A Domaházi Hangony-patak völgye (HUBN20021) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

A Domaházi Hangony-patak völgye (HUBN20021) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

egyeztetési anyag

Eger 2014

Ügyfél: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Partner: Bioaqua Pro Kft. (Debrecen) Felelős tervező: Schmotzer András Bartha Csaba Közreműködő szakértők: dr. Juhász Péter dr. Kiss Béla Korompai Tamás Mező Hedvig Sulyok József Varga András Térképeket készítette: StrateGIS Kft. (Debrecen) Fényképet készítette: Bartha Csaba

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

2

Tartalomjegyzék Bevezetés..............................................................................................................................................3 1.A terület azonosító adatai..................................................................................................................5 1.1.Név.............................................................................................................................................5 1.2.Azonosító kód............................................................................................................................5 1.3.Kiterjedés...................................................................................................................................5 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...............................................................5 1.4.1.Jelölő élőhelyek..................................................................................................................5 1.4.2.Jelölő fajok.........................................................................................................................5 1.5.Érintett települések....................................................................................................................5 1.6.Egyéb védettségi kategóriák......................................................................................................6 1.7.Tervezési és egyéb előírások......................................................................................................6 1.7.1.Természetvédelmi kezelési terv.........................................................................................6 1.7.2.Településrendezési eszközök.............................................................................................6 1.7.3.Körzeti erdőtervek és üzemtervek......................................................................................7 1.7.4.Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek.................................................................7 1.7.5.Halgazdálkodási tervek......................................................................................................7 1.7.6.Vízgyűjtő-gazdálkodási terv..............................................................................................7 1.7.7.Egyéb tervek......................................................................................................................8 1.7.8.Jogerős engedélyek............................................................................................................8 2.Veszélyeztető tényezők......................................................................................................................9 3.Kezelési feladatok meghatározása...................................................................................................13 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése................................................................13 3.1.1.Fő célkitűzések.................................................................................................................14 3.1.2.További célok...................................................................................................................14 3.2.Kezelési javaslatok..................................................................................................................14 3.2.1.Élőhelyek kezelése...........................................................................................................15 KE-1 kezelési egység: gyepek, erdők és cserjések mozaikja..........................................15 KE-2 kezelési egység: völgyalji üde élőhelyek...............................................................25 KE-3 kezelési egység: őshonos erdőtömbök...................................................................34 3.2.2.Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés.......................................................................40 3.2.3.Fajvédelmi intézkedések..................................................................................................40 3.2.4.Kutatás, monitorozás........................................................................................................40 3.2.5.Mellékletek.......................................................................................................................42 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében..................................................................................................47 3.3.1.Agrártámogatások............................................................................................................47 Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer...................................................................47 Javasolt agrártámogatási rendszer..................................................................................48 3.3.2.Pályázatok........................................................................................................................48 3.3.3.Egyéb...............................................................................................................................48 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...................................................................49 3.4.1.Felhasznált kommunikációs eszközök.............................................................................49 3.4.2.A kommunikáció címzettjei.............................................................................................49 3.4.3.Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel............................................................50 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése........................................................................................51 1.1.1.Éghajlati adottságok..............................................................................................................51 1.1.2.Vízrajzi adottságok...............................................................................................................51 1.1.3.Talajtani adottságok.........................................................................................................51 3

1.2.Természeti adottságok..............................................................................................................51 1.2.1.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek...................................54 1.2.2.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok..............................67 1.2.2.1Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)..........................................................................67 1.2.3.A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok...................................67 1.2.3.1Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)............................................67 1.2.3.2Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)................................................................................68 1.2.3.3Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)........................................................................69 1.2.3.4Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior)................................................................70 1.2.3.5Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana)....................................................................71 1.2.4.A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok......................................................72 1.3.Területhasználat.......................................................................................................................73 1.3.1.Művelési ág szerinti megoszlás........................................................................................73 1.3.2.Tulajdoni viszonyok.........................................................................................................74 1.3.3.Területhasználat és kezelés..............................................................................................74 1.3.3.1 Mezőgazdaság..........................................................................................................74 1.3.3.2 Erdőgazdálkodás......................................................................................................74 1.3.3.3 Vadgazdálkodás........................................................................................................76 1.3.3.4 Vízgazdálkodás.........................................................................................................76 1.3.3.5 Turizmus...................................................................................................................76 1.3.3.6 Ipar............................................................................................................................77 1.3.3.7 Infrastruktúra............................................................................................................77 2.Felhasznált irodalom.......................................................................................................................78 3.Térképek..........................................................................................................................................78 4.Fotódokumentáció......................................................................................................................87

4

Bevezetés A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok, illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése, illetve – szükség esetén – helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban 512 Natura 2000 terület, közel 20.000 km2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre, mely kismértékben bővült 2008-ban, 2011-ben és 2013-ban. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeinek közösségi megőrzéséhez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben történt meg. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Más jogszabályban foglalt ágazati tervekhez (pl. körzeti erdőtervezés, vízgazdálkodási tervek) képest kötelezettségeket nem írhat elő, ugyanakkor nagyban segítheti a Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodás – Natura 2000 kívánalmainak – értelmezését, alkalmazását mind a gazdálkodók (földtulajdonosok), mind pedig a kezelők, hatóságok irányába. Ezáltal inkább stratégiai dokumentációnak tekinthető, mely a területek kezelőit, tulajdonosait, valamint az érintett hatóságokat tájékoztatja a természetvédelmi irányelvekről. Jelen Natura 2000 fenntartási terv a Darányi Ignác Terv keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 23.) VM rendelet alapján készült.

5

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

I. Natura 2000 fenntartási terv

1.A terület azonosító adatai

1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve és típusa:

Domaházai Hangony-patak völgye kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

1.2. Azonosító kód HUBN20021

Tervezési terület azonosítója:

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

1171,3 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek • • •

6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) 91G0* - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91M0 - Pannon cseres-tölgyesek

1.4.2. Jelölő fajok Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű faj: • magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi szám számokra is kiterjed. Település Domaháza Hangony Kissikátor

Érintett terület (ha) 1077,86 ha 157,72 ha 11,45 ha

Település területének érintettsége (%) 37,39% 4,03% 1,10%

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

ex lege vé- dett láp

Kód

Név

Kiterjedés

Son-toroki láprét, Domaháza

7

7,85 ha

Védetté nyilvánító jogszabály száma

1996. LIII. törvény a természet védelméről

1.A terület azonosító adatai Típus

Kód

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató A vidékfejlesztési mi8niszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Vidékfejlesztési értesítő 2012/I. sz.) ex lege vé- dett láp

Tó-völgye-pataki láp, Domaháza

2,29 ha

1996. LIII. törvény a természet védelméről 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató A vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Vidékfejlesztési értesítő 2012/I. sz.)

ex lege vé- dett láp

Hangony-völgyi forrásláp, Hangony

3,87 ha

1996. LIII. törvény a természet védelméről 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató A vidékfejlesztési miniszter közleménye az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről (Vidékfejlesztési értesítő 2012/I. sz.)

országos ökológiai hálózat

magterület

1247,03 ha

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv •

A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv nem készült.

1.7.2. Településrendezési eszközök • • •

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Megyei területrendezési tervek: ◦ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról Településrendezési tervek: ◦ Domaháza Község Képviselő-testületének 14/2005. (V. 25.) sz. önkormányzati rendelete Domaháza község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről 8

1.A terület azonosító adatai ◦

Domaháza Község Képviselő-testületének 47/2005. (V. 25.) sz. önkormányzati határozata Domaháza településszerkezeti tervéről és a településszerkezeti terv leírásáról ◦ Hangony Község Képviselő-testületének 11/2002.(VI.25.) sz. önkormányzati rendelete Hangony község Helyi Építési Szabályzatáról ◦ Hangony Község Képviselő-testületének 17/2013.(XII.17.) sz. önkormányzati rendelete Hangony község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 11/2002. (VI.25.) önkormányzati rendelet módosításáról ◦ Kissikátor Község Képviselő-testületének 4/2009. (III. 27.) sz. önkormányzati rendelete Kissikátor község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 1/2003. (I. 13.) sz. önkormányzati rendeletének módosításáról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési terület a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság illetékességi területén található, az arlói és ózdi körzet összevonásával keletkezett Nyugat-Borsodi erdőtervezési körzetbe tartozik. Az ózdi és arlói körzet összevonásával keletkezett Nyugat-Borsodi Erdőtervezési Körzet erdőterve 2005. január 1. és 2014. december 31. között hatályos (a tervezés során érintett ózdi körzet törzskönyvi száma: 17/2005.; https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdeszet_szakteruletek /erdotervezes/korz_erd) Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a 2009. évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő, de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha az üzemterv lejárt, az új erdőterv pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó átmeneti erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét). 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület az Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj Mátra-Bükk-Csereháti vadgazdálkodási körzetébe tartozik (II./2.) Mátra-bükk-csereháti vadgazdálkodási körzet vadgazdálkodási terve 2017-ig, az érintett vadgazdálkodási egység – a 650110 sz. Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság (Ózd) – (http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/korz_ff.pdf alapján) vadgazdálkodási üzemterve egy éves időtartamú, a jelenlegi 2015.02.28-ig érvényes. 1.7.5. Halgazdálkodási tervek A tervezési területen nincs halászati vízterület, így halgazdálkodási terv sem vonatkozik rá. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A tervezési terület a 2-6. azonosítóval rendelkező „Sajó a Bódvával” tervezési egységhez tartozik (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, 2010. április): http://www.vizeink.hu/files3/2_6_Sajo_a_Bodvaval_VGT.pdf 1.7.7. Egyéb tervek A tervezési területen egy új közúti határátkelő megvalósíthatósági terve készült el Domaházánál. 9

1.A terület azonosító adatai KÖZOP-3.5.0-09-11-2011-0010 A határmetszési szakaszok feltárása fő célja a határátlépési lehetőségek sűrítése. (http://www.3k.gov.hu/index.php/koezop-hoz-illeszked-projektek-hatarmetszesiszakaszainak-megvalosithatosagi-tanulmany-szint-feltarasa-azok-halozati-hatasainak-vizsgalata-amagyar-szlovak-hatarszakaszon.html) 1.7.8. Jogerős engedélyek A Natura 2000 célkitűzéseit, a jelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek természetvédelmi állapotát negatívan befolyásoló jogerős engedélyek nem ismertek.

10

2.Veszélyeztető tényezők

2. Veszélyeztető tényezők Kód

Érintett terület nagysága (%)

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A02

művelési mód változása

M

30

A03.03

kaszálás felhagyása/hiánya

H

30

A04.01

intenzív legeltetés

M

10

A04.03

pásztorkodás felhagyása, le- M geltetés hiánya

30

B01

erdőtelepítés

1

L

11

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), magaskórós szegélytársulások (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) – a domboldalak és völgytalpak helyenként teljesen kezeletlenek, itt a kezelés (legeltetés, legelőtisztítás, kaszálás) hiányában a spontán szukcesszió előrehaladott. Máshol a túllegeltetés okoz vagy okozhat ugyanezen élőhelyeket és fajokat érintően negatív változást (degradáció, egyedszám csökkenés). Egyes esetekben az évtizedek óta felhagyott szántók már regenerálódtak, itt a létrejött gyepek szántóvá történő visszaalakítása jelenthet problémát. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) – a kaszálás megszűntével a spontán szukcesszió megindult, az élőhelyek átalakulása sokszor természetvédelmi szempontból negatív változást (degradációt, értékes fajok egyedszám csökkenését) okoz. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga – a Répás- és a Felső-völgyben helyenként a túllegeltetés okoz vagy okozhat degradációt, egyedszám csökkenést, eróziót. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210) – az élőhelyek és fajok hosszú távú fennmaradását a kezelés biztosítja. A legeltetés elmaradásával megkezdődik, felgyorsul a szukcesszió, az élőhelyek átalakulása. Hosszú távon beerdősül a terület. Sajnos ma a tervezési területen ez a jellemző. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), magaskórós szegélytársulásai (6430), kaszálórétek (6510) – ma még nem jellemző, de az esetleges jövőbeni erdőtelepítés jobbára csak a jelölő gye-

2.Veszélyeztető tényezők Kód


Jelentősége

H


B02

erdőgazdálkodás

D01.01

ösvények, burkolatlan utak, L bicikliutak

3

D05

megközelíthetőség javítása

3

M

F03.01.01 vadak károkozása (túltartott M vadállomány)

15

15

12


pek rovására valósítható meg, ami az élőhelyek és az azokhoz kötődő fajok eltűnését eredményezi. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), szubmontán és montán bükkösök (9130), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga – a nem megfelelő gazdálkodás (erdőfelújítás, nevelővágás, véghasználatok, holt fa hiánya) erdőszerkezet változást, élőhely átalakulást, degradációt (erózió, gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezi. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) – a ma még csak kismértékű és kihasználtságú ösvények, keréknyomok számának jövőbeni növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezi. Legeltetés kapcsán a hajtóutak már ma is problémát okoznak. (jövőbeli potenciális hatás) féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510) – a Szlovákia felé a Felső-völgyön keresztül tervezett közút nyomvonala ezen élőhelyeket is érintené, illetve esetleges jövőbeni megvalósítása várhatóan degradációt is okoz majd. féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), szubmontán és montán bükkösök (9130), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0) – a nagyvad állomány túrásával, taposásával, rágásával ma még csak közepes mértékű veszélyt jelent, de a tendenciát látva, jövőbeni további növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények), fajok



Jelentősége


G01.03

motoros járművel végzett L tevékenység

5

H01

felszíni vizek szennyezése

M

5

H02

talajvízszennyezés

L

5

I01

idegenhonos inváziós fajok H jelenléte

60

I02

problémát jelentő őshonos M fajok

20

13


egyedszám csökkenését eredményezi. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210) – a ma még elhanyagolható mértékű crossmotorozás jövőbeni növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezi. magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), üde láp- és sásrétek (7230) – akut problémákat (mérgezés) okozhat, illetve szukceszsziós, degradációs hatást válthat ki (eutrofizáció – kemikáliák, műtrágyák miatt). magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), üde láp- és sásrétek (7230), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga – akut problémákat (mérgezés) okozhat, illetve szukcessziós, degradációs hatást válthat ki (eutrofizáció – kemikáliák, műtrágyák miatt). meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek 91G0, magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde láp- és sásrétek (7230), szubmontán és montán bükkösök (9130), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0) – az előhelyek jelentős része közvetlenül érintkezik akácosokkal, akácosodó gyepekkel, ill. már az aranyvessző is megjelent. Az élőhelyek homogénné válnak, az őshonos fajok erősen visszaszorulhatnak, monodomináns inváziós foltok alakulhatnak ki. A tervezési területen (és a térségben) az özönfajok a legnagyobb természetvédelmi problémát okozzák. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde láp- és sásrétek (7230), szubmontán és montán bükkösök (9130) – a nem kezelt száraz élőhelyeken főként a siskanádtippan és a kökény okoz problémát, a gyepek, cserjé-



Jelentősége

H


J01.01

leégés

90

J02

emberi hatásra változó víz- M áramlási viszonyok

3

K02

természetes élőhely átala- H kulások, szukcessziós folyamatok

60

M01

abiotikus viszonyokban a M klímaváltozás hatására bekövetkező változások

80

14


sek fajkészletének leromlását jelzi. A nedves élőhelyeken a nád, helyenként a szittyófajok és a rekettyefűz viselkedik hasonlóan. Bükkösökben a helytelen gazdálkodási mód homogén gyertyános vagy elegyetlen bükkös foltok kialakulását okozza. meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), pannon cseres-tölgyesek (91M0), szubmontán és montán bükkösök (9130), pannon molyhos tölgyesek (91H0), illetve nagy tűzlepke, harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga – a tervezési terület 80-90%-ának évenként ismétlődő, tavaszi leégése szándékos emberi tevékenység következménye. Eredményeként a gyepek, cserjések és erdők helyenként maradandóan károsodnak (elégnek). A rendszeres tüzek az élőhelyek átalakulását, degradációját is okozzák. magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde láp- és sásrétek (7230), ligeterdők (91E0), ill. harántfogú törpecsiga, hasas törpecsiga – csatornázás, vízelvezetés, hidrológiai viszonyok módosítása nyomán az élőhelyek degradációja, átalakulása, illetve azok jelölő fajok számára való alkalmatlanná válása.

meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), kaszálórétek (6510), üde lápés sásrétek (7230), ligeterdők (91E0), pannon molyhos tölgyesek (91H0), illetve nagy tűzlepke – az előző veszélyeztető tényezőkhöz hasonlóan ez is elsősorban a kezelések hiányaként, illetve a negatív hatások eredményeként jelentkezik. A fátlan élőhelyek záródása több fényigényes jelölő faj szempontjából kedvezőtlen. (jövőbeli potenciális hatás) pannon gyertyános-tölgyesek (91G0), magaskórós szegélytársulásai (6430), ártéri mocsárrétek (6440), üde láp- és


XO


Jelentősége

államhatáron kívülről érke- L ző veszélyek és hatások


30


sásrétek (7230), ligeterdők (91E0), ill. nagy tűzlepke – A szárazodás elsősorban az üdébb gyepeket veszélyezteti, másrészt közvetve a szárazságtűrő inváziós fajok terjedéséért is felelős lehet. A hőmérsékleti és csapadék szélsőségek sem kedveznek a jelölő élőhelyek és fajok számára, élőhelyek átalakulást okozhatja. (kívülről érkező hatás) Pannon cseres-tölgyesek (91M0), szubmontán és montán bükkösök (9130) – jelenleg még csekély mértékű, ezért inkább csak figyelemfelhívó célú annak jelzése, hogy Szlovákiából kiinduló falopás is történt már a területen.

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kiemelt fontosságú cél a következő fajok / élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása: • meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (*fontos orchidea-lelőhelyek) (6210) • pannon cseres-tölgyesek (91M0) A Natura 2000 terület általános természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (Standard Data Form, SDF) találhatók. 3.1.1. Fő célkitűzések •

•

A területen található nagy kiterjedésű sztyeppesedő félszáraz gyepek, valamint a hozzájuk köthető növény- és állatvilág kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / elérése, kiemelten a félszáraz gyepek (6210) cserjésedésének, akácosodásának visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; A területen található természetszerű erdők (cseres-tölgyesek /91M0/) kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / elérése, idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag mennyiségének növelésével, az idős elegyes erdők nyújtotta mikroklíma biztosítása. A terjeszkedő idegenhonos fafajok visszaszorítása;

3.1.2. További célok •

A területen található természetszerű erdők (bükkösök (9130), égerligetek (91E0), gyertyános-tölgyesek /91G0), pannon molyhos-tölgyesek /91H0/) kedvező természetvédelmi hely15

3.Kezelési feladatok meghatározása

•

• • • • •

zetének fenntartása / elérése, idős állományrészek, faegyedek, valamint holt faanyag menynyiségének növelésével, az idős elegyes erdők nyújtotta mikroklíma biztosítása. A terjeszkedő idegenhonos fafajok visszaszorítása; A területen található, a félszáraz- és sztyepprét élőhely típusokba nem sorolható másodlagos gyepek kedvező természetvédelmi helyzetének (cél a jelölő gyep élőhely típusokká /6210, 6240/ alakulás) elérése, elsősorban legeltetéssel/kaszálással, illetve a cserjésedés, akácosodás visszaszorításával mechanikai, szükség esetén vegyszeres kezelésekkel; Vízfolyások természetes medermorfológiájának és vízjárásának biztosítása, a patakparti magaskórósok (6430) és az égerligetek (91E0) fennmaradása érdekében; Az inváziós fafajjal (akác) fertőzött erdőállományok természetességének fejlesztése; A forrás- és síklápok kedvezőtlen szukcessziójának megakadályozása; A magassásrétek beerdősülésének és benádasodásának megakadályozása cserjeirtással és kaszálással, különösen a nagy tűzlepke (Lycena dispar) populációinak védelme érdekében; Mocsárrétek extenzív használata, kaszálással történő hasznosítása.

3.2. Kezelési javaslatok A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. Mivel a tervezési terület igen mozaikos (összesen 625 élőhelyfolt van), így a kezelési egységekbe tartoznak olyan kisebb kiterjedésű élőhelyek is, melyeket a nagyobb egység részeként kell értelmezni (pl. gyepek cserjései, erdőfoltjai, stb.). A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatási-monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A kezelési javaslatoknál élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, kötelező fenntartási javaslatokat, illetve az önkéntesen vállalható fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztési) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé.

