A MATKÓPUSZTAI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKN20016) Natura 2000 fenntartási terve

A MATKÓPUSZTAI ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (HUKN20016) Natura 2000 fenntartási terve 2. M U N K A K Ö Z I V Á L T O Z A T

Fotó: Aradi Eszter KNPI

Készítette a

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest, 2014 február

Készült a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló a 43/2012. (V. 3.) VM rendelet alapján Az dokumentum elkészítését az Európai Unió támogatta.

A projekt végrehajtásában közreműködők: Králl Attila, biológus, szakmai koordinátor, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nagy Dénes, biológus, szakmai résztvevő, MME Tóth Péter, agrármérnök, szakmai résztvevő, MME Dóka Richárd, geográfus, kapcsolattartó koordinátor, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) Sipos Ferenc, biológus, szakmai résztvevő, KNPI Kis Viktor, vadgazda mérnök, szakmai résztvevő, KNPI Lóránt Miklós, biológus, szakmai résztvevő KNPI Márta Krisztina, kommunikációs szakértő, KNPI

A fenntartási terv szakmai-társadalmi egyezetési folyamatának résztvevői (a beszélgetések, levélváltások és a fórumok jelenléti ívei alapján): Bálint János, műszaki igazgató, Matkó Airport Kft. Baloghné Huber Judit, BKMKH, ÉÖH Gajdácsi János, földtulajdonos, Matkópuszta Gedő Katalin, KMJV Polgármesteri Hivatal Kalóczkai Ágnes, SZIE, Gödöllő Karáth Imre, Kecskemét TV Kiss Imre, KNPI Kovács Csaba, földtulajdonos, Kecskemét Lugosi Béláné, földtulajdonos, Matkópuszta Nagy Mihály, földtulajdonos, Matkópuszta Túri Mihály, földtulajdonos, Matkópuszta Vári Gyula, gazdálkodó, Matkópuszta

Budapest, 2014. február

2

Tartalomjegyzék I. Natura2000 fenntartási terv ........................................................................................... 5 1. A terület azonosító adatai ............................................................................................ 6 1.1. Név ........................................................................................................................... 6 1.2. Azonosító kód ............................................................................................................ 6 1.3. Kiterjedés................................................................................................................... 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ................................................... 6 1.5. Érintett települések .................................................................................................... 6 1.6. Egyéb védettségi kategóriák ....................................................................................... 6 1.7. Tervezési és egyéb előírások....................................................................................... 7 2. Veszélyeztető tényezők ................................................................................................. 9 3. Kezelési feladatok meghatározása ................................................................................ 12 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ................................................. 12 3.2. Kezelési javaslatok .................................................................................................... 12 3.2.1. Élőhelyek kezelése ................................................................................................. 14 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ............................................................... 21 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ........................................................................................ 21 3.2.4. Kutatás, monitorozás ............................................................................................. 22 3.2.5. Mellékletek ............................................................................................................ 23 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ..................................................................................... 24 3.3.1. Agrártámogatások .................................................................................................. 24 3.3.2. Pályázatok.............................................................................................................. 26 3.3.3. Egyéb ..................................................................................................................... 26 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ...................................................... 27 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ..................................................................... 27 3.4.2. A kommunikáció címzettjei .................................................................................... 28 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel .................................................... 28 II. Natura2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció .............................. 29 1. A tervezési terület alapállapot-jellemzése ................................................................... 30 1.1. Környezeti adottságok .............................................................................................. 30 3

1.2. Természeti adottságok .............................................................................................. 31 1.2.1 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek ............................ 33 1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok ........................ 35 1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok ............................ 35 1.2.4 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű madárfajok ......................... 38 1.2.5 A tervezési területen előforduló egyéb jelentős növény- és állatfajok ...................... 39 1.3. Területhasználat ....................................................................................................... 40 1.3.1. Művelési ág szerint megoszlás ................................................................................ 40 1.3.2. Tulajdoni viszonyok ................................................................................................ 40 1.3.3. Területhasználat és kezelés .................................................................................... 40 2. Felhasznált irodalom .................................................................................................... 44 Mellékletek ..................................................................................................................... 45 1. térkép: A tervezési terület átnézeti műholdképe ................................................... 46 2. térkép: A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe ........................................ 47 3. térkép: A tervezési terület a II. katonai felmérés térképén .................................... 48 4. térkép: A tervezési terület és környékének CORINE 50 felszínborítási térképe ....... 49 5. térkép: A tervezési terület ÁNÉR-élőhelytérképe................................................... 50 6. térkép: Ürgekolóniák térbeli eloszlása a tervezési területen .................................. 51 7. térkép: A tervezési terület MePAR blokktérképe ................................................... 52 Natura 2000 fogalomtár ................................................................................................... 53

4

I. Natura 2000 fenntartási terv

5

1. A terület azonosító adatai 1. 1. Név

MATKÓPUSZTAI

ÜRGÉS GYEP kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (a továbbiakban: Matkópusztai ürgés gyep kjKTT)

1. 2. Azonosító kód HUKN20016 1. 3. Kiterjedés 155,66 ha 1. 4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Közösségi jelentőségű élőhely * Pannon homoki gyepek

Kód *6260

Közösségi jelentőségű állatfaj

Kód

Ürge (Spermophilus citellus)

1335

A fenti alapadatok illetve a jelölő élőhelyek/fajok felsorolásánál a Natura 2000 terület adatlapjának (Standard Data Form) 2012. október 31-ével frissített változatait vettük alapul. 1. 5. Érintett települések1 Kecskemét (Matkó vagy Matkópuszta nevű külső városrész; kerületi beosztás szerint XVI. kerület) 1. 6. Egyéb védettségi kategóriák Egyéb érintett (átfedő) Natura 2000 terület: Nincs átfedő Natura 2000 terület Országos jelentőségű védett természeti terület: Nincs átfedő, illetve érintett országos jelentőségű védett terület Ex lege védett területek Nincs átfedő, illetve érintett ex lege védett terület

1

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. 6

Helyi jelentőségű védett terület: a tervezéssel érintett terület határain belül nincs helyi jelentőségű védett terület Nemzeti Ökológiai Hálózat: A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) magterülete. A terület ÉNY-DK-i határa mentén húzódó Félegyházi vízfolyás ökológiai folyosóként része a hálózatnak. Nemzetközi jelentőségű területek: Nincs átfedő, illetve érintett nemzetközi jelentőségű terület 1. 7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1 Elfogadott érvényes természetvédelmi kezelési terv az érintett védett természeti területre (ha már elkészült, de nincs még elfogadva, akkor is) Nincs átfedő, illetve érintett védett természeti terület. 1.7.2 Településrendezési eszközök - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - A Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terve; Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelete; Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI. 25.) kgy. határozata - Kecskemét város településrendezési tervei2

1.7.3 Körzeti erdőtervek és üzemtervek A terület a Kecskeméti ertőtervezési körzetbe tartozik. A Natura 2000 terület határain belül tervezett erdő, fasor, facsoport nem található. 1.7.4 Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület az Északkelet-bács-kiskuni apróvadas körzetbe tartozik, az érintett vadgazdálkodási egység száma: 607610. 1.7.5 Halgazdálkodási tervek A területen található egyetlen jelentősebb víztest az erősen módosított medrű Félegyházi-vízfolyás, amelynek ezen szakaszára nem készült halgazdálkodási terv. 1.7.6 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv3 Alsó-Tisza jobb part alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv; 2010 december 2 3

Forrás: Országos Rendezési Tervkataszter – https://teir.vati.hu www.vizeink.hu 7

1.7.7 Egyéb tervek Az ürgeállomány monitorozását a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében és az abban rögzített módszertannal 2000 óta rendszeresen végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A monitoring adatok nem teljeskörű, és nem abszolút állományfelmérések, de trendészlelésekre alkalmasak. 2. Veszélyeztető tényezők4 Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H = nagy, M = közepes, L = kis jelentőségű

Érintett terület nagysága (%)

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

L

Hatás keletkezési helye (területen belül/kívül) belül

A02.03

gyepterület átalakítása szántóvá

<1

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

M

belül

100

D01.02

autópályák, autóutak, fő- és mellékutak

H

belül

8

D04.01

repülőtér

M

belül

74

A területe ÉNy-i részén keskeny sávban – gyep művelési ágú területen – beszántás található A Natura 2000 terület gyepeit korábban részben legeltették, jelenleg csak kaszálják, illetve nyírják – ez sem az ürge, sem a jelölő élőhely szempontjából nem ideális A kifutópálya + a rávezető szakasz tervezett burkolása kb. 10-12 ha közvetlen élőhelyvesztést jelentene. A repülőtér, mint területhasználat az ürgék szempontjából pozitív és negatív hatásként is jelentkezik. A használat a repülőtér nagy részén, évi többszöri kaszálással és nyírással, folyamatosan rövid füvű gyepet tart fenn, egyben folyamatos zavarást is jelent. A reptér, mint gyepgazdálkodási forma a jelölő élőhelytípust folyamatosan

A04.03

4

A területet érintő pozitív hatásokat (pl. gyep esetében kaszálás, legeltetés) nem a veszélyeztető tényezők között szerepeltetjük (v.ö: Standard Data Form 4.3). Ezeket a megalapozó dokumentáció 1.3 Területhasználat c. pontjában fejtjük ki részletesen. 8

E01.03

diszperz (tanyasias) emberi jelenlét

M

belül

2

F03.02.03

csapdázás, mérgezés, orvvadászat

L

belül

?

G01.05

vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás

L

belül

74

H05

talajszennyezés és szilárd hulladék

L

belül

?

A01

földművelés

H

kívül

A02

művelési mód változása

H

kívül

A07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

kívül

A08

trágyázás

M

kívül

D01.02

autópályák, autóutak, fő- és mellékutak megközelíthetőség javítása

M

kívül

H

kívül

D05

közepesen degradált állapotban „tartja fenn”. A terület ÉNy-i harmadában tanyák találhatók. Az egyik tanyához tartozó földrészleten a gyep korábbi beszántását észleltük. Az ürgék illegális csapdázásáról, befogásáról az utóbbi évekből nincsen információ. A repülőtér forgalma hullámzó, a kiemelten nagy forgalmú rendezvények fokozott zavarást jelenthetnek az állatok szempontjából A reptérhasználatból eredő talajszennyezést, hulladék illegális elhelyezését a tervkészítés során nem észleltünk. A Natura 2000 terület környezetében található kistáblás szántók intenzív művelésűek (kukorica, napraforgó) – lásd: A07, A08 A gyepek szántó művelésbe fogása a terület környezetében jellemző. Az intenzív művelésű szántókról, illetve szőlőés gyümölcsültetvényekről – a magasabb fekvés miatt – a vegyszerek lemosódnak a gyepterületre. Az intenzív művelésű szántókról, illetve szőlőés gyümölcsültetvényekről – a magasabb fekvés miatt – a bejuttatott tápanyag lemosódhat a gyepterületre.

