Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás tagozat Public Relations szakirány
A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS PUBLIKUS PROBLÉMÁI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEI BUDAPESTEN
Készítette: Flogny Veronika
Budapest, 2005.
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................. 4 1.A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban .. 5 1.1. 2.
A szelektív hulladékgyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei ....... 6
Szelektív hulladékgyűjtés tudatosítását elősegítő kommunikációs
tapasztalatok külföldön és belföldön ................................................................... 7 2.1.
Lengyel lakosság környezettudatosságának felmérése és eredménye 7
2.2.
Sikeres újrahasznosítási kampány Lengyelországban- Jaslo városában ........................................................................................................... 13
2.3.
Németországi felmérés eredményei .................................................. 18
2.4.
Nagy Britanniai kutatás eredményei ................................................ 19
2.5.
A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata
Nagy-Britanniában ........................................................................................ 21 2.6 3.
4.
A szelektív hulladékgyűjtés hazai tapasztalatai ................................ 23
A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében érintettek Budapesten......... 25 3.1.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium..................................... 25
3.2
Fővárosi Önkormányzat .................................................................... 27
3.3.
Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. ..................................................... 28
3.4.
Öko-Pannon Kht. mint koordinálást végző szerv.............................. 30
3.5.
Gyűjtést, válogatást, újrahasznosítást végző vállalkozások .............. 31
3.6.
Civil szervezetek................................................................................ 32
Szelektív hulladékgyűjtés kommunikációs problémái és megoldási
javaslataim ......................................................................................................... 33 4.1
Az ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs tevékenysége ...................... 33
4.2.
Előkészületek a PR tevékenységem kialakításához........................... 39
4.2.1. Eddigi kommunikációs tevékenységek hatásának felmérése .... 39 4.2.1.1. Kutatási módszer – kérdőív javaslat............................................. 40 4.2.1.2. Studio Metropolitana Kht. közvélemény-kutatása szelektív hulladékgyűjtés budapesti bevezetése kapcsán ......................................... 42 4.2.2.Kommunikációs problémák beazonosítása a budapesti szelektív hulladékgyűjtésben .................................................................................... 44 4.2.3. Stratégiai, taktikai, akciótervek meghatározása ........................ 47
2
4.3.
Kampányterveim ............................................................................... 48
4.3.1. Válogassuk együtt a szemetet! kampány................................... 48 4.3.2. Az Ön környezetét nem lehet néhány 100 Ft-ból lecserélni, mint a zseblámpát! kampány ............................................................................. 51 Összegzés........................................................................................................... 53 Felhasznált irodalom.......................................................................................... 54
3
Bevezetés Egyre nehezebb új szemét lerakóhelyet létesíteni Magyarországon, a helyi lakosok ellenállása miatt. Budapesten a felújítás alatt lévő rákospalotai hulladékhasznosító jelenleg nem felel meg az előírásoknak és ezért 2003-ban már be kellett zárni rövid időre. Ma Magyarországon mintegy három és fél-négy százalékát gyűjtik szelektíven a települési hulladéknak. Három éven belül ez az arányt tízszeresére szeretnék megnövelni. 2004-ben Budapesten 3500 tonna hulladékot szállított el a FKF Rt. a hulladékgyűjtő szigetekről – 10% selejt aránnyal, idén 8-10 ezer tonna szétválogatott hulladék elszállításával számolnak. Most, hogy felgyorsulni látszik a szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételeinek kiépítése Budapesten -2005 végéig 600 hulladékgyűjtő szigetet terveznek elhelyezni, a jelenlegi 250-et kibővítve- az emberek megfelelő tájékoztatásáról és a gyűjtőszigetek használatára történő rászoktatásáról gondoskodni kell. Hisz mit ér a drága eszközök beszerzése, telepítése, fenntartása, ürítése, ha az emberek nem vagy nem megfelelően (értem itt a nem jó helyre való bedobás miatti utólagos szétválogatást) használják. Jelenleg a fővárosban veszteséges a gyűjtés, a szelektív gyűjtésre fordított 100 Ft-ból 1517 Ft bevétel származik és hosszú távon számítanak arra, hogy a többletráfordítás megtérüljön. Bár mostanában az újságcikkek arról szólnak, hogy a vártnál sikeresebben zajlik a szelektív hulladékgyűjtés Budapesten, de még számos buktatója van a tényleges elterjedésnek, hiszen nem kíséri erőteljes kommunikációs kampány, amelynek segítségével a lakosságban tudatosítanák válogatás „értelmét”. Szakdolgozatomban főleg külföldi tapasztalatokat felhasználva megpróbálom feltárni a budapesti szelektív hulladékgyűjtés kommunikációjában fellelhető problémákat és megoldási javaslataimat. A probléma összetettnek tűnik, mivel nemcsak a válogatásra való rászoktatás, hanem már a minél kevesebb hulladék termelése is a cél.
4
1. A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban 1 A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtése a fejlett ipari országokban az elmúlt 10-15 év során került előtérbe. Tapasztalatok alapján rájöttek, hogy ha már a keletkezés helyén elkülönítik a különböző anyagféleségeket, akkor jobb minőségű és tisztább másodnyersanyag nyerhető ki és az utóválogatás is olcsóbb. „Magyarországon a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az elmúlt években végzett szelektív hulladékgyűjtési kísérletek azt mutatták, hogy bár a lakosság környezet iránti érzékenységének fokozódása következtében nőtt a szelektív gyűjtésben való részvétel készsége és mértéke, azonban a nem kellő előkészítés, a sokszor szerencsétlenül vagy éppen rosszul szervezett gyűjtési akciók eredménye lényegében negatív volt. Az utóbbi 4-5 év során, tanulva a korábbi hibákból, néhány vidéki városban példamutatóan eredményes munka indult meg. A problémát az jelenti, hogy itthon nem alakult ki még egyrészt a társadalmigazdasági igény- és feltételrendszer, másrészt hiányosak a megfelelő ösztönző illetve szabályozási módszerek, kötelezések, ráadásul nincsenek meg a technikai feltételek, kialakulatlanok a szelektíven gyűjtött összetevők ipari feldolgozásának feltételei és egyértelmű minőségi követelményei. A szelektív gyűjtés alkalmazásának céljai: •
a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása,
•
a veszélyes összetevők elkülönített kezelésével a települési szilárd hulladék által okozott környezetterhelés csökkentése,
•
a szelektív gyűjtéssel elért hulladékmennyiség-csökkenés következtében a szükséges ártalmatlanítási (lerakóhelyi) kapacitások megtakarítása.
A
keletkező
hulladékmennyiség-csökkentéssel
egyúttal
a
szükséges
ártalmatlanítási kapacitások (elsősorban lerakóhelyi) nem elhanyagolható 1
A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei in Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, Budapest, 2002. július
5
mértékű megtakarítása is elérhető (gazdasági szempontból ez az egyik nagy előnye a módszernek).”
1.1.
A szelektív hulladékgyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei
„A külföldi tapasztalatok sora igazolja, hogy a szelektív hulladékgyűjtést csak alaposan, gondosan előkészített, jól szervezett és a lakosság együttműködését megnyerni
tudó
szolgáltatási
rendszer
kialakításával
és
folyamatos
működtetésével lehet eredményesen megvalósítani. A szelektív hulladékgyűjtés eredményességét meghatározó kardinális kérdések, úgymint az ezt segítő jogi szabályozás és a feldolgozóipar fogadókészségének megteremtése országos léptékű megalapozást szükségeltet. Ez utóbbi nyilván erősen piacorientált, de ettől sokkal hatékonyabb és célratörőbb állami támogatást igényel. Ezek nélkül önkormányzati szinten az egész probléma nem kezelhető. A szelektív gyűjtés kialakításánál alapelv, hogy csak ott célszerű bevezetni, ahol már van (hagyományos) szervezett hulladékgyűjtés és rendelkezésre állnak a gyűjtés-szállítás eszközei. A helyi adottságokhoz illeszkedve célszerű olyan kombinált megoldásokat alkalmazni a fokozatos bevezetés érdekében, amely egyaránt tartalmaz: •
hulladékudvarokat,
•
gyűjtőszigeteket és
•
lakóházakhoz kötött szelektív elhordásos megoldásokat.
A szelektív gyűjtés megszervezése során figyelembe veendő fontosabb szempontok: •
a
hulladékkeletkezési
helyhez
minél
közelebbi
és
lehető
legkényelmesebb elkülönítést biztosító gyűjtőhelyek kialakítása, •
a megközelítési távolság az érintett lakosok számára a lehető legkisebb legyen,
•
rugalmas, igényekhez alkalmazkodó kialakítás,
•
a települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel. „
6
2. Szelektív hulladékgyűjtés tudatosítását elősegítő kommunikációs tapasztalatok külföldön és belföldön
2.1.
Lengyel lakosság környezettudatosságának felmérése és eredménye 2
Lengyelországban a felnőtt lakosság kis részén látszódik az ökológiai értékeket támogató viselkedés, annak ellenére, hogy legtöbben támogatják. A környezethez való viszonyuk függ: •
Életkortól
•
Iskolázottságtól
•
Lakhelytől
•
Életszinvonaltól
A diákság környezettudatossága függ: •
Iskolától
•
Országrészektől
A megszerzett tudást nehezen tudják alkalmazni a mindennapokban és pontatlan ismereteik vannak a természetről, környezetről. Ismereteiket a következő forrásokból szerzik: •
Médiából (TV, újság, rádió)
•
Oktatás (óvodai, iskolai)
Gyermekek környezettudatosságának fejlődését elősegíti, ha a nem kormányzati szervek és az önkormányzatok is bekapcsolódnak a tudatformálásban. „Mivel a társadalom környezettudatossága csekély, hatékony (iskolai és nem iskolai) felvilágosító programokkal kell kialakítania a levegővel, vízzel, hulladékkal kapcsolatos tudását, kifejleszteni környezeti cselekvőképességét és környezete iránti fogékonyságát. Ehhez az egyes csoportok iskolázottságához 2
Herczegh József: Oktatás, tudás és cselekvés a jobb hulladékgazdálkodásért Lengyelországban in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2003/12 Műszaki információ 3-18. oldal
7
illő
programok
szükségesek.
A
programok
a
tudásnak
nemcsak
a
gyarapítására, de alkalmazására is irányuljanak. A képzési program előtt ezért fel kell mérni a célcsoportok tudásszintjét.” A Lengyelországban elvégzett tanulmány kérdőíves módszerrel mérte fel a helyzetet és két kérdéscsoportot különítetett el: 1.
Települési
szilárd
hulladékkezeléssel
kapcsolatos
fogalmakat,
hasznosításokat, keletkezést, hatásokat 2. A lakosság környezeti tevékenységre való készségét vizsgálta. A kérdések tartalma ugyanaz volt, de igazodott a válaszadók életkorához. Először a diákok környezettudatosságát elemzi a tanulmány: Lengyelországban a környezeti oktatás az óvodákban kezdődik el és általános iskolai tanulmányaik befejezésével már ismerik az emberi tevékenység hatását a környetre, valamint a természeti és kulturális környezet összefüggéseit. A középiskolai tananyag célja elsősorban a környezetben előforduló változások iránti fogékonyság és értékelő képesség illetve a környezet iránti nagyobb érzékenység kifejlesztése. Diákok hulladékkal kapcsolatos ismeretei: Minden oktatás ellenére sok hiányosság merült fel az ismeretekben: •
Ismereteik a hulladékról pontatlanok és ösztönösek, mely valószínűleg a saját tapasztalataik és az iskolában tanultak közötti ellentmondásból erednek. Érdekesség: a jaslói diákok környezeti tudása kiemelkedett, itt brit
tapasztalatokon
alapuló,
házi
tanácsadásra
alapozott
településihulladék-gyűjtéssel kapcsolatos elvilágosító kampány folyt az elmúlt években. •
Az alapvető fogalmakkal tisztában voltak (pl hulladék, települési szilárd hulladék), de a mélyebb megértésre irányuló kérdésekre feleleteik
8
gyengébbek
voltak(pl.
veszélyes
hulladékok
megnevezése,
hulladékkezelés legelterjedtebb módjai az országban). •
Töredékes a tudásuk a hulladékválogatás területén. „Tudtak az üveg-, papír, műanyag- és fémgyűjtő tartályokról, de nem ismerték a hulladékválogatás alapelveit. A gyakorlati tudásuk és elméleti ismerethiányuk látnivalóan az iskolai hulladékgyűjtő kampányok, a hulladékgyűtést szorgalmazó országos kampány és az otthoni gyakorlat eredménye,
ill.
következménye,
amelyek
csak
bizonyos
viselkedésformákat szorgalmaznak, de nem értelmezik azok célját, összefüggéseit.” •
A környezeti kérdéseknek nincs elegendő tere az iskolákban. A megszerzett ismereteket nem tudják a gyakorlatban alkalmazni.
