A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓRA ESKÜT TETT

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.

233

A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓRA ESKÜT TETT HAJDÚVÁROSIAK NÉVSORA, 1705 BÁNKÚTI IMRE

A

hajdúvárosokról és lakosságukról a XVIII. század első évtizedeiből több, különböző célra készült összeírás maradt fenn. 2702-ben a Hajdúkerület mindenoldalú conscriptiójára,1 majd 1715-1720-ban az országos összeírás keretében újabb felmérésre került sor,2 adóztatási célból. A konföderáció vezetése szintén a dikális adóztatás bevezetése érdekében íratta össze 1707-ben a hajdúvárosokat is.3 A katonáskodók létszámára pedig azokból a mustrakönyvekből kapunk adatokat, amelyek az ezredek állományában a hajdúvárosiak nevelt is feltüntetik 1706-ból és 1708-bó1.4 Sajnos, ezen összeírások egyike sincs teljes egészében kiadva, a szakirodalom csak összesített adataikat ismeri és használja. Alapvető kiindulási információt az 1702. évi összeírás nyújt: ekkor majdnem 1000 család élt a Hajdúkerületben.5 Az 1706. évi mustrakönyv 1465 katonáskodó hajdúkerületi nevet tartalmazza, ez jóval több, mint a családfők száma, hiszen egy családból többen is szolgálhattak a hadseregben.6 Az egyes hajdúvárosok népességére a helytörténeti munkák szolgáltatnak /gyakran csak töredékes/ adatokat. A 7 hajdúváros7 alábbi eskütételi listáin azonban kevesebb, csak 609 név szerepel. Ennek okát nem tudjuk, elsősorban természetesen a háborús állapotot kell 1

Császár Edit, A hajdúság kialakulása és fejlődése. Debrecen, 1932. 50-61.o. Az 1702. évi összeírás levéltári jelzete: ICL U et C. Fasc. 3o. No. 18. 2 Acsády Ignác, Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21. Bp., 1896. Azonban ez a terjedelmes kötet is csak összesített adatokat tartalmaz. 3 Az 1707. évi összeírás levéltári jelzete: MOL Dikális összeírások. Fasc. 2. No. 5. 4 Mészáros Kálmán, Adalékok a Károlyi család levéltárában lévő mustrakönyvek keltezéséhez. Fons IV.évf. 1997. 1.sz. 99-105.o. A mustrakönyvekben 8 hajdúváros szerepel, Nagykállót is közéjük számították. Az összeírtak közt szerepeltek a ténylegesen katonáskodók, a zsoldost állítók és a zsoldosok, az alkalmatlanok /inhabiles/ és a tisztségüknél fogva mentesek. 5 Az 1702. évi conscriptió alapján a lakosság létszámának összesítésére: Acsády Ignác í.m. 403.o.: 951 családfő. - Boldisár Kálmán, Hajdúszoboszló lovas hadi népe. Debrecen, 1902. 19-22. o.: 689 birtokos, 284 szabados és 9 beköltözött nemes családfő, tehát összesen 982. - Balogh István, Hajdúság. Bp., 1969. 46.o.: 950 családfőre /670 régi birtokos, 281 beköltözött = 951/ teszi a lakosságot, és a szokásos kulcsszámmal szorozva kijövő 6500-7200 helyett 12-13 000 főre becsüli a hajdúvárosok ekkori lélekszámát. 6 A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. V.köt. II.Rákóczi Ferencz fejedelem korabeli oklevelek és levelezések, 1703-1707. Bp., 1897. 405-436.o. 7 7/ A Hajdúkerület 1717 óta csak 6 városból állt, ennek magyarázatára 1. a 12.sz. jegyzetet.

