A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, ami csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szerettünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. kötet

2013

-1-

BEVEZETÉS „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) A modern iskola a 21. század gazdasági és társadalmi életében betöltendő szerepekre készíti fel diákjait, ez a feladat gyökeresen más, mint az iskolák megszokott, hagyományos szerepe. Az iskolára új szerepe hárul, ugyanis azon kívül, hogy növendékeit alapvető ismeretekkel és készségekkel látja el, magas szintű gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget és társas viselkedést is ki kell alakítsa diákjaiban. Elsődleges feladatunk, hogy diákjainkban a boldogulásukhoz leginkább szükséges készségeket, kompetenciákat fejlesszük, ezért gondosan szemügyre kell vennünk társadalmunk szociális, gazdasági és demográfiai viszonyait, hogy a jelenlegi szocializációs és nevelési gyakorlat alapján megítélhessük, tanítványainknak milyen készségekre, kompetenciákra lesz szükségük, illetve hogy melyeket kell kialakítani, fejleszteni. Úgy gondolom, hogy a szocializációs űrt az iskolának kell betöltenie. Az iskolának is fontos feladata van abban, hogy megtanítsa a tanulókat: - a másokkal való törődésre, - önzetlenségre, - segítségnyújtásra. Az iskolának feladata az erkölcsi és társas fejlesztés is. Feladatunk, hogy diákjainkat olyan világra készítsük fel, amelyben az ő sikerességükhöz szükséges készségekkel, kompetenciákkal rendelkeznek: - saját boldogulásuk érdekében meg kell tanulniuk kommunikálni, - másokkal többféle társas helyzetben együttműködni. Ha sikeres pedagógusok szeretnénk lenni, nagyon fontos a tantestület módszertani megújulását szolgáló új pedagógiai módszerek, tanulási technikák, a tanulást segítő informatikai eszközök megismerése és alkalmazása. Nevelőtestületünk szándéka, hogy a tanulók sokféle igényeire, képességeire, életkörülményeire odafigyelő, a kor kihívásaira rugalmasan reagáló iskola legyünk, ahová a tanulók szívesen járnak mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket. Olyan iskola, amely nyitott a világra, ahol a tudásközvetítés, a kompetenciák megalapozása mellett jut idő a játékra, a környezettel való szabad ismerkedésre. Olyan iskola, ahol nemcsak a tudományos ismereteket sajátíthatják el a diákok, hanem a mindennapi élet kérdéseiről is gondolkodhatnak, ahol fejlődik öntudatuk, önismeretük, erkölcsi érzékenységük, ahol nemcsak ismereteket sajátíthatnak el, hanem fejlődnek egyéni képességeik is. Azt szeretnénk, ha az önálló életkezdéshez elengedhetetlen, az élethosszig tartó tanulást kellően megalapozó alapokkal rendelkeznének tanulóink kilépve a nyolcadik év végén. Sikerkritérium számunkra, hogy önmagukat kifejezni tudó, az együttműködéshez szükséges készségekkel rendelkező, az egyetemes emberi értékek befogadására és továbbvitelére képes ifjak kerülnének ki iskolánkból. Bízom benne, hogy nevelőtársaim az iskolahasználók támogatásával, együttműködésével felelősségteljesen fogják megoldani az előttünk álló feladatokat a szülők megelégedésére. Jászárokszállás, 2013. március Csomor János igazgató

-2-

NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, felaladatai, eszközei, eljárások

1.1

Pedagógiai alapelveink, értékeink A Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket figyelembe véve az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:  Iskolánkban olyan légkört, feltételeket kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között, - esztétikus, korszerű nevelési-oktatási környezet megteremtése, tárgyi feltételek javítása.  Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása, bővítése és kulcskompetenciáinak fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-3-

-

a pedagógiai munkánk során kiemelten kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését, amelyre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

 Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található középiskolával és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.  Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget Ennek érdekében: - szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, - SNI-s tanulók integrált oktatása, - a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése, - kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra. Alapelveink akkor érvényesülnek igazán, ha tanulóink jól érzik magukat az iskolában. Olyan családbarát iskolát tartunk fenn, ahol mind a gyerekek, mind a szülők jól érzik magukat. Gyermekközpontúságunk tartalma az érzelmi biztonságot szolgálja, a gyermek személyiségének elfogadását jelenti.

-4-

 Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös, családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, kötelességtudó, - művelt, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

-51.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk:  Az alapfokú nevelés-oktatás a bevezető és kezdő szakaszára (1-4. évfolyam) - az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; - vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; - az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; - az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; - az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; - társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; - szeressék és óvják természeti környezetüket; - az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; - mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;  Az alapfokú nevelés-oktatás az alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam) - folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; - a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; - vegye figyelembe, hogy 12-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; - a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; - az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;

-6-

-

a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse tanulóit abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket;

-7 A kompetencia alapú oktatás céljai Cél: A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen a kulcskompetenciák alapozása, fejlesztése – minden tanuló rendelkezzen életkori sajátosságainak megfelelő szintű ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek mind iskolai előrehaladásához, mind a társadalomban való boldogulásához szükségesek. Ezt szolgálja a TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése, fenntartása. Célja: - Olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely lehetővé teszi a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelését. - A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. - A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek megismerése, széleskörű elterjesztése. - A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével. - Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. - Infrastrukturális fejlesztések összekapcsolása a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járulnak hozzá az oktatás minőségének javulásághoz. A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják:  A kompetencia alapú oktatás elterjesztése minél szélesebb körben, az ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése.  Az intézményben szegregáció mentes, együttnevelési környezet kialakítása.  Az IKT-eszközök célirányos mindennapi használata ismeretszerzéshez, a tudás elmélyítéséhez.  A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válása.  A TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használata. 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt (attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés). A kompetencia az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik.

-8-

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam): - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; - a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; - alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); - a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; - alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; - támogassa az egyéni képességek kibontakozását; - az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; - a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; - törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; - tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; - erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; - a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; - olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; - tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; - tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; - a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; - vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; - erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; - felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; - a test és a lélek harmonikus fejlesztése; - a szocializáció folyamatainak elősegítése; - az elemi műveltség alapjainak lerakása; - a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

-9-

a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat.

1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai -

-

-

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a logikus gondolkodás képességének fejlesztésére; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a napközi otthoni nevelés egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.), az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus (tapasztalatokra épülő) tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;

-10-

-

az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel öszszefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési és értékelési rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei -

-

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; alkalmazzuk a digitális pedagógia – IKT-alapú pedagógiai módszertanát Azok a hagyományos (instruktív és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük:  a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;  a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;  a magatartásra ható módszerek: a, ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret a Házirendben meghatározottak szerint, oklevél, kitüntetés, jutalmazás.

-11-

-

-

b, kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, a Házirendben meghatározottak szerint. c, gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; Házirend A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek:  nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú;  nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetés kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korholást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések,  szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az iskolai közösségben, ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában,  technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés,  szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): mintaés modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység.

1.6 Általános követelmények, sikerkritériumok Akkor tekinthetjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek: - Ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink nagy többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - Ha a felsorolt értékeket iskolai életünk során tanulóink elsajátították, és ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.

-122. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1

Személyiség fejlesztés célja Személyiség fejlesztés során célunk, hogy - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő ütemű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

2.2

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének fejlesztése áll. -

-

-

-

-

-

-

A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. (szociális kompetenciák) A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra (hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése) A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (énkép, önismeret fejlesztés) A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. (szociális kompetencia) Kulturált magatartás és kommunikáció (anyanyelvi kompetencia). A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetük esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagukkal és környezetükkel szemben. (esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. (énkép, önismeret fejlesztése) A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. (szociális és állampolgári kompetencia) A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Unios jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. (állampolgári kompetencia)

-13-

-

-

A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Környezettudatos magatartás kialakítása. A természet értékeiért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia)

2.3 Személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységi rendszer Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységi rendszer fő területei: Tanórai tevékenység Tanórán és iskolán kívüli tevékenység Tanórai tevékenység A tanulói személyiség legfontosabb színtere a tanítási óra. A tanítási órán a legfontosabb tevékenység a tanítás-tanulási folyamat. A tanítási-tanulási folyamat során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. - A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet, és ezt a tanulás végéig fenn is tartsuk. Ösztönözzön az életen át tartó tanulásra! - A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. Törekszünk az élményszerű, tevékenységközpontú tanítás megvalósítására, az IKT eszközök használatára, alkalmazására. - Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon egy-egy tanuló fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Differenciált és kooperatív munkaformákkal segítjük a felzárkóztató és tehetséggondozó munkát. A tanórán kívüli tevékenységek: - tanulmányi versenyek, előkészítők - napközis foglalkozások - szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások a tanulók érdeklődésének megfelelően, illetve a pályaorientáció segítségére - tanulmányi séták és kirándulások - előadások, bemutatók, hangverseny, színház, múzeum, kiállítások és könyvtár látogatása a tananyaghoz kapcsolódóan, illetve a szabadidő hasznos eltöltésére - részvétel az intézmény művészetoktatással kapcsolatos programjaiban - ünnepi műsorokban való részvétel - nyári tábor, természetjárás - játékos sportvetélkedők, sportköri foglalkozások Az iskola kapcsolatot tart a Városban működő közművelődési intézményekkel, főleg az iskolai szünetek idejére szervezett, vonzó programok összeállításával.

-143. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

3.1

Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Ebből adódóan: Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében: - Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. - Fel kell készíteni a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

3.2

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás,  az alkohol, és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia,  az elsősegély-nyújtás alapismeretei,  a szexuális fejlődés területén.

-153.3 Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: Cél: minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban, a mozgás életformává váljon - testnevelés órák (a 2012/2013-as tanévtől kezdődően – felmenő rendszerben – heti 5 testnevelésóra kerül bevezetésre) - sportköri, illetve tömegsport órák lehetősége biztosított, az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük; - tanórán kívüli játékos, egészségfejlesztő foglalkozások, szabadidős tevékenységek; - a napköziben a délutáni program részeként tornatermi vagy udvari sportfoglalkozások; - táncfoglalkozások; - úszásoktatás;  a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológiaegészségtan, Testnevelés és sport, Technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tananyagai;  az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;  az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (elsősegély-nyújtási)  minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az elsőtől – nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;  minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra tervezése;  házi bajnokságok (labdajátékok)  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítésének igénybe vétele - évente egy alkalommal elsőtől – nyolcadik évfolyamon egy-egy óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében; (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)  a családok együttműködése nélkül nem érhetünk el sikereket - szakemberek bevonásával (iskolaorvos, védőnő, pszichológus) a szülők részére szervezett felvilágosító, tájékoztató, problémafeltáró előadások szervezése. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az egészségmegtartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye.

-163.4 Környezeti nevelés A környezet és az egészség egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A természet és környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-, környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Az ismeretek átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinkkel fejleszteni kívánjuk a szülők és a város lakóinak környezettudatos magatartását is. A környezeti nevelés célja Elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - az egészség és a környezet összefüggéseit ; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a problémamegoldó gondolkodást, döntésképességet; - az ökológiai gondolkodás fejlesztését;  Feladatok a környezeti nevelés területén A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. - Megalapozzuk a tanulókban a környezettudatos magatartást, elősegítjük az ember, az épített és társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer, a környezetért felelős életvitel kialakítását. - Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a környezet zavartalan működését elősegítik. - A tanulók életkorának megfelelő szinten, tanítási órán, osztályfőnöki órán és tanórán kívüli tevékenységek keretében foglalkozunk a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

-17 Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítások szervezése;  témanap, témahét (természetvédelemmel, környezetvédelemmel),  projektek (pl. vízvizsgálat, patakvizsgálat);  séta, kirándulás, nyári tábor;  gyalog- vagy kerékpártúra a környezeti értékek felfedezésére;  „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, szennyvíztisztító, szeméttelep stb.;  a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos versenyek;  „akciók”: hulladékgyűjtés, elhasznált elemek gyűjtése;  „zöldesítés”: cserjék, fák ültetése, virágok kihelyezése, gondozása;  tavaszi „nagytakarítás”;  az osztálytermekben, folyosókon tiszta környezet kialakítása;  kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel;  környezetvédelmi cikkek, televíziós hírek feldolgozása, értékelése;  filmek megtekintése;  „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a városban; Környezeti nevelés osztályfőnöki lehetőségei Az osztályközösségi lét keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű kapcsolatok segítője, fejlesztője. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága fő alakítója a gyermekekben formálódó valóságképben. Erőfeszítései nyomán válnak konkrét tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző programkínálatok. Befolyásolja a szülők hozzáállását értékrendje és igényessége. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az egyes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnöki órák tervezése az osztályban tanító valamennyi dolgozó együttgondolkodását kívánja meg.  Nagyon fontos, hogy már alsó tagozaton is nagy hangsúlyt fektessünk a környezeti nevelésre, mivel ebben az életkorban a legfogékonyabbak a gyerekek. Az ebben a korban kialakított szokások, attitűdök jó alapjául szolgálhatnak a későbbi nevelő munkának.  Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek  Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden tanórai és iskolán kívüli tevékenységen, programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink környezetükért felelősséget érző és tenni akaró emberekké váljanak, akik az emberi alkotásokat tisztelik.

-18-

4.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve

4.1

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja:  a tanulók ismerjék meg: - a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, - az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az újraélesztés ABC-jének értelmét, - az elsősegélynyújtás általános szabályait.  sajátítsák el: - az életmentésre és elsősegély-nyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, - az alapvető életműködések zavarainak felismerését, - az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját.

4.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít az Országos Mentőszolgálat helyi kirendeltségével, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével; - tanulóink bekapcsolódnak az esősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4.3

Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: tantárgy osztályfőnöki

elsősegély-nyújtási alapismeretek - elsősegély-nyújtási ismeretek - rovarcsípések biológia-egészségtan - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések kémia - savmarás - égési sérülések - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés és sport - magasból esés - az iskolavédőnő segítségével tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek szervezése

-195.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttélés élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Ezen szabályok nemcsak a mindennapi életet irányítják, de az egymáshoz tartozás érzését is erősítik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek a közösségi nevelés területei.

5.1

Legfontosabb célunk  olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös értékrendet kialakítani, elfogadni és eszerint működni;  közös célt megfogalmazni és annak érdekében működni;  az egyén véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességét fejleszteni;  a másságot elfogadtatni, együtt érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani.

