A székesfővárosi állatkert madarainak névsora június óta

. HADARTAM

j iCÖNYVTÁRA

A székesfővárosi állatkert madarainak névsora 1910. június óta. Irta : Cerva

Frigyes.

Az alább említett madarak felsorolása nem száraz leltár csupán, amennyiben azokat a biológiai szem­ pontokat is tekintetbe vettem, amelyek úgy az ornithologust, mint a madárkedvelőt érdekelhetik. Amidőn 1910-ben a székesfővárosi állatkert szol­ gálatába léptem, feladatomul tűztem ki, hogy figyel­ memet elsősorban a magyarországi madárfajokra irányítva az érdeklődőket a hazai faunával ismer­ tetem meg, emellett azonban a tarka tollazatú trópusi lakókat sem hanyagolom el. Aki 2—3 évtizeddel ezelőtti madárvilágunkat ismerte és ma veti tekintetét avifaunabeli állapotainkra, meg fogja érteni, hogy tervemnek csak részben való megvalósítása sem volt könnyű feladat. A kultúra folytonos terjesz­ kedése nem egy madarat fosztott meg fészkelő­ helyétől és szorított ki kímélet nélkül. A mocsarak és tavak kiszárítása, a folyók szabályozása, az erdők kiirtása és különösen a száraz odvas fák kivágása, amelyek az odulakókat nemcsak az időjárás mostohaságával szemben védték, hanem fészkelő helyeket is nyújtottak, mindaz számos madár megfogyatko­ zását okozta. Hogy délfelé való vándorlása közben sok millió madár, különösen fecske emberi táplál­ kozásnak is áldozatává esett, az bizonyára régóta ismeretes. Hogy csak egy példát említsek, arra a bár szomorú, de érdekes esetre utalok, amelyet magam tapasztaltam. 1896-ban a pestmegyei Szigetcsépre költöztem, hol 15 évig laktam és kizárólag a madár­ világ megfigyelésével, valamint a természetrajzi gyűj­

tés mindenféle ágával foglalkoztam. Házam eresze alatt füsti fecskének (Hirundo rustica, L,) 18 fészke volt és noha a 18 fecskepár mindkét költésbeli fiait szerencsésen fölnevelte (e madarat ott puszta baboná­ ból sem bántják) a következő évben mégis jóval kevesebb tért fészkére vissza; a fogyatkozás oly rohamos volt, hogy 6 év múlva már csak egyetlen fészek volt elfoglalva. Hasonló arányban fogytak évről-évre a poszáták, a fülemülék, a füzikék, nádi­ poszáták, rozsdafarkú és más rovarevő madarak. Mint már említem, a fészkelőhely megsemmisítése súlyosan érinti a madarak szaporodását. Vegyük csak a Velencei-tó példáját. Ott a különféle nádi énekesek, kivált a fülemüle, sitke és énekes nádi­ poszáta a kedves barkós cinegével együtt gyakori jelenség voltak. Továbbá a szürke-, vörös- és kanalas­ gémek, vöcsökfélék, vízityúkok és guvatok 20—25 évvel ezelőtt tömegesen fészkeltek; mióta azonban a nádat ipari célokra minden télen aratják, úgy fogynak ott a fészkelő madarak, mint a hó a tavaszi verőfényben. A kócsag is, nagyobb nádasainknak e valódi ékessége, amely még 30—35 évvel ezelőtt fajrokonaival együtt a Kis-Balatonnál legalább 100 párban, egyéb helyeken mint pl. a Fertőn, a Hanyságon, az Ecsedi lápon, Titel vidéken, a híres kologyvári mocsáron, a bellyei uradalom területén s a Tisza mentén kisebb-nagyobb telepekben fészkelt, ma leg­ feljebb 10—12 párban található a Kis-Balatonon. E pompás madarat nemcsak a szabályozás szorította ki nádasainkból, hanem a tolldísz céljából történt tömeges ellövése is nagyban hozzájárult megfogyásához. S miként a kócsag legalább nálunk Magyar­ országon fogy és már kihalóban van, számos faj­ rokonának is ez a sorsa. Nézzük csak a gólyatöcsöt

Glareola pratincola (Linn.) Székicsér 3 napos.

(Himantopus himantopus [L.]), melyet székigólyának, székiszarkának, gólyalábú töcsnek, töcsmadárnak, gyöngyvérlilének és gólyasneffnek is hívnak. E z a karminpiros szemű s hosszú piroslábú érdekes madár, mely sajátos mozdulatai és egészen eltérő életmódja mellett is a gólya kicsinyített m á s á r a emlékeztet, szintén évről-évre ritkább lesz.. Még 2 5 — 3 0 évvel ezelőtt a főváros közelében is (Urbő, Szúnyog, Apaj) oly fészektelepeit ismertem, hol s z á z s z á m r a költött s m a ez a madár onnan teljesen eltűnt. E megfogyást n e m c s a k a talajviszonyok v á l t o z á s a okozta, hanem az állandó háborgatás, a t o j á s o k n a k tömeges elszedése, amelyek bíbictojás gyanánt ezrével kerül­ tek piacra. 1891-ben, kevéssel a II. nemzetközi madár­ tani kongresszus megnyitása előtt véletlenül egy c s e m e g e k e r e s k e d ő pincéjébe kerültem, hol 2 m a g a s zöldségeskosár volt tele c s u p a gólyatöcs-tojással, a m e l y e k bíbictojásként kerültek piacra ; kérdésemre,

hogy honnan valók e tojások, azt felelték: az „Akasztóról". Néhány é v múlva m a g a m is felkeres­ tem azt a helyet, de akkorra ez a madár már végkép eltűnt onnan. Ha folytatni akarnám, légióit sorolhat­ nám fel ellenségeinek s még sem volnék velük készen, Mielőtt a gólyatöcstől búcsút vennénk, a tojóscserének egy érdekes kísérletét kell megemlítenem, már komikus voltáért is. 1900 m á j u s á n a k 19-én történt, hogy a L a c z h á z i Urbő pusztán egy gólyatöcs-fészkét találtam 4 kotolt t o j á s s a l ; e 4 tojást ép annyira kotolt bíbictojással cseréltem ki és sorsára hagytam. Nagy volt a meglepetésem, amidőn legközelebbi kirándu­ lásomon, június 4-én azt láttam, hogy. a gólyatöcs a n y a kiköltött .fogadott fiait vezetgeti. Örvendetes és kedves látvány volt, hogy közeledtünkre mily aggo­ dalommal és gonddal vette a nevelő a n y a reátukmált fiait oltalmába s miként iparkodott azokat folytonos hivogatással közelünkből elvezetni. Forduljunk el egy pillanatra azoktól a káros követ­ kezményektől és veszedelmektől, amelyekkel a z e m b e r e k raffinált kegyetlensége folytán lépten-nyomon találkozunk és ejtsünk néhány szót azokról a z elemi tünetekről, a m e l y e k a madarakat végveszélybe dönt­ hetik. 1901-ben történt, hogy szeptemberben, mikor a fecskék nagy útjukra készülődtek, hirtelen tartós eső és érzékeny hideg állt be, amely a fecskék és m á s m a d a r a k ezreit pusztította el. Izsákon (Pestm.) csupán az ottani kastélyból is targoncaszámra vitték ki és á s t á k el a z elhullott fecskéket. Kétségtelen, hogy régebben is volt időnként kedvezőtlen időjárás, melynek pusztító h a t á s a nem maradt el, de a gazdag madárállomány és a vele j á r ó szaporulat a z ilyen időszakos veszteségeket c s a k h a m a r újból kipótolta. Még élénken emlékszem, hogy 1898-ban az egész tavasz szakadatlan e s ő z é s e i folytán a közeli Urbő-, Szúnyog- és Apaj puszták tócsái és mocsarai ki­ öntve, valamennyi ott költő mocsári madár fészke és tojása víz alá került és bár a s o k lile, sirály, bíbic, c s é r és székicsér az egész nyarat ott töltötte, c s a k kis részük jutott második költéshez. Mind ez Világít

JEREMIÁS. olland

mezőin,

Hol

boldog

Hol

zöld

Háladal Mint

Suájc népek

jött

leperzselt

Egész

világnak

meg egykor

Amely

kincseit

Mely

tündérálom,

S a gőgös Csak

adott, reszketve

de sohasem

S alamizsnáért

gyerekek

Az

l. . .

kért

. . . soha,

koldula,

tekint

— Van

még a hármas földjén,

Aki

ne sírna,

Jólétünket

tenyerét

szerteszét. halmok

a Duna-Tisza — van-e

fogyasztó

haláltánca,

függönyök

mögül, vihogása,

felkopik

hazánk

az

sötét

búja,

sétál

a

vér, könny,

itten,

a bűn

tör a jókedv

Van

korty

Míg

magzatitok

álla, gyásza

förtelem,

sóhaj

künn

a végeken

.

füst,

a kéklő

még jövevény,

honában

sajnálnak,

— Te élsz

közén

Te voltál

egy

villámok

nem

magas

égen

jaj szegény kit kacagnak

itt, te vagy Isten

falatotok, kegyelemkenyéren.

Kénköves

Óh jaj nekem,

. . szent

vizetek,

Fölöttetek Akit

Kánaán

17...

— van dúslakodó

Es egykedvűn Míg

el gyermekeink

járja

igazaknak

Ezeké

ölén.

költemény

ki nem ki

jaj,

mindig

könnyeink,

szórta,

ábránd,

tárja

igen,

Fülünkbe

kedve

hazánk

teli kézzel

Óh

rátok, mulatságok,

a

vesznek

A lebocsátott

átok,

nézzetek

éhen

nap

vígságok,

végleg

Míg

Még

virágok,

ősi

magyar

úri dús

magyar,

Most

fonnyadó

— fm oda

zajos

Pihent

ormán,'

Istenének,

rémes

kis vézna

Lézengenek,

élnek,

sziklák

az Ég

messziről

Szegény

és

még

Kiapadtak

legében.

gyémántos

zendül

Miket

szabad virulnak

mezőn,

még az érlelő

Vannak-e

után

az én mindenem

hasadnak !?. . . bolondnak, . . . nemzetem, 11. . ,

közöttünk 1920.

május

31.

KISS

DEZSŐ.

azonban csak átmeneti jelenség ahhoz a tömeg­ pusztuláshoz képest, amelyről már megemlékeztem. Szárnyas kedveltjeink közül százezrek vesznek a tenger hullámaiba és délre vezető vándorútjukon. Hogy vonulásukon a madarak óriási tömegei pusz­ tulnak el a világító tornyokon, azt csak mint rég ismert dolgot említem meg. A madarak a föld leginkább üldözött teremt­ ményei. Szobában való tartásra történő fogásuk, ami napjainkban a magyar madárvédelmi törvényre való tekintet nélkül újból nekilendül, sok madárnak nemcsak szabadságába, hanem életébe is fog kerülni. Hogy ne időzzünk tovább ennél a szomorú feje­ zetnél, egy örvendetes esetet is elmondok, melyet 2 évvel ezelőtt jegyeztem fel. 1917 májusában Urbő pusztán, hol a fecskék az utóbbi években a kedvező életfeltételek mellett is feltűnően megfogytak, 2 gaz­ dasági épületen 10 lakott füsti- és 35 molnárfecske fészket számláltam meg s a legtöbb új keletű volt. Ezt az esetet azzal lehetne legkönnyebben meg­ magyarázni, hogy Déleurópa sok embert, aki a tömegfogdosást a legmodernebb módon űzte, katoná­ nak hivatott be s így a vonuló madarakat békén hagyta. Mint e vidéknek másik örvendetes eseményét említem, hogy 2 pár gulipánt (Recurvirostra avocetta L.) láttam, amint ott kiköltött fiait vezette. Sok éve már, hogy ez a madár ott utoljára megtelepült. Néhány kis kócsag (Ardea garzetta L.) és 3 fekete gólya (Ciconia nigra L.) is az egész tavaszon ott kószált a tócsák és turjánok körül. Ideje volna, hogy mihelyt a politikai viszonyok megengedik, az arra hivatott közegek részéről oly mozgalom induljon meg, amely a mi szárnyas bará­ taink, kivált az erdő és mezőgazdaságra oly nagy hasznú rovarevőknek nemcsak megóvásáról, hanem szaporodásáról is gondoskodik. A mesterséges fészekodvak alkalmazása, különféle bokrosok nevelése és a fészkelőhelyek kímélése bizonyára üdvös hatással lesz. E munkában szeretettel, türelemmel és kitartás­ sal minden művelt laikus részt vehet. A Magyar

Őzhívás. írta : Bársony

István.

A m i k o r ezeket a sorokat írom, m á r július k ö z e p e v a n ; tehát c s a k rövid idő v á l a s z t j a el a m a g y a r v a d á s z o k a t attól a z idő­ szaktól, a m i k o r a l e g é l v e z e t e s e b b v a d á s z s z ó r a k o z á s o k e g y i k é b e n lehet majd részök. E z : a z őzhívás. a m i egészen m á s , mint a m i k o r s z a r v a s b ő g é s é v a d j á n a z erdők k o r o n á s u r á n a k a féltékenységét izgatja a v a d á s z a z z a l , hogy a s z a r v a s b i k a b ő g é s é t utánozva, a vélt vetélytárshoz k ö z e l e d é s r e bírja rá s így a h a l á l b a c s a l o g a t j a . Á m b á r szomorú b i z o n y o s s á g az, hogy a z idén h a s o n l í t h a t a t ­ lanul k e v e s e b b a l k a l m u n k lesz a z ő z h í v á s é l v e z é s é r e , mint amíg a régi N a g y m a g y a r o r s z á g r e m e k e r d ő s é g e i b e n mindenütt urak v o l t u n k : m é g i s k e v é s b é leszünk megfosztva ettől a v a d á s z ­ mulatságunktól, mint a s z a r v a s b ő g é s é v a d j á n a k a z ö r ö m é t ő l ; mert a m í g a m a g y a r n a g y v a d a k f e j e d e l m é n e k éppen a z ezidőszerint elrablott területeinken v a n igazi h a z á j a : addig a z őz s o k k a l t a i n k á b b lévén „kultur v a d " , mint a s z a r v a s , otthonos a s z e r é n y e b b ligeterdőkben i s ; á l t a l á b a n mindenütt, ahol élet­ feltételei m e g v a n n a k , a m e l y e k k ö z é n e m tartozik a z a nagyfokú háboríttatlanság, a m e l y nélkül a s z a r v a s á l l a n d ó a n sehol s e m s z í v e s e n m a r a d meg. M i n d e n e s e t r e érdekelheti a v a d á s z mellett a természet barátját is a z a t é m a , a m e l y e t most, i d ő s z e r ű s é g e révén, a tollamra v e s z e k s amelyről m á r annyit olvashattunk

Recurvirostra avocetta, Linn. Gulipán 4 napos.

Kir. Madártani Intézet (Budapest, II., Debrői-út 15.), amely buzgó tevékenységével a gazdasági madártan terén manap már világhírűvé vált, bizonyára minden érdeklődőt készséggel fog szóval és tettel támogatni és a hasznos madaraknak úgy gazdasági fontos­ ságát, mint a gyakorlati védelmét illetőleg felvilágo­ sítással szolgálni. Óvjuk és ápoljuk, szeressük és becsüljük a madarakat, erdeink és ligeteink leg­ kedvesebb jelenségeit. Ahol nem dalol madár, olt élet sincs már. Amidőn a bevezetésemben említett tárgyat most újból érintem, csak azért teszem, hogy az olvasót számos madárfaj beszerzésének nehézségeivel meg­ ismertessem. Ismeretes, hogy a legtöbb állatkert az állatkereskedőkre van utalva és amit azok adnak, azt szerzik be. Egészen más a helyzet oly fajoknál, amelyek a magyar faunának vagy ritkaságai vagy jellemző alakjai, ezek tekintetében teljesen magamra voltam utalva és a tudományra nézve érdekes fajokat a n é l k ü l , hogy kimeríttetett v o l n a . Én sem teszek ezúttal egyebet, minthogy egy pár m o z a i k részlettel bővítem a z őz természet­ rajzának az adathalmazát. A z őz, mint ezt minden tanult v a d á s z e m b e r tudja, július m á s o d i k felében, a h ó n a p utolsó h a r m a d á t ó l kezdve, körülbelül három-négy héten át élvezi a s z e r e l e m örömeit, tehát ez a z időszak eltart augusztus közepéig, esetleg v a l a m i v e l t o v á b b is, a m i r e b e f o l y á s s a l lehet úgy a z i d ő j á r á s meteorológiai jellege, mint a v a d á l l o m á n y i v a r a r á n y a , a m e n n y i b e n h a minden sutát kellően borítottak m á r a b a k o k , a k k o r a v e m h e s s é vált suta k ö z ö n y e a s z e r e l e m iránt, a z udvarlást is l e m o n d á s r a kényszeríti. Á m d e e z a kényszer gyakran c s a k k e s e r v e s m e g a l k u v á s t j e l e n t és n e m h o g y rontana a v a d á s z esélyén, h a n e m azt i n k á b b még e l ő n y ö s e n növeli. A tüzes, erős, ki nem elégített b a k o k ugyanis a n n á l j o b b a n „ u g r a n a k " a „hívásra", minél k e v e s e b b sutájuk van, tehát minél h a m a r a b b következik el a z a r r a v a l ó suták meg­ termékenyítése s ezzel a b a k o k új a s z k é t a s á g a . A h h o z eszerint, hogy a b a k a „ h í v á s " iránt minél h e v e s e b b e n érdeklődjék, első­ s o r b a n a z kell, hogy ne b ő v e l k e d j é k s u t á b a n , mert ahol sok a suta é s k e v é s , vagy a r á n y l a g k e v é s a b a k , ott n i n c s oka a bak­ n a k attól tartani, hogy suta nélkül m a r a d , ott tehát a „ h í v á s r a " n e m is fog a n n y i r a r e a g á l n i . D e mi e z a „hívás" ?! — L á m , éppen e z az, a m i b e n a z őz természetrajza a p á r z á s é v a d j á n annyira eltér á szarvasétól. Mert míg a b ő g ő s z a r v a s b i k ó t egy m á s i k bőgő b i k a hozza ki

közvetlenül a természetből kellett beszereznem, ami­ ben 3 5 évi gyakorlatom nagy segítségemre volt. A nehe­ zen fogható vagy öregen be nem szoktatható fajok tojásait keltetőgépben keltettem ki és mesterségesen neveltem fel, ami természetesen csak gondosság, fáradság és türelem árán sikerült. A mellékelt 2 ábrá­ ból láthatjuk, miként történik a tojásból kibúvó fiókák felnevelése. Némely fajnál a tojásból való nevelés egészen könnyen megy, így például a bölömbika (Botaurus stellaris [L.]), melyeket szintén tojásból neveltünk fel, nem okoztak sok gondot; legközelebbi rokonuknak, a pocgémnek (Ardetta minuta [L.]) fel­ nevelése már valamivel nehezebb; ezek a mész­ tartalmú tápanyagok bőséges alkalmazása mellett is gyakran esnek angolkórba. Nagyon is körülményes volna mindazt a módszert és eszközt leírnom, ami a mesterséges felnevelésnél alkalmazásra kerül. A háziasszonyok jól tudják, hogy a mesterségesen nevelt csirkékkel is mily sok baj van; még nehezebb a dolog a vad, gyakran félénk természetű madaraknál. Ebbeli munkálkodásomat sajnos nem volt módom­ ban megfelelően kifejteni, mert alig hogy felvirult az állatkertünk, kitört a háború s ezzel a madarak további beszerzése meghiúsult. Ha azt a rövid időt tekintjük, amely a madarak beszerzésére rendelkezésre állott, akkor a jegyzék­ ben foglalt 4 5 7 faj, valamint a különféle varietás és keresztezés bizonyára kielégítő eredménynek mondható. A névsor a „Handlist of birds" című brit. katalógus alapján készült, az elterjedési terület egyidejű meg­ jelölésével. A *-gal jelölt fajok Magyarországból valók, a t-tel jelzettek az állatkertben fészkeltek. A. Ratitae. /.

