A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NEMZETI STRATÉGIÁJA IRÁNYOK ÉS KERETEK

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NEMZETI STRATÉGIÁJA – IRÁNYOK ÉS KERETEK Dr. Bendzsel Miklós elnök SZTNH

Értékek és kérdések a szellemi tulajdon világából MIE-konferencia, Székesfehérvár – 2011. november 24-25.

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakmai nap Herceghalom, 2011. szeptember 14.

HA MAJD A (KÖZ)SZELLEM NAPVILÁGA ... Irányeszmék a szellemi tulajdon védelmének nemzeti stratégiájához Dr. Bendzsel Miklós elnök

BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA – ÖSZTÖNZÖTT KREATÍV IPAR A SZERZŐI JOG TÁMOGATÁSÁVAL Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete Szakmai nap a Parlamentben − 2011. október 28.

Franklin Delano Roosevelt „A történet tanítja”, idézi egy helyen John Stuart Millt, „hogy a nagy gazdasági és társadalmi erők áramlanak a közösség fölött, amely csak félig eszmél a vele történtekre. Bölcs államférfiak fölismerik, amit így hoz az idő, s megkísérlik, hogy a csöndben lefolyó változáshoz alakítsák az intézményeket, s formálják az emberi gondolkodást s célokat. Nem bölcsek azok, akik e folyamathoz nem járulnak építő munkával s akik veszélyt hoznak az emberiség jövőjére azáltal, hogy a nagy kérdések körüli harcot egyrészt a tudatlan változásnak, másrészt a változás tudatlan ellenzékének engedik át.”

I.

A Stratégia időszerűsége és kapcsolódásai

II. Helyzetkép három tételben III. A célállapotról IV. Stratégiai partnerek ötletei, javaslatai

V. Az SZTNH új feladatairól 5

Stratégiaalkotás a közelmúltig és a közeljövőben Stratégiaalkotási szakaszok (I-IV.)

Stratégiatervezési lépések (1-12.)

Megközelítés

régi (1990-2010)

új (2010-2030)

I. Helyzetértékelés

1. 2. 3.

fontos ügyek közös értékek érintettek

magánérdek nemzetközi politika koalíciók

közérdek nemzeti politika együttműködők

II. Célkitűzés

1. 2. 3.

mozgatórugók egyediség jövőkép és küldetés

haszon költségelőny túlélés

növekedés helyi adottságok élhetőség

III. Versenyelemzés

1. 2. 3.

versenyelőny sikertényezők adottságok

kiszolgálás trendkövetés lehetőség/veszély

megkülönböztetés iránykijelölés erősség/gyengeség

IV. Akciótervezés

1. 2. 3.

eltéréselemzés feladattervezés kockázatelemzés

előrevetítés taktikai programok eseti kezelés

előrelátás stratégiai programok átfogó kezelés

Horváth Endre: Stratégiatervezés a gazdaságfejlesztés szolgálatában. In: Polgári Szemle, 2010. 4. sz.

6

VILÁGGAZDASÁGI TRENDFORDULÓK (?) – Modellváltások BIZALMI/MORÁLIS VÁLSÁG ÉS IP – Stiglitz és a trollok EURÓPAI ÉS MAGYAR PARADOXON: a Nyugat alkonya és/vagy Édentől keletre? Innovációs potenciál eredményessége: Képesség (?) és készség (!) különbözete Intézményesült felhajtóerő és tényleges társadalmi teljesítmény mérlege

SIKERES HIVATALI KÉPESSÉG- ÉS KÉSZSÉG FEJLESZTÉS versus

RÉSZLEGES NEMZETGAZDASÁGI/KULTURÁLIS LESZAKADÁS Ebben a térben értelmezendő az intézményi és a nemzeti stratégiák közötti szemléleti és módszertani különbség!