234

Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdúvárosiak.

feltételeznünk, vagy csak a törzsökös hajdúktól kívánták meg az eskütételt, az ú. n. szabadosoktól /nem nemes beköltözöttektől/ nem, a néhány nemes személy pedig talán a megyei nemesek közt tette le az esküt. A szécsényi gyűlésben a rendek szövetséggé /konföderáció/ alakultak, II. Rákóczi Ferencet fejedelmükké választották, felesküdtek a konföderációra és Rákóczit beiktatták tisztségébe /1705. szeptember 12.-október 7/. Végezetül a résztvevők aláírták a díszes szövetséglevelet, de néhány jelen nem lévő csak évek múlva, pl. 1707ben jegyezte fel nevét.8 A szécsényi gyűlés 10. törvénycikke elrendelte: „Hogy a vármegyékben lévő mindenféle nemesi rendek jobb máddal jöhessenek a szövetségbe, az alispánok közgyűlést hirdetvén, mindenekkel, senkit sem véve ki, a szövetségbeli hitet letétessék, és azok neveit lajstromba sorozván, a fejedelemnek megküldjék, ugyanígy a városok”, az egyházak vezetői, a hadaknál a generálisok.9 Míg a Jászság és a két Kunság küldötteinek aláírása ott olvasható a szövetséglevélen, a 7 hajdúvárosból senkinek a nevével nem találkozunk az aláírók között. Non tudjuk tehát, hogy a hajdúvárosokból kik voltak ott ezen a nevezetes gyűlésen, ha egyáltalán jelen voltak. Valószínűleg a szécsényi gyűlés említett rendelkezésére terjesztette fel a 7 hajdúváros is azonos esküszöveg alatt a hitet letett polgárok névsorát. Bár hely és dátum egyik város névsora alatt sincs, véleményünk szerint még 1705-ben kiállították azokat.10 A listákat bizonyára az egyes városok vezetősége állította össze, mert azokban a nevek nem saját kezűleg íródtak. Az eskütétel teljessé tétele utoljára – tudomásom szerint – az ónodi országgyűlésen vetődött fel, mégpedig 1707. június 7-én, a Túróc megyei követek elleni affér másnapján. A források e kérdésben nem egységesek. Szalay László Károlyinak tulajdonítja, aki Rákóczi után felszólalva, akkor tette le a hűségesküt, mivel Szécsénynél nem volt jelen. A gyűlés ezután utasította az alispánokat, hogy 6 hét alatt pótolják az eskü kivételét.11

8

Rákóczi emlékezetében évtizedekkel később így élt ez az esemény: „Az összes főpapok, szenátorok, főurak, a megyék és királyi városok követei engedelmességet, hűséget esküdtek nekem, és azt is, hogy megtartják a szövetség alkotmányát. Az erről szóló oklevelet három példányban készítették el, mindnyájan aláírták, lepecsételték, az egyiket az én kezembe helyezték el, másikat Lengyelország prímásának levéltárába, harmadikat a protestánsok kérésére a hannoveri választófejedelemnek kellett megküldeni, aki azóta I. György néven angol király Lett.” II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. Bp.,1978. 365.o. - A szövetséglevél három példányából ma kettő-ismert. Thaly Kálmán, Az 1705-iki szécsényi magyar országos szövetséglevél. Századok 4/1870/ 135-136, 337-348.o. A Lengyelországból Párizsba /Bíbliotheque Nationale - Polonica gyűjt./ került példány 12 pergamenlapból áll, jóval több aláírást tartalmaz a Magyar Tudományos Akadémia 8 lapos példányánál. Kiadása: II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 20-ikán a szécsényi gyűlésen kiállított szövetséglevele. Hasonmás kiadás. Bevezetéssel ellátta Borovszky Samu. Bp.,1.911. - Tudjuk, hogy a dunántúliak az országrész elfoglalása után, 1705 végén és 1706 elején Ruszton, ill. Nagyszombatban Bercsényi előtt tettek esküt és írták alá a szövetséglevelet. Archívum Rákóczianum I. oszt. V. Bp.,1877. 10, 22.o. 9 Szalay László, Magyarország története. VI. Pest, 1859. 288-289.o. - Rákóczi emlékirati: i.h. 365.o.: „Miután a követek visszatértek megyéikbe, minden megyében külön jegyzőkönyvet készítettek, ahová beírták a szövetkezés oklevelét, minden nemes aláírta nevét és lepecsételte címerével és gyűrűjével. Ezeket a könyveket minden megye és szabad királyi város elküldte hozzám, most is levéltáramban őrzöm őket.” 10 Kecskemét pl. 1705. november 23-án küldte meg az esküt tevők névsorát. MOL RSzL G.16. I.2.b. 11 Szalay László i.m. 428.o. - Csepreghy Kálmán, Az ónodi országgyűlés és előzményei. Bp.,1894. 8o.o. Áldásy Antal, Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. Bp.,1895. 6o.o.