16

3.Kezelési feladatok meghatározása A kezelési egységek és a hozzájuk rendelt kezelési javaslatok meghatározásánál tekintetbe vettük a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészeket és szempontokat is (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészeket, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókat, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmét, fejlesztési lehetőségét, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területeket. A kezelési egységek elhelyezkedését a 3.2.5. pontnál szereplő térképmelléklet mutatja. Gazdálkodáshoz nem köthető, általános javaslatok A tervezési területen a rét/legelőgazdálkodás, illetve az erdőgazdálkodás dominál, a kezelési egységek szintjén célszerű a kezelési javaslat előírásokat megfogalmazni. A tervezési terület belterületbe nem vonható, azon lakó, üdülő vagy iparterület nem jelölhető ki. Bányatelek kialakítása tilos. Infrastrukturális fejlesztés nem kívánatos. 3.2.1. Élőhelyek kezelése

KE-1 kezelési egység: gyepek, erdők és cserjések mozaikja (a) A kezelési egység meghatározása: Ez a tervezési terület legjelentősebb kiterjedésű kezelési egysége, melyhez a völgytalpakon és a zárt erdőtömbön kívüli élőhely-mozaik tartozik. Lehatárolását nagyfokú heterogenitása indokolja: míg a másik két kezelési egység homogénebb és egységesebben kezelhető, addig ennél az ingatlannyilvántartás és az élőhelytipizálás/kezelés nem feleltethető meg ennél kisebb egységekben egymásnak. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •

élőhelyek: Á-NÉR: franciaperjés rétek (E1); hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek (E34); erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok (H4); jellegtelen üde gyepek (OB); jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC); galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b); gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (K2); bükkösök (K5); mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek (L1); cseres-kocsánytalan tölgyesek (L2a); ültetett akácosok (S1); ültetett erdei- és feketefenyvesek (S4); egyéb ültetett tájidegen fenyvesek (S5); egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1); évelő, intenzív szántóföldi kultúrák (T2); favak, falu jellegű külvárosok (U3); telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók (U4); út- és vasúthálózat (U10); Natura 2000 kód: 6510 – sík- és dombvidéki kaszálórétek; 6210 – meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei; 9130 – szubmontán és montán bükkösök; 91G0* – pannon gyertyános tölgyesek; 91H0* – pannon molyhos tölgyesek; 91M0 – pannon cseres-tölgyesek

•

érintett földrészlet(ek): Domaháza: 03/2a (részben), 03/2b, 03/2c, 03/2d, 03/3a, 03/3b, 03/3c (részben), 03/3d (részben), 03/3f, 03/4a, 03/4b (részben), 03/4c (részben), 03/4d (részben), 03/4f, 03/5a, 03/5b, 03/5c, 03/5d, 03/5f, 03/6a, 03/6b, 03/7a, 03/7b, 03/7c, 04, 05a (részben), 05b, 05c, 05d, 05f, 05g, 06, 07/1a, 07/1b, 07/1c, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8a, 07/8b, 07/9a, 07/9b, 07/10, 08/3, 08/5, 08/6, 08/7, 08/8, 08/9, 08/10, 08/11a (részben), 08/11b, 08/12c (részben), 08/13, 08/14, 09 (részben), 010 (részben), 013/1, 013/2, 013/3, 013/4a, 013/4b, 013/5, 013/6, 014, 015/1a (részben), 015/1c, 015/1d, 015/1f, 015/1g, 015/1h, 015/1j, 015/1k, 015/1l, 015/1m, 016, 017, 018/1a, 018/1b, 018/1c, 018/1d, 018/1f, 018/2a, 018/2b, 17


•

019, 020/1a, 020/1b, 020/1c, 020/1d, 020/1f, 020/1g, 020/1h, 020/1j, 020/2a, 020/2b, 020/2c, 020/2d, 020/2f, 020/2g, 020/3a, 020/3b, 021, 022/1a, 022/1b (részben), 022/2a, 022/2b, 022/2c, 022/2d, 022/2f, 022/2g, 022/2h (részben), 022/2k, 022/2l, 022/2m, 022/2n, 022/2p, 022/2r, 022/2s, 023, 024a, 024b, 024c, 025, 026/1, 026/2, 026/5a, 026/5b, 026/5c, 026/5d (részben), 027 (részben), 028/1, 028/3, 028/4, 028/5 (részben), 028/6 (részben), 028/7 (részben), 029 (részben), 030/2, 030/3, 030/4a (részben), 030/4c, 030/4d (részben), 030/5 (részben), 030/8a, 030/8b, 030/8c, 031 (részben), 032/10, 032/11, 032/12, 032/13a (részben), 032/13b (részben), 032/14a, 032/14c, 032/15b, 032/16b, 032/17a (részben), 032/17b, 032/3, 032/4, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9a (részben), 032/9b, 033 (részben), 034/1a, 034/1b, 034/1c, 034/1d, 034/1f, 034/1g, 034/1h, 034/1j, 034/1k, 034/3a, 034/3b, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8, 036/1 (részben), 036/2 (részben), 037 (részben), 038 (részben), 039, 040a, 040b, 040c, 040d, 040f, 040g, 040h, 040j, 040k, 040l, 041, 042/10, 042/11, 042/13, 042/14, 042/15, 042/16, 042/17, 042/18, 042/19, 042/20, 042/21, 042/22, 042/23, 042/24, 042/25, 042/26, 042/4, 042/7a, 042/7b, 042/7c, 042/7d, 042/7f, 042/7g, 042/7h, 042/7j, 042/7k, 042/8, 045, 049 (részben), 046/1a, 046/1b, 046/2, 046/4a, 046/4b, 046/5a (részben), 046/5b, 046/6b, 047/10, 047/11h, 047/12m, 047/13, 047/14, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18a, 047/18b, 047/19a, 047/19b, 047/19c, 047/19d, 047/2a, 047/20, 047/21a (részben), 047/21b, 047/22a, 047/22b, 047/23a, 047/23b, 047/24a, 047/24b, 047/25a, 047/25b, 047/25c, 047/26a, 047/26c, 047/4, 047/5, 047/6, 047/7, 047/8, 048/10a, 048/10b, 048/11, 048/12, 048/13a, 048/13b, 048/15a, 048/15b, 048/16a, 048/16b, 048/17a, 048/17b, 048/18a, 048/18b, 048/19a, 048/19b, 048/2, 048/20 (részben), 048/21 (részben), 048/22, 048/23, 048/24, 048/25, 048/26, 048/27a, 048/27b, 048/4a, 048/4b, 048/4c, 048/4d, 048/6a, 048/6b, 048/6c, 048/8, 048/9, 050/2, 050/3b (részben), 051/10, 051/12a (részben), 051/12b, 051/13a, 051/13b, 051/14a, 051/14b, 051/15a, 051/15b, 051/16a, 051/16b, 051/17a, 051/17b, 051/18a, 051/18b, 051/19a, 051/19b, 051/2a, 051/20a, 051/20b, 051/21a (részben), 051/21b, 051/22a, 051/22b, 051/23a, 051/23b, 051/24a (részben), 051/24b, 051/24f (részben), 051/24g, 051/26, 051/3, 051/5, 051/6, 051/7r, 051/8, 052 (részben), 053 (részben), 054a (részben), 054b (részben), 054c (részben), 054d (részben), 054f, 054g, 054h, 054j, 054k, 054l, 054m, 054n (részben), 054r, 054s (részben), 054t, 054v, 054/9f, 055/1 (részben), 055/4 (részben), 055/10a, 055/10b (részben), 055/10c (részben) , 055/11a, 055/11b, 055/2c (részben), 055/2d, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 055/11a (részben), 056 (részben), 057 (részben), 058 (részben), 059 (részben), 060/1a, 060/1c, 060/1d, 060/1f (részben), 061 (részben), 062a, 062b, 062c, 062d, 062f, 062g, 063, 071/5 (részben), 078/1 (részben), 078/2, 080a, 080b, 083/3a (részben), 083/3b, 083/3c (részben), 083/3d, 083/3f, 097/8 (részben) érintett erdőrészlet(ek): Domaháza: 1D (részben), 2A (részben), 4A (részben), 4B (részben), 4C (részben), 4D (részben), 4E (részben), 4F (részben), 4G, 4H1 (részben), 4H2 (részben), 4J (részben), 28A1 (részben), 28A2, 28D, 28F, 28H, 28J, 28K, 28M, 28N, 28O, 28P, 28R, 28U, 28V, 29A, 29B, 29C, 29D, 29E, 29F, 29G, 29H, 29I, 29J, 29K, 29M, 29N, 29O, 29P, 29S, 30A, 30B, 30C, 30D, 30E, 30G, 30H, 30I, 31A, 31B, 31C, 31D, 32A, 32B, 32C, 32D, 32F, 32, 33A, 33B, 33C, 33D, 33E1, 33E2, 33F, 33G, 33H, 33I, 33K, 33L, 33M, 33N1, 33N2, 33P, 33S, 33T, 33U (részben), 35A (részben), 35J3, 36A, 39A (részben), 39H, 39L (részben), 39N, 51B, 52A, 101A

(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: •

Gazdálkodási rendszerbe nehezen illeszthető, részben már cserjésedő, erdősülő, illetve beerdősült (üzemtervezett) fás és fátlan élőhelytípusok finom mozaikja, melyet kisebb szántók is tagolnak. A kezelési javaslatok a gyep-cserjés-erdő komplex fenntartását, a további szuk18


• • •

cesszió megállítását szolgálják. A gazdálkodás során a közönséges boróka valamennyi egyedének visszahagyása, a vadgyümölcsök és más elegyfafajok, illetve a kocsánytalan tölgy kímélete szükséges. Az inváziós növények telepítésének mellőzése és az ellenük való védekezés, a területek az extenzív hasznosítása javasolt. Valamennyi élőhely esetében a természetesség javítása a Natura 2000 célok megvalósulását eredményezheti. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén. A bezárt hulladéklerakó újbóli megnyitása kerülendő.

(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A ma is használt szántók esetében a kisparcellás művelés fenntartása, a csekély környezeti terheléssel járó gazdálkodás és az évelő haszonnövény termesztés javasolt. A felhagyott szántók visszagyepesítése jól szolgálja a Natura 2000 célok megvalósulását, itt a regenerációt elősegíteni szükséges, illetve a művelési ág váltás (szántó→gyep) indokolt. A rétek kaszálással történő hasznosítása javasolt, a napjainkban alkalmazott szárzúzás, mint egyedüli élőhelyfenntartó tevékenység hosszú távon kerülendő. A félszáraz gyepekről a cserjések, nem üzemtervezett facsoportok teljes visszaszorítása nem cél, ugyanakkor legeltetéssel, esetleg kiegészítő tisztító kaszálással magasabb természeti állapot is előállítható lenne. Javasolt az őshonos fákat, cserjéket kisebb csoportokban, foltokban viszszahagyni, illetve az érintkező szántók felé cserjés sávot kialakítani. A fásításokból elsősorban az idegenhonos fafajok kitermelése szükséges. Az üzemtervezett erdőkből is elsődlegesen az özönfajok eltávolítása javasolt, illetve indokoltság esetén a szerkezetátalakítás. Az őshonos erdőállományok folyamatos erdőborítással való kezelése nem csak a természetesség növelését, hanem az erózió megakadályozását is szolgálja. Részben emiatt az érintkező erdőterületeken folyó gazdálkodás során a fahasználatokon túl a készletezés, anyagmozgatás idő- és térbeli korlátozása javasolt. Szintén összhangban van a Natura 2000 célokkal a holt faanyag visszahagyása, a nevelő- és véghasználatok során a változatos fafajösszetétel, a többszintű erdőállomány kialakítása és fenntartása. A jelölő élőhelyek és értékes fajok megőrzése érdekében egyes esetekben a kaszálás és legeltetés idő- és térbeli korlátozás javasolt. Az égetés, mint kezelési mód, csak különösen indokolt esetben és kontrollált formában támogatható. Szántóterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. (SZ01) • Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ04) • Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 19


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

•

munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. (SZ07) A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. (SZ09) Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. (SZ10) Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. (SZ12) A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. (SZ15) Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19) Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. (SZ24) Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. (SZ25) Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. (SZ27) Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. (SZ28) Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. (SZ43) Lejtőirányú művelés nem megengedett. (SZ50) Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52) Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. (SZ54) A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cmének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. (SZ59) Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. (SZ60) Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. (SZ62) A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. (SZ65) Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (SZ67) A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68) A kaszálatlan területek kialakítását és elhelyezkedését a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal kell egyeztetni. (SZ70)

20

3.Kezelési feladatok meghatározása •

A táblák területének 5%-án, azok valamely széléhez/széleihez igazítva vetett vagy fennhagyott (azaz: zöld vagy fekete) ugarsávok alakítandók ki, amelyet a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. (SZ71)

Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Felülvetés nem megengedett. (GY01) • Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) • Tárcsázás nem megengedett. (GY10) • Kiszántás nem megengedett. (GY13) • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) • Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) • Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) • Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját a beérkezéshez képest legalább 5 munkanappal korábban elektronikus úton, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell. (GY31) • Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) • A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) • A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45) • Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. (GY59) • Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. (GY79) • A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92) • Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. (GY103) • Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) 21

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • •

Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. (GY112) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhelyrekonstrukció. (GY118) Inváziós fajok (pl. energiacélú ültetvények /akác, fűz, energiafű, stb./ telepítésének korlátozása a terület szélétől számított 200 m-en belül (Jelenleg ilyen csak az erdőtörvényben és védett természeti területekre vonatkozóan van megállapítva. Nem védett természeti területeken fekvő Natura 2000 területeken ennek a veszélyforrásnak a szabályozása nem megoldott. A tervezési területen ez valós probléma. (GY128)

Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. (E02) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) • Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) • Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) • Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. (E10) • A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) • A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé - a díszes tarkalepke védelmében - legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) • A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). (E15) • Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19)

22

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az egyéb, kijelölt részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) részleges vagy teljes háborítatlanságának biztosítása. (E23) Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek kijelölése és háborítatlanságának biztosítása. (E24) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok egyedeinek megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. (E30) A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása. (E31) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A mikroélőhelyek fenntartása. (E39) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. (E40) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használata. (E42) A vágásterületen történő égetés mellőzése. (E50) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása. (E62) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). (E64) Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése. (E65) Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújításának elhagyása, azok más művelési ágban (pl. gyep) történő hasznosítása. (E67) Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, inváziós lágy és fás szárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. (E68) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: 23


• • • • • • • • • •

Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: augusztus-szeptember • Alkalmazás – a fás szárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Erdészeti felhasználásra engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással. (E70) A tűzpásztákon, nyiladékokon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorítása. (E71) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Erdősztyepp-erdők füves részeinek fenntartó kezelése. (E76) Faanyag közelítése csak fagyott vagy száraz talajon. (E81) Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy és fásszárú fajok továbbterjedésének mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) történő megakadályozása. (E83) Fakitermelés tervezése során az érintett erdőrészletek korosztály-eloszlásának javítása. (E84) A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig. (E85) A letermelt faanyag április 30-ig történő elszállítása a xilofág rovarfajok védelme érdekében. (E86) Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdő fennmaradását, egészségi állapotát jelentősen veszélyeztető erdővédelmi ok kivételével. (E94) A talajszinten odúval rendelkező fák kivágása magas tuskó visszahagyásával, az odú megőrzésével. (E95)

Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01) • A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni. (VA02) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység szántókkal érintkező szélein a külső, kedvezőtlen hatásokat mérsékelendő, őshonos fajokból álló cserjesáv kialakítása/fenntartás javasolt. A felhagyott szántók regenerálódást, a 24

3.Kezelési feladatok meghatározása szukcessziós folyamatok elősegítését a közeli természetes (félszáraz) gyepről származó kaszálék elterítésével lehet segíteni, illetve annak fajaival gyepesíteni indokolt. A kezelési egység gyep művelési ágú részén a szukcesszió (cserjésedés, spontán erdősülés) lassítása és a fásszárúak további térhódításának megakadályozása cél, de a jelenlegi erdőterület visszaszorítása nem indokolt. A lehatárolt területen belüli, cserjésekkel, kisebb gyepekkel együtt alkotott komplexeit javasolt visszahagyni. A fásítások és üzemtervezett erdők természetességét fenntartani, javítani szükséges. Az akácosok esetében rövid- és középtávon megfogalmazható az állományok felszámolása és területük visszagyepesítése és/vagy szerkezetátalakításuk őshonos fafajú célállományra, mely csak külső forrás megléte esetén valósítható meg. A gyep- és az erdő-környezetvédelmi intézkedésekben ezek a célok és források meghatározásra is kerültek, de mivel önkéntes vállalás alapján történhet, így fontos tényezőként jelentkezik a tulajdonos/gazdálkodó szándéka is. Jelenleg ezen faállományok csak részben üzemtervezettek, de több esetében a 2015-ben esedékes erdőtervezéskor számítani lehet ennek bekövetkeztére. A területen kívülről érkező veszélyeztető tényezők kizárása, minimalizálása. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Az ebbe a kezelési egységbe tartozó azonos élőhelyek legtöbbször egymástól távol és kisebbnagyobb foltokban fordulnak elő, élőhelytípus alapú összevonásuk homogén egységbe nem volt lehetséges (az 1000 m2 alatti élőhelyfoltok száma 103; az 1000 m2 és 1 ha köztieké 228; az 1-5 ha köztieké: 104, az 5 ha-nál nagyobb: 38 összesen 417 db; méretük /1/ 171 m 2 – 65,5 ha közti). A kezelési egység a völgytalpakat kivéve összefüggően, a dombok aljától a gerincekig húzódik. A valamikor kisebb erdőfoltokkal tagolt, túlnyomórészt legeltetett félszáraz gyepek mára a gazdálkodás felhagyásával erőteljes cserjésedésbe, erdősülésbe kezdtek, amit az erdőtelepítések is gyorsítottak. Az élőhely-mozaikok/társulások dinamikája részben a természetes szukcessziót követi, részben egy lassú, de folyamatos átalakulás is megfigyelhető, amit sajnos az inváziós fajok jelentősen befolyásolnak. A kezelési egység területe szántó, gyep (illetve rét, legelő), erdő és kis részben kivett művelési ágú. Az ehhez a kezelési egységhez tartozó kisparcellás szántók egy része (néhány éve, vagy jellemzően több évtizede) felhagyott, visszagyepesedett, s ma már szórtan cserjéket is tartalmaz. Itt különböző szukcessziós stádiumú félszáraz és sovány gyepeket, valamint a regenerálódás kezdeti szakaszán álló fátlan társulásokat találunk. Az élőhely-mozaikok/társulások dinamikája részben a természetes szukcessziót követi, részben egy lassú, de folyamatos záródás is megfigyelhető. A felhagyott szántókon és a gyepeken a gazdálkodás háttérbe szorulása miatt a cserjésedés és az erdősülés egyre jelentősebb mértékű. A művelt szántókon elsősorban lucernát és kis mértékben kapás növényeket termesztenek, (illetve vadföldek). A hasznosítást a vad károkozása akadályozza, részben emiatt sok a visszagyepesedett szántó. Természetvédelmi szempontból a művelési ág váltás (szántó →gyep) és a rét- vagy legelőgazdálkodás preferálandó. A felhagyott szántók esetleges újbóli művelésbe vonásával a Natura 2000 célok sérülhetnek, emiatt nem támogatandó. A kezelési egység szántói a dombok alsó részén, az oldalvölgyek talpán helyezkednek el.

25

3.Kezelési feladatok meghatározása A lejtők alján és a plakor helyzetben fekvő rétek elenyésző részét kaszálják, emiatt a szukcessziós folyamatok itt is meghatározóak. Természetvédelmi szempontból rendszeres kaszálásuk lenne szükséges. A kezelési egység legjelentősebb kataszteri tömbjét a lejtőkön és a dombtetőkön elterülő legelők jelentik, mely a hegylábperemi sztyeprétek-cserjések-erdők mozaikjaként országunk egyik ritka és veszélyeztetett élőhelytípusa. A jelenleg ismert hazai állományok jelentős része másodlagos eredetű, regeneráció eredményeképp jött létre. A tervezési területen található erdőssztyep mozaik regionálisan is jelentős kiterjedésű. A mozaik gyep eleméhez köthetők a jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok (félszáraz gyepek). Jelenleg e sztyeprétek egy részének juhval és szarvasmarhával történő legeltetéses hasznosítása folyik, ami hosszú távon, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével fenntartandó. A gyepek hasznosítása évek óta jobbára az agrártámogatási feltételek biztosítására szorítkozik és nem a tényleges gazdálkodás része. Ezzel ugyan továbbra is lassítani lehet a jelölő élőhelyeket veszélyeztető szukcessziót, de Natura 2000 célokból indokolt lenne a valódi rétlegelőgazdálkodás visszatérése. A cserjések túlnyomó részt töviskesek – amelyeket kökény, galagonya, vadrózsa, vadkörte alkot –, de kisebb üde – fagyal, veresgyűrű som, mogyoró, valamint az őshonos fafajok fiatal egyedeivel jellemezhető – foltok is vannak. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (cserjésedés/záródás megakadályozása, inváziós fásszárú fajok visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. Az akácos erdőfoltok a velük közvetlenül érintkező élőhelyekre jelentős negatív hatást gyakorolnak (általános leromlás, nitrifikáció, védett- és veszélyeztetett fajok visszaszorulása). Ezt az állapotot elősegíti az is, hogy az érintkező területeken az inváziós fajokra irányuló kezelés nem folyik, így az akácosodás a másodlagos szukcesszió részeként jelentkezik a cserjésedés mellett. A tervezési terület jelölő élőhelyeire az egyik legnagyobb veszélyt a beékelődött, illetve azokhoz kapcsolódó akácosok jelentik. Csak ezen állományok visszaszorítása, illetve átalakítása biztosíthatja a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 céljainak megvalósulását. A kezelési egység gyepjeibe ékelődött, illetve azokhoz kapcsolódó cserjések és őshonos erdőállományok javaslatokkal történő fenntartása a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 céljainak megvalósulásához szükséges.