A repülőtér jelenleg csak földúton 9

közelíthető meg Matkópuszta felől. Az út burkolása nagyobb autóforgalmat eredményezhet. E01.01 E01.03

folyamatos városiasodás diszperz (tanyasias) emberi jelenlét talajszennyezés és szilárd hulladék

M H

kívül kívül

M

kívül

D02.01.01

villany és telefon légkábel

M

mindkettő

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

L

mindkettő

J02.05

hirdológiai viszonyok módosítása, általános

M

mindkettő

H05

Korábbi ilyen jellegű információkat nem sikerült igazolni több szigetelés nélküli középfeszültségű tartóill. átkapcsoló-oszlop található a területen. Mivel a gyep nagyrészt fátlan, fokozott az áramütés veszélye – ragadozók, egyéb vártamadarak, gólyák eshetnek áldozatul. Azonosított inváziós növényfajok a gyepen: selyemkóró, keskenylevelű ezüstfa, parlagfű, ördögcérna Lecsapolás (1970-80-as években), illetve jelentősen lecsökkent talajvízszint – a gyepterület kiszáradását, elszegényedését okozhatja.

10

3. Kezelési feladatok meghatározása 3. 1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT területén a Natura 2000 kijelölés és védelem célja a területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek és állatfajok – jelen esetben kiemelten a pannon homoki gyepek, illetve az ürge kedvező természetvédelmi helyzetének (Favourable Conservation Status) fenntartása, illetve helyreállítása. A pannon homoki gyep esetében a kedvező védelmi helyzet fenntartása az élőhely területi kiterjedésének, szerkezetének, jellegzetes fajösszetételének hosszú távon való fennmaradását jelenti. Ezzel összefüggésben cél a degradálódott élőhelyek állapotának helyreállítása, javítása is. Az ehhez szükséges környezeti, ökológiai feltételek a megfelelő vízellátottság, és a gyepterület gyepként való művelése: megfelelően ütemezett kaszálásos, legeltetéses hasznosítása. Az ürgepopuláció nagyságának és területi elterjedésének fenntartása, ill. megerősítése az általa preferált, megfelelő kiterjedésű és minőségű (tavasztól-őszig rövid füvű) gyepterület fenntartásán, illetve – ezzel összefüggésben – a megfelelő táplálékbázis biztosításán keresztül valósulhat meg. Fontos szempont, hogy az állatok a mind gyakoribbá váló időjárási szélsőségek (aszályok, belvizes évek) közepette is, egész évben találjanak megfelelő élőhelyfoltokat a területen belül. A kijelölés és a védelem további általános célja az élőhelyeket és a területen élő fajokat veszélyeztető tényezők kiküszöbölése, hatásuk mérséklése. A terület kétharmad részét magántulajdonban lévő, füves kifutópályájú, aktívan működő sportrepülőtér található. A repülőtér működését, a kapcsolódó területkezelést, valamint a repülőtér fejlesztési terveit, elképzeléseit folyamatosan, hosszú távra tekintve össze kell hangolni a természetvédelmi célkitűzésekkel. A repülőtéri tevékenységhez nem tartozó, ám az élőhelyeket vagy fajokat veszélyezető területhasználatokat minimalizálni szükséges. A terület ÉNy-i harmadában tanyák találhatók, a területen aktív mezőgazdasági tevékenység zajlik, így a Natura 2000 kijelölés további célja a jelölőfajok életfeltételeit biztosító, ugyanakkor gazdasági és társadalmi szempontból is életképes, kedvező területhasználati módok bevezetése, propagálása, támogatása. Hosszabb távú cél, hogy a terület különleges természeti kincsei, illetve a természetvédelmi célkitűzésekkel összehangolt működés, gazdálkodás, mint hozzáadott értékek jelenjenek meg a repülőtér „kínálatában”, ezáltal a helyi turisztikai palettán is.

3. 2. Kezelési javaslatok Gazdálkodáshoz nem köthető intézkedések településrendezési eszközök:

11



A terület lakó, üdülő, szolgáltatási és ipari övezetbe való besorolása tilos.



Mezőgazdasági övezetek esetében – a jelölőfajok által érintett területrészeken – 0%-os beépítési arány meghatározása célszerű.

infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai és ipari jellegű beruházások: 

Új nyomvonalú burkolt, vagy stabilizált út, vagy a régi földutak hasonló jellegű átalakítása nem javasolt a kjKTT területén belül.



A repülőtér kifutópályájának szilárd burkolatúvá tétele – a Natura 2000 kijelölés és a védelmi célok figyelembe vételével – nem javasolt.



Új tervezésű középfeszültségű elektromos vezetékek tervezése során előnyben kell részesíteni a földkábelek alkalmazását, az újonnan létesítendő szabadvezetékeket már madárbarát módon kell kivitelezni. A meglévő szabadvezetékek madárbarát módón történő átalakítását folyamatosan végezni kell, természetvédelmi szempontból indokolt esetekben lépéseket kell tenni a szabadvezetékek földkábelre cserélése érdekében.



A kjKTT területén belül bányatelek fektetése, illetve bánya nyitása nem javasolt.

egyéb területhasználat: 

A terület magántulajdonban van; a repülőtér a tulajdonos, illetve az üzemeltető engedélyével látogatható. A magántulajdonú mezőgazdasági területek a tulajdonosok engedélyével látogathatók.

12

Gazdálkodáshoz köthető intézkedések Bevezetés A fenntartási terv részeként meghatározásra kerültek a Matkópusztai ürgés gyep kjKTT kezelési egységei és az ezekhez kapcsolódó kezelési javaslatok. A lehatárolás és a javaslatok megfogalmazás során elsősorban a terület legfőbb közösségi értékeit jelentő pannon homoki gyep illetve az ürge területi elterjedési viszonyait és ökológiai igényeit vettük figyelembe, törekedve a robosztus, egyszerű, kivitelezhető megoldásokra. A terület nagy része magántulajdonú sportrepülőtér, amelynek fenntartása igen speciális gyephasznosítást von maga után: a felszállás és landolás biztonsága az elsődleges szempont, míg a mezőgazdasági haszon másodrendű. A kezelési javaslatok meghatározásánál ennek úgyszintén fontos jelentősége van. A javasolt élőhelykezelés céljai a következőkben foglalhatók össze: -

az ürge számára alkalmas, egész évben rövid füvű gyepterület fenntartása; a pannon homoki gyep élőhelytípus megőrzése, természetességének javítása; a reptér jelenlegi működésének (használat, gazdálkodás), illetve fejlesztési elképzeléseinek összehangolása a fenti célokkal.

Fentiek alapján három fő kezelési egységet határoztunk meg a területen: KE1 – repülőtér – a Natura 2000 terület kerítéssel körbevett része KE2 – tanyák környéke – a Natura 2000 terület ÉNy-i harmada KE3 – a Natura 2000 terület DK-i sarka, a Félegyházi-vízfolyástól keletre. Gyepterületről lévén szó, a kezelési javaslatok a hatályos 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben5 foglaltakon alapulnak. A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT a Homokhátság Magas Természeti Értékű Terület (MTÉT) részét képezi, így a jelenlegi zonális agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok 61/2009 (V.14.) FVM rendeletben leírt előírásait is figyelembe vettük. A gyepterületet több oldalról intenzív művelésű szántók, gyümölcsfa- és szőlőültetvények veszik körül. Ezek a területek nem részei a Natura 2000 területnek, ám a bemosódó kemikáliákon keresztül közvetlen ill. közvetett hatással vannak rá. A kezelési egységektől függetlenül javaslatokat fogalmaztunk meg e hatás mérséklése érdekében. A szántók egy része szintén a Homokhátság MTÉT-en belül található, így azokon a szántók ökológia állapotát javító agrár-környezetgazdálkodási célprogramok vehetők igénybe. Természetvédelmi szempontból értékes vízfolyás a területen nincs. A Félegyházi-vízfolyás erősen módosított, időszakos víztest, vízszállítása minimális – a tervkészítés során vizet nem láttunk benne. Külön kezelési egységként nem tárgyaljuk. A belvízelvezetéssel kapcsolatos szabályozást a 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet tartalmazza.

5

269/2007. (X.18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 13

3. 2. 1. Élőhelyek kezelése A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4 § 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” A megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé.6 A Kezelési Egységenként (KE) felsorolt kezelési előírássorok összeállításához a 2009-2010-es Átmeneti Támogatás pályázat keretében kidolgozott, és azóta a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiegészített és javított földhasználati előírássort vettük alapul. A táblázat oszlopai az előírásokat tematikus csoportokban tartalmazzák. A legtöbb esetben röviden értelmeztük az előírásokat annak érdekében, hogy az azok hátterében lévő gazdálkodási, ill. természetmegőrzési szempontok könnyebben érthetőekké váljanak. A táblázatokban felsorolt előírásokon túl az egyes kezelési egységeknél új előírásokat, illetve egyes előírásoknál változtatásokat javaslunk a táblázat alatt, szöveges formában felsorolva. 3. 2. 1. 1. Gyepterületek kezelése A hatályos jogszabályok értelmében a Matkópusztai ürgés gyep kjKTT valamennyi gyep (rét, legelő) besorolású területére a 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletben7 meghatározott földhasználati szabályok vonatkoznak az alábbiak szerint. Ezek kötelezően betartandók. -

-

6 7

A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani. Gyepterületen csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. A gyepterület túllegeltetése tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Tápanyag-utánpótlás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kiszórása tilos. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át - beleértve a természetvédelmi érdekből hatósági határozattal elrendelt eseti korlátozással érintett földterületeket is kaszálásonként változó helyen kaszálatlanul kell hagyni. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos. A Natura 2000 gyepterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség), helyi jelentőségű védett természeti

Kivételt képeznek a hatályos jogszabályokban szereplő földhasználati előírások, lásd alább: 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 14

-

-

-

-

területnek minősülő Natura 2000 gyepterület esetében a települési önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a főjegyzőnek az engedélye szükséges, amelyet természetvédelmi hatósági jogkörében eljárva ad ki: a nád irtásához, valamint az október 31. és április 23. között történő legeltetéshez. Vadgazdálkodási létesítmények, berendezések kialakításához a vadászati hatóság engedélye szükséges. A kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. Az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. A kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt a földhasználónak legalább öt munkanappal írásban be kell jelentenie a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti védekezés során a földhasználó nem tudja betartani a 4. § (1) bekezdésében előírt 5%-os határértéket, úgy ezt a kaszálás időpontjáról szóló előzetes bejelentésével egy időben jeleznie kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak. Gyepterületen a szálas takarmány tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.