7

Franklin Delano Roosevelt idézi John Stuart Mill-t (New Deal, 1935) avagy tömörebben „Oda korcsolyázom, ahová menni fog a pakk, nem pedig oda, ahol már volt.” Wayne Gretzky, kanadai jégkorongozó

8

A világ első 500 cégének piaci értékében nyilvántartott szellemi tulajdoni hányad növekedése az elmúlt négy évtizedben

9

Kiemelkedő gyógyszertermékek szabadalmi oltalmának lejártához köthető bevételcsökkenés alakulása

Forrás: Business Week, 2011. augusztus

10

A világgazdaság újraélesztése

11

Infokommunikációs szabadalmi háborúskodás pillanatfelvétele – 2011. augusztus

12

The Problem Economic analysis by London Economics showed: • Global backlog of 4million unexamined patent applications. • If pendency times increase by 1 year the extra loss to the global economy could be £7.6 billion (around $10 billion). • If we do nothing pendency times could be 1 year longer within the next 5 years.

John Alty: Pragmatic Solutions for More Effective Work of Patent Offices

Potentially Pending applications 2008 Japan

2368904

United States of America

1248214

European Patent Office

578596

Republic of Korea

469869

Germany

Canada

281505 186989

Australia

85266

Russia

69019

Mexico

57351

France

48171

United Kingdom

47538

Israel

38423

Turkey

34530

Poland

25941

Italy

25389

Chile

20185

WIPO indicators 2010

John Alty: Pragmatic Solutions for More Effective Work of Patent Offices

Trends • In 2010 patent applications rose in the US by 7% to 500,000 • EPO patent filings up 10% in 2010 to 211,000 • Japan filings down 10% in 2010 to 349,000 • China – predicted to have over 1 million applications per year by 2014. John Alty: Pragmatic Solutions for More Effective Work of Patent Offices

Filings at own NPO (1995=100) 130 125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 1995

1996 1997

1998 1999

2000 2001

2002 2003

2004 2005

2006 2007

2008

Small offices (less than 1000 filings per year) Medium offices (between 1000 and 2499 filings per year) Large offices (more than 2500 filings per year) Note: Belgium (S), the Netherlands (M) and Germany (L) show a more pronounced tendency than the rest of the countries in their group.

Jesper Kongstad: Strengthening complementarity between the EPO and the national offices

Filings at EPO (1995=100) 390 340 290 240 190 140 90 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Small offices (less than 1000 filings per year) Medium offices (between 1000 and 2499 filings per year) Large offices (more than 2500 filings per year)

Note: Belgium (S) and the Netherlands (M) show a more pronounced tendency than the rest of the countries in their group.


Second filings (1995=100) 160 140 120 100 80 60 40 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Small offices (less than 1000 filings per year) Medium offices (between 1000 and 2499 filings per year) Large offices (more than 2500 filings per year)


Key point conclusion

•

Necessary to focus on how users make use of the IP systems

•

Strengthening the complementarity between national offices and the EPO allows us to create the best possible conditions for our businesses

•

EPO 2.0: common litigation system and enhanced cooperation between NPOs and the EPO to overall increase efficiency

•

Revitalize the EPN


Az Innovációs Unió tagországainak rangsora az összesített innovációs mutató alapján

Forrás: Innovation Union Scoreboard 2010, p.4

20

Ország-rangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény alapján

Forrás: Innovation Union Scoreboard 2010, p.13

21

A nemzeti szabadalmi aktivitás a K+F ráfordítás értékére vetítve, 2008

22

A hazai bejelentők szabadalmi aktivitásának alakulása (2000-2010) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200

100 0 2000

2001

2002

2003

Hazai szabadalmi bejelentés

2004

2005

PCT-bejelentés

2006

2007

2008

2009

2010

Európai szabadalmi bejelentés

Hazai szabadalmi bejelentések megoszlása egyéni és intézményi bejelentők között (2000–2010) Egyéni bejelentések Intézményi bejelentések Összes hazai bejelentés

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 648 724 657 608 553 518 517 469 454 522 471 162 195 185 148

