A Szemantikus Háló az oktatásban: a multimédia annotációs eszközök új nemzedéke Paksi Attila és Kárpáti Andrea Eötvös Loránd Tudományegyetem, Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ
Bevezetés A technika folyamatos fejlődése által olyan mennyiségű adat található az Interneten, hogy ma már időigényes és sokszor pontatlan is az egyszerű, kulcsszavas keresés. A közösségi oldalak és az olyan szolgáltatások mely által közösségek végeznek címkézést segítenek áthidalni a problémát, de hosszú távon a szemantikus technológiákban lehet a megoldás. A szemantikus web segítségével a rendelkezésre álló adatok gépi feldolgozására nyílik lehetőség, melyet az élet minden területén – így az oktatásban is – felhasználhatunk. Jelen írás célja a szemantikus web bemutatása az oktatás szereplőinek gyakorlati példákkal illusztrálva, és egy új, az egyetemi oktatásban sokoldalúan felhasználható kognitív eszköz, a Szemantikus Multimédia Annotációs Eszköz, (Semantic Multimedia Annotation Tool, a továbbiakban: SMAT) ismertetése. A SMAT az egyike azon kognitív eszközöknek, melyeket a KP-Lab - Knowledge Practices Laboratory (Tudás és Gyakorlat Laboratóriuma) nevű, az Európai Unió 6. keretprogramja által támogatott, 2006-2011-ig tartó projektben fejlesztenek, s amelyek tesztelésében – párhuzamosan a fejlesztéssel - e tanulmány szerzői is részt vesznek. A projektben 14 ország 22 felsőoktatási és kutatói intézménye azon dolgozik, hogy hatékony támogatást nyújtson a tudás megszerzésében, megosztásában, kollaboratív módszerekkel történő feldolgozásában az oktatási informatika eszközei segítségével mind az iskolai, mind a munkahelyi tanulás számára. (Vö. a magyar kísérletekről: Kárpáti és Dorner, megjelenés alatt). A technológiai fejlesztésekbe bevonják a kutatókat, a technológiai szakértőket, az oktatókat és a hallgatókat (illetve a képzésben részesülő dolgozókat) egyaránt, így biztosítva az eszközök és módszerek ciklikus továbbfejlesztését. A projektben dolgozó kutatók megvizsgálják és modellezik az együttműködő csoportmunkával kapcsolatos pedagógiai gyakorlatokat, az oktatási intézményekben pedig kipróbálják az új szoftvereket és vizsgálják hatásukat az oktatás minőségére. A vállalati és oktatási felhasználás párhuzamos tesztelése a projekt fő céljai közé tartozik, hogy ezáltal is közelítsék egymáshoz a kognitív eszközök két
alapvető felhasználói csoportját. (1) Az együttműködő tudáslétrehozás, vita és megbeszélés, a csapat tréning és a tudásforrások egyidejű, közös használatának elősegítésére több új szoftvert, köztük egy, a hazai pedagógus- és kutatóképzésben már kipróbált és bevált vitatérkép készítő alkalmazást fejlesztettek ki. (Vö. Molnár és Kárpáti, 2009).
Az Internet és a Szemantikus Háló (Semantic Web) viszonya Az Internet folyamatos fejlődése az elérhető weblapok és szolgáltatások számának emelkedése mellett a Föld népességének Internet használóinak számában is megmutatkozik. Míg 2000-ben megközelítőleg 361 millióan használták az Internetet, a 2008. decemberi adatok már közel 1,5 milliárd felhasználóról szólnak (forrás: Internet World Stats,2). A weblapok száma meghaladja a 215 milliót, mely havonta milliós nagyságrendben növekszik (forrás: Netcraft,3). Az Internet megalkotójaként ismert Tim Berners-Lee angol kutató 1990ben fogalmazta meg az Internet céljait, nevezetesen egy olyan decentralizált rendszer létrehozását, mely az adatokat HyperText alapon, címszavak használatával kereshetővé és megjeleníthetővé teszi (Berners-Lee, 1990). Ugyanekkor felhívta a figyelmet a internetes keresés folyamán használt kulcsszavak problémájára is: minden felhasználó más logikával keres, más kulcsszavakat használ, ezáltal nagy mennyiségű irreleváns találat születik. A Web 2.0 terminus – és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások – megjelenésével (O’Reilly, 2005) a felhasználó által megadott tetszőleges kulcsszavak helyett, egy közösség által létrehozott címkehalmaz segítségével kereshetünk. Ez előrelépés ugyan a probléma megoldása felé, de a kapott adatokat még mindig a felhasználók értelmezik, értékelik, kapcsolják össze, a gépek nem tudják értelmezni a tartalmakat. A szemantikus web alapgondolata, hogy az internetes tartalmak és objektumok szabványosított struktúrában metaadatokat is tartalmaznak, melyek segítségével például egy internetes keresés alkalmával nem pusztán címszavak szerint kapunk eredményt, hanem ontológiák alkalmazásával a számítógép a metaadatokból és az összefüggésekből következtetéseket is képes levonni (Berners-Lee és mások 2001). Az ontológia egy adott tudásterület leírására használt fogalmak és összefüggések definíciója (Herman, 2008). 1
A Knowledge-Practices Laboratory (KP-Lab) projekt honlapja: www.kp-lab.org. Az együttműködő
intézmények koordinátora a Helsinki Egyetem, a kutató partnerek között van a svéd Karolinska Orvosi Egyetem, a Jeruzsálemi Héber Egyetem és számos nemzetközi szoftverfejlesztő kutatóintézet, mint a francia SILOGIC vagy a finn EVTEK is. 2