A felsorolt kötelezően betartandó előírásokon túl az alábbi kezelési javaslatok, irányelvek követendőek az egyes kezelési egységek esetében KE1 – repülőtér – a Natura 2000 terület kerítéssel körbevett része A 2013-as felmérés alapján ürgekolóniák jelenleg csak a repülőtér területén fordulnak elő, a jelölő élőhely (pannon homoki gyep) túlnyomó része szintén a kerítésen belül található. A jelenlegi kizárólag kaszálásos gyephasznosítás sem az élőhely, sem az ürgék szempontjából nem optimális, ezért a javasolt hasznosítási mód a kaszálás és a birkákkal történő, legeltetés együttes alkalmazása, megfelelően kialakított területi arányokkal és lehatárolással. A javasolt állatállomány mintegy 200-300 birka, amely 100 ha területtel számolva 0,3-0,45 ÁE/ha legeltetési nyomást jelentene. A legeltetés számos hazai példa alapján (Dunakeszi, Szentkirályszabadja) kiválóan összehangolható a reptér üzemeltetésével, a kaszálásnál feltétlenül természetkímélőbb, sokszor gazdaságosabb, továbbá magasabb támogatási intenzitású gyephasznosítási forma. A kezelési egységben javasolt előírások: Kategória 1

Kategória 2

korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

javasolt mg-i műveletek

Gyepterületekre vonatkozó előírások Fogasolás, gyepszellőztetés nem megengedett. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

Megjegyzés A gyepfelszín megóvása érdekében

15

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. legeltetési sűrűség

legeltetési mód

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálás

tisztító kaszálás

környezetvédelem

-

-

-

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett, de a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, kaszálásonként változó helyen.

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

A megfelelő legeltetési nyomás kialakítása, és a túllegeltetés elkerülése érdekében javasolt állomány 200-300 állatból álló birkanyáj, amely 0,3-0,45 ÁE/ha legeltetési nyomás jelente. A túllegeltetés elkerülése érdekében.

A különböző fajösszetételű gyeprészek egyenletes terhelése, illetve a gyep élővilágának megóvása érdekében Ugyanazon okból, mint az előző.

A fészkelési időszak elkerülése érdekében

A kaszálás és legeltetés összehangolását úgy kell elvégezni, hogy minden évben maradjanak olyan – invazív fajoktól mentes – kíméleti területek, amelyekben a fűfélék és a kétszikűek magot érlelhetnek. Erre alkalmas a kaszálásonkénti 10-15% meghagyása A kaszálatlan területeket a hagyássávok helyett célszerűbb az ürgék által kevésbé használt élőhelyfoltokban, azok szegélyeinél meghagyni. A legeltetett területeken – szükség esetén – őszi tisztító kaszálást kell végezni. Ennek szükségességét a terület szerinti nemzeti park igazgatóság szakemberével egyeztetni kell. A fentiek alól kivételt képeznek a repülőtér füves kifutópályája, az odavezető szakasz, illetve az egyéb folyamatos nyírást igénylő területrészek – ezek kezelését az eddigieknek megfelelően, a repülésbiztonsági szempontoknak megfelelőlen szükséges folytatni.

16

KE2 – tanyák környéke – a Natura 2000 terület ÉNy-i harmada A területet jelenleg túlnyomórészt kaszálóként hasznosítják. Vélhetően ennek köszönhető, hogy ürgekolóniák itt nem találhatók, mivel a szánahozam érdekében magasra meghagyott gyep az ürgék számára alkalmatlan élőhely. A gyep alacsony természetességű, degradált, fajszegény. A legeltetés és a kaszálás együttes alkalmazása e terület esetében is hozzájárulhatna a terület ökológiai állapotának javulásához. Kaszálás esetén ügyelni kell a kaszálatlan területek meghagyására, hogy a gyep természetessége javulhasson, fajkészlete növekedhessen. A kezelési egységben javasolt előírások: Kategória 1

Kategória 2

korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

javasolt mg-i műveletek

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások

legeltetési sűrűség

legeltetési mód

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

Gyepterületekre vonatkozó előírások Fogasolás nem megengedett. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

Megjegyzés A gyepfelszín megóvása érdekében

A javasolt legeltetési nyomás legfeljebb 0,5 ÁE/ha.

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

A túllegeltetés elkerülése érdekében.

10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, kaszálásonként változó helyen.

A különböző fajösszetételő gyeprészek egyenletes terhelése, illetve a gyep élővilágának megóvása érdekében Ugyanazon okból, mint az előző.

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni.

17

kaszálás

kaszálás

tisztító kaszálás környezetvédelem

-

-

Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

A legeltetett területeken – szükség esetén – őszi tisztító kaszálást kell végezni. Ennek szükségességét a terület szerinti nemzeti park igazgatóság szakemberével egyeztetni kell. Segíteni kell a korábban feltört, szántó művelésbe fogott gyepsáv visszagyepesedését. Szükség esetén a felnövekvő, invazív növényeket is tartalmazó gyomvegetációt kaszálni, szárzúzni szükséges.

KE3 – a Natura 2000 terület DK-i sarka, a Félegyházi-vízfolyástól keletre. A Natura 2000 terület közepesen degradált, de így is legfajgazdagabb, védett növényfajokat is tartalmazó, ugyanakkor invazív lágy- és fásszárúakkal enyhén fertőzött gyepfoltja. Az inváziós fajok visszaszorítása jogi kötelezettség. A terület természetességének javítása érdekében kíméletes legeltetés és/vagy kaszálás javasolt. A kezelési egységben javasolt előírások: Kategória 1

Kategória 2

korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

javasolt mg-i műveletek

javasolt mg-i műveletek

javasolt mg-i műveletek

Gyepterületekre vonatkozó előírások Fogasolás nem megengedett. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett

Megjegyzés A gyepfelszín megóvása érdekében A madarak fészkelési időszakának elkerülése érdekében.

A fészkelő madárfajok, illetve az élőhelyszerkezet kialakítása/megóvása érdekében.

18

NPI-gal egyeztetni kell.

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás

legeltetési sűrűség

legeltetési mód

kaszálási mód

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálatlan terület

kaszálás

kaszálás

tisztító kaszálás környezetvédelem

-

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. 10-15% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként, kaszálásonként változó helyen.

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges. Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

A túllegeltetés elkerülése érdekében.

A különböző fajösszetételő gyeprészek egyenletes terhelése, illetve a gyep élővilágának megóvása érdekében Ugyanazon okból, mint az előző.

A legeltetett területeken – szükség esetén – őszi tisztító kaszálást kell végezni. Ennek szükségességét a terület szerinti nemzeti park igazgatóság szakemberével egyeztetni kell.

3. 2. 1. 1. Szántóterületek kezelése A Natura 2000 terület határain belül szántó elvétve található. A repülőtér környezetében azonban – a hátasabb, magasabb térszíneken – intenzíven művelt szántók, gyümölcsösök és szőlőültetvények találhatók, amelyekről a kijutatott vegyszer és tápanyag bemosódhat a gyepterületre, bár a keleti oldalon a Félegyházi-vízfolyás képes megóvni a gyepet. 19

A repülőtér mély fekvése miatt ezért a lehetőségekhez mérten a környező területekre is szükséges bizonyos gazdálkodási előírásokat, javaslatokat tenni. Ezek célja, hogy a vegyszerés műtrágya-használat minél elővigyázatosabban, körültekintőbben történjék, felesleges kijuttatás nélkül. Az alábbi előírás-javaslatok horizontális és zonális szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban szerepelnek. Mivel a terület és környéke része a Homokhátság MTÉTterületnek, mindkét programtípus igénybe vehető

Kategória növényvédelem növényvédelem

Szántóterületekre vonatkozó előírások Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges.

növényvédelem

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

növényvédelem

Rovarölő szerek nem alkalmazhatók, kivéve a repce, a mustár, illetve az olajretek rovarirtását.

tápanyag utánpótlás vetésváltás agrotechnika élőhelyrekonstrukció

Indoklás/megjegyzés

Leginkább a táplálékállatok (rovarok, emlősök) megtartása érdekében. Szintén a táplálékbázis megóvása érdekében. A kivételként felsorolt kultúrákban a rovarkártevők igen jelentős károkat okozhatnak, így ezekben megengedett a vegyszerhasználat.

Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Melioráció tilos Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással.

Vadgazdálkodás A terület vadgazdálkodási szempontból nem releváns. A repülőtérre – a kerítés ellenére – bejáró nagyvadak (leginkább őzek) repülésbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Vízgazdálkodás 

Csatorna és árok karbantartási munkálatainál óvni kell a csatornapartokon húzódó fa és cserjesorokat – kivételt képeznek az inváziós fa- és cserjefajok. A fák, cserjék gyérítését csak a legszükségesebb esetben, mindenkor kíméletesen, a fészkelési időszakon kívül szabad végezni.

20



A karbantartási munkálatok időzítésénél figyelemmel kell lenni a jelölő fajok költési időszakaira – ilyen jellegű munkák végzését június 30. és február 1. közé javasolt időzíteni.

3. 2. 2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés   

Önkormányzati tulajdonban/kezelésben lévő utak szegélyeinek cserjésítése, fásítása. Középfeszültségű szabadvezetékek kapcsoló-oszlopainak madárbaráttá tétele, hosszú távon egyes szakaszok földkábellel való kiváltása. Beszántott területek visszagyepesítése, tervszerű kezelése.

3. 2. 3. Fajvédelmi intézkedések    



Az ürge közvetlen védelme a dúvadak (kóbor kutyák, macskák) irtásával, illetve a szőrmés ragadozók (róka) állományszabályzásával. A rágcsálók, illetve a vakond ellen használatos riasztószerek és mérgek teljes tilalma. A területen található fehérgólya-fészek biztonságossá tétele, a fészek közvetlen közelében lévő „gyilkos” átkapcsoló-oszlop szigetelésével. A kerecsensólyom, vörös vércse és szalakóta költésének elősegítése céljából, mesterséges fészkelő ládák, odúk kihelyezése, karbantartása az állomány fenntartása és növelése céljából, addig, amíg a természetes fészkelési lehetőségek helyre nem állnak. A javasolt mesterséges fészkelőládákat, odúkat csak akkor szabad kihelyezni a területen ha a középfeszültségű oszlopok szigetelése/eltüntetése megtörtént, így azok már nem jelentenek veszélyt.

