A SZEGEDI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG KIALAKULÁSA. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben

A SZEGEDI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG KIALAKULÁSA Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi t é r b e n PUSZTAI BERTALAN

A 19-20. század fordulóján az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia t á r s a d a l m a gyors változások közepette élt.* A gazdasági virágzás a t á r s a d a l m i mobilizáció koráb­ ban elképzelhetetlen felgyorsulásával járt. A soknemzetiségű államban minden korábbi közösségszervező erőt háttérbe szorított egy, a 19. század során felerősö­ dő, átalakuló eszme, a nemzeti tudat. Ez a közösségi tudat szimbólumokban, a tör­ ténelem hasonló felfogásában, egyesítő személyiségek tiszteletében artikuláló­ dott. Ebben a környezetben egyének és csoportok keresték helyüket, szerepüket. E csoportok egyike volt a régóta d o m i n á n s a n római katolikus közegben élő, ro­ m á n és ruszin görög katolikus tömegből elmagyarosodott, ekkorra körülbelül 200 ezer fős magyar görög katolikusság. A szegedi görög katolikus parókia történetének, kialakulási körülményeinek összefoglalása jó például szolgálhat arra a folyamatra, ahogyan a felgyorsult mo­ bilitás csökkenti az ország vallásföldrajzi különbségeit, megszünteti regionális sa­ játosságait. Tanulmányozhatjuk, ahogyan egy regionális vallási közösség fokoza­ tosan kilép a regionális létből és az ország más, eredetileg általa be nem népesített részein is megjelenik. A görög katolicizmus igazi „köztes-európai" jelen­ ség: Magyarország északkeleti részén kívül, Kelet-Szlovákiában, Kárpátalján és Ukrajna délkeleti részén, Románia erdélyi részein és délkelet Lengyelországban él a görög katolikusok többsége. Századokon keresztül, a 16-17. századi görög ka­ tolikus uniótól szinte napjainkig úgy tekinthetünk a görög katolicizmusra, mint Európa két nagy egyházi és kulturális régiójának pontos jelzőjére, mint a kelet- és nyugat-európai, ortodox illetve latin és protestáns kereszténység határmezsgyéjé­ nek kifejeződésére. A görög katolicizmus a fent említett területek bizonyos településein domináns vallásfelekezet, szerepe az egész régióban meghatározó. Kulturális h a t á s a egyér­ telmű. Északkelet-Magyarország többvallású (számos helyen: r ó m a i és görög kato­ likus, református) településein a görög katolicizmussal kapcsolatban a másvallású lakosoknak is vannak képzetei, rögzült, a valóságtól n é h a m á r eltávolodott isme­ retei, ahogyan ezt a számos helyen máig megmaradt egykori „orosz", „román" csoport-elnevezések is jelzik. Ezeken a területeken a görög katolikus hívők vallási 1

* Az í r á s az OTKA F 026272 s z á m ú k u t a t á s i programja k e r e t é b e n készült. K ü l ö n k ö s z ö n e t t e l tarto­ zom Szaplonczay Miklós szegedi p a r ó k u s a t y á n a k . 1 HOBSBAWM, Eric: Tömeges

hagyománytermelés:

SEN P- (szerk): Hagyomány

és hagyományalkotás.

Európa

1870-1914.

I n : H O F E R T.-NIEDERMÜL­

Budapest, 1987., 127-198., i t t : 127-128.

azonosságtudata is rögzült, nagyban kötődik az egyházhoz mint intézményhez, a település életében való azonos mérvű és jelentőségű részvételhez. Szögesen eltérő a helyzet a tömb görög katolikus területeken kívül eső szórvá­ nyok esetében. Ezek közül kiemelkedik néhány régebbi eredetű görög katolikus közösség — például a makói, ahol a keleti rítus hívei a település köztudatában pon­ tosan meghatározott helyet foglalnak el. A szegedi gyülekezet a görög katolikus közösségek harmadik csoportjába tartozik: olyan szórványgyülekezet, mely vi­ szonylag rövid történetű, a papi szolgálattól függően változó méretű, összetételű közösség, melynek létét nem erősíti olyan szimbolikus épület sem, mint egy erede­ tileg is görög katolikus templomnak tervezett épület. A város köztudatában csak mérsékelten van, tud jelen lenni a szegedi görög katolikus gyülekezet. Jól példáz­ za ezt egy az 1990-es években Északkelet-Magyarországról Szegedre került görög katolikus hívő visszaemlékezése arról, hogyan próbálta megkeresni a szegedi gö­ rög katolikus templomot. „Na, ne mondja már! Hogy milyen kálváriát kellett jár­ nom! Hogy hol van a görög katolikus templom, senki se tudta. Mentem az utcán és mindenkit megszólítottam: »Mondja m á n ' , a görög katolikus templom merre van?« »Hat ő azt nem tudja.« A, mondom, én m á n ' nem kérdezek senkit. Elmen­ tem a felsővárosi katolikus templomba itt a közelben, ott volt a gyóntatószékben épp egy atya, odamentem, és mondom, »én kérdezni szeretnék valamit atya.« »Tessek« — mondja. »Nem tudja nekem senki megmondani, hol van a görög katoli­ kus templom.« » 0 , h á t egyszerű, h á t i t t van a Lechner téren.« Na, és így találtam rá a görög katolikus templomocskára." A szórvány gyülekezet pedig számos lehe­ tőséget megragad a város köztudatában való megjelenésre, aktivitása kiemelkedő. Ebben az írásban az egyházközség kialakulásának körülményeit, illetve a leány­ egyház létrejöttétől a parókiává válásig tartó történetét tekintem át röviden. En­ nek keretében különös figyelmet fordítok a város m á s vaUású csoportjai előtt tör­ ténő önmegjelenítésre, önmegfogalmazásra a vizsgált időszakban. Véleményem szerint a társadalmi nyilvánosság új formáit (sajtó, közéletben való részvétel, stb.) nagyon tudatosan használta az új közösség. Ezen új nyilvánossági formák kiváló forrásanyagul szolgálnak annak feltárásához, hogyan, milyen önmagáról alkotott képpel akart megjelenni Szegeden a görög katolikus közösség. Ehhez kapcsolódó­ an az írás végén közlöm a leányegyház alapító jegyzőkönyvét (1921) illetve a vá­ rostól önálló görög katolikus parókiát kérvényező i r a t á t (1929). 2

3

GÖRÖG K A T O L I K U S O K A DÉL-ALFÖLDÖN

A dél-alföldi görög katolikus közösségek népessége két forrásból táplálkozott a török hódoltság utáni időkben: a m á r helyben lakó illetve keletről érkező román­ ságból és az ország északkeleti részéből idetelepült ruszinokból. A régió görög katolikus közösségeinek létrejöttét kiválóan szemléltetik a makói gyülekezet kiala­ kulásának körülményei. Janka György szerint Stanislavich Miklós csanádi püs­ pök a 18. század elején, Makó újratelepítésekor hívott ide Szabolcs, Bereg, Ung 2 P a r ó k i á i Levéltár, Szeged, Görög Katolikus Parókia 3 SzCsPL Egyházigazgatási Iratok I . l . a 2585/929. sz.