185 181 198 217 228 234 175

810 919 842 756

738 699 715 686 682 756 646 23

A Magyarországon hatályos szabadalmak száma (2000-2010)

14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2000

2001

2002

2003

2004

Hatályos nemzeti szabadalom

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Hatályos európai szabadalom

24

„A legjobb recept a régi szakácskönyvből”: 1. Előzetes vizsgálat (újdonság, szabadalmazhatóság) az állami forrásallokációban 2. Az ÚSZT pályázatok kiírási pontosíttatása (IP ráfordítás kikötése) 3. Iparjogvédelmi oltalomszerzési követelmény (eredménykötelem) 4. Közvetlen oltalomszerzési támogatás visszaállíttatása vagy elszámolhatóság kiterjesztése 5. Formatervezési jogcím ösztönzött beépítése 6. Tudatosság és ismeretszint fejlesztése (VIVACE, IPEuroAware, IPorta) 7. Bővített iparjogvédelmi szolgáltatási kínálat (szabadalomértékelés, védjegypaletta, szellemivagyon-diagnózis) (Elfogadta az NKITT 2011. májusi ülése hivatali előterjesztésünk alapján) 25

A KULTURÁLIS JAVAK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI*

Optimális kereslet A kulturális javak bármikori fogyasztására való jog fenntartása érdekében közvetett módon (adófizetés) is hajlandóak áldozni az emberek. A jövő generáció érdekei A következő generációk kulturális öröksége fennmaradjon – ez a jelen felelőssége. Nemzeti presztízs és öntudat Vonzóerő, ország-hírnév, nemzeti büszkeség, integráló erő. Tovagyűrűződő hatások A kulturális fogyasztás emberi tőkét gyarapít: műveltség, kreativitás serkentése, gazdaság profit. Kockázat és bizonytalanság Az új alkotó és fogyasztó szereplők megjelenésének útjában álló tőkeigényességi és kísérletezési rizikó csökkentése. Ízlésformálás Még nem létező, új igények létrehozásának bátorítása. * (Vagyongazdálkodási kihatásokkal) – TOWSE (1994) nyomán Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A szerzői jogi szektor súlya A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor. A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül. A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

Magyarország nemzetközi összehasonlításban A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja. A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat. A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A szerzői jogi ágazatok összesített nemzetgazdasági súlya (2002. 2006. év, %-ban) 14

2002

10

2006

11,54

12 9,69

7,42

8

6,67

7,1

7,28

7,17

7,32

6 4 2

0 Bruttó kibocsátás

Bruttó hozzáadott érték

Foglalkoztatottak

Bruttó munkajövedelem

A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének évi átlagos növekedése 2002-2006 között (a 2002. évi ár %-ában) 14,0 12,5

12,0

11,4

10,0 8,0

7,2

7,0 6,0

6,0

4,8

4,3 4,0

3,1

-6,0

-4,3

Reklám

Szoftveripar

Fotóművészet

Rádió, televízió

Filmipar

Sajtó, irodalom

Primer szerzői jogi ágazatok

-4,0

Szerzői jogi ágazatok összesen

-2,0

Nemzetgazdaság

0,0

Zene, színház, opera

1,6

2,0

A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értéke − más ágazatokkal összehasonlítva (2006. év, milliárd Ft) Feldolgozóipar

4623

Kereskedelem

2360

Szállítás, posta, távközlés

1585

ÖSSZES SZERZŐI JOGI ÁGAZAT

1525

Oktatás

1124

Építőipar

982

Pénzügyi közvetítés

921

Egészségügy

907

PRIMER SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK

864

Mezőgazdaság

846

Közúti járműgyártás

606

Villamosenergia

524

Híradástechnikai ipar

406

Gépgyártás

337

Kőolajipar

300 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

A primer szerzői jogi ágazatok tulajdonosi szektorok szerinti szerkezete a bruttó hozzáadott érték alapján (2006. év, %-ban) Sajtó és az irodalom Zene, színművek, opera Filmalkotás és videó Rádió és televízió Fotóművészet Szoftver és adatbázis Hirdetés, reklám, grafika Szakmai érdekképviseletek 0%