Rheiformes. R h e i d a e.

1. R h e a a m e r i c a n a Délamerika.

(Linn.)

Nandu,

Braziliától

Argentínáig,

l e g j o b b a n a s o d r á b ó l , tehát a v a d á s z itt a szerelemfélfést hívja segítségül, a m i k o r c s i g á v a l , s z a r u v a l , v a g y b á r m e l y megfelelő k é s z ü l é k s e g é l y é v e l „bőg" a csalogatott b i k a s z á m á r a , addig a z őzet elsősorban n e m a féltés izgatja, h a n e m m a g a a s z e r e l e m a l k a l m a , e n n e k a r e m é n y s é g e , mert a „ h í v á s t " a v a l ó s á g b a n a s u t a c s e l e k s z i é s ezt u t á n o z z a a v a d é s z , a m i k o r b a k o t „hív". T e r m é s z e t e s e n a s z a r v a s b i k a is é r d e k l ő d i k — sőt nagyon ! — sutái „ n y e k k e n t é s e " iránt é s gyakran e n n e k j ó é s hű után­ z á s á v a l lehet n e k í u g r a s z t a n i a z „öreg urat" a k ö z e l e d é s n e k , de a s z a r v a s s z e r e l e m b e n n i n c s a z a s s z o n y b e s z é d n e k l é n y e g e s s z e r e p e , míg a z ő z b a k o t e g y e n e s e n a s u t a „ s i p í t á s a " hívja k a l a n d r a , fenntartván e m e l l e t t a z ő z b a k f é l t é k e n y s é g é n e k m i n d e n ő s j o g á t is a megfelelő a l k a l m a k é s j e l e n t k e z ő okok f o l y o m á n y a ­ képen. D e m é g ezt a féltékenységet is főképen a suta, — a b a k ­ tól üldözött suta, — kiváltképen a s z e r e l e m h e v e s ostromától m é g félő, r e m e g ő s z ü z e c s k e - ü s z ő t r e m o l ó z ó j a j s z a v a kelti fel é s n e m egy m á s i k b a k „ h a n g j a " , minthogy a z ő z b a k n a k n é m a a s z e r e l m e , n e m úgy, a h o g y a h a r s o g ó , ordító, röfögő, k á n t á l ó , morgó, b ő g ő , riasztó, s o k f é l e h a n g ú s z a r v a s b i k ó é . A z őz, mind­ e b b ő l c s a k a riasztást gyakorolja, de e z n e m s z e r e l m i hang. A s z a r v a s b i k á n a k teljesen m e l l é k e s é s lényegtelen a suta h a n g j a ; ő felkeresi a s z é p n e m e t a n y o m á n é s h á r e m e t ver ö s s z e b e l ő l e , h a lehet, h a v a n elég suta a r e n d e l k e z é s é r e ; őt n e m kell é d e s s z ó v a l biztatni, c s a l o g a t n i , nagyúri z s a r n o k ö n k é n n y e l tereli a s s z o n y a i t m a g a előtt s még a m i k o r a z o k után megy, a k k o r is

//.

Struthioniformes.

Struthionidae. 2. Struthio Palestina.

camelus,

L i n n . Afrikai

III.

struc. S o u d a n ,

Arábia,

Casuariiformes.

Dromaeidae. 3. D r o m e u s n o v a e - h o l l a n d i a e , Lath. E m ú .

Kelet-Ausztrália.

Casuariidae. 4. C a s u a r i u s c a s u a r i u s (Linn.) K a z u á r . C e r a m . B. Carinatae. /.

Tinamiformes.

T i n a m i d a e. 5. R i n c h o t u s Brazília.

rufescens 17.

(Temm.) Tinamu,

Argentína,

Dél-

Galliformes.

Megapodiidae. 6. C a t h e l h u r u s l a t h a m i (Lath.) T a l e g a l l a - t y ú k , K e l e t - A u s z t r á l i a . C r a c i d a e. 7. Crax f a s c i o l a t a , S p i x . S c l a t e r h o k k ó j a . B r a z í l i a , B o l í v i a , Amazonia. 8. C r a x p a n a m e n s i s , Ogilvie Grant, P a n a m a i h o k k ó , Nica­ ragua, Costa R i c a , P a n a m a . 9. C r a x a l e c t o r , Linn. H o k k ó , Brit. G u i a n a , É s z a k - A m a z o n i a . 10. P é n e l o p é superciliaris, Iliig. J a k u p e m b a , B r a z í l i a . Tetraonidae. 11. Lyrurus tetrix (Linn.) Nyirfajd, E u r ó p a , É s z a k - é s Közép-Ázsia. 12. T e t r a o urogallus, L i n n . Siketfajd. Európa, É s z a k - és K ö z é p Ázsia a Baikal-tóig. 13. T e t r a s t e s b o n a s i a (Linn.) C s á s z á r m a d á r , E u r ó p a , É s z a k Ázsia. Phasianidae, 14. európa 15. európa, 16. 17.

C a c c a b i s s a x a t i l i s ( W o l f & Meyer) Szirti fogoly, Dél­ hegyei. C a c c a b i s rufa (Linn.) V ö r ö s szirti fogoly, K ö z é p - é s Dél­ Kanári-szigetek. *Perdix perdix (Linn.) Fogoly, E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a . P e r d i c u l a a s i a t i c a (Lath.) Á z s i a i fürjecske, India, C e y l o n

összetartja ő k e t ; a s z a r v a s d á m á t az erős bika hangja bűvöli meg, a férfias b a s s z u s igér neki mindent, a m i r e vágyik, míg a z ő z b a k é p p e n megfordítva, a s u í a hangjától b o m l i k s a suta c s a k u g y a n jelt is a d m a g á r ó l a z z a l a célzattal, hogy hívja a b a k o t , hogy a s z e l a d o n t m a g á h o z é d e s g e s s e . Ezért u t á n o z z a a z ő z v a d á s z a s u í a h a n g j á t a p á r z á s é v a d j á b a n , holott a s z a r v a s ­ v a d á s z a bika h a n g j á v a l ér el eredményt, á m b á r e g é s z e n m á s m ó d o n é s m á s k ö r ü l m é n y e k között. A z „ ő z h í v á s " igazi i d e j e — n a p s z a k a — ugyanis n e m a k é s ő a l k o n y a i , s e m n e m a h a j n a l m e g a k o r a reggel, h a n e m a dél­ előtt é s a j a v a délután, tehát a m i k o r már é s még teljesen nappali a z idő. Délelőtt tíz é s tizenkét óra közt, m e g a l e g m e l e g e b b ó r á k m u l t á v a l úgy délutáni h á r o m órától k e z d v e ötig, nagy h a j l a n d ó s á g g a l „ugrik" a j ó b a k a s u t a „ s i p o l ó s ó r a " , á m b á r ettől eltérő i d ő s z a k b a n is p r ó b ó l k o z h a l i k a v a d á s z a h í v á s s a l , a m e l y mindig lehet e r e d m é n y e s ott, a h o l s o k a b a k é s k e v é s a suta. Hogy m i b e n áll m a g a a „ h í v á s " , a z s o k k a l ö s m e r t e b b , s e m ­ hogy köztudatos lefolyását b ő v e n k e l l e n e e l m o n d a n u n k ; d i ó h é j b a foglalva, a z őz-suta hívó h a n g j á n a k a z u t á n z á s a ez, amit meg­ felelő h a n g o l h a t ó síppal, vagy e g y é b k é s z ü l é k k e l (buttolo), esetleg egy falevéllel, sőt puszta s z á j j a l is lehet produkálni. D e aki s o h a s e m hallott őzsutát „sípolni", a z még a l e g j o b b segítő­ e s z k ö z z e l is b i z o n y o s a n c s a k ront a dolgán, h a c s a k j ó tanító­ m e s t e r n e m képezi ki e l ő b b . A s í p o l á s m e l ó d i á j a h a s o n l í t vala­ melyest a h h o z , a m i k o r a b a k f i s l e á n y a z ő v é k o n y k a szoprán-

18. " t C o t u r n i x coturnix (Linn.) Fürj, E u r ó p a , É s z a k - Á z s i a , (India, Dél-Afrika télen.) 19. t L o p h o p h o r u s i m p e y a n u s , Lath. B ó b i t á s fényfácán, H i m a l a y a , Afghanistán-Bhutaníg. 20. t G e n n a e u s s w i n h o e i , Gould, S w i n h o e f á c á n j a . F o r m o z a . 2 1 . t G e n n a e u s n y c t h e m e r u s (Linn.) Ezüstfácán, Dél-China. 2 2 . P h a s i a n u s mongolicus, B r a n d t . M o n g o l f á c á n , K ö z é p Ázsia, Turkesztán, 2 3 . * t P h a s i a n u s c o l c h i c u s , Linn. F á c á n , D é l - K ö z é p e u r ó p a . T r a n s z k a u k ó z i a ( n á l u n k telepített vad). 2 4 . P h a s i a n u s formosanus, Elliot. F o r m o z a i fácán, F o r m o z a . 2 5 f C h r y s o l o p h u s pictus (Linn.) A r a n y f á c á n , Dél-NyugatChina. 2 6 . t S y r m a t i c u s reevesi, I. E . Gray. K i r á l y f é c é n , China. 27. C a l o p h a s i s ellioti (Swinh ) Elliot f á c á n j a , Dél-Kelet-China. 28. f C h r y s o l o p h u s amherstiae, Leadb. Amherst fácánja, Nyugat-China, Kelet-Tibet. 2 9 . Polyplectrum c h i n q u i s (P. L. S. Mull.) T ü k r ö s p á v a , H i m a l a y a , India, B u r m a . 3 0 . t P a v o eristatus, Linn. P á v a , India, Ceylon, Á s s a m (nálunk d o m e s z t i k á l t faj). 3 1 . P a v o eristatus, Linn. tot. a l b i n i s m u s . F e h é r p á v a .

4 0 . S p i l o p e l i a tigrina ( T e m m . & Knip.) G y ö n g y n y a k ú gerle, B u r m a - , M a l a y - , Szunda-szigetek, C e l e b e s , M o l u c c a . 4 1 . G e o p e l i a striata (Linn.) K a r v a l y g a l a m b . S z i á m , DélT e n a s s e r i m , Malay-félsziget, Szunda-szigetek, Philippini sziget­ csoport. C e l e b e s . A m b o i n a . 4 2 . G e o p e l i a h u m e r a l i s ( T e m m , ) R e z e s n y a k ú g a l a m b , Ausztrália, Dél-Ujguinea. 4 3 . S c a r d a f e l l a s q u a m o s a ( T e m m . & Knig.) Cserepesgerle, Brazília, Venezueláig, Colombia. 44. C h a m a e p e l i a p a s s e r í n a , Linn. J a m a i k a i törpegilice, Jamaika. 4 5 . O e n e a c a p e n s i s (Linn.) Kapgerle, Afrika, A r á b i a , M a d a ­ gaszkár. • 4 6 . O c y p h a p s lophotes ( T e m m . ) Ausztráliai b ó b i t á s g a l a m b , É s z a k - , K e l e t - é s Dél-Ausztrália. 4 7 . Leptoptila r e i c h e n b a c h i , Pelz. B o r o s g a l a m b , D é l - B r a z í l i a , Uruguay. 4 8 . P h l o g o e n a s l u z o n i c a (Scop.) Vérfoltos g a l a m b , Philippini szigetek. G o u r i d a e. 4 9 . G o u r a victoria ( F r a s e r ) L e g y e z ő s g a l a m b , J o b i - é s Misoriszigetek é s Nyugat-Ujguinea.

Odontophoridae. 3 2 . Lophortyx californicus búbosfürj, É s z a k - A m e r i k a . IV.

(Schaw.

&

Nődd.)

Pteroclidiformes.

Pteroclididae. 3 3 . P t e r o c l i s quadricinctus, T e m m , P u s z t a i talpastyúk, S e n e g a m b i a , Észak-Kelet-Afrika. V.

V//.

Kaliforniai

Columbiform.es.

Columbidae. 3 4 . C o l u m b a livia, B o n n . Szirti g a l a m b , Európa, Mediterránvidékek, Közép-Ázsia, Turkesztán, China. 3 5 . t C o l u m b a guinea, Linn. K a f f e r - g a l a m b , Nyugat- é s Kelet-Afrika. 36. * C o l u m b a o e n a s , Linn. K é k g a l a m b , Európa, K ö z é p Ázsia. 37. * t C o l u m b a p a l u m b u s , Linn. Örvös g a l a m b , Európa, É s z a k - P e r z s i á i g , Azori-szigetek. M a d e i r a . Peristeridae. 3 8 . *tTurtur turtur (Linn.) Gerle, E u r ó p a , É s z a k - é s É s z a k ­ kelet-Afrika, S z e n e g a m b i a , Teneriffa. 39. t S t r e p t o p e l i a risoria (Linn.) K a c a g d g e r l e (domesztikált faj). h a n g j á n azt kérdezi k í v á n c s i a n : kié ? — éppen c s a k a z é betűt nem kell kérdésszerűen felemelt h a n g o n kiejteni a végén. N é m e l y e k pie-t, m á s o k fie-t h a l l a n a k , de leírni tulajdonképen m i n d e n ilyet c s a k fogyatékosan lehet, M a g a a természetes igazság a z egyetlen, a m i a z e l s ő h a l l á s r a is felejthetetlen m a r a d . Az ütem n a g y j á b ó l e l m o n d v a két pie-re pár m á s o d p e r c e s szünet s újra pie, a z u t á n h a s o n l ó kis szünet utón m é g egy pie é s a h a r m a d i k s z ü n e t k e után egy végső vontatott pie. E z u t á n l e g a l á b b ö t p e r c e s m é l y c s e n d s a k k o r ismételni kell még egyszer a z iméntit. H a s e m m i e r e d m é n y s i n c s , a k k o r is várni kell l e g a l á b b tíz percet, vagy egy negyedórát, a m e l y n e k a z elteltével n a g y o n h a l k a n , ó v a t o s a n vonuljunk el m á s h o v a , a h o l új kísérlettel óhajtunk próbálkozni. De ne legyünk türel­ metlenek ; ez egyike a l e g m e g s z í v l e l e n d ő b b szabályoknak. A s í e l é s s e l , s z e l e s k e d é s s e l , várni n e m tudással a legjobb e s é ­ lyeinket tesszük tönkre n é h a . Mert éppen a l e g j o b b , l e g e r ő s e b b , l e g s z e b b tapasztalt b a k o k hihetetlenül ó v a t o s a k é s r a v a s z o k ; oly nesztelenül t u d n a k közeledni, hogy még a kitűnő fül s e m hallja m e g ; b i z a l m a t l a n u l keresik a z ilyen b a k o k a nekik k e d ­ v e z ő szélirányt is é s gyakran e g é s z e n megkerülnek b e n n ü n k e t , hogy szimatot f o g h a s s a n a k . A k k o r persze el is u g r a n a k . D e a kitartó v a d á s z t éppen a z ilyen b i z o n y t a l a n s á g o k ingerlik é s edzik. A z őzsuta h a n g j á n a k l e h e t ő é n j ó u t á n z á s á t — i s m é t l e m — jól meg kell t a n u l n i ; addig h i á b a v a l ó a z e r ő l k ö d é s a s í p o l á s s a l . K á r minden p r ó b á l k o z á s é r t ; a z e r e d m é n y n e m lehet m á s , mint

Ralliformes.

R a 11 i d a e. 5 0 . *Rallus a q u a t í c u s , Linn. Viziguvat, E u r ó p a , K ö z é p Á z s i a (Afrika, I n d i a télen). 5 1 . *Crex c r e x (Linn.) Haris, E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a (Afrika télen). 5 2 . * t P o r z a n a p o r z a n a (Linn.) Pettyes v í z i c s i b e , Európa, K ö z é p - Á z s i a (India, Afrika télen). 5 3 . *Porzana pusilla (Pali.) T ö r p e v í z i c s i b e , K ö z é p - E u r ó p a , Keletfelé a B a i k a l - t ó i g , (Afrika é s M a d a g a s z k á r télen). 54. * t G a l l i n u l a c h l o r o p u s (Linn.) Z ö l d l ó b ú vízityúk, E u r ó p a , Á z s i a , Afrika. 55. Porphyrio s m a r a g d i n u s , T e m m . Szultán tyúk, C e l e b e s , K i s S u n d e szigetek, O j - G u i n e a . 56. T u l i c a atra, Linn, S z á r c s a , E u r ó p a , Á z s i a . VIII.

Podicipedidiformes.

Podicipedidae. 57. * P o d i c e p s fluviatilis (Thunst) K i s v ö c s ö k . Dél- é s K ö z é p Európa, Közép-Ázsiától Japánig. 5 8 . *Proctopus nigricollis ( B r e h m ) F e k e t e n y a k ú v ö c s ö k . K ö z é p - é s Dél-Európa, K ö z é p - Á z s i a China é s J a p á n i g , (Afrika télen). 5 9 . " L o p h a e t h y i a eristata (Linn.) B ú b o s v ö c s ö k , , Európa, É s z a k - Á z s i a , J a p á n , India, Afrika, Ausztrália, T a s m a n i a , Ujzéland. a g y a n ú t a l a n v a d á l l o m á n y teljes f e l z a k l a t á s a , úgy, hogy azután még a j ó s í p o l á s r a sem h e d e r í t e n e k a r a v a s z b a k o k , a m e l y e k s o k k a l furfangosabbak tudnak lenni a k á r m e l y i k vén s z a r v a s ­ b i k á n á l is. Rendkívül l é n y e g e s a sípra leső v a d á s z s z á m á r a a hely meg­ v á l a s z t á s a , a h o l próbálkozik. E z a kísérlet s o h a s e történjék sűrű b o z ó t o s b a n , mert ilyen helyen c s a k nagyon közelről l á t h a t n é k meg a bakot, a m e l y k ö n n y e n fog szimatot s elriad, mielőtt puskát emelhettünk v o l n a rá. A m a g a m tapasztalata szerint l e g j o b b a k a z erdei kis tisztások ö b l ö z e t e i , ha j ó fedezetet k í n á l n a k ; de m i n d e n e s e t r e úgy v á l a s s z u k a helyünket, hogy lehetőleg m i n d e n irányban legyen l e h e t ő s é g e a v a d é s z r e v e v é s é n e k . A b a k n é h a v a k o n rohan a sípra é s volt rá eset, hogy az elhibázott b a k még a z n a p újra „ugrott", de ez c s a k k i v é t e l ; a s z a b á l y az, hogy a v a l a m i r e v a l ó b a k mind vigyáz m a g á r a é s c s a k v i l l á s k a m a s z o k , meg siheder h a t o s b a k o k túlságosan m o h ó k . A sípra egyébiránt a suták is gyakran * j e l e n t k e z n e k , sőt olyan m e g g o n d o l a t l a n u l , ahogy a b a k o k s o h a s e m . Egyszer egy sutát végig c s a l t a m m a g a m után a b u t t o l o m m a l egy l e g a l á b b is h á r o m s z á z méter hosszú­ ságú erdőnyílás v o n a l á n úgy, hogy a nyíláson m e g - m e g é l l v a és a bokrok közt m e g b ú j v a , újra sípoltam s a suta mindig újra megjelent, á t s u h a n t a nyíláson a túlsó oldal sűrűjébe s h a l e j j e b b ötven lépéssel megint sípoltam neki, ő is megint rohant. A m i k o r először n e k e m jött, alig öt lépésnyire surrant el mellettem. C s a k akkor m a r a d t el, a m i k o r a nyílás belefutott a ritka szál e r d ő b e ,

X/.