megyei görög katolikusokat, akiket liturgikus nyelvük u t á n helyben »orosznak« neveztek. Mivel sem templomuk, sem papjuk nem volt, az idetelepült görög katoli­ kusok eleinte a római katolikus templomba jártak. A keleti s z e r t a r t á s ú egyházköz­ ség ténylegesen 1740-ben alakult meg és 1748-ra építette fel saját első templomát. A jelentős m é r t é k b e n gyarapodó közösség ismét megfogyatkozott, amikor na­ gyobb görög katolikus csoport települt át Bácskeresztúrra. A makói közösség 1778-ra építette fel Oltalmazó Istenszülő titulusú, ma is álló t e m p l o m á t . Makó fo­ kozatosan a környék görög katolikus egyházi központja lett, többnyire állandó parókussal. A kettős eredetű, betelepült ruszin és folyamatosan beköltöző r o m á n közösség a 19. században fokozatosan magyarosodásnak indult. A korabeli esemé­ nyekről fennmaradt és publikált dokumentumok alapján azt a következtetést von­ hatjuk le, hogy a folyamatos utánpótlással rendelkező r o m á n s á g o t kevésbé érin­ tette a nyelv- és identitásváltás. Ennek ékes példája az 1844-es makói canonica visitatio, melyet Janka György és Lakatos Pál adott közre. Eszerint a 19. század közepétől egészen a hajdúdorogi püspökség megalakulásáig és Makónak a nagyvá­ radi görög katolikus püspökségből oda történt átsorolásáig folyamatos nyelvi vi­ ták borzolták a helyi görög katolikusok kedélyét. E küzdelem első ismert emléke egy az említett visitatio által rögzített szimbolikus harc. Eszerint egy újonnan be­ települt r o m á n hívő lemeszelte azt a cirill betűs ószláv nyelvű emléktáblát, mely a templomot építtető Mária Terézia kegyességét hirdette. A tábla szimbolikus volta, a templomot eredetileg építő közösségre való nyilvánvaló utalás miatt zavarta a nem-ruszin eredetű tagokat. Ettől az időponttól kezdve több hasonló konfliktust jegyeztek fel. Némely esetben a nem engedélyezett, magyar liturgikus nyelvet használó helyi közösség került ellentétbe a joghatóságot gyakorló nagyváradi gö­ rög katolikus püspökkel. 4

5

6

A SZEGEDI GÖRÖG KATOLIKUS É L E T K E Z D E T E I

A 19-20. század fordulóján Szegeden is egyre jelentősebb görög katolikus kö­ zösség alakult k i . Egyes feljegyzések szerint m á r az első világháború előtt igyekez­ tek felmérni a szegedi görög katolikusok számát, melyet akkor 734 főben határoz­ tak meg. A helybeli görög katolikusok száma tovább nőtt az első világháború u t á n is. E csoport két forrásból eredt: egyrészt a m á r k o r á b b a n a régióba, például Makóra került görög katolikusok leszármazottai, m á s r é s z t a trianoni területvesz­ tések u t á n felsőoktatási, városi központként tovább erősödő Szegedre Északke­ let-Magyarországról érkezők. A korabeli népszámlálások szerint 1920-ban a város lakosságának 0,4%, 1930-ban 0,4%, 1941-ben 0,7% volt görög katolikus vallású. A 7

8

4 JANKA György-LAKATOS Pál: A makói görög katolikus egyházközség canonica visitatioja 1844-ben. Görög Katolikus Szemle Kalendáriuma 1994. Nyíregyháza, 1993., 84-93, i t t : 84-85 (Ugyanezen írás m á s i k változatát l d . Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 4. 1993. 215-222.) 5 Uo. 89 6 J A N K A György: A magyar liturgikus nyelv és a makói görög katolikusok. Athanasia 9. 1999., 61-70., itt: 64 7 Görögkatolikus Szemle VJII/19. 2.o. 8 Szeged története IV. 1919-1944., Szeged, 1994., 610.

szegedi görög katolikus egyházközség hivatalosan 1921-ben, Makó filiájaként ala­ kult meg. Eleinte havonta egyszer illetve a nagyobb ünnepek másnapján tartottak szent liturgiát a jezsuiták kápolnájában, majd a Kálvária kápolnában. A közösség 1929-ban m á r önálló görög katolikus parókia felállítását kérte Szeged városától. Erre azonban 1937-ig kellett várni. A görög katolikusok 1922-től tartottak liturgiákat a Rozália-kápolnában, me­ lyet a Lechner-térre t ö r t é n t áthelyezése u t á n 1929. november 17-én szentelt újra Glattfelder Gyula csanádi püspök. Az ünnepi liturgiát dr. Torna László makói gö­ rög katolikus esperes végezte. Az ü n n e p e n a szegedi és makói görög katolikus hí­ vek mellett a városi közélet számos tagja, például dr. Aigner Károly főispán és dr. Somogyi Szilveszter polgármester is részt vett. A szentelésről beszámoló tudósí­ tás megemlíti azonban, hogy a döntően görög katolikusok lakta területekről nem érkezett küldöttség a jeles alkalomra. A szegedi görög katolikus gyülekezet temploma 1922-től napjainkig a Szent Rozália kápolna. A római katolikus kápolnát 1739-ben, a pestistől való megmene­ külés u t á n építették, és a 20. század elején került a görög katolikusok kezelésébe. A barokk kápolna eredetileg a Dömötör-templom előtt állt. J á r v á n y o k idején (1866, 1872) különösen nagy számban látogatták a hívek. Bálint Sándor idézi Patterson angol utazó 1866-os feljegyzését: „Szegednek van egy katolikus kegyhe­ lye, a Szent Rozália kápolna. Minthogy aratás ideje volt, a p a r a s z t s á g nem ért r á arra, hogy a vallási szertartásokon a munkaidő alatt vegyen részt. Ezért éjféli kör­ menetekben indultak a kápolnához, hogy közbenjárását kérjék. E k ö r m e n e t e k e n óriási sokaság vett részt, kimerülten ugyan a napégette mezőkön végzett fárasztó munka után, de mély vallásos érzülettől ihletve." A Víz u t á n , a Dömötör temp­ lom elbontása, sőt a Fogadalmi Templom építése során is érintetlenül hagyták a Rozália-kápolnát. Végül a Dóm tér mai szerkezetének kialakítása miatt, a kápol­ n á t bővítve telepítettek át a Lechner-térre, ahol 1929-ben szentelték fel újra. A szegedi templomszentelésről a 20. század első felének legjelentősebb or­ szágos görög katolikus sajtóterméke, a Görögkatolikus Szemle is beszámolt. A lap főszerkesztője, a sajtónak a görög katolikus jogokat érvényesítő, erősítő erejében rendületlenül bízó Gróh I s t v á n a következőképpen méltatta az eseményt: „Az el­ múlt v a s á r n a p kicsi templomot, inkább kápolnát szenteltek föl Szegeden a Lechner-téren. Apróság az egész a Szegeden épülőfélben lévő óriások mellett, mégis milyen nagy dolog nekünk: hisz a miénk, görögkatolikusoké. Új határto­ rony, erődítmény a Tisza partján, hirdetője annak a grékus reneszánsznak, me­ lyet a hajdúdorogi magyar püspökség megalapítása indított meg ezelőtt másfél év­ tizeddel." Gróh István vallotta, hogy a magyar egyházi nyelvű keleti szertartás vonzó lehet a nem-magyar anyanyelvű, ortodox hívek s z á m á r a is: „A m i példánk­ nak, a m i szertartásunknak, oltári nyelvünknek hódítania kell a skizmatikusok között, ez a rendeltetése. A vitézkedő Egyház tagjai vagyunk: katolikusok és ma­ gyarok." E szavaknak különleges jelentőséget ad az, hogy a görög katolikus ma9

10

11

9 Görögkatolikus Szemle 1/18. l - 2 . o . 10 BÁLINT S á n d o r : Ünnepi kalendárium I - I I . Bp., 1977., 11/260 11 Gróh István tevékenységéhez Id. P R I R I G Y I István: Görögkatolikus 93-95.

életsorsok.

Debrecen,

1998.