10%

20%

30%

VÁLLALATI

40%

50%

KORMÁNYZATI

60%

HÁZTARTÁSI

70%

80%

NON PROFIT

90%

100%

A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez nemzetközi összehasonlításban (%) USA 2007

11,05

Ausztrália 2007

10,3

Magyarország 2006

7,42

Magyarország 2002

6,66

Szingapúr 2003

6,19

Oroszország 2004

6,06

Hollandia 2005

5,9

Románia 2005

5,55

Fülöp-szigetek 1999

4,82

Jamaica 2005

4,81

Mexikó 2003

4,77

Libanon 2005

4,75

Kanada 2004

4,5

Horvátország 2004

4,27

Lettország 2000

4

Kolumbia 2005

3,3

Ukrajna 2005

2,85

Bulgária 2005

2,81 0

2

4

6

8

10

12

A költségvetés kulturális kiadásainak alakulása a bruttó hozzáadott érték százalékában (1990-2007) 1,80 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Az intellektuális tőke akkor fogy el, ha nem fogyasztják. Paul Valéry A szamárbőr különleges tulajdonsága, hogy birtokosa minden kívánságát teljesíti. Ez a talizmán azonban minden beteljesült óhajjal kisebbre zsugorodik. Ha elfogy, az tulajdonosa életének végét is jelenti….

Az aranygyapjú a Poszeidón nemzette aranykos bundája. A menekvés csillagállata, a feláldozott kos bőre ugyancsak veszélyes zálog. Birtoklásáért tűzokádó bikákkal, sárkányfog-vetemény férfiakkal kell megküzdeni. S ha a próbát megállva mégsem kapjuk meg, úgy „csellel” kell/lehet hazavinni…, visszaszerezni. Az innováció és a kultúra ügyének e két szokatlan, beszédes jelképe Magyarországon többet képviselhet az önemésztő vagy áldozattal révbe érkező forgatókönyveknél. Kettősük nem csupán a kritikus tömeghez fűzhető finanszírozási példabeszéd, hanem az ügyet eredményfüggően táplálni kész közjavak és magánforrások felelős számbavételének metaforája. Helyénvaló idéznünk: „Pretium laborum non vile” – A munka becse nem csekély. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

NSZTS STRATÉGIAI CÉLJAI 1. IPARJOGVÉDELEMMEL A NEMZETGAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉÉRT 2. SZERZŐI JOGGAL A KULTÚRA ÉS A KREATÍV IPARÁGAK FELLENDÜLÉSÉÉRT 3. SZELLEMITULAJDON-VÉDELEM A NEMZETPOLITIKA SZOLGÁLATÁBAN 4. KORMÁNYZATI SZAKPOLITIKÁK TÁMOGATÁSA 5. AZ INTÉZMÉNYI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS TELJESÍTŐKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

36

ALAPELVEK (Nemzeti jelleg és uniós elkötelezettség egysége; új együttműködés a kormányzat, a gazdaság és a kultúra, valamint a társadalom egésze között; több cikluson átnyúló, hosszú távú szemlélet; átláthatóság és kiszámíthatóság követelménye; növekedés és védelem egysége)

MENETREND 2011 – 2013 – 2015 → 2020

ESZKÖZÖK (intézkedési terv, „EKOP, ÁROP, TÁMOP” fejlesztési program) Példák : 1. K+F minősítés 2. HENT – a jogérvényesítés katalizálása 3. Szerzői jogi szabályozás módosítása