5.2

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos általános feladataink:  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékeli és irányítani képes – személyiséggé válásig.  Az önkormányzás képességének kialakítása: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezés és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

-20 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása  A szociális kompetenciák célirányos fejlesztése: a projektmódszer, a kooperatív technikák nagyobb arányú alkalmazása a tanulók társas kapcsolataira is hatást gyakorol. Segíti a mind teljesebb önállóság elérését, ezáltal biztosítva a sajátos nevelési igényű tanulók társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését. 5.3

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei -

5.4

tanítási órák, különös tekintettel az osztályfőnöki órák; a tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek; diákönkormányzati munka; azonos érdeklődés alapján szerveződő csoportok.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztés Az iskolai nevelés – oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás - diákvezetők nevelése, munkájuk segítése - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és büntetés alkalmazása - a másság elfogadása - váljon érzékennyé környezete állapota iránt - ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel az eredményes és hatékony munka érdekében. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását.

-21A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes pedagógusok az alábbi módon segítik: - a tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása, - a tanulás támogatása, - segítse a tanulók kezdeményezéseit, - járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére, - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére, - személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, - kapjon átfogó képet a munka világáról, - alkalmazott változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését, - a tanulók együttnevelésének tudatos megszervezése. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,

-22-

sajátítsa el azokat az ismeretek és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, tanuljon meg tanulni, tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

5.5 A tanórákon kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek Lehetséges formái: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. - Napközi és tanulószoba A napi felkészülés biztosítása, esetleges egyéni segítés, kulturális és sportfoglalkozások tartása - Felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengék felzárkóztatását, a tehetséges tanulók gondozását segítik. - Szakkörök Közös érdeklődés, érdeklődés alapján szerveződnek. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetségesebbeket versenyekre felkészítjük, nevezzük be. - Iskolai sportkörök, tömegsport foglalkozások Biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét, a különböző versenyekre való felkészülést

-23-

Iskolai énekkar Iskolai és városi ünnepélyeken való részvétel, felkészítés az egyéni és csoportos versenyekre. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti. Hagyományőrző tevékenységek Iskolai ünnepségek, megemlékezések.

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják a szabadidős foglalkozások: - Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. - A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon, táncos rendezvényeken való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. - A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. - A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését. - Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák kertében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. A tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt szabadidős tevékenységek érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - a közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - képességeik, szociális motívumaik (szociális kompetenciájuk) fejlesztése, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, - a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. 5.6 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

-24-

a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat. 5.7 Az iskola, mint nagyközösség Iskolánk tanulói saját osztályközösségük mellett az iskola egészének, mint nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei az iskola közös rendezvényei: - az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, - iskolai rendezvények, kulturális programok - gyermeknap - táborok 5.8 Az azonos érdeklődés alapján szerveződő közösségek Egy-egy csoport szerveződésének fontos motiváló tényezője lehet az azonos érdeklődési kör. Ennek alapján szerveződnek a szakkörök, művészeti csoportok, sportkörök és az iskolai munkaközösségek által szervezett, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények, amelyek lehetőséget teremtenek a közösségben rejlő személyiségformálásra. A csoportmunka közösségfejlesztési feladata: - képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják a helyüket. 6. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6.1 A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt-hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-25-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

6.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 6.3 A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 6.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

-26-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanuló körében.

6.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 6.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 6.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 6.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. 6.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. 6.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása. - Az iskola épületeinek, helyiségeinek dekorálása.

-27-

6.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 6.12 Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken. 6.13 -

Az iskola képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

6.14 A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 6.15 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). 6.16 -

Az osztályfőnök feladatai Megfelelő magaviseletű; az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-28-

Rendszeres kapcsolatot tart, együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen - legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó, kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő, vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (feladatok, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-29-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

6.17 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki feladatterv felépítése A tanév elején összeállított feladatterv; - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. Az osztályfőnöki feladattervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán; - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 6.18

Az osztályfőnök által készített statisztikák

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebben normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanuló - Más településről bejáró tanuló - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-30-

Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei ( iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői:          

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények ( matematika, magyar) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik iskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanuló közösségek ( osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók) - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka) - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei) - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozáson való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával)

-31-

Minden felsorolt területen meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltel időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

6.19 Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése - A kerékpáros közlekedés szabályai Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkoholés kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentők hívásának helyes módja. - Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Intézményünk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy oktató-nevelő munkánk eredményeként minden tanuló teljesítsen képességei szerint, tanulmányi eredménye érje el képességei maximumát, váljék erkölcsi normakövető, harmonikus személyiséggé. A cél megvalósításának legfőbb záloga a pedagógus, aki elősegíti a képességek korai felismerését, a tehetség kibontakoztatásának gazdag tárházát alkalmazza, gondos kezeléssel csökkenti a meglévő hátrányokat, személyiségével, személyes példájával, következetes elvárásaival kezeli a magatartási gondokat, segíti a beilleszkedést.

-32Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 7.1 Sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulókkal való foglalkozás A sajátos nevelési igény azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik oly mértékben korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges. (a megismerő funkciók és/vagy fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége)  Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal – integrált – nevelésük, oktatásuk.  Az osztályfőnökök és osztálytanítók, szaktanárok feladata az SNI tanulók integrálása, olyan légkör kialakítása az osztályban, amely elfogadóbb magatartást tanúsít. Fontos a szülőkkel, családdal való rendszeres kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, a gondok együttes megoldása.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X.8.) EMMi rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt (A foglalkozások dokumentálásához egyéni fejlődési lapot vezetünk).  Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.  Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei  a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen  az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik  a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység  mindig következetesek legyünk  egy-egy funkció stabilizálódása gyakorlások folyamatában fog megvalósulni

-33  

a tanulót tegyük motiválttá a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen minden alkalomban vegyük figyelembe a gyerek éppen aktuális állapotát, energiaszintjét  fontos a rendszeresség  elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása  a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra  a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk minden esetben  rendkívül fontos a szülővel, a családdal való kapcsolatfelvétel, illetve bizalmuk elnyerése. A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése, a feladatunk korrigálni, kompenzálni, a sérült pszichikus funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt sohasem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyerek tanulási és viselkedési problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéséhez.  Az integrált oktatás megvalósításához szükséges, hogy minden nevelő ismerje az egyes tanulók szakértői bizottság által kiállított szakvéleményében foglalt fejlesztési területeket, amelyek kijelölik, hogy milyen irányban haladjon a gyermek megsegítése.  A pedagógus saját belátása szerint az óra anyagához, a módszerekhez igazodva választhatja meg, hogy az SNI tanulónak hogyan tud személyre szabottan segítséget nyújtani ahhoz, hogy ő is a társaival haladhasson a tanórákon, ne érezzen semmiféle megkülönböztetést. A módszerek megválasztása során kiemelt szerepet kap az egyéni megsegítés, a differenciálás. Fontos tényező a szülők bevonása, mivel a családi háttér, a szülő fontos személy a tanuló fejlesztésének folyamatában. 7.2 A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási, rendellenességgel küzdő tanulókkal való foglalkozás (az a tanuló, aki az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek) A tanulási kudarc, magatartási probléma forrása lehet részképességzavar, de gyökerezhet kulturális hátrányokban, szociális körülményekben: - kisgyermekkori egészségügyi problémák, - rossz életkörülmények, a szülők magatartása, - elhanyagoltság, - kevés idő eltöltése a családi környezetben stb. Fontos feladatunk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. A tanulási zavarral küzdő, alulteljesítő tanulók fejlesztését segítő tevékenységek:  ismerjük fel és tudjuk kezelni a részképesség-zavar tünet együttesét;  a differenciálás módszertanát alkalmazzuk;  ne tanúsítsunk a tanulóval szemben sem kirekesztő, sem hátrányosan megkülönböztető viselkedést;

-34

a tanuló értékelésekor vegyük figyelembe a tanuló eltérő képességeit és a szakértői vélemény ajánlásait;  ismerjük fel a tanuló azon képességeit, amelyek pozitívak és ezekre támaszkodva segítsük elő további fejlődését;  a fejlődés mértékét mindig a tanuló korábbi teljesítményéhez igazodva vizsgáljuk;  a tanulóval szemben teljesíthető, reális követelményeket támasszunk;  szükség esetén forduljunk szakemberhez a gyermek ügyében;  a szülőkkel tartsunk rendszeres kapcsolatot. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, illetve enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni:  pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát;  megismerjük a gyermekek családi hátterét, szociális körülményeit;  a probléma megoldásába bevonjuk a gyermek szüleit;  kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak;  a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása;  békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;  a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;  pozitív énkép kialakulásának támogatásával;  az egy osztályban tanítók együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával;  az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;  következetes – a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával;  az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködéssel;  jó kapcsolat ápolása a Családsegítő Szolgálat munkatársaival;  súlyosabb esetben pszichológus, illetve más külső szakember segítségének kérésével, igénybevételével;  tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről;  a nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről (nevelési értekezlet, belső továbbképzés). A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik. 7.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség az egyik legnagyobb emberi érték, melyet óvnunk és gyarapítanunk kell. Az adottságok felismerése, a képesség kibontakoztatása a mindennapok tanóráinak része. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.

-35A tehetség kibontakoztatását serkenti a megfelelő létkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás, - emeltszintű oktatás, - választható tanórai foglalkozások. Tanórán kívüli foglalkozások: - tehetséggondozó szakkörök szervezése, - tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások, - levelező versenyeken való részvétel, - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, - napközi és tanulószobai foglalkozások, - felvételi előkészítők, - iskolai sportkör, tömegsport foglalkozások, - kapcsolat a városi művelődési intézményekkel, - kapcsolat sportegyesületekkel, - egyéb szabadidős tevékenységek, foglalkozások. Az idegen nyelveket (angol, német) – lehetőség szerint – csoportbontásban, a 7., 8. évfolyamon emelt óraszámban oktatjuk. Célunk minél több tanulót eljuttatni 8. osztály végére az alapfokú nyelvvizsga szintjéig. Számítástechnika tantárgy oktatása 5 – 8. évfolyamig csoportbontásban történik. Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. Biztatjuk és felkészítjük őket a területi, országos versenyeken, vetélkedőkön való részvételre. Támogatjuk a levelező versenyeken való részvételt. Az elért eredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására. Fontosnak tekintjük a művészeti tevékenységekhez kapcsolódó tehetség felismerését, és a kibontakoztatásának biztosítását. A szabadidős (rajz, tánc, zene, ének) foglalkozásaink lehetőséget nyújtanak erre. A tehetséggondozó tevékenységek egymásra épülnek: tanulóink a tanórákon kialakított biztos tudásra építve tanórán kívüli foglalkozásokon gyarapítják tudásukat, szaktárgyi versenyeken elért szép eredményeik bizonyítják tehetséggondozásunk eredményeit. 7.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek  A feladat többek között egy olyan társadalmi-gazdasági átrendeződésből adódó következmény, melynek vonzata, hogy hosszabb távon egyre nő azon gyermekek száma, akiknél a fejlődésüket fenyegető biológiai-fiziológiai, szociális és pszichés sérülés legtöbb tényezője már jelen van. Egyre több esetben tapasztaljuk a jelzésértékű tüneteket, lelkiismereti funkcióik hiányait, viselkedésük negatív tartományának erősödését. Ezért is vált szükségessé, hogy a tantestület külön is végiggondolja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítását, rendszerbe foglalja azokat a tevékenysé-

-36gi formákat, amelyekkel – miután feltérképezte a helyzetet és a problémákat felismerte – enyhíteni tud a szociális hátrányokkal küzdők sorsán. Ennek kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása.  Esélyteremtés a tanulásban -

-

A tanulás megszerettetése, a tudni vágyás erősítése, Folyamatos, motivált tanulási szituációk megteremtésével, differenciált munkáltatással, egyéni értékelő rendszerrel, Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, Tantárgyi felmentések az értékelés és a minősítés alól a Nevelési Tanácsadó, illetve Szakértői Bizottság javaslata, határozata alapján, Célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív tanítási, tanulási technikák alkalmazása  projektoktatás  tevékenységközpontú pedagógiák Általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében, Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása, Kulcskompetenciákat fejlesztő programelemeket alkalmazunk a tanórákon és a tanórákon kívül, A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal, Kezdeményezzük, javasoljuk a szülőnek, illetve a tanulónak a napközis, a tanulószobai foglalkozások igénybevételét, Tanórán kívüli programok és szabadidős tevékenységek, Pályaorientációs tevékenység, felkészítés a továbbtanulásra.

 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tevékenység célja: Esélyteremtés, hátránykompenzáció – a leszakadó társadalmi rétegek anyagi és erkölcsi támogatása.

-37A tevékenység feladata: Az iskola pedagógusainak feladata a tanulók hátrányos anyagi helyzetének, illetve veszélyeztetésének felderítése. A segítségnyújtás formái: - Napközi otthon, tanulószoba - Diákétkeztetés - Tankönyvtámogatás - Szociális segélyezés, természetbeni támogatás  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok A gyermeknek alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve kell hozzájutnia a személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. A gyermekvédelmi tevékenység célja: A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók családi és iskolai hátterének kezelése, esélyteremtés, az iskolaközösség tanulóinak gyermekvédelmi prevenciója.  a gyermekek személyiségének fejlesztése  szociális hátrányok leküzdése  a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az iskola dolgozóinak és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése. Feladatok  ingyenes tankönyv biztosítása  ingyenes étkezés biztosítása  napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit  meg kell keresni a problémák okait  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához  jelezni kell a problémát a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek  a szülők szociális ügyeinek intézésében segítségnyújtás  a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  Nevelési Tanácsadóval, illetve a Szakértői Bizottsággal  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal  Polgármesteri Hivatallal  gyermekorvossal, iskolai védőnővel Felvilágosító munkánk a következő területeket érinti a családokban megjelenő nevelési gondok enyhítésére: Életvezetési minták nyújtása, hogy tanulóink  megismerhessék önmagukat és társaikat, megtanulhassák a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait,

-38

tájékozódjanak a környezetükben, szerezzenek ismereteket a társas kapcsolatokról,  megbizonyosodhassanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről,  jártasságot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében,  fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. A testi egészség érdekében  az egészség és az élet védelmét alapértékké kell tenni valamennyi tantárgy oktatásában,  meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a prevenció, mint az egészség megőrzésének leglényegesebb elemének jelentőségét,  ki kell alakítanunk a helyes életviteli szokásokat,  az egészséges élet mintáinak tanításával be kell mutatnunk a testi egészséget leginkább veszélyeztető rizikófaktorokat. A mentális egészség érdekében  el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit,  gyakorolni kell az alapvető kommunikációs formákat,  meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket,  el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben,  ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak,  határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában  felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  napközis és tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  szülőkkel való egyeztetés,  tájékoztatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatról, szolgáltatásokról. A tantestület tagjainak, elsősorban az osztálytanítóknak, az osztályfőnököknek a figyelme, illetve a tanulók szüleivel kialakított viszony, a családok helyzetének ismerete messzemenően elősegíti a prevenciós munkát.

