár, vagy a mások által általában érvényesített értékesítési ár. É rvényesített ár az, amelynek alkalmazását a kifizet´´ o igazolni tudja. H asznált termék esetén szokásos piaci értéknek a hasonló min oség´´ ´´ u és állagú termék el´´ oz´´ oek szerinti árát kell tekinteni. Az értékpapír szokásos piaci értéke az értékpapír tulajdonosváltozása id´´ opontjában érvényes kibocsátási (jegyzési) ár, a jegyzés lezárását követ´´ oen a tulajdonosváltozás id´´ opontját megel´´ oz´´ o utolsó érvényes t ozsdei ´´ átlagár (átlagárfolyam). A t ozsdén ´´ kívüli kereskedelemben a tulajdonosváltozás id´´ opontjában érvényes ismert (nyilvános) eladási ár legalacsonyabb és legmagasabb összegének számtani középértéke, az el´´ oz´´ oek hiányában a névérték (ideiglenes részvény esetén az ott feltüntetett összeg). 10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizet´´ o tevékenységével összefügg´´ o feladat ellátása érdekében szükséges utazás — a munkábajárás kivételével —, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. 11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerz´´ odésben rögzített munkahelyt´´ ol eltér´´ o helyen történ´´ o munkavégzés. 12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illet´´ oség´ú magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizet´´ o tevékenységével összefügg´´ o feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az el´´ oz´´ oekkel kapcsolatos külföldre történ´´ o utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefügg´´ o utazást. 13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történ´´ o munkavégzés. 14. Munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll. 15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosításról szóló törvény és a családi pótlékról szóló törvény alapján folyósított ellátás. 16. Költségtérítés: az a bevétel, amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerz´´ o tevékenység folytatása érdekében kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégít´´ o dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. 17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az önálló tevékenysége végzéséhez az egyéni vállalkozásról szóló törvény szerint kötelez´´ oen, vagy annak rendelkezéseibe nem ütköz´´ oen, e törvény egyéni vállalkozóra vonatkozó

6554

MAGYAR KÖZLÖNY

szabályainak alkalmazása céljából egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá ett´´ ol függetlenül is a) az a magánszemély, aki az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló minisztertanácsi rendelet, valamint az orvosi, a klinikai, a szakpszichológusi, illetve az egyéb egészségügyi és szociális tevékenység gyakorlásáról szóló szociális és egészségügyi miniszteri rendelet III. fejezete alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytat; b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megel´´ oz´´ o jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkeresked´´ onek min´´ osül´´ o magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerz´´ odéses rendszerben üzemeltet´´ o magánszemély; c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély; d) a közjegyz´´ o; e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó.

1995/113. szám

22. Munkaviszonyból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy a munkáltató a munkaviszonyban folytatott tevékenységre tekintettel kifizetett és igazolt bevételb´´ ol.

18. Mez´´ ogazdasági kistermel´´ o: az az önálló tevékenységet végz´´ o magánszemély, akinek saját gazdaságában folytatott, a 6. számú mellékletben meghatározott tevékenységb´´ ol az adóévben 2 millió forintot meg nem haladó bevétele származik, feltéve, hogy e tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja.

23. Nyugdíj: a társadalombiztosításról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás — ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az el´´ onyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illet´´ oleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetésér´´ ol szóló törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság M´úvészeti Alapjának megszüntetésér´´ ol és a Magyar Alkotóm´úvészeti Alapítvány létesítésér´´ ol szóló kormányrendelet 1. § (2)—(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat —, a mez´´ ogazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mez´´ ogazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összeg´ú öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a nyugdíjas bányász részére jogszabály alapján folyósított pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak min´´ osül a külföldr´´ ol származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék is.

19. Saját gazdaság: a mez´´ ogazdasági kistermelést ténylegesen végz´´ o magánszemély rendelkezési jogosultságát jelenti a termel´´ oeszközei, a termelés szervezése és eredményének felhasználása felett. Bérbeadás esetén a bérbevev´´ ot, illet´´ oleg más, hasonló jogállású magánszemélyt kell a saját gazdaságában tevékenyked´´ o mez´´ ogazdasági kistermel´´ onek tekinteni.

24. Ösztöndíj: az a tanulói, hallgatói juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a fels´´ ooktatási intézmény vagy elkülönített állami pénzalap vagy helyi önkormányzat folyósít a közoktatási, szakképzési, vagy a fels´´ ooktatási intézmény tanulója részére, ideértve a fels´´ ooktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést is.

20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárm´úvek, az egyes mez´´ ogazdasági, erdészeti és halászati er´´ ogépek üzemanyag- és ken´´ oanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékér´´ ol szóló jogszabály szerinti üzemanyagés ken´´ oanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a m´úszaki szakért´´ o által megállapított mérték.

25. Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot is.

21. Bér: a belföldi illet´´ oség´ú munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem — ide nem értve a munkáltató által kötött olyan biztosítás díját, amelynek biztosítottja a magánszemély, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást —, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás — kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket —, a foglalkoztatás el´´ osegítésér´´ ol és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, nyugdíj el´´ otti munkanélküli segély, pályakezd´´ ok munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres er´´ oknél tartalékos katonai szolgálatot teljesít´´ o magánszemély illetménye.

26. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, akit jogszabály súlyosan fogyatékosnak min´´ osít, valamint aki rokkantsági járadékban részesül. 27. Lakáscélú felhasználás: belföldön lakótelek, lakás vásárlása, építése, b´´ ovítése, azzal, hogy b´´ ovítés alatt a lakás alapterületének olyan növelése értend´´ o, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi. 28. Lakást szerz´´ o hozzátartozó: a házastárs, a volt házastárs, az egyeneságbeli rokon (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevel´´ oszül´´ ot is). 29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. 30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem min´´ osül´´ o dolog, kivéve a fizet´´ oeszközt és az értékpapírt. 31. Vagyoni érték´ú jog: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakásbérlet (ide nem értve az albérletet, az ágybérletet), az üdül´´ ohasználati jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

32. Értéknövel´´ o beruházás: az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli. 33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkez´´ o munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erd´´ obirtokossági társulat, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. 34. Értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak min´´ osít, továbbá a kft. üzletrész, a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével. 35. Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy természetbeni formában, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítend´´ o támogatás. 36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt — vagyoni viszonyára is tekintettel — csak küls´´ o segítséggel képes biztosítani. 37. A fegyveres er´´ ok és rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Határ´´ orség, a Rend´´ orség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos t´úzoltóság, a Polgári Védelem, a Vám- és Pénzügy´´ orség, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja. 38. Egyenruha: a fegyveres er´´ ok és rendvédelmi szervezetek tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben el´´ oírt hivatalos öltözet. 39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény ilyenként meghatároz. 40. Egyházi személy az, akit az egyház bels´´ o törvényeiben és szabályzataiban annak min´´ osít. 41. APEH: az Adó- és Pénzügyi Ellen´´ orzési Hivatal. 42. Adóhatóság: az APEH területileg illetékes szervezete. 43. Immateriális javaknak (dolognak), valamint tárgyi eszköznek min´´ osül mindaz, amelyet a számvitelr´´ ol szóló törvény annak min´´ osít.

IV. Fejezet

6555

(2) Bevétel a magánszemély által az adóévben — akkor is, ha az korábbi vagy kés´´ obbi évekre vonatkozik — megszerzett, a tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték az e törvényben meghatározott kivételekkel. E körbe tartozik különösen a készpénz, a jóváírás, a kifizet´´ o által a magánszemély helyett fizetett kiadás, az elengedett vagy átvállalt tartozás, a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett vagyoni érték annak kivonásakor, a természetben kapott vagyoni érték, ideértve az ingó vagyontárgyat, az ingatlant, a vagyoni érték´ú jogot, az értékpapírt, a szolgáltatást. (3) Költségnek csak a bevételszerz´´ o tevékenységgel közvetlenül összefügg´´ o, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszer´úen igazolt kiadás min´´ osül, kivéve, ha e törvény a kiadás tényleges kifizetését´´ ol függetlenül min´´ osít költségnek valamely tételt. A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számla, egyszer´úsített számla, illet´´ oleg számlát helyettesít´´ o okmány felel meg abban az esetben, ha a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója (a szolgáltatás teljesít´´ oje) bármely oknál fogva ezek adására kötelezett. 5. § (1) A magánszemélynek a jövedelem megállapítása során a bevételeit és a költségeit forintban kell figyelembe vennie. A nem pénzben kapott vagyoni érték esetén bevételnek a forintban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekinteni. (2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételb´´ ol a külföldi pénznek forintra történ´´ o átváltásakor a pénzintézet által alkalmazott árfolyam alapulvételével kell a jövedelmet és az adót megállapítani. Ha a kifizetett összeget az adóel´´ oleg megfizetésének id´´ opontjáig az el´´ oz´´ oek szerint forintra átváltották, akkor az adóel´´ oleget is az átváltásnál alkalmazott árfolyamon kell kiszámítani. (3) A külföldi pénznemben keletkezett és forintra át nem váltott, illet´´ oleg nem pénzintézet által átváltott bevételt a megszerzés napját megel´´ oz´´ o hónap 15. napján érvényes — a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által jegyzett — valuta középárfolyamon kell forintra átszámítani. Ebben az esetben az adóel´´ oleg kiszámításához, valamint a jövedelem igazolásához és az adatszolgáltatáshoz is az el´´ oz´´ oekben jelzett összeget kell figyelembe venni.

Jövedelem, bevétel, költség

(4) Az olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az APEH által közzétett, a megszerzés napját megel´´ oz´´ o hónap 15. napján érvényes, USA dollárban megadott valutaárfolyamot kell a forintra történ´´ o átszámításhoz figyelembe venni.

4. § (1) Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada.

(5) Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, és ennek az adott külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor alkalmazhatja azt a forintra történ´´ o átszámításhoz. Más esetben — a költség

A JÖVEDELEMRE ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

6556

MAGYAR KÖZLÖNY

felmerülésének id´´ opontját alapul véve — a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. 6. § (1) Ha e törvény valamely rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegének figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. számú mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat az adó szempontjából annak az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.

Bevételnek, illet´´ oleg költségnek nem számító tételek 7. § A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következ´´ o bevételeket: a) amelyek e törvény 1. számú melléklete vagy más törvény szerint adómentesek; b) a vállalkozásban lév´´ o vagyon kivonásával megszerzett bevételt, ha ez a vagyon adózott jövedelemb´´ ol került befektetésre; c) a kapott hitelt, kölcsönt; d) a hitelt (kölcsönt) nyújtó magánszemélynél a nyújtott összeget meg nem haladóan visszafizetett összeget; e) a visszatérített adót, adóel´´ oleget, feltéve, hogy ezt korábban költségként nem érvényesítették; f) a joger´´ os bírói ítélettel megállapított b´úncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen elvonták; g) a kifizet´´ o által a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány értékét) — ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás, a lakás bérleti díjára szolgáló összeget is —, amellyel szemben a magánszemély a kifizet´´ o részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy — ha a kiadást a magánszemély el´´ olegezi meg — ezt a kifizet´´ o utólag, bizonylattal történ´´ o elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. 8. § (1) Nem számít költségnek — az e törvényben meghatározott kivételekt´´ ol eltekintve — azon kiadás, amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégít´´ o termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel. (2) Bármely kiadás csak egyszeresen, egy alkalommal és — az e törvényben meghatározott kivételekkel — legfeljebb a bevétel mértékéig vehet´´ o figyelembe költségként.

1995/113. szám

keletkezésének napján kezd´´ odik. A tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megsz´únése) nem érinti a tevékenység vagy a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett jövedelem adókötelezettségét. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magánszemély a bevételszerz´´ o tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy a bevételt milyen formában szerzi meg. (3) Az adókötelezettségnek nem feltétele, hogy a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák. (4) A magánszemély az adókötelezettségével összefügg´´ o nyilvántartásait az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vezeti. Nyilvántartásait és az azokkal összefügg´´ o bizonylatait — ha törvény ennél hosszabb id´´ ot nem állapít meg — az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles meg´´ orizni.

A jövedelem megszerzésének id´´ opontja 10. § (1) A jövedelem megszerzésének id´´ opontja — az e törvényben meghatározott kivételekt´´ ol eltekintve — az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájutott vagy az a rendelkezésére állt. A nem pénzbeli formában kapott bevételt a birtokbavétel napján, a jóváírt összeget a jóváírás napján kell a bevételhez hozzászámítani. Ha a kifizet´´ o a nem munkaviszonyból származó kifizetést átutalja, vagy postai úton küldi el a magánszemély részére és az adóel´´ oleget levonja, a jövedelmet az átutalás vagy a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély azt az adóbevallása benyújtásáig vagy az adóbevallást helyettesít´´ o nyilatkozata megtételéig ténylegesen megkapta. A váltót a birtokbavétel napján szerzi meg a magánszemély. (2) A kifizet´´ o által a magánszemély helyett vállalt azon kiadás, viselt költség, továbbá átvállalt vagy elengedett kötelezettség, amely e törvény alapján a magánszemélynél adóköteles, abban az adóévben számít bevételnek, amely év a vállalt (átvállalt) kiadás, a viselt költség bizonylatán a keltezésben szerepel, kötelezettség elengedése esetén az elengedés id´´ opontja szerinti évben.

V. Fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Önadózás

Az adókötelezettség keletkezése

11. § (1) A magánszemély az összevont adóalapját és a külön adózó egyes jövedelmeit bevallja, adóját megállapítja, az adót befizeti.

9. § (1) Az adókötelezettség a bevételszerz´´ o tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményez´´ o jogviszony

(2) A magánszemély az adóévben megszerzett jövedelméb´´ ol — kivéve, amely után a Harmadik részben megha-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tározottak szerint adózik — a VI. Fejezet rendelkezései szerint összevont adóalapot képez, és ez után jövedelemsávonként növekv´´ o adómértékek szerint adózik. (3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni — kivéve ez alól a kistermel´´ oi átalány elszámolási módot választó mez´´ ogazdasági kistermel´´ o által szerzett bevételt, ha egyébként adóbevallás adására kötelezett —, továbbá a 0 százalékos adómérték alá es´´ o jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséb´´ ol származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizet´´ o megállapította és levonta, de be kell vallani — ha e törvény másként nem rendelkezik — az utóbbiak közül az osztalékból és árfolyamnyereségb´´ ol származó jövedelmet, valamint a külterületi term´´ oföld bérbeadásából származó jövedelmet, akkor is, ha a magánszemély annak elkülönült adózását választotta. (4) A (3) bekezdés rendelkezéseit´´ ol függetlenül az egyéni vállalkozónak minden adóévr´´ ol, beleértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének évét is, adóbevallást kell adnia akkor is, ha nincs adóköteles bevétele, egyébként pedig az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek akkor kell adóbevallást adnia — figyelemmel azonban az adóbevallást helyettesít´´ o munkáltatói elszámolás szabályaira is —, ha e tevékenységéb´´ ol adóköteles bevétele van. (5) Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme van, és/vagy olyan jövedelme van, amelyet a (3) bekezdés rendelkezései szerint nem kell bevallani, és/vagy olyan bevétele van, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. (6) A magánszemélynek adóbevallást kell adnia, ha befektetési adóhitel-állománya van, vagy adóhitel visszafizetésére kötelezett, akkor is, ha egyébként nem lenne adóbevallás adására kötelezett. (7) A magánszemély az adókötelezettségének a törvényben meghatározott esetekben a kifizet´´ o (munkáltató) közrem´úködésével tesz eleget.

Az adóbevallást helyettesít´´ o munkáltatói és ezzel egyenérték´´ u elszámolás 12. § (1) A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján az összevont adóalapot és annak adóját megállapítja, befizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti. Ez a nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenérték´ú. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni — figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra — akkor, ha a) a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származik önálló vagy nem önálló tevékenységb´´ ol bevéte-

6557

le, továbbá egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha kizárólag a munkáltatójától szerez kamat, osztalék, árfolyamnyereség címén jövedelmet; b) a magánszemélynek az év során kizárólag egymást követ´´ oen több munkáltatótól származott az a) pontban említett jövedelme, és err´´ ol a korábbi munkáltató(k) által szolgáltatott igazolást átadja az adó megállapítására jogosult munkáltatónak; c) az a) vagy b) pontban foglaltak mellett akkor is, ha a magánszemély nyugdíj, más adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a tartalékos katonai szolgálatot teljesít´´ ok részére fizetett illetmény, a foglalkoztatás el´´ osegítésér´´ ol és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, nyugdíj el´´ otti munkanélküli segély, pályakezd´´ ok munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás címén szerzett jövedelmet; d) összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizet´´ o (például a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat) munkavállalója ugyanazon bérszámfejtési körbe tartozó más kifizet´´ ot´´ ol önálló vagy nem önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelmet szerez; e) a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a magánszemély tagjának önálló vagy nem önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelmet fizet ki — és a magánszemély egyébként nem kötelezett adóbevallás adására — e jövedelmek vonatkozásában. (3) Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha a) a magánszemélynek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója; b) a magánszemély bármely bevételéb´´ ol a jövedelmet tételes költségelszámolással kívánja megállapítani; c) a magánszemélynek egyes külön adózó jövedelmei után adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettsége van; d) a magánszemély a végkielégítésb´´ ol származó jövedelmét évek között megosztja; e) a magánszemély egyéni vállalkozó; f) a mez´´ ogazdasági kistermel´´ o a kistermel´´ oi átalány elszámolási módot választotta és bevétele meghaladja az egymillió forintot. 13. § (1) A magánszemély a fizetend´´ o adó és a naptári évben befizetett, illetve levont adóel´´ oleg összege közötti különbséget az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben meghatározott id´´ opontig köteles az adóhatóságnak megfizetni. Ha a naptári évben befizetett, illetve levont adóel´´ oleg összege a fizetend´´ o adó összegét meghaladja, azt az adóhatóság visszatéríti, kivéve, ha a magánszemélynek az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben meghatározott adótartozása van, vagy az adóbevallásában úgy rendelkezik, hogy az összeg az adófolyószámláján maradjon. A 100 forintot el nem ér´´ o különbséget — a munkáltató által történ´´ o adó-

6558

MAGYAR KÖZLÖNY

1995/113. szám

megállapítást kivéve — nem kell megfizetni és azt az adóhatóság nem téríti vissza.

(2) Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott különbség megfizetésére az adóhatóság — az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben foglaltak szerint — legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet.

(3) Az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,

14. § (1) Ha a kifizet´´ o az adóel´´ oleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizet´´ ot´´ ol követelheti.

a) amelyb´´ ol a jövedelem megállapítására és annak adózására az egyéni vállalkozó e törvény rendelkezései szerint az átalányadózást alkalmazza;

(2) Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeib´´ ol az adót a kifizet´´ o állapítja meg és vonja le, akkor a jövedelem és az adó megállapításáért, levonásáért és befizetéséért az adólevonásra kötelezett kifizet´´ o a felel´´ os, az adóhatóság — kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet — a magánszemélyt´´ ol azt nem követelheti.

b) amelyet e törvény rendelkezései szerint a magánszemély választása alapján nem kíván az összevont adóalapjába beszámítani, tudomásul véve, hogy az adót helyette a kifizet´´ o vonja le és fizeti be, kivéve, ha a törvény el´´ oírja a jövedelem beszámítását az összevont adóalapba;

(3) Amennyiben az adóhatóság a munkáltató adómegállapításával szemben adóhiányt állapít meg, az adóhiányt a magánszemélynek kell megfizetnie.

c) amelyet törvény rendelkezése alapján nem kell az összevont adóalapba beszámítani; d) amelyet természetbeni juttatás, kamatkedvezmény címén kap a magánszemély.

15. § Ha az adóhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.

18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható

MÁSODIK RÉSZ

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt — a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert — költség (tételes költségelszámolás), vagy

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA VI. Fejezet

b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP

(2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben önálló tevékenységb´´ ol származó bevételeinek egyikére sem, valamint az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.

Az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem 16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység, illetve azon tevékenységek körébe, amelyek adózására törvény külön szabályokat állapít meg. Így önálló tevékenység különösen az egyéni vállalkozó, a mez´´ ogazdasági kistermel´´ o, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerz´´ odés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el. (2) Az önálló tevékenységb´´ ol származó bevételb´´ ol a 17—23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem. 17. § (1) Az önálló tevékenységb´´ ol származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint kell figyelembe venni.

19. § (1) Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján az önálló tevékenységéhez vissza nem térítend´´ o támogatást (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében egy összegben elszámolhatja költségként. (2) Abban az esetben, ha a magánszemély a támogatást a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó (fel nem használt) részt az annak céljára történ´´ o felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a magánszemély a folyósítást követ´´ o harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) Abban az esetben, ha a támogatást a magánszemélynek részben vagy egészben vissza kell fizetnie, azt a részt, amelyet a visszafizetend´´ o összegb´´ ol bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéb´´ ol, de a meghiúsulás miatt fizetend´´ o büntet´´ okamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként. (4) A kapott támogatás összegér´´ ol, a felhasználásával kapcsolatos költségekr´´ ol a magánszemélynek külön nyilvántartást kell vezetnie. 20. § Ha az egyéni vállalkozó többféle tevékenységet folytat a vállalkozásában, akkor ezeknek a bevételeit együttesen — a 21. § rendelkezéseit is figyelembe véve — kell egyéni vállalkozásból származó bevételnek tekinteni. Ebben az esetben — ha a jövedelem megállapítása tételes költségelszámolással történik — a többféle bevétel elérése érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. 21. § (1) Az egyéni vállalkozó, ha nem alkalmaz átalányadózást, az e tevékenységéb´´ ol származó bevételét a) a 2. számú melléklet II. részében foglalt módon és feltételekkel pénztartalékolás címén csökkentheti/növeli; b) az oktatási intézménnyel kötött megállapodás vagy tanulószerz´´ odés alapján foglalkoztatott szakmunkástanuló képzése, továbbá a legalább 50 százalékban csökkent munkaképesség´ú alkalmazott foglalkoztatása esetén — személyenként, minden megkezdett hónap után — havi 3000 forinttal csökkentheti. (2) Az egyéni vállalkozó, ha nem alkalmaz átalányadózást és olyan — korábban munkanélküli — magánszemélyt foglalkoztat alkalmazottként, aki e foglalkoztatását közvetlenül megel´´ oz´´ oen a) legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt, vagy b) a foglalkoztatás el´´ osegítésér´´ ol és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttm´úködött, az e tevékenységb´´ ol származó bevételét csökkentheti a korábban munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, feltéve, hogy ezen munkavállaló alkalmazása óta, illet´´ oleg azt megel´´ oz´´ o hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és ha a korábban munkanélküli munkavállaló az alkalmazását megel´´ oz´´ o hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban. Az a)—c) pontokban foglalt feltételek fennállásának vizsgálatánál a magánszemélynek a sorkato-

6559

nai szolgálatban töltött idejét (a bevonulás és a leszerelés id´´ opontja közötti id´´ otartamot) figyelmen kívül kell hagyni. 22. § (1) A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó az adóköteles jövedelmének megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéb´´ ol származó bevétele összegéig, az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) a bevallásában a következ´´ o öt adóév egyéni vállalkozásból származó bevételeivel szemben — döntése szerinti megosztásban — számolhatja el, kivéve, ha a (2)— (3) bekezdés rendelkezését alkalmazza. Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekr´´ ol áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál — a (2) bekezdés kivételével — a korábbi évekr´´ ol áthozott veszteségeket kell el´´ oször figyelembe venni. (2) A tevékenységét megkezd´´ o, tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó a tevékenység megkezdése évének és az azt követ´´ o két évnek az elhatárolt veszteségét korlátlan ideig elszámolhatja akkor, ha a tevékenység megkezdésének évét követ´´ o harmadik évt´´ ol kezd´´ od´´ oen folyamatosan legalább az adóévben elszámolt költségek ötven százalékát elér´´ o bevételt ér el. Amely évben ez az utóbbi feltétel nem teljesül, akkor az e bekezdés szerint elhatárolt veszteséget elszámoltnak kell tekinteni. (3) A mez´´ ogazdasági tevékenységet végz´´ o, tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megel´´ oz´´ o két évre visszamen´´ olegesen is rendezheti adóbevallásának önellen´´ orzésével oly módon, hogy a megel´´ oz´´ o két év egyikében vagy mindkett´´ oben megszerzett, mez´´ ogazdasági tevékenységb´´ ol származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megel´´ oz´´ o két év terhére, a fennmaradó részre az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. (4) Ha a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozónak mez´´ ogazdasági tevékenységb´´ ol származó jövedelmén kívül más jogcímen is van egyéni vállalkozói jövedelme, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméb´´ ol csak a mez´´ ogazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a (3) bekezdés rendelkezéseit. A mez´´ ogazdasági tevékenység arányát az ebb´´ ol származó bevételnek az összes egyéni vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. (5) E § alkalmazásában mez´´ ogazdasági tevékenység a 6. számú melléklet szerinti mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi tevékenység, továbbá más növénytermesztés, akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozói igazolvány birtokában végzi a magánszemély.

6560

MAGYAR KÖZLÖNY

23. § (1) A mez´´ ogazdasági kistermel´´ o bevételének a termék vagy állat eladási árát kell tekinteni abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermel´´ ot illeti meg. (2) A mez´´ ogazdasági kistermel´´ o az e tevékenységb´´ ol származó jövedelmének megállapítására a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalék költséghányad helyett a következ´´ o (kistermel´´ oi átalány) elszámolási módot is válaszhatja: a) az évi egymillió forintot meg nem haladó bevételb´´ ol jövedelmet nem kell figyelembe vennie; b) az évi egymillió forintot meghaladó bevételnek az él´´ o állatok és állati termékek értékesítéséb´´ ol származó részéb´´ ol 10 százalék, az egyéb mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi bevételb´´ ol 30 százalék számít jövedelemnek; c) ha a bevétel részben az él´´ o állatok és állati termékek értékesítéséb´´ ol, részben egyéb mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi tevékenységb´´ ol származik, akkor az egymillió forint feletti bevételrészt olyan arányban kell megosztania a kétféle tevékenység között, amilyen arányban az összbevétel az állattenyésztés és a növénytermesztés között megoszlik.