Sphenisciformes.

Spheniscidae. 6 0 . S p h e n i s c u s d e m e r s u s (Linn.) P á p a s z e m e s pingvin, Délé s Délnyugat-Afrika. 6 1 . S p h e n i s c u s h u m b o l d t i , M e y e n . H u m b o l d t pingvinje. Peru é s Chile partjai. XIV.

Lariformes.

L a r i d a e. 6 2 . *Hydrochelidon nigra (Linn.) K o r m o s s z e r k ő , E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a , (Afrika télen). 6 3 . " H y d r o c h e l i d o n l e u c o p t e r a (Meisn. & S c h i n z . ) F e h é r ­ s z á r n y ú szerkő, K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a . K ö z é p - Á z s i a é s Chinóig ( A u s z t r á l i a , U j z é l a n d , Afrika t é l e n ) . 6 4 . *Sterna fluviatilis, Naum. K ü s z v á g ó c s é r . a z Atlanti Ó c e á n mindkét o l d a l a i n a k vidékei (Indiai é s Afrikai partok télen). 6 5 . *Larus ridibundus, L i n n . D a n k a sirály, E u r ó p a é s É s z a k Á z s i a (Afrika, Indiai Ó c e á n , C h i n a , M a l a y félszigetek t é l e n ) . 6 6 . * f L a r u s c a c h i n n a n s , P a l i . Lósirály, D é l - E u r ó p a , F e k e t e ­ tenger, keletfelé a B a i k a l - t ó i g (Észak-Nyugat-India, V ö r ö s - t e n g e r , Nyugat-Afrika t é l e n ) . 67. L a r u s c a n u s , L i n n . V i h a r s i r á l y , É s z a k - E u r ó p a é s Á z s i a ( F ö l d k ö z i tenger, P e r z s a ö b ö l é s Chinai tenger télen). Stercorariidae. 6 8 . * S t e r c o r a r i u s c r e p i d a t u s ( B a n k s ) Ékfarkú h a l f a r k a s , É s z a k i v i d é k e k (a m e g f e l e l ő déli tájak télen). XV.

76. T o t a n u s calidris (Linn.) V ö r ö s l ó b ú c a n k ó , E u r ó p a , K ö z é p Á z s i a , K e l e t - S z i b é r i á i g (Afrika, India, B u r m a , M a l a y félszigetek télen). 77. * T o t a n u s stagnatilis, B e c h s t . Z ö l d l á b ú c a n k ó , DélkeletE u r ó p a , É s z a k k e l e t - Á z s i ó i g (Afrika, India, Ausztráliáig télen). , 7 8 . T r i n g o i d e s h y p o l e u c u s (Linn.) B i l l e g e t ő c a n k ó , E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a - ( A f r i k a , Indiai félszigetek A u s z t r á l i á i g télen). 79. * R h y a c o p h i l u s glareola (Gm.) Réti c a n k ó , E u r ó p a , É s z a k Á z s i a (Afrika, India télen). 8 0 . * P a v o n c e l l a p u g n a x (Linn.) P a j z s o s c a n k ó . Mérsékelt E u r ó p a é s Á z s i a (Afrika. India, M a l a y szigetcsoportig télen). 8 1 . *Pelidna a l p i n a (Linn.) H a v a s i partfutó, É s z a k - E u r ó p a é s Á z s i a (a K ö z é p t e n g e r é s Indiai O c e ó n partjai télen). 8 2 . S c o l o p a x rusticola, Linn. Erdei s z a l o n k a , E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a , H i m a l a y a (Dél-Európa, India é s China télen). Glareolidae. 8 3 . *Glareola p r a t i n c o l a (Linn.) S z é k i c s é r , D é l - E u r ó p a , K ö z é p Á z s i a é s Indiáig (Afrika télen). Oedicnemidae. 84. * O e d i c n e m u s o e d i c n e m u s (Linn.) Ugartyúk. K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a , keletfelé K ö z é p - Á z s i ó i g ( É s z a k - K e l e t - A f r i k a , India, B u r m a télen). 0 t i d a é. 85. Afrika, 86. Afrika,

*Otis tarda, Li,nn. T ú z o k , Dél- é s K ö z é p - E u r ó p a ( É s z a k K ö z é p - Á z s i a , Észak-Nyugat-India télen). *Tetrax tetrax (Linn.) R e z n e k túzok, D é l - E u r ó p a , É s z a k K ö z é p - Á z s i a (Észak-Nyugat-India télen).

Charadriiformes.

X V / . Gruiformes.

Gharadriidae.

G r u i d a e.

69. Haematopus ostralegus, Linn. Csigaforgató, Európa, K ö z é p - Á z s i a (Földközi- é s Vörös-tenger, Kelet-Afrika, P e r z s a ­ ö b ö l télen). 70. " V a n e l l u s v a n e l l u s (Linn.) B í b i c , E u r ó p a és É s z a k - Á z s i a , É s z a k - C h i n a A l a s z k á i g ( D é l - E u r ó p a , É s z a k - N y u g a t - I n d i a é s DélChina télen). 7 1 . *Aegialitis a l e x a n d r i n u s (Linn.) S z é k i lile, E u r ó p a é s K e l e t - Á z s i á t ó l C h i n a és J a p á n i g (Afrika, India é s A u s z t r á l i a télen). 72. *Himantopus himantopus(Linn.)Gólyatöcs,Közép-Európa, Afrika, M a d a g a s z k á r , K ö z é p - Á z s i a , India, Nyugat-Chináig. 7 3 . ' R e c u r v i r o s t r a a v o c e t t a , L i n n . Gulipán, E u r ó p a , K ö z é p Á z s i a , India, Ceylon, Afrika. 7 4 . *Numenius a r q u a t a (Linn.) Nagy póling, E u r ó p a , K ö z é p Á z s i a , (Afrika, Dél-China, India é s M a l a y félszigetek télen). 7 5 . * L i m o s a l i m o s a (Linn.) Nagy goda, K ö z é p - é s É s z a k E u r ó p a (Mediterrán v i d é k e k é s É s z a k k e l e t - A f r i k a télen).

87. *Grus grus (Linn.) Daru, E u r ó p a , (Észak- é s É s z a k k e l e t Afrika télen). 8 8 . A n t i g o n é a n t i g o n e (Linn.) Örvösdaru, India. 8 9 . P s e u d o g e r a n u s l e u c a u c h e n ( T e m m . ) J a p á n daru, K e l e t S z i b é r i a , C o r e a . J a p á n (Dél-China télen), 9 0 . A ' h ° P ° ' a ! e s virgo (Linn.) P á r t á s d a r u , D é l - E u r ó p a , KözépÁ z s i a , É s z a k - C h i n á i g ( É s z a k - é s Északkelet-Afrika é s É s z a k Nyugat-India télen). 9 1 . B a l e a r i c a g i b b e r i c e p s , R e i c h e n . K o r o n á s daru, KeletAfrika.

B o r í t ó s é v a d j á n éppen a j ó b a k o k s z e r e t n e k e l k a l a n d o z n i é s ilyenkor b i z o n y t a l a n a b b a tartózkodási h e l y ü k mint r e n d e s e n , pedig ez a hely a m ú g y is m e g l e h e t ő s e n kiterjedt; alig lehet arra s z á m í t a n i , hogy a v é n b a k k ö v e t k e z e t e s legyen a b b a n , hogy hol lép ki a sűrűjéből este é s hol tér m a j d oda v i s s z a k o r á n reggel. M é g i s j ó l teszi a ráérő v a d á s z , h a ott, a h o l sípolni készül, c s e r k é s z i k is a z e r d ő s z é l e k e n é s megfigyeli, hogy hol s merre j e l e n t k e z i k őz, h a mindjárt c s a k suta is. A suta é p p e n ellen­ tétesen a j ó b a k k a l , szereti megtartani a forgóját s a m í g v a l a m i k o m o l y a b b m e g z a v a r t a t á s a n e m történik, s z á m o t n e m tevő eltérésekkel vált ki a z e r d ő b ő l a legelő területeire, a m e l y e k l e h e t n e k erdei rétek é s tisztások, vagy külső s z a b a d térségek tarlók, l ó h e r é s e k stb. Ott a z u t á n , a h o l a suta van, közel lehet a b a k is ; azt a környéket m i n d e n e s e t r e s z á m o n tartja s ha a z o n a tájon sípolunk a n n a k i d e j é n , a v a l ó s z í n ű s é g m e g v a n a r r a , hogy h a l l a n i fogja azt a közel k ö r n y é k e n tartózkodó b a k .

é s les. E l ő b b - u t ó b b megindul é s j ö n . Míg h a m á r e g é s z közel van, k ö n n y e n észreveheti a z igazi s u t a h a n g é s a z utánzott közt m é g i s c s a k rendszerint m e g l e v ő c s e k é l y eltérést, amitől a z u t á n elriad, ahelyett, hogy felénk tartana.

Némelyik bak a sípolásra meglehetős zajjal közeledik első r o h a m á b a n ; h a l l a n i tehát a zörgését é s ' í g y tudhatjuk a z irányt, a h o n n a n várhatjuk. D e m e n n é l k ö z e l e b b r e jött, a n n á l j o b b a n e l c s ö n d e s e d i k ; ilyenkor gyakran á c s o r o g , figyel, v á r ; u g y a n c s a k p r ó b á r a teszi a v a d á s z türelmét s ö n u r a l m á t . S z i n t e lélekzetfojtva kell m o z d u l a t l a n u l m a r a d n i ily e s e t b e n , i n k á b b ne sípol­ j u n k újra, mert a b a k nagyon p o n t o s a n tudja azt úgyis, hogy h o n n a n jött a h a n g é s n e m kell attól tartanunk, hogy ha hall­ gatunk, a k k o r m e g t é v e d v e m á s f e l é b a r a n g o l el. Ö c s a k ó v a t o s

n

r

XV///.

92. Inocolis Borneo.

papillosa

Ardeiformes.

I b i d i d a e. (Temm.) Szemölcsös

ibisz,

India,

Említettem," hogy a m á s i k baktól hajszolt ő z ü s z ő „ s i r ó m a " milyen izgató h a t á s s a l v a n a z erős b a k r a . Ilyenkor l e g h a m a r á b b elveszti a fejét. Irigy m o h ó v á g y a e l v a k í t j a . B í z v a a z e r e j é b e n , a s z e n d e kis üldözöttel ő m a g a a k a r j a szerelmi z s á k m á n y u l ejteni. O l y a n b a k o k a t tehát, a m e l y e k r e a r e n d e s s í p o l á s n i n c s e l é g h a t á s s a l , a féltés ördöge h o z h a t a p u s k á n k e l é . D e a k k o r a s í p o l á s n a k még t ö k é l e t e s e b b n e k kell l e n n i ; b e n n e kell a k k o r lenni a b b a n a z ü s z ő r e m e g ő s z o r o n g a t o t t s á g á n a k is, amit c s a k n a g y o b b gyakorlattal érhetünk el. Egy erős f é l a g a n c s ú bakot, a m e l y e t t ö b b s z ö r láttam tavaszi c s e r k é s z e t e m e n , c s a k így bírtam b e c s a p n i végül a n n y i r a , hogy a u g u s z t u s e l e j é n lövésre kaptam, de — e l h i b á z t a m , mert elsiettem. É p p e n a z a b n o r m i t á s a miatt n e m m e r t e m h a l o g a t n i a lövést, a m e l y a fák közt k o c k á z a t o s volt. M e g is lőttem egy fiatal kőrisfát, a m e l y n e k a villája közt kellett v o l n a egy tenyérnyi nyíláson át eljuttatnom a golyót a v á l l a p j á r a . S o h a n e m is volt többet a l k a l m a m ró, hogy ezt a hibámat korrigáljam. Mire ez a kis e m l é k e z é s e m nyomdafestéket lát, m á r talán el is múlik a s í p o l á s j a v a - é v a d j a . D e h a nem, a k k o r h a s z n á l ­ h a t o k vele a z o k n a k , a k i k rövidre fogott u t a s í t á s a i m r a rászorulnak.

9 3 . " f P l e g a d i s falcinellus (Linn.) B a r n a ibisz (batla.) DélEurópától India é s Chináig, Ausztrália, Afrika, K. Egyesült-Álla­ moktól Floridáig, J a m a i k a . 9 4 . E u d o c i m u s ruber (Linn.) V ö r ö s ibisz, K ö z é p - A m e r i k a . P 1 a t a 1 e i d a e. 95. " t P l a t a l e a leucerodia, Linn. K a n a l a s gém, K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a K ö z é p - Á z s i ó i g . J a p á n , China, India é s Kelet-Afrika. 96. A i a j a ajaja (Linn.) Rózsás kanalasgém, Dél-Kelet Egyesült-Államok, Közép- és Dél-Amerika. C i c o n i i d a e. 97. *Ciconia c i c o n i a (Linn.) F e h é r gólya, Európa K ö z é p Ázsióig (Afrika, É s z a k - I n d i a télen). 9 8 . *Ciconia nigra (Linn.) F e k e t e gólya, E u r ó p a , M o n g ó l i a é s Chinóig (India, Afrika télen.) 9 9 . E p h i p p i o r h y n c h u s s e n e g a l e n s i s ( S c h a w . ) Nyergesgólya, T r o p i k u s Afrika. 100. Leptoptilus crumeniferus (Less.) M a r a b u , Afrika. A r d e i d a e. 101. *Pyrrherodias purpurea (Linn.) V ö r ö s gém, E u r ó p a , Közép-Ázsióig, Afrika, M a d a g a s z k á r . 102. *Ardea c i n e r e a , Linn. Szürke gém, E u r ó p a , Ázsia, Atrika, A u s z t r á l i a . 103. *Herodias a l b a , Linn. N e m e s kócsag, E u r ó p a , Á z s i a , Afrika. 104. *Garzetta garzetta (Linn.) Fattyú kócsag, D é l - E u r ó p a Kö.-ép-Ázsióig, India, China, J a p á n , Malay-vidékek, Afrika. 105. *Nycticorax n y c t i c o r a x (Linn.) B a k c s ó , K ö z é p - é s DélEurópa Indiáig, C h i n a , J a p á n , Malay-félszigetek, Nagy-Szundaszigettől Celebeszig, Afrika, É s z a k - é s K ö z é p - A m e r i k a , C o l o m b i a és Ecuadorig. 106. C a n c h r o m a zeledoni, Ridgw. K a n á l c s ő r ü b a k c s ó , K ö z é p Amerika. 107. *Ardeola ralloides (Scop.) Üstökös gém, Mediterránv i d é k e k a Kaspi-tóig, Afrika. 108. B u b u l c u s lucidus (Rafin.) Pásztorgém, Dél-Európa K ö z é p - Á z s i ó i g , Afrika, M a d a g a s z k á r , 109. *Ardetta minuta (Linn.) P o c g é m , K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a K ö z é p - é s Észak-Nyugat-Indióig (Afrika télen). 110. *Botaurus, stellaris (Linn.) Bölömbika, Mérsékelt P a l a e a r k t i k u s öv, Észak-Nyugat-India, B u r m a . XIX.

Phoenicopteriformes.

Phoenicopteridae. 111. P h o e n i c o p t e r u s roseus, K ö z é p - Á z s i a , India, Afrika. XX.

Pali.

Flamingó,

Dél-Európa

Anseriformes.

A n a t i d a e. 112 Cygnus olor, Gm. B ü t y k ö s hattyú, É s z a k - é s K ö z é p E u r ó p a K ö z é p - Á z s i ó i g (Észak-Nyugat-India, K a s p i - é s Földközi­ tenger télen). 113. Cignus b e w i c k i , Y a r r . K i s hattyú, É s z a k - E u r ó p a , É s z a k Á z s i a (Nyugat-Európa, S z i b é r i a , China, J a p á n télen). 114. Cygnus c y g n u s (Linn.) É n e k e s hattyú, É s z a k - E u r ó p a , É s z a k - Á z s i a ( K ö z é p - Á z s i a , C h i n a , J a p á n télen). 115. Cygnus m e l a n o c o r y p h u s (Mol.) F e k e t e n y a k ú hattyú, Dél-Amerika. 116. t C h e n o p s i s a t r a t a (Lath.) Feketehattyú, Ausztrália. 117. Plectropterus niger, S c l . S a r k a n t y ú s lúd, Dél-Kelet-Afrika. 118. S a r c i d i o r n i s m e l a n o n o t a ( P e n n . ) F é n y e s s z á r n y ú lúd, India, Ceylon, B u r m a , T r o p i k u s Afrika, M a d a g a s z k á r . 119. L a m p r o n e s s a s p o n s a (Linn.) K a r o l i n á i r é c e , É s z a k A m e r i k a , Nagy-Antillák. 120. A e x g a l e r i c u l a t a (Linn.) M a n d a r i n réce, C h i n a , F o r m o z a , Japán és Dél-Kelet-Szibériáig. 1 2 1 . * f A n s e r a n s e r (Linn.) Nyári lúd, Nyugat-Európa. 122. * A n s e r f a b a l i s (Lath.) V e t é s i lúd, Nyugat-Európa (Délé s K ö z é p - E u r ó p a télen). 123. A n s e r b r a c h y r h y n c h u s ( B a i ! t . ) R ö v i d c s ö r ű l ú d . S p i t z b e r g ó k (Nyugat-Európa télen). 124. * A n s e r albifrons ( S c o p . ) Lilik, É s z a k - E u r ó p a é s S z i b é r i a ( D é l - E u r ó p a , India, China télen). 125. E u l a b i a i n d i c a (Lath.) Indiai c s í k o s lúd, K ö z é p - Á z s i a (India télen).