235

A névsorok közlését azért is tartottuk fontosnak, mert elősegítheti a családok történetéig kiterjedő kutatás lehetőségét. xxx A 7 hajdúváros eskütételi listái megegyező szöveggel és formában készültek. A bevezető részek csekély, értelemszerű eltérésekkel azonosak a szécsényi országos szövetséglevélével. Módosítást csak vallási okokból 3 találhatunk, pl. Szűz Mária és a szentek megnevezésének elhagyása a kálvinista vallás felfogásának megfelelően. Minthogy tehát ezek a bevezető szöveges részek minden városnál azonosak, ezért csak az elsőnél közöljük, a többi hat esetben csak utalunk rá. A lényeges információt egyébként úgyis a névsorok adják. Az irat eredetijének lelőhelye: Magyar Országos Levéltár Rákóczi Szabadságharc Levéltára G.16. I.2.b. 26.cs. 1. Instrumentum Confoederationis. Mi ahol Specificalt, Szabad Hajdu Szoboszlo Várossának12 Lakossi közönségessen, adgyuk tudtára örök emlékezetül mindeneknek, akiknek illik, e Levelünknek rendiben, hogy minek utánna a Szabados uralkodásra vágyódó Austriai Ház a Királyi Diplomát Hí ti negszegésévell általl hágván, minden Törvényünket megvetvén és földre tapodván, édes Hazánkat s Nemzetünket minden Szabadságátul nem csak megfosztotta, hanem ennek Főb Tagjait minden kegyetlenséggell öldöklette, és sokakat közzülök rettenetes kínokkall a Föld színérűl eltörleni nem irtózott volna. Istennek csudálatos vezérléséből azon kegyetlen uralkodás Rabságából Méltóságos Fejedelem Felső Vadászi Rákóczy Ferenc Kegyelmes urunk eö Nagysága kiszabadulván, és azon Hazánk Szabadságát eltörlő, s ártatlan vírünket szomjuhozó Austrisíak ellen velünk edgyütt fegyvert fogván, és már harmadféll esztendőktül fogva hasznossan Hadakozván, evígre: hogy ezen ügy dolgában, közönséges akarattal továb is annál job rend títettethessék, e fojó 1705dik esztendőben, September havának első Napjára ide a Szécseni Mezőben Generalis Convenventusra bennünket hívogató Levelei általl öszve hívott és gyűjtött volna, szükségesnek ítíltük mi is, hogy mindeneknek előtte edj olly Fejet válasszunk magunknak, aki velünk eddjütt hittel confoederálván ezen Hazánknak ügyét, valamíg Isten által régi szabadságának helyre hozásával s megnyerésével kívánt tzéllyát ell nem éri, nem tsak az Hadi dolgokban, hanem a Törvényes, Edjházi, Politiai és Oeconomiai állapotokban is igazgassa és kormányozza, velünk egyetemben óltalmazza: Tettzet közönségessen és eddjező akarattal praemíttált Méltóságos Fejedelem Felső Vadászi 12 Miután nem feladatunk a Hajdúság, vagy az egyes városok történetét tárgyalni, a jegyzetekben útmutatásként a főbb összefoglaló munkákat idézzük, amelyek a további irodalmat is tartalmazzák. Tájékoztatást ad még: Rácz István, A hajdúság története. Bp., 1957. - Uő., A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. - Poór János, A hajdúvárosok gazdasági és társadalmi helyzete 1607-172o. Debrecen, 1967. - A városok levéltárára is: Kosáry Domokos, Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp., 197o. 313-315, 470472.o. - A hajdúkutatás eredményeinek és problémáinak áttekintése, további irodalommal: A hajdúk a magyar történelemben. /Tudományos emlékülés - Déri Múzeum, 1966. dec. 1o./ Szerk. Módy György. Debrecen, 1969.

