A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szervezeti és Működési Szabályzata Ftv. 66.§ (1): „A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsőoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.” A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar (továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzatának Közgyűlése - a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata vonatkozó rendelkezései alapján, a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével - a Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg.
I. Általános rendelkezések 1. §
(1)
A
hallgatói
önkormányzat
neve:
Szegedi
Tudományegyetem
(továbbiakban:
Egyetem)
Gyógyszerésztudományi Kar ( továbbiakban: GYTK vagy Kar) Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat), rövidítése: SZTE GYTK HÖK, székhelye: 6720 Szeged, Apáthy I. u. 4. Az önkormányzat angol neve: Student Union of University of Szeged Faculty of Pharmacy.
2. §
(1)
Ftv. 66. § (3): „A felsőoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetőleg amelyekben véleményének kikérése kötelező. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján – a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon – gyakorolják. (4) A hallgatói önkormányzat a Szabályzat alapján és kereti között saját szervezeti és működési szabályzatát maga alkotja meg, és azt bemutatja az intézményi tanácsnak. Az intézményi tanács kifogást emelhet törvény- vagy szabályzatellenes rendelkezés ellen, illetőleg azt megsemmisítheti. Az intézményi tanács ilyen rendelkezése ellen a hallgatói önkormányzat panasszal fordulhat a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez, ennek eredménytelensége esetén az oktatási miniszterhez. (5) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény más szerveivel együttműködve látja el feladatait. (6) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a szabályzatban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az intézmény vezetése biztosítja, amelynek jogszerű felhasználását az intézmény vezetője ellenőrzi.” Ftv. 67. § (1): „A hallgatói önkormányzat joga, különösen a, a szabályzatban meghatározott választás alapján képviselők küldése az intézményi és kari tanácsba, valamint más vezető testületekbe;[…]
1
g, a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építése; h, az oktatói munka hallgatói véleményezése; i, a felsőoktatási intézmény sportlétesítményeinek véleményezése; j, részvétel a kollégiumok (diákotthonok) vezetésében; k, részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében. (2) A hallgatói önkormányzat más – elsősorban hallgatókat érintő – feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható. (3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol: (a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; (b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; (c) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban.
(2)
A Hallgatói Önkormányzat a Kar hallgatóinak választott érdekképviseleti szerve.
(3)
A Hallgatói Önkormányzat a Kar önkormányzatának részeként működik. E jogkörében dönt mindazon kérdésekben, amelyek a Kar hallgatóinak önigazgatásával, önkormányzatával kapcsolatosak, és részt vesz azon döntések meghozatalában, amelyek a hallgatóságot érintik.
(4)
A Hallgatói Önkormányzat képviselőit és tisztségviselőit a Kar hallgatói választják meg titkos és közvetlen választáson. Ennek során minden hallgató választó és választható, aki a SZTE GYTK hallgatója és az adott félévre érvényesen beiratkozott. Az Önkormányzat tisztségviselőinek választásáról e szabályzat V. 11. § pontjai rendelkeznek.
(5)
A hallgatók általános és egyenlő választójoggal rendelkeznek.
(6)
Az Önkormányzat feladata: a)
ellátni a Kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét, választott képviselők útján minden illetékes kari, egyetemi, országos és egyéb fórumon,
b)
intézni és segíteni a hallgatók egyetemmel kapcsolatos ügyeit, érvényesíteni jogait, valamint segíteni az Egyetemen kívüli tevékenységük kialakításában,
c)
támogatni az Egyetem hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,
d)
képviselni a hallgatók érdekeit az Egyetem működését befolyásoló elképzelések, tervek határozatok kialakításában,
e)
folyamatosan tájékoztatni a
Kar
hallgatóit, oktatóit és
dolgozóit
az
Önkormányzat
tevékenységéről, a Kar hallgatói életével kapcsolatos kérdésekről, informálni pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről, f)
elősegíteni a Kar hallgatóinak kötelező nyári gyakorlatuk külföldön való eltöltését, csere TDK és egyéb külföldi kapcsolatok szervezése a hallgatók részére,
g)
részvétel a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és egyéb támogatási ügyeinek intézésében,
h)
együttműködni nemzetközi és hazai hallgatói szervezetekkel,
i)
javítani a hallgatók testedzése, mint a szellemi tevékenység egészséges kiegészítésének feltételeit és bővíteni az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,
j)
szükséges feltételek megléte esetén, kulturális, sport, szociális szervezeti egységek létesítése,
2
irányítása, megszüntetése, k)
részt vállalni a hallgatók érdekeinek leginkább megfelelő Curriculum kialakításában, valamint annak esetleges módosításában,
(7)
l)
oktatói munka hallgatói véleményezése,
m)
az egyetemi előkészítő bizottságok munkájában való részvétel.
Az Önkormányzat az előző pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi: a)
megszervezi a hallgatói képviselet választását, és munkájukhoz biztosítja a szükséges információs és infrastrukturá1is hátteret,
b)
részt vesz az Egyetemi Tanács, Kari Tanács, bizottságok és egyéb testületek munkájában,
c)
a hallgatók részére a rendelkezésre álló keretek között kedvezményes szolgáltatásokat nyújt,
d)
állandó és eseti pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,
e)
véleményezi és segíti a Kar, illetve az Egyetem működését befolyásoló elképzelések, tervek, határozatok kialakítását,
f)
több csatornán, így például az Önkormányzati Honlapon és hirdetményein keresztül tájékoztatja a hallgatókat,
g)
összegyűjti és rendszerezi a külföldi ösztöndíjakkal, gyakorlatokkal kapcsolatos információkat és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb és nagyobb arányú kihasználásában,
h)
a hatályos Tandíj- és Ösztöndíjszabályzatokon keresztül részt vállal a különféle ösztöndíjak és hallgatókra fordítható támogatások elbírálásában,
i)
folyamatos kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel,
j)
képviselőket delegál: az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat és az Egyetem azon döntéshozó, valamint véleményező szerveibe, melyekbe más felsőbb jogszabályok alapján jogosult képviselőt küldeni.
(8)
Az Önkormányzat feladatainak elvégzése érdekében a II. pontban részletezett szervezeti felépítésben végzi
működését.
(9)
Az Önkormányzat feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik a Szegedi Egészségügyi
Felsőoktatási Hallgatói Egyesülettel (továbbiakban: SZEFHE), a Gyógyítás Iskolájáért Alapítvánnyal és a Szegedi Gyógyszerészképzés Fejlesztéséért Alapítvánnyal, (továbbiakban: Alapítványok), valamint szükség szerint más szervezetekkel.
II. Az Önkormányzat felépítése 3. §
(1)
Az Önkormányzat tagjai. Az Önkormányzatnak a Felsőoktatási Törvény értemében a Kar minden beiratkozott hallgatója alanyi jogon tagja, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
3
(2)
Az Önkormányzat képviselői. Az Önkormányzat képviselői a II. 3. § (1) pontban meghatározott tagok közül önkéntes feladatvállalásuk alapján kerülnek ki. E feladatvállalás az Önkormányzat nyílt üléseinek folyamatos és aktív látogatásában, az Önkormányzat önkéntesen szerveződő állandó és ad hoc bizottságaiban való tevőleges részvételben nyilvánul meg.