KE-2 kezelési egység: völgyalji üde élőhelyek (a) A kezelési egység meghatározása: Ehhez a kezelési egységhez a vízfolyások, illetve a Hangony-patak völgyében és oldalvölgyeinek talpán megtalálható fás és fátlan társulások élőhely-mozaikja tartozik. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •

élőhelyek: Á-NÉR: nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavi kákások (B1a); nem zsombékoló magassásrétek (B5); meszes láprétek rétlápok (D1); mocsárrétek (D34); patakparti és lápi magaskórósok (D5), franciaperjés rétek (E1); hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek (E34); jellegtelen üde gyepek (OB); jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC); galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b); fűzlápok (J1a); égerligetek (J5); egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1); évelő, intenzív szántóföldi kultúrák (T2); fiatal parlag, ugar (T10); Natura 2000 kód:; 6430 – üde, tápanyaggazdag magaskórósok; 6440 – ártéri mocsárrétek; 6510 – sík- és dombvidéki kaszálórétek; 7230 – mészkedvelő (meszes

26


•

•

talajú) üde láp- és sásrétek; 91E0* – puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők érintett földrészlet(ek): Domaháza: 03/2a (részben), 03/2f, 03/3c (részben), 03/3d (részben), 03/4b (részben), 03/8, 03/9, 05a (részben), 08/11a (részben), 09 (részben), 010, 011/1, 011/3, 011/4, 012, 015/1a (részben), 015/1b, 015/1n, 018/1g, 018/2c, 022/1b (részben), 022/1c, 022/2h (részben), 022/2j, 026/4, 026/5d (részben), 027 (részben), 028/5 (részben), 028/6 (részben), 028/7 (részben), 029 (részben), 030/4a (részben), 030/4b, 030/4d (részben), 030/5 (részben), 030/6, 030/7a, 030/7b, 031 (részben) 032/1a, 032/13a (részben), 032/13b (részben), 032/14b, 032/15a, 032/16a, 032/17a (részben), 032/9a (részben), 033 (részben), 035/1a, 035/1b, 035/1c, 035/1d, 035/1f, 035/4, 035/5, 035/6, 035/7, 036/1 (részben), 036/2 (részben), 036/3a, 036/3b, 037 (részben), 038 (részben), 046/5a (részben), 046/6a, 047/19f, 047/2b, 047/21a (részben), 047/26b, 048/17b (részben), 048/18b (részben), 048/19b (részben), 048/20 (részben), 048/21 (részben), 049 (részben), 050/3a, 050/3b (részben), 050/4a, 050/4b, 050/5, 051/12a (részben), 051/2b, 051/21a (részben), 051/24a (részben), 051/24c, 051/24d, 051/24f (részben), 051/25, 052 (részben), 053 (részben), 054a (részben), 054b (részben), 054c (részben), 054d (részben), 054n (részben), 054p, 054s (részben) 055/2a, 055/2b, 055/2c (részben), 056 (részben), 058 (részben), 059 (részben), 060/1b, 061 (részben), 071/2a, 071/2b, 071/5 (részben), 072, 073, 081, 082/1, 082/2, 082/3, 083/3a (részben), 085, 086, 088, 092, 093/1a, 093/1b, 093/2a, 093/2b, 095/1a, 095/1b, 095/2a, 095/2b, 096, 097/7, 097/8 (részben), 098, 0185/1a, 0185/1b, 0185/2, 0185/3, 0185/4, 0185/5, 0185/6, 0186, 0187/1, 0187/2, 0187/3, 0187/4, 0187/5, 0187/6, 0188, 0189. Hangony: 045/1, 080/1, 080/2, 089 (részben), 090/10b (részben), 090/10c (részben), 090/15a (részben), 090/26 (részben), 090/28 (részben), 090/29, 090/30, 090/31, 090/32, 090/33, 090/34 (részben), 090/38, 090/44 (részben). Kissikátor: 020/1, 020/4a, 020/4b, 020/4c, 020/5a, 020/5b, 020/5c, 020/5d, 020/6a, 020/6b, 020/7a, 020/7b, 020/8a, 020/8b, 020/9a, 020/9b, 020/10a, 020/10b, 020/11a, 020/11b, 020/11c, 020/11d, 020/12, 020/13a, 020/13b, 020/13c, 020/13d, 020/14a, 020/14b, 020/14c, 020/14d, 021a, 021b érintett erdőrészlet(ek): Domaháza: 2B (részben), 28C (részben), 33U (részben). Hangony: 15C (részben), 16G (részben)


• •

Rétek részben már nádasodott, erdősülő, illetve beerdősült (üzemtervezett) állományainak finom mozaikja, melyet magasabb térszíneken szántók is tagolnak. A kezelési javaslatok a gyep-cserjés-erdő komplex fenntartását, a víz által befolyásolt és/vagy fátlan területek további csökkenésének visszafordítását, és a szukcesszió megállítását szolgálják. Az inváziós növények telepítésének mellőzése és az ellenük való védekezés, a területek extenzív, kaszálással történő hasznosítása javasolt. Valamennyi élőhely esetében a természetesség javítása a Natura 2000 célok megvalósulását eredményezheti. A láp- és mocsárréti élőhelyek vízellátását is biztosító kisvízfolyásokon nem javasolt olyan vízügyi beavatkozás végzése, amely károsan érintheti az élőhely vízellátását. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.

(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások:

27

3.Kezelési feladatok meghatározása A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A ma is használt szántók esetében a kisparcellás művelés fenntartása, a csekély környezeti terheléssel járó gazdálkodás és az évelő haszonnövény termesztés javasolt. A felhagyott szántók visszagyepesítése jól szolgálja a Natura 2000 célok megvalósulását, itt a regenerációt elősegíteni szükséges, illetve a művelési ág váltás (szántó→gyep) indokolt. A vadföldként művelt szántók esetén célszerű lenne azok vadlegelőként való további hasznosítása, ami a gyomok és özönnövények ellen védekezést is segítené. A rétek kaszálással történő hasznosítása javasolt, a napjainkban alkalmazott szárzúzás, mint élőhelyfenntartó tevékenység hosszú távon kerülendő. A rétekről, nedves gyepekről a cserjések, nem üzemtervezett facsoportok teljes visszaszorítása nem cél, ugyanakkor szelektív cserjeirtás, fakitermelés után kaszálással magasabb természeti állapot is előállítható lenne. Javasolt az őshonos fákat, cserjéket kisebb csoportokban, foltokban visszahagyni, illetve az érintkező szántók felé cserjés sávot kialakítani. A fásításokból elsősorban az idegenhonos fafajok kitermelése szükséges. Az üzemtervezett erdőkből is elsődlegesen az özönfajok eltávolítása javasolt, illetve indokoltság esetén a szerkezetátalakítás. Az őshonos erdőállományok folyamatos erdőborítással való kezelése nem csak a természetesség növelését, hanem a vízfolyások védelmét és az erózió megakadályozását is szolgálja. Részben emiatt az érintkező erdőterületeken folyó gazdálkodás során a készletezés, anyagmozgatás idő- és térbeli korlátozása javasolt. Szintén összhangban van a Natura 2000 célokkal a holt faanyag visszahagyása, a nevelő- és véghasználatok során a változatos fafajösszetétel, a többszintű erdőállomány kialakítása és fenntartása. A jelölő élőhelyek és értékes fajok megőrzése érdekében egyes esetekben a legeltetés teljes, a kaszálás idő- és térbeli korlátozás javasolt. Az égetés, mint kezelési mód, csak különösen indokolt esetben és kontrollált formában támogatható. Szántóterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. (SZ01) • Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ04) • Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. (SZ07) • A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. (SZ09) • Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. (SZ10) • Szalma, széna: szalma-, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. (SZ11)

28

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• •

Egyéb szerves hulladék (szár, levél, cefre): cefre mésszel keverve talajjavítás céljából csak engedéllyel helyezhető ki. (SZ12) A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédő szer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. (SZ15) Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. (SZ19) Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. (SZ24) Rovarölő szerek nem alkalmazhatók. (SZ25) Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. (SZ27) Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 2 hektár. (SZ28) Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. (SZ43) Öntözés tilos. (SZ45) Melioráció tilos. (SZ46) Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. (SZ49) Lejtőirányú művelés nem megengedett. (SZ50) Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. (SZ51) Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52) Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. (SZ54) A talaj maximum 40 cm mély beszántása, illetve erős gyomosodás esetén a talaj felső 5 cmének eltávolítása csak az első magvetést megelőzően, a program első évében történhet; kivételt képez, ha a terület selyemkóróval fertőzött, mert akkor tilos szántani. (SZ59) Magvetéshez kizárólag a közeli természetes gyepről származó magkeveréket, illetve kaszálékot szabad felhasználni. (SZ60) Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya kijuttatása tilos. (SZ62) A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására. (SZ65) Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése. Tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (SZ67) A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell. (SZ68) A kaszálatlan területek kialakítását és elhelyezkedését a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal kell egyeztetni. (SZ70) A táblák területének 5%-án, azok valamely széléhez/széleihez igazítva vetett vagy fennhagyott (azaz: zöld vagy fekete) ugarsávok alakítandók ki, amelyet a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni kell. (SZ71)

29

3.Kezelési feladatok meghatározása Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Felülvetés nem megengedett. (GY01) • Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. (GY02) • Tárcsázás nem megengedett. (GY10) • Kiszántás nem megengedett. (GY13) • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) • Kizárólag kaszálással történő hasznosítás. (GY20) • Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját a beérkezéshez képest legalább 5 munkanappal korábban elektronikus úton, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell. (GY31) • Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) • Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. (GY79) • A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92) • Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. (GY103) • Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) • Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. (GY112) • Élőhelyrekonstrukció. (GY118) • Inváziós fajok (pl. energiacélú ültetvények /akác, fűz, energiafű, stb./ telepítésének korlátozása a terület szélétől számított 200 m-en belül. Jelenleg ilyen csak az erdőtörvényben és védett természeti területekre vonatkozóan van megállapítva. Nem védett természeti területeken fekvő Natura 2000 területeken ennek a veszélyforrásnak a szabályozása nem megoldott. A tervezési területen ez valós probléma. (GY128) Vizes területekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: 30

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • •

A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. (V07) Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (V09) Élőhely-rekonstrukció. (V63) A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, fák és cserjék kivágása) csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve és annak felügyeletével végezhető. (V68)

Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. (E02) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) • Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) • Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) • Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. (E10) • A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) • A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé - a díszes tarkalepke védelmében - legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) • A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). (E15) • Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19)

31

3.Kezelési feladatok meghatározása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az egyéb, kijelölt részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) részleges vagy teljes háborítatlanságának biztosítása. (E23) Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek kijelölése és háborítatlanságának biztosítása. (E24) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok egyedeinek megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. (E30) A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása. (E31) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A mikroélőhelyek fenntartása. (E39) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. (E40) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használata. (E42) A vágásterületen történő égetés mellőzése. (E50) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása. (E62) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). (E64) Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése. (E65) Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújításának elhagyása, azok más művelési ágban (pl. gyep) történő hasznosítása. (E67) Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, inváziós lágy és fás szárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. (E68) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: 32


• • • • • • • •

Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: augusztus-szeptember • Alkalmazás – a fás szárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Erdészeti felhasználásra engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással. (E70) A tűzpásztákon, nyiladékokon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorítása. (E71) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Faanyag közelítése csak fagyott vagy száraz talajon. (E81) Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy és fásszárú fajok továbbterjedésének mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) történő megakadályozása. (E83) Fakitermelés tervezése során az érintett erdőrészletek korosztály-eloszlásának javítása. (E84) A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig. (E85) Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdő fennmaradását, egészségi állapotát jelentősen veszélyeztető erdővédelmi ok kivételével. (E94) A talajszinten odúval rendelkező fák kivágása magas tuskó visszahagyásával, az odú megőrzésével. (E95)

Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (V03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A felhagyott szántók regenerálódást, a szukcessziós folyamatok elősegítését a közeli természetes (üde) gyepről származó kaszálék elterítésével lehet segíteni, illetve annak fajaival gyepesíteni indokolt. A nádasodó réteken intenzívebb kaszálás szükséges a nád és az özönnövények visszaszorítása érdekében, majd ezek eltűnése után a gazdálkodás extenzív formában való fenntartása indokolt. Láprétek esetében kezelés csak természetvédelmi célból javasolt. A kezelési egység gyep művelési ágú részén a szukcesszió (cserjésedés, spontán erdősülés) megállítása és a nem üzemtervezett erdőkben a fásszárúak visszaszorítása szükséges. A lehatárolt területen belüli, cserjésekkel, kisebb gyepekkel együtt alkotott komplexeit indokolt visszahagyni. A fásítások és üzemtervezett erdők természetességét fenntartani, javítani szükséges. Az idegenhonos állományok felszámolása és területük visszagyepesítése és/vagy szerkezetátalakításuk őshonos fafajú célállományra, mely csak külső forrás megléte esetén valósítható meg. A gyep- és az erdő-környezetvédelmi intézkedésekben ezek 33

3.Kezelési feladatok meghatározása a célok és források meghatározásra is kerültek, de mivel önkéntes vállalás alapján történhet, így fontos tényezőként jelentkezik a tulajdonos/gazdálkodó szándéka is. Jelenleg ezen faállományok csak részben üzemtervezettek, de több esetében a 2015-ben esedékes erdőtervezéskor számítani lehet ennek bekövetkeztére. Természetvédelmi szempontból a Hangony-patak esetében az eredeti, árterülettel is rendelkező meanderező meder visszaállítása javasolt a Domaháza alatti szakaszon. Fontos a területen kívülről érkező veszélyeztető tényezők kizárása, minimalizálása. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, víztározó, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Lehatárolását vízhatástól való függősége és a másik két kezelési egységtől való elkülöníthetősége indokolja. A kezelési egység a vízfolyásokat kísérve összefüggően, a völgyfőktől a völgyek bejáratáig húzódik, területe főleg gyep (elsősorban rét), kisebb arányban szántó, erdő és csekély hányada kivett művelési ágú. A kisebb ligeterdőkkel tagolt, valaha rendszeresen kaszált nedves gyepek mára a gazdálkodás felhagyásával erőteljes cserjésedésbe, erdősülésbe kezdtek, amit az erdőtelepítések is gyorsítottak. A vízfolyások szabályozása és a klímaváltozás eredményezte szárazodás, valamint az elmaradt hasznosítás következtében több élőhelyen megindult a nádasodás, változások kezdődtek. Az élőhely-mozaikok/társulások dinamikája részben a természetes szukcessziót követi, részben egy lassú, de folyamatos átalakulás is megfigyelhető, amit sajnos az inváziós fajok jelentősen befolyásolnak. A kezelési egység szántói kisparcellásak, a dombok alsó részén, az oldalvölgyek talpán helyezkednek el. A szántók egy része néhány éve, vagy jellemzően több évtizede felhagyott, visszagyepesedett, s ma már szórtan fákat, cserjéket is tartalmaz. Ezeken különböző szukcessziós stádiumú gyepeket találunk. A felhagyott szántókon és a regenerálódó gyepeken a gazdálkodás háttérbe szorulása miatt a cserjésedés és az erdősülés egyre jelentősebb mértékű. A művelt szántókon elsősorban lucernát és kis mértékben kapás növényeket termesztenek. A hasznosítást a vad károkozása akadályozza, részben emiatt sok a visszagyepesedett szántó. Természetvédelmi szempontból a művelési ág váltás (szántó → gyep) és a rét- vagy legelőgazdálkodás preferálandó. A felhagyott szántók esetleges újbóli művelésbe vonásával a Natura 2000 célok sérülhetnek, emiatt nem támogatandó. A lejtők alján és a plakor helyzetben fekvő rétek elenyésző részét kaszálják, emiatt a szukcessziós folyamatok itt is meghatározóak. Természetvédelmi szempontból rendszeres kaszálásuk lenne szükséges. Jelenleg e rétek egy részének juhval és szarvasmarhával történő legeltetéses hasznosítása folyik, ami hosszú távon természetvédelmi szempontból nem szerencsés. A gyepek nagy hányadának hasznosítása évek óta jobbára az agrártámogatási feltételek biztosítására szorítkozik és nem a tényleges gazdálkodás része. Ezzel ugyan továbbra is lassítani lehet a jelölő élőhelyeket veszélyeztető szukcessziót, de Natura 2000 célokból indokolt lenne a valódi rét-legelőgazdálkodás visszatérése. Inváziós fajokra irányuló kezelés nem folyik, így az akácosodás, az aranyvessző térhódítása a másodlagos szukcesszió részeként jelentkezik a cserjésedés mellett. A tervezési terület jelölő élőhelyeire az egyik legnagyobb veszélyt jelentő állományok visszaszorítása, illetve megszüntetése biztosíthatja csak a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 céljainak megvalósulását. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló fenti intézkedések a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik.

34


KE-3 kezelési egység: őshonos erdőtömbök (a) A kezelési egység meghatározása: Ez a második legjelentősebb kiterjedésű kezelési egység, melyhez a tervezési terület északi harmadán – a Szilakszó- és Petyke-völgyben, ill. az Utas-völgyben – valamint a déli részen – a Tó-völgye-patak forrásvidékén – található nagyobb, zárt erdőtömbök tartoznak. Lehatárolását egységes kezelése indokolja: üzemtervezett erdőterületek vannak itt, melyekre 2015-ben új erdőterv készül. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •

•

•

élőhelyek: Á-NÉR: hegy-dombvidéki sovány gyepek és szőrfűgyepek (E34); erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok (H4); galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b); gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (K2); bükkösök (K5); cseres-kocsánytalan tölgyesek (L2a); ültetett erdei- és feketefenyvesek (S4); Natura 2000 kód: 6210 – meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei; 9130 – szubmontán és montán bükkösök; 91G0* – pannon gyertyános tölgyesek; 91M0 – pannon cseres-tölgyesek érintett földrészlet(ek): Domaháza: 03/4c (részben), 03/4d (részben), 08/11a (részben), 08/12c (részben), 054a (részben), 055/1 (részben), 055/4 (részben), 055/10b (részben), 055/10c (részben), 055/11a (részben), 056 (részben), 057 (részben), 060/1f (részben), 078/1 (részben), 083/3a (részben), 083/3c (részben). Hangony: 089 (részben), 090/8, 090/9, 090/10a, 090/10b (részben), 090/15a (részben), 090/17, 090/26 (részben), 090/27, 090/28 (részben), 090/34 (részben), 090/44 (részben). érintett erdőrészlet(ek): Domaháza: 1D (részben), 1E, 1F, 4A (részben), 4B (részben), 4C (részben), 4D (részben), 4E (részben), 4F (részben), 4H1 (részben), 28A1 (részben), 28B1, 28B2, 28C (részben), 28E, 28I, 28L, 39A (részben), 35A (részben), 39I, 39J, 39K, 39L (részben), 39M. Hangony: 14B, 14C, 14D, 14E, 14F, 14G, 14H, 14I (részben), 14J (részben), 15A, 15B, 15C (részben), 15D, 15E, 15F, 15G, 16A, 16B, 16C, 16D, 16E, 16F, 16G (részben), 54A, 54B, 54C


•

Az erdőgazdálkodási rendszerbe illeszthető kezelési javaslatok a kisebb (jellemzően 0,2 ha alatti) gyepekkel, (jellemzően 0,4 ha alatti) cserjésekkel mozaikoló, de alapjában zárt erdőtömbök fenntartását, a további szukcesszió megállítását szolgálják. Az inváziós növények telepítésének mellőzése és az ellenük való védekezés, az extenzív hasznosítása javasolt. Valamennyi élőhely esetében a természetesség javítása a Natura 2000 célok megvalósulását eredményezheti. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.

(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat.