126. t C y g n o p s i s c y g n o i d e s (Linn.) Indiai k o r o n á s l ú d , S z i b é r i a , J a p á n (China télen). 127. B r a n t a l e u c o p s i s ( B e c h s t . ) A p á c a lúd, Észak-NyugatE u r ó p a (Atlanti partok télen). 128. B r a n t a b e r n i c l a (Linn.) Örvös lúd, S a r k i tájak (Észak­ os Nyugat-Európa télen). 129. C h l o é p h a g a m a g e l l a n i c a (Gm.) M a g e l l ó n lúd, F a l k l a n d szigetek, Magellón-út, P a t a g o n i a . 130. t C h l o é p h a g a inornata (King.) Chilei lúd, Argentína, Chile. 131. f D e n d r o c y g n a fúlva (Gm.) Erdei r é c e , K ö z é p - é s DélA m e r i k a , Afrika, India. 132. D e n d r o c y g n a v i d u a t a (Linn.) jiApóca r é c e , Tropikus DélA m e r i k a , Nyugat-India, T r o p i k u s Afril%, M a d a g a s z k á r . 133. A l o p o c h e n a e g y p t i a c u s (Linn.) Nílusi lúd, Afrika, Palestina. 134. C a s a r c a c a s a r c a (Linn.) V ö r ö s ásólúd, Mediterrán vidé­ kek, K ö z é p - Á z s i a , M o n g ó l i a , C h i n a , J a p á n (Észak-Kelet-Afrika, India, B u r m a , D é l - C h i n a télen). 135. C a s a r c a tadornoides ( J . & S.) A u s z t r á l i a i á s ó l ú d , Délé s Nyugat-Ausztrália, T a s m a n i a . 136. *j"Anas b o s c a s Linn. T ő k é s r é c e , M é r s é k e l t - E u r ó p a , Á z s i a é s É s z a k - A m e r i k a (Perzsia, India, China. K ö z é p - A m e r i k a télen). 137. t A n a s b o s c a s . L i n n . X C a i r i n a m o s c h a t a (Linn.) T ő k é s és pézsmakacsa keresztezése. 138. Polionetta p o e c i l o r h y n c h a (Forst.) T a r k a c s ő r ű réce, India, Ceylon. B u r m a . 139. E u n e t t a f a l c a t a (Georgi) S a r l ó s r é c e , S z i b é r i a J a p á n i g (China, India télen). 140. " C h a u l e l a s m u s streperus (Linn.) K e n d e r m a g o s r é c e . M é r s é k e l t - E u r ó p a , Á z s i a é s É s z a k - A m e r i k a (télen délre vonul). 141. M a r e c a p e n e l o p e ( L i n n . ) Fütyülő r é c e , É s z a k - E u r ó p a é s S z i b é r i a K a m c s a t k á i g ( É s z a k - K e l e t - A f r i k a , Perzsia, É s z a k India é s B u r m a B o r n e o i g télen). 142. *Nettium c r e c c a , K a u p . K i s csörgő réce, E u r ó p a , É s z a k Á z s i a , É s z a k - é s Északkelet-Afrika (Perzsia, India, C h i n a télen). 143. Nettium formosum (Georgi) F o r m o z a i r é c e , K e l e t - S z i b é r i a (India, G h i n a , J a p á n t é l e n ) . 144. Nettium b r a s i l i e n s e (Gm.) B r a z í l i a i c s ö r g ő r é c e . DélAmerika. 145. * t D a f i l a a c u t a (Linn.) Nyílfarkú réce, É s z a k - E u r ó p a , Észak-Afrika, É s z a k - A m e r i k a (télen a megfelelő déli vidékek). 146. P o e c i l o n e t t a b a h a m e n s i s (Linn). B a h a m a i r é c e , DélA m e r i k a , F a l k l a n d szigetek. Nyugat-India, B a h a m a . 147. *Qűerquedula q u e r q u e d u l a (Linn.) Böjti r é c e , É s z a k E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a (Észak-Kelet-Afrika, India, C h i n a , M a l a y szigetcsoport télen). 148. Q u e r q u e d u l a cyanoptera (Vieili.) K é k s z á r n y ú réce, Amerika. 149. *Spatula c l y p e a t a (Linn.) K a n a l a s r é c e . E u r ó p a , NyugatÁ z s i a , É s z a k - A m e r i k a (a megfelelő déli v i d é k e k télen). 150. Netta rufina, K a u p . Ü s t ö k ö s r é c e . Mediterrán vidékek, K ö z é p - Á z s i a (India télen). 151. M e t o p i a n a p e p o s a c a (Vieili,) B ü t y k ö s réce, D é l - B r a z i l i a , A r g e n t í n a , Chile. 152. *Aythya ferina (Linn.) B a r á t r é c e , É s z a k - E u r ó p a és S z i b é r i a J a p á n i g (Dél-Európa, Észak-Afrika, Perzsia, India, China télen). 153. *Aythya n y r o c a (Güld.) C i g á n y r é c e . K ö z é p - é s DélEurópa, Közép-Ázsia és Délnyugat-Szibéria. 154. *Mergus a l b e l l u s (Linn.) K i s b u k ó , Nyugat-Európa, É s z a k - Á z s i a (Dél-Európa, India, C h i n a , J a p á n télen). 155. *Mergus merganser, Linn. F ű r é s z c s ő r ű búvár, É s z a k E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a (Dél-Európa, China, J a p á n télen). XXIII.

Pelecaniformes.

Phalacrocoracidae. 156. " t P h a l a c r o c o r a x c a r b o (Linn.) Nagy k á r ó k a t o n a , mind a z öt világrész. 157. * P h a l a c r o c o r a x p y g m a e u s (Gm.) K i s k á r ó k a t o n a . K ö z é p és Dél-Európa Közép-Ázsia Kelet-Szibériáig, Pelecanidae. 158. P e l e c a n u s o n o c r o t a l u s (Gm.) R ó z s á s gödény, DélEurópa, Afrika, Észak-Nyugat-India. 159. P e l e c a n u s crispus, B r u c h . B o r z a s gödény, Dél-Európától Észak-Nyugat-India, M o n g ó l i a é s Chinóig.

XXIV.

Cathartidiformes.

Cathartidae. 160. S a r c o r h a m p h u s gryphus (Linn.) K o n d o r k e s e l y ű , E c u a d o r , Peru, Chile é s P a t a g o n i a . 161. Calharistes urubu (Vieili.) H o l l ó k e s e l y ű , K ö z é p - é s DélAmerika. XXV.

Accipiiriform.es.

Serpentariidae, 162. S e r p e n t a r i u s serpentarius (Miller) K i g y ó s z k e s e l y ű , DélKelet-Afrika. V u 11 u r i d a e. 163. *Vultur m o n a c h u s , L i n n . B a r ó t k e s e l y ű , D é l - E u r ó p a , Észak-Kefet-Afrika, K ö z é p - Á z s i a , India é s Chinóig. 164. *Gyps fulvus (Gm.) F a k ó k e s e l y ű , Dél- é s K ö z é p - E u r ó p a , Észak-Afrika é s S z u d á n . 165. P s e u d o g y p s a f r i c a n u s ( S a l v a d i ) s u b s p s . S c h i l l i n g s i , Afrikai fakókeselyű, Afrika. 166. Necrosyrtes m o n a c h u s ( T e m m . ) S a p k á s dögkeselyű, Afrika. Falconidae. 167. P o l y b o r u s tharus (Mol.) K a r a k a r a , B r a z í l i a , A m a z o n i a , Délfelé a Magellán-útig. ,168. *Circus c y a n e u s (Linn.) K é k e s rétihéja, É s z a k - E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a ( É s z a k - K e l e t - A f r i k a , India, C h i n a télen). 169. *Circus pygargus (Linn.) H a m v a s rétihéja. Mérsékelt E u r ó p a é s Á z s i a (Afrika, India, C h i n a télen). 170. *Circus a e r u g i n o s u s (Linn,) B a r n a rétihéja, E u r ó p a , S z i b é r i a (China, India, Észak-Afrika télen). 171. *Circus m a c r u r u s (S. G. Gm.) F a k ó rétihéja, K e l e t E u r ó p a é s Mérsékelt Á z s i a (Afrika, India, China télen), 172. *Astur p a l u m b a r i u s (Linn.) G a l a m b ó s z h é j a , É s z a k - é s Közép-Euróba, Szibéria, Himalaya. 173. *Accipiter nísus (Linn.) K a r v a l y , E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a (India, China télen). 174. *Buteo buteo (Linn.) Egerész-ölyv, Nyugat-Európa. 175. G y p a é t u s b a r b a t u s (Linn.) S z a k á l l a s s a s k e s e l y ű . F ö l d ­ közi vidékek, K ö z é p - E u r ó p a , K e l e t felé K ö z é p - Á z s i a , H i m a l a y a , Észak-Chinóig. 176. *Aquila m a c u l a t a , G m . B é k á s z ó s a s , D é l - E u r ó p a , É s z a k Kelet-Afrika, K ö z é p - é s É s z a k - K e l e t - Á z s i a , India. 177. *Aquila c h r y s a é t u s (Linn.) Szirti s a s . Európa, É s z a k Á z s i a , É s z a k - C h i n a , É s z a k - A m e r i k a Dél felé Mexikóig. 178. * A q u i l a h e l i a c a , S a v i g n . Parlagi s a s , D é l - K e l e t - E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a , É s z a k - I n d i a é s Chinóig. 179. *Aquila p o m e r a n a , B r e h m K i s b é k á s z ó s a s , K ö z é p - é s Dél-Európa. 180. *Archibuteo lagopus (Gm.) G a t y á s ölyv, Európa, S z i b é r i a , Alaszka. 181. * E u t o l m a é t u s p e n n a t u s (Gm.) T ö r p e s a s , Dél-Orosz­ ország, Mediterrán v i d é k e k , Afrika, K ö z é p - Á z s i a , India, Ceylon. 182. *Circaétus gallicus (Gm.) K i g y á s z ölyv. K e l e t - és DélE u r ó p a , Mediterrán vidékek, É s z a k - K e l e t - A f r i k a , K ö z é p - Á z s i a . 183. H e l o t a r s u s e c a u d a t u s (Daud.) B u k á s z ó s a s , T r o p i k u s Afrika. 184. " H a l i a é t u s a l b i c i l l a (Linn.) Réti s a s , E u r ó p a , É s z a k Á z s i a i G r ö n l a n d , Izland (India, China télen). 185. H a l i a é t u s vocifer (Daud.) L á r m á s rétisas, Tropikus Afrika. 186. *Milvus korschun ( G r a J B a r n a k á n y a , K ö z é p - é s DélE u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a (Afrika télen). 187. *Milvus milvus (Linn.) V ö r ö s k á n y a . K ö z é p - é s DélEurópa. 188. *Pernis apivorus (Linn.) D a r á z s ölyv, E u r ó p a , NyugatS z i b é r i a (Afrika télen);] 189. F a l c o peregrinus, Tunst. V á n d o r sólyom, E u r ó p a , Á z s i a , É s z a k - A m e r i k a (Afrika, India télen). 190. * F a l c o s u b b u t e o , L i n n . K a b a sólyom, É s z a k - E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a (Afrika, India é s China télen). 191. * F a l c o merillus (Gerini) K i s sólyom, E u r ó p a , É s z a k Á z s i a (Dél-Európa, India, C h i n a télen). 192. *Hyerofalco cherrug (I. E . Gray) K e r e c s e n sólyom, DélK e l e t - E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a Chináig, Észak-Nyugat-India. 193. H y e r o f a l c o gyrfalco (Linn.) V a d á s z sólyom, É s z a k Európa. 194. " C e r c h n e i s t i n n u n c u l u s (Linn.) V ö r ö s v é r c s e , E u r ó p a , É s z a k - Á z s i a (India, Afrika télen). 195. *Erythropus vespertinus (Linn.) K é k v é r c s e , D é l - K e l e t E u r ó p a (Dél-Nyugat-Afrika télen).

Pandion

idae.

196. *Pandion h a l i a é t u s (Linn.) H a l á s z s a s , Keleti félteke. XXVL

Strigiformes.

Bubonidae. 197. *Asio a c c i p i t r i n u s (Pali.) Réti fülesbagoly, Mind a z öt világrész. 198. *Asio otus (Linn.) Erdei, fülesbagoly, Európa, É s z a k Á z s i a , J a p á n , C h i n a , H i m a l a y a , Észak-Nyugat-India. 199. * t B u b o b u b o (Linn.) Uhu, E u r ó p a . 2 0 0 . B u b o virginianus (Gm.) A m e r i k a i uhu, K e l e t - É s z a k A m e r i k a , L a b r a d o r t ó l délre, K ö z é p - A m e r i k a , C o s t a R i c á i g . 2 0 1 . Nyctea n y c t e a , Linn. H ó b a g o l y , É s z a k i tájak, délfelé Egyesült-Államok, E u r ó p a é s K ö z é p - Á z s i ó i g (Észak-NyugatH i m a l a y a télen). 2 0 2 . S c o p s s c o p s (Linn.) F ü l e s kuvik, E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a , Észak-Nyugat-India. 2 0 3 . "Syrnium a l u c o ( L i n n . ) ' M a c s k a b a g o l y , E u r ó p a , Föld­ közi vidékek. 2 0 4 . *Syrnium u r a l e n s e (Pali.) Uráli bagoly, É s z a k - E u r ó p a , Szibéria. 2 0 5 . *Athene n o c t u a (Scop.) Kuvik, K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a . 2 0 6 . G l a u c i d i u m p a s s e r i n u m (Linn.) T ö r p e kuvik, É s z a k - é s Közép-Európa. S t r i g i d a e. 207. * t S t r i x f l a m m e a , Linn. L á n g b a g o l y , Európa, Afrika. X X V / / / . Psiffaciformes. L o r i i d a e. 2 0 8 . Lorius garrulus ( L i n n . ) S z é l e s f a r k ú lóri, H a l m a h é r a - é s Molukka-szigetek. 209. Psitteuteles chlorolepidotus (Kuhl.) P i k k e l y e s lóri, É s z a k ­ os Dél-Ausztrália. Cacatuidae. 210. Calyptorhynchus b a n k s i (Lath.) H o l l ó k a k a d ú , DélKelet-Ausztrália. 2 1 1 . C a c a l u a galerita (Lath.) S á r g a b ó b i t ó s k a k a d u , Ausztrália, Tasmania. 2 1 2 . C a c a t u a l e a d b e a t e r i (Vig.) I n k a k a k a d ú , Dél- é s K ö z é p Ausztrália. 2 1 3 . C a c a t u a m o l u c c e n s i s (Gm.) Molukki k a k a d u , C e r a m é s Amboina. 2 1 4 . C a c a t u a r o s e i c a p i l l a , Vieili, R ó z s a k a k a d ú , Ausztrália. 215. Licmetis nasica (Temm.) Csőröskakadú, Eszak-Kelet é s Dél-Ausztrália. 2 1 6 . f C a l l o p s i t t a c u s n o v a e - h o l l a n d i a e (Gm.) Nimfapapagály. Ausztrália. P s i 11 a c i d a e. 217. A r a a r a r a u n a (Linn.) S á r g a m e l l ű a r a , D é l - A m e r i k a . 2 1 8 . A r a chloroptera, Gray. Z ö l d s z á r n y ú ara, Bolívia, Amazonia, Guiana, Ecuador, Panama. 2 1 9 . Á r a militaris (Linn.) K a t o n a - a r a . M e x i k ó , C o l u m b i a Peruig é s B o l í v i a . 2 2 0 . A r a m a c a o (Linn.) S k a r l a t - a r a , K ö z é p - A m e r i k a , E c u a d o r . Bolívia, Amazonia, Guiana. 2 2 1 . A r a m a r a c a n a (Vieili.) T ö r p e a r a , B r a z í l i a , P a r a g u a y . 2 2 2 . Conurus n a n d a y (Vieili.) N a n d a y p e p a g ó l y a , P a r a g u a y . 2 2 3 . Conurus c a c t o r u m (Kuhl.) K a k t u s z p a p a g ó l y , Dél-KeletBrazilia. 2 2 4 . C o n u r u s a u r e u s (Gm.) A r a n y h o m l o k ú p a p a g á l y , DélAmerika. 225. Cyanolyseus patagonicus (Vieili.) Szirti papagály, Uraguay, Argentína, P a t a g o n i a . 2 2 6 . Pyrrhura s o u a n c e i (Verr.) T i r i k a p a p a g á l y , A m a z o n i a , Ecuador. 2 2 7 . Myopsittacus m o n a c h u s (Bodd.) B a r á t p a p a g á l y , DélAmerika. 2 2 8 . P s i t t a c u l a p a s s e r i n a (Linn.) V e r é b p a p a g á l y , B r a z í l i a . 2 2 9 . B r o t o g e r y s chiriri (Vieili.) A r a n y s z á r n y ú p a p a g á l y , DélAmerika. 2 3 0 . A m a z o n a a e s t i v a (Linn.) K é k h o m l o k ú a m a z o n , Brazília, Paraguay, Argentína. 2 3 1 . A m a z o n a oratríx, Ridgw, S á r g a f e j ű a m a z o n , K ö z é p Amerika. 2 3 2 . A m a z o n a l e u c o c e p h a l a (Linn.) K u b a a m a z o n , K u b a ­ sziget. 233. Psittacus erythacus, Linn. Szürke papagály (Jako) S z e n e g a m b i á t ó l Közép-Afrikáig.

2 3 4 . C o r a c o p s i s nigra (Linn.) F e k e t e p a p a g á l y , M a d a g a s z k á r . 2 3 5 . P a l a e o r n i s torquata ( B o d d ) Örvös p a p a g á l y , B e l u t c h i s t e n , India, Ceylon, B u r m a , C o c h i n - C h i n a . 2 3 6 . P a l a e o r n i s c y a n o c e p h a l a (Linn.) Kékfejű p a p a g á l y , India, Ceylon. 237. P a l a e o r n i s eupatria (Linn.) S á n d o r p a p a g á l y , Ceylon. 2 3 8 . P a l a e o r n i s f a s c i a t a (P. L. S. Mull.) S z a k á l l a s p a p a g á l y , H i m a l a y a , India. 239. P a l a e o r n i s a l e x a n d r i (Linn.) R ó z s a m e l l ű p a p a g á l y , J a v a , Borneo. 2 4 0 . A g a p o r n i s c a n a (Gm.) Szürkefejű törpepapagály, M a d a ­ gaszkár. 241. t A g a p o r n i s personata, Reichen, Kormosfejű papagály, Kelet-Afrika, 2 4 2 . P l a t y c e r c u s e l e g á n s (Gm.) P e n n a n t p a p a g á l y a , Kelet- é s Dél-Ausztrália. 2 4 3 . P l a t y c e r c u s flaviventris ( T e m m . ) S á r g a h a s ú rozellapapagály, Dél-Ausztrália, T a s m a n i a . 244. P l a t y c e r c u s p a l l i d i c e p s , Vig. Sárgafejű r o z e l l a p a p a g á l y , Kelet- é s K ö z é p - A u s z t r á l i a . 2 4 5 . P l a t y c e r c u s e x i m i u s ( S c h a w . ) R o z e l l a p a p a g á l y , Dél­ kelet- é s D é l - A u s z t r á l i a , T a s m a n i a . 246. P s e p h o t u s h a e m a t o n o t u s , Gould. É n e k l ő p a p a g á l y , Dél­ kelet- é s Dél-Ausztrália. 247. t M e l o p s i t t a c u s u n d u l a t u s ( S c h a w . ) H u l l á m o s p a p a g á l y , Ausztrália. XXIX.

Coracüformes.

Coraciidae. 2 4 8 . ""Coracias garrulus, Linn. S z a l a k ó t a , K ö z é p - és DélE u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a (Afrika, Észak-Nyugat-India télen).