-39-

8. A tanulók iskolai döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje -

-

-

A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat szervezet és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait, melyet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 48. §-a és a 20/2012.(VIII.31.) EMM rendelet 120. §-a számára biztosít. A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület javaslata alapján az igazgató bízza meg. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve a szülői szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének tagja a diákönkormányzat pedagógus képviselője. A diákönkormányzat pedagógus vezetője tájékoztatási és beszámolási kötelezettséggel van az iskolavezetés és a nevelőtestület felé.

9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 9.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése  A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.  Az együttműködés fórumai.  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések,  stb.  Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.  Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé.  A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

-409.2 A szakmai munkaközösségek együttműködése  Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.  A szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg.  A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka területeire.  A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 9.3 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és az iskola faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók, osztályfőnökök, a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.  A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 9.4 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése  Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A szülő és a pedagógus az iskolai nevelés-oktatás folyamatában egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindkét féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek.

-41 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.  A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: - Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. - Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. - Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. - Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) - Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. - Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.  A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban, vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz.

-42 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.  A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.  Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 9.5 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel  Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állni a következő intézményekkel: - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Jászberényi Tankerületével - Jászárokszállás Város Önkormányzatával - Jászárokszállás Város Polgármesteri Hivatalával - Kisebbségi Önkormányzattal - Megyei Pedagógiai Intézet Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal - Jászberényi Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal - A Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola igazgatóságával és tantestületével A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.  Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: - Az iskolát támogató iskolai alapítvány kuratóriumával - Közművelődési intézményekkel (Város Könyvtár, Petőfi Művelődési Ház) - A helyi romai katolikus egyház vezetőjével és hitoktatóival - Városi Óvodával - Városi Sportegyesülettel, Futárok Sport Club-bal  A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, házi orvosokkal, fogorvosokkal, egészségügyi dolgozókkal, az iskolai védőnővel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.  A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Jászberényi Járási Gyámhivatallal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős. 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai -

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javító vizsga.

-43 Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.  Az osztályozó vizsga előírásai:  Az osztályozó vizsgát bizottság (legalább háromtagú) előtt kell tenni.  A vizsgabizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki és bízza meg.  Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni.  A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja.  Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll.  Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.  Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.  Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott.  A javítóvizsgák előírásai:  A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság (legalább háromtagú) előtt kell tenni. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki és bízza meg.  A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni.  A javítóvizsga időpontja: augusztus 25 - 31-ig terjedhet.  Az időpontjáról és helyéről a tanulót, illetve a szülőt értesíteni kell.  A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá.  A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola.  A javítóvizsga nem ismételhető.  Azt a tanulót, aki az osztályozó, illetve javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.  A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.  A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,  javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.  a vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. A tanuló felvételének és átvételének szabályai  A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel és átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján

-44történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.  Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, valamint a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az első évfolyamra történő beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:  A gyermek személyazonosítására alkalmas, személyazonosságot igazoló lakcímkártya.  Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás: Óvodai szakvélemény, vagy Nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, vagy sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.  A gyermek születési anyakönyvi kivonata.  A gyermek TAJ-kártyája.  Az egyik szülő személyi igazolványa.  Diákigazolvány készítéséhez szükséges igénylőlap (okmányiroda) bemutatása.  Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is.  A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény, vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be.  Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.  A tanuló átvételére – kivétel, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván.  A tanuló átvételekor be kell mutatni:  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt  a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyát  Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelésoktatásban történő részvételéről.

-45-

HELYI TANTERV A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be,  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első és az ötödik évfolyamon - majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:  az első és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezni a nevelő-oktató munkát. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázat foglalja össze: tanév 2013-2014 2014-2015 2015-2016 2016-2017

1. 2013 2013 2013 2013

2. 2007 2013 2013 2013

3. 2007 2007 2013 2013

évfolyam 4. 5. 2007 2013 2007 2013 2007 2013 2013 2013

6. 2007 2013 2013 2013

7. 2007 2007 2013 2013

8. 2007 2007 2007 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 4 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt - pedagógiai program és helyi tanterv 5 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013. szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. Régi PP óratervek A 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv, illetve a 2007-ben kiadott NAT 2007 alapján módosított helyi tanterv. Az iskola kifutó évfolyamain (2 – 4), (6 – 8) az elkövetkezendő tanévekben az alábbi óraterv alapján folyik az oktatás.

-461-4. évfolyam heti óraterve 4. évfolyam

2

2

74

2

2

1.félév

2

2

2

1.félév

129,5 148 111 129,5 74 37 55,5 37 111 832,5

2. félév

3,5 4 3 3,5 2 1 1,5 1 3 22,5

2.félév

4 4 148 4 4 148 3,5 4 4 148 4 4 148 4 3 4,5 4,5 166,5 4 4 148 3,5 1 1 37 1 1 37 2 1 1 37 1,5 1,5 55,5 1 1,5 1,5 55,5 1,5 1,5 55,5 1,5 1 1 37 1 1 37 1 3 3 111 3 3 111 3 20 20 740 20 20 740 22,5

1.félév

Éves óraszám

Éves óraszám

3. évfolyam

2. félév

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 4 4 148 Magyar irodalom 4 4 148 Idegen nyelv Matematika 4,5 4,5 166,5 Környezetismeret 1 1 37 Ének-zene 1 1 37 Rajz 1,5 1,5 55,5 Techn. és életvitel 1 1 37 Testnevelés 3 3 111 Kötelező tanítási 20 20 740 órák összesen Szabadon választható tanítási órák Tehetséggondozás, felzárkóztatás, 2 2 2 korrepetálás

Éves óraszám

2. évfolyam

Éves óraszám

Tantárgy

2.félév

1.félév

1. évfolyam

2

5 – 8. évfolyam heti óraterve (I. és II. félév) tantárgy/ évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv

5. évfolyam 2 2,5 2 3

1

2

1 0,5

2

6. évfolyam 74 129,5 74 111

2 2 2,5 3

185 37 74

4 0,5 2

1

2

1 0,5

2

7. évfolyam 74 111 92,5 111

1,5 2 2 3

185 37 74

0,5

1,5 2 2 3

3 1

74 74 74 111 74 111 37

3,5 1

74 74 74 111 74 129,5 37

2 1,5 1,5 2 1 1 1 2 0,5

74 55,5 55,5 74 37 55,5 37 111 37

1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5

55,5 74 55,5 55,5 37 55,5 37 111 37

2 2

emelt szint Matematika Informatika Természetismeret

4 0,5 2

0,5

0,5

Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki

Kötelező t. ó. össz. Választható t. ó. ö. Nem szakrendszerű

Heti összesen

1 1,5 1 2,5 0,5

37 55,5 37 111 37

0,5* 0,5

22,5

1 1,5 1 2,5 0,5

37 55,5 37 111 37

0,5* 0,5

22,5 3,5 4,5

26

0,5 1* 0,5

25 3,5

8. évfolyam 0,5

2

2

0,5 1* 0,5

25 4,5

4,5

4,5

26

27,5

2

27,5

2

-47A Kt.52.§(6) bek. alapján a sajátos nevelési igényű tanulók részére a kötelező tanítási órákon túl habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat kötelezően kell szervezni. A *-gal jelzett óraszám a 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet 8.§-a alapján figyelmen kívül hagyható a tanuló napi és heti terhelése szempontjából. A *-gal jelzett óraszám a 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet 8. §-a alapján figyelmen kívül hagyható a tanuló napi és heti terhelése szempontjából. A Kt.52.§ (6) bek. alapján a sajátos nevelési igényű tanulók részére a kötelező tanítási órákon túl habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat kötelezően kell szervezni. A modulok tantárgyba integrálása Tánc és dráma: - magyar irodalom (5-6. évfolyam) Hon- és népismeret: - történelem (5-6. évfolyam) Ember és társadalomismeret: - történelem (7-8. évfolyam) Egészségtan: - osztályfőnöki (6. évfolyam) biológia, osztályfőnöki (7-8. évfolyam) Mozgókép és médiaismeret: - rajz (8. évfolyam) Informatika: - informatika (5-6. évfolyam) Etika: - osztályfőnöki (7-8. évfolyam) A tantárgyakhoz integrált modulokat a követelmények elsajátítása alapján a befogadó tantárgyak osztályozásánál vesszük figyelembe. Az osztályfőnökihez (7-8. évfolyam) kapcsolt etika modul esetében a tanulókat nem értékeljük érdemjeggyel, osztályzattal, csak szóban. Választható órák, csoportbontások, tanórán kívüli foglalkozások - Az ún. „választható” tanítási órák a kötelezően választandó kategóriákba tartoznak. Ezzel is erősíteni kívánjuk az alapkészségek fejlesztését valamennyi tanulóban, kiemelt figyelemmel a HH-s és HHH-s tanulókra. Célunk továbbá az ismeretek megszilárdítása, az egyéni készségek, képességek fejlesztése. - Minden évfolyamon heti egy osztályfőnöki órakeret felhasználásával a személyiségfejlesztést, közösségformálást kívánjuk elősegíteni. - A magyar, matematika, informatika rész választható órák keretében a nem szakrendszerű oktatás, gyakorlás, képességfejlesztés zajlik. - A szabadon tervezhető órák terhére valósítjuk meg az idegen nyelvi, technikaéletvitel, informatika csoportbontást. A többletórát, amit a csoportbontásra fordítunk a fenntartó finanszírozza évente a tantárgyfelosztásban meghatározottak szerint. - Megteremtettük a mindennapos testedzés időkeretének feltételeit. Ez testnevelési órákon, sportköri foglalkozásokon, néptánc órákon, illetve játékos testmozgás formájában valósul meg. - Az idegen nyelvek oktatása az 5-8. évfolyamon a csoportlétszámok figyelembevételével csoportbontásban történik. Igény és lehetőségeink szerint az 5-6. évfolyamon szakköri foglalkozás szervezhető. Az angol és német nyelv oktatása a 7-8. évfolyamon egy-egy csoportban emelt óraszámban történik. - A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika oktatása 5. osztálytól igény szerint nívó csoportban is történhet. Évfolyamonként egy-egy csoportot haladó szinten, a többi tanulót létszámarányosan osztjuk be a csoportba (a csoport nem zárt, lehetőség van átkerülni a másik csoportba).

-48-

Az évi szabadon tervezhető órakeret felhasználásával a lehetőségeink határáig - többletfinanszírozás igénybevétele nélkül – valósíthatók meg:  differenciált képességfejlesztés alsó tagozatos osztályok részére  felső tagozatos szakórák segítéséhez differenciált képességfejlesztés  idegen nyelv, informatika oktatásához képességfejlesztés  sportköri foglalkozások  igény szerint további tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek

Nem szakrendszerű oktatás bevezetése a felső tagozaton (A 2013/2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kivezetésre kerül) A 2008/2009. tanévtől kezdődően a törvényi előírásnak megfelelően, az alapozó szakaszban az 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben bevezetjük a részben nem szakrendszerű oktatást a kötelező órák 20 %-ában. Iskolánk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. Az iskola helyi tanterve 2013-2014-es tanévtől A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése  Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 1.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 2 – 4. évfolyamára”, 2.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5 – 8. évfolyamára”.  Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használjuk fel.  A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: Évfolyam Melyik tantárgy óraszáma lett megnövel- Hány órával lett megnövelve ve a szabadon tervezhető órák számából? a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1. évfolyam Matematika 1 óra 2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 2. évfolyam Matematika 1 óra 3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra 3. évfolyam Matematika 1 óra 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra 4. évfolyam Matematika 1 óra

-495. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Matematika Biológia-egészségtan Vizuális kultúra

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

 A tantárgyi engedélyezett többletórakeret terhére az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük azzal a céllal, hogy e tárgyból a készség fejlesztésére, az ismeretek elmélyítésére több idő jusson: Évfolyam Melyik tantárgy óraszáma lett megnövel- Hány órával lett megnövelve ve a többletórakeret terhére? az engedélyezhető tantárgyi órakeretből? 5. évfolyam Vizuális kultúra 0,5 óra 6. évfolyam Vizuális kultúra 0,5 óra 7. évfolyam Természettudományi gyakorlat 1,5 óra 8. évfolyam Technika, életvitel és gyakorlat 1 óra 8. évfolyam Természettudományi gyakorlat 1,5 óra  Iskolánkban kiemelt szerepe van az idegen nyelv oktatásának (6. évfolyamtól csoportbontás a csoportlétszámok figyelembevételével, 7. és 8. évfolyamon emelt óraszámú nyelvi csoportok, versenyeztetés, nyelvvizsgára felkészítés, felvételi előkészítés gimnáziumokba). A 21. században még nagyobb jelentősége van az idegen nyelvi tudásnak, hiszen manapság már nemcsak a felsőfokon továbbtanulók számára lényeges szempont ez, hanem azoknak is, akik a jelenlegi világgazdasági folyamatok következtében alacsonyabb iskolai végzettséggel is kénytelenek külföldön munkát vállalni. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy német nyelvet tanulhatják. A nehezebben haladó tanulók alapóraszámban (heti 3), a jobb képességű tanulók pedig emelt óraszámmal (heti 5) haladhatnak. Szükségesnek tartjuk mindkét idegen nyelv emelt óraszámú oktatását csoportbontásban a 7. és 8. évfolyamon. Az emelt óraszámú (heti 5 óra) nyelvi csoportokban kiemelt szerephez tudjuk juttatni iskolánk fő alapelvét, a tehetséggondozást. Emelt óraszámú idegen nyelv oktatása az osztályok heti időkerete terhére: 7. évfolyam Emelt szintű idegen nyelv 2 óra (angol vagy német) 8. évfolyam Emelt szintű idegen nyelv 2 óra (angol vagy német) Iskolánkban lehetőséget biztosítunk második idegen nyelv tanulására. A 7. és 8. osztályokban a NAT előírásainak megfelelően készen állunk a második idegen nyelv oktatására is.