35

3.Kezelési feladatok meghatározása Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A rétek kaszálással történő hasznosítása javasolt, a napjainkban alkalmazott szárzúzás, mint egyedüli élőhelyfenntartó tevékenység hosszú távon kerülendő. A félszáraz gyepekről a cserjések, nem üzemtervezett facsoportok teljes visszaszorítása nem cél, ugyanakkor legeltetéssel, esetleg kiegészítő tisztító kaszálással magasabb természeti állapot is előállítható lenne. Javasolt az őshonos fákat, cserjéket kisebb csoportokban, foltokban visszahagyni, illetve az idegenhonos növények elleni védekezés is szükséges. Az üzemtervezett erdőkből is elsődlegesen az özönfajok eltávolítása javasolt, illetve indokoltság esetén a szerkezetátalakítás. Az őshonos erdőállományok folyamatos erdőborítással való kezelése nem csak a természetesség növelését, hanem az erózió megakadályozását is szolgálja. Részben erdőgazdálkodás során a fahasználatokon túl a készletezés, anyagmozgatás időés térbeli korlátozása javasolt. Szintén összhangban van a Natura 2000 célokkal a holt faanyag visszahagyása, a nevelő- és véghasználatok során a változatos fafajösszetétel, a többszintű erdőállomány kialakítása és fenntartása. Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Tárcsázás nem megengedett. (GY10) • Kiszántás nem megengedett. (GY13) • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) • Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) • Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) • Biztosítani kell a felhalmozódott fűavar eltávolítását. (GY23) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját a beérkezéshez képest legalább 5 munkanappal korábban elektronikus úton, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell. (GY31) • Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) • A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges. (GY45) • Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. (GY59) 36


• • • • • •

Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. (GY79) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása. (GY92) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. (GY112) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117) Élőhelyrekonstrukció. (GY118) Inváziós fajok (pl. energiacélú ültetvények /akác, fűz, energiafű, stb./ telepítésének korlátozása a terület szélétől számított 200 m-en belül. Jelenleg ilyen csak az erdőtörvényben és védett természeti területekre vonatkozóan van megállapítva. Nem védett természeti területeken fekvő Natura 2000 területeken ennek a veszélyforrásnak a szabályozása nem megoldott. A tervezési területen ez valós probléma. (GY128)

Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró (2009. évi XVIII. tv. szerinti) szabad rendelkezésű erdők és fásítások részletes állapotleírása és a változások vezetése. (E02) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) • Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) • Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) • Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) • Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. (E10) • A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) • A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé - a díszes tarkalepke védelmében - legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntar-

37


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

tása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) A kijelölt területen az erdőneveléssel kapcsolatos erdőgazdálkodási tevékenység elhagyása (beleértve a közelítést és készletezést is). (E15) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljeskörű kímélete. (E19) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az egyéb, kijelölt részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) részleges vagy teljes háborítatlanságának biztosítása. (E23) Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek kijelölése és háborítatlanságának biztosítása. (E24) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok egyedeinek megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. (E30) A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolítása. (E31) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A mikroélőhelyek fenntartása. (E39) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. (E40) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak kötélpálya, facsúszda, lófogat, állati erővel vont közelítő kerékpár, szán vagy a rakomány emelve történő közelítésére alkalmas más eszköz használata. (E42) A vágásterületen történő égetés mellőzése. (E50) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során a természetes cserje- és lágyszárú szint kímélete, valamint a talajtakaró megóvása. (E62) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). (E64) Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban történő alkalmazásának teljes körű mellőzése. (E65) Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújításának elhagyása, azok más művelési ágban (pl. gyep) történő hasznosítása. (E67) 38

3.Kezelési feladatok meghatározása • • •

• • • • • • • • • •

Totális gyomirtó szerek használata csak szelektív módon és csak intenzíven terjedő, inváziós lágy és fás szárú fajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. (E68) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. • Javasolt alkalmazási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: augusztus-szeptember • Alkalmazás – a fás szárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Erdészeti felhasználásra engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással. (E70) A tűzpásztákon, nyiladékokon az idegenhonos, agresszíven terjeszkedő növényfajok visszaszorítása. (E71) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Erdősztyepp-erdők füves részeinek fenntartó kezelése. (E76) Faanyag közelítése csak fagyott vagy száraz talajon. (E81) Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy és fásszárú fajok továbbterjedésének mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) történő megakadályozása. (E83) Fakitermelés tervezése során az érintett erdőrészletek korosztály-eloszlásának javítása. (E84) A hagyásfák, hagyásfacsoportok fenntartása a fák természetes pusztulásáig. (E85) A letermelt faanyag április 30-ig történő elszállítása a xilofág rovarfajok védelme érdekében. (E86) Egészségügyi fakitermelés elhagyása az erdő fennmaradását, egészségi állapotát jelentősen veszélyeztető erdővédelmi ok kivételével. (E94) A talajszinten odúval rendelkező fák kivágása magas tuskó visszahagyásával, az odú megőrzésével. (E95)

Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01) • A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el 39

3.Kezelési feladatok meghatározása azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét lehetőség szerint be kell keríteni. (VA02) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység szélein őshonos fajokból álló cserjesáv kialakítása/fenntartás javasolt. A kezelési egység gyep művelési ágú részén a szukcesszió (cserjésedés, spontán erdősülés) lassítása és a fásszárúak további térhódításának megakadályozása cél, de a jelenlegi erdőterület visszaszorítása nem indokolt. A lehatárolt területen belüli, cserjésekkel, kisebb gyepekkel együtt alkotott komplexeit javasolt visszahagyni. A fásítások és üzemtervezett erdők természetességét fenntartani, javítani szükséges. A fenyvesek esetében már rövidtávon, az akácosok esetében rövid- és középtávon megfogalmazható javaslat az állományok felszámolása és szerkezetátalakítása őshonos fafajú célállományra, mely csak külső forrás megléte esetén valósítható meg. Az erdő-környezetvédelmi intézkedésekben ezek a célok és források meghatározásra is kerültek, de mivel önkéntes vállalás alapján történhet, így fontos tényezőként jelentkezik a tulajdonos/gazdálkodó szándéka is. A kezelési egység erdőállományai üzemtervezettek, a javaslatok beépítésére a 2015-ben esedékes erdőtervezéskor lehet számítani. Fontos a területen kívülről érkező veszélyeztető tényezők kizárása, minimalizálása. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A kezelési egység területe döntően erdő, elenyésző arányban gyep (illetve rét, legelő) művelési ágú. Részterületei a szomszédos erdőtömbökkel is érintkezve, ormokon és a domboldalak lejtőin helyezkednek el. Állományait túlnyomó részt cseres-tölgyes, kisebb arányban szubmontán bükkös és gyertyános-kocsánytalan tölgyes alkotja. A döntően őshonos fafajú erdőkbe csak kisebb fenyvesek ékelődnek, az akác még csak csoportokban vagy szálanként van jelen, illetve kis zárványgyepeket is tartalmaznak. Az erdőkbe belsejébe zárt vagy azok szélén elhelyezkedő gyepeket napjainkban nem kaszálják, legeltetésük jellemzőbb, a szukcessziós folyamatok itt is meghatározóak. A gyepek hasznosítása évek óta jobbára az agrártámogatási feltételek biztosítására szorítkozik és nem a tényleges gazdálkodás része. Ezzel ugyan továbbra is lassítani lehet a jelölő élőhelyeket veszélyeztető szukcessziót, de Natura 2000 célokból indokolt lenne a valódi rét-legelőgazdálkodás visszatérése. A kezelési egység legjelentősebb kataszteri tömbjét az összefüggő őshonos erdőtömbök alkotják, melyek jellemzően a jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusokból állnak. Bár az akác itt még csak szálanként vagy kisebb csoportok formájában van jelen, de ezek már most is jelentős negatív hatást gyakorolnak (általános leromlás, nitrifikáció, védett- és veszélyeztetett fajok visszaszorulása) a velük közvetlenül érintkező élőhelyekre. Ezt az állapotot elősegíti, hogy az inváziós fajokra irányuló kezelés nem folyik. Mivel a tervezési terület jelölő élőhelyeire az egyik legnagyobb veszélyt a beékelődött, illetve azokhoz kapcsolódó akácosok jelentik, így csak ezen állományok visszaszorítása, illetve átalakítása biztosíthatja a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 céljainak megvalósulását. Fenyvesek a gyepek erdősítése során vagy az őshonos erdők letermelését követő telepítéssel alakultak ki. Ezek szerkezetátalakítása, őshonos fafajokkal történő felújítása indokolt.

40

3.Kezelési feladatok meghatározása Az erdőgazdálkodás során az őshonos állományok esetében is szükséges a természetességi állapot javítását megcélozni, amit az erdőkre vonatkozó előírás-javaslatoknál részletesen megfogalmaztunk. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció 3.2.1 pontjánál, az egyes kezelési egységek (KE1-KE7) részletes leírásánál adtuk meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság középtávú (10 éves) fejlesztési tervében a tervezési terület vonatkozásában nem lett megfogalmazva fejlesztési projekt – ennek oka elsősorban a BNPI által vagyonkezelt területek hiánya. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A fajvédelmi intézkedések nagyrészt kapcsolódnak az élőhelykezelési intézkedésekhez. Például a gyepek hasznosítására tett javaslatok kedvezőek lehetnek a terület közösségi jelentőségű (nem jelölő státuszú) fajainak fenntartása szempontjából. Ugyanez igaz az erdőkre is (lásd idős őshonos állományok, sok holt fa vs. nagy szarvasbogár). Speciális fajvédelmi intézkedésként jelentkezhet a nem jelölő státuszú, közösségi leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) növénypopulációk magvetéssel történő felszaporítása, megerősítése. A magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) világállományának legnagyobb része Magyarországon él. A tervezési terület olyan tájon fekszik, amely jelentős szerepet tölt be az Északiközéphegységi és Szlovákiában élő nagy egyedszámú populációk közötti kapcsolat fenntartásában. A lepke élőhelyein idős fák és/vagy legalább 1,5 hektáros cseres-tölgyes hagyásfacsoport kijelölésével biztosítható a faj fennmaradása. Speciális fajvédelmi intézkedés lehet a területen a víz visszatartása. A vízelvezető árkok lezárása – csökkentett működtetése – következtében az egyre melegedő, szárazodó klíma mellett is esélyt kaphatnak a nedves élőhelyekhez erősebben kötődő fajok. Így pl. a nagy tűzlepke számára megőrizhető a mocsárrétek üde állapota. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (http://www.termeszetvedelem.hu/nbmr) keretében 2006-ban Domaháza térségében élőhelytérképezésre került sor. A vizsgált R5×5_121 számú négyzet 55,8 ha-os része van átfedésben a tervezési területtel. A megadott területen az élőhelyek besorolása, jellemzése standard mintavételi eljárásoknak megfelelően történt az Á-NÉR kategóriarendszer használatával. Az európai uniós, határon átnyúló pályázati lehetőségek bővülésével egy, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által benyújtott és kivitelezett kutatási projekt is zajlott a tervezési területen: „Határmenti dombvidéki tájak természetvédelmi kezelését megalapozó biotikai kutatások” – 2013-201e.. Projekt kódja: HUSK/1101/2.2.1/0156. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezésre álltak korábban is biotikai alapadatok, melyek jelen tervezés során kiegészültek a közösségi jelentőségű állatfajok felméréseivel. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozandó több felmérési, kutatási vizsgálat is folyt a területen az elmúlt években: • A tervezés alapját képező, 2006-ban készült élőhelytérkép pontosítása, aktualizálása 2013ban történt meg.

41


A malakológiai, xilofág rovarokra és lepkékre vonatkozó felmérések a közösségi jelentőségű fajokra fókuszáltak.

A jövőre vonatkozó kutatási feladatok közül az alábbiak rendelkeznek kiemelt prioritással: • A terület védett növényfajainak, gerinctelen és avifaunájának nyomon követése, kiemelt figyelemmel a kezelés (leégés, kaszálás, legeltetés, edőgazdálkodás) élővilágra gyakorolt hatására. • Láprétek esetében a szukcessziós változások figyelemmel kísérése, az élőhelytérképezés megismétlése javasolt 5 éves visszatérési idővel. • Özönnövények esetében ponttérképezéses (alapállapot) felmérés majd annak megismétlése javasolt 5 éves visszatérési idővel. A vizsgálat eredményeként a kezelések tervezhetősége is javulhat.

42

3.Kezelési feladatok meghatározása 3.2.5. Mellékletek A kezelési egységek lehatárolását mutató térkép:

43

3.Kezelési feladatok meghatározása A kezelési egységek összefoglaló táblázata (megj. a csillaggal (*) jelölt hrsz-ek és erdőrészletek csak részben érintik a lehatárolt kezelési egységet): Kezelési egység kódja

KE-1

Kezelési egység megnevezése

Területe (ha)

gyepek, erdők és cserjések 823,70 mozaikja

44

Érintett helyrajzi számok

Érintett erdőrészletek

Domaháza: 03/2a (*), 03/2b, 03/2c, 03/2d, 03/3a, 03/3b, 03/3c (*), 03/3d (*), 03/3f, 03/4a, 03/4b (*), 03/4c (*), 03/4d (*), 03/4f, 03/5a, 03/5b, 03/5c, 03/5d, 03/5f, 03/6a, 03/6b, 03/7a, 03/7b, 03/7c, 04, 05a (*), 05b, 05c, 05d, 05f, 05g, 06, 07/1a, 07/1b, 07/1c, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8a, 07/8b, 07/9a, 07/9b, 07/10, 08/3, 08/5, 08/6, 08/7, 08/8, 08/9, 08/10, 08/11a (*), 08/11b, 08/12c (*), 08/13, 08/14, 09 (*), 010 (*), 013/1, 013/2, 013/3, 013/4a, 013/4b, 013/5, 013/6, 014, 015/1a (*), 015/1c, 015/1d, 015/1f, 015/1g, 015/1h, 015/1j, 015/1k, 015/1l, 015/1m, 016, 017, 018/1a, 018/1b, 018/1c, 018/1d, 018/1f, 018/2a, 018/2b, 019, 020/1a, 020/1b, 020/1c, 020/1d, 020/1f, 020/1g, 020/1h, 020/1j, 020/2a, 020/2b, 020/2c, 020/2d, 020/2f, 020/2g, 020/3a, 020/3b, 021, 022/1a, 022/1b (*), 022/2a, 022/2b, 022/2c, 022/2d, 022/2f, 022/2g, 022/2h (*), 022/2k, 022/2l, 022/2m, 022/2n, 022/2p, 022/2r, 022/2s, 023, 024a, 024b, 024c, 025, 026/1, 026/2, 026/5a, 026/5b, 026/5c, 026/5d (*), 027 (*), 028/1, 028/3, 028/4, 028/5 (*), 028/6 (*), 028/7 (*), 029 (*), 030/2, 030/3, 030/4a (*), 030/4c, 030/4d (*), 030/5 (*), 030/8a, 030/8b, 030/8c, 031 (*), 032/10, 032/11, 032/12, 032/13a (*), 032/13b (*), 032/14a, 032/14c, 032/15b, 032/16b, 032/17a (*), 032/17b, 032/3, 032/4, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9a (*), 032/9b, 033 (*), 034/1a, 034/1b, 034/1c, 034/1d,

Domaháza: 1D (*), 2A (*), 4A (*), 4B (*), 4C (*), 4D (*), 4E (*), 4F (*), 4G, 4H1 (*), 4H2 (*), 4J (*), 28A1 (*), 28A2, 28D, 28F, 28H, 28J, 28K, 28M, 28N, 28O, 28P, 28R, 28U, 28V, 29A, 29B, 29C, 29D, 29E, 29F, 29G, 29H, 29I, 29J, 29K, 29M, 29N, 29O, 29P, 29S, 30A, 30B, 30C, 30D, 30E, 30G, 30H, 30I, 31A, 31B, 31C, 31D, 32A, 32B, 32C, 32D, 32F, 32, 33A, 33B, 33C, 33D, 33E1, 33E2, 33F, 33G, 33H, 33I, 33K, 33L, 33M, 33N1, 33N2, 33P, 33S, 33T, 33U (*), 35A (*), 35J3, 36A, 39A (*), 39H, 39L (*), 39N, 51B, 52A, 101A

3.Kezelési feladatok meghatározása 034/1f, 034/1g, 034/1h, 034/1j, 034/1k, 034/3a, 034/3b, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8, 036/1 (*), 036/2 (*), 037 (*), 038 (*), 039, 040a, 040b, 040c, 040d, 040f, 040g, 040h, 040j, 040k, 040l, 041, 042/10, 042/11, 042/13, 042/14, 042/15, 042/16, 042/17, 042/18, 042/19, 042/20, 042/21, 042/22, 042/23, 042/24, 042/25, 042/26, 042/4, 042/7a, 042/7b, 042/7c, 042/7d, 042/7f, 042/7g, 042/7h, 042/7j, 042/7k, 042/8, 045, 049 (*), 046/1a, 046/1b, 046/2, 046/4a, 046/4b, 046/5a (*), 046/5b, 046/6b, 047/10, 047/11h, 047/12m, 047/13, 047/14, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18a, 047/18b, 047/19a, 047/19b, 047/19c, 047/19d, 047/2a, 047/20, 047/21a (*), 047/21b, 047/22a, 047/22b, 047/23a, 047/23b, 047/24a, 047/24b, 047/25a, 047/25b, 047/25c, 047/26a, 047/26c, 047/4, 047/5, 047/6, 047/7, 047/8, 048/10a, 048/10b, 048/11, 048/12, 048/13a, 048/13b, 048/15a, 048/15b, 048/16a, 048/16b, 048/17a, 048/17b, 048/18a, 048/18b, 048/19a, 048/19b, 048/2, 048/20 (*), 048/21 (*), 048/22, 048/23, 048/24, 048/25, 048/26, 048/27a, 048/27b, 048/4a, 048/4b, 048/4c, 048/4d, 048/6a, 048/6b, 048/6c, 048/8, 048/9, 050/2, 050/3b (*), 051/10, 051/12a (*), 051/12b, 051/13a, 051/13b, 051/14a, 051/14b, 051/15a, 051/15b, 051/16a, 051/16b, 051/17a, 051/17b, 051/18a, 051/18b, 051/19a, 051/19b, 051/2a, 051/20a, 051/20b, 051/21a (*), 051/21b, 051/22a, 051/22b, 051/23a, 051/23b, 051/24a (*), 051/24b, 051/24f (*), 051/24g, 051/26, 051/3, 051/5, 051/6, 051/7r, 051/8, 052 (*), 053 (*), 054a (*),

45

3.Kezelési feladatok meghatározása 054b (*), 054c (*), 054d (*), 054f, 054g, 054h, 054j, 054k, 054l, 054m, 054n (*), 054r, 054s (*), 054t, 054v, 054/9f, 055/1 (*), 055/4 (*), 055/10a, 055/10b (*), 055/10c (*) , 055/11a, 055/11b, 055/2c (*), 055/2d, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 055/11a (*), 056 (*), 057 (*), 058 (*), 059 (*), 060/1a, 060/1c, 060/1d, 060/1f (*), 061 (*), 062a, 062b, 062c, 062d, 062f, 062g, 063, 071/5 (*), 078/1 (*), 078/2, 080a, 080b, 083/3a (*), 083/3b, 083/3c (*), 083/3d, 083/3f, 097/8 (*) KE-2

völgyalji üde élőhelyek

127,72

46

Domaháza: 03/2a (*), 03/2f, 03/3c (*), 03/3d (*), 03/4b (*), 03/8, 03/9, 05a (*), 08/11a (*), 09 (*), 010, 011/1, 011/3, 011/4, 012, 015/1a (*), 015/1b, 015/1n, 018/1g, 018/2c, 022/1b (*), 022/1c, 022/2h (*), 022/2j, 026/4, 026/5d (*), 027 (*), 028/5 (*), 028/6 (*), 028/7 (*), 029 (*), 030/4a (*), 030/4b, 030/4d (*), 030/5 (*), 030/6, 030/7a, 030/7b, 031 (*) 032/1a, 032/13a (*), 032/13b (*), 032/14b, 032/15a, 032/16a, 032/17a (*), 032/9a (*), 033 (*), 035/1a, 035/1b, 035/1c, 035/1d, 035/1f, 035/4, 035/5, 035/6, 035/7, 036/1 (*), 036/2 (*), 036/3a, 036/3b, 037 (*), 038 (*), 046/5a (*), 046/6a, 047/19f, 047/2b, 047/21a (*), 047/26b, 048/17b (*), 048/18b (*), 048/19b (*), 048/20 (*), 048/21 (*), 049 (*), 050/3a, 050/3b (*), 050/4a, 050/4b, 050/5, 051/12a (*), 051/2b, 051/21a (*), 051/24a (*), 051/24c, 051/24d, 051/24f (*), 051/25, 052 (*), 053 (*), 054a (*), 054b (*), 054c (*), 054d (*), 054n (*), 054p, 054s (*) 055/2a, 055/2b, 055/2c (*), 056 (*), 058 (*), 059 (*), 060/1b, 061 (*), 071/2a, 071/2b, 071/5 (*), 072, 073,

Domaháza: 2B (*), 28C (*), 33U (*), Hangony: 15C (*), 16G (*)

3.Kezelési feladatok meghatározása 081, 082/1, 082/2, 082/3, 083/3a (*), 085, 086, 088, 092, 093/1a, 093/1b, 093/2a, 093/2b, 095/1a, 095/1b, 095/2a, 095/2b, 096, 097/7, 097/8 (*), 098, 0185/1a, 0185/1b, 0185/2, 0185/3, 0185/4, 0185/5, 0185/6, 0186, 0187/1, 0187/2, 0187/3, 0187/4, 0187/5, 0187/6, 0188, 0189 Hangony: 045/1, 080/1, 080/2, 089 (*), 090/10b (*), 090/10c (*), 090/15a (*), 090/26 (*), 090/28 (*), 090/29, 090/30, 090/31, 090/32, 090/33, 090/34 (*), 090/38, 090/44 (*) Kissikátor: 020/1, 020/4a, 020/4b, 020/4c, 020/5a, 020/5b, 020/5c, 020/5d, 020/6a, 020/6b, 020/7a, 020/7b, 020/8a, 020/8b, 020/9a, 020/9b, 020/10a, 020/10b, 020/11a, 020/11b, 020/11c, 020/11d, 020/12, 020/13a, 020/13b, 020/13c, 020/13d, 020/14a, 020/14b, 020/14c, 020/14d, 021a, 021b KE-3

őshonos erdőtömbök

219,56

Domaháza: 03/4c (*), 03/4d (*), 08/11a (*), 08/12c (*), 054a (*), 055/1 (*), 055/4 (*), 055/10b (*), 055/10c (*), 055/11a (*), 056 (*), 057 (*), 060/1f (*), 078/1 (*), 083/3a (*), 083/3c (*) Hangony: 089 (*), 090/8, 090/9, 090/10a, 090/10b (*), 090/15a (*), 090/17, 090/26 (*), 090/27, 090/28 (*), 090/34 (*), 090/44 (*)

Domaháza: 1D (*), 1E, 1F, 4A (*), 4B (*), 4C (*), 4D (*), 4E (*), 4F (*), 4H1 (*), 28A1 (*), 28B1, 28B2, 28C (*), 28E, 28I, 28L, 39A (*), 35A (*), 39I, 39J, 39K, 39L (*), 39M Hangony: 14B, 14C, 14D, 14E, 14F, 14G, 14H, 14I (*), 14J (*), 15A, 15B, 15C (*), 15D, 15E, 15F, 15G, 16A, 16B, 16C, 16D, 16E, 16F, 16G (*), 54A, 54B, 54C

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások A tervezési terület jelentős része mezőgazdasági hasznosítás (legelőgazdálkodás) alatt áll. A nagy gyepterületekből általában csak a mélyebb fekvésű mocsarak és a kisebb erdősült/cserjés foltok nem 47

3.Kezelési feladatok meghatározása támogathatóak (www.mepar.hu). Az elérhető (lehívható) támogatásokat a földtulajdonosok és a területhasználók jelenleg is felhasználják, elsősorban a földalapú támogatások tekintetében. A Natura 2000 gyepekre meghatározott kompenzációs támogatást a gazdálkodóknak csak egy része veszi fel. Megjegyzendő, hogy a Natura 2000 gyepterületre vonatkozó kötelező földhasznosítási előírásokat nem teljes körűen tartják be a gazdálkodók (pl. nem küldik meg a kaszálásbejelentőket, nem hagynak vissza kaszálatlan sávokat, nem használnak vadriasztó láncot). Az erdőterületek magántulajdonban vannak, így a Natura 2000 erdőkompenzációhoz hozzá tudnak férni a bejelentett erdőgazdálkodók, amivel jellemzően élnek is.

Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint a „kölcsönös megfeleltetés” (KM) rendszerének betartása. A gazdálkodó által az összes bejelentett területet helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartani. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során végzi. Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre is. Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson (23/2013. (IV.09.) VM rendelet) felül a mező- és erdőgazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mező- és erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések: • Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke jelenleg 38 EUR/ha évente. A Natura 2000 gyepekre vonatkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást. • Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente 40-230 EUR/ha lehet. Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások: • Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. 48

3.Kezelési feladatok meghatározása • •

Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet). Ez az intézkedés támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének 19-20. cikkelyei alapján. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők hatásainak részbeni kompenzációja. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhető.

Nem termelő mezőgazdasági beruházások: • A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez.

Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenleg is elérhető támogatási programokkal a terület fenntartó kezelése elvileg megvalósítható (lásd Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kötelező földhasznosítási előírások). Mivel a távlati természetvédelmi célként fogalmaztuk meg a facsoportok, fasorok felújítását, fejlesztését, így ez mindenképp nevesítendő a jövőbeli agrár-erdészeti támogatási rendszerekben. A tervezési terület vonatkozásában azt is figyelembe kell venni, hogy nem maga a legelő állatállomány mérete a kulcstényező a legeltetési rendszer értékelésekor (lásd túllegeltetés – alul hasznosítás), hanem az időjárástól függően a rétek és legelőterületek „minősége” (pl. a kaszálék és fűhozam mennyisége). Az adaptív kezelési igényeket figyelembe véve, nem javasolt konkrét legeltetési sűrűségre (állategység / ha) vonatkozó előírás-javaslatok megtétele. 3.3.2. Pályázatok A tervezési terület vonatkozásában speciális közösségi jelentőségű élőhelyekkel és fajokkal kapcsolatos természetvédelmi pályázat nem tervezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság gesztorságában. Ennek oka elsősorban a BNPI saját vagyonkezelésben levő területeinek hiánya. 3.3.3. Egyéb A fent listázott tervezési kereteken és lehetőségeken túl egyéb javaslat nem fogalmazható meg.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A tervezési folyamat során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján folyamatosan frissülő tematikus aloldalt alakítottunk ki, ahol a területekkel kapcsolatos alapinformációk mellett a (véleményezhető) egyeztetési tervdokumentációt is elérhetővé tettük pdf formátumban: http://bnpi.hu/naturaterv Eszköz típus

Alkalmazott dokumentáció

Mutatók

49

Időpont

3.Kezelési feladatok meghatározása Érintettek levél- BNPI Iktatórendszer (ügyiratszám), 34-8/1/2014. ben és/vagy e- feladást igazoló szelvényről másolat, mailben történő e-mail visszaigazoló tértivevény megkeresése és tájékoztatása Terepbejárás

2014.01.22.

Terepi jegyzőkönyv, résztvevők Üisz: 34-8/2/2014. 2014.01.30. száma, fotódokumentáció hitelesített jegyzőkönyv résztvevők száma: 8 fő (tulajdonos – 1 fő; önkormányzat – 1 fő; hatóság – 2 fő; BNPI – 4 fő)

Nyomtatott tá- A BNPI elkészített egy Natura 2000 A fórumon a jelenlevőknek átadott jékoztató dossziét, mely a tervezéssel és a Na- dossziék száma tura 2000 területekkel kapcsolatban számos információval látja el a célzott érintettek körét (elsősorban: gazdálkodók, földhasználók). A doszsziéba elhelyeztük a hatályos Natura 2000 gyep és erdőtámogatási rendeleteket, kaszálási bejelentőket). Fórum (összes Jelenléti ív, emlékeztető, fotódoku- FÓRUM után töltendő érintett) mentáció Önkormányzati Igazolás az önkormányzat részéről közzététel

FÓRUM után töltendő

Honlap

www.bnpi.hu/naturaterv

Elérhetősége, adatfeltöltés dátuma

2014.08.19.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Célcsoport

Szervezetek, képviselet

Gazdálkodók, területhasználók (mezőgazdaság)

Magántulajdonosok

Erdőgazdálkodók

Magán erdőgazdálkodók, Domaházi Erdőbirtokossági Társulat

Vadgazdálkodók

650110 sz. Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság

Vízgazdálkodók

ÉVIZIG

Önkormányzatok

Domaháza, Hangony és Kissikátor község önkormányzata

Hatóságok

nevesítve: • Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, • Heves megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Földművelésügyi Igazgatósága • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Földhivatala • Ózdi Járási Hivatal Járási Földhivatala • Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyar-

50

3.Kezelési feladatok meghatározása országi Kirendeltsége •

Civil szervezetek, köztestületek

• Helyi lakosság

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nemzeti Agrárkamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatósága

Az érintett település lakosai

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel FÓRUM után töltendő!

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

51

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése

1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület a Pétervásárai-dombság északi részén, a Hangony-patak vízgyűjtőjének felső szakaszán található. Az erdőirtás után létrejött települések környezetében szántók, rétek és legelők jelentek meg, kisebb gyümölcsösökkel érintkezve. Az erdősültség ennek ellenére jelentős maradt. A sajátos arculatú vidék természeti értékét tájképi elemekben való gazdagsága mellett sokszínű élővilága jelenti. 1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. A napsütés évi összege 1830 óra körüli, a nyári időszakban 740, a téliben 170-180 napos óra. Az évi középhőmérséklet 8,5-9 0C körüli, de a Hangony-patak mentén ennél kisebb hűvösebb mezoklimatikus viszonyok is lehetnek. Április 25. után szűnnek meg a tavaszi fagyok és október 5-10től lehet rájuk újból számítani. A tervezési terület legmagasabb részei 100-150 méterrel vannak a völgytalp fölött, illetve a meredek és eltérő kitettségű domboldalak, a gyepes-fás-bokros vegetáció miatt is jelentős mikroklimatikus eltérések alakulhatnak ki. Az évi csapadékösszeg 580-620 mm körüli, de jelentős eltéréseket mutat. Az aszályos években jóval 500 mm alatt is lehet, míg extrém csapadékos években a 800 mm-t is meghaladhatja. A 24 órás csapadékmaximum 131 mm volt, ezt Domaházán észlelték. Leggyakoribbak a nyugati, északnyugati irányú szelek. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A tervezési terület a Tisza vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A fővölgy talpán a Domaházánál eredő Hangony-patak – illetve legjelentősebb mellékvize, a Tó-völgye-patak – folyik végig, mely Sajónémetinél torkollik a Sajóba. A Hangony vízgyűjtőjének felső szakaszán elhelyezkedő tervezési terület több részvízgyűjtőre tagolódik, a nagyobb völgyekben kisebb, de állandó vízfolyásokat találunk. A nagyszámú vízmosásban csak a legnagyobb felhőszakadásokkor zúdul le víz. Árvizek a tavaszi hóolvadás és a nyáreleji esőzések idején, illetve alkalmilag, intenzív esőzések nyomán alakulnak ki, a völgytalpak ritkán és csak rövid időre kerülnek vízborítás alá. A környéken – s így a Répás-völgyben – létesített száraz medrű záportározók a településeket fenyegető árvizek kialakulását hivatottak megakadályozni. A nagyobb völgyekben számos, egész évben aktív forrás ered. 1.1.3. Talajtani adottságok Az uralkodó talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. melynek erősen savanyú változata a tervezési terület dombjain, tetőin jellemző. A dombok nagy eróziós potenciálú lejtőin meghatározóak a földes- és köves kopárok. A völgyek talpán nyers öntéstalajok fordulnak elő. Valamennyi talajtípusra jellemző, hogy vízraktározási képességük jó, de szerves anyagokban való szegénységük miatt termékenységük gyenge, s ezért erdővel borítottak, vagy csak legelőként hasznosíthatók.

1.2. Természeti adottságok A területen 2005-ben élőhelytérképezésre került sor, amely 2013-ban az Általános Élőhelyosztályo zási Rendszer /Á-NÉR 2011/ kritériumrendszerét követve lett újratérképezve, a Google Earth műholdfotói felhasználásával. Az egyes lehatárolt élőhelyfoltokhoz természetességi/degradáltsági mutatókat is rendeltünk (Németh Ferenc – Seregélyes Tibor-féle természetességi, degradáltsági osztályozás; TDO, 1-5 skála). Az élőhelytérképezés során pontos adatokhoz jutottunk az adott élőhelyfoltok méretéről, kiterjedéséről, természetességéről, mely tervezési alapot is biztosított a kezelési 52

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése egységek (KE1-3) meghatározásához, az azokon javasolt természetvédelmi kezelési javaslatok megfogalmazásához. Élőhely neve

Kódja

Terület (ha)

Arány (%)

Natura 2000 élőhely

Nem tőzegképző nádasok, gyékénye- B1a sek és tavikákások

0,16

<0,1

–

Nem zsombékoló magassásrétek

B5

8,04

0,7

–

Láprétek

D1

0,45

<0,1

7230

Mocsárrétek

D34

41,34

3,5

6440

Patakparti és lápi magaskórósok

D5

0,14

<0,1

6430

Franciaperjés rétek

E1

27,43

2,3

6510

Hegy-dombvidéki sovány gyepek

E34

289,95

24,8

–

Félszáraz irtásrétek, száraz magaskóró- H4 sok és erdőssztyeprétek

33,89

2,9

6210

Fűzlápok

J1a

0,39

<0,1

–

Égerligetek

J5

14,91

1,3

91E0

Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek

K2

46,52

4,0

91G0

Bükkösök

K5

48,14

4,1

9130

Mész- és melegkedvelő tölgyesek

L1

0,52

<0,1

91H0

Cseres-kocsánytalan tölgyesek

L2a

159,29

13,6

91M0

Jellegtelen üde gyepek és magaskóró- OB sok

6,92

0,6

–

Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gye- OC pek és magaskórósok

1,37

<0,1

–

Galagonyás-kökényes-borókás cserjé- P2b sek

237,67

20,3

–

Ültetett akácosok

S1

161,14

13,8

–

Ültetett erdei- és feketefenyvesek

S4

62,29

5,3

–

Egyéb ültetett tájidegen fenyvesek

S5

0,88

<0,1

–

Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák T1

5,52

0,5

–

Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák

T2

20,46

1,7

–

Fiatal parlag és ugar

T10

0,46

<0,1

–

Falvak

U3

0,26

<0,1

–

Telephelyek, roncsterületek

U4

2,57

0,2

–

Tanyák, családi gazdaságok

U10

0,26

<0,1

–

1170,97

100,0

összesen

1. táblázat: A tervezési területen előforduló élőhelyek kiterjedése (ha), aránya (%) és Natura 2000 élőhelyekkel való megfeleltethetősége (Á-NÉR 2011 alapján)

53

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Natura 2000 élőhely megneveKódja zése

Minősítése

Területe/aránya (2013 felmérés alapján)

Területe/aránya (SDF 2013 alapján)

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cser6210 jésedett változataik (Festuco-Brometalia)

C

34,78 ha / 3,1%

Pannon gyertyános-tölgyesek

91G0

C

34,83 ha / 3,1%

46,52 ha / 4,0%

Pannon cseres-tölgyesek

91M0

C

130,05 ha / 11,7%

159,29 ha / 13,6%

Szubkontinentális peripannon 40A0 cserjések

D

202,79 ha / 18,3%

–

Borókásodó szárazgyepek

5130

D

1,17 ha / 0,1%

–

Szubpannon sztyeppék

6240

D

1,5 ha / 4,4%

–

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek 6430 hidrofil magaskórós szegélytársulásai

D

0,77 ha / 0,1%

0,14 ha / <0,1%

Ártéri mocsárrétek

6440

D

48,72 ha / 4,4%

41,34 ha / 3,5%

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, 6510 Sanguisorba officinalis)

D

30,85 ha / 2,8%

27,43 ha / 2,3%

Mészkedvelő üde láp- és sás7230 rétek

D

1,17 ha / 0,1%

0,45 ha / <0,1%

Szubmontán és montán bük9130 kösök

D

40,36 ha / 3,6%

48,14 ha / 4,1%

Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdő (Alno-Padi91E0 on, Alnion incanae, Salicion albae)

D

8,5 ha / 0,8%

14,91 ha / 1,3%

Pannon molyhos tölgyesek

D

0,35 ha / 0,1%

0,52 ha / <0,1%

91H0

33,89 ha / 2,9%

2. táblázat: A jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok adatainak összevetése a 2012-es Natura 2000 adatbázis (SDF) illetve a 2013 felmérés alapján A 2013-as élőhelytérképezés alapján az alábbi közösségi jelentőségű élőhelyekre vonatkoztatható Natura 2000 adatbázis (Standard Data Form, SDF) változásokat javaslunk (indoklással): •

Az egyes élőhelyek kismértékű változásának az oka, hogy a KÜVET-hez igazítást megelőzően készült élőhelytérkép a területről (2005), ezért több mint 60 ha kimaradt, amit 2013-ban pótoltunk. Az új élőhely adatok miatt módosult a 9130, 91G0, 91M0 élőhelyek kiterjedése, valamint a többi élőhely esetében a %-os arányok nagyobb eltérését okozta, mint ami a kiterjedésből adódott volna.

•

Az Á-NÉR és Natura 2000 interpretáció változása miatt csak azon Prunetum jellegű cserjéseket soroltuk a 40A0 élőhelytípushoz, melyek több sztyep- és erdőssztyep fajt tartalmaznak. A tervezési területen nagy arányban fordulnak elő azon másodlagos töviskes cserjések, amelyek nem feleltethetők meg szubkontinentális peripannon cserjések élőhelytípusnak, ezért a 40A0 élőhelyi kategória törlendő!

•

Borókás gyepek (5130) a 2013-as térképezéskor már nem kerültek elő, a természetes szukcesszió

54

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése során beerdősültek. •

A sztyepprét (6240) állományok nem tipikus kifejlődésűek, fajkészletükben a félszáraz gyepek (6210) és a mészkerülő dombvidéki gyepek között állnak.

•

A gyepterületek kiterjedése a műholdfotó miatti pontosítások, valamint a cserjések, valamint az akácosok terjedése miatt csökkent. A kedvezőtlen szukcesszionális folyamatok a gyepgazdálkodás hiányára, a legeltetés visszaszorulására vezethető vissza.

•

A patakparti szép kifejlődésű magaskórós szegélytársulás (6430) jelentős visszaszorulást mutat az élőhely szárazodása és égerrel való erdősülése miatt.

•

Az ártéri mocsárrétek (6440) a nád terjedése következtében degradálódnak, ami már komolyan veszélyezteti az élőhelyet. A területi változás a nagy kiterjedésű gyepekben beékelt egykori kisparcellás szántók pontos behatárolása miatt következett be. Utóbbiak az „gyomos üde gyepek és magaskórósok” (OB) élőhelyi kategóriába kerültek.

•

A franciaperjés kaszálórétek (6510) esetében is a beerdősülés az egyik fő élőhelycsökkentő tényező.

•

Az üde gyepek kiterjedésének rovására növekedett meg az égerligetek (91E0) területe. Mivel a völgytalpak potenciális klimax erdőtársulása, ezért további terjedése várható.

•

A terület két, fajokban gazdag forráslápos láprétjének (7230) a csökkenését tapasztaltuk, amely a vízháztartás leromlásából fakadó élőhelyi változások miatt következett be. Az egyik esetben magassásrét, mocsárrét irányába történő átalakulás, míg a másik esetben a nád terjedése miatt zsugorodott az élőhely.

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Élőhelytípus kódja

6210 91G0* 91M0 40A0* 5130 6240* 6430 6440 6510 7230 9130 91E0*

91H0*

Élőhelytípus megnevezése

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Pannon cseres-tölgyesek Szubkontinentális peripannon cserjések Boróka (Juniperus communis)-formációk fenyéreken vagy mészkedvelő gyepekben Szubpannon sztyeppék Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Szubmontán és montán bükkösök (Asperulo-Fagetum) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel

55

Reprezentativitás (A-D)

C C C D D D D D D D D D

D

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Az egyes élőhelyek jellemzésekor a területen csak fragmentálisan előforduló nem jelölő státuszú élőhelyeket (40A0, 5130, 6240) nem ismertetjük. Közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusok:

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedet változataik (FestucoBrometalia) Élőhely kódja:

6210

Élőhely előfordulásai a területen:

A vizsgálati terület több pontján, elsősorban a dombok délies oldalainak és gerinceinek alsó harmadában fordul elő.

Élőhely területi aránya:

2,9%

Élőhely kiterjedése a területen:

33,89 ha

Élőhely jellemzése: Meszes alapkőzeten, elsősorban déli, délnyugati kitettségben fordul elő, a Heves-Borsodi-dombság déli és keleti részeihez képest csekély kiterjedésben. Legszebb állományai a Petyke-völgy elején, valamint a Gyalogút-lápá ban találhatóak. A középmagas füvű gyep fajkészletére jellemző, hogy a névadó és domináns tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) mellett igen sok bokorerdei, valamint erdőssztyepp elem is keveredik. A Brachypodium mellett az élesmosófű (Chrysopogon gryllus), valamint a lappangó sás (Carex humilis) jellemző. Utóbbi fajok elsősorban az exponáltabb helyeken, gerinceken, vagy sziklás oldalakon jellemzőek. A gyep degradációjával a társulásalkotó fűfajt a fenyérfű (Bothriochloa ischamemum) helyettesíti. Utóbbi aránya akár a 70 %-ot is elérheti. Főleg a legeltetés hatására szaporodik fel. A szálkaperjés rétek kétszikűekben gazdagok és egyes fajokkal jól jellemezhetőek: árlevelű len (Linum tenuifolium), borzas len (Linum hirsutum), hegyi gamandor (Teucrium montanum), pongyola harangvirág (Campanula sibirica), ágas homokliliom (Anthericum ramosum), réti nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria), zöldellő törpezanót (Chamaecytisus virescens), hegyi here (Trifolium montanum), gyepűrózsa (Rosa gallica), borzas ibolya (Viola hirta), lenlevelű zsellérke (Thesium linophyllon), sármányvirág (Sideritis montana), szikár habszegfű (Silene otites), kardos peremizs (Inula ensifolia), takarmány baltacim (Onobrychis viciifolia), zászlós csüdfű (Astragalus onobrychis), széleslevelű lednek (Lathyrus latifolius). A területen idegenhonos fajok közül elsősorban az akác, kis mértékben a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) veszélyezteti. A természetes szukcesszionális folyamatok – mint például a töviskes fajainak a terjedése is – csökkentik kiterjedését. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhelyfoltok természetközeliek, kismértékű degradációt jelez bennük a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), amely a foltok kb. 70%-án megtalálható.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Hosszú távon a kezelés hiányában, a szukcesszió révén állományaik cserjésednek, erdősülnek. A rendszeres tavaszi avartüzek stabilizálják állományait. Az özönnövények terjedése is potenciális veszélyforrást jelent.