gyarság nemzeti nyelvű liturgiáért és saját püspökségért folytatott küzdelme a 19-20. század fordulóján meglehetős ismertséget vívott k i a kor közéletében. A ruszin és r o m á n eredetű, de a 19. század végére komoly s z á m b a n elmagyaroso­ dott (északkelet-) alföldi görög katolicizmus ekkor minden lehetőséget megraga­ dott m a g y a r s á g á n a k bizonyítására. Saját csoportja, a jelentős részben paraszti, az országos átlaghoz képest hátrányosabb helyzetben élő görög katolikus magyarság ö n t u d a t á n a k formálása mellett a Görögkatolikus Szemle tagadhatatlanul »üzent« a környező magyar társadalom egy részének is. „Szeged, — mondom — erődöt épí­ tett a görög katolikus magyarságnak. Es a város tisztában van ezzel. Hivatalos át­ irata, melyben közli Egyházunkkal a Rozália-kápolna átengedését, lelkes h a n g ú és buzdító, olyan, amilyent é r d e m e l t ü n k . " A felszentelés napján a görög katolikus egyetemisták létrehozták a Vasvári Pál Kör szegedi tagozatát. A korabeli beszámolók részletesen ismertették a templom berendezését, az ideajándékozott képeket. Eszerint a templom szentelésekor a következő szakrális tárgyakat ajánlották fel a hívek: egy Utolsó vacsora, egy Madonna, egy Szent Mik­ lós képet és a máriapócsi kegykép másolatát. Emellett az egyházközség világi el­ nöke, J u h á s z István egy a „Limpiasi Krisztusfőt" ábrázoló képet adományozott. Ezen a ponton érdemes felhívni a figyelmet egy m á r a feledésbe merült kul­ tusz-kapcsolatra. A spanyolországi Limpias kegyhelye, részben a ottani csodás események, részben az elűzött Habsburgok ottani letelepedése miatt nagyon ked­ velt lett a monarchikus érzelmű katolikusok körében az első világháború után. Nem véletlen, hogy az 1925-ös szentévi zarándoklatoknak részét képezte Limpias meglátogatása. A két világháború közötti Magyarországon a magyar görög katolicizmus léte még nem volt ismert a társadalom nagy többsége számára. EmeUett a soknemzeti­ ségű Monarchia szétestével megnőtt azok száma, akik kételkedtek a magyar görög katolicizmus létezésében. A vallási közösség vezetői természetesen érzékelték ezt és minden alkalommal hangot adtak ellenvéleményüknek, erősítve egyúttal a tu­ datos önvállalás fontosságát az egyház tagjaiban. A Magyar Görög-katolikusok Or­ szágos Szövetségének rendszeres időközönként megrendezett díszgyűlése egy ilyen, a nyilvánosság figyelmét is felkeltő ünnepség, a korabeli és a lényegre jól rá­ m u t a t ó szóhasználatot idézve: „manifesztáció" volt. Olyan rendezvény, melyen megmutathatta m a g á t a területileg és bizonyos szempontból társadalmilag is az ország perifériáján élő közösség. Az 1930-as díszgyűlésnek a Fogadalmi templom felszentelésével egyszerre Szegeden történő megrendezéséről folyt vitában ismét előkerül az az érvelés, mellyel a görög katolikus értelmiség igyekszik tetten érni és elutasítani a csoportot körülvevő előítéleteket: „Hiszen kecsegtető a gondolat: levinni a görög-katolikus gondolatot Szegedre, odaállítani az országra szóló ünne­ pek keretébe, dokumentálni létezését és jelentőségét, sőt, — mert sajnos, ezt is kell, — m a g y a r s á g á t az országtartó nagy urak e l ő t t . " Az idézet jól példázza, hogy a kor görög katolikus vezetői érzékelték a csoportot körülvevő előítéleteket és ke12

1 3

1 4

15

12 13 14 15

GRÓH I s t v á n : Szeged. Görögkatolikus Szemle 1/18. l . o . W i l l i a m A . Christian Jr. szóbeli közlése n y o m á n . P A U L O V I T S S á n d o r : Szentéül magyar zarándoklatok. Bp., 1926. Görögkatolikus Szemle 11/20. 2.0.

restek a marginalitásból való kiszakadás lehetőségét. A díszgyűlések budapesti megrendezése épp az előbb említett manifesztáció miatt volt fontos: a görög kato­ likusok döntő többsége ugyan az ország északkeleti részén élt, mégis a fővárosban rendezett díszgyűlése nagyobb figyelmet kapott a korabeli társadalomtól.

A GÖRÖG K A T O L I K U S KÖZÖSSÉG M E G E R Ő S Ö D É S E

A 30-as évek s o r á n a makói esperes által ellátott szegedi görög katolikus egy­ házközség fokozatosan megerősödött, kialakultak szervezeti keretei. A fejlődés jele volt az is, hogy 1930-ban Legeza Tivadar, 1934 tavaszán pedig dr. Dudás Mik­ lós máriapócsi házfőnök tartott missziós lelkigyakorlatot Szegeden. E misszió alatt a leányegyházban szokatlan gyakorisággal voltak szertartások egyebek mellett J é z u s Szíve ájtatosságot is végeztek. Nem érdektelen i t t megemlíteni, hogy a két világháború közötti időszakban számos latin kultusz, devóciós forma elterjedése regisztrálható a magyar görög katolikusok körében. Nem lévén erőtel­ jes magyar nyelvű ortodoxia, a római katolikus környezetben k ö n n y e d é n vették át a görög katolikus közösségek a nyugati áhítatformákat. Cserbak A n d r á s szerint ezen áhítatformák elterjesztésében a baziliták kiemelt szerepet játszottak. 1906-ban maga a bazilita rend is Jézus Szívének ajánlotta m a g á t . A görög kato­ likus J é z u s Szíve irodalom számos darabja a rend máriapócsi vagy ungvári nyom­ dájában jelent meg. Az egyes egyházközségekben különböző intenzitással terjed­ tek e devóciós formák. A debreceni görög katolikus parókia keretében a két világháború között létrejött a Jézus Szíve Szövetség és a Szívgárda is. A debreceni egyházközség történetének kutatói szerint a nyugati kultuszok terjedésével a ko­ rabeli parókus a rítusváltoztatástól igyekezett visszatartani a híveket. A nyuga­ t i kultuszformák, képi- és szoborvilág megjelenése jól illeszkedett abba a folyamat­ ba, ahogyan a Trianon utáni Magyarországon a görög katolicizmus igyekezett bizonyítani nyugati voltát, magyarságát. A szegedi görög katolikusok körében Ladomérszky Béla parókus megérkezése u t á n megalakult az Oltáregylet és a Rózsafüzér Társulat is. E devóciós formák terjedése, a görög katolikus népi vallásosság ilyen szempontú vizsgálata még figyelemre méltó e r e d m é n y e k e t tar­ togat. A formálódó szegedi görög katolikus népesség eleinte nem hozott létre önálló intézményt és így környezete sem vette észre létezését. A szegedi közösség e kez­ deti korszakát találóan írta le az egyházközség 15 éves jubileumán tartott beszédé­ ben dr. M u n t y á n István: „... m i i t t Szegeden, - ebben a nagy r ó m a i katolikus vá­ rosban - úgyszólván észre sem vettük, hogy laknak közöttünk magyar emberek, 1 6

1 7

1 8

20

16 CSERBAK A n d r á s : A magyar görög katolikus népi vallásosság művelődéstörténeti háttere. I n : „Mert ezt Isten hagyta..." T a n u l m á n y o k a népi vallásosság köréből. Szerk: TÜSKÉS G., Bp., 1986. 291. 293. 17 MÜLLER Lajos: A Jézus Szíve-tisztelet

története. Bp., 1944., 373-74.

18 PlRIGYI István-IVANCSÓ István: A debreceni görög katolikus egyház története. Debrecen, 1993., 84. 19 Görögkatolikus Szemle V I I I / 1 9 . 2.o. 20 PUSZTAI Bertalan: Egy 19-20. századi vallásos tömegmozgalom, Nyelvtudomány XXXLX. (1998) 57-71., 66-67.