Diákok környezeti tevékenysége: •
Bár szinte minden tanuló tisztában van a hulladékkezeléssel - nem vesznek
részt
otthoni
hulladékválogatásban.
Úgy
látják
nincs
gyűjtőtartály és elszállító szolgáltatás és úgy vélik az önkormányzatnak kellene mindenkinek tartályt adni. Fontosnak tartják az hulladék otthoni szétválogatását, de nincs erre késztetésük és a tetteiket megakadályozza még az eszközök és szolgáltatások hiánya. •
Azért lenne fontos megnyerni a diákokat a hulladékkezelésnek, mivel fel lehet bennük kelteni a környzet iránti felelősséget és bennük van a remény, hiszen a felnőtt lakosság környzeti problémák megoldásában való részvétel igen alacsony.
•
Problémát jelenthet, hogy a középiskolás diákok az önkormányzatot hibáztatják, vagyis nem éreznek feleősséget környezetükért.
9
Felnőtt lakosság hulladékkal kapcsolatos ismeretei: •
Ahol a lakosság nehezen tud megélni (Podkarpacie tartomány), ott azért nem tudnak a környezetükkel törődni, mivel a fogyasztói igényeiket sem tudják kielégíteni.
•
Felsőfokú végzettségűek érték el a legjobb tudásmutatót.
•
Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a környezeti tudást befolyásolja a csoporttagok kora, neme és munkapiaci helyzete.
1. táblázat: A polgárok települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tudása társadalmi-gazdasági körülmények függvényében. Az utolsó oszlop számai jelzik, hogy a csoport hány százaléka adott pontos választ az összes „tudásmutató” kérdésre3
Résztvevők neme Kora
Van állandó munkája Gazdasági helyzete
Családnagyság (fő)
•
Férfi Nő 19-24 25-29 30-39 40-49 50-59 Igen Nem Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó 1 2 3 4 5 <5
Részarány % 55 45 14 18 30 26 12 88 12 2 6 66 25 2 7 12 33 35 10 4
A kisebb tudásmutatója csoport tudása nagyon felszínes volt. A hulladékelhelyezésről mindenki tudott, de csak kevesen a módjáról. Szétválogatás fogalmát mindenki ismerte és támogatta, de tudásuk csak
3
Herczegh József: Oktatás, tudás és cselekvés a jobb hulladékgazdálkodásért Lengyelországban in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2003/12 Műszaki információ 13. oldal
10
felszínes.
Csak
újrahasznosítható
fele
részük
anyag
volt
csak
kellő
tisztában
azzal,
feldolgozás
után
hogy
az
lesznek
reciklálhatók. „Ismerték a hulladék környezetre veszélyes voltát, támogatták az újrahasznosítható anyagú csomagolást, főként azért, hogy kevesebb legyen a hulladék” Felnőtt lakosság környezeti tevékenysége Lengyelországban nem jár szemétdíj kedvezmény a hulladékválogatásra. Alig felük végez rendszeres szétválogatást. Legtöbben úgy érzik, nem tudják befolyásolni,
hogyan
kezelik
a
hulladékot
településükön.
Környezettudatosságuk nem állandó és megszokott. Médián és iskolán kívül még az önkormányzatokra is számítanak. Tanárok tudása a környezeti gondokról Mivel a tanárok a diákok oktatásban fontosak, ezért mérték fel tudásukat, mely elősegítené a hulladékkezelési akciókban való részvételt. Gyakorlatban is kellene tudni alkalmazniuk tudásukat, hogy diákoknak át tudják adni, de rájuk is jellemző a tehetetlenség érzése. Környezeti tudásuk függ: o Szakmában eltöltött évektől o Tantárgytól o Iskolatípustól •
Nem mutatkozott késznek cselekedni a hulladékkezelés körülményeinek javításáért sem a jó, sem a gyengébb tudású csoport.
•
Rájuk is jellemző, kevés kivétellel felszínes tudás.
•
Hulladékválogatást
61%-uk
megkisérelte,
de
elégedetlenek
a
hulladékválogatás szervezésével településükön. Az elemzésből kiderül, hogy csak „szóban” gyakorolják a szétválogatást, még azok a tanárok is ahol elvileg a szelektív hulladékgyűjtés technikai feltételei adottak.
11
A tanárok környezettel kapcsolatos tevékenysége Tanárok
gyakran
részt
vesznek
a
hulladékkezeléssel
kapcsolatos
kampányokban, azonban az iskolán kívűl nem sokat tesznek érte. „Következtetések és javaslatok 1. a lengyelek környezetpártoló viselkedését a társadalom hatékony intézményi (bármilyen szintű iskolai) vagy azon kívüli (ifjúsági és felnőtt programok,
mindennemű
továbbképzések,
tanfolyamok
és
szemináriumok keretén belüli) környezeti képzése nélkül nem lehet kifejleszteni. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése a legfontosabb teendő napjainkban, mert a környezethez kedvezően viszonyuló emberek száma az országban csökken. 2. A helyzet javításáért a képzés és a tájékoztatás mellett javított eszközöket
kell
szétválogatásához.
adni Az
az
otthoni
és
emberekben
az
intézményi
tudatosítani
hulladék kell
a
hulladékkezeléssel kapcsolatos erőfeszítéseik eredményét. Ha nincsenek jó képzési és tájékoztató rendszerek, a programok is kudarcba fulladnak. 3. A képzés terjedjen ki mindenkire, de a fiatalokra és tanárokra összpontosítson, mert ők a legfogékonyabbak a környezeti kérdésekre, és az idősebbekre is meggyőző hatással vannak. A tanárokat fontos képezni, hogy a diákságnak átadhassák a korszerű ismereteket és kifejlesszék a környezetkímélő magatartást. 4. Az óvoda legyen a kötelező képzés első színtere. A képzés mindenütt az ökológia értékek megőrzésére –a talaj, a víz-, a levegő védelmére – helyezze a hangsúlyt, és a tudás közvetítése mellett alakítsa a környezetkímélő magatartást, a környezet iránti fogékonyságot és felelősségérzetet.
12
5. A tanárok környezetvédelmi képzése foglalkozzon a hulladékkezeléssel és a lengyelországi hulladékhelyzettel. Gondoskodni kell a tanárok továbbképzéséről, hogy haladjanak a korral. Az iskola vagy a tanár határozza meg, hogy tantárgyában hol oktassal a környezettel kapcsolatos ismereteket, de ezt az Oktatási Minisztérium és a Vidéki Oktatás
Módszertani
Központa
szaktámogatásokkal
és
játékos
programokkal gyakoroltassal a hulladékkal kapcsolatos feladatok megoldását. 6. Lengyelországban,
mint
hulladékkezelést
törvény
az
EU
országokban,
szabályozza.
Ki
a
kell
fenntartható alakítani
a
hulladékkezelők, a döntéshozók, az intézményi és a nem intézményi képzéssel foglalkozók, az önkormányzatok és a nem kormányzati szervek közötti együttműködést. A képzési programok minden korcsoportra terjedjenek ki, ne legyenek kampány jellegűek, legyenek bennük ismétlődő elméleti és gyakorlati tevékenységek. A programok részletes, mélyreható kutatásokra alapozva készüljenek.”
2.2.
Sikeres újrahasznosítási kampány Lengyelországban- Jaslo városában4
Lengyelországban Jaslo városában az önkormányzat felismerte a tájékoztatás fontosságát és meg is valósította jó eredménnyel. A kezdetek: •
1999-ben 10%-kal mérsékelte azoknak a háztartásoknak a szemétdíját, amelyek szétválogatva gyűjtötték a hasznosítható hulladékot.
•
Lakótelepeken vezették be először, külön tartályokat adtak. 2001-ben a kertes házakhoz is bevezették, itt még a zsákos begyűjtésre is lehetőséget adtak: műanyag zsákba vegyes (papír, műanyag, űveg, fém)
4
Hercegh József: Újrahasznosítási kampány- esettanulmány, Jaslo, másodnyersanyagok hasznosítása 2004/01 Műszaki információ 3-15. oldal
Lengyelország
in
Hulladékok
és
13
hulladékot tesznek, melynek tartalmát a begyűjtőhelyeken válogatják szét. •
Önkormányzat
környezetvédelmi
osztálya
röplapokon,
plakátbemutatókon, óriásplakátokon, rádión és televízión szorgalmazta a lakossági hulladék szétválogatását, de kevés eredménnyel. Bár megvolt a műszaki lehetőség és szabályozások is, mégis kevesen vettek részt benne és tartották be a szabályokat. Új program: •
„Az önkormányzat rájött, hogy mindaddig a lakosság a legnagyobb akadálya a városi hulladékkezelési elvek bevezetésének, amíg teljesen meg nem érti a város hulladékgondjait ( és saját szerepét annak létrejöttében, nem érzi saját felelősségét, és a programokban való részvételt nem tartja elengedhetetlennek. Az önkormányzat, hogy jobban ráébressze a lakosságot a fenntartható hulladékkezelés (főként a gyűjtés) szükségességére, új kampányt indított a hosszú távú hasznosítás elősegítése
érdekében,
amelyhez
később
saját
kezdeményező
tevékenységét is igazíthatja. A progam fő céljai: 1. a hasznosítható kiválogatott anyagok mennyiségének növelése 2. a lakosság részvételének fokozása a reciklálásban, ennek módja: a.
a
hulladékkeletkezéssel
kapcsolatos
ismeretek
gyarapítása,
tudatformálás b. a gondolkodás megváltoztatása a hulladékot illetően c. a hulladék miatt érzett felelősség erősítése d. a hulladékkezelés eszközeinek (hulladékminimalizálás a háztartásban, ill célirányos vásárlás) jobb megértése, elfogadása, és a hulladék szelektív gyűjtése. Mindehhez, lengyel szakértőkkel a brit oktatási
14
módszert (Újrahasznosító mozgókampány) kívánták a helyi viszonyokra alkalmazni.” Módszerek Rájöttek, hogy az „interaktív” kampányok sokkal hatékonyabban változtatnak az ember viselkedésén. A világ számos részén bebizonyosodott, hogy több hasznosítható hulladékot gyűjt össze a lakosság, ha legalább egyszer felkeresik, és
tudomására
hozzák,
milyen
fontos
szerepe
van
a
fenntartható
hulladékkezelésben. 2. táblázat: A helyi önkormányzat és a lakosság kapcsolattartásának szokványos módszerei5
Passzív módszerek
Tevőleges módszerek
Interaktív módszerek
Hírdetés a járműveken
begyűjtő Lakhelyre eljuttatott, a rendszert magyarázó cédulák Kiállítások vásárokon A lakosoknak ingyenesen és nyilvános adott gyűjtőalkalmatosságok eseményeken Röplapok Mozgosító videók háztartásoknak Havonta hulladékkal Részvételre buzdító foglalkozó újságcikk kezdeményezések évszakonként Kérdésre válaszoló Közösségi újság emlékeztető kártyák Gyűjtőtartály-jelölő Hírdetőtáblák matrica
Lakhelyi felmérés felvilágosítás
és
Előadás iskolában vagy gyűléseken Közönségtalálkozó Rádióbejátszás, reklám, telefonhívás Telefon forródrót Hasznosító látogatása
központ
Mivel a lakhelyeken való megjelenéseknek ún „házi tanácsadásnak” az USAban, Kanadában és az EK-ban nagy sikere volt, ezért javasolták ennek bevezetését Jaslóban kiegészítő módszerekkel: •
5
„Nyilvános és iskolai találkozók az egységes hulladékkezelésről
Hercegh József: Újrahasznosítási kampány- esettanulmány, másodnyersanyagok hasznosítása 2004/01 Műszaki információ 6. oldal
Jaslo,
Lengyelország
in
Hulladékok
és
15
•
A hulladékszétválogatást és minimalizálást magyarázó és szorgalmazó röplapok és hírlevelek terjesztése
•
Az
önkormányzattól
kérésre
megkapható
ismertető
anyag
a
hulladékkezelésről •
Faliújság, plakátok
•
Széles körű médiakampány (rádión és a helyi sajtóban.)”.