Veszélyeztető tényezők:

A legfontosabb veszélyeztető tényező a kaszálás (A03.03 /H/), ill. a legeltetés) legeltetés elmaradása (A04.03 /M/). A rendszeres ta-

56

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése vaszi leégés, az idegenhonos inváziós fajok jelenléte és térhódítása (I01 /M/), a mindezek miatt bekövetkező degradáció, kedvezőtlen irányú szukcesszió (K02.01 /H/) is nagy probléma. Kisebb arányban, de jelen van a művelési mód változásából (A02 –/H/), a támogatások miatti erdőtelepítésből (B01 /M/), az erdőfelújításból (B02.01 /L/) származtató veszély. Az ösvények, földutak számának emelkedése (D01.01 /L/), vagy a nagyvad állomány taposásával, rágásával ma még kismértékű veszélyt jelent (F03.01.01 /L/, K04.05 /L/), de jövőbeni növekedése szintén az élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezheti. A nem kezelt fátlan élőhelyeken a siskanádtippan okoz problémát, a gyepek, rétek fajkészletének a leromlását jelzi (I02 /L/). A Felső-völgyben tervezett új határátkelőhöz kapcsolódó közút nyomvonala szintén fenyegetné egyik állományát (D05 /L/).

Pannon gyertyános-tölgyesek Qercus petraeával és Carpinus betulusszal Élőhely kódja:

91G0*


A tervezési területen főleg az északi és déli végében lévő erdőtömbök északias kitettségű oldalain jelenik meg.


4,0%


46,52 ha

Élőhely jellemzése: Elsősorban völgytalpakon, "lápákban" található, sokszor elegyetlen gyertyán lombkoronaszinttel rendelkező asszociáció, amelynek számtalan átmenete figyelhető meg a területen a többi erdőtársulás felé. Ez abból adódik, hogy azok között az ökológiai viszonyok között, amelyet a dombvidék nyújt, a gyertyános-tölgyes szinte minden erdőtársulással érintkezik, néha másodlagosan alakul ki egyfajta degradációt jelezve. A gyertyános-tölgyesek tavaszi aszpektusa a területen kevésbé gazdag, benne jobbára salátaboglárka (Ficaria verna), bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) és odvas keltike (Corydalis cava) fordul elő. Lombfakadást követően a völgytalpi gyertyánosokban az üde-, míg máshol a mezofill lomberdei fajok (Querco-Fagetea) a gyepszint gyakori fajai: indás ínfű (Ajuga reptans), csomós ebír (Dactylis polygama), kányaharangvirág (Campanula rapunculoides), podagrafű (Aegopodium podagraria), sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum), hagymás fogasír (Dentaria bulbifera), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), kapotnyak (Asarum europaeum). A területen részben megtalálhatóak pionír jellegű állományai is, amelyek északi, északnyugati kitettségben alakultak ki. Lombkoronaszintjében a gyertyán (Carpinus betulus), rezgőnyár (Populus tremula) jellemző. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Fiatal, éppen ezért még nudum aljnövényzetű és másodlagos állományai közepesen degradáltak, míg az 50 év fölöttiek természetközeliek.


Az erdészeti tevékenység és az akác terjedése a legfőbb veszélyeztető tényező. A terület gyertyános-tölgyesei jelentés részben üzemtervezettek, Hangony község határában részben véghasználati

57

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése korúak, amelyek letermelése folyamatban van. Veszélyeztető tényezők:

A legfontosabb veszélyeztető tényező az erdészeti tevékenység, mely a nem megfelelő felújítási mód és célállomány (B02.01, B02.01.02. /H/), a szakszerűtlenül kivitelezett nevelővágások (B02.02 /H/), a cserje- és gyepszint károsítása (B02.03 /L/), a holt fa eltávolítása (B02.04 /H/) révén az élőhely leromlását, hosszú távon esetleges eltűnését eredményezheti. Az akác megjelenése és térhódítása (I01 /H/), a nagyvadállomány okozta vadkár (F03.01.01 /L/) nem csak az elegyfafajok és a kocsánytalan tölgy visszaszorulására, hanem a gyertyános-tölgyesek arányának csökkenésére is hatással van. A rendszeres tavaszi tüzek (J01.01 /L/) is károsak, állományaik átalakulása (K02 /M/) már megkezdődött.

Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja:

91M0


A terület északi és déli végében lévő erdőtömbökben az északi oldalak alsó kétharmadának kivételével szinte minden expozícióban előfordul. Az erdőtömbök széleinek közelében természetes szukcesszió útján is kialakul a cserjések erdősülésével.


13,6 %


159,29 ha

Élőhely jellemzése: A terület legnagyobb kiterjedésben megtalálható zonális erdőtársulása. A lombkoronaszintben a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea agg.) és a csertölgy (Quercus cerris) a meghatározó. A két fafaj arányát főként az erdészeti célok (üzemtervi célállomány) határozzák meg. Elegyfafajként elsősorban a mezei juhar (Acer campestre, ritkán a vadkörte (Pyrus pyraster) fordul elő. A cserjeszint igen változó volt a cseres-tölgyesekben, a ligeti perje (Poa nemoralis) dominanciával jellemezhető száraz típusban a cserjeszint szegényes: gyepűrózsa (Rosa canina agg.), cseregalagonya (Crataegus laevigata). A mezofilabb, jobb vízellátottságú tölgyesekben viszont helyenként gazdag cserjeszint díszlik az alábbi fajokkal: gyepűrózsa (Rosa canina agg.), cseregalagonya (Crataegus laevigata), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), mezei juhar (Acer campestre). A gyepszintben a ligeti perjés (Poa nemoralis-os) és a felemáslevelű csenkeszes (Festuca heterophylla) típus a leggyakoribb. Az első típusra jellemző, hogy a perje borítása akár a 70%-ot is elérheti. Elsősorban meredekebb oldalakon keleti, nyugati kitettségben és tetőhelyzetben fordult elő. A Poa nemoralis mellett a cseres-tölgyesekre jellemző, "szabvány" fajokat találtuk: sátoros margitvirág (Chrysanthemum corymbosum), vitéz bükköny (Vicia cassubica), fekete lednek (Lathyrus niger), édeslevelű csüdfű (Astragalus glycyphyllos), közönséges tarkakoronafürt (Coronilla varia), baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia), sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), borsfű (Satureja vulgaris), fénytelen galaj (Galium schultesii), ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys), erdei szamóca (Fragaria vesca), egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), csomós ebír (Dactylis polygama). A Festuca heteropyhlla-típusban a csenkesz mellett mészkerülő fajok találhatók: fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides), orvosi veronika (Veronica officinalis), olasz hölgymál (Hieracium sabaudum). A szálkaperjés (Brachypodium pinnatum)-típus enyhén meszes talaj mellett déli, délnyugati kitettségben, hegylábi szituációkban fordul elő, számos mezofil gyepfajjal.

58

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése A cseres-tölgyesek degradációját jelenti a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) és a szeder (Rubus fruticosus agg.) nagymérvű elszaporodása. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

A fiatal állományai közepesen degradáltak: az 50 év alattiak mérsékelten zavartak, míg az 50 év feletti cseresek természetszerűek.


Az erdészeti tevékenység és az akác terjedése a legfőbb veszélyeztető tényező. Mivel a dombvidékre általában jellemző a cser dominanciája, az élőhelyen ezért sokszor tarvágással kezelik állományait. A bontások során a cserjeszintet rendszerint eltávolítják, és elegyfafaj, kocsánytalan tölgy sem marad.


A legjelentősebb veszélyeztető tényezőnek a kontrollálatlan tavaszi avartüzek (J01.01 /H/), az illegális falopás (G05.04 /M/) valamint az akác térhódítása (I01 /M/) minősül. Az erdészeti tevékenység (B02 /H/), a nem megfelelő erdőfelújítás (B02.01 /H/), illetve a lábonálló és/vagy fekvő holt faanyag eltávolítása (B02.04 /M/) szintén az élőhely természeti állapotának romlását okozhatja.. A vadkár (F03.01.01 /M/) erőteljesen sújtja azt az élőhelyet, és falopás a szlovák oldalról is előfordult (XO /L/).

Közösségi jelentőségű nem jelölő élőhelytípusok:

Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Élőhely kódja:

6430


Mivel szegélytársulásként fordul elő a területen, ezért sokszor térképezhetetlen a kiterjedése. Jellemzően a völgytalpak vízfolyásai mentén a vízparti zonáció részét képezik az égerligetekkel együtt. Természetes vízfolyások mentén az égerligetekkel mozaikosan fordulnak elő, többnyire a vízfolyás és az égerliget közötti sávban.


<0,1%


0,14 ha

Élőhely jellemzése: Két társulás tartozik ide: a lápi magaskórós (Filipendulo-Geranietum palustris) és a patakmenti magaskórós (Angelico-Cirsietum oleracei). A lápi magaskórós a térképezett területen csak a Répás-völgy néhány szobányi területén fordult elő. A lápi magaskórós domináns növényfajai a tervezési területen, mocsári gólyaorr (Geranium palustre), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), közönséges lizinka (Lisymmachia vulgaris) és mocsári sás (Carex acutiformis). A kísérőfajok között higromezofill növények fordultak elő erdei angyalgyökér (Angelica sylvetsris), réti füzény (Lythrum salicaria), borzas füzike (Epilobium hirsutum), mocsári gólyaorr (Caltha palustris), orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis). Szórványosan, keskeny sávként jelenik meg a Hangony-patak egyes szakaszain, valamint a Petyke-völgyben,

59

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Kis-kút és Utas-völgyben és a Répás-völgyben részben az ott lévő égerligetek szegélytársulásaként lép föl. A do mimancia viszonyok tekintetében nem lehet egyértelműen domináns fajt kiemelni, hiszen rendkívül változatos a megjelenése. A jellemző fajok: halovány aszat (Cirsium oleraceum), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), mocsári csorbóka (Sonchus palustris), amelyhez a vízellátottság miatt az alábbi fajok társulnak: mocsári sás (Carex acutiformis), borzas füzike (Epilobium hirsutum), közönséges erdeikáka (Scirpus sylvaticus), gyepűbükköny (Vicia sepium), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), baraboly (Chaerophyllum aromaticum), medvetalp (Heracleum sphondylium), podagrafű (Aegopodium podagraria), sédkender (Eupatorium cannabinum). Kezdődő degradációt jelez a nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius) megjelenése és elterjedése. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Állományai természetközeliek, a vízellátottság miatt kevéssé degradáltak.


Kis kiterjedése és ökoton helyezete miatt fokozottan sérülékeny. A vízrendezések közvetlenül veszélyeztetik.


A vízrendezések során a vízfolyások természetes mederalakulatainak megváltoztatása, a meder bemélyítése az élőhely elsődleges veszélyforrása (J02.05 /H/), mivel a munkálatok során közvetlenül érintettek azokban az esetekben, ahol már az égerligetek hiányoznak. A vízellátás csökkenése a társulások kiszáradását (K01.03 /M/), degradációját és beerdősülését okozza. Az égerligetek erdészeti hasznosítása során mechanikai kár is éri (B07), illetve állományaik beerdősítése is előfordult (B01.01 /M/). A vízfolyások vizének eutrofizációs terhelése (mezőgazdasági telepek, kommunális szennyvíz; H01, H02 /M/) a nád terjedését segíti elő (I02 /M/), amely kedvezőtlen szukcessziót indít el, kiszorítva a társulásalkotó fajokat (K02.01 /H/). Kisebb mértékben a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) terjedése (I01 /M/) és a művelési mód változása (A02 /M/) is veszélyezteti.

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja:

6440


Kiszélesedő völgytalpak fátlan területeinek jellemző és nagy kiterjedésű élőhelytípusa.


3,5%


41,34 ha

Élőhely jellemzése: A völgytalpak üde részein előforduló magasfüvű gyeptársulás, amelynek állományai sajnos jelentős részben degradáltak. A Hangony-völgyben Domaháza alatt, a viszonylag széles patakvölgyben sok másodlagos állományát találjuk, amelyek felhagyott szántókon alakultak ki. A jellemző állományalkotó fajai a réti csenkesz (Festuca pratensis), csomós ebír (Dactylis glomerata), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti perje (Poa pratensis), sovány perje (Poa trivialis), pelyhes selyemperje (Hol-

60

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése cus lanatus), degradált állományaiban az tarackbúza (Agropyron repens), borzas sás (Carex hirta), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios). A tocsogósabb részeken a mocsári sás (Carex acutiformis), fülemüleszittyó (Juncus articulatus) jelenik meg. A területen konstans és jellemző fajok: szürke aszat (Cirsium canum), réti lednek (Lathyrus pratensis), réti imola (Centaurea jacea), réti zörgőfű (Crepis biennis), (Epilobium parviflorum), tejoltó galaj (Galium verum), réti here (Trifolium pratense), korcs here (Trifolium hybridum), réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), mezei varfű (Knautia arvensis), mezei sóska (Rumex acetosa), festő zsoltina (Serratula tinctoria), réti boglárka (Ranunculus acris). Számos átmenete található meg mind a magassásrétek, mind pedig a franciaperjés rétek felé. A völgy felső részében jelentős mértékben veszélyezteti állományait a közönséges nád (Phragmites australis). Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Az élőhely közel negyede a közepesen degradált kategóriába tartozik, amelybe beletartoznak a másodlagos – felhagyott szántók természetes szukcessziója révén lérejött – állományok. Az erősen degradált típusok az OB élőhelyi kategóriába lettek sorolva, ezért ez a kategória hiányzik. A természetszerű mocsárrétek fajkészlete és kezelésük megfelelő.


Sérülékeny élőhely, amelynek állapotát vízháztartás, megváltozása, a mezőgazdasági hasznosítás vagy nem hasznosítás nagymértékben befolyásolja.


A hegyvidéki égerligetek helyén kialakult mocsárrétek kaszálóként való hasznosítása a legmegfelelőbb kezelés, amely a fenntartás és megőrzés egyik fő kulcsát adja. A földművelés hanyatlása miatt a völgytalpi szántók nagy részén másodlagosan is kialakult, ha a nád meg nem előzi. A nád terjedése a talaj eutrofizációjára vezethető vissza. A kaszálás elmaradása (A03.03 /H/) a becserjésedését, beerdősülését okozza, valamint lehetővé teszi a nád terjedését (K02.01 /M/). Idegenhonos növényfajok közül a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) fertőzés fordul elő (I01 /H/). A Felső-völgyben szarvasmarha legeltetés az állomány taposásos degradációját okozza (A04.01 /L/). A kiszáradása (K01.03 /M/) során kezelés hiányában a siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) terjedése (I02 /H/) tapasztalható. A vízfolyások, árkok rendezése (J02.05 /H/) nyomán módosulnak a hidrológia viszonyok, szárazodás (M01 /M/) kezdődik. A szántókon regenerálódott állományok esetében valós veszélyforrás a gyepterület visszaalakítása szántóvá (A02.03 /L/). Az ösvények, földutak számának emelkedése (D01.01 /L/), vagy a nagyvad állomány taposásával, túrásával, rágásával ma még kismértékű veszélyt jelent (F03.01.01 /L/, K04.05 /L/), de jövőbeni növekedése szintén az élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezheti. A Felső-völgyben tervezett új határátkelőhöz kapcsolódó közút nyomvonala szintén fenyegetné két állományát (D05 /L/).

Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba oficinalis) Élőhely kódja:

6510


Oldalvölgyek felső felének völgytalpi régiójának jellemző élőhe-

61

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése lye. Szintben a mocsárrétek fölött helyezkedik el gyertyános-tölgyesek és bükkösök, hegyvidéki égerligetek termőhelyén. Élőhely területi aránya:

2,3%


27,43 ha

Élőhely jellemzése: A franciaperje-rétek a területen az üde értők irtásterületein illetve részben a mocsárrétek kiszáradásával jöttek létre. Utóbbi esetben igen sok közös faj található meg bennük. Elsősorban a völgytalpak magasabb részein talál juk néha már degradált állományaikat. A magas és közepes szálfüvek alkotta gyepben elsősorban az franciaperje (Arrhenatherum elatius) és a csomós ebír (Dactylis glomerata) tömeges megjelenése jellemző. A közepesen magas füvek közül a réti perje (Poa pratensis), rezgőfű (Briza media), tarackbúza (Agropyron repens), réti csenkesz (Festuca pratensis) említhető, de szárazabb foltokban a csenkeszek (pl. barázdált csenkesz /Festuca rupicola/) is megjelennek. Fajösszetételük igen változatos egyes állományaik igen virággazdagok: pasztinák (Pastinaca sativa), mezei varfű (Knautia arvensis), réti boglárka (Ranunculus acris), jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea), hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga). A franciaperjés gyepekben igen sok pillangósvirágú fajt is találunk szarvaskerep (Lotus corniculatus), fehér here (Trifolium repens), vörös here (Trifolium pratense), réti lednek (Lathyrus pratensis), amely miatt igen értékes szénát szolgáltatnak, bár kis kiterjedése miatt a területen hasznosításuk elmarad. A degradált foltokban többnyire a nagy csalán (Urtica dioica), mezei aszat (Cirsium arvense), siskanádtippan (Calamagrostis epigeios) válik dominánssá, kiszorítva az eredeti gyepalkotókat. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Sajnos a kaszálórétek kétharmada a közepesen degradált kategóriába tartozik. A degradációjuk oka nem megfelelő területhasználat, egykori túllegeltetés, melioráció. Ezek eredményeként felgyomosodtak vagy a siskanádtippan uralkodott el bennük.


A kis kiterjedésük, valamint a degradáltsági fokuk miatt fokozottan sérülékenyek. A specialista fajaik nagy részét már elvesztették, klimatikus és biogeográfiai okok miatt amúgy is szegényebbek.


A területen elsősorban a kaszálás felhagyása (A03.03 /H/) és a kiszáradás (K01.03 /M/) miatti természetes szukcesszióból következő beerdősülés veszélyezteti. Az erdővé záródás mezofil galagonya cserjésen keresztül rezgőnyár pionír erdőn keresztül a potenciális erdőtársulás irányába halad. Hasznosítás hiányában a szervesanyag produkció miatt eutrofizálódnak, amely kedvez a gyomosodásnak és a siskanádtippan terjedésének (I02 /M/, K02.01 /L/). Még jelenleg is előfordul, hogy az élőhely helyén évelő szántóföldi kultúrát (lucerna) művelnek (A02.03 /L/) vagy erdősíteni próbálják (B01.01 /L/). A Felsővölgyben az intenzív legeltetés (A04.01 /L/) és a közútfejlesztési elképzelés (D05 /L/) is veszélyforrás. Idegenhonos növényfajok közül a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) fertőzés (I01 /H/) fordul elő. Az ösvények, földutak számának emelkedése (D01.01 /L/), vagy a nagyvad állomány taposásával, túrásával, rágásával ma még kismértékű veszélyt jelent (F03.01.01 /L/, K04.05 /L/), de jövőbeni növekedése szintén az élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fa-

62

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése jok egyedszám csökkenését eredményezheti.

Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Élőhely kódja:

7230


Mivel csak speciális körülmények között alakul ki, ezért kis kiterjedésben található meg, mocsárrétek és magassásrétek közé ékelődve. Jellemzően a völgytalpak vízfolyásai mentén, de független vízellátással – rétegvízből táplálkozva – fordulnak elő az ártéri szint felett.


<0,1%


0,45 ha

Élőhely jellemzése: A Son-torok, a Répás-verő, és a Kerek-Bükk alatti patakvölgy szivárgóvizes részein, valamint a Hangony-patak mentén Kis-berek bérc tövében, Tó-völgye-patak Kék-Aszó torkolatában vagy a Sípos-árnyék mellett előforduló élőhelyek. Egy részük nem éri el a térképezhető méretet. A domináns mocsári sás (Carex acutiformis) mellett a muharsás (Carex panicea), fekete sás (Carex nigra), közönséges erdeikáka (Scirpus sylvaticus), szórványosan a sárga sás (Carex flava) jelenik meg benne. Jellemző még a fülemüleszittyó (Juncus articulatus), degradált kiszáradó foltjaiban a varangyszittyó (Juncus bufonius), békaszittyó (Juncus effusus). Az állandóbb vízborítású foltokban jellemző a mocsári gólyahír (Caltha palustris), maskagyökér (Valeriana dioica), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), réti füzény (Lyhtrum salicaria), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), lapos kétsoroskáka (Blysmus compressus), mocsári kígyófű (Triglochin palustre). Szárazabb részeken már mocsárréti elemek jelennek meg benne. Értékes és igen veszélyeztetett növényzeti típus. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Állományai természetközeliek a vízellátottság miatt kevéssé degradáltak.