A nem önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem 24. § (1) Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, az országgy´úlési, a helyi önkormányzati képvisel´´ oi tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közrem´úködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el, a jogszabály alapján választott tisztségvisel´´ o (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, továbbá a segít´´ o családtag tevékenysége. (2) A nem önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelmet az e tevékenységb´´ ol származó bevételb´´ ol a 25—27. § rendelkezései szerint — figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is — kell kiszámítani. 25. § (1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által kötött olyan biztosítás adóévben befizetett díját — ha az nem adómentes —, amelynek biztosítottja a magánszemély, továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem.

1995/113. szám

(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a) az általa üzemeltetett gépjárm´ú használatára tekintettel az üzemanyag-fogyasztási norma mértékéig költségtérítés címén kap a magánszemély, feltéve, hogy a kapott összegr´´ ol útnyilvántartással (menetlevéllel), valamint az APEH által közzétett üzemanyagár (vagy a számla szerinti üzemanyagár) figyelembevételével elszámol a munkáltatónak, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató a saját kezelésében lév´´ o tölt´´ oállomáson biztosítja az alkalmazottjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik a fogyasztási normához képest; b) a saját gépjárm´úvel történ´´ o munkábajárás költségtérítése címén a munkában töltött napokra számolva kap a magánszemély, legfeljebb a munkahelye és lakása közötti oda-vissza távolság figyelembevételével 3 Ft/km értékben; ez esetben a munkábajárás költségeinek további megtérítése a magánszemélynek az (1) bekezdés szerinti jövedelme, az elszámolt kilométer-távolságot egyébként magáncélú felhasználásnak kell tekinteni. 26. § (1) Ha a munkaviszonyból származó, el´´ oz´´ o naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következ´´ o év január 15-éig fizetik ki, azt az el´´ oz´´ o naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. (2) A munkaviszony megsz´únésével összefügg´´ o végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amely napon azt kifizették. (3) A törvényben meghatározott mérték´ú, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra es´´ o részét és a levont adóel´´ olegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megsz´únését´´ ol az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés. A fennmaradó végkielégítést és a levont adóel´´ olegnek erre es´´ o részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó összeg tizenkétszeresét a következ´´ o adóévben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóel´´ olegnek kell tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóel´´ oleget a munkaviszony megsz´únését követ´´ o második évben megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóel´´ olegnek kell tekinteni. (4) A (2)—(3) bekezdés végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a fegyveres er´´ ok és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerej´ú rendelet 45. §-a alapján folyósított leszerelési segélyre is. 27. § A nem önálló tevékenységb´´ ol származó bevételb´´ ol a jövedelem megállapítása során levonható a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ide-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

értve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is; b) legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség; c) a külszolgálat címén kapott összeg — figyelemmel az erre vonatkozó átmeneti rendelkezésekre is — 30 százaléka, de legfeljebb az err´´ ol szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség.

6561 VII. Fejezet

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA Az adótábla 30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0—150 000 Ft

Egyéb jövedelem 28. § (1) Egyéb jövedelem az önálló tevékenység és a nem önálló tevékenység körébe nem sorolható minden olyan bevétel — a (2) bekezdésben említett kivétellel — teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. (2) Ha a magánszemélynek a kifizet´´ ot´´ ol külföldi kiküldetés címén származik bevétele — ide nem értve a külszolgálatra tekintettel kapott összeget —, akkor annak összegéb´´ ol levonható — figyelemmel az erre vonatkozó átmeneti rendelkezésekre is — 30 százalék, de legfeljebb az err´´ ol szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség.

Az összevont adóalap megállapítása 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéb´´ ol származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldr´´ ol származó (1) bekezdésben említett jövedelem a) nemzetközi egyezmény (illet´´ oleg viszonosság) hiányában, vagy b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illet´´ oleg viszonosság) lehet´´ ové teszi. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában a külföldr´´ ol származó és külföldi pénznemben megszerzett igazolt jövedelmet oly módon kell figyelembe venni, hogy az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett valuta-középárfolyamon kell forintra átszámítani (akkor is, ha ez a jövedelem az adott külföldi állam szabályai szerint nem viselt adót). Ha a jövedelmet olyan pénznemben állapították meg, amelynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, akkor az APEH által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes, USA dollárban megadott valutaárfolyamot kell a forintra történ´´ o átszámításhoz figyelembe venni.

20%,

150 001—220 000 Ft 30 000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész

25%-a,


35%-a,


40%-a,

550 001—900 000 Ft 171 500 Ft és az 550 000 Ft-on felüli rész

44%-a,

900 001 Ft-tól 325 500 Ft és a 900 000 Ft-on felüli rész

48%-a.

A számított adó és az összevont adóalap adója 31. § (1) A számított adó az összevont adóalap után az adótábla szerint megállapított adó. (2) Az összevont adóalap adóját a számított adóból a 32—34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.

A külföldön megfizetett adó beszámítása 32. § (1) Ha az összevont adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után külföldön is adót fizetett a magánszemély, akkor a számított adót az összevont adóalappal elosztva átlagos adókulcsot kell meghatározni. Ezen átlagos adókulccsal meg kell szorozni a külföldön adózott jövedelmet, és az így kapott összeg, de legfeljebb a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összege a számított adót csökkenti. (2) A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett valuta-középárfolyamon kell forintra átszámítani. Ha a jövedelmet olyan pénznemben állapították meg, amelynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, akkor az APEH által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes, USA dollárban megadott valutaárfolyamot kell a forintra történ´´ o átszámításhoz figyelembe venni.

6562

MAGYAR KÖZLÖNY

1995/113. szám

Az adójóváírás

VIII. Fejezet

33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amelyet az adóévben megszerzett bér után a (2)—(3) bekezdés rendelkezései szerint kell kiszámítani.

AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTO ´´ KEDVEZMÉNYEK, RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL

(2) Ha a magánszemély összevont adóalapjának az (1) bekezdésben említett béren kívül más jövedelem is részét képezi, és/vagy a bevallásra kötelezett osztalék, árfolyamnyereség, külterületi term´´ oföld bérbeadásából származó jövedelem bármelyike címén volt bevétele, akkor az adójóváírást a következ´´ ok szerint kell meghatároznia: a) meg kell állapítania, hogy a bért az adótábla szerint milyen adóösszeg terhelné; b) meg kell állapítania, hogy a bér adóel´´ olegének kiszámításához el´´ oírt sávos kulcsok szerint a bért milyen adóösszeg terhelné; c) ki kell számítania az a) pont szerint megállapított összegnek és a b) pont szerint megállapított összegnek a különbségét; d) a bért el kell osztania az összevont adóalapnak, a bevallásra kötelezett osztaléknak, árfolyamnyereségnek, külterületi term´´ oföld bérbeadásából származó jövedelemnek az együttes összegével; e) az adójóváírás egyenl´´ o a c) pont szerinti összeg és a d) pont szerinti hányados szorzatával. (3) Ha az összevont adóalapot kizárólag bér képezi és a magánszemélynek az adóévben nincs osztalék és/vagy árfolyamnyereség és/vagy külterületi term´´ oföld bérbeadása címén jövedelme, akkor a (2) bekezdésben el´´ oírt számítás mell´´ ozésével ezen összevont adóalap adója a bér adóel´´ olegének kiszámítására el´´ oírt sávos kulcsokkal kiszámított adóval egyezik meg.

A nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek adójának levonása 34. § A számított adót csökkenti: a) annál a nyugdíjas magánszemélynél, akinek a nyugdíja nem adómentes, a nyugdíj, és/vagy b) a gyermekgondozási segély, ideértve az ahhoz kapcsolódó jövedelempótlékot, és/vagy c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás, és/vagy d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott ápolási díj, és/vagy e) az ösztöndíj, és/vagy f) az egészségügyi és szociális intézmény keretében szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott összeg, de legfeljebb évi 36 ezer forint összegének az adótábla szerint kiszámított adója.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történ´´ o befizetés kedvezménye 35. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének kiegészít´´ o nyugdíjpénztár esetében az 50 százaléka, a kiegészít´´ o önsegélyez´´ o pénztár, az egészségpénztár esetében a 25—25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint. (2) A kedvezményt az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazolása alapján lehet igénybe venni, amely tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, a befizetett munkáltatói hozzájárulást és a magánszemély egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összegét. Az adóévben történt befizetésnek kell tekinteni azt a befizetést, amelynek bizonylata az adóévben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár rendelkezésére áll.

A tandíj kedvezménye 36. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a fels´´ ooktatásról szóló törvényben felsorolt fels´´ ooktatási intézményben els´´ o alapképzésben részt vev´´ o hallgató alap- és kiegészít´´ o tandíja címén — de legfeljebb a fels´´ ooktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet által az állami fels´´ ooktatási intézmény alap- és kiegészít´´ o tandíjaként — egy tanévre megállapított összegnek a 30 százaléka, a befizetésr´´ ol a hallgató nevére kiállított igazolás alapján — amelyet a fels´´ ooktatási intézmény a befizetés évét követ´´ o év január 31-éig ad ki a hallgatónak az átvétel igazolása ellenében —, valamint a befizet´´ o nevére kiállított befizetési bizonylat alapján. (2) Az (1) bekezdésben említett levonási lehet´´ oség a befizetés évében a hallgató vagy annak szül´´ oje (ideértve az örökbefogadó, a mostoha és a nevel´´ oszül´´ ot is) vagy nagyszül´´ oje vagy házastársa vagy testvére közül azt illeti meg, aki a tandíjat az (1) bekezdésben említett befizetési bizonylat szerint befizette.

A lakáscélú kedvezmények 37. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánszemély által lakáscélú felhasználás céljából a pénzintézettel a lakáscélú megtakarításokról szóló pénzügyminiszteri rendelet szerint megkötött betétszerz´´ odés alap-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ján a megtakarító nevére elhelyezett, elkülönítetten kezelt, legfeljebb évi 60 ezer forint összeg´ú adóévi megtakarítás 20 százaléka (adólevonás, levont adó). (2) Az (1) bekezdésben említett megtakarítás összegének felvétele esetén, ha a magánszemély nem igazolja a saját vagy lakást szerz´´ o hozzátartozója részére történ´´ o lakáscélú felhasználást, a megtakarítás után levont adót húsz százalékkal növelt összegben kell az azt levonó magánszemélynek a felhasználás igazolására a (3) bekezdésben említett határid´´ o lejártát követ´´ o 15 napon belül az adóhatóságnak bejelentenie és megfizetnie. Az el´´ oz´´ oek szerint a magánszemélynek ugyancsak be kell jelentenie és meg kell fizetnie a levont adót, ha az (1) bekezdésben említett betétszerz´´ odés megkötését´´ ol számított egy éven belül a megtakarított összeget felveszi (a betétszerz´´ odést megszünteti), akkor is, ha azt lakáscélra használta fel. (3) A lakáscélú felhasználás igazolására lakás és lakótelek vásárlása esetén a szerz´´ odést és annak a földhivatalhoz való benyújtásáról szóló igazolást, lakásépítés, lakásb´´ ovítés esetén az építési engedélyt és az adólevonás (adókedvezmény) alapjául szolgáló összeg felhasználását igazoló — az építési engedély érvényességi id´´ otartamán belül keltezett — számlát, valamint — ha a megtakarítást hozzátartozó részére használta fel — a rokonsági fokot igazoló iratot a megtakarítás felvételét követ´´ o 90 napon belül kell a magánszemélynek az adóhatóságnál bejelentenie, valamint ugyanezen id´´ on belül kell a pénzintézet igazolását bemutatnia, hogy a betétszerz´´ odést egy évnél régebben kötötte meg. (4) E § alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak min´´ osül az (1) bekezdésben említett megtakarítás a betétszerz´´ odés megkötését´´ ol számított egy éven túli, az összeg felvételét követ´´ o 30 napon belül történ´´ o felhasználása — a magánszemélyt vagy lakást szerz´´ o hozzátartozóját terhel´´ o — pénzintézetnél fennálló lakáscélú hitel törlesztésére. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott igazolás alatt a lakáscélú hiteltartozást nyilvántartó pénzintézetnek a törlesztésr´´ ol szóló igazolását kell érteni. 38. § Az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után pénzintézettel megkötött szerz´´ odésben a lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szerepl´´ o magánszemély(ek) által az adóévben a t´´ oke és a kamat törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összegnek a 20 százaléka, de legfeljebb a vonatkozó szerz´´ odésben adósként szerepl´´ o magánszemélyek tekintetében együttvéve 35 ezer forint.

A beruházási és forgóeszköz hitel kamatkedvezménye 39. § Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéni vállalkozó és a mez´´ ogazdasági kistermel´´ o által, kizárólag az egyéni vállalkozói, illet´´ oleg kistermel´´ oi tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel kötött hitelszer-

6563

z´´ odés alapján 1993. december 31. és 1996. január 1. között üzleti célra, és 1996. január 1-je után beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitel adóévben megfizetett kamatának 25 százaléka.

Egyéb kedvezmények 40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mez´´ ogazdasági kistermel´´ o e tevékenységb´´ ol származó éves jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 35 ezer forint. (2) Az összevont adóalap adóját csökkenti a szellemi tevékenységet folytató magánszemély e tevékenységb´´ ol származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint. E rendelkezés alkalmazásában szellemi tevékenységet folytató magánszemély az, aki eredeti jogosultként olyan önálló — de nem egyéni vállalkozói — tevékenységb´´ ol szerez jövedelmet, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya, valamint szerz´´ oi jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy egyébként a szerz´´ oi jogról szóló törvény védelemben részesíti. (3) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az err´´ ol szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezd´´ o napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi 1000 forint.

Az alapítványi befizetések kedvezménye 41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a belföldi székhely´ú alapítvány, a közalapítvány, továbbá a közérdek´ú kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszegnek (a továbbiakban együtt: közcélú adomány) — kivéve az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt közalapítványi befizetés összegét — a 30 százaléka, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazhatók az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adományra is. (3) Az (1) bekezdés rendelkezése igazolás alapján érvényesíthet´´ o, amely a másolat meg´´ orzése mellett akkor adható ki, ha a közcélú adomány betegségmegel´´ oz´´ o és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási ellátást, a sportot, a vallást és hitéletet, az öregekkel, a hátrányos helyzet´úekkel, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a határon túli magyarsággal kapcsolatos el´´ obbi célok megvalósítását, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, m´úemlékvédelmi, természetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság

6564

MAGYAR KÖZLÖNY

védelmét, a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka el´´ osegítését szolgálja. (4) Nem min´´ osül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefügg´´ o jogügylet vonatkozó dokumentumai (alapító okirat, tájékoztatók, reklámok stb.) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, de valójában az adókedvezménnyel elérhet´´ o vagyoni el´´ ony megszerzését szolgálja, vagy az adományozó magánszemély ellenszolgáltatásban részesül. Ilyen esetben az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének min´´ osül.

A biztosítások kedvezménye 42. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 7. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel a belföldi székhely´ú biztosító intézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, de több szerz´´ odés esetén is legfeljebb együttesen 50 ezer forint (biztosítási adókedvezmény). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben befizetett díjnak — legfeljebb azonban az 1994. évben fizetett díj kétszeresének — 20 százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint lehet azon életbiztosítás esetében, amelynek id´´ otartamából 1995. január 1-jén kevesebb, mint 6 év volt hátra. (3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát gyakorolja.

A befektetési adóhitel 43. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 8. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel a befektetési adóhitel, legfeljebb azonban a magánszemély befektetésállománya növekményének 30 százaléka. (2) Ha a magánszemély befektetésállománya mérsékl´´ odik, legalább a csökkenés 30 százaléka mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetni. (3) Az adóhitel visszafizetésének kötelezettsége a magánszemély halálával megsz´únik.

A kedvezmények korlátozása 44. § (1) A 35—43. § rendelkezéseiben említett csökkent´´ o tételek együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

1995/113. szám

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41—43. § rendelkezéseiben említett csökkent´´ o tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap 35—40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka, valamint az osztalék és árfolyamnyereség adója együttesen.

Rendelkezés a befizetett adó meghatározott részének közcélú felhasználásáról 45. § (1) A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része (befizetett adó) egy százalékáról, amelyet az APEH a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett javára utal át. (2) Az (1) bekezdésben említett kedvezményezett a közcélú tevékenységet folytató vagy támogató szervezet, intézmény, alap, alapítvány lehet. (3) Az e §-ban foglalt rendelkezést megvalósító eljárást és a kedvezményezettek körét külön törvény szabályozza.

IX. Fejezet AZ

ADÓELOLEG-FIZETÉS ´´

A kifizet´´ o adóel´´ oleg-megállapítása 46. § (1) A kifizet´´ onek az összevont adóalapot képez´´ o, általa kifizetett jövedelemb´´ ol — kivéve, ha e törvény másként rendelkezik — 40 százalék adóel´´ oleget kell levonnia, akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. (2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóel´´ oleg kiszámításához a jövedelmet a következ´´ oképpen kell figyelembe venni: a) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel történik, jövedelemként a kifizetés teljes összegéb´´ ol — figyelemmel a b) pontban foglaltakra is — a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát kell figyelembe venni. A költségekre vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizet´´ o a kifizetés teljes összegének 90 százalékát tekinti jövedelemnek. b) Ha a kifizet´´ o jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható e törvény által elismert költség fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a magánszemély annak felhasználását a kifizet´´ onek igazolja, akkor a költségtérítésb´´ ol a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély által igazolt összeget nem kell jövedelemként figyelembe venni. (3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó, akkor t´´ ole, valamint a mez´´ ogazdasági kistermel´´ ot´´ ol az e

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

tevékenységekre tekintettel kifizetett összegb´´ ol a kifizet´´ onek nem kell adóel´´ oleget levonnia.

A munkáltató, a bér kifizet´´ oje által történ´´ o adóel´´ oleg-megállapítás 47. § (1) A munkáltatónak, a bér kifizet´´ ojének — a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel — az általa havonta rendszeresen kifizetett bérb´´ ol, annak tizenkétszerese után megállapított várható adóösszeg egytizenketted részét kell adóel´´ olegként levonnia. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a várható adó összegét a következ´´ ok szerint kell kiszámítani: a) Ha a magánszemély adóévben várható összevont adóalapjának a béren kívül más jövedelem nem képezi részét és várhatóan bevallásra kötelezett osztalék, árfolyamnyereség, külterületi term´´ oföld bérbeadásából származó jövedelem egyike címén sem lesz bevétele, akkor a (3) bekezdésben el´´ oírt sávos kulcsokat kell alkalmazni. b) Ha az a) pontban meghatározott feltétel nem áll fenn, akkor az összevont adóalap adójának kiszámítására el´´ oírt adótáblát kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben említett sávos kulcsok a következ´´ ok: Ha az évi bér a) nem több, mint 185 ezer forint, akkor 2 százalék az adó; b) több, mint 185 ezer forint, de legfeljebb 250 ezer forint, akkor 3700 forint és a 185 ezer forintot meghaladó rész 16 százaléka együttesen az adó; c) több, mint 250 ezer forint, de legfeljebb 390 ezer forint, akkor 14 100 forint és a 250 ezer forintot meghaladó rész 32 százaléka együttesen az adó; d) több, mint 390 ezer forint, de legfeljebb 550 ezer forint, akkor 58 900 forint és a 390 ezer forintot meghaladó rész 35 százaléka együttesen az adó; e) több, mint 550 ezer forint, de legfeljebb 900 ezer forint, akkor 114 900 forint és az 550 ezer forintot meghaladó rész 44 százaléka együttesen az adó; f) több, mint 900 ezer forint, akkor 268 900 forint és a 900 ezer forintot meghaladó rész 48 százaléka együttesen az adó. (4) A munkáltatónak, illet´´ oleg a bér kifizet´´ ojének — a (12) bekezdés rendelkezése szerinti eset kivételével — a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését kell alkalmaznia, ha nyilvántartásai alapján megállapítható, hogy a magánszemélynek a béren kívül az összevont adóalapba számító más jövedelme és/vagy bevallásra kötelezett osztalék, árfolyamnyereség, külterületi term´´ oföld bérbeadásából származó jövedelem bármelyike címén is lesz bevétele. Ha a munkáltató, illet´´ oleg a bér kifizet´´ oje nyilvántartásai alapján ez nem állapítható meg, akkor a (2) bekezdés a) pont-

6565

jának rendelkezésében említett sávos kulcsok abban az esetben alkalmazhatók, ha a magánszemély írásban nyilatkozik a munkáltatójának, hogy az adóévben várhatóan csak bér címén lesz jövedelme, és a nyilatkozatban azt is vállalja, hogy bejelenti, ha ez a feltétel már nem áll fenn. Ez utóbbi esetben a bejelentést követ´´ oen a munkáltatónak, a bér kifizet´´ ojének — a (12) bekezdés rendelkezése szerinti eset kivételével — az adóév további id´´ oszakában esedékes kifizetéseknél a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése szerint kell az adóel´´ oleget megállapítania. (5) A munkáltató, a bér kifizet´´ oje az adóel´´ oleg megállapításánál figyelembe veszi a) a nyugdíjat és a nyugdíj adójának levonását, b) igazolás alapján a súlyosan fogyatékos magánszemélynek járó kedvezményt, azzal, hogy a fogyatékos állapot véglegessége esetén azt elegend´´ o egyszer, annak megállapítását követ´´ oen igazolni, c) a bérfizetést megel´´ oz´´ oen az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba fizetett munkáltatói hozzájárulás és/vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély által történt igazolt tagdíjbefizetés után járó kedvezményt. (6) Ha a társadalombiztosítási igazgatóság fizet ki adóköteles társadalombiztosítási ellátást — ide nem értve a nyugdíjat —, vagy a fegyveres er´´ oknél tartalékos katonai szolgálatot teljesít´´ o részére fizetnek ki illetményt — ha jogszabály másként nem rendelkezik —, az adóel´´ oleget a következ´´ o módon kell kiszámítani és levonni: a juttatás teljes összegét el kell osztani annyival, ahány napra a juttatás vonatkozik, az így kiszámított összeget meg kell szorozni 365-tel (évesítés). Az így kapott összeg után a (2)— (5) bekezdés értelemszer´ú alkalmazásával kell kiszámítani a várható adót, és annak annyiszor 365-öd részét kell adóel´´ olegként befizetni, ahány napra a juttatás vonatkozott. (7) A havonta nem rendszeres bér kifizetése esetén az (1)—(5) bekezdés szerint meg kell határozni a várható adó összegét ezen kifizetés nélkül, valamint ennek figyelembevételével, és a két adóösszeg különbözetét kell levonni a nem rendszeres bér összegéb´´ ol. Így kell eljárni a munkáltató által kötött olyan biztosítás esetében is, amelynek biztosítottja a vele munkaviszonyban álló magánszemély, ha annak adóköteles díját nem havi rendszerességgel fizeti a munkáltató, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba nem havi rendszerességgel fizetett munkáltatói hozzájárulás esetében is. (8) Nem rendszeres bér különösen a jutalom, a prémium, a magánszemélynek fizetett albérleti (szállás) díj — kivéve, ha ezeket havonta számolják el —, a sorkatona egyszeri bevonulási segélye, a közlekedésben alkalmazott forgalmi juttatás, a bányász h´úségjutalma, a melegüzemi pótlék, a szabadságmegváltás, az üdülési hozzájárulás. A munkáltató egyéb bérkifizetéseket is nem rendszeres bérnek tekinthet, ha ennek eredményeként az év végén rendezend´´ o adókülönbözet összege nem növekszik.

6566

MAGYAR KÖZLÖNY

(9) Ha a havi rendszeres bért a munkáltató egy hónapon belül több részletben fizeti ki, a havi tényleges bér megállapítása után kell az adóel´´ oleget kiszámítani és levonni. A munkáltató a korábbi hóközi kifizetés során az ezen kifizetésre es´´ o adóel´´ olegnek megfelel´´ o összeget a hó végi elszámolásig visszatarthatja. (10) A több havi rendszeres bér egyszerre történ´´ o megszerzése esetén az adóel´´ oleget úgy kell kiszámítani és levonni, mintha a bért a magánszemély havonként szerezte volna meg. Így kell eljárni akkor is, ha a munkáltató az adóéven belül több hónapra ad visszamen´´ oleg béremelést. (11) Munkaviszony hóközi megszüntetése esetén az adóel´´ oleget az el´´ oz´´ o munkáltató a bérre vonatkozó általános szabályok szerint vonja le. Ha a magánszemély ugyanabban a hónapban új munkaviszonyt létesít, az új munkáltató az adott hónapban együttesen kifizetett bére után számítja ki az adóel´´ oleget. Az így megállapított összeg azonban csökkentend´´ o az el´´ oz´´ o munkáltató(k) által már levont adóel´´ oleggel. (12) A munkáltató, a bér kifizet´´ oje az adóhatóság által el´´ ozetesen engedélyezett számítási rendszer alapján jogosult az adóel´´ oleget az e §-ban meghatározott szabályoktól eltér´´ o módszerrel kiszámítani, ha az év végén elszámolandó adókülönbözet az alkalmazott módszer által mérsékelhet´´ o. E rendelkezést lehet alkalmazni az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizet´´ o esetében is. (13) E § értelemszer´ú alkalmazásával az összevont adóalap adójának kiszámítására el´´ oírt adótábla szerint kell az adóel´´ oleget kiszámítani a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagja részére, annak nem önálló tevékenységére tekintettel kifizetett jövedelemb´´ ol, valamint a szabadságvesztés büntetése idején munkát végz´´ o magánszemélynek az e tevékenységb´´ ol származó jövedelme utáni adóel´´ oleg kiszámításánál.