A kampány 30 házi tanácsadó diákot választottak ki a helyi főiskolások közül, felügyelőik felsőévesek és frissdiplomások lettek és résztvettek egy intenzív előkészítő tanfolyamon. Miután minden szükséges anyagot megkaptak és magukénak érezték a kampányt, egyenruhába öltöztek és tájékoztató és népszerűsítő anyagokkal felszerelve nekiláttak a háztartások látogatásának, melyek során bérházi lakásokat és családi házakat látogattak meg. Ez utóbbinál először nem volt sikeres a kampány, mert még nem volt korábban rendszeres a gyűjtés. „ A tanácsadók minden háztartásban röviden megvizsgálták, mit kezdenek a lakók a hulladékkal, megismertették velük a városi hulladékkezelést, és kezdeményezték a környezetkímélő viselkedést (pl hogyan minimalizálják és válogassák szét az otthon keletkező szemetet, és miként vásároljanak ügyesen) A vizsgálat 14 kérdése a lakosoknak a helyi gyűjtőszolgáltatásról alkotott véleményével,
abban
való
részvételükről
vagy
mellőzésének
okaival
foglalkozott. A kérdőívet a tanácsadók átlag 4 perc alatt kitöltötték, ezután mozgósítottak a hulladékválogatásra, gyűjtésre és csökkentésre, elmondták, hol vannak a városban gyűjtési lehetőségek. A részt nem vevőket próbálták rávenni a papír, az üvegpalack és a fémdobozok különgyűjtésére. A személyes érintkezés elnyerte a lakosok tetszését és bizalmát, kérdéseiket a diák tanácsadók megválaszolták. Ez volt a kampány kísérleti része, melynek során megvizsgálták a kérdésekre adott igen vagy nem feleletek miértjét, hogy tovább finomíthassák a módszert. A legfőbb gond a tanácsadó szerint a lakosság hulladékkzeléssel kapcsolatos ismerethiánya, régimódi felfogása volt, de rövid
16
magyarázat után az emberek rájöttek a hasznosítás, a semlegesítés, a lebontás, komposztálás jelentőségére és lényegére. A legszegényebb családi házakban élő idősek a hulladékot mindig elégették, a hulladék szót és a vele kapcsolatos gondokat nem is ismerték. Bár érdeklődéssel meghallgatták a tanácsadót, nem valószínű, hogy megváltoznának, hisz a szegény háztartásuk fontos „ fűtőanyagáról” nemigen mondanak le.” Összehasonlítás A bérházaknál és családi házaknál végzett felmérés eredménye erősen eltért. Bérházban lakók részvételi aránya nagyobb volt (78%), mint a családi házaké (69%). Ennek magyarázatai: •
Felvilágosító kampány a családi házaknál később kezdődött
•
És náluk az utcai zsákos gyűjtés újdonság volt, míg a bérházban lakók már régóta használják a tartályos gyűjtést és már megszokták.
•
A hulladékválogatáshoz szükséges válogatás időigényesebb a zsákos módszernél
•
Társadalmi nyomás is megjelenhet, pl. bérházban lakók jobban láthatják egymást és így esetleg példát is mutathatnak egymásnak szelektív hulladékgyűjtésben.
•
Zsákos módszer hátránya is lehet, hogy azt hiszik egyszerűen csak simán kidobott szemét
Fontos: ha a gyűjtőtartály legnagyobb mértékben hozzáférhető, akkor jobban motiváltak a szétválogatásban. További tanulságok: •
Télen a szelektív hulladékgyűjtés csökkent
•
Családi házas körzetben –ahol a módszer újnak számított, nagy hatással voltak a tanácsadók
•
Bérházban lakóknál nagyobb részvétel és hatékonyabb szétválogatás volt megfigyelhető
17
2.3.
Németországi felmérés eredményei 6
Németországban Tanszékének,
Giessen
valamint
városának
Köztisztasági
egyetemi és
Hulladékgazdasági
Szállítmányozási
Hivatalának
szakemberei felmérést végeztek a lakosok hulladékgazdálkodási tudásszintjéről és a jövőbeni rendszeres tájékoztatás iránti igényéről, kérdőív segítségével. Az eredmények a következők voltak: •
A hatékony lakossági munka alapkövetelménye a megcélzott csoporthoz való igazodás, mivel különbségek mutatkoztak meg a válaszoló polgárok
rétegződése,
legfőképp
életkora
szerint.
Fiatalok
az
újsághírdetésekhez képest előnyben részesítik a mozit, az internetet és az óriásplakátot. •
Ha a felvilágosító-népszerűsítő munka folyamatos, akkor remélhető a lakosság magatartásának kivánt irányba való változása. Rendszeresen megjelenő újságcikkeknek volt a legnagyobb ismertségük, azután a hírdetéseknek és egy forgalmas autóbusz állomáson felállított üvegvitrinnek pedig 42%-os volt az ismertsége.
•
Legnagyobb gondot a fiatalokra, mint leendő szülőkre kell fordítani, akik tudásukat továbbadhatják gyerekeiknek.
•
Egyre nagyobb figyelmet érdemes fordítani az internetre és figyelni kell arra, hogy lehetőleg a weboldalak mindig friss adatot tartalmazzanak.
•
A
felmérésben
résztvevők
70%-a
nyilatkozta,
hogy
szívesen
meghallgatna tematikus esti előadásokat. Ezt a lehetőséget figyelembe kellene venni, még akkor is, ha csak egy részük menne el az előadásra.
6
dr. Boros Tiborné: Lakossági felvilágosító és népszerűsítő munka a hulladékgazdaság területén- felmérés igényekről,
médiumokról in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/09 Műszaki információ 3-6. oldal
18
3. táblázat: Médiumok eredményessége a lakosság megítélése szerint7
Médium Újságközlemény Újsághírdetés Brosúra/szórólap Bedobás postaládába Hírdetőoszlop, fal Hulladékújság Hulladéknaptár Hulladékszállítási naptár Internet Mozireklám Óriásplakát Személyes tanácsadás
Elérhetőség +/++ + + -/+
Információtartalom +/++ -/+ +/++ +
Költség --/+ +/++ +
Hatékonyság +/++ -/+ + -/+
+
+/++
++
-/+
+ + +
++ +/++ -
++ +/++ -/+
-/+ + -
+ -/+ +
+/++ +/++
-/+ +/++ -/+ +/++
++ + +/++
--: nagyon rossz, igen csekély +: jó, Nagyon jó
2.4.
-: rossz, csekély ++: igen jó, igen nagy
Nagy Britanniai kutatás eredményei 8
„A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartásának vizsgálata címmel” az Újságpapír-előállító Ipar Környezeti Technológiai Kezdeményezése kísérleti programot vezetett be az Egyesült Királyságban. „Elsődleges cél a lakosság hulladékválogatási szokásainak megismerése volt, majd ennek birtokában azoknak az intézkedéseknek a meghozatala, melyek elősegíthetik az újságpapír, üveg és konzervdoboz visszagyűjtés hatásfokának növelését.” Rájöttek, hogy fontos szerepet játszik a hulladékgazdálkodásban résztvevők jó döntése és önkéntes részvétele.
7
dr. Boros Tiborné: Lakossági felvilágosító és népszerűsítő munka a hulladékgazdaság területén- felmérés igényekről,
médiumokról in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/09 Műszaki információ 5. oldal 8
Haidekker Borbála: A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartása in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/02 Műszaki információ 7-16. oldal
19
A kutatási program szakdolgozatom szempontjából érdekes kérdéskörei: Ki a szelektív hulladékgyűjtő? Szoros kapcsolatot találtak az életkor és a szelektív hulladékgyűjtő magatartás között. A középkorú és nyugdíjas háztartásokban nagyobb hajlandóság mutatkozott, mint a fiatal és kisgyermekes háztartásokban. Azt találták, hogy a környezettel kapcsolatos nézetek és a hulladékgyűjtésben tapasztalható viselkedés között nem áll fenn szoros kapcsolat. A társadalmi elvárás bátorítólag hat. Ki nem tekinthető szelektív hulladékgyűjtőnek? A nem szelektíven gyűjtők indokai a következők voltak: •
nem rendelkeznek hulladékgyűjtő tartállyal
•
nem gyűlik annyi szemét össze, hogy érdemes lenne szétválogatni
•
tájékozatlanság a szelektív hulladékgyűjtésben
•
elégtelen, nem megfelelő szolgáltatás megtapasztalása pl. zsákok, tartályok begyűjtésének elmaradása
„Leghatásosabb bátorítást a rendszer használatára új tartály kiosztása vagy a folyamatról szóló részletes felvilágosítás jelentette. Nagy hangsúlyt kell fektetni a gyűjtőtartályok (edényzet) visszagyűjtésére, különösen akkor, ha a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok ezzel voltak kapcsolatosak.” Hol történik a szelektív hulladékgyűjtés? Főként a helyi hulladékgyűjtő rendszereket használják, ha a rendszer működése akadozik, akkor a lakosság könnyen átáll egy másik közeli leadó rendszerre. A résztvevőket a hűség jellemzi általában, de nem okoz gondot más megoldás választása.
20
Mennyire tekinthető stabilnak a szelektív hulladékgyűjtő magatartás? „A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartás igen állandó, belsőleg motivált viselkedésnek tekinthető. Van, aki részt vesz és ezután is részt fog venni ebben a folyamatban, van, aki nem és a jövőben sem fog, egy igen csekély hányada a lakosságnak az, akiknél fennáll a vélemény megváltozásának lehetősége. A felmérés szerint, hogyha valaki egyszer úgy határozott, hogy bekapcsolódik a szelektív hulladékgyűjtésbe, az már nehezen hagyja abba ezt a tevékenységet. A kötődés olyan erős, hogy a felmerülő nehézségek sem tántorítják el a résztvevőket, de ugyanez igaz a távolmaradókra is. Számtalan intézkedés csekély javulást hozott és/vagy rövid életűnek bizonyult. Nem tisztázott még, hogy ezek az intézkedések ténylegesen új résztvevőket nyertek meg az ügynek, vagy csupán a meglevők viselkedését változtatták meg. Viszonylag jó eredményt azok a beavatkozások hoztak, amelyek a meglevő hiányosságokat igyekeztek kijavítani, pl. a rendszer körültekintőbb bemutatása vagy az elveszett gyűjtőtartályok pótlása. A szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre a stabilitás jellemző, ami az idő előrehaladtával tovább erősödik. A stabil alapállapotot néhány „háttérzaj” gyengítheti: egyéni gyűjtési ciklus kihagyása, több résztvevőt érintő egybehangzó kedvezőtlen tapasztalat.”