236


RÁKÓCZI FERENC Kegyelmes Urúnkat, Erdély országának választot Fejedelmét minékünk is, confoederáltattaknak vezérlő Fejedelmünknek választanúnk, amint választottuk is. Melly Confoederatiónknak hogy annyival inkább jobb fundamentoma, nagyob ereje és állandósága legyen, azt a következendő esküvés módgyával ratífícáltuk és stabiliáltuk, sőt annak felette annak fellyebb declarált tzéllyáíg való megtartására nem tsak magúnkat: hanem maradékinkat és successorinkat sub poena perpetua nota infidelitatis et perduellionis in patriam obligállyuk és obstringállyuk, melly esküvésnek formája ím ez. Én N.N, esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú, Szentlélek, tellyes Szent Háromság edj bizony örök Isten: Hogy ezen Confoederált Magyar haza Státussíriak és Törvényeinek helyre állítására öszvekötöt és mostan is ujjonnan megerőssíttetet Confoederatiojában avagy szövetségében szabad akaratom szerint belépek, ezen szövetségest mint tulajdon életemet, úgy becsüllőm és tartom, az ellen sem otthon, sem nyilván soha nem practíkálok, ha más practikálni tudnék is, vagy hallanék, kijelentem, és a közelébb Commenderozö Főb Tisztnek, következendőképpen magának vezérlő Fejedelmünknak tudtára adom, attúl semmiképpen ell nem állok, az ügyet ell nem hagyom, azt mindenkor tellyes tehetségemmel elősegíllem és terjesztem, az egyenetlenséget elltávoztatom, az eddjességet, mint ezen szövetségnek Lelkét, megtartom, sőt ezek felett a Méltóságos Fejedelmet, RÁKÓCZI FERENC Uramat eö Nagyságát, úgy mint a szabadságért öszveszövetkezet Magyarság választot vezérlő Fejedelmének ismerem, becsüllőm, parancsolatinak engedelmeskedem, ő Nagysága és ezen Szövetség barátinak baráttya, ellenséginek ellensége lészek, utolsó tsep véremig ezen ügy mellet ell nem hagyom, /!/ és mivel ezen szövetség a Magyar nemzetnek javára és boldogúlására tzéloz és szerkesztetett, mindenek felett az Haza javát munkálódom, annak óltalmára igyekezem, és valamit a Confoederált Státusok közakarattal kötnek s rendelnek és végeznek, kigondolható ok, félelem és tekintet nélkül nem tsak megtartom, magamat ahoz alkalmaztatom, de minden erővel és tehetséggel végben vinni is igyekezem, és ezen esküvésemmel. most is magamban elltökéllem.13

13

Boldisár Kálmán i.m. 19-22-o. Az 1702. évi összeírásból közli a város családfőinek nevét: 225 eredeti birtokos hajdú, 14 szabados és 2 beköltözött nemes = 271 családfő. - Málnási Ödön, Hajdúszoboszló története. Debrecen, 1928. - Dankó Imre /szerk./, Hajdúszoboszló monográfiája. Hajdúszoboszló, 1975.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. Bona István Jurassor Lenthe Mihály jurassor Kecskeméthi Mihály jurassor Ladányi István jurassor 5 Szűcs János jurassor Beke János jurassor Horogh Menyhárt jurassor Csaszi Mihály jurassor Somodi András jurassor 10 Újvári Joseph jurassor Adány András jurassor Seres Tamás jurassor Kis István jurassor Egyed Balás jurassor 15 Zöld Demeter jurassor Oláh János jurassor Vaaczy Gergely jurassor Kadar György Szűcs István jurassor 20 Bordány János jurassor Szűcs Sámuell jurassor Cseke Miklós Eötvös György Pap György 25 Nagy János Parthi János Magyar Ambrus Bereczki Márton Karácz János 30 Király János Saari Páll Horváth János Bökönyi György Kis András 35 Czeglédi Gáspár Szabó Páll Tatár Bálint Horváth Páll Csiszár Mihály 40 Czégladi György Bökönyi András Kucsár István Kerekgyárto György Harangi György 45 Kabai István Kovács Mihály

Karacz András Csaszi Miklós Kosa Péter 50 Vass János Nagy György Czeglédi Jeremiás Egri Mihály Kovács István 55 Thott András Jéger István Nagy Miklós Burai János More Miklós 60 Veres Mihály Végh Menyihárt Szabo János Széll István Hőgyes Lukács 65 Thuri István Padra György Lenthe Sigmond György Deák Szűcs Sámuell 70 Horog Lukács Csizmadia János Cseke András Éles István Cseh Mihály 75 Domokos András Oláh András Bezi Mihály Szoboszlai Mihály Gáti Mihály 80 Seres János Musalyi István Maradi István Sándor István Nadházi László 85 Nagy István Raacz János Nanassi István Sebök István Bora János 90 Nagy György Juhász János Kovács János