-50 Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: Évfolyam Választott kerettanterv 1 – 4. évfolyam Ének zene A változat 5 – 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5 – 8. évfolyam Fizika B változat 5 – 8. évfolyam Kémia B változat 5 – 8. évfolyam Biológia A változat 5 – 8. évfolyam Ének-zene A változat 5 – 8. évfolyam Életvitel és gyakorlat „városi” változat  Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon-és népismeret tantárgyat tanítja.  A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: o 2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. o 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. o 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. o 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. Tantárgyi struktúra és óraszámok 2013/2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez 1 – 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene (A változat) Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tanítási órák összesen

1. évf 7+1 4+1 1 1 2 2 1 5 25

2. évf 7+1 4+1 1 1 2 2 1 5 25

3. évf 6+2 4+1 1 1 2 2 1 5 25

4. évf 6+2 2 4+1 1 1 2 2 1 5 27

-51Óraterv a kerettantervekhez 5 – 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (A változat) Idegen nyelvek Emelt szintű Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika (B változat) Kémia (B változat) Biológia-egészségtan (A változat) Földrajz Ének-zene (A változat) Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlat Tanítási órák összesen Emelt szintű

5. évf 4+1 3

6. évf 4+1

7. évf 3+1

8. évf 4+1

3

3 2 3+1 1 2

4 1 2

3+1 1 2

3 2 3+1 1 2+0,5

2 -

2+1 -

1,5 1,5 2

1,5 1,5 1+0,5

1 1 1+0,5 0+1 1 5 1 0,5 29

1 1+0,5 1 1 5 1 0,5 29

1,5 1 1+0,5 1 1 5 1 1,5 33 +2

1,5 1 1+0,5 1 0+1 5 1 1,5 33 +2

 „A Természettudományi gyakorlat” tantárgy a Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz szaktárgyakhoz kapcsolódik. A befogadó tantárgyak követelményének tanulói teljesítésének értékelésénél figyelembe kell venni a tanulók „Természettudományi gyakorlat” órákon nyújtott teljesítményét is.  A tanulók számára heti kötelező tanórák, kötelezően választandó tanórai foglalkozások, valamint a csoportbontásokra fordított órák és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret óraszáma különbözetéből származó időkeret biztosítható a tanórán kívüli más foglalkozás, de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig. A tanórákon túli foglalkozásokkal célunk, hogy lehetővé tegyük mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. Teret adunk a testmozgásnak, a művészeti nevelésnek vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Mindezek alapján: fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozás; szakkör; énekkar; felvételire felkészítő foglalkozás; tömegsport foglalkozás; tánc és mozgás foglalkozás; a BTMN-es tanulók és az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások stb. …

-52-

A TÁMOP 3.1.4 projekt adaptációját, fenntartását támogató fejlesztési alapelvek  A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai            

a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kompetenciaalapú oktatás elterjesztése a kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése

A TÁMOP 3.1.4 helyi vonatkozása

Intézményünk a 2009/2010-es tanévben szerepet vállalt a kompetencia-alapú oktatás bevezetésében és elterjesztésében a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében, a pályázat adta anyagi támogatással. Az iskolánkban bevezetésre kerülő kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja. A nevelőtestület feladata egyrészt a kompetencia programcsomagok adaptációja, az iskola tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az iskola adottságainak figyelembevételével történő beépítése, alkalmazása és fenntartása. 

A TÁMOP 3.1.4 pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása, fenntartása

Tevékenységek teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15%)

Évfolyam 1-4. (1. és 3. osztály) 2 tanulócsoportban 5-8. (5. osztály) 2 tanulócsoportban 5-8. ( 5. osztály) 1 tanulócsoportban 5-8. (7. osztály) 1 tanulócsoportban 5-8. (7. osztály és 8. osztály) 5 tanulócsoport

Kompetenciaterület szövegértés szövegalkotás „A” szövegértés szövegalkotás „A” matematika „A” életpálya-építés „A” földrajz biológia kémia

-53A 2010/2011-es tanévtől éltünk a tantárgytömbösítés módosítási lehetőségével. A bevont tanulócsoportokban életpálya-építés „A” kompetenciaalapú programcsomag megvalósítása történik az eredeti területeken (földrajz, biológia, kémia). műveltségterület tantárgy bontás nélküli oktatása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése (témahét, moduláris program, projekt) önálló intézményi, saját innováció megvalósítása

életpálya-építés „A”

5-8. (6. osztály) 1 tanulócsoportban 1-8. A megismert tanítási módszerek alkalmazásai (bevont tanulócsoportok) 1-8. (bevont tanulócsoportok)

digitális tartalmak, taneszközök használata (25%)

1-8. (bevont tanulócsoportok) A teljes órai lefedettségben oktatott tanulócsoportokban

a hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók esélyegyenlőségének javítása

1-8. A megismert tanítási módszerek alkalmazása

jó gyakorlatok átvétele

ember és társadalom (történelem és hon-és népismeret) A tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokban az oktató nevelő munka során szövegértés, szövegalkotás matematika életpálya-építés kooperatív módszerek tanulói lap-top szövegértés, szövegalkotás matematika életpálya-építés szövegértés, szövegalkotás matematika életpálya - építés

 4 tanulócsoportban, a „szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területén tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása  1 tanulócsoportban a „Matematika” kulcskompetencia területén tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása  1 tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása életpálya-építés kompetencia területen  Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15-%-a mértékéig. (földrajz, biológia, kémia). A 2010/2011-es tanévtől éltünk a tantárgytömbösítés módosítási lehetőségével. A bevont tanulócsoportokban életpálya-építés „A” kompetenciaalapú programcsomag megvalósítása történik.  Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen, ember és társadalom (történelem és hon-és népismeret).  Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése.  Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató hatékony módszerek alkalmazása:  legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként  legalább egy témahét megszervezése tanévenként  legalább egy moduláris oktatási program tanévenként

-54A projekt, témahét és a moduláris program témáját mindig az adott tanév munkaterve határozza meg  Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi, saját innováció megvalósítása.  A feladatellátási-hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, a „jó gyakorlatok átvétele „, alkalmazása.  Intézmények közötti szakmai, együttműködés kialakítása. A szakmai együttműködés részleteit mindig az adott tanév munkaterve határozza meg.  Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik.  IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése  Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése oly módon, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.  A projekt keretében a TIOP 1.1.1 pályázati konstrukció tanulói laptop-programba való bekapcsolódás, a pályázat kötelessége a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT- eszközzel támogatott tanóránként valósul meg.  Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása.  A fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása.  Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az a jelen pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását elősegítse és az intézmények pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát, biztosítsa (a program végére).  A projekt 5 éves fenntartási kötelezettségi időszakának végére, az implementációs folyamat tapasztalatainak felhasználásával, a helyi tanterv felmenő rendszerű átdolgozása.  Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.  A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak biztosítása.  Az intézmény pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival. A tanulásszervezés módszerei  Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.

-55 Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer.  A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás  egyéni különbségek figyelembevétele  tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia  divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének fő elvei:  A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket.  A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadni.  Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani.  Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészséges fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.  A tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat során- az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten- élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.  Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára.  Tanórákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése.  Azon munkálkodunk, hogy a megfelelő kompetenciák fejlesztése töretlen legyen, azok alapozása sikeres legyen.  Pedagógusaink bizalommal, megértéssel, tisztelettel fordulnak a tanuló és személyisége felé, törekednek a személyes kapcsolatok kialakítására.

-56Fenntartási kötelezettség A kompetenciaalapú oktatás fenntartási kötelezettségi ideje iskolánkban 2011. február 22-től 2016. február 21-ig tart.  A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatóságának alapelvei            

szervezeti, tartalmi kötelező elemek fenntartása az alkalmazott programcsomagok helyi tantárgyi rendszerbe való illesztése az új tanulásszervezési módszerek fenntartása gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása képesség- és személyiségfejlesztés új típusú tanári attitűd tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség fokozatosság és folyamatosság valóságos tanulási környezet a digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek fenntartása

TIOP-1.1.1/07/1-2008-0100 pályázat és fenntartási kötelezettsége A pályázat kiemelt célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. „Intelligens iskola” létrehozása volt. A projekt 2011.01.01-től 2011.05.30-ig tartott, melynek eredményeként intézményünk tantermeinek 40 %-a IKT eszközökkel ellátott lett. A nevelőtestület feladata, hogy a vállalásunknak megfelelően a fenntartási időszak végére:  IKT alapú mérés-értékelés aránya,  az IKT eszközökkel oktatott hátrányos helyzetű tanulók aránya,  Az IKT eszközökkel tanított tanítási órák aránya elérje a 30 %-ot. Ezzel elősegítjük az esélyegyenlőség megteremtését, a digitális kompetencia fejlesztését, az új ismeretek megszerzéséhez szükséges tudást. A fenntartási kötelezettség iskolánkban 2016.november 15-ig tart. TIOP-1.1.1/9/1-2010-0125 pályázat és fenntartási kötelezettsége A pályázat célja a kulcskompetenciák fejlesztéséhez szükséges informatikai infrastruktúra megteremtése volt Jászárokszálláson, mely szorosan kapcsolódott a TÁMOP 3.1.4 pályázathoz. A projekt 2010. 03.15-től 2011. 03.01-ig tartott, és 73 tanulói és 3 nevelői laptoppal lettünk gazdagabbak. Három tanulócsoportban vállaltuk a tanulói laptopok alkalmazását. A nevelőtestület feladata, hogy a projektben vállaltaknak eleget tegyen, mely szerint a tanórák 30 %-ban a tanulók önállóan használják az IKT eszközöket. A fenntartási kötelezettség iskolánkban 2016. március 2-ig tart. Három pályázat eredményeként a kollégák befogadóvá váltak az új iránt. Megtapasztalták, hogy a korszerű pedagógiai módszerekkel, színvonalas informatikai eszközökkel gazdagodva eredményesebben lehet megvalósítani az ismeretek elsajátítását, gyakorlati alkalmazását. Célunk, hogy minél többen felismerjék és bekapcsolódjanak az újszerű tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazásába, az IKT eszközök széles körű tanórai és tanórán kívüli használatába.

-57A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Óvni és továbbfejleszteni az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot, átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Segíteni a gyermek természetes fejlődését, érését. Teret adni a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és készségek fejlesztése. Mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és a problémamegoldáshoz. A tanulási szokások megalapozása. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi – felnőtt kori – munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

-58A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját. Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatásának megszervezése  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 35. § rendelkezései alapján az érintett állami általános iskolákban a 2013/2014-es tanévtől meg kell szervezni az erkölcstan oktatást, illetve a helyette választható hit- és erkölcstan oktatást. A tanügyi dokumentumokban minden esetben az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést kell használni. Így ezek a dokumentumok nem fognak információt adni arról, hogy az adott tanuló erkölcstant, vagy helyette választott, egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstant tanult-e. A világnézet hivatalos és nyilvános dokumentumban történő rögzítésére nem kerül sor.  Rendelet szabályozza, hogy az intézményvezető hogyan és meddig köteles biztosítani az egyházak bemutatkozásának lehetőségét, a szülő hogyan és mikor választhat a hités erkölcstanoktatás között, miként változtathatja meg a döntését, hogyan történik a hit- és erkölcstan értékelése, valamint azt is, hogyan kell a csoportokat megszervezni. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha az egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstanoktatást szervez.  Amennyiben a szülő a hit- és erkölcstanoktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. A beiratkozáskor a hit- és erkölcstanoktatás megszervezését a következő tanévben vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek – igénye esetén – hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat, az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával egyidejűleg a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.  A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)-(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja. Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hités erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.

-59A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei  Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.  A nyomtatott taneszközök túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, a tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteniük.  A jegyzéket az igazgató hagyja jóvá. A tankönyvrendelést az általános igazgatóhelyettes irányításával a tankönyvfelelős végzi.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusáig szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  A taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott ismeretek tanítására rendelkezésre álló órakeretben.  A taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a tanulók esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a tanulókat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Előnyben részesítjük azokat a taneszközöket: - amelyek több éven keresztül használhatók; - amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; - amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, történelmi atlasz); - amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal; - amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a tanulók otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A mindennapos testnevelés kínálta lehetőségek maximális kihasználásával szeretnénk kielégíteni a tanulók mozgásigényét, mozgásszeretetét, játék igényét. A mindennapi testedzés célja, hogy a tanulók jó egészségi, testi állapotát a mindennapi testedzés megszervezésével megőrizzük, és a tanulókban kialakítsuk az igényt a rendszeres testedzést magában foglaló életmód kialakítására.

-60A mindennapi testedzés feladatai összhangban állnak az iskola testnevelés tantervével, a tanterv feladatainak elvégzését segítik, kiegészítik. Az iskolában szervezett szabadidős programok szervezése során előnyben kell részesíteni azokat a programokat, ahol lehetőség nyílik a testmozgásra, játékos sportfoglalkozásokra. A délutáni szabadidős foglalkozások szervezésénél a mindennapi testedzéssel kapcsolatos feltételeket, követelményeket figyelembe kell venni. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervre épülő helyi tanterv, valamint a rehabilitációs célú, illetve a fejlesztő foglalkozások magas száma, figyelembe véve tanulóink terhelhetőségét is, szabadon választható tantárgyak választását nem teszi lehetővé. Lehetőség nyílik azonban napközi- és tanulószobai, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon és egyéb szabadidős tevékenységeken való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választásra nincs lehetőség. Tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a tanulókra legalább egy pedagógus felügyeljen. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket (6-8. évfolyam), az informatikát (5-8. évfolyam) és a technikát (5-8. évfolyam). Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kooperatív tanulásszervezési formák alkalmazására, kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika oktatás 5. osztálytól igény szerint nívó csoportban is történhet. Évfolyamonként egy-egy csoport haladó szinten, a többi tanulót létszámarányosan osztjuk be a csoportba (a csoport nem zárt, lehetőség van átkerülni másik csoportba). Az osztályok számára heti engedélyezett időkeret felhasználásával a lehetőségeink határáig – többletfinanszírozás igénybevétele nélkül – igény szerint további tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek valósíthatók meg. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  Az egyes évfolyamokon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott évfolyamon az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam tanév végére sikeresen teljesítette. Az előírt tanulmányi követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az egyes tantárgyi tervek tartalmazzák.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.  A második évfolyam év végén, a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik. A tanulónak a 2-8. évfolyamon minden tantárgyból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

-61 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.  Ha a tanuló a 2-8. tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, augusztus hónapban köteles javítóvizsgát tenni. Ennek sikere esetében magasabb évfolyamra léphet, sikertelenség esetén pedig az évfolyamot ismételni köteles.  Ha a tanuló 2-8. évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.  A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:  Az iskola igazgatója felmentett a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel alól.  Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette.  Az adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-áról hiányzott.  Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét. (250 órát meghaladó hiányzás esetén csak akkor tagadható meg az osztályozó vizsga lehetősége, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztásokét és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségeinek).  Magántanuló volt.  A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 2-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv  Az igazgató engedélyezheti az első évfolyamon az évfolyamismétlést a szülő írásbeli kérelmére abban az esetben is, ha a gyermek továbbhaladhatna.  Az igazgató köteles engedélyezni az évfolyamismétlést a szülő írásbeli kérelmére az iskola magasabb évfolyamán is legfeljebb egy alkalommal.  Az igazgató engedélyével a szülő írásbeli kérelme alapján a tanulmányi idő csökkenthető – amennyiben a tanuló egy vagy több tanév ismeretanyagát rövidebb idő alatt elsajátítja – és abból osztályozó vizsgát tesz. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái Cél: tanulóink tárgyszerű, reális értékelése visszajelzés a szülőknek, a tanulóknak és az iskolának a tanuló ismereteiről, az esetleges hiányosságokról az önértékelés képességeinek kialakítása személyiség fejlesztése motivációs hatás biztosítása a jövőkép elérésében képességek szerinti igényének kialakítása.