2.5. A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata Nagy-Britanniában 9 Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos viselkedést vizsgálta Skóciában 20012003. között a Paisley Egyetem (Nagy Britannia). Kérdőíves és közvetlen megfigyelésen alapuló vizsgálatot tartottak. „ A felmérés fő kérdése az volt, hogy a hajlandóság a szelektív gyűjtésre nagyobb vagy kisebb-e a vártnál, és ha igen, melyek az eltérés okai” 9
Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes: A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata Nagy-Britanniában in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2004/11 Műszaki információ 6-10. oldal
21
„ A vizsgálatot készítő csoport arra volt kiváncsi, hogy ha az embereket kényelmesen elérhető begyűjtő eszközökkel látnák el, mennyi lenne az elérhető maximum? Mekkora hatása van az eredeti hozzáállásnak és mekkora az oktatásnak Két olyan körzetet választottak ki a vizsgálathoz, amelyek a legjobb és legrosszabb átlagot reprezentálták. A felmérés azt mutatja, hogy mindkét körzetben 40% körüli újrahasznosítási hatásfok lenne elérhető, ha teljesülnének az alábbi feltételek •
Több gyűjtőtartály az utcákon
•
Kerti zöldhulladék (és esetleg külön konyhai hulladék) utcai begyűjtése
•
Intenzív tájékoztató és reklámkampány”
Fontos megfigyelés: ott érték el a legnagyobb hatást, ahol a kétnaponkénti hulladékgyűjtést egyidejűleg vezették be a szelektív hulladékgyűjtéssel. Szemlélet és szokások: „Az itt ismertetett vizsgálat az alábbi nézeteket vagy attitűdöket találta fontosnak a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétellel (ill. annak elutasításával) kapcsolatban: •
A személyes felelősség elfogadása a szelektív hulladékgyűjtéssal kapcsolatban
•
A következmények ismerete
•
Önbizalom a megfelelő magatartással kapcsolatban
•
Mentesség a negatív képzetektől a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban
•
Vélemény a szelektív hulladékgyűjtés helyi támogatásáról
Ezek az attitűdök általában erősebbek voltak a „jó reciklálóknál”, mint a „rosszaknál”, de nem feltétlenül szignifikáns mértékben”. Mi lehet az oka a szelektív hulladékgyűjtésből való kiszállásnak? •
Valaki túl elfoglalt
22
•
Nem ürítették ki a szelektív gyűjtőket ezért csalódott
De ha személyes felelősséget érez az ügy iránt, akkor esetleg visszaszállhat a gyűjtésbe. •
A szelektív hulladékgyűjtést már régóta gyakorlók és az „újoncok” aktivitása is nőtt, amikor bevezették az utcai begyűjtést
•
2.6
Szomszédok is hatással vannak, ha tudják, hogy látják őket.
A szelektív hulladékgyűjtés hazai tapasztalatai 10
„Sátoraljaújhelyen az Amerikai Vermond Állam által kiírt pályázatból indult a szelektív hulladékgyűjtés, házon belüli gyűjtéssel. A nálunk eddig még nem alkalmazott módszer lényege, hogy minden, a gyűjtésbe bevont lakás számára kiosztottak egy db 40 x 40 x 60 cm-es fedeles műanyag ládát. Ebbe kell a lakosoknak a háztartásokban keletkező fémet, műanyagot, papírt és szárazelemet belerakni, majd az előre meghatározott gyűjtési napokon kéthetente – a kukaedény mellé kirakni. Az így kikészített ládákat a gyűjtést végző cég dolgozója válogatja szét s teszi fel a több rekeszre osztott gépjármű rakfelületére. A mai napig tartó gyűjtési rendszer előnye, hogy nincs keveredés, a gyűjtött hulladék tiszta állapotban kerül az előkezelőbe. Másik előnyként szokták említeni a nagy bevont lakásszámhoz viszonyított alacsony beruházási költséget. … Pécs városában 1998-ban kezdődött meg a szelektív gyűjtési rendszer kiépítése, amelynek során közterületi gyűjtőszigetek telepítésével párhuzamosan került megvalósításra a hulladékudvarral kapcsolt válogató létesítmény, valamint az un. házhoz menő gyűjtési alrendszer elemeinek az alkalmazása.
10
A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei in Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, Budapest, 2002. július
23
Pécsett a szelektív hulladékgyűjtést megelőzően nagy hangsúlyt fektettek a lakosság tájékoztatására és a folyamatos együttműködés biztosítására. Minden háztartásba eljuttattak (több alkalommal) ismertető anyagokat, továbbá a helyi médiákban folyamatosan tájékoztatták a lakosságot a rendszer kialakításáról és tájékoztatják annak működési eredményeiről. A
lakossági
tájékoztatás
visszacsatolt
rendszerű,
tehát
az
időközi
tapasztalatokat, lakossági igényeket igyekeznek messzemenőkig figyelembe venni.”
24
3. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében érintettek Budapesten Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium11
3.1.
Ők biztosítják a jogi hátteret: 1998-ban került elfogadásra az I. Nemzeti Környezetvédelmi
Program,
majd
2001-ben
hatályba
lépett
a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény. A hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése érdekében a következő intézkedések váltak szükségessé: „I. Hulladékgazdálkodási tervezés alapjainak megteremtése II. Önkörmányzatok, közszolgáltatók feladatainak tudatosítása III.Komplex
települési
hulladékgazdálkodási
rendszerek
kiépülésének
támogatása IV. Másodnyersanyag hasznosítás rendszerének az Európai Unió követelményei szerinti átalakítása V. Lakosság megnyerése, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudatformálás támogatása VI.
Európai
Unió
által
biztosított
támogatási
források
hatékony
felhasználásának elősegítése, a különböző támogatási források összehangolása” „
A
hulladékgazdálkodási
törvény
három
szintet
határoz
meg
a
hulladékgzadálkodási tervek elkészítésére: 1. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készítette, amelyet a Magyar Parlament 2002. novemberében fogadott el. 2. a
Regionális
Hulladékgazdálkodási
Tervek
elkészítését
a
környezetvédelmi felügyelőségek végezték, amelyek kihírdetésére 2003. novemberében került sor. 3. a
tervezés
utolsó
lépcsőjeként
az
Önkormányzatok
a
Helyi
Hulladékgazdálkodási Terveket 2004. évben készítik el.” 11
Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 2-3. oldal
25
A
lakosság
megnyerése,
a
hulladékgazdálkodással
kapcsolatos
szemléletformálás támogatása12 „A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a hulladékgazdálkodási beruházások lakossági elfogadásának fontosságát szem előtt tartva valamennyi hulladékgazdálkodási program esetében nagy gondot fordít a lakosság bevonására, a beruházással kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztésére. A cél megvalósítása érdekében a következő intézkedések történtek: • a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás kötelező eleme az érintett lakosság tájékoztatása és meghallgatása • a komplex lakossági hulladékkezelési beruházások fontos része az elfogadtatás • A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium saját forrásokat különít el népszerűsítő
kiadványok
készíttetésére,
hulladékgazdálkodással
kapcsolatos oktatási, továbbképzési programok támogatására. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kommunikáció kiemelt célcsoportjai: •
A helyi döntéshozók (önkormányzatok), hiszen rajtuk múlik milyen kezdeményezések indulnak, milyen hulladékgazdálkodási beruházások valósulnak meg Magyarországon.
•
A gyermekek, hiszen ők a legfogékonyabban a környezettudatok gondolkodás elfogadására. Magyarországon a közoktatásban fontos szerephez jut a környezetvédelem, amelyet a szakminisztérium is minden eszközzel támogat.”
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelemmel kapcsolatos rovatokat támogat a következő újságokban: Világgazdaságban- hulladék és környezetgazdálkodással foglalkozó rovat van heti megjelenéssel továbbá Magyar Nemzetben, Népszabadságban, Magyar Hírlapban is támogat a
12
Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 12. oldal
26
minisztérium ilyen jellegű rovatokat. Ezek általában a hét különböző napjain jelennek meg.
3.2
Fővárosi Önkormányzat
„Az Önkormányzatok hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladata kettős: •
Egyrészt biztosítaniuk kell a helyi közszolgáltatást, vagyis közigazgatási területükön a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését, valamint annek üzemeltetését, biztosítaniuk kell továbbá a közterület-felügyelet fenntartását,
a
közterült
tisztántartását,
és
mindezeket
a
hulladékgazdálkodásról szóló helyi rendeletben kell szabályozniuk. •
Másrészt gondoskodniuk kell a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítéséről, a terv megvalósításához szükséges hulladékgazdálkodási beruházásokról, fejlesztésekről és dönteniük kell arról, hogy egyedül vagy önkormányzati társulást létrehozva kívánnak megfelelni a jogszabályi követelményeknek. További feladatuk a hulldékkezelési létesítmények helyének kijelölése, a hulladéklerakók felülvizsgálata, a településen lévő illegális lerakók felszámolása.”13
„Tájékoztató a fővárosi szelektív hulladékgyűjtés helyzetéről A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény fontos prioritásaként kezelt cikkelye: a településeken megvalósuló szelektív hulladékgyűjtés, mint a hulladékhasznosítás kiemelt eszköze a Fővárosi Önkormányzat számára is meghatározó feladat volt a kezdetek óta. Ennek jól érzékelhető fázisai: •
Az 1993. év óta, iskolákban, közintézményeknél elkezdődött és folyamatosan megvalósul a szervezett szárazelem-gyűjtés. Ennek
13
Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 6. oldal
27
eredménye napjainkra a mintegy 1000 címről történő begyűjtéssel az Aszód-Galgamácsa térségében lévő veszélyes lerakóra szállított évi 1820 tonna elhasznált szárazelem. •
Az 1996-ban indított hulladékudvar-hálózat a főváros területén jelenleg 14, jól működő gyűjtőállomásból áll. Ezekben évi 650-700 tonna különféle, hasznosítható hulladék gyűlik össze közel 60 ezer lakos partneri együttműködése révén. A hulladékudvarok ma már a háztartásokban keletkező leggyakoribb veszélyes hulladékokat is befogadják (sütőolaj, sütőzsír, fáradt-olaj, akkumulátor, elektronikai hulladék). A fejlesztés iránya: 30-35 hulladékudvar létesítése, működtetése a jövőben.
•
A fejlődés legújabb állomását mutatja a 2003. decemberében 100 gyűjtőponttal indított szelektív hulladékgyűjtő sziget-program. „14
3.3.
Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. 15
FKF Rt. több mint 100 éves múltra tekint vissza a kommunális szolgáltatások terén. Az FKF Rt. A legnagyobb magyarországi hulladékkezelő, amely tevékenysége során a főváros több mint 800.000 háztartásából, és több 10.000 megrendelőtől szállítja a hulladékot pontos szállítási ütemterv alapján, és egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a hulladékhasznosítás mind kívánatosabb megvalósításából. „2003. decemberében 100 gyűjtőponttal indított szelektív hulladékgyűjtő sziget-program. Ennek keretében 1-1 sziget 5-féle hasznosítható csomagolási hulladék lakossági gyűjtésű befogadását biztosítja, különböző színű, egyenként 1,5 m3-es, speciális műanyag 14 15
tartályok
kihelyezésével
és
rendszeres
ürítésével.
www.fkf.hu Letöltés dátuma 2005.04.10 www.fkf.hu Letöltés dátuma 2005.04.10
28
A járatrendszerű tartályürítési technológia, valamint a válogatóműre történő szállítás – melynek működése folyamatosan ellenőrzött - teljesen kizárja a vegyes, kevert hulladék-begyűjtést. A gyűjtőszigetekről begyűjtött és elszállított papír-, műanyag (PET-palack), fehér és színes-üveg, valamint fém italosdoboz-hulladék a szükséges előkezelés (válogatás, bálázás stb.) után papírgyári, műanyag-feldolgozói, üvegipari és kohászati hasznosításra kerül. A már eltelt egy esztendő alatt a fővárosi gyűjtőszigetekről elszállított több mint 3 és félezer tonna hasznosítható hulladék „oda nem illő szennyezettsége” csak 10 százalék körüli. Ez pedig még európai viszonylatban is igazán jó eredménynek számít e szelektív gyűjtési módszernél. 4. táblázat: A szelektív hulladékgyűjtő szigetekről eddig elszállított 3 és félezer tonna újrahasznosítható anyag megoszlása:
Hulladékfajta
Súly
Papír
Közel 1700 tonna
Műanyag
Közel 630 tonna
Fehér üveg
Közel 665 tonna
Színes üveg
Közel 420 tonna
Fém italosdoboz
Közel 105 tonna
Szerződésben állnak a legnagyobb magyarországi csomagolási hulladék begyűjtését koordináló szervezettel, az ÖKO-PANNON Kht.-val. Ez évben további 250 sziget létesítésével már a fővárosban igazán komoly szerepű 600 gyűjtőszigetből álló hálózat alakul ki, amelynek célja, hogy a lakosságnak minél kisebb távolságot kelljen megtennie, hogy szelektíven gyűjthesse
a
hulladékot,
így
kiküszöbölhetjük
azok
túlterheltségét.
Létrejött a szerződéses együttműködés a csomagolóanyagok különgyűjtésére kötelezett cégek képviseletét ellátó, koordináló szervezetekkel. Ez jelentősen
29
elősegítheti a fővárosi települési szilárd–hulladék-kezelés és -gazdálkodás integrált rendszerének működtetését.” Néhány fontos tudnivaló: •
A szelektív hulladékgyűjtő tartályok ürítése speciális célgépekkel, meghatározott napi program szerint történik
•
A 06/80-204-386-os zöld számon lehet bejelenteni, ha két ürítés között teli tartályt észlelünk és az FKF Rt. a lehető legrövidebb időn belül elvégzi a szelektív hulladékgyűjtő szigetek tartályainak ürítését.