37

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület - Szakmai hagyományok, nemzetközi és regionális jogfejlődés, gyengébb fél védelme (VOSZ, MAFE) - Árujelzők: regionalitás és területi elv együttélése, élni és élni hagyni, domain (MVE, VOSZ) - Szabadalmi bíráskodás új rendszerének kihívásai az egységes európai hatályú rendszerben -K+F –tevékenység és IP együttélésének kritikus felületei (pályázatok, támogatások, betelepülés) (MAFE, AIPPI) - IP-kultúra és jogérvényesítés: többszintes (bedolgozói, nemzetközi regionális) bírósági fórumrendszer (AIPPI, VOSZ, MVE) - Legális online tartalom-felhasználás feltételeinek kjk-eszközei (KJK-k) - Jogellenes online zenei és audiovizuális szolgáltatások elleni fellépés, ill. jogosítás, monetizálás (kjk-k)

38

ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület -A kulturális identitás, sokszínűség és a jogkezelési piac liberalizációjának konfliktusa (EJI) - személyes adatok védelme – kontra jogérvényesítés (haladó példák) (MAHASZ) - legális tartalomszolgáltatás előmozdítása (vitatott módja: kötelező/kiterjesztett közös jogkezelés erősítése, Internet, kulturális átalány vizsgálata (MAHASZ ellenzi: HADOPI-t és állami promóciót javasol) - felelős alapú szolgáltatások: magánmásolás kivétele és tárhelyszolgáltatási mentesülés korlátozásának javaslata - erős helyi jogkezelés – erős állami felügyelet - rádiós magyar zenei kvóták „felpuhulásának” veszélyei (EJI) - repertoár-szegmentálódás: üzleti alapú „cenzúra”? (EJI)

39

Filmjus -Filmalkotások mozgóképi alkotóit és filmíróit megillető jogdíjak kötelező jogkezelésének bevezetése (spanyol, lengyel példa) felhasználói kötelezés mellett - televízió-szervezetek kötelező adatszolgáltatásának elrendelése (médiaszolgáltatók) MRSZ -Reprográfiai jogdíj méltányos középtávú kompenzáció a DRM és a másolásvédelem ellenére -A szabad felhasználás körében másolható műrészlet mértékének szabályozásbeli hiánya/a teljes tiltás nem jó alternatíva (MASZRE) -A társadalom szerzői jogi tudatosságfejlesztése (PROART, HENT) fókuszálás -Szövetségi lét tíz taghoz kötésének veszélye + importőri reprográfiai díjmérték, üres hordozó díj jogosulti körének bővítése (REPROPRESS) (szerzők, kiadók), belső intézményi másolás, új eszközök, papír vagy digitális oktatási csomagok védett részeinek önkéntes, kiterjesztett közös jogkezelése, EUROPEANA MASZRE - A szerzői jogi tudatosság és gazdasági jelentőség érvényesítésének hiányosságai – oktatás szorgalmazása, a hivatásos közvetítőket ideértve (PROART) -Eltávolítási eljárás kiépítése a világháló vonatkozásában (MAHASZ) REPROPRESS -üres hordozói díjak korlátozott mértékű kiterjesztése a (folyóirat-)kiadókra (a reprográfiai jogdíj nem elegendően méltányos: digitális esetek) -Készüléklista bővítése - digitális felhasználások közös jogkezelésbe utalása (önkéntes/kötelező)

IRÁNYESZMÉK A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDRE I. Okos üzenetek: Peter DRUCKER: A szegények szükségletei a vállalkozókra váró lehetőségek. (1980-as évek … )

Gunter PAULI:

A válság – áldás álruhában, (ha tanulunk a természet önszabályozó körforgásából). Új üzleti modellek az innováció, a kultúra számára a vörös és zöld gazdaságot követően. (A kék gazdaság. 10 év, 100 innováció, 100 millió munkahely. PTE, 2010.)

Albert EINSTEIN: A világ problémái nem oldhatók meg azzal a gondolkodással, amely a problémákat létrehozta.

41

IRÁNYESZMÉK II. További (költői) kérdések Van-e elegendő szellemi-kulturális erőnk, amelyből a magyar országot újjáépíthetnénk? Mi az az érték, amit mi és csakis mi adhatunk a világnak?