http://www.internetworldstats.com/stats.htm
3
http://news.netcraft.com/archives/2009/02/18/february_2009_web_server_survey.html
1. ábra. Adatok közötti kapcsolatok (Hodgson, 2008)
Az internetes tartalmak sokféle formában jelenhetnek meg (pl. szöveg, kép, audio, videó), ezért egy gép nem tudja értelmezni és összekapcsolni őket, az információfeldolgozás folyamatában mindenképpen szükséges a humán részvétel. Egyedül az ember képes arra, hogy több, akár különböző felépítésű és különböző nyelvű adatbázisokban keressen. Például a „tanár” kulcsszó használatakor az „oktató” és a „teacher” szavakhoz kapcsolódó találatokat is megvizsgáljuk. A gép azonban nem képes az ilyen asszociációra, s a grafikák, videók tartalmát sem képes analizálni és felhasználni. Az ontológia használata azonban lehetővé teszi, hogy a „tanár”, „oktató”, „teacher” szavak között a gép mégis kapcsolatot tudjon létesíteni, mégpedig redukált számú kapcsolódási pontokon keresztül (1. ábra). Az online szemantikus szolgáltatások alapja tehát az adatokat és a közöttük lévő kapcsolatokat összefogó Webontológia, melynek segítségével a benne szereplő fogalmak és tulajdonságok ekvivalenciáját is vizsgálhatjuk. Ez különösen azért fontos, mert tudomány specifikus és alkalmazásfüggő ontológiák is léteznek. 2001 óta több elméleti alkalmazás és tudomány-specifikus ontológia látott napvilágot, s egyre növekszik a gyakorlati alkalmazások száma is. A szemantikus hálóra jellemző ontológiai modellek és a Web 2.0-ás közösségi címkézés együttes alkalmazása jelentheti a hatékonyabb információfeldolgozás módját (Hendler, Golbeck 2008). A szemantikus háló nem egy elkülönült fejlesztés, hanem a jelenleg is létező web továbbfejlesztett változata. Több nemzetközi szervezet foglalkozik a szemantikus szolgáltatások létrehozásával, szabványok megalkotásával, kutatások megtervezésével és eredményeik publikálásával. A legfontosabb ilyen szervezet a W3C Szemantikus Háló csoportja (4), melynek tagjai megalkották, és folyamatosan továbbfejlesztik a szabványokat. A Semantic Web Science Association (5) és a European Association for Semantic Web Education (6) a témához 4
http://www.w3.org/2001/sw/
5
SWSA, http://www.iswsa.org/
6
EASE, http://ease.semanticweb.org/
kapcsolódó kutatásokkal és kutatási eredményeik közlésével járulnak hozzá az Internet ez irányú fejlődéséhez.
A Szemantikus Háló felépítése Az elméleti és a hozzá kapcsolódó technológiai, informatikai szabványok tehát már évek óta léteznek. A gépek általi (ember nélküli) adatfeldolgozás új módszerének megtervezése új terminológiát, s a már meglévő fogalmak újraértelmezését vonta maga után. Az online szemantikus szolgáltatásokhoz szükséges alapfeltétel már adott. Ezek az interneten óriási mennyiségben megtalálható strukturálatlan adatok. A szemantikus háló célja így nem lehet más, mint egy olyan infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi a Weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését (Herman, 2006). Technológiai szempontból a követező öt feltételnek szükséges megfelelni:
az erőforrások, adatok egyértelmű elnevezése azonosíthatóságuk érdekében
az adatok összekapcsolására és leírására meghatározott szabványos modell használata
az adatok elérésének lehetősége a szabványos modellen keresztül
a modellben és az adatok leírásakor közös, egységes nyelvezet használata
szabványos következtetési rendszerek létrehozása
Az egyes pontokhoz már megalkották azokat a szabványokat, melyek használata mellett a szemantikus adattárolás és felépítés megvalósítható. A technológiai fejlesztések mellett a kutatás és az oktatás az új ontológiák létrehozásakor juthat jelentősebb szerephez. Az oktatás területén, ontológiák alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy egy felsőoktatási kurzus tudásterületeit, fogalmait és a köztük fennálló szemantikai viszonyokat feltérképezzük, majd a létrehozott ontológia használatával akár adaptív vizsgáztatást is megvalósíthatunk (Vas, 2007). Tágabb értelemben, egy specifikus ontológia segítségével nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és megfeleltethetővé válnak a megszerzett végzettségek, az elvégzett és elvégzendő kurzusok akár konkrét tartalmuk megjelölése által. Lehetőség nyílik olyan online szolgáltatás létrehozására, mely a megalkotott ontológia alapján a szemantikus adatok felhasználásával automatikusan összehasonlítja különböző nemzetek oktatási dokumentumait, és következtetéseket von le (Terziyan és mások, 2005). Az adatok összefüggőbb strukturálása által az oktatók és az ügyintézők nagyobb hatékonysággal és rugalmasabban dolgozhatnak, a mai kornak megfelelő online kurzusok, tanulási segédletek
kialakításával. Ezzel párhuzamosan a tanulók lehetőséget kapnak bekapcsolódni a nem lineáris, önmaguk által vezérelt élethosszig tartó tanulás folyamatába (Koper, 2004).