Egyéb adóel´´ oleg-megállapítási szabályok 48. § (1) A nyugdíjba vonuló, a sorkatonai szolgálatra bevonuló, a polgári szolgálat teljesítését megkezd´´ o magánszemélyt´´ ol levont adóel´´ oleget a munkáltató úgy módosíthatja, mintha az adóel´´ oleget az év elejét´´ ol összesítve (göngyölítve) vonta volna le. Az év közben nyugdíjba vonuló magánszemély esetében a módosításnál az év hátralév´´ o id´´ oszakában esedékes nyugdíjat is figyelembe kell venni. (2) A munkaviszony megsz´únésével összefügg´´ o, törvényben meghatározott mérték´ú végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés összegéb´´ ol 20 százalék adóel´´ oleget kell levonni. (3) A nem pénzbeli formában juttatott, de az összevont adóalapba beszámító jövedelem — kivéve a természetbeni munkabért — adóel´´ olege 20 százalék, amelyet a kifizet´´ onek a juttatást követ´´ oen az adóévben kifizetett összeg(ek)

1995/113. szám

adóel´´ olegéhez hozzáadva kell levonnia. Ha az ilyen juttatást követ´´ oen az adóévben nem történik kifizetés, akkor a magánszemélynek a kifizet´´ o err´´ ol szóló igazolása alapján adóbevallásában kell az adót megállapítania és megfizetnie. (4) A (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a munkáltató által kötött olyan — nem adómentes — biztosítás havonta rendszeresen fizetett díjára, amelynek biztosítottja a vele munkaviszonyban álló magánszemély, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói hozzájárulásra. (5) A magánszemély kérésére az e fejezet rendelkezéseiben el´´ oírtnál több adóel´´ oleg is levonható. (6) A tévesen levont adóel´´ oleget a kifizet´´ o az adóéven belül helyesbítheti. Egyébként a különbözetet az év végi adóelszámoláskor (adóbevallás benyújtásakor) kell rendezni.

A magánszemély és a kifizet´´ o adóel´´ oleg-megfizetése 49. § (1) Az egyéni vállalkozónak, a mez´´ ogazdasági kistermel´´ onek, továbbá annak az önálló tevékenységet végz´´ o magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizet´´ ot´´ ol származik, az e tevékenységéb´´ ol származó jövedelméb´´ ol negyedévenként adóel´´ oleget kell fizetnie. Az adóel´´ oleg összege legalább az év elejét´´ ol keletkezett jövedelem adótábla szerinti adójának és az év során már befizetett adóel´´ olegnek a különbözete. Az adóel´´ oleget az adózás rendjér´´ ol szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével kell az adóhatósághoz befizetni, azzal, hogy az utolsó negyedévre esedékes adóel´´ oleget az err´´ ol az adóévr´´ ol szóló adóbevallás benyújtásával egyidej´úleg kell megfizetni. (2) Az (1) bekezdés szerint kell adóel´´ oleget fizetnie az összevont adóalapba beszámító jövedelme után a belföldi illet´´ oség´ú magánszemélynek akkor is, ha az külföldr´´ ol származik és abból adóel´´ oleget vagy adót külföldön nem vontak le — kivéve, ha ez a jövedelem csak külföldön adóztatható —, továbbá, ha a Magyarországon m´úköd´´ o diplomáciai képviselet nem vonta le az adóel´´ oleget. (3) Az egyéni vállalkozó az adóel´´ oleg kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti id´´ oarányos részét figyelembe véve állapítja meg a jövedelmét, és azt az adóévre áthozott veszteség id´´ oarányos részével csökkentheti. (4) Nem kell az e § szerinti adóel´´ oleget megfizetni, ha annak összege nem haladja meg az 1000 forintot. (5) A kifizet´´ o az általa levont adóel´´ oleget az adózás rendjér´´ ol szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY HARMADIK RÉSZ

EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK X. Fejezet AZ

EGYÉNI

VÁLLALKOZÓ

ÁTALÁNYADÓZÁSA

50. § (1) Az egyéni vállalkozó a Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett a bejelentés évének els´´ o napjától kezd´´ od´´ oen átalányadózást választhat a következ´´ o feltételek együttes fennállása esetén: a) az átalányadózás megkezdését megel´´ oz´´ o adóévben 1. legalább 183 napig egyéni vállalkozóként gyakorolta a (2) bekezdés szerinti tevékenységét, 2. az egyéni vállalkozói bevétele az évi 3 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az id´´ oarányos részét), vagy — ha az üzletek m´úködésér´´ ol szóló kereskedelmi miniszteri rendelet alapján kizárólag közvetlen fogyasztók részére történ´´ o kiskereskedelmi tevékenységet (kivéve az említett jogszabály szerinti vendéglátóipari, idegenforgalmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet, továbbá a pénznyer´´ o automata üzemeltetését) folytat — az évi 15 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az id´´ oarányos részét) nem haladta meg, 3. tárgyi eszköz beszerzési, el´´ oállítási költségét egy összegben nem számolta el, ide nem értve a 20 ezer forint beszerzési árat meg nem haladó tárgyi eszköz utáni elszámolást; b) az átalányadózás megkezdését´´ ol 1. az egyéni vállalkozásában kizárólag a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységet végez, 2. nem áll munkaviszonyban. (2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következ´´ ok: a) a KSH Ipari Termékek Jegyzékében és a Mez´´ ogazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékében szerepl´´ o ipari és mez´´ ogazdasági termékel´´ oállítás; b) mez´´ ogazdasági, vadgazdálkodási és erd´´ ogazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01), kivéve: — valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, — 011114 termésbecslés, — 011123 törzskönyvezés, — 011124 haszonállatok bírálata, min´´ osítése, — 011132 term´´ ohelyi besorolás, — 011133 mez´´ ogazdasági fajtamin´´ osítés, — 011220 trófeabírálat, — 012300 erdészeti szaporítóanyag fajtamin´´ osítése; c) halászati szolgáltatás (SZ J 02), kivéve: — 021100 halászati bérmunka;

6567

d) feldolgozóipari szolgáltatás (SZ J 04), kivéve: — valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, — 04127 kiadói szolgáltatás, — 04128 hang- és képfelvételek és számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása; e) épít´´ oipari szolgáltatás (SZ J 06); f) kereskedelem, közúti járm´ú és közszükségleti cikk javítása, karbantartása (SZJ 07) felsorolásból: — 0712 közúti járm´újavítás, -karbantartás, — 0736 személyi használatú tárgyak és háztartási eszközök javítása; g) szállítás, raktározás, posta és távközlés (SZ J 09) felsorolásból: — 091250 taxiközlekedés (helyi), — 091260 közúti teherszállítás; h) egyéb szolgáltatás (SZ J 20) felsorolásból: — 201 mosás, vegytisztítás, textilfestés, — 202 fodrászat, szépségápolás; i) az üzletek m´úködésér´´ ol szóló kereskedelmi miniszteri rendelet alapján a közvetlen fogyasztók részére történ´´ o kiskereskedelmi tevékenység, kivéve az említett jogszabály szerinti I. és II. osztályba sorolt vendéglátóipari, idegenforgalmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet, továbbá a pénznyer´´ o automata üzemeltetését. (3) Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. 51. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 2. számú melléklet szerint — figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is — veszi figyelembe. A kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján egyéni vállalkozói tevékenységhez nyújtott vissza nem térítend´´ o támogatás nem számít az átalányadó alapjának kiszámításához figyelembe veend´´ o bevételbe. A támogatásról, továbbá az annak célja szerinti felhasználásával kapcsolatos költségekr´´ ol külön nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján a támogatás célja szerinti kiadásra a folyósítást követ´´ o harmadik év végéig fel nem használt összeget hozzá kell adni a harmadik adóév egyéni vállalkozói bevételéhez. (2) Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amenynyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplóf´´ okönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles meg´´ orizni. Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizet´´ oi min´´ oségében, illet´´ oleg más jogszabály el´´ oírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylatkiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illet´´ oleg nyugtaadási kötelezettség alól.

6568

MAGYAR KÖZLÖNY

52. § (1) Az egyéni vállalkozó addig alkalmazhatja az átalányadózás szabályait, amíg a következ´´ o feltételek együttesen fennállnak: a) az egyéni vállalkozásában kizárólag olyan tevékenységet végez, amely alapján az átalányadózás választható; b) az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 3 millió forintot vagy — ha az üzletek m´úködésér´´ ol szóló jogszabály alapján kizárólag közvetlen fogyasztók részére történ´´ o kiskereskedelmi tevékenységet folytat — a 15 millió forintot nem haladja meg; c) nem áll munkaviszonyban. (2) Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét év közben megszünteti, akkor a törtévre az átalányadózásra való jogosultság szempontjából a megsz´únés napjáig eltelt id´´ oszak bevételének arányában kell figyelembe venni az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételhatárokat. (3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak újabb évre vonatkozó átalányadózási szándékát — az (1) bekezdésben fennálló feltételek fennállásának ellenére is — az adózás rendjér´´ ol szóló törvény szerint az el´´ oz´´ o évr´´ ol szóló adóbevallásában jeleznie kell. (4) Bármely — az (1) bekezdésben említett — feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megsz´únik, és ekkor az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a Második rész egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletez´´ o nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megsz´únésének id´´ opontját megel´´ oz´´ o id´´ oszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetni. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételhatár túllépése esetén nem sz´únik meg az átalányadózásra való jogosultság, ha a túllépést eredményez´´ o bevételhez az év utolsó hónapjában jut az egyéni vállalkozó, a túllépés összege nem haladja meg a vállalkozói tevékenységére vonatkozó bevételhatár 10 százalékát, feltéve, hogy az átalányadózás alkalmazásának id´´ oszakában, a túllépést megel´´ oz´´ o három évben nem volt bevételhatár-túllépése. 53. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak bevételéb´´ ol annak 80 százalékát (vélelmezett költséghányad) levonva kell a jövedelmet megállapítania. (2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételb´´ ol a (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek m´úködésér´´ ol szóló jogszabály alapján kizárólag közvetlen fogyasztók részére történ´´ o kiskereskedelmi tevékenységet folytat, kivéve az említett jogszabály szerinti vendéglátóipari, idegenforgalmi, szolgáltatói, kereskedelmi szálláshelyadási

1995/113. szám

tevékenységet, továbbá a pénznyer´´ o automata üzemeltetését. (3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételb´´ ol az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek m´úködésér´´ ol szóló kereskedelmi miniszteri rendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következ´´ ok m´úködtetésére terjed ki: üzletköri jelz´´ oszám — — — — — —

élelmiszer áruház élelmiszer szaküzlet élelmiszer jelleg´ú vegyesüzlet vegyi áruk üzlete drogéria és gyógynövény szaküzlet egyéb szakboltok közül a terményés takarmánybolt

I. 10. I. 11. I. 12. I. 31. I. 32. I. 6.

(4) Abban az esetben, ha a (2) vagy (3) bekezdésben említett tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a kiegészít´´ o vélelmezett költséghányad(ok) alkalmazására már nem jogosult, a változás id´´ opontjában az év els´´ o napjára visszamen´´ olegesen át kell térnie a tevékenységének megfelel´´ o alacsonyabb vélelmezett költséghányad alkalmazására. 54. § Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás id´´ oszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és el´´ oállítási értékének az átalányadózás id´´ oszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 3. számú melléklet III. 2. pontja szerint. Az átalányadózást megel´´ oz´´ o id´´ oszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségb´´ ol az átalányadózás id´´ oszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. 55. § Az átalányadó összegét a következ´´ ok szerint kell kiszámítani: az adó mértéke a jövedelem teljes összegére, ha az 53. § rendelkezései szerint számított évi jövedelem a) legfeljebb 200 000 Ft, akkor 12,5% , b) 200 000 Ft-nál több, de legfeljebb 600 000 Ft, akkor 25%, c) 600 000 Ft-nál több, de legfeljebb 800 000 Ft, akkor 30%, d) 800 000 forintnál több, akkor 35% . 56. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak negyedévente adóel´´ oleget kell fizetnie. A befizetend´´ o adóel´´ oleg összege az év elejét´´ ol számított jövedelem utáni átalányadó és az év során korábban már befizetett átalányadó-el´´ oleg különbözetével egyezik meg. Az adóel´´ olegnél alkalmazott adómérték az év során addig elért jövedelem összegéhez és a végzett tevékenységhez igazodik, és annak teljes összegére vonatkozik. Az adóel´´ oleget az adózás rendjér´´ ol szóló törvény rendelkezéseinek figye-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

lembevételével kell az adóhatósághoz befizetni, azzal, hogy az utolsó negyedévre esedékes adóel´´ oleget az err´´ ol az adóévr´´ ol szóló adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni. (2) Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az 53. § szerint számított jövedelem és/vagy átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50—55. § rendelkezései szerint alkalmazta, illet´´ oleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás alkalmazására egyébként jogosult, a fizetend´´ o adót az említett §-ok rendelkezései szerint kell megállapítani. Ha az egyéni vállalkozó nem volt jogosult az átalányadózás választására, vagy az átalányadózás alkalmazására való jogosultságát bármely ok miatt elvesztette, akkor az egyéni vállalkozóra vonatkozó általános szabályok szerint kell a fizetend´´ o adót megállapítani. 57. § Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó — ha az átalányadózását megszünteti, vagy az arra való jogosultsága bármely ok miatt megsz´únik — az átalányadózás utolsó évét követ´´ o három naptári évben a) tárgyi eszköz beszerzési, el´´ oállítási költségét egy összegben nem számolhatja el, ide nem értve a 20 ezer forint beszerzési árat meg nem haladó tárgyi eszköz utáni elszámolást; b) nem választhatja ismételten az átalányadózást akkor sem, ha tevékenységét megszüntette és új tevékenységet kezdett; c) nem jelentkezhet be a társasági adóról szóló törvény hatálya alá akkor sem, ha tevékenységét megszüntette és új tevékenységet kezdett.

XI. Fejezet A

VAGYONÁTRUHÁZÁS

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az err´´ ol szóló szerz´´ odés kelt. Szerz´´ odés hiányában a jövedelem megszerzésének id´´ opontjára az általános szabályokat kell alkalmazni. (2) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek az eladásról szóló szerz´´ odésben rögzített összeget kell tekinteni. Az elcserélt ingó vagyontárgy esetében a csereszerz´´ odésben rögzített összeg, ennek hiányában az ingó vagyontárgy szokásos piaci értéke számít bevételnek. Az ingó vagyontárgy gazdasági társaságba történ´´ o, tulajdonosváltozást eredményez´´ o bevitele (apport) esetében bevételnek a gazdasági társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekinteni.

6569

(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételb´´ ol le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhel´´ o következ´´ o igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéb´´ ol származó bevételével szemben költségként már elszámolt): a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefügg´´ o más kiadásokat; b) az értéknövel´´ o beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat. (4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerz´´ odés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerz´´ odésben rögzített érték. Külföldr´´ ol behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték. (5) Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, vagy ha az átruházott ingó vagyontárgyat a magánszemély ajándékba kapta, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. (6) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 10 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania, és az adott évr´´ ol szóló bevallásának benyújtásával egyidej´úleg kell megfizetnie. (7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 10 ezer forintot meg nem haladó részét. (8) Nem alkalmazhatók e § rendelkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása a magánszemély kereskedelmi jelleggel folytatott tevékenysége keretében történik. Kereskedelmi jelleg´ú a tevékenység akkor, ha az ügyletek tartalma és az összes körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy a tevékenység során az ingó vagyontárgy(ak) szerzése és átruházása rendszeres haszonszerzés céljából történik. Ekkor az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ingatlan, vagyoni érték´´ u jog átruházásából származó jövedelem 59. § Az ingatlan, a vagyoni érték´ú jog átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az err´´ ol szóló érvényes szerz´´ odést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni érték´ú jog átruházása esetén a jövedelemszerzés id´´ opontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerz´´ odés kelt.

6570

MAGYAR KÖZLÖNY

60. § (1) Nem számít bevételnek az 1982. január 1-je el´´ ott szerzett ingatlan, valamint vagyoni érték´ú jog átruházásából származó jövedelem. (2) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni érték´ú jog megszerzése id´´ opontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az err´´ ol szóló érvényes szerz´´ odést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz — illetve 1986. július 1. napja el´´ ott az illetékhivatalhoz — benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni érték´ú jog szerzési id´´ opontjának az err´´ ol szóló szerz´´ odés szerinti id´´ opontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés id´´ opontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja el´´ ott értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének id´´ opontja a szerz´´ odéskötés napja. (3) A földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési id´´ opontjának az eredeti ingatlan szerzési id´´ opontját kell tekinteni. A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követ´´ oen az oda felépített épület (épületrész) esetében a szerzést a földterület tulajdonjoga megszerzésének id´´ opontjával kell azonosnak tekinteni. (4) Ha az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni érték´ú jog átruházásáról szóló szerz´´ odést a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem nyújtották be, a szerzést 1982. január 1. napja utáni szerzésnek kell tekinteni. 61. § (1) Az ingatlan és a vagyoni érték´ú jog átruházásából származó bevételnek az err´´ ol szóló szerz´´ odésben (okiratban, bírósági, hatósági határozatban) rögzített teljes összeget kell tekinteni. (2) Az ingatlanok cseréjét, vagyoni érték´ú jogok cseréjét, illet´´ oleg ingatlan vagyoni érték´ú joggal történ´´ o cseréjét úgy kell tekinteni, mintha a szerz´´ od´´ o magánszemélyek adásvételi szerz´´ odést (szerz´´ odéseket) kötöttek volna. A bevételnek a csereszerz´´ odésben feltüntetett érték számít, ennek hiányában az elcserélt ingatlannak, vagyoni érték´ú jognak az az értéke, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. (3) Az ingatlan, a vagyoni érték´ú jog gazdasági társaságba történ´´ o, tulajdonosváltozást eredményez´´ o bevitele (apport) esetében bevételnek a társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekinteni. (4) A term´´ oföldr´´ ol szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere e törvény alkalmazásában nem min´´ osül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerz´´ o magánszemély egyéb jövedelmének számít. 62. § (1) Az ingatlan és vagyoni érték´ú jog átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevé-

1995/113. szám

telb´´ ol le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhel´´ o következ´´ o igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéb´´ ol származó bevételével szemben költségként elszámolt: a) a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefügg´´ o más kiadásokat; b) az értéknövel´´ o beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat. (2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerz´´ odés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni érték´ú jog esetében a csereszerz´´ odésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni érték´ú jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett term´´ oföld, erd´´ o m´úvelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek — ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani — a vételi jog gyakorlása során vételárként szerepl´´ o összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lév´´ o lakást a bérl´´ o magánszemély megvásárolja, akkor a szerz´´ odésben szerepl´´ o érték alatt a helyi önkormányzat által megállapított — kedvezményekkel nem csökkentett — teljes forgalmi értéket kell tekinteni akkor is, ha ez az összeg a vonatkozó szerz´´ odésben nem szerepel. (3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. 63. § (1) Az ingatlan és vagyoni érték´ú jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 10 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania, és az adott évr´´ ol szóló adóbevallásának benyújtásával egyidej´úleg kell megfizetnie. (2) A magánszemélynek az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetnie) az ingatlan és vagyoni érték´ú jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget saját maga vagy lakást szerz´´ o hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének id´´ opontját megel´´ oz´´ o hat hónapon és az azt követ´´ o 48 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított azzal, hogy e § alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak min´´ osül belföldön a lakás használati, haszonélvezeti jogának, valamint a lakásbérleti jognak a megvásárlása is. E § alkalmazásában a lakótelek vásárlása csak akkor min´´ osül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az el´´ oz´´ oekben említett id´´ oszakban lakást épít. A magánszemély kérelmére az adóhatóság a 6 hónapot legfeljebb 12 hónapra, a 48 hónapot legfeljebb 60 hónapra módosíthatja.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(3) A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történ´´ o bejelentésével egyidej´úleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése el´´ ott történt, akkor annak igazolásával egyidej´úleg az adóbevallásában érvényesíti. (4) A lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz benyújtott iktatott szerz´´ odés másolatával, a lakáshasználati jog és a lakásbérleti jog megszerzését az err´´ ol szóló szerz´´ odéssel, a lakásépítést, lakásb´´ ovítést a használatbavételi engedéllyel kell igazolni az összeg felhasználásának bizonyításával egyidej´úleg. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell. (5) Ha a magánszemély vagy a lakást szerz´´ o hozzátartozó a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követ´´ o 60 hónapon belül a lakáscélú felhasználással szerzett lakás tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát, használati jogát vagy bérleti jogát átruházza, akkor a lakásszerzési kedvezmény tízszeresét hozzá kell adnia az átruházásból származó bevételhez azzal, hogy egyebekben az 59—63. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 64. § (1) A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során vásárolt term´´ oföld, erd´´ o m´úvelési ágú föld átruházása esetén — a (2) bekezdésben említett esetet kivéve — a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell az adókötelezettséget megállapítani. (2) Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerz´´ o) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett term´´ oföldjének, erd´´ o m´úvelési ágú földjének — ideértve, ha azt mez´´ ogazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány felhasználásával (is) vásárolta — átruházásából származó, az (1) bekezdés vagy az e cím alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme egészét az átruházás napjától számított egy éven belül mez´´ ogazdasági m´úvelés´ú külterületi term´´ oföld tulajdonának megszerzésére fordítja, akkor az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történ´´ o bejelentésével egyidej´úleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tulajdonjogszerzés az adó megfizetése el´´ ott történt, akkor annak igazolásával egyidej´úleg az adóbevallásában érvényesíti. (3) A (2) bekezdés rendelkezése alkalmazható a szövetkezetekr´´ ol szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér´´ ol és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarányföldtulajdonosnak min´´ osül´´ o magánszemély azon term´´ oföldjének, erd´´ o m´úvelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott törvény rendelkezései szerint tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.

6571

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására a földhivatalba benyújtott iktatott szerz´´ odés szolgál.

XII. Fejezet TOKEJÖVEDELMEK ´´ A kamatból származó jövedelem 65. § (1) E törvény alkalmazásában kamat: a) a takarékbetét, a takaréklevél, a devizabetét kamata; b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesít´´ o értékpapír hozadéka, ha azt jogszabály kamatnak nevezi, ideértve azt az árfolyamnyereséget is, amelyet az ilyen értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) áron történ´´ o kibocsátása esetén a jegyzési ár és a névérték között a kamat helyett kap az értékpapír lejáratakor a magánszemély, valamint ideértve az ilyen értékpapír nyilvános forgalmazása során a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is; c) a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegynek a befektetési alapokról szóló törvény szerinti hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereséget is; d) a magánszemély által nyújtott hitel (kölcsön) kamata, feltéve, hogy a felszámítás id´´ oszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is; e) az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamata — ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is —, illet´´ oleg a helyette elért árfolyamnyereség akkor, ha a felszámítás id´´ oszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, figyelemmel az f) pont és a (3) bekezdés rendelkezéseire is; f) a kifizet´´ o által a magánszemély(ek)t´´ ol felvett hitel (kölcsön) után kifizetett kamat és/vagy az értékpapírnak zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során fizetett kamat és/vagy árfolyamnyereség — ideértve a szövetkezeti célrészjegy kamatát is — a kifizet´´ onél együttesen legfeljebb évi 200 ezer forintot, az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot meg nem haladó összegben számít kamatjövedelemnek, akkor is, ha egyébként a d)—e) pontokban meghatározott feltételek teljesülnek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illet´´ oleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít. (3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott korlátokat nem kell figyelembe venni azon tagi kölcsön, szövet-

6572

MAGYAR KÖZLÖNY

kezeti célrészjegy kamata esetében, amelyet a szövetekezetekr´´ ol szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér´´ ol és az átmeneti szabályokról szóló törvény alapján átalakult szövetkezet, illet´´ oleg az ilyen szövetkezetb´´ ol csoportos kiválás útján létrejött szövetkezet a tagjának fizet, feltéve, hogy az a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg, és feltéve, hogy a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban el´´ oírt célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra — a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül — nem ad. (4) A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 0 százalék. (5) Nyilvános forgalmazás alatt azokat az ügyleteket kell érteni, amelyek bonyolítása az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírt´´ ozsdér´´ ol szóló törvény alapján kötelez´´ oen nyilvánosak.

Az osztalékból származó jövedelem

1995/113. szám

keletkezik. Amennyiben a magánszemélynek nyilatkozata ellenére az adott évben 1000 forintot meghaladó összeg´ú osztalékjövedelme keletkezik, akkor az adót (ha adólevonás is történt, akkor a le nem vont adóra vonatkozó különbözetet) a bevallásával egyidej´úleg a magánszemélynek meg kell fizetnie. (4) E § alkalmazásában az osztalékel´´ oleg is az (1) bekezdés a) pontja szerinti osztaléknak min´´ osül. Osztalékel´´ olegnek kell tekinteni a kifizet´´ o által az osztalékra egyébként jogosult magánszemély részére az osztalék megállapítását megel´´ oz´´ oen a várható nyereségre tekintettel kifizetett összeget. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a kifizet´´ o az ellenérték nélkül juttatott értékpapír juttatása vagy az értékpapír névértékének a felemelése miatti osztalékadót a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemb´´ ol vonja le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor a magánszemély a kifizet´´ o által adott igazolás alapján az adott évr´´ ol szóló bevallásának benyújtásával egyidej´úleg fizeti meg azt.