a Jézus Szíve kultusz. Néprajz

és

akik ugyan teljes hitegységben vannak velünk, azonban a rítus tekintetében m á s a fölfogásuk. A görög katolikus magyart i t t úgyszólván külön föl kellett fedezni..." Szegeden ebben az időben nyilvánvalóan nem keltett feltűnést a magyar nyelvű, keleti rítusú közösség megjelenése. Az imént idézett beszéd több helyen is utal a tagadhatatlan, és itt, a görög katolikus tömb-területtől távol, minden bizonnyal furcsának ítélt, rítus különbségre. Ezt azonban igyekszik a nemzeti egység tudatá­ val oldani: hangsúlyozni, hogy ugyan más liturgiát követ a r ó m a i és görög katoli­ kus csoport, de a nemzeti tudat, a magyarsághoz tartozás közösséget teremt. „Bennünket a tradíciók különbözősége tényleg elválaszt ugyan egymástól, de vala­ mennyien érezzük, tudjuk, hogy e tradíciók mögött nemcsak hitegység, hanem nemzeti egység is van." A város többségét képviselő szónok az i m é n t idézett be­ szédében hosszasan elemezte az ekkorra m á r de facto használt magyar nyel­ vű liturgia előnyeit, fontosságát. A közelgő h á b o r ú r a is utalva ugyanakkor a katolikumot emelte k i : a beszéd a faji ideológián túllépő, azt a szeretet erejével meghaladó katolikumra hívta fel a figyelmet. „Ma, amikor Madridtól Nankingig a gyűlölködés ideológiái uszítanak új világháborúra és a nemzeti érzés csúcsteljesít­ ményét egy túlzó nacionalizmusban, a vérnek és a fajnak az egész többi világgal való ellenséges szembenállásában keresik: ma m á r csak egyetlen igazi letétemé­ nyese van a vér és a faj ellentétein túláradó szeretetnek és ez a katolikum." A szónok külön köszöntette dr. J u h á s z Istvánt, az egyházközség alapítási mozgalom vezetőjét és az egyházközség elnökét, akit a szegedi gyülekezet ekkor portréjának megfestetésével tisztelt meg. Az egyre jobban megerősödő, a Szegedre kerülő görög katolikusokat tömöríte­ ni képes egyházközség végül 1936 februárjában kapott saját parókust, dr. Ladomérszky Bélát, aki 1944-ig maradt Szegeden. A szervező lelkész Szegedre kerü­ lésével a város közvéleménye számára is egyre ismertebb lett a görög katolikus gyülekezet. A kor szegedi sajtója is beszámolt a görög katolikus parókus megér­ keztéről. Ladomérszky felhívással fordult a görög katolikus hívekhez és egyház­ községekhez liturgikus felszereléseket kérve. Még ugyanazon évben, 1936. ápri­ lis 5-én a görög katolikus közösség templomán kívül is igyekezett megmutatni magát. Az ünnepséget az egyházközség elnöke, J u h á s z István nyitotta meg. Be­ szédének címe — a másvallású jelenlévők tájékoztatására tekintettel — a következő volt: „Kik vagyunk m i görögkatolikusok?" A Szegedi Görögkatolikus Nőegylet tea- vagy fagylalt-délutánokat szervezett és ezzel is igyekezett felhívni a figyelmet a közösség létezésére. Az egyházközségi élet teljes kiépülését jelezte az 1936 novemberében útjára in­ dított Szegedi Görögkatolikus Elet. A lap szerkesztői a p a r ó k u s , Ladomérszky Béla és a kiadó, az egyházközségi kulturális bizottság elnöke, Moldován Lajos volt. Az első szám beköszöntő cikke külön hangsúlyozta a sajtó fontosságát a mo2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

2

21 22 23 24 25 26

Görögkatolikus Uo. Uo. Görögkatolikus Uo. Görögkatolikus

Szemle I X / 3 . 2.o.

Szemle VLTi/6. 2.o Szemle V I I I / 9 . 2.o.

dern egyházi életben. „Ehhez a munkához [egyházközség szervezés] a modern idők modern felkészültsége szükséges. Ma már egyetlen kérdést, egyetlen szervezési [kiemelés az eredetiben] problémát nem lehet megoldani sajtó nélkül." A nagyvárosba véletlenszerűen került görög katolikus hívek megszervezése kapcsán írott cikk — hasonlóan a kor többi görög katolikus önreprezentációjához — több síkon kommunikál, több közösség számára »üzen«. „Lapunk egyik legfon­ tosabb célja m é g a görögkatolikus öntudat felébresztése. Gnoti szeautón — ismerd meg magadat — a hét görög bölcs egyikének ... tulajdonított fölirat a delfii temp­ lomon. Meg kell i s m e r n ü n k azon szerepet, melyet a görögkatolikus m a g y a r s á g a nemzet életében betöltött és amikor látjuk, hogy évszázadokon keresztül m i csak katolikusok és csak magyarok voltunk, amikor látjuk azt, hogy m i mindenkor az alá a zászló alá sorakoztunk, melyet a magyar szabadságért bontottak ki; amikor látjuk azt, hogy I I . Rákóczi Ferenc leghűségesebb katonái mi voltunk és m i adtuk számára az első csapatokat, amely magvát képezte egy nagyszabású nemzeti szabad­ ságharcnak. Ha tudjuk azt, hogy a márciusi ifjak egyik vezetője a kis Kos­ suth-Vasvári Pál görögkatolikus pap fiú volt, ha tudjuk azt, hogy az 1914 évben kitört világháború megyésfőpásztorunk ellen intézett bombamerénylettel kezdő­ dött, akkor tudtára jövünk annak, hogy a görögkatolikus magyarság minden­ kor fontos szerepet játszott hazánk történetében, mártírokat adtunk a hazá­ nak — büszkén vallhatjuk magunkat mindenkor görögkatolikusnak." A szöveg rendkívüli tömörséggel igyekszik a Szegeden élő görög katolikusokhoz szólni, feléb­ reszteni bennük a vágyat a közösséghez való csatlakozásra („ismerd meg ön­ magad"). Egyúttal megkísérli a nagyváros másvallású polgárai számára összefog­ lalni, a magyar történelem bizonyos, mindenki által ismert eseményeihez kötni a magyar görög katolikusok történetét. Eszerint a város nyilvánossága elé lépő kö­ zösség tagjai: „katolikusok és magyarok", „II. Rákóczi Ferenc h ű katonáinak" le­ s z á r m a z o t t a i , „Vasvári Pál görögkatolikus papfiú" közössége. A századfordulós magyar görög katolikus történeti tudat talán legfontosabb eleme is említésre kerül: „a világháború megyésfőpásztorunk ellen intézett bombamerénylettel kezdődött". A görög katolikus magyarság önálló egyházmegyéért folytatott küzdelme 1912-ben járt sikerrel, X. Pius pápa a Christifideles Graeci bullájával ekkor alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. A magyar többségű egyházmegye létrejöttét nem min­ denütt nézték jó szemmel: 1914. február 23-án csomagnak álcázott bomba oltotta k i Jaczkovics Mihály püspöki helynök, Slepkovszky J á n o s titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész életét. A fentieken kívül ugyan részlegesen, de megjelenik a magyar görög katolikus öntudat még egy összetevője: a kontinuitás elv. „Valamikor 2 7

2 8

29

3 0

27 MOLDOVÁN Lajos: Beköszöntő a szegedi görögkatolikus hittestvérekhez. Szegedi Görögkatolikus É l e t , 1936.XI, l/l., 1. o. 28 Uo. 2.0. 29 Ezzel a gens fidelissima-ra, a leghűségesebb népre utalnak. így nevezték a Rákóczi mellett kiálló gö­ r ö g katolikus ruszinokat. Ehhez BONKÁLÓ S á n d o r : A rutének. Basel-Bp., én., 2 8 - 3 1 . 30 UDVARI István: 1848-49 hősének ruszin kapcsolatai. Adatok Vasvári Pál családjáról, életrajzáról. In: Uő: Ruszinok a X V I I I . században. Nyíregyháza, 1994. 221-229. 31 James N l E S S E N : Hungarians and Romanians in Habsburg and Vatican Diplomacy: the Creation of the Diocese of Hajdúdorog in 1912. The Catholic Historical Review 1994, L X X X / 2 . 238-257.; PlRIGYI István: A magyarországi görög katolikusok története I-II. Nyíregyháza, 1990., 11/116-117.