237

238


Parthi István Magyar Jakab Cseh Mihály Harangi István Szűcs Péter 95 More Péter Debreczeni Miklós Szűcs István 110 Somodi István Baranyi Páll Marton István Nagy Máté Csorsás Mihály Czegledi György Szerepi Ferenc 100 Sárközi Mihály Dobozi Páll Karcza György 115 Nagy János Harangi Péter Seres János Magyar András 117 Gulácsi János Serfőző András 105 Nagy György Melly Hitünket hogy eszerint edjmás közöt letettük, annak nagyobb bizonyságára e Confoerationalis Levelünket usualis pecsétünkkel és saját kezünk subscriptiojával is megerősítettük. /A helység pecsétje./14 2. Mi alól specificált Szabad Hajdu Polgár Várossának15 Lakossi ... /azonos az 1. sz. irat szövegével, l. ott./ Thót János Jurassor Pecze István Jurassor Csírinyi János Jurassor Mihály István Jurassor Mihály János Jurassor 10 Böszörményi János Jurassor Tuka István Jurassor Hodos András Jurassor 5 Szabó György Jurassor Vajda Péter Jurassor Hódos Mihály Jurassor Zongh Ferenc Jurassor Dalmi István Jurassor Farkas György Jurassor 14

Primitív rajzú és feliratú köralakú pecsét, középen címerpajzsban vágtató lovas vitéz, felette leomló sisakdísz. Körben nehezen olvasható felirat: SIGILLUM OPPIDI SZOBOSZLO. A sisakdíszben évszám: 16 - 91. 15 Polgár 1608-ban került a hajdúk birtokába Thurzó György nádor adományaként. Az egri káptalan, amely a helység birtokosa volt, ellentmondott s sohasem adta fel tulajdonjogát. A hajdúvárosok természetesen mindent megtettek Polgár megmentése érdekében. Amikor 1701-ben a nádor kimondta, hogy a helységben a káptalant illeti meg a földesúri jog, a hajdúvárosok a Kamara támogatását megszerezve kísérelték meg a per újrafelvételét. A Rákóczi-szabadságharc alatt a per átmenetileg szünetelt, de 1717bon Polgár végleg a káptalané lett. Császár Edit i.m. 54-56.o. Ettől. kezdve lett a hajdúvárosok száma hat.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 15 Hodos Dávid Czaga Miklós Ispán István Geder Mihály Turai István 20 Somodi István Setsei Péter Szölösi Pál Szabó Márton Fekete Szabó Márton 25 Derekas György Takáts Ferenc Bujáki Gergely Thót István Gyarmati István 30 Sipos István Tisser György Fejér Mátyás Fegyverneki István Rátz Mihály 35 Sándor Mihály Thuri János Sóos János Moritz János Thót Márton 40 Varró János Juhász András Kováts Ferenc Bokor János Disznós Mihály 45 Mészáros Mihály Hodos István Bende Gergely Dorits Péter Fejér György 50 Derekas István Kis Lukács Kis Péter Juhász István Tar Mihály 55 Velkenyei András Borbély Gergely Mészár István Török Péter Szőke Gáspár 60 Hajdú Mihály

Kováts Miklós Kis Márton Kis István Pásztor Márton 65 Kis János Varga János Csáti Gergely Fakó István Simon János 70 Vida János Mellény Gáspár Koroknyai István Hajnal Péter Mólnár Mihály 75 Ungvári Ferentz Ungvári Márton Kováts János Fejér János Juhász István 80 Lévai István Fejér János Bana János Nagy György Szabó János 85 Kováts Ferentz Bodnár János Törös István Nagy János Juhász Péter 90 Pétsi Mihály Szabó György Sepsi János Kováts György Nagy János 95 Foti Márton Sziladi István Farkas Péter Thót János Berta Gergely 100 Irázi Ferentz Oláh István Angyal István Ccsurjány Péter Festető György 105 Tanka Gergely Mólnár Sámuel Czaga István