(3)
Az Önkormányzat tisztségviselői. Az Önkormányzat tisztségviselőit az Önkormányzat tagjai az Önkormányzat céljainak és feladatainak effektív teljesítése érdekében a I. 2. § (4) pontjában definiált és a V. 11. §-ban részletezett választási rendszer szerint választja, és e megválasztott és érvényes mandátummal rendelkező testület tagjaira – a Hallgatói Tanácsra (a továbbiakban: HT) – ruházza a közvetlen döntési jogkörrel járó szavazati jogosultságot. Az Önkormányzat tisztségviselői: a, A Hallgatói Önkormányzat elnöke, b, A Hallgatói Önkormányzat általános alelnöke, c, A Hallgatói Önkormányzat titkára, d, A Hallgatói Önkormányzat állandó bizottságainak elnökei – a Felügyelő és Ellenőrző Bizottság elnöke, a Szociális és Tanulmányi Bizottság elnöke, a Külügyi Bizottság elnöke, a Kommunikációs és Közkapcsolati Bizottság elnöke, a Kulturális Bizottság elnöke, a Sport Bizottság elnöke –, továbbá az esetlegesen felállítandó ad hoc bizottságok elnökei.
A Hallgatói Tanács (HT) 4. §
(1)
A Hallgatói Tanács a Hallgatói Önkormányzat ügyvezető testületeként tevékenykedik.
(2)
A HT tagjai: Szavazati jogú tagok: jogosultak a GYTK HÖK és HT ülésein felszólalni, határozati javaslatot előterjeszteni a HT felé, valamint a határozathozatal során szavazni. E tagok: a)
az elnök, aki egyben a HÖK elnöke is,
b) a HT választott és érvényes mandátummal rendelkező tisztségviselői, c)
a Spiritus főszerkesztője, aki a Spiritust érintő ügyekre korlátozott szavazati jogát nyílt pályázaton a Hallgatói Tanácson belül szavazójoggal rendelkező tisztségviselők kétharmadának egyetértésével a pályázata elnyerésekor szerzi. Személyéről - és így pályázata eredményességéről - a HT titkos szavazással dönt.
d) Tanácskozási jogú tagjai (kizárólag nyílt ülések esetén, zárt ülések esetén az üléstermet elhagyni kötelesek): a Hallgatói Önkormányzat képviselői, továbbá akit az elnök a Kar hallgatói és oktatói közül tanácskozási joggal meghív.
4
(3)
A HT feladata: Dönteni mindazon kérdésekben, amelyek a Kar hallgatóságának önigazgatásával, önkormányzatával kapcsolatosak; részt venni azon döntések előkészítésében és meghozatalában, amelyek a Kar hallgatóit, mint egyetemi polgárokat érintik.
(4)
Jogköre alapján a HT: a)
megalkotja, illetve a kari FEB elnök előterjesztése alapján módosíthatja a SZTE GYTK HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát,
b) tagjai sorából megválasztja a HÖK elnökét és tisztségviselőit, illetve tőlük bizalmát megvonhatja, c)
létrehozza, illetve megszüntetheti a HÖK bizottságait,
d) képviselőket küld az Egyetemi és Kari Tanácsba, valamint azok bizottságaiba és más vezető testületekbe hallgatói tagokat delegál az elnök előterjesztése alapján, e)
elbírálja a Spiritus főszerkesztői posztjára az elnök által kiírt pályázatot, valamint dönt a lap fenntartásának költségeiről az elnök előterjesztése alapján a főszerkesztő egyetértése mellett,
f)
felmenti a Spiritus főszerkesztőjét a HT tagjainak 2/3-os egyetértése mellett, amennyiben a testület úgy ítéli meg, hogy a főszerkesztő nem ez elvárások szerint teljesíti feladatkörét, illetve ha posztjával összeegyeztethetelen magatartást tanúsít a testület azonnali hatállyal felmentheti tisztéből,
g) dönt a HÖK pénzügyeiben az elnök előterjesztései alapján, h) napi jellegű feladatok elvégzésére a HT munkájának segítése érdekében a HÖK képviselői közül hallgatókat bíz meg az elnök előterjesztése alapján, i)
képviseli a gyógyszerészhallgatók érdekeit a különböző kari, egyetemi fórumokon,
j)
észrevételeket és javaslatokat tesz az Egyetem és intézményeinek működésével – különösen a tanulmányi és oktatási ügyekkel, valamint az Egyetem kulturális és sportéletét érintő kérdésekkel kapcsolatban,
k) az elnökre, a tisztségviselőkre és a képviselőkre a HÖK feladat- és jogkörébe tartozó jogosultságokat és kötelezettségeket azok pontos megnevezésével rájuk átruházhatja, e rendelkezés értelmében az elnök, a tisztségviselők, illetve bármely képviselő a ráruházott feladatkörben önállóan eljárhat, és intézkedéseket tehet, melyekről beszámolási kötelezettséggel tartozik a HT felé.
(5)
(6)
A GYTK HÖK Hallgatói Tanácsa jogait, illetve kötelességeit határozatai útján gyakorolja, illetve teljesíti a.
a határozathozatal szavazás útján történik,
b.
minden szavazati jogú tag egy szavazattal rendelkezik,
c.
a szavazás során „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazat adható le,
d.
szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A HT határozatait ülésein, általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképes az ülés, ha azon a mandátummal rendelkező tisztségviselők több, mint fele jelen van.
(7)
Titkos szavazást kell elrendelni személyi kérdésben, illetve bármely kérdésben, ha annak elrendelését valamely tisztségviselő kéri, és a jelenlévő tisztségviselők több mint fele támogatja.
(8)
Szavazati arányok meghatározása: lásd: VI. 15. §-át. Kivétel: Valamennyi tisztségviselő több mint 2/3-nak támogató szavazata szükséges a GYTK HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatának és annak mellékleteinek módosításához. A szavazások során csak az ülésen jelenlévő tisztségviselők vehetnek részt a szavazáson, az ülésről távol
5
maradó tisztségviselő nem helyettesíthető.
Az elnök 5. §
(1)
Az Önkormányzat és az azon belül működő Hallgatói Tanács vezetője és képviselője az elnök.
(2)
Az elnök feladata: a)
irányítja az Önkormányzat tevékenységét és összehangolja az elnökség, valamint a bizottságok munkáját,
b)
képviseli az Önkormányzatot kari, egyetemi, városi, országos és nemzetközi fórumokon,
c)
tisztsége alapján tagja és elnöke a Hallgatói Tanácsnak (továbbiakban HT) és tagja a Kari és az Egyetemi Tanácsnak,
d)
javaslatot készít az Önkormányzat pénzkereteinek felhasználásáról,
e)
javaslatot tesz az Önkormányzat kiegyensúlyozott működése érdekében hallgatóknak vagy hallgatói jogviszonnyal nem rendelkező személyeknek az Önkormányzat hatáskörébe tartozó különböző feladattokkal való megbízatására,
f)
az Önkormányzat felhatalmazásával egy személyben eljár az Önkormányzatot érintő minden ügyben,
g)
jelölése alapján a HÖK egyetemi bizottságokba hallgatókat delegál, ő maga hivatalából következően a Kar Oktatási és Kredit Bizottságának delegált hallgatói tagja, illetve a Kar Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése Véleményezési Bizottságának Kari tanács általi legitimációjú hallgatói tagja. Továbbá hivatalból tagja a HÖOK Közgyűlésének.
(3)
Az elnök felelős: a)
az Kari Tanács, a HT határozatainak képviseletéért, végrehajtásáért, az Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezelésének irányításáért és felügyeletéért,
b)
feladata szabályos pályázat kiíratása az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökével az Önkormányzat tisztségviselőinek megválasztására, mandátumuk lejárta előtt legalább egy hónappal,
c)
(4)
az egyetemmel kapcsolatos ügyekben a hallgatók megfelelő informálásáért.
Az elnök megválasztása: Az elnök megválasztására a Hallgatói Tanács alakuló ülésén kerül sor. A választást jelölés előzi meg, ennek során a Hallgatói Tanács bármely tisztségviselője jelölhető és jelölhet. A jelöltek kötelesek a Hallgatói Tanács előtt szóban nyilatkozni a jelölés elfogadásáról, majd ezt követően a HT titkosan szavaz. Az elnök megválasztásához a képviselők 2/3-nak „igen” szavazata szükséges. Eredménytelen választás esetén a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerülhet be. Ha a második forduló is eredménytelen, a harmadik fordulóban a két jelölt közül az nyer, aki a leadott szavazatok többségét kapja.