A Szemantikus Háló szolgáltatásai Szemantikus technológiával támogatott szoftvereket jelenleg elsősorban olyan kutatók használnak, akik számára a komplex adatgyűjtés gyors és pontos elvégzése a cél. Egy gyógyszerészkutató például, olyan különböző készítményekről és betegségekről szóló adatokat tud összegyűjteni, amiket a világ különböző részeiben másként hívnak. A tudományos világ szereplőit az internetes tartalmak gyors elszaporodása nehéz feladat elé állította. Szükséges a tartalmak osztályozása, szelektálása, értékelése melyben jelenleg olyan szolgáltatások nyújtanak segítséget, mint a SiteSeer (7), vagy az arXiv.org (8). A két portálon a publikációk kereshetőek és kategorizáltak, de gépek számára a közöttük lévő kapcsolatok feldolgozhatatlanok. Ezért a HyperText alapú Internet weblapjai közötti linkeket célszerű lenne felváltani szemantikus adatokkal, azaz a közöttük lévő kapcsolatok megadásával és egységes elnevezésével (Clark et al. 2004). A felhasználók többsége számára az Internet felváltotta az enciklopédiákat. A Világhálón olyan közösségi tartalomalkotás valósult meg, melynek egyik leglátványosabb eredménye a Wikipedia (9). A szócikkek hiperhivatkozások (hyperlink) segítségével utalnak egymásra, s egy igényesen felépített adatstruktúra áll az egész rendszer mögött. Azonban ez az adatrendszer nem szemantikus adatokból épül fel, tehát a gépi feldolgozása nem lehetséges. A probléma áthidalható, amennyiben egy olyan ontológiát vezetünk be, amiben a hivatkozásokat típusokba soroljuk. A szócikkek alkotják az egyedeket, a kategóriák az osztályokat a linkek pedig az összefüggéseket (Krötzsch és mások, 2005). Egy szemantikus alapon felépített online enciklopédia összetett kérdések megválaszolására is képes, külön szócikkek megjelenítése nélkül. Az adatok közötti kapcsolatok elnevezésével gyors választ kaphatunk például arra a kérdésre, hogy kik voltak azok a színészek, akik valaha is főszerepet kaptak egy James Bond filmben. (2. ábra). 7
Online tár és kereső az informatikai tudományos irodalom számára: http://citeseerx.ist.psu.edu
8
Elektronikus tudományos cikkgyűjtemény: http://arxiv.org/
9
Közösség által szerkesztett, nyílt, online enciklopédia: http://www.wikipedia.org/
2. ábra. A wikipedia szemantikus felépítése (Krötzsch és mások, 2005)
A jövő tehát az olyan Web 2.0-ás alkalmazásoké, melyek az adatokat szemantikus formában, gépek számára értelmezhető módon is közzéteszik a hagyományos, emberi felhasználóknak szóló grafikus felület mellett. Manapság rengeteg ontológiához és szemantikus adathoz férhetünk már hozzá, sőt, külön ontológia-kereső szolgáltatás (10) is működik. Kevés azonban az olyan online, grafikus felhasználói felület, ahol az adatok egyszerűen, áttekinthető módon jelennek meg a felhasználó előtt (Heath, Motta, 2007). A szemantikus adatok megosztására jó példa a Revyu (11), amelynek segítségével a felhasználó bármely – nem kizárólag online – tartalomról, fogalomról véleményt alkothat, és értékelését megoszthatja
a
közösséggel.
Hasonló
elven
működő,
szemantikus
címkézést
és
12
tudásmegosztást tesz lehetővé a Twine ( ) online eszköz is. Az egyedi ontológián és a már beküldött tartalmakon alapuló automatikus címkézés illetve a megjelölt érdeklődési köröket figyelembevevő felhasználói csoportokra és témákra vonatkozó ajánlások ígéretes jövőt jósolnak a szolgáltatásnak.