az Árpádok korában görög szertartású papok jöttek be a magyar rónába a Maros partján, hogy a görög szertartás szerint Krisztus igájába törjék a pogány magyar fe­ jeket. Munkájuk sikerrel járt. ... Aztán jött a tatárdúlás, jött a szláv és oláh egyházi közigazgatás és eltűntek a görögkatolikus magyarok a Tisza-Maros szögéből. De most újra visszajönnek, hogy az Egyház örömére, édes hazánk javára éljenek i t t újra öntudatos, hitbuzgó Eletet..." A magyar görög katolikus identitás központi »narrativäja« a 19-20. század fordulóján az úgynevezett kontinuitás-elv lett. Esze­ rint a magyar görög katolikusok ősei nem (a 17-19. század folyamán elmagyaro­ sodott) ruszinok és románok, hanem azon ortodoxok, akiket az Árpád-kor kezdetén Bizáncból jövő térítők kereszteltek meg. Az elmélet szerint az ország katolikussá válása u t á n e keleti szertartású magyarok mintegy 'visszahúzódtak' a beköltöző or­ todox nemzetiségek közé és ott gyakorolták hitüket. Ez az elmélet ma is a hivata­ losan elfogadott történelemszemlélet alapja görög katolikus körökben. Ugyan­ akkor néprajzi tanulmányok szerint jelentős elmagyarosodási folyamat zajlott le a 18-19. századokban a görög katolikusok körében. A 18-19. századi egyházi összeírások publikálása és elemzése ugyancsak számos egyházközség fokozatos nyelvváltását támasztja alá. A kontinuitás-elvet néprajzi , egyház- és művelődés­ t ö r t é n e t i szempontból komoly kritikák érték. A Szegeden létrejövő görög kato­ likus közösség önbemutatásában is, ugyan nem teljes részletességgel, de megjelenik a kontinuitás elv. A Szegedi Görögkatolikus Elet igyekezett felrázni, megszólítani a városba ke­ rült görög katolikus híveket. Hirdetésekkel próbálta felkelteni a nagyvárosban ne­ hezen megtalálható görög katolikusok érdeklődését: „Voltál m á r a Görögkatolikus Nőegylet teadélutánjain?", „Testvér! Voltál m á r saját templomodban? Várunk!", „Minden görögkatolikus család asztalán ott kell, hogy legyen a Máriapócsi n a p t á r a görögkatolikus magyar hívők útmutatója" , „Aki szereti hitét, aki szereti temp­ lomát, az távolban is meghallja a Lechner-téri kis templom szentmisére, szentségimádásra, szentbeszédre hívó harangját!". Összességében megállapítható, hogy 1921-1936 között az eredetében sokszínű szegedi görög katolikusság összefogása sikeres volt. A közösség alapjainak létrejötte, a rendszeres liturgiák egyesítő ereje u t á n 1929-re a Rozália-kápolnát saját templomukként gondozhatták. A megalaku­ lás u t á n tizenöt esztendővel Szegedre görög katolikus parókus települt. A hívek számának növekedését jelzi, hogy a 30-as évek közepére m á r különböző életkori-, devóciós közösségek: egyletek, társulatok alakultak k i . A kialakuló egyesületi és hitbuzgalmi élettel szinte a lehetetlent kísérelte meg egy kis vallási közösség: 3 2

3 3

3 4

3 5

36

37

3 8

3 9

32 n.n.: „Szegedi

Görögkatolikus

33 P I R I G Y I i . m .

1990.

élet" Szegedi Görögkatolikus

Elet, 1936. X I , 1/1., 9.o.

34 PALÁDI-KOVÁCS Attila: Ukrán szórványok a XVIII-XIX. században a mai Magyarország északkeleti részén. I n : Népi Kultúra-Népi Társadalom 7. Bp. 1973., 327-368., PUSZTAI Bertalan: Gálocs törté­ neti etnodemográfiája 1747-1989. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1993/3-4., 2 7 - 4 4 . 35 UDVARI István: A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Nyíregyhá­ za, 1990., UDVARI István: A munkácsi püspökség 1792. évi katalógusa. Miskolc-Nyíregyháza, 1994. 36 BARTHA Elek: Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen, 1999., 12-14. 37 C S E R B A K i . m .

1986.

38 mind Szegedi Görögkatolikus Élet, 1936.XI, 1/1. 39 Szegedi Görögkatolikus Élet, 1936.XII, 1/2.

összefogni és egyúttal megismertetni, elfogadtatni a nagyvárosba került, ott tradi­ cionálisan nem ismert magyar görög katolicizmust. ** * Jegyzőkönyv Felvétetett Szegeden 1921. évi december hó 26-án a szegedi gör.kath. leány­ egyházközség megalakulása alkalmával. Jelen voltak: Dr. Thoma László makói esperes-plébános, dr. Zombory J e n ő , Rosui Tivadar, Komlósi Andor, Szakmáry Sándor és neje, Sankovics Sándor, J á n o s s y Leó Mik­ lós, Sankovics Kálmán, Kovács Lajos, Jaczkó Endre, Margitay J á n o s , dr. J u h á s z István, Balogh Miklós, Major Gyula, Nagy J á n o s , Móricz Imre, Olasz Ferenc, Opra Kornél, Barbul J á n o s , Mertz Imre, Orintsák Miklós, Balogh József, Orosz Gyula, Makán István, Kovács Mihályné, Kovács Ilona, Kovács Hermina, Török Ferenczné, Patai Rózsi, Lehoczky Istvánné és többen. Elnöklő esperes-plébános a megjelenteket üdvözölve, az alakuló gyűlést megnyitottnak nyilvánította. A jegyzőkönyv vezetésére Nagy J á n o s urat kérte fel. Vázolta annak szükségességét, hogy a Szegeden és környékén szétszórtan élő gör.kath. vallású hivek tömörüljenek, s ezzel az Isten és egyházuk iránti kötelessé­ güknek tegyenek eleget, elárvult magyar hazánk egyik nagy h a t á r v á r o s á b a n és most m á r egyetemi székhelyen hazafias missiót is teljesítsenek. Előadta, hogy i m m á r a megyés püspök Úr 0 Méltóságának, a vallásügyi k o r m á n y n a k és Szeged szab. k i r . város illetékes tényezőinek jóindulatú figyelme felhivatott mozgal­ munkra, s r á m u t a t o t t ezen érdeklődés megnyilvánulásakép arra, hogy mai első szent m i s é n k e n Szeged szab.kir. város tanácsa a katonai és a polgári hatóságok is képviseltették magukat. Majd felkérésére dr. J u h á s z István kir. törvényszéki bíró ismertette a szerveze­ tő bizottság működését. A m á r az 1914. évben megindult mozgalom a nagy világ­ égés közbejötte miatt csak most vezetett sikerre, mikor dr. Thoma László esperes-prlébános lett a makói egyházközség parochusa. Az ő közbenjöttével sike­ rült a középiskolákban a gör. szertartás t a n í t á s á r a a növendékeket összegyűjteni, úgy, hogy azok most m á r saját lelkészünk útján nyernek a vallástanban és a gör. s z e r t a r t á s b a n oktatást. Miután oly nagy számmal nem vagyunk, hogy önálló hit­ községet alapíthassunk a Szeged-belvárosi kath. authonom hitközség elhatározta, hogy a Szegeden lakó összes gör. kath. hívők mindezen hitközség kötelékébe vé­ tetnek fel, s hogy megadassék a lehetőség arra, hogy legalább h a v o n k é n t egyszer gör. kath. szent mise m u t a t t a s s é k be, e célra évi 4000 k o r o n á t szavazott meg hoz­ zájáruláskép, Szeged szab. k i r . városához pedig előterjesztést tett, hogy a gör. kath. hitközség, m i k é n t a többi vallásfelekezetek is, s z á m a r á n y u k n a k megfelelő segélyben részesíttessék. Folyamatba tétetett a gör. kath. hivek összeírása ez azonban ily nagy városban igen nehézkesen megy. Törekvésünket siker koronáz-

ta, mert Szent Miklós ü n n e p é n a gör. kath. vallású középiskolai tanulók a szent ál­ dozásban részesültek, ma pedig az első ünnepélyes, magyar nyelvű szent misén­ ket felajánlhattuk a Mindenhatónak. A szervező bizottság működéséről szóló ezen bejelentés jóváhagyólag tudomá­ sul vétetett. Elnök javaslatára egyhangúlag meghozatott a következő

Határozat: A Szegeden lakó gör. szert. kath. hívek szükségesnek vallják, hogy egyházköz­ ség kebelébe tömörüljenek, ez okból a szegedi gör. szert. kath. leányhitközséget megalakítják, s ezt a főtiszt, egyházmegyei főhatóságnak t u d o m á s á r a hozzák, az­ zal, hogy minden törekvésük az lesz, miszerint minél előbb önálló hitközséggé fej­ lődjenek. S m i d ő n fáradságos küzdelmek u t á n első nyilvános gyűlésben, határoza­ tukat meghozzák, igaz szeretettel s ragaszkodással üdvözlik P ü s p ö k Urunk 0 Méltóságát, s bizalommal kérik atyai t á m o g a t á s á t s főpásztori áldását a nemes, szent cél megvalósításához. Ugyancsak elnök javaslatára az egyháztanács tagjául közfelkiálltással a követ­ kezők választattak meg: Egyházi elnök: Dr. Thoma László makói esp. plébános. Világi elnök: dr. J u h á s z István kir. törvényszéki bíró. Gondnok: Sankovics Kál­ m á n kereskedő. Jegyző: Nagy J á n o s községi jegyző.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Egyháztanácsi tagok: dr. Lukáts Adolf tud. egyetemi tanár, dr. Zombory J e n ő kir. ügyészségi alelnök J á n o s s y Leó Miklós alezredes Sankovics S á n d o r máv. felügyelő Jaczkó Endre máv. főellenőr Komlósi Andor városi hivatalnok Kovács Lajos b o g n á r m e s t e r Margitay J á n o s máv. mozdonyvezető