(Szent Ágoston vallomásaiból: mindennap három dolgot kell végiggondolnunk.: kik vagyunk, mit tudunk, mit akarunk?) A kihívás (megint egy amerikai művész (ki)szólásával

NE AZT JÁTSZD, AMI ITT VAN, HANEM AZT, AMI NINCS ITT. (Miles DAVIS)

42

IRÁNYESZMÉK III. A gazdaság felemeléséhez - újjáélesztett termelési és szolgáltatási kultúra, következésképp elegendő olyan innovatív termék kell, amely szervezőerőt és azonosságtudatot kíván és sugároz, - a termelési lánc egészének hazai birtoklása a valódi fejlettség és sikeresség forrása, - mindehhez az IPARJOGVÉDELEM erős szemléleti és cselekvő eszközöket biztosít: a) az innovációs ösztönzés tehetségpárti, mérethatékony állami rendszeréhez a monopoljogok esélyegyenlőséggel kezelt hatósági kínálatával kell hozzájárulnia; b) jogintézményi együttesünkkel az egységes és teljes piaci fellépést, a növekedés minden forrását kiaknázó jelenlétet kell szolgálnia; c) a piacszerzés, - megtartás és –védelem összetett folyamataiban a jogérvényesítés kiegyensúlyozott nemzetközi és hazai rendszerének működtetését kezdeményezően, hozzájárulóan kell segítenie; d) mindezen irányokban a szellemi vagyonelemek értékelésének és összemérésének kultúráját haladó szolgáltatásokkal és módszertannal kell támogatnia; e) az országpozícionálásban a tudományos-technológiai örökség, a K+F+I mai frontvonalának eredményei és a jövőbeli esélyek elismert arculattá formálásában közre kell működnie.

43

IRÁNYESZMÉK IV. A kultúra és a kreatív iparágak fellendítéséhez - általánossá kell tenni azt a meggyőződést, hogy a sikerorientált, dolgozni és boldogulni akaró, egymásban bízó emberek gazdasági-társadalmi érvényesülése döntő mértékben közösségi kulturális adottságainkon és a morális felhajtóerőn múlik;

- oktatási, köznevelési és kulturális intézményrendszerünket alkalmassá kell tenni az egyéni és szervezeti kreativitás táplálására, illetve a nemzeti és külföldi kultúrjavak élvezetének, fogyasztásának érdekegyensúlyon, tisztességes és gyümölcsöző piaci vagy egyéb közvetítő modelleken nyugvó rendszerekben kell hozzáférhetővé válnia mind a hagyományos, mint a digitális térben; - mindehhez a SZERZŐI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK VÉDELME az alkotók és a felhasználók, fogyasztók között létesítendő új, kiegyensúlyozott mechanizmusokkal működhet közre:

44

a) a nemzeti kulturális örökség digitalizálásának és demokratikus hozzáférésű, versenyképes kínálatának felgyorsított megvalósítási folyamataiban; b) a kultúra és a tudomány, valamint a köznevelés nemzetpolitikai fejlesztési programjaiban mintaprojektek indításával (pl. tankönyvipar, zeneoktatás, filmterjesztés területein), illetve a „publikálj vagy pusztulj” szindróma káros kizárólagosságának meghaladásával; c) a közös jogkezelés rendszerének kiegyensúlyozott, költséghatékony és átlátható, a fajlagos terhek, a forgalom és a visszacsatolt jövedelem arányai tekintetében fenntartható átalakításában; d) az EU keretei között is gazdasági növekedést eredményező kulturális hozzájárulás láthatóvá tételében és a globális, illetve belső piaci (határokon átnyúló) kulturális szökőár saját értékközvetítésünkkel gazdagított egészséges áramának biztosításában; e) A vonzó országkép kreatív kulturális pillérének szellemi és gazdasági pozícionálásában. 45