Az árfolyamnyereség és a t´´ ozsdei határid´´ os, opciós ügyletb´´ ol származó jövedelem

66. § (1) Osztaléknak min´´ osül a) a társas vállalkozás adózás utáni eredményéb´´ ol a vállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részére e jogviszonyára tekintettel a vagyoni betétje (részvény, üzletrész stb.) arányában juttatott jövedelem, a társasági adóról szóló törvény szerint adózó egyéni vállalkozó adózás utáni eredményéb´´ ol származó jövedelme; b) a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény alapján a jegyzett t´´ oke emelésével a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott (jóváírt) értékpapír, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény alapján a jegyzett t´´ oke emelése keretében az értékpapír névértékének az emelése. (2) Az osztalékból származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 10 százalék. Nem kell ezt az adót megfizetni, ha törvényben szabályozott adómentes eljárás keretében történt a névérték felemelése, ez utóbbi esetben azzal, hogy az ilyen értékpapír elidegenítése esetén az árfolyamnyereség számítása szempontjából ez a növekmény az árfolyamnyereség részét képezi. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az osztalék adóját a kifizet´´ o az osztalékkifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának id´´ opontjában érvényes adómérték szerint. Nem kell az adót levonnia az osztalékot kifizet´´ onek, ha az évi 1000 forintot meg nem haladó osztalékot a nyugdíjban részesül´´ o magánszemély részére fizeti, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozatot ad a kifizet´´ onek arról, hogy az említett osztalékjövedelmen kívül más osztalékjövedelme az adóévben nem

67. § (1) Árfolyamnyereségnek min´´ osül az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része. Ha törvény másként nem rendelkezik, megszerzésre fordított összegnek az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban feltüntetett vásárlásra fordított összeget kell tekinteni. Ahol e törvény rendelkezéseib´´ ol az értékpapír szokásos piaci értékének figyelembevétele következik, akkor az elidegenítésért kapott bevételnek, a megszerzésre fordított összegnek a szokásos piaci értéket kell tekinteni. Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél a megszerzésre fordított összegnek a kárpótlásként szerzett kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell tekinteni. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az el´´ oz´´ oek szerint nem állapítható meg, árfolyamnyereségnek a bevétel 25 százalékát kell tekinteni. (2) Amennyiben az értékpapír névértékét a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény alapján a jegyzett t´´ oke emelése keretében felemelték, és ez után az adót a magánszemély megfizette, akkor az árfolyamnyereség számítása szempontjából megszerzésre fordított összegnek az eredeti szerzéskori érték (vételár) és az említett adó alapjául szolgáló névértéknövekmény együttes összegét kell tekinteni. (3) A t´´ ozsdei határid´´ os ügyletb´´ ol származó bevételnek számít az az összeg, amely akkor keletkezik, amikor a magánszemély nem egyéni vállalkozói min´´ oségében kötött határid´´ os ügylete nyereséges. T´´ ozsdei opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó magánszemély opció ki-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

írásából vagy opció adásvételéb´´ ol származó nyereséget kell tekinteni. (4) Az árfolyamnyereségb´´ ol származó bevétel — kivéve az e törvény szerint kamatnak vagy egyéb jövedelemnek min´´ osül´´ o árfolyamnyereséget —, valamint a t´´ ozsdei határid´´ os, opciós ügyletb´´ ol származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 10 százalék. (5) A magánszemély t okeszámláján ´´ nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége után az adó mértéke 0 százalék.

6573

(4) Nem számít adózott befektetésnek az ügyvédi kamara vagyonából jogszabály szerinti átalakulás során az ügyvédi iroda tagjának vagy az egyéni ügyvédnek juttatott vagyon. A vagyon vállalkozásból történ´´ o kivonása címén az ilyen vagyonnal rendelkez´´ o ügyvéd (az ügyvédi iroda tagja vagy az egyéni ügyvéd) adófizetési kötelezettsége akkor keletkezik, ha az ügyvédi tevékenységét megszünteti. Bevételnek és teljes egészében jövedelemnek az említett vagyonnak az ügyvédi kamarából való kivonás id´´ opontjában nyilvántartott értéke számít.

(7) A t´´ ozsdei határid´´ os ügylet esetében a kifizetés napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja, azzal, hogy az ügylet lejárata vagy annál korábbi lezárása el´´ ott keletkezett és kifizetett nyereségb´´ ol a kifizet´´ o visszatartja az adó fedezetét, amelyet az utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe beszámít.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelemnek min´´ osül a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvény (üzletrész) szerzéskori értékéb´´ ol az MRP résztvev´´ ojének az egyéni részvény (üzletrész) számlájára a saját befizetésen felül jóváírt összeg, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény alapján a jegyzett t´´ oke csökkentése után az értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót.

A vállalkozásból kivont jövedelem

XIII. Fejezet

68. § (1) A társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem kivonásakor, továbbá a (2)—(4) bekezdésben meghatározottak szerinti id´´ opontban az adófizetési kötelezettséget az árfolyamnyereségre vonatkozó adózási szabályok szerint kell teljesíteni. A magánszemélyt a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem esetén a befektetéskor, a (2)—(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában pedig a vagyon megszerzésének id´´ opontjától nyilvántartási kötelezettség terheli.

TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK ÉS MÁS ENGEDMÉNYEK

(6) Az adót a kifizet´´ o a kifizetés (jóváírás) napján állapítja meg, és vonja le, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a magánszemély az adott évr´´ ol szóló bevallásának benyújtásával egyidej´úleg fizeti meg.

(2) A szövetkezetekr´´ ol szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér´´ ol és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrészt, részjegyet az átalakulás befejezésekor lezárt névérték mértékéig adózott jövedelemb´´ ol befektetett vagyonnak kell tekinteni. (3) A (2) bekezdésben nem említett esetben az 1992. december 31-e el´´ ott kihirdetett jogszabályok alapján a szövetkezet által ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéket (üzletrészt stb.) 1994. január 1-jét´´ ol a juttatáskori névérték mértékéig adózott jövedelemb´´ ol befektetett vagyonnak kell tekinteni akkor is, ha a kibocsátó jogutódjától az eredeti értékpapír fejében értékpapírt vagy más vagyoni értéket kapott a magánszemély. Adózott jövedelemb´´ ol befektetett vagyonnak kell tekinteni az el´´ oz´´ oekben említett értékpapír(ok) névértékéig annak (azok) fejében kapott vagyoni értéket akkor is, ha a magánszemély azt egyéni vállalkozásába fektette be. Az adófizetési kötelezettség az értékpapír, vagyoni érték elidegenítésekor vagy a vállalkozásból történ´´ o kivonáskor (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését is) keletkezik.

A természetbeni juttatások 69. § (1) Természetbeni juttatás a kifizet´´ o által a magánszemélynek — megjelenési formájától függetlenül — adott vagyoni érték (termék, értékpapír, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizet´´ o kiadásának számla szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéb´´ ol, a saját el´´ oállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségb´´ ol (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában a szokásos piaci értékb´´ ol az a rész, amelyet a magánszemély a kifizet´´ onek nem térít meg, valamint az illetményföld-juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesül´´ o magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor szerzési értéknek az el´´ oz´´ oek szerint figyelembe vett értékrészt kell tekinteni. (2) Nem min´´ osül természetbeni juttatásnak: a) a természetben adott munkabér (a magánszemélynek a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás, amelynek értéke a munkaszerz´´ odésben meghatározott összeg, ennek hiányában a szokásos piaci érték); b) az önálló tevékenység természetben adott ellenértéke; c) az ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni érték´ú jog átruházása során az ellenértékbe természetben beszámított vagyoni érték; d) az adóköteles tárgynyeremény;

6574

MAGYAR KÖZLÖNY

e) az a vagyoni érték, amelyet e törvény szerint egyébként adómentesnek min´´ osül´´ o jogcímen természetben adnak; f) a gazdasági társaságokról szóló és a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény alapján a jegyzett t´´ oke emelése keretében magánszemélynek juttatott (jóváírt) értékpapír, továbbá a gazdasági társaságokról szóló és a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény alapján a jegyzett t´´ oke emelése keretében az értékpapír névértékének az emelése. (3) A (2) bekezdés a)—f) pontjaiban említett esetekben a megszerzett bevétel olyan jogcímen adóköteles, amelyre tekintettel a magánszemély hozzájutott. (4) A természetbeni juttatás a magánszemély olyan bevételének számít, amelynek egésze jövedelem. (5) Természetbeni juttatásnak min´´ osül többek között: a) a kifizet´´ o által harmadik személlyel kötött lízingszerz´´ odés alapján megszerzett és magánszemély használatába adott olyan vagyontárgy is, amelyet kés´´ obb a magánszemély maradványértéken vásárol meg, azzal, hogy a kifizet´´ o által viselt lízingdíj megállapításánál figyelembe vett beszerzési árnak a lízingelés id´´ oszakára jutó, a 3. számú melléklet III. 2. pontjában foglaltak szerint meghatározott értékcsökkenési leírás levonásával kiszámított összege és a magánszemély által megfizetett maradványérték különbsége számít bevételnek; b) a kifizet´´ o által adott ajándék, ideértve a reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást, azzal, hogy az 1. számú mellékletben adómentesnek min´´ osített esetekben ezt nem kell bevételként figyelembe venni. (6) A (4) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a kifizet´´ o a juttatás id´´ opontját követ´´ oen az adózás rendjér´´ ol szóló törvénynek a kifizet´´ o által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint fizet meg. 70. § (1) Természetbeni juttatásnak min´´ osül a kifizet´´ o belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal (ideértve az ideiglenes jelleg´ú ilyen dokumentumokat is) ellátott személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkez´´ o jövedelem. A magáncélú használatra tekintettel keletkez´´ o jövedelem alatt azt, az e törvény által vélelmezett jövedelmet kell érteni, amely amiatt keletkezik, hogy a magánszemélynek a személygépkocsit nem saját jövedelméb´´ ol kell megvennie és üzemeltetnie, hanem azt tevékenységének folytatása során más (a kifizet´´ o) költségviselése mellett veheti igénybe. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az adó fizetésére — a (3)—(11) bekezdésekben foglaltakat is figyelembe véve — a személygépkocsi forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos kifizet´´ o, amennyiben pedig a forgalmi engedély a tulajdonos mellett az üzembentartót (üzemeltet´´ ot) is tartalmazza, az adó fizetésére kizárólag az utóbbi kifizet´´ o kötelezett. Ez utóbbi esetben a tulajdonos közli az üzembentartóval az adott személygépkocsi beszerzési árát.

1995/113. szám

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a) nem tartozik a kifizet´´ o fogalmába az egyéni vállalkozó, ha az e tevékenységb´´ ol származó jövedelme utáni adókötelezettségének e törvény szerint tesz eleget; b) személygépkocsinak min´´ osül a vezet´´ on kívül kett´´ onél több személy szállítására — a forgalmi engedély alapján — alkalmas minden olyan gépjárm´ú, amelynek megengedett együttes tömege a 2500 kg-ot nem haladja meg. (4) A (1) bekezdésében említett jövedelem miatt az adó havonta fizetend´´ o mértéke a következ´´ o:

A személygépkocsi beszerzési ára/Ft

1—

A személygépko- A személygépkocsi beszerzésének csi beszerzésének évében és az azt évét követ´´ o 5. és követ´´ o 1—4. évtovábbi években/Ft ben/Ft

500 000

3 000

1 500

500 001— 1 000 000

4 000

2 000

1 000 001— 2 000 000

6 000

3 000

2 000 001— 3 000 000

8 000

4 000

3 000 001— 4 000 000

10 000

5 000

4 000 001— 5 000 000

12 000

6 000

5 000 001— 6 000 000

14 000

7 000

6 000 001— 8 000 000

18 000

9 000

8 000 001—10 000 000

22 000

11 000

10 000 001—13 000 000

28 000

14 000

13 000 001—16 000 000

34 000

17 000

16 000 000 felett

40 000

20 000

(5) E § alkalmazásában beszerzési ár — ide nem értve az ingyenesen történ´´ o beszerzést — az a pénzösszeg, illet´´ oleg annak megfelel´´ o más vagyoni érték, amelyért a kifizet´´ o a személygépkocsi tulajdonjogát az üzleti dokumentumai alapján igazolhatóan megszerezte. Külföldr´´ ol történ´´ o beszerzés esetén — ide nem értve külföldr´´ ol lízing útján történ´´ o beszerzést — beszerzési ár a személygépkocsi importjához kapcsolódó általános forgalmi adó alapját képez´´ o összeg. Abban az esetben, ha a (2) bekezdés, illet´´ oleg a (10) bekezdés alapján, a lízingbe (bérbe, kölcsönbe) vev´´ o az adó fizetésére kötelezett, akkor a lízingbe (bérbe, kölcsönbe) adó által közölt, el´´ oz´´ oek szerinti beszerzési árat kell az adó mértékénél alapul venni. Ugyanezt a beszerzési árat kell figyelembe venni, ha az adó fizetésére kötelezett a személygépkocsi tulajdonjogát lízing útján szerezte meg. Ingyenes szerzés esetén, továbbá akkor, ha a beszerzési ár az el´´ oz´´ oek szerint nem állapítható meg, beszerzési árnak az adott személygépkocsi forgalmazását üzletszer´úen végz´´ o vállalkozás szakvéleménye szerinti — a beszerzés id´´ opontját is figyelembe vev´´ o — összeg tekintend´´ o. Vala-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

mennyi esetben része a beszerzési árnak a beszerzéssel kapcsolatos általános forgalmi adó is. (6) E § alkalmazásában a beszerzés éve a tulajdonjog megszerzésének éve, illet´´ oleg, ha az üzembentartó az adó fizetésére kötelezett, akkor a forgalmi engedélybe az err´´ ol szóló bejegyzés éve. A lízingelt, illet´´ oleg a lízing útján szerzett személygépkocsi esetén a lízingszerz´´ odés megkötésének évét, kölcsönbe-, bérbeadás esetén a vonatkozó szerz´´ odés megkötésének évét kell a beszerzés évének tekinteni. (7) A (4) bekezdésben meghatározott adótételeket havonta, a tárgyhónapot követ´´ oen — az adózás rendjér´´ ol szóló törvénynek a kifizet´´ o által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint — kell megfizetni. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából egész hónapnak számít. Évközi tulajdonos(üzemeltet´´ o-)változás esetén az új tulajdonost (üzemeltet´´ ot) a változást követ´´ o hónaptól terheli az adókötelezettség. A kifizet´´ o írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a havonta fizetend´´ o adót a magánszemély fizeti meg. Ez csak egész hónapra történhet oly módon, hogy a magánszemély a vele megállapodást köt´´ o kifizet´´ onek az adott hónap utolsó napjáig befizeti a vonatkozó adótételt, amelyet a kifizet´´ o továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt kötelezettségének az említett id´´ opontig nem tesz eleget, az ebb´´ ol ered´´ o jogvitától függetlenül a kifizet´´ onek kell az adót megfizetnie. (8) Nem kell az e § szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után, a) amelyet megkülönböztet´´ o fény- és figyelmeztet´´ o jelzést adó készülékkel szereltek fel az err´´ ol szóló belügyminiszteri rendelet alapján, továbbá, amelyet az egyházak, egyházi karitatív szervezetek kizárólag alapfeladataik ellátásához használnak; b) amelyet üzletszer´ú (taxirendszer´ú) személyszállítás, illet´´ oleg üzletszer´ú gyakorlati gépjárm´úvezet´´ o-oktatás, postaszolgáltatás (SZJ 09511), közm´úhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszer´úen foglalkozó kifizet´´ o kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be; c) amelyet a betegségmegel´´ oz´´ o és gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzet´úek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, az egyesület, a köztestület, valamint a megváltozott munkaképesség´ú dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló egészségügyi miniszteri és pénzügyminiszteri együttes rendelet 27/B. §-ában megváltozott munkaképesség´úek foglalkoztatására kijelölt célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltet, és a m´úködési szabályzatából, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével egyértelm´úen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett jogcímen történik;

6575

d) amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által — az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseir´´ ol szóló kormányrendelet alapján — finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek; e) amelyet a kifizet´´ o magánszemélynek (kivéve a társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót) adott lízingbe vagy bérbe, feltéve, hogy a havi lízing-(bérleti)díj nem kevesebb a (4) bekezdésben foglalt adótételnél, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit egészében a személygépkocsit lízingbe-, bérbevev´´ o magánszemély viseli. (9) A (8) bekezdés a)—d) pontjaiban foglaltak ellenére meg kell fizetni a (4) bekezdés szerinti adót azon személygépkocsi után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott pontokban említett alapfeladatok ellátására használnak, hanem a körülményekb´´ ol megállapítható más használat is. A személygépkocsinak az alapfeladatokhoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló dokumentumokat (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévülésének idejéig a kifizet´´ onek meg kell oriznie. ´´ (10) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából az adó megfizetésére kötelezett üzembentartónak min´´ osül az a kifizet´´ o, amely (aki) a személygépkocsit üzletszer´ú kölcsönzést, bérbeadást, lízingbeadást folytató kifizet´´ ot´´ ol (a továbbiakban: bérbeadó) olyan szerz´´ odés alapján üzemeltet, amely a forgalmi engedélybe történ´´ o bejegyzés mell´´ ozésével jogosítja a személygépkocsi üzemben tartására. Ebben az esetben a bérbeadóra a (4) bekezdés rendelkezései — kivéve a (9) bekezdésben említett esetet — nem vonatkoznak. A bérbevev´´ ore a (3)—(9) bekezdések rendelkezéseit — ha az adókötelezettség fennáll — azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (4) bekezdésben meghatározott adótétel helyébe annak egyharmincad részét, a hónap helyébe pedig a bérbevételi napot kell behelyettesíteni. A bérbeadónak közölnie kell a bérbevev´´ ovel a személygépkocsi beszerzési árát. (11) A (8) bekezdésben nem említett esetben az e § szerinti adót nem kell megfizetni azon személygépkocsi után, amelyet a kifizet´´ o egyértelm´úen kizár a használatból, és a körülmények alapján is megállapítható, hogy nem történik használat. Ilyen körülménynek kell tekinteni különösen a tartalékban tartott, az üzemképtelen, a nem üzemel´´ o (a továbbiakban együtt: nem üzemel´´ o) személygépkocsit mindaddig, ameddig nem kerül forgalomba. Nem min´´ osül a használatból kizártnak az a személygépkocsi, amely egy hónapnál rövidebb ideig nem üzemel. (12) A (8) és (11) bekezdésben említett esetekt´´ ol függetlenül nem kell az e § szerinti adót megfizetni az adótétel egyharmincad részét alapul véve azon napok arányában, amely napokra kétséget kizáróan igazolható, hogy nem valósul meg a magánhasználat, mert magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. A jövedelem keletkezését akkor nem kell vélelmezni, ha a személygépkocsit használó

6576

MAGYAR KÖZLÖNY

magánszemély(ek) a használat napjainak arányában a kifizet´´ onek legalább olyan összeg´ú használati ellenértéket fizet(nek), amely a vonatkozó adótétel 0,44-gyel történ´´ o elosztásával kiszámított összeggel egyezik meg. (13) A (12) bekezdésben említett használati ellenérték megfizetése szempontjából nem min´´ osül használó magánszemélynek, aki nem személyes használat címén üzemelteti a személygépkocsit azokon a napokon, amikor el´´ oírt munkaköri kötelezettsége alapján történik az üzemeltetés. Ilyen esetben akkor nem keletkezik magánszemélynek jövedelme, ha az ilyen üzemeltetés során az üzemeltet´´ o magánszemély személyes használat címén más magánszemélyt nem szállít, vagy ha az a magánszemély, akit szállít, a használati ellenértéket a (12) bekezdésben leírtak szerint megfizeti. Személyes használat alatt azt kell érteni, amikor a személygépkocsi használatáról esetenként a használó (illet´´ oleg, akit szállítottak) más magánszemély (pl. munkahelyi vezet´´ o) engedélye nélkül rendelkezhet. 71. § (1) Természetbeni juttatásnak min´´ osül a kifizet´´ o által az üzemanyagszámla alapján elszámolt összegnek az a része, amely meghaladja az üzemanyag-fogyasztási norma, a gépjárm´ú által futott kilométer és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével számított költséget. (2) A (1) bekezdésben említett összeg után az adó 44 százalék, amelyet az év els´´ o és utolsó napján, illet oleg ´´ üzemanyagár változásakor rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani, és azt a következ´´ o év január hónapban kell a kifizet onek ´´ az általa levont jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie. H a a gépjárm´ú használata év közben megsz´únik, akkor az adót a megsz´únés id´´ opontját követ o´´ hónapban kell a kifizet onek ´´ az általa levont jövedelemadó befizetésével egyidej´úleg megfizetnie.

1995/113. szám

adó visszaigényelhet´´ o oly módon, hogy a kifizet´´ o az e § szerint fizetend´´ o adójába beszámítja és a különbözetet a magánszeméllyel és az adóhatósággal elszámolja. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett jövedelem után az adó mértéke 44 százalék, melyet a kölcsönnyújtás id´´ opontját követ´´ oen az adózás rendjér´´ ol szóló törvénynek a kifizet´´ o által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint a kifizet´´ onek kell megfizetnie. (4) Nem kell az el´´ oz´´ oekben foglaltakat alkalmazni a munkáltató által adott a) lakáscélú hitel esetén, ha azt a munkáltató pénzintézet útján, annak igazolása alapján a munkavállalójának olyan lakása építéséhez, vásárlásához, b´´ ovítéséhez, korszer´úsítéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszer´úsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; b) olyan munkabérel´´ oleg esetében, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik; c) a fegyveres er´´ ok és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási el´´ oleg esetén. (5) Nem kell az (1) bekezdést alkalmazni a pénzintézet jogszabály alapján folytatott üzleti tevékenysége keretében nyújtott hitel (ide nem értve a bels´´ o hitelt), az állami tulajdon megvásárlásához pénzintézet útján nyújtott hitel, valamint az üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehet´´ o áruvásárlási kölcsön esetében.

XIV. Fejezet Kamatkedvezményb´´ ol származó jövedelem 72. § (1) A kifizet´´ o által kamatmentesen vagy évi 20 százaléknál alacsonyabb kamat mellett nyújtott — a (4)—(5) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely okból meg nem felel´´ o — hitel (kölcsön, munkabérel´´ oleg, pénzintézeti bels´´ o hitel) kamatának a 20 százalékos mértékhez viszonyított — a teljes futamid´´ ore számított — különbözete a magánszemélynek olyan bevétele, amelynek egésze jövedelem. A kamatkülönbözet kiszámítása során a szerz´´ odés szerinti törlesztési ütemet figyelembe véve, annak megfelel´´ oen csökken´´ o t´´ okére számított kamatot kell alapul venni. (2) Amennyiben az osztalékel´´ oleg címén felvett összeget vagy annak egy részét utóbb a magánszemélynek vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetend´´ o összegre — az osztalékel´´ oleg kifizetésének id´´ opontját a kölcsönnyújtás id´´ opontjának tekintve — az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A visszafizetend´´ o osztalékel´´ olegb´´ ol levont

VEGYES

JÖVEDELMEK

Kisösszeg´´ u kifizetések, egyösszeg´´ u járadékmegváltások 73. § (1) Az önálló tevékenységb´´ ol származó, egy szerz´´ odés alapján 3000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy a) a jövedelem utáni adót a kifizet´´ o állapítja meg, vonja le, fizeti be; vagy b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke 40 százalék. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizet´´ onek a Második rész önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem megállapítására vo-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

natkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie. (4) A magánszemélyt cs´´ od, felszámolás, végelszámolás keretében megillet´´ o tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjelleg´ú követelés, valamint a magánszemélyt megillet´´ o, a jövedelmet helyettesít´´ o felel´´ osségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összeg teljes egészében jövedelem, és az adó mértéke 25 százalék, azzal, hogy a jövedelem utáni adót a kifizet´´ o állapítja meg, vonja le, és fizeti be. (5) Az e §-ban foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.

Földjáradékból származó jövedelem 74. § (1) Ha a magánszemély földjáradék címén bevételhez jut, akkor választhat, hogy a) ezen jövedelme utáni adót a kifizet´´ o állapítja meg, és vonja le; vagy b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána. (2) Földjáradék az, amit a magánszemély a saját tulajdonában, de a szövetkezet használatában lev´´ o földjének használatáért — kivéve, amelyet a föld bérletéért, haszonbérletéért — a szövetkezett´´ ol e címen kap. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke 20 százalék. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizet´´ onek az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie.

Társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem 75. § (1) Ha a társasház (társasüdül´´ o) közös tulajdont hasznosít — függetlenül a) attól, hogy kizárólag nem magánszemély tagokból áll vagy nem magánszemély tagja(i) is van(nak), b) a szerz´´ odések számától, c) attól, hogy az ebb´´ ol származó bevételt a tulajdonostársak részére kifizeti, vagy közvetlenül a közös költségek fedezetére fordítja —, a bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, amelyb´´ ol az adó összege 20 százalék. (2) A társasház (társasüdül´´ o) közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem adóját a kifizet´´ o a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, fizeti be. E rendelkezés alkalmazásában a társasház számít kifizet´´ onek akkor, ha a

6577

közös tulajdon hasznosításáért kapott jövedelem magánszemélyt´´ ol származik, vagy egyébként az adó megállapítása és levonása bármely ok miatt elmaradt.

Nyereményb´´ ol származó jövedelem 76. § (1) A szerencsejátékok szervezésér´´ ol szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, ideértve a bingójátékot is, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. (2) Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 20 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegb´´ ol egy tételben kell a kifizet´´ onek levonnia, és befizetnie. (3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 25 százalékát kell adó címén a kifizet´´ onek megfizetnie. (4) Nem számít jövedelemnek a szerencsejátékok szervezésér´´ ol szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a pénznyer´´ o-automatából, a játékkaszinóból származó nyeremény.

