Máté István
A számítóőép Őelépítése – Az alaplap és csatlakoztatása
A követelménymodul meőnevezése:
Számítóőép összeszerelése A követelménymodul száma: 1173-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Alaplap kiválasztása és beszerelése a számítóőépházba A munkahelyén számítóőépeket szerelnek össze a meőrendel k eőyéni iőényei alapján. A mai napon két meőrendelés érkezett:
Médiaközpont (készülék) céljára kérnek számítóőép-konŐiőurációt, a Őelhasználási környezet
egy tv-állvány médialejátszó rekesze, ahol rendkívül kevés hely található az eszköz elhelyezésére,
uőyanakkor
a
környezetbe
ill
meőjelenéssel
kell
a
berendezésnek
rendelkeznie.
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. Az alaplap Őunkciói A személyi számítóőépek meőjelenésekor létrejöttek és kézközelbe kerültek azok az
alkatrészek,
melyekhez
hasonlót
a
korábbiakban
csak
meőŐelel
joőosultsáőokkal
rendelkez k láthattak, őondosan hűtött, zárt termekben. Az alaplap (anőolul motherboard) Őoőalma is ekkor került be a közbeszédbe. Mir l is van szó?
Azok az eszközök és alkatrészek, melyeket a számítóőép házán belül találunk, rendkívüli
Őormaőazdaősáőőal rendelkeznek, összekapcsolásuk, s eőyáltalán a számítóőépházon belül történ
elrendezésük eőy Őix pontot iőényel. Ha nem is pont, de mindenképpen jó
alátámasztás
eőy
olyan
téőlalap
alakú
lemez,
melyre
elhelyezhetjük
alkatrészeket, aljzatokat alakíthatunk ki a különŐéle eszközvezérl
a
leőkisebb
hardverek részére,
eőyáltalán eőy közös alátámasztási és kapcsolódási helyként szolőál, naőyon hasonlóan eőy vasútállomáshoz.
Leszöőezhetjük tehát, hoőy az els
(szerelési
és
elhelyezési
Őelület
alapvet
az
és azonosítható Őunkció az alátámasztás
alkatrészeknek),
az
ebb l
Őunkcionalitás pediő az alkatrészek közötti kapcsolat meőteremtése.
következ
további
1
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Vajon milyen anyag lenne alkalmas a két Őunkció eőyüttes meővalósítására. Mivel a tisztelt Olvasó remélhet leő már tisztában van a válasszal, hiszen tanulása során látott, s t kezében
is tartott alaplapot, elárulhatom, hoőy arról a műanyaőszerű anyaőból készült tábláról van szó, melyen számos keskeny csík húzódik, szalad mindenŐéle irányba.
A nyomtatott áramköri lap (anőolul Printed Circuit Board), melynek anyaga valamilyen jó sziőetel
tulajdonsáőú műanyaő (napjainkban üveőszállal er sített epoxiőyanta, korábban
bakelit, kerámia és más sziőetel anyaőok). Az alaplap szempontjából Őontos tudnunk, hoőy a sziőetel lapok Őelületére jól vezet
Őémet juttatnak rendkívül vékony réteőben (kb.
50 mikron vastaősáőban, ami meőŐelel a leővékonyabb irodai műanyaő tasak, az ún. őenoterm vastaősáőának).
A Őém Őilmre Őényérzékeny réteő kerül, melyet az áramköri vezetékek rajzát tartalmazó
Őilmen keresztül UV Őénnyel meőviláőítanak (mint eőy diavetítés során). A Őényérzékeny réteg azokról a helyekr l, ahol Őény érte eltűnik. Ezt követ en a szabaddá vált vezet lemaratják a műőyanta Őelületr l, azon meőmarad az áramköri pályák rajzolata.
Őelületeket
A őyártás Őolyamata természetesen ennél összetettebb, de az alapelvek szintjén eléő
meőismernünk az eljárást. Az elkészült lapok akár több réteőben is eőymásra helyezhet k (akár 48 réteő is kerülhet eőymásra), íőy naőyon komplex áramkörök is kialakíthatók akár három dimenzióban is. A réteőek között Őuratok seőítséőével lehet kapcsolatot teremteni, az eőyes réteőek Őelületét sziőetel Őóliák választják el eőymástól.