A megválasztottak nevében a világi elnök megköszöni a k i t ü n t e t ő bizalmat és igéri hogy amint eddig p u s z t á n a szent ügy iránti szeretetből fáradoztak a megalakítás körül, ezután tisztségükből folyó kötelességérzet fogja késztetni mindnyájukat, hogy a kis m u s t á r m a g o t terebélyes fává fejlesszék. Egyházi elnök bejelenti, hogy egy m a g á t megnevezni nem a k a r ó miskolczi hittestvérünk az egyházközség céljaira 1000 koronát adományozott. Bejelenti továbbá, hogy első szent misénknek ünnepélyesebbé tétele végett a f. év n y a r á n alakult makói gör. kath. egyházi énekkar fáradságot és költséget nem ismerve, á t r á n d u l t a mai napra. Indítványára a közgyűlés kimondja, hogy Fencsák Gábor k á n t o r t a n í t ó , karnagy, Egressy Péter, az énekszámok megzenésitője, valamint az énekkar résztvevő tagjai: Kiss Pál, N a d o b á n Péter, B. Papp Böske, N a d o b á n Viczus, Kara Mária, A r a d á n Rózsika, Gyömbér A n d r á s n é , Deli Böske, P é n t e k Ilus, Kiss Pálné, Gorcsa

Julia, Lux Mariska, Oláh Rózsika, Kara Juliska és Hegyi Piroska közreműködésé­ ért hálás köszönetét fejezi k i és neveiket jegyzőkönyvileg megörökíti. Világi elnök indítványára a közgyűlés 1. Főtiszt. Várhelyi József praelátus Úrnak, a szegedi-belvárosi kath. autonom hitközség elnökének ügyünk hathatós és jóindulatú támogatásáért; 2. P. Bús Jakab Ú r n a k a szegedi jezsuita rendház Rektorának azért, mert a rend házi kápolnáját első szent misénk alkalmából és havonta egy v a s á r n a p r a ren­ delkezésünkre bocsájtotta; 3. Főtiszt. Bezdán József makói apát-plébános, püspöki helynök Ú r n a k ugyan­ csak nagybecsű t á m o g a t á s á é r t és jóindulatáért; 4. dr. Somogyi Szilveszter Úrnak, Szeged szab. kir. város polgármesterének, mert alakuló gyűlésünk céljaira a városháza t a n á c s t e r m é t átengedte. jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz és erről őket értesíteni rendeli. Egyházi elnök indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a Szegeden lakó gör. szert. kath. hivek létszámának megállapítása céljából felkéri Szeged szab. kir. város bejelentő hivatalát, ha pedig ez sikerre nem vezethetne, az orsz. központi statisztikai hivatalt keresi meg, hogy a szükséges adatokat rendelkezésünkre bo­ csássa. Több tárgy nem lévén, egyházi elnök megkezdett m u n k á k r a Isten áldását kér­ ve, az alakuló gyűlést berekesztette. Dr. J u h á s z István világi elnök

Nagy J á n o s jegyző

Dr. Torna László egyházi elnök

SZEGED SZAB. K I R . VÁROS nagytekintetű TÖRVÉNYHATÓSÁGÁHOZ KÉRVÉNY a szegedi gör. szertartású katholikus leányegyházközségnek /:képv: dr. J u h á s z István kir.itélőtáblai bíró, világi elnök, Szegeden:/ önálló gör. szert. kath. plébánia felállítása iránt Nagytekintetű Törvényhatóság! A Szegeden lakó gör. szert, katholikus hívek már régebb idő óta lelki szükségét érezték és vágyva várták, hogy atyáik által megszentelt, fogékony, gyermekkorukban lelkükbe vésődött ó-hitű, vagyis görög szertartás rendje szerint imádhassák a Minden­ hatót és a Felséges Istennek gör. szert. Szent mise keretében ajánlhassák fel imáikat. Szerény anyagi viszonyaik mellett nem volt módjukban a hittestvérek összeiratását eszközöltetni, míg a bejelentő hivatal felállításával kapcsolatban az 1914. évben váratlan segítőtársat nyertek dr. Somogyi Szilveszter polgármester Ú r Ő Méltóságának, akkor Szeged szab.kir. város főkapitányának személyében, aki szives volt elrendelni, hogy a gör. szert, katholikus vallású hivek külön összeirassanak. 2S

Ez az összeírás akkor csupán 304 gör. kath.lelket t ü n t e t e t t fel, de ez a szám az erős a k a r a t ú hivek tömörülésére elegendőnek mutatkozott és sikerrel j á r t volna, ha a mindent felforgató világháború m u n k á n k a t meg nem akasztja. A vesztett háború, a különböző forradalmak vihara, édes hazánk feldarabolá­ sa, s az ezek következtében beállott lelki csüggedés megakasztotta ugyan munkán­ kat, a lelki megújhodás idejéig, miglen az újból eszközölt összeírás, mely m á r 724 gör. szert. kath. lelket t ü n t e t e t t fel, biztató reménnyel kecsegtetve, további lépé­ sekre ösztönzött. 1921. deczember hó 26-án, Karácsony másodnapján, m i d ő n „az Ige testté lőn", a mi erős akaratunk is testet öltött. A Jézus társasági atyák házi kápolnájába be­ mutatott ünnepélyes szent mise után, mikor hitvallást tettünk Isten és emberek előtt a különböző hatóságok vezetői jelenlétében a katholikus Anyaszentegyházzal való egységünkről és elárvult magyar Hazánkhoz való ragaszkodásunkról, öröm­ könnyek között mondottuk k i a Szegeden lakó gör. szent, katholikus hivek leányegyház községbe tömörülését, olykép, hogy a Szegeden lakó gör. szert, katholikusok mindannyian a Szeged-belvárosi latin szert, autonom hitközöséghez tartoznak, s ide fizetik egyházi adójukat. Hittestvéreink lelki szükségleteinek kielégítéséről akként gondoskodtunk, hogy a havonként egyszer, valamint Karácsony, Húsvét és P ü n k ö s d másodnapján b e m u t a t a n d ó szent misékre a makói gör. kath. hitközség lelkésze és k á n t o r a jön át Szegedre, a középiskolai tanulóifjúság hittan és görög szertartás tanítását ugyancsak a makói lelkész látja el és pedig m á r 1921. szeptember óta. Istenben vetett bizalommal megkezdett m u n k á n k a t és törekvéseinket mindez ideig siker koronázta, minden részről meleg szeretettel és őszinte megértéssel ta­ lálkozunk, s az Alföld nagy metropolisában kezdik észrevenni és méltányolni a gör. szert, katholikus magyarságot. Ámde a fentebb vázlatosan érintett keretben nem fejthetünk k i oly intenzív lel­ k i életet, egyházpolitikai szempontból sem lehet eredményes m u n k á s s á g u n k és a magyar állameszme körében sem tudhatunk figyelemre m é l t a t h a t ó tevékenységet kifejteni, mert nincs állandó saját lelkészünk, k i a hivek között a szoros érintke­ zést fenntartaná, buzgóbb lelki életre ösztönözne; nincs önálló egyházközségünk, mely példaadásával, akaraterős törekvésével és sziklaszilárd egységével a Szege­ den és közvetlen környékén lakó gör. kel. vallásunkat a katholikus Anyaszentegy­ ház kebelébe visszahódítaná s ugyanekkor mint nemzetiségeket feltétlenül a ma­ gyar állameszme körébe vonná. De ne értessünk félre: minden gör. szert, katholikus egyénnek meg kell talál­ nia lelki szükségletei kielégítését a latin szertartás szerint tartott isteni szolgálat keretei között is, azonban le kell szögeznünk azt a tényt, hogy minden gör. szert, katholikus konzervatív lelkületű, k i ugy áhítja a bele nevelt gör. szertartást, mint a mindennapi betevő falatját. Sok esetben t u d o m á s u n k r a jutott, hogy egyes gör. szert. kath. egyének legalább is nagyobb ünnepek alkalmával a gör.kel. templomot látogatták, mert — mint m o n d t á k — a külsőleg azonos szertartás, a templomi be­ rendezés mint az általuk szeretett óhitű szertartásra emlékeztet, s ez irányban bi­ zonyos kielégülést nyernek. A legutóbb eszközölt hitközségi adóösszeírás alkalmával m é g azt is tapasztal­ tuk, hogy igen sok gör. kath. vallású a gör. keletiek közé vétetett fel. Nem lehet-e