A privatizációs lízingb´´ ol származó jövedelem 77. § (1) Az állam tulajdonában lév´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerz´´ odés alapján szerzett tulajdonrészb´´ ol származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék. (2) Az e § szerinti adókötelezettség részletes szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza.

NEGYEDIK

RÉSZ

VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Statisztikai besorolási rend 78. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ), Mez´´ ogazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1994. június 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követ´´ o (id´´ oközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

6578

MAGYAR KÖZLÖNY Felhatalmazások

79. § A Kormány — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — az adó következ´´ o évi mértékeire a központi költségvetésr´´ ol szóló törvényjavaslattal együtt tesz javaslatot. 80. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a) a közm´úfejlesztés támogatásának rendjét; b) egyes költségtérítések formáit és a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható költségek mértékeit; c) a közlekedési és postai kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak min´´ osül; d) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségeket. 81. § (1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben meghatározza a lakáscélú megtakarítások formáit és igénybevételének további feltételeit, továbbá, hogy el´´ oírja a törvény végrehajtásához szükséges nyomtatványok kötelez´´ o alkalmazását. (2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben meghatározza a súlyos fogyatékosság min´´ osítésének és igazolásának rendjét. 82. § Az APEH közzéteszi a) a fogyasztási norma szerinti üzemanyag-költségelszámolással kapcsolatos üzemanyagárakat; b) az olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az USA dollárban megadott valutaárfolyamokat.

Hatályba léptet´´ o és átmeneti rendelkezések 83. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit — a (2)—(8) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel — az 1996. január 1-jét´´ ol megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépésével egyidej´úleg hatályát veszti a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény, valamint az azt módosító 1992. évi IX. törvény 49. §-ának (6) bekezdése, az 1992. évi XX. törvény, az 1992. évi XLIV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése, az 1992. évi LXXV. törvény, az 1993. évi XLI. törvény, az 1993. évi LXX. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, az 1993. évi CI. törvény — kivéve a 31. § (5)—(8) bekezdéseit —, az 1993. évi CX. törvény 263. §-a, az 1993. évi CXI. törvény 68. §-a, az 1994. évi LXV. törvény 20. §-a, továbbá a 39. §-a (2) és (3) bekezdésének e § alkalmazásával kapcsolatos rendelkezése, valamint a 43. §-a, az 1994. évi LXXXII.

1995/113. szám

törvény, az 1995. évi XXXV. törvény és az 1995. évi XLVIII. törvény 1—5. §-a azzal, hogy az 1996. év el´´ otti adóévekben keletkezett jövedelmekre, adókötelezettségre az adott évben hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, beleértve azok kés´´ obbi jogkövetkezményeit is, különös tekintettel az 1991. évi XC. törvény 3. számú mellékletének rendelkezéseire, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. (3) A 27. § rendelkezéseit´´ ol eltér´´ oen az 1996. évben a külföldi részvétel´ú gazdasági társaság, a belföldön tevékenységet folytató külföldi székhely´ú jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkez´´ o külföldi egyéni és társascég, személyi egyesülés, a kizárólag külföldi tulajdonban álló társaság által Magyarországon bejelentett állandó lakóhellyel nem rendelkez´´ o (belföldön kizárólag a munkavégzés céljából tartózkodó) alkalmazottja részére kifizetett, munkaviszonyból származó bevételnek — ide nem értve a munkáltató által kötött olyan biztosítás díját, amelynek biztosítottja a magánszemély, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást — 75 százaléka tekintend´´ o jövedelemnek. A bevételnek része a természetben kapott lakás bére vagy költsége, illet´´ oleg a lakbér címén kapott juttatás. A munkaszerz´´ odésben meghatározott esetekben a külföldi utazás és kiküldetés — kifizet´´ o által viselt — költsége nem min´´ osül bevételnek. (4) A 27. § c) pontjának és a 28. § (2) bekezdésének rendelkezéseit ol ´´ eltér´´ oen, külföldi kiküldetés esetén az e címen megszerzett bevételb´´ ol — ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését — levonható: a) költségvetési és önkormányzati forrásból történ´´ o kifizetés esetén azon összeg, amely megfelel az 1995. évben a devizaellátmány összegéb´´ ol az 1995. évben hatályos, erre vonatkozó rendelkezések szerint bevételként figyelembe nem vett rész 1. 100 százalékának az 1996. adóévben, 2. 90 százalékának az 1997. adóévben, 3. 70 százalékának az 1998. adóévben, 4. 50 százalékának az 1999. adóévben; b) az 1992. december 15-ig írásban megkötött szerz´´ odés alapján elrendelt külföldi kiküldetés esetén azon összeg, amely megfelel az 1995. évben a devizaellátmány összegéb´´ ol az 1995. évben hatályos, erre vonatkozó rendelkezések szerint bevételként figyelembe nem vett rész 1. 100 százalékának az 1996. adóévben, 2. 90 százalékának az 1997. adóévben, 3. 80 százalékának az 1998. adóévben, 4. 70 százalékának az 1999. adóévben, azzal, hogy e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában devizaellátmány alatt az 1995. évben hatályos rendelkezések szerinti alapösszeget, illetve az alapnapidíjat kell érteni.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Az 1996. évi összevont adóalap adóját csökkenti — legfeljebb azonban a 44. § (2) bekezdésben említett korlátozás figyelembevételével — a szövetkezet tagja által 1996. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka — azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában a) szövetkezet tagjának min´´ osül az a magánszemély, aki a szövetkezeti üzletrész vásárlásának id´´ opontjában ennek a szövetkezetnek a tagnyilvántartásában tagként szerepel, továbbá, aki tulajdonosa a saját szövetkezete olyan üzletrészének, amelyet a szövetkezetekr´´ ol szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér´´ ol és az átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint vagyonnevesítés során szerzett, b) szövetkezeti üzletrész alatt az a) pontban említett törvény rendelkezései szerint nevesített üzletrészt kell érteni, c) megvásárlásra fordított összegnek legfeljebb az átalakulás befejezésekor lezárt névértéket kell tekinteni —, feltéve, hogy a szövetkezet tagja az a) pont szerint szerzett üzletrészét részben sem idegenítette el. Az említett jogcímen levont összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni, és 15 napon belül meg kell fizetni abban az adóévben, amelyben a magánszemély akár az a) pont szerint szerzett, akár a vásárolt szövetkezeti üzletrészét részben vagy egészében elidegenítette, illet´´ oleg a szövetkezet jogutód nélkül megsz´únt. Nem min´´ osül elidegenítésnek az az eset, ha a tag szövetkezete a szövetkezetekr´´ ol szóló törvény által lehet´´ ové tett szervezeti változást hajt végre, továbbá az az eset sem, ha a szövetkezeti üzletrész vásárlásának éve utolsó napjától számított három év eltelte után a szövetkezet felszámolási eljárással jogutód nélkül sz´únik meg. A szövetkezet — ideértve az említett szervezeti változás során létrejött új szövetkezetet vagy gazdasági társaságot is — a tagja üzletrészének elidegenítésér´´ ol az adóhatóságnak adatot szolgáltat. A szövetkezeti üzletrész vásárlásával kapcsolatos adókedvezmény visszafizetésének kötelezettsége a magánszemély halálával megsz´únik. (6) Ha a magánszemély külterületi term´´ oföld bérbeadásáért kifizet´´ ot´´ ol a bérbe adott föld egy aranykorona értékére számítva legfeljebb 25 kg élelmezési célú búzának a földm´úvelésügyi miniszter által a tárgyévet megel´´ oz´´ o év utolsó napján érvényes, meghirdetett garantált ára szerinti értéket meg nem haladóan bevételhez jut, akkor 1996. év folyamán választhat, hogy a) ezen jövedelme utáni adót a kifizet´´ o állapítja meg, és vonja le, azzal, hogy ebben az esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke 20 százalék, amelyr´´ ol a kifizet´´ o az adóhatóság részére adatot szolgáltat, a magánszemélynek igazolást ad, akinek az ilyen jövedelmet — ha az akár egy, akár több kifizet´´ ot´´ ol együttesen több mint évi 50 ezer forint — az adóbevallásában fel kell tüntetnie, vagy b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána, azzal, hogy ebben az esetben a magánszemélynek és a kifizet´´ onek az önálló tevékeny-

6579

ségb´´ ol származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie. Az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a bérleti díj egészére vonatkozóan akkor is, ha a külterületi term´´ oföld bérbeadásáért kapott összeg meghaladja a bérbe adott föld egy aranykorona értékére számítva legfeljebb 25 kg élelmezési célú búzának a földm´úvelésügyi miniszter által a tárgyévet megel´´ oz´´ o év utolsó napján érvényes, meghirdetett garantált ára szerinti értéket. (7) Az 1991. évi XC. törvény 3. számú melléklete II/6. pontja alapján keletkez´´ o halasztott adót nem kell megfizetni. (8) E törvény hatálybalépését követ´´ oen kamat címén jóváírt, kifizetett jövedelmekre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a kamat mely id´´ oszakra vonatkozik. (9) Az egyéni vállalkozó által igénybe vehet´´ o pénztartalék kezelése céljából az APEH kincstári számlát nyit, és ezzel összefüggésben olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az egyéni vállalkozó által pénztartalék címén befizetett összegek és a számláról kivett pénzfelhasználások egyenlegezett éves átlagos állományának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és jóváírására. A pénztartalékkal összefügg´´ o nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekr´´ ol és a pénzintézeti tevékenységekr´´ ol szóló törvény hatálya alá. (10) Ahol jogszabály — jelöléssel vagy anélkül — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt említi, ott a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell érteni. Göncz Árpád s. k.,

Dr. Gál Zoltán s. k.,

a Köztársaság elnöke

az Országgy´úlés elnöke

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekr´´ ol 1. A szociális és más ellátások közül adómentes: 1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély (anyasági támogatás), jövedelempótlék (kivéve a gyermekgondozási segéllyel járó jövedelempótlékot, valamint az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészít´´ o pótlékot), házastársi pótlék, árvaellátás, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megsz´únésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbérhozzájárulás, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj; 1.2. a családi pótlék és a várandóssági pótlék;

6580

MAGYAR KÖZLÖNY

1.3. az állami szociális rendszer keretében, illet´´ oleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális és nevelési segély, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás és munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a megváltozott munkaképesség´ú dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezett´´ ol az elhunyt munkavállaló házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyez´´ o feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyez´´ o egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyez´´ o feladat ellátásának min´´ osül a társadalombiztosításról szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészít´´ o juttatások nyújtása; 1.4. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint a gyógyintézet által ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért a gyógyintézett´´ ol kapott díj, illetve térítés; 1.5. az intézeti, állami nevelést követ´´ oen kapott, jogszabályban meghatározott önálló életkezdési támogatás; 1.6. pályakezd´´ o részére adott, jogszabályban meghatározott mérték´ú — feltételhez kötött — letelepedési támogatás, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában pályakezd´´ o a fels´´ ooktatási intézményben diplomát (oklevelet) szerzett magánszemély a diploma megszerzését követ´´ o 12 hónapon át, legfeljebb azonban a 28. évének betöltéséig, és feltételnek az tekintend´´ o, ha a szerz´´ odésben kikötik a letelepedési támogatás visszafizetését a munkaviszony meghatározott id´´ oszakon belüli megsz´únése esetére. 2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes: 2.1. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján nyújtott, vissza nem térítend´´ o helyi önkormányzati támogatás, lakásépítési kedvezmény, valamint e célra nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakáscélú felhasználásra, lakás korszer´úsítésére az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott, vissza nem térítend´´ o munkáltatói támogatás a vételár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is legfeljebb 5 évenként egy alkalommal 500 ezer forintig terjed´´ o összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét azzal, hogy lakáskorszer´úsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; a pénzintézet évi egy alka-

1995/113. szám

lommal, január hó 31-ig az el´´ oz´´ o évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat; 2.2. a helyi önkormányzat, illet´´ oleg az állam tulajdonában lév´´ o lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérl´´ otárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérl´´ onek fizetett térítés; 2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhel´´ o munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés; 2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni érték´ú jognak a házastárs által történ´´ o megváltásából származó jövedelem; 2.5. a kormányrendeletben meghatározott közm´úfejlesztési támogatás. 3. Az adományok felhasználása körében adómentes: 3.1. a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat megvalósító alapítványból, közalapítványból, annak alapszabályban rögzített céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, továbbá a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén kifizetett összeg, valamint a diák- és szabadid´´ osport résztvev´´ ojének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan kifizetett összeg; 3.2. az olyan alapítványból, közalapítványból kifizetett összeg, 3.2.1. amelyet 1993. január 1-jét megel´´ oz´´ oen kizárólag külföldi pénzeszközökb´´ ol alapítottak, feltéve, hogy az utóbb csatlakozó jogi- és magánszemély csatlakozása a 3.2.2. pont feltételeinek megfelel, vagy 3.2.2. amelynek alapítása során az alapítók, továbbá a csatlakozók ezzel összefüggésben semmiféle belföldi adóval kapcsolatos kedvezményt, költséget nem számoltak el, és ennek tényér´´ ol az alapítvány — saját nyilvántartása és az alapítók, valamint a csatlakozók nyilatkozata alapján — a mentességr´´ ol szóló igazolást a magánszemélynek kiadta; 3.3. minden közcélú adomány fogalmába sorolt célokat megvalósító alapítványból, közalapítványból és közérdek´ú kötelezettségvállalásból, annak alapszabályban rögzített céljával összhangban a közcélú adomány címén adócsökkentésre jogosító cél(ok) megvalósulása során a cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel, függetlenül attól, hogy e törvény szerint egyébként adóköteles;

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3.4. a 3.1—3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító vagy az adományozó — kivéve a gyógyításával közvetlenül összefügg´´ o természetben megszerzett bevételt —, továbbá az a bevétel, amelyet a cél megvalósításában közrem´úköd´´ o az alapítvánnyal, a közalapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerz´´ odéses jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap. 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: 4.1. a nemzetközi szerz´´ odésben meghatározott diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvez´´ o nemzetközi szervezetek által kifizetett napidíj; 4.2. a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldr´´ ol kapott ösztöndíj azzal, hogy ilyen ösztöndíjon a külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kutatásra külföldi kifizet´´ o (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni; 4.3. a nemzetközi szerz´´ odés alapján belföldi nevelési és oktatási tevékenységet végz´´ o, nem magyar állampolgár által, vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem; 4.4. a külföldi középfokú és fels´´ ooktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem; 4.5. a sorkatona, továbbá a katonai, a rend´´ ori tanintézet fels´´ ofokú végzettséggel nem rendelkez´´ o hallgatója, valamint kormányrendeletben meghatározott polgári szolgálatot teljesít´´ o magánszemély illetménye és egyéb pénzbeli juttatása, a leszerel´´ o sorkatona egyszeri pénzjuttatása; 4.6. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz, az olimpiai arany-, ezüst- és bronzéremhez, az életment´´ o emlékéremhez kapcsolódó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a biztonsági szolgálatokat, a büntetés-végrehajtást, valamint a vám- és pénzügy´´ orséget felügyel´´ o miniszterek által adományozott emléktárgy (díszt´´ or, gy´úr´ú stb.) értékéb´´ ol a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mérték´ú összeg; 4.7. a társadalmi szervezett ol, ´´ az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélked´´ o és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéb´´ ol az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélked´´ okön nyert érmek és trófeák értéke; 4.8. az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatáért a magánszemély által adott vagyoni érték; e rendelkezés alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladatainak ellátásáért az adott egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül;

6581

4.9. a jótékony célú rendezvény bevételéb´´ ol a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdek´ú célra felajánlja, azzal, hogy ez nem min´´ osül az adócsökkentésre jogosító közcélú adománynak; 4.10. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom; 4.11. a mez´´ ogazdasági kistermelésb´´ ol származó jövedelemnek az a része, amely az évi 1 millió forintot meg nem haladó bevételb´´ ol származik, feltéve, hogy a mez´´ ogazdasági kistermel´´ o jövedelmét nem tételes költségelszámolással és nem 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja meg; 4.12. a kiemelt gyógyhelynek, a kiemelt üdül´´ ohelynek, a gyógy- vagy üdül´´ ohelynek nem min´´ osül´´ o községben és a már kialakult tanyás térségben a saját tulajdonú lakás üdülési célú hasznosításából (falusi turizmusból) származó bevétel, ha a hasznosítás legfeljebb tíz ágyra terjed ki, feltéve, hogy az évi bevétel a 300 ezer forintot nem haladja meg, és a magánszemély állandó lakóhelye is a hasznosított ingatlanban van. 5. Költségtérítés jelleg´´ u bevételek közül adómentes: 5.1. a fegyveres er´´ ok és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati érdekb´´ ol más hely´´ orségbe történ´´ o áthelyezés miatt jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítés; 5.2. az egyenruha pénzbeli megtérítése. 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.1. a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás (ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek´ú célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás, a kártérítés — kivéve a jövedelmet pótló kártérítést —, továbbá a biztosító szolgáltatása — kivéve a jövedelmet helyettesít´´ o felel´´ osségbiztosítási kártérítés összegét, továbbá kivéve azon biztosítási szolgáltatás értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta —, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában nem min´´ osül jövedelmet pótló kártérítésnek, illet´´ oleg jövedelmet helyettesít´´ o felel´´ osségbiztosítási kártérítésnek: a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg, b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel, c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesít´´ o kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszeg´ú megváltása) esetén a költségtérít´´ o rész;

6582

MAGYAR KÖZLÖNY

1995/113. szám

6.2. az 1988. január 1. napját megel´´ oz´´ oen megállapított baleseti és kártérítési járadék, kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték;

jogszabályban vagy devizahatósági engedélyben foglalt feltételek szerint megszerzett jövedelem;

6.3. az a jövedelem, amelyet a magánszemélynek, mint biztosítottnak juttat a kifizet´´ o a belföldi székhely´ú biztosító intézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás díjának fizetése formájában;

7.6. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség;

6.4. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagjának az egyéni számlájára befektetések hozama címén jóváírt összeg; 6.5. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár törvényben el´´ oírt szolgáltatása, azzal, hogy a nyugdíjpénztár a) egyösszeg´ú nyugdíjszolgáltatása csak akkor adómentes, ha a szolgáltatást igénybe vev´´ o magánszemély legalább hároméves tagsági viszonnyal rendelkezik, b) járadékszolgáltatása — ha a szolgáltatást igénybe vev´´ o tag legalább hároméves tagsági viszonnyal nem rendelkezik — csak akkor adómentes, ha a járadékfizetés id´´ otartama legalább három év, és a járadék folyósításának els´´ o három évében a járadék éves szinten az el´´ oz´´ o évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken´´ o összeg´ú, c) szolgáltatása az a) és b) pont rendelkezését´´ ol eltér´´ oen mentes, ha a magánszemély — külön törvény szerint történ´´ o — rokkanttá nyilvánítása következtében válik a szolgáltatásra jogosulttá, d) szolgáltatása az a) és b) pont rendelkezését´´ ol eltér´´ oen akkor adómentes, ha a szolgáltatás fedezetét képez´´ o összeget (ide nem értve a hozamot) a magánszemély tag egyéni számlájára a törvény kihirdetésének napja el´´ ott jóváírták. 7. Egyéb indokkal adómentes: 7.1. a magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz´´ odésb´´ ol származó jövedelem; 7.2. az örökség — kivéve az öröklött jog és követelés alapján az örökhagyó halála után esedékessé vált, és az örökös által megszerzett jövedelmet (például: szerz´´ oi jogdíj, találmányi díj) —, a magánszemélyt´´ ol kapott ajándék, azzal, hogy nem ajándék az a juttatás, amelyet valamely szolgáltatással összefüggésben, vagy bármilyen el´´ ony megszerzése vagy annak nyújtása érdekében adtak (borravaló, hálapénz stb.); 7.3. az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjárm´ú és a pótkocsi formájában, továbbá az e törvényben meghatározott módon az ingatlanok és a vagyoni érték´ú jogok cseréjéb´´ ol szerzett vagyoni érték, azzal, hogy gépjárm´ú és pótkocsi alatt az illetékekr´´ ol szóló törvényben ilyenként meghatározottakat kell érteni; 7.4. a külföldi fizet´´ oeszköznek forintra, illet´´ oleg a forintnak külföldi fizet´´ oeszközre való átváltásakor a deviza-

7.5. az 1988. január 1-jét megel´´ oz´´ oen kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, osztaléka;

7.7. az egészségügyi intézmény által fizetett donordíj és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; ennek alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, b´´ ort, szervet, sejtet ad, vagy enged át. 8. A természetbeni juttatások közül adómentes: 8.1. az állami, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, továbbá az egyházi forrásból nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás azzal, hogy az üdültetés és a gyógyüdültetés nem min´´ osül egészségügyi, illet´´ oleg szociális ellátásnak; 8.2. az egészségügyi hatóság által gyógyüdül´´ onek min´´ osített belföldi üdül´´ oben orvosi beutalással a társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógyüdülés kedvezménye, továbbá a nem a társadalombiztosítás keretében igénybe vett kedvezményesen nyújtott gyógyüdül´´ o-beutalójegy értékéb´´ ol az orvosi ellátási költség értéke; 8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által adott kedvezmény; 8.4. a fegyveres er´´ ok és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagjának gyógyüdülési kedvezménye; 8.5. az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély kap; 8.6. a kifizet´´ o által m´úködtetett iskolai, továbbá a bölcs´´ odei, az óvodai, a m´úvel´´ odési intézményi szolgáltatás, a diákotthoni ellátás, a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, valamint szolgálati lakásban, munkásszálláson történ´´ o elhelyezés, továbbá a kifizet´´ o által m´úködtetett sportintézmény sportrendezvényén nyújtott szolgáltatás, kivéve ez utóbbinál az utazást, elszállásolást és az étkezést; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizet´´ o tulajdonát képez´´ o vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizet´´ ovel munkaviszonyban lév´´ o olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizet´´ o olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak min´´ osül´´ o esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn; 8.7. az, amelyet a sportszervezet a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés és verseny résztvev´´ ojének nem munkaviszony keretében történ´´ o ellátása során az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

étkezési szolgáltatás címén juttat; nem tartozik e körbe a sportolónak 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet, albérlet stb. formában) akkor sem, ha az elszállásolás helye id´´ oközben megváltozik, kivéve, ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illet´´ oleg Európa-bajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja; 8.8. a jogszabály által el´´ oírt használatra tekintettel juttatott véd´´ oeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök (ITJ 69—99—26); 8.9. a vízgazdálkodásban a fürd´´ oszolgáltatás és a gátkaszálásból származó terményjuttatás; 8.10. a légiforgalmi irányító, valamint a repül´´ ogépeken szolgálatot teljesít o´´ hajózó személyzet kötelez´´ o rekreációja; 8.11. a munkáltatói, a szolgálati érdekb´´ ol történ´´ o áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás; 8.12. az erd´´ ogazdálkodásban dolgozó, illetve az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó t´úzifajuttatása és a bányász, a nyugdíjas bányász évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága; 8.13. a 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú illetményföld-juttatás, ide nem értve annak bármilyen módon történ´´ o megváltását; 8.14. a kifizet´´ o által üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehet´´ o kedvezmény, ideértve a szövetkezeti tag esetében azt is, ha a szövetkezet legalább önköltségi áron — de a tényleges piaci értéknél olcsóbban — juttat terméket, vagy nyújt szolgáltatást a tagjának; 8.15. az a kedvezmény, amely után a kifizet´´ o az err´´ ol szóló törvényben meghatározott fogyasztói árkiegészítésben részesül; 8.16. a fegyveres er´´ ok és rendvédelmi szervezetek tartósan fokozott igénybevételnek kitett, vagy harckészültségi gyakorlaton részt vev´´ o tagjának a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni étkeztetése, továbbá a sorkatona, a katonai és rend´´ ori tanintézet fels´´ ofokú végzettséggel nem rendelkez´´ o hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a terrorelhárító, a repül´´ o hajózó, a repül´´ o m´úszaki, a búvár, a t´úzszerész, az ejt´´ oerny´´ os és a Magyar Honvédség Békefenntartó Er´´ ok Kiképz´´ o Központjába vezényelt, e feladatokban részt vev´´ o hivatásos és továbbszolgáló katonák állománya; 8.17. a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéb´´ ol legfeljebb havi 2000 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéb´´ ol legfeljebb havi 1200 forintig terjed´´ o kedvezmény; az el´´ oz´´ oek ugyancsak választható módon megilletik a szakmunkástanulót (szakképz´´ o

6583

iskola tanulóját) és a kötelez´´ o szakmai gyakorlatának idején a diákot is, és azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást; a magánszemély egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 2000 forintig vagy az 1200 forintig terjed´´ o) kedvezményt veheti igénybe; e rendelkezés alkalmazásában természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen vagy a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében a munkahely elérhet´´ o körzetében meleg étkeztetést biztosító szolgáltatónál a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni; 8.18. a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéb´´ ol a 10 000 forintot meg nem haladó összeg; 8.19. a kifizet´´ o által állami és egyházi ünnephez, továbbá a családi eseményhez kapcsolódóan a magánszemélynek kifizet´´ onként legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéb´´ ol alkalmanként az 500 forintot meg nem haladó összeg, valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke, amelyet a magánszemély a tevékenységének végzésével szoros összefüggésben üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap; 8.20. az egyház bels´´ o törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségb´´ ol adódó természetbeni juttatás (ellátás), ideértve az egyház által a kezelésében lev´´ o egyházi üdül´´ oben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében él´´ o magánszemély tagnak a rendt´´ ol — egyéni szükségleteinek fedezetére — kapott pénzbeli vagy természetbeni juttatás; 8.21. a kormányrendeletben meghatározott közlekedési és postai kedvezmény, amely után a kifizet´´ o fogyasztói árkiegészítésben nem részesül; 8.22. az, amelyet az állami, a helyi önkormányzati és egyházi forrásból nyújtott közoktatási ellátáshoz kapcsolódó tanulmányi kirándulás, tanulmányi verseny alkalmával a közoktatásban részt vev´´ o kap; 8.23. az állam tulajdonában lév´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény; 8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott ruházati termékek közül — feltéve, hogy az adott termék min´´ osége, jellege a munkavállaló munkaköréhez igazodik — a) az egyenruha: ITJ 77—17 ITJ 77—27