A kis kiterjedésük, valamint a degradáltsági fokuk miatt fokozottan sérülékenyek. A specialista fajaik nagy részét már elvesztették, klimatikus és biogeográfiai okok miatt amúgy is szegényebbek.


A legfontosabb veszélyeztető tényező a vízutánpótlás elvesztése, amely klimatikus okokból (M01.02 /H/) vagy vízrendezés miatt (J02.05 /M/) is megtörténik. A vízellátás csökkenése a társulások kiszáradását (K01.03 /H/), degradációját és beerdősülését okozza. A Son-toroki láp esetében a tehenek taposása (A02.01 /M/) jelent degradációt. A vízellátás romlása miatt tápanyagfelszabadulás következik be, amely a nem kívánatos Juncus-fajok, valamint a nád terjedését okozza. Kedvezőtlen szukcessziót jelent a rekettyefűz (Salix cinerea) terjedése is (I02, K02.01 /H/). A rendszeres kaszálás kiszárítja, mocsárrét lesz belőle. A felszíni és talajvizek szennyezése (H01, H2 /M/), a vadállomány túrása, taposása (F03.01.01 /M/) és az eutrofizáció (K02.03 /M/) közepes

63

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése mértékben veszélyezteti állományait.

Szubmontán és montán bükkösök Élőhely kódja:

9130


A vizsgálati terület főleg az északi és déli végében lévő erdőtömbök északias kitettségű oldalain aljában oldallápákban jelenik meg.


4,1%


48,14 ha

Élőhely jellemzése: A lombkoronaszintben a bükk mellett, pH<7 alatt a szinte kizárólag kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), semleges tartományban pedig a gyertyán (Carpinus betulus) és a szórványosan a korai juhar (Acer platanoides), ritkán a magas kőris (Fraxinus excelsior) társul. A dombvidéken a cseres-tölgyes közvetlenül érintkezhet vele felülről, ilyenkor a csertölgy (Quercus cerris) is elegyedhet a lombkoronaszintbe, azonban erősen fagyléces. Az elegyfafajokat az erdőfelújítás során kitisztítják. a cserjeszint elég szegényes, ükörkelonc (Lonicera xylosteum) és fekete bodza (Sambucus nigra) fordul elő. Utóbbi faj a véghasználat előtti bontások során szaporodik el és jelentős degradációt okoz. Ezen állományok aljnövényzetében nitrofrekvens fajok nagy csalán (Urtica dioica), nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), bürök gémorr (Erodium cicutarium), enyves zsálya (Salvia glutinosa) dominálnak. A nitrofitás bükkös mindig a szervesanyag felhalmozódás helyszínén, jelen esetben az oldalvölgyek, "lápák" alján fordult elő. A szubmontán bükkösök jelentős részében az Asperula odorata a típusalkotó, de a dominanciája igen kicsi, révén a lombkorona záródása, az avar felhalmozódása miatt a bükkösök jórészt szubnudumak. A szagos mügés (Asperula odorata) bükkösökben helyenként tavasszal fáciesképző lehet a hagymás fogasír (Dentaria bulbifera). Az idős állományok esetén az aljnövényzet jelentősen gazdagabb fajokban erdei ibolya (Viola sylvestris), ujjas sás (Carex digitata), kakicsvirág (Mycelis muralis, madárfészek (Neottia nidus-avis), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea), erdei csitri (Moehringia trinerva), erdei füzike (Epilobium montanum), erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), göcsös görvélyfű (Scrophularia nodosa), kapotnyak (Asarum europaeum), berki aggófű (Senecio nemorensis), erdei varázslófű (Circea lutetiana), békabogyó (Actea spicata), indás ínfű (Ajuga reptans), erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), tavaszi lednek (Lathyrus vernus), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis), pontuszi nőszőfű (Epipactis pontica). A Carex pilosa-s típusban a bükksás (Carex pilosa) dominanciája a jellemző. Erős gyökérkonkurenciája miatt kevés faj fordul elő mellette. Elsősorban északias kitettségű, max. 15 o-os lejtésű oldalakon alkotott nagyobb kiterjedésű állományokat. A nudum és a szubnudum típus elsősorban a zárt rudaskorú (50-70 éves) faállományokra jellemző, de a meredek oldalak avargyűjtőiben idős, egyébként szép kifejlődésű aljnövényzettel rendelkező állományaiban is előfordult. A bükkösök szegélyének (útbevágások mentén), hegyvidéki képet kölcsönöz a málna (Rubus idaeus) és a erdei deréce (Chamaenerion angustifolium) szórványos előfordulása. Elsősorban Petyke-völgyben fordult elő, ahol a bükkösök jelentős részét már megbontották, így az aljnövényzet feldúsult a fény hatására. Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Fiatal éppen ezért még nudum aljnövényzetű vagy túlbontott és felgyomosodott állományai közepesen degradáltak, míg az 50 év fölöttiek természetközeliek. A petyke-völgyi állományok bontott és véghasznált bükkösei közepesen degradáltak és a teljes élőhely 40% teszi ki.

64

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Élőhely veszélyeztetettsége:

Az erdészeti tevékenység a legfőbb veszélyeztető tényező. A terület bükkösei mind üzemtervezettek, legtöbbjük véghasználata folyamatban van.


A legfontosabb veszélyeztető tényező az erdészeti tevékenység (B02 /H/), mely a nem megfelelő felújítási mód és célállomány (B02.01, B02.01.02. /H/), a szakszerűtlenül kivitelezett nevelővágások (B02.02 /H/), a cserje- és gyepszint károsítása (B02.03 /L/), a holt fa eltávolítása (B02.04 /H/) révén az élőhely leromlását, hosszú távon esetleges eltűnését eredményezheti. Az akác megjelenése és térhódítása (I01 /H/), a nagyvadállomány okozta vadkár (F03.01.01 /L/) hat az elegyfafajok és a kocsánytalan tölgy visszaszorulására. A tüzek a bükkösöket kevésbé sújtják (J01.01 /L/). A falopás (G05 /L/) szerencsére eseti.

Enyves éger és magas kőris alkota ligeterdő (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja:

91E0


Vízfolyások mentén és jó vízgazdálkodású völgytalpakon előforduló erdőtársulás, amelynek azonban csak sporadikus, kis kiterjedésű, részben egy fasor szélességű állományai találhatóak meg a területen. Főleg az oldalvölgyekben fordul elő.


1,3 %


14,91 ha

Élőhely jellemzése: Völgytalpakon, előforduló, vízszivárgást, kisebb patakot kísérő társulás, amely inkább a patakok relatíve nagyobb folyási sebességű szakaszait kíséri. A területen állományai részben telepítettek. A gyertyános égerliget lombkoronaszintjében az enyves éger (Alnus glutinosa) és a gyertyán (Carpinus betulus) egyaránt előfordult, de utóbbi csak szálanként. Az alsó lombkoronaszintben a fehér fűz (Salix alba) jelent meg, néhol jelentősebb mennyiségben is. Ekkor sokszor a felső szintet uralja. A cserjeszintjében a kányabangita (Viburnum opulus), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a gyertyán (Carpinus betulus), (Euonymus europaea) és a fekete bodza (Sambucus nigra) jelent meg, változó borításban, helyenként a cserjeszint borítása elérte a 7080 %-ot is. A lágyszárú szintben ligeterdei, üde erdei, gyertyános-tölgyes fajok és mocsári fajok is előfordultak. Állandó domináns fajjal nem igazán jellemezhető, talán a podagrafű (Aegopodium podagraria) és a sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum) fordult elő leggyakrabban nagyobb borítással, fáciesképzőként. A tavaszi aljnövényzetben a salátaboglárka (Ficaria verna), odvas keltike (Corydalis cava), (Pulmonaria officinalis), kapotnyak (Asarum europaeum) jellemző. Az aljnövényzet fajai: ritkás sás (Carex remota), árnyékvirág (Majanthemum bifolium), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), gyapjas boglárka (Ranunculus lanuginosus), erdei madársóska (Oxalis acetosella), erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas), szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), hölgypáfrány (Ahtyrium filix-femina), fűszeres baraboly (Chaerophyllum aromaticum). A degradációt a fekete bodza (Sambucus nigra), hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica) jelzi.

65

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Állományainak a zöme természetközeli a vízellátottság miatt kevéssé degradáltak. A kiszáradó típusok vagy ültetett részek közepesen degradáltak.


A vízrendezések és az erdészeti tevékenységek veszélyeztetik.


A vízrendezések során a vízfolyások természetes mederalakulatainak megváltoztatása, a meder bemélyítése az élőhely elsődleges veszélyforrása (J02.05 /H/), mivel a munkálatok során közvetlenül érintettek. Az árvízvédelmi munkálatok során rendszerint a visszatelepülő kezdeményeit is folyamatosan visszavágják (J02.10 /H/). A vízellátás abiotikus (M01 /L/) vagy antropogén hatásra történő csökkenése a társulás kiszáradását (K01.03 /M/), degradációját okozza. Az égerligetek erdészeti hasznosítása tarvágás formájában valósul meg, ami jelentős talajbolygatással is együtt jár (B02. /H/). A felnyíló sásos égeresek eutrofizációja során is a nád terjedése figyelhető meg (I02 /M/, K02.01 /H/). Ma még az idegenhonos fajok nem jellemzőek, de a Hangonypatak mentén térhódításuk várható (I02 /M/).

Pannon molyhos tölgyesek Élőhely kódja:

91H0


Csak két kis kiterjedésű foltja ismert a Medvés-oldal déli meredek oldalában.


<0,1%


0,52 ha

Élőhely jellemzése: A lombkoronaszintet a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea agg.) és a molyhos tölgy (Quercus pubescens) alkotja. A cserjeszintje az egykori legeltetés miatt gyér benne, az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), pukkanó dudafürt (Colutea arborescens), fagyal (Ligustrum vulgare) fordult elő. A gyepszintben a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), az ágas homokliliom (Anthericum ramosum) és a tarka koronafürt (Coronilla varia) emelkedik ki borításával. A társuló fajok: közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), közönséges galaj (Galium mollugo), sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), parlagi rózsa (Rosa gallica), magas hölgymál (Hieracium bauhinii), sátoros margitvirág (Chrysanthemum corymbosum), barázdált csenkesz (Festuca rupicola), oszrák ökörfarkkóró (Verbascum austriacum), szurokfű (Origanum vulgare), borsfű (Clinopodium vulgare), sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), csattogó szamóca (Fragaria viridis), egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), bérci here (Trifolium alpestre), ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys), szarvaskocsord (Peucedanum cervaria), sárgás sás (Carex michelii), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), halvány harangvirág (Campanula cervicaria), olasz harangvirág (Campanula bononiensis). Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése:

Két kis foltja természetközeli még annak ellenére is, hogy időnként leégetik.

66



Kis kiterjedése miatt a tavaszi erdőtüzek vagy a falopás veszélyezteti.


Csekély kiterjedése miatt jelentős gazdasági értéket nem képvisel, ezért erdészeti hasznosítása másodlagos (B02.04 /H/). Egyik állománya fásításnak minősül, az engedély nélküli letermelése nem kizárt a jogszabályok ismerete hiányában (B03 /H/). Juhval időnként legeltetik (B06 /L/). Az akác megjelenése és térhódítása (I01 /H/), illetve a nagyvadállomány okozta vadkár (F03.01.01 /L/) is hat rá. Domaházához való közelsége miatt a tavaszi avartüzek miatt gyakran leég (J01.01 /H/).

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

II., IV.

Populáció (A-D)

Faj név

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

D

Közösségi jelentőségű, nem jelölő növényfaj: Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

A fajt nem sikerült kimutatni.

Állománynagyság (jelöléskor):

R

Állománynagyság (tervkészítéskor):

Not present. Itt eltérés mutatkozik a Natura adatlapon található értéktől. Ennek oka, hogy a jelölést megelőzően a fajt nem térképezték.

Állomány változásának tendenciái és okai:

Nem adható meg, nem fordul elő.

Faj veszélyeztetettsége:




1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

67

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Irányelv melléklete

Populáció (A-D)

Faj név

II., IV.

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

D

II.

nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

D

II.

harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior)

D

II.

hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana)

D

II.

magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)

C

Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű állatfaj(ok) Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) Irányelv melléklete:

II.


Idősebb cseres tölgyes állományokban fordul elő a faj (pl. Kisberek-bérc, Répás-völgy déli oldala).


–


ezres nagyságrendű


Az ismeretek bővülése.


Jelenleg a faj veszélyeztetettsége alacsony a területen. Középés hosszú távon viszont jelentős a faj veszélyeztetettsége a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás keretében végzett véghasználatok (FVV) miatt.


Nagyon jelentős veszélyeztető tényező a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás (//). A Natura 2000 terület cseres erdeinek letermelésével (FVV) a faj itteni állománya megsemmisülhet!

Kezelési javaslatok:

A faj élőhelyén a cseres-tölgyesekben folyamatos erdőborítást biztosító módon javasolt gazdálkodni. Vágásos üzemmód esetén az erdőrészletben legalább 1,5 hektáros hagyásfacsoport kijelölésével biztosítható a faj fennmaradása.

Közösségi jelentőségű, nem jelölő állatfajok: Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:

II., IV.

68

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Faj előfordulásai a területen:

A völgytalpi mocsárréteken (Hangony-völgy, Petyke-völgy, Kis-kút és Utas-völgy, Felső-völgy, Répás-völgy) fordul elő a faj.


100


A jelölés óta eltelt 10 év alatt a völgytalpi mocsárrétek egy jelentős része a területhasználat hiányában benádasodott. Ezek a nádasok nem nyújtanak élőhelyet a faj számára. Tehát a faj élőhelyinek területi kiterjedése jóval kisebb, mint a jelölés idején. Ebből következik, hogy az állománynagyság is kisebb, mint a jelöléskor: <100 A fajt nem szükséges jelölő státuszúvá tenni.


Az állományváltozás negatív tendenciát mutat, melynek oka az élőhelyek állapotának romlása. Ez a kedvezőtlen folyamat a területhasználat (kaszálás, legeltetés) hiányának következménye.


A faj veszélyeztetettsége közepes a Natura 2000 területen.


A területhasználat (kaszálás, legeltetés) hiánya (A03.03 /H/, A04.03 /M/), az élőhely átalakulása abiotikus (K02 /H/, M01 (M/) vagy antropogén (J01.01 /M/) hatásra.


A faj élőhelyeit a rendszeres kaszálás (és/vagy legeltetés) tartja fenn. A jelenleg is használt völgytalpi mocsárréteken folytatni kell a kaszálást/legeltetést. A jelölés óta elnádasodott mocsárréteket újra kezelésbe kell vonni, a nádat vissza kell szorítani. A regenerálódott réteket a faj rövid idő alatt (néhány év) kolonizálni fogja. A kaszálórétek évenkénti rendszeres, lehetőség szerint június 15. utáni kaszálása, kaszálásonkénti kaszálatlan területrészek visszahagyása (5–10 % mértékig).

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete:

II.


A terület különböző tölgyeseiben, valamint a gyepterületek erdőfoltjaiban általánosan elterjedt.


100 egyed


100 egyed

Állomány változásának

Állományváltozásának tendenciáit a rendelkezésre álló adatok

69

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése tendenciái és okai:

alapján nem lehet megállapítani.


A faj kismértékben veszélyeztetett a területen, védelmi helyzete elsősorban az erdőgazdálkodási tevékenység alakulásától függ.


A legfontosabb veszélyeztető tényező az erdészeti tevékenység (B02 /H/), mely leginkább és legközvetlenebbül a holt fa eltávolításával (B02.04 /H/) hat a fajra. A tervezési területen általános problémát jelent az akác (I01 /H/), és a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek változása/átalakulása (K02 /M/).


Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód választása, legalább a faj legfontosabb élőhelyei közé tartozó molyhos tölgyesekben. A legfontosabb erdőkezelői teendő az inváziós fásszárúak viszszaszorítása, az idős fák teljes kímélete, a beteg és a holt fák jelenleginél nagyobb mértékű biztosítása. A területen található cseres-tölgyesekben, amennyiben az erdőgazdálkodó vágásos üzemmód mellett dönt, véghasználatként minél hosszabb felújítási idejű fokozatos felújítóvágást, illetve hagyásfa csoportok kijelölését, valamint a holt faanyag részleges kíméletét javasolhatjuk. Tölgy fajokból hagyásfák megtartását a gyepterületeken is fontosnak tartjuk.

Harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Irányelv melléklete:

II., IV.


A terület K – Ny-i irányú völgyeiben, valamint az ÉK-i irányú a fő völgyében általánosan elterjedt. Az előfordulás a völgytalpra korlátozódik, követi a nedvesebb terület üde növényzetét. A völgytalptól távolodva eltűnik.


Present („P”) A jelzett éllettérben 10-50 illetve 50-100 egyed négyzetméterenként, egyes pontokon akár 150-400 egyeddel is lehet számolni.


A faj állománynagyságának megállapításakor a talajmitavételezést alkalmaztuk. Kb. egy 20-30 méteres transzekt mentén a különféle életterekből a talaj felső 1-3 centijének összegyűjtésével mintegy 3 liternyi talajminta (ez hozzávetőlegesen 0,1-02 m2 felület) feldolgozása szolgálta az alapot a faj mennyiségi viszonyainak megállapításához. Az érintett erdőterületek ideális foltjain az állomány nagysága jóval meghaladja a 150-200 egyedet. A faj érzékenyen reagál a mikro-környezetére, ennek megfelelően az egyedszáma szinte lépésenként változik, ebből adódóan a pontos mintavételezés és a szakértői becslés intuícója alapján lehet csak következtetni a terület állományára, ami jelen viszonyok között kitűnőnek mondható.

70



A terület állománya stabilnak mondható, ez a tendencia fenntartható, ha a völgytalpak szerkezetében, vízháztartásában nem következik be jelentős változás.


A faj a jelenlegi körülmények között nincs veszélyeztetve.


A terület vízháztartásának abiotikus (M01 /M/) és antropogén okokból bekövetkező változása (J02 /H/), a talaj természetes vízszintjének csökkentése, a völgytalpak intenzív erdészeti hasznosítása (B02 /M/), égetése (J01.01 /H/), túlzott legeltetése (A04.01 /H/) a faj egyedszámának teljes eltűnését vonja maga után (M02 /L/).

Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Irányelv melléklete:

II.


A terület ÉK-i irányú fő völgyében kisebb populációi élnek, K – Ny-i irányú völgyeiben nagyon ritka, csupán izolált populációi fordulnak elő. Az előfordulás a völgytalpra korlátozódik.


Present („P”) A fő völgyben négyzetméterenként 0-100 közötti, lépésenként változó egyedszámmal leget számolni. Az oldalvölgyekben apró izolátumai élnek, ahol az egyedszám négyzetméterenként a 0 és 10-40 között változik.


A faj állománynagyságának megállapításakor a talajmintavételezést alkalmaztam. Kb. egy 20-30 méteres transzekt mentén a különféle életterekből a talaj felső 1-3 centijének összegyűjtésével mintegy 3 liternyi talajminta (ez hozzávetőlegesen 0,1-02 m2 felület) feldolgozása szolgálta az alapot a faj mennyiségi viszonyainak megállapításához. Az érintett erdőterületek ideális foltjain az állomány nagysága elérheti a négyzetméterenkénti kb. 100 egyedet. A faj érzékenyen reagál a mikro-környezetére, ennek megfelelően az egyedszáma szinte lépésenként változik, ebből adódóan a pontos mintavételezés és a szakértői becslés intuícója alapján lehet csak következtetni a terület állományára, ami jelen viszonyok között kicsinek mondható, különösen vonatkozik ez az oldalvölgyek elszigetelt apró állományaira.


A terület állománya sérülékenynek mondható, ez az állapot addig áll fen, amíg a völgytalpak szerkezetében, vízháztartásában nem következik be jelentős változás


A faj a jelenlegi körülmények között nincs veszélyeztetve

71



A terület vízháztartásának abiotikus (M01 /M/) és antropogén okokból bekövetkező változása (J02 /H/), a talaj természetes vízszintjének csökkentése, a völgytalpak intenzívvé váló kaszálása (A03.01 /M/), égetése (J01.01 /H/), túlzott legeltetése (A04.01 /H/) a faj egyedszámának teljes eltűnését vonja maga után (M02 /L/).