(5)
Két HÖK elnökként eltöltött év után újabb ciklusra nem jelölhető a tisztségviselő.
6
(6)
Az elnök megbízatása a mandátuma alapját képező tisztségviselői minőségében eltöltött egy év lejártával, az elnök Hallgatói Tanács általi bizalmatlansági határozatával történő leváltásával, lemondásával, az Egyetemmel való hallgatói jogviszony megszűnésével, szüneteltetésével megszűnik. Bizalmatlansági határozat elfogadásához a tisztségviselők több mint 2/3-nak egyetértése szükséges.
(7)
Az elnöki tisztség összeférhetetlen az EHÖK elnöki tisztséggel, valamint az EHÖK Felügyelő Bizottsági tagsággal.
(8)
Az elnök 60 napnál hosszabb akadályoztatása esetén lemond. Három munkanapot meghaladó akadályoztatása esetén írásban rendelkeznie kell helyettesítéséről.
(9)
Ha az elnök lemond és azt a HT elfogadja, akkor a tisztséget a következő ülésen a tisztségviselők sorából választással be kell tölteni.
(10)
Ha a tisztségviselők legalább fele írásban kéri, az új elnök-jelölt megnevezésével bizalmi szavazást lehet kérni az elnök ellen. A szavazást azon az ülésen kell elrendelni, amelyen a bizalmi szavazást kérték. Ha a bizalmi szavazáson a tisztségviselők több mint 2/3-a megvonja bizalmát az elnöktől, akkor az indítványban megnevezett elnökjelölt személyét az indítvány elfogadásával megválasztottnak kell tekinteni.
(11)
Az elnök jogai és kötelezettségei: a)
Az elnök jogosult javaslatot tenni az elnökhelyettesek, a FEB elnök, a bizottsági elnökök és a Kari Tanács hallgatói tagjainak személyére. Jogosult továbbá bizottság létrehozásának kezdeményezésére, illetve annak megszüntetésére javaslatot tenni, valamint bármely képviselőt, illetve tisztségviselőt a HÖK hatáskörébe tartozó feladattal megbízni, és e feladat végrehajtását számon kérni.
b) Az elnöknek a HÖK és a HT működését érintő, azt meghatározóan befolyásoló egyes ügyekben utasítási joga van a HÖK és a HT minden képviselője irányában, akik ezt kötelesek tudomásul venni, és végrehajtani a kijelölt instrukciókat. c)
Az elnök joga és feladata - az előzetesen elfogadott javaslatok szerint -a HÖK és a HT véleményének kikérése és figyelembe vétele mellett kizárólagos aláírási jog gyakorlásával rendelkezni az Önkormányzat pénzkeretei felett. Aláírási jogát, három napot meghaladó akadályoztatása esetén köteles írásban delegálni az általános elnökhelyettes részére, az általános elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén pedig a titkár felé.
d)
Az elnök jogosult az Önkormányzat munkájának szervezése és irányítása során az Önkormányzat rendes és rendkívüli üléseit összehívni, azok napirendjére javaslatot tenni, szükség szerint rendkívüli ülést összehívni. Köteles rendkívüli ülést összehívni, ha azt a képviselők egyharmada a napirend megnevezésével kéri.
e)
Kiírni a Spiritus főszerkesztői tisztére a pályázatot. A pályázat HT általi elbírálását követően jogosult kinevezni, illetőleg az indok megnevezésével megbízatása lejárta előtt felmenteni tisztégéből a Spiritus főszerkesztőjét. Ugyanakkor jogosult figyelemmel kísérni a főszerkesztő és a szerkesztőség munkáját.
e)
Az elnök nyilatkozik a hallgatóságot érintő kérdésekben.
7
Elnökhelyettesek 6. §
(1)
Az Önkormányzat és a Hallgatói Tanács munkájának ellátása érdekében, az elnök munkájának segítésére két elnökhelyettes tevékenykedik.
(2)
Elnökhelyettesi tisztségek: I.
Általános elnökhelyettes, akinek feladata: a)
az elnök akadályoztatása esetén helyettesíteni az elnököt valamennyi feladata és joga gyakorlásában, azzal a megszorítással, hogy aláírási joggal csak az elnök három munkanapot meghaladó akadályoztatása esetén az általa kiadott írásbeli nyilatkozat mellett rendelkezik,
b)
a HÖK-öt és a HT-t érintő tanulmányi, ösztöndíj, sport, kultúra ügyeinek felügyelete, koordinálása
c)
koordinálja az elnökkel egyetértésben a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban és egyéb jogszabályokban a Hallgatói Önkormányzat véleményezési jogkörébe utalt kérdéseket,
d)
az évfolyamok tisztségviselő választásának szabályszerű lefolytatásának biztosítása,
e)
egyéb napi jellegű feladatok elvégzése, mellyel a HÖK illetve a HT bízza meg, az elnök előterjesztése alapján.
II.
Titkár, akinek feladatai: a)
A HÖK elnökkel együtt felelős a HÖK szabályszerű gazdálkodásáért,
b)
irányítja és felügyeli a Hallgatói Iroda működését,
c)
felelős a pontosan dokumentált irattározás megszervezéséért, a HÖK teljes adminisztratív tevékenységének irányításáért és felügyeletéért,
d)
felelős az Önkormányzat tulajdonában lévő leltárköteles ingóságok leltározásának vezetéséért,
e)
az elnökkel egyetértésben előkészíti a HT és a HÖK üléseit, azokon jegyzőkönyvet vezet, amelyet kézjegyével ellát.
f)
feladata az elnök, a HT és a HÖK bizottságok munkájának adminisztratív és technikai feltételeinek megteremtése,
g)
megszervezi az Önkormányzat tájékoztató tevékenységét, felelős a hallgatókat érintő ügyek közzétételéért,
h)
felelős a Kari Tanács és más kari bizottságok határozatainak, munkájának nyomon követéséért; a jelenléti ívek és az azokból összeállított kimutatások vezetéséért, és ezekről az Önkormányzat felé beszámolási kötelezettséggel tartozik,
i)
köteles az évenként megtartott Legjobb Oktató választásokat levezetni, és annak eredményeit jegyzőkönyvvel dokumentálni,
j)
egyéb napi jellegű feladatok elvégzése, mellyel az elnök, a HT vagy a HÖK bízza meg, az elnök előterjesztése alapján.
(3)
Az Önkormányzat az elnök javaslatára tisztségviselői sorából elnökhelyetteseket választ.
8
(4)
Két HÖK elnökhelyettesként eltöltött év után újabb ciklusra nem jelölhető a tisztségviselő. Az elnökhelyettesek 60 napnál hosszabb akadályoztatásuk esetén kötelesek lemondani.
(5)
Az elnökhelyettesek mandátuma egy évre szól, megszűnik az egy év lejártával, lemondással, az Egyetemmel való hallgatói jogviszony megszűnésével, szünetelésével, visszahívással. Amennyiben az elnökhelyettesek lemondanak mandátumuk lejárta előtt, és lemondásukat a HT elfogadja, a tisztséget ugyanazon ülésen be kell tölteni az elnök előterjesztése alapján ad hoc kinevezéssel. Visszahívásukra a HÖK elnök visszavonására vonatkozó szabályok az irányadóak.
Felügyelő és Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: FEB) 7. §. /A
(1)
Az elnök és az Önkormányzat szabályszerű tevékenységének figyelemmel kísérésére háromtagú ellenőrző bizottságot választ.
(2)
A bizottság feladata: a)
az Alapszabály betartatása, az esetlegesen megváltozott jogi környezethez való módosításának előkészítése és az azt mindenkoron érvénybe léptetni jogosult szervezet elé terjesztése.
b)
az Önkormányzat szabályszerű pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzése a FEB elnökének joga és kötelessége.
c)
(3)
aktuális kérdésékben javaslattétel bármely választott fórum számára.