239

240


Fekete Mihály Faragó Pál 110 Thót István Kis Mihály Nagy Péter Kis István Mihály István 115 Petze János Mihály Gergely Arnoti István Geller Gáspár Csizmadia Gergely 120 Termi György Vonsza István Pap Sámuel Ivány András Mihály Márton 125 Balla Péter Körösi János Nagy István Kovács János Áts Gergely 130 Szabó György Veres Pál Sziládi András Sziládi János Veres István 135 Kis Rátz Mihály Vajda István Szabó István Tar István Basó István 140 Kis András Juhász János Koroknyai István Boros Tamás Szőke István 145 Szél János Veres Míhály

Ötvös Gáspár Polyík Tamás Festető János 150 Fülep István Erdős István Seres István Szüts István Csirinyi Gergely 155 Seres Benedek Almási János Kása Miklós Kalóz Gergely Szépe Mihály 160 Kis András Barta István Tatár Márton Kalotsai János Vajda István 165 Demeter János Bakó György Szántai György Fazekas Márton Zong György 170 Kotzok György Mihály István Hégető Márton Kotzok János Szőke János 175 Sörés István Csonka Ambrus Pap György Rátz Sigmond Császár István 180 Császár György Siros György Török Miklós Rátz Mihály 184 Thót Tamás

Melly Hitünket hogy eszerint ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ /A helység pecsétje./16

16

primitív kivitelű, ovális alakú pecsét. Középmezőben álló hajdúvitéz, balkeze csípőjén, jobbjában kivont kardot emel. Felirata részben olvasható: POLGÁR VAROSA ...... Az évszám: 16 - 9/1?/


241

3. Mi alól specificált szabad Hajdu-Dorogh Várossának Lakossi ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ Pap Mihály Szakáll Miklós Simon János Gergely Deák 5 Losoncza László Kerecsenyi Péter Gyura János Pap László Farkas Gergely 10 Rácz János Pócsi János Almási András Oláh Sándor Tóth László 15 Jeles Gergely Daru Mihály Oláh István Csizmadia István Béló István 20 Sovány Miklós Fejér Mihály Tóth György Szabó Pál Alis Mihály 25 Perczi György Tóth Péter Hajdú János Szegedi János Oláh Ábrahám 30 Juhász Mihály Farkas István Falábu Péter Sápi György Monokos András 35 Alagárdi János Hegedűs János Parajos Mihály Melegh Mihály Pésó Ferenc 40 GáI János Varga János Szilágyi István

Oláh Lázár Balogh István 45 Serfőző Miklós Szőlősi Ferenc Oláh János Rácz Márton Hacsi János 50 Nagy Illyés Perik Mihály Rácz György Fekete János Radivoj György 55 Rácz Illyés Juga Péter Farkas István Balogh János Szakall Péter 60 Oláh Pál Túró Péter Borbély Balás Koszfa Tamás Csorba László 65 Kis János Dobi György Dán János Vajda Christóph Medve Gergely 70 Fejérvári János Orosz Márton Bujdosó György Szőke Illyés Szabó László 75 Gulyás Miklós Nagy Miklós Kocz Mihály Czifra János Virágh György 80 Dudás Illyés Majár Mátyás Monokos János Pap János Hodaszi János

242 85 Oláh Mátyás Oláh László Magyar Gergely Szalvai Illyés

Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdúvárosiak. Chlischis Simon 90 Púh János 91 Rácz István

Melly Hitünket hogy eszerint ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ /A helység pecsétjével./17

4. Mi alol specificált Szabad Hajdu Vámos Pírcs Városának lakosi ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ Polyik Mihály Balasi Istvány Kis Miklós Deák György Sándor Mihály Hamza György Horvát Miklós Balog Mihály 30 Bereczki Mihály 5 Szabó Gergely Kis Péter Kelemen Mihály Tot György Tanka Mihály Bereczki Péter Bánhegyesi Mihály Veres Mihály Berke Tamás 35 Nagy János 10 Olajos Istvány Tot Mihály Lukács Mester Siket Istvány Kővér Pál Deák János Tanka Istvány Iratosi Páll Gambosi Ferenc 40 Kovács György 15 Nagy Mihály Deák Gergely Simon János Deák Máté Csizmadia Istvány Kis János Kis Gáspár Szabó Istvány Pap György 45 Kis Miklós 20 Török Istvány Árva János Vagasi János Balog Mihály Kovács János Pap Istvány Aczil Péter 49 Simándi Mihály Balasi Mihály 25 Pinege Istvány Melly Hitünket hogy eszerint ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./

17 Durva kivitelű, köralakú pecsét, közepén pajzsban kardot tartó kar, fölötte sisakdísz, közte évszám: 16 91. Felirata: SIGILLUM - HAIDONICA - DOROGH.