ITJ 77—37

egyenruházati fels´´ oruházat szövött technológiával készült anyagból egyenruházati fels´´ oruházat kötötthurkolt technológiával készült anyagból egyenruházati fels´´ oruházat b´´ orb´´ ol és sz´´ ormésb´´ orb´´ ol

6584 ITJ 77—47 ITJ 78—46 ITJ 78—69

MAGYAR KÖZLÖNY egyenruházati fels´´ oruházat egyéb technológiával készült anyagból egyenruházati keszty´ú egyenruházati kalap és sapka

az egyenruha-tartozék (pl. jár´´ ortáska, derékszíj, vállszíj, málhazsák) szintén adómentes természetbeni juttatásnak min´´ osül; b) a munka- és véd´´ oruha: ITJ 67—76 munkásvédelmi b´´ orcikk ITJ 68—11—2 férfibakancs ITJ 68—11—7 férfi munkavédelmi lábbeli b´´ or- és b´´ or helyettesít´´ o anyagból ITJ 68—11—8 férfi azbeszt lábbeli ITJ 68—12—2 n´´ oi bakancs ITJ 68—12—34—24 n´´ oi száras cip´´ o gumitalpú, textil fels´´ orész´ú ITJ 68—12—7 n´´ oi munkavédelmi lábbeli b´´ or- és b´´ or helyettesít´´ o anyagból ITJ 68—12—8 n´´ oi azbeszt lábbeli (különleges ipari cip´´ ok) ITJ 68—14—2 fiúbakancs ITJ 68—15—2 leánybakancs ITJ 68—31—11 férfi munkavédelmi gumicsizma ITJ 68—31—19 egyéb férfi gumicsizma ITJ 68—31—4 férfi munkavédelmi gumibakancs és cip´´ o ITJ 68—31—5 cip´´ ore húzható férfi munkavédelmi gumilábbeli ITJ 68—32—11 n´´ oi munkavédelmi gumicsizma ITJ 68—32—19 egyéb n´´ oi gumicsizma ITJ 68—32—4 n´´ oi munkavédelmi gumibakancs és cip´´ o ITJ 68—32—5 cip´´ ore húzható n´´ oi munkavédelmi gumilábbeli ITJ 68—41—12 férfi munkavédelmi m´úanyag csizma ITJ 68—41—2 férfi m´úanyag bakancs ITJ 68—42—12 n´´ oi munkavédelmi m´úanyag csizma ITJ 68—42—2 n´´ oi m´úanyag bakancs ITJ 68—42—31 n´´ oi m´úanyag száras cip´´ o ITJ 75—54 azbeszt ruházat ITJ 76—11 férfi alsóruházat szövött technológiával készült anyagból ITJ 76—12 n´´ oi alsóruházat szövött technológiával készült anyagból ITJ 76—17 alsóruházati véd´´ oruha kötött technológiával készült anyagból ITJ 76—27 alsóruházati véd´´ oruha kötött-hurkolt technológiával készült anyagból ITJ 76—37 alsóruházati véd´´ oruha egyéb technológiával készült anyagból ITJ 77—16 munka- és véd´´ oruházat szövött technológiával készült anyagból

ITJ 77—26

ITJ 77—36 ITJ 77—46 ITJ 78—45 ITJ 78—68 ITJ 69—99—26—1

1995/113. szám munkaruha és véd´´ oruházat kötötthurkolt technológiával készült anyagból munkaruha és véd´´ oruházat b´´ orb´´ ol munka- és véd´´ oruházat egyéb technológiával készült anyagból munkaruházati és véd´´ okeszty´ú munkaruha és véd´´ oruházati kalap és sapka véd´´ osisak

c) közlekedési és postai szolgáltató munkakörökben a formaruha — ezen alpont alkalmazásában — az e munkakörökben rendszeresített egyenruha is: ITJ 67—62—3 közületi táska ITJ 68—11—34 férfi száras cip´´ o ITJ 68—11—35 férfi félcip´´ o ITJ 68—11—36 férfi szandál ITJ 68—12—34 n´´ oi száras cip´´ o ITJ 68—12—35 n´´ oi félcip´´ o ITJ 68—12—36 n´´ oi szandál ITJ 76—11—11 férfi rövid ujjú ing ITJ 76—11—12 férfi hosszú ujjú ing ITJ 76—11—13 férfi ingkabát ITJ 76—21—14 férfi póló ITJ 76—21—43 férfi ujjas ing ITJ 76—22—14 n´´ oi póló ITJ 76—22—43 n´´ oi ujjas ing ITJ 77—11—11 férfi télikabát (szövött) ITJ 77—11—13 férfi átmeneti kabát (szövött) ITJ 77—11—41 férfizakó (szövött) ITJ 77—11—42 férfi mellény (szövött) ITJ 77—11—52 férfi hosszú nadrág (szövött) ITJ 77—11—75 férfi dzseki (szövött) ITJ 77—12—11 n´´ oi télikabát (szövött) ITJ 77—12—13 n´´ oi átmeneti kabát (szövött) ITJ 77—12—41 n´´ oi kabátka (szövött) ITJ 77—12—42 n´´ oi mellény (szövött) ITJ 77—12—45 n´´ oi blúz (szövött) ITJ 77—12—52 n´´ oi pantalló (szövött) ITJ 77—12—55 n´´ oi szoknya (szövött) ITJ 77—12—59-b´´ ol n´´ oi nadrágszoknya (szövött) ITJ 77—12—75 n´´ oi dzseki (szövött) ITJ 77—16—3 munkaköpeny (szövött) ITJ 77—17—3 egyenruházati zubbony (szövött) ITJ 77—21—42 férfi mellény (kötött-hurkolt) ITJ 77—21—44 férfi pulóver (kötött-hurkolt) ITJ 77—22—42 n´´ oi mellény (kötött-hurkolt) ITJ 77—22—44 n´´ oi pulóver (kötött-hurkolt) ITJ 77—22—45 n´´ oi rövid és hosszú ujjú blúz (kötött-hurkolt) ITJ 77—31—12 férfi bunda sz´´ ormésb´´ orb´´ ol ITJ 77—31—91 férfi kabát sz´´ ormésb´´ or bélése ITJ 77—32—12 n´´ oi bunda sz´´ ormésb´´ orb´´ ol ITJ 77—32—91 n´´ oi kabát sz´´ ormésb´´ or bélése

1995/113. szám ITJ 77—41—14 ITJ 77—41—19 ITJ 77—41—2-b´´ ol ITJ 77—42—14 ITJ ITJ ITJ ITJ ITJ

77—42—19 77—42—2-b´´ ol 78—63 78—65-b´´ ol 78—69

MAGYAR KÖZLÖNY férfi es´´ okabát és viharkabát egyéb technológiával készült anyagból férfi pelerin hóvéd´´ o férfi es´´ ovéd´´ o kétrészes ruha n´´ oi es´´ okabát és viharkabát egyéb technológiával készült anyagból n´´ oi pelerin hóvéd´´ o n´´ oi es´´ ovéd´´ o kétrészes ruha férfi sapka n´´ oi sapka egyenruházati kalap és sapka

Az el´´ oz´´ oekben felsorolt termékcsoportokba tartozó munka- és véd´´ oruházat rendeltetésszer´ú használatához nem nélkülözhet´´ o tartozékok akkor is adómentes természetbeni juttatásnak min´´ osülnek, ha a felsorolásban nem szerepelnek. A munkáltató által biztosított tárgyi feltétele a munkavégzésnek — és nem min´´ osül adóköteles természetbeni juttatásnak — az a kifejezetten jelmezszer´ú öltözet (pl. kosztümös színiel´´ oadások jelmezei, szállodai portás, pincér, sport-játékvezet´´ o közvetlenül e tevékenységhez kapcsolódó öltözete), amely jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas. 8.25. a sportszervezetek által az olimpiákon, a világ- és Európa-bajnokságokon való részvételhez a versenyz´´ ok és a hivatalos vezet´´ ok részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezetek által el´´ oírt véd´´ o- és formaruha.

2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az önálló tevékenységet folytató magánszemély bevételeinek elszámolásáról Az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelem megállapításához bevételként a VI. és X. fejezet rendelkezésein túlmen´´ oen az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni. I. Jellemz´´ oen el´´ oforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben 1. az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek el´´ olegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg; 2. a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz — ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is —, immateriális dolog, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, ha annak

6585

beszerzési, el´´ oállítási költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta, azzal, hogy ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni érték´ú jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebb´´ ol származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia; 3. a kapott kamat (különösen az egyéni vállalkozó üzleti bankszámláján jóváírt kamat); 4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe; 5. a felvett támogatás (figyelemmel a VI. fejezet rendelkezéseire is); 6. az el´´ oállított terméknek és végzett szolgáltatásnak — kivéve a természetbeni juttatást — a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illet´´ oleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban a magánszemély bármely évben költséget számolt el; 7. az egyéni vállalkozónál a 20 ezer forintnál magasabb egyedi érték´ú kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz — ha annak értékét egy összegben elszámolta — ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor — kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja —, a beszerzés id´´ opontjától számított — egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka, — egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka, — két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka, — három éven túl nulla; 8. az üzlet, a m´úhely, az iroda és egyéb — kizárólag a jövedelemszerz´´ o tevékenységhez használt — ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatt vagy azon jog értékesítéseként kapott ellenérték, ha a használati jog vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély a költségei között bármely évben elszámolta; 9. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést a magánszemély költségként bármely évben elszámolta; 10. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve felel´´ osségbiztosítás alapján felvett összeget; 11. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a magánszemély költségként elszámolta; 12. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkezett többletkülönbözet.

6586

MAGYAR KÖZLÖNY

II. Az egyéni vállalkozó pénztartalékolása 1. Az egyéni vállalkozó, a) ha az adóévben nem alkalmaz átalányadózást, b) ha az el´´ oz´´ o adóévben legalább annak az adóévnek az utolsó napján érvényes minimális havi bér 24-szeresének megfelel´´ o egyéni vállalkozói jövedelmet vallott be, a vállalkozói bevételét csökkentheti az APEH által megnyitott pénztartalékszámlán az adóhatóság által pénztartalék címén nyilvántartott pénze éves átlagos állományának (a továbbiakban: pénztartalék) az el´´ oz´´ o évi pénztartalékához képest bekövetkezett növekményével, legfeljebb azonban olyan összeggel, amelynek levonása után az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenységéb´´ ol származó jövedelme legalább az adóév utolsó napján érvényes minimális havi bér 24-szerese marad. Az 1996. évi növekmény megállapítása szempontjából az 1995. évi pénztartalékot nullának kell tekinteni. 2. Az egyéni vállalkozónak, ha a vállalkozói bevételéb´´ ol bármely évben (években) pénztartalék címén összege(ke)t vont le, e levonás(ok) együttes összegéig terjed´´ oen növelnie kell a bevételét az adóévi pénztartalékának az el´´ oz´´ o évi pénztartalékához képest bekövetkezett csökkenésével, de legalább olyan összeggel, amely az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenységéb´´ ol származó jövedelmét az adóév utolsó napján érvényes minimális havi bér 24-szeresére egészíti ki. 3. Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazási feltétele, hogy az egyéni vállalkozó az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a) kérje a pénztartalékszámlával összefügg´´ o nyilvántartásba vételét; b) hozzájáruljon, hogy a mindenkor esedékes, az adóhatóság által nyilvántartott adótartozásával az esedékességet követ´´ o 15. napot követ´´ oen az adóhatóság a számlatulajdonossal történ´´ o el´´ ozetes egyeztetést követ´´ oen a pénztartalékszámlát megterhelhesse; c) elfogadja, hogy a pénztartalékszámlára legfeljebb havonta egy alkalommal fizet be, vagy vesz fel onnan pénzt tízezer forintnál nem kisebb összegben. 4. A pénztartalékot az adóhatóság által kiállított igazolás alapján kell figyelembe venni. Az adóhatóság az igazolást az adóévet követ´´ o január 31-ig adja ki. Az adóhatóság az adóévi pénztartalék összegét oly módon veszi figyelembe, hogy a számlára történ´´ o befizetés(ek) jóváírásának és az onnan történ´´ o felvétel(ek) (megterhelés) közötti napok (a továbbiakban: tartalékolási napok) számát szorozza az adott napokon a számlán lév´´ o összegnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összegével és e részösszegeket öszszesíti. 5. A pénztartalékszámlára els´´ o ízben 1996. január 1-jét´´ ol lehet összeget jóváírni. Az adóhatóság az adóévet követ´´ o év els´´ o napján az el´´ oz´´ o évi átlagos állomány összegének az e napon érvényes jegybanki alapkamat 0,7-szeresével számított hányadát kamat címén a pénztartalékszám-

1995/113. szám

lán jóváírja, amely összeget az egyéni vállalkozónak az adóhatóság értesítése alapján egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie. A tartalékolási napok számának megállapítása szempontjából fél-fél napnak kell tekinteni a pénztartalékszámla javára történ´´ o befizetés jóváírásának napját és a megterhelés napját. A jóváírás tényét´´ ol függetlenül jóváírási napnak kell tekinteni az év els´´ o napját, a megterhelés tényét´´ ol függetlenül megterhelés napjának kell tekinteni az év utolsó napját. 6. Az egyéni vállalkozó a pénztartalékszámlán lév´´ o összeg felett — figyelemmel az 3. pontban foglaltakra is — szabadon rendelkezhet, amely jogát személyesen gyakorolhatja. 7. Az APEH az egyéni vállalkozónak a pénztartalékszámla megterhelésére vonatkozó rendelkezését nyolc munkanapon belül teljesíti. III. Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszüntetése Az egyéni vállalkozónál a tevékenység megszüntetésének évében bevétel 1. a korábban költségként elszámolt és a megsz´únéskor meglév´´ o készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 2000 forintnál magasabb, de 20 000 forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke; 2. az üzlet, m´úhely, iroda és egyéb — kizárólag a jövedelemszerz´´ o tevékenységhez használt — ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték — akkor is, ha azt a magánszemély a megsz´únéskor még nem kapta meg —, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megsz´únés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3. a pénztartalékszámlán a megsz´únés évében lév´´ o pénztartalék; 4. az adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megsz´únést követ´´ oen befolyt összeg december 31-i id´´ oponttal. Az adóbevallás benyújtását követ´´ oen érkez´´ o bevételre az önálló tevékenységb´´ ol származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha kiadás is jelentkezik az említett id´´ opontot követ´´ oen, akkor az a bevételb´´ ol levonható, illet´´ oleg a le nem vonható rész önellen´´ orzéssel érvényesíthet´´ o. IV. Egyéb rendelkezések Az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott el´´ oleg a díjjegyzék elkészítésének id´´ opontjától számít bevételnek. Az e bevétel elérése érdekében felmerült költségek ezen id´´ oponttól vehet´´ ok figyelembe.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A költségek elszámolásáról E törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni, ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, valamint minden olyan esetben, amikor a magánszemély kiadásainak elszámolása, megtérítése (ideértve a jogszabály alapján történ´´ o költségtérítést is) szempontjából min´´ osíteni szükséges, hogy az bele tartozik-e az elismert költségek körébe. Ha valamely rendelkezés az elismert költségek meghatározásánál egyéni vállalkozót említ, azt a kiadást csak az egyéni vállalkozó számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó bevételével szemben. Az egyéni vállalkozó e tevékenységének els´´ o ízben történ´´ o megkezdése el´´ ott — legfeljebb három évvel korábban — beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének megkezdése évében költségként elszámolhatja, illetve a tárgyi eszköz és immateriális dolog értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdheti, azzal, hogy az utóbbiak esetében a III. 1. pont rendelkezése szerinti korlátozás nélküli elszámolás nem alkalmazható. I. Jellemz´´ oen el´´ oforduló költségek A bevétel megszerzésével közvetlenül összefügg´´ o kiadások — feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését — különösen a következ´´ ok: 1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésre (csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; 2. a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz, immateriális dolog beszerzésére, el´´ oállítására fordított kiadás, ha az a 20 ezer forintot nem haladja meg, továbbá a járm´ú kivételével a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz, immateriális dolog (az egyéni vállalkozónál annak beszerzési értékét´´ ol függetlenül) folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkára fordított kiadás, azzal, hogy kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és immateriális javak, amelyeket az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenységével kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és az azzal kapcsolatos üzleti nyilvántartásai ezt egyértelm´úen alátámasztják; 3. az önálló tevékenységet végz´´ o magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkal-

6587

mazott) részére kifizetett bér és annak közterhei, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illet´´ oleg a kollektív szerz´´ odés, vagy a munkaszerz´´ odés alapján a munkáltatót kötelez´´ oen terhel´´ o, alkalmazottnak járó juttatás, kifizetés; 4. az egyéni vállalkozónál a segít´´ o családtag részére kifizetett — de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó — összeg, feltéve, hogy a segít´´ o családtag legalább heti 40 órában közrem´úködik (f´´ oállású segít´´ o családtag) vagy, ha a közrem´úködés ideje ennél kevesebb, akkor ezzel arányos rész. A segít´´ o családtagnak fizetett összeg közterhei azzal, hogy egyebekben a f´´ oállású segít´´ o családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában alkalmazottnak min´´ osül; 5. az egyéni vállalkozónál az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történ´´ o munkáltatói hozzájárulás; 6. a tevékenység után kötelez´´ oen befizetett saját társadalombiztosítási járulék összege, illetve annál a magánszemélynél, akinél ilyen befizetési kötelezettség nincs, legfeljebb a kötelez´´ oen fizetend´´ o társadalombiztosítási járulék mértékéig az önként (megállapodás alapján) fizetett társadalombiztosítási járulék összege; 7. a magánszemély önálló tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti szervezet fenntartásához nyújtott tagdíj, hozzájárulás, ideértve a területi gazdasági kamarai tagdíjat is, továbbá az egyéni vállalkozó által a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a környezetvédelmi, a gyermek, az ifjúsági és a sport célra létrehozott közalapítványnak befizetett hozzájárulás a VIII. fejezetben említett, err´´ ol szóló igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén; 8. a megrendel´´ o, a vev´´ o által igazolt szavatossági és jótállási költség; 9. az egyéni vállalkozó által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felel´´ osség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt; 10. az egyéni vállalkozó által az üzleti tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat; 11. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adók (ide nem értve a személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót), illetékek, hatósági díjak, vám, vámkezelési díj, termeléssel összefügg´´ o perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellen´´ orzési pótlék; 12. az üzlet, a m´úhely bérleti díja, a f´útés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádió-telefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja azzal, hogy ha a lakás

6588

MAGYAR KÖZLÖNY

és a telephely m´úszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemz´´ o mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével; 13. az egyéni vállalkozónál a telefon, a rádió-telefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történ´´ o beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha a magánszemély lakása és telephelye m´úszakilag nem elkülönített; 14. az egyéni vállalkozónál a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közm´úfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól m´úszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként az egyéni vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és a magánszemély által az ilyen esetben egyébként fizetend´´ o összeg különbözete számolható el; 15. a m´úszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az egyéni vállalkozónál az alvállalkozó részére kifizetett összeg; 16. az egyéni vállalkozónál az 1. számú mellékletben felsorolt munkaruha, véd´´ oruha, a véd´´ oeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége; 17. az egyéni vállalkozó által az alkalmazottnak adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, valamint az egyéni vállalkozó által az alkalmazottnak évi 20 százaléknál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel (kölcsön) kamatkedvezménye miatt fizetett személyi jövedelemadó; 18. reprezentáció címén az egyéni vállalkozói tevékenységb´´ ol származó bevétel 0,5 százalékának megfelel´´ o igazolt kiadás, de legfeljebb évi 100 ezer forint, azzal, hogy reprezentációs költségnek az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez (például: n´´ onap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen felmerült költségek (általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül) min´´ osülnek; 19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás, a lakás bérleti díjára fordított kiadás, továbbá az err´´ ol szóló kormányrendelet szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költség; 20. az önálló tevékenységet végz´´ o magánszemélynél — ha az eseménnyel összefüggésben nem történik a 19. pontban említett költségelszámolás — a belföldi és külföldi tanulmányút, szakmai konferencia, kongresszus kiadásai évi 30 ezer forintot meg nem haladó összegben, azzal, hogy ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor

1995/113. szám

az el´´ oz´´ o jogcímen alkalmazottanként ugyanilyen nagyságú összeg számolható el költségként; e költségek része az ezzel összefügg´´ o utazás, saját gépjárm´ú használat költsége is, nem része viszont e költségnek a szakmai konferencia, kongresszus számlával igazolt részvételi díja, azzal, hogy az utóbbi önállóan költségként érvényesíthet´´ o; e pont rendelkezései szempontjából alkalmazott az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozóval, mint munkáltatóval egész évben folyamatosan munkaviszonyban áll; 21. lízingdíj címén kifizetett összegb´´ ol a lízingbe vev´´ onél csak a 2. pontban említett üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz, immateriális dolog — figyelemmel a IV. 1. pontban foglaltakra is — általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerz´´ odés szerinti futamid´´ o egy hónapjára es´´ o összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelel´´ o összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg; 22. az egyéni vállalkozó a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszköz, immateriális dolog értékesítése esetén az értékesítés id´´ opontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összegét az értékesítéskor költségként elszámolhatja. II. Igazolás nélkül elszámolható költségek Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésr´´ ol rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek min´´ osül különösen 1. a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott szerz´´ odéses rendszerben üzemeltet´´ o egyéni vállalkozó által a jogszabály szerinti szerz´´ odés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szervezet részére befizetett összeg; 2. a bedolgozó részére e tevékenységével összefüggésben kifizetett évi munkabér, illetve munkadíj 30 százalékát meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el; 3. az országgy´úlési képvisel´´ ok tiszteletdíjáról, költségtérítésér´´ ol és kedvezményeir´´ ol szóló törvény szerint megállapított költségtérítés összege; 4. a belföldi hivatalos kiküldetést teljesít´´ o dolgozó élelmezési költségtérítésér ol ´´ szóló minisztertanácsi rendelet, továbbá a köztisztvisel´´ ok jogállásáról szóló törvény, valamint a köztisztvisel´´ ok munkavégzésér´´ ol, munka- és pihen oidejér´´ ´´ ol, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendelet alapján ilyen címen kifizetett összeg;

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. a közúti gépjárm´úvek, az egyes mez´´ ogazdasági, erdészeti és halászati er´´ ogépek üzemanyag és ken´´ oanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékér´´ ol szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma; 6. a háziorvosok, házi gyermekorvosok esetében az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseir´´ ol szóló kormányrendelet szerinti közlekedési célú költségtérítés; 7. a munkáltató által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéb´´ ol az eseti belföldi kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma, valamint 3 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg; 8. a munkába járással kapcsolatos költségtérítésekr´´ ol szóló kormányrendelet szerint elszámolt kiadás; 9. a járm´úvezet´´ o gyakorlati szakoktatók saját járm´ú üzemeltetésének költségtérítésér´´ ol szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehet´´ o költségátalány. III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása Értékcsökkenési leírást csak az egyéni vállalkozó számolhat el a következ´´ ok szerint: 1. A saját tulajdonú, kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló gép, berendezés, felszerelés beszerzésére, el´´ oállítására fordított, az adóévben felmerült kiadás korlátozás nélkül költségként érvényesíthet´´ o. 2. Az 1. pont rendelkezése helyett, és egyébként az ott nem említett esetekben a kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak közül — immateriális javak esetén évi 16% kivéve ebb´´ ol: szellemi termékeket, ahol évi 25% — épületek, építmények esetén évi 2% — gépek, berendezések és felszerelési tárgyak esetén évi 18% — járm´úvek esetén évi 20% vehet´´ o figyelembe a beszerzési (el´´ oállítási) ár alapján. A saját készítés´ú tárgyi eszköz, immateriális dolog el´´ oállítási ára az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt összegével egyezik meg. Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvénynek az ingatlan megszerzésre fordított összegére vonatkozó meghatározását kell figyelembe venni, amelyet növelni kell az értéknövel´´ o beruházásra fordított számlával igazolt kiadással, ha azt a magánszemély korábban költségként nem számolta el. 3. Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például

6589

esetenkénti szállás célú hasznosítás esetén) az értékcsökkenési leírás összegéb´´ ol — a bérbeadás id´´ oszakára es´´ o id´´ oarányos részt (naponta 365-öd részt), — a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét, — ha az el´´ oz´´ o két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni. 4. A nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban számolható el amortizáció olyan nyilvántartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (el´´ oállítási) árát — mint nyilvántartási értéket —, továbbá a beszerzés (el´´ oállítás) és a használatbavétel id´´ opontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is legfeljebb az egyéni vállalkozásból származó éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban szerepl´´ o eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehet´´ o figyelembe ez az átalány. 5. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszköz, immateriális dolog után, amelynek beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen formában teljes egészében elszámolta, ideértve a lízing útján beszerzett eszközt is. 6. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a tárgyi eszközt, immateriális dolgot a jövedelemszerz´´ o tevékenységéhez használta, és személyi jövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemhányad (a bevételnek a jogszabályban meghatározott aránya) szerint tett eleget, vagy értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott. IV. A járm´´ uvek költsége 1. A személygépkocsi bérleti vagy lízingdíjának elszámolására csak az egyéni vállalkozó jogosult azzal, hogy ha a személygépkocsit nem kizárólag üzemi (üzleti) célra használja, a bérleti (lízing) díj címén költségként figyelembe vehet´´ o összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az egyéni vállalkozásból származó éves bevétel 1 százalékát. 2. A saját tulajdonú járm´ú — ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is — az üzemanyag-fogyasztási norma szerinti üzemanyag felhasználásának, továbbá számlával (bizonylattal) történ´´ o igazolás alapján a járm´ú fenntartásának, javításának és felújításának költségei számolhatók el, valamint az egyéni vállalkozó a III. 2. pontban foglaltak szerint érvényesítheti a járm´ú értékcsökkenési leírását. Az

6590

MAGYAR KÖZLÖNY

üzemanyag-fogyasztási norma alkalmazásával üzemanyagköltség címén, vagy az APEH által közzétett üzemanyagár, vagy a számlákkal igazolt üzemanyagár vehet´´ o figyelembe. Kizárólag üzemi célú személygépkocsinak csak a személyszállító egyéni vállalkozó (a magántaxis) kizárólag e célból használt személygépkocsija tekinthet´´ o. Abban az esetben, ha a magánszemély a járm´úvét nem kizárólag üzemi (üzleti, hivatali) célra használja, akkor elszámolható az üzemi használatra es´´ o, az el´´ oz´´ oekben meghatározott üzemanyag-fogyasztás, és számlák alapján az egyéb költségek üzemi célú járm´úhasználattal arányos összege, azzal a megszorítással, hogy az üzemi célú használat arányát az 5. pontban említett nyilvántartásnak hitelt érdeml´´ oen igazolnia kell. Az egyéni vállalkozó a nem kizárólag üzemi (üzleti) célú járm´úvének — kivéve a személygépkocsit — beszerzési árával szemben a III. 4. pont szerint érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Nem kizárólag üzemi (üzleti) célú személygépkocsi esetén a III. 4. pont szerinti elszámolást a következ´´ o módon lehet érvényesíteni: az ott említett nyilvántartás vezetése mellett az egyéni vállalkozásból származó éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehet´´ o figyelembe, illet´´ oleg a hivatkozott pontban meghatározott átalányamortizáció címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhet´´ o. Egy adott nem kizárólagosan üzemi (üzleti) célt szolgáló személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehet´´ o figyelembe ez az átalány. 3. A 2. pontban foglaltak helyett a kizárólag üzemi (üzleti) célú személygépkocsi esetében a 2. pont szerinti üzemanyagköltségen kívül minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás, értékcsökkenési leírás) címén 8 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség elszámolása is alkalmazható. A nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az el´´ oz´´ oek szerinti általános személygépkocsi-normaköltség címén 3 Ft/km elszámolása választható, azzal, hogy ez esetben a személygépkocsi-normaköltség az értékcsökkenési leírást értelemszer´úen nem tartalmazza. 4. A nem saját tulajdonú üzemi célra használt járm´ú — figyelemmel az 1. pontban foglaltakra is — esetében elszámolható az üzemi használatra es´´ o igazolt bérleti díj, továbbá az 2. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás és számlák alapján az egyéb költségek — kivéve az értékcsökkenési leírást —, amennyiben azok a bérleti szerz´´ odés alapján a bérbevev´´ ot terhelik. 5. Az 2—4. pont szerinti költségelszámolás bármelyikének alkalmazásánál szükséges járm´úvenként — az 5. számú melléklet II. 6. pontjában meghatározott — külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járm´úvenként az év els´´ o és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költségelszámolás kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi (üzleti) célú futásteljesítmény után számolható el.