A bizottság legalább egy tagja köteles minden HÖK ülésen részt venni és ott a szabályos működést felügyelni.
(4)
A bizottság minden tagjának joga van az Önkormányzat minden iratába bármikor betekinteni.
(5)
A bizottság tagjainak mandátuma egy évre szól, megszűnik az egy év lejártával, az elnök általi leváltássa1, lemondással, az Egyetemmel való hallgatói jogviszony megszűnésével, szünetelésével.
Felügyelő és Ellenőrző Bizottság szervezeti felépítése 7. § / B
(1)
A FEB elnökét az elnök javaslatára az Önkormányzat a HT tisztségviselői sorából választja. A FEB tagjait (kettőt) a HÖK képviselői közül a mindenkori FEB elnök javaslatára, az elnök egyetértésével az Önkormányzat választja az alakuló ülésen.
(2)
A mandátum egy évre szól, megszűnik az egy év lejártával, a hallgatói jogviszony megszűnésével, vagy szünetelésével, lemondással, illetve felmentéssel.
(3)
A HÖK tagjainak fele kezdeményezheti a Felügyelő és Ellenőrző bizottság felmentését, ha feladatainak nem, vagy nem kellő mértékben tesz eleget, tisztével összeférhetetlen magatartást tanúsít, illetve feladatainak ellátására egyéb okból alkalmatlanná válik. A felmentésről a választók titkosan szavaznak. A szavazás csak akkor érvényes, ha azon az érintettek több mint fele jelen volt, és érvényesen szavazott. A felmentéshez minősített többség szükséges.
9
Bizottságok 8. §
(1)
Az elnök és a HT saját munkájának segítésére állandó bizottságokat és ad hoc bizottságokat hoz létre. A bizottságok önkéntes alapon szerveződnek az egyes bizottságokra vonatkozó e Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteiként tárgyalt szabályok elfogadásával. A HÖK állandó bizottságait a II. 3. § (3) d, alpontban felsorolt bizottságok képezik. Működésükről az e Szervezeti és Működési Szabályzathoz kiegészítésként csatolt Bizottsági Szabályzatok rendelkeznek ezen Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseivel teljes összhangban (lásd I.-VI számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához). Az ad hoc bizottságok tagjait és vezetőjét az Önkormányzat határozza meg. Megbízott vezetője feladatától függő időközökben, de legalább havonta egyszer tevékenységéről írásbeli beszámolót köteles készíteni az Önkormányzat számára.
III. A HÖK ülések és a Hallgatói Tanácsülések rendje 9. §
(1)
A megválasztott Hallgatói Tanács az alakuló ülésen, a megalakulását kimondó határozat meghozatalával lép hivatalba. A megalakulást kimondó határozat meghozatalához minősített többség szükséges.
(2)
Az alakuló ülés összehívható, ha a Hallgatói Tanács minden tagját érvényesen tisztségviselővé megválasztották, ennek hiányában intézkedni kell pótválasztások kiírásáról.
(3)
A GYTK HÖK Hallgatói Tanácsának alakuló ülését az érvényesen lezajlott választásokat követően az EHÖK Felügyelő Bizottságának elnöke hívja össze 7 munkanapon belül.
(4)
Az alakuló ülés a Felügyelő Bizottság elnökének a választásokról szóló beszámolójával kezdődik, majd az EHÖK Felügyelő Bizottságának elnöke jelölést kér az elnök személyére. Az elnök megválasztását követően átveszi az ülés vezetését, és javaslatot tesz az elnökhelyettesek, továbbá a bizottsági elnökök személyére, amelyről a HT egyenként, titkosan szavaz.
(5)
A fenti szavazásokat követően az elnök javaslatot tesz a Kari Tanácsba a Hallgatói Önkormányzat részéről delegált tagok személyére. A jelölteknek nyilatkozni kell jelölésük elfogadásáról, személyükről a HT tagjai egyenként és titkosan szavaznak. A hallgatói kari tanács tagok mandátuma egy évre szól és maximum ötszöri újraválasztással meghosszabítható. Mandátumuk megszűnik, az egy év lejártával, lemondással, a hallgatói jogviszony megszűnésével, szünetelésével; illetve az elnök által nem megfelelő feladatteljesítés esetén kezdeményezhető felmentéssel. E felmentési kezdeményezés elfogadásához a HT tagjainak 2/3-os támogatása szükséges, továbbá a megüresedett tisztséget a következő HT ülésen újabb előterjesztéssel és szavazással pótolni kell.
(6)
Az egy éves mandátum lejártát követő választásokon újonnan érvényesen megválasztott Hallgatói Tanács megalakulását kimondó határozat kimondásáig az előző GYTK HÖK Hallgatói Tanács hivatalban maradni köteles.
10
(7)
A GYTK HÖK és annak Hallgatói Tanácsa szorgalmi időszakban minden héten ülésezik. Nyílt ülések esetén az ülések egyidőben és egy helyen kerülnek megtartásra, zárt ülés elrendelése esetén a Hallgatói Tanács ülése időrendben a HÖK ülését megelőzi. Zárt ülés elrendelése bármely tisztségviselő javaslatára a jelenlévő tisztségviselők egyharmadának támogatása esetén lehetséges.
(8)
Az üléseket az elnök hívja össze. Az ülések napirendi pontjait ő határozza meg, napirendi ponti javaslattal azonban bármely tanácskozási jogú tisztségviselő és képviselő élhet. Új napirendi pont felvételéről a HT nyílt szavazással dönt. Az üléseken a munka az elnök által előterjesztett napirend szerint folyik. A napirend elfogadására az ülés megnyitása után az elnök tesz javaslatot.
(9)
Az előző két pontban tárgyalt rendes ülések mellett - a napirend egyidejű megjelölésével – rendkívüli ülés is összehívható. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök vagy a tisztségviselők – a HT ülései esetén –, illetve a képviselők - a HÖK ülései esetén – harmada a napirend megjelölésével kéri.
(10)
A HÖK és a HT ülését az elnök nyitja meg, vezeti le és zárja be; akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes.
(11)
Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv eredeti példányát a HÖK a HÖK Irodán őrzi. A jegyzőkönyvekbe – a zárt ülések jegyzőkönyveit kivéve – betekintési joga van minden egyetemi polgárnak, a HT valamely tisztségviselőjének jelenlétében. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a GYTK HÖK megnevezését, az ülés helyét, idejét. Tartalmaznia kell a HT által hozott határozatokat, állásfoglalásokat, hogy a jegyzőkönyv alapján a határozathozatali eljárás szabályszerűsége ellenőrizhető legyen. A jegyzőkönyvet az elnök, a FEB elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával, továbbá a HÖK pecsétjével hitelesíteni kell. A hiteles jegyzőkönyvhöz a jelenlévők által ellenjegyzett jelenléti ívet is csatolni kell a jegyzőkönyvben rögzítendő adatok feltüntetésével.
(12)
Az üléseken állásfoglaláshoz, határozathozatali döntéshez a tisztségviselők egyszerű szótöbbsége szükséges.
IV. A HÖK tagjainak javadalmazása: 10. §
A HÖK képviselői és tisztségviselői tisztségük és munkájuk alapján a következő ösztöndíj-juttatásban részesülnek szorgalmi időszakokban havonta: Az elnök: 20000 Ft. Az elnökhelyettesek: 15000 Ft. A Felügyelő Bizottság elnöke: 10000 Ft. A HÖK képviselői és tisztségviselői megfelelő munkavégzés esetén, az elnök előterjesztése alapján munkavégzésükkel arányos javadalmazásban részesülnek.
11
V. Választások 11. §
A Hallgatói Önkormányzat Hallgatói Tanácsa tisztségviselőinek választása (1) Ftv. 66. § (2): „A hallgatói Önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.”