•
A
szelektív
hulladékgyűjtő
szigetek
telepítéséről
a
helyi
önkormányzatok döntenek. •
A szelektíven gyűjtött hulladékot speciális célgépekkel a válogatóműbe szállítják, ahol gondos válogatás után az anyagok fajtájuknak megfelelően újrahasznosításra kerülnek. Lesz belőlük újrapapír, textilipari alapanyag (pl. polár), fém használati eszközök, stb.
•
Lakossági Hulladékgyűjtő Udvarok: Budapest területén jelenleg 13 hulladékudvart
üzemeltetnek
a
lakosság
számára,
a
szelektív
hulladékgyűjtés elősegítése érdekében, ahol még veszélyes hulladékokat is átvesznek (szárazelem, használt sütőzsiradék, csomagolóanyag, fáradt olaj,
elektronikai
hulladékokat
a
hulladék, lakosságtól
használt
akkumulátor).
térítésmentesen
veszik
Ezeket át,
a
további
kezelésükről szakszerűen gondoskodnak. 3.4.
Öko-Pannon Kht. mint koordinálást végző szerv16
A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és az ÖKO-Pannon Kht. 2004 július 1-én írta alá szerződését a fővárosi lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszerben való együttműködésről. A megállapodás értelmében az ÖKO-Pannon Kht. 16
www.okopannon.hu Letöltés ideje: 2005.04.08
30
hozzájárul a Budapesten kiépülő papír, fém, műanyag, fehér üveg és színes üveg
frakciók
gyűjtésére
alkalmas
gyűjtőszigetek
működtetésének
többletköltségéhez és gondoskodik a visszagyűjtött másodnyersanyagok újrahasznosításának koordinációjáról. Mivel foglalkozik az ÖKO-Pannon Kht.? „Az ÖKO-Pannon Kht. a hazai csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezet. Az ÖKO-Pannon Kht. a szelektív hulladékgyűjtés működési többletköltségét fedezi azokban a városokban, ahol szerződést kötnek a kht.-val a hulladékká vált csomagolás gyűjtésére, illetve az annak sikerességét támogató kommunikációs és oktatási programok közös megvalósítására. A kht. koordináló szervezetként hangolja össze a rendszerbe bekapcsolt városok, a helyi kommunális szolgáltatók, valamint más hulladékgyűjtők és -hasznosítók tevékenységeit és koordinálja az anyagok áramlását a kibocsátástól a gyűjtésen át egészen a hasznosításig. Az ÖKO-Pannon Kht. ezen túlmenően a szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő városok felnőtt és gyermek lakosságának rendszeres tájékoztatásával és folyamatos oktatásával segíti a már kiépített szelektív gyűjtő rendszerek hatékony használatát annak érdekében, hogy a visszagyűjtött hasznosítható anyagok mennyisége növekedjék, a hulladéklerakók és így a környezet terhelése pedig jelentősen csökkenjen.”
3.5.
Gyűjtést, válogatást, újrahasznosítást végző vállalkozások
A hazai gyűjtőkapacitást növelés fontos lenne, kérdés az, hogy mennyire fognak
fennmaradni
a
versenyben
a
hulladékhasznosítók.
Jelenleg
Magyarországon a következő hulladékokat dolgozzák fel: fémdoboztDunaújvárosban, fehér üveget és papírt. Tetra Pak-nál nem is rég még Dunapackhoz vitték a gyártás közben keletkezet hulladékot, most már a
31
németországi Dürenbe viszik, mert feleannyit kérnek a feldolgozásért. Az összebálázott PET palackok Kínába kerülnek.
3.6.
Civil szervezetek
Civil szervezetek feladata, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra, megpróbálják felhívni a figyelmüket (a lakosságét is) a lehetséges és létező problémákra (Egyik jelenlegi probléma, hogy a betétdíjas rendelet késik). Valamint, mivel sokan nem bíznak a kormányzati szervekben, ezért tevékenységük iránt nagyobb lehet a bizalom és jobban tudnak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz. Számos zöld szervezet foglalkozik közvetetten, közvetlenül a hulladékokkal, dolgozatomban csak egyet szeretnék kiemelni: Humusz (Hulladék Munkaszövetség)17: Ezt a szervezetet azért hozták létre, hogy megpróbálják feltárni a hulladékgazdálkodás egyre nyilvánvalóbb problémáit, és lehetőleg más mederbe terelni a piaci folyamatokat, az emberek fogyasztási szokásait és a törvényalkotást. Megpróbálják felhívni az érdeklődők figyelmét, hogyan fokozzák a reklámok a fogyasztást és ez miként hat a hulladékképződésre, és arról, mit is jelent a megelőzés, az újrahasználat, az újrahasznosítás és az ártalmatlanítás.
17
www.humusz.hu Letöltés dátuma 2005.05.03
32
4. Szelektív hulladékgyűjtés kommunikációs problémái és megoldási javaslataim Mint már az elméleti részben kifejtésre került a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében fontos, hogy a lakosság folyamatosan tájékoztatva legyen, legyen
lehetőség
az
információáramlásra.
Fokozatosan
kell
környezettudatosságát fejleszteni. Szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő tevékenység elég visszafogott jelenleg a fővárosban. Biztosítják a megfelelő konténereket és az elszállításról is gondoskodnak, de nem fordítanak kellő figyelmet a lakosság oktatására, úgy tűnik, bíznak abban, hogy minden megy majd magától. Mint majd később kiderül, érzékelik a problémákat és próbálnak is ellene tenni, ám még van mit javítani. Bár igazán még nem érzékelhető az ÖKO-Pannon Kht. PR tevékenysége Budapesten, de nézzük meg részletesen milyen eszközöket használnak.
4.1
Az ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs tevékenysége18
„Lakossági tájékoztatás Az ÖKO-Pannon Kht. kiemelten kezeli a felnőtt lakosság tájékoztatását és tudatformálását.
A
kht.
rendszeres,
a
gyakorlatban
jól
használható
információkkal látja el a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont városok lakosságát. A lakosok tájékoztatása három pilléren alapszik: 1. Lakossági tájékoztató kiadvány Az ÖKO-Pannon rendszeréhez kapcsolódó települések lakossága egy tájékoztató füzetet kap kézhez, amely segítséget nyújt a helyi szelektív gyűjtési és hulladékkezelési sajátosságok megismerésében. A kiadvány ismerteti az 18
www.okopannon.hu Letöltés ideje: 2005.04.08
33
egyes anyagtípusok gyűjtését és hasznosítását, bemutatja a helyi kommunális szolgáltatót és feltünteti a településen található gyűjtőszigetek helyét. 2. Hírlevél Az ÖKO-Pannon partnervárosaiban a lakosság rendszeres tájékoztatása a kommunális szolgáltatóval közösen összeállított hírlevél segítségével történik. A Hulladék Híradó a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos hírekről, újdonságokról informálja a lakosokat. 3. Road show A szelektív hulladékgyűjtési road show látványos oktatóeszközökkel mutatja be a
hulladékok
válogatásának
szabályait.
Az
érdeklődők
a
szabadtéri
oktatóeszközöknél játékos feladatok segítségével sajátíthatják el a szelektív hulladékgyűjtés alapjait, de megtudhatják azt is, mi készül az újrahasznosított hulladékból. Budapesti tevékenysége 2004-ben: Sziget Fesztivál A Sziget Fesztivált minden évben fiatalok százezrei látogatják meg, akik egyhetes
ott
tartózkodásuk
alatt
egy
kisebb
magyar
város
éves
hulladékmennyiségét hagyják "maguk mögött". A "project" nemcsak a jelentős hulladékmennyiség visszagyűjtése és újrahasznosítása miatt jelentős, de abból a szempontból is, hogy ez tekinthető a fiatalok szelektív hulladékgyűjtésre történő nevelése érdekében tett első fontos lépésnek Magyarországon. A Pepsi és az ÖKO-Pannon a fiatalokat különböző nyereményekkel ösztönözve, játékos formában bírta rá a kólás és ásványvizes műanyag palackok és a papírpoharak összegyűjtésére. Ennek eredményeként egy hét alatt 79.417 darab PET palack és közel 60 ezer papírpohár gyűlt össze, amelyek együttes súlya meghaladta a 3 tonnát, térfogatuk pedig 60%-os préselés mellett is több mint 90 köbméter volt.
34
Coca-Cola Gyermeknap A Városligeti Gyermeknapon több ezer fővárosi gyerek ismerhette meg a szelektív hulladékgyűjtés alapszabályait a road show látványos oktatóeszközei segítségével. A Coca-Cola, mint a városligeti rendezvény egyik főszponzora az ÖKO-Pannon szelektív hulladékgyűjtésre tanító road show-jával tette teljessé játékos foglalkoztatóit, hogy a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően tanulhassák meg a hulladékok válogatásának módját.” 2004-es budapesti Road Show időpontok és helyszínek: Budapest - Fővárosi Művelődési Ház, Egészség Nap- 2004. szeptember 24. Budapest -Felvonulási tér, 2004. október 4-5. Újrahasznosítási Héten a gyerekek és felnőttek megismerkedhettek a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatával. Résztvevők: •
dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter
•
Szegedi Péter közönségszolgálati irodavezető, FKF Rt.
•
Siklóssy Mihály főosztályvezető, FKF Rt.