1995/113. szám

6. A magánszemélynek a 2. vagy 3. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása valamennyi általa használt járm´úre és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a magánszemély a személygépkocsi mellett más járm´úveinek költségeit is elszámolja, akkor a személygépkocsijaira egységesen alkalmazhatja a 3. pont szerinti elszámolási módszert, de egyéb járm´úveire csak a 2. pont szerinti elszámolással élhet. A 4. pont szerinti személygépkocsi használat utáni költségelszámolás esetén a teljes adóévben valamennyi személygépkocsi költségei csak a 2. pont szerint számolhatók el. 7. Az 5. pontban foglaltaktól eltér´´ oen, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el személygépkocsi üzleti célú használata címén a költségek 3. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre — illet´´ oleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes id´´ otartamára — lehet alkalmazni. 8. A 2—7. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásának feltételeként a magánszemély a saját tulajdonú gépjárm´ú tulajdonjogát e törvény bizonylatmeg´´ orzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelez´´ o gépjárm´ú felel´´ osségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehet´´ o kiadások Ezek a következ´´ ok: 1. az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerz´´ o tevékenységgel kapcsolatos, vagy — ha a törvény kivételt nem említ — akár részben is a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza; 2. a pénzügyi ellen´´ orzés alapján megállapított adórövidítésb´´ ol, egyéb jogszabály megsértéséb´´ ol keletkez´´ o befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellen´´ orzési pótlékot, és az olyan adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszer´ú teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna; 3. a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg; 4. a magánszemélyek jövedelemadója — kivéve a kifizet´´ oi min´´ oségben az egyéni vállalkozó által nyújtott természetbeni juttatás, vagy kamatkedvezmény címén juttatott jövedelem után befizetett személyi jövedelemadót —, továbbá azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel öszszefüggésben a magánszemély a VIII. fejezet rendelkezései szerint — kivéve az egyéni vállalkozó és a mez´´ ogazdasági kistermel´´ o beruházási és forgóeszköz-hitelének kamatát — adócsökkentést vett igénybe; 5. a nyugdíjjárulék és egészségbizosítási járulék címén megfizetett összeg;

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

6. azok a kiadások, amelyek a I. pontban említett költségek esetében az ott leírt rendelkezéseknek (mértékek, feltételek stb.) nem felelnek meg. VI. Vegyes rendelkezések 1. A magánszemélynek a kett´´ os könyvvitel vezetésér´´ ol az adóköteles jövedelem megállapításának e törvényben foglalt módszerére való áttérést követ´´ oen az áttérés évét megel´´ oz´´ o évi mérlegében — a vev´´ okkel szembeni követelésként kimutatott értékre befolyt összegeket bevételként nem kell elszámolnia; — a szállítókkal szembeni kötelezettségként kimutatott értékre teljesített kifizetéseket költségként nem szabad elszámolnia; — a készlet címén kimutatott összeggel pedig az áttérés évében elszámolt költségeket növelnie kell; — azon követelések leírásából származó veszteséget, amelyre az áttérést megel´´ oz´´ o év záró mérlegében céltartalékot képeztek, csak a képzett céltartalékot meghaladó összegben szabad költségként elszámolni. 2. A magánszemélynek, aki az egyszeres könyvvitelr´´ ol az adóköteles jövedelem megállapításának e törvényben foglalt módszerére tér át, az áttérés évében, az el´´ oz´´ o évi záró vagyonkimutatásban vásárolt készlet címén kimutatott összegb´´ ol a ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet értékével csökkentett részösszegével az áttérés évében elszámolt költségeket növelnie kell. 3. A magánszemély a kett´´ os vagy az egyszeres könyvvitel szabályai szerint keletkezett, és még az e törvény szerinti elszámolási módszerre való áttérésig nem rendezett veszteség elszámolásánál e törvény VI. fejezetében foglaltak szerint jár el. 4. Ha a magánszemély a tételes költségelszámolásról áttér a jövedelmének a bevétel hányada szerinti megállapítására, a ki nem egyenlített szállítói tartozásokat költségként elszámoltnak kell tekinteni.

4. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az általános forgalmi adó bevételkénti és költségkénti elszámolhatóságáról Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült el´´ ozetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetend´´ o áfát a következ´´ ok szerint veszi figyelembe: 1. Ha az Áfa-törvény általános szabályai szerint az áfát tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a költségei között nem mutathatja ki. E rendelkezés alól kivétel az Áfa-törvény rendelkezései alapján le nem vonható el´´ ozetesen felszámított adó, amely a költségek közt kimutatva

6591

azokat növeli, feltéve, hogy ez az el´´ ozetesen felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. 2. Az Áfa-törvény különös rendelkezései alá tartozó magánszemély a bevételeib´´ ol a különös szabály alapján adódó áfa-fizetési kötelezettséget levonja, a levonható el´´ ozetesen felszámított adó összege nem számolható el költségként. A le nem vonható el´´ ozetesen felszámított adó a költségeket növeli, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. 3. Amennyiben a magánszemély az áfa-rendszerben személyes (alanyi) mentességben, illetve tárgyi alapon adómentességben részesül, bevételeit a fizetend´´ o áfa nem csökkenti, a költségei között a beszerzéseit terhel´´ o le nem vonható áfa költséget növel´´ o tényez´´ oként figyelembe vehet´´ o, feltéve, hogy ez a felszámított adó e törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik. 4. Ha az Áfa-törvény rendelkezései szerint az 1—3. pont alapján költségnövel´´ o tényez´´ oként elszámolt le nem vonható áfa utólag (részben) levonhatóvá válik, a korrekció a levonás évében a költségeket csökkenti. 5. Az utólag felmerült áfa-fizetési kötelezettség — annak elszámolásakor — a 2—3. pont szerinti adózóknál a bevételt csökkenti. A korábban a ténylegesen fennálló áfa-kötelezettségnél nagyobb mértékben figyelembe vett bevételcsökkentést az áfa-kötelezettség módosításakor bevételnövelésként kell figyelembe venni. 6. Az Áfa-törvény szerinti mez´´ ogazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs felár. A felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat el´´ ozetesen felszámított áfaként veszi számításba.

5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adónyilvántartásokról Az önálló tevékenységet végz´´ o magánszemélynek, továbbá az e mellékletben meghatározott esetekben egyébként, az adóköteles jövedelem megállapításához a következ´´ o nyilvántartásokat kell vezetnie: I. Alapnyilvántartások 1. Pénztárkönyvet vagy naplóf´´ okönyvet vezet az önálló tevékenységet folytató magánszemély azon tevékenysége(i)re vonatkozóan, — amely(ek)re áfa-levonási jogot érvényesít, illet´´ oleg amely(ek) után áfa fizetésére kötelezett, — amelye(ke)t egyéni vállalkozóként végez,

6592

MAGYAR KÖZLÖNY

— amely(ek)nél az el´´ oz´´ oekt´´ ol függetlenül, alkalmazottat, segít´´ o családtagot foglalkoztat, — amely(ek)re egyébként pénztárkönyv (naplóf´´ okönyv) vezetését választja. A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segít´´ o családtagot nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az el´´ oz´´ o évben az évi 50 ezer forintot nem haladták meg és az adóévben várhatóan az évi 50 ezer forintot nem haladják meg, a pénztárkönyvet (naplóf´´ okönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéb´´ ol származó egyes bevételeib´´ ol nem kell külön-külön megállapítania a jövedelmet. Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz vagy a jövedelmét 10 százalékos költséghányad levonásával állapítja meg, a pénztárkönyvet (naplóf´´ okönyvet) a 3. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-levonási jogát nem érvényesíti. A pénztárkönyvet (naplóf´´ okönyvet) a használatbavételt megel´´ oz´´ oen az adóhatóságnál hitelesíttetni kell. Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplóf´´ okönyv) tartalmi követelményei a következ´´ ok: A bevételeket és kiadásokat id´´ orendben, folyamatosan, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal havonta, a tárgyhónapot követ´´ o hó 20-áig kell bejegyezni. Ha azonban a könyvelend´´ o tételek száma 10-nél kevesebb, azok könyvelése átvihet´´ o a következ´´ o hónap(ok)ra, legkés´´ obb az adóévet követ´´ o év január 20-áig. A bevételeket és a kiadásokat okmányok (számla, más bizonylat, részletez´´ o nyilvántartás) alapján kell feltüntetni. A készpénzbevételeket naponta — az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben — kell bejegyezni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni, és a bizonylati adatokat legalább havonként tól—ig jelöléssel kell bevezetni. A számlával, egyszer´úsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól—ig jelöléssel kell bejegyezni. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani. Az egyéni vállalkozónak a bevételeket és költségeket havonta — legkés´´ obb a tárgyhónapot követ´´ o 20 napon belül — összesítenie kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készítenie. A befizetett adóel´´ oleget a befizetés napján kell bejegyezni a bizonylat azonosító sorszámának feltüntetésével. A nem egyéni vállalkozási tevékenységb´´ ol származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell könyvelni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységb´´ ol származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóel´´ oleget is. Az okmányokat megfelel´´ o id´´ orendi sorrendben mellékletként kezelve kell meg´´ orizni.

1995/113. szám

A pénztárkönyvi (naplóf´´ okönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhet´´ o, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az el´´ oz´´ oek szerinti tartalmi el´´ oírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok havi forgalmi végösszegeit a pénztárkönyvben (naplóf´´ okönyvben) rögzíteni kell. A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplóf´´ okönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el. A pénztárkönyv a következ´´ o adatokat tartalmazza: A bevételek oszlopának bontása: — a jövedelemadó alapjába beszámított bevételek; — a jövedelemadó alapjába be nem számító bevételek (tájékoztató adat); — az általános forgalmi adó. A kiadások oszlop bontása: — a költségnek min´´ osül´´ o kiadások, ezen belül = anyag, áru, = az alkalmazottak bére és közterhei, = egyéb; — általános forgalmi adó (a számlákban el´´ ozetesen felszámított); — kivett személyi jövedelem; — költségnek nem min´´ osül´´ o egyéb kiadások, például befizetett bírság (tájékoztató adat). A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése). A pénztárkönyvben (naplóf´´ okönyvben) az alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adót, adóel´´ oleget a kiadások oszlop bontásával külön oszlopban kell feltüntetni. 2. Bevételi és költségnyilvántartást vezet az a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, de áfa levonási jogot nem érvényesít, illet´´ oleg nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, és alkalmazottat, segít´´ o családtagot nem foglalkoztat. A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a kifizet´´ o megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell feltüntetni a(z egyes) tevékenység(ek) bevételének teljes, adóel´´ oleggel nem csökkentett összegét és a(z egyes) tevékenység(ek)hez tartozó, költségként elszámolható kiadásokat, továbbá a levont adóel´´ oleget. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni. 3. Bevételi nyilvántartást vezet az a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a jövedelmét a bevételéb´´ ol költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el. A 23. § szerinti elszámolási módot választó, bevételi nyilvántartást vezet´´ o mez´´ ogazdasági kistermel´´ onek fel kell tüntetnie, hogy a bevétel él´´ o állatok és állati termékek értékesítéséb´´ ol vagy más mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi tevékenységéb´´ ol származik. A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizet´´ o megnevezésével kell feltüntetni a bevételek tel-

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

jes, (adóel´´ oleggel nem csökkentett) összegét és a levont (befizetett) adóel´´ oleget. 4. Az alapnyilvántartás vezetési módja — az 5. pont kivételével — az adóéven belül nem változtatható meg. 5. Abban az esetben, ha a magánszemélynek az egyszer´úbb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére való jogosultsága bármilyen okból megsz´únik, a megsz´únés id´´ opontjától kezd´´ od´´ oen köteles a részletesebb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére áttérni. Ekkor az egyszer´úbb adattartalmú alapnyilvántartásban szerepl´´ o adatokat — az eredeti nyilvántartás meg´´ orzése mellett — összesítve kell a továbbiakban vezetend´´ o alapnyilvántartásba bejegyezni. II. Részletez´´ o nyilvántartások A magánszemély a részletez´´ o nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek. 1. A vev´´ okkel (megrendel´´ okkel) szembeni követelések nyilvántartása A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésb´´ ol, szolgáltatásból származó követeléseir´´ ol, e követelésekre befolyt összegekr´´ ol nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésb´´ ol származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint id´´ orendben a vev´´ o által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — a számla száma és kelte, — a vev´´ o neve, — a számla végösszege, az ebb´´ ol felszámított általános forgalmi adó, — a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A nyilvántartásban szerepl´´ o számlák kiegyenlítésének id´´ opontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt. 2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatás igénybevételéb´´ ol származó tartozásairól, e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekr´´ ol nyilvántartást kell vezetnie. Az áruszállításból, a szolgálatásteljesítésb´´ ol származó, általános forgalmi adót is tartalmazó tartozást az elfogadott számlák szerint id´´ orendben a számla szerint elismert összegben kell kimutatni. Ha a számlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — a számla száma és kelte, — a szállító neve,

6593

— a számla végösszege, az ebb´´ ol levonható általános forgalmi adó, — a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni. A nyilvántartásban szerepl´´ o számlák kiegyenlítésének id´´ opontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt. 3. Tárgyi eszköz nyilvántartása Az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközér´´ ol egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, el´´ oállítására fordított kiadást az egyéni vállalkozó korlátozás nélkül költségként érvényesítheti. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthet´´ o értékcsökkenési leírás összege. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — a tárgyi eszköz megnevezése, — gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám, — a használatbavétel id´´ opontja, — a kiselejtezés id´´ opontja, — az értékcsökkenési leírás kulcsa és annak esetleges változásai, — a bruttó (beszerzési) érték (az értékcsökkenés kiszámításának alapja), — a bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja), — az évente költségként elszámolt értékcsökkenés összege, — az értékcsökkenési leírás figyelembevételével számított nettó érték. A nyilvántartásban a számlának, illetve az egyéb okmánynak megfelel´´ oen kell a bruttó (beszerzési) értéket szerepeltetni. A bruttó érték megállapításánál a számlában (okmányban) szerepl´´ o és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a magánszemély az áfát nem vonhatja le. Ezekben az esetekben az értékcsökkenési leírás alapjába az áfa is beszámít. Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a nyilvántartásban el kell számolni. 4. Immateriális javak nyilvántartása Az egyéni vállalkozónak az immateriális javakról — a vagyoni érték´ú jog, az üzleti vagy cégérték, a szellemi termékek, a kísérleti fejlesztés értéke, valamint az alapítás, az átszervezés értéke alapján — nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — az immateriális dolog megnevezése, — megszerzésének id´´ opontja,

6594

MAGYAR KÖZLÖNY

— beszerzési, el´´ oállítási költség vagy vételi érték, — az évente költségként elszámolt értékcsökkenés összege, — az értékcsökkenési leírás figyelembevételével számított nettó érték. 5. T´´ okejövedelmek nyilvántartása A magánszemélynek a tulajdonában lév´´ o értékpapírokról, továbbá a gazdasági társaságban lév´´ o vagyoni részesedésér´´ ol nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — az értékpapír vagy részesedés megnevezése, — az azonosító adatok, — a megszerzés id´´ opontja, — a vásárlásra fordított összeg, — az értékpapír (üzletrész) névértéke, — az elidegenítés id´´ opontja, — az új tulajdonos megnevezése (névre szóló értékesítés esetén), — az elidegenítéskor kapott ellenérték, — az árfolyamnyereség. 6. Munkabérek, más személyi jellegû kifizetések nyilvántartása A magánszemélynek az alkalmazott, a segít´´ o családtag, más személy számára kifizetett összegekr´´ ol, tartozásokról és követelésekr´´ ol személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak — az érintett magánszemélyek adatainak feltüntetése mellett — tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt személyi jövedelemadó-köteles összegeket, a levont személyi jövedelemadó el´´ oleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi jövedelemadó el´´ oleg, illetve — amennyiben erre a magánszemély köteles — év végén a személyi jövedelmadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. A nyilvántartásba adatokat bejegyezni csak az alapnyilvántartásban szerepl´´ o adatokkal egyez´´ oen szabad, ezért a nyilvántartásban minden tétellel kapcsolatban az alapnyilvántartás vonatkozó tételére hivatkozni kell. 7. Gépjárm´´ u-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) A magánszemély a jövedelemszerz´´ o tevékenységéhez használt gépjárm´ú költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjárm´ú esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjárm´ú típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év els´´ o és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az — — — — mát.

1995/113. szám

útnyilvántartásnak tartalmaznia kell az utazás id´´ opontját, az utazás célját (honnan-hova történt az utazás), a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek szá-

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az el´´ oz´´ oekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás id´´ opontját és költségeit is. 8. Hitelbe vagy bizományba történ´´ o értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása A hitelbe vagy bizományba történ´´ o értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvev´´ o nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételér´´ ol kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Az áru átadásáról-átvételér´´ ol kiállított bizonylatnak legalább a következ´´ o adatokat kell tartalmaznia: — az ,,Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról’’ megnevezést, — az átadó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, — az átvev´´ o nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, — az átadott áru megnevezését, KSH besorolási számát (legalább az áfa megállapításához szükséges mélységig), mennyiségét, egységárát, értékét, — az átadás-átvétel keltét, — az elszámolás id´´ opontját, — az átadó és átvev´´ o aláírását. Az áru átvev´´ oje — tekintettel az áfa-fizetési kötelezettségre — minden hónap utolsó napjával elszámol az átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az átadó az eladott áruról számlát állít ki, és a számla alapján módosítja mind az átadó, mind az átvev´´ o a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és a bizonylat adataival a nyilvántartást mind az átadó, mind az átvev´´ o módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az ,,Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról’’ cím´ú bizonylattal értelemszer´úen azonos adattartalommal kell elkészíteni. 9. Egyéb követelések nyilvántartása A magánszemélynek az egyéb követeléseir´´ ol nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki kell mutatnia a munkavállalóknak nyújtott hitelt és más pénzeszközöket, valamint a költségként el nem számolható tartozatlanul befizetett, viszszaigényelhet´´ o tárgyévi adóösszegeket. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — a követelés megnevezése és címzettje, — a követelés kelte, — a követelés értéke, — a kiegyenlítés módja, kelte és összege.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

10. Selejtezési, áruromlási nyilvántartás A magánszemély a 20 ezer forintot meg nem haladó javak selejtezésér´´ ol nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell — a selejtezés, az áruromlás id´´ opontját, — az áru, anyag stb. megnevezését, — a kiselejtezett dolog, anyag, árufajtánkénti mennyiségét és értékét. 11. Árnyilvántartás A kereskedelmi tevékenységet folytató magánszemély az általa beszerzett árukról árnyilvántartást köteles vezetni. Az árnyilvántartásnak tartalmaznia kell: — az áru megnevezését (azonosításra alkalmas módon), egységét, mennyiségét, — a beszerzési árát, — a fogyasztói árát. A magánszemély e kötelezettségének a beszerzési számlákon történ´´ o pontos fogyasztói ár feltüntetéssel is eleget tehet. 12. Árváltozási nyilvántartás A magánszemély árváltozási nyilvántartás vezetésére kötelezett, amennyiben olyan terméket, árut értékesít, amely eredeti — a 11. pont szerinti nyilvántartásban szerepl´´ o — áron nem, de csökkentett áron még értékesíthet´´ o. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: — az áru megnevezését (a beazonosításra alkalmas módon), egységét, mennyiségét, — a beszerzési egységárát, — a régi fogyasztói árát, — az új fogyasztói árát, — az árváltozás id´´ opontját. 13. Leltár A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglév´´ o vásárolt és saját termelés´ú készleteket leltározni kell a következ´´ o csoportosítás szerint: — alapanyagok (alap-, segéd-, üzem- és f´út´´ oanyag), — használatba nem vett eszközök (szerszám, m´úszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, véd´´ oruha), — áruk (kereskedelmi készletek), — betétdíjas göngyöleg, — alvállalkozói teljesítmények, — saját termelés´ú készletek: = befejezetlen termelés, = félkész és késztermék. Az áfát nem az általános szabályok szerint fizet´´ o magánszemélynek a leltárban — a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 20 ezer forintnál alacsonyabb érték´ú (1991. december 31-éig történ´´ o beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték´ú, ide nem értve a járm´úvet) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az el´´ oz´´ o évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetni;

6595

— a 2000 forint beszerzési egységárat meghaladó, de 20 ezer forintnál nem magasabb érték´ú (1991. december 31-éig történ o´´ beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték´ú, ide nem értve a járm´úvet) használt tárgyi eszközöket, az áfát tartalmazó beszerzési árának 50 százalékos értékén kell szerepeltetni; — a saját termelés´ú félkész- és készterméket (a magánszemély által el´´ oállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) el´´ oállítási áron — az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében — kell szerepeltetni. Az áfát az általános szabályok szerint fizet´´ o magánszemély (a 4. számú melléklet 1. pont els´´ o mondata) a leltárban — a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 20 ezer forintnál alacsonyabb érték´ú (1991. december 31-éig történ´´ o beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték´ú, ide nem értve a járm´úvet) eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az el´´ oz´´ o évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetni; — a 2000 forint beszerzési egységárat meghaladó használt, de 20 ezer forintnál nem magasabb érték´ú (1991. december 31-éig történ´´ o beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték´ú, ide nem értve a járm´úvet) tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetni; — a saját termelés´ú félkész és készterméket (a magánszemély által el´´ oállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) el´´ oállítási áron — az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében — kell szerepeltetni. 14. Alvállalkozói nyilvántartás Annak a magánszemélynek, aki tevékenységét f´´ ovállalkozóként végzi, az alvállalkozókról, a részükre kifizetett összegekr´´ ol alvállalkozói nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban minden készpénzzel vagy más módon kiegyenlített alvállalkozói számla adatát szerepeltetni kell. A nyilvántartás a következ´´ o adatokat tartalmazza: — a számla száma és kelte, — az alvállalkozó neve, címe, adószáma, — a számla végösszege, — a levont adóel´´ oleg összege, — a kiegyenlítés kelte, módja, összege. 15. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartásának a következ´´ o adatokat kell tartalmaznia: — a nyomtatvány neve és számjele, — a beszerzés kelte, — a tömb(ök) sorszáma (tól—ig), — a használatbavétel kelte, — a felhasználás kelte, — a kiselejtezés kelte.