IRÁNYESZMÉK V. Hivatalunk a szellemi tulajdon nemzeti védelmének központi intézményi eleme. A nemzetközi trendek, szakdiplomáciánk és stratégiánk (2007-2010) eredményei alapján, valamint a MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM eszközrendszerének osztályozása szerint legfontosabb „saját céljaink”: Szervezet (hatékony nemzeti közigazgatási jelleg) 1. Szakpolitikai szerepünk további erősítése (horizontális felelősség, NSZTT, koordináció, képviselet) 2. A DPI (Közép-Európai Szabadalmi Intézet) létrehozása 3. Gazdálkodási önállóságunk megerősítése, finanszírozás átalakítása 4. Vezetés-irányítási, fizikai-informatikai fejlesztés (belső szervezeti modernizáció)

Feladat (jogrend alapú cselekvéstől a szolgálaton át a kezdeményező, részvételt erősítő kommunikációig) 5. Az egységes hatályú európai szabadalom hatásainak kezelése 6. A szabadalmi, illetve védjegy hatóságok nemzetközi munkamegosztásában való bővített részvétel (PPH, PCT-reform, harmonizáció, EPO/EPN, ill. OHIM) 7. A K+F minősítési (ill. az innovációs szakpolitika egyéb, illeszkedő) feladatának a hivatalhoz telepítése 8. A szerzői jogi intézményrendszer hazai képességfejlesztése szervezeti és üzleti modellváltással 46

Eljárás (ügyfélközeliség és „emberarcúság”)

9. Teljes körű, kétirányú elektronikus ügyintézés körültekintő bevezetése különös figyelemmel a hatósági eljárási szabályaink és a Ket. viszonyára 10. A szabadalmi, illetve védjegybejelentések és hatósági vizsgálatuk egyszerűsítése és gyorsítása – a minőségbiztosítás érvényesítésével Személyzet (szakmai tudás, elkötelezettség, bizalom – legfőbb értékeink) 11. Tudásgyarapító, képesség- és készségfejlesztő környezet, feladatközpontú munkakörök, belső és nemzetközi mobilitást támogató előmeneteli rendszer építése (párbeszéd biztosítása) 12. Az értékelés, javadalmazás és ösztönzés bővülő és találékony fejlesztése a mindenkori közigazgatási korlátok és versenyhelyzet meghaladása érdekében (motivált katalizátor mivoltunk ösztönzése) 47

A K+F minősítési eljárás folyamata

48

A szerzői jogi törvény módosítása* A módosítás indokai • technológiai és piaci változások ; • uniós tagságból fakadó szabályozási igények; • Magyarország ellen a Bizottság részéről 2007-ben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás; • a közös jogkezelés felügyeletének, nyilvántartásának és a díjszabások jóváhagyásának szervezeti és tartalmi változása  2011. január 1-jétől SZTNH • másfél évtizedes működési tapasztalat (1996 −) *Országgyűlési

benyújtás fázisában/Végszavazás fázisában

Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

Közös jogkezelő szervezetek felügyeleti diagnózisa Kilenc szervezet − ARTISJUS, MAHASZ, MSZSZ, EJI, HUNGART, FILMJUS, MRSZ, MASZRE, Repropress, MISZJE – bevétele cca. 14 Mrd Ft/év) • hatékonyság és átláthatóság részleges hiánya (felosztásra átadott jogdíjakból halmozottan levont kezelési költség (30 %); • az információs társadalom igényeire adott elégtelen üzleti válaszok, modellek; • kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségek („szatellit szervezetek” léte, KJK funkciók „kiüresedése”); • a jogosultak érdekeivel gyakran ellentétes működés (jogdíjak felosztásának szabályozási vagy „spontán” fékezése); • a korábbi felügyeleti joggyakorlás hiányosságai; • a jogosulti körrel szembeni szociális-kulturális támogatási formakényszer és ennek következményei. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

A közös jogkezelést érintő főbb módosítások • Nyilvántartásba vétel szigorítása – belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság; – a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés). • Többes jogkezelés lehetővé tétele – felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében; – jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra vonatkozóan. • Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése. • Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása ― forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. Az NKA kulturális támogató csatornája. • A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével. Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete − Szakmai nap a Parlamentben. 2011. október 28.