XXX///,

P i c i d a e. 2 6 2 . * G e c i n u s viridis (Linn.) Z ö l d küllő, E u r ó p a , Kelet felé Kis-Ázsia és Perzsiáig. 2 6 3 . * D e n d r o c o p u s m a j o r (Linn.) Nagy f a k o p á n c s , E u r ó p a , K i s - Á z s i a , D é l - S z i b é r i ó n ót a z A m u r é s K o r e á i g . 264. * D e n d r o c o p u s minpr (Linn.) K i s f a k o p á n c s , E u r ó p a , Azori-szigetek, A l g é r i a , D é l - S z i b é r i a , M o n g ó l i a , J a p á n . 2 6 5 . * D e n d r o c o p t e s m e d i u s (Linn). K ö z é p f a k o p á n c s , E u r ó p a , D é l - K e l e t felé a K a u k á z u s i g . 266. B r a c h y p t e r n u s a u r a n t i u s (Linn.) Indiai harkály, India. 267. *Picus martius, L i n n . F e k e t e harkály, E u r ó p a , É s z a k Ázsia Kamcsatkóig. 2 6 8 . * J y n x torquilla (Linn.) N y a k t e k e r c s , E u r ó p a , Á z s i a , É s z a k - K e l e t é s Nyugat-Afrika. XXXV/-

brachyura

Bucerotidae. 251. B u c e r o s a b y s s i n i c u s (Bodd.) A b e s s i n i a i holló, E s z a k K e l e t é s Nyugat-Afrika. 252. L o p h o c e r o s erythrorhynchus (Temm.) Vöröscsőrű tokkó, Afrika. U p u p i d a e. 2 5 3 . *1;Upupa_ epops, Linn. B ú b o s b a n k a , E u r ó p a , É s z a k ­ os K ö z é p - Á z s i a , Észak-Nyugat-India, É s z a k - K e l e t - A f r i k a . Meropidae. Kelet-

és

Dél-

Kecskefejő,

Dél-

Caprimulgidae. meridionalis,

Hartert.

Hirundinidae. 2 7 0 *Chelidonaria u r b i c a (Linn.) M o l n á r f e c s k e , E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a (India, Afrika télen). 2 7 1 . *CheIidonaria u r b i c a (Linn.) tot. e l b i n i s m u s . Molnár­ fecske fehér színváltozat. 2 7 2 . "Hirundo rustica, Linn. Füsti f e c s k e , E u r ó p a , É s z a k Á z s i a , M a n d z s ú r i a , C h i n a (Afrika, India, China, Malay-félszigetek télen). 2 7 3 . *Hirundo rustica, Linn. tot. a l b i n i s m u s . Füsti f e c s k e fehér színvóltozat.

2 7 4 . * M u s c i c a p a grisola, Linn. S z ü r k e légykapó, E u r ó p a (Nyugat- é s Dél-Afrika télen). 2 7 5 . * H e d y m e l a c o l i a r i s ( B e c h s t . ) Örvös légykapó, K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a , Mediterrán-vidékek. 2 7 6 . *Hedymela atricapilla (Linn.) K o r m o s lég\ kapó, E u r ó p a (Afrika télen). Pycnonotidae. 277. Chloropsis aurifrons madór, India, Á s s a m , B u r m a .

castanotus. J . & XXXI.

E , Verr. E g é r m a d á r , Nyugat-

Coccyges.

C u c u 1 i d a e. 257. *Cuculus c a n o r u s , L i n n . K a k u k , E u r ó p a , É s z a k - Á z s i a (Afrika, India, M a l a y s u b r e g i o é s Ausztrália télen). XXXII.

Scansores.

Capitonidae. 258. C y a n o p s a i a t i c a (Lath.) Kéktorkú b a j s z i k a , H i m a l a y a , Burma. Rhamphastidae. ;

259. Rhamphastos carinatus, Swains. Halásztukán, KözépAmerika. 2 6 0 . R h a m p h a s t o s ariel, Vig. Ariel t u k á n . K e l e t - B r a z i l i a . 261. R h a m p h a s t o s dicolorus, Linn. T a r k a tukán, D é l - K e l e t Brazília, Paraguay.

(Temm,) Aranyhomlokú

Iepke-

T i m e 1 i i d a e. 278. T r o c h a l o p t e r u m c a n o r u m (Linn.) Chinai nevető seregély, China, H a i n a n . 2 7 9 . G a r r u l a x T e u c o l o p h u s (Hardw.) F e h é r b ó b i t á s s z a j k ó . Himalaya. 2 8 0 . Liothrix luteus (Scop.) C h i n a i fülemile, C h i n a , 2 8 1 . * P a n u r u s b i a r m i c u s (Linn.) S z a k á l l a s c i n e g e . Mérsékelt Európa. Troglodytidae. 2 8 2 . Anorthura troglodytes (Linn.) Ö k ö r s z e m , É s z a k K ö z é p - E u r ó p a , Mediterrán vidékek, K e l e t felé Perzsiáig.

C o 1 i i d a e. 2 5 6 . Colius Afrika.

(Linn.) Nuráng, India, Ceylon, Á s s a m .

Muscicapidae.

2 4 9 . * A l c e d o ispida (Linn.) J é g m a d á r , E u r ó p a , É s z a k - Á z s i a , India, B u r m a , China, Malay-félszigetek, Nagy-Szunda-, Philippiniés M o l u k k a - s z i g e t e k . 250. D a c e l o gigás ( B o d d . ) Öriós d a c é l o , A u s z t r á l i a .

255. *Caprimulgus E u r ó p a , Észak-Afrika.

Passeriformes.

P i 11 i d a e. 2 6 9 . Pitta

Alcedinidae.

254. *Merops apiaster, Linn. Gyurgyalag, E u r ó p a , K e l e t - Á z s i a (Afrika, India télen).

Piciformes.

és

M i m i d a e. 283. t M i m u s Észak-Amerika.

polyglotlus

(Linn.) A m e r i k a i

gezerigó, Kelet-

T u r d i d a e. 2 8 4 . *Merula merula (Linn.) F e k e t e rigó, E u r ó p a , É s z a k Afrika, Kelet felé S z i r i a , Egyptom é s P e r z s i á i g , Azori szigetek. 2 8 5 . *Merula m e r u l a (Linn.) tot. a l b i n i s m u s . F e k e t e rigó fehér színvóltozat. 2 8 6 . Merula grayi B p . Gray rigója, K ö z é p - A m e r i k a . 287. T u r d u s pilaris, Linn. F e n y ő rigó, É s z a k - E u r ó p a é s Nyugat-Szibéria ( K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a é s É s z a k Nyugat-India télen). 288. T u r d u s viscivorus, L i n n . Léprigó, E u r ó p a , K ö z é p Oroszország, K a u k á z u s . 2 8 9 . H y l o c i c h l a i l i a c a (Linn.) B o r o s rigó, É s z a k - E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a ( K ö z é p - és D é l - E u r ó p a télen). , 2 9 0 , * H y l o c i c h I a m u s i c a (Linn.) É n e k e s rigó, É s z a k - E u r ó p a és É s z a k - Á z s i a (Dél-Európa, Kelet felé P e r z s i á i g télen). 2 9 1 . * M o n t i c o l a s a x a t i l i s (Linn.) Kövirigó, K ö z é p - é s D é l Európa, Közép-Ázsiáig, Észak-Kelet-Szibéria és Észak-China (Kelet-Afrika, Észak-Nyugat-India, B u r m a télen).

2 9 2 . Petrophila c y a n u s (Linn.) K é k kövirigó, Dél-Európa Közép-Ázsióig, (Észak-Kelet-Afrika, India, B u r m a télen.) 2 9 3 . * T h a r r h a l e u s m o d u l a r i s (Linn.) Erdei s z ü r k e b e g y , E u r ó p a . 294. * P h o e n i c u r u s p h o e n i c u r u s (Linn.) Kerti rozsdafark, Európa, K e l e t - é s K ö z é p - S z i b é r i a , P e r z s i a , (Nyugat- é s K ö z é p Afrika télen). 2 9 5 . " P h o e n i c u r u s titys (Scop.) Házi rozsdafark, K ö z é p - é s Dél-Európa, ( É s z a k - K e l e t - A f r i k a télen). 2 9 6 . " C y a n e c u l a s u e c i c a (Linn.) K é k b e g y , É s z a k - é s KeletE u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a (India, B u r m a , Dél-China, É s z a k - K e l e t Afrika télen). 2 9 7 . *Aedon m e g a r h y n c h a ( B r e h m ) K i s fülemile, K ö z é p - é s Dél-Európa (Nyugat- é s Dél-Kelet-Afrika télen). 2 9 8 . *Aedon l u s c i n i a (Linn.) Nagy fülemile. Kelet- é s középEurópa, É s z a k f e l é Svédországig, Keletfelé K ö z é p - Á z s i a é s DélNyugat-Szibérióig (Eszak-Kelet-Afrika télen). 299. *Erithacus r u b e c u l a (Linn.) V ö r ö s b e g y , É s z a k - é s K ö z é p E u r ó p a (Mediterrán vidékek télen). 300. C o p s y c h u s s a u l a r i s (Linn.) D a y a l s z a r k a r i g ó , India, Ceylon, B u r m a , China. 3 0 1 . Cittocincla m a c r u r a (Gm.) S á m a r i g ó , India, China, M a l a y félsziget. 302. *Pratincola r u b i c o l a (Linn.) Cigány c s a l á n c s ú c s , E u r ó p a (Afrika télen). 3 0 3 . *Pratincola rubetra (Linn,) Rozsdóstorkú c s a l á n c s ú c s , E u r ó p a (Afrika télen). 3 0 4 . * S a x i c o l a o e n a n t h e (Linn.) H a n t m a d á r , E u r ó p a , É s z a k Á z s i a A l a s z k á i g (India és Kelet-Afrika télen). S y 1 v i i d a e. 3 0 5 . * L o c u s t e l l a l u s c i n i o i d e s (Savi) Nádi t ü c s ö k m a d á r , K ö z é p é s Dél-Európa, Mediterrán vidékek ( T r a n s z k a s p i a Turkeszténig é s Észak-Afrika télen). 3 0 6 . " A c r o c e p h a l u s turdoides (Meyer) Nádi rigó. K ö z é p - é s Dél-Európa, K ö z é p - Á z s i a (Perzsia, Afrika télen). 3 0 7 . " A c r o c e p h a l u s phragmitis ( B e c h s t . ) Foltos sitke, E u r ó p a , Nyugat-Szibéria, Altai h e g y s é g (Dél- é s Kelet-Afrika télen). 3 0 8 . " L u s c i n i o l a m e l a n u p o g o n ( T e m m . ) F ü l e m i l e sitke. K ö z é p é s Dél-Európa, Mediterrán vidékek, K ö z é p - Á z s i a é s Perzsiáig (Észak-Nyugat-India télen). 3 0 9 . "Hypolais hypolais (Linn.) G e z e , M é r s é k e l f E u r ó p a (DélAfrika télen). 3 1 0 . "Sylvia sylvia (Linn.) Mezei p o s z á t a , Európa, K ö z é p Á z s i a (Afrika télen). 3 1 1 . " S y l v i a s i m p l e x , Lath. Kerti poszáta, E u r ó p a é s NyugatS z i b é r i a (Afrika télen). 3 1 2 . " S y l v i a nisoria ( B e c h s t . ) K a r v a l y p o s z á t a , " M é r s é k e l t E u r ó p a é s K ö z é p - Á z s i a (Észak-Kelet-Afrika télen). 3 1 3 . " S y l v i a c u r r u c a (Linn.) K i s poszáta, E u r ó p a ( É s z a k Kelet-Afrika télen). 3 1 4 . " S y l v i a a t r i c a p i l l a (Linn.) B a r á t k a p o s z á t a , Európa K ö z é p - Á z s i a (Afrika télen). 3 1 5 . " P h y l l o s c o p u s sibilator ( B e c h s t . ) S i s e g ő füzike, Mérsékelt E u r ó p a (Afrika télen). 3 1 6 . " P h y l l o s c o p u s minor (Forst.) Csilp-csalp füzike, Mérsékelt Európa, Mediterrán v i d é k e k (Perzsia, Észak-Nyugat- é s É s z a k Kelet-Afrika télen). 3 1 7 . " P h i l l o s c o p u s trochilus (Linn.) Fitisz füzike, Európa, Nyugat-Szibéria, N y u g a t - K ö z é p - Á z s i a (Perzsia, Afrika télen). A m p e 1 i d a e. 3 1 8 . " A m p e l i s garrulus, Linn. Csonttolú m a d á r , Mindkét félteke arktikus és s z u b a r k t i k u s tájai. 3 1 9 . A m p e l i s c e d r o r u m (Vieili.) A m e r i k a i selyemfark, É s z a k Amerika. L a n i i d a e. 3 2 0 . G y m n o r h i n a tibicen (Lath.) F u v o l á s z , Ausztrália. 3 2 1 . " L a n i u s minor, G m . K i s ő r g é b i c s , D é l - K e l e t - E u r ó p a , K ö z é p - Á z s i a Afghanistánig (Kelet- é s Dél-Afrika télen). ,322. " L a n i u s excubitor, Linn. Nagy ő r g é b i c s , É s z a k - E u r ó p a és Észak-Ázsia. 3 2 3 . " P h o n e u s p o m e r a n u s (Sparrm.) Vörösfejű g é b i c s , K ö z é p és D é l - E u r ó p a ( S z e n e g a m b i a é s H a u s s a - l a n d télen). 3 2 4 . " E n n e o c t o n u s collurio (Linn.) T ö v i s s z ú r ó g é b i c s . E u r ó p á ­ tól K ö z é p - Á z s i ó i g (Perzsia, A r á b i a , K e l e t - é s Dél-Afrika télen). P a r i d a e. 3 2 5 . " P o e c i l e palustris (Linn.) B a r á t c i n e g e , E u r ó p a . 3 2 6 . L o p h o p h a n e s eristatus (Linn.) B ú b o s c i n e g e , É s z a k ­ os K e l e t - E u r ó p a .

3 2 7 . " P e r i p a r u s a t e r (Linn.) F e n y v e s c i n e g e , E u r ó p a . 3 2 8 . " P a r u s major, Linn. S z é n c i n e g e , E u r ó p a , S z i b é r i a . 3 2 9 . " C y a n i s t e s c o e r u l e u s (Linn.) K é k c i n e g e , E u r ó p a , K i s ózsia. 3 3 0 . "Aegithalus c a u d a t u s (Linn.) Ő s z a p ó , E u r ó p a (az A l p e sektől é s z a k r a ) é s S z i b é r i a . 3 3 1 . " R e m i z a p e n d u l i n a (Linn.) Függő c i n e g e , Nyugat-Európa, Nyugat- é s Dél-Oroszorszóg. R e g u 1 i d a e. 3 3 2 . " R e g u l u s regulus (Linn.) S á r g a f e j ű királyka, E u r ó p a Észak-Ázsia. S i 11 i d a e. és

és

3 3 3 . "Sitta c a e s i a , M e y e r & W o l f . C s u s z k a , Nyugat- K ö z é p Dél-Európa. C e r t h i i d a e.

334. "Certhia familiáris, Linn. F a k u s z , S k a n d i n á v i a , Németország, K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a .

Észak-

Zosteropidae. 3 3 5 . Zosterops j a p o n i c a , T e m m . & S c h l . S z e m ü v e g e s m a d á r , Japán. Motacillidae. 336. "fMotacilla alba, Linn. Barázdabillegető, Európa (Afrika télen). 3 3 7 . " B u d y t e s flavus (Linn.) S á r g a b i l l e g e t ő , E u r ó p a (Afrika télen). 3 3 8 . " A n t h u s triviális (Linn.) Erdei pipis, Észak-Európa, É s z a k - S z i b é r i a , É s z a k - Á z s i a (Mediterrán-vidékek, É s z a k - K e l e t - é s Nyugat-Afrika, Észak-Nyugat-India télen). A 1 a u d i d a e. 339. " A l a u d a a r v e n s i s , Linn. Mezei pacsirta, E u r ó p a , Nyugat­ os K ö z é p - Á z s i a (Észak-Afrika, India télen). 3 4 0 . " G a l e r i d a eristata ( L i n n ) B ú b o s pacsirta, K ö z é p - é s Dél-Európa. 3 4 1 . "Lullula a r b o r e a (Linn.) Erdei pacsirta, E u r ó p a , NyugatAfrika, K ö z é p - Á z s i a . Fringillidae. 3 4 2 . "Ligurinus chloris (Linn.) Z ö l d i k e , E u r ó p a , K e l e t felé Perzsiáig. 343. "Coccothraustes coccothraustes (Linn.) Meggyvágó, K ö z é p - és Dél-Európa, K e l e t - P e r z s i a é s Nyugat-Szibéria. 3 4 4 . G u i r a c a c o e r u l e a (Linn.) K é k magtörőpínty, EgyesültÁllamok. 3 4 5 . S p o r o p h i l a albigularis (Spix) Fehértorkú pinty. KeletBrazilia. 3 4 6 . C a r d i n a l i s c a r d i n a l i s (Linn.) Piros kardinális, A m e r i k a i Egyesült-Államok. 3 4 7 . "Fringilla c o e l e b s . Linn Erdei pinty, E u r ó p a , NyugatS z i b é r i a , K i s - Á z s i a , P a l e s z t i n a . P e r z s i a , T r a n s z k a s p i a , NyugatTurkesztón, Észak-Nyugat-India. 3 4 8 . "Fringilla montifringilla. Linn. Fenyőpinty, É s z a k - E u r ó p a é s É s z a k - Á z s i a J a p á n i g (Dél-Európa, É s z a k - I n d i a é s Chinóig, Philippini-szigetek télen). 3 4 9 . "Carduelis c a r d u e l i s (Linn.) T e n g e l i c , E u r ó p a , K ö z é p S v é d o r s z á g t ó l a Földközi tájakig. 3 5 0 . *Spinus s p i n u s (Linn.) Csíz, E u r ó p a , Észak-Ázsia Japánig. 3 5 1 . " L i n a r i a c a n n a b i n a (Linn.) K e n d e r i k e , É s z a k - é s K ö z é p Európa. 3 5 2 . " L i n a r i a linaria (Linn.) Nyíri z s e z s e . Mindkét félteke é s z a k i tájai (a megfelelő d é l e b b i vidékek télen). 3 5 3 . Montifringilla nivalis (Linn.) H a v a s i pinty, K ö z é p - é s D é l - E u r ó p a hegységei. 354. Petronia d e n t a t a (Sundev.) Abesszíniai köviveréb, Nyugat- é s É s z a k - K e l e t - A f r i k a . 3 5 5 . " f P a s s e r m o n t a n u s (Linn.) Mezei v e r é b . E u r ó p a . 3 5 6 . " P a s s e r d o m e s t i c u s (Linn.) H ó z i v e r é b , E u r ó p a , S z i b é r i a . 3 5 7 . " P a s s e r d o m e s t i c u s (Linn.) tot. a l b i n i s m u s , H á z i v e r é b fehér színváltozat. 3 5 8 . P a s s e r a l e x a n d r i n u s (Mad.) A l e x a n d r i a i v e r é b , Egyptom. 3 5 9 . P a s s e r m e l a n u r u s (P. L. S. Mull,) K a p v e r é b , DélAfrika. 3 6 0 . " S e r i n u s serinus (Linn.) C s i c s ö r k e , Mediterrán-vidékek, É s z a k felé Dél-Nyugat-Németországig. 3 6 1 . S e r i n u s h a r t l a u b i (Bolle.) M o z a m b i k c s i c s ö r k e , NyugatAfrika.