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

széleslevelű ujjaskos- Dactylorhiza maja- V bor lis

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft. A területen nagyon ritka növény, veszélyeztetett élőhelyeken, láp- és mocsárréteken él.

széleslevelű gyapjú- Eriophorum latifo- V sás lium

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Különösen sérülékeny élőhelyeken, lápréteken előforduló, ritka növény.

fekete kökörcsin

Pulsatilla cans

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft. A tervezési területen lévő állományai helyi jelentőségűek.

tölgyfaszender

Marumba quercus

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft. A terület délies kitettségű, cseres-tölgyes erdőfoltjaiban fordul elő. Hazánkban domb- és hegyvidéken általánosan elterjedt.

jakabfű-lepke

Tyria jacobaeae

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 5.000 Ft. Félszáraz gyepekben él, domb- és hegyvidéken elterjedt.

kis színjátszólepke

Apatura ilia

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Üde erdőszegélyek, patakok mentének faja. A hernyó nyárakat és füzeket fogyaszt, így a tervezési terület füzes csoportjainak értékes eleme.

gólyaorr-boglárka

Aricia eumedon

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft. A patakparti és lápi magaskórósokban élő mocsári gólyaorr a tápnövénye. A tervezési terület kiemelkedő jelentőségű ízeltlábúja.

lápi gyöngyházlepke

Brenthis ino

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Vörös Könyvben szereplő faj, üde gyepek nappali lepkéje.

kis fehérsávoslepke

Neptis sappho

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

haris

Crex crex

FV

Fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500.000 Ft. Magassásosok, mocsárrétek ritka madara, mely rendszeresen, a jobb, csapadékos években 4-6 páros állományban költ is a területen.

gyurgyalag

Merops apiaster

FV

Fokozottan védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Az erodált domboldalakban, anyagnyerő gödrökben 10-20 pár fészkel.

erdei pacsirta

Lullula arborea

V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

nigri- V

72

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

Bokrokkal, fákkal tarkított gyepek madara, mely az UICN vörös listáján is szerepel. A területen 1-5 pár költ. fekete harkály

Dryocopus martius V

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Bükkösök, gyertyános-tölgyesekben fészkel, magasan levő elhagyott odúi a másodlagos odúlakók (pl. kék galamb, denevérek) számára létfontosságúak.

közép fakopáncs

Dendrocopos dius

Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft. Cseresekben, gyertyános-tölgyesekben él. Előszeretettel tartózkodik a lombkoronában, különösen költésidőben táplálékát is onnan szerzi. Rovarkártevők fogyasztása miatt erdészeti jelentősége kiemelkedő.

me- V

1.3. Területhasználat A tervezési terület (Domaházi Hangony-patak völgye kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület; azonosító: HUBN20021) érintett ingatlanjai az alábbiak (a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján): Domaháza: 03/2, 03/3, 03/4, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 04, 05, 06, 07/1, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 07/10, 08/3, 08/5, 08/6, 08/7, 08/8, 08/9, 08/10, 08/11, 08/12, 08/13, 08/14, 09, 010, 011/1, 011/3, 011/4, 012, 013/1, 013/2, 013/3, 013/4, 013/5, 013/6, 014, 015/1b, 015/1c, 015/1d, 015/1f, 015/1g, 015/1h, 015/1j, 015/1k, 015/1l, 015/1m, 015/1n, 016, 017, 018/1, 018/2, 019, 020/1, 020/2, 020/3, 021, 022/1, 022/2, 023, 024, 025, 026/1, 026/2, 026/4, 026/5, 027, 028/1, 028/3, 028/4, 028/5, 028/6, 028/7, 029, 030/2, 030/3, 030/4, 030/5, 030/6, 030/7, 030/8, 031, 032/1, 032/3, 032/4, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9, 032/10, 032/11, 032/12, 032/13, 032/14, 032/15, 032/16, 032/17, 033, 034/1, 034/3, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8, 035/1, 035/4, 035/5, 035/6, 035/7, 036/1, 036/2, 036/3, 037, 038, 039, 040, 041, 042/4, 042/7, 042/8, 042/10, 042/11, 042/13, 042/14, 042/15, 042/16, 042/17, 042/18, 042/19, 042/20, 042/21, 042/22, 042/23, 042/24, 042/25, 042/26, 045, 046/1, 046/2, 046/4, 046/5, 046/6, 047/2, 047/4, 047/5, 047/6, 047/7, 047/8, 047/10, 047/11, 047/12, 047/13, 047/14, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18, 047/19, 047/20, 047/21, 047/22, 047/23, 047/24, 047/25, 047/26, 048/2, 048/4, 048/6, 048/8, 048/9, 048/10, 048/11, 048/12, 048/13, 048/15, 048/16, 048/17, 048/18, 048/19, 048/20, 048/21, 048/22, 048/23, 048/24, 048/25, 048/26, 048/27, 049, 050/2, 050/3, 050/4, 050/5, 051/2, 051/3, 051/5, 051/6, 051/7, 051/8, 051/10, 051/12, 051/13, 051/14, 051/15, 051/16, 051/17, 051/18, 051/19, 051/20, 051/21, 051/22, 051/23, 051/24, 051/25, 051/26, 052, 053, 054/9, 054, 055/1, 055/2, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 055/10, 055/11, 056, 057, 058, 059, 060/1a, 060/1b, 060/1c, 060/1d, 060/1f, 061, 062a, 062b, 062c, 062d, 062f, 062g, 063, 071/2, 071/5, 072, 073, 078/1, 078/2, 080, 081, 082/1, 082/2, 082/3, 083/3, 085, 086, 088, 092, 093/1, 093/2, 095/1, 095/2, 096, 097/7, 097/8, 098, 0185/1, 0185/2, 0185/3, 0185/4, 0185/5, 0185/6, 0186, 0187/1, 0187/2, 0187/3, 0187/4, 0187/5, 0187/6, 0188, 0189 hrsz. Hangony: 045/1, 080/1, 080/2, 089, 090/8, 090/9, 090/10, 090/15a, 090/17, 090/26, 090/27, 090/28, 090/29, 090/30, 090/31, 090/32, 090/33, 090/34, 090/38, 090/44 hrsz. Kissikátor: 020/1, 020/4, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 021 hrsz 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás A földhivatali nyilvántartás alapján a művelési ágak között dominálnak a gyepek (rét, legelő, összesen 42,5%) é az erdők (37,8%). Relatíve jelentős a szántó művelési ágú területek aránya (17,8%), 73

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése mely a valós használattól magasabb értéket mutat. A kivett területek (Hangony-patak, út, közút, árok, vízmosás, mocsár, vízmű, töltés, épület, úttörőtábor) 1,8%-ban fordulnak elő, de összkiterjedésük (21 ha) számottevőnek tekinthető. Művelési ág

kiterjedés (ha)

arány (%)

gyep (rét, legelő)

498,3,

42,5

erdő

443,2

37,8

szántó

209,1

17,8

kivett

21,0

1,8

összesen

1170

100

1.3.2. Tulajdoni viszonyok A korábbi szövetkezeti földeket a rendszerváltozást követően privatizálták ma a tervezési terület közel 100%-ban magántulajdonban van. Elenyésző arányban (utak esetében) önkormányzati tulajdonnal és az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő ingatlanokkal (árkok, töltés, Hangony-patak) is találkozni. 1.3.3. Területhasználat és kezelés Mezőgazdaság

A tervezési terület túlnyomó részén mezőgazdasági hasznosítás, a domboldalakon és részben a völgytalpon legelőgazdálkodás folyik. A nagy kiterjedésű gyepek egy részén extenzív húsmarha és juhtartással foglalkoznak, az állatállomány stagnál vagy egy szerény emelkedést mutat. Az állatok sokszor egész évben kint tartózkodnak és erdő legeltetése is előfordul. Az itatást vagy kihelyezett berendezésekkel vagy közvetlenül a vízfolyásokból biztosítják. Az állatokat pásztoroltatják, az állattartó telepek egy kivételével a tervezési területen kívül találhatók. A gazdálkodók törekednek a takarmányból önellátóak lenni, a réteken egy-háromszori kaszálást is folytatnak (leggyakrabban a sarjút még lelegeltetik). A kaszálatlan sávok esetiek, több gazdálkodó a Natura 2000 gyeprendelet többi előírásait sem tartja be (pl. kaszálási bejelentők megküldése a nemzeti park igazgatóságnak, téli legeltetés hatósági engedélyeztetése, vadriasztó lánc használata). Sokhelyütt a rét-legelőgazdálkodással felhagytak, ezek erdősödnek. A szántóföldi hasznosítás alárendelt a tervezési területen, jobbára a pillangósok (lucerna) dominálnak, ritkábban gabonaféléket és kapáskultúrákat (pl. kukorica) vetnek. A vegyszerkibocsátás nem jelentős. Vadföldként való művelés is előfordul. A valós használat több ingatlan esetén jelentősen elválik a tulajdoni lapon szereplő művelési ágtól: a nem művelt szántók jelentős része évtizedek alatt átalakult gyeppé, illetve hosszabb ideje regenerálódó gyep képét mutatja. Erdőgazdálkodás

A tervezési terület a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság illetékességi területén található és a Nyugat-Borsodi erdőtervezési körzetbe tartozik. A tervezési területen az erdőgazdálkodás jelentős, az erdőként nyilvántartott terület kiterjedése a három település határában 428,58 hektár. Az erdőterületek elsődleges rendeletetése 31,4 %-ban talajvédelmi, 68,6%-ban faanyagtermő. Az erdők 100%-ban a magántulajdonban állnak, de nem minden erdőrészletnél van bejegyzett erdőgazdálkodó.

74

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése A faállománytípusok között bár dominálnak a hazai fafajok (57,7%), de az idegenhonos állományok aránya is meghatározó (42,3%):

Faállománytípus Bükkösök Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Kocsánytalan tölgyesek Cseresek Molyhos tölgyesek Akácosok Gyertyánosok Nemes nyárasok és nemes füzesek Hazai nyárasok Égeresek Erdeifenyvesek Fekete fenyvesek Lucfenyvesek összesen

Terület (ha) 51,44 2,20 3,71 133,43 1,09 95,82 28,77 1,29 17,43 10,26 74,15 0,85 8,14 428,58

Arány (%) 12 0,5 0,9 31,1 0,3 22,4 6,7 0,3 4 2,4 17,3 0,2 1,9 100,00

Az erdők közt a fiatal-középkorú állományok jellemzőek, az idős erdőrészek aránya alacsony. A legöregebb erdők 105 évesek (7,96 ha). Faállomány kora (év) 1-39 40-80 80-

Terület (ha) Arány (%) 132,32 30,90 216,23 50,40 80,03 18,70

Az erdők állapota többnyire eléggé degradált: szinte mindenhol jelen vannak az idegenhonos fafajok (elsősorban az akác), sok erdőrészlet jelentős vadkárt mutat. Ezt a rendszeres égetések és az alkalmi átlegeltetések csak tovább árnyalják. A tervezési területen a kocsánytalan tölgy a potenciális lehetőséghez képest alaposan visszaszorult, amit a gazdálkodás során rá való fokozott odafigyelés hiánya is csak erősít. A tervezési területen nagy kiterjedésűek, természet- és talajvédelmi szempontból is jelentősek a fásítások (fasorok, facsoportok, magányos faegyedek). Ezek kiterjedése az elmúlt évtizedekben felerősödött szukcesszió révén spontán növekedett. Sajnálatos módon ökológiai állapotuk romlott: az akác és a fenyők térhódítása fokozódott, míg a legelőkön található facsoportok, fasorok részben erősen elöregedtek, számos faegyed kiszáradt, pótlásukról nem gondoskodnak. A Natura 2000 terület erdőtervezett erdeiben fahasználatok rendszeresen folynak és a fásításból történő fakitermelés is gyakori. A falopás jellemző, szerencsére ennek során jelölő élőhely maradandóan nem károsodott, a Natura 2000 célok nem sérültek. Az elkövetőeket sok esetben sikerült felderíteni. Az erdei haszonvételek közül a gombagyűjtés meghatározó, de a bogyó- és gyógynövénygyűjtés is jelentős. A becserjésedett gyepek egy része erősen záródó szukcessziós állapotban van, több helyen fafajok is megjelentek, így előfordulhat, hogy változatlan kezelés (illetve annak hiánya) esetén az erdőtervezett területek nagysága a következő erdőtervezési ciklusban növekedni fog.

75

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Vadgazdálkodás

A tervezési területen a vadgazdálkodási jogot a 650110 számú Hangonyi zöldmező Vadásztársaság (Ózd) gyakorolja. A társaság 4.430 ha területen gazdálkodik, a vadászterület Domaháza, Hangony és Kissikátor térségét érinti. Ennek nagy része erdő és gyep, de jelentős mértékben találunk szántókat is. A vadállomány kezelését a biológiai egyensúly fenntartásának figyelembe vételével vadgazdálkodási és vadászati üzemterv szabályozza, melyek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vadászati hatóságánál érhető el. A vadászterület nagyvadas jellege (állandó állománya van az őznek, gímszarvasnak, vaddisznónak) mellett a Natura 2000 területen kis számban apróvad (mezei nyúl, fácán) is előfordul. A tervezési területen vadászati létesítmények (sózó, szóró, magasles, nagyvadetető) vannak, vadászati tevékenység egyéni és társas formában, a jelölő élőhelyeket és fajokat nem veszélyeztetve folyik. Természetvédelmi szempontból a vaddisznó a gyepek feltúrásával, az őz, gímszarvas és mezei nyúl védett növényeket is érintő rágásával okozhat jelentősebb károkat. A tervezési területen halászati víztest nem található, horgászat nem folyik. Vízgazdálkodás

A tervezési terület folyóvizein a kezelési feladatokat az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság látja el. Legjelentősebb vízfolyása a dombvidéki jellegű, erősen módosított medrű, közepes-finom mederanyagú Hangony-patak. Ezt az alapkőzetből és a földhasználatból eredő erózió, a tápláló vizek nagy hordalékhozama miatt erős feliszapolódás jellemzi. A patak itteni szakaszát vízgazdálkodási beruházások nem érintették az elmúlt években, árvízvédelmi célú szabályozása évtizedekkel korábban történt. A kisvízfolyáson elvégzett mederrendezés következtében a jelenlegi mederállapotok és mederformák ökológiai szempontból nem kedvezőek. A szabályozás következtében a Hangony esetében nincs igazi ártér, ugyanis a töltéssel ellátott mederszakaszokon a meder és depónia között csak minimális (0-4 m) távolság van, a depóniával nem rendelkező szakaszokon pedig a völgyfenék elöntési gyakorisága jelentősen lecsökkent. A mederszabályozással kiegyenesített szakaszokon a kialakuló vízsebességek nem elég változatosak és nincsenek megfelelő váltakozó sebességű terek sem. Mindezek miatt a Hangonyon meder rehabilitáció tervezett, de ennek a vízkárelhárítási is szempontokkal összhangba kell lennie. A Répás-völgyben levő záportározónál közfoglalkoztatási programokon keresztül történt cserjeirtás és kaszálás, ami egyeztetésre került a természetvédelmi kezelővel. A tervezési területen, Domaháza alatt szennyvíztisztító-telep működik, ennek napi 14 m3 szennyvizét a Hangony-patak fogadja be. Szintén Domaházánál, a Tó-völgye-patak vízgyűjtőjén ivóvízkivételi-mű üzemel. Turizmus

A tervezési területnek üdülési szempontból elenyésző a jelentősége, egyedül a vadászati célú látogatás említhető meg. A vidék ökoturisztikai szempontból – a Natura 2000 célokkal összehangolt infrastruktúra megvalósítása esetén – a térség egyik turisztikai vonzereje lehetne. Részben a megközelítési nehézségek, a szilárd burkolatú utak hiánya miatt jelenleg a terület látogatottsága elenyésző, elsősorban a területhasználókra (legeltetés, vadgazdálkodás, erdei haszonvételek), jóval kisebb arányban az országhatáron végigvezető északi zöld túraútra korlátozódik. A lehetőségek közül mindenképp a „szelíd” turizmus fejlesztését szükséges előtérbe helyezni (pl. gyalogos-, lovas- és a kerékpáros turizmus), ezeket a már meglevő utakra kell koncentrálni. Külön infrastrukturális fejlesztést a turizmus nem igényel, a bemutatás feltételeit tanösvényekkel, ismertető táblákkal, kiadványokkal lehetne segíteni.

76

1.A tervezési terület alapállapot jellemzése Ipar

A tervezési területen vagy annak közelében ipari létesítmény nem található. A Natura 2000 terület egyetlen, már bezárt hulladéklerakója a Domaháza: Kék-ászó-völgyben (046 hrsz) van. 17.500 m3-nyi szemetet helyeztek el itt, a lerakót 2014-ben rekultiválták. Illegális hulladéklerakás és szennyvízleürítés a térségben előfordul. Infrastruktúra

A tervezési terület alacsony infrastruktúrával rendelkezik, épületek nincsenek. A területet sz közút, többi út elhanyagolható forgalmú, burkolatlan, saját használatú út, mely a környéken folyó gazdálkodás (mező-, erdő- és vadgazdálkodás) céljait szolgálja. Állapotuk változó, általában száraz időben járhatóak, folyamatos karbantartást igényelnének, csapadékos időben nehezen vagy nem használhatók. Sajnos jellemző a kohászati melléktermék (salak) és az építési törmelék használata, ami ivóvízbázis védelmi okokból sem szerencsés. Elsősorban Domaháza szomszédságában, illetve a Hangony-völgyben a Natura 2000 területet több ponton érinti középfeszültségű villany-, illetve telefon- és gázvezeték. A terület országhatár-jellegéből adódóan Földmérési és Távérzékelési Intézet földmérési jelek elhelyezését biztosító használati joggal bír (határjelek kihelyezése, karbantartása, stb.)

77

2.Felhasznált irodalom

2. Felhasznált irodalom Bioaqua Pro Kft, (2013): Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet szerinti pályázat keretében a BNPI területén végzett, a HUBN20021 azonosítójú Domaházai Hangony-patak völgye területre vonatkozó kutatási jelentés. Debrecen (kézirat) Dövényi Zoltán (szerk).(2010): Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 Kun András, Molnár Zsolt (szerk.)(1999): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI. Élőhelytérképezés. Scientia Kiadó, Budapest Pozsonyi András (2006): Domaháza kvadrát élőhelytérképe (R5x5_121). BNPI, Eger (NbmR kutatási jelentés, kézirat) Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. VM, Budapest 36 pp. Világháló helyek: • https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdeszet_szakte ruletek/erdotervezes/korz_erd • http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/korz_ff.pdf • http://www.vizeink.hu/files3/2_6_Sajo_a_Bodvaval_VGT.pdf • http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802 • http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal • http://natura2000.eea.europa.eu

3. Térképek • • • • • • • •

1) A tervezési terület áttekintő térképe 2) A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe 3) A tervezési terület művelési ág megosztási térképe 4) A tervezési terület erdészeti térképe 5) A tervezési terület erdészeti térképe 6) Az országos ökológiai hálózat térképe 7) A tervezési terület élőhelytérképe 8) A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura) élőhelytérképe

78

3.Térképek

79

3.Térképek

1. ábra: A tervezési terület áttekintő térképe (2014)

80

3.Térképek

2. ábra: A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe (2014)

81

3.Térképek

3. ábra: A tervezési terület művelési ág megosztási térképe (2014)

82

3.Térképek

4. ábra: A tervezési terület erdészeti térképe (2014)

83

3.Térképek

5. ábra: Az országos ökológiai hálózat térképe (2014)

84

3.Térképek

6. ábra: A tervezési terület élőhelytérképe. (2014) (B1a - Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások; B5 - Nem zsombékoló magassásrétek; D1 – Láprétek; D34 – Mocsárrétek; D5 - Patakparti és lápi magaskórósok; E1 - Franciaperjés rétek; E34 - Hegy-dombvidéki sovány gyepek; H4 - Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek, J1a – Fűzlápok; J5 – Égerligetek; K2 - Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek; K5 – Bükkösök; L1 - Mész- és melegkedvelő tölgyesek; L2a - Cseres-kocsánytalan tölgyesek; OB Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; OC - Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok; P2b Galagonyás-kökényes-borókás cserjések; S1 - Ültetett akácosok; S4 - Ültetett erdei- és feketefenyvesek; S5 Egyéb ültetett tájidegen fenyvesek; T1 - Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák; T2 - Évelő, intenzív szántóföldi kultúrák; T10 - Fiatal parlag és ugar; U3 – Falvak; U4 - Telephelyek, roncsterületek; U10 - Tanyák, családi gazdaságok)

85

3.Térképek

7. ábra: A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura) élőhelytérképe) .(2014) (6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia); 6430 - Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai; 6440 - Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei; 6510 - Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis); 7230 - Mészkedvelő üde láp- és sásrétek; 9130 - Szubmontán és montán bükkösök (AsperuloFagetum); 91E0 - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae); 91G0 - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal; 91H0 - Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel; 91M0 - Pannon cseres-tölgyesek)

86

3.Térképek

4. Fotódokumentáció

1. kép: Szubmontán bükkös (Domaháza)

2. kép: Cseres-tölgyes (Domaháza)

87

4.Fotódokumentáció

3. kép: Szubmontán bükkös (Domaháza)

4. kép: A domaházi Répás-völgy üde élőhelyei

88

4.Fotódokumentáció

5. kép: Fűzliget, magaskórós szegéllyel legelőterületen

6. kép: Talajerózió nyomai a

89

A Domaházi Hangony-patak völgye (HUBN20021) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

Recommend Documents