„MODELLVÁLTÁS” – dogmák ellenében 1. 2.

3.

Az innováció/kultúra finanszírozása szűkülő gazdaságban sem zéró összegű játszma – a rendszer tartalékai „új erőforrások”. A bürokratikus bizalmatlansággal való pályázati „ajándékozást” váltsa fel a hitelességgel és kiválósággal kivívott bizalom támogatását követő eredményközpontú monitorozás. A „pótlólagos” források számbavételének nem az EU-alapoknál kell kezdődnie. Jelentősebb az „öntanuló” forráskiaknázás javítása (időtényező, szivárgásmentesség, szinkronizálás, visszaforgatás, feketegazdaság). Az innováció (kultúra) finanszírozása az összkormányzati és üzleti intelligencia hatásfokán is „múlik”. Két idézet az „Első Európai KKV Hét 2009” 33 különböző nemzetiségű kisvállalkozót bemutató füzetéből: „Nem azért nem csinálunk meg valamit, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem csináljuk meg.” Olivier Desurmont

„A siker kulcsa a változásban rejlik – saját magad változásában, nem másokéban. Ülo Jaakso


A hazai kulturális-kreatív tevékenységek négy közgazdasági stigmája: -

forrás- és fogyasztáshiány, ingyenes közkincs-szindróma, hamisítás, kalózkodás diszfunkcionális és/vagy pazarló működés

HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI AKCIÓTERV (2011-15) TERÜLETEI


ÁLTALÁNOS

I. Kínálatcsökkentés 1. A harmadik országokból érkező hamis termékek beáramlásának megakadályozása

2. A hazai kereskedelem megtisztítása a hamis és kalóz fizikai termékektől

3. Az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés 4. Szellemi, infrastrukturális kapacitásfejlesztés

SZEKTORIÁLIS

II. Keresletcsökkentés

5. Kreatív iparágak

6. Élelmiszer, növényvédő szer

7. Gyógyszer

9. Lakossági tudatosság növelése

10. Fiatalok, iskolások oktatása

8. Műtárgy

III. Gazdasági jelentőség 11. Makrogazdasági monitorozás

12. A vállalkozók szellemitulajdon-védelmi ismereteinek növelése, felkészítése a jogsértések elleni fellépésre

„Ábel a rengetegben”, avagy a jó válaszok új kihívásokat szülnek

Szingapúri Szolgáltatási Megállapodás és Közép-európai/Dunai Szabadalmi Intézet (PCT) típusú innovatív szervezeti válaszok „intézményi hasznának” nemzeti előnnyé alakítása

55

A PPH együttműködés országai 2011. április 4-én

Forrás: SZTNH honlapja www.sztnh.gov.hu

56

A fogyó források balzac-i „szamárbőrdoktrínája” helyett az önjavító és esélybővítő erőfeszítésekre, az „aranygyapjúért” való küzdelemre összpontosítsunk! (kultúra – innováció – kreativitás)


Keleti Éva: Az első úszólecke a Császár fürdőben, 1958 Gyurta Dániel a pekingi olimpián

Forrás: orszagalbum.hu (Keleti Éva) candlelightphotos.blogspot.com (Gyurta Dániel) 58

Babits Mihály „Hazám” című verse üzenet a következő évekre. Százados irodalmi helyzetleírása „útközi” állapotunkról ránk is érvényes: „MÚLTJÁBAN SOK NEHÉZ KÜZDELEM, JELENÉBEN MEGEDZETT ERŐK, JÖVŐJÉBEN VÉGTELEN KILÁTÁSOK.”

59

A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NEMZETI STRATÉGIÁJA IRÁNYOK ÉS KERETEK

Recommend Documents