-62Iskolánk a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését, valamint ezzel, egyenlő súllyal kísérjük figyelemmel neveltségi szintjük alakulását is. Tanulóink ellenőrzése kiterjed: a helyi tantervben meghatározott fejlesztési és továbbhaladási feltételek teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre a tanulók magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységére a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, minősítés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során elsődleges követelmény, hogy az legyen differenciált, személyre szóló, figyelembe véve a tanuló önmagához mért fejlődését. A folyamatos számonkérések célja a rendszeres megerősítés, valamint az esetleges elmaradás okainak feltárása. Tanulóink tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmények hogyan viszonyulnak az iskolánk helyi tantervében előírt fejlesztési és továbbhaladási feltételekhez, követelményekhez. Emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a tanulók képességei, eredményei hogyan változtak, kiemelt figyelemmel a HH-s és HHH-s tanulókra: fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük és értékeljük. Az ellenőrzés kiterjedhet az előző témaköröknél tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, minősítjük. Az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyak ellenőrzése, minősítése elméleti és gyakorlati tevékenység alapján történik. A többi tantárgy ellenőrzése, minősítése elméleti ismeretek és alkalmazás terén érvényesül. Egy-egy témakörön belül a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrizzük, az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozattal a tantárgyaknak megfelelően. Tanulóink értékelése év közben: Az elsőtől – második évfolyam félévéig csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam második félévétől nyolcadik év végéig minden tantárgy esetében 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékelünk. Félévkor és tanév végén: Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén, valamint valamennyi évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

-63A szöveges értékeléshez értékelőlapokat használunk. A második évfolyam végén és az ötödiktől valamennyi évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek, és félévi, tanév végi osztályzatok: jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges 2 elégtelen 1 A szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor: - szöveges értékelésnél a „kiválóan teljesített”, - osztályzattal történő értéklelésnél a „jeles” minősítés estén, melyet szöveges értékelésnél félévkor és év végén a dicséretek között kell feltüntetni, érdemjeggyel történő értékeléskor: félévkor: „D”-jelöléssel tanév végén: „jeles” minősítés helyett „kitűnő” minősítéssel az adott tantárgyak esetén. Az a tanuló, aki tanév végén valamennyi tantárgyból „jeles” és a tantárgyak több, mint fele „kitűnő” (dicséretes) nevelőtestületi dicséretben részesül. Tanulóink munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében tantárgyankénti érdemjegyek száma: - heti 1-2 órás tantárgyból minimum 3 jegy/félév - 3 vagy több órás tantárgyból minimum 5 jegy/félév A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.  A tantárgyak értékelésének elvei, szöveges minősítései, érdemjegyei, osztályzatai Az értékelés tantárgyi elvei  legyen összhangban a helyi tantervben megfogalmazott követelményekkel, valamint a tanuló teljesítményével, figyelembe véve a fejlődésében elért eredményt,  a tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott számonkérésen alapuljon, figyelembe véve az ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt,  a tanítás egyik elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás az ellenőrzés, értékelés során is,  mindenkor objektivitásra és méltányosságra kell törekedni,  elsődleges a pozitívumok hangsúlyozása, azok megerősítő szerepe. Az értékelés legyen a tanulók és a szülők számára informatív jellegű, biztosítva a további motiváltságot, a személyiség fejlődését. A tanulók teljesítményének értékelése történhet szövegesen vagy osztályzattal. A tanulónak minden területen teljesíteni kell a továbbhaladásához a helyi tanterv által meghatározott tantárgyi minimumkövetelményeket.

-64Tantárgyak szöveges minősítései Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit megbízhatóan sajátította el, tudását alkalmazni képes Jól teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit kevés hibával sajátította el, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Felzárkóztatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel, vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre. A tantárgyi érdemjegyek, osztályzatok Jeles (5) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elő tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. Jó (4) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét előadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. Közepes (3) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre szorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan előadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát és kifejezésmódja egyszerű, fogalmazása hanyag. Elégséges (2) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, azaz a helyi tantervben meghatározott minden egyes minimális követelmény esetében az annak teljesítését mérő feladatot legalább 80 %-ban helyesen oldja meg. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat inkább ismer, mint ért, az összefüggéseket legfeljebb részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumkövetelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított. Az úgynevezett készségtárgyak értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, valamint adottságait is. Felső tagozaton az új tantárgynál az első két hónapban csak motiváló osztályzatot alkalmazunk. Az iskolai osztályozás értékelő és motiváló funkciót tölt be. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat is. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat biztosítása érdekében az osztályzat ne kinyilatkoztatott ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása.

-65-

Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése: A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik a többségi tanterv alapján, így az ellenőrzési, értékelési, illetve minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. Az értékelés dokumentálása Az osztályzatokat megkülönböztető színekkel jelöljük: Piros= kétszeres súlyú jegyek (témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések) Kék= egyéb számonkérések, mérések, feleletek, munkák osztályzata. Zöld= gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, kiegészítő anyagok. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja. Osztálynaplóba, ellenőrzőbe csak egész jegyek kerülhetnek be. - Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A tanuló órai magaviselete szaktárgyi érdemjegybe nem számíthat bele. - Az érdemjegyeket a szaktanár, tanító aláírásával hitelesíti az ellenőrzőben és egyidejűleg az osztálynaplóba is bejegyzi. - A felelés témáját vagy formáját (szóbeli felelet, kiselőadás) az ellenőrző könyvben az érdemjegy előtt szövegesen jelöljük. - A tantárgyi értékelésnél a tanuló írásbeli munkáit, füzetvezetését a nevelők beszámítják. - A házi feladatokat rendszeresen javíttatjuk. Az év végi osztályzatról az osztálytanító, szaktanár dönt, döntését az osztályozó értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az érdemjegyet a tanuló javára módosíthatja az Okt.tv. 70. § (4) értelmében. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló érdemjegyein kívül - feladatvégző képességét - kreativitását - érdeklődését - eszközhasználatát. Mind a tantárgyi, mind a magatartás és szorgalom értékelésénél fő szempontként tekintjük az értékelésben, hogy a legutóbbi és jelenlegi értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló.

-66Az ismeretek számonkérésének formái: -

Diagnosztikus mérések  Minden évfolyamon az egyes tantárgyak esetén tanév eleji mérés során feltárjuk a tanulók induló tudását. Az értékelés százalékos formában történik.  A további fejlesztőmunkához szükséges információk gyűjtése. Az értékelés százalékos formában történik. - Formatív értékelés  a szóbeli feleletek  tudáspróbák  írásbeli és gyakorlati feladatok megoldásának értékelésekor - Szummatív értékelés  témazáró dolgozatok  a tantervi követelmények teljesítéséről minősítő felmérések félévkor és a tanév végén  különböző vizsgák (osztályozóvizsga, szakmai vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga) Az értékelés módjai: - A szöveges értékelés  órai munka, tanulmányi teljesítmény, órai aktivitás  íráskép, füzetvezetés  az órán tanúsított figyelmes munkavégzés, feladattudat értékelése - Érdemjeggyel történő értékelés  dolgozatok, témazáró dolgozatok  írásbeli, szóbeli feleletek  kiemelkedő órai munka Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenőrzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, alakítsa önértékelő képességüket - legyen tervszerű, rendszeres - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása, kiemelt figyelemmel a HH-s és a HHH-s tanulókra. Formái: Év eleji felmérő dolgozat: Félévi felmérő dolgozat: Év végi felmérő dolgozat: Témazáró dolgozat:

az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket az előző időszakban elsajátított ismereteket a kialakított készségeket méri az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja

-67Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi Írásbeli felelet: az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon Tanórai önálló írásbeli munka Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás. Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak, vagy a nevelő által készítettek. Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában. Rendje: Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 2 tanítási órával közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladatmeghatározásokkal készítjük elő. A dolgozatokat a nevelő 2 héten belül kijavítja, értékeli. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében az év végi felmérések, valamint a témazáró dolgozatok, tesztek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény: Érdemjegy: 100-91 % jeles (5) 90-76 % jó (4) 75-51 % közepes (3) 50-34 % elégséges (2) 33-0 % elégtelen (1) A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék (haza küldve, vagy fogadóórán). Korlátai: A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. 2-nél több írásbeli számonkérést nem tervezhetünk egy tanítási napra. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok működjenek együtt, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálytermekben elhelyezett naptárban a nevelők bejelölik a dolgozatírás időpontját, annak megnevezését (formáját), így az a tanulók számára is követhetővé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés.

-68-

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására, valamint az eltérő szociális háttérből (HH-s, HHH-s tanulók) adódó elmaradások kompenzálásához. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei: - eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt feladatok értelmezése - a mindennapi tananyagok alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen - a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön - az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is - a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges - az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli elvégzésének együttes ideje) maximum 2030 percet vehet igénybe egy tantárgyból - a napi felkészülés otthoni (napközi, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál Házi feladatok meghatározásával kapcsolatos szabályok: -

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot az ötödik – nyolcadik évfolyamon a tanulók a hétvégére, a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot a tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segítjük, számukra további szorgalmi feladatot javasolhatunk.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A személyiség aktuális fejlettségi állapotának, teljesítményének és magatartásának értékelése a nevelési folyamat fontos alkotórésze. Az iskolai értékelés akkor tölti be funkcióját, ha a gyermek egész személyiségéről ad képet. A gyermek magatartásával, teljesítményével kapcsolatban elvárások fogalmazódnak meg. Ha az elvárásoknak képes megfelelni, sikert él át, ha teljesítménye az elvárt szint alatt marad, kudarc éri. Végső soron énképe alakul, önértékelése formálódik.

-69-

Magatartás értékelése A magatartás érdemjegy a tanuló iskolai fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, nevelőihez való viszonyulását, kommunikációját, saját maga és mások iránt érzett felelősségérzetét, a közösségi életben való részvételét, aktivitását értékeli az életkorhoz mérten. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló a házirendet betartja-e. A magatartás érdemjegyet havonta osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján az osztályban tanító tanárok közössége állapítja meg. A magatartást minősítő érdemjegyek tartalma: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik benne, érte - a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás - a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni - a házirendet és egyéb szabályokat csak állandó figyelmeztetéssel tartja be - nevelőivel, társaival, a felnőttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával és viselkedésével a közösség fejlődését hátráltatja, iskola és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be - közösségi munkát nem végez, másokat visszatart, szándékosan árt a közösségnek - a házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem - nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. Szorgalom értékelése A szorgalom érdemjegy a tanuló tanulmányi munkáját, ebben tanúsított hozzáállását, munkavégzésének aktivitását, önállóságát, igényességét értékeli. A szorgalom értékelése nem függ össze közvetlenül a tanuló tanulmányi teljesítményével, mert figyelembe vesszük a gyermek képességeit, életkörülményeit is, s azt minősítjük, hogy lehetőségeiből mennyit valósít meg. A szorgalom érdemjegyet havonta az osztályfőnöki órán

-70a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján a felsős munkaközösség állapítja meg. A szorgalmat minősítő érdemjegyek tartalma Példás - igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját - munkavégzése pontos, megbízható - minden tárgyban elvégzi feladatait - a munkában önálló, önellenőrzése rendes - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed - egyes iskolai tárgyakban a tananyagon kívül is törekszik ismeretek szerzésére Jó - figyel az órákon, házi feladatait rendszeresen elvégzi - az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát - tudja, mihez kell segítséget kérnie - általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat - érdeklődése megmarad az iskola tananyag keretein belül Változó - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan - önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi magát - munkája változékony jellegű - a szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire - iskolai érdeklődése szűk körű Hanyag - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el - nehezen hajlandó munkavégzésre, olykor megtagadja azt - nem törődik kötelességeivel - érdektelenség, közöny jellemzi. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben, jutalomban részesíti.

-71Az iskolai dicséret, jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: tanítói, tanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. A dicséreteket a tájékoztató füzetbe be kell vezetni. Az egész évben példamutató magatartás tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, kulturális, művészeti, sport, közösségi tevékenységéért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, illetve azok a tanulók akik valamilyen kimagasló teljesítménnyel öregbítették iskolánk hírnevét, oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagási, illetve tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei szaktanári dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli (körzeti 1-3. helyezés, megyei 1-10. helyezés) versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az országos versenyeken (1-10. helyezés) eredményesen szereplő tanulók nevelőtestületi dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az iskolai elmarasztalás formái A tanulók kötelesség szegő magatartása többféle jogkövetkezményt vonhat maga után. Abban az esetben, ha a tanuló súlyosan és vétkesen megszegi kötelességét, fegyelmi eljárás indításának van helye. Amennyiben a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, úgy annak fegyelmező úgy annak ….. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének elmarasztalásban lehet részesíteni. Az iskolai elmarasztalás formái: Szaktanári, tanítói figyelmeztetés - a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt Napközis nevelői figyelmeztetés - foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt

-72Ügyeletes tanítói, tanári figyelmeztetés - a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás - a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszedése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt Igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás - az igazgatói intézkedéseket – a körülmények mérlegelésével- az osztályfőnök kezdeményezi Tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás - az igazgató kezdeményezi a nevelőtestület tagjainak javaslatára Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetbe, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A tanulók fizikai állapotának mérése A 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet értelmében az iskola valamennyi évfolyamára kiterjedően megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az iskolai tanév helyi rendjében kell rögzíteni a tanuló fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját. A tanulók fizikai állapotnak mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként. A tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontjának meghatározásakor figyelembe kell venni a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt határidőket. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kinduló helyzet: a tanuló az elugró-vonal (elugró-deszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés – majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró-vonal közötti távolságot mérjük méterben.

-73Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

1 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. Évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6

7

8

1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1

2

3

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,19 1,22 1,25 1,29 1,32 1,35 1,39 1,41 1,44 1,47 1,50 1,54 1,57 1,61

1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,68 1,72

1.17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81

4 5 Évfolyam 1.24 1,31 1,27 1,34 1,30 1,37 1,34 1,40 1,38 1,43 1,41 1,45 1,44 1,48 1,47 1,51 1,50 1,54 1,53 1,57 1,56 1,60 1,59 1,63 1,62 1,66 1,65 1,69 1,68 1,72 1,71 1,76 1,74 1,80 1,77 1,84 1,80 1,88 1,84 1,92 1,88 1,96

-742. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. Évfolyam 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 Évfolyam 1. 16 19 22 25 28 2 20 23 24 29 32 3. 24 27 28 33 36 4. 28 31 32 37 40 5. 32 35 36 41 44 6 36 39 40 45 48 7 40 43 44 49 52 8 44 47 48 53 56 9 48 51 51 57 60 10 52 55 56 61 64 11 56 59 60 65 68 12 60 63 64 69 72 13 64 67 68 73 76 14 68 71 74 77 80

6.

