A Szatmár-Bereg táji értékei
A kiadvány a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.
1
Az egyedi tájérték A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Típusait és fajtáit az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem, Egyedi tájértékek kataszterezése című szabvány határozza meg, melyet az egyedi tájértékek országos szintű egységes megállapítása és nyilvántartása során alkalmaznak.
Egyedi tájérték-kategóriák többek között a következők lehetnek: yy Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás (pl. utcakép, kúria, lakóház, tájház, kapu). yy Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín (pl. templom, kápolna, kálvária, feszület, képesfa, „kaptárkő”).
Parasztház, Csaroda
2
3
yy Temetkezéssel kapcsolatos építmény, művészeti alkotás (pl. temető, sírkő, kopjafa).
Sírkövek , Beregdaróc
yy Növényegyed, növénycsoport (pl. erdőrészlet, erdőmaradvány, erdőszegély, fa, jellegfa, mezsgye). yy Állatok tartózkodására szolgáló hely (pl. fészek, fészektelep, táplálkozóhely).
Fasor, Császló
Az egyedi tájértékek felmérésének célja egy adott területen lévő települések közigazgatási területén elhelyezkedő, a közösség számára fontos természeti, táji és kultúrtörténeti értékek felkutatása, dokumentálása, egyedi tájértékké nyilvánítása. A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány a SzatmárBeregi Natúrpark hatvanhét településén két alkalommal végezte el egyedi tájérték felmérését.
4
5
Tájértékek felkutatása 2007-2008-ban A több mint 100 000 ha területen az egyedi tájértékek felvételezése terepi munkával zajlott. A tevékenység során a felmérést végzők lejegyezték az adott értéket, annak korát, állapotát, használatát, tulajdonosát (ha lehetséges), pontos helyét (külterületen helyrajzi szám formájában; belterületen utca, házszám megadásával). A pontos helyüket térképen is megjelölték. Az azonosítás érdekében fotódokumentáció is készült.
Az értékeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: yy gyep (esetleg szélén fasorral), yy gyep erdőfolttal, yy erdőfolt, facsoport, fasor, yy fás legelő, magányos fa (mely méreténél, koránál fogva meghatározza a tájat), yy holtmeder (vagy egyéb jellegű mély fekvésű vizes terület), yy folyóhullámtér, yy tó (mesterségesen kialakított horgásztó), yy templom, yy fa harangtorony, yy temető, yy feszület (kereszt), yy régi típusú ház (parasztház), yy csűr (egyéb gazdasági épület), yy gémeskút, yy magtár, yy tájház, yy kúria/kastély, yy emlékmű (szobor, park, faluközpont).
A 2007‒2008-as felmérés során a Szatmár-Beregi Natúrpark 67 településén összesen 1703 egyedi tájértéket tártak fel. Település
Település
Tájérték száma (2007‒2008)
Barabás 21 Milota 23 Beregdaróc 39 Nagyar 14 Beregsurány 45 Nagyhódos 17 Botpalád 24 Nagyszekeres 26 Cégénydányád 26 Nemesborzova 28 Csaholc 29 Olcsvaapáti 25 Csaroda 18 Panyola 25 Császló 23 Penyige 29 Csengersima 31 Rozsály 28 Csegöld 22 Sonkád 35 Darnó 19 Szamosbecs 22 Fehérgyarmat 41 Szamossályi 29 Fülesd 21 Szamostatárfalva 13 Gacsály 26 Szamosújlak 18 Gyügye 19 Szatmárcseke 50 Gelénes 27 Tákos 13 Gulács 45 Tiszaadony 20 Garbolc 17 Tiszabecs 31 Hermánszeg 27 Tiszacsécse 34 Hetefejércse 36 Tiszakerecseny 10 Jánd 50 Tiszakóród 16 Jánkmajtis 38 Tiszaszalka 14 Kisar 23 Tiszavid 11 Kishódos 9 Tisztaberek 26 Kisnamény 37 Tivadar 15 Kispalád 24 Túristvándi 26 Kisszekeres 18 Túrricse 15 Kömörő 41 Uszka 13 Kölcse 21 Vámosatya 40 Lónya 20 Vámosoroszi 32 Magosliget 13 Zajta 32 Mánd 27 Márokpapi 41 Mátyus 10 Méhtelek 24 Összesen: 1703
Mély fekvésű vizes terület, Nagyszekeres
Tájérték száma (2007‒2008)
6
7
Tájértékek visszaelleno˝rzése 2013-2014 2013‒2014-ben a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány újra felkereste a korábban feljegyzett egyedi tájértékeket, hogy visszaellenőrizze azok állapotát. A felmérés során 1588 értéket sikerült újra azonosítani, a többi eltűnt.
Az eltűnt egyedi tájértékek kategóriái: yy magányos fa 37 darab, yy fasor 23 darab, yy gémeskút 20 darab, yy régi típusú ház, parasztház 18 darab, yy gyep 13 darab, yy csűr 1 darab, yy gazdasági épület (melléképület) 2 darab, yy emléktábla 1 darab.
Melléképület, Nemesborzova
Az elmúlt néhány esztendő alatt eltűntek az utak és csatornák mentén, a szántók szélén magasodó idős fák, fasorok. Kivágták őket. A gyepeket felszántották, sok helyen erdőt telepítettek a helyükre. A gémeskutakat felszámolták, mivel legelő állatok hiányában már nem volt szükség rájuk. A régi típusú úgynevezett parasztházakat lebontották, átalakították, és helyükre új, „modern” házak épültek. Az egykori gazdasági épületeket, a hagyományos csűröket is elbontották. A Szabó Lőrinc látogatásának emlékére készült emléktábla pedig egyszerűen eltűnt.
A 2013‒2014-es visszaellenőrzés során a Szatmár-Beregi Natúrpark 67 településén összesen 1588 egyedi tájértéket találtak meg a szakemberek. Az eltelt hét év során 115 egyedi tájérték szűnt meg, amely 7%-os csökkenést jelent. Az ilyen nagyarányú változás előrevetíti, hogy a következő években hogyan fog átalakulni, megváltozni Szatmár-Bereg képe. Eltűnnek a régi típusú lakóházak és gazdasági épületek. Az egykori gémeskutakról csak a lefedett betongyűrűk árulkodnak majd, vagy az sem. Az útszéli fasorok megritkulnak, az idős fákat pedig sorban kivágják. A térség arculata teljesen átrajzolódik. Az eltűnt 115 egyedi tájérték megoszlása: Település
Eltűnt tájértékek % Település száma (2013‒2014)
Beregdaróc 2 5% Beregsurány 5 12% Botpalád 3 12,5% Cégénydányád 3 12% Csaholc 1 3,5% Csaroda 2 11% Császló 3 13% Csengersima 1 3% Csegöld 2 9% Gacsály 3 12% Garbolc 3 18% Gulács 2 4,5% Gyügye 5 27% Hermánszeg 3 11% Hetefejércse 3 9% Jánd 4 8% Jánkmajtis 5 13% Kishódos 1 11% Kisnamény 3 8% Kispalád 2 9% Kisszekeres 3 17% Magosliget 1 8%
Eltűnt tájértékek száma (2013‒2014
Mánd 5 Márokpapi 2 Méhtelek 1 Milota 5 Nagyar 1 Nagyszekeres 1 Nemesborzova 7 Olcsvaapáti 1 Panyola 3 Sonkád 3 Szamostatárfalva 1 Szamosújlak 2 Szatmárcseke 1 Tiszabecs 6 Tiszacsécse 2 Tisztaberek 4 Tivadar 1 Túristvándi 4 Vámosatya 1 Vámosoroszi 1 Zajta 2 Zsarolyán 1
% 19% 5% 4% 22% 7% 4% 25% 4% 12% 9% 8% 11% 2% 20% 6% 16% 7% 16% 2,5% 3% 6% 5%
Települések, melyeken nem tűntek el egyedi tájértékek az elmúlt 7 év során: Barabás, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gelénes, Kisar, Kömörő, Kölcse, Lónya, Mátyus, Nagyhódos, Penyige, Rozsály, Szamosbecs, Szamossályi, Tákos, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Túrricse, Uszka.
8
9
Természetvédelmi szempontból fontos egyedi tájértékek Gyepterületek, fás legelők A Szatmár-Beregben az elmúlt évszázadokban nagy kiterjedésű üde ecsetpázsitos gyepek alakultak ki. Ezeken a dús füvű legelőkön, kaszálókon megjelent a sziki kocsord, a kornistárnics, a réti kardvirág, az őszirózsa, melyek mind-mind színesítik vidékünket. Megfelelő életkörülményeket talált a nagyszámban megjelenő haris, füleskuvik, nagy őrgébics vagy például a nagy tűzlepke. Egykor a legeltető állattartásnak köszönhetően kialakított fás legelők is ékesítik SzatmárBereg tájképét. Az idős, magányos kocsányos tölgyek és magyar kőrisek szerte a vidéken szintén fontos élőhelyek. Az elmúlt húsz-huszonöt évben azonban az állattartás visszaszorulásának köszönhetően a gyepeket egyáltalán nem használják. Esetleg kaszálják, és jelentős részüket szántóként hasznosítják vagy erdősítik. Erdőfolt, Darnó
Holtágak A Szatmár-Bereg egykor kanyargós folyóinak lefűződött holtágaiban alakult ki az állóvizekre jellemző élővilág. A parton megjelentek a sás- és gyékényfajok, a vizeket beborítja a tündérrózsa és a vízitök. E holtágak kiváló élőhelyei számos békafajnak, a vízisiklónak és a mocsári teknősnek. A nádasban szívesen költ a szárcsa, a tőkés réce, a bölömbika és a barna rétihéja. A nyári szárazságban a holtágak vízállása elég alacsony, de tavasszal és ősszel, mikor a folyók kilépnek a medrükből, újra feltöltődnek. Az élőhelyre a legnagyobb veszélyt a kiszáradás és az illegális szemétlerakás jelenti.
Fás legelő, Mánd
Fasorok, cserjesorok, erdőfoltok Az utaknak, földutaknak, vasút mellett található fasoroknak, bokroknak mindig is nagy jelentőségük volt az emberek mindennapjaiban. Fogyasztották termésüket, árnyékukban megpihentek, a tavaszi virágzásuk a szemet is gyönyörködteti. A helyenként megjelenő erdőfoltokkal együtt emlősállataink (nyulak, őzek) búvó- és szaporodóhelye, s itt költenek kis énekesmadaraink (például széncinege, kékcinege, vörösbegy, sordély, tengelic), akik a mezőgazdasági területekről gyűjtik be rovartáplálékukat. A fa- és cserjesoroknak fontos „élőhely-összekötő” szerepük is van, hiszen ezek biztonságában az állatok távoli gyepekre, erdőkbe is ellátogatnak. Holtág, Szamossályi
10
11
Különleges egyedi tájértékeink A felmérések során előkerültek olyan egyedi tájértékek, melyek nem jelentős tájképi elemek, mégis megőrzésük kiemelkedően fontos a térség számára. Ezek egy-egy híres személynek vagy történelmi eseménynek állítanak emléket.
Bartha Mór síremléke a gacsályi temetőben 1831. március 30-án született Fehérgyarmaton. Tizenhét évesen már a szabadságharc katonája volt. Kossuth Lajos megbízásából ő kézbesítette Görgey Artúr fővezéri kinevezését. Máramarosszigeten, majd Szatmáron volt tanár, aztán lelkészként tevékenykedett tovább Fülesden, Szamossályiban és Apán. 1895-ben nyugalomba vonult és Debrecenbe költözött. 1900-tól újra folytatta lelkészi pályáját, de ezúttal már Gacsályban. 1912. május 16-án hunyt el Gacsályban, síremlékét a falu temetője máig őrzi.
Falikút Csarodán szentekkel A csarodai falikutat Szent Damján és Szent Kozma egész alakos domborműve díszíti. Damiano (Szent Damján) arábiai származású orvos volt a Kr. u. 3. században. Kis-Ázsiában, a ciliciai Aegaeában folytatott orvosi gyakorlatot Cosmosszal (Szent Kozmával) együtt. Mindketten hithű keresztények voltak. A 303-ban történt keresztényüldözések során mindketten vértanúhalált haltak. Később szentekké avatták őket. Mikor 1260-ban megalakult a sebészek első collegiuma Párizsban, őket választották védőszentjükül. Azóta a sebészek védőszentjeiként tartják őket számon. Emléknapjuk szeptember 27.
Falikút, Csaroda
„Málenkij robot” emléktábla Zajtán A zajtai emléktábla az 1945-ben a Szovjetunióba történő kényszermunkára elhurcoltaknak állít emléket. A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területekről hurcoltak el férfiakat és nőket egyaránt. A szovjet iparvidéken építkezésen, bányászaton dolgoztak évekig.
Bartha Mór síremléke , Gacsály
Emléktábla, Zajta
12
13
Zsidó sírok A Szatmár-Bereg szinte minden településén találkozhatunk zsidó temetővel, vagy csak egy-két sírral. Egykor természetes volt, hogy az itt élő zsidó lakosság saját szertartásával temetkezett, s temetőjük is eltért a keresztény hagyományoktól. Sírkövet a zsidók valószínűleg a középkor óta állítanak, csakis „új”, másra még nem használt anyagból. Ezt a halott fejéhez helyezték, a felirat héber volt és a külső oldalra került. Tartalmazta az elhunyt nevét, halálának idejét és egy rövid bibliai idézetet. A zsidó temető neve az „élet háza” (bét hajjim), a középkorban „zsidókertnek” (hortus Judaeorum) is nevezték. A füvet nem vágták, nem irtották a fákat, hagyták, hogy a növények benőjék a sírokat. Fontos volt azonban a számukra, hogy a sírok felirata mindig jól olvasható legyen, annak újítgatására komoly gondot fordítottak.
Kőkereszt, Zajta
Kisvasút Jánkmajtis és Kölcse között Egykor a Mátészalka‒Zajta vasútvonal Jánkmajtis állomásáról észak felé leágazott egy kisvasút, mely Kölcséig vezetett. Története 1947. július 14-ig nyúlik vissza. Ekkor döntött a megyei bizottság és a Vármegyei Közgyűlés a keskeny nyomtávú, motoros vontatású vasút létrehozásáról. Az első 1957. június 2-án átadott szakasz Kisnamény érintésével Csaholcig készült el. Végül 1959 végére megépült egészen Kölcséig. Százharminc építőmunkás kubikos talicska és kordély segítségével építette. 1960. január 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel a vasútvonalat. A Jánkmajtis‒Kölcse közötti kisvasút mindössze tizennégy évig működhetett. A gazdaságtalanul üzemelő vasútvonalak közé sorolva személy- és áruforgalmát 1971. december 31-én beszüntették. A kisvasút emlékét Jánkmajtison emléktábla, a fehérgyarmati vasútállomáson pedig egy kiállított C50-es dízelmozdony őrzi.
Zsidó sírok , Panyola
Feszületek az út mentén Egykor a keresztre feszítést nem szívesen ábrázolták, mégis a Krisztus utáni 3-4. században a kereszténység jelképévé vált. A feszület mai kinézete, vagyis amely Jézus testét is ábrázolja, csak a 6. században vált ismerté. A keresztre feszítés ekkor már nem volt jellemző kivégzési mód, mivel a Római Birodalomban 337-ben betiltották. Ennek köszönhetően az emberek a keresztekre nem mint ki végzőeszközökre gondoltak, hanem pusztán vallási jelképre.
Mozdony, Fehérgyarmat
14
15
Helyi védett értékeink A Szatmár-Beregben jelenleg két fa áll helyi védelem alatt: a császlói öreg som és a nagyari Petőfi-fa. A harmadik a fehérgyarmati idős platánfa volt, de sajnos veszélyessé vált és ágait le kellett vágni, így már csak törzsét láthatjuk. Fontos helytörténeti jelentőséggel bírt, hiszen egykor Rákóczi sárvára, később pedig a helyére épült Kristóf Frigyes földbirtokos kastélyának udvarán állt. Helyi védelem alatt áll még a Szatmár-Beregben a barabási Jászai-kastély parkja, a cégénydányádi helyi védett terület, a Milotai Váriszeg (hullámtéri élőhely), a Milotai-bányató és a nagyszekeresi Gőgőcsatorna.
A császlói somfa A település belterületén álló húsos som Magyarország és feltehetően Európa legidősebb somfája. Kora négyszáz évre becsülhető. A dűlő neve, melyben áll (Palotakertaljai-dűlő) arra utalhat, hogy környékén egykor földesúri lak, esetleg kastély állhatott. Az épületből ma már semmi sem látható, emlékét csak az egykor a kertjét díszítő fa őrzi.
Petőfi-fa , Nagyar
Kezelési javaslatok A Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány az egyedi tájértékek felvételezését követően településenként kiválasztotta azokat az elemeket (főként gyepeket, mély fekvésű vizes területeket, idős fákat), melyek megőrzéséhez helyi védetté nyilvánításukat időszerűnek tartja. Ezen értékeknek elkészítették a természetvédelmi kezelési javaslatát is. A természetvédelmi kezelési javaslatok tartalmazzák az adott érték pontos helyét, általános jellemzőit, az ott élő védett növény- és állatfajokat, és a megőrzése érdekében megfogalmazott tanácsokat (például a felhalmozott szemét elhordása, az illegális fakivágás megszüntetése, a víz utánpótlása, vegyszerek kijuttatásának csökkentése stb.), melyek a jelenlegi állapot megőrzését vagy javítását szolgálják. A kezelésnek hosszú távon akkor lesz eredménye, ha a megfogalmazott javaslatok minden pontját betartják.
Húsos som, Császló
Nagyar keleti szélén egykor állt egy idős kocsányos tölgy az ártéri tölgyes erdő utolsó hírmondójaként. Rég ezen a helyen ömlött az öreg Túr a Tiszába. A hagyomány szerint Petőfi Sándor ez alatt a fa alatt írta a Tisza című versét, de legalábbis a megírását az itt szerzett tapasztalatok ihlették. Többször vendégeskedett a településen, és pihenhetett a fa árnyékában. A több mint kétszáz éves kocsányos tölgyet azonban az idő nem kímélte, az 1970-es években villám sújtotta, aztán korhadásnak indult. Mára csak a törzsét láthatjuk és egy emléktáblát, mely a történetét hirdeti.
Illegális szemétlerakó
16
A helyi védetté nyilvánítás folyamata A védetté nyilvánítási folyamat ismertetése előtt érdemes tisztázni, milyen értékek lehetnek védettek az 1996. évi LIII. törvényben foglaltak szerint, melynek „hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi felada tokra. Védett érték lehetnek: yy élőlények (beleértve a régi háziállatfajokat és növényfajokat is), illetve azok élőhelye; yy tájak; yy parkok, arborétumok, botanikus kertek, élőállat-gyűjtemények stb.; yy földtani képződmények, alapszelvények és talajszelvények (ideértve az ásványokat és az ősmaradványokat, valamint azok lelőhelyét is); yy felszíni, felszínalaktani képződmények és barlangok felszíne; yy álló- és folyóvizek; yy természethez kötődő kultúrtörténeti emlékek. A területtel jellemezhető értékek lehetnek: yy helyi jelentőségűek, amelyeket a helyi önkormányzat nyilvánít védetté; yy országos jelentőségűek, amelyeket a miniszter nyilvánít védetté. A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A helyi jelentőségű értékek védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok előkészítését a települési önkormányzat jegyzője teszi meg (országos jelentőségű értéknél ezt a területileg illetékes nemzeti park igazgatósága teszi meg). Az előkészítő munka során a jegyző megkeresi az illetékes nemzeti park igazgatóságot, hogy indokoltnak látja-e a terület országos jelentőségű védetté nyilvánításának kezdeménye zését. A védetté nyilvánító rendelet tartalmazza: yy a védetté nyilvánítás tényét; yy a védett érték nevét, jellegét, kiterjedését, az érintett helyrajzi számokat, a földrészlet határvonalának töréspont-koordinátáit, valamint a védelem indokát és célját; yy az 1996. évi LIII. törvényben foglalt korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést; yy a természetvédelmi hatóság (helyi védelem esetében a jegyző) engedélyével vagy korlátozásával végezhető tevékenységek körét; yy a terület természetvédelmi kezelési tervét.
Kiadja:
Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány, Vadnay Réka 4921 Kisar, Árpád u. 26.
A fotókat készítették: Barcánfalvi Péter, Barna Péter, Horváth Róbert, Hunyadvári Péter, Juhász Júlia, Mócsán András, Szolláth Imre Rodolf Honlap:
www.szatmarbereg.hu
e-mail:
[email protected]
ISBN 978-963-89834-6-6
Kiadványszerkesztés: Oriolus Bt., Debrecen Nyomta:
General Nyomda