3 6 2 . S e r i n u s c a n a r i u s (Linn.) V a d k a n á r i m a d á r , Kanári­ szigetek, M a d e i r a , Azori-szigetek. 3 6 3 . S y c a l i s f l a v e o l a (Linn ) Sáfránypinty, D é l - A m e r i k a . 3 6 4 . C a r p o d a c u s erythrinus (Pali.) S z i b é r i a i pirók, É s z a k Kelet-Európa, Szibéria. 3 6 5 . * L o x i a curvirostra, L i n n . K e r e s z t c s ő r ű , E u r ó p a , S z i b é r i a . 366. Loxia bifasciata (Brehm) S z a l a g o s keresztcsőrű, ÉszakE u r ó p a , ( K ö z é p - E u r ó p a télen). 3 6 7 . *Pyrrhula pyrrhula (Linn.) S ü v ö l t ő , S k a n d i n á v i a , É s z a k Oroszország. Nyugat felé K. P o r o s z o r s z á g i g , S z i b é r i a (Nyugat- é s K ö z é p - E u r ó p a télen). 3 6 8 . P i n i c o l a e n u c l e a t o r (Linn.) K a m p o s c s ő r ű pirók, É s z a k E u r ó p a é s S z i b é r i a ( K ö z é p - E u r ó p a télen). 3 6 9 . * E m b e r i z a s c h o e n i c l u s , Linn. Nádi s á r m á n y , E u r ó p a , S z i b é r i a (Mediterrán v i d é k e k , Észak-Nyugat-India télen). 3 7 0 . * E m b e r i z a citrinella, Linn. Citrom s á r m á n y , E u r ó p a . 3 7 1 . * E m b e r i z a h o r t u l a n a , L i n n . Kerti s á r m á n y , E u r ó p a , Kelet felé P e r z s i a , A f g h a n i s z t a n é s Nyugat-Mongóliáig ( É s z a k Kelet-Afrika télen). 3 7 2 . *Miliaria miliaria (Linn.) Sordély, E u r ó p a , Mediterrán tájak, P e r z s i a , T u r k e s z t á n . 3 7 3 . * P l e c t r o p h e n a x n i v a l i s (Linn.) H ó s á r m ó n y , Mindkét F é l t e k e é s z a k i v i d é k e i (télen d é l e b b r e költözködik). 3 7 4 . C a l c a r i u s l a p p o n i c u s (Linn.) S a r k a n t y ú s s á r m á n y , E u r ó p a é s É s z a k - A m e r i k a a r k t i k u s é s s z u b a r k t i k u s tájai (télen a meg­ felelő d é l e b b i v i d é k e k ) . 3 7 5 . P a s s e r i n a c y a n e a (Linn.) Indigó pinty, É s z a k - é s K ö z é p Amerika. 3 7 6 . P a s s e r i n a ciris (Linn.) P ó p a pinty, D é l - E g y e s ü l t - Á l l a m o k , Mexikó, Közép-Amerika. 3 7 7 . P a r o a r i a c u c u l l a t a (Lath.) S z ü r k e k a r d i n á l i s , B r a z í l i a , Argentína, B o l í v i a . 3 7 8 . P a r o a r i a c a p i t a t a (D'Orb. & Lafr.) D o l m á n y o s kar­ dinális, Paraguay, Brazília, Argentína. 3 7 9 . G u b e r n a t r i x e r i s t a t a (Vieili.) Z ö l d k a r d i n á l i s , A r g e n t í n a , Észak-Patagonia. Tanagridae. 3 8 0 . C a l o s p i z a f a s t u o s a (Less.) S z í n e s t a n g a r a , K e l e t - B r a z í l i a . 3 8 1 . R h a m p h o c o e l u s brasilius (Linn.) B i b o r tangara, K e l e t Brazília. 3 8 2 . T a c h y p h o r u s rufus (Bodd.) F e h é r v á l l ú t a n g a r a , K ö z é p és Dél-Amerika. P 1 o c e i d a e. 383. S t e g a n u r a p a r a d i s e a (Linn.) P a r a d i c s o m vidapinty. T r o p i k u s Afrika. 3 8 4 . Diatropura progne (Bodd.) Uszályfarkú vidapinty, D é l Kelet-Afrika. 3 8 5 . Coleosthrutus a r d e n s (Bodd.) Vidapinty, Afrika. 3 8 6 . P y r o m e l a n a f r a n c í s c a n a (Isert.) N a r a n c s s z í n ű " s z ö v ő ­ pinty, Afrika, D é l - A r á b i a . 3 8 7 . P y r o m e l a n a afra (Gm.) S á r g a f e j ű á l a r c o s pinty, NyugatAfrika. 3 8 8 . Q u e l e a russi ( F i n s c h ) R u s s szövőpinfye, Dél-Afrika. 3 8 9 . Q u e l e a q u e l e a (Linn.) V ö r ö s c s ő r ű szövőpinty, Dél-Afrika. 390. Quelea aethiopica (Sundev.) Aethiopiai szövőpinty, Észak-Kelet-Afrika. 3 9 1 . L e p y d o p y g i a n a n a (Pucher.) T ö r p e szarkapinty, M a d a ­ gaszkár. 3 9 2 . S p e r m e s t e s c u c u l l a t u s , S w a i n s . S z a r k a p i n t y , Nyugat- é s Közép-Afrika. 3 9 3 . t A m a d i n a f a s c i a t a (Gm.) S z a l a g p i n t y , Afrika. 3 9 4 . A m a d i n a e r y t h r o c e p h a l a (Linn.) Vörösfejű pinty, D é l Afrika. 3 9 5 . S t e g a n o p l e u r a guttata ( S h a w ) Gyémántpinty, Ausztrália. 3 9 6 . H y p o c h a e r a c h a l y b e a t a (P. L. S. Mull.) A t l a s z pinty, Nyugat-Afrika. 397. T a e n i o p y g i a c a s t a n o t i s (Gould) Z e b r a p i n t y , A u s z t r á l i a . 3 9 8 . S p o r a e g i n t h u s a m a n d a v a (Linn.) Tigrispinty, India. 3 9 9 . S p o r a e g i n t h u s m e l p o d u s (Vieili.) N a r a n c s a r c ú pinty, Nyugat-Afrika. 4 0 0 . M u n i a orizivora (Linn.) Rizspinty, J á v a , S z u m a t r a , Malaccá. 4 0 1 . M u n i a m a l a c c á (Linn.) H á r o m s z í n ű a p á c a p i n t y , India. Ceylon. 402. M u n i a ferruginosa (Sparrm.) F e h é r f e j ű a p á c a p i n t y , J á v a . 4 0 3 . M u n i a atricapilla (Vieili.) F e k e t e f e j ű a p á c a p i n t y , H i m a ­ l a y a , M a l a y félsziget, K ö z é p - I n d i a , B u r m a . 4 0 4 . M u n i a p u n c t u l a t a (Linn.) K e n d e r m a g o s pinty, India, Ceylon. 4 0 5 . U r o l o n c h a a c u t i c a u d a (Hodgs.) T a r k a s i r á l y k a , H i m a l a y a , Malay, Burma, Szumatra.

4 0 6 . P o e p h i l a a c u t i c a u d a (Gould.) Ékfarkú övespinty, Ausztrália. 4 0 7 . P o e p h i l a g o u l d i a e (Gould ) G o u l d n é pintye, É s z a k - é s Észak-Nyugat-Ausztrália, Észak-Queensland. 4 0 8 . P o e p h i l a m i r a b i l i s , D e s Murs. V ö r ö s f e j ű díszpinty, Észak- és Észak-Nyugat-Ausztrália. 4 0 9 . Erythrura p r a s i n a (Sparrm.) P a p a g é l y p i n t y , T e n a s s e r i m , Malay, J á v a , Szumatra, Borneo. 4 1 0 . Estrilda c i n e r e a (Vieili,) K o r a l l c s ő r ű pinty, Afrika. 4 1 1 . Estrilda c o e r u l e s c e n s (Vieili.) V ö r ö s f a r k ú pinty, NyugatAfrika. 4 1 2 . U r a e g i n t h u s p h o e n i c a t i s , S w a i n s . Lepkepinty, Afrika. 413. Heterhyphantes melanogaster (Schelley) Napóleon szövő­ m a d á r , Afrika. 4 1 4 . H y p h a n t o r n i s a b y s s i n i c u s (Gm.) Á l a r c o s s z ö v ő m a d á r , Afrika. 415. Sitagra melanocephala (Linn.) T a k á c s szövőpinty, Nyugat-Afrika. 4 1 6 . S i t a g r a c a b a n i s i , P e t e r s . C a b a n i s szövőpintye, Afrika. 4 1 7 . S i t a g r a c a p i t a l i s (Lath,) F e k e t e f e j ű szövőpinty, NyugatAfrika. 4 1 8 . F o u d i a m a d a g a s c a r i e n s i s (Linn.) M a d a g a s z k á r i szövő­ pinty, M a d a g a s z k á r . I c t e r i d a e. 4 1 9 . Molothrus b o n a r i e n s i s (Gm.) S e l y e m s z á r n y ú g u l y a m a d é r , Dél-Amerika. 4 2 0 . Molothrus b a d i u s (Vieili.) B a r n a c s ö r i c s e , D é l - A m e r i k a . 4 2 1 . A g e l a e u s frontalis, Vieili. B a r n a f e j ű s e r e g é l y , G u i a n a , Észak- és Kelet-Brazilia. 422. X a n t h o c e p h a l u s x a n t h o c e p h a l u s , B p . S á r g a f e j ű seregély, Észak-Amerika. 4-'3. Icterus spurius (Linn ) Kerti trupial, K e l e t - É s z a k - A m e r i k a ( K ö z é p - A m e r i k a télen). 4 2 4 . Icterus w a g l e r i . S c l . F e k e t e f e j ű trupial, M e x i k ó , G u a t e m a l a . 4 2 5 . Icterus m e s o m e l a s ( W a g l . ) F e k e t e t o r k ú trupial, K ö z é p Amerika. 426. Megaquiscalus macrurus, Swains. Mexikói csöricse, Texas, Mexikó, Yucatan. 4 2 7 . H o l o q u i s c a l u s j a m a i c e n s i s (Daud.) N a r a n c s s z í n ű trupial, Jamaika. S t u r n i d a e. 4 2 8 . *Sturnus vulgáris, Linn. S e r e g é l y , É s z a k - K ö z é p - é s Nyugat-Európa, O r o s z o r s z á g (Dél felé É s z a k - A f r i k a , M a r o k k ó , Egyptom, Syria é s P e r z s i á i g , M a d e i r a és K a n á r i - s z i g e t e k télen). 4 2 9 . P a s t o r r o s e u s (Linn.) P á s z t o r m a d á r , K ö z é p - Á z s i a DélK e l e t - E u r ó p á i g (India télen). 4 3 0 . Sturnia s i n e n s i s (Gm.) M a n d a r i n s e r e g é l y , C h i n a , F o r m o s a , H a i n a n (Dél-China, S i a m , C a h i n - C h i n a , P e g u , M o l u k k a t é l e n ) . 4 3 1 . A c r i d o t e r e s ttistis, Linn. G y á s z o s s e r e g é l y , A f g h a n i s t a n , H i m a l a y a - h e g y s é g , India, Á s s a m , Manipur, B u r m a . 4 3 2 . A e t h i o p s a r cristatellus (Gm.) B ú b o s m a i n a s e r e g é l y , China. Eulabetidae. 4 3 3 . E u l a b e s religiosa (Linn.) M e j n o , Dél-indiai félszigetek, Ceylon. 4 3 4 . L a m p r o c o r a x c h a l y b e a (Horsf.) A c é l z ö l d c s ö r i c s e , B e n galia, B u r m a , Malay-félsziget, S z u m a t r a . J á v a , B o r n e o . 4 3 5 . L a m p r o t o r n i s c a u d a t u s (P. L. S. Mull.) Hosszúfarkú c s ö r i c s e , Afrika. 0 r i o 1 i d a e. 4 3 6 . *Oriolus g a l b u l a , Á z s i a (Afrika télen).

Linn.

Sárgarigó,

Európa,

Közép-

Dicruridae. 437. D i s s e m u r u s p a r a d i s e u s (Linn.) P a r a d i c s o m d r o n g ó , India, Ceylon, B u r m a . Malay-félsziget, S z u m a t r a , J á v a , B o r n e o . C o r v i d a e. 4 3 8 . T r y p a n o c o r a x frugilegus (Linn.) V e t é s i varjú, E u r ó p a ( M e d i t e r r á n - v i d é k e k , Egyptom, P a l e s z t i n a télen). 4 3 9 . *Corvus c o r a x , L i n n . Holló, É s z a k - és K ö z é p - E u r ó p a . 4 4 0 . *Corvus c o r n i x , Linn. D o l m á n y o s varjú, E u r ó p a . 4 4 1 . Corvus c o r o n e , L i n n . F e k e t e v a r j ú , Nyugat- é s K ö z é p Európa (Mediterrán-vidékek télen). 4 4 2 . Corvultur crassirostris (Rü'pp.) V a s t a g c s ő r ü h o l l ó , É s z a k Kelet-Afrika. 4 4 3 . *Coleus m o n e d u l a (Linn.) C s ó k a , E u r ó p a . 4 4 4 . Coleus m o n e d u l a (Linn.) tot. a l b i n i s m u s , C s ó k a fehér színvóltozat.

445. "Nucifraga c a r y o c a t a c t e s (Linn.) M o g y o r ó s z a j k ó , É s z a k ­ os K ö z é p - E u r ó p a . 4 4 6 . *Nucifraga m a c r o r h y n c h u s , B r e h m . S z i b é r i a i mogyoró­ szajkó, S z i b é r i a , K o r e a (alkalmilag Nyugat-Európa télen). 447. * t P i c a pica (Linn.) S z a r k a , Európa, Mediterrán-vidékek, Kelet felé a z Ural-hegvségig, Kis-Ázsia, Transzkaspia és Perzsiáig. 448. *Pica pica (Linn.) erythrismus, S z a r k a , vörösszinváltozat (vörösödés). 449. Urocissa erythrorhynnha (Gm.) V ö r ö s c s ő r ű kitta, C h i n a . 450. Dendrocitta rufa (Scop.) V á n d o r o z a r k a , India, B u r m a . 451. *Garrulus g l a n d a r i u s (Linn.) S z a j k ó , E u r ó p a 452. L a l e t e s l a n c e o l a t u s , Vigos Csikostorkú szajkó, H i m a l a y a , 4 5 3 . Cyanocilta d i a d e m a t a (Bp.) Üstökös k é k s z a j k ó , É s z a k A m e r i k a délnyugati vidékein. 454. C y a n o c o r a x chrysops (Vieili.) A m e r i k a i kékvarjú, B r a z í l i a , Uruguay, P a r a g u a y . 455. X a n l h u r a y n c a s (Bodd.) Zöld szajkó, Peru, E c u a d o r . 4 5 6 . G r a c u l u s g r a c u l u s (Linn.) H a v a s i varjú, Európa, É s z a k Á z s i a Kelet-Szibérióig, Mediterrán-vidékek. É s z a k - K e l e t - A f r i k a . Perzsia, Közép-Ázsia, Tibet, Himalaya, China. 457. P y r r h a c o r a x alpinus, V i e l l . H a v a s i c s ó k a , Alpok, Mediterrán-vidékek, K ö z é p - Á z s i a .

Csalsípolás idején. Július közepétől, n é m e l y vidéken c s a k augusztus e l e j é t ő elérkezett a z ő z v a d ü z e k e d é s é n e k ideje és ekkor gyakorolják a v a d á s z o k a b a k n a k c s a l s í p p a l való hívását. P á r héttel v a g y c s a k nappal is azelőtt ugyan egy b a k s e m zavartatta volna m a g á t az e g é s z revírben, ha még oly ijedt sipítást hallatott v o l n a is a b a j b a jutott suta, mert a z öreg ő z b a k a l e g m e g á t a l k o d o t t a b b egoista, a l o v a g i a s s á g távol áll tőle é s a familiáris élettel mit sem törődik. D e nyár d e r e k á n egyszerre megváltozik a természete é s j a j a n n a k a m e r é s z s z o m s z é d b a k ­ nak, a m e l y i k a z ő kiválasztott s z é p é h e z közeledni m e r n e . A z ü z e k e d é s idején a z ő z b a k szerelmi h ő s s é vedlik ét é s nem egyszer még a z e m b e r r e is v e s z é l y e s s é válik. Egy i s m e r ő s ö m m e s é l t e egyszer, hogy egy augusztusi n a p o n r e n d e s s é t á j á t végezte a z erdőn, hol évente nyaralni szokott, mikor egyszerre egy ő z b a k rohant v e l e s z e m b e n a z

úton,

egyenest

neki.