Budapest - Sziget Fesztivál, 2004. augusztus 7. Budapest- Városligeti Gyermeknap, 2004. május 29-30. „Mit céloz az ÖKO-Pannon Kht. oktató- és lakossági tájékoztató programja? Az ÖKO-Pannon Kht. az OKI és a KVvM szakmai támogatásával szelektív hulladékgyűjtési oktatóprogramot dolgozott ki az óvodás és általános iskolás korosztály számára oktatók, kommunikációs és hulladékgazdálkodási szakértők bevonásával. Az óvodás, az általános iskolás, valamint a középiskolás gyermekek számára külön, őket a saját nyelvükön megszólító, testre szabott
35
oktatóanyagok készültek és kerülnek felhasználásra a nevelők és tanárok segítségével. Az iskolai oktatóprogram legfontosabb célja az, hogy a felnövekvő generációk körében kialakuljon, és tartós értékké váljon a környezettudatos gondolkodás és életforma. A lakossági tájékoztatás, tudatformálás és oktatás az ÖKO-Pannon Kht. tevékenységének kiemelten fontos területe. Ezek a programok egyrészt a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének beindításához kapcsolódnak, másrészt a már szelektíven gyűjtő városok lakosságának rendszeres tájékoztatását és az oktatási tevékenységben való aktív részvételt foglalják magukban. Az oktatási és tájékoztatási programok célja a környezettudatos gondolkodás kialakítása, erősítése, valamint a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatának hatékony megismertetése a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt. Miből áll az oktatóprogram? Az oktatóprogram azon városok általános iskoláiban és óvodáiban működik, amelyek már részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtés rendszerében vagy rövidesen csatlakoznak hozzá. Az ÖKO-Pannon a különböző korcsoportok életkori
sajátosságaihoz
igazodva
komplex
oktatócsomagot
bocsát
a
tanintézmények rendelkezésére: tanári segédkönyvet, feladatgyűjteményt, képregényt, kifestőfüzetet, mesekönyvet, óvodai feladatlapot, oktatófilmet és oktatói prezentációt valamint egy iskolai oktatótablót és szórólapot. A vidám rajzokkal illusztrált füzetek és a film játékosan, feldolgozható formában ismertetik meg a gyerekeket a szelektív hulladékgyűjtés alapjaival és a hulladékgazdálkodás folyamataival. A tanári segédkönyv és az arra épülő feladatgyűjtemény lehetővé teszi, hogy a pedagógusok beépítsék a tananyagba a szelektív hulladékgyűjtés alapismereteit. Hogyan segíti az ÖKO-Pannon Kht. az oktatók munkáját? Az oktatási program hatékonnyá és eredményessé tételéhez az ÖKO-Pannon Kht. gondoskodik az oktatók és nevelők képzéséről is. Az oktatói segédanyagon túl, amely részletes információkkal és segédlettel látja el a tanárokat a
36
hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyűjtés területén, a kht. regionális oktatónapokat is szervez. Az oktatónapokra a kht. az önkormányzattal és a helyi kommunális szolgáltatóval közösen hívja meg az óvodák, általános és középiskolák vezetőit és érintett oktatóit. Az oktatónap előadásai során a pedagógusok megismerkedhetnek az ÖKO-Pannon Kht. tevékenységével, a szelektív
hulladékgyűjtés
oktatásának
legfontosabb
elemeivel
és
a
hulladékgazdálkodás helyi vonatkozásaival egyaránt. Lehetőség nyílik arra is, hogy a tanárok, a helyi kommunális szolgáltató és az ÖKO-Pannon Kht. szakemberi egyeztetni tudjanak az aktuális oktatási és szakmai kérdésekről, és összehangolják erőfeszítéseiket. Szelektív hulladékgyűjtés oktatóprogramjai Az ÖKO-Pannon Kht. 2003-ban összesen nyolc partnervárosában (Debrecen, Győr, Keszthely, Pécs, Sátoraljaújhely, Siófok, Tatabánya, Veszprém) indította be az óvodás és általános iskolás korú gyermekek életkori sajátosságainak és ismeretanyagának
megfelelően
kialakított
szelektív
hulladékgyűjtési
oktatóprogramját. A kht. szakemberei, pedagógusok és kommunikációs szakemberek által kidolgozott oktatási segédanyagok a gyerekek nyelvén, az egyes korosztályok igényeinek megfelelően mutatják be a szelektív hulladékgyűjtés tárgykörét és gyakorlatát. Az óvodás korú gyermekekkel mesekönyv és kifestő füzet ismerteti meg a hulladékok típusait és azok válogatásának egyszerű módozatait. Az általános
iskolás
gyermekek
számára
az
ÖKO-Pannon
egy
iskolai
feladatgyűjtemény, valamint a hozzá tartozó tanári segédkönyv keretében foglalta össze a 2-3 tanítási órán átvehető szelektív hulladékgyűjtési alapismereteket. Az általános iskolásoknak készített oktatóanyagokhoz egy képregény is társul, amelynek segítségével a gyerekek játékosan ismerhetik meg és sajátíthatják el az órán tanultakat, a szelektív hulladékgyűjtés folyamatát. A 2004/2005-ös tanévtől három segédanyaggal bővül a program: •
játékos feladatlap óvodások részére
37
•
oktató prezentáció középiskolásoknak cd-n és fólián
•
iskolai oktatótabló általános és középiskolák számára
A programban résztvevő iskolák a megtartott órákról összefoglalót készítenek, amelyet egy értékelő bizottság véleményez, illetve kiválasztja azokat az osztályokat, amelyek szakmai osztálykirándulást kapnak jutalmul. Oktatónapok A partnervárosok oktatási intézményei regionális oktatónapok keretében ismerhetik meg az ÖKO-Pannon oktatóprogramját. A kht. az önkormányzattal és a helyi kommunális szolgáltatóval közösen hívja meg az oktatónapokra az óvodák, általános- és középiskolák vezetőit és érintett oktatóit. Az oktató nap előadásai során a nevelők és tanárok megismerkedhetnek a szelektív hulladékgyűjtési oktatóprogram elemeivel, a hulladékgazdálkodás helyi aspektusaival és az ÖKO-Pannon Kht. tevékenységével. Az oktatónapok továbbá alkalmat adnak arra, hogy az érintett város vagy régió oktatói, a helyi kommunális szolgáltató és az ÖKO-Pannon Kht. szakemberi egyeztetni tudjanak az aktuális oktatási és szakmai kérdésekről, és összehangolják erőfeszítéseiket. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Italos kartondoboz-gyűjtő akció Az ÖKO-Pannon a Veszprémi Kommunális Rt.-vel együttműködésben 2003 novemberében indította be az üdítős és tejes kartondobozok gyűjtőakcióját a veszprémi általános iskolákban. A kezdeményezés célja az volt, hogy a gyerekek megtanulják: az italos kartondobozok szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. A résztvevő hét iskola diákjai a tanároknál adhatták le az összegyűjtött italos kartondobozokat, melyekért zöld pont bélyeget kaptak. Az akció végén, 2004 áprilisában a legtöbb zöld pont bélyeget összegyűjtő tíz gyerek értékes kerékpárt kapott ajándékba, a legeredményesebb iskola pedig 250.000 forint értékű vásárlási utalvánnyal lett gazdagabb.
38
Miért sikeres az ÖKO-Pannon Kht. oktató- és lakossági tájékoztató-programja? Az oktatóprogramban résztvevő gyerekek sokkal fogékonyabbak lesznek a környezeti problémákra, megértik a szelektív hulladékgyűjtés lényegét és megismerkednek a hulladékhasznosítás folyamataival. A program lehetőséget ad arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtés már gyermekkorban reflexszé váljon, később pedig tudatos magatartássá érjen. A lakossági tájékoztatás és az oktatás eredményeként az egyes városokban a fejenként gyűjtött hulladékmennyiség folyamatosan növekvő tendenciát mutat, csökkentve ezzel a környezet terhelését. A programban résztvevő gyerekek azonban nemcsak hosszú távon kamatoztathatják a program nyújtotta lehetőségeket. A bekapcsolódó osztályok pedagógusai
rövid
összefoglalóban
adnak
számot
a
megtartott
órák
tapasztalatairól és eredményeiről. A tanárok által visszaküldött beszámolók alapján egy szakmai értékelő bizottság - az OKI és a KVvM munkatársai, valamint az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója kiválasztanak városonként egy osztályt, amelyik szakmai programokkal bővített osztálykirándulást kap ajándékba. Kik támogatják az ÖKO-Pannon Kht. oktatóprogramját? Az oktatócsomag tartalmi kialakítása a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Országos Közoktatási Intézet irányításával történt annak
érdekében,
hogy
a
kiadványok
mind
pedagógiai,
mint
hulladékgazdálkodási szempontból megfeleljenek a legmagasabb szakmai elvárásoknak”
4.2.
Előkészületek a PR tevékenységem kialakításához
4.2.1. Eddigi kommunikációs tevékenységek hatásának felmérése
39
Legelőször is egy felmérést készítenék, hogy a szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésében eddig elvégzett kommunikációs tevékenységek mennyire voltak hatásosak a lakosság körében.
4.2.1.1. Kutatási módszer – kérdőív javaslat A célcsoport beazonosítására és a nekik megfelelő üzenet kialakításának felméréséhez a kérdőíves módszert alkalmaznám. Azért, mert viszonylag gyors és magas megbízhatósággal rendelkezik és mérhetővé tehetném a férfiak és nők közötti véleménykülönbségeket, az iskolázottságból származó, valamint a korcsoportok közötti különbségeket. Kérdőív javaslat 1. Budapesti lakos igen 2. Neme: Férfi
Nő
3. Életkor: 18-24 25-29 4. Végzettség:
nem 30-40
8 általános
5. Háztartás nagysága
1 fő
40-50
50 felett
középiskola
főiskola/egyetem
2 fő
4 fő
3 fő
5 fő
5 fő felett
6. Tudja-e hogy milyen hulladékokat lehet külön gyűjteni? Igen:
sorolja fel: .....
Nem
7. Ha igen a válasz és legalább egy hulladékfajtát felsorolt: Tudja-e melyik hol lehet az adott hulladékot elhelyezni? 8. Tudja-e, hogy melyek a veszélyes hulladékok? Igen:
sorolja
fel:....
Nem 9. Tudja-e, hogy hol lehet a veszélyes hulladékokat elhelyezni? 10. Tudja-e mi történik a szelektíven válogatott hulladékokkal? Igen Nem 11. Ha igen: Meséljen róla 12. Ön szelektív hulladékgyűjtő-e? Igen, amit lehet úgy gyűjtök. Részben, csak a .... Nem 13. Ha nem miért nem?
(több válasz is adható)
40
•
Nincs a közelembe gyűjtőhely
•
Rossz tapasztalatom van
•
Nem kapok kedvezményt a válogatásért
•
Egyéb: ....
14. Rossz tapasztalat esetén: mi az oka? 15. Ha igen miért? (több válasz is adható) •
Mert fontos, hogy a környezetet védjük
•
Mert sok szemetem van, és így próbálom csökkenteni a mennyiséget
•
Egyéb: ...
16. Tudja-e hogy miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés?: •
Igen, indok:
•
Nem.
17. Milyen gyakran használja a hulladékgyűjtőt? •
Naponta
•
Hentente
•
Havonta
•
Egyéb:
18. Honnan értesült a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségéről? •
A bedobott szórólapról
•
TV-ből
•
Újságból: helyi
•
Internet
•
Munkahelyen bevezették
•
Egyéb:
országos
19. Szívesen fogadná-e, ha fiatal személyes tanácsadók keresnék fel otthonában, hogy segítsenek a téma még jobb megértésében. Igen 20. Szeretné-e
ha
rendszeresen
hulladékgyűjtésről? Igen
tájékoztatnánk
Önt
a
Nem szelektív
Nem
21. Ha igen, milyen formában: •
Hírlevél
41
•
Helyi újság
•
Ingyenes újság pl. Metro
•
Internet
•
Egyéb
Így nézne ki a kérdőív tervezetem, amelyet szükség esetén mélyinterjúval is kiegészíteném. De lássuk, hogy a 2004-ben a budapestiek körében elvégzett közvélemény kutatás milyen eredményeket hozott.
4.2.1.2. Studio Metropolitana Kht. közvélemény-kutatása szelektív hulladékgyűjtés budapesti bevezetése kapcsán19 „A budapestiek tudják, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, jónak és fontosnak tartják a szemét különválogatását, hallottak a fővárosi szelektív hulladékgyűjtési program elindulásáról, és ha a lakóhelyük közelében lennének színes konténerek, akkor használnák is őket. Úgy gondolják, hogy egy európai fővárosnak ma már illik szelektíven kezelnie a hulladékot, de Budapesten ez továbbra is csak egy lelkes kisebbség ügye maradt.” „A Studio Metropolitana közvélemény-kutatása szerint szinte minden budapesti – a megkérdezettek 98 százaléka – tudja, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés kifejezés. Általában fel is tudják sorolni, hogy milyen hulladékfajtákat lehet külön gyűjteni: a
válaszadók többsége a papírt, a
műanyagot és az üveget említette. Az emberek fontos problémakörnek tartják a szelektív hulladékgyűjtést, jelen van a gondolkodásukban, de egyelőre még kevesen sorolják a legégetőbb, legsúlyosabb problémák közé. A fővárosi lakosság kifejezetten pozitívan áll a szelektív hulladékgyűjtés kérdéséhez, gyakorlatilag mindenki egyetért azzal, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel 19
elősegítjük:
a
következő
generációk
egy
tisztább,
www.greenfo.hu Letöltés dátuma 2005.05.03
42
egészségesebb környezetben nőjenek fel. Sőt: a nagy többség egyenesen szégyellnivalónak
tartja,
ha
egy
európai
fővárosban
nincs
szelektív
hulladékgyűjtés. Az európai példák tehát már itthon is normává váltak, ennek ellenére a budapestiek több mint fele még pesszimista: úgy vélik, a szeletív hulladékgyűjtés csak egy lelkes kisebbség ügye, és a többséget nem lehet rávenni a tevékeny részvételre.” „A szelektív hulladékgyűjtés bizonyos mértékben már évtizedek óta jelen van a hétköznapjainkban. Azokat a hulladéktípusokat, amelyek a háztartások többségében viszonylag rendszeresen keletkeznek, elhelyezésük megoldott, és gyűjtésük hosszú évtizedekre tekint vissza, a budapestiek nagy többsége már most is különválogatja. Ha a hulladékfajtákat külön vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a háztartások négyötöde, vagyis 80 százaléka gyűjti külön a papírt, háromötödük a visszaváltható üvegpalackokat, majdnem felük pedig a visszaváltható műanyagpalackokat. „ „A budapestieknek majdnem a fele a szelektív hulladékgyűjtés új formáit is kipróbálta már: a megkérdezettek több mint kétötöde már most is használ valamilyen szelektív hulladékgyűjtő típust, visz oda szétválogatott szemetet, vagy legalábbis egy-egy szemétfajtát. Mostanra tehát már nagyon kevesen maradtak azok, akik semmilyen hulladékfajtát nem gyűjtenek külön. A felmérés szerint a budapesti háztartások mindössze 15 százaléka tartozik ebbe a csoportba, a legtöbb helyen – különböző mértékben – szétválogatják a hulladékot, és csak a kisebbség nem foglalkozik ezzel. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-ről a megkérdezettek harmada gondolja, hogy vezető szerepe van a szelektív hulladékgyűjtés megszervezésében. A Közterület-fenntartó mellett a válaszadók természetesen az önkormányzatoknak szánnak vezető szerepet e területen, ugyanakkor egyáltalán nem világos az, hogy a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése a Fővárosi Önkormányzat vagy a kerületi önkormányzatok feladata. A válaszadók több mint harmada a kormányt, negyede – nyilván elsősorban a finanszírozás területén – az Európai Uniót is bevonná a budapesti szelektív hulladékgyűjtő rendszer kialakításába.