(2) A választás célja, hogy a Hallgatói Önkormányzat tisztségviselőket delegáljon a Hallgatói Tanácsba, mint a HÖK ügyvezető testületébe, melyre vállalt céljai és feladatai teljesítése érdekében átruházza a határozathozatali rendszerhez kötött döntéshozatalt.
(3) A választást a SZTE EHÖK Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően az EHÖK elnök írja ki a kari Hallgatói Önkormányzat elnökének előterjesztése alapján és egyetértése mellett.
(4) A választás lebonyolításáért az EHÖK Felügyelő Bizottsága felelős az EHÖK elnökkel egyetemlegesen, ugyanakkor az EHÖK FEB a választások lebonyolításában a SZTE GYTK Dékáni Hivatalával köteles folyamatosan egyeztetni.
(5) A választás kiírását követő három napon belül a Felügyelő Bizottság a Dékáni Hivatal vezetőjének segítségével kijelöli a szavazatszedő és -számláló ad hoc bizottság tagjait.
(6) A választás kétfordulós. Érvényes a második forduló, ha azon a választásra jogosultak több, mint egynegyede szavaz.
(7) A szavazás az első – jelölési fordulóban úgy történik, hogy a választásra jogosult a hivatalos szavazólapon megjelölt helyre olvashatóan felírja az általa választott legfeljebb annyi személy nevét, amennyi a Kari Tanácsba tanácstagnak választható, s ezt a szavazólapot a szavazóurnába helyezi. Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem hivatalos szavazólapon adtak le, amelyet nem a szavazóurnába dobtak, amelyből nem olvasható ki egyértelműen, hogy kire kívánták leadni, valamint ha a megengedettnél több személyt jelöltek meg, illetve egyet sem.
(8) A szavazás három egymást követő munkanapon át tart azzal, hogy a második forduló addig meghosszabbítható, ameddig a szavazatok száma át nem lépi az érvényességi küszöböt (de legfeljebb húsz munkanapig).
(9) Az EHÖK Felügyelő Bizottsága a Dékáni Hivatal vezetőjével együtt gondoskodik arról, hogy a 12
szavazólap minden választási napon 09 00 órától 16 00 óráig átvehető, illetve, hogy az urna a szavazók számára hozzáférhető legyen. A Dékáni Hivatal vezetője gondoskodik a szavazólapok , illetve az urna őrzéséről és az urna épségét bizonyító pecsét sértetlenségéről. Az EHÖK Felügyelő Bizottsága gondoskodik arról, hogy a szavazás megkezdése előtt 3 munkanappal az SZTE GYTK Dékáni Hivatalának hivatalos hirdetőin (6720 Szeged, Zrínyi u. 9) tájékoztatót helyezzenek el, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét és módját.
(10)A szavazólap átvételéről nyilvántartást kell vezetni. (11) A második fordulóban csak az indulhat, aki a jelölést elfogadja. Az elfogadás lehetőségének helyét és idejét az EHÖK Felügyelő Bizottsága adja meg a kari elnökkel egyetértésben. A második fordulóban a csoportonként megválasztható képviselők számánál kétszer több fő indulhat, a jelölésen kapott szavazatok számának csökkenő sorrendje alapján. Ha az induláshoz még szükséges legalacsonyabb számú szavazatot többen is megkapták, valamennyiük jogosult a második fordulóban való részvételre. A sorrend kialakításakor csak azon személyeket kell figyelembe venni, akik a jelölést elfogadták. A második fordulóban indulni jogosult személyek neveit és évfolyamának sorszámát tartalmazó listát a SZTE GYTK Dékáni Hivatalában jól láthatóan ki kell függeszteni, feltüntetve a jelölésen kapott szavazatok számát is.
(12)A második fordulóban a szavazólapon az összes induló neve szerepel ABC sorrendben, amelyek közül a szavazó legfeljebb annyi nevet jelölhet meg, amennyi a HÖK testületébe választható, a többit pedig érintetlenül hagyja.
(13)A második forduló alapján - a csoportonként választható tagok számának függvényében (lásd a következő pontban a csoportosítást) – azokat kell tisztségviselőként megválasztottnak tekinteni, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az első fordulóban elért szavazatok száma dönt. Amennyiben az első fordulóban elért szavazatok is azonos számúak, az azonos szavazatot elért személyek között sorsolással kell dönteni.
(14)Abban az esetben, ha a választások első (jelölési) fordulójában valamely kredtitintervallumból a delegálható tisztségviselők számánál kevesebb jelölt fogadja el a jelölését, akkor az érintett kreditintervallumot megelőző kreditintervallumból a legtöbb érvényes kelölést kapott, és jelölését elfogadó jelölt jogosult indulni a fel nem használt választási helyen a választások második fordulójában.
(15)A szavazás végeredményét a szavazást követően ki kell hirdetni. A SZTE GYTK Dékáni Hivatalának hirdetőjén ki kell függeszteni.
13
(16)A SZTE EHÖK Felügyelő Bizottsága köteles minden fordulóról jegyzőkönyvet készíteni, s azt legkésőbb három munkanapon belül megküldeni az SZTE GYTK dékánjának és az SZTE EHÖK elnökének. A szavazás végeredményéről szóló tájékoztatót a fentieken túl pedig az SZTE rektorának, az SZTE hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettesének, valamint az SZTE EHÖK iroda iktatásának.
Tekintettel a SZTE GYTK-n bevezetett kreditrendszerre és ebből eredően az évfolyamok megszűnésére az SZTE GYTK HÖK Hallgatói Tanácsába az érvényesen teljesített kreditek száma alapján a következő kreditintervallumokra osztott csoportok, a következő számban választhatnak tisztségviselőket: 1. csoport: 0-50 kredit: 1 fő 2. csoport: 51-100 kredit: 2 fő 3. csoport: 95-150 kredit: 2fő 4, csoport: 151-220 kredit: 2 fő 5. csoport: 221-
kredit: 3 fő képviselő,
így a HÖK Hallgatói Tanácsa 10 tisztségviselőből áll össze. Az alakuló ülésen, amin részt vesz az EHÖK Felügyelő Bizottságának elnöke, választják meg a HÖK választott tisztségviselői maguk közül az elnököt titkos szavazás alapján. Az elnöki tisztség betöltéséhez a 10 választott tisztségviselő több mint felének „igen” szavazata szükséges. Eredménytelen választás estén az EHÖK Felügyelő Bizottságának elnöke azonnal új szavazást ír ki, itt már az egyszerű többség elegendő az elnöki poszt betöltéséhez. Az alakuló ülés és így a szavazások menetét innentől az elnök vezeti tovább. Az elnök javaslatot tesz a kari Felügyelő Bizottság elnöki tisztének betöltésére, ha a jelölt a jelölést elfogadja, akkor személyéről a személyi kérdésekben alkalmazott titkos szavazással dönt a HT. Megválasztás után ő felügyeli a választás szabályosságát. Ezután az elnök az elnökhelyettesek személyére tesz javaslatot. A poszt betöltése nem kötelező.
Az évfolyam-képviselők 12. §
(1)
Kreditintervallumonként a hallgatók évfolyamképviselőket választanak. A képviselők az évfolyamgyűlésen
kerülnek megválasztásra. Az adott évfolyam minden hallgatója tagja az évfolyamgyűlésnek.
(2)
Az évfolyamgyűlésen évfolyamtitkárt, évfolyam érdekvédelmi felelőst, tanulmányi felelőst kell választani.
Az évfolyam további feladatokra is választhat képviselőt.
(3)
Az évfolyam képviselőket az évfolyamgyűlésen az évfolyam tagjainak - a jegyzőkönyv jelenléti ívén
aláírással igazoltan – több mint fele választja, az évfolyam tagjaiból jelölt és jelölésüket szóbeli nyilatkozattal elfogadó hallgatók közül. A választásokról jegyzőkönyv készül, melyet a HÖK titkárának köteles leadni az évfolyamtitkár.
(4)
Az évfolyamgyűlést első évesek esetén a kari elnök hívja össze és vezeti le, míg felsőbb évfolyamok esetén
az elnök hívja össze, és az évfolyamtitkár vezeti le.
(5)
Évfolyamgyűlést kell összehívni amennyiben az évfolyam legalább 15%-a valamelyik évfolyamfelelős,
illetve a kari elnök kéri. Tisztújítást kell tartani két héten belül, amennyiben valamelyik képviselői hely
14
megüresedik.
(6)
Az évfolyam-képviselői mandátum egy évre szól, megszűnik az egy év lejártával, a hallgatói jogviszony
megszűnésével vagy szünetelésével, lemondással illetve felmentéssel.
(7)
Az évfolyam-képviselő visszahívását kezdeményezheti az őt megválasztók legalább 15%-a, a
visszahívásról a választók titkosan szavaznak. A szavazás csak akkor érvényes, ha azon az érintettek több mint fele jelen volt és érvényesen szavazott. A visszahíváshoz egyszerű többség szükségeltetik.
(8)
A SZTE GYTK Kari Tanácsának tagjait az elnök az évfolyam-képviselők közül is felkérheti.
Ph. D. hallgatók 13. §
(1)
Saját szabályzatban rendelkeznek a működésükről, választási rendszerükről, melyet elfogadásra a Kari Tanács elé terjeszthetnek.
A térítéses angol nyelvű képzés hallgatóinak képviselője 14 §
(1)
A térítéses angol nyelvű képzés hallgatóinak képviselőjét az English Program hallgatói választják saját szabályzatuk alapján. Minden hallgató választó és választható.
(2)
A mandátum egy évre szól, megszűnik az egy év lejártával, a hallgatói jogviszony megszűnésével, vagy szünetelésével, lemondással vagy visszahívással, a mandátum újraválasztás révén legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
VI. Záró és vegyes rendelkezések Szavazati arányok 15. §
(1)
Jelen szabályzatban minősített többségként a jelenlévő tisztségviselők 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű szótöbbségként a szavazók több mint felének az egyetértése értendő.
16. § (1)
Jelen szabályzatot a HKKGY 2005. október 6–i ülésén elfogadta.
(2)
Jelen szabályzatot a SZTE GYTK Kari Tanácsa 2005.
(3)
Jelen szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba, további módosítás kezdeményezésére a HÖK-nek,
–i tanácsülésén jóváhagyta.
azon belül is a FEB-nek van joga. Ezen módosító indítványok elfogadásához a HÖK szavazati jogú tagjainak minősített
15
többségű egyetértése szükséges.
(4)
Az SZTE GYTK HÖK delegálása: A HÖK a következő testületekbe és bizottságokba delegál tagokat: SZTE Egyetemi Tanács: 1 fő, SZTE Sport és Rekreációs Bizottság: 1 fő, SZTE Lakhatási Támogatások Bizottsága: 1 fő, SZTE Kollégiumi Bizottság: 1 fő, SZTE Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság: 1 fő, SZTE GYTK Kari Tanácsa: 5 fő, SZTE GYTK Tanulmányi Bizottság: 1 fő, SZTE GYTK Oktatási és Kredit Bizottság: 1 fő, SZTE GYTK Fegyelmi Bizottság: 1 fő, SZTE EHÖK Elnökség: 1 fő, SZTE EHÖK Választmány: 2 fő, SZTE EHÖK Kulturális Bizottság: 1 fő, SZTE EHÖK Külügyi Bizottság: 1 fő, SZTE EHÖK Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat: 1 fő, HÖOK Közgyűlés: 1 fő,
16
I. számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Szociális és Tanulmányi Bizottságának Működési Szabályzata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban SZTE GYTK HÖK) Szociális és Tanulmányi Bizottsága a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével az alábbiakat állapítja meg.
Általános rendelkezések A Szociális és Tanulmányi Bizottság az SZTE GYTK HÖK keretein belül működik. Felállítását az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának I. 2.§ (1) Ftv. 67 § (1) a), g), h), i), j) és k) pontjaiban rögzítettek értelmében az Önkormányzat rendeli el, illetve megszüntetését a HÖK vezetősége indítványozza. A döntéshez a HÖK minősített többségének szavazata szükséges. Új tag felvételéhez a Szociális és Tanulmányi Bizottság tagjainak egyszerű többsége szükséges. A Bizottság tagja lehet a Kar bármely beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
A Bizottság feladata Az Önkormányzat által vállalt és a Kar hallgatóit érintő valamennyi tanulmányi érdekvédelmi feladatban eljárni, azokról az elnököt tájékoztatni, vele és a HÖK-kel, valamint a Hallgatói Tanáccsal egyeztetve az Önkormányzat hivatalos álláspontját kialakítani és képviselni a Kar érintett Bizottságaiban. A Kar hallgatóságát érintő eseti és állandó szociális pályázatok, ösztöndíj keretek felosztása; a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és szociális ügyeihez való maximális segítségnyújtás. A Bizottság működését az SZTE GYTK HÖK felügyeli. A Szociális és Tanulmányi Bizottság fent nevezett céljai megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik az SZTE GYTK HÖK-kel és az érintett kari bizottságokkal.
Javadalmak A Szociális és Tanulmányi Bizottság tagjainak javadalmazása a mindenkori HÖK tagok javadalmazásához igazodik.
A Szociális és Tanulmányi Bizottság ülései A Szociális és Tanulmányi Bizottság minden hónapban legalább egyszer ülésezik. A Bizottság határozatképes, amennyiben a tagok több mint fele megjelent és érvényesen szavaz. A Bizottság határozatképtelensége esetén két napon túl, de nyolc napon belül újra össze kell hívni a gyűlést, mely ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A Szociális és Tanulmányi Bizottság Elnöke A Bizottságot az Elnök vezeti. A Bizottság elnökét az SZTE GYTK HÖK a HÖK elnökének előterjesztése alapján választja, megválasztásához egyszerű többség szükséges. A választás érvényes abban az esetben, ha a HT tagjainak több mint fele jelen van és szavaz. Az Elnök feladata a Szociális és Tanulmányi Bizottság tevékenységének kari szintű koordinálása, a hallgatók szociális és tanulmányi ügyeinek képviselete és az ezekben való eljárás. Feladata továbbá a tanulmányi ügyeket érintő szabályzatok naprakész ismerete, az azokban foglaltakról a hallgatóság folyamatos tájékoztatása, valamint javaslatkészítés az illetékes fórumok számára a tanulmányi ügyek területén. A Bizottság elnöke tisztségéből adódóan tagja a kari Tanulmányi Bizottságnak, az Egyetemi Lakhatási Támogatási Bizottságnak, továbbá tagja minden olyan ad hoc bizottságnak, amely a hallgatók számára szociális vagy tanulmányi alapon kifizetésre kerülő összegek felett dönt. Felügyeli az általa a Bizottság tagjai sorából választott kari HÖK képviselőnek az EHÖK Tanulmányi Tanácsadó Szolgálatán belül végzett tevékenységét.
17
Szavazati arányok Jelen szabályzatban minősített többségként a szavazók 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű többségként a szavazók Több mint felének az egyetértése értendő.
Záró rendelkezések A szabályzatot 2005. október 6-án az SZTE GYTK HÖK elfogadta. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek elfogadja, azt megszegve a Bizottság munkájából kizárható. A szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba.
18
II. számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Kommunikációs és Közkapcsolati (a továbbiakban: PR) Bizottságának Működési Szabályzata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban SZTE GYTK HÖK) PR Bizottsága a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével az alábbiakat állapítja meg.
Általános rendelkezések A PR Bizottság az SZTE GYTK HÖK keretein belül működik. Alakulását illetve megszüntetését a HÖK vezetősége indítványozza, a döntéshez a HÖK minősített többségének szavazata szükséges. Új tag felvételéhez a PR Bizottság tagjainak egyszerű többsége szükséges. A Bizottság tagja lehet a Kar bármely beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
A Bizottság feladata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar illetve az SZTE GYTK HÖK képviselése és hírnevének öregbítése országos és helyi szintű rendezvényeken, különös tekintettel a Pályaválasztási Börzékre és kari Nyílt napokra. A PR Bizottság fent nevezett céljai megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik az SZTE GYTK HÖKkel, továbbá a Gyógyszerésztudományi Kar kari PR ügyekért felelős és megbízott oktatójával. A PR Bizottság fent nevezett céljai megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik az SZTE GYTK HÖKkel, és a Karon belüli tájékoztatásban kulcsszerepet játszó Dékáni Hivatallal és Tanulmányi Osztállyal, továbbá a Gyógyszerésztudományi Kar kari PR ügyekért felelős és megbízott oktatójával. A Bizottság működését az SZTE GYTK HÖK felügyeli.
Javadalmak A PR Bizottság tagjainak javadalmazása a mindenkori HÖK tagok javadalmazásához igazodik.
A PR Bizottság ülései A PR Bizottság minden hónapban legalább egyszer ülésezik. A Bizottság határozatképes, amennyiben a tagok több mint fele megjelent és érvényesen szavaz. A Bizottság határozatképtelensége esetén két napon túl, de nyolc napon belül újra össze kell hívni a gyűlést, mely ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A PR Bizottság Elnöke A Bizottságot az Elnök vezeti. A Bizottság elnökét az SZTE GYTK HÖK a HÖK elnökének előterjesztése alapján választja, megválasztásához egyszerű többség szükséges. A választás érvényes abban az esetben, ha a HT tagjainak több mint fele jelen van és szavaz. Az Elnök feladata a PR Bizottság tevékenységének koordinálása, valamint a Kar hallgatóinak megfelelő tájékoztatásának megszervezése, a Kar, a kari HÖK, illetve bármely a hallgatóságot érintő döntés és kérdés széles körű ismertetésének biztosítása. A kari HÖK hirdetési felületei kezelésének megszervezése.
Szavazati arányok Jelen szabályzatban minősített többségként a szavazók 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű többségként a szavazók Több mint felének az egyetértése értendő.
19
Záró rendelkezések A szabályzatot 2005. október 6-án az SZTE GYTK HÖK elfogadta. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek elfogadja, azt megszegve a Bizottság munkájából kizárható. A szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba.
20
III. számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bizottságának Működési Szabályzata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban SZTE GYTK HÖK) Külügyi Bizottsága a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével az alábbiakat állapítja meg.
Általános rendelkezések A Külügyi Bizottság az SZTE GYTK HÖK keretein belül működik. Felállítását az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának I. 2. § (1) Ftv. 67. § (1) g) pontjaiban rögzítettek értelmében az Önkormányzat rendeli el, illetve megszüntetését a HÖK vezetősége indítványozza. A döntéshez a HÖK minősített többségének szavazata szükséges. Új tag felvételéhez a Külügyi Bizottság tagjainak egyszerű többsége szükséges. A bizottság tagja lehet a Kar bármely beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
A Bizottság feladata Az Önkormányzat által vállalt és a Kar hallgatóit érintő valamennyi külkapcsolati (értve ezalatt a társönkormányzatokkal, a különböző hallgatói és szakmai szervezetekkel való formális kapcsolattartást) ügyben való eljárás a Kar hallgatói érdekében a leginkább megfelelő módon. A Bizottság működését az SZTE GYTK HÖK felügyeli. A Külügyi Bizottság fent nevezett céljai megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik az SZTE GYTK HÖK-kel, továbbá valamennyi a kérdésben érintett szervezettel és fórummal, egyetemi, országos és nemzetközi szinten egyaránt.
Javadalmak A Külügyi Bizottság tagjainak javadalmazása a mindenkori HÖK tagok javadalmazásához igazodik.
A Külügyi Bizottság ülései A Külügyi Bizottság minden hónapban legalább egyszer ülésezik. A Bizottság határozatképes, amennyiben a tagok több mint fele megjelent és érvényesen szavaz. A Bizottság határozatképtelensége esetén két napon túl, de nyolc napon belül újra össze kell hívni a gyűlést, mely ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A Külügyi Bizottság Elnöke A Bizottságot az Elnök vezeti. A Bizottság elnökét az SZTE GYTK HÖK a HÖK elnökének előterjesztése alapján választja, megválasztásához egyszerű többség szükséges. A választás érvényes abban az esetben, ha a HT tagjainak több mint fele fő jelen van és érvényesen szavaz. A Bizottság elnöke tisztségénél fogva tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának. Az Elnök feladata a Külügyi Bizottság tevékenységének, továbbá a társkarokon működő hallgatói külügyi szervezetekkel való kapcsolattartásnak a koordinálása. A Bizottság elnöke köteles a hallgatóság által igényelhető ösztöndíj-lehetőségekről naprakész ismereteket nyújtani a hallgatóságnak.
Szavazati arányok Jelen szabályzatban minősített többségként a szavazók 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű többségként a szavazók Több mint felének az egyetértése értendő.
Záró rendelkezések A szabályzatot 2005. október 6-án az SZTE GYTK HÖK elfogadta. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek elfogadja, azt megszegve a Bizottság munkájából kizárható. A szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba.
21
IV. számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Kulturális Bizottságának Működési Szabályzata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban SZTE GYTK HÖK) Kulturális Bizottsága a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével az alábbiakat állapítja meg.
Általános rendelkezések A Kulturális Bizottság az SZTE GYTK HÖK keretein belül működik. Felállítását az Önkormányzat Szervezeti és Működés Szabályzatának I. 2.§ (1) Ftv. 67. § (1) g) pontjában rögzítettek értelmében az Önkormányzat rendeli el, illetve megszüntetését a HÖK vezetősége indítványozza. A döntéshez a HÖK minősített többségének szavazata szükséges. Új tag felvételéhez a Kulturális Bizottság tagjainak egyszerű többsége szükséges. A Bizottság tagja lehet a Kar bármely beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
A Bizottság feladata Az Önkormányzat által kulturális rendezvények szervezése a Kar hallgatói számára, továbbá felkérés esetén a társszervezetekkel együttműködésben nagyobb szabású kulturális rendezvények szervezésében való részvétel, és ezzel a hallgatók kikapcsolódási lehetőségeinek bővítése. A Bizottság működését az SZTE GYTK HÖK felügyeli. A Kulturális Bizottság fent nevezett céljai megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik az SZTE GYTK HÖK-kel.
Javadalmak A Kulturális Bizottság tagjainak javadalmazása a mindenkori HÖK tagok javadalmazásához igazodik.
A Kulturális Bizottság ülései A Kulturális Bizottság minden hónapban legalább egyszer ülésezik. A Bizottság határozatképes, amennyiben a tagok több mint fele megjelent és érvényesen szavaz. A Bizottság határozatképtelensége esetén két napon túl, de nyolc napon belül újra össze kell hívni a gyűlést, mely ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A Kulturális Bizottság Elnöke A Bizottságot az Elnök vezeti. A Bizottság elnökét az SZTE GYTK HÖK a HÖK elnökének előterjesztése alapján választja, megválasztásához egyszerű többség szükséges. A választás érvényes abban az esetben, ha a HT tagjainak több mint fele jelen van és szavaz. A Bizottság elnöke tisztségénél fogva tagja az EHÖK Kulturális Bizottságának. Az Elnök feladata a Kulturális Bizottság tevékenységének koordinálása, a kari HÖK rendezvény- és programszervezési tevékenységének irányítása.
Szavazati arányok Jelen szabályzatban minősített többségként a szavazók 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű többségként a szavazók több mint felének az egyetértése értendő.
Záró rendelkezések A szabályzatot 2005. október 6-án az SZTE GYTK HÖK elfogadta. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek elfogadja, azt megszegve a Bizottság munkájából kizárható. A szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba.
22
V. számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Sport Bizottságának Működési Szabályzata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban SZTE GYTK HÖK) Sport Bizottsága a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével az alábbiakat állapítja meg.
Általános rendelkezések A Sport Bizottság az SZTE GYTK HÖK keretein belül működik. Felállítását az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, illetve megszüntetését a HÖK vezetősége indítványozhatja. A döntéshez a HÖK minősített többségének szavazata szükséges. Új tag felvételéhez a Sport Bizottság tagjainak egyszerű többsége szükséges. A bizottság tagja lehet a Kar bármely beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
A Bizottság feladata Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának I. 2.§ (1) Ftv. 67. § (1) i) értelmében a bizottság köteles mindent megtenni a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóinak sportolási lehetőségeinek minél szélesebb körű biztosításáért és fejlesztéséért. A Bizottság feladatának ellátása érdekében valamennyi kari és egyetemi, a sportolási lehetőségekről döntő fórum és szervezet működésében részt vesz. Pályázatokon aktívan szerepel. Pályázhat az Önkormányzathoz sportrendezvények létrehozását és a sportolás infrastrukturális kérdéseit érintő támogatásokért. A Bizottság működését az SZTE GYTK HÖK felügyeli.
Javadalmak A Sport Bizottság tagjainak javadalmazása a mindenkori HÖK tagok javadalmazásához igazodik.
A Sport Bizottság ülései A Sport Bizottság minden hónapban legalább egyszer ülésezik. A Bizottság határozatképes, amennyiben tagok több mint fele megjelent és érvényesen szavaz. A Bizottság határozatképtelensége esetén, két napon túl, de nyolc napon belül újra össze kell hívni a gyűlést, mely ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A Sport Bizottság Elnöke A Bizottságot az Elnök vezeti. A Bizottság elnökét az SZTE GYTK HÖK választja, megválasztásához egyszerű többség szükséges. A választás érvényes abban az esetben, ha a HT tagjainak több mint fele fő jelen van és érvényesen szavaz. A bizottság elnöke tisztségénél fogva tagja az Egyetemi Sport és Rekreációs Bizottságnak. Az Elnök feladata a Sport Bizottság tevékenységének koordinálása, kapcsolattartás a Sportközponttal és a többi Hallgatói Önkormányzat sportreferenseivel.
Szavazati arányok Jelen szabályzatban minősített többségként a szavazók 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű többségként a szavazók Több mint fele főnek az egyetértése értendő.
Záró rendelkezések A szabályzatot 2005. október 6-án az SZTE GYTK HÖK elfogadta. A szabályzatot a Bizottság valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek elfogadja, azt megszegve a Bizottság munkájából kizárható. A szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba.
23
VI. számú Függelék a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatához A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Spiritus – A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatói és információs kiadványa Szerkesztőbizottságának Működési Szabályzata A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (továbbiakban SZTE GYTK HÖK) Spiritus Szerkesztőbizottsága (a továbbiakban szerkesztőbizottság vagy szerkesztőség) a hatályos egyetemi és kari szabályzatok figyelembevételével az alábbiakat állapítja meg.
Általános rendelkezések A Spiritus Szerkesztőbizottság az SZTE GYTK HÖK keretein belül működik. Felállítását az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának I. 2.§ (1) Ftv. 67. § (1) g) pontjában rögzítettek értelmében az Önkormányzat rendeli el, illetve megszüntetését a HÖK vezetősége indítványozhatja. A döntéshez a HÖK minősített többségének szavazata szükséges. Új tag felvételéhez a szerkesztőség tagjainak egyszerű többsége szükséges. A szerkesztőség tagja lehet a Kar bármely beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.
A szerkesztőség feladata A Spiritus című kari hallgatói és információs újság kiadásához szükséges írásos anyagok elkészítése, összegyűjtése, azok ellenőrzése. A kari lap szerkesztése, tördelése és terjesztése. Az újság tájékoztatja a Kar hallgatóit, oktatóit és dolgozóit az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar hallgatóinak életét érintő kérdésekről, informál a tanulmányi ügyekről. A lapban megjelent írásokért a mindenkori főszerkesztő (a szerkesztőbizottság elnöke) a felelős az elnök és általa a HÖK felé. A lap számára az SZTE GYTK HÖK biztosítja a működési keretet. Ezen kívül lehetőség van az újság lapjain megjelenő reklámokból, szponzoroktól illetve pályázatokból befolyt összegek felhasználására is. Ezen összegek felhasználását a mindenkori főszerkesztő és az SZTE GYTK HÖK vezetősége közösen bírálja el. A rendelkezésre álló keretből a nyomdai költség fedezése, a szerkesztők és a tördelők javadalmazása történik. A szerkesztőbizottság fent nevezett céljai megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében szorosan együttműködik az SZTE GYTK HÖK-kel. A szerkesztőbizottság működését az SZTE GYTK HÖK felügyeli.
Javadalmak A kari lap tördelőjét minden példány után 15000 Ft javadalom illeti meg. Az újság főszerkesztője havonta 15000 Ft javadalomban részesül. Az alkotó szerkesztők javadalmára a főszerkesztő javaslatot tesz az elnöknek, aki egyetértése esetén ezt előterjeszti a HÖKnek. Az újság a szorgalmi időszakban minden hónapban, évente 8-szor 600 példányban jelenik meg. Terjesztése a kari épületben, a Semmelweis Kollégiumban és a HÖK irodán keresztül történik.
A szerkesztőbizottság ülései A szerkesztőbizottság minden hónapban legalább egyszer ülésezik. Határozatképes, amennyiben a szerkesztőségi tagok több mint fele megjelent és szavaz. Határozatképtelensége esetén két napon túl, de nyolc napon belül újra össze kell hívni a gyűlést, mely ekkor a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes.
A szerkesztőbizottság elnöke: a főszerkesztő A szerkesztőbizottságot a főszerkesztő vezeti. A szerkesztőbizottság elnökét az SZTE GYTK HÖK a HÖK elnöke által kiírt pályázaton indulók közül kvalitásai alapján, a HÖK elnök előterjesztése mellett választja. Személyéről, a HT titkos szavazással dönt. A főszerkesztőt a testületen belül a Spiritust érintő ügyekben, de csak ezekben, szavazati jog illeti meg. A főszerkesztő a Spiritust érintő ügyekre korlátozott szavazati jogát nyílt pályázaton a szavazó tisztségviselők kétharmadának egyetértésével a pályázata elnyerésekor szerzi. Személyéről - és így pályázata eredményességéről - a HT titkos szavazással
24
dönt. A pályázat elbírálása érvényes abban az esetben, ha a HT tagjainak több mint fele jelen van, és érvényesen szavaz. A főszerkesztő feladata az újság szerkesztésének vezetése, a beérkezett írások elbírálása, adott esetben – jelzés mellett felülbírálása. A főszerkesztő tisztségéből fakadóan tagja a Hallhatói Tanácsnak.
Szavazati arányok Jelen szabályzatban minősített többségként a szavazók 2/3-ának az egyetértése, míg egyszerű többségként a szavazók több mint felének az egyetértése értendő.
Záró rendelkezések A szabályzatot 2005. október 6-án az SZTE GYTK HÖK elfogadta. A szabályzatot a szerkesztőség valamennyi tagja önmagára nézve kötelezőnek elfogadja, azt megszegve a szerkesztőség munkájából kizárható. A szabályzat az elfogadását követő munkanapon lép hatályba.
25