243 18

/A helység pecsétjével./

5. Mi alol specificált Szabad Hajdu Hatház19 Várossának lakosi ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ Somosi Míklós Bordás Pál Vajda János Simony Mihály Pető János Sipos János Vajda András Taplo István 30 Kolopi György 5 Tarcsai István Takács István Szabó András Bordás János Szólós András Tatár János Balog Gáspár Anderko Mihály Hatházi Péter 35 Kovács Benedek 10 Szabó Ferenc Galambos István Pándi Mihály Kis János Monori János Buza Benedek Szűcs István Kis György Török János 40 Balog János 15 Lovász István Kis István Szinási Miklós Kis Ferenc Lőrincz István Kocsis János Bena Péter Szegedi István Szente Boldisár 45 Birok János 20 Nagy János Toth Mihály Juhos István Orosz István Cristin János Szabó Dávid Somogyi István 49 Varas János Nagy Mihály 25 Varga István Melly Hitünket hogy eszerint ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./

18

Provinciális ízlésű, enyhén ovális alakú pecsét. Közepén kivehetetlen rajzú címer. Felirata részben olvasható: ..... - PIRCS - PECSÉT - 1691/?/ 19 Nagy Sándor, Hajdúhadház története. Hajdúhadház, 1928. 38-4o.o. Közli az eskümintát, melynek dátuma nála: Szécsényi mező, 1705. Szent Mihály hava 6./!/ napja. Ezt a 7 hajdúváros lakosai nevében állították ki, keltezése azonban szemmel láthatóan hibás.

244

Bánkúti Imre: A szécsényi konföderációra esküt tett hajdúvárosiak. /A helység pecsétjével./20

6. Mi alól specificáltt Szabad Hajdu R:Beőszőrmény21 Várassának lakossy ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ Mező István Fogarassi Tamás Assessor Gyenge György Mészáros Márton Assessor 30 Vilmányi István Mészáros István Assessor Kelemen András Lakatos János Assessor Szabó János 5 Kovács Mihály Assessor Bakos István Kelemen János Assessor Barát János Murvai János Assessor 35 Pipó Ferenc Győri Gáspár Assessor Szegedi György Mészáros Mihály Assessor Mészáros János 10 Kocsis István Assessor Varga Dávid Hajdu Mátyás Assessor Varró János Hajdu István Assessor 40 Boldog István Nagy Mihály Assessor Bodnár Mihály Zolnai Gergely Assessor Kún János 15 Toót Demeter Assessor Törökh Mihály Varga István Assessor Kovács János Kovács János Assessor 45 Tarcseri Ferenc Kovács János Assessor Kis István Toót János Assessor Balai György 20 Kelemen Ferenc Assessor Erdős István Erdélyi Gergely Szabó István Kis Gáspár 50 Szőke Benedek Bajusz János Kádár Mihály Kis János Balla András 25 Kolompár János Szűcs Ferenc Nádudvari János Budai Lőrinc Végh András 20 Egyszerű kivitelű, enyhén ovális alakú pecsét, benne középen címerpajzs, függőleges vonallal kettéosztva. Jobboldali mezejében várkapu és torony, a baloldaliban kardot tartó kar. Fölötte sisakdísz, melyből deréktól kezdve páncélos férfialak emelkedik ki, jobbjában kardot tart. A pecsét felirata: SIGILLVM OPPIDI - HATHAZ - 166./?/ 21 Rác-Böszörmény. - Györffy István, Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 21.o. 1702-ben 174 birtokos és 37 szabados lakta a várost, ami kb. 1266 léleknek felel meg, vagyis csak fele a 26 év előtti népességnek. - Porcsalmy Gyula, Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig. Debrecen, 1963. 19-2o.o. Szerinte 1702-ben 173 birtokos és 34 szabados családfőt írtak össze.