43
A megkérdezettek nagy többsége, – 80 százaléka – tudja azt, hogy létezik Budapesten szelektív hulladékgyűjtési program, s már el is indult ennek megvalósítása. Azok aránya, akik még e témakörrel kapcsolatos tervekről sem hallottak, elenyészően csekély.” „A budapestiek várják a szelektív hulladékgyűjtés kibővítését. Ott, ahol még nem épültek ki a hulladékgyűjtő szigetek, az emberek majdnem háromnegyede állítja, hogy biztosan vinne szemetet a hulladékszigetre. A szelektív hulladékgyűjtés általánossá válását csak néhány tényező hátráltatja: kis részben az időhiány, nagyobb részben a helyhiány az, ami miatt a háztartásokban nem gyűjtik különválogatva a szemetet. A legerősebb gát viszont még mindig a távolság: a megkérdezettek harmada maximum 300-500 métert, további harmaduk pedig legfeljebb 100-200 métert hajlandó gyalogolni a szelektív hulladékgyűjtő konténerig. Vagyis várható, hogy a hulladékgyűjtő szigetek számának növekedésével egyre többen lesznek azok, akik a hulladékgyűjtésnek ezt a környezetbarát formáját választják majd.”
4.2.2.Kommunikációs problémák beazonosítása a budapesti szelektív hulladékgyűjtésben Az Önkormányzatoknak és a Fővárosi Közterület fenntartó Rt-nek jelenleg a következő problémákkal kell szembesülnie a felnőtt lakosság körében: 1. probléma: A lakosság egy része panaszkodik: Felesleges a válogatás, hiszen a szétválogatott hulladékot elszállítás után nem dolgozzák fel, hanem a vegyes hulladékkal összekeverik. •
Eddigi lépések a probléma megoldására: 2004. májusában az újságírók látogatást tettek a Jászberényi úti válogatóműben, ahol saját szemükkel meggyőződhettek az állítás ellenkezőjéről. 2005. március 8-án Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a Fővárosi
Közterület-fenntartó
Rt.
képviselőivel
bemutatta
a
szétválogatott hulladék útját a gyűjtőszigetektől a hulladékfeldolgozó
44
telepig. Ez alkalmat adott arra, hogy a média foglalkozzon a témával. Üllői úti szelektív hulladékgyűjtő szigetet látogatta meg, ahol a média már várta őt. Látták, ahogy a teherautóba kerülnek az üvegek. Következő lépésben látták, ahogy a szalagra kerül a kocsi tartalma és ahogy azután válogatják ki a munkások a nem odaillő hulladékokat. Javasolt megoldások: •
Lakosságnak
legyen
lehetősége
a
hulladékfeldolgozó
telep
meglátogatására nyílt nap keretében, ahol kérdéseket tehetnének fel, esetleg a legfontosabb kérdéseket és válaszokat a hírlevélben megírnák, mint ahogy a telep meglátogathatóságának időpontjait is. Fontos lenne jobban felhívni arra a figyelmet, hogy bár egy kocsit látnak a tartályok körül, de az mindennap mást szállít el. •
Az Önkormányzat által kiadott vagy egyéb, a kerületben megjelenő újságban legyen képekkel telitűzdelt cikk, melyben szó esik a szétválogatott hulladék útjáról, illetve információ arról, hogy hol dolgozzák fel a különböző hulladékfajtát.
2. probléma: Néhány helyen a szelektív hulladékgyűjtő környéke rendetlen, megtelt az edény, az emberek, akik már lementek a szétválogatott szeméttel otthagyják és így a látvány nem szép. •
Eddigi lépések a probléma megoldására: Az FKF Rt. 06-80 204-386-os zöld számán a lakosság bejelentheti, ha megtelt a tartály vagy elszaporodott a konténerek mellett a szemét.
Javasolt megoldások: •
Az adott gyűjtősziget környékén élőknek legyen információja a különböző tartályok ürítési napjairól. Ez történhet hírlevélben esetleg önkormányzati újságban, vagy nagy hulladéknaptár kibocsátásával, amelyen sok hasznos információt is el lehetne helyezni és legyen tetszetős kivitelű. Fontos, hogy a lakosság érezze, hogy a kommunális szolgáltató tisztában van a problémával és hogy igyekszik a problémát mielőbb orvosolni, hiszen a gyűjtőhelyek létesítésével a hulladék
45
könnyebb feldolgozhatóságát igyekezne elősegíteni és nem megint egy szégyenfoltot okozni. A lakosság érezze a szolgáltató emberközeliségét. •
Zöld szervezetekkel egy olyan kapcsolatot kialakítani, melyben meg lehet őket kérni arra, hogy egy bizonyos időn keresztül figyeljék a problémásabb gyűjtőhelyek környékét és jelezzék a gondot időben.
3. probléma: Nincs folyamatos tájékoztatás a szelektív hulladékgyűjtés eredményeiről. Egyetlen általános jellegű tájékoztató hírlevél, amit akkor dobnak be a postaládába, mikor valamelyik környéken hulladékgyűjtő szigetet helyeznek el, nem is buzdít igazából a cselekvésre. •
Eddigi lépések a probléma megoldására: Metro újság 2005.04.06-án új környezetvédelmi rovatot indított a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával, mely 8 héten keresztül lesz olvasható. Ezt a kezdeményezést azért tartom hasznosnak, mert mivel ingyenes hírújságról van szó, ezért sok emberhez eljut. Rögtön az első cikk „Hová lesz a sok hulladék” cimmel jelent meg. Ebben a cikkben azt hiányolom, hogy bár foglalkoznak a veszélyes háztartási hulladékok leírásával, de nem jelzik, hogy hova tudják ezeket elhelyezni ártalmatlanításra.
Javasolt megoldások: •
Itt szintén a kerületi önkormányzat hírújságát, illetve a helyi újságok segítségét venném igénybe. Legyen minden alkalommal szó a szelektív hulladékgyűjtés eredményeiről. Illetve a Metro újságban történt kezdeményezést
hasznosnak
tartom,
ha
gyakorlatibb
dolgokra
helyeznék a hangsúlyt, pl. milyen következményei lesznek, ha továbbra is a hagyományos módszerekkel kezeljük a hulladékokat, hol lehet a különböző hulladékfajtákat elhelyezni. •
Környezetvédelmi
és
Hulladékgazdálkodási
Vízügyi
Minisztérium
Alapismeretek
rövidített
által
kibocsátott
változatának
–
46
különböző
hulladékfajták
elhelyezési
lehetőségeire
gondolok-
háztartásokba történő eljuttatására. 4. probléma: Veszélyes hulladékokról begyűjtési lehetőségeiről alig esik szó valamint a hulladékgyűjtő udvarok kapacitása kihasználatlan. •
Eddigi lépések a probléma megoldására: Önkormányzati újságban régebben már megjelentek cikkek, felhívások, hogy a veszélyes hulladékokat itt és itt összegyűjtik. Hulladékudvarokban lehetőség van a veszélyes hulladék leadására, de azok távol vannak.
•
Intézményekben már helyeztek el elemek gyűjtésére alkalmas tárolókat, de
hogy
van
ilyen
lehetőség,
az
nincs
kellően
kiemelve.
Munkahelyemen például már külön dobozba gyűjtjük az elemeket, a kifogyott nyomtatópatronokat összegyűjtik és elszállítják. Javasolt megoldás: •
Lásd alább veszélyes hulladékok kampányomat
4.2.3. Stratégiai, taktikai, akciótervek meghatározása A kérdőívek és a problémák kielemzése után meghatároznám: •
a stratégia tervet
•
taktikai tervet
•
akciótervet
Aztán annak megfelelően, hogy hogy reagál a környezetem az üzeneteimre, ha szükséges
módosítanám
az
üzenetemet
–
kipótolnám
azokkal
az
információkkal, melyre a visszajelzések alapján még szüksége van a célcsoportomnak, csatornát is lehet váltani szükség esetén. Stratégiai cél: A felnőttek és gyerekek vállaljanak felelősséget a háztartásában keletkezett hulladékért! Csökkentsük a nem hasznosítható hulladék mennyiségét!
47
Taktikai cél: Lakosságnak legyen minél több hozzáférhető információja a szelektív hulladékgyűjtésről és folyamatáról! Vonjunk be minél több hulladékfajtát a szelektív hulladékgyűjtésbe! Akcióterv: Míg a gyűjtőrendszer teljesen ki nem épül, mindenképpen a tájékoztatás és tudatosság
növelésére
kényszeríthetők
az
indítanék
emberek
kampányt!
–magamból
és
Hiszen a
elég
nehezen
környezetemben
élők
visszajelzéseiből kiindulva - hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül kilométereket gyalogolva
kidobja
a
szétválogatott szemetét.
Erre
tényleg
csak
a
környezettudatos, elszánt emberek képesek. Rövidtávon a felnőtt lakosságot kell megnyernem a szelektív hulladékgyűjtés mellett. Ezért szakdolgozatomban főleg rájuk koncentrálok. Mivel hosszú távon az ifjúság megnyerése a legfontosabb, ezért rövid távú akcióiban már rájuk is kitérek, bár nem annyira részletesen, hiszen a dolgozatom Öko-Pannon Kht-nál már nagyszerű ötletek kerültek felvázolásra és úgy
érzem,
hogy
a
gyerekek
környezettudatosságának
fejlesztésének
lehetőségei külön szakdolgozati téma.
4.3.