Multimédia annotáció online eszközök segítségével Annotáció Az oktatási környezetben résztvevők számára egymás véleményének megismerése, mások nézőpontjának megértése olyan többletinformációt jelent, mely hozzájárul az új ismeretek gyorsabb és eredményesebb feldolgozásához. A multimédiás tartalmak – dokumentum, kép, hang, videó – annotálása, mely során a tanulási folyamat szereplői hozzáfűzhetik az adott 10
Szemantikus kereső: http://swoogle.umbc.edu/
11
Tartalmak véleményezésére, értékelésére szolgáló közösségi szolgáltatás: http://revyu.com/
12
Érdeklődési körök szerinti közösségi információ megosztás és rendszerezés: http://www.twine.com/home
tartalomhoz saját észrevételeiket, ötleteiket, tapasztalataikat majd ezeket megoszthatják egymással, hatékonyan támogatja a közösségi tudásépítést. A multimédia annotáció kifejezés két jelentését különböztethetjük meg. Egyrészt a multimédia szó vonatkozhat az annotálandó tartalom többféle típusára, másrészt az adott tartalomhoz hozzáfűzni kívánt megjegyzés típusára. Az Interneten több olyan szolgáltatás is található, mely segítségével a felhasználók képekhez vagy dokumentumokhoz – elsősorban weblapokhoz – adhatnak szöveges megjegyzést. Videófilmek annotálására alkalmas online szolgáltatások is megjelentek, az általuk kínált funkciók és lehetőségek azonban változóak. A következőkben az alábbi hat jellemző alapján értékeljük az online szolgáltatásokat:
felhasználói felület, kezelhetőség
a tartalom tulajdonosa és a többi felhasználó jogosultságai
az annotáció folyamata: egyéni, közösségi
a tartalomhoz fűzhető megjegyzések típusa
az annotáción kívül elérhető egyéb funkciók és szolgáltatások
az eszköz oktatási felhasználása
Online videó annotációs szolgáltatások A YouTube (13) videó megosztó oldal 2008. júniusában jelentette be egyik új szolgáltatását, az oldalán található videók annotálásának lehetőségét. A bevezetés célja, a videóra vonatkozó háttér információk megjelenítése, kapcsolódó YouTube videókra mutató linkek beszúrása illetve a felhasználó általi jelenetválasztás. Az annotáció lehetősége regisztrált felhasználók számára érhető el, a jelenlegi verzióban kizárólag saját tartalmakra korlátozva. Nem lehetséges tehát a közösségi annotáció, más felhasználó által feltöltött videó ellátása megjegyzésekkel. A felhasználó az annotáció során egy gyorsan átlátható, könnyen kezelhető felületen mozoghat (3. ábra). Elsősorban szöveg alapú megjegyzések adhatók hozzá a videóhoz, illetve kétféle alakzat beillesztésével emelhetjük ki a jelentősnek ítélt eseményeket, tárgyakat. A már hozzáadott megjegyzések egy, a videó melletti listába kerülnek, ahol lehetőség nyílik a későbbi módosításukra is. Az annotációs folyamat befejezése után egy gombnyomással megoszthatjuk videónkat ismerőseinkkel, vagy elérhetővé tehetjük bármely YouTube látogató számára. Az annotáción kívül lehetőség nyílik az eredeti hangsávot helyettesíteni egy nem jogvédett zeneszámmal, illetve felirattal ellátni a videóklippet. Oktatási 13
http://www.youtube.com/
felhasználhatósága korlátozott, ugyanis az egyéni annotáció nem ad lehetőséget a kollaboratív pedagógiai módszerek alkalmazására.
3. ábra A Youtube annotációs felülete 14
Az Omnisio ( ) videó összeállító és megosztó oldal szintén a szöveg alapú annotációt kínálja a felhasználók számára, azonban a megjegyzések hozzáadásához nem szükséges regisztráció. Nem csupán saját tartalmat, de más felhasználók videóit is elláthatjuk megjegyzésekkel. Ezáltal rengeteg, nem az adott videóhoz kapcsolódó vélemény olvasható a lejátszás alkalmával, amiket egy gomb segítségével azonban ki tudunk szűrni. Az annotáció mellett a szolgáltatás két lehetőséget is kínál új videók online létrehozására. A fejlesztők divatshow-k illetve sportösszeállítások készítésére javasolják a több kisebb videórészlet egymás után illesztését, illetve konferencia előadások online változatának elkészítéséhez a kivetített prezentáció és az előadásról készült videó felvétel időzítését és egymáshoz kapcsolását (4. ábra). A gyorsabb navigáció érdekében a videóban szereplő személyeket, tárgyakat, eseményeket elláthatjuk címkékkel, s kiemelhetjük az általunk fontosnak tartott részleteket. A kétféle videó összeállítási mód és az egyszerűen hozzáfűzhető megjegyzések lehetőséget adnak a szélesebb körű oktatási felhasználásra, azonban a kizárólag szöveges alapú annotáció leszűkíti a lehetőségeket. 14
http://www.omnisio.com/
4. ábra Az Omnisio felületén prezentáció és videó egymás mellett
A BubblePLY (15) szolgáltatás használatával a felhasználó – az előbbi rendszerrel ellentétben
–
több
típusú
megjegyzést
kapcsolhat
egy
videófilmhez:
a
felugró