21

3. 2. 4. Kutatás, monitorozás   



Legalább a hatévenként készítendő Natura 2000 jelentések8 apropóján javasolt felülvizsgálni és frissíteni a terület élőhelytérképét, illetve felmérni az ürgeállományok elterjedését. A korábbi ürgemonitoring folytatása a friss állomány-elterejdési adatok figyelembe vételével, a korábbiak megtartása mellett esetlegesen új transzektek felvételével. Az ürge élőhely-preferenciájának vizsgálata a területen. A Matkópusztai ürgés gyep ürgéi a 2013-as felmérés alapján – más ürgepopulációktól eltrően – a mélyebb fekvésű, üdébb foltokban találhatók. Ennek igazolása, az okok felderítése további kutatások tárgya lehet. A terület fészkelő madárállományának, ill. az állományok trendjeinek vizsgálata; a terület bevonása a Mindennap Madaraink Monitoringja (MMM), illetve a ritka és telepesen fészkelő madarak monitoringja (RTM) felmérésekbe.

8

Az Élőhelyvédelmi Irányelv 17. cikkelye értelmében a tagországok jelentést készítenek a Natura 2000 területek állapotáról, a jelölő élőhelyek és fajok helyzetéről, a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról 22

3. 2. 5. Mellékletek 1. térkép – A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT kezelési egységei

23

3. 3 A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT területén országos jelentőségű védett terület nem található. A védett területnek nem minősülő Natura 2000 területek esetében az alapvető szabályozási keretet a 275/2004 (X. 8.) Natura 2000 Korm. rendelet adja meg. A terület teljes egészében magántulajdonban van; a legnagyobb tulajdonrész (105,7 ha) a Matkó Airport Kft. tulajdona. A Natura Korm. rendeletben foglaltaknál részletesebb kötelező földhasználati szabályok vonatkoznak a magántulajdonban lévő Natura 2000 gyepterületekre. Ezeket 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza, illetve a fenntartási terv 3.2.1.1 pontjában a Gyepterületek kezelése c. fejezet első részében soroltuk fel. Az ezen túlmutató előírás-javaslatok a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján agrárkörnyezetgazdálkodási programok keretében, önkéntes vállalásként valósíthatók meg. Erről részletesebben a 3.3.1 fejezet számol be. 3. 3. 1 Agrártámogatások 3. 3. 1. 1 Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT a Mezőgazdasági Parcella-azonosító rendszer (MePAR) alapján 4(5) fizikai blokk területével fed át (lásd: 7. térkép). Ezek alapján a Natura 2000 terület túlnyomó része ténylegesen támogatható terület: MePAR Blokkazonosító D96FN-D-09 D8DFN-K-09 D9VVN-H-09 D8DFN-K-09 DEA2N-8-09

teljes terület (ha) 113,72 34,28 8,42 5,01 3,43

támogatható terület (ha) 99,99 32,26 8,33 1,45 0,0

Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson felül a Matkópusztai ürgés gyep kjKTT Natura 2000 területen való gazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mezőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések A területen található gyep művelési ágban lévő, illetve gyepként hasznosított (kaszált, legeltetett) területek esetében a vonatkozó szabályozás alapján hektáronkénti kompenzációs kifizetés vehető igénybe:

24

A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kötelező előírásokat és kompenzációs kifizetéseket a 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet, illetve a 128/2007 (X. 31.) FVM rendelet tartalmazza. Ennek alapján a Natura 2000 gyepeket a HMKÁ fenntartása mellett gyepként kell hasznosítani, amelyre évi 38 EUR/ha kompenzációs kifizetés vehető igénybe. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mezőgazdálkodási támogatások Zonális AKG-célprogramok A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT a Homokhátság MTÉT (magas természeti értékű terület) részét képezi, ezen belül ia „B” zónában található. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009 (V.14.) FVM rendeletnek megfelelően erre a területre az alábbi specifikus zonális agrár-környezetgazdálkodási célprogramok érhetők igénybe: 1. szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram – 63. § 2. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram – 70. § 3. természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram – 72. § Horizontális AKG-célprogramok A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT területén az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok is elérhetők, ugyancsak a 61/2009 (V. 14.) FVM-rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. Nem termelő mezőgazdasági beruházások A 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan fölhasználati intézkedésekre, amelyek a gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, valamint hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. A támogatott intézkedések közül a Matkópusztai ürgés gyep kjKTT esetében különösen hasznosak a következők: sövénytelepítés, mezővédő fásítás, füves mezsgye telepítése, madárvédelmi berendezések létesítése. 3. 3. 1. 2 Javasolt agrártámogatási rendszer Az érvényben lévő rendszer, a jelenlegi előírásokkal megfelelő lehetőségeket biztosíthat a jelölő élőhely és –faj természetvédelmi helyzetének javításásra és ennek fenntartására. A fentebb felsorolt előírások ezeket részben módosító, a területhez igazított javaslatokat tartalmaznak. Ökológiai fókuszterületek A területek ökológiai értékét nagymértékben növelő, ugyanakkor kevés aktív kezelést, beavatkozást igénylő mikroélőhelyek megőrzésére a Közös Agrárpolitika jelenleg formálódó,

25

az ún. ökológiai fókuszterületekre vonatkozó előírásai adhatnak lehetőséget. A szabályozás a 2015-2020-ig terjedő gazdálkodási időszakban kerül majd bevezetésre, jelenleg az uniós szintű döntéshozatal zajlik. Az eddig megismerhető elképzelések szerint a gazdálkodó a teljes gazdálkodási terület 5%-át ökológiai fókuszterületként természetes, ill. természetközeli állapotában megőrizni köteles. A ökológiai fókuszterületek megőrzése a földalapon járó támogatás feltétele is lesz. Az 5% területrészbe beszámíthatók pl. a táblák szegélyében található fasorok, bokrosok, mezsgyék, kisebb facsoportok, vízállások. Az ökológiai fókuszterületek kötelező megőrzése biztosíthat lehetőséget a bokorsorok, fasorok, mezővédő erdősávok, facsoportok, egyéb értékes szegélyélőhelyek megóvására. Ezek a természetközeli élőhelysávok nagymértékben növelik a terület ökológiai átjárhatóságát, komplexitását. 3. 3. 2 Pályázatok A hazai források mellett a Natura 2000 területek természetvédelmi célú kutatási, élőhelykezelési, kommunikációs feladatainak finanszírozására a leginkább célzott forrás az Európai Unió LIFE alapja. 3. 3. 3 Egyéb A repülőtér Natura 2000 terület, ill. jelölő élőhelytípus rovására történő fejlesztése, így például a kifutópálya szilárd burkolatúvá tétele csak kivételes, indokolt esetben: kiemelten fontos közérdekből, alternatív megoldások hiányában és a megfelelően kialakított kompenzációs intézkedések életbe léptetése (pl. a terület bővítése, célzott élőhelykezelés) esetén lehetséges. A fejlesztés engedélyezési eljárásában javasolt konzultálni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, illetve a területileg illetékes zöldhatósággal, továbbá el kell végezni a jogszabályban előírt Natura 2000 hatásbecslést.

26

3. 4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3. 4. 1 Felhasznált kommunikációs eszközök A közvetítés a következő kommunikációs eszközök segítségével történik: -

-

-

2 db jegyzőkönyvezett terepbejárás - személyes megkeresések: a potenciális partnerekkel való személyes kapcsolatfelvétel egyik legfontosabb eleme a kommunikációs tevékenységnek. A találkozók alkalmával a tervet a KNPI munkatársai ill. annak megbízottjai képviselik. 2 egyeztetés a terület tulajdonosával, illetve a reptér üzemeltetőjével, további gazdálkodókkal (részletes beszámoló az érintettek, döntéshozók és felügyeleti szervek számára a fenntartási terv addigi eredményeiről, mind szélesebb körű ismertség és véleménynyilvánítás biztosítása) 1 önkormányzati közzététel, (a fenntartási terv eredményeinek elérhetősége, a mind szélesebb körű ismertség, nyilvánosság és véleménynyilvánítás biztosítása); 3 alkalommal érintettek levélben vagy e-mailban történő megkeresése, tájékoztatása.

Érintettek értesítése A Natura 2000 terület valamennyi érintettje a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által közösen kiküldött levélben értesülhetett a fenntartási tervezés megkezdéséről. Interjúk helyi érintettekkel A fenntartási terv elkészítésével párhuzamosan a természetvédelmi őrszolgálat területileg illetékes tagjai kérdőives interjúkat készítettek a helyi érintettek (helyben gazdálkodók, illetve a területen földtulajdonnal rendelkezők) egy szűkebb csoportjával, akik egyrészt tudomást szerezhettek arról, hogy fenntartási terv készül a területre, másrészt lehetőséget kaptak arra, hogy a természetvédelmi szempontokkal, jelenlegi előírásokkal kapcsolatos véleményüket elmondják, illetve javaslatokat tegyenek a gazdálkodás és természetvédelem összehangolására a tervezési területen. Egyezető fórum a fenntartási terv első változatának a megvitatására Az eddig megtett tájékoztatási lépéseken túl fontos kommunikációs eszköz az egyeztető fórum. A területen egy egyeztető fórum kerül megrendezésre 2013. december 3-án. Az egyeztető fórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervek kapcsán, és változtatásokat eszközölhetnek. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is. A terv egyeztetési változata felkerül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által üzemeltetett Natura 2000 információs portálra (www.natura.2000.hu), illetve ismertetésre kerül a fórum során. Az önkormányzatok képviselőit a kiértesítő levélben kérjük arra, hogy a terv egyeztetési változatát függesszék ki. A fórum(ok)ra meghívást kapnak a települések vezetői, a jelentősebb helyi gazdálkodók, a hivatalos szervek és kezelők részéről pedig a falugazdászok, a helyi gazdaszövetkezetek és az illetékes Vízügyi Igazgatóság

27

képviselői. A projektben résztvevők oldaláról a tervező, illetve az MME, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vesznek részt. A fórumok szervezési és lebonyolítási feladatait a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által megbízott szakértő látja el. A szakértő vezeti a fórumokat, az elhangzottakról jegyzőkönyvet készít, s azt átadja a tervezőnek, hogy az észrevételeket építse be a terv második változatába. Az érintettek lehetőséget kapnak a terv írásban történő véleményezésére is. A második tervváltozat írásbeli véleményezése A javaslatok beépítése után a második tervváltozat írásbeli véleményezésére is lehetőséget kapnak majd az érintettek. A második tervváltozat is feltöltésre kerül a fent említett honlapra (www.natura.2000.hu). 3. 4. 2. A kommunikáció címzettjei A fenntartási tervben előírtak végrehajtására kötelezettek: - gazdálkodók; - Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosai és vagyonkezelői; - Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok; - bányászati jogosultságok jogosítottjai és ezek gazdasági érdekképviseleti szervei. A fenntartási terv elkészítésébe bevont partnerek: - együttműködő partner – területileg illetékes nemzeti park igazgatóság. A fenntartási terv eredményeit felhasználó, illetve a projekt végrehajtását felügyelő szervek: - az ágazatban működő döntéshozó, felügyeleti szervek; - támogatást biztosító és a végrehajtást felügyelő szervezetek; - helyi érintettségű környezetvédelmi társadalmi szervezet; - falugazdászok; - agrár érdekképviseleti szerv; - egyéb azonosított érintettek. 3. 4. 3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A terv egyeztetésre kerül a helyi hatósági és kezelő szervezetekkel is.

28

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

29

1. A tervezési terület alapállapot-jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A Matkópusztai ürgés gyep kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület (kjKTT) Bács-Kiskun megyében, Kecskemét várostól D-i irányban, annak Matkó (Matkópuszta) nevű külterületén (XVI. kerület) elhelyezkedő egybefüggő gyepterület; összkiterjedése 155.66 hektár. Természetföldrajzilag a terület a Kiskunsági-homokhát kistájhoz tartozik; szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság. A Matkópusztai ürgés gyep a Kiskunsági-homokhát földrajzi kistáj délkeleti csücskében található, a „kistáj-hármashatár” gyakorlatilag a Natura 2000 terület DK-i sarkában van; keletre a Kiskunsági-löszöshát, délre pedig a Bugacihomokhát kistáj terül el. A területre jellemzőek a közel párhuzamos – itt ÉNy-DK-i irányú buckacsoportok, közöttük megegyező lefutású, buckaközi laposokkal. A Natura 2000 terület nagy része egy korábbi szikes tó (Matkói-tó) medre, amely az egykori homokdűnék közötti ún. buckaközi laposok egyikében helyezkedik el. Az egykori tómeder átlagos magassága 110-111 mBf, a legmélyebben fekvő részek a terület DK-i sarkában található. A II. katonai felmérés tanúsága szerint az egykori tó összefüggő vízteste is ezen a területrészen helyezkedett el (lásd: 3. térkép) A környező térszínek mintegy 3-8 m-rel magasabban vannak, ezeken tanyák, kistáblás szántóföldek, szőlők és gyümölcsösök találhatók. A gyep keletre eső határvonalában a Félegyházi vízfolyás húzódik, ettől K-ÉK-i irányban egyre nagyobb, összefüggő, intenzíven művelt szántóföldeket találunk. DNy felé nagyobb kiterjedésű erdők/faültetvények: nagyrészt akácosok és tűlevelűek találhatók. Lásd: 2. és 4. térkép A terület gyepként történő megőrződését az egykor a jelenleginél jóval magasabb talajvízszint, ezzel összefüggésben a terület kedvezőtlen talajadottságai eredményezhették. A terület nagy része – több, mint kétharmada – jelenleg füves kifutópályájú sportrepülőtérként üzemel, a többi rész kaszáló, igen kis hányadában legelő hasznosítású. 1.1.1. Éghajlati adottságok A Kiskunsági-homokhát kistájra a mérsékelten meleg és száraz éghajlat a jellemző. Az évi napsütéses órák száma 2000-2030 körüli, nyári összege közel 800, a téli 180-190 óra között van. Az évi középhőmérséklet 10,3-10,5 °C. Évente közel 200 napon át, április 2-4. és október 20. között a napi közéhőmérséklet általában 10 °C felett van. Április 4. Körül a fagyok már megszűnnek, és 205 nap után október 23. És 27. Között jelentkeznek újra. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 34 celsius, a leghidegebb téli napok minimumainak átlaga -16,5 és – 17 °C. A csapadék évi összege 520-540 mm. A hótakarós napok átlaga 32, az átlagos maximális hóvastagság 19-20 cm. Az ariditási index 1,30-1,35. Az ÉNy-i az utalkodó szélirány, az átlagos szélsebesség 2,5-2,8 m/s. Az időjárási elemek közül a magyarországi átlaghoz viszonyítva kevés csapadék fejtik ki a legjelentősebb hatást a térség vegetációjára.

30

A helyben megkérdezett gazdálkodók (5 gazda) mindegyike kiemelte az időjárás egyre szélsőségesebbé válását, de leginkább az aszályos évek mind gyakoribbá válását, amelyet egyikük a klímaváltozásnak tulajdonít. Többen a terület szárazodásáról, a vízkészlet fogyatkozásáról számoltak be. „A csatorna (Félegyházi-vízfolyás) régebben ki is öntött, most száraz.” 1.1.2. Vízrajzi adottságok Matkópuszta térsége a Tisza vízgyűjtőjén helyezkedik el. Vízrajzi szempontból kifejezetten száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT szűkebben vett területe a környezetében található, magasabban fekvő homokos területekhez képest üdébb, magasabb talajvízszinttel rendelkezik. A környékben több, egykori szikes tómeder található (Nádas-tó, Kocsis-tó), amelyek napjainkra a vízelvezetés és a szárazodás folyományaként – a Matkói-tóhoz hasonlóan – kiszáradtak, helyükön gyepek, szántók, faültetvények találhatók. A Matkói tó vizét árkok, csatornák segítségével a XX.sz második felében elvezették a Félegyházivízfolyáson keresztül. A repülőtéren ma csatornákat már csak nyomokban találunk (lásd: 1. térkép), ám talajvízszint az elmúlt évtizedekben tovább süllyedt9. Mára a szélsőségesen csapadékos időszakok sem eredményeznek tartós belvizeket a területen (lásd: 2. és 3. térkép). A talajvíz kémiai jellege kalcium-magnézim-hidrogénkarbonátos. Keménysége 25 nk°, szulfáttartalma 60 mg/l. A kjKTT ÉK-DNy-i határvonalában húzódik a Félegyházi-vízfolyás, amely a Dong-éri főcsatornába bekötődve a Tiszába folyik. A Félegyházi-vízfolyás vízjárásáról inkább csak becslések vannak, jellege nem természetes, medre erősen módosított, fő rendeltetése a belvízelvezetés. Általában kisvízű, a terepi tapasztalatok alapján feltételezhetően időszakos. Vízminősége II. osztályú. 1.1.3 Talajtani adottságok A térségre jellemző alapkőzet a homok, a repülőtér szűkebben vett területén ugyanakkor tavi agyag, aleurit, finomhomok, illetve tavi mésziszap, agyag, aleurit, homok típusú az alapkőzet.10 A talajtípusok is ennek megfelelően alakulnak: a futóhomok talajban foltokban szoloncsák-szolonyec típusú talajok fordulnak elő – a Matkópusztai repülőtér is jórészt egy ilyen területen helyezkedik el. A repülőtér jelenlegi területe egy korábbi szikes tó medrében fekszik (Matkói tó) - az idősebb generációk még emlékeznek tartós, egyenletes vízborításra. A terület lecsapolása és a Homokhátságra általánosan jellemző jelentős talajvízszint-csökkenés következtében magas sótartalom ma inkább az alsóbb talajrétegekre lehet jellemző. 1.2. Természeti adottságok

9

1997-ben, amikor a repülőteret bekerítették, a kerítésoszlopok ásása közben még „cuppogtak” a fúrók. Ma már jóval alacsonyabban van a talajvíz (Bálint János személyes közlése) 10 Magyarország földtani atlasza, Budapest 2009

31

A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT térsége a holocénben folyamatosan erdőssztyepp-jellegű volt. Florisztikailag a Pannóniai Flóratartomány (Pannonicum), Alföld Flóravidéke (Eupannonicum) Duna-Tisza köze flórajárásába (Praematricum) tartozik. A Natura 2000 terület botanikai szempontból jelenleg nem hordoz kiemelkedő értékeket, ugyanakkor nyomokban fellelhetők rajta a zárt homoki gyepekre jellemző, értékesebb fajok is. A terület D-DK-i felében közepesen degradált száraz, homoki gyepek, az É-ÉK-i részen jellegtelenebb, általában üdébb, degradált gyepek találhatók. A korábbi szikes tavak a mélyebben fekvő területeken maradtak meg legtovább, ám a vízelvezetés és szárzodás folyományaként ezek is évtizedekkel ezelőtt kiszáradtak. A területen található homoki gyepek a Natura 2000 élőhelyi tipizálás szerint a Pannon homoki gyepek* (6260) közé sorolhatók, amely kiemelt jelentőségű élőhelytípus, emiatt a Matkópusztai ürgés gyep a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek közé tartozik (kjKTT). Az ÁNÉR 2011 élőhelyi felosztás szerint 2-3-as természetességű homoki sztyeprétek (H5b), illetve jellegtelen, (1-2-es természetességű) száraz-félszáraz gyepek (OC) uralják a vegetációt. A gyepek jellemzően sztyepp-degradátumok, illetve sztyepprét-eredetű fajszegény gyepek. Domináns gyepalkotó fűfélék: sovány csenkesz (Festuca pseudovina), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), keskenylevelű perje (Poa angustifolia); a kétszikűek közül jellemző fajok: mezei cickafark (Achillea collina), vadmurok (Daucus carota), tejoltó galaj (Galium verum), vetési bükköny (Vicia angustifolia), fehér mécsvirág (Silene alba). A 2013 tavaszi élőhelytérképezés és botanikai felmérés a védett fajok közül 11 tő érdes csüdfű (Astragalus asper), és 5-8 tő homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) jelenlétét mutatta ki a területen. Az inváziós növényfajok jelenléte nem jelentős, de több helyen detektálható: selyemkóró (Asclepias syriaca) (néhány tucat tő), keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia) (néhány idősebb példány, illetve sarj), ördögcérna (Lycium barbarum) fordul elő több nm-en. A terület ÉNy-i részén, a tanyákhoz tartozó keskeny elszántott csíkon gyomosodás tapasztalható, itt a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) százas nagyságrendű állománya volt megtalálható 2013 tavaszán. A 2013 évi ürgefelmérés során feltűnő volt a vastag fűavar. „A gyep egyébként első ránézésre egyáltalán nem tűnt homoki gyepnek, … nem emlékeztetett a természetes ürgés gyepek növényzetére.”11 A Matkó-pusztai ürgés gyep kjKTT felszínborítási viszonyai12 ÁNÉR 2011 ANÉR 2011 élőhelytípus neve élőhelytípus kódja13 H5b Homoki sztyeprétek

Natura 2000 jelölő Kiterjedés Területi élőhely kódja (ha) arány (%) 6260*

71,16

45,74%

11

Ürgeállományok felmérése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein – Dr. Németh A., 2013. 12 A terület ÁNÉR élőhelytérképe 2013 tavaszán készült el. 13 A domináns élőhelytípus

32

OC BA

T1 T10 U10 U4

Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek Fragmentális mocsári- és/vagy hínárnövényzet mozaikok álló- és folyóvizek partján Egyéves intenzív szántóföldi kultúrák Fiatal ugar és parlag Tanyák, családi gazdaságok Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók

Összesen

76,22 4,08

48,99% 2,62%

0,27 0,54 1,90 1,40

0,18% 0,35% 1,22% 0,90%

155,66

100%

1. táblázat – A Matkó-pusztai ürgés gyep kjKTT felszínborítási viszonyai az ÁNÉRélőhelytérkép alapján A Matkópusztai ürgés gyep állatvilágáról – az ürgeállomány évenkénti monitorozásán túl – rendszerezett adatok nem állnak rendelkezésre, így csupán az eseti terepi megfigyelések adhatnak támpontokat. A terület meglehetősen homogén élőhely, amelynek degradáltsági fokából kiindulva feltételezhetően gyep gerincelen faunája sem különösebben fajgazdag. A területet minimális mértékben (kb. 5%) legeltetik, a kaszálásos hasznosítás, illetve a reptér gyepének rendszeres nyírása a rovarvilág szempontjából nem kedvező. Madártani szempontból maga a terület inkább táplálkozóterületként, kisebb részben fészkelőterületként értékes. A rövid füvű gyep kiváló táplálkozóterület egyes vártamadaraknak, így a tövisszúró gébicsnek (Lanius collurio) és a kis őrgébicsnek (Lanius minor), a szalakótának (Coracias garrulus) és számos gyakori ragadozómadár-fajnak. A területen fák, cserjék elvétve találhatók, így e fajok a repülőtér kerítésének oszlopait, illetve a középfeszültségű vezetékeket és ezek tartóoszlopait részesítik előnyben. A gyepterületen az utóbbi években nem alakul ki tartósabb vízállás, így a fészkelő fajok a száraz, kaszált gyepekhez kötődnek. Ezek közé tartozik a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a cigánycsuk (Saxicola torquata). A madárfauna kiegészül a tanyás településekre és a nyílt agrárterületek határterületére jellemző, szegélyekhez kötődő fajokkal (kenderike, tengelic, mezei veréb, stb.) A terület legnagyobb természetvédelmi – és egyben közösségi jelentőségű – értékét az ürgeállomány jelenti. A faj szempontjából a terület különlegességét az adja, hogy jelenleg a hazai ürgepopulációk nagyrészt agyagos területeken élnek, míg a homoki gyepeken nagyon megritkultak. Ez a homoki gyepekhez kötődő ürge-ökotípus korábban nagy állományokkal rendelkezett a Duna-Tisza közén, mára azonban ezen a gyepterületen él az egyik legnagyobb hazai populáció. 1.2.1 . A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D)

6260*

Pannon homoki gyepek

C

Élőhely neve:

Pannon homoki gyepek

33

Élőhely kódja:

6260*

Élőhely előfordulásai a területen:

Az élőhelytípus a Natura 2000 terület D-DK-i felében található meg több foltban. A legnagyobb kiterjedésű rész a reptér füves kifutópályájának két oldalán, illetve a kifutópálya és a Félegyházi-vízfolyás közötti területen található. A Félegyházi vízfolyás „levágja” a terület DK-i csücskét. Itt, a repülőtér kerítésén kívül kissé más karakterű, fajgazdagabb, de gyomosabb élőhelyfolt található. Lásd: 5. térkép

Élőhely területi aránya:

45,74%

Élőhely kiterjedése a területen:

71,16 ha

Élőhely jellemzése:

Csenkesz-dominanciával jellemezhető sztyeppdegradátum. Nem gyomos, adventív fajoktól mentes, de magas szálfüvek sincsenek. A kétszikűek fajszáma alacsony. A DK-i csücsök perje és tarackbúza által dominált, kétszikűekben viszonylag gazdag, védett fajok is találhatók benne (érdes csüdfű, homoki árvalányhaj).

Élőhely természetessségidegradáltsági értékelése:

2-3 (erősen, ill. közepesen leromlott/regenerálódott állapot)

Élőhely veszélyeztetettsége:

A jelölő élőhelytípus a repülőtér területén (részben a kifutópályán) található, így azt rendszeresen kaszálják, illetve nyírják. Ez az intenzív gyephasználat az élőhelyet egy erősen/közepesen degradált, fajszegény, fűfélék dominálta állapotban tartja fenn. A jelenlegi területhasználat mellett a fajkészlet gazdagodása, az élőhely természetvédelmi helyzetének javulása nem valószínű. A területhasználat fennmaradása mellett a vízelvezetés, a talajvízszint további csökkenése, illetve hosszabb aszályos periódusok jelenthetnek fokozott veszélyt az élőhelyre. Az inváziós lágy-, ill. fásszárúak terjedését a gyephasználat képes megfékezni, ezek csak Félegyházi-vízfolyás mentén, illetve a kevésbé kezelt területrészeken jelenthetnek veszélyt.

Veszélyeztető tényezők:

-

-

kifutópálya + odavezető szakasz burkolása közvetlen élőhelyvesztést jelentene – a jelen elképzelések szerint mintegy 10-12 ha-on. a jelenlegi területhasználat az élőhely természetvédelmi helyzetének javulását nem teszi

34

-

lehetővé (bár nem is rontja azt) talajvíz szintjének csökkenése klímaváltozás – hosszú aszályos időszakok gyepterület feltörése, beszántása vegyszer-, ill. tápanyag-bemosódás a környező szántókról, ültetvényekről. inváziós fajok jelenléte

1.2.2 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete (II., IV., V.)

Faj név

-

-

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak az I. mellékleteseknél) -

1.2.3 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete (II., IV., V.) II.

Faj név

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) C

Ürge (Spermophilus citellus)

Faj neve:

Ürge (Spermophilus citellus)

Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Az ürge kizárólag a reptér területén fordul elő, a Natura 2000 északkeleti harmadában mindössze néhány – vélhetően lakatlan – ürgelyukat találtunk. A reptéri állomány nagy része két kolóniában; a kifutópályától DNy-i irányban a kerítés mentén lévő degradált üdébb/félszáraz gyepen, illetve a terület DDK-i sarkában a homoki gyep és a degradáltabb gyep határán található. A többi kisebb, néhány lyukból álló kolónia valószínűleg lakatlan. Lásd: 6. térkép.

Állománynagyság (jelöléskor):

501-1000 pd.

Állománynagyság

a 2013 évi felmérés lyuksűrűség-adatai alapján a

35

(tervkészítéskor):

jelöléskori állománynagyság helytálló lehet: 501-1000 pd.

Állomány változásának tendenciái és okai:

A 2000 és 2012 közötti NBmR-protokoll szerinti felmérések alapján az állomány csökkenő trendjére lehet következtetni. Mivel azonban ez a vizsgálat sosem terjedt ki a reptér egészére, a kolóniák mozgása, áthelyeződése befolyásolhatja a trend megállapítását. A 2013 évi vizsgálatok kb. egyféle, 0,035 lyuk/m2 és 0,037 lyuk/m2 közötti lyuksűrűségi értéket mutattak ki. Ezen adatok alapján a terület ürgeállománya elérheti a jelöléskori állománynagyságot, ugyanakkor a mért lyuksűrűség jóval kisebb, mint ami a jobb állapotú, természetesebb gyepekre jellemző. Feltételezhető, hogy a repülőtér, mint élőhely nem képes megfelelő körülményeket biztosítani az ürgék számára..

Faj veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők:

A fentiek alapján a faj állománya a területen instabil, természetvédelmi helyzete nem kedvező -

-

beépítés: reptérbővítés, kifutópályabővítés nem megfelelő időben és módon végzett kaszálás legeltetés hiánya zavarás (repülőtér forgalma, stb.) esetlegesen a reptérhez kötődő, illetve a környéken bóklászó háziállatok által okozott zavarás, predáció (főként macskák, esetleg kutyák, rókák) mérgezés fűavar felhalmozódása – a kaszálék le nem hordása miatt

1.2.3.1 A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT ürgeállományának részletes jellemzése A terület ürgeállományának leírásához a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisában található 10 éves NBmR-monitoring adatsorokat, valamint a jelen fenntartási tervezéshez kapcsolódó, 2013 tavasz-nyár folyamán folytatott ürgefelmérések adatait használtuk fel14. A KNPI-től kapott információk alapján a terület folyamatos kiszáradása, a talajvízszint csökkenése következtében a magasabb térszíneken fekvő ürgeélőhelyek tönkrementek, így az állomány nagy része az egykori szikes tómedrek kiszáradt területeire húzódott.

14

Ürgeállományok felmérése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 területein – Dr. Németh A., 2013.

36

Ezt igazolták a 2013 tavaszi részletesebb felmérés eredményei is: más ürgés gyepektől eltérően Matkópusztán a kolóniák az alacsonyabb térszinteken, az üdébb foltokban helyezkednek el, a magasabban fekvő, szárazabb hátakat az ürgék elkerülik a repülőtér területén. A 2000-2012 közötti időszakban (2001, 2002, illetve 2010 és 2012 kivételével) történt ürgemonitoring a repülőtér területén. A felmérési jegyzőkönyvben megadott koordináták tanúsága szerint ezek a felmérések kizárólag a reptér (és a Natura 2000 terület) D-DK-i részét érintették. Az adatok alapján a reptér ürgeállománya az utóbbi években csökkenő trendet mutat.

Ürgeállományok változási trendje a 2000-2012 közti NBmR monitoring-adatok alapján (forrás: KNPI) Az „ürgelyukak száma” az NBmR protokoll alapján felvett transzektekben talált lyukakat jelenti.

A 2013 tavaszi célzott felmérés részletesebb adatai alapján a Matkópusztai ürgés gyep ürgeállománya két főbb kolóniában (2A és 3, lásd: 6. térkép) található meg a területen. Ezeken kívül több kisebb kolónia, illetve magányos lyuk található, amelyek nagy valószínűséggel lakatlanok. 1-es kolónia Rendkívül kicsiny, mintegy 15 lyuk alkotja. A lyukak egy csenkeszes-tövises iglicés foltban helyezkednek el. A lyukak többsége egyértelműen régi és nem lakott, biztosan lakott ürgelyukat nem sikerült találni. Az ürgelyukak átlagos sűrűsége 0,01 lyuk/m2. A kolónia déli szélétől 100 illetve 70 méterre található még egy-egy magányos ürgelyuk. 2/A kolónia A legnagyobb összefüggő kolónia a területen. A repülőtér nyugati részén a kifutópálya délnyugati oldala és a kerítés között fekszik. A kolónia északnyugati részében szinte csak régi,

37

elhagyott lyukak találhatók, a kolónia középső és délkeleti részére jellemző a lakott lyukak nagyobb gyakorisága. A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,035 lyuk/m2. 2/B kolónia A 2/A kolóniától északnyugatra mintegy 100 méter távolságra található egy magányos ürgelyuk, közel a repülőtér nyugati sarkához. Ettől a lyuktól valamivel több, mint száz méterre találunk három ürgelyukat, már a reptér területén és kerítésén kívül. Ez a négy lyuk alkotja a szóban forgó kolóniát. Az említett kerítésen túli három lyuk képviseli a repülőtér területén kívül talált, valamennyi az ürge jelenlétére utaló jelet. Valószínűleg a négy közül egyik lyuk sem lakott. 2/C kolónia A kifutópálya északi sarkánál található, mindössze 6 lyukból álló kis kolónia. Valószínűleg egyik lyuk sem lakott. A területen töltött idő alatt ezen lyukak közelében nem sikerült felszínen mozgó ürgét megfigyelni. 3-as kolónia A repülőtér déli részén találjuk a szabálytalan alakú 3-as kolóniát. Alakja abból fakad, hogy a gyep mélyebb fekvésű, üde foltjaira terjed ki. Sok ürgelyuk alkotja, köztük számos biztosan lakott. A kolóniában az ürgelyukak átlagos sűrűsége a transzektes felmérés alapján 0,037 lyuk/m2. Összegezve, a Matkópusztai ürgés gyep kjKTT területén 0,035 és 0,037 lyuk/m2 közötti a legnagyobb lyuksűrűségi érték (2A és a 3-as kolóniák), amely a természetes(ebb) ürgeélőhelyekéhez képest alacsony szám. Mindez arra utalhat, hogy ez az élőhely nem képes olyan feltételeket biztosítani az ürgék számára, mint a természetes élőhelyek.

1.2.4 A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű madárfajok Irányelv melléklete (I., II/1., II/2., III/1., III/2.) I. I. I.

Faj név / tudományos név

Szalakóta (Coracias garrulus) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Kis őrgébics (Lanius minor)

Population (országos állományhoz viszonyított arány) (A-D) (csak az I. mellékleteseknél) D D D

38

1. 2. 5. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős növény- és állatfajok A fenntartási tervekben a közösségi jelentőségű fajokon (ezen belül a jelölők kiemelten) kívül még azok a fajok is helyet kapnak, amelyek közösségi jelentőségűeknek nem minősülnek, de kezelési szempontból jelentősek, általában hazai védett, illetve nem védett fajok. Válogatási szempont, hogy sok nem közösségi jelentőségű faj rendelkezik olyan speciális élőhelyi igénnyel, területkezeléssel kapcsolatos érzékenységgel, ill. biogeográfiai jelentőséggel, melyek figyelembe vétele a kezelési irányelvek megfogalmazása során nem hagyható figyelmen kívül. Ezek a legtöbb esetben fokozottan védettek, ill. védettek, de előfordul, hogy mindenféle védettség nélküli indikátor fajok is kerülnek a listába.

Magyar név Mezei pacsirta Gyurgyalag

Tudományos név Alauda arvensis Merops apiaster

Védettség (V, FV) V FV

Jelentőség

39

1. 3. Területhasználat 1. 3. 1. Művelési ág szerinti megoszlás A területhasználatot a földrészlet-nyilvántartásban szereplő földhasználati besorolás, illetve a terepen tapasztalt valódi földhasználat alapján jellemeztük. A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT többféle területhasználat mozaikjába illeszkedő gyepmaradvány, így a tervezés szempontjából lényeges a terület földhasználati környezetét is figyelembe venni. Ennek bemutatásra a CORINE Land Cover 50 felszínborítási adatbázist használtuk15; lásd: 4. térkép. A terület 95%-a legelő, illetve rét művelési ágban van. A többi terület művelés alól kivett: út, tanya, udvar, vizesárok stb. A tényleges földhasználat ennek nagyrészt megfelelő: a területeket gyepként kezelik, illetve hasznosítják, bár legeltetés csak a Natura 2000 terület reptéren kívüli részén történik, de ott is csak kis arányban. A 2013 évi élőhelytérképezésnél egy egyetlen keskeny sávban találtunk korábban beszántott gyepet, illetve a terület K-i szegélyén egy, a Natura 2000 terület határán zömében kívül eső szántó keskeny sávban (0,27 ha) benyúlik a gyepterületbe. Az elszántott sáv szintén legelő művelési ágban van. 1. 3. 2. Tulajdoni viszonyok Részletes földhivatali nyilvántartási adatok híján nincs pontos képünk a terület tulajdoni viszonyairól. A rendelkezésre álló információk alapján a terület 100%-ban magántulajdon. A repülőtérként használt, bekerített részből 105,6 ha a Matkó Airport Kft. tulajdonában van. Az ÉNy-i területrészek, illetve a Félegyházi-vízfolyástól K-re lévő területek a környező tanyák, illetve Matkópusztai lakosok tulajdonában vannak. A területre általánosan jellemző a kis méretű (1-3 ha) földrészletek nagy száma. 1. 3. 3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1 Mezőgazdaság A Matkópusztai ürgés gyep területén a jellemző mezőgazdasági forma (95%) a gyepgazdálkodás. A repülőtér területét a fűhozamtól függően évente egyszer vagy többször kaszálja egy helvéciai gazdálkodó. A repülők, ejtőernyősök stb. által használt területet, kiemelten a kifutópálya sávját és arra rávezető szakaszt nyírják. Korábban a reptéren volt legeltetés is, de az utóbbi 20 évben erre nem volt példa. A repülőtér kerítésén kívül eső, attól ÉNy-ra, ill. K-DK-re eső területrészeket szintén kaszálással hasznosítják, a szénát takarmányként használják fel. A gyep minősége egy-egy kisebb helyen legeltetésre utal, de a terepi bejárások alkalmával legelő állatot nem láttunk, a legeltetés területi aránya vélhetően <5%. A repülőtér területén a kaszálás során kihagyott kb. 1m széles búvósávokat találtunk; a reptér kezelőjének elmondása alapján a nemzeti park igazgatóság kérése nyomán ügyelnek ezek meghagyására. A Natura 2000 terület É-ÉNy-i részén, két tanya is működik, a kaszálók egy része ezek használatában van. A területen kívül körben leglább 5-6 tanya található. A tanyákon tartott, 15

CLC50, 1999-2003 között épített adatbázis

40

és a gyepen legeltetett állatról nincs tudomásunk. A gyepterület körül kistáblás, intenzív szántók vannak (kukorica, napraforgó), illetve gyümölcs- és szőlőültetvények. A gyepet Ny-DNy felől ültetett erdők (akácos, fenyves) szegélyezik, kisebb részt magán- nagyobb részben állami tulajdonban. A mezőgazdálkodás és a Natura 2000 jelölő élőhelyek/jelölőfajok kapcsolata A jelölő élőhely szempontjából a repülőtéren jelenleg zajló művelési forma nem optimális. A repülésbiztonság érdekében a kifutópályán és az repülők, egyéb sportolók által intenzíven használt területen a gyepet rendszeresen kaszálni, nyírni szükséges, ami egyfajta ökológiai túlhasználatot, a gyep fajkészletének elszegényedését – leginkább a kétszikűek eltűnését – eredményezi. A terület DK-i sarkán található a legfajgazdagabb gyepfolt; ez a terület már a reptér kerítésén kívül található. A gyephasználat itt mérsékeltebb, ugyanakkor az inváziós fás- és lágyszárúak is jelen vannak. A jelenlegi gazdálkodás az ürgék számára a reptér területén megfelelő, az ezen kívül eső kaszálókon a szénahozam érdekében magasabbra hagyott fű valószínűleg kedvezőtlen a számukra. A reptér füvét rendszeresen kaszálják, nyírják, ami az ürgék számára megfelelőbb élőhely, ugyakkor – az ürgelyukak relatíve alacsony sűrűségéből következtetve – a repülőtér a faj számára nem optimális élőhely. Ennek oka az időnkénti erős zavarás lehet. 1.3.3.2. Erdészet A Natura 2000 terület gyakorlatilag fátlan, tervezett erdő nem található rajta. A terület a Kecskeméti körzetbe tartozik. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat Vadgazdálkodás A repülőtér területét 1997 óta kerítés védi – részben éppen a vadak bejárása ellen. Az őzek, ennek ellenére, bejárnak a területre, ami repülésbiztonsági szempontból veszélyt jelent. A terület összességében vadgazdálkodási szempontból nem releváns. Halászat, horgászat A területen található egyetlen jelentősebb víztest az erősen módosított medrű Félegyházivízfolyás, amely időszakos víztest, halászati-horgászati szempontból jelentéktelen. 1.3.3.4. Vízgazdálkodás Matkópuszta térsége a Tisza vízgyűjtőjén helyezkedik el. Vízrajzi szempontból száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A terület az Alsó-Tisza jobb part vízgyűjtő-gazdálkodási alegységbe tartozik, érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási terve 2010. decemberében készült.

41

A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT egyetlen jelentős vízteste az ÉK-DNy-i irányú, a terület határvonalában húzódó Félegyházi-vízfolyás (AEP479, „Síkvidéki, meszes, közepes-finom, közepes vízgyűjtő”)16, amely a Dong-éri főcsatornába bekötődve a Tiszába folyik. A Félegyházi-vízfolyás vízjárásáról inkább csak becslések vannak, jellege nem természetes, medre erősen módosított, létrehozásának oka, és máig fő rendeltetése a belvízelvezetés. Általában kisvízű, a terepi tapasztalatok alapján feltételezhetően időszakos. Vízminősége II. osztályú. A Félegyházi-vízfolyás vélhetően fontos szerepet játszott a Matkói-tó vizének elvezetésében, a terület vízmentesen tartásában. A vízelvezetést az gyepterületen kialakított csatorna/árok-rendszer segítette, amely a vizet a gyepről Félegyházi-vízfolyásba vezette. A csatornák nyomai ma is megtalálhatók a területen (lásd: 1., 2. térkép) A talajvízszint az elmúlt évtizedekben tovább süllyedt. A repülőtér üzemeltetőinek elmondása szerint nem belvizesedik, még a szélsőségesen csapadékos időszakokban is csak rövid ideig áll meg rajta a víz. Ez egyben a repülőtér egyik műszaki előnye több más, gyepes kifutópályájú repülőtérrel szemben. 1.3.3.5. Turizmus A térség nem tartozik a jelentősebb idegenforgalmi célpontok közé, a repülőtér jelentősége ebben a tekintetben kiemelkedő. A repülőtér speciális sportturisztikai vonzerőt jelent a repülés szerelmesei számára, ugyanakkor a különböző rendezvények (repülőnap, forraltborfesztivál, stb.) ennél jóval szélesebb kört szólítanak meg. A repülőtérhez – a Natura 2000 területen kívül – üdülőfalu tartozik, összesen 80 főnek alkalmas szállással, egyéb sportolási lehetőséggel.

1.3.3.6. Ipar Matkópuszta település legjelentősebb ipari létesítménye a magyar tulajdonban lévő Polyext Csövek Kft., amely műanyag csövek, idomok gyártásával foglalkozik. A területen 1991 óta van jelen. A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT, illetve az ott üzemelő repülőtér szempontjából meghatározó ipari jelenlét, ill. létesítmény a kecskeméti. autógyár. A Mercedes 2008 óta van jelen a térségben, folymatosan erősödve a munkaerőpiacon, legutóbb 2012-ben volt igen jelentős bővítése. A repülőtér üzemeltetőjének elmondása szerint az autógyár vezetősége támogatná a Matkópusztai repülőtér kifutópályájának burkolását, amely így a cégcsoport hivatalos személyszállítási igényeit is képes lenne kiszolgálni. 1.3.3.7. Infrastruktúra Matkópuszta Kecskemét külterülete, amelyet a városközponttal buszjárat köt össze. A repülőtérre csak közepes állapotú földúton lehet bejutni Matkópuszta felől. A repülőtér Ny-i oldalán, a bejárathoz vezető szilárd burkolatú út húzódik. A területen több helyen húzódó elektromos légvezetékek és tartóoszlopaik madárvédelmi szempontból jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek: a nagytestű madárfajok (ragadozók, lúdalakúak, stb.) ütközés illetve áramütés veszélye miatt. 16

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2-20 Alsó-Tisza jobb part, 2010.

42

1.3.3.8. Egyéb A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT túlnyomó részén (mintegy 2/3-án) évtizedek óta füves kifutópályájú sportrepülőtér üzemel. Kategóriája szerint nem nyilvános fel- és leszállóhely.17 A repülőtér gyepét rendszeresen, évente többször kaszálja egy helvéciai mezőgazdasági vállalkozó a kaszálékért cserébe. A kifutópályát és a rávezető szakaszt folyamatosan nyírják. A repülőtér változó forgalmat bonyolít, időről időre nagyszámú látogatóval, nyilvános rendezvényekkel. A tulajdonos, ill. az üzemeltető tervezi a reptér infrastrukturális bővítését. A legfontosabbnak a kifutópálya szilárd burkolatúvá tételét tartják 50-100 m szélességben, 1200 m hosszan. A kifutópályán kívül a repülőgépek rávezetését szolgáló szakasz is szilárd burkolatot kapna. 2014-ben a meglévő mellett újabb, második hangár építését tervezik. A terület legdélebbi csücskében, éppen a Natura 2000 terület határán kívül szállodát építenek – az épület jelenleg félig szerkezetkész állapotban van.

17

www.matkoairport.hu, https://www.facebook.com/pages/Matk%C3%B3-Airport/143100832481104

43

2. Felhasznált irodalom18 ÁNGYÁN József et al. (2009) Magas természeti értékű területek programja – 2009. Tájékoztató gazdálkodóknak. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2009. ANDRÉSI Pál (2002): Cselekvő természetvédelem. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest és Orchis Természetvédelmi Egyesület, Ásotthalom. BIHARI Zoltán et al. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest. BÖLÖNI János, MOLNÁR Zsolt, KUN András (szerk) (2011) Magyarország élőhelyei ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót. DEMETER András (szerk.) (2002): Natura 2000 – Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. Öko Rt, Budapest. FEKETE G., MOLNÁR Zs. és HORVÁTH F. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, ISBN 963 7093 45 1 FORRÓ László (szerk.) (2007) A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. FÜLÖP Gyula és SZILVÁCSKU Zsolt (2000): Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Eger. HADARICS T., ZALAI T. (szerk.) (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. KIRÁLY Gergely et al. (szerk.) (2008) Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót. LIFE – Managing Habitat for Birds (2012) European Union, 2012 LOVÁSZI Péter (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. Madárbarát Gazdálkodó Kalendárium. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2009. STANDOVÁR Tibor és PRIMACK, Richard B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest

Internetes források: www.mme.hu www.mme-monitoring-hu www.natura.2000.hu www.novenyztetiterkep.hu www.vizeink.hu www.ksh.hu

18

Az irodalomjegyzékben nem szerepelnek mindazon tervezési anyagok, dokumentációk, amelyeket a fenntartási terv vagy a megalapozó dokumentáció egyéb fejezeteiben tételesen felsorolunk, illetve hivatkozunk.

44

MELLÉKLETEK

45

1. térkép - A tervezési terület átnézeti műholdképe (forrás: Google, dátum: 2012. május 20.)

46

2. térkép – A tervezési terület átnézeti topográfiai térképe (forrás: FÖMI, dátum: 1989)

47

3. térkép – A tervezési terület térképe II. katonai felmérés alapján (XIX. sz.)

48

4. térkép – A tervezési terület és környékének CORINE 50 felszínborítási térképe

49

5. térkép: A tervezési terület ÁNÉR élőhelytérképe dátum: 2013. május

50

6. térkép: Az ürgekolóniák térbeli elhelyezkedése a Matkópusztai ürgés gyep területén dátum: 2013 tavasz-nyár

51

7. térkép: A Matkópusztai ürgés gyep kjKTT MePAR blokktérképe (forrás: mepar.hu)

52

Natura 2000 fogalomtár ÁNÉR: Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) Magyarország növényzetének és élőhelyeinek térképezéséhez napjainkban leggyakrabban használt, többszörösen tesztelt és javított élőhely-osztályozási rendszer [Általános Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) Szerkesztők:Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Vácrátót 2007] Erdősítés: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény értelmében erdőtelepítés és erdőfelújítás Erdőtelepítés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV. 16.) FVM rendelet értelmében erdei faállomány korábban más művelési ágú ingatlanon való telepítése Élőhely-védelmi irányelv – A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, illetve vadon élő növény- és állatvilág védelméről. Fásítás: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009.(IV. 16.) FVM rendelet értelmében a külterületen található fa, fasor, facsoport és fás legelő a) fasornak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú, egy sorban lévő fák összességét, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák idős korában várható korona átmérőjének a kétszeresénél; b) facsoportnak kell tekinteni a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által legalább hatvan százalékban fedett, ezerötszáz négyzetméternél kisebb földterületet; c) fás legelőnek kell tekinteni az olyan legelőterületet, amely a miniszter által rendeletben meghatározott fajú fák idős korára várható korona vetülete által egyenletes elosztásban legalább harminc százalékban fedett Fenntartási terv - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv Irányelv - A közösségi joganyag egyik gyakran alkalmazott típusa, amely elsődlegesen csak a célt vagy célokat fogalmazza meg. A tagállamoknak az irányelvben rögzített célokat el kell érniük, de a nemzeti jog alapján meghozott intézkedésekkel ők maguk választhatják meg a megvalósítás módját és eszközeit. Jelölő faj/élőhely: A Natura 2000 területek kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek, amelyek Natura adatbázisban (Standard Data Form) az A, B, C értékkel azonosított populációkat jelenti, illetve reprezentativitást jelenti.

53

Kezelési egység: a Natura 2000 területen belül azon élőhelyfoltok, amelyek egységes kezelése indokolt, illetve amelynél a célok eléréséhez a földhasználati előírások nem különülnek el. Kiemelt közösségi jelentőségű faj - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik. Az élőhelyvédelmi irányelv II. mellékletében ezek a fajok *-gal vannak megjelölve. Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok - Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik. Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület1: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet a 4. A) számú mellékletében meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel. Közösségi jelentőségű faj: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletben, illetve az élőhelyvédelmi irányelv. mellékletében felsorolt növény- és állatfajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, megőrzésükhöz különleges természet-megőrzési területek kijelölése szükséges. Különleges madárvédelmi terület: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Különleges természet-megőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen

54

közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. Madárvédelmi irányelv: A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről. MePAR: mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer: a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. Törvény 3.§ d) pontjában és a 115/2003.(XŐ.13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer NBmR: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer Fizikai blokk: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet alapján a földfelszínnek az e jogszabály rendelkezései alapján lehatárolt része. Mezőgazdasági parcella: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján egy vagy több szomszédos táblából álló összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot termeszt egy földhasználó Tábla: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján a mezőgazdasági parcellán belüli, azonos hasznosítási irányú összefüggő földterület, amelyen egy földhasználó egy növényfajt termeszt, beleértve a takarmánykeverékeket és a vegyes gyümölcsösöket is Natura 2000 hálózat: Az Európai Unió élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvei alapján, az irányelvek mellékletein szereplő növény- és állatfajok, valamint élőhelytípusokra kijelölt területek (ökológiai) hálózata. A Natura 2000 fantázia név, amely többek közt 3 féle terület típust is takarhat ld. a Natura 2000 terület magyarázatánál. Natura 2000 terület: A Natura 2000 hálózat részét képező, konkrét területek. Az egyes területek egyedi kódszámmal (pl. HUBN20067) és névvel (pl. Szilvásváradi Aszaló és Szilváspatak mente) rendelkeznek. Az egyes területeket bizonyos faj/fajok és/vagy élőhelytípusok megőrzése érdekében jelölték ki. A Natura 2000 területnek 3 típusát különböztetjük meg: különleges természet-megőrzési terület, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület és különleges madárvédelmi terület. Veszélyeztető tényező: A területre ható természetes – ökológiai, geomorfológiai folyamatok, klimatikus, hidrológiai változások – , és mesterséges tényezők – emberi tevékenységből

55

származó bányászati, katonai, művelési, szennyezési és egyéb tevékenységek – összessége hazai kódrendszerrel ellátva, amelyek elérhetősége a TIR.

56