245

Szabó András 55 Kakas András Nagy Gáspár Takács András Váradi György Varga András 90 Szabó János Mólnár Mihály Balog Mihály Vég András Thót István 60 Farkas Ferenc Kis Paáll Sütő Mihály Sándor Mester Balogh János 95 Cs. Ferencz Mester Csillám Mihály Borbély Mihály Dobos István Takács István 65 Forgács András Mólnár János Juhász Gáspár Kis Péter Kati István 100 Rácz András Zong István Rácz János Szél András Oláh Samu 70 Tánczos János Székely János Dobos Mihály Hárs Gergely Sári Mihály 105 Paál Kovács Katona János Juhász György Fekete János Szilágyi András 75 Bíró Tamás Kis István Balog András Kodormán Péter Bodnár István 110 Dorogh István Aranyasi István Árva Mihály Galaczy György Seres György 80 Eva Mihály Szűcs András Thót András Pap Mihály Borbély Ferenc 115 Kis János Tépei János Kozák István Szűcs Pál Szekeres Bálint 85 Siteri Gáspár 118 Mólnár István Becskereki Péter Melly Hitünket hogy eszerint ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ /A helység pecsétjével./22 7. Mi alól specificált Szabad Hajdu Nánás Várossának23 Lakossi ... /azonos az 1.sz. írat szövegével, l. ott./ Lenthe Bálint Nagy Péter 22 Kerek pecsét, középen címerpajzs, benne ágaskodó és kardot tartó oroszlán, a címerpajzs fölött korona. A felírat rosszul olvasható: SIGILLVM ........ HAIDONICA ....... 23 Barcsa János, Hajdú-Nánás története. Hajdúnánás, 190o. Kieg. és ism.: I.J. Századok 35 /1901/ 34835o.o.

246


Sőldű István Kónya István 40 Nagy János Éles András Nagy Péter 5 Takaró Pál Szekeres István Horváth Demeter Szabó András Kónya Mátyás Porkoláb István Kun Miklós 45 Varga István Pap János Csiszár Mátyás 10 Kéki Demeter Jámbor István Németh István Kovács István Kola/?/ András Kis István Németh Gergely 50 Csonka András Nyakas István Szólláth András 15 Thót Gáspár Kovács János Kovács István Kún János Hódos Pál Borbély Ferenc Csiszár György 55 Sebestyén András Nyakó István Szabó István 20 Mólnár János Bereczki János Hőgye Márton Nagy Péter Oláh János Nyakó György Mólnár András 60 Pénzes András Magi János Szűcs/?/ Mihály 25 Szilágyi László Oláh András Moricz Pál Gyrus János Bara János Oláh János Nábrádi János 65 Bosóki János Fodor István Jákó Sámuel 30 Máró János Nagy János Varga Mihály Pongor István Alföldi János Hadas Mihály Erdélyi Ferenc 70 Hadas János Hatházi András Péter Mihály 35 Szabó Gáspár Gönczi András Nagy István Kún István Szabó Lukács 74 Szekeres Miklós Pongor Mihály Melly Hitünket hogy eszerint ... /azonos az 1.sz. irat szövegével, l. ott./ /A helység pecsétjével/24

24

Jó kidolgozású, kerek pecsét, középen kardot tartó kar. Felirata: SIGILLVM - OPPIDI - NANAS.


247

THE LIST OF RESIDENTS OF HAJDÚ TOWNS WHO TOOK AN OATH ON THE CONFEDERACY OF SZÉCSÉNY, 1705 Imre Bánkúti One of the most significant national assemblies of the Rákóczi War of Independence was held in Szécsény (12 September to 7 October 1705). Here the nobility revolting against the absolutism of Vienna created its own feudal alliance (confederacy). They elected Ferenc Rákóczi II, prince of Transylvania (princeps Transsylvaniae) as their ruling prince (dux), and ordered that all noblemen, as well as the residents of the royal and other privileged towns must take an oath on the confederacy. The envoys of the seven Hajdú tows (Szoboszló, Polgár, Dorog, Vámospércs, Hadház, Böszörmény és Nánás) were not present at the national assembly of Szécsény, since these towns regarded themselves as belonging to Transylvania, and therefore, they only welcomed the assembly and the prince in letter. However, still in 1705 they submitted to the prince the list of 609 persons, which proved that these people had taken the oath. The publication of this document will provide help in the statistical examination of the Hajdú towns and for genealogical research.

A SZÉCSÉNYI KONFÖDERÁCIÓRA ESKÜT TETT

Recommend Documents