szövegbuborékon és filmfeliraton kívül képet, webkameráról származó videót illetve előre elkészített animált clipartokat. Felhasználói felülete kiemelkedő (5. ábra). Az annotációs folyamat közben egy rács segít pontosan elhelyezni a megjegyzést, melynek színe, mérete, szöveg esetén betűtípusa is megadható. Minden elemhez külső hivatkozás is hozzárendelhető. Az annotáció folyamata három lépésből áll: egy videómegosztó portálról (például YouTube) kiválasztjuk az annotálni kívánt videót, majd elkészítjük az annotációt és végül mentjük, illetve megosztjuk másokkal. Az eredeti videó tartalma nem változik, a szoftver csupán egy átlátszó réteget (PLY) helyez fölé. A tartalomhoz fűzött megjegyzések így nem szorosan a videóhoz kapcsolódnak, hanem egy PLY részei. A szolgáltatás regisztráció nélkül is igénybe vehető, de a PLY-ok mentéséhez, későbbi módosításához már szükséges a felhasználói fiók. A rendszer lehetőség ad egy videóhoz több PLY létrehozására, azonban lejátszáskor nem láthatunk egyszerre több annotációs réteget, illetve más felhasználó BubblePLY tartalmát sem tudjuk annotálni. A szolgáltatás célja, hogy az egyszerűen hozzáfűzhető annotációs elemek által,
innovatív
módon
segítse
a
videótartalmak
készítőit
és
publikálóit
a
tartalomgazdagításban, illetve a videót megtekintők vizuális élményének növelésében. Az oktatási
felhasználás
esetén
a
kollaboratív
munkaforma
figyelemfelkeltésre, motiváció fokozására kitűnően használható. 15
http://www.bubbleply.com
nem
alkalmazható,
de
5. ábra A BubblePLY annotációs felülete 16
Az Asterpix ( ) videó annotációs szolgáltatás készítői megalkották a hypervideo fogalmát – a hypertext mintájára – mely a nézők számára egy interaktív élményt nyújtó videózást jelent. A hypervideo speciális tulajdonsága a videóban előforduló jelenetek, objektumok, személyek kiemelése egy négyzet (hotspot) segítségével, mely automatikusan követi a kijelölt tartalom részletet. Minden kiemeléshez külső oldalra való hivatkozás is hozzáadható, melynek tartalma a videó lejátszása közben is megtekinthető. Az ilyen típusú videók lehetőséget adnak olyan többletinformációk azonnali megjelenítésére, melyek a videó egy-egy specifikus részéhez kapcsolódnak, illetve a teljes tartalom megtekintése nélküli navigációra. Az annotációs folyamat a BubblePLY mintájára három lépésből áll. Szintén egy külső videó szolgáltató oldalról kell kiválasztani az annotálandó tartalmat, melyet az Asterpix a saját oldalán eltárol. A videó adatlapjának módosítása után a kijelölésen alapuló megjegyzések hozzáadása következik. Az annotált videót a regisztrált felhasználók megtekinthetik a profiljuk oldalán, illetve beágyazhatják a saját weblapjukba, blogjukba – ez a lehetőség már regisztráció nélkül is elérhető. A felhasználói felület nem eléggé letisztult, a rendelkezésre álló funkciók megtalálása és beállítása időigényes folyamat (6. ábra). A honlapon elérhető részletesen kidolgozott segítség és útmutató használatával azonban a pontos kezelés megtanulható. Minden egyes tartalomra beállítható az annotációs jogosultság, azaz megadható, hogy más felhasználók is értékelhetik és elláthatják megjegyzéseikkel a saját videómat, vagy sem. A szoftver rendelkezik egy fizetős változattal is, mely segítségével elsősorban a vállalati szféra igényeit igyekeznek kielégíteni. 16
http://www.asterpix.com
6. ábra Az Asterpix annotációs felülete
Az ötödik, és az oktatási folyamatba leginkább beilleszthető videó annotációs szolgáltatás a Viddler (17). Az elérhető funkciókat tekintve egyesíti a közösségi és a videó tartalommal foglalkozó oldalak szolgáltatásait (7. ábra). A regisztrált felhasználók bejelölhetik barátaikat, sőt a tagok csoportokat is létrehozhatnak a népszerű közösségi oldalak mintájára. A Viddler fejlesztői a csoportok létrehozását az azonos érdeklődési körű felhasználók összefogására ajánlják. A csoport felületén a tagok megtekinthetik egymás profilját, személyes üzenetet küldhetnek, fórumot használhatnak és a csoport minden tagja számára annotálható videókat tölthetnek fel. A videókat a rendszer nem más videó megosztó honlapokról veszi át, hanem a felhasználóknak kell feltölteni azokat a rendszerbe. Az online felületen lehetőség van egyszerre több, akár különböző kiterjesztésű videófájl feltöltésére, sőt, a számítógéphez csatlakoztatott webkamera által valósidejű felvétel is megvalósítható. A felhasználó az általa feltöltött videót saját, privát tartalomként is kezelheti, vagy megoszthatja barátaival. A Viddler a videó annotáció terén is sokrétű szolgáltatásokat kínál. A videóhoz fűzhető megjegyzések lehetnek szöveg alapúak, de a webkameráról származó mozgóképet is képes kezelni a rendszer. Külső oldalakra mutató hivatkozások illetve címkék is használhatóak tartalomgazdagításra. A létrehozott megjegyzések a videó lejátszó idősorán, illetve a videó alatti listában is láthatóak. A felhasználók nem csupán új megjegyzést fűzhetnek hozzá egy tartalomhoz, de a már létezőket értékelhetik, illetve meg is vitathatják. A rendszer minden videóról automatikusan generál egy rövid statisztikát, illetve engedélyezi a Twitter vagy Flickr profilunk elérését. 17
http://www.viddler.com
7. ábra A Viddler annotációs felülete és menüsora
A bemutatott szolgáltatások mindegyike számos értékes funkcióval, jellemzővel rendelkezik. A YouTube népszerűségével és az egyszerű kezelhetőségével, az Omnisio az egyedi videó összeállítási lehetőségekkel, a BubblePLY a kitűnő felhasználói felülettel és a legtöbb annotációs elem típus felkínálásával, az Asterpix a mozgó elemek követésével emelkedik ki. Az utolsóként említett Viddler rendelkezik azonban egyedüliként azzal a funkcionalitás halmazzal, mely lehetőséget ad maximális kihasználni a közösségekben rejlő potenciált a videók annotálásán keresztül.