Csak

bot volt n á l a , ezzel h a t a l m a s a t mért a — mindenesetre szerelmi féltékenységtől megkótyagosodott b a k fejére, — de a z n e m tágí­ tott s a z illető úr c o m b j a i s o k é i g voltak kékek-zöldek, nem is szólva arról, hogy fehér p o r c e l l é n n a d r á g j a r o n g y o k b a n fityegett le róla. I z g a l m a s szerelmi pórbajokról, melyek a féltékeny ő z b a k o k között leszoktak folyni a z ü z e k e d é s tartama alatt, sokszor o l v a s ­ hattunk, mely c s a t é k b a n n e m egyszer úgy ö s s z e a k a d n a k a z ő z e k erős a g a n c s a i ( a k á r a s z a r v a s b i k é n á l is), hogy szét sem választ­ hatók s így pusztulnak el. Egy n é m e t s z a k l a p b a n o l v a s t a m egy­ szer, hogy egy v a d é s z úr c s a l s í p o l á s idején két ilyen ö s s z e ­ a k a d t a g a n c s ú ő z b a k r a bukkant. Segítségükre akart lenni é s n e h e z e n szétválasztotta őket, erre a z o n b a n mindkét levente oly v e h e m e n c i á v a l t á m a d t a „pártatlan" úrra, hogy p i l l a n a t o k r a elvesztette h a l l á s ó t - l á t á s á t , de a m á s i k p e r c b e n m á r ismét

egy­

m á s n a k ment a z „öreg úr" és a „ h á z i b a r é t " . Erre a z u t á n a v a d á s z mégis j o b b n a k látta egy golyót küldeni a z e r ő s e b b i k b a k l a p o c k á j á r a é s — hibázott. C s a k a m á s o d i k lövés járt ered­ m é n n y e l . Állítása szerint a kapitális b a k megszürkült öreg legény volt, akire annyiszor cserkészett m á r e r e d m é n y nélkül s aki i m e most szerelmi f é l t é k e n y s é g é n e k lett á l d o z a t á v á . A m á s k o r oly félénk v a d a z ü z e k e d é s h e t e i b e n tehát félre tesz minden óvatosságot, h a ellenfélt sejt sutája körül s azért n e m lesz érdektelen, h a v i s s z a g o n d o l u n k ő s a p á i n k r a , vájjon miként v a d á s z h a t t a k ők erre a vadra, m e l y n e k h ú s á r a , bőrére, a g a n c s á r a pedig nagy s z ü k s é g ü k volt n o m á d é l e t ü k b e n . A z akkori primitív fegyverekkel, a nyilakkal u g y a n c s a k v a d á s z n a k kellett lennie a n n a k , aki oly közelre betudta cserkelni a z ő z v a d a t ' hogy leteríthesse. D e i s m e r v e a z ő z v a d v i s e l k e d é s é t ü z e k e d é s idején, feltehető, hogy a n o m á d v a d ó s z n é p e k l e g i n k á b b ezt a z időpontot h a s z n á l t á k fel v a d á s z á s a i k r a . A z s i n c s kizárva, hogy m á r a z ő s k o r b a n is p r ó b á l k o z t a k a v a d á s z o k a z állati h a n g o k u t á n z á s á v a l és talán m á r a z őskori v a d á s z — esetleg véletlen folytán — feltalálta a csalsípot, ha n e m is síp a l a k j á b a n , h a n e m egyszerű falevél f e l h a s z n á l á s á v a l . Gyakorlott v a d á s z o k ugyanis m a s e m h a s z n á l n a k instrumentumokat a suta s i p í t á s á n a k után­ z á s á r a , h a n e m falevelet illesztenek a nyelvükre s ügyes kéz­ h a s z n á l a t t a l fütyülnek úgy, mintha a z őzsutát ű z n é v a l a m e l y b a k . E h h e z t e r m é s z e t e s e n nagy gyakorlat kell, mert a gixerekre ugyan nem fog r e a g á l n i a féltékeny ő z b a k , de a j ó l imitólt sipításra feltéflen közeledni fog a v a d á s z h o z . Aki a c s a i s í p o i á s s a l a k a r ő z b a k r a v a d á s z n i július é s augusztusban, a n n a k i s m e r n i e kell a v a d á l l o m á n y t é s s z o k á s a i t . E z e k nélkül a z e l ő i s m e r e t e k nélkül s e m m i r e s e m fog m e n n i . L e g e l ő n y ö s e b b h e l y e k a c s a l s í p o l á s h o z a kellő fedezéket nyújtó erdei tisztások, v á g á s o k , rezulák é s ritkás szálerdők. A n a p b i z o n y o s i d ő s z a k a i is b e f o l y á s s a l v a n n a k a z e r e d m é n y r e — m o n d j á k n é m e l y e k . É n ezt a z utóbbit ugyan m i n d e n b e n a l á n e m írom, mégis el kell i s m e r n e m , hogy a kora h a j n a l i ó r á k a leg­ k e v é s b é a l k a l m a s a k a z ő z b a k k i c s a l á s á r a , mivel a z é j s z a k a i ü z e k e d é s igen kifárasztja a b a k o k a t é s ilyenkor kora reggel ki v a n n a k merülve, p i h e n n e k s a hívó h a n g o k r a n e m reagálnak. Az e g y e s megfigyelések a z o n b a n s o h a s e m á l t a l á n o s í t h a t ó k . A z egyedüli elfogadható s z a b á l y , mely m i n d e n területen felállítható — feltéve, h a v a n n a k rajta b a k o k , — a k ö v e t k e z ő : a z ü z e k e d é s kezdetén a b a k o k l e g i n k á b b a délelőtti ó r á k b a n , a z ü z e k e d é s v é g e felé i n k á b b a délutáni ó r á k b a n ugranak, de különösen tikkasztó, forró n a p o k o n érhetni el l e g s z e b b e r e d m é n y t a c s a l s i p o l ó s s a l . A z o n b a n n i n c s e n s z a b á l y kivétel nélkül 1 G y ö n g e é s fiatal b a k o k b á r m e l y i d ő p o n t b a n , m á r a z e l s ő h a n g o k r a u g r a n a k s azért ó v a k o d j u n k a z e l h a m a r k o d o t t lövésektől. Minden eshető­ ségre j ó a z o n b a n a fegyvert lövésre készen tartani s azért a j á n l a t o s , ha a csalsípolóst egy m á s i k s z e m é l y r e bízzuk, m a g u n k pedig j ó fedezék mögött pór lépésnyire tőle figyelünk. H a a kellő p a u z á k k a l leadott h o s s z a b b sípolásra s e m j e l e n t k e z i k a kívánt erős bak, ez még n e m biztos j e l e , hogy a z n i n c s e n a k ö z e l b e n . A z öreg b a k o k ugyanis ó v a t o s a b b a k é s s o k s z o r c s a k l a s s a n , kellő fedezékeket f e l h a s z n á l v a k ö z e l e d n e k , k ü l ö n ö s e n a z ü z e k e d é s vége felé, mikor szerelmi hevük m á r l o h a d ó b a n s n e m izgatja őket a n n y i r a a z üldözött suta sipitósót utánzó c s a l s í p . A z ilyen „öreg urat" terítékre hozni n e m olyan könnyű mesterség, mint azt s o k a n hiszik a n e m e s Nimródok k ö z ü l ; b i z o n y o s készség, n a g y figyelem, j ó a d a g türelem kell h o z z á , hogy a z ilyen tapasztalt leventét b e c s a p h a s s u k é s mikor m á r előjött, g y a k r a n n e m áll lövésre s kénytelenek v a g y u n k kiereszteni. H a kezünket a s z á j u n k vagy a c s a l s í p elé tartjuk, m ó d u n k b a n v a n a hang­ n a k m á s irányt adni, v a g y e r ő s e b b é , g y ö n g é b b é tenni, a m i által előidézhetjük, hogy a b a k k e d v e z ő á l l á s t fog váltani s lövésre kerülhet. A z öreg kapitális b a k o k n á l előfordulhat, hogy a suta egyszerű s i p í t á s á n a k i m i t á l á s a n e m hat rájuk, m e l y e s e t b e n a riadó h a n g o k a t is lehet a l k a l m a z n i , melyre a fásul

öreg gavallér is féltékenységre l o b b a n . D e a riadó (angstgeschrei) gyakori a l k a l m a z á s a n e m v a d á s z o s , mert á l t a l a a z egész őzá l l o m á n y t megvadíthatjuk, s o k s z o r a z e g é s z további ü z e k e d é s rovására. A j ó fedezék k i v á l a s z t á s a t e r m é s z e t e s e n szintén igen fontos kellék a c s a l s í p - v a d é s z á s n á l és s o k kezdő c s o d á l k o z o t t m á r azon, m i k é p lehet a z , hogy a h a n g o k r a előugró b a k egyszerre, mint a s z é l v é s z rohan el megint e l l e n k e z ő i r á n y b a ? A szél is j ó volt, a fedezék is, de arra n e m gondolt a v a d á s z , hogy a fedezék háttere túl v i l á g o s , ritka volt, mely e s e t b e n egy moz­ dulat elég, hogy a b a k észrevegyen é s kereket oldjon.

2. „Fütty" kan, a p j a : F e l o , a n y j a : S t a n c i , született 1918. április 2 3 . , t e n y é s z t ő j e : Holka Dániel főerdész, H o m o k s z e n t ­ györgy ( S o m o g y m e g y e ) t u l a j d o n o s a : W i e s e r Pál ( B u d a p e s t ) . Egyike a l e g s z e b b é s legtipikusabp m a g y a r v i z s l á k n a k , m e l y e ­ ket eddig láttam. Ideális minden p o n t b a n s k ü l ö n ö s e n k i e m e l e n d ő erős szőrözete. F e j , csontozat, fülek, farok, szín kifogástalanok. A hazai- és e / a d ó - o s z t á l y o k b a n volt c s a k n e v e z v e s itt I. díjakat kapott, v a l a m i n t tiszteletdíjat, mint a kiállítás l e g j o b b m a g y a r vizsla k a n j a . „Fütty"-nek feltétlen nagy j e l e n t ő s é g e lesz, mint a p a k a n n a k a t o v á b b t e n y é s z t é s b e n , mert v a d á s z a t i l a g is e l s ő ­ rangú. M e g k a p t a a „Champion" titulust a z 1920. évre.

M á s k o r ilyenkor j ó lövést kívántam a c s a l s í p o l á s h o z , az idén a z o n b a n c s a k annyit m o n d h a t o k , hogy ott, a h o l a "forradal­ m a k h ő s e i " még h a g y t a k h í r m o n d ó n a k őzvadat, ne v a d á s s z u n k rájuk, ő z r e s e c s e r k é s z v e , s e c s a l s í p p a l ne v a d á s s z u n k a z idén, hogy a m a g n a k m e g m a r a d t pár d a r a b b é k é n s z a p o r o d h a s s é k . C s a k i s a c s e n e v é s z , beteg b a k o k a t s z a b a d j o n a z idén terítékre hozni, m e l y e k a t o v á b b t e n y é s z t é s r e c s a k k á r o s a n hatnának s a z á l l o m á n y d e g e n e r é l é s á r a v e z e t n é n e k . E z e k e t a tenyésztés é r d e k é b e n l e g a l k a l m a s a b b most ü z e k e d é s idején e l ő c s a l n i , de a z erős b a k o k n a k hagyjunk békét. Kyb.

3. „Lidi" s z u k a , a p j a : Treff, a n y j a : B o s z o r k á n y , született 1918. április 16., t e n y é s z t ő j e : Kasza Ferenc főintéző ( M o s d ó s , S o m o g y m e g y e ) , t u l a j d o n o s a : dr. Lenkey Dezső Ráckeve. Rend­ kívül tipikus, minden p o n t b a n kifogástalan állat, m e l y n e k egyet­ len küllemi h i b á j a , hogy túlfinom a szőrözete s ép ezért megfele­ lőbb kant nem is a j á n l h a t o k rá „Fütty"-nél, m e l y n e k nagyszerű szőrözete j a v í t ó l a g fog hatni a z i v a d é k o k b a n . K ó r , hogy a s z u k a farkát kupiroztók. A nyilt- és z á r f - o s z t á l y o k b a n I. díjakat kap é s tiszteletdíjat, mint a kiállítás l e g j o b b m a g y a r v i z s l a s z u k á j a , v a l a m i n t a „Champion" c í m e t a z 1920. évre. 4. „Csala" s z u k a , a p j a : F i c k ó , a n y j a : R i c a , született 1918. m á r c i u s 4., t e n y é s z t ő j e : S a s s János (Kaposvár), tulajdonosa: dr. Melczer Gyula (Kiskőrös). H a a h á t s ó r é s z e n e m v o l n a gyönge, verte v o l n a „Lidi"-t, mert s z ő r b e n j o b b a n n á l és e g y é b ­ ként minden p o n t b a n k i f o g á s t a l a n . így II. d í j a k a t kapott a nyilt-, zárt-, kezdő-, nyeretlenés h a z a i osztályokban.

Sárga magyarvizslák bírálata a budapesti ebkiállításon. — Hivatalos jelentés. — 1920. j ú n i u s 27. A somogyi „ M a g y a r v i z s l a T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t e " hivata­ losan n e m vett ezúttal m é g részt a j ú n i u s 2 7 - é n B u d a p e s t e n rendezett, fényesen sikerült e b k i á l l í t á s o n , mivel a z idő rövid­ s é g e miatt n e m lehetett a s z ü k s é g e s kollekciót ö s s z e á l l í t a n i . A z ő s s z e l r e n d e z e n d ő nagy e b k i á l l í t á s o n a z o n b a n feltétlenül nagy k o l l e k c i ó v a l fogunk m e g j e l e n n i , hogy b e m u t a s s u k a somogyi kiváló tenyészanyagot. T e s s z ü k ezt k ü l ö n ö s e n azért, mert olyan óriási érdeklődést láttam megnyilvánulni a m a g y a r v i z s l á k m e l ­ lett a most lefolyt e b k i á l l í t á s o n , m e l y feltétlenül s z ü k s é g e s s é , sőt k ö t e l e s s é g ü n k k é teszi, hogy l e h e t ő l e g a z e g é s z t ö r z s a n y a ­ gunkat b e m u t a s s u k a l e g k ö z e l e b b . Rendkívül ö r v e n d e t e s e z a nagy é r d e k l ő d é s a z ősi m a g y a r v i z s l á k iránt, m e l y e k n e m c s a k , hogy s z e m r e is szépek, h a n e m v a d á s z a t i l a g is e l s ő r a n g ú a k , amit a K a p o s v á r mellett e z é v s z e p t e m b e r é b e n r e n d e z e n d ő m a g y a r ­ vizsla v e r s e n y e n fognak b e i g a z o l n i egyedeink. Még a legelfogultabb n é m e t v i z s l a - b a r á t o k n a k is nagyon tetszett a z a négy m a g y a r v i z s l a , m e l y ezúttal b e m u t a t á s r a került, a m e l y e k közül h á r o m somogyi t e n y é s z e t ü n k b ő l v a l ó volt s t u d o m á s o m szerint hat e l ő k e l ő ú r v a d á s z u n k sietett m a g á n a k kölyket előjegyezni dr. Lenkey Dezső „Lidi" s z u k á j á n a k l e e n d ő a l m á b ó l . A j é g tehát meg van törve é s biztosra v e s z e m , hogy a h a z a i v i z s l á szatban a sárga magyarvizsláé a jövő 1 A kiállításon két kan é s két s z u k a volt n e v e z v e . 1. „Pajtás" k a n , t u l a j d o n o s a : J á n o s s y P é t e r ( B u d a p e s t ) egy ismeretlen l e s z á r m a z á s ú két é v e s kan, m e l y sok pointer vért árul el é s túl kicsiny. H á t s ó r é s z e túlnőtt é s szinte túl v i l á g o s z s e m l y e . E g y é b k é n t tipikus, d u r v á b b s z u k á k h o z t o v á b b t e n y é s z t é s r e fel­ h a s z n á l h a t ó . A nyilt- és k e z d ő - o s z t á l y o k b a n III. díjat a d t a m neki.

A m a g y a r v i z s l a ügy iránt é r d e k l ő d ő urak figyelmét ismételten felhívom a „ M a g y a r v i z s l a T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t é " - r e , K a p o s v á r , m e l y n e k é r d e m e s titkára dr. Polgár Kálmán kir. ügyész, v a g y törzskönyvvezetője dr. Potoczky Dezső főorvos s z í v e s e n nyújta­ n a k felvilágosítást tenyésztési ü g y e k b e n . L o v a g Kerpely Béla.

Gombák. Irta : Zoltán

Vilmos.

A n ö v é n y e k n e k egyik rendkívül s a j á t s á g o s , a laikus figyelmét is méltán felkeltő o s z t á l y a a g o m b á k é . E gyűjtőnév alatt a j e l e n e s e t b e n a z o n b a n nem a fogalom által természettudományi é r t e l e m b e n fedett n a g y s z á m ú ö s s z e s fajokat értjük — pl. a z egysejtű, h a s a d ó - , nyálka-, v a l a m i n t a z o k a t a gyakran mikrosz­ kopikus g o m b á k a t , m e l y e k e g y e s növényi b e t e g s é g e k előidézői — h a n e m a z o k a t a növényi a l a k u l a t o k a t , melyeket a n é p is g o m b á k ­ n a k n e v e z é s ilyenekül elismer. A g o m b á k a t főleg a z teszi é r d e k e s e k k é , hogy hiányzik b e l ő l ü k m i n d a z , a m i e g y é b k é n t a n ö v é n y ismertető j e l e . A g o m b á k n a k n i n c s növényi alakjuk, n i n c s gyökerük, száruk, levelük é s virágjuk s híján levén a klorofillnak, szinük s e m a növényi zöld szín, h a n e m e helyet fehérek, szürkék, b a r n á k , s á r g á k vagy n é h a rikitóan pirosak, mig rendkívül v á l t o z a t o s a l a k j u k gyakran a bizarrság jellegét ölti. Élettani s a j á t o s s á g u k , hogy u g y a n c s a k a levélzöld h i á n y a k ö v e t k e z t é b e n képtelenek a s z é n s a v a t feloldani s szervetlen a n y a g o t átváltoztatni s z e r v e s s é , miért is a r e n d e s növényektől eltérően n e m t á p l á l k o z n a k szervetlen a n y a g o k b ó l , h a n e m parazita vagy szaprofita életmódot k é n y t e l e n e k folytatni. Evvel függ ö s s z e n é h a b á m u l a t o s a n gyors kifejlődésük é s a r á n y l a g rövid élettartamuk. Amit a n é p a g o m b á b ó l lót és amit a n n a k n e v e z , a z tulajdonkép c s a k a g o m b a termő teste, mig a vegetatív növény­ rész, a t ö b b - k e v e s e b b , túlnyomóan fehér színű fonóiból á l l ó m y c e l i u m vagy telep a föld alatt, a z é l e l m e t nyújtó s z e r v e s testen folytat rejtett életet. E z a telep a g o m b a s z ó m á r a tehát a gyökeret, szárat é s levelet helyetesítí, a m e n n y i b e n a z élő vagy m á r halott s z e r v e s testből táplálékot szerez a z e g é s z n ö v é n y n e k