6596

MAGYAR KÖZLÖNY

E törvény alkalmazásában szigorú számadású nyomtatvány az, amelyet a számvitelr´´ ol szóló törvény annak min´´ osít. III. SELEJTEZÉS A 20 ezer forintot meghaladó beszerzési érték´ú tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyz´´ okönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A selejtezés id´´ opontját, a selejtezést megel´´ oz´´ oen 15 nappal az els´´ ofokú adóhatóságnak kell bejelenteni. Az adóhatóság képvisel´´ ojének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyz´´ okönyvet aláírásukkal — lakcímük és adóigazgatási azonosító számuk feltüntetése mellett — igazolni. IV. AZ EGYÉNI MEGSZÜNTETÉSE

VÁLLALKOZÓI

TEVÉKENYSÉG

A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetését az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben foglaltak szerint bejelenti. A tevékenység megszüntetését követ´´ oen befolyt bevétel, illetve a kiegyenlítésre kerül´´ o költségek elszámolási rendje a következ´´ o: a) Ha bevétel az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre áll, azt a lezárt adóév bevételei között december 31-i id´´ oponttal kell szerepeltetni. b) Ha a tevékenységgel összefüggésben felmerült költségek (szállítói tartozás) kiegyenlítése az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig kifizetésre került, azt a lezárt adóév kiadásai között december 31-i id´´ oponttal kell szerepeltetni. c) Abban az esetben, ha az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapot követ oen ´´ érkezik bevétel és kerül kifizetésre költség, akkor a megszerzése vagy kiadása évében mintegy vállalkozói bevételnek vagy költségnek kell tekinteni. H a a költség a bevételt meghaladja, akkor a d) pontban foglaltakat kell alkalmazni. d) Ha az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapot követ´´ oen kerül kifizetésre költség, akkor ezt önellenorzés ´´ keretében lehet érvényesíteni. V. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK Az önálló tevékenységet végz´´ o magánszemély kérelmére az adóhatóság az e mellékletben el´´ oírt nyilvántartás(ok) vezetése alól indokolt esetben felmentést adhat, ha a) a kérelmez´´ o a súlyos fogyatékosság min´´ osítésér´´ ol és igazolásáról szóló jogszabályok el´´ oírásainak megfelel´´ oen igazolja, hogy súlyos testi fogyatékosságának jellege miatt e kötelezettség teljesítése t´´ ole nem várható el, és a vele

1995/113. szám

közös háztartásban él´´ o hozzátartozói sem képesek a nyilvántartás(ok) vezetésére, továbbá b) a nyugtaadási kötelezettség alól az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján egyébként felmenthet´´ o.

6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi tevékenységekr´´ ol A mez´´ ogazdasági kistermel´´ oi tevékenységek a következ´´ ok: 1. a) növénytermesztés (METJ 91), kivéve a hínárt (METJ 91—23—29), az algát (METJ 91—50), a gyógynövényekb´´ ol a virágként és dísznövényként értékesített termékeket (METJ 91—24); b) kertészeti termékek el´´ oállítása, ültetvénytelepítés (METJ 92), kivéve a virágokat és a dísznövényeket (METJ 92—4); c) él´´ o állatok tenyésztése és állati termékek el´´ oállítása (METJ 93), kivéve — a sportlovat (METJ 93—42—01), — a versenylovat (METJ 93—42—02), — az él´´ o vadat (METJ 93—71), — a l´´ ott vadat (METJ 93—72), — a kutyát (METJ 93—82—01), — a macskát (METJ 93—82—02), — egyes kisállatokat és termékeiket (METJ 93—82— 15-t´´ ol a 93—82—20-ig), — a laboratóriumi állatokat (METJ 93—85), — a vírus-, a szérum-állatokat és -tojásokat (METJ 93—22—01—4, 93—22—01—5, 93—42—05, 93—56— 06—03), — a dísz- és állatkerti állatokat (METJ 93—86), — a vadgazdálkodási termékeket (METJ 93—7), — a különleges (METJ 93—91).

rendeltetés´ú

melléktermékeket

d) erdei magok és csemeték el´´ oállítása és gy´újtése, erd´´ osítés (METJ 94—1), és az erdei, mezei melléktermékek (METJ 94—39), el´´ oállítása és gy´újtése, kivéve — a cserjemagot (METJ 94—13), — a cserje csemetét (METJ 94—16), — a karácsonyfát (METJ 94—18),

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. Az 1. ponttal esik egy tekintet alá a saját termelés´ú alapanyag felhasználásával történ´´ o következ´´ o termékek el´´ oállítása is, feltéve, hogy a magánszemély nem min´´ osül e törvény alapján egyéni vállalkozónak: a) a mesterségesen szárított dohány (METJ 91—21— 03—2), b) sz´´ ol´´ omust (ITJ 88—31—1), c) félkész sz´´ ol´´ obor bortermelési célokra (ITJ 88—31—3), d) hordós sz´´ ol´´ obor (ITJ 88—31—41—1, 2, 3).

7. számú melléklet az 1995 évi CXVII. törvényhez A biztosítási kedvezményr´´ ol Az élet- és nyugdíjbiztosítások utáni adókedvezmény a következ´´ o módon és feltételekkel vehet´´ o igénybe: Az adókedvezmény alanya 1. Az adókedvezmény akkor illeti meg a magánszemélyt, ha élet- vagy nyugdíjbiztosítás szerz´´ od´´ oje. A szerz´´ od´´ o a biztosítási jogviszony azon szerepl´´ oje, akit a biztosítási szerz´´ odés szerint a díjfizetési kötelezettség terhel. A szerz´´ odés tartama alatt els´´ odlegesen a szerz´´ od´´ o jogosult jognyilatkozat-tételre, és o´´ a biztosító jognyilatkozatainak a címzettje is. A szerz´´ od´´ o és a biztosított személye egybeeshet, de a szerz´´ od´´ ot akkor is megilleti az adókedvezmény, ha más magánszemély a biztosított. 2. Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is, ha o´´ a biztosítottja a munkáltatója (mint szerz´´ od´´ o) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak. A munkáltató által kötött ezen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének min´´ osül, azonban a magánszemély a fizetend´´ o adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt. A kifizet´´ o által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a kifizet´´ o által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizet´´ o a magánszemély munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehet´´ o. Az életbiztosítás fogalma 3. Az adókedvezmény igénybevételére csak azok az életbiztosítási szerz´´ odések jogosítanak, amelyek megfelelnek a következ´´ o követelmények mindegyikének:

6597

a) A szerz´´ odés határozott id´´ otartamú, és az id´´ otartam a szerz´´ odés létrejöttét´´ ol számítva legalább 10 éves, vagy teljes életre szóló. b) A szerz´´ od´´ o a biztosítástartam végéig járó díjat egy összegben fizeti meg, vagy a díjat azonos id´´ oszakonként, azonos összegben rója le, vagy a díjat — a szerz´´ odésben rögzített — indexálási eljárással növelten fizeti. c) A biztosító szolgáltatása a szerz´´ odésben rögzített meghatározott id´´ opont vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé. 4. Az el´´ ore meghatározott indexálási eljárás alatt azt kell érteni, amikor a felek a szerz´´ odés létrejöttekor meghatározzák a díjak növelésének ütemét, vagy annak módszerét vagy mértékét. A tartam alatti csökken´´ o összeg´ú díjfizetés lehet´´ oségének szerz´´ odési kikötése kizárja az adókedvezmény igénybevételének lehet´´ oségét. 5. Az egy meghatározott id´´ opont vagy az életkor elérése összefüggésében az adókedvezmény csak akkor vehet´´ o igénybe, ha a szerz´´ odés tartalmazza, hogy az legkorábban a szerz´´ odés megkötését´´ ol számított tíz év múlva esedékes. Az olyan meghatározott id´´ opont, amely nem dátumszer´úen meghatározott, hanem valamely tény bekövetkeztéhez köt´´ odik (pl. házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok elkezdése) nem teljesítik azt a követelményt, hogy kizárólag a tízéves id´´ otartam eltelte után következnek be, ezért — az adókedvezmény igénybevétele esetén — csak olyan feltétellel szerepelhetnek a biztosítási szerz´´ odésben, hogy a tény bekövetkeztének id´´ opontjától függetlenül, az ígért szolgáltatásra legkorábban a szerz´´ odéskötést´´ ol számított tíz év elteltével kerül sor. 6. Ha az életbiztosítási szerz´´ odés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, a) és ezen kockázatok díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére, b) és ezen kockázatok díjrésze a biztosítási díj 10 százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizet´´ o olyan balesetbiztosítás szerz´´ od´´ oje, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes. A nyugdíjbiztosítás fogalma 7. Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából nyugdíjbiztosításnak az a szerz´´ odés min´´ osül, amelyben a szolgáltatást kiváltó biztosítási esemény a biztosított — nyugdíjba vonulása, — a szerz´´ odés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerint a szerz´´ odésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése, — illet´´ oleg halála. a) A nyugdíjbiztosításnál az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a 10 éves id´´ otartam, de ha a biztosító nyugdíjbiztosítási szolgáltatása a szerz´´ odés létrejötté-

6598

MAGYAR KÖZLÖNY

t´´ ol számított 10 éven belül válik esedékessé, akkor az adókedvezmény csak akkor vehet´´ o igénybe, ha a szerz´´ odést ellátják olyan záradékkal, amely tartalmazza, hogy a nyugdíjbiztosított kizárólag nyugdíj-kiegészít´´ o járadék szolgáltatásban részesül. A 10 éven belül esedékes nyugdíjbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó el´´ obbi szabályt a szerz´´ odéskötéskor rögzíteni kell, vagy a már érvényes szerz´´ odéskötéseket legkés´´ obb az adókedvezmény igénybevételének id´´ opontjáig ilyen záradékkel kell ellátni. b) Abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás el´´ ore nem látható ok miatt korábban következik be, és a záradékkal el nem látott szerz´´ odés alapján a biztosító szolgáltatása a 10 éves id´´ otartam el´´ ott válik esedékessé, az esedékesség id´´ opontjában is záradékolható a szerz´´ odés, ez esetben a szerz´´ odés korábbi megsz´únése miatt az adókedvezményre való jogosultság nem vész el. 8. Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az el´´ onyugdíjat kell érteni. Nyugdíjba vonulás alatt a nyugdíjas állapotot is érteni kell. Nyugdíjkorhatár: a szerz´´ odés létrejöttekor hatályban lév´´ o jogszabályok szerinti öregségi vagy korkedvezményes nyugdíjkorhatár. 9. Nyugdíj-kiegészít´´ o járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer azonos vagy növekv´´ o összegben élethossziglan vagy legalább a szerz´´ odés létrejöttét´´ ol számított 10 évig folyósítanak. 10. Ha a nyugdíjbiztosítás baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, a szerz´´ odés nyugdíjbiztosításnak min´´ osül, ha a szerz´´ odés a 7—9. pontban leírtaknak megfelel, és egyébként a 6. pontban foglaltakat kell alkalmazni. A rendelkezési jog gyakorlása 11. A rendelkezési jog gyakorlásának min´´ osül: — a szerz´´ odés megszüntetése, — a visszavásárlás, — az értékesítés, — az egyéves, vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele, — az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele, — nyugdíjbiztosításnál a szerz´´ odéskötést´´ ol számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökken´´ o vagy egy összegben történ´´ o igénybevétele. a) A szerz´´ odés megszüntetése olyan jogi tény, amely a szerz´´ odés alanyainak akaratából — a feltételként rögzített 10 éves tartamon belül — eredményezi a szerz´´ odés megsz´únését. A megsz´únést mind egyoldalú mind kétoldalú jognyilatkozat kiválthatja (a szerz´´ odés felmondása, vagy közös megegyezéssel történ´´ o megszüntetése). b) A visszavásárlás a szerz´´ od´´ o jognyilatkozatával kiváltott biztosítási szolgáltatás, amelynek alapján a szerz´´ od´´ o a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részére

1995/113. szám

tarthat igényt. A részleges visszavásárlás is a rendelkezési jog gyakorlásának min´´ osül. c) Értékesítésnek min´´ osül a biztosítási szerz´´ odésb´´ ol ered´´ o jogosultság(ok) ellenérték fejében történ´´ o átruházása (ilyen a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény eladása, a biztosított szerz´´ od´´ oként való belépésének ellenértékhez való kötése). d) A kötvénykölcsön a biztosítási szerz´´ odés alapján a biztosító által — a visszavásárlási összeg erejéig — kamatozó kölcsön formájában nyújtandó szolgáltatás, amelyet a felek legkés´´ obb a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy a szerz´´ odés megsz´únésekor számolnak el. e) Csökken´´ o összeg´ú a — nyugdíjbiztosítási szerz´´ odésen alapuló — járadékszolgáltatás, ha az esedékessé váló összegek közül bármelyik alacsonyabb, mint az azt megel´´ oz´´ o id´´ oszakban kapott biztosítási szolgáltatás. 12. A szerz´´ odés módosítása nem min´´ osül a rendelkezési jog gyakorlásának. A módosítással a felek a szerz´´ odés tartama alatt közös akarattal változtatják meg a szerz´´ odés feltételeit, így az nem eredményezi a szerz´´ odés megsz´únését (megszüntetését). A szerz´´ odés módosítása csak akkor jár a kedvezmény elvesztésével, ha ahhoz értékesítés is kapcsolódik, vagy a módosított szerz´´ odés már nem felel meg az adókedvezményi feltételek valamelyikének. a) Az adókedvezményre való jogosultságot nem érint´´ o szerz´´ odésmódosítás: — a szerz´´ odés szerinti kedvezményezett személyének megváltoztatása, — a biztosítási díj vagy biztosítási összeg növelése, — a biztosítási díjnak vagy a biztosítási összegnek összességében az eredetihez viszonyítottan legfeljebb 10 százalékkal történ´´ o csökkentése. b) A biztosított jogosultságát az adókedvezményre nem érinti az, ha a szerz´´ od´´ o munkáltató helyébe más munkáltató vagy maga a biztosított lép. Nem min´´ osül a rendelkezési jog gyakorlásának az az eset, ha a szerz´´ od´´ o magánszemély helyébe a biztosított lép.

8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A befektetési adóhitelr´´ ol A befektetési adóhitelre vonatkozó részletes szabályok a következ´´ ok: 1. Az adóévben fennálló befektetésállomány a magánszemély t´´ okeszámláján vagy t´´ okeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összege és a befektetés id´´ otartama szorzataként meghatározott összeg vagy összegek együttesen.

1995/113. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A befektetésállomány a) növekménye az az összeg, amellyel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya az adóévet megel´´ oz´´ o évben fennálló, az adóbevallásában feltüntetett befektetési adóhitel alapját meghaladja, azzal, hogy az 1995. évi növekmény megállapítása szempontjából az el´´ oz´´ o évben fennálló befektetési adóhitel alapját nullának kell tekinteni, b) csökkenése az az összeg, amennyivel a magánszemély adóévben fennálló befektetésállománya az adóévet megel´´ oz´´ o évben fennálló, az adóbevallásában feltüntetett befektetési adóhitel alapjánál kevesebb. 3. A befektetési adóhitel alapja az az összeg, amelynek 30 százaléka a magánszemély fennálló befektetési adóhitelének [az adott évben és az azt megel´´ oz´´ o év(ek)ben levont és visszafizetett befektetési adóhitel egyenlegének] összegével egyezik meg. 4. A t okeszámla ´´ az a nyilvántartás — figyelemmel a 7—9. pont rendelkezéseire is —, amelyet a magánszemély kérésére — az adóhatóság betekintési jogához való hozzájárulás mellett — az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírt ozsdér´´ ´´ ol szóló törvény szerint értékpapírforgalmazási tevékenység végzésére jogosult társaság vagy a pénzintézetekr´´ ol és a pénzintézeti tevékenységr´´ ol szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésre, vagy befektetési alap letétkezelésre jogosult pénzintézet (e rendelkezés alkalmazásában együtt: a t okeszámla ´´ vezet oje) ´´ vezet a magánszemély befektetésé(ei)r´´ ol azonosításra alkalmas módon, az egyes befektetések id´´ otartamának és értékének feltüntetésével. 5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a t´´ okeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közrem´úködésével történ´´ o vásárlással, ilyen társaságnál történ´´ o jegyzéssel, a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési jegye (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és T´´ ozsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során vagy t´´ ozsdei ügylet során, 1994. december 31-ét követ´´ oen pénzben fizetett ki és err´´ ol a t´´ okeszámla vezet´´ oje a magánszemély kérésére (legkés´´ obb az adóévet követ´´ o év január 31-ig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével — a másolatnak az adózás rendjér´´ ol szóló törvényben meghatározott elévülési id´´ o végéig tartó meg´´ orzési kötelezettsége mellett — igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés id´´ otartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg mindenkor megállapítható legyen. 6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba történ´´ o befektetés — a 7—9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve — akkor kerülhet a t´´ okeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba hozatal során, vagy t´´ ozsdei ügylet során olyan társa-

6599

ságtól vásárolta (olyan társaságnál jegyezte le), amely jogosult t´´ okeszámla vezetésére és értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhet´´ o az el´´ obbi feltételnek megfelel´´ o eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás alapján egy másik, t´´ okeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következ´´ ok figyelembevételével: a) Az értékpapír-forgalmazó cégek t´´ okeszámlát vezethetnek. b) A pénzintézetekr´´ ol és a pénzintézeti tevékenységr´´ ol szóló törvény alapján értékpapír letétkezelésére jogosító engedéllyel rendelkez´´ o pénzintézet által vezetett t´´ okeszámlára csak olyan befektetés kerülhet, amelyet a magánszemély eredetileg értékpapír-forgalmazó cég közrem´úködésével vásárolt és err´´ ol igazolással rendelkezik, beleértve azokat az eseteket is, amikor más t´´ okeszámláról történik a befektetés áthelyezése. c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvég´ú befektetési alap letétkezel´´ oje kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek alapján a befektetés t´´ okeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa vezetett t´´ okeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végz´´ o társaság közrem´úködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehet´´ o. d) A befektet´´ o magánszemély a nyíltvég´ú befektetési alap befektetési jegyének vásárlását értékpapír-forgalmazó cég közrem´úködésével is bonyolíthatja, vagy a letétkezel´´ ot´´ ol történt vásárlás esetén is elhelyezhet´´ o más t´´ okeszámla-vezet´´ o társaságnál a befektetés. 7. Nem kerülhet t okeszámlára ´´ a befektetés tárgya, illetve törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha azt olyan vételi megbízás alapján vásárolta a magánszemély, amelynek teljesítése akár közvetlenül, akár közvetve betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenlegnövekményéhez kapcsolódik, vagy ha annak értékesítésére olyan eladási megbízást ad a magánszemély, amelynek teljesítése akár közvetlenül, akár közvetve betét-, folyószámla-, bankkártyaszámla vagy bármilyen egyéb követelés egyenlegcsökkenéséhez kapcsolódik. 8. Nem kerülhet t´´ okeszámlára a befektetés tárgya, ha ahhoz a magánszemély akár közvetlenül, akár közvetve kárpótlási jegy beszámításával (az ügylettel bármilyen formában összefügg´´ o el´´ ozetes értékesítésével), valamint a jegyzéssel, illet´´ oleg a vétellel bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve összefügg´´ o hitelkonstrukció igénybevételével jutott hozzá. 9. Nem kerülhet t´´ okeszámlára a befektetés tárgya, illetve a megbízás keltének napjától törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha annak kés´´ obbi id´´ opontban történ´´ o értékesítésér´´ ol a magánszemély (el´´ o)szerz´´ odést köt vagy azzal egyenérték´ú jognyilatkozatot tesz, és ezzel összefüggésben az értékesítés id´´ opontját megel´´ oz´´ oen jövedelemhez jut, továbbá akkor, ha a befektetés tárgyát

6600

MAGYAR KÖZLÖNY

biztosítékul (óvadék stb.) leköti, vagy annak t´´ okeszámlára helyezését, ott tartását hitelhez jutás feltételeként vállalja. 10. A befektetés id´´ otartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a nyilvántartásba vétel kezd´´ o napjának beszámításával a nyilvántartás záró napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek. 11. A nyilvántartásba vétel kezdete az a nap, amikor a magánszemély a befektetés tárgyát a megszerzésre fordított összegnek az 5. pontban el´´ oírt módon történ´´ o igazolása mellett a t´´ okeszámla vezet´´ ojénél letétbe helyezi, és a t´´ okeszámla-nyilvántartásba felveteti, vagy 1995. december 31-ét követ´´ oen az el´´ oz´´ o adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév els´´ o napja. Az olyan esetekben, amikor az értékpapír megvásárlásában közrem´úköd´´ o és a t´´ okeszámla vezet´´ oje azonos — feltéve, hogy a nyilvántartásba vételre a magánszemély megbízást adott —, akkor — jegyzés esetében az allokáció napjával szerzi meg a tulajdonjogot a magánszemély, vagyis ekkortól vehet´´ o nyilvántartásba a befektetés; — t´´ ozsdei vásárlás esetén a kötés napja számít a nyilvántartásba vétel kezd´´ o napjának. Ha a vásárlásban (jegyzésben) közrem´úköd´´ o és a t´´ okeszámla vezet´´ oje különböz´´ o, akkor az els´´ o nyilvántartásba vétel az a nap, amely napra a magánszemély — a vásárlásról az 5. pontban leírt tartalommal kiállított igazolással, valamint az értékpapírral vagy helyette a KELER-igazolással a t´´ okeszámla vezet´´ ojét´´ ol — kéri a nyilvántartásba vételt. Az értékpapír tényleges megszerzése és a t´´ okeszámlára helyezése közötti id´´ o nem vehet´´ o figyelembe. 12. A nyilvántartás vége az a nap, amikor a befektetés tárgya a t´´ okeszámla vezet´´ ojének letéti orzéséb´´ ´´ ol, vagy a nyilvántartásból bármely ok miatt kikerül, vagy az adóévet követ´´ oen is a nyilvántartásban hagyott befektetés esetén az adóévet követ´´ o év els´´ o napja. A befektetés t´´ okeszámlák közötti átirányítása esetén a nyilvántartás utolsó napja a befektetést átadó t´´ okeszámlavezet´´ onél az a nap, amelyre a magánszemély az átirányítást kéri, míg a befektetést átvev´´ o t´´ okeszámla-vezet´´ onél a kezd´´ o nap az ezt követ´´ o nap. Ilyen esetben a 10. pontban írt befektetési id´´ otartamot folyamatosnak kell tekinteni. A t´´ okeszámla-vezetés átadásának esetében — az adóhitel meghatározása szempontjából — az ügyintézés id´´ oigényét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a magánszemély a befektetés tárgyát a t´´ okeszámla vezet´´ ojét´´ ol kikéri, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a kiadás ténylegesen megtörténik. Ha a magánszemély megbízást ad a befektetés tárgyának eladására, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amikor az eladás ténylegesen megtörténik. Ha a befektetés tárgyának kibocsátója jogutód nélkül megsz´únik, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a megsz´únés ténye hivatalosan közzétételre kerül.

1995/113. szám

13. A befektetés tárgyának vételáraként a nyilvántartásba vételkor és az onnan történ´´ o kivezetéskor egyaránt kizárólag annak jegyzési vagy t´´ ozsdei árának megfelel´´ o ellenérték vehet´´ o figyelembe, a vásárlással összefügg´´ o járulékos költségek (pl. megbízási díj, kezelési költség) nélkül.

9. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A privatizációs lízingr´´ ol 1. Az állam tulajdonában lév´´ o vállalkozói vagyon értékesítésér´´ ol szóló törvény 50—52. §-ában meghatározott privatizációs lízingszerz´´ odésb´´ ol származó bevételnek (és teljes egészében jövedelemnek) számít a lízingbe vett társaság privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértéke (a lízingszerz´´ odés megkötésekor a cégbíróságon bejegyzett vagyon szerinti érték) vagy, ha az több, az említett tulajdonrész ellenértéke. 2. A névértéknek, vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a magánszemély a privatizált tulajdonrész megszerzése érdekében saját adózott jövedelméb´´ ol lízingdíj címén megfizetett. A tulajdonrész részbeni értékesítése esetén a névérték, vagy az ellenérték és a saját adózott jövedelemb´´ ol fizetett lízingdíj arányos részét kell figyelembe venni. 3. A magánszemély nyilvántartási kötelezettsége a lízingszerz´´ odés megkötésekor keletkezik. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a lízingbe vett társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén, rendkívüli ráfordításként elszámolt és az eladónak átutalt összeget, b) a magánszemély saját adózott jövedelméb´´ ol lízingdíj címén az eladónak átutalt összeget, c) a társaság által a magánszemély részére bármely címen kifizetett olyan összeget, amely nem tartozik az a) pont alá, és amely összeg a kifizetés évében adóköteles jövedelemnek min´´ osül. 4. A magánszemély adófizetési kötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amikor az eladó által a tulajdonába adott vagyonrészt, vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, vagy az általa lízingbe vett társaság jogutód nélkül megsz´únik. Ez utóbbi esetben bevételnek akkor is az ellenérték számít, ha az kevesebb, mint a névérték. 5. Az adó megfizetésére az árfolyamnyereség utáni adózás szabályait kell alkalmazni. 6. Az 1—5. pontban foglaltak alapján nem számít bevételnek (és jövedelemnek) a lízingbe vev´´ o magánszemélynél a lízingbe vett társaság által vezetési-szervezési szolgáltatás címén rendkívüli ráfordításként elszámolt és lízingdíjként átutalt összeg, továbbá ez az összeg a magánszemélynél költségként nem érvényesíthet´´ o.

1995. évi CXVII. törvény

Recommend Documents