Új elmélet és eszköz videófilmek annotálására A trialogikus tanuláselmélet Ez az elmélet a tanulást közösségi folyamatként leíró, az informatikai eszközökre építő új pedagógiai modellek egyike. Míg az elméletalkotók által monologikusnak nevezett tanulási folyamat során a tanuló egyedül szembesül a tudásforrással, a dialogikus tudásszerzésben pedig az oktató közvetíti az új ismereteket, a trialogikus folyamat alapja a közös tudáskonstrukció, amelyet informatikai eszközök segítenek. A trialogikus tanulásban a tudásalkotó tevékenységek tehát a csoport, vagy a közösség tagjai által megosztott, a tudáshalmazban megjelenő tudásképződményektől függenek. (Paavola és mások, 2004). A tanulók egyrészt egymással kerülnek interakcióba, másrészt az általuk megosztott tudásképződményekkel. Az interakció külső eszközökön keresztül történik (számítógép, internetes információforrások). A pedagógiai eljárás célja, hogy a tanár és a tanulók megosztott tudástérben, egyenrangú felekként vitassák meg és értelmezzék az új ismereteket és így jussanak el a megértésig. Az oktatáshoz közös referenciakeret (ontológia) készül, amely segítségével definiálható a kifejezések alapszótára, valamint azok jelentései.
A megosztott ontológiák nagyobb szerepet kapnak az egyes csoportokon belüli és a csoportok közötti interakciókban. Ez a közösségi tanulási modell jobban illeszkedik a tudásalapú társadalomnak az oktatással kapcsolatos elvárásaihoz, úgymint a szigorú tervezési folyamatokat és politikát követő zárt szakértői csoportok munkavégzése (Aberer és mások, 2004). A tudásképződmények a trialogikus tanulás folyamatainak szerves részei, mivel ezek közvetítő szereppel bírnak a tanuló által folytatott tevékenységek és feladatok között. A tudásképződmények egyik fontos tulajdonsága, hogy képesek megragadni és megőrizni a közösségi alapon, közösségben létrehozott és megosztott tudást. Ezek a képződmények lehetnek fizikai erőforrások, dokumentumok, szoftverek, fogalomtérképek és vitatérképek, egy csoport által megosztott ontológiák és kevésbé megfogható képződmények is, mint pl. tudományos elméletek és nyelvek. A KP-Lab keretében kidolgozott pedagógiai modellek alapján fejlesztett szemantikus eszközök hivatottak a tanulók és a tudásképződmények közötti interakció biztosítása. Ezek egyikével kísérletezünk most: jó és hibás pedagógiai gyakorlatokat bemutató videofilmek közös elemzéséhez, a szöveges értékelésnél hasznosabb, közös
ontológiát
használó
jegyzetelésen
alapuló
tudáskonstruálásra
használjuk
a
következőkben bemutatandó új videó-annotációs eszközt. A Szemantikus Multimédia Annotációs Eszköz (SMAT) Az eddigiekben bemutattuk, hogyan valósulhat meg a közösségi tudásépítés multimédiás tartalmak és videofilmek befogadásakor. Az eddig ismertetett megoldások azonban nem tekinthetők szemantikusnak, mivel nem tartalmazzák az ontológia alapú annotáció lehetőségét. A KP-Lab projekt keretén belül egy olyan új eszköz fejlesztése is zajlik, amely lehetővé teszi a multimédiás tartalmak szemantikus annotációját. A program fejlesztői a következő három célt tűzték ki: a SMAT eszköznek támogatnia kell a minél hatékonyabb visszacsatolást, a felhasználók tanulási tevékenységét, illetve rendelkeznie kell az aktivitás nyomon követésére és elemzésére alkalmas funkciókkal. A megfogalmazott célok eléréséhez a program azokat az egyéni vagy társas tevékenységeket kívánja támogatni, melyek egy multimédia dokumentum tartalomgazdagítása során valósulnak meg. Az online szolgáltatás regisztrációhoz kötött, s a tartalom szempontjából két különböző felhasználói jogosultságot különböztet meg: a tartalom tulajdonosát, illetve azokat a regisztrált felhasználókat, akikkel a tulajdonos
megosztotta az
adott multimédia
dokumentumot. Minden regisztrált felhasználó tölthet fel a rendszerre multimédia
dokumentumokat, de más felhasználók tartalmait csak akkor tekintheti meg, ha erre jogot adott a tulajdonosa. A tartalom megosztása, egyben az adott multimédia dokumentum annotációjára való felkérést is jelenti. Az annotáció folyamata a következő lépésekből áll (Batatia, 2008):