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

6

7

8

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

-753. feladat: Hanyatfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna, vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 1. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

4 5 Évfolyam 34 36 39 41 44 46 49 51 54 56 59 61 64 66 69 71 74 76 79 81 84 86 89 91 94 96 98 100

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 Évfolyam 1 20 23 26 29 32 2 25 28 31 34 36 3 30 33 36 39 41 4 35 38 41 44 46 5 40 43 46 49 51 6 45 48 51 54 56 7 50 53 56 59 61 8 55 58 61 64 66 9 60 63 66 69 71 10 65 68 71 74 76 11 70 73 76 79 81 12 75 78 81 84 86 13 80 83 86 89 91 14 85 88 91 94 96

6

7

8

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

6

7

8

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

-764. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk ( 4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 Évfolyam 1 5 7 9 11 13 2 7 9 11 13 15 3 9 11 13 15 17 4 11 13 15 17 19 5 13 15 17 19 21 6 15 17 19 21 23 7 17 19 21 23 25 8 19 21 23 25 27 9 21 23 25 27 29 10 23 25 27 29 31 11 25 27 29 31 33 12 26 28 30 32 34 13 27 29 31 33 35 14 28 30 32 34 36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 Évfolyam 1 1 1 2 2 3 2 1 2 2 3 4 3 2 2 3 4 5 4 2 3 4 5 6 5 3 4 5 6 7 6 4 5 6 7 8 7 5 6 7 8 9 8 6 7 8 9 10 9 7 8 9 10 11 10 8 9 10 11 12 11 9 10 11 12 13 12 10 11 12 13 14 13 11 12 13 14 15 14 12 13 14 15 16

6

7

8

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

6

7

8

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

-775. feladat Cooper-teszt (12 perces futás) A teszt leírása: A gyerekek állórajttal indulva 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhető, hogy amennyiben a próbázók kifáradtak egy időre lelassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követően kezdjenek újra tovább futni és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni.

Felszerelések: 

Pontosan kimért hosszúságú pálya, vízszintes terepen, vagy szabályos méretű (400m) futópálya

A gyerekeknek adandó utasítások: Álljatok indulásra készen a vonal mögött. Az egyik lábatokat helyezzétek pontosan a vonal mögé. Amikor meghalljátok a „RAJT” szót kezdjetek el futni a kijelölt pályán, amíg nem mondjuk, hogy „Elég”. Ha elfáradtatok lassíthattok vagy sétálhattok, majd kezdjetek el újra futni, amíg nem halljátok, hogy „Elég”! Ne kezdjetek el gyorsan futni és versenyezni egymással!

Útmutatások a tesztet vezető személynek: • •

A gyerekek által teljesített köröket az indítóhely előtti elhaladáskor feljegyezzük. A 12 perc leteltével a gyerekek „Állj” vagy „Elég” utasítással megállítjuk. A teljesített körök számához hozzáadjuk az utolsó nem teljes körben megtett távolságot.

Pontozás: A gyerek neve mellé feljegyezzük a megtett méterek számát, illetve a táblázat alapján az ehhez tartozó pontértéket.

A 12 perces futás pontérték táblázat(m), fiúk Életkor (év) 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

0 pont

7 pont

14 pont

21 pont

28 pont

35 pont

42 pont

49 pont

56 pont

63 pont

70 pont

77 pont

<127 5 <137 5 <151 5 <156 5 <165 0 <172 5 <178 5 <188 5 <190 5 <195 0 <198 0 <200 5 <202 0

1276 1425 13761525 15161665 15661715 16511800 17261875 17861935 18562005 19062055 19512100 19812130 20062155 20212170

1426 1575 15261675 16661815 17161865 18011950 18762025 19362085 20062155 20562205 21012250 21312280 21562305 21712320

1576 1725 16761825 18161965 18662015 19512100 20262175 20862235 21562305 22062305 22512400 22812430 23062455 23212470

1726 1875 18261975 19662115 20162165 21012250 21762325 22362385 23062455 23062505 24012550 24312580 24562605 24712620

1876 2025 19762125 21162265 21662315 22512400 23262475 23862535 24562605 25062655 25512700 25812730 26062755 26212770

2026 2175 21262275 22662415 23162465 24012550 24762625 25362685 26062755 26562805 27012850 27312880 27562905 27712920

2176 2325 22762425 24162565 24662615 25512700 26262775 26862835 27562905 28062955 28513000 28813030 29063055 29213070

2326 2475 24262575 25662715 26162765 27012850 27762925 28362985 29063055 29563105 30013150 30313180 30563205 30713220

2476 2625 25762725 27162865 27662915 28513000 29263075 29863135 35563205 31063255 31513300 31813330 32063355 32213370

2676 2775 27262875 28663015 29163065 30013150 30763225 31363285 32063355 32563405 33013450 33313480 33563505 33713520

2776 < 2876 < 3016 < 3066 < 3151 < 3226 < 3286 < 3356 < 3406 < 3455 < 3481 < 3506 < 3521 <

-78A 12 perces futás pontérték táblázata (m), lányok Életkor (év) 7

0 pont

7 pont

70 pont

77 pont

<126 6 1267- 1417- 1567- 1717- 1867- 2017- 2167- 2317- 2467- 2617-

2767 <

1416 8

1460

1487

1607

1760

1910

2060

2210

2360

2510

2660

1637

1787

1937

2087

2237

2387

2537

2687

1704

1854

2004

2154

2304

2454

2604

2754

1725

1875

2025

2175

2325

2475

2625

2775

1744

1894

2044

2194

2344

2494

2644

2794

1757

1907

2057

2207

2357

2507

2657

2807

1767

1917

2067

2217

2367

2517

2667

2817

1770

1920

2070

2220

2370

2570

2670

2820

1768

1918

2068

2218

2368

2518

2668

2818

1762

1912

2062

2212

2362

2512

2662

2812

1605

1755

1905

2055

2205

2355

2505

2655

2805

1745

1895

2045

2195

2345

2495

2645

2795

2838 <

2837 2905 <

2904 2926 <

2925 2945 <

2944 2958 <

2957 2968 <

2967 2971 <

2970 2970 <

2969 2963 <

2962 2956 <

2955

<144 5 1446- 1596- 1746- 1896- 2046- 2196- 2346- 2496- 2646- 27691595

2811 <

2810

<145 1456- 1606- 1756- 1906- 2056- 2206- 2356- 2506- 2656- 28065

19

1610

<146 2 1463- 1613- 1763- 1913- 2063- 2213- 2363- 2513- 2663- 28131612

18

2766

<146 8 1469- 1619- 1769- 1919- 2069- 2219- 2369- 2519- 2669- 28191618

17

2616

<147 0 1471- 1621- 1771- 1921- 2071- 2221- 2371- 2521- 2671- 28211620

16

2466

63 pont

<146 7 1468- 1618- 1768- 1918- 2068- 2218- 2368- 2518- 2668- 28181617

15

2316

56 pont

<145 1458- 1608- 1758- 1908- 2058- 2208- 2358- 2508- 2658- 28087

14

2166

49 pont

<144 4 1445- 1595- 1745- 1895- 2045- 2195- 2345- 2495- 2645- 27951594

13

2016

42 pont

<142 5 1426- 1576- 1726- 1876- 2026- 2176- 2326- 2476- 2626- 27761575

12

1866

35 pont

<140 4 1405- 1555- 1705- 1855- 2005- 2155- 2305- 2455- 2605- 27551554

11

1716

28 pont

<133 1338- 1488- 1638- 1788- 1938- 2088- 2238- 2388- 2538- 26887

10

1566

21 pont

<131 1311- 1461- 1611- 1761- 1911- 2061- 2211- 2361- 2511- 26610

9

14 pont

2946 <

2945

Megjegyzés: a pont értékhatárokon belül a teljesítmény értékelésének további finomítása érdekében az egyes kategóriákon belül az alsó értékhez viszonyítva kb. plusz tíz méterenként további 0.5 pont, ill. 20 méterenként további 1 pont adható.

-79-

Sikerkritérium:  



 

Váljon igényévé a folyamatos fejlődés, az egészséges életmódra való törekvés! Váljon igényévé a rendszeres testmozgás! Alakuljon ki közöttük az egészséges versengés, ami által jobb teljesítmény elérésére lesz képes!  Érezze, hogy a mozgás által jobb lesz a közérzete!  Érezze, hogy a jobb eredmények egészségére és közérzetére pozitív hatással vannak!  Érezze, hogy a saját fizikai fittness-szintjének megismerése által fejlődik saját önértékelése! A mérések által a tanár/tanító és a szülő is jobban odafigyelhet a tanulóra,. így a tanuló a folyamatos segítségadással könnyebben fejlődhet. Megteremtsük a lehetőséget arra, hogy döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban, valamint, hogy megőrizzék és fejlesszék a biztonságos és egészséges fizikai környezetüket!

Osztály összesítő adatlap az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Helyből távol- Tömött labdaÖsszCooper teszt Felülés Törzsemelés Név Szül.év ugrás dobás hátra pont méter pont méter pont méter pont db pont db pont Ősz Tavasz Osz Tavasz Osz Tavasz Osz Tavasz Osz Tavasz Osz Tavasz Osz Tavasz

Egyéni összesítő adatlap _ az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez Helyből távol- Tömött labdaÖsszCooper teszt Felülés Törzsemelés Név Szül.év ugrás dobás hátra pont méter pont méter pont méter pont db pont db pont 5. osztály Osz Tavasz 6. osztály Osz Tavasz 7. osztály Osz Tavasz 8. osztály Osz Tavasz

-80-

Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat?

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maIGEN GYENGE radéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést 0-20. 5 pont jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítja. GYENGE Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira hogy nem 21-40. 5 pont tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. ELFOGADHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a 41-60. 5 pont váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. KÖZEPES Elérte az a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése 61-80. 5 pont stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. JÓ Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban 81-100. 5 pont alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan 101-120. 5 pont is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teher121-140 pont bíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül - nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

-81A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei és feladatai Pedagógiai programunk elkészítésénél alapul vettük a 32/2012.(X.8.)EMMI rendeletet, az SNI-s tanulók iskolai oktatásának irányelveit az Alapító Okiratban meghatározott és az intézményünkben oktatott fogyatékosságtípusoknak megfelelően. A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét. A törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai és tanórán kívül, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük:  

Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. A csoport működését igazítjuk – differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon, a kiscsoportban, az egyéni fejlesztő és a rehabilitációs órákon valósul meg.

Az optimista bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság, az értelmi fogyatékosság miatt kedvezőtlen nevelhetőségű tanulók fejlesztése eredményre vezet. A sajátos elvek, célok és tartalmak, de a szervezeti keret is az értelmi fogyatékos tanulók eredményes nevelhetőségét szolgálják. Az enyhe fokban eltérő értelmi fejlődésű, tanulásban akadályozott tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Pedagógiai alapelvek

Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést - A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. - A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

-

-82Célok



 Feladatok











  Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel.

Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülésspecifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetõvé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

-83A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az osztályfőnök feladatai

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét

 Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit  Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja)  Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét  Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát  Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását  Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott Az intézmény befogadó iskola, vállalja a sajátos nevelési igényű: tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, hallássérült, mozgássérült, beszédfogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátást. A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelésioktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülésspecifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikák alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszer preferálnak, az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység Mozgássérültek esetén:

-84-

akadálymentes, valamennyi tanuló számára egészséges környezeti feltételeket nyújtó fizikai környezet, - személyre szabott (segéd) eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök - befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezet - szükség szerint, indokolt esetben személyi segítő megléte - a tananyag tartalmának módosítása, csökkentése az értékelés alóli mentesítés abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el - iskolai fejlesztés szakaszolása megegyezik a NAT képzési szakaszaival Hallássérült tanuló esetén:  a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat  szurdopedagógus eseti alkalmazása  speciális eszközök biztosítása  a NAT fejlesztési feladatai az irányadóak, a fejlődési út és mód a tanulók egyéni fejlődésének függvénye, a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez történik a differenciálás, redukálás, az ismert tananyag helyettesítése Tanulásban akadályozott tanulók esetén:  a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul  az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás  cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés  a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása Beszédfogyatékos tanuló esetén:  a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet  a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással, indokolt esetben a bevezető szakasz, az első évfolyam tananyagának két tanévre eloszlik. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók:  a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható  speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat  az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítettek

-85Az értékelés rendje -

A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. - Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alól mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló fejlesztését sérülés-specifikus eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

 a tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak  legyen alkalmas a differenciálásra  vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret)  adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására  feleljen meg az életkori sajátosságoknak  esztétikus kivitele motiválja a tanulót

Alkalmazandó kerettantervet

 az 51/2012.(XII.21.) sz. EMMI rendelet módosításában kiadásra került 11. mellékletében megjelent kerettantervet alkalmazzuk.  11.1 - Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára. (1-8. évfolyam)  A különböző fogyatékosságoknak megfelelően a nagyothalló, mozgássérült, tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók részére a 20/2012.(VIII.31.) sz. EMMI rendelet által meghatározott és a NAT-nak megfelelő kerettanterveket alkalmazzuk  egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban

-86Tartalomjegyzék Bevezetés Nevelési Program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, felaladatai, eszközei, eljárások ...................................................................................................... 2 1.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink.............................................................................. 2 1.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai..................................................... 5 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ................................. 7 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai.................................. 9 1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei ............................... 10 1.6 Általános követelmények, sikerkritériumok ............................................................ 11 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 12 2.1 Személyiség fejlesztés célja ..................................................................................... 12 2.2 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: ............. 12 2.3 Személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységi rendszer ................................................. 13 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 14 3.1 Az egészségnevelés célja ......................................................................................... 14 3.2 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai .............................. 14 3.3 Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. ..................................................................................... 15 3.4 Környezeti nevelés ................................................................................................... 16 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve ........................... 18 4.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja: .................................... 18 4.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében ............................................................................. 18 4.3 Az elsősegély-nyújtási alapismertek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: ............................................................................................ 18 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................. 19 5.1 Legfontosabb célunk ................................................................................................ 19 5.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 19 5.3 Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei........................................................... 20 5.4 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztés .................................................. 20 5.5 A tanórákon kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek ................................ 22 5.6 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai..................................... 23 5.7 Az iskola, mint nagyközösség.................................................................................. 24 5.8 Az azonos érdeklődés alapján szerveződő közösségek............................................ 24 6. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................ 24 6.1 A pedagógusok alapvető feladatai............................................................................ 24 6.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ...................... 25 6.3 A tehetséges tanulók gondozása............................................................................... 25 6.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése ......................................................................... 25 6.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása ................................................................. 26 6.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel........................ 26 6.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony ............................................................. 26 6.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében................................................................................................................... 26 6.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ........................... 26

-876.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása.................................................................... 26 6.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában .................................................................................................................... 27 6.12 Aktív részvétel a tantestület életében ....................................................................... 27 6.13 Az iskola képviselete................................................................................................ 27 6.14 A vezetői feladatok ellátása...................................................................................... 27 6.15 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ........................................................................................................................... 27 6.16 Az osztályfőnök feladatai......................................................................................... 27 6.17 Az osztályfőnöki munka tervezése........................................................................... 29 6.18 Az osztályfőnök által készített statisztikák .............................................................. 29 6.19 Az osztályfőnöki órák témái .................................................................................... 31 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ...... 31 7.1 Sajátos nevelési igényű (SNI-s) tanulókkal való foglalkozás .................................. 32 7.2 A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási, rendellenességgel küzdő tanulókkal való foglalkozás....................................................................................... 33 7.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................ 34 7.4 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ...................................................................................................................... 35 8. A tanulók iskolai döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 39 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 39 9.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése................................................ 39 9.2 A szakmai munkaközösségek együttműködése ....................................................... 40 9.3 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése ................................... 40 9.4 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése..................................... 40 9.5 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel .......................................................................................................... 42 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ....................................................................... 42 Helyi tanterv A köznevelési tv. alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése ..... 45 Régi PP óratervek................................................................................................................. 45 Iskola helyi tanterve a 2013-as tanévtől............................................................................... 48 Tantárgyi struktúra és óraszámok ........................................................................................ 50 Támop 3.1.4 projekt ............................................................................................................. 52 TIOP 1.1.1/07/1 pályázat ..................................................................................................... 56 1 pályázat..................................................................................................... 56 A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.......... 57 Erkölcstan/hit-erkölcstan oktatásának megszervezése....................................................... 568 tankönyvek éa más taneszközök kiválasztásának elvei.................................................... 59 mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai..................................... 59 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele ................................................................. 60 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, ............ 61 A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ............ 68 Az iskolai jutalmazás formái................................................................................................ 70 Az iskolai elmarasztalás formái ........................................................................................... 71 A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................... 72 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelvei és feladatai ................................ 81

A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA II. kötet

2013.

2

A Zeneiskola pedagógiai programja „ A zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazsághoz és széphez vezet.” - Platon-

I. Az iskola nevelési programja Az iskolánk a Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zenetanári kara 20/2012 (VIII..31) EMMI rendelet értelmében pedagógiai program módosítását határozta el. Iskolánk az Alapfokú Művészeti Iskolán belül az alapfokú zenei képzéssel foglalkozik. Pedagógiai programunk meg kíván felelni az Alapító Okiratunknak, a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Jászberényi Tankerülete elvárásainak, valamint a hatályos törvényi szabályozás előírásainak. Programunkat iskolánk növendékeinek és szüleinek az igényeit figyelembe véve alakítjuk ki. A zeneiskola törekszik arra, hogy a város zenei központja legyen. Hangversenyek szervezésével, bel- és külföldi zenei kapcsolatok létesítésével kívánunk városunk szellemi arculatának formálásához hozzájárulni. Szorgalmazzuk növendékeink közreműködését városi, iskolai rendezvényeken és ünnepségeken. A zeneiskola pedagógiai és nevelési célja A zeneiskola alapvető nevelési célja hogy mindazon tanulók akik zeneiskolai tanulmányokat folytatnak: - harmónikus, kiegyensúlyozott személyiséggé váljanak - megszeressék a művészi zenét - váljanak rendszeres zenehallgatókká - megtanuljanak hangszeren játszani - a zene révén fejlett esztétikai, érzelmi kultúrára tegyenek szert - fejlett értéktudattal, munkamorállal rendelkezzenek - sokoldalú társas kapcsolatok kialakítására, fenntartásra váljanak képessé. Az alapfokú művészetoktatás célja - A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. - Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére. - Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra.

3 Az alapfokú művészetoktatás faladatai - Ismertesse meg az egyes művészeti szakterületek alapvető ismeretanyagát és technikáit. - Alapozza meg az egyes művészi kifejezőkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját és fejlessze improvizációs készségét. - Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti önképzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. - Törekedjenek a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. - A művészeti területek közös feladata, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget egyaránt közvetítse. A zenei ágazat feladata - A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. - A tanulók többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra, kamaraegyüttesben, vagy zenekarban. - A zenei ágazat adjon rendszerezett zenei ismereteket. - Tanítsa meg a zenei írást és olvasást. - Ismertesse meg a főbb zenei stílusok sajátosságait, a zenetörténeti összefüggéseit, más művészetekkel való kapcsolatát. - Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük zenéjével. - Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. - Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire. - Szoktassa a tanulót rendszeres, céltudatos munkára. - Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. - A zeneművészeti ág tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kotta hűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg. - Neveljen az értékes zene szeretetére, a rádió, a televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei események iránti érdeklődésre, értékes hang- és videó felvételek gyűjtésére és meghallgatására, de elsősorban az aktív társas muzsikálásra. - Használja ki a lehetőségeket, az ált. iskolák, középiskolák zenei életének támogatására. - Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában. - Segítse az egyházzenei életet. - Támogassa az amatőr zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi közös muzsikálás működését, legyen nyitott az értékes könnyűzenére.

Személyi és tárgyi feltételek A nevelői összetétel a feladataink ellátásához jelen állapotban megfelelő. A zeneoktatás személyi feltételei biztosítottak. Zenetanárok száma 5 fő,szakonkénti megosztás a következő: hegedű, zongora, gitár és szofézs.

4 A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos. A nevelői összetétel a feladataink ellátásához jelen állapotban megfelelő. A tárgyi feltételek a következőképpen alakultak: Termek száma 6. Hangszerállomány: Zongora: 1 db elektromos zongora, 3 db rövid zongora Pianínó: 3 db Hegedű: 20 db Gitár: 7 db Tanítást segítő eszközök: Mini-Hifi, 2db CD-s rádió magnó, CD lemezek, TV, videómagnó, DVD lejátszó, számítógép, nyomtató, kották és zeneirodalmi könyvek

Az iskola működése A képzés szerkezete A zeneiskolai tagozatot a tanulók általános iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan látogatják, és mivel a zeneiskola nem kötődik tankötelezettséghez, egy-egy évfolyamba különböző korosztályhoz tartozó tanulók is járhatnak. A hangszeres tanulmányokat megelőzi két év fakultatív előképző. Kívánatos, hogy a hangszertanulást énekes alapképzés előzze meg,de gyakran előfordul, hogy a jó képességű növendékek az előképzővel párhuzamosan már hangszeres előkészítő évfolyamot is végeznek. A hangszeres oktatás egyéni foglalkozás keretében történik. A hangszeres oktatással párhuzamosan a növendékek szolfézs órán vesznek részt. A heti foglalkozások száma 4-6, ennél alacsonyabb óraszám esetén a növendék után csökkentett normatív támogatás vehető igénybe. A növendék térítési díj ellenében veheti igénybe a zenei képzést, amelyet a fenntartó határoz meg. Az alapdíjból kedvezményt kapnak a hátrányos helyzetű tanulók indokolt esetben. A zeneiskolában hagyományosan kötött vizsgarend van, az első félév végén meghallgatás, amelyet a tanszakvezető határoz meg, a tanév végén beszámoló. A félévi meghallgatások és az év végi beszámolók zenei anyagát a tantervi kötelező anyag figyelembe vételével határozza meg a tanszakvezető. Az alapfokú évfolyamok elvégzése után alapvizsga tehető, követelménye, formájának kidolgozása megtörtént és 2011/2012 tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre került. Az alapvizsga letétele után a továbbképző évfolyamra jogosít a megszerzett vizsga, amely a középfokú évfolyamok elvégzése után záróvizsga letételére ad lehetőséget. Az egyes tanulmányi szakaszok nevelési céljai nem különülnek el. Az egyéni képzésből fakad, hogy a nevelési feladatok ütemezését, esetenként sorrendjét a növendék képességei, adottságai határozzák meg.

5 A tanulói jogviszony A zeneiskolában a tankötelezettséget teljesíteni nem lehet, az iskola látogatása fakultatív. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A növendékeknek minden tanév végén újra kell iratkozniuk a következő tanévre. Az új növendékek beiratkozását megelőzi a nyilvánosan meghirdetett felvételi meghallgatás. A jelentkezők alkalmasságát a meghallgatást vezető tanár minősítéssel ( megfelelt,jól megfelelt, kiválóan megfelelt) rangsorolja. Javaslatot tesz a felvételre, az igazgató a szabad férőhelyek mértékéig a pontszámok csökkenő értéke felé haladva veszi fel a jelentkezőket. ( 50 %-os teljesítmény, vagy 3,5-es általános iskolai bizonyítvány alatti jelentkezőket csak rendkívüli esetben veszünk fel.) A régi növendékek beírása érvényes bizonyítványuk alapján történik. A pótvizsgára utasított, vagy más okból ősszel vizsgázó tanulót a vizsga letételéig feltételesen írjuk be. A más zeneiskolából érvényes bizonyítvánnyal jelentkező tanulókat- amennyiben időben jelentkeznek - lehetőleg felvesszük. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki;  a zeneiskolában alapfokú vizsgát, illetve záróvizsgát tett  az alapfokú osztályokat elvégezte és eredményes vizsgát tett zeneművészeti szakközépiskolában  az alapfokú osztályokat elvégezte és nem kíván alapvizsgát tenni  valamely zeneiskolai osztályt elvégezte és a következő tanévre nem iratkozik be. Az új tanévre nem iratkozik be az a tanuló;  aki elégtelen osztályzatot kapott, a pótvizsgát nem teszi le és évfolyamot ismételni nem kíván  akinek az iskolában szemben tartozása van. Tanév közben megszűnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki;  10 órát igazolatlanul mulasztott, és felszólításra sem tudja, vagy akarja igazolni hiányzásait. Kiskorú tanuló esetében a szülővel kell a helyzetet tisztázni.  Olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely a megfelelő eljárás után az iskolából való kizárást vonja maga után.  Háromhavi térítési díjjal, vagy tandíjjal tartozik, mentességet, mérséklést nem kapott és tartozását írásbeli felszólítás után sem hajlandó rendezni. A zeneiskola munkarendje Iskolánk a tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás szerint munkarendet követi. A téli és tavaszi szünet kezdő és befejező időpontjának esetleges módosítását a fenntartóval egyezteti. A tanév munkájának részletes tervezése az iskola munkatervében történik. A zeneiskola munkatervében - a nyári szünetben történt eseményekről szóló beszámoló, - statisztikai adatok, - személyi és tárgyi feltételek,

6 - kiemelt oktatási és nevelési feladatok, - tanszaki célkitűzések, mellékleteként a tanszaki munkatervek, - rendezvénynaptár, külön az általunk rendezendő megyei, regionális versenyek, fesztiválok - versenyekre jelentkezések, - az iskola kapcsolatai kapnak helyet - mellékletét képezi a továbbképzési terv. A heti munkarendet az órarendek tükrözik. Az iskola hét közben 8.00-tól 21.00-ig van nyitva. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A zenei nevelés célja és értelme többirányú. A zene tartalmi mondanivalója emocionális hatása neveli az érzelmi képességeket Tágítja az esztétikai befogadó képességet fejleszti az ízlést. A zene szerkezeti és formai logikával alakítja a gondolkodást, megtanít az összefüggések felismerésére, áttekintésére.- a hangszertechnikán keresztül célszerűen rendezett mozgásokra nevel - a zenetanuláshoz szükséges kitartó munka hat az akarati képességekre, fejleszti a többirányú koncentrációt - társas muzsikálás a zenei élmények közös átélésének útján fejleszti, erősíti a közösségi szellemet. Közösség fejlesztés tanulóink közösségtudatának pozitív kialakítása érdekében törekszünk jó és gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani az általános iskola és a helyi gimnázium tanulói közösségével és tanári karával. Fontos része a személyiségfejlesztésnek a közösség formálás. A kamarazene zenekari együtt muzsikálás a legtökéletesebb közösségi nevelési alkalom. Hangszerjátékos a kölcsönös alkalmazkodás vélemények összehangolása,a közös felelősségvállalás révén szocializáció legjobb iskoláját járhatja végig. A pedagógus helyi intézményi feladatai A pedagógus alakítson ki a tanórán a tanulóval olyan személyes kapcsolatot, amely a kölcsönös bizalmon, harmonikus légkörben történő együttműködésen alapuljon. - a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése - a zene képességek fejlesztése (ritmusfejlesztés, zenei memória, fantázia, előadó és manuális készség) - kreativitás kialakítása - általános zenei műveltség átadása - főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, zenetörténetének a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése - a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése - növendékek zenei ízlésének formálása - társművészetek iránti nyitottság kialakítása - tehetséggondozás - a zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra - a növendékek céltudatos és hatékony munkára és gyakorlásra nevelése - közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein - cserekapcsolatok létesítése, ill. ápolása hazai és külföldi zeneoktatási intézményekkel

7 - felkészítés tanszaki meghallgatásokra, vizsgákra, alapvizsgára, koncertekre, versenyekre és fesztiválokra - célul tűztük ki, hogy minden növendék eljusson színvonalas koncertekre, operaelőadásokra, megismerje a legrangosabb zenei intézményeket (Zeneakadémia, Állami Operaház, Művészetek Palotája) - filharmóniai hangversenyek bérleti sorozatának megszervezése - hangverseny bemutató előadások óvodások részére - megemlékezés a Zenei Világnapról koncert szervezésével, hagyományos karácsonyi koncert és tavaszi hangverseny szervezése A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái A növendékek otthoni munkájának a befolyásolását nagymértékben segíthetik vagy hátráltathatják a szülők. Ezért a tanár-szülő kapcsolat jelentősége messze túlnő a szülői értekezletek, fogadó órák, ünnepélyek hangversenyek keretein és állandó a gyermek nevelését, formálását célzó munkakapcsolattá kell válnia. A növendékek szüleivel a kapcsolatot hagyományos szülői értekezletek formájában valamint a tanszaki hangversenyekkel összekapcsolt megbeszéléseken tartjuk. A nyilvános vizsgák, beszámolók rendszerét is a kapcsolattartás hatékony formájaként tartjuk számon. Az iskolával való kapcsolatápolás az ünnepélyeken való részvétel, megemlékezések, koszorúzások zeneszolgáltatását biztosítjuk. Jó kapcsolatot ápolunk a körzet zeneiskoláival és a közművelődési intézményekkel. Közösségépítés Fontos része a személyiségformálásnak a közösségformálás. A kamarazene, a zenekari együttmuzsikálás a legtökéletesebb közösségi nevelési alkalom. A hangszer játékos a kölcsönös alkalmazkodás, a vélemények összehangolása, a közös felelősségvállalás révén a szocializáció legjobb iskoláját járhatja végig. A kamaracsoportok működtetése, támogatása tehát a zeneiskola nevelési céljainak egyik legfontosabb megvalósítása. Szeretnénk elérni, hogy az arra alkalmas növendékek lehetőleg valamennyien tagjai legyenek kamaracsoportnak. Együtteseink alakításának, működtetésének fontos célja a fentieken felül a szabadidő értelmes eltöltésére nevelés. A hangszertanulás költségigényes. A vele járó anyagi terheket a szegényebb sorsú szülők gyakran nem tudják vállalni. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében hangszerkölcsönzéssel, gyakorlási lehetőség nyújtásával, térítési díjkedvezménnyel, mentességgel sietünk a rászorulók segítségére. Beszámoltatás, vizsga A növendékek minden tanév félévében - a félévi bizonyítvány kiosztása előtti 1 hét - félévi beszámolón vesznek részt. A beszámoló anyagát a helyi tantervben előírtak alkotják, általában 3 különböző stílusú mű, vagy előadási darab. A tanszaki munkaközösség ezt éves munkatervében pontosíthatja, kiegészítheti. Az év végi vizsga egészben vagy részben nyilvános. Anyagát tanterveink pontosan rögzítik. Mind a félévi meghallgatás, mind az év végi beszámoló bizottság előtt zajlik. A

8 bizottság tagjai a tanszak tanárai és rokon szakos tanárok, legalább 3 fő. Kevesebb vizsgáztató jelenléte esetén a meghallgatást, beszámolót szüneteltetni kell. A meghallgatásokon, beszámolókon a növendékeknek általában kotta nélkül kell játszaniuk. Hosszabb etűdök és méltánylást érdemlő egyéb esetekben ettől el lehet tekinteni. Azt a tanulót, aki a tanév végi beszámolóról hiányzik, ősszel kell meghallgatni. Különös méltánylást érdemlő esetben egész évi munkája alapján osztályozható. A fentieken kívül minden növendék évente legalább egy alkalommal házi hangversenyen nyilvánosan fellép. A jobb növendékek évente egy, vagy több növendékhangversenyen játszanak. A megyei, területi, országos versenyek fontos támpontjai a növendékek értékelésének. A növendékek munkájának értékelése Nevelőmunkánk fontos eszköze tanulóink rendszeres és tárgyilagos szembesítése saját munkájukkal, eredményességükkel. Ezt a helyes önismeretre nevelés szempontjából kulcsfontosságúnak tartjuk. A reális értékelés alapjának a folyamatos személyes kontaktust és az őszinte véleményalkotást tekintjük. A növendékek minden hónap végén osztályzatot kapnak tárgyhavi munkájukra. Az osztályzat előmeneteli és szorgalmi jegyből áll. Félévkor a tájékoztató füzetben félévi értesítőt kapnak valamennyi, a zeneiskolában tanult, vagy látogatott foglalkozásról, ezt a szülőkkel láttamoztatni kell. Az osztályzat alapja az egész félévben végzett munka és a félévi meghallgatás/nyilvános vizsgakoncert. Tanév végén minden növendék bizonyítványt kap, ebben főtárgy és szolfézs, a zongora kötelező tárgy értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik: 5 - jeles, 4 - jó, 3 - közepes, 2 elégséges, 1 - elégtelen. A szorgalmi minősítések: 5 - példás, 4 - jó, 3 - változó, 2 – hanyag. A kötelező és választott tárgyak értékelése: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felet meg. A vizsgabizottság döntését konszenzussal hozza meg. Reális osztályozásra törekszünk. A félévi értesítőben és a bizonyítványban kapott érdemjegyek egy osztályzattal eltérhetnek a hó végi jegy átlagától. Az ennél nagyobb eltérést mind a vizsgabizottság, mind a növendék és szülője előtt részletesen indokolni kell. A szolgalmi minősítést az igazolatlan mulasztások a következő módon befolyásolják: az a növendék, akinek a tanév folyamán; 1-2 igazolatlan mulasztása van, legfeljebb 4 – jó, akinek 3-4 legfeljebb 3 – változó akinek 5- 9, legfeljebb 2 – hanyag minősítést kaphat. Szakközépiskolai felvételi vizsga előtt a hangszeres és a szolfézstanár a növendékről részletes minősítést készít. A minősítést az igazgató elküldi a felvételiző intézménynek. A magasabb osztályba lépés feltételei -

Eredményes főtárgyi és kötelező tárgyi vizsga az évfolyam anyagából. Részvétel az órák min. 66%-án. Ettől a feltételtől jó színvonalú beszámoló és kellő indok alapján kérelemre el lehet tekinteni. Az iskolával szemben fennálló esetleges tartozás rendezése. Az a tanuló, aki az év végi beszámolón elégtelen osztályzatot kapott, csak eredményes javítóvizsga után folytathatja magasabb osztályban tanulmányait.

9 -

-

Osztályát folytathatja az a tanuló, aki igazolatlan hiányzott a foglalkozások 33%-áról. Az a tanuló, akinek a mulasztásai nem érik el az órák 33%-át, de egyéb méltányolható okból nem végezte el az évfolyam anyagát, engedéllyel folytathatja osztályát. Indokolt esetben a tanuló 2 évfolyam anyagából összevont beszámolót tehet. A beszámoló anyagát 2/3 részben a magasabb évfolyam anyagából kell összeállítani. Az összevont beszámolóra vonatkozó kérelmet a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló törvényes képviselője írásban köteles benyújtani a tárgyév április 30-ig.

A tananyag, taneszközök kiválasztásának elvei A törzsanyag elvégzéséhez használt könyvek,kották kiválasztása a tantervben ajánlott tankönyvek és kottajegyzékek alapján történik. A használt hangszeres iskolákat, gyűjteményeket az egyes hangszereknél feltüntetjük. Az azonos hangszert,tárgyat tanító tanárok úgy választják ki a tananyagot,hogyha nem azonos könyvből,kottából tanítanak az átjárhatóság, a más tanárhoz történő átosztás lehetősége fennmaradjon. Ennek az elvnek az érvényesülését az igazgató figyelemmel kíséri. A kiegészítő anyag kiválasztása, a hozzá szükséges könyvek, kották meghatározása a tanár joga. A kötöttség csupán annyi, hogy a választással alapos előzetes egyeztetés nélkül sem a növendék szüleire, sem az iskolára nem róhat rendkívüli anyagi terhet. Kapcsolatok, nyilvánosság Kapcsolatok Növendékeink szüleivel a kapcsolatot hagyományos szülői értekezletek formájában, valamint a tanszaki hangversenyekkel összekapcsolt megbeszéléseken tartjuk. A nyilvános vizsgák, beszámolók rendszerét is a kapcsolattartás hatékony formájaként tartjuk számon. Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn a Városi Önkormányzattal, ellátja az ünnepélyek, megemlékezések, koszorúzások zeneszolgáltatását. Jó kapcsolatot ápolunk a körzet zeneiskoláival, és a közművelődési intézményekkel. A Suzuki módszerrel tanuló hegedű tanszakos csoport országos kapcsolatok kiépítésén túl nemzetközi kapcsolatokat is kiépített. 2004-től városunkban fogadhatták a németországi Ingolstadtból érkező gyermekeket és magyarországi társaikat. Ez a kapcsolat azóta is folyamatosan működik ( minden tanszak képviseltetve van). Zeneiskolánk kapcsolatot alakított ki 2012-ben a kárpátaljai Viski Zeneiskolával, mellyel közös zenei tábort szerveztünk. Minden tanszak képviseltette magát. Nyilvánosság A növendékeket, szülőket az iskola eseményeiről tájékoztatjuk, a döntések előkészítésébe bevonjuk. Ünnepségeken, városi rendezvényeken szereplő együtteseink széles nyilvánosságot, jelentős hallgatóságot vonzanak. Nagyobb publicitást igénylő rendezvényeink, híreink megjelennek a helyi újság ( Jászvidék) és alkalmanként a Szolnok Megyei Néplap hasábjain. Volt növendékeink, a meghívott főiskolások a hangszertanulás perspektívájának megcsillantásával fejtenek ki propagandát növendékeink körében.

10 Az elfogadott Pedagógiai Program nyilvánosságát úgy biztosítjuk, hogy a programot a fenntartónak felterjesztjük, jóváhagyás után a tanári szobában kifüggesztjük, az Iskolaszéknek, a Szülői Munkaközösségnek átadjuk, az érdeklődőknek a betekintést biztosítjuk, illetve az iskolai könyvtárban elhelyezzük.

II. Helyi tanterv Oktatási program, tantervek Tantárgyak A zeneiskolánkban oktatott tárgyak: főtárgy, kötelező, kötelezően választható, illetve szabadon választható tárgyak. Főtárgy: zongora, hegedű,gitár, szolfézs előképző Kötelező, illetve választható tárgyak: szolfézs, kamarazene óraszámok Szolfézs előképző heti 2x45´ Szolfézs heti 2x45´ Kamarazene heti 1x60´

Hangszer főtárgy „A” tagozat heti 2x30´ „B” tagozat heti 2x45´ Kötelező zongora heti 1x30´ Hangszer köt.tárgy heti 1x30´

Korrepetíció heti 1x10´-től heti 1x30´-ig tanszaktól függően. A képzés szakaszai és általános követelményei Szolfézs előképző: - magyar és európai gyermekdalok éneklése, szolmizálása - helyes éneklési funkció kialakítása - hangközviszonyok, vonzások megéreztetése szolmizáció segítségével - abc-s hangnevek tudatosítása, gyakorlása g-kulcsban - kottaolvasási, kottaírási alapkészségek kialakítása. Hangszeres előképző: - hangszeres alapfunkció kialakítása - alapfokú hangszerelési jártasság kialakítása játékos módszerekkel, gyermekdalokon - biztos abc-s kottaolvasás a választott hangszeren használt kulcsban

11

Alapfok „A” tagozat: - a zenei műveltség megalapozása és fejlesztése - nemzeti és népzenénk megismertetése, megszerettetése által a hazafias érzés érzelmi megalapozása - zenei képesség fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása) - biztonságos kottaolvasás készsége - kiművelt belső halláson alapuló intonációs készség - hangszerének önálló hangolása - a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló készség - jó légzés,befúvás, ill. vonókezelés, billentés - a tantervben előírt nehézségi fokú zenei anyag stílusos, megformált előadása - törekvés a szép hangra, árnyalt dinamikára - a játszott zenei anyagban előforduló előadási jelek, zenei szakkifejezések ismerete - a játszott szerzők, más közismert zeneszerzők, előadóművészek ismerete - alapfokú lapról olvasási készség - törekvés a kreativitásra, improvizációra - alkalmazkodás igénye duóban, kamarazenében - alapvető harmóniai, formai ismeretek - önálló gyakorlás képessége - alapfokú szereplési rutin szólóhangszeren, kamarazenében - hangszere karbantartásának alapelemei. Alapfok „B” tagozat: A szakközépiskolai felvételi vizsga szintje: Az „A” tagozat követelményein felül - ciklikus, nagyobb lélegzetű művek stílusos, biztonságos megszólaltatása - önálló formálás, kidolgozás készsége - magas zenei igényű hangképzés - teljesen biztos, kiművelt hallás több szólamban is - hangközök, harmóniák, harmóniafűzések felismerése, játszása, leírása - diktálás után többszólamú részletek lejegyzése. Továbbképző „A” tagozat: Az alapfokon elsajátított ismeretek, készségek továbbfejlesztése olyan tempóban, amely a növendék idejének, lehetőségeinek megfelel. A hangszer mellett mindenképpen javasoljuk középiskolás növendékeink legalább egy választható tárgy felvételét. Ez lehet zenekar, zeneirodalom. Azt a középiskolás növendéket, aki idő hiányában a tantervi követelményeket nem tudja teljesíteni, de a zenei képzéstől nem akar elszakadni , kamarazene főtárgyra, vagy zeneirodalom főtárgyra irányítjuk át. Ezek mellett még csökkentett óraszámban – heti 1x30´ percben – hangszeres képzésben, karbantartásban részesülhet. A záróvizsga feltétele a négy középfokú osztály sikeres elvégzése és a vizsgaszabályzatban megjelölt elméleti, zeneirodalmi anyag elsajátítása. A

12 záróvizsgára bocsátáshoz az iskolavezetés alkalmanként egyes választható tárgyak látogatását kötelezővé teheti. (Ha előfordul) Továbbképző „B” tagozat: Különböző okokból egyes növendékek zenei pályára készülnek ugyan, de nem kívánnak zeneművészeti szakközépiskolába jelentkezni. Számukra a zeneiskola lehetőleg biztosítja a továbbképzős „B” tagozatos képzést, valamint a főiskolai, zeneakadémiai felvételhez szükséges elméleti és kötelező tárgyakat, kötelező zongora, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, kamarazene. Ezeknek biztosítása az iskolára nézve nem kötelező, de ha vállalta, akkor nem szakíthatja meg. A tagozat követelményeit a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga követelményei határozzák meg. A képzés rendje, a művészeti ágak tantárgyszerkezete és óratervei A művészeti iskola zenei ágazatának hosszú tanszakon (billentyűs, vonós) 12 évfolyama, rövid tanszakon (akkordikus) 10 évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet. Az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően művészeti záróvizsgát tehet. A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. Az oktatás a zeneművészeti ágazaton egyéni és csoportos foglalkozások keretében történik. - Az egyéni oktatás tanszakai (heti 2x30 perc, „B” tagozaton 2x45 perc) billentyűs tanszak; zongora vonós tanszak: hegedű akkordikus tanszak: gitár - A csoportos oktatás tanszakai elmélet tanszak: előképző, szolfézs (2x45 perc) kamarazene, Suzuki-csoport (1x45 perc) A zenei ágazat tantárgyai Főtárgy (a választott hangszer, egyéni foglalkozáson) Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: második hangszer.

13

Óratervek:

Évfolyamok Tantárgy Előképző

Alapfok

Zongora Hegedű

1. -

2. 2 2

1. 2 2

2. 2 2

3. 2 2

4. 2 2

5. 2 2

6. 2 2

Továbbképző

Gitár Szolfézs kötelező Suzuki-csoport Választható 2. hangszer

2 -

2 2 -

2 2 1 -

2 2 1 -

2 2 1 1

2 2 1 1

2 1 1

2 1 1

7. 2 2 5. 2 2 1

8. 2 2 6. 2 2 1

9. 2 2 7. 2 2 1

10. 2 2 8. 2 2 1

Tantervek Iskolánk az Oktatási Minisztérium által kiadott 33/1999.OM.Sz. rendelettel módosított, az alapfokú művészetoktatás kötelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. MKM.Sz. rendeletben közölt tanterveket a helyi sajátosságoknak megfelelően alaptálva vezettük be. E rendelet módosult a 3/2011.( I.26.) NEFMI rendelet mellékletével amely érvényességét kezdi a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben. AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek tadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával.A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.

14 A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.