Kampányterveim
4.3.1. Válogassuk együtt a szemetet! kampány Kampány célja: felhívni és fenntartani a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi jelentőségére. Célcsoport: 18-60 év közötti lakosok, akiket rövidtávon kell megnyerni az ügy érdekében. Hírlevél: kéthavonta megjelenő hírlevelet javasolnék kiadni, mely gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Eleinte a már fent említett problémák közül főváros
48
hulladékkezelésének problémáival, a szétválogatott hulladék útjával, veszélyes hulladék elhelyezésének lehetőségéről, szelektív gyűjtőhelyek rendbentartására tett intézkedésekről, hulladéklerakók terheltségének csökkenéséről (persze, ha nő, akkor is célszerű belerakni, azért, hogy a megoldási lehetőségeken elgondolkodjunk és felelősséget érezzünk iránta) ejtenék szót. Rovatok: észrevételek a lakosság részéről, melyeket szakember válaszolna meg, internetes elérhetőség, „hulladéktalálkozók” helye és ideje, ötletek az otthoni válogatás fejlesztésére (itt az olvasók egymással oszthatnák meg ötleteiket). Teszt jellegű kérdések is lennének az újságban, melyekre a jól válaszoló beküldők között kisorsolnánk egy havi szemétdíj jóváírást. Fontosnak tartom, hogy
a
lakosság
tájékoztatva
legyen
a
gyűjtőszigetes
felvilágosítás
lehetőségéről is az újságban, amit az alábbiakban fogok részletesen kifejteni. Gyűjtőhelyi
felmérés
és
felvilágosítás:
Mivel
fontos
az
interaktív
kommunikációs módszerek alkalmazása és mivel nem tartom valószínűnek, hogy az emberek szívesen engednének be lakásukba idegen embereket, ezért tavasszal és ősszel 2 szép, napfényes hétvégén a gyűjtőszigetek közelében lelkes, a környezetvédelem irányában elkötelezett fiatalokat alkalmaznék a forgalmasabb gyűjtőhelyeken. 3 héten keresztül az lenne a feladatuk, hogy felmérjék, hogy melyik időszakban van a legnagyobb „forgalom”. Mikor ez megvan, akkor a feladatuk lenne a tanácsadás, tájékoztatás, felmerülő kérdések megválaszolása, a gyűjtősziget rendbentartása, a lakosság hulladékválogatási szokásainak felmérése, illetve amelyik idős ember igényli, segítenek a szemét gyűjtőhelyhez történő szállításában. Személyes tanácsadó: Persze nem szabad azokról sem elfelejtkezni, akik esetleg igényelnék a személyes kontaktust. Őket a hírlevélben lehetne tájékoztatni, hogy milyen telefonszámokon kérhetnek segítséget és időpontot. Kéthetente más és más kerületben tájékoztató előadások, oktatófilmek vetítése hulladékgazdálkodással
foglalkozó
szakember
vezetésével:
Ezeknél
az
49
előadásoknál az előadó beszéljen mindenki által érthető nyelvezeten. Hétköznap este, illetve hétvégén kerüljön sor az előadásokra. „Amit eddig elértünk és amiben még fejlődnünk kell!” -fél perces TV spot kampány egy héten keresztül közérdekű közlemény keretében:
Fővárosi,
környezetvédelem iránt elkötelezett közismert embert felkérnénk, aki a mialatt a film megy felolvasná a tényeket, lehetőleg este 6 és 9 között jelenjen meg. Gyerekeknek: Játékos vetélkedők és kreatív alkotások újrahasznosított hulladékból. Főleg a közszolgálati TV csatornák, illetve az iskolák közreműködésére számítanék. Nyereményekkel egybekötve természetesen. Internet: folyamatos frissítéssel természetesen, zöld szervezetek segítségével. Rovatok:
fórum,
szemétdomb
bejelentés
(ha
lehet
fényképesen),
szemételtakarítási események és végeredményük, „hulladéktalálkozók” helye és ideje, friss szeméthírek, észrevételek, azonnali kérdések és válaszok órája, mikor kijelölt szakember válaszol a felmerülő kérdésekre, oktatófilmek letöltésének lehetősége, hulladékkal kapcsolatos környezetvédelmi problémák. Telefonos
forródrót:
bármilyen
hulladékkal
kapcsolatos
problémával
fordulhatnának az érdeklődők, bejelentők. Pályázatok lehetősége: Ezeket is a hírlevélben hirdetném meg. Bevásárlóközpontokban kisebb programok keretében céloznám meg a felnőtteket és gyerekeket, péntekenként, illetve hétvégén.
Vetélkedőket
rendeznék a gyerekeknek, felnőtteknek nyereményekkel egybekötve. Itt lehetőség lenne a felmerülő kérdések megválaszolására, kérdőíves felmérés elkészítésére,
újrahasznosítás
folyamatának
bemutatására,
szárazelem
begyűjtésére. Persze ezt ki kellene egészíteni híres, érdekes emberek fellépésével és szponzorok találásával.
50
Újrahasznosítási hét kommunikálására nagyobb hangsúlyt fektetnék: És ha lehet, inkább hétvégén legyenek a programok, mivel olyankor jobban ráérnek a szülők és gyermekek is és érdekes, színes programokat is szerveznék mellé.
4.3.2. Az Ön környezetét nem lehet néhány 100 Ft-ból lecserélni, mint a zseblámpát! kampány Kampány célja: felhívni a figyelmet a veszélyes hulladékok körére és leadási lehetőségekre (kihegyezve a hulladékgyűjtő udvarokra). Célcsoport: 18-60 év közötti lakosok, illetve az általános és középiskolások Fontosnak tartom, hogy a kampány elején a lakosságnak legyen lehetősége lakhelye közelében elhelyezni a kampányban meghatározott hulladékkört (mondjuk legyen a használt sütőzsiradék, szárazelemek és fénycsövek). Egy-két ötletet a www.fkf.hu honlapon szereplő tájékoztatóból szereztem, mivel annyira megragadta fantáziámat a WC-be öntött elhasznált étolajon élősködő csótányok és a sav által tönkretett elemlámpa képe, hogy úgy döntöttem célszerű lenne ezeket felhasználni kampányomban. Kampány bevezetésekor a már említett hírlevélben tájékoztatást kapnának arról, hogy mikor és hol gyűjtik be a veszélyes hulladékot. Egy külön lapot helyeznék be fejlécén „Kukába dobná? Ne tegye! Veszélyes!” felirat, a képeken használt sütőzsiradék, használt szárazelem, fénycsövek. „Most begyűjtjük Öntől! Pontos helyszínt és időpontot megtalálja hírlevelünkben és a kerületi újságokban.” Ebben a kampányban használnám a busz és villamosmegállók hirdetési felületeit, esetleg óriásplakátos megjelenéssel kiegészítve, mert fontosnak tartom, hogy minél többen és többet lássák és érezzék a veszélyt. Plakátokon a tönkretett zseblámpa képe szerepelne, rajta a felirat: „Vajon környezetünkben mekkora kárt tesz? Vigyázzon mit dob a kukába! Van más lehetőség is! Keresse szórólapjainkat! ”
51
Családi házas környéken kb. 5 utcánként állítatnám le a gyűjtőkocsit és negyed órás időintervallumot szánnék egy-egy helyszínre. Egy különleges hanggal jelezné, hogy megérkezett és a pontos időpont betartására gondot fordítanék. Aki lead a kocsinál veszélyes hulladékot, tájékoztatást kap arról, hogy melyik közeli hulladékudvarban van lehetősége a normál menetes leadásra. Ezt célszerű kommunikálni, hiszen kb. 4 alkalomra adnék lehetőséget az ilyen jellegű leadásra, hiszen nem lehet túl gazdaságos. Lakótelepes környéken 2 kocsit állítanék be, akik 4 órát töltenének ott. Feladatuk a fentebb leírtak. Hétköznap este és hétvégén járná a kocsi az utcákat. TV spot: Kétfajtát készítenék. Első: A bogaras olajas spot: Bejelentkező szöveg: Önnél is lehet ilyen! Egy háziasszony a lefolyóba önti a használt olajat. Bogarak nyüzsögnek a vízvezeték környékén és azt mondják egymásnak „Gyerekek megérkezett az ebédünk!” és látjuk ahogy a kiöntött lé csordogál feléjük! Következő szöveg: Szeretné ezt? Nem? Akkor kérjük adja át a hulladékudvarokban, ahol ártalmatlanítani tudják! Második: Elemes zseblámpa spot: A képen egy a sav által tönkretett elemlápa képe. Szöveg: Ha az elemlámpát is tönkre tudja tenni, mit tesz a környezetünkkel? Ártalmatlanításra leadhatja a hulladékudvarokban esetleg a munkahelyeken! Egy másik lehetőségnek az tartanám, hogy a gyerekeken keresztül közelítenénk meg a dolgot. Lényege a következő lenne: Előre meghirdetett időpontokban és helyszíneken
egy
ember gyűjtené
be
az
iskolásoktól
az
elhasznált
szárazelemeket, minden darabért kupont kapnának, amit be tudnának váltani. Természetesen veszélyes hulladékokról szóló oktatófilmek levetítésére is sor kerülne.
52
Összegzés Ezek a kampánytervek rövidtávra készültek a jelenlegi kommunikációs problémák megoldására. Hosszú távon mindenképpen el kellene gondolkodni az egész hulladékgazdálkodás átalakításán. Kíváncsian várom, hogy Győrben hogy fog beválni majd a 2008 végére tervezett chipkártyás szemétgyűjtés, melynek lényege, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit ténylegesen szemetel a kukájába és így jobban rá tudják szoktatni
a
lakosságot
a
szelektív
hulladékgyűjtésre.
Szerintem
ezt
mindenképpen ki kellene egészíteni egy kemény büntető és ellenőrző rendszerrel, amivel tényleg le lehetne zárni a kiskapukat, és ha mással nem is, de legalább ezzel rá lehetne kényszeríteni az embereket környezetük védelmére. Persze ez utóbbi csak végső megoldás lenne. Hiszen sokkal jobban járna mindenki, ha az emberek önszántukból teszik azt, amit tesznek, mivel a csak büntetéssel való nevelés hosszú távon problémákat szül. Éppen ezért kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a környezettudatos magatartás kialakításának lehetőségére. És ezért kellene Budapesten elnyerni a lakosság közreműködését és meglovagolni azt, hogy a lelkesedés megvan bennünk. Szakdolgozatomból kiderül, hogy jobban is ki lehetne használni a kommunikációs lehetőségeket. De tudom, hogy szűkös költségvetésből elég nehéz megtalálni azokat az eszközöket, amelyek leghatékonyabban tudnak segíteni a környezettudatosság növelésében. Bízom abban, hogy a kezdeti problémák ellenére sikeres lesz Budapesten a szelektív hulladékgyűjtés.
53
Felhasznált irodalom •
A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei in Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 4. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja, Budapest, 2002. július
•
Bánhegyiné Dr. Tóth Ágnes: A hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szemlélet változásának vizsgálata Nagy-Britanniában in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2004/11 Műszaki információ 68 oldal
•
dr. Boros Tiborné: Lakossági felvilágosító és népszerűsítő munka a hulladékgazdaság területén- felmérés igényekről, médiumokról in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/09 Műszaki információ 64 oldal
•
Haidekker Borbála: A lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos magatartása in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2002/02 Műszaki információ 72 oldal
•
Herczegh
József:
hulladékgazdálkodásért
Oktatás,
tudás
és
Lengyelországban
cselekvés in
a
Hulladékok
jobb és
másodnyersanyagok hasznosítása 2003/12 Műszaki információ 60 oldal •
Herczegh József: Újrahasznosítási kampány- esettanulmány, Jaslo, Lengyelország in Hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítása 2004/01 Műszaki információ 64 oldal
•
Nyárády Gáborné- Szeles Péter: Public Relations I. Perfekt kiadó 2004. 400 oldal
•
Nyárády Gáborné- Szeles Péter: Public Relations II. Perfekt kiadó 2004. 504 oldal
•
Hulladékok új utakon Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 15 oldal
•
Alapismeretek a hulladékgazdálkodásról- Hogy ne nőjenek fejünkre a hulladékhegyek! Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa 18 oldal
54
Egyéb kiadványok: FKF Rt. Hírlevél a XVI. Kerületben létesített szelektív hulladékgyűjtő szigetekről
Újságcikkek: Népszabadság 2005.03.10-i száma 18. oldal
Szigetek a szemét tengerben
Metro 2005.04.06-i száma
13. oldal
Zöldvilág rovat
Metro 2005.04.13-i száma
10. oldal
Zöldvilág rovat
Metro 2005.04.20-i száma
18. oldal
Zöldvilág rovat
Tanulmányok: •
Vámosi
Krisztina:
„Szemétdomb
az
újkor
hajnalán”
avagy
hulladékgazdálkodás az európai uniós csatlakozás tükrében, különös tekintettel
a
társadalom
környezettudatos
szemléletmódjának
kialakítására c. szakdolgozat BGF-KKF 2002. •
Polyák Attila: Magyarország hulladékgazdálkodási gyakorlat az európai unióhoz való csatlakozásunk küszöbén: különös tekintettel a szelektív hulladékgyűjtésre c. szakdolgozat BGF-KKF 2003.
•
Teszéri Nóra: A környezettudatosság fejlesztésének lehetőségei Magyarországon:
a
szelektív
hulladékgyűjtés
népszerűsítése
c.
Szakdolgozat BGF-KKF 2003.
55
Internet: www.dashofer.hu Letöltés ideje: 2005.04.19 www.budapest.hu Letöltés ideje: 2005.04.20 www.hulladek.lap.hu Letöltés ideje: 2005.04.22 www.okopannon.hu Letöltés ideje: 2005.04.08 www.fkf.hu Letöltés ideje: 2005.04.10 www.humusz.hu Letöltés ideje 2005.05.03 www.greenfo.hu Letöltés ideje: 2005.05.03 www.korlanc.ngo.hu Letöltés ideje: 2005.05.03
56