A rendszeren belül egy egyént, vagy egy felhasználói csoportot felkérnek egy multimédia dokumentum (szöveg, audio vagy videofájl) annotálására, melyhez opcionálisan megadható a tartalomgazdagításra használható szókészlet formális leírása (analízis minta, téma specifikus ontológia, egyszerű címkék)
A felhasználók a tartalom megtekintése közben megjelölik, vagy kiemelik a lényeges részeket (régiók kijelölése alakzatok segítségével) melyekhez saját megjegyzéseket fűzhetnek. A rendszeren belül a következő annotációs elem típusokat különböztethetjük meg: szabad szöveges megjegyzés, hivatkozás külső tartalomra, audio felvétel vagy az esetlegesen megadott formális szókészlet eleme (például egy fogalom). Az annotációt egyénileg vagy kollaboratív munka keretén belül is lehetséges elvégezni – mind szinkron mind aszinkron módon.
A felhasználók megtekinthetik, véleményezhetik más felhasználók annotációját, sőt egyesíthetnek több annotációt, ezáltal az egyének megjegyzései egy közösségi véleményt alkothatnak. Az annotációk elemzésére statisztikailag és tartalmilag is lehetőséget ad a rendszer. A felhasználók összehasonlíthatják a különböző annotációkat, osztályozhatják az annotátorokat, vagy mintázatokat kereshetnek. A kollaboratív tanulás keretében az előbb említett funkciók nagy szerepet kaphatnak.
Az annotáció egy olyan sokrétű tevékenység, mely az alkalmazási területtől függően több célt is szolgálhat: elméleti modellek átgondolása, tudás befogadása, a társas viselkedésformák tudatossá tétele, a befogadott tudás részenkénti elemzése, a gyakorlati eljárások átalakítása. A jelenleg is fejlesztés alatt álló SMAT rendszert úgy tervezték, hogy megfeleljen a kitűzött céloknak. Videók annotálására a következő funkciók állnak rendelkezésre (Markkanen, Batatia, 2008):
Videó strukturálása: a videó tulajdonosa klipekre, szegmensekre bonthatja az adott tartalmat. A cél, a videófájl kisebb elemekre bontása az egyszerűbb kezelhetőség érdekében. A kisebb elemekből több, különböző szempont alapján csoportosított nagyobb fázisok is létrehozhatóak, ezáltal nem csupán a kezelhetőség javul, de a felhasználási lehetőségek is megsokszorozódnak.
Annotációs folyamat beállítása: egy csoportvezető, oktató vagy kutató az adott szituációtól és az elérendő céloktól függően különböző feltételeket szeretne beállítani, ezért a program lehetőséget ad az annotációs folyamat testreszabására. Meghatározható a videótartalom azon része, amelyre fókuszálni kíván a tulajdonos, megadható az ontológia (opcionális), illetve kiválaszthatóak az annotátorok. Lehetőség van kooperáció mértékét beállítani: egyéni annotáció a többi annotátor munkájának és adatinak megtekintése nélkül; egyéni annotáció de a csoporttagok adatai láthatóak; annotátorok látják egymás megjegyzéseit is; annotátorok a folyamat előtt és után megbeszélést tarthatnak.
Formális, informális annotáció: a videó tartalmi, kritikai vizsgálatára nyílik lehetőség, mely által kisebb részletekhez – fragmentekhez – gondolatok, ötletek, megjegyzések fűzhetőek hozzá. Formális annotáció esetén az annotációs elem lehet a megadott ontológia egy fogalmának előfordulása, informális annotáció esetében szöveges vagy hangalapú megjegyzés illetve valamely más médiára való hivatkozás. A formális annotáció segítségével lehetőség van keretek közé szorítani a megjegyzéseket, megtervezni a tudáselemek feldolgozását. Az informális annotáció ezzel szemben az előzetes és pillanatnyi tudás felmérésére szolgálhat.
Annotációk megtekintése: az annotációban résztvevők felé való visszacsatolás a megvalósult tartalomgazdagítás eredményéről. Az egyének összehasonlíthatják tudásukat, véleményüket, viselkedésüket és egy irányított diskurzus alapján kialakíthatják a csoport álláspontját.
Annotáció statisztikai adatainak vizsgálata: a statisztikai mérőszámok fontos visszajelzést adnak a felhasználók tevékenységével kapcsolatban, melyet vagy egyedül az annotáció vezetője, vagy az egész csoport láthat beállítástól függően. A annotációban résztvevők számára lehetőséget biztosít a gyakran használt fogalmak és megjegyzések megjelenítésére.