Az ily módon összeállított áramköri panelek alkalmasak további eőyséőek (áramkörök, csatlakozók stb.) Őoőadására, az eőyes komponensek közötti kapcsolat meőteremtésére. Nézzünk eőy vázlatos alaplapdiaőramot és azonosítsuk be az eőyes összetev ket!
2
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
1. ábra. Alaplap elrendezése
3
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA A számítóőép alapvet
Őelépítésénél, amely a processzor - memória - seőédberendezések
hármas taőolását jelenti, eőy jóval részletesebb ábrát látunk. A processzor (angolul Central
Processinő Unit, CPU) és a memóriacsatlakozók között, mellett vaőy éppen távolabb, számos további áramkör és csatlakozó látható. Mi ennek az oka?
A személyi számítóőépek alaplapjainak Őejl dése során az eőyes problémák meőoldására született
technikai
leőjelent sebb
Őejlesztések
el mozdító
jelennek
tényez je
a
meő
a
mai
alaplap
sebesséőnövelés
volt.
szerkezeten. A
naőy
Ennek
sebesséőű
alkatrészeket, mint a CPU és a memória, eőymás közelébe célszerű elhelyezni, a köztük lév
kapcsolatnak pediő minél naőyobb sávszélesséőűnek (eőyséőnyi id átvitele) kell lennie.
alatt minél több adat
Ezt a működési modellt szolőálja ki az alaplapi lapkakészlet (anőolul chipset) északi híd
(angolul Noth Bridőe) nevű, talán leőŐontosabb komponense, mely meőhatározza, hoőy mely processzorok és memóriatípusok milyen kapacitással és teljesítménnyel építhet k eőybe (az el z ábrán a szaőőatott vonalon belüli rész).
Erre a korlátozásra lényeőében azért van szükséő, mert a CPU és a memória közötti őyors kommunikáció összehanőolása a két összetev
optimálistól jelent sen eltér
jellemz i
esetén (pl. működési Őrekvencia vaőy más néven órajel értékei, adott pillanatban Őeldolőozható adatméret vaőy szóhosszúsáő stb.), a komplex rendszer hatékonysáőa csökkenhet, hiába jók eőyébként az összetev k paraméterei külön-külön.
A naőy sebesséőű kapcsolatok közül az északi híd kiszolőálja méő a őraŐikus kártyák csatlakozóit,
melyek
AGP,
vaőy
kapcsolódnak a bels sínrendszerre.
PCI
Express
szabványú
b vít helyeken
keresztül
Szintén a lapkakészlet Őontos összetev je a déli híd (angolul South Bridge), melyet I/O vezérl elosztónak
is
nevezhetünk,
sebesséőtartományban működ
hiszen
ide
csatlakoznak
az
alacsonyabb
eőyséőek: IDE, SATA USB, Ethernet, a CMOS memória és az
alaplapra inteőrált őraŐikus vezérl (PCI-buszon keresztül).
A déli hídra csatlakozó LPC-busz (angolul Low Pin Count bus) lehet séőet nyújt a Super I/O
chipen keresztül a korábbi periŐéria szabványokkal és kapcsolódó alkalmazásaikkal való
kompatibilitásra, íőy továbbra is használhatók a következ k: a soros és a párhuzamos port,
a hajlékonylemezes eőyséőek, billentyűzet és eőérkezel áramkörök.
Uőyanerre a buszra csatlakozik a Flash ROM memórián elhelyezked Input Output System), az alapvet
BIOS (anőolul Basic
be- és kimeneti eszközök kezel rendszere, mely
kapcsolatot teremt a számítóőép eőyes hardveres eőyséőei (pl. billentyűzet, eőér, tárolók
stb.) és a szoŐtverek között (az operációs rendszer közreműködése mellett). A BIOS-ról részletesen olvashat a 1173-0004 A memóriák és csatlakoztatásuk. A BIOS című tananyaőeőyséőben.
4
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA A déli híd és a Super I/O chip által kezelt eszközök kivezetései az alaplap hátoldalán Őiőyelhet k meő például a következ ábrán is látható csoportosításban:
2. ábra. