A Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

egyeztetési anyag

Eger 2014

Ügyfél: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Partner: Bioaqua Pro Kft. (Debrecen) Felelős tervező: Győrfy Hunor Schmotzer András Közreműködő szakértők: Gombkötő Péter dr. Juhász Péter dr. Kiss Béla Korompai Tamás Mező Hedvig Sulyok József Térképeket készítette: StrateGIS Kft. (Debrecen)

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék Bevezetés..........................................................................................................................................................5 I. Natura 2000 fenntartási terv..........................................................................................................................6 1.A terület azonosító adatai...............................................................................................................................7 1.1.Név........................................................................................................................................................7 1.2.Azonosító kód........................................................................................................................................7 1.3.Kiterjedés...............................................................................................................................................7 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek............................................................................7 1.4.1.Jelölő élőhelyek.............................................................................................................................7 1.4.2.Jelölő fajok....................................................................................................................................7 1.5.Érintett települések................................................................................................................................7 1.6.Egyéb védettségi kategóriák..................................................................................................................7 1.7.Tervezési és egyéb előírások..................................................................................................................8 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv.....................................................................................................8 1.7.2.Településrendezési eszközök.........................................................................................................8 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek..................................................................................................8 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek.............................................................................8 1.7.5.Halgazdálkodási tervek..................................................................................................................8 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv..........................................................................................................8 1.7.7.Egyéb tervek..................................................................................................................................8 1.7.8.Jogerős engedélyek........................................................................................................................9 2.Veszélyeztető tényezők................................................................................................................................10 3.Kezelési feladatok meghatározása...............................................................................................................11 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.............................................................................11 3.1.1.Fő célkitűzések............................................................................................................................11 3.1.2.További célkitűzések....................................................................................................................11 3.2.Kezelési javaslatok..............................................................................................................................12 3.2.1.Élőhelyek kezelése.......................................................................................................................13 3.2.2.Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...................................................................................27 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések..............................................................................................................27 3.2.4.Kutatás, monitorozás...................................................................................................................28 3.2.5.Mellékletek..................................................................................................................................29 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében............................................................................................................................................31 3.3.1.Agrártámogatások........................................................................................................................31 3.3.2.Pályázatok....................................................................................................................................32 3.3.3.Egyéb...........................................................................................................................................32 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja................................................................................33 3.4.1.Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................................................33 3.4.2.A kommunikáció címzettjei.........................................................................................................33 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel........................................................................34 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció........................................................35 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése....................................................................................................36 1.1.Környezeti adottságok.........................................................................................................................36 1.1.1.Éghajlati adottságok.....................................................................................................................36 1.1.2.Vízrajzi adottságok......................................................................................................................36 1.1.3.Talajtani adottságok.....................................................................................................................36 1.2.Természeti adottságok..........................................................................................................................37 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek...............................................40 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok...........................................47 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok................................................48 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok..................................................................61

Tartalomjegyzék 1.3.Területhasználat...................................................................................................................................61 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás....................................................................................................62 1.3.2.Tulajdoni viszonyok....................................................................................................................62 1.3.3.Területhasználat és kezelés..........................................................................................................62 2.Felhasznált irodalom....................................................................................................................................65 3.Térképek......................................................................................................................................................66 4.Fotódokumentáció.......................................................................................................................................75

2

Bevezetés

Bevezetés A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok, illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése, illetve – szükség esetén – helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20.000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre, mely kismértékben bővült 2008-ban, 2011-ben és 2013-ban. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeinek közösségi megőrzéséhez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben történt meg. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Más jogszabályban foglalt ágazati tervekhez (pl. körzeti erdőtervezés, vízgazdálkodási tervek) képest kötelezettségeket nem írhat elő, ugyanakkor nagyban segítheti a Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodás – Natura 2000 kívánalmainak – értelmezését, alkalmazását mind a gazdálkodók (földtulajdonosok), mind pedig a kezelők, hatóságok irányába. Ezáltal inkább stratégiai dokumentációnak tekinthető, mely a területek kezelőit, tulajdonosait, valamint az érintett hatóságokat tájékoztatja a természetvédelmi irányelvekről. Jelen Natura 2000 fenntartási terv a Darányi Ignác Terv keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 23.) VM rendelet alapján készült.

3

Bevezetés

I. Natura 2000 fenntartási terv

4

1.A terület azonosító adatai

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Csernely-patak völgye

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:

HUBN20019

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

172,31 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. • 1.4.2. •

Jelölő élőhelyek 6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Jelölő fajok Petényi-márna (Barbus meridionalis)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település Csokvaomány

Érintett terület (ha) 172,31 ha

Település területének érintettsége (%) 100

1.6. Egyéb védettségi kategóriák A Vidékfejlesztési Értesítő LXII- évfolyam 1. számában (2012. január 13.) megjelent közlemény alapján (a vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről) a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található, egyedi hatósági határozattal lehatárolt határvonalú ex lege védett láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listája tartalmazza a tervezési területen található Csokvaomány 0150 ingatlant. Az Ózdi Földhivatal a természetvédelmi terület (láp) bejegyeztetést 37966. ikt. számon 2002. 08. 10-én jegyeztette be a tulajdoni lapra.

5

1.A terület azonosító adatai

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. • 1.7.2. • • •

1.7.3. • •

1.7.4. • • 1.7.5. • 1.7.6. • 1.7.7. •

Természetvédelmi kezelési terv Az ex lege státuszú lápterületre természetvédelmi kezelési terv eddig nem készült. Településrendezési eszközök 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2009. (V. 5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról (http://www.baz.hu/terrend/10_2009%20rendelet%20%20szoveg.pdf) Csokvaomány Község Településszerkezeti Tervéről szóló 135/2006 (XII. 15.) önkormányzati határozat, valamint Csokvaomány Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 13/2006 (XII. 15.) önkormányzati rendelet. A település településfejlesztési koncepcióját a 110/2006 (XI. 17.) önkormányzati határozatban fogadták el. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési terület a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság illetékességi területén található és a Bánhorváti erdőtervezési körzetbe tartozik. A körzeti erdőterv 2012. január 1. és 2021. december 31. között hatályos. A területen bejegyzett erdőgazdálkodók: ◦ 9099115 kódszám, Kaló Sándor, cím: 3647 Csokvaomány, Petőfi u. 42., terület: 1,45 ha ◦ 9098507 kódszám, Barna László, cím: 3647 Csokvaomány, Kismezőpuszta., terület: 1,23 ha 2,7 ha-on nincs bejegyzett erdőgazdálkodó (rendezetlen tulajdonviszony miatt). Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület az Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj Mátra-bükk-csereháti vadgazdálkodási körzetébe tartozik (II./2.) (http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/korz_ff.pdf alapján) Az érintett vadgazdálkodási egység: 650710 számú Hegyháti Béke Vadásztársaság. Cím: 3600, Ózd, József Attila u. 17. Halgazdálkodási tervek A terület természeti adottságai révén nem releváns. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A tervezési terület a 2-6. azonosítóval rendelkező „Sajó a Bódvával” egységhez tartozik (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2010. április): http://www.vizeink.hu Egyéb tervek A községi szeméttelep rekultivációja a Sajó-Bódva Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs projekt keretében valósul meg (pályázati azonosítók: KEOP-7.2.3.0-2008-0005; KEOP-7.2.3.0-2008-0031).

6

1.A terület azonosító adatai 1.7.8. •

Jogerős engedélyek A tervezési területtel, illetve a jelölés alapjául szolgáló fajok- és élőhelyek megőrzésével kapcsolatban kiadott jogerős engedélyek nem ismertek.

7

2.Veszélyeztető tényezők

2. Veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H= nagy, M=közepes, L=alacson y

Érintett terület nagysága (%)

A02.01

Gazdálkodás intenzívebbé H válása

30

A04.01.01

Intenzív szarvasmarhalegeltetés

M

10

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

10

D01

Utak, vasútvonalak

L

5

J01.01

leégés

M

30

J02.05

hidrológiai viszonyok módosítása, általános

H

5

K01.03

kiszáradás

M

5

8

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

A kaszálórétek és a patak menti mocsárrétek esetén az állatállomány (húsmarha) fejlesztésével a legeltetési intenzitás is nő, mely a mocsárrétek fajkészletének átrendeződéséhez vezethet. A növekvő állatlétszámmal egyes foltokban (elsősorban az állattartó telep szomszédságában) erős talajleromlás és élőhelyi degradáció következik be. A területen folyó szarvasmarha legeltetés magában hordozza a túllegeltetés, és a kitaposás, degradálás, erózió okozásának veszélyét. A felhagyott, és a vad által bolygatott területeken folyamatos az inváziós növények térhódítása. Az akácos foltok felől az akác sarjak terjedése, avartüzek után magról kelése, valamint az aranyvessző polikormonok megjelenése jelent veszélyeztető tényezőt. A tervezési terület közvetlenül határos országos közúttal, így bizonyos mértékű állandó zavarás jelentkezhet, melyet a növekvő szemétkibocsátás is jelez. A felhagyott területek leégése, különösen a nagy mennyiségű fűavar felhalmozódása és átizzása révén komoly károkat okozhat a közösségi jelentőségű élőhelyek társulásaira, valamint a jelölő, és védett fajokra nézve. Az ártéri mocsárrétek és a dombvidéki kaszálórétek a vízutánpótlás csökkenése, elvezetése, és kiszáradás álta (ez befolyásolja a Csernely-patakban élő jelölő és egyéb közösségi jelentőségű és védett fajok szaporodását, életfeltételeit) A hidrológiai viszonyok módosításával érintett területek egyben kiszáradással is veszélyeztetettek. Ez hangsúlyosdan jelentkeik a még állandó vízfolyásúnak tekinthető Csernely-patak esetében.

2.Veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H= nagy, M=közepes, L=alacson y

Érintett terület nagysága (%)

H01

Felszíni vizek szennyezése

M

5

H05.01

lakossági szilárd hulladék L

2

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

A diffúz szennyezőforrások a belterüeltek, állattartó telepek közelsége folytán potenciális veszélyt jelent a természetes víztestekre (elsősorban a Csernely-patakra). Több jelölés alapjául szolgáló és/vagy védett faj kifejezetten érzékeny a vízminőségre (halfauna, tompa folyamikagyló). A patakmeder és a belterülethez közel eső területek, közutak gyakran veszélyeztetettek lakossági inert és háztartási hulladék elhelyezés által.

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kiemelt fontosságú cél a következő fajok / élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása: • meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco Brometalia) (*fontos orchidea-lelőhelyek) (6210) A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (Standard Data Form, SDF) találhatók. 3.1.1.

Fő célkitűzések

A területen található nagy kiterjedésű sztyeppesedő félszáraz gyepek, valamint a hozzájuk köthető növény- és állatvilág kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / elérése, kiemelten a félszáraz gyepek (6210) cserjésedésének, akácosodásának visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; 3.1.2. • • •

További célkitűzések Piros kígyószisz (Echium russicum) alacsony virágzási arányának (>20 tő) esetén maggyűjtés, mesterséges szaporítás; A patak parti sávjában található őshonos fajok (füzek, éger) kímélete; A patakmeder rehabilitációja, a természetes vízjárás helyreállítása (elsősorban a tompa tavikagyló (Unio crassus) megőrzése érdekében),

9

3.Kezelési feladatok meghatározása • • •

• • • •

A területen megtalálható égerláp idős fáinak védelme, a fakadó források kifolyóinak biztosítása a szennyező források, illegális inert hulladék elhelyezés felszámolása; A löszgyepek (6250) cserjésedésének, akácosodásának visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; A területen található, a félszáraz- és sztyepprét élőhely típusokba nem sorolható másodlagos gyepek kedvező természetvédelmi helyzetének (cél a jelölő gyep élőhely típusokká / 6210, 6250/ alakulás) elérése, elsősorban legeltetéssel/kaszálással, illetve a cserjésedés, akácosodás visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; A magassásrétek, patakparti és lápi magaskórósok beerdősülésének és benádasodásának megakadályozása cserjeirtással és kaszálással, Mocsárrétek extenzív használata, kaszálással történő hasznosítása, a túllegeltetés megszüntetése. A magassásrétek, patakparti és lápi magaskórósok beerdősülésének és benádasodásának megakadályozása cserjeirtással és kaszálással, Mocsárrétek extenzív használata, kaszálással történő hasznosítása, a túllegeltetés megszüntetése.

3.2. Kezelési javaslatok A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem feltétlenül követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. Mivel a tervezési terület igen mozaikos, így a kezelési egységekbe tartoznak olyan kisebb kiterjedésű élőhelyek is, melyeket a nagyobb egység részeként kell értelmezni (pl. mocsárréten található fűzbokros részek, sztyepprétek cserjésedő foltjai, stb.). A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás – monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A kezelési javaslatoknál élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, fenntartási javaslatokat, illetve a fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztési) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé 10

3.Kezelési feladatok meghatározása A kezelési egységek és a hozzájuk rendelt kezelési javaslatok meghatározásánál tekintetbe vettük a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészeket és szempontokat is (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészeket, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókat, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmét, fejlesztési lehetőségét, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területeket.) 3.2.1.

Élőhelyek kezelése

KE-1 kezelési egység: félszáraz gyepek, sztyeprétek, száraz legelők (1) Rövid jellemzés, értékelés: Elsősorban ez a kezelési egység foglalja magába a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyeket. Ezek a területek a hajdani hagyományos mezőgazdálkodás színterei, ahol kisebb részben gyümölcs – és szőlőtermesztés, szántóföldi, – és kapáskultúrák termesztése is történt, de túlnyomó részben gyepgazdálkodás, legeltetés, kaszálás folyt. Ennek megfelelően a hegyvidéki másodlagos gyepekre jellemző életközösségeket fenntartó élőhelykomplexum alakult ki. Ezen életközösségeknek a megtartása a záloga a területen élő közösségi jelentőségű, vagy a kijelölés alapjául szolgáló fajok és növénytársulások fennmaradásának. A kezelési egység élőhelyet ad a közösségi jelentőségű és jelölő fajokon túl hazai viszonylatban is védett orchidea, és len fajoknak, vagy a nagy pacsirtafűnek és a fehér zanótnak. (2) Érintettség vizsgálata: • •

élőhelyek: ÁNÉR: E34 – Hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek / Natura 2000 kód: 6210 – Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): piros kígyószisz (Echium russicum)

•

érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 0121/2b, 0121/3 (részben), 0121/4, 0123/8, 0123/10, 0123/11, 0125/1 (részben), 0127/1 (részben), 0128, 0141 (részben), 0142/1 (részben érintett), 0142/2, 0142/3, 0142/6, 0142/7, 0142/8, 0142/9, 0142/12, 0142/13, 0142/14, 0142/15, 0142/18, 0142/19, 0142/20, 0142/23, 0142/24, 0142/27, 0142/28, 0142/29, 0142/32 (részben), 0142/33 (részben) 0142/34, 0142/35, 0142/36 (részben), 0142/37 (részben), 0142/38, 0142/39, 0142/40, 0142/41 (részben), 0142/42 (részben), 0142/45 (részben).

•

érintett erdőrészlet(ek): Csokvaomány 15B (részben)

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: •

Nem javasolt olyan tevékenység engedélyezése, amely az élőhely területének csökkenésével, vagy állapotának romásával jár.

(4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: A gyepterületek esetén kötelezően betartandó előírásokat a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet állapítja meg. 11

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • • •

Tárcsázás nem megengedett (GY10). Kiszántás nem megengedett (GY13). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). Tűzpászták létesítése nem megengedett (GY15). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás (GY22). Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását (GY23). A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24). Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező (GY26). Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (GY27). A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell (GY28). Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges (GY29). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett (GY33). A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY44). Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal (GY48). Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék (GY67). Legeltethető állatfaj: juh (GY68). Legeltethető állatfaj: kecske (GY69). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár) (GY70). A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni (GY82). Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről (GY87). 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként (GY93). A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani (GY99). Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni (GY101). A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102). Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani (GY103). Legalább 2 évente tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY106). Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező (GY107). A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül (GY109). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos (GY116). 12

3.Kezelési feladatok meghatározása •

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY117).

Vadgazdálkodással kapcsolatos javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos (VA03). (5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területén a fent javasolt szempontok megvalósítása egyaránt biztosíthatja az élőhely fejlesztését. (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A terület állapotára veszélyt jelenthet a tudatosan telepített, vagy spontán terjedő inváziós növényfajok előretörése, az akácosodás, a rendszeresen előforduló szándékos gyújtogatás; a gyeptársulások degradálódása, elszegényedése és a vad, károsítása is veszélyezteti a területek egykori fajgazdagságát. A szakszerűtlen gazdálkodás következtében megjelenő, faji szegényedést jelző fajok, mint a siskanád-tippan, vagy a fenyérfű, jó indikátorai a problémáknak. Ahol elmarad a hasznosítás, ott a felhalmozódó fűavar leégetése, illetve a vaddisznó bolygatásának következtében a megtelepedés feltételeit megtaláló, vagy spontán tért hódító inváziós fajok megjelenésére számítani kell. Ügyelni kell a túllegeltetés, felázott talajon történő legeltetés, vagy a huzamosabb ideig egy helyen tartott legelőberendezések következtében fellépő taposási kár elkerülésére. A gyepterületek kisebb fűprodukcióval bírnak, így a legeltetéskor (szarvasmarha) ennek térbeli, időbeli mintázására fokozottan ügyelni szükséges (pl. kíméleti területek kijelölése, legeltetési terv elkészítése, stb.). Legeltetés hiányában javasolt a kora tavaszi kontrollált égetés. A gyep kevés avarréteket termel, ezért a tüzek gyorsan ellobbannak, nem okoznak kárt benne. KE-2 kezelési egység: mocsárrétek, üde rétek, magassásosok (1) Rövid jellemzés, értékelés: A Csernely-patak meghatározta üde rétek igen változatos élőhelykomplexet jelenthetnek, sérülékeny jellegüknél fogva azonban szakszerűtlen beavatkozások következtében könnyen eltűnhetnek vagy átalakulhatnak. Mostani állapotuk szerint erősen túllegeltetettek, és a legelő szarvasmarha állomány taposásának köszönhetően degradáltak. A rendszeres vízelvezetés miatt kiszáradás, átalakulás, a természetes puhafás vegetáció rendszeres vágása miatt ennek teljes eltűnése erősen veszélyezteti őket. Az eredeti élőhelytípus jelentősen visszaszorult, visszaalakítása következetes és szakszerű beavatkozások útján lehetséges. A meglévő, változatos korú őshonos fás szárú vegetáció jól mozaikolja a területet, életteret, szaporodóhelyet adva hazai jogszabályok által védett madár-, kétéltű-, és lepkefajoknak. Ennek kímélete, és a területek vizének megőrzése, a túllegeltetés, taposás elkerülése elsőrendű fontosságú a megőrzéshez, helyreállításhoz. (2) Érintettség vizsgálata:

13

3.Kezelési feladatok meghatározása • • •

•

élőhelyek: ÁNÉR: E1 – Franciaperjés rétek, D34 – Mocsárrétek / Natura 2000 kód: 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 6440 – Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy tűzlepke (Lycaena dispar) érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 03d, 03f, 04, 05, 0130/2a, 0130/2c, 0130/2d, 0130/2f, 0130/3, 0130/4, 0133, 0135/2, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0136/6, 0136/7, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0138/4, 0138/5, 0138/6, 0138/7, 0138/8, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/13, 0138/14, 0138/15, 0141 (részben érintett), 0142/1 (részben), 0142/4 (részben), 0142/5 (részben), 0142/10 (részben), 0142/11 (részben), 0142/16 (részben), 0142/17 (részben érintett), 0142/21 (részben), 0142/22 (részben), 0142/25 (részben); 0142/26 (részben), 0142/30, 0142/31, 0142/32 (részben), 0142/33 (részben), 0142/36 (részben), 0142/37 (részben), 0142/41 (részben), 0142/42 (részben), 0142/45 (részben), 0142/45 (részben), 0142/58, 0143, 0144, 0145/1, 0145/2, 0147/1, 0153/2 (részben), 0154, 0155/1, 0155/2, 0156, 0155/3, 0159. érintett erdőrészlet(ek): -

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: Nem támogatható a területen olyan infrastruktúra létesítése, vagy olyan jellegű tevékenység engedélyezése, mely az élőhely állapotának romlásával, vagy területének csökkenésével jár. (4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: A gyepterületek esetén kötelezően betartandó előírásokat a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet állapítja meg. • • • • • • • • • • • • • • •

A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos (V07). Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (V09). A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell (V42). November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével (V45). Élőhely-rekonstrukció (V63). Felülvetés nem megengedett (Gy01). Vegyszeres gyomirtás nem megengedett (GY02). Műtrágyázás nem megengedett (GY03). Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos (GY05). A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos (GY06). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Kiszántás nem megengedett (GY13). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos (GY16). Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás (GY22). 14

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • •

Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását (GY23). Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező (GY26). A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett (GY33). A terület túllegeltetése tilos (GY36). A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY44). Március 15. és május 31. között a legeltetés tilos (GY46). Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges (GY47). Inváziós növényekkel fertőzött gyepben csak a mentesítést követően lehet legeltetni (GY58). Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal (GY59). A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a parcella 30%-át (GY62). Sarjúlegeltetést ugyanazon a területen csak minden második évben lehet alkalmazni (GY65). Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges (GY71). Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni (GY82). Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos (GY83). Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni (GY84). Vadriasztó lánc használata kötelező (GY85). Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről (GY87). Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie (GY91). A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92). 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként (GY93). 15-20% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként (GY95). A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani (GY99). Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni (GY101). A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102). Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működé15

3.Kezelési feladatok meghatározása

• • • • •

• • •

si terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani (GY103). Minden évben tisztító kaszálás elvégzése kötelező (GY105). Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező (GY107). A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül (GY109). Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás (GY112). Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos (GY115) Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos (GY116). Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges (GY117). Élőhelyrekonstrukció (GY118).

Vadgazdálkodással kapcsolatos javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. (VA03). (5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Az élőhelyrekonstrukcós jellegű javaslatok a gazdálkodással kapcsolatos javaslatok felsorolásával rögzítésre kerültek. (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A tervezési területen ez a kezelési egység tartalmazza a természetvédelmi szempontból legfontosabb, legsérülékenyebb, ugyanakkor leginkább degradálódott élőhelyeket. Üde élőhelyként sérülékeny, számos, és komplex, összefüggő jellegű veszélyeztető tényező által érintett (pl.: taposás és túllegeltetés, vízellátás megváltozása, inváziós növények térnyerése), ugyanakkor, mint élő vízfolyás által meghatározott habitat, kezelési lehetőségei korlátozottak. Hatékony helyreállításához elengedhetetlen a gazdálkodás hatékony szabályozása (pl. a túllelgeltetés elkerülése érdekében). KE-3 kezelési egység: lápi magaskórósok, égeres láperdő (1) Rövid jellemzés, értékelés: A Csernely-patak menti puhafás ligeterdő-maradvány és üde magaskórós igen sérülékeny, mára nagymértékben lecsökkent kiterjedésű élőhelyet jelentenek. Sérülékeny jellegüknél fogva szakszerűtlen beavatkozások következtében könnyen eltűnhetnek vagy átalakulhatnak. Az eredeti élőhelytípus visszaalakítása következetes és szakszerű beavatkozások útján lehetséges. Az égeres láperdő erdőtervezett terület, arra a körzeti erdőtervben meghatározott lehetőségek érvényesek. A kezelési egység területén több ex lege védett forrás fakad. 16

3.Kezelési feladatok meghatározása (2) Érintettség vizsgálata: • • • •

élőhelyek: ÁNÉR: J5 – Égerligetek, D5 – Patakparti és lápi magaskórósok, / Natura 2000 kód: 91E0 – Puhafás ligeterdők, éger és kőrisligetek, illetve láperdők, 6430 – Üde, tápanyaggazdag magaskórósok érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy tűzlepke (Lycaena dispar) érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 0150a (részben), 0150b. érintett erdőrészlet(ek): Csokvaomány 14 A, 14 NY

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: Nem támogatható a területen olyan infrastruktúra létesítése, vagy olyan jellegű tevékenység engedélyezése, mely az élőhely állapotának romlásával, vagy területének csökkenésével jár. (4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: A gyepterületek esetén kötelezően betartandó előírásokat a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet állapítja meg. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen (E06). Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni (E58). Meghatározott szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítandók (E66). A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos (V07). Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (V09). A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell (V42). November 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével (V45). Élőhely-rekonstrukció (V63). Vegyszeres gyomirtás nem megengedett (GY02). Műtrágyázás nem megengedett (GY03). A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos (GY06). Szerves trágyázás nem megengedett (GY07). Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett (GY13). Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos (GY14). A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos (GY16). Kizárólag kaszálással történő hasznosítás (GY20). 17

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • • • •

• • • • • • • • • •

• • • • •

A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet (GY24). Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező (GY26). A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell (GY31). A gyepterületen előforduló őshonos hagyásfák, hagyásfa csoportok (delelő fák), valamint cserjés foltok eltávolítása nem megengedett (GY33). A legeltetés tilos (GY35). Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges (GY71). Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos (GY83). Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni (GY84). Vadriasztó lánc használata kötelező (GY85). Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről (GY87). 20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY96). A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani (GY99). Amennyiben inváziós gyomokkal fertőzött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási időpont után szabad kezdeni (GY101). A kaszálás során az inváziós fajokat nem tartalmazó szegély élőhelyek a kaszálatlan területbe bele tartozhatnak (GY102). Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani (GY103). Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező (GY107). A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül (GY109). Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás (GY112). Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos (GY116). Élőhelyrekonstrukció (GY118).

Vadgazdálkodással kapcsolatos javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos (VA03). 18

3.Kezelési feladatok meghatározása (5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Az élőhelyrekonstrukcós jellegű javaslatok a gazdálkodással kapcsolatos javaslatok felsorolásával rögzítésre kerültek. (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési javaslatok egyaránt tartalmaznak erdészeti, gyepgazdálkodási, és vizes élőhelyekre vonatkozó ajánlásokat. Mindez a kezelési egység több érintettségű jellegéből adódik. Üde élőhelyként sérülékeny, számos, és komplex, összefüggő jellegű veszélyeztető tényező által érintett, ugyanakkor, mint élő vízfolyás és ex lege védett láp, források által meghatározott komplex élőhely, kezelési lehetőségei eleve korlátozottak. KE-4: Csernely-patak (1) Rövid jellemzés, értékelés: A patak a tervezési területen hegylábvidéki jellegű, széles patakvölgyben kanyargó kisvízfolyás. Maga a tervezési területet érintő víztest, mind medermorfológiáját, mind vízminőségét tekintve, antropogén tényezők által közepesen terhelt. A meder szabályozott, nem természetes rajzolatú, vegetációja természetközeli, de alkalmanként emberi hatás által befolyásolt. Mindennek ellenére a patak, és az érintett víztest faunája igen értékes, megőrzése nagyon fontos feladat. (2) Érintettség vizsgálata: • • • •

élőhelyek: ÁNÉR: Aa – Gyors folyású patakok hínárnövényzete, D5 – Patakparti és lápi magaskórósok / Natura 2000 kód: 3260 – Hínaras patakok, 6430 – Üde, tápanyaggazdag magaskórósok érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy tűzlepke (Lycaena dispar), tompa folyamikagyló (Unio crassus), Petényi-márna (Barbus meridionalis), szikvárványos ökle (Rhodeus sericeus) érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 0147/1 érintett erdőrészlet(ek): -

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: Nem támogatható a területen olyan infrastruktúra létesítése, vagy olyan jellegű tevékenység engedélyezése, mely az élőhely állapotának romlásával jár. (4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: • • •

Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges (V09). A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos (V14). Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető (V15). 19

3.Kezelési feladatok meghatározása •

Élőhely-rekonstrukció (V63).

(5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Megfontolandó lehet egy olyan élőhelyfejlesztés, vagy -rekonstrukció, melynek célja a medret jelenleg szinte teljes terjedelemben elfoglaló makrovegetáció visszaszorítása és a meder árnyékolásának a növelése (hazai lombos fafajokból álló fák, facsoportok telepítése a partra). (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Nagyon fontos lenne megőrizni legalább a patakmeder mostani medermorfológiáját, továbbá a megfelelő árnyalás biztosításával a vízkészletét, mely ezen keresztül a víz minőségének (kémiai minőség, hőmérséklet) megőrzését is szolgálja. A patak parti vegetációja nem csak vízi életközösségeknek szolgál élettérként, megőrzése, fejlesztése ökológiai szempontból erősen javasolt. A legfontosabb tényező az élőhelyek stabil vízháztartásának a biztosítása, amellyel elkerülhetővé válik a nyári csapadékszegény, meleg időszakban a meder kiszáradása, vagy a sekély vízmélység miatt túlmelegedő víz oldott oxigén szintjének a letális szint alá csökkenése. A szabad folyású szakaszokon az iszapolási, kotrási tevékenység kerülendő. Amennyiben vízkárelháritási célból, a túlburjánzott vízi növényzet eltávolítása, a mederüledék eltávolítás elkerülhetetlen, úgy javasoljuk, hogy legyen egy kivitelezési oldal, mely később fenntartási oldalként funkcionálhat, ill. legyen egy ökológiai oldal, melynek fő szerepe az ökológiai folyosó funkció biztosítása, ill. élőhely biztosítása a vízfolyás és a vízfolyást kísérő növényzet, valamint a hozzá kapcsolódó életközösség számára. Javasolt a kezelési egység területén part menti pufferzóna kialakítása és fenntartása. A vízfolyásba felülről érkező tisztított szennyvíz és kommunális települési szennyezés mennyiségének minimalizálása és hosszabb távon megszüntetése javasolt. A területen található szennyvíztelepek hatékonyságának növelése szükségszerű a vízminőség javítása érdekében (kívülről érkező hatások). KE-5: Szántóterületek (1) Rövid jellemzés, értékelés: A tervezési terület szántói tagosított, nagy területű művelési egységként nem tudnak olyan mozaikoló, az élőhelyek változatosságát növelő funkciót betölteni, mint a kisparcellás szántók. Néhány terület a közelmúltban került feltörésre, a természetvédelmi szempontból jelentős gyepterületek rovására. Ökológiai értékük ennek megfelelően csekély, de megfelelő szemléletű kezeléssel javítható. Védett fajok, esetleg fokozottan védett madárfajok táplálkozóterületeként számon tartható. (2) Érintettség vizsgálata: • • •

élőhelyek: ÁNÉR: T1 – Egyéves intenzív szántóföldi kultúrák érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 0121/3 (részben), 0123/11 (részben), 0127/1, 0148, 0149, 0150a (részben). érintett erdőrészlet(ek): -

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: 20

3.Kezelési feladatok meghatározása Nem támogatható a területen olyan infrastruktúra létesítése, vagy olyan jellegű tevékenység engedélyezése, mely az élőhely állapotának romlásával, vagy területének csökkenésével jár. (4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: • •

• • • • • • • • • • • • • •

• • • •

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező.(SZ04). Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható (SZ07). A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni (SZ09). Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható (SZ10). Egyéb szerves hulladék (szér, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki (SZ12). A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni (SZ15). Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók (SZ17). Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett (SZ19). Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges (SZ20). Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos (SZ22). Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen (SZ24). Rovarölő szerek nem alkalmazhatók (SZ25). Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár (SZ28). Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t (SZ34). Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni (SZ37). 5 év átlagában a következő vetésszerkezet betartása javasolt fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% szálas pillangós takarmánynövény (szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra (SZ38). Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig (SZ39). Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos (SZ43). Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel (SZ52). Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni (SZ60). 21

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • •

Telepítés előtt, valamint a program telejes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos (SZ62). Tájidegen fűmagkeverékkel történő vetés tilos (SZ63). A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás, illetve kíméletes, pásztoroló legeltetés szükséges (SZ64). Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők (SZ67).

Vadgazdálkodással kapcsolatos javaslatok: • Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki (VA01). (5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Az élőhelyrekonstrukcós jellegű javaslatok a gazdálkodással kapcsolatos javaslatok felsorolásával rögzítésre kerültek. (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A területek esetleges visszagyepesítésével, vagy kisparcellás szántóként hasznosításával jelentősen javulna az élőhelyként betöltött szerepük. Amennyiben visszagyepesítésre kerülne sor, akkor célszerű a környező gyepeknek megfelelő magkeveréket vagy kaszálékot alkalmazni. Évelő pillangósok telepítése és termesztése is az élőhelyek javítását szolgálná. Mivel az egyik nagy szántóterület közvetlenül határos a Csernely-patakkal, azon környezetvédelmi jellegű korlátozások bevezetése erősen indokolt, egyrészt a kemikáliák, másrészt a tápanyagok bemosódásának vagy véletlen bekerülésének megakadályozása céljából. KE-6: Akácos származékerdők (1) Rövid jellemzés, értékelés: A kezelési egység erdőállományainak egy része fiatalabb, akáccal önerdősült terület. A már erdőként nyilvántartott területek telepített, vagy meredek, vízmosásos részeken kialakult akácosok. Ezekből az állományokból a spontán terjedés a környező gyepterületek felé állandó veszélyt jelent. Az erdőtípus alacsony természetességi értéket képvisel, közösségi jelentőségű, vagy jelölő fajoknak élőhelyet nem biztosítanak, inkább azok élőhelyeinek rovására vannak jelen. Hazai jogszabályok szerint védett madárfajok költését kis mértékben szolgálhatják, összességében azonban ismert termőhely átalakító és fajszegényítő hatásuk, jó terjedőképességük miatt jelenlétük nem kívánatos. (2) Érintettség vizsgálata: -

élőhelyek: ÁNÉR: S1 – Ültetett akácosok, S6 – Nem őshonos fafajok spontán állományai

-

érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 0122, 0123/8, 0125/1, 0126 (részben), 0127/1 (részben), 0128 (részben)

22

3.Kezelési feladatok meghatározása -

érintett erdőrészlet(ek): Csokvaomány 15 A, 15 B, 15 C

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A spontán terjedés gátlásához, és a gazdálkodó erdővagyonának védelméhez egyaránt szükséges a területek égetésének megakadályozása. (4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: • • • • • •

• • • • • • • • • •

Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki (E09). A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során (E18). Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése (E19). Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében) (E25). Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban (E26). Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is (E30). A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot (E40). Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása (E47). A vágásterületen történő égetés tilos (E50). Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet (E51). Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető (E56). Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható (E57). Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél (E61). Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására (E62). Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is) (E64).

23

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • •

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható (E65). Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók (E67). Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően (E68). A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni (E69).

Vadgazdálkodással kapcsolatos javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos (VA03). (5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: Az élőhelyrekonstrukcós jellegű javaslatok a gazdálkodással kapcsolatos javaslatok felsorolásával rögzítésre kerültek. (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Miután a már akácosként ismert területekről folyamatosan és spontán terjed az akác, kezelés hiányában újabb térhódításuk várható, mely a következő erdőtervezési ciklus során a jogszabályi kötelezettségnek megfelelően „talált erdőként”, azaz önerdősült területként erdőtervezésre kerül. A továbbiakban ez az erdőállomány fenntartására vonatkozó kötelezettséget jelent. Mivel ekkortól természetközeli állapotok (termőhelyre jellemző hazai lombos fafajokból álló célállomány) csakis adminisztratív, és rendkívül költséges szerkezetátalakítási nehézségek útján valósíthatók meg, célszerű a jelenlegi erdőterv szerinti határok fenntartása, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az akác terjedése elsősorban a kijelölés alapjául szolgáló szomszédos gyepterületek rovására történik. A területek gyakori felégése is jelentős szerepet játszik az akác terjedésében, vagy adott esetben magbankjának mobilizálásában. Az erdőterületeken tervezett esetleges fahasználatok során a környező gyepterületek bolygatása, rakodóként való használata elkerülendő, hiszen ilyen módon az értékes élőhelyek erősen bolygatottá válnak, továbbá természeti értékek pusztulása is előfordulhat. KE-7: Telephelyek, utak, szeméttelep (1) Rövid jellemzés, értékelés: A kezelési egységen belül viszonylag nagy arányban fordulnak elő természetvédelmi szempontból nem releváns területek, továbbá egy rekultiválás alatt álló szeméttelep. Viszonylag nagy kiterjedésük, és közvetlen kapcsolatuk a jelölő élőhelyekkel indokolttá teszi, hogy önálló kezelési egységként szerepeljenek, és velük kapcsolatban természetvédelmi és környezetvédelmi előírások, javaslatok fogalmazódjanak meg.

24

3.Kezelési feladatok meghatározása (2) Érintettség vizsgálata: • • •

élőhelyek: ÁNÉR: U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók, U11 – út, és vasúthálózat érintett földrészlet(ek): Csokvaomány 0126, 0127/2 (részben), 0128 (részben), 0129, 0153/1 (részben), 0153/2 (részben) érintett erdőrészlet(ek): -

(3) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egységgel érintett változatos jellegű élőhelytípusok nem gazdálkodási jellegű földhasznosítással érintettek. (4) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: • • • •

Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt) (E08). A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki (E09). Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően (E68). A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni (E69).

(5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A szeméttelep rekultiválása során, amennyiben fás szárú vegetációval tervezik a takarórétegeket beültetni, javasolt a honos fajok alkalmazása. A lágy szárú vegetáció folyamatos, legalább évente egyszeri kaszálása szükséges. A rekultiválást, illetve a telephelyek üzemeltetését úgy szükséges kivitelezni, hogy onnan semmiféle környezeti terhelés ne irányuljon sem a lakott települések, sem felszíni vagy felszín alatti vízbázisok, sem a jelölő, vagy közösségi jelentőségű élőhelyek irányába. (6) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A tervezési terület jelölő élőhelyein folyamatos veszélyt jelent az akác terjedése a szomszédos erdő, – vagy ruderális jellegű területekről. A telephelyek, illetve a szeméttelep településekhez, élővízhez, és jelentős élőhelyekhez való közelsége indokolja azok védelmét. 3.2.2.

Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció 3.2.1 pontjánál, az egyes kezelési egységek (KE) részletes leírásánál adtuk meg. 3.2.3.

Fajvédelmi intézkedések

25

3.Kezelési feladatok meghatározása Az élőhelykezelések megvalósítása, mind az élőhelyek megőrzésére, területének növelésére, viszszaállítására, és minőségének javítására irányuló törekvés, önmagában is komplex fajvédelmi intézkedések megvalósításának tekinthető. A területen a jelölés alapjául szolgáló faj védelmi program megvalósítása nem indokolt. 3.2.4.

Kutatás, monitorozás

A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozandó több felmérési, kutatási vizsgálat is folyt a területen: • A tervezés alapját képező élőhelytérképezés 2012-2013-ban készült el, melynek keretében további védett növényfajok ponttérképezése is megtörtént. • A lepkészeti és bogártani felmérések elsősorban a közösségi jelentőségű fajokra fókuszáltak. • A denevértani felmérések denevér detektorok (akusztikus vizsgálat) segítségével történtek, melynek keretében a területről korábban ki nem mutatott fajok is előkerültek.

26

3.Kezelési feladatok meghatározása 3.2.5.

Mellékletek

A kezelési egységek lehatárolását mutató térkép:

27

3.Kezelési feladatok meghatározása A kezelési egységek összefoglaló táblázata (megj. a csillaggal (*) jelölt hrsz-ek és erdőrészletek csak részben érintik a lehatárolt kezelési egységet): Kezelési egység kódja

Kezelési egység megnevezése

Területe (ha)

KE-1

félszáraz gyepek, sztyeprétek, száraz legelők

76,8

KE-2

mocsárrétek, üde ré- 60,0 tek, magassásosok

Érintett hrsz-ek

Érintett erdőrészletek

Csokvaomány 0121/2b, Csokvaomány 15B 0121/3 (részben), 0121/4, (részben) 0123/8, 0123/10, 0123/11, 0125/1 (részben), 0127/1 (részben), 0128, 0141 (részben), 0142/1 (részben érintett), 0142/2, 0142/3, 0142/6, 0142/7, 0142/8, 0142/9, 0142/12, 0142/13, 0142/14, 0142/15, 0142/18, 0142/19, 0142/20, 0142/23, 0142/24, 0142/27, 0142/28, 0142/29, 0142/32 (részben), 0142/33 (részben) 0142/34, 0142/35, 0142/36 (részben), 0142/37 (részben), 0142/38, 0142/39, 0142/40, 0142/41 (részben), 0142/42 (részben), 0142/45 (részben). Csokvaomány 03d, 03f, 04, 05, 0130/2a, 0130/2c, 0130/2d, 0130/2f, 0130/3, 0130/4, 0133, 0135/2, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0136/6, 0136/7, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0138/4, 0138/5, 0138/6, 0138/7, 0138/8, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/13, 0138/14, 0138/15, 0141 (részben ), 0142/1 (részben), 0142/4 (részben), 0142/5 (részben), 0142/10 (részben), 0142/11 (részben), 0142/16 (részben), 0142/17 (részben ), 0142/21 (részben), 0142/22 (részben), 0142/25 (részben); 0142/26 (részben), 0142/30, 0142/31, 0142/32 (részben), 0142/33 (részben), 0142/36 (részben), 0142/37 (részben), 0142/41 (részben), 0142/42 (részben), 0142/45 (részben), 0142/45 (részben), 0142/58, 0143, 0144, 0145/1, 0145/2, 0147/1, 0153/2 (részben), 0154, 0155/1, 0155/2, 0156, 0155/3, 0159

28

3.Kezelési feladatok meghatározása KE-3

lápi magaskórósok, égeres láperdő

5,2

Csokvaomány 0150a (rész- Csokvaomány 14 A, ben), 0150b. 14 NY

KE-4

Csernely

3,2

Csokvaomány 0147/1

KE-5

Szántóterületek

14,1

Csokvaomány 0121/3 (részben), 0123/11 (részben), 0127/1, 0148, 0149, 0150a (részben)

KE-6

Akácos származéker- 6,4 dők

Csokvaomány 0122, 0123/8, 0125/1, 0126 (részben), 0127/1 (részben), 0128 (részben)

Csokvaomány 15 A, 15 B, 15 C

KE-7

Telephelyek, utak, szeméttelep

Csokvaomány 0126, 0127/2 (részben), 0128 (részben), 0129, 0153/1 (részben), 0153/2 (részben)

-

6,6

-

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.

Agrártámogatások

3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint a „kölcsönös megfeleltetés” (KM) rendszerének betartása. A gazdálkodó által az összes bejelentett területet helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartani. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során végzi. Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre is. Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson felül a mező- és erdőgazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mező- és erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések: • Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke jelenleg 38 EUR/ha évente. A Natura 2000 gyepekre vo-

29

3.Kezelési feladatok meghatározása

•

natkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást. Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente 40-230 EUR/ha lehet.

Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások: • Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. • Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. • Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet). Ez az intézkedés támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének 19-20. cikkelyei alapján. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők hatásainak részbeni kompenzációja. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhető. Nem termelő mezőgazdasági beruházások: • A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. A fenntartási tervek szerepe a jelenlegi támogatási rendszerben nem elhanyagolható. Egyes vidékfejlesztési támogatások a Natura 2000 területekre vonatkozóan a fenntartási tervekhez kötötték a támogatási részvételt. A mezőgazdasági földterület első erdősítése jogcím, valamint az agrár-erdészeti rendszerek jogcím, melyek művelési ág váltással járó támogatások, csak abban az esetben engedélyezik Natura 2000 területen a támogatás igénylését, ha az a fenntartási tervvel összhangban van. A fenntartási tervek ilyen módú alkalmazása biztosítja azt, hogy az Uniós pénzek megfelelően hasznosulnak, nem hatnak egymás ellen, valamint kiküszöbölik azt, hogy az Natura 2000 területeken esetlegesen éppen Uniós forrásból történhessen károsodás. 3.3.2.

Pályázatok

A tervezési területen pillanatnyilag nem ismert természetvédelmi célú (Natura 2000) tervezett pályázat. 3.3.3.

Egyéb

30

3.Kezelési feladatok meghatározása

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja A tervkészítés során végzett kommunikációs tevékenységek célja, hogy a tervezési terület közösségi jelentőségű élőhelyeit és fajait, a természetvédelmi célkitűzéseket és a megőrzéshez, illetve fejlesztéshez szükséges intézkedéseket bemutassa a célcsoportoknak (érintetteknek). A nyílt tervezés során az érintetteknek lehetőségük volt észrevételeik megismertetésére, ezáltal közvetve a tervkészítés folyamatában is közreműködhettek. Az ütközési pontok feltárása kiemelt prioritással bírt, melynek eredményeképp a gazdálkodók, területkezelők számára a Natura 2000 hálózat és annak működtetése is ismeretbővülést jelenthetett. 3.4.1.

Felhasznált kommunikációs eszközök

A tervezési folyamat során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján folyamatosan frissülő tematikus aloldalt alakítottunk ki, ahol a területekkel kapcsolatos alapinformációk mellett a (véleményezhető) egyeztetési tervdokumentációt is elérhetővé tettük pdf formátumban:http://bnpi.hu/naturaterv. Eszköz típusa

Alkalmazott dokumentáció

Mutatók

Időpont

Érintettek levélben BNPI Iktatórendszer (ügyiratszám), fel- üisz: - 34-29/2013; 34és/vagy e-mailben adást igazoló szelvényről másolat, e-mail 7/2014 történő megkeresése visszaigazoló tértivevény és tájékoztatása 21 levél kiküldése érintetteknek + e-mail (ismert címek esetén) Terepbejárás

Terepi jegyzőkönyv, résztvevők száma, fotódokumentáció

üisz: 34-29/2013 2013.10.31. hitelesített jegyzőkönyv résztvevők száma: 10 fő (tulajdonos/földhasználó – 1 fő; önkormányzat – 1 fő, hatóság – 3 fő, BNPI – 5 fő)

Fórum (összes érin- Jelenléti ív, emlékeztető, fotódokumentá- FÓRUM után töltendő! tett) ció Önkormányzati köz- Igazolás az önkormányzat részéről zététel Honlap

3.4.2.

FÓRUM után töltendő!

Elérhetősége, adatfeltöltés dátuma

A kommunikáció címzettjei Célcsoport

Szervezetek, képviselet

Gazdálkodók, területhasználók (mezőgazdaság)

Magántulajdonosok

Erdőgazdálkodók

Magánerdő tulajdonosok Erdőbirtokosságok

Vadgazdálkodók

650710 számú Hegyháti Béke Vadásztársaság

Önkormányzatok

Csokvaomány Község önkormányzata

Hatóságok

nevesítve:

•

31

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügye-

3.Kezelési feladatok meghatározása

• • • • • • • • •

Civil szervezetek, köztestületek

• Helyi lakosság

3.4.3.

lőség, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Ózd Járási Hivatal Járási Földhivatala Nemzeti Környezetügyi Intézet Északmagyarországi Kirendeltsége Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Észak-Magyarországi Vízügyi Hatóság Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 31. sz. Észak-borsodi HCS

Az érintett települések lakosai

Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

FÓRUM után töltendő!

32

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok 1.1.1.

Éghajlati adottságok

A vizsgált terület éghajlatának jellemzése Magyarország kistájainak katasztere (Marosi S.-Somogyi S. 1990), valamint Észak-Magyarország Atlasza (Radó S. szerk. 1974) alapján készült. Működő meteorológiai állomás nem található a tervezési terület közelében. A vizsgált terület szubkontinentális klímatartományba esik, melyen belül a völgyek éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz, a 300 m-nél magasabb területeké hűvös – mérsékelten száraz. A napsütéses órák évi száma 1850 körüli, nyáron kb. 730 napfényes óra, télen 170-180 óra napsütés várható. A napsugárzás évi összege 4300 MJm-2 alatt van. Mindkét adat az ország legalacsonyabb értékei között szerepel. Az évi középhőmérséklet 8,5-8,7ºC, a vegetációs időszak átlaga 15,3 és 15,8ºC között alakul. A januári középhőmérséklet –3,5- -4ºC, a júliusi pedig 19,5-20ºC, az évi közepes hőingás tehát 23-24ºC. Április 20 és október 12 között a napi középhőmérséklet meghaladja a 10ºC-ot, átlagosan 175 napon át. A fagymentes időszak rövidebb 170 napnál, az utolsó tavaszi fagy április 25 után, az első őszi fagy pedig viszonylag korán október 5 és 10 között várható. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga 32,5ºC, illetve –18,0 és –19,0ºC közötti. A csapadék évi összege 650-700 mm, a vegetációs időszak átlaga 380-410 mm. Ez évet megelőzően a 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadékot, 113 mm, a szomszédos Sátán mérték. A hótakarós napok átlagos száma 45-48, az átlagos maximális hóvastagság 22-25 cm. Az ariditási index 1,10 körüli. A völgytalpi helyzetből következően a mikroklimatikus eltérések adódhatnak völgyek és a szárazabb domboldalak között. 1.1.2.

Vízrajzi adottságok

A tervezési terület egyetlen állandó vízfolyása a Csernely-patak, mely közel 2,1 kilométer hosszan érinti a tervezési területet. A tervezési területtől keletre felveszi a Sátai-patak vizét, majd a Lázbérci Tájvédelmi Körzeten keresztül végül a mesterségesen kialakított Lázbérci-víztározóba ömlik. Míg a kisvíz bekövetkezésének legvalószínűbb időszaka a Sajó esetében augusztus-októberre, a Bán- és Csernely-pataknál július-szeptemberre tehető. A Csernely-patak egy két méter mély árokban folyik, ezért a rétek ás sásosok vízellátása nem megoldott, árvízi helyzet ritkán jelentkezik. Medre erősen szabályozott, kiegyenesített. A heves esőzések idején a munkavégző képessége a régió patakjainak jelentősen megnő, hatalmas uszadékfák mellett akár 0.5 m-es görgetegek szállítására is képesek. A Nemecske-árnyék völgyében időszakos vízfolyás található. A Csokvaomány 0150 ingatlanon több forrás is fakad. Részben ennek vizét felhasználva lett kialakítva egy állandó medrű kis tó a kismező-pusztai tanya mellett (ugyanezen ingatlanon), melyet állatitatóként hasznosítanak. Talajvíz csak a völgyek alsó szakaszán alakult ki 4-6 m mélységben, nagyon csekély mennyiségben. A talajvíz ivóvíz ellátásra nem alkalmas, nitráttal fertőzött. A gyakori agyagos, portufás vízzáró rétegek miatt a rétegvíz mennyisége az egész területen elég alacsony, kb. 50 l/s. A vízkészletek elméleti kihasználtsága eléri a 100%-ot. 1.1.3.

Talajtani adottságok

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése A tervezési terület tagolt felszínen található, mind völgytalpi részeket (Csernely-patak és oldalvölgyei), mind meredek lejtőket, domboldalakat is tartalmaz. Ebből következően talajtani adottságai változatosak. Az erdősült tetőkön és lejtőkön uralkodnak a zonális talajokon belül a barna erdőtalajok. A völgytalpak fölött a kiirtott és mezőgazdasági művelés alá vont egykori erdőterületeken az ABET Raman-féle barna erdőtalajjá (barnaföld) alakult át. Az azonális öntés és lejtőhordalék talajokon belül a vízfolyások allúviumai mentén nyers öntéstalajok, valamint humuszos öntéstalajok talajok húzódnak (pl. a Csernely mentén). Helyenként az areális és lineáris erózió hatását bizonyítva a meredekebb hegyoldalak lábainál lejtőhordalék talajok is megfigyelhetők. A talajok állapotát jellemzi, hogy főleg a helytelen mezőgazdasági művelés hatására gyakran az alapkőzet-közeli szintig degradálódtak. A tervezési terület környezete zömmel a nagy mértékű erózió alatt álló területek kategóriájába sorolható, ami azt jelenti, hogy az eredeti termőréteg több mint 70%-a lepusztult, kivételt képeznek a nagyrészt erdővel fedett, kevésbé meredek lejtőjű részek, valamint az allúviumok, amelyek a közepesen erodált kategóriába tartoznak (a termőréteg 30-70%-a erodált). A tanya körüli intenzíven legelt részeken jelentős foltokban figyelhető meg talajerózió. A terület talajai minőségi osztályozás alapján a VI.-X. csoportba sorolhatók, aszerint hogy jobb minőségű barnaföldről vagy esetleg sekélyen mállott köves, sziklás váztalajról van szó. A mechanikai összetételük alapján nagyrészt agyagos vályog és vályog kategóriába sorolhatók a térség talajai.

1.2. Természeti adottságok A területen 2009-ben élőhelytérképezésre került sor, az Általános Élőhelyosztályozási Rendszer /ÁNÉR 2011/ kritériumrendszerét követve. Az egyes lehatárolt élőhelyfoltokhoz természetességi / degradáltsági mutatókat is rendeltünk (TDO, 1-5 skála). Az élőhelytérképezés során pontos adatokhoz jutottunk az adott élőhelyfoltok méretéről, kiterjedéséről, természetességéről, mely tervezési alapot is biztosított a kezelési egységek (KE) meghatározásához, az azokon javasolt természetvédelmi kezelési javaslatok megfogalmazásához.

Élőhely neve

Natura 2000 élőhely

Kódja

Terület (ha)

Arány (%)

Nem zsombékoló magassásrétek

B5

25,03

14,5

Mocsárrétek

D34

12,99

7,5

6440

Patakparti és lápi magaskórósok

D5

0,02

<0,1

6430

Franciaperjés rétek

E1

1,19

0,7

6510

Hegy-dombvidéki sovány gyepek

E34

47,23

27,4

Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek

H4

19,84

11,5

6210

Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák)

H5a

1,66

1,0

6240

Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők

J2

0,52

0,3

91E0

Égerligetek

J5

0,05

>0,1

91E0

Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok

OB

26,90

15,6

-

35

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Natura 2000 élőhely

Élőhely neve

Kódja

Terület (ha)

Arány (%)

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok

OC

6,30

3,6

-

Magaskórós ruderális gyomnövényzet

OF

0,11

>0,1

-

Galagonyás-kökényes-borókás cserjések

P2b

0,41

0,2

-

Ültetett akácosok

S1

8,39

4,9

-

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

T1

14,95

8,7

-

Telephelyek, roncsterületek

U4

6,72

3,9

-

172,31

100

Összesen:

1. táblázat: A tervezési területen előforduló élőhelyek kiterjedése (ha), aránya (%) és Natura 2000 élőhelyekkel való megfeleltethetősége (Á-NÉR 2011 alapján) [* – a kategória részben poligonok szintjén feleltethető meg az adott Natura 2000 élőhelykategóriával] TDO

Magyarázat

Terület (ha)

Arány (%)

1

A természetes állapot teljesen leromlott, az eredeti vegetáció nem ismerhető fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő

17,68

10,3

2

A természetes állapot erősen leromlott, az eredeti társulás csak nyomokban van meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző arányban fordulnak elő, tömegesek a gyomjellegű növények

18,72

10,9

3

A természetes állapot közepesen romlott le, az eredeti vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen, de színező elemek alig fordullak elő, jelentős a gyomok és a jellegtelen fajok aránya

36,14

21,0

4

Az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nem jelentős, a fajszám a társulásra jellemző maximum közelében van, a színező elemek aránya jelentős, a gyomok és jellegtelen fajok aránya nem jelentős

99,77

57,8

5

Az állapot természetes, illetve annak tekinthető, a színező elemek (zömük védett faj) aránya kiemelkedő, köztük reliktum jellegű ritkaságok is; gyomnak minősülő fajok alig

0

0

2. táblázat: A tervezési területen előforduló élőhelyek természetessége, degradáltsága (a kategória-rendszer Seregélyes 1995 alapján) Natura 2000 élőhelykód

TDO 1

TDO 2

TDO 3

TDO 4

Összeg %

6210

-

-

-

100%

100%

6240

-

-

-

100%

100%

36

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése 6430

-

-

-

100%

100%

6440

-

-

40,0%

60,0%

100%

6510

-

-

58,3%

41,7%

100%

91E0

-

-

100%

-

100%

nem Natura élőhelytípus

11,8%

12,4%

19,8%

56,0%

100%

3. táblázat: A jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok természetességi / degradáltsági megoszlása a 2009-es felmérés alapján

Élőhely neve

Kódja

Terület (ha)

Natura 2000 élőhely

Arány (%)

Szubkontinentális peripannon cserjések 40A0

D

0,41 ha / 0,2% -

Borókásodó szárazgyepek

5130

D

1,72 ha / 1,0% -

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik 6210 (Festuco-Brometalia)

C

19,82 ha / 12,0%

Szubpannon sztyeppék

6240

D

1,67 ha / 0,4% 1,66 ha / 1,0 %

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magas- 6430 kórós szegélytársulásai

D

0,02 ha / 0,1% 0,02 ha / <0,1%

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsár6440 rétjei

D

12,91 ha / 7,8%

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)

6510

D

1,18 ha / 0,8% 1,19 ha / 0,7%

Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (Alno-Padion, Alnion incanae, 91E0 Salicion albae)

D

0,57 ha / 0,3% 0,57 ha / 0,3%

19,84 ha / 11,5%

12,99 ha / 7,5%

4. táblázat: A jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok adatainak összevetése a 2012-es Natura 2000 adatbázis (SDF) illetve a 2009-es felmérés alapján Az élőhelytérkép 2013-as aktualizálása alapján az alábbi közösségi jelentőségű élőhelyekre vonatkoztatható SDF változásokat javaslunk (indoklással): • Az egyes élőhelyek kismértékű változásának az oka, hogy a KUVET-hez igazítást megelőzően készült élőhelytérkép a területről (2009), ezért körülbelül 1 ha kimaradt, amit 2013-ban pótoltunk. A jelölő élőhelyek kiterjedésében és arányaiban az új terület csak igen kis eltérést okozott. • Az Á-NÉR és Natura 2000 interpretáció változása miatt csak azon Prunetum jellegű cserjéseket soroltuk a 40A0 élőhelytípushoz, melyek több sztyepp- és erdőssztyepp fajt tartalmaznak. A tervezési területen nagy arányban fordulnak elő, azon másodlagos töviskes cserjések, amelyek nem feleltethetők meg szubkontinentális peripannon cserjések élőhelytípusnak, ezért a 40A0 kategória törlendő! 37

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése • 1.2.1.

Borókás gyepekből (5130) az utolsó felmérés óta az ismétlődő avartüzek miatt a borókák eltűntek, így az élőhely megszűnt. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

Élőhelytípus kódja 6210 6240 6430 6440 6510 91E0

Élőhelytípus megnevezése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Szubpannon sztyeppék Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

Reprezentativitás (A-D) C D D D D D

Jelölő státuszú közösségi élőhelytípus: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Élőhely kódja:

6210

Élőhely előfordulásai a területen:

A vizsgálati terület északi részének dombvonulatának több pontján, elsősorban a dombok déli oldalain és gerincein fordul elő.

Élőhely területi aránya:

11,5% (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely kiterjedése a területen:

19,84 ha (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: Meszes alapkőzeten, elsősorban a dombok déli oldalain és gerincén fordul elő kis kiterjedésben. Legszebb állományai a Babos-tetőn találhatóak. A középmagas füvű gyep fajkészletére jellemző, hogy a névadó és domináns tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) mellett igen sok bokorerdei, valamint erdőssztyepp elem is keveredik. A Brachypodium mellett a élesmosófüves típus (Chrysopogon gryllus) is jellemző. Utóbbi elsősorban az expontáltabb helyeken, gerinceken jellemző. A gyep degradációjával a társulásalkotó fűfajt a fenyérfű (Bothriochloa ischamemum) helyettesíti. Utóbbi aránya akár a 70%-ot is elérheti. Főleg a legeltetés hatására szaporodik fel. A szálkaperjés rétek kétszikűekben gazdagok és egyes fajokkal jól jellemezhetőek: keskenylevelű- és borzas len (Linum tenuifolium, L. hirsutum), hegyi gamandor (Teucrium montanum), pongyola harangvirág (Campanula sibirica), ágas homokliliom (Anthericum ramosum), nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria), fehér zanót (Chamaecytisus albus), hegyi here (Trifolium montanum), parlagi rózsa (Rosa gallica), borzas ibolya (Viola hirta), nagy pacsirtafű (Polygala major), tarka- és bíboros kosbor (Orchis tridentata, O. purpurea), lenlevelű zsellérke (Thesium linophyllon), kardos peremizs (Inula ensifolia), nagyvirágú lednek (Lathyrus latifolius), stb. A területen idegenhonos fajok közül elsősorban az akác, kis mértékben a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) veszélyezteti.

38

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhelyfoltok természetközeliek kismértékű degradációt jelez bennük a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), amely az élőhelyfoltok kb. 10 %-án megtalálható.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Állományait szarvasmarhával legeltetik, valamint a rendszeres tavaszi avartüzek stabilizálják állományait. Az özönnövények terjedése is potenciális veszélyforrást jelent.

Veszélyeztető tényezők:

A legfontosabb veszélyeztető tényező a kezelések (legeltetés) elmaradása és a késő tavaszi avartüzek. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategória-rendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): • A02 – művelési mód változása (M) • A04.03 – pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya (M) • I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (L) • J01.01 – leégés (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (L)

A területen előforduló, nem jelölő státuszú közösségi jelentőségű élőhelytípusok: Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:

6240

Élőhely előfordulásai a területen:

A dombok meredek dél-keleti oldalain erodálódó üledékek (homokkő, kavics) löszös alapkőzeten fordul elő kis kiterjedésben. Legszebb állományát a Pap-hegyes gerincén találjuk.

Élőhely területi aránya:

1,0% (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely kiterjedése a területen:

1,66 ha (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: Részben erodálódó, enyhén löszös málladéktalajon kialakult élőhely, amely a lejtősztyepprét (Pulsatillo-Festucetum) és a hegylábperemi löszgyep (Salvio-Festucetum) között képez átmenetet. Állományalkotó pázsitfűfaja a barázdált csenkesz (Festuca rupicola), az árvarozsnok (Bromus inermis), a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), melyekhez a deres tarackbúza (Elymus hispidus), a karcsú fényperje (Koeleria cristata), a keskenylevelű perje (Poa angustifolia) társul.

39

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése A kétszikűek közül jellemző a mezei- és a ligeti zsűlya (Salvia pratensis, S. nemorosa), a fehér zanót (Chamaecytisus albus), a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), a vastövű imola (Centaurea scabiosa), a csattogó szamóca (Fragaria viridis), a dárdás csűdfű (Astragalus onobrychis), a tejoltó- és szürke galaj (Galium verum, G. glaucum), a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), a mezei üröm (Artemisia campestris), az ezüst pimpó (Potentilla argentea), a foltos véreslapu (Hypochoeris maculata), stb. Kezdődő degradációt jelez a mezei iringó (Eryngium campestre) és a apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) megjelenése és elterjedése. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Állományai természetközeliek.

Élőhely veszélyeztetettsége:

A kis kiterjedése és ökoton helyzete miatt fokozottan sérülékeny. A szarvasmarhával történő legeltetés miatt igen gyorsan leromlik.

Veszélyeztető tényezők:

A tavaszi avartüzek a gyep felnyílását és zavarástűrő fajok, gyomok megtelepedését teszik lehetővé, a marhával történő legeltetés hatására kipadkásodik, degradálódik. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategória-rendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • A04.01.01 – intenzív szarvasmarha legeltetés (M) • J01.01 – leégés (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (L)

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Élőhely kódja:

6430

Élőhely előfordulásai a területen:

Szegélytársulásként fordul elő kiszáradó égerláp mellett a Csernely-patak völgyében Lénárddaróc – Újtelep mellett.

Élőhely területi aránya:

<0,1% (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely kiterjedése a területen:

0,02 ha (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: A lápi magaskórós (Filipendulo-Geranietum palustris) tartozik ide, amely igen kis kiterjedéseben található meg a Lénárddaróc – Újtelep belterületével érintkezve. A lápi magaskórós égerliget foltok és kiszáradó égerláp közé ékelődve, magassásrétekkel szegélyezve néhány szobányi területén fordult elő. A lápi magaskórós domináns növényfajai a területen, a mocsári gólyaorr (Geranium palustre), a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) és sásfajok (Carex acutiformis, C. gracilis, C. buekii). A kísérőfajok között higromezofil növények fordultak elő (erdei an-

40

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése gyalgyökér /Angelica sylvestris/, réti füzény /Lythrum salicaria/, borzas füzike /Epilobium hirsutum/, mocsári gólyahír /Caltha palustris/, orvosi macskagyökér /Valeriana officinalis/, bugás sás /Carex paniculata/). Kezdődő degradációt (nitrifikációt) jelez a nagy csalán (Urtica dioica), a hamvas szeder (Rubus caesius) és a nád (Phragmites australis) megjelenése és elterjedése. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Állományai természetközeliek a vízellátottság miatt kevéssé degradáltak.

Élőhely veszélyeztetettsége:

A kis kiterjedése és ökoton helyezete miatt fokozottan sérülékeny. Illegális hulladékelhelyezés közvetlenül veszélyezteti.

Veszélyeztető tényezők:

A terület kiszáradása, tavaszi avartüzek, valamint kommunális és inert hulladék illegális elhelyezése közvetlenül veszélyezteti. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategória-rendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): • H01 – felszíni vizek szennyezése (M) • H05.01 – lakossági szilárd hulladék (H) • J01.01 – leégés (M) • I02 – problémát jelentő őshonos fajok (M) • J02.05 – hidrológiai viszonyok módosítása, általános (H) • K01.03 – kiszáradás (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (H)

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja:

6440

Élőhely előfordulásai a területen:

A Csernely-patak kiszélesedő völgytalpának (Alsó- és Felső-rét), valamint oldalvölgyének (Nemecke-árnyék) egyik jellemző élőhelye, amely magassásrétekkel érintkezve található meg.

Élőhely területi aránya:

7,5% (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely kiterjedése a területen:

12,99 ha (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: A Csernely-patak árterének magasabb részein előforduló magasfüvű gyeptársulás, amelynek állományai a túllegeltetés miatt sajnos jelentős részben degradáltak, amelyek emiatt „gyomos üde gyepként és magaskórósként” (OB) lettek térképezve. A jellemző állományalkotó fajai a réti- és a nádképű csenkesz (Festuca pratensis, F. arundinacea), a csomós ebír (Dactylis glomerata), a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), a réti perje (Poa pratensis), a pelyhes selyem-

41

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése perje (Holcus lanatus), degradált állományaiban az közönséges tarackbúza (Agropyron repens), a borzas sás (Carex hirta), a siskanád-tippan (Calamagrostis epigeios). A tocsogósabb részeken a parti sás (Carex riparia), a deres- és fülemüleszittyó (Juncus inflexus, J. articulatus) jelenik meg. A területen konstans és jellemző fajai: szürke aszat (Cirsium canum), a réti lednek (Lathyrus pratensis), a réti imola (Centaurea jacea), a réti zörgőfű (Crepis biennis), a kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum), a tejoltó galaj (Galium verum), a réti- és korcs here (Trifolium pratense, T. hybridum), a réti kakukkszegfű (Lychnis floscuculi), a mezei varfű (Knautia arvensis), a réti lórom (Rumex acetosa), a festő zsoltina (Serratula tinctoria) és a réti boglárka (Ranunculus acris). Számos átmenete található meg mind a magassásrétek, mind pedig a franciaperjés rétek felé. Egyes foltokban jelentős mértékben veszélyezteti állományait a nád és a kanadai aranyvessző. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhely 40%-a a közepesen degradált kategóriába tartozik. Az erősen degradált típusok az OB élőhelyi kategóriába lettek sorolva, ezért ez a kategória hiányzik. A természetszerű mocsárrétek fajkészlete még megfelelő, azonban nagy részük szarvasmarhával túlegeltetett, gyomosodik.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Sérülékeny élőhely, amelynek állapotát vízháztartás, megváltozása, a mezőgazdasági hasznosítás vagy nem hasznosítás nagymértékben befolyásolja.

Veszélyeztető tényezők:

A hegyvidéki égerligetek helyén kialakult mocsárrétek kaszálóként való hasznosítása a legmegfelelőbb kezelés, amely a fenntartás és megőrzés egyik fő kulcsát adja. A területen szarvasmarhával legeltetik, valamint részben kaszálják. A legeltetés hatására állományai degradálódnak. A nád terjedése a talaj eutrofizációjára vezethető vissza. A kaszálás elmaradása a gyomosodás növeli, valamint lehetővé teszi a nád terjedését. Idegenhonos növényfajok közül a kanadai aranyvesszős fertőzés fordul elő, amely folyamatosan terjed. Az Újtelep mellett lévő állattartó telep közelében jelentős szarvasmarha legeltetés taposásos degradációja. A kiszáradása során kezelés hiányában a siskanád-tippan terjedése tapasztalható. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe: (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony • A02.03 – gyepterület átalakítása szántóvá (L) • A03.03 – kaszálás felhagyása/hiánya (M) • A04.01.01 – intenzív szarvasmarha-legeltetés (H) • I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (M) • I02 – problémát jelentő őshonos fajok (M) • J02.05 – hidrológiai viszonyok módosítása, általános (H) • K01.03 – kiszáradás (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (L)

42

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Élőhely kódja:

6510

Élőhely előfordulásai a területen:

Kis kiterjedésben a Csernely-patak völgytalpának peremén található meg keskeny sávokban. A potenciális egykori előfordulásai ma szántók.

Élőhely területi aránya:

0,7% (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely kiterjedése a területen:

1,19 ha (2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: A franciaperje-rétek a területen az üde értők irtásterületein, illetve részben a mocsárrétek kiszáradásával jöttek létre. Utóbbi esetben igen sok közös faj található meg bennük. Elsősorban a Csernely-patak völgytalpának magasabb részein találjuk néha már degradált állományaikat. A magas és közepes szálfüvek alkotta gyepben elsősorban a franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tömeges megjelenése jellemző. A közepesen magas füvek közül a réti perje (Poa pratensis), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens) és a réti csenkesz (Festuca pratensis) említhető. Fajösszetételük kicsit szegényes, amely a fragmentális előfordulásra vezethető vissza. Fajai: paszternák (Pastinaca sativa), mezei varfű (Knautia arvensis), a réti boglárka (Ranunculus acris), a jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea), a hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), fehér here (Trifolium repens), a réti lednek (Lathyrus pratensis), stb. A degradált foltokban többnyire a nagy csalán (Urtica dioica), a mezei aszat (Cirsium arvense) és a siskanád-tippan (Calamagrostis epigeios) válik dominánssá, kiszorítva az eredeti gyepalkotókat. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Sajnos a kaszálórétek közel 60%-a a közepesen degradált kategóriába tartozik. A degradációjuk oka nem megfelelő területhasználat, egykori túllegeltetés, melioráció. Ezek eredményeként felgyomosodtak vagy a siskanádtippan uralkodott el bennük.

Élőhely veszélyeztetettsége:

A kis kiterjedésük, valamint a degradáltsági fokuk miatt fokozottan sérülékenyek. A specialista fajaik nagy részét már elvesztették, klimatikus és biogeográfiai okok miatt amúgy is szegényebbek.

Veszélyeztető tényezők:

A területen elsősorban a nem megfelelő területhasználat veszélyezteti. Az intenzív legeltetés gyomosodását okozza, a túlzott kaszálat pedig fajkészletét elszegényíti. Hasznosítás hiányában a szervesanyag-produkció miatt eutrofizálódnak, amely kedvez a gyomosodásnak és a siskanádtippan terjedésének. Idegenhonos növényfajok közül a kanadai aranyvessző fertőzés fordul elő. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategória-rendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) ala-

43

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése csony): • • • • • •

A03.01 – intenzív, vagy intenzívebb kaszálás (M) A03.03 – kaszálás felhagyása/hiánya (M) A04.01.01 – intenzív szarvasmarha-legeltetés (H) I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (M) I02 – problémát jelentő őshonos fajok (H) K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (L)

Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja:

91E0

Élőhely előfordulásai a területen:

A terület déli végében az Újtelep mellett fakadó források által táplált ártéri területen fordul elő kis kiterjedésben.

Élőhely területi aránya:

0,3% (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely kiterjedése a területen:

0,57 ha (a 2009. évi élőhelytérképezés alapján)

Élőhely jellemzése: Kizárólag a Csernely-patak melletti ártéren, források által táplált többletvíz hatására létrejött égerláp és a kiszáradó szegélyeken lévő égerliget fordul elő. Az égerliget lombkoronaszintjét a mézgás éger (Alnus glutinosa) alkotja, a patak felőli szegélyben törékeny fűz (Salix fragilis) eleggyel. A cserjeszintjében a kányabangita (Viburnum opulus), a hamvas fűz (Salix cinerea), a kiszáradó részeken veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fekete bodza (Sambucus nigra) jelent meg, változó borításban, helyenként a cserjeszint borítása elérte a 60-80%-ot is. A lágyszárú szintben ligeterdei, üde erdei, és mocsári fajok is előfordultak. Jellemző fajai: mocsári-, parti- és bugás sás (Carex acutiformis, C. riparia, C. paniculata), a mocsári gólyahír (Caltha palustris), az erdei és szálkás pajzsika (Dryopteris filix-mas, D. carthusiana), a hölgypáfrány (Ahtyrium filix-femina), a podagrafű (Aegopodium podagraria), a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), a mocsári galaj (Galium palustre), a réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) és a mocsári gólyaorr (Geranium palustre). A degradációt a fekete bodza, a hamvas szeder és a nagy csalán felszaporodása jelzi. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Állománya a vízvesztés, valamint az út felőli bemosódás, illegális hulladékelhelyezés miatt közepesen degradált.

Élőhely veszélyeztetettsége:

A vízrendezések és az erdészeti tevékenységek veszélyeztetik.

Veszélyeztető tényezők:

Az égerláp üzemtervezett erdő. Az égerligetek erdészeti hasznosítása tarvágás formájában valósul meg, ami jelentős talajbolygatással is együtt jár. Az égerlápra már többször nyújtottak be fakitermelési kérelmet, amelyet a hatóság a természetvédelmi kezelő kérésére elutasított. Az út felől érkező bemosódás, a közeli állattartó telep eutrofizációs hatása, a vízháztartás romlása az élőhely kiszáradását és eutrofizá-

44

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése cióját okozta, amely miatt gyomosodás indult meg. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategória-rendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): • B02.01 – erdőfelújítás (H) • D01.02 – mellékutak (M) • H02.02 – hulladéklerakóból talavízbe szivárgó szennyezés (L) • H02.06 – mezőgazdasági tevékenységből származó diffúz talajvízszennyezés (M) • I02 – problémát jelentő őshonos fajok (M) • J02.05 – hidrológiai viszonyok módosítása, általános (H) • K01.03 – kiszáradás (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (H)

1.2.2.

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete II., IV.

Population (A-D)

Faj név piros kígyószisz (Echium russicum)

D

Nem jelölő státuszú közösségi jelentőségű növényfaj: piros kígyószisz (Echium russicum) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen:

A faj egyetlen kis egyedszámú populációja fordul elő a területen a Liba-tető déli oldalában. A fajra jellemző nagyfokú egyedszám-fluktuáció ellenére minden évben jelen van, a virágzó egyedek arányában viszont jelentős eltérések tapasztalhatóak. Lepellösszel kevert homokkőmálladékon kialakult száraz gyepekben él.

Állománynagyság (jelöléskor):

A SDF alapján 70 töves (minimum / maximum) állománya fordul elő a tervezési területen.

Állománynagyság (tervkészítéskor):

A kis egyedszám ellenére a faj tartósan jelen van. 2009-ben 69 egyede fordult elő.

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány változásának tendenciája nem adható meg.

45

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

Faj veszélyeztetettsége:

A faj veszélyeztetett a területen, elsősorban a tavaszi avartüzek által, valamint a kis egyedszám miatt.

Veszélyeztető tényezők:

A területen folyó szarvasmarha legeltetést a faj egyedei tolerálják, lévén a fűavar eltávolításához vezetnek. Mind az alul-, mind pedig a túllegeltetés során állománycsökkenéssel számolhatunk. A faj élőhelyét közvetlenül idegenhonos növényfaj nem veszélyezteti. A tavaszi avartüzek egyedeit károsíthatják. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): • A04.01.01 - intenzív szarvasmarha-legeltetés (M) • A04.02 - alullegeltetés (L) • I01 - idegenhonos inváziós fajok jelenléte (L) • J01.01 – leégés (M) • K02 - természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok (L)

1.2.3.

A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

tompa folyamkagyló (Unio crassus)

D

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

D

II., V.

Petényi-márna (Barbus meridionalis)

C

II.

vágó csík (Cobitis taenia)

D

II.

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)

D

II., IV.

közönséges denevér (Myotis myotis)

D

Jelölő státuszú közösségi jelentőségű állatfaj: Petényi-márna (Barbus meridionalis) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület halfaunáját az elmúlt nyolc évben négy alkalommal, összesen hét mennyiségi mintavételi területen vizsgáltuk. A Petényi-márna jelenléte ezek közül három alkalommal (2005, 2012 és 2013), összesen négy mintavételi szakaszon nyert igazolást a Csernely-patakban. A faj 2013-ban fau-

46

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése nisztikai felmérés során is előkerült a Csernely-patak csokvaományi szakaszának két szelvényében. 2012-ben a faj a Csernely-patak lénárddaróci szakaszán is előkerült, a Natura 2000 terület határán. Állománynagyság (jelöléskor):

150 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

Becsült egyedszám: 500-1000 példány A mennyiségi mintavételezést a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintavételi protokolljának a halfauna vizsgálatára vonatkozó ajánlásai alapján végeztük. A faunisztikai célú mintavételekhez kétközhálót használtunk. A mennyiségi felmérések során kizárólag a Csernely-patakban és összesen négy esetben észleltük a Petényi-márna jelenlétét a Natura 2000 területen. A faj két esetben faunisztikai mintavétel során is előkerült. A mintavételek során adult és juvenilis egyedeket egyaránt találtunk. Az egyedsűrűség becslésekor kizárólag a mennyiségi célú vizsgálatokból származó adatokat vettük figyelembe. A legnagyobb egyedszámot (CPUE=102 ind./100m) 2012-ben regisztráltuk a Csernely-patak alsó szakaszán. A hét mintavételi egységre vonatkoztatott átlagos egyedsűrűség érték CPUE=21,93±37,63 ind./100m. Az állománybecslésnél az elektromos halászgép és a mintavétel hatótávolságát 2 méterben határoztuk meg, így a Petényi-márna állomány átlagos egyedszáma a területen N=1096,5±1881,5 ind./ha. A faj potenciális élőhelyének a kiterjedését a Natura 2000 terület bejárásának tapasztalatai alapján 0,45 ha-ra becsültük.

Állomány változásának tendenciái és okai:

A Csernely-pataknak a Natura 2000 területre eső szakasza nem jellemző élőhelye a fajnak. A medret szinte teljes keresztmetszetben és a Natura 2000 terület szinte teljes hosszában dús makrovegetáció borítja, az aljzatot pedig iszap fedi. A Petényimárna a közepes és annál gyorsabb sodrású, durva mederanyagú vízfolyásokat kedveli, mint amilyen a Csernely-patak az alsóbb szakaszokon. A nem tipikus élőhelyi adottságok ellenére a fajnak erős állománya él a területen, mely minden bizonnyal egyben a faj perempopulációja a Csernely-patakban. A közepesen nagy egyedszám kedvező környezeti feltételekre utal.

Faj veszélyeztetettsége:

A Petényi-márna az elmúlt években minden vizsgálat során előkerült a Natura 2000 területen, valamint adult és juvenilis egyedeket egyaránt regisztráltunk, ami önfenntartó állomány jelenlétére utal. Az észlelt magas egyedszám is a populáció stabilitását mutatja, ezért a faj helyzetét nem ítéljük veszélyeztetettnek.

Veszélyeztető tényezők:

Potenciális veszélyeztető tényezők: 1. Vízháztartás: A Natura 2000 területen csupán a Cser-

47

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése nely-patak nyújt elfogadható élőhelyi feltételeket a faj számára. A terület kisvízfolyásainak a vízháztartása ingadozó, csapadékszegény, forró nyári időszakban könnyen kiszáradhatnak. 2. Kommunális hulladék: A Csernely-patakban több szelvényben is találtunk háztartási szemetet (pl. pille palackok, nylon szatyrok stb.) A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): •

H01 – felszíni vizek szennyezése (M)

•

J2.05 – hidrológiai viszonyok módosítása (M)

Nem jelölő státuszú közösségi jelentőségű állatfajok: tompa folyamkagyló (Unio crassus) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

Az elvégzett felmérések alapján a faj a Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen található állandó vízfolyások közül Csernely-patakban fordul elő. Az eddig elvégzett felmérések során a tompa folyamkagyló jelenlétét a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 2 mintavételi egységéből sikerült igazolni: Csokvaomány – 750409, 314185; 749103, 312944. A tompa folyamkagyló, mennyiségi felméréseink eredményei alapján elsősorban a „Finom mederanyagú alföldi közepes és nagyfolyók” jellegzetes karakterfajának számít, ahol a faj számára kedvező környezeti adottságú élőhelyeken, a kapott átlagos egyedsűrűség 10 ind./ m2 fölötti értéknek adódott. Az Unio crassus a Csernely-patakkal azonos víztesttípusba tartozó, magyarországi közepesen finom mederanyagú dombvidéki és hegylábi kisvízfolyásokban is előfordul, azonban a felméréseink során szerzett korábbi tapasztalataink azt mutatták, hogy az ilyen víztesttípusba tartozó kisvízfolyásainkban élő állományok eloszlása egyenetlen és nagyon kis átlagos egyedsűrűséggel jellemezhető. Kisvízfolyásainkra általánosan jellemző, hogy az antropogén eredetű terhelések következtében napjainkra jelentős mértékben degradálódtak és a negatív hatások a faj számára kedvező élőhelyek beszűkülését vonta maga után. A tervezési területen átfolyó Csernely-patak szakaszon is azt tapasztaltuk, hogy a jelentős hidromorfológiai módosítások és antropogén eredetű terhelések (pl. diffúz mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyezés) következtében együttesen fennálló, kedvezőtlen hatások miatt az itt élő tompa folyamkagyló állomány számára az ökológiai-környezeti adottságok

48

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése nem tekinthetők optimálisnak, ezért elterjedésének területi aránya, valamint állományának egyedsűrűsége jóval kisebb, mint a jó ökológiai és természetközeli állapotú területeken. Ezt támasztják alá mennyiségi felméréseink eredményei is, miszerint a tervezési területen a tompa folyamkagyló állományainak denzitása alacsonynak, mindössze 0,52+/- 0,48 ind./m 2 értéknek adódott. Jelenlegi ismereteink és a felmérések tapasztalatai alapján a Csernely-patak mellékvízfolyásaiban és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen található egyéb kisvízfolyásokban nem fordul elő a faj önfenntartó állománya. Állománynagyság (jelöléskor):

P (present)

Állománynagyság (tervkészítéskor):

D (nem szignifikáns) A populációk egyedsűrűségének vizsgálatára alkalmazott módszer, „A madárvédelmi (79/409/EGK) és az élőhelyvédelmi (92/43/EGK) irányelveknek megfelelő monitorozás előkészítése” c. projektben, Magyarországon kidolgozott rendszert követi. A mennyiségi felmérések eredményei alapján a Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen átfolyó (mintegy 2,2 km hosszú) Csernely-patak szakaszon élő tompa folyamkagyló állományainak denzitása 0,52+/- 0,48 ind./ m2 (átl. +/- S.E.; N=21) értéknek adódott. A felmérések során a vizsgált szakaszokon a faj egyedeit változó egyedsűrűségben találtuk (0 – 3,33 +/- 2,18 (ind. átl./ m2 +/S.E.)) A kapott egyedsűrűség értékek számos esetben nagy S.E. értékkel párosult ami arra utal, hogy az egyedek eloszlása a mintavételi szelvényekben nem volt egyenletes. A tompa folyamkagyló a természetközeli állapotú kisvízfolyások élénkebb áramlási viszonyokkal és durvább mederanyaggal (sóder, kavics) jellemezhető szakaszain, valamint a lassabban áramló szakaszok, szerves anyagban gazdag mederüledékében egyaránt képes megtelepedni. A Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen átfolyó Csernely-patak szakasz hidrológiai-hidromorfológiai szempontból erősen módosított állapotú, ami nagyon kedvezőtlen hatásúnak tekinthető a tompa folyamkagyló állományok tartós megtelepedése szempontjából. A Csernely-patak érintett szakaszán a tompa folyamkagyló megtelepedése szempontjából legoptimálisabb élőhelytípusnak számít, a döntően a parti régióban elhelyezkedő, agyagos-iszapos frakció alkotta üledékfelszín. A felmérések során azt tapasztaltuk, hogy azokon az élénkebb áramlási viszonyokkal jellemezhető rövid szakaszokon, ahol kevésbé vannak akadályoztatva a természetes mederfejlődési folyamatok, a kanyarulatok partszegélyi területein megtalálhatók azok az agyagos-iszapos üledékfelszín alkotta élőhelyfoltok, ahol tompa folyamkagyló is számottevő egyedsűrűségben képes megtelepedni. A durvább szemcseösszetételű (akal, mikrolital) frakciók alkotta élőhelytípusban, valamint a szakaszra általánosan jellemző, egyenes lefutású mederben a nagyfokú homogenitást mutató,

49

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése döntően finom üledék alkotta mederfelszín nem kedvez a faj megtelepedésének és csupán szórványos az előfordulása. A Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen érintett Csernely-patak megközelítően 2,2 fmk. hosszú. Az állománynagyság becsléséhez a 2,2 fmk. szakaszhosszúság és átlagosan 2,5 m vízfolyás-szélesség értékekkel számoltunk. A kapott eredmények alapján a folyószakaszon élő állományok m2-re vonatkoztatott egyedsűrűsége 0,52+/- 0,48 ind./ m2 (átl. +/- S.E.; N=21) értéknek adódott. Figyelembe véve a kapott egyedsűrűség értékek igen nagy szórását és bizonytalanságát, a felmérési eredmények és az élőhelyi adottságok alapján a Csernely-patak völgye (HUBN20019) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen a tompa folyamkagyló (Unio crassus) állományát 1.000-5.000 közöttire becsüljük. A felmérések tapasztalatai és a felmérési eredmények értékelése alapján a valószínűsíthető, hogy a mesterséges eredetű hidrológiai és hidromorfológia módosítások, az aszályos időszakokban tartósan kialakuló vízhiányos állapot, valamint az antropogén (döntően diffúz mezőgazdasági eredetű) szennyezések együttes hatása okozhatja, hogy a Csernely-patak érintett szakaszán élő Unio crassus állományok eloszlása egyenetlen és nagyon kis átlagos egyedsűrűséggel jellemezhető. Állomány változásának tendenciái és okai:

Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk.

Faj veszélyeztetettsége:

A tompa folyamkagyló a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen veszélyeztetett. A tervezési területen átfolyó Csernely-patak szakasz hidromorfológiai szempontból erősen módosított és a beavatkozások következtében akadályoztatva vannak a természetes mederfejlődési folyamatok, minek következtében az egyenes lefutású mederben nincs lehetőség változatos élőhelyi struktúra kialakulására. A természetes hidrológiai-hidromorfológiai viszonyok kialakulását akadályozó beavatkozások negatívan befolyásolják a faj számára kedvező élőhelyi adottságokat. A mederracionalizálás az Unio crassus állományok megtelepedése szempontjából meghatározó, jelentős kiterjedésű élőhelyfoltok beszűkülését és az élőhelyek nagyfokú homogenizálódást eredményezte. A vízparti vegetációt érintő fenntartási munkák következtében szinte a teljes szakaszon hiányoznak a partokat kísérő, döntően puhafás ligeterdő jellegű állományok. A vízfolyásokat kísérő ligeterdők egyrészt árnyékoló hatásuk révén, másrészt mint pufferzóna a diffúz, jórészt mezőgazdasági eredetű tápanyagterhelés csökkentése szempontjából nagyon fontosak a faj számára kedvező ökológia-környezeti tényezők hosszú távú fenntartása szempontjából. Csapadékhiányos időszakban a szakaszokon kialakuló kedvezőtlen vízjárási viszonyok és vízhiányos állapot következtében csökken a faj megtelepedésre alkalmas élőhelyek nagysága. A Csernely-patak érintett szakaszának partja mentén, nagy terü-

50

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése leten folytatott mezőgazdasági tevékenység következtében számolni kell a diffúz mezőgazdasági eredetű tápanyagterheléssel. A területhasználatból adódó diffúz szennyezések mellett, az érintett területen található települések kommunális szennyezése jelenthet további veszélyeztetettséget a faj állományaira. A tervezési területen a vízkárelhárítási tevékenység munkálatainak, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel történő egyeztetések alapján tervezett, természetvédelmi prioritásokat figyelembe vevő kivitelezésével és a szennyezések mértékének hatékony csökkentésével biztosítható a faj állományainak hoszszabb távon történő fennmaradása. Veszélyeztető tényezők:

Vízkárelhárítási célból a mederben végzett mederbiztosítási, iszapolási munkák. Mederfenntartási munkálatok: magasabb rendű növényzet eltávolítás, iszapeltávolítás. A vízügyi kezelés következtében ismétlődő fenntartási, mederbiztosítási munkák veszélyeztetik a faj megtelepedésre alkalmas természetes élőhelyfoltokat és sávokat. A vízfolyásokkal közvetlenül érintkező mezőgazdasági területekről bekerülő diffúz szennyezések. Nagyállattartásból bekerülő szennyezés. Felszíni, kommunális eredetű szennyezések hatásai. Nem kellően hatékony szennyvízkezelés. Felszíni, kommunális eredetű szennyezések hatásai. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): •

H01 – felszíni vizek szennyezése (M)

•

J2.05 – hidrológiai viszonyok módosítása (M)

nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A tervezési terület völgytalpi mocsárrétjein (Nemecke-árnyék, Csernely-patak völgye) fordul elő a faj.

Állománynagyság (jelöléskor):

100 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

A faj élőhelyeinek területi kiterjedése nem változott jelentősen a

51

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése jelölés óta eltelt időszakban. A mocsárrétek és magassásosok egy része a területhasználat hiányában elkezdett nádasodni, ami negatív tényezőnek számít a faj szempontjából. Ugyanígy negatív hatású a túllegeltetés, ami az állattartó telep közelében lévő gyepterületeken jelentkezik. Összességében a faj állománynagysága valószínűleg nem változott jelentősen, legfeljebb kismértékű csökkenés tapasztalható. Állomány változásának tendenciái és okai:

Tendenciaváltozásra alkalmas, részletes monitoring adatokkal nem rendelkezünk. Az állományváltozás valószínűsíthető kismértékű negatív tendenciájának oka, az élőhelyek állapotának romlása. Ez az elnádasodott területek használatának (kaszálás, legeltetés) hiányából, illetve más gyepterületek túlhasználtságából (túllegeltetés) fakad.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj veszélyeztetettsége alacsony a Natura 2000 területen. A faj élőhelyeit a rendszeres kaszálás (és/vagy legeltetés) tartja fenn. A jelenleg is használt völgytalpi mocsárréteken folytatni kell a kaszálást/legeltetést. A gyephasználat hiányában elnádasodott mocsárréteket újra kezelésbe kell vonni, a nádat vissza kell szorítani. A regenerálódott réteket a faj rövid idő alatt (néhány év) kolonizálni fogja.

Veszélyeztető tényezők:

A területhasználat (kaszálás, legeltetés) hiánya, illetve egyes részterületek túlhasználtsága. A területhasználat (kaszálás, legeltetés) hiánya. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): •

A03.03 – kaszálás felhagyása/hiánya (L)

•

A04.01 – intenzív legeltetés (L)

vágó csík (Cobitis taenia) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen:

A tervezési területen az elmúlt nyolc évben hét mennyiségi mintavételi területen vizsgáltuk, összesen négy alkalommal. A vágócsík jelenlétét három alkalommal (2005, 2012 és 2013) és három mintavételi szelvényben észleltük a Csernely-patak csokvaományi szakaszán. A faj előfordulását 2013-ban egy faunisztikai felmérés is igazolta a Csernely-patakban Csokvaomány térségében, továbbá 2012-ben a Csernely-patak lénárddaróci szakaszán, a Natura 2000 terület határán is jeleztük a vágócsík jelenlétét.

52

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

Állománynagyság (jelöléskor):

10 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

Becsült egyedszám: 50-100 példány A mennyiségi mintavételezést a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintavételi protokolljának a halfauna vizsgálatára vonatkozó ajánlásai alapján végeztük. A faunisztikai célú mintavételek kétközháló használatával történtek. A mennyiségi felmérések során hét mintavételi területen összesen négy alkalommal regisztráltuk a vágócsík előfordulását a Natura 2000 területen. Faunisztikai felmérés során egy mintavételi szelvényben került elő a faj. A mintavételek során adult és juvenilis egyedeket is találtunk. Az egyedsűrűség becslésekor kizárólag a mennyiségi célú vizsgálatokból származó adatokat vettük figyelembe. A legnagyobb egyedszámot (CPUE=7,78 ind./100m) 2013-ben, a Csernelypatak csokvaományi szakaszán tapasztaltuk. Az összesen hét mintavételi területre vonatkoztatott átlagos egyedsűrűség érték CPUE=2,02±3,04 ind./100m. Az állománybecslésnél az elektromos halászgép és a mintavétel hatósugarát 2 méterben határoztuk meg, így a vágócsík állományának az átlagos egyedszáma N=101±152 ind./ha. A terepi felmérés alapján a vágócsík potenciális élőhelyének a kiterjedését a Natura 2000 területen 0,45 ha-ra becsüljük.

Állomány változásának tendenciái és okai:

A vágócsík állományát jelöléskor meglehetősen kis egyedszámúra becsülték. Az elmúlt nyolc év vizsgálatai alapján a fajnak egy nagyságrenddel nagyobb állománya él a Natura 2000 területen, mint korábban feltételezték. A Csernely-patak csak kis szakaszokon nyújt megfelelő élőhelyi feltételeket a faj számára, ahol a medret többnyire teljes keresztmetszetben borító makrovegetáció valamelyest felnyílik, az aljzat pedig kisebb szemcseméretű (homokos-iszapos) frakcióból áll. E szakaszok azonban kis kiterjedésűek és fragmentáltak, így nem képesek nagy egyedszámú állomány fenntartására.

Faj veszélyeztetettsége:

A vágócsík az elmúlt évek felméréseinek mindegyike során előkerült a Csernely-patakban, ezért a Natura 2000 terület halfaunájának stabil, állandó tagjának tekinthető. A faj ugyanakkor mindig csupán kis egyedszámban volt észlelhető, ezért a vágócsík állományát sérülékenynek és veszélyeztetettnek tekintjük.

Veszélyeztető tényezők:

Potenciális veszélyeztető tényezők: 1. Vízháztartás: A Natura 2000 terület víztereinek vízháztartása nem stabil, csapadékszegény, forró időszakban könnyen kiszáradhatnak, ami a bennük élő egyedek elhullását okozza. 2. Kommunális hulladék: A Csernely-patakban több szelvényben is találtunk háztartási szemetet (pl. pille palackok, nylon

53

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése szatyrok stb.) A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): •

H01 – felszíni vizek szennyezése (M)

•

J2.05 – hidrológiai viszonyok módosítása (M)

szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Irányelv melléklete:

II.

Faj előfordulásai a területen:

A szivárványos ökle előfordulását a tervezési területen az elmúlt nyolc évben három alkalommal (2005, 2012, 2013), összesen négy mennyiségi mintavételi szelvényben észleltük a Csernelypatak csokvaományi szakaszán. A négy lelőhely közül kettőben faunisztikai mintavétel is igazolta a faj jelenlétét. A faj 2012ben szintén előkerült a Csernely-patakban Lénárddaróc településnél, a Natura 2000 terület határának a túloldalán.

Állománynagyság (jelöléskor):

150 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

Becsült egyedszám: 2500-4000 példány A mennyiségi mintavételezést a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer mintavételi protokolljának a halfauna vizsgálatára vonatkozó ajánlásai alapján végeztük. A faunisztikai vizsgálatokat kétközhálóval végeztük. A mennyiségi felmérések a szivárványos ökle jelenlétét csupán egy víztérben, a Csernely-patakban mutatták ki, összesen négy mintavételi szakaszon. Ezek közül kettőben a szivárványos ökle faunisztikai felmérés során is előkerült. A vizsgálatok során a fajnak adult és juvenilis példányait is regisztráltuk. Az egyedsűrűség becslésekor kizárólag a mennyiségi vizsgálatok adatait vettük figyelembe. Az összesen hét mintavételi területre vonatkoztatott átlagos egyedsűrűség érték CPUE=103,79±82,83 ind./100m. A legnagyobb egyedszámot (CPUE=227,93 ind./100m) 2012-ben, a Csernely-patak csokvaományi szakaszán tapasztaltuk. Az állománybecslésnél az elektromos halászgép és a mintavétel hatósugarát 2 méterben határoztuk meg. A faj átlagos egyedszáma hektáronként N=5189,5±4141,5 ind./ha. A szivárványos ökle élőhelyének a becsült kiterjedése a Natura 2000 területen 0,45 ha. A faj valós egyedszáma eltérhet a becsült értéktől. A szivárványos ökle jellemzően rajokban él, így állománya egy-egy területen koncentráltan fordulhat elő.

54

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

Állomány változásának tendenciái és okai:

A szivárványos ökle állományának a jelöléskori egyedszámát vélhetően alulbecsülték, ilyen mértékű állomány növekedés ugyanis nem valószínűsíthető. Egy mintavételi szakaszon azonban mégis jelentős egyedszám változást tapasztaltunk (2005: 28 ind./100m, 2012: 227,93 ind./100m), ami az élőhelyi viszonyok javulására utal.

Faj veszélyeztetettsége:

A szivárványos ökle a Csernely-patak és a Natura 2000 terület állandó halfaja, az elmúlt évtizedben végzett halfauna felmérések minden esetben kimutatták a faj jelenlétét. A stabil előfordulás és a nagy egyedszám miatt a szivárványos ökle állományát nem tartjuk veszélyeztetettnek.

Veszélyeztető tényezők:

Potenciális veszélyeztető tényezők: 1. Vízháztartás: A Natura 2000 terület víztereinek vízháztartása erősen ingadozó – meleg, csapadékszegény időszakban könnyen kiszáradhatnak. 2. Kommunális hulladék: A Csernely-patak több szelvényében is találtunk háztartási hulladékot (pl. pille palackok, nylon szatyrok stb.) A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): •

H01 – felszíni vizek szennyezése (M)

•

J2.05 – hidrológiai viszonyok módosítása (M)

közönséges denevér (Myotis myotis) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A faj a site fajlistájára a közeli település belterületén bizonyított lokális előfordulása alapján került fel. A faj a területen végzett aktuális mintavételek során nem került elő. A faj szempontjából meghatározó élőhelyek az idős összefüggő erdőállományok hiányoznak a site területéről. Az erdőfoltok közt húzódó gyepek, legeltetett területek alkalmi táplálkozó területek a közönséges denevérek számára, ahol a közönséges denevér leggyakrabban közvetlenül a talaj felett repülve táplálkozik. Mivel a faj számára elsődleges fontosságú erdei élőhelyek nincsenek a site területén, ezért a faj általános élőhelyi igényei kevéssé teljesülnek. A fajra jellemző nagy aktivitási képesség révén a távolabbi, kilométeres távolságra lévő ideális táplálkozó-

55

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése területek is elérhetők a faj egyedei számára. Állománynagyság (jelöléskor):

10 egyed

Állománynagyság (tervkészítéskor):

A tervkészítéskor a faj nem került kimutatásra. Ennek ellenére a faj területii státusza fenntartandó („D” – nem sziginifikáns besorolással). A közönséges denevér rendkívül mobilis faj, egyetlen éjszaka 5-26 km közti távolságokat is bejár, így a közeli kisebb-nagyobb populációk közti kapcsolat feltételezhető, illetve azok is használhatják a site és annak közelében található élőhelyfoltok potenciális táplálkozóterületeit. A területet a faj legfeljebb alkalmi táplálkozóterületként használja, de a környék odvas fái, emberi építmények szálláshelyet is nyújthatnak a faj számára.

Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány változásának tendenciája a területen nem adható meg. A közeli templompadlásokon a faj egyedszáma drasztikusan csökkent, a faj állományai jelentősen átrendeződtek az elmúlt néhány évtizednyi időszakban.

Faj veszélyeztetettsége:

A faj közepesen veszélyeztetett a területen, a Natura 2000 site szomszédságában kis egyedszámú állományai ismertek. A terület megfelelő természetvédelmi kezelése révén állománya fenntartható.

Veszélyeztető tényezők:

A közönséges denevér elsősorban épületlakó fajként ismert, de jellemző táplálkozóterületei (98%) a természetszerű erdők. A faj épületlakó kolóniáit a szálláshelyek nem megfelelő átalakítása (repnyílások lezárása, az utódnevelési időben végzett épületfelújítások, mérgező fakonzerváló szerek alkalmazása, épületek kivilágítása stb.), míg az odúlakó állományokat a nemkívánatos erdészeti beavatkozások (nagy kiterjedésű véghasználatok, egybefüggő vágásterületek kialakulása, egészségügyi gyérítések) veszélyeztetik. A faj szempontjából alapvető az egybefüggő, nagykiterjedésű élőhelyfoltok és azokat összekötő zöldfolyosók megőrzése, amit jelenleg számos tényező is veszélyeztet (vízfolyások mentén a vegetáció eltávolítása, indokolatlan cserje és bozótirtások, külterületi ingatlanok beépítése stb.) Mivel a faj jellemző kolóniamérete több száz egyedből áll, az egyedenkénti 100-1000ha nagyságú home range alapján egyegy kolónia élőhelyigénye minimálisan több tízezer ha kiterjedésű lehet. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony):

56

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése • • • • • • • • • •

A02 művelési mód változása (M) A10.01 bozótosok, cserjések eltávolítása (H) A07 vegyszerek használata (M) B02.04 holtfa eltávolítása (H) B02.02 tarvágások, vágásterületek kialakítása (H) B02.04 holtfa eltávolítása (H) G01.04.02 Barlangászat (elsősorban illegális) (H) H06.02 fényszennyezés (H) M01.01klímaváltozás (H) J03.02 élőhelyek közti kapcsolatrendszer felszámolása (H)

piszedenevér (Barbastella barbastellus) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A faj előfordulása korábban nem volt ismert a területen. Mivel a pisze denevér elsősorban idős erdőállományokhoz kötődő faj, adata kissé meglepőnek tűnhet a területen. A faj feltehetőleg hím egyede a területet délről körülölelő erdőből kinyúló erdősáv mentén érkezett a területre. A faj által használt nyári szálláshelytípus alapján leginkább erdőlakó fajként ismerjük. A faj jellemzően a csúcsszáradt fák zsindelyszerűen elhelyezkedő, leváló fakérgek alatt találja meg szálláshelyét. Alkalmanként barlangbejáratok,, sziklák repedéseiben telepszik meg. A faj a vizsgálati területen végzett aktuális mintavételek során is előkerült. A piszedenevér mobilis fajként jellemezhető, szálláshelyeitől akár 13 km-re (átlagosan 8,4 km-re) repül éjszakai vadászata során. Egy-egy éjszaka során több kisebb táplálkozóterület foltot keres fel, melyeket rendszeresen váltogat. Az egyedek vadászterületének összkiterjedése meghaladja a 100 ha-t. Egy átlagos kolónia átlagos méretű otthonterülete nagyobb, mint 1000 ha (1600-4300 ha). Táplálkozás szempontjából a faji és szerkezeti szempontból gazdag vegetációt részesíti előnyben, így táplálkozási területeit elsősorban az idős, összefüggő erdőterületek jelentik, melyhez rendkívüli mértékben ragaszkodik. A nőstény egyedek el sem hagyják a zárt erdőállományokat. Gyors röpte során rendszeresen kutatja át a lombkoronaszint és a cserjeszint sűrű lombozatát, ahol elsősorban éjszakai lepkéket zsákmányol A faj a területen bizonyítottan jelen van, de csak alkalmi előfordulása valószínű.

Állománynagyság (jelöléskor):

Nem volt jelezve a Natura 2000 adatlapon (SDF)

Állománynagyság (tervkészítéskor):

Javasolt: „D” - nem szignifikáns besorolás A faj alkalmi előfordulása igazolható a területen, de a faj számára szálláshelyként is megfelelő vegetáció hiányában rendszeres, esetleg szaporodó állomány megjelenése nem valószínű. A területet a faj elsősorban alkalmi táplálkozóterületként hasz-

57

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése nálja, de a néhány száz méterre (a site területén kívül) a kéregvedlett fák vélhetően kisebb, maradvány jellegű állománynak is otthont adhat. Állomány változásának tendenciái és okai:

Az állomány változásának tendenciája nem adható meg. A faj jelenlétének esélyeit csökkentheti a területen a lineáris vegetációs struktúrák felszámolódása.

Faj veszélyeztetettsége:

A Natura 2000 site területen alkalmas szálláshely hálózat hiányában a területen csak alkalmi megjelenése várható.

Veszélyeztető tényezők:

A piszedenevér hazánkban tipikus erdőlakó fajként sorolható be. A faj kolóniáit a nemkívánatos erdészeti beavatkozások (nagy kiterjedésű véghasználatok, egybefüggő vágásterületek kialakulása, egészségügyi gyérítések) veszélyeztetik. A faj telelőállományai jellemzően földalatti szálláshelyeken tartózkodik, ahol a barlangi turizmus veszélyeztetheti a telelőállományokat. A nászbarlangok, szálláshelyek közelében végzett véghasználatok közvetlenül, vagy a mikroklíma közvetett megváltoztatása révén nagyobb területről összegyűlő jelentős kolóniák állományait is fenyegetheti. A faj szempontjából alapvető az egybefüggő, nagykiterjedésű élőhelyfoltok és azokat összekötő zöldfolyosók megőrzése, amit jelenleg számos tényező is veszélyeztet (vízfolyások mentén a vegetáció eltávolítása, az indokolatlan cserje és bozótirtások, külterületi ingatlanok tömeges beépítése stb.) Mivel a faj jellemző kolóniamérete 20-80 egyed közt változik, mely viszonylag laza szerzveződésű, szinte naponta változtatja szálláshelyét, így csak kiterjedt, idős (a kolónia számára is elegendő számú kéregvedlett fát tartalmazó) élőhelyek megfelelőek a faj számára. Az egyedenként is jelentős méretű otthonterület miatt a jelenlegi vágásos erdőgazdálkodási mód összeegyeztethetetlen a faj megőrzésével. Különös tekintettel arra, hogy telemetriás vizsgálatok igazolják, hogy a faj nőstényei el sem hagyják a zárt erdőtömböket. A területen a fajt elsődlegesen az erdészeti tevékenység veszélyezteti, különösen a honos fafajokat érintő egészségügyi gyérítések, illetve az idős erdőállományokat felszámoló véghasználatok kedvezőtlenek a faj fennmaradása szempontjából. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony): • • • •

A02 művelési mód változása (M) A10.01 bozótosok, cserjések eltávolítása (M) A07 vegyszerek használata B02.02 tarvágások, vágásterületek kialakítása (H)

58

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése • • • •

1.2.4.

B02.04 holtfa eltávolítása (H) G01.04.02 Barlangászat (elsősorban illegális) (H) H06.02 fényszennyezés (H) M01.01klímaváltozás (H) J03.02 élőhelyek közti kapcsolatrendszer felszámolása (H)

A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név gólyaorrboglárka

Tudományos név Aricia eumedon

Védettség (V, FV) V

Jelentőség A Natura 2000 terület délkeleti sarkában lévő kis kiterjedésű égeres magaskórós szegélyein fordul elő, ahol tápnövénye a mocsári gólyaorr (Geranium palustre) is megtalálható. A természetközeli állapotú patakparti magaskórósokhoz, patakmenti égerligetek szegélyeihez kötődik. Hazánkban domb- és alacsonyabb hegyvidéki területeken található, de meglehetősen szórványos előfordulású. Veszélyeztetett faj. A tervezési területen élő állományának megőrzése a mocsári gólyaorros élőhelyfoltok elnádasodásának megakadályozásával biztosítható.

Barbatula barbatuV la

A kövicsík a dombvidéki kisvízfolyások karakter halfaja, Magyarországon védett. A Natura 2000 területen stabil állománya él a fajnak. A kövicsík átlagos egyedsűrűség értéke CPUE=2,6±4,6 ind./100m. A faj állományának a becsült egyedszáma a Natura 2000 területen 100-200 példány.

fenékjáró küllő

Gobio gobio

V

A fenékjáró küllő szintén karakter halfaja a a dombvidéki kisvízfolyásoknak. Hazánkban védett. A faj több mintavétel során is előkerült, stabil állománya él a Natura 2000 területen. A fenékjáró küllő átlagos egyedsűrűség értéke CPUE=0,1±0,1 ind./100m. A faj állományának a becsült egyedszáma a Natura 2000 területen 10-50 példány.

fehér törpezanót

Chamaecytisus albus

V

A száraz és félszáraz gyepek növénytársulásainak gyakori faja az Upponyi-hegységben.

borzas len

Linum hirsutum

V

Gyakori társulásalkotó a félszáraz gyepekben.

árlevelű len

Linum tenuifolium

V

Gyakori társulásalkotó a félszáraz gyepekben.

bíboros kosbor

Orchis purpurea

V

Száraz, félszáraz gyepek, erdőszegélyekben előforduló látványos orchideafaj.

tarka kosbor

Orchis tridentata

V

Száraz termőhelyeken szórványosan előforduló orchidea.

nagy pacsirtafű

Polygala major

V

Az Upponyi-hegység száraz és félszáraz gyepjeiben gyakori növényfaj, a tervezési területen jelentős állománya található.

kövicsík

59

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

1.3. Területhasználat A tervezési terület érintet földrészletei az alábbiak (a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján): Csokvaomány 03d, 03f, 04, 05, 020a, 0121/2b, 0121/3, 0121/4, 0122, 0123/8, 0123/10, 0123/11, 0125/1, 0126, 0127/1, 0127/2, 0128, 0129, 0130/2a, 0130/2c, 0130/2d, 0130/2f, 0130/3, 0130/4, 0133, 0135/2, 0136/2, 0136/3, 0136/4, 0136/5, 0136/6, 0136/7, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0138/4, 0138/5, 0138/6, 0138/7, 0138/8, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/13, 0138/14, 0138/15, 0141, 0142/1, 0142/2, 0142/3, 0142/4, 0142/5, 0142/6, 0142/7, 0142/8, 0142/9, 0142/10, 0142/11, 0142/12, 0142/13, 0142/14, 0142/15, 0142/16, 0142/17, 0142/18, 0142/19, 0142/20, 0142/21, 0142/22, 0142/23, 0142/24, 0142/25, 0142/26, 0142/27, 0142/28, 0142/29, 0142/30, 0142/31, 0142/32, 0142/33, 0142/34, 0142/35, 0142/36, 0142/37, 0142/38, 0142/39, 0142/40, 0142/41, 0142/42, 0142/45, 0142/58, 0143, 0144, 0145/1, 0145/2, 0147/1, 0148, 0149, 0150, 0153/1, 0153/2, 0154, 0155/1, 0155/2, 0155/3, 0156, 0159 hrsz-ú ingatlanok. 1.3.1.

Művelési ág szerinti megoszlás

A kataszteri nyilvántartás alapján a művelési ágak között a gyepek (rét és legelő, összesen 79,9%) dominálnak, elsősorban az üdébb kaszálók („rét”). Az erdő művelési ágú területek kis kiterjedésűek, de az ex lege forrásokat tartalmazó Csokvaomány 0150 ingatlan „b” alrészlete is ide sorolandó. Relatíve magas a kivett művelési ágban szereplő földrészletek aránya (összesen 12,65%), melyben mind természetes (Csernely-patak, mocsár, vízmosás), mind mesterséges képződmények (út, közút, tanya, szeméttelep) megtalálhatók. Az ingatlannyilvántartásban szántóként szereplő ingatlanok (öszszesen 5,4%) jelentős része rétként hasznosított a tervezési területen. Művelési ág

1.3.2.

Kiterjedés (ha)

Arány (%)

gyep (rét / legelő)

137,94

79,96

erdő

3,4

1,97

szántó

9,36

5,43

kivett (patak, út, közút, árok, vízmosás, tanya)

21,82

12,65

össz.

172,52

100

Tulajdoni viszonyok

A területen a magántulajdon dominál (ebből elsősorban a területen gazdálkodó Barna család rendelkezik jelentős földterületekkel). Az állami tulajdonban találhatóak a közutak (kezelője a Közlekedésfejlesztési. Koordinációs Központ, Budapest 1024, Lövőház utca 39.), illetve a víztestek egy része (kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc 3530, Vörösmarty út 77.). Csokvaomány község önkormányzatának tulajdonában található a rekultiváció alatt álló szeméttelep (a Csokvaomány 0126 ingatlan „a” alrészlete). 1.3.3.

Területhasználat és kezelés

A területen gyakorolt területhasználat megítélésében, értékelésében figyelembe kell venni az adott területegység valós és tényleges művelési ágát, a területfelhasználást meghatározó terveket (pl. er60

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése dőgazdálkodással kapcsolatos erdőterveket) valamint a mezőgazdasági területre (beleértve a Natura 2000 területekre) vonatkozó előírásokat. Fontos a szakterületi / ágazati tervek természetvédelmi célkitűzésekkel összevetett elemzése is (konfliktuspontok azonosítása). Mezőgazdaság A területen az elmúlt évtizedek során a mezőgazdálkodás egyre inkább háttérbe szorult, a területek zömén felhagytak a gazdálkodással. A terület jellegét a hagyományos állattartó gazdálkodáshoz köthető legelőgazdálkodás és kaszálás, kisebb mértékben az extenzív gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, kisparcellás szántóföldi gazdálkodás alakította ki. A patakvölgy menti területeken a kismezőpusztai tanyához kötődően legeltető szarvasmarhatartás folyik (Limousine fajtával). A fennmaradó területeken állandó jellegű állattenyésztésről nem beszélhetünk. A területek egy részén változó intenzitású gyepgazdálkodás folyik. A szántóterületek művelése folyamatos, helyenként gyep hasznosításúak. Erdőgazdálkodás A tervezési területen az erdőtervezett erdőterületek aránya alacsony, összesen 3,23%, 5,58 hektár kiterjedésben. Mindössze négy, egymással nem összefüggő erdőrészlet található. Ezek közül három, összesen 4,45 ha területű részlet talajvédelmi rendeltetésű akácos, a negyedik viszont természetvédelmi szempontból jelentős 61 éves, 1,13 ha kiterjedésű égeres állomány. Utóbbi, a benne található források és ex lege lápterület ellenére faanyagtermelő rendeltetést kapott az erdőtervezés során. Vadgazdálkodás A tervezési területen a vadgazdálkodást a 650710 számú Hegyháti Béke Vadásztársaság (3600, Ózd, József Attila u. 17.) gyakorolja. A vadállomány kezelését a biológiai egyensúly fenntartásának figyelembe vételével vadgazdálkodási és vadászati üzemterv szabályozza, melyek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vadászati hatóságánál érhetők el. A vadászterület vegyes, elsősorban apróvadas, másodsorban nagyvadas jellegű, utóbbiból főleg vaddisznó, őz adják a vadászható nagyvadfajokat. A vaddisznó természetvédelmi, és a gazdálkodásra gyakorolt hatása jelentős. Vízgazdálkodás A tervezési terület egyetlen állandó vízfolyása a Csernely-patak. A területen aktív vízgazdálkodási tevékenység nem történik. Amennyiben erre szándék mutatkozik, javasolt ezek összehangolása a természetvédelmi célokkal (Natura 2000 jelölő élőhely és jelölőfaj érintettsége miatt ez különösen fontos szempont). Turizmus A tervezési terület turisztikai szempontból háttérbe szorult, kevéssé ismert bár ökológiai turizmus szempontjából több figyelmet érdemelne. Ipar A tervezési terület táji környezetében ipari létesítmény, potenciális ipari szennyező forrás nem található.

61

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

Infrastruktúra A tervezési terület alacsony infrastruktúrájú. A Csokvaomány 0128 hrsz-ú ingatlanon található épületen, és a 0153/2 hrsz-ú ingatlanon található, szarvasmarha tartás céljait szolgáló tanya épületein kívül más épület nincs rajta. Az területen futó burkolatlan utak gazdálkodást – napjainkban elsősorban mező, – és vadgazdálkodást – szolgálnak, állapotuk változó, általában száraz időben járható. A tervezési terület déli végén a Csokvaomány 0147/1, 0148, 0150, 0153/2 hrsz-ú ingatlant érintő, a Kismezőpusztát árammal ellátó 20 kV-os elektromos vezetékkel kapcsolatban az ÉMÁSZ Hálózati Kft. jogosultságával vezetékjog van bejegyezve. A Sajómercse 053/47 hrsz-ú ingatlanon a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. jogosultságával gázvezeték szolgalmi jog van bejegyezve. A tervezési terület közvetlenül határos a 2518 számú Dédestapolcsány-Csernely összekötő közúttal, illetve a 25119 számú Csokvaomány bekötő út, a Csokvaomány 0129 hrsz-ot érintően átszeli azt.

62

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

2. Felhasznált irodalom Bioaqua Pro Kft, (2013): Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet szerinti pályázat” keretében a BNPI területén végzett, a HUBN20068 azonosítójú Sajómercsei Körtvélyes-dűlő területre vonatkozó kutatási jelentés. Debrecen (kézirat) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (2009): A Lázbérci Tájvédelmi Körzet kezelési terve. Eger (kézirat) Marosi Sándor – Somogyi Sándor szerk. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Merkl Ottó – Kovács Tibor (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer VI. Bogarak. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest: 1–35. Pelikán Pál szerk. (2005): A Bükk hegység földtana. Magyarázó a Bükk hegység földtani térképéhez (1:50000) – Magyarország tájegységi térképsorozata, MÁFI, Bp.

63

3.Térképek

3. Térképek • • • • • • • •

1) A tervezési terület áttekintő térképe 2) A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe 3) A tervezési terület művelési ág megosztási térképe 4) A tervezési terület erdészeti térképe 5) Az országos ökológiai hálózat térképe 6) A tervezési terület élőhelytérképe 7) A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura) élőhelytérképe 8) Közösségi jelentőségű növényfajok térképe I. (piros kígyószisz)

64

3.Térképek

1. ábra: A tervezési terület áttekintő térképe

65

3.Térképek

2. ábra: A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe

66

3.Térképek

3. ábra: A tervezési terület művelési ág megosztási térképe

67

3.Térképek

4. ábra: A tervezési terület erdészeti térképe

68

3.Térképek

5. ábra: Az országos ökológiai hálózat térképe

69

3.Térképek

6. ábra: A tervezési terület élőhelytérképe. (B5 - Nem zsombékoló magassásrétek; D34 - Mocsárrétek; D5 - Patakparti és lápi magaskórósok; E1 - Franciaperjés rétek; E34 - Hegy-dombvidéki sovány gyepek; H4 - Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek; H5a - Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek ; J2 - Láp- és mocsárerdők; J5 - Égerligetek ;OB - Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok ; OC - Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok; OF - Magaskórós ruderális gyomnövényzet; P2b – Galagonyás-kökényes-borókás cserjések; S1 - Ültetett akácosok; T1 - Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák; U4 Telephelyek, roncsterületek)

70

3.Térképek

7. ábra: A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura) élőhelytérképe. (6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia); 6240 - Szubpannon sztyeppék; 6430 - Üde, tápanyaggazdag magaskórósok; 6440 - Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei; 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba of ficinalis); 91E0 - Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

71

3.Térképek

8. ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe I. (piros kígyószisz)

72

4.Fotódokumentáció

4. Fotódokumentáció

1. kép: Külterjes húsmarhatartás a Csernely-patak völgyében

2. kép: Nagy kiterjedésű kaszálók, legelők – háttérben a patakot kísérő fűzfákkal

73

4.Fotódokumentáció

3. kép: A roncsolt területek (pl. szemétlerakók) speciális kezelést igényelnek

4. Natura 2000 terepbejárás a tervezési területen 2013. október 31-én

74