s igy lehetővé teszi a n n a k a z életet. A z é l ő testre telepedett g o m b a parazita, a halott a n y a g b ó l t á p l á l k o z ó szaprofita életet élA m y c e l i u m a z o n b a n n e m tartósan é l e t k é p e s s azért a g o m b a e g y e s olyan sejteket épít ki, m e l y e k b e l s ő és külső szervezetük következtében túlélik a fejlődésre n e m a l k a l m a s i d ő s z a k o k a t Ezek az úgynevezett spórák, m e l y e k vagy v é d ő t ö m l ő b e ( a s c u s j v a n n a k zárva, vagy - mint pl. a k a l a p g o m b á k n á l — a h y m e nium egyes szálain ( b a s i d e a ) s z a b a d o n függenek. Ezért a g o m b á k e l ő b b i o s z t á l y á n a k n e v e a s c o n y c e t e s , a z utóbbi b a s i d i o m y c e t e s . A z e h e t ő g o m b á k túlnyomó nagy része k a l a p g o m b a . E z e k n é l a lermőtest rendszerint húsos, nyél é s k a l a p v i l á g o s a n meg­ különböztethetők s a l s ó felén ez utóbbi s u g a r a s a n elhelyezett lapokat visel, m e l y e k a spóratermő hymeniumot t a r t a l m a z z á k . A lapok a l a k u l á s a , a s p ó r á k szine, a tejnedv j e l e n l é t e vagy h i á n y a , gallér- é s p i k k e l y k é p z ő d é s e k , v a l a m i n t a nyél és k a l a p a l a k j a é s s z i n e szolgáltatják a z o k a t a jeleket, m e l y e k n é l fogva a nép nagy ügyességgel felismeri a z e g y e s g o m b a f a j o k a t s megkülönbözteti a z ehetőt a z ártalmastól. Az ismert k a l a p g o m b ó k t ó l elütő, e g é s z e n k ü l ö n ö s é s i n k á b b a tenger p u h á n y a i r a emlékeztető alakjuk van a z o k n a k a gom­ b á k n a k , m e l y e k az erdőben a z élőfák törzsén, vagy a v á g a t á s után h á t r a m a r a d t fatönkökön é l ő s k ö d n e k . Idetartozik pl. a tarka fagomba, mely c s é s z e , illetőleg k a g y l ó a l a k ú s m e l y n e k kagylója a c h á t s z e r ű rajzokat mutat. E z fatönkökön, vagy n é h a m a g a s a n a z élőfa törzsén tenyész. U g y a n c s a k a fatönkök á l l a n d ó l a k o s a az agancshoz hasonló, zuzmószerűen elágazó agancsgomba ( X y l a r i a ) , melynek felülete — b i z o n y o s z u z m ó k h o z h a s o n l ó a n — a p r ó kelyheket visel, m e l y e k b e n a s p ó r a kifejlődik. K ö z e l e b b áll a k a l a p g o m b á k h o z a z úgynevezett J ú d á s füle, vagy fülgomba, mely a b o d z a f a törzsén é l ő s k ö d i k s mely s z a b á l y o s kanyarulatai­ val a z e m b e r fülére e m l é k e z t e t . É r d e k e s é s a n ö v é n y e k r ő l alkotott fogalmunktól teljesen elütő a l a k j u k van a z úgynevezett has- vagy puffogó g o m b á k n a k , a h o v á a S c l e r o d e r m a , B o v i s t a és L y c o p e r d o n fajok tartoznak. M i n d e z e k t ö b b é - k e v é s b b é h o s s z ú k á s t ö m l ő a l a k ú a k , fejlődésük kezdetén h ú s o s a k , majd m e g k e m é n y e d n e k s b e l s e j ü k tele van s p ó r á v a l . É r é s idején a bőrszerű, b a r n a s z í n ű tömlő h a n g o s puffogással felpattan é s szertelöveli azt a s á r g á s port, melyet a s p ó r a s z e m e k ezrei a l k o t n a k . A l e g i s m e r t e b b e z e k közül a körtealakú h a s a s ­ g o m b a , m e l y ujjnyi h o s s z ú s á g r a m e g n ő , míg egy m á s i k faj, a z óriási h a s a s g o m b a ( L y c o p e r d o n b o v i s t a ) n é h a a félméternyi h a t a l m a s h o s s z ú s á g o t is eléri. U g y a n c s a k a h a s a s g o m b á k h o z tartozik a földi csillag (Geaster) is, m e l y n e k c s i n o s , c s i l l a g a l a k ú teste n é h a langyos nyári e s ő után s z á z á v a l borítja a z erdő napsütötte pázsitját. E z a g o m b a rendkívül gyorsan fejlődik s n é h a m á r egy-két óra m ú l v a a n n y i r a megérik, hogy külső borítéka c s i l l a g a l a k b a n felszakad é s v i s s z a türemlik, mire aztán a b e l s ő tömlő is felpattan és kiszórja a tartalmát alkotó spóratömeget. E sorok írója egy nyári erdei s é t a a l k a l m á v a l e l m e n t egy erdei rét mellett, melyen a k k o r még s e m m i rendkívülit s e m vett észre. K ö z b e n rövid ideig tartó nyári z á p o r zuhogott s mikor n e m e g é s z e n egy óra múlva újra elment a z emlí­ tett rét mellett, azt a k k o r mór a felpattant geaster ezrei bontották. A k a l a p g o m b á k — s így a z ehető g o m b á k n a k is — tulajdon­ képeni é v a d j a a z ősz, különösen ha a n n a k f o l y a m á n a n a p ­ s u g a r a s időt gyakran váltja fel m e l e g e s ő . Ilyenkor a z erdő m o h a g y e p j e v a l ó s á g g a l tarkáilik a rajta k ü l ö n b ö z ő s z í n e k b e n p o m p á z ó g o m b á k t ó l . A g o m b ó k n a k ezt a s z í n e k b e n v a l ó hivalk o d á s á t a természettudósok k a p c s o l a t b a hozták a virágos n ö v é ­ nyek v i r á g a i n a k é s g y ü m ö l c s é n e k s z í n e s voltéval, m e l y n e k tudva­ levőleg a z a z élettani célja, hogy a rovarokat s e g y é b állatokat o d a c s a l j a é s f e l h a s z n á l j a a virágpor é s g y ü m ö l c s m e n n é l n a g y o b b területen v a l ó széthordásóra. Minthogy a g o m b á k n á l a fajterjesztés e s z k ö z e a spóra, n i n c s kizárva, hogy a spóralartók s z í n e s volta v a l ó b a n ezt a célt szolgálja.

Ó r i á s i g o r i l l a . Az Illustriertes W i e n e r Extrablatt m á j u s 12-iki s z á m á b a n olvastuk, hogy K a m e r u n b a n a benszülöttek egy szo­ katlan nagyságú gorillát ejtettek el. A h a t a l m a s testű e m b e r ­ s z a b á s ú m a j o m m a g a s s á g a két méter é s n y o l c v a n centiméter, testsúlya pedig több m é t e r m á z s á t nyomolt. A repülőgép az állatismeret bővítésének szolgálatában. A „ P r o m e t h e u s " k ö z l é s e szerint mult év f o l y a m á n H e l g o l a n d b a n a m a d á r v é d e l e m é r d e k é b e n a katonai repülők igen é r d e k e s kísérleteket folytattak. így jutott a repülőgép a m a d á r i s m e r e t k i b ő v í t é s é n e k s z o l g á l a t á b a . A repülőgépen m e g á l l a p í t h a t ó a m a d á r repülésmódja és m a g a s s á g a . A n g l i á b a n a z utóbbi i d ő b e n szintén f e l h a s z n á l j á k a repülőgépet a m a d á r t a n i ismeretek t a n u l m á n y o ­ z á s á r a . A megfigyelő lisztek megállapították, hogy nagyobb m a d a r a k , így a d a r v a k 1 2 . 0 0 0 — 1 5 . 0 0 0 l á b n y i m a g a s s á g b a n is repdesnek. N e m c s a k a m a d a r a k repülési régióinak m e g á l l a p í t á s á r a a l k a l m a s a repülőgép, h a n e m a rovarok r e p ü l é s é n e k m a g a s s á g a is m e g á l l a p í l h a t ó . A z u t ó b b i a k a z eddigi megfigyelések szerint 4 0 0 0 lób m a g a s s á g b a n is s z á r n y a l n a k . A rovarok r e p ü l é s é n e k t a n u l m á n y o z á s a végett a repülőgépekre ezentúl h á l ó k a t fognak erősíteni és a b i z o n y o s l e v e g ő r é t e g e k b e n összefogott rovarokat a hozzáértő zoológusok vizsgálják meg. F ö l d a l a t t i f o l y ó k . A föld alatt folyó folyók é s p a t a k o k j e l e n ­ s é g e a z egész földön elterjedt tünemény. K r a j n a és S t á j e r o r s z á g karsztvidékén, a b e l g a széntartalmú m é s z b e n , a z e x o d e n n e k b e n , a francia S v á j c b a n , K u b a - s z i g e t é n , T o n g k i n g b a n é s Görög­ o r s z á g b a n ő s i d ő k óta t u d n a k földalatti folyókról és patakokról s e g é s z e n b i z o n y o s , hogy a Kyse-ről szóló rege is h a s o n l ó t ü n e m é n y r e vezethető vissza. A Poik folyó 2 5 k.-méternyi hossz­ b a n folyik a föld felett, azután eltűnik a z adelsbergi b a r l a n g b a n , l m m e n d i n g e n n é l , mint i s m e r e t e s , eltűnik a D u n a vizének egy része, hogy 6 0 óra mutva mint A a c h folyó ismét napfényre kerüljön s b e l e ö n . ö l j ö n a R a j n á b a . Ugyanígy eltűnik a Pegnita folyó a W a s s e r b e r g é s z a k i l á b á n á l , hogy a hegy déli o l d a l á n megint felszínre kerüljön. A z a l p o k b a n gyakori j e l e n s é g , hogy m a g a s a n fekvő t a v a k vize földalatti üregeken át l e j e b b folyik s a m é l y s é g b e n kilépve, új t a v a k a t alkot. így a b e r c h t e s g a d e n i a l p o k b a n fekvő Fünlen-tó v i z e földalatti úton t á p l á l j a a 125 méterrel a l a c s o n y a b b a n fekvő Zöld-tót. E n n e k vize ismét a K ő n i g s s e e melletti F e l s ő - t ó b a folyik. Mivel a m a g a s s á g k ü l ö n ­ bözet tetemes, a föld alatt zuhogó víz félelmetes m o r a j a m e s s z e elhallatszik. Ilyen földalatti folyók v a n n a k a T á t r á b a n s a z erdélyi h a v a s o k b a n is. A v i s s z h a n g o r s z á g á b ó l . Ismeretes, hogy a tihanyi e c h ó , mielőtt a n n a k h a t á s á t egy i d ő k ö z b e n befejezett villaépítés elron­ totta, négy, sőt öttagú szókat is érthetően visszaadott. A vissz­ h a n g tulajdonképeni o r s z á g a a z o n b a n S k ó t o r s z á g é s sehol a földön n i n c s annyi a v i s s z h a n g k é p e s s é g é v e l bíró zug, mint S k ó t o r s z á g b a n . De itt is pórját ritkítja a z A b e r k o r n - c s a l ó d sírk á p o l n á j a Rentrew-grófságban. Mihelyt e n n e k a k á p o l n á n a k n e h é z tölgyfaajtaját b e c s u k j á k , a b e c s a p ó d ó s h a n g j a a k á p o l ­ n á b a fokozatosan nőni kezd s végül m e n y d ö r g é s s z e r ű h a r a ­ g o s s á lesz, hogy a z t á n f o k o z a t o s a n h a l k u l v a megint e l h a l j o n . U g y a n c s a k S k ó t o r s z ó g b a n , W o o d s t o c h k ö z e l é b e n v a n egy e c h ó , m e l y n a p p a l 17, c s e n d e s é j s z a k ó b a n 2 0 szótagot m o n d v i s s z a tisztán és érthetően.

nnnnn A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL. nnnnn

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Budapest, 1920.

VII. évfolyam. 13—14. szám.

KIADJA: B U D A P E S T FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE

A z állat- é s növénykert i g a z g a t ó s á g á n a k közreműködésével szerkeszti:

Mi újság az állatkertben.

A kedvezőtlen vélemény kialakulá­ sát nagyban elősegítették azok a javítási munkálatok, amelyek miatt a madárházat, a fácánházat és a baromfi-udvart az ott tartózkodó madaraktól ki kellett üríteni. Így a nyári hónapok elején elég hosszú ideig üresen állottak a madárház röpdéi. Most azonban egészen más a kép; a javítási munkálatok befejeztével újból benépesedtek az ürességtől kongó röpdék és kifutók úgy, hogy a látogató közönség a legnagyobb meglepetéssel és dicsérettel adózik, amidőn a madárházat végigtekintette. A budapesti közönség felületesebb része hamar mond véleményt, hogy így meg úgy az állatkert teljesen kihalt. Az ilyenek helytelen vélemé­ nyéről hamarosan meggyőződhetünk, ha megkérdezzük: Ugyan uram, mikor, mely időtájt volt az állat­ kertben ? A telelet rendszerint a z : Hat óra után, estefelé. Ügy . . . nem tudja uraságod, hogy 6 óra utón az állatok nagyrésze nem a külső kifutókban tartózkodik, hanem a leg­ több állat akkor már belső férő­ helyekre van elzárva, hol vigan fogyasztják vacsorájukat!

Az erőszakkal megszűkített Magyar­ ország kánikulás fővárosának lakói javarésze a nyarat nem töltheti el Nagymagyarország csodás vidékein részben az anyagiak miatt, másrészt, mert a legtöbbnek rokona, atyafia megszállott területen lakik. A forró kőhalmazba szorult, de a természetért rajongó budapesti lakos nemcsak Budapest környékén, a budai hegyekben, mely valósággal paradicsomi üdülőtelepe a fővárosi lakosnak, talál menedéket a nap perzselő hősége elől, hanem a főváros mondhatni kellős közepében is meg­ találhatja a nyári üdülés helyét. Aki csak ellátogat az állatkertbe úgy a nappali órákban, valamint a késő délutánokon, amikor a szimfonikus hangverseny válogatott műsora szó­ rakoztatja a közönséget, meg fog lepődni a látogató közönség nagy számán. Ezen azonban nem csodálkozha­ tunk, mert a vén Európa területén a mostani időben nincs egyetlen egy oly állatkert sem, amely felvehetne a versenyt a mi szép és a viszonyok­ hoz képest legnépesebb állat­ kertünkkel. Az állatkertünkről, bár a hazai lapok egy része érthetetlen okból nem a legkedvezőbben nyilatkozik, mégis határozottan állíthatjuk kül­ földetjárószakértők véleménye alap­ ján, hogy a megkisebbített országunk joggal büszke lehet erre a kulturális intézményére.

RAITSITS EMIL

HIREK A szarvasház népesedik. A disznó­ szarvasok, a szika-szarvasok és a magyar-szarvasok udvara bájos képet nyújt az életvidám ugrándozó szarvasborjacskákkal. Ezidén a szaporodás igen szép eredménnyel végződött a többi kérődző állatoknál is.

Július 1—15. Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: Az állatkert kutyái az ebkiállításon. Az állatkert komondorai, pulijai több első díjat és championátust nyertek az ebkiállításon. A részletes bíráratot lapunk legközelebbi számában kö­ zöljük. Egyúttal arról is megemlékez­ hetünk, hogy a magyar juhász kutyák tenyésztésének érdekében megalakult a Magyar Juhászkutya-tenyésztők Szakosztálya. Víziló született. Július hó végén váratlanul a víziló mama sajnos nem életerős vízilovacskát hozott a világra, mely csak néhány óráig élt. A kora­ szülött vízilovacskát fejletlensége miatt mesterségesen sem lehetett volna felnevelni. A víziló mama egyébként jól érzi magát. A családi esemény megtörténte után inkább élete társá­ val törődött, mint az újszülöttel. Felhívás lapunk kedves olvasói­ hoz. A lapok szerkesztősége igen kéri a kedves olvasóit, akinek tudomása van eladó tenyészképes magyar juhászkutyákról (komondor, kuvasz, puli) a tulajdonos címét legyenek szívesek közölni. Az állatkerti magyar juhászkutya tenyészet felfrissítése végett igen hálásan fogadná az állat­ kert igazgatósága, ha az önzetlen földbirtokosok néhány komondort, kuvaszt és pulit ajánlanának fel a híres hazai ebfajtáink továbbtenyész­ tése végett. A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL

Hó'yíni/iil ^ állatkert i g a z g a t ó s á g a felóhajtja frissíteni n.ClZílIiyLll. házinyúl tenyészetét s ez úton fordul a m ó d o s a b b nyúltenyésztőkhöz avval a kéréssel, a k i n e k m ó d j ó b a n van, a z a d o m á n y o z z a a z állatkertnek felesleges fajtiszta tenyészanyagát. z

van, a z hirdes­ Kutya eladás. Asenk i nee k r oevl aadt bóa nkutyája . Magyar juhászkutyákat tenyész- Dobermann pincser ^ ^ c t a ^ g Az állatkert igazgatóság Eladó fajgalambok, S Z Ü n k dort, ^ ® "kuvaszt ' k ' ' S é s8 pulit. ' s g a venne tenyészképes komonu

Z

L

*

a

e r

a z

v

ÍQ^tlci ílíí^/Tlt íöZilJ\UxvClV^!L)l

e

n

n

a

o s

e

a

—

z

állatkert igazgatósága. Árajónl t a z igazgatóság c í m é r e küldendő. a

Komondor vagy kuvasz

M T

,T

ÉTELRE

KERES

"

Szatinetták, Szilveretták, Angol p a r ó k ó s o k póronként faj- é s minőségszerint 2 5 0 koronától 8 0 0 koronóig. Tassy Géza m a g á n z ó , Pusztamonostor.

Eladó állatok, virágok, gyűjteméQ

]

hirdetése a l e g e r e d m é n y e s e b b a z apróhirdetések rova-

KX\<^\\^^vA±s^\t iratkozzanak b e a M a g y a r O r s z á g o s nyeiv tóban. /-UiaiDaraiOK Állatvédő E g y e s ü l e t b e X . ker., Ernő-u. 11 — 1 3 . T a g s á g i díj egy évre 6 korona, a m e l y n e k fejében a z „ Á l l a t v é d e l e m " szakfolyóirat j á r . Fajtatiszta fejőskecskék S f e S r u ^ 0

tenyészetében m i n d e n k o r k a p h a t ó . Ugyanitt fedezésre e l f o g a d n a k nőstény k e c s k é k e t . udapest

Vidrát, borzot, görényt, menyétet F ^ i ™ ^ igazga köszönettel v e n n e a z állatkert i g a z g a t ó s á g a . k i s e b b bélyeggyűjteményeket m a kiadóban.

Bélyegeket, g

A »-,«-«•.-. I /\ngOI

Lv. . 11 y-J ^-.^v

DUllUOg

a

riimroTinnmrirnTiii y

kiadóhivatala

• imi

Mókusokat

Apat-utca

18.

v e n n e aZ

É V R E 40 KORONA

Szerkesztőség és kiadóhivatal: az ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZATI V É D E G Y L E T B u d a p e s t , VII., B á l i n t - u . 5 . s z á m

szívesen v e n n e ót a z állatkert i g a z g a t ó s á g a .

10 szóig 10 korona.

ALAPÍTTATOTT 1865-BEN

SKABAÉSPLÖKL FEGYVER-RAKTÁRA

Megjelen minden hó 5-én

titkári h i v a t a l a ::

-

m

VADÁSZLAP EGÉSZ

CIQUU.

Az apróhirdetések díja

tulajdona é s hivatalos közlönye a

ÁRA

J U

plaHó ?

állatkert i g a z g a t ó s á g a .

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet

ELŐFIZETÉSI

pi>ln ICJCIW,

t

Rövidszőrű németvizsla pedigréset

vásárol,

pedigrees megvételre kerestetik. Cím kiadóban.

í-4i»/-l/->t/ínrvlr/%l elfogad a z „A T e r m é s z e t " niraeteSeKet B u d a p e s t , Állatkert.

CiJ r\CV_ör\C,

1

(!)

B U D A P E S T VI.,

(I)

Vilmos császár-út 33.

||! Vadászfegyverek )!] Vadásztöltények jjj Vadászfelszerelések

Fegyverjavítások, | | barnítások saját jjj műhelyünkben j|

iixoxo3Qmnmiixoxnx» XDaonoooco

Mindenki fizessen elő az

„A TERMÉSZET"-re

\ / A

n Á ^ 7 n K !

V A U A 3 Z , U I \ .

Fizessenek elő a

„NIMRÓD" képes vadászujságra

K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , IV., E G Y E T E M - U T C A 4 .

ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egy évre 48 K Félévre 24 K Negyedévre 12 K Egyes szám á r a 3 K

VÁLTSUNK ÁLLATKERTI BÉRLETJEGYET!

Az előfizetés díja az „A Természet" kiadó­ hivatala címére Budapest Állatkert küldendő Székesfővárosi házinyomda 1920.

Felnőtteknek 60 K Tanulóknak 40 K G y e r m e k e k n e k 10 é v e n alul 2 0 K