tartani attól, hogy ezeket idővel a gör keleti egyház — mint adóalanyokat — a maga részére vindicálja, s a katholikus Egyház egy-egy hívőt elveszít, ha r é s e n nem ál­ lunk? Vagy nézzük az é r e m másik oldalát. Más vallásfelekezetű családba beházaso­ dott gör. szert. kath. férfi vagy nő — kérdőre vonatván, m i é r t nem j á r a katholikus templomba, szomorú rezignációval azt jelentette k i , hogy nincs i t t görög kath. templom, h á t megyek inkább az uram, illetve feleségem templomába. Az ilyen csa­ ládi befolyás alkalmas vezető hiányában a gerinctelen egyéneknél a lelki ellanyhulásra, a hitehagyásra, vagy arra vezethet, hogy a gyermekek vallása kérdésében a katholikus Egyház kerül h á t t é r b e . Emberi gyöngeségből származó, a katholicizmust h á t r á n y o s a n érintő hibák ezek, melyeknek orvoslása indított b e n n ü n k e t első sorban arra, hogy a gondozat­ lan nyájat összetereljük, s igyekezzünk a tévelygésre hajlamossággal biroknak lel­ két a katholicizmusban megedzeni. Másrészt nem kerülte el figyelmünket, hogy a Hódmezővásárhelyen, Szarva­ son és Szentesen lakó gör. keleti vallásúak m á r jóval a h á b o r ú kitörése előtt kér­ ték a gör, keleti magyar püspökség felállítását, vagyis azt, hogy görög szertartásu­ kat, megtartva, édes hazánk nyelvén végezhessék szertartásaikat. Egyházpolitikai szempontból kiváló fontossággal bírna ezen gör. keleti vallásuaknak a katholicizmus számára elegendő megmentése, a véleményünk szerint katholizálásuk nagyobb nehézséggel nem j á r n a akkor, m i d ő n az Apostoli Szent­ szék „Graeci fidèles" cimű bullája alapján az 1912. évben a hajdudorogi gör. kath. magyar püspökség mint kifejezetten magyar nemzeti intézmény felállíttatott, s annak első főpásztorává Miklóssy István püspök Úr 0 Méltósága neveztetett k i , s a Mindenható dicsőségére t é r t nyert az 0 felszentelt t e m p l o m á b a n édesen zengő magyar nyelvünk. Szerénységgel említjük i t t meg, hogy ez irányban a tárgyalások a hódmezővá­ sárhelyi gör. keleti vallásuakkal m á r folyamatba tétettek. Ugyanily irányú mun­ kásságot szándékozunk kifejteni a szegedi görög keletiek között is. Sajnos a Mindenható bölcs rendelkezése ugy határozott, hogy reméljük csak ideig­ lenesen, — Szeged városa határváros legyen, közvetlen közelében Szőreg, Deszk, Oszentiván és Ujszentiván gör. kel. szerb vallású községeivel. Ebből a magyar végvár­ ból kell Mindulnia annak a felszívó erőnek, mely a szerb nemzetiségű polgárainkat magyarrá teszi érzelmeiben; s erre egyik legalkalmasabb eszköznek véljük azt, ha m i magyar gör. katholikusok a lelkükhöz férkőzünk az övékével külsőségekben egyező ősi gör. szertartás utján. Megcáfolhatatlanul állapította meg megyéspüspök Urunk egyházmegyéje 10 éves jubileuma alkalmával kiadott pásztorlevelében, hogy: „ma­ gyar püspök vezetése alatt a görög ritus vonzóereje az elmúlt századok folyamán e nagy tömegeket nyelvben magyarrá, vallásban katholikusokká alakította volna át." Ezek azok a szempontok, melyek szükségessé tették a szegedi gör. szert. kath. hivek tömörülését, s ugyanezek teszik kötelességévé minden hithű katholikus ma­ gyarnak, a magyar görög katholikusság, a szegedieknek pedig különösképp a köz­ tük lakó b á r csekély számú, de lelkes hívekből álló gör. szert. kath. leányegyház tá­ m o g a t á s á t és fent vázolt hivatásának teljesíthetéséhez h a t h a t ó s segítését. — Nem m i mondjuk, de a m.kir. K o r m á n y is elismerte a magyar gör. katholikusság és a hajdudorogi egyházmegye „nemzetet fenntartó és védelmező nagy hivatását" mi-

dőn Püspök Urunkat „az ugy egyházi, mint nemzeti szempontból is egyaránt nagyfontosságú" hajdúdorogi gör. kath. egyházmegye fenállásának 10 éves jubile­ uma alkalmából üdvözölte. Ezen hivatásának teljesítéséhez kéri a szegdi gör. szert. kath. m a g y a r s á g a mé­ lyen tisztelt Törvényhatóság megértő támogatását.

Nagytekintetű Törvényhatóság! Szeged szab. k i r . városa gyakorolja a területén élő katholikus hívek felett a kegyúri jogokat. M i görög s z e r t a r t á s u a k ugyanazon katholikus Anyaszentegyháznak vagyunk tagjai. A Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének elnöke, dr. Illés József egyetemi t a n á r , nemzetgyűlési képviselő előtt, a mult évben tett hódoló tisztelgé­ se alkalmával Szentséges Atyánk X I . Pius pápa azt a kijelentést tette, hogy „az Anyaszentegyház az a jóságos anya, k i egyik emlőjéből a latin, másik emlőjéből pe­ dig görög szertartású gyermekeiket egyenlő szeretettel táplálja." Magyarország bíboros herczegprimása dr. Csernoch J á n o s 0 Eminentiája is bi­ zonyságot tett erről a hitbeli egységről a „Görög katholikus Tudosító"-hoz írt karácsonyi levelében, mondván, hogy „közvetlenebbül tehetek tanúságot azon szere­ tetteljes érzelmekről, amelyekkel görög katholikus szertartású magyar hittestvéreink iránt viselkedtem. Mindig nagyrabecsültem őket és kulturális mozgalmaikat. Azt ta­ pasztaltam, hogy amily hűséges fiai Anyaszentegyházunknak, s a mily buzgó katholikusok, éppenoly oda-adó, hűséges fiai a magyar nemzetnek. E régi meggyőződésem­ ben csak megerősödtem azóta, amióta a hajdudorogi görög katholikus egyház megyének növendék papjai az esztergomi semináriumban neveltetnek. Örömmel lá­ tom és tapasztalom, hogy a fiuk mennyire egybeforrnak latin szertartású társaikkal ugy a házi szabályok megtartásában, mint a hittudományok elsajátításában." Az összes hitelvek azonossága, az Apostoli Szentszék elsőségének elismerése mind-mind azt igazolják, hogy a gör. szert, katholikusok a r ó m a i Anyaszentegy­ háznak tagjai, a latin és a görög szertartásuak között hitbeli különbség sincs, — kö­ vetkezéskép Szeged szab. kir. városa a területén élő gör. szert, katholikusoknak is kegyura h a z á n k törvényei és a nyert privilégium alapján. Nem is azt kérjük tehát, hogy Szeged szab. kir. városa a kegyuraságot terjessze k i a gör. szert, katholikusokra, mert ilyet a kánonjogi szabályok értelmében és ki­ fejtett elvi álláspontunknál fogva nem is kérhetünk: az adott esetben csupán a gör. szert, katholikusok diszembratiójáról lehet szó, kik a szeged-belvárosi rom. kath. autonom hitközség kebeléből kiválva, önálló plébánia kebelében óhajtaná­ nak tömörülni saját lelkészük vezetése alatt. Ehhez a gör. szert. kath. önálló plébánia felállításához kérjük a mélyen tisztelt Törvényhatóság t á m o g a t á s á t és anyagi áldozatkészségét. Őszintén elismerjük, hogy a mai nehéz viszonyok között, amidőn többek között a fogadalmi templom felépítésének ügye igen sürgető és elodázhatatlan köteles­ ség g y a n á n t jelentkezik, — Szeged szab. kir. város áldozatkészségére appellálni vajmi bátor lépés, — mégis nem kételkedünk, hogy ha az alábbi előterjesztés meg-