A SMAT program tehát nem csupán egy újabb eszköz a már létezők mellett, hiszen olyan speciális funkciókkal rendelkezik, melyek segítségével mind az annotálandó tartalom, mind a annotálás folyamata aprólékosan összeállítható és megtervezhető, ontológiák alkalmazásával pedig szemantikus megjegyzések hozzáadására is lehetőség nyílik. Felhasználói felülete és kezelhetősége még nem kiforrott, a program azonban már a harmadik stabil verziójánál jár és folyamatosan fejlesztik (8. ábra).
A közeljövőben a tanárképzés keretein belül mind a SMAT mind a Viddler oktatásban betöltött szerepét megvizsgáljuk, mely során a hallgatóknak oktatási, tantermi szituációkról készült videófelvételeket kell véleményezni.
8. ábra A SMAT annotációs felülete
Köszönetnyilvánítás Kárpáti Andrea itt közölt kutatásait a Szegedi Tudományegyetem MTA-SZTE Képességkutató Csoportja támogatta. Mindkét szerző tagja a KP-Lab (Knowledge Practice Laboratory) projekt magyar munkacsoportjának, amely szintén támogatást nyújtott az itt ismertetett munkához.
Irodalomjegyzék Megjegyzés: az alább hivatkozott valamennyi weblap utoljára megnyitva: 2009. február 28.
Aberer, K., Cudre-Mauroux, P., Ouksel, A.M., Catarci, T., Hacid, M.S., Illarramendi, A., Kashyap, V., Mecella, M., Mena, E., Neuhold, E.J., Troyer, O.D., Risse, T., Scannapieco, M., Saltor, F., de Santis, L., Spaccapietra, S., Staab, S., Studer, R.: (2004): Emergent Semantics Principles and Issues. In: Database Systems for Advanced Applications 9th International Conference, DASFAA 2004. Volume 2973, LNCS. 14–43 Batatia, H. (2008). Introduction to the Multimedia Annotation Knowledge Practices Laboratory, D6.6 M33
Berners-Lee, T. (1990): Information Management: A Proposal. CERN Berners-Lee, T.; Hendler, J.; Lassila, O. (2001): The Semantic Web. Scientific American Clark, K.; Parsia, B; Hendler, J (2004): Will the Semantic Web Change Education? Journal of Interactive Media in Education, 2004 (3). Special Issue on the Educational Semantic Web. Heath, T.; Motta, E. (2007): Ease of interaction plus ease of integration: Combining Web2.0 and the Semantic Web in a reviewing site. Journal of Web Semantics, Web Semantics: Science, Services and Agents on the World Wide Web 6 (2008) 76–83 Hendler, J.; Golbeck, J. (2008): Metcalfe's law, Web 2.0, and the Semantic Web Journal of Web Semantics, Web Semantics: Science, Services and Agents on the World Wide Web 6 (2008) 14–20 Herman I. (2008): Tutorial on the Semantic Web http://www.w3.org/People/Ivan/CorePresentations/SWTutorial/ Herman I. (2006): Questions (and Answers) on the Semantic Web. XML Days, Berlin. http://www.w3.org/2006/Talks/0927-Berlin-IH/ Hodgson, M. (2008): Ontologies, the world beyond web 2.0 http://magia3e.wordpress.com/2008/03/08/ontologies-the-world-beyond-web-20/ Kárpáti A.; Dorner H. (megjelenés alatt): Mentorált innováció virtuális tanulási környezetben. Magyar Pedagógia, közlésre elfogadva: 2009. február. Koper, R. (2004): Use of the Semantic Web to solve some basic problems in Education Journal of Interactive Media in Education, 2004 (6). Special Issue on the Educational Semantic Web Krötzsch, M.; Vrande, D.; Völkel, M. (2005): Wikipedia and the Semantic Web: the Missing Links. Proceedings of Wikimania 2005. Markkanen, H.; Batatia, H. (2008). Specification of end-user applications – Semantic Multimedia Annotation Tool. Knowledge Practices Laboratory, D6.6 M33 Molnár P.; Kárpáti A. (2009): Az együttműködő tanulás támogatása az oktatási informatika eszközeivel: a MapIt vitatérkép. Új Pedagógiai Szemle, 2009/2 O'Reilly, T. (2005): What Is Web 2.0 http://www.oreillynet.com/pub/a/oreilly/tim/news/2005/09/30/what-is-web-20.html Paavola S., Lipponen L., and Hakkarainen K. (2004): Models of Innovative Knowledge Communities and Three Metaphors of Learning. Review of Educational Research, 74(4):557–576.
Terziyan, V.; Kaykova, O.; Vitko, O.; Titova, L. (2005): Ontology-based International Degree Recognation Publications of IEEE Computer Society Technical Committee on Learning Technology. – Vol. 7. – Issue 4. Vas R. (2007): Tudásfelmérést támogató oktatási ontológia szerepe és alkalmazási lehetőségei. Ph.D értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola
