A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve

A SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (HUKN20012) Natura 2000 fenntartási terve 2. V Á L T O Z A T - Ö N K O R M Á N Y Z A T I K Ö Z Z É T É T E L R E

Fotó: Aradi Eszter KNPI

Készítette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest, 2014 február

Készült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló a 43/2012. (V. 3.) VM rendelet alapján Az dokumentum elkészítését az Európai Unió támogatta.

A projekt végrehajtásában közreműködők: Králl Attila, biológus, szakmai koordinátor, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy Dénes, biológus, szakmai résztvevő, MME Tóth Péter, agrármérnök, szakmai résztvevő, MME Dóka Richárd, geográfus, kapcsolattartó koordinátor, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Sipos Ferenc, biológus, szakmai résztvevő, KNPI Bakacsi Gábor, természetvédelmi mérnök, szakmai résztvevő, KNPI Lóránt Miklós, biológus, szakmai résztvevő KNPI Márta Krisztina, kommunikációs szakértő, KNPI

A fenntartási terv szakmai-társadalmi egyezetési folyamatának résztvevői (a beszélgetések, levélváltások és a fórumok jelenléti ívei alapján): Csehó Gábor, Szeged Dénes Ágnes, kertészeti referens, Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Dr. Tanács Tímea, SZKT Repülőtér Dr. Faragó M. Vilmos, családi gazdálkodó Margóczi Katalin, AKUT Egyesület Rácz Sándor, műszaki vezető, SZKT Repülőtér Roboz Ágnes, BCE Dr. Tóth Imre, elnök, Geo-Environ Kft. Tóth János, Rural Development Bt. Walter Dániel, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Budapest, 2014 február

2

Tartalomjegyzék I. Natura2000 fenntartási terv ............................................................................................6 1. A terület azonosító adatai .............................................................................................7 1.1. Név ............................................................................................................................7 1.2. Azonosító kód .............................................................................................................7 1.3. Kiterjedés....................................................................................................................7 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ....................................................7 1.5. Érintett települések .....................................................................................................7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ........................................................................................7 1.7. Tervezési és egyéb előírások........................................................................................8 2. Veszélyeztető tényezők ................................................................................................ 10 3. Kezelési feladatok meghatározása ................................................................................ 13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ................................................. 13 3.2. Kezelési javaslatok .................................................................................................... 15 3.2.1. Élőhelyek kezelése ................................................................................................. 16 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ............................................................... 20 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ........................................................................................ 20 3.2.4. Kutatás, monitorozás ............................................................................................. 21 3.2.5. Mellékletek ............................................................................................................ 22 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ..................................................................................... 23 3.3.1. Agrártámogatások .................................................................................................. 23 3.3.2. Pályázatok.............................................................................................................. 24 3.3.3. Egyéb ..................................................................................................................... 24 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ...................................................... 25 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ..................................................................... 25 3.4.2. A kommunikáció címzettjei .................................................................................... 26 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel .................................................... 26 II. Natura2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció .............................. 27 1. A tervezési terület alapállapot-jellemzése ................................................................... 28

3

1.1. Környezeti adottságok .............................................................................................. 28 1.2. Természeti adottságok .............................................................................................. 29 1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek ............................ 32 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ........................ 33 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ............................ 33 1.2.4 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű madárfajok ......................... 36 1.2.5 A tervezési területen előforduló egyéb jelentős növény- és állatfajok ...................... 36 1.3. Területhasználat ....................................................................................................... 38 1.3.1. Művelési ág szerint megoszlás ................................................................................ 38 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ................................................................................................ 38 1.3.3. Területhasználat és kezelés .................................................................................... 38 2. Felhasznált irodalom .................................................................................................... 40 Mellékletek ..................................................................................................................... 41 1. térkép: A tervezési terület átnézeti műholdképe ................................................... 42 2. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe ........................................ 43 3. térkép: A tervezésti terület térképe a II. katonai felmérés alapján (XIX. sz.) ........... 44 4. térkép: A tervezési terület és környéke CORINE LC 50 felszínborítási térképe ........ 45 5. térkép: A tervezési terület Á-NÉR élőhelytérképe (2013. május) ............................ 46 6. térkép: Az ürgelyukak térbeli elhelyezkedése a Szegedi ürgés gyep területén ........ 47 7. térkép: A Szegedi ürgés gyep KTT MePAR blokktérképe ........................................ 48 Natura 2000 fogalomtár ................................................................................................... 49

4

I. Natura 2000 fenntartási terv

5

1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név

SZEGEDI ÜRGÉS GYEP különleges természetmegőrzési terület (a továbbiakban: Szegedi ürgés gyep KTT) 1. 2. Azonosító kód HUKN20012 1. 3. Kiterjedés 187,88 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Közösségi jelentőségű élőhely

Kód

* Pannon homoki gyepek1

*6260

Közösségi jelentőségű faj

Kód

Ürge (Spermophilus citellus)

1335

A fenti alapadatok illetve a jelölőfajok felsorolásánál a Natura 2000 terület adatlapjának (Standard Data Form) 2012. október 31-ével frissített változatait vettük alapul2. 1. 5. Érintett települések3 Szeged. A repülőtér belterületi besorolású; egyetlen helyrajzi számhoz tartozó földrészleten található (2048/1) Művelési ági besorolás szerint művelésből kivett, belterületbe vont terület, övezeti besorolás szerint beépítésre szánt terület, azon belül különleges közlekedési zóna 1. 6. Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület: Nincs a tervezési területtel átfedő Natura 2000 terület. Országos jelentőségű védett természeti terület:

1

A tervkészítés során gyűjtött adatok alapján újólag javasolt kiemelt jelentőségű jelölő élőhelytípus. Az élőhely nagy területi arányára való tekintettel javasolt az adatok frissítése és a terület kiemelt kategóriába való átsorolása a soron következő adatfrissítés alkalmával. 2 http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUKN20012 3 A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza.

6

Nincs a tervezési területettel átfedő, illetve érintett országos jelentőségű védett terület. Ex lege védett területek Nincs átfedő, illetve érintett ex lege terület a tervezési területen. Helyi jelentőségű védett terület: A tervezéssel érintett terület határain belül nincs helyi jelentőségű védett terület Nemzeti Ökológiai Hálózat A Szegedi ürgés gyep KTT területe a Nemzeti Ökológiai Hálózatban (NÖH) az ún. rehabilitációs területek közé tartozik. Nemzetközi jelentőségű területek: Nincs átfedő, illetve érintett nemzetközi jelentőségű terület a tervezési területen 1. 7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1 Elfogadott érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre (ha már elkészült, de nincs még elfogadva, akkor is) Nincs ilyen terv a területre vonatkozóan. 1.7.2 Településrendezési eszközök - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - Csongrád Megye Területrendezési Terve – 21/2005 (XII. 1.) önkormányzati rendelet. Legutóbbi módosítás: 10/2012. (III. 19.) önk. rend. - településrendezési tervek4: -

Szeged, helyi építési szabályzata és szabályozási terve - 59/2003 (XII.05.) rendelet Szeged MJV fejlesztési koncepciója – 2008 - 428/2008 (VI.27.) határozat Szeged MJV fejlesztési koncepciója - 552/2008 (IX.26.) határozat

1.7.3 Körzeti erdőtervek és üzemtervek A terület a Marosszög-Csanádi erdőtervezési körzetbe tartozik. A Natura 2000 terület határain belül nem található tervezett erdő, a fásszárú vegetáció borítottsága minimális. 1.7.4 Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek 4

Forrás: Országos Rendezési Tervkataszter – https://teir.vati.hu

7

A terület a Csongrádi apróvadas körzetbe tartozik; az érintett vadgazdálkodási egység száma: 802010. A területen a reptéri használat, valamint a részben belterületi besorolás miatt tényeleges vadgazdálkodás, vadászat nem folyik. 1.7.5 Halgazdálkodási tervek A területen nincsenek halászattal, horgászattal érintett állandó vizek 1.7.6 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv5 Az érvényes tervezési dokumentum: Alsó-Tisza jobb part alegység vízgyűjtőgazdálkodási terv, 2010 december. 1.7.7 Egyéb tervek - Az ürgeállomány monitorozását a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében és az abban rögzített módszertannal 2000 óta rendszeresen végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A monitoring adatok nem teljeskörű, és nem abszolút állományfelmérések, de trendészlelésekre alkalmasak. - A gyepterület legrészletesebb felmérését egy 2003 októberében a repülőtér fejlesztési beruházásához készített környezeti hatástanulmány tartalmazza.

5

www.vizeink.hu

8

2. Veszélyeztető tényezők6 Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű

Érintett Natura Milyen jelölő élőhelyre 2000 terület vagy fajra és milyen nagysága (%) módon gyakorol hatást?

M

Hatás keletkezés helye (területen belül/kívül) belül

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

D04.01

repülőtér

M

belül

90

F03.02

állatok begyűjtése (szárazföldi)

M

belül

5-10

M

belül

?

F03.02.03 csapdázás, mérgezés, orvvadászat

100

A repülőtér gyepeit évtizedekkel korábban – néhány éven át – birkákkal legeltették, jelenleg csak kaszálják, illetve nyírják – ez az ürge (és a gyep) szempontjából kevésbé ideális élőhelyi feltételeket jelent. A repülőtér, mint területhasználat, az ürgék szempontjából pozitív és negatív hatásként is jelentkezik. A használat a repülőtér nagy részén, évi többször kaszálással, nyírással, folyamatosan rövid füvű gyepet tart fenn, egyben folyamatos zavarást is jelent. A repülőtér fejlesztési tervei/elképzelései (kifutópálya szélesítés, új kiszolgáló épületek létesítése) újabb gyepterületek elvesztésével járnának. a 2005-ös és 2008-as ürgebefogások, ill. áttelepítések ismeretlen volumenű, feltételezhetően negatív hatással voltak a reptér ürgeállományára A repülőtéren a le- és felszállás biztonsága érdekében a vakondot időközönként a járatokba juttatott méreggel (ködgyertya) irtják. Túl azon, hogy a vakond természetvédelmi oltalom alatt áll, az eljárás az ürgékre nézve is potenciálisan veszélyt

6

A területet érintő pozitív hatásokat (pl. gyep esetében kaszálás, legeltetés) nem a veszélyeztető tényezők között szerepeltetjük (v.ö: Standard Data Form 4.3). Ezeket a megalapozó dokumentáció 1.3 Területhasználat c. pontjában fejtjük ki részletesen.

9

I01

idegenhonos, inváziós fajok L jelenléte

belül

J03.02

élőhelyi-összeköttetések (konnektivitás) csökkenése emberi hatásra

H

belül

100

K03.04

Predáció

M

belül

100

M01.02

árvíz és csapadékmennyiség növekedés

H

belül

98

M02.03

fajok állománycsökkenése, kihalása

H

belül

90

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

mindkettő

8

A08

trágyázás

M

mindkettő

8

jelent. a repülőtér délnyugati részén 1-2 tucat tő selyemkóró (Asclepias syriaca). Ez korábban jóval nagyobb problémát jelentett, amit mára sikerült visszaszorítani. A repülőtér gyepét több helyen a keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) lepi el. A területen még meglévő ürgepopuláció a terület jellegéből adódóan rendkívül izolált, sérülékeny. Az állomány természetes bevándorlással történő erősödése gyakorlatilag kizárható. Vadonélő prémes ragadozók, illetve háziállatok (kutya, macska) okozta predáció. A rókák és a kóbor kutyák kikaparják az ürgejáratokat, ami a leés felszállás biztonságát is veszélyezteti. A 2010-es, szélsőségesen csapadékos év, illetve a 2012-es szintén igen csapadékos tavasz feltételezhetően negatív hatással volt az ürgeállományra. Az ürge állománya az utóbbi 5 év alatt rendkívüli mértékben lecsökkent a területen. Félő, hogy a korábban erős populáció a kipusztulás szélére sodródott. A területen belül a korábbi szántóművelés során alkalmaztak ilyen anyagokat – jelenleg ez gyepesedő parlagterület. A terület körül jelenleg is intenzíven művelt szántók találhatók A területen belül a korábbi szántóművelés során alkalmaztak trágyázást – jelenleg ez gyepesedő

10

J02.05

hidrológiai viszonyok módosítása, általános

M

mindkettő

M01

abiotikus viszonyokban a klímaváltozás hatására bekövetkező változások

M

mindkettő

100

parlagterület. A terület körül jelenleg is intenzíven művelt szántók találhatók A repülőtér körül mély vízelvezető árok található. A kifutópályákról elfolyó vizet alagcsövek gyűjtik össze. A teljes terület alatt is sejthető valami alagcsövezés a repülőtér létesítésének időszakából (XX. sz. eleje). Időjárási szélsőségek fokozódása: ismétlődő aszályok és hirtelen csapadéktöbbletek. Az erős vízhatás az ürgéket veszélybe sodorja. A terület szárazodása az ürge szempontjából kevésbé hangsúlyos, ugyanakkor a közösségi jelentőségű gyepes élőhelyekre, és a terület mezőgazdasági értékére negatív hatással van.

11

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Szegedi ürgés gyep KTT területén a Natura 2000 kijelölés és védelem célja a területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek és állatfajok – jelen esetben kiemelten a pannon homoki gyep, illetve az ürge kedvező természetvédelmi helyzetének (Favourable Conservation Status) fenntartása, illetve helyreállítása. A pannon homoki gyep esetében a kedvező természetvédelmi helyzet fenntartása az élőhely területi kiterjedésének, szerkezetének, jellegzetes fajösszetételének hosszú távon való megőrzésést jelenti. Ezzel összefüggésben cél a degradálódott élőhelyek állapotának helyreállítása, javítása is. Az ehhez szükséges környezeti, ökológiai feltételek a megfelelő vízellátottság, és a gyepterület gyepként való művelése: megfelelően ütemezett kaszálásos, illetve legeltetéses hasznosítása. Az ürgepopuláció nagyságának és területi elterjedésének fenntartása, ill. megerősítése az általa preferált, megfelelő kiterjedésű és minőségű (tavasztól-őszig rövid füvű) gyepterület fenntartásán, illetve – ezzel összefüggésben – a megfelelő táplálékbázis biztosításán keresztül valósulhat meg. Az ürgeállomány az elmúlt 5 évben drasztikusan lecsökkent, az elmúlt két évben a felmérések során egyáltalán nem észlelték a fajt a területen. A jelenlegi kritikus helyzetben a legfontosabb célkitűzés az ürgepopuláció további fogyatkozásának megállítása, és az állomány megerősítése. Ennek érdekében fel kell deríteni, és lehetőség szerint el kell hárítani az ürgeállomány fogyatkozásának legfőbb okait, illetve mérsékelni kell azokat a hatótényezőket is, amelyek egy stabil állomány esetében elviselhetőek, ám egy kritikusan meggyengült állományra végzetesek lehetnek (pl. macskák, kutyák, szőrmés ragadozók okozta predáció). Fontos, hogy az állatok a mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek (aszályok, belvizes évek) közepette is, egész évben találjanak megfelelő élőhelyfoltokat a területen belül. A legnagyobb problémát az ürgék telelési időszakában lehulló nagymennyiségű csapadék, a lyukak elárasztása jelentheti. A kijelölés és a védelem további általános célja az élőhelyeket és a területen élő, védett és/vagy közösségi jelentőségű fajokat veszélyeztető tényezők kiküszöbölése, hatásuk mérséklése. A terület egésze önkormányzati tulajdonban lévő, betonozott, illetve füves kifutópályákkal rendelkező, aktívan működő „nem nyilvános repülőtér ideiglenes határnyitási joggal”. A repülőtér működését, az ehhez kapcsolódó területkezelést, valamint a repülőtér fejlesztési terveit, elképzeléseit folyamatosan, hosszú távra tekintve össze kell hangolni a természetvédelmi célkitűzésekkel, a fajok és élőhelyek ökológiai igényeivel. A repülőtéri tevékenységhez nem tartozó, ám az élőhelyeket vagy fajokat veszélyezető területhasználatokat minimalizálni szükséges. Hosszabb távú cél, hogy a terület természeti értékei, illetve a természetvédelmi célkitűzésekkel összehangolt működés, gyepgazdálkodás, mint hozzáadott értékek, minél

12

szélesebb körben bemutathatóak legyenek, kihasználva az ebben rejlő oktatási, ill. turisztikai potenciált.

13

3. 2. Kezelési javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések településrendezési eszközök: 

A gyepterület fenntartási feladatainak, gyepazdálkodásának megkönnyítése, t.i. a gazdálkodás támogathatósága érdekében megfontolandó a terület gyep (rét, legelő) művelési ágba való át (vissza) sorolása, amely a földalapú kifizetés és egyéb agrártámogatások igénybe vételének feltétele. Az átsorolás lehetőségét, illetve a támogathatóság feltételeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a területileg illetékes zöldhatóság bevonásával szükséges megvizsgálni.



Mezőgazdasági övezetek esetében – a jelölőfajok által érintett területrészeken – 0%-os beépítési arány meghatározása célszerű.

infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai és ipari jellegű beruházások: 

A repülőtér további, a gyepterület nagymértékű csökkenésével járó beépítése, fejlesztése, újabb gyepterületek burkolása – a Natura 2000 kijelölés és a védelmi célok figyelembe vételével – nem javasolt.7

egyéb területhasználat: 

A terület Szeged MJV önkormányzatának tulajdonában és kezelésében van; a repülőtér a tulajdonos, illetve az üzemeltető engedélyével – a biztonsági előírások betartása mellett – látogatható.

egyéb, gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések: 

Olyan, elsősorban oktatási és turisztikai célú bemutatóterek kialakítása, kapcsolódó programokkal, amelyek segítségével bemutatható, átadható a Natura 2000 terület élővilága, a repülőterek természetes élővilág megőrzésében betöltött szerepe.

7

A kezdetektől tervben van a repülőtér II. ütemű fejlesztése, amely jelentős mértékben megnövelné a kifutópályát, és alkalmassá tenné a repülőteret nagyméretű gépek fogadására.

14

Gazdálkodáshoz köthető intézkedések Bevezetés A fenntartási terv részeként meghatározásra kerültek a Szegedi ürgés gyep KTT kezelési egységei és az ezekhez kapcsolódó kezelési javaslatok. A lehatárolás és a javaslatok megfogalmazása során elsősorban a terület legfőbb közösségi értékeit jelentő pannon homoki gyep illetve az ürge területi elterjedési viszonyait és ökológiai igényeit vettük figyelembe, törekedve a robusztus, egyszerűen kivitelezhető megoldásokra. A terület egésze önkormányzati tulajdonban és üzemeltetésben lévő, jelentős forgalmat lebonyolító repülőtér, amelynek biztonságos fenntartása és működtetése speciális gyephasznosítást követel meg. A terület kezelése során a biztonságos fel- és leszálláshoz, illetve az egyéb sporttevékenységek (siklóernyőzés, ejtőernyőzés, stb.) végzéséhez szükséges egyenletes talajfelszín, rövid gyep és vízmentesség elsődleges szempontok, míg a mezőgazdasági haszon másodrendű. A kezelési javaslatok meghatározásánál ennek alapvető jelentősége van. A Szegedi ürgés gyep KTT Natura 2000 területen javasolt élőhelykezelés céljai a következőkben foglalhatók össze: -

az ürge számára alkalmas, egész évben rövid füvű gyepterület fenntartása a repülőtér jelentős területein; a repteret, mint élőhelyet használó egyéb védett és/vagy közösségi jelentőségű állatfajok számára alkalmas területek fenntartása; a pannon homoki gyep élőhelytípus megőrzése, természetességének javítása; a reptér jelenlegi működésének (használat, gazdálkodás), illetve fejlesztési elképzeléseinek összehangolása a fenti célokkal.

A repülőtér szerkezetéből adódóan a kezelési javaslatok megvalósítására egyetlen kezelési egységet elegendőnek tartottunk. A javaslatokat – a szilárd burkolatú és füves kitutópályák, illetve beépített területek kivételével – a teljes területre érvényesnek gondoljuk. Ez nem jelent homogén kezelést, ugyanakkor éles határokat sem tartottunk szükségesnek meghúzni. Natura 2000 gyepterületről lévén szó, a kezelési javaslatok a hatályos 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben8 foglaltakon alapulnak, de az érvényes agár-környezetgazdálkodási célprogramok előírásait is figyelembe vettük. A gyepterületet több oldalról intenzív művelésű szántók veszik körül. Ezek a területek nem részei a Natura 2000 területnek, ám a kijuttatott és/vagy bemosódó kemikáliákon (vegyszerek, tápanyagok) keresztül közvetlen ill. közvetett hatással lehetnek arra. A kezelési egységtől függetlenül kiegészítő javaslatokat fogalmaztunk meg e hatás mérséklése érdekében.

8

269/2007. (X.18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

15

Vízgazdálkodási, ill. természetvédelmi szempontból értékes vízfolyás a területen nincs. A repülőtér teljes területét a kerítésen kívül húzódó mély árok veszi körül, amely az elfolyó csapadékvizet a Maty-érbe vezeti. A repülőtér 2005/06-is fejlesztési munkái során elkészült a szilárd burkolású kifutópálya vízelvezetése is; az elfolyó vizet alagcsövezés vezeti el az árokba. A repülőtér egyéb területeinek mestereséges vízelvezetéséről biztos információ nem áll rendelkezésre, de feltételezhető, hogy a létesítés során valamilyen alagcsövezést használtak, ami részben máig működhet. A belvízelvezetéssel kapcsolatos szabályozást a 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet tartalmazza.

3. 2. 1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4 § 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” A megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé.9 A Kezelési Egységhez (KE) igazított, alább felsorolt kezelési előírássorok összeállításához a Vidékfejlesztési Minisztérium által a fenntartási tervezéshez kibocsátott földhasználati előírássort vettük alapul. A táblázat oszlopai az előírásokat tematikus csoportokban tartalmazzák. Több esetben röviden értelmeztük az előírásokat annak érdekében, hogy az azok hátterében lévő gazdálkodási, ill. természetmegőrzési szempontok könnyebben érthetőekké váljanak. A táblázatokban felsorolt előírásokon túl az egyes kezelési egységeknél új előírásokat, illetve egyes előírásoknál változtatásokat javaslunk a táblázat alatt, szöveges formában felsorolva. 3. 2. 1. 1. Gyepterületek kezelése A hatályos jogszabályok értelmében a Szegedi ürgés gyep KTT valamennyi gyep (rét, legelő) haszosítású területeire a 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben10 meghatározott földhasználati szabályok vonatkoznak az alábbiak szerint. Ezek kötelezően betartandók.

9

Kivételt képeznek a hatályos jogszabályokban szereplő földhasználati előírások, lásd alább: 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

10

16

-

-

-

-

-

-

A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. A gyepterület túllegeltetése tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos.11 Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. A Natura 2000 gyepterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki: a nád irtásához, valamint az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez. Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. § (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

A felsorolt kötelezően betartandó előírásokon túl az alábbi kezelési javaslatok, irányelvek követendőek a terület kezelése során: A jelenlegi kizárólag kaszálásos gyephasznosítás sem a jelölő élőhely (pannon homoki gyep), sem az ürgék szempontjából nem optimális. Az optimális hasznosítási mód a kaszálás és a birkával, esetleg marhával történő szakaszolt legeltetés együttes alkalmazása lenne, megfelelően kialakított területi arányokkal és lehatárolással.

11

A repülőterek esetében ez ellentétes lehet a biztonságos üzemeltetéssel. A szegedi repülőtér esetén a szilárd burkolatú kifutópálya melletti füves sávokon is történik vízelvezetés.

17

A legeltetés bevezetéséhez meg kell teremteni annak feltételeit (állatok felügyelete, szállása, biztonságos elkerítés, stb.) Korábbi tapasztalatok alapján a szegedi repülőtéren a legeltetés logisztikai és repülésbiztonsági problémák miatt nem megfelelő megoldás. Az 1980-as években egy ideig a területet 500 birkából álló nyáj legelte, de ezzel az említett problémák miatt felhagytak. A legeltetés ugyanakkor számos működő hazai példa alapján (Dunakeszi, Szentkirályszabadja) jól összehangolható a reptér üzemeltetésével, a kaszálásnál feltétlenül természetkímélőbb, (a jelenlegi üzemanyag-árak mellett akár gazdaságosabb), továbbá – támogatható területek esetében – magasabb támogatási intenzitású gyephasznosítási forma. Kategória 1

Kategória 2

korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

javasolt mg-i műveletek

javasolt mg-i műveletek

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

Gyepterületekre vonatkozó előírások Fogasolás nem megengedett.

legeltetési sűrűség

legeltetési mód

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, kaszálásonként változó helyen.

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont

Megjegyzés A gyepfelszín megóvása érdekében A madarak fészkelési időszakának elkerülése érdekében. A fészkelő madárfajok, illetve az élőhelyszerkezet kialakítása/megóvása érdekében.

A repülőtér területét mintegy 400-450 juhból álló nyáj (kb. 0,3-0,4) állategység/ha) tudná – a túllegeltetés veszélye nélkül – legelni. Az 1980-as években 500 állatból álló juhnyáj legelt a területen. A túllegeltetés elkerülése érdekében.

A különböző fajösszetételő gyeprészek egyenletes terhelése, illetve a gyep élővilágának megóvása érdekében Ugyanazon okból, mint az előző.

18

után szabad kezdeni.

kaszálás

környezetvédelem

-

-

-

-

Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

Legeltetés hiányában a területet évente 2 alkalommal kaszálni szükséges. A gyep védelme érdekében a kaszálékot a területről le kell hordani, ellenkező esetben a fűavar felhalmozódik, ami a gyep leromlásához vezet. A kaszálás és legeltetés területi lehatárolását, összehangolását úgy kell elvégezni, hogy minden évben maradjanak kíméleti területek, amelyekben a fűfélék és a kétszikűek magot érlelhetnek. Erre alkalmas a kaszálásonkénti 10-15% meghagyása A kaszálatlan területeket a hagyássávok helyett az ürgék által kevésbé használt élőhelyfoltokban, illetve azok szegélyeinél kell meghagyni. A legeltetett területeken – szükség esetén – őszi tisztító kaszálást kell végezni. Ennek szükségességét a terület szerinti nemzeti park igazgatóság szakemberével egyeztetni kell. Segíteni kell a korábban szántó művelésben lévő déli-keleti területrészek visszagyepesedését. Szükség esetén a felnövekvő, invazív növényeket is tartalmazó gyomvegetációt kaszálni, szárzúzni szükséges.

A fenti előírás-javaslatok alól kivételt képeznek a repülőtér füves kifutópályái, az odavezető szakaszok, illetve az egyéb, folyamatos nyírást igénylő területrészek – ezek kezelését az eddigieknek megfelelően, a repülésbiztonsági szempontoknak figyelembe vételéve szükséges folytatni. Ezeken a területeken a gyep egyéb kezelései (fogasolás, boronálás) is végezhetők.

3. 2. 1. 1. Szántóterületek kezelése A Natura 2000 terület határain belül jelenleg művelésben lévő szántó nem található, az terület déli és délkeleti részein található egykori szántóterületek gyomos-gyepesedő állapotban vannak. A repülőtér környezetében azonban intenzíven művelt szántók találhatók, amelyekről a kijutatott vegyszer és tápanyag bejuthat a gyepterületre. A bemosódást jóllehet a reptér körül húzódó árok javarészt képes megakdályozni, ugyanakkor a vegyszerek, trágya kijuttatása, szórása érintheti a gyepet. A repülőtér fekvése miatt ezért a lehetőségekhez mérten a környező területekre is szükségesnek tartottunk bizonyos gazdálkodási előírásokat, javaslatokat tenni. Ezek célja

19

elsősorban az, hogy a vegyszer- és műtrágya-használat minél elővigyázatosabban, körültekintőbben történjék, felesleges kijuttatás nélkül. Az alábbi előírás-javaslatok horizontális és zonális szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban szerepelnek.

Kategória növényvédelem növényvédelem

Szántóterületekre vonatkozó előírások Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.

növényvédelem

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

növényvédelem

Rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását.

tápanyag utánpótlás vetésváltás agrotechnika élőhelyrekonstrukció

Indoklás/megjegyzés

Leginkább a táplálékállatok (rovarok, emlősök) megtartása érdekében. Szintén a táplálékbázis megóvása érdekében. A kivételként felsorolt kultúrákban a rovarkártevők igen jelentős károkat okozhatnak, így ezekben megengedett a vegyszerhasználat.

Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Melioráció tilos Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással.

Vadgazdálkodás A terület vadgazdálkodásból kivont terület. A repülőtérre – a kerítés ellenére – bejáró nagyvadak (leginkább őzek) repülésbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Az ürgék és a repülés biztonsága szempontjából egyaránt problémát jelent a dúvadak jelenléte: a rókák, kutyák megássák az ürgelyukakat, egyenetlenné téve a talajfelszínt. Vízgazdálkodás 

A repülőtér körül húzódó árok karbantartási munkálatainál óvni kell a fa és cserjesorokat – kivételt képeznek az inváziós fa- és cserjefajok. A fák, cserjék gyérítését a fészkelési időszakon kívül szabad végezni.

3. 2. 2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

20



Korábban szántó művelési ágban lévő, a gyepesedés különböző fázisaiban lévő területek visszagyepesedésének elősegítése, tervszerű kezelése.

3. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések  

Az ürge közvetlen védelme a dúvadak (kóbor kutyák, macskák) irtásával, illetve a szőrmés ragadozók (róka) állományszabályzásával. A rágcsálók, illetve a vakond ellen használatos riasztószerek és mérgek teljes tilalma.

3. 2. 4. Kutatás, monitorozás Az ürgeállomány kritikus helyzetére való tekintettel javasolt az elkövetkező években a terület alapos vizsgálata, a korábbi ürgemonitoring kiegészítése. Ezen belül:   



Az ürgeállomány összeomlásának okait feltárandó kutatások indítása (abszolút állományfelmérés, kórokozók vizsgálata, stb.) Az ürgállomány teljes felmérése az elkövetkező 5 év során, minden évben. (Az NBmR protokoll szerint akkor lehet kiejelenteni, hogy az ürge eltűnt egy adott területről, ha 5 éven keresztül nem sikerül kimutatni.) Legalább a hatévenként készítendő Natura 2000 jelentések12 apropóján javasolt felülvizsgálni és frissíteni a terület élőhelytérképét, illetve felmérni az ürgeállományok elterjedését. A terület alapos zoológiai felmérése, különös tekintettel a területen fészkelő madárfajokra, hüllőfajokra és a gyepben élő ízeltlábúakra.

12

Az Élőhelyvédelmi Irányelv 17. cikkelye értelmében a tagországok jelentést készítenek a Natura 2000 területek állapotáról, a jelölő élőhelyek és fajok helyzetéről, a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról

21

22

3. 2. 5. Mellékletek – A Szegedi ürgés gyep KTT (HUKN10012) kezelési egységei

22

3. 3 A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében A Szegedi ürgés gyep KTT területén országos jelentőségű védett terület nem található. A védett területnek nem minősülő Natura 2000 területek esetében az alapvető szabályozási keretet a 275/2004 (X. 8.) Natura 2000 Korm. rendelet adja meg. A terület teljes egészében önkormányzati tulajdonban és kezelésben van; a terület kezelője a Szegedi Közlekedési Kft. A Natura Korm. rendeletben foglaltaknál részletesebb kötelező földhasználati szabályok vonatkoznak a Natura 2000 gyepterületekre. Ezeket 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza, illetve a fenntartási terv 3.2.1.1 pontjában a Gyepterületek kezelése c. fejezet első részében soroltuk fel. Az ezen túlmutató előírás-javaslatok a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján agrárkörnyezetgazdálkodási programok keretében, önkéntes vállalásként valósíthatók meg. Erről részletesebben a 3.3.1 fejezet számol be. 3. 3. 1 Agrártámogatások 3. 3. 1. 1 Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A Szegedi ürgés gyep KTT a Mezőgazdasági Parcella-azonosító rendszer (MePAR) alapján 5 fizikai blokk területével fed át (lásd: 7. térkép). Jelenleg ezek egyike sem támogatható terület: MePAR Blokkazonosító H5D69-N-11 H5R09-U-11 H7K09-P-11 H7D69-Q-11 H9FL9-9-11 H9HT9-J-11

teljes terület (ha) 151,29 5,7 6,21 11,09 9,52 7,38

támogatható terület (ha) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 forrás: mepar.hu

A repülőtér területére jelenleg semmilyen területalapon járó, kompenzációs jellegű vagy önkéntesen vállalt előírás nyomán járó támogatás nem igényelhető. Ennek oka a terület fölhasználati, illetve övezeti besorolása. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések A területen található gyep művelési ágban lévő, illetve gyepként hasznosított (kaszált, legeltetett) területek esetében a vonatkozó szabályozás alapján hektáronkénti kompenzációs kifizetés vehető igénybe:

23

A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kötelező előírásokat és kompenzációs kifizetéseket a 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet, illetve a 128/2007 (X. 31.) FVM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a Natura 2000 gyepeket a HMKÁ fenntartása mellett gyepként kell hasznosítani, amelyre évi 38 EUR/ha kompenzációs kifizetés vehető igénybe. 3. 3. 1. 2 Javasolt agrártámogatási rendszer Az üzemben tartott, műszaki biztonsági előírásoknak megfelelően kezelt repülőterek sajátos féltermészetes vagy másodlagos élőhelyeket biztosítanak azzal, hogy a hajdani nagy kiterjedésű legeltetett gyepekhez hasonló ökológiai feltételeket teremtenek. Ennek köszönhetően állatviláguk sokszor igen gazdag. A Szegedi ürgés gyep esetében ennek nagy jelentősége van, mert a gyepterület intenzív szántók és beépített területek által körülzárt, elszigetelt élőhely. A művelésből kivett gyepes repülőterek esetén a jelen támogatási rendszer nem teszi lehetővé támogatás/kompenzáció felvételét. Fentiek alapján, véleményünk szerint, a legeltetéssel, illetve kaszálással hasznosított gyepes repülőtereket szükséges lenne támogaható területek közé sorolni.

Ökológiai fókuszterületek A területek ökológiai értékét nagymértékben növelő, ugyanakkor kevés aktív kezelést, beavatkozást igénylő mikroélőhelyek megőrzésére a Közös Agrárpolitika jelenleg formálódó, az ún. ökológiai fókuszterületekre vonatkozó előírásai adhatnak lehetőséget. A szabályozás a 2015-2020-ig terjedő gazdálkodási időszakban kerül majd bevezetésre, jelenleg az uniós szintű döntéshozatal zajlik. Az eddig megismerhető elképzelések szerint a gazdálkodó a teljes gazdálkodási terület 5%-át ökológiai fókuszterületként természetes, ill. természetközeli állapotában megőrizni köteles. A ökológiai fókuszterületek megőrzése a földalapon járó támogatás feltétele is lesz. Az 5% területrészbe beszámíthatók pl. a táblák szegélyében található fasorok, bokrosok, mezsgyék, kisebb facsoportok, vízállások. Az ökológiai fókuszterületek kötelező megőrzése biztosíthat lehetőséget a bokorsorok, fasorok, mezővédő erdősávok, facsoportok, egyéb értékes szegélyélőhelyek megóvására. Ezek a természetközeli élőhelysávok nagymértékben növelik a terület ökológiai átjárhatóságát, komplexitását. 3. 3. 2 Pályázatok A hazai források mellett a Natura 2000 területek természetvédelmi célú kutatási, élőhelykezelési, kommunikációs feladatainak finanszírozására a leginkább célzott forrás az Európai Unió LIFE alapja. 3. 3. 3 Egyéb A repülőtér Natura 2000 terület, ill. jelölő élőhelytípus rovására történő fejlesztése, így például a kifutópálya szilárd burkolatúvá tétele csak kivételes, indokolt esetben: kiemelten

24

fontos közérdekből, alternatív megoldások hiányában és a megfelelően kialakított kompenzációs intézkedések életbe léptetése (pl. a terület bővítése, célzott élőhelykezelés) esetén lehetséges. A fejlesztés engedélyezési eljárásában javasolt konzultálni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, illetve a területileg illetékes zöldhatósággal, továbbá el kell végezni a jogszabályban előírt Natura 2000 hatásbecslést.

25

3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3. 4. 1 Felhasznált kommunikációs eszközök A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: - 3 db jegyzőkönyvezett terepbejárás - személyes megkeresések: a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek. A találkozók alkalmával a tervet a KNPI munkatársai ill. annak megbízottjai képviselik. - 3 egyeztetés önkormányzattal és a reptér üzemeltetőivel (részletes beszámoló az érintettek, döntéshozók és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása) - 1 önkormányzati közzététel, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása); - 1 nyilvános rendezvény, előadásokkal, sajtótájékozatatóval az önkormányzattal és az üzemeltetőkkel közös szervezésben - 3 alkalommal érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése, tájékoztatása. Érintettek értesítése A Natura 2000 terület valamennyi érintettje a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által közösen kiküldött levélben értesülhetett a fenntartási tervezés megkezdéséről. Interjúk helyi érintettekkel A fenntartási terv elkészítésével párhuzamosan a természetvédelmi őrszolgálat területileg illetékes tagjai kérdőives interjúkat készítettek a helyi érintettek (helyben gazdálkodók, illetve a területen földtulajdonnal rendelkezők) egy szűkebb csoportjával, akik egyrészt tudomást szerezhettek arról, hogy fenntartási terv készül a területre, másrészt lehetőséget kaptak arra, hogy a természetvédelmi szempontokkal, jelenlegi előírásokkal kapcsolatos véleményüket elmondják, illetve javaslatokat tegyenek a gazdálkodás és természetvédelem összehangolására a tervezési területen. Egyezető fórum a fenntartási terv első változatának a megvitatására Az eddig megtett tájékoztatási lépéseken túl fontos kommunikációs eszköz az egyeztető fórum. A területen egy egyeztető fórum kerül megrendezésre 2013. december 3-án. Az egyeztető fórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervek kapcsán, és változtatásokat eszközölhetnek. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A terv egyeztetési változata felkerül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által üzemeltetett Natura 2000 információs portálra (www.natura.2000.hu), illetve ismertetésre kerül a fórum során. Az önkormányzatok képviselőit a kiértesítő levélben kérjük arra, hogy a terv egyeztetési változatát függesszék ki. A fórum(ok)ra meghívást kapnak a települések vezetői, a jelentősebb helyi gazdálkodók, a hivatalos szervek és kezelők részéről

26

pedig a falugazdászok, a helyi gazdaszövetkezetek és az illetékes Vízügyi Igazgatóság képviselői. A projektben résztvevők oldaláról a tervező, illetve az MME, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vesznek részt. A fórumok szervezési és lebonyolítási feladatait a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által megbízott szakértő látja el. A szakértő vezeti a fórumokat, az elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, s azt átadja a tervezőnek, hogy az észrevételeket építse be a terv második változatába. Az érintettek lehetőséget kapnak a terv írásban történő véleményezésére is. A második tervváltozat írásbeli véleményezése A javaslatok beépítése után a második tervváltozat írásbeli véleményezésére is lehetőséget kapnak majd az érintettek. A második tervváltozat is feltöltésre kerül a fent említett honlapra (www.natura.2000.hu). 3. 4. 2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; Szeged város önkormányzatának illetékesei - a repteret üzemeltető gazdasági vállalkozás képviselői - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező egyéb területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner – területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - egyéb azonosított érintettek. 3. 4. 3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A terv egyeztetésre kerül a helyi hatósági és kezelő szervezetekkel is.

27

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

28

1. A tervezési terület alapállapot-jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Szegedi ürgés gyep különleges természetmegőrzési terület (KTT) Csongrád megyében, Szeged belterületén a városközponttól nyugatra, a Bajára vezető 55-ös úttól déli irányban elhelyezkedő, mintegy 188 ha-os egybefüggő terület. Természetföldrajzi szempontból a Nagyalföld nagytájhoz, ezen belül a Dél-Tisza-Völgy kistájhoz tartozik. A Dél-Tisza-Völgy kistáj 77 m (Magyarország legalacsonyabb pontja) és 91 m tszf-i magasságú, lösszel és homokkal fedett hordalékkúp-síkság. Kis relatív reliefű (0-2 m/km2) ártéri síkság, tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. A Szegedi ürgés gyep KTT területe csaknem teljes egészében egy Szeged város önkormányzatának tulajdonában lévő, lakott területekkel, szántókkal és kisebb állóvizekkel, árkokkal határolt, kisebb részt aszfaltos, nagyobb részben füves kifutópályájú nem nyilvános repülőtér. Tszf-i magassága 80-82 m. A terület ökológiai adottságait jelentős mértékben meghatározza a lakott területek (Szeged és külterüeltei, Kiskundorozsma) közelsége, illetve a terület izoláltsága. Az intenzíven művelt kis- és nagytáblás szántók, a nagyforgalmú utak és a lakott területek a gyepet teljesen körbeölelik. Említésre méltó gyepterület 5 kilométeres körzeten belül nem található. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. 1.1.1. Éghajlati adottságok A Szegedi ürgés gyep – a kistáj adottságainak megfelelően – meleg-száraz éghajlatú terület. A napsütéses órák száma évente 2020-2040 óra, a nyári negyedévre 810 óra, a téli negyedévre 190 óra esik. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,6 °C, a vegetációs időszakban 17,6 °C. A napi középhőmérséklet április 1. után emelkedik 10 °C fölé, ez az időszak 199-201 nap múlva, október 20-21-én ér véget. Április 5-8. között jellemzőek az utolsó tavaszi fagyok, a fagymentes időszak 197-202 napig tart, az őszi fagyokra október 22-27 között lehet számítani. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 34,0 °C és -16,5 °C körüli. Az évi csapadékösszeg 510-520 mm, amiből 320 mm a vegetációs időszakban hullik. A hóval borított napok száma 28-30 nap, az átlagos maximum hóvastagság 16-18 cm. Az ariditási index 1,35. Széljárására az É-i-ÉNy-i, majd a D-i-DK-i szelek a leggyakoribbak, az átlagos szélsebesség 3 m/s. A klímaváltozás irányainak megfelelően tendenciaként az évi középhőmérséklet növekedése és az átlagos évi csapadékmennyiségek csökkenése prognosztizált, ami a hidrológiai viszonyok kedvezőtlen megváltozását is jelenti. Az ürgeállomány szempontjából nagyobb problémát okoz ugyanakkor az időjárási szélsőségek felerősödése és gyakoribbá válása. A 2009-es évben az évi csapadékmennyiség 390 mm volt, 2010-ben pedig 1100 mm. A késő ősztől kora tavaszik terjedő időszakban rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék különösen nagy veszélyt jelenthet az üregeikben telelő állatokra.

29

1.1.2. Vízrajzi adottságok A terület az Tisza részvízgyűjtőjéhez, a Gyálaréti-Holt-Tisza vízrendszeréhez (19 km; 482 km2) tartozik. A Szegedi ürgés gyepről lefolyó vizeket a Maty-ér (11 km, 21 km2) vezeti a Maty-érSubasai főcsatorna, illetve a Gyálaréti-Holt-Tisza közvetítésével a Tiszába. A kistájra jellemző talajvíz mélysége 2-4 m közötti, mennyisége nem jelentős. A Maty-ér a repülőtér Ny-i oldalával párhuzamosan, a röszkei út Ny-i oldalán É-D-i irányban fut; jelentősen módosított víztest, jelenleg sport-, illetve horgászati hasznosítású. A Natura 2000 területtől K-re több bányató található („téglagyári tavak”: Keramit, Gumis, Tejes, Temető-tó), amelyek ma horgásztóként üzemelnek. Az ürgés gyep térsége általánosságban száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos. A terület hidrológiai viszonyait a repülőtérként való hasznosítás nagymértékben befolyásolja. A repülőtér rendszeresen használt gyepein az üzembiztonság érdekében vízállásos területek nem maradhatnak, így a növényzet által fel nem vett víztömeg nagy részét elvezetik a területről. Vízelvezetést szolgáló alagcsövezés a területen csak a szilárd burkolatú kifutópálya-szakaszok mentén található. A kifutópályáról elfolyó víz a repülőtér DNy-i részén található vízgyűjtőben gyűlik össze. A többi víz a felszínen folyik el. Az északkeleti perem kivételével a repülőtér kerítésén kívül körben mély árok húzódik, amely a vizet a reptéről nyugatra elhelyezkedő Maty-érbe vezeti. A repülőtér kevéssé használt Ny-DNy-i részét csapadékos időszakban vízállásos területek maradnak. Ezt a részt nevezik „bíbicesnek” is. Mivel a terület szinte teljesen sík, csapadékmentes időszakokban tartós vízhiány alakulhat ki. 1.1.3. Talajtani adottságok Az É-D-i irányú, hosszan elnyúló folyóvölgyi kistáj ártéri síkság, amelyből, főként annak északi részén infúziós (ártéri) lösszel fedett szigetek emelkednek ki. A pleisztocén löszrétegen 10-20 m vastagságban holocén folyóvízi agyag, aleurit (öntésiszap) rétegekből épül a felszínhez közeli, talajképző kőzetanyag13. Ez a kőzettípus jellemzi a Szegedi ürgés gyep területét is. A repülőtér K-i felében jó termőképességű réti csernozjomtalaj található, a déli részen Röszke irányából húzódó alföldi mészlepedékes csernozjom nyúlik be. A reptér K-ÉK-i felében szikes talajtípus: szoloncsák-szolonyec található. A repülőteret összességében jó termőképességű talajok veszik körül, így a legtöbb terület szántóföldi művelésben van.

1.2. Természeti adottságok A Szegedi ürgés gyep KTT florisztikailag a Pannóniai Flóratartomány (Pannonicum), Alföld Flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúl flórajárásába (Crisicum) tartozik. A Tiszántúl Flórajárás erőteljesen kontinentális jellegű. Az ürgés gyep területét – a repülőtéri hasznosításának megfelelően – rendszeresen kaszált, alacsony tarlóra vágott, a kifutópályákon, illetve az odavezető szakaszokon folyamatosan nyírt gyepvegetáció borítja. A gyep a rendszeres intenzív gépi kaszálásnak és taposásnak köszönhetően közepesen degradált, a repülőtéri forgalom által nem vagy kevésbé használt 13

Magyarország földtani atlasza, Budapest 2009

30

területrészeken jobb állapotú. A vegetáció természetközeli, kiemelkedő botanikai érték nélkül. A Natura 2000 terület déli-délkeleti részén korábban intenzív szántók voltak, amelyek a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kezelésében voltak. A repülőtér 2005/06-os fejlesztése során a kifutópálya területéről, illetve annak két oldaláról összesen kb. 100 m széles gyepsávot+humuszréteget távolítottak el, amelyet a terület K-i oldalán húzódó egykori szántóterületre telepítettek át. A korábbi szántók jelenleg ezek gyepesített vagy parlagterületek, gyomos, illetve közepesen gyomos állapotban. A gyep legnagyobb részét homoki sztyepprét alkotja (H5b), amely a Natura 2000 élőhelyi tipizálás szerint a Pannon homoki gyepek* (6260) közé sorolhatók, amely kiemelt jelentőségű közösség jelentőségű élőhelytípus. Ez az élőhelytípus eddig nem szerepelt a terület adatlapján jelölő élőhelyként, de tekintettel kiterjedésére és viszonylagosan jó állpotára, javasoljuk felvételét. A sztyepprét kétszikűekben gazdag, viszonylag jó állapotú. A rendszeres kaszálás, egyéb hatások miatt a gyep szintezettségére a magas szálfüvek hiánya jellemző. A gyep domináns fajait főleg csenkeszek alkotják (Festuca rupicola és F. pseudovina), de jellemző továbbá a keskenylevelű réti perje (Poa angustifolia) és az angolperje (Lolium perenne) is. Kétszikűek közül a legnagyobb tömegben a közönséges kakukkfű (Thymus glabrescens), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), mezei cickafark (Achillea collina), mezei here (Trifolium campestre), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias) és a tövises iglice (Ononis spinosa) található meg. A védett fajok közül a 2013 tavaszi felmérés során 2 tő érdes csüdfű (Astagalus asper) került elő. A kifutópályától Ny-ra eső gyepterületen 1-2 tucat selyemkórót (Asclepias syriaca) találtunk. A repülőtér munkatársainak elmondása szerint a selyemkóró-fertőzöttség a korábbi években jóval súlyosabb volt, de ezt célzott kaszálással sikerült visszaszorítani. A terület 17,5 %-án nagyrészt gyepesedett, fűfélék dominálta, kevéssé gyomos (de foltokban bürkös, bogáncsos) felhagyott szántó (T10) jellegű vegetáció található. Domináns fajai: réti perje (Poa angustifolia), tarackbúza (Elymus repens). A Szegedi ürgés gyep körülbelül tizedét degradált száraz-félszáraz gyepek (OC) foglalják el. Ez a roncsolt élőhelytípus szegélyezi a szilárd burkolatú kifutópályát a rávezető útszakaszt. Fűfélék dominálta jellegtelen gyepek (Festuca pratensis, Pseudovina, rupicola, Cynodon dactylon, Cirsium vulgare). A Szegedi ürgés gyep KTT felszínborítási viszonyai14 Élőhelytípus ÁNÉRkódja15 H5b OC T10 U4 14 15

Élőhelytípus neve

Natura 2000 jelölő Kiterjedés Területi élőhely kódja (ha) arány (%)

Homoki sztyeprétek Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Fiatal parlag és ugar Telephelyek, roncsterületek és

6260*

128,16 19,94 32,92 6,87

68,21% 10,60% 17,52% 3,66%

A terület ÁNÉR élőhelytérképe 2013 tavaszán készült el. A domináns élőhelytípusra egyszerűsítve

31

hulladéklerakók Összesen

187,87

100%

1. táblázat – A Szegedi ürgés gyep KTT felszínborítási viszonyai az ÁNÉR-élőhelytérkép alapján A Szegedi ürgés gyep KTT állatvilágáról – az ürgeállomány évenkénti monitorozásán túl – rendszerezett adatok nem állnak rendelkezésre. A terület meglehetősen homogén, nyílt élőhely. A repülőgépek, illetve más sportok (siklóernyő, sárkányrepülő, stb.) által használt részek jelentősebb zavarásnak vannak kitéve; zavartalanabb területek a repülőtér NY-i és DNy-i részein találhatók. Itt a gyep is fajgazdagabb, így vélhetően annak rovarvilág is gazdagabb, változatosabb. Madártani szempontból a terület a nyílt, pusztai élőhelyek gyakoribb madárfajainak ad otthont, szigetszerű elhelyezkedése és a vizes élőhelyek közelsége miatt viszonylag fajgazdag, mégis inkább táplálkozóterületként, mint fészkelőterületként értékes. Leggyakoribb madárfajok a nappali ragadozók közül az egerészölyv (Buteo buteo) és a vörös vércse (Falco tinnunculus). Néhány éve kerecsensólyom (F. cherrug) revír van a közelben, a madarak az ürgés gyepre járnak táplálkozni. Több bagolyfaj jelenlétét is észlelték a területen (kuvik, macskabagoly, erdei fülesbagoly). Az énekesmadarak közül gyakoriak a varjúélék, így a csóka, vetési varjú és dolmányos varjú, valamint a rövid füvű gyepekhez tipikusan kötődő kistestű fajok; a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a cigánycsuk (Saxicola torquata) és a sordély (Miliaria calandra). Tavaszi vízállások idején gyakori a bíbic (Vanellus vanellus), amely kedvező években fészkel is a területen (vö. a „bíbices”-nek nevezett DNy-t területrész). A madárfauna kiegészül a nyílt agrárterületek határterületére jellemző, szegélyekhez kötődő fajokkal (kenderike, tengelic, mezei veréb, stb.) Az emlősök közül – az ürgén kívül – előfordul a hermelin és időnként nagyobb számban a vakond. A jelölőfajként nyilvántartott molnárgörény (Mustela eversmanni) előfordulásáról, állománynagyságáról nem áll rendelkezésre adat.

32

1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek 1.2.1.1 A terület adatlapján nem szereplő, újonnan regisztrált közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja

Élőhelytípus megnevezése

6260*

Pannon homoki gyepek

Reprezentativitás (A-D)

Élőhely neve:

Pannon homoki gyepek

Élőhely kódja:

6260*

Élőhely előfordulásai a területen:

A szilárd burkolatú kifutópálya két oldalán, a repülőtér túlnyomó részén. Lásd: 5. térkép.

Élőhely területi aránya:

68,21%

Élőhely kiterjedése a területen:

128,16 ha

Élőhely jellemzése:

Nagy kiterjedésű, kétszikűekben gazdag, viszonylag jó állapotú sztyepprét, bár a rendszeres kaszálás, egyéb hatások miatt a gyep szintezettsége nem megfelelő, nagyrészt hiányoznak a magas szálfüvek. A terület nyugati szegélyében a történeti térképek tanúsága szerint bolygatottabb, részben szántó múlttal rendelkező sáv húzódik, azonban a növényzetben jelentős eltérés nem mutatkozik.

Élőhely természetessségidegradáltsági értékelése:

Az élőhely természetességi foka 3-4, azaz: közepesen degradált/regenerálódott, ill. „jónak nevezett”, természetközeli / jól regenerálódott állapotú.

Élőhely veszélyeztetettsége:

A jelenlegi élőhelykezelés (évi kétszeri kaszálás) fennmaradása mellett az élőhely jelenlegi állapota fenntartható. A selyemkóró néhány évvel ezelőtt jelentősen elterjedt a területen, főként a kifutópályától Ny-ra; ezt célzott élőhelykezeléssel (többszöri kaszálás) sikerült visszaszorítani. A területhasználat fennmaradása mellett a hosszabb aszályos periódusok jelenthetnek fokozott veszélyt az élőhelyre. Potenciálisan a legnagyobb veszélyt a gyepterület maradandó károsodásával, csökkenésével járó fejlesztések jelenthetik: kifutópályák burkolása,

33

további épületek Veszélyeztető tényezők:

-

-

újabb gyepterületek leburkolása, beépítése a jelenlegi területhasználat az élőhely természetvédelmi helyzetének javulását nem teszi lehetővé (bár nem is rontja azt) klímaváltozás – hosszú aszályos időszakok vegyszerbemosódás a környező szántókról. inváziós fajok jelenléte (selyemkóró)

1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete (II., IV., V.) II. II.

Faj név

Ürge (Spermophilus citellus) Molnárgörény (Mustela eversmannii)

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) B D

Faj neve:

Ürge (Spermophilus citellus)

Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen:

lásd: 6. térkép

Állománynagyság (jelöléskor):

1000-2000 pd.16

Állománynagyság (tervkészítéskor):

legfeljebb 50-100 pd.

Állomány változásának tendenciái és okai:

A 2013 évi felmérések eredménye alapján az ürge rendkívül kis számban van jelen a területen. A korábbi adatok szerint jelentős állomány („a Duna-Tisza köze legnagyobb populációja”) a korábbi töredékére csökkent; elképzelhető, hogy a faj eltűnt a területről. Az állomány változásának biztos okai nem ismertek. Egyfelől a kijelöléskor becsült állomány (6000 pd) túlzásnak tűnik; másfelől az ürgeállomány nagymértékű ingadozásai korábban is jellemzőek voltak.

16

A Natura 2000 terület kijelölésekor az állományt 6000 pd-ra becsülték. Az itt szereplő adat az adatbázis legutóbbi, 2012-es módosításának eredménye.

34

Az állomány utóbbi öt évben történő rohamos összeomlásának hátterében komplex hatás állhat, az következő feltételezett komponensekkel (az alábbi felsorolás nem utal fontossági sorrendre): - reptér forgalma, zavarás - időjárási szélsőségek, kiemelten a 2010es rendkívül csapadékos-belvizes év, majd 2011/12 csapadékos tele - ürgék többszöri (engedéllyel történő) befogása-áttelepítése - ürgék esetleges illegális befogása - ürgéket érintő járvány, betegség - legeltetés megszűnése – hosszabb távú hatás - véletlen vagy szándékos elpusztítás, mérgezés17 - ragadozók (madár, emlős) jelenléte18 Faj veszélyeztetettsége:

Veszélyeztető tényezők:

A faj aktuálisan veszélyeztetett a területen, a populáció fennmaradása kérdéses. Az adatsorok tanúsága szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedek során az ürgeállomány többször is jelentős mértékben ingadozott. -

-

időjárási szélsőségek, extrém csapadékos-belvizes időszakok nem megfelelő időben és módon végzett kaszálás, gyepkezelés legeltetés hiánya ragadozók: reptérhez kötődő, illetve a területre bejáró macskák, kutyák, szőrmés ragadozók vakond mérgezésének mellékhatása a reptér további beépítése, élőhelyvesztés

1.2.3.1 A Szegedi ürgés gyep KTT ürgeállományának részletes jellemzése A terület ürgeállományának leírásához az Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisában található, az utóbbi 10 évre visszatekintő NBmR monitoring adatsorokat,

17

Az ürgék véletlen vagy szándékos elpusztításával kapcsolatban nincs információ, ám ilyen hatás sem zárható ki. 18 Elsősorban macska, kóbor kutya.

35

valamint a jelen fenntartási tervezéshez kapcsolódó, 2013 tavasz-nyár folyamán végzett ürgefelmérések adatait használtuk fel.19 A KNPI-től kapott információk alapján az ürgeállomány a 2007-es csúcs után csökkenni kezdett, majd a 2010-es extrém csapadékos, belvizes év után teljesen összeomlott. 2012-ben a rendes évi monitoring-alkalom során a KNPI munkatársai a repülőtér korábban nem vizsgált, kifutópályától Ny-ra eső területeit is bejárták, de egyáltalán nem találtak ürgét. A Nemzeti Park illetékes szakembere szerint az ürge kipusztult, vagy a kipusztulás szélén áll a területen, az állomány összeomlásának okait nem ismeri. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Ürgeállományok változásának trendje a 2000-2012 közti NBmR monitoring-adatok alapján (forrás: KNPI). A vízszintes tengelyen az éveket, a függőleges tengelyen az NBmR protokoll alapján felvett transzektekben talált lyukak összesített számát ábrázoltuk. A 2013 tavaszi célzott állományfelmérés eredményei megerősítik a fentieket. A terület szisztematikus és teljes bejárása során 46 elkülönülő pontban összesen 72 ürgelyukat sikerült találni, vagyis az ürge nem alkot kolóniát a repülőtér területén – a legnagyobb csoportban is mindössze 4-6 lyuk található. A lyukak közül több biztosan lakott volt, ám a lyukak csekély száma és ezek egymástól való távolsága (60-100 m) alapján „nem áll messze a valóságtól az az állítás, hogy az ürge eltűnt a területről.” A felmérés alapján a repülőtér ürgeállománya legfeljebb 20-50 (100) egyedet számlál, az állatok elszórtan helyezkednek el a területen, ami rendkívül sérülékennyé teszi a populációt, illetve kérdésessé teszi, hogy az állomány valaha talpra tud-e állni. „Valószínűnek tűnik, hogy bár még vannak túlélő példányok, de a populáció sorsa már megpecsételődött.” „Az állománycsökkenés pontos oka nem ismert, ám ha megvizsgáljuk az ürgelyukak térbeli elhelyezkedését a területen, látható, hogy a legtöbb ürgelyuk a repülőtérnek az épületektől, és ezáltal az emberi tevékenységtől legtávolabbi részén, a kifutópályán túl található. A kifutópálya épületek felőli oldalán kevesebb lyuk található, az épületek közvetlen közelében 19

Ürgeállományok felmérése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein – Dr. Németh A., MME Emlőstani Szakosztály, 2013.

36

pedig egyáltalán nincs. Ebből arra következtethetünk, hogy a repülőtéren zajló emberi tevékenység zavaróan hat az ürgékre.” A repülőtér műszaki igazgatója elmondása szerint az ürgeállomány az elmúlt 4 évtizedben többször is nagymértékben ingadozott; az 1980-as évek elején hasonló nagymértékű csökkenés volt, amiből az állomány képes volt helyreállni, olyannyira, hogy pl. 2007-ben gradációról lehetett beszélni „még az épületek között és a futballpályán is voltak ürgelyukak”. Az igazgató véleménye szerint a csökkenés az iőjárási szélsőségek, illetve valami betegség következménye lehet. A területen az elmúlt két évtizedben többször végeztek ürgebefogást, áttelepítést – mindannyiszor szakemberek jelenlétében, a szükséges engedélyek birtokában. A repülőtér 2005-ös fejlesztése során a kifutópálya területéről 29 (más adatok szerint 38) ürgét telepítettek át a reptér nyugalmasabb részére. 2008-ban a Bükki Nemzeti Park által irányított „Kerecsen LIFE” keretében 200 ürgét telepítettek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) egyik területére, Zsadány térségébe, majd 2009-ben ismételten volt befogásáttelepítés. A Körös-Maros NPI valamely területére már korábban (15-20 éve) is telepítettek ürgét a Szegedi ürgés gyep állományából. 1.2.3.1 A terület adatlapján (SDF) nem szereplő, újonnan regisztrált, közösségi jelentőségű állatfajok 1.2.4 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű madárfajok Irányelv melléklete (I., II/1., II/2., III/1., III/2.) I.

Faj név

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D)

Tövisszúró gébics (Lanius collurio)

D

1. 2. 5. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős növény- és állatfajok A fenntartási tervekben a közösségi jelentőségű fajokon (ezen belül a jelölők kiemelten) kívül még azok a fajok is helyet kapnak, amelyek közösségi jelentőségűeknek nem minősülnek, de kezelési szempontból jelentősek, általában hazai védett, illetve nem védett fajok. Válogatási szempont, hogy sok nem közösségi jelentőségű faj rendelkezik olyan speciális élőhelyi igénnyel, területkezeléssel kapcsolatos érzékenységgel, ill. biogeográfiai jelentőséggel, melyek figyelembe vétele a kezelési irányelvek megfogalmazása során nem hagyható figyelmen kívül. Ezek a legtöbb esetben fokozottan védettek, ill. védettek, de előfordul, hogy mindenféle védettség nélküli indikátor fajok is kerülnek a listába. Magyar név Héja Karvaly Sisakos sáska Mezei pacsirta Szürke gém

Tudományos név Accipiter gentilis Accipiter nisus Acrida hungarica Alauda arvensis Ardea cinerea

Védettség (V, FV) V V V V V

Jelentőség

37

Erdei fülesbagoly Kuvik Zöld varangy Egerészölyv

Asio otus Athene noctua Bufo viridis Buteo buteo

V V V V

Holló Vetési varjú Csóka Hörcsög Sordély Közönséges sün Kis sólyom Kabasólyom Vörös vércse Búbos pacsirta Zöld levelibéka Nappali pávaszem Fürge gyík Dankasirály Imádkozó sáska Gyurgyalag

Corvus corax Corvus frugilegus Corvus monedula Cricetus cricetus Emberiza calandra Erinaceus concolor Falco columbarius Falco subbuteo Falco tinnunculus Galerida cristata Hyla arborea Inachis io Lacerta agilis Larus ridibundus Mantis religiosa Merops apiaster

V V V V V V V V V V V V V V V FV

Hermelin Nagy póling Fecskefarkú lepke Cigánycsuk Macskabagoly Vakond

Mustela erminea Numenius arquata Papilio machaon Saxicola torquata Strix aluco Talpa europaea

V V V V V V

Bíbic

Vanellus vanellus

V

A leggyakoribb nappali ragadozómadár a reptér területén. Többször fordult elő ütközés.

Túrásaival a talajfelszínt egyenetlenné teszi, ami a repülők futóművének törését okozhatja, illetve repülésbiztonsági kockázatot jelent. A vakondtúrásokat kézi erővel szokták egyengetni, illetve a járatokba helyezett méreggel (ködgyertyával) elpusztítják az állatokat. A repülőtér kevésbé zavart DNy-i részén („bíbices”), belvizesebb években rendszeresen előfordul, fészkelő fajként is.

38

1. 3. Területhasználat 1. 3. 1. Művelési ág szerinti megoszlás A területhasználatot a földrészlet-nyilvántartásban szereplő földhasználati besorolás, illetve a terepi tapasztalat és a helyben gyűjtött információk alapján jellemeztük. A Szegedi ürgés gyep KTT változatos, többségében intenzív területhasználat „mozaikjába” illeszkedő gyepmaradvány, így a tervezés során lényeges a terület földhasználati környezetét is figyelembe venni. Ennek bemutatására a CORINE Land Cover 50 felszínborítási adatbázist használtuk.20 – Lásd: 4. térkép. A földrészlet-nyilvántartás alapján a terület egyetlen alrészleten található, művelésből kivett besorolású területen. A kiszolgáló épületek és a szilárd burkolatú kifutópálya kivételével a terület egészét gyepként kezelik, illetve hasznosítják. 1. 3. 2. Tulajdoni viszonyok A repülőtér Szeged MJV Önkormányzatának tulajdonában van, üzemeltetője 2006 áprilisa óta a szintén ökormányzati tulajdonú Szeged Közlekedési Kft (SZKT) Repülőtér Üzemeltető Üzletága. 1. 3. 3. Területhasználat és kezelés A repülőtéren 2005/2006 folyamán nagyszabású fejlesztés zajlott le, amelynek keretében a korábbi füves kifutópályát 1185 m hosszan, 30 m szélességben leburkolták. A kifutópálya két oldalán további 30-30 m-es sávban, a vízelvezető alagcsövezés fektetéséhez kb. 20 cm mélységen felszedték a gyepet, majd a gyepszőnyeget a terület keleti szélén található akkori szántóföldre telepítették át. 1.3.3.1 Mezőgazdaság A Szegedi ürgés gyep KTT területén a jellemző mezőgazdasági forma (legalább 95%) a gyepgazdálkodás. A repülőtér gyepeit évente kétszer, június elején/közepén és ősszel rendszeresen kaszálják. A repülők által használt területeket (kifutópálya két oldala, illetve kifutópályától keletre eső gyepterületek egyes részei) intenzíven nyírják. Az 1980-as években a területet mintegy 500 birkából álló nyáj legelte, de az állatok mozgatását nem sikerült biztonságosan összehangolni a repülőtér mind növekvő légiforgalmával, így ez megszűnt. A területről kiváló minőségű takarmánynak alkalmas szénát lehet betakarítani. A gyepek nagy részének művelését az SZKT-vel való szerződés alapján az AGRONOMIA Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. (a „deszki tehenészet”) végzi. A területet nagyteljesítményű gépekkel kaszálják, ami a munkát 1-2 nap alatt elvégzi. A betakarított szénát rövid időn belül elszállítják. A szegélyterületek kórósabb, gazosabb részeit silózzák. A kifutópályák környéki területeket a repülőtér üzemeltetők maguk nyírják, illetve a gyepfelszín egyenletessége érdekében boronálják.

20

CLC50, 1999-2003 között épített adatbázis

39

1.3.3.2. Erdészet A területen nincs tervezett erdő

1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A területen – a repülőtér üzemeltetési szabályaiból közvetkezően vadászati tevékenység nem folyik. Halászatra, horgászatra alkalmas víz vagy vízfolyás a Natura 2000 terület határain belül nem található.

1.3.3.4. Vízgazdálkodás Vízelvezetést szolgáló alagcsövezés a területen csak a beton kifutópályák mentén található. A kifutópályáról elfolyó víz a repülőtér DNy-i részén található vízgyűjtőben gyűlik össze. A többi víz a felszínen folyik el. Az északkeleti perem kivételével a repülőtér kerítésén kívül körben mély árok húzódik, amely a vizet a reptéről nyugatra elhelyezkedő Maty-érbe vezeti. A teljes terület alatt is sejthető valami alagcsövezés a repülőtér létesítésének időszakából (XX. sz. eleje), de erre nincs közvetlen bizonyíték. Tény, hogy a csapadék viszonylag gyorsan etűnik a területen, kevés helyen áll meg a víz a gyepfelszínen. A repülőtér kevéssé használt Ny-DNy-i részét csapadékos időszakban vízállásos területek maradnak. Ezt a részt nevezik „bíbicesnek”. Mivel a terület szinte teljesen sík, csapadékmentes időszakokban tartós vízhiány alakulhat ki.

1.3.3.5. Turizmus A repülőtér sportturisztikai szempontból jelentős, nagyforgalmú létesítmény. A fő haszosítás mellett a repülőteret gyakran látogatják óvodás- vagy iskoláscsoportok, akik nem csak a repülőtér műszaki létesítményeiről, működéséről, de a terület természeti értékeiről, köztük az ürgeállományról is hallgathatnak előadást a repülőtér szakembereitől.

1.3.3.6. Ipar A területen ipari tevékenység nem zajlik.

1.3.3.7. Infrastruktúra A repülőtéren 2005/2006 folyamán nagyszabású fejlesztés zajlott le, amelynek keretében a korábbi füves kifutópályát 1185 m hosszan, 30 m szélességben leburkolták, valamint a reptér ÉK-i részén a kifutópályára rávezető szilárd burkolatú út készült. A fejlesztés második üteme egyebek között a kifutópálya meghosszabbítását jelentené, ami ez esetben túlnyúlna a repülőtér északi vonalán. 1.3.3.8. Egyéb

40

2. Felhasznált irodalom21 ÁNGYÁN József et al. (2009) Magas természeti értékű területek programja – 2009. Tájékoztató gazdálkodóknak. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2009. ANDRÉSI Pál (2002): Cselekvő természetvédelem. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest és Orchis Természetvédelmi Egyesület, Ásotthalom. BIHARI Zoltán et al. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest. BÖLÖNI János, MOLNÁR Zsolt, KUN András (szerk) (2011) Magyarország élőhelyei ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót. DEMETER András (szerk.) (2002): Natura 2000 – Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. Öko Rt, Budapest. FEKETE G., MOLNÁR Zs. és HORVÁTH F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, ISBN 963 7093 45 1 FORRÓ László (szerk.) (2007) A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. FÜLÖP Gyula és SZILVÁCSKU Zsolt (2000): Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Eger. HADARICS T., ZALAI T. (szerk.) (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. KIRÁLY Gergely et al. (szerk.) (2008) Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót. LOVÁSZI Péter (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. Madárbarát Gazdálkodó Kalendárium. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2009. NAGY Szabolcs (1998) Fontos madárélőhelyek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. STANDOVÁR Tibor és PRIMACK, Richard B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest

Internetes források: www.mme.hu www.mme-monitoring-hu www.natura.2000.hu www.novenyztetiterkep.hu www.vizeink.hu www.ksh.hu

21

Az irodalomjegyzékben nem szerepelnek mindazon tervezési anyagok, dokumentációk, amelyeket a fenntartási terv vagy a megalapozó dokumentáció egyéb fejezeteiben tételesen felsorolunk, illetve hivatkozunk.

41

MELLÉKLETEK

42

1. térkép - A tervezési terület átnézeti műholdképe – (forrás: Google, dátum: 2012. 07. 04.)

43

2. térkép - A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe

44

3. térkép – A tervezési terület térképe II. katonai felmérés alapján (XIX. sz.)

45

4. térkép – A tervezési terület és környékének CORINE 50 felszínborítási térképe

46

5. térkép: A tervezési terület ÁNÉR élőhelytérképe dátum: 2013. május

47

6. térkép: Az ürgelyukak térbeli elhelyezkedése a Szegedii ürgés gyep területén dátum: 2013 tavasz-nyár

48

7. térkép: Szegedii ürgés gyep KTT MePAR blokktérképe (forrás: mepar.hu)

49

Natura 2000 fogalomtár Á-NÉR: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztők:Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Élőhely-védelmi irányelv – A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve vadon élő növény- és állatvilág védelméről. Fenntartási terv - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv - A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsődlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített célokat el kell érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ők maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit. Jelölő faj/élőhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek Natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti. Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azon élőhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amelynél a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentőségű faj - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik. Az élőhelyvédelmi irányelv II. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének

50

megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel. Közösségi jelentőségű faj: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élőhelyvédelmi irányelv. mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, megőrzésükhöz különleges természet-megőrzési területek kijelölése szükséges. Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Különleges természet-megőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. KÜVET: Magyarország külterületi vektoros digitális ingatlan nyilvántartási térképe. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről. MePAR: mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(XŐ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM

51

rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezőgazdasági parcella: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplő növény- és állatfajok, valamint élőhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat ld. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képező, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élőhelytípusok megőrzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megőrzési terület, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. Veszélyeztető tényező: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – , és mesterséges tényezők – emberi tevékenységből származó bányászati, katonai, művelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetősége a TIR. TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer

52