értő lélekkel biráltatik el, — kérésünk nem lesz a pusztában kiáltó szava, s mielőbb teljesedésbe megy. Különös figyelemmel t e h á t Szeged szab. kir. városának minden oldalról nagy m é r t é k b e n igénybe vett terhes kötelezettségeire, szerény keretek között kérjük és javasoljuk a gör. szert. kath. plébánia felállítását, a következőkben. Szeged szab. kir. város biztosítaná a gör. szert. kath. plébános javadalmazását olykép, hogy őt a Szeged városi tisztviselő status V I I I . fizetési osztályába sorozná a rendes készpénzbeli illetményekkel az ilyen fizetésű osztályú tisztviselőt megil­ lető kedvezményekkel és drágasági segéllyel és a plébáni irodahelyiségét is magá­ ban foglaló természetbeli lakással. Ebbe a fizetési osztályba sorolást azért kérjük, mert eltekintve attól, hogy a gör. szert. kath. lelkészek többnyire nős és családos egyének, bent a v á r o s b a n megélhetésük inkább biztosított volna akkor, m i d ő n ter­ mészetbeni javadalmazásuk (ingatlan haszonélvezete) m i k é n t a külterületi latin szert, plébánosoknak, — nincs. A gör. szert. kath. lelkész a mindenkor hajdudorogi gör. kath. megyéspüspök Úr részéről kijelölt 3 pályázó közül volna a Törvényhatósági Bizottság katholikus tagjai által választandó. A k á n t o r kérdés megoldása m á r nagyobb anyagi áldozattal nem járna, mert ez olyképen volna megoldható, hogy ugyancsak a hajdudorogi gör. kath. megyéspüs­ pök Úr által kijelölendő, rendes tanítói oklevéllel és gör. kath. kántori képesítéssel is bíró 3 egyén közül egyet a községi népiskola tanítójává választana a városi isko­ laszék, k i m á r a pályázati hirdetmény szerint is köteles volna a gör. kath. kántori teendők ellátására, s ezért olyan összegű tiszteledíjban vagy segélyben részesülne, mint részesülnek a külterületen a rom. kath. kántori t e e n d ő k e t végző állami taní­ tók. Végül szükséges volna a sekrestyések a katholikus plébánia templomok sekres­ tyéseivel egyenlő javadalmazásának biztosítása. Aránylag t e h á t nem súlyosan terhelné meg az önálló gör. szert. kath. plébánia felállítása Szeged szab.kir. város háztartását. S hogy az önálló plébánia felállítá­ sát ily szerény keretek között kérjük, annak oka egyrészt, hogy figyelemmel kel­ lett lennünk Szeged városának egyébként is súlyos kötelezettségeire, m á s r é s z t mert örömmel adhatunk kifejezést ama biztos reményünknek, hogy a Mindenható dicsőségére és a gör. szert, katholikus magyarok lelki épülésére Szegeden emelen­ dő templomot sikerülni fog a város anyagi megterhelése nélkül felépíteni. Egyik magyar főúr m á r több milliós a d o m á n y á t helyezte kilátásba; a m a g á n uton m á r megindított, a megyés Püspök Urunk jóváhagyásával és a m.kir. K o r m á n y hozzá­ járulásával nyomatékosan keresztül viendő amerikai gyűjtés eredményéből, Cson­ ka-Magyarországon élő hittestvéreink és i t t lakó híveink önkéntes adományából — bízva-bízunk — hogy sikerül felépíteni Isten házát, melynek főoltára vagy esetleg a képcsarnok (ikonosztazion) felállítását egy m a g á t m é g megnevezni nem akaró la­ t i n szert. kath. előkelő egyházi férfiú m á r m a g á r a vállalta, — „hogy egy oltárral több helyről szálljon fel b ű n b á n ó és esdeklő zsolozsmánk az Egek Urához és eggyel több égő gyertya hirdesse a magyarságnak az isteni örök igazságba vetett törhetetlen hitét és lángoló hazaszeretét." M i g ez a vágyunk erős akarattal meg nem valüsul, addig megelégszünk csekély befogadó képessége daczára is a Rozália-kápolnával, melyet Várhelyi József pápai

praelátus U r Ő Méltósága használatul átengedni méltóztatott, s azt Szeged szab. kir. városa, mint kegyúr képviseletében a Nagytekintetü Tanács 1279/1922. tan.sz.határozatával jóváhagyólag tudomául vette. Szeged szab. kir. város Tanácsa megyés püspök Urunkhoz 2990/1922. tan.sz. á t i r a t á b a n biztosította a szegedi gör.szert.kath. magyarságot jóindulatáról, s en­ nek bizonyságát adta akkor, m i n d ő n tudomásul véve megalakulásunkat, a görög szert, katholikusok t á m o g a t á s á r a a Törvényhatósági Bizottság is 360/1922. kgy. sz. határozatával 3000 K. rendekivüli és 20000 korona évi rendes segélyt szava­ zott meg és mint kegyúr 12713/1922.tan.sz. határozatával a Rozália-kápolnának használatra átengedését tudomásul vette. Az i t t m á r megnyilvánult jóindulatú támogatás s a jövőre is biztosított pártfo­ gás önt belénk hitet, reményt, hogy bizalommal azt kérjük: mondja k i Szeged szab.kir. város Törvényhatósága, m i n t a területén élő katholikus hivek kegyura, hogy önálló gör.szert.kath. plébániát állít fel, a megvá­ lasztandó gör.szert.kath. plébánost a szegedi-városi tisztviselők részére megál­ lapított V I I I . fizetési osztályú tisztviselőknek járó m i n d e n n e m ű készpénzbeli i l ­ letményekkel és egyéb járulékokkal, valamint a plébánia iroda helyiségét is m a g á b a n foglaló természetbeni lakással javadalmazza; az általa fenntartott községi elemi iskolához rendes tanítóul egy gör.kath. vallású és gör. kath. kántori képesítéssel bíró tanítót választat, k i t a külterületen a rom.kath. kántori teendőket végző tanítókkal azonos évi tiszteletdíjban részesít; s végül hogy a sekrestyésnek a katholikus plébánia templomok sekrestyéseivel egyenlő díjazást biztosít. A Nagytekintetü Törvényhatóság iránt rendithetetlen bizalommal és mély tisztlettel SZEGED, 1929. évi június h ó 2. napján. A szegedi görög szertartású katholikusok leány egyháza nevében: Dr. J u h á s z István kir.itélőtáblai biró világi elnök

Dr. Torna László makói gör.kath. esperes lelkész egyházi elnök

BERTALAN PUSZTAI SEARCHING FOR POSITION I N T H E SOCIAL SPACE T H E FORMATION OF T H E GREEK CATHOLIC PARISH OF SZEGED I n this paper the author deals w i t h the Greek Catholic community of the city of Szeged. The ad­ ministrative, economic and educational center of the southern Great Plain does not have a Byzantine Rite Roman Catholic parish with long lasting history. The faithfuls of this Church moved here from the northeastern and eastern edges of the Great Plain i n the beginning of the 20th century. The first attempt to form a Greek Catholic outparish i n Szeged was before the W o r l d War I . Traditionally the city is predominantly Roman Catholic, but has an ethnically different (Serbian, Romanian) Orthodox community as well. According to the author the appearance of a Hungarian Greek Catholic com­ munity has had an effect on the social life of the city. I n this context the main elements of Hungarian Greek Catholic identity can be pointed out through the analyses of self-expression i n the new fields of publicity, first of all the press. The paper focuses on the two decades of Greek Catholic selfidentification i n Szeged from the formation of the outparish (1921) u n t i l the establishment of an inde­ pendent Greek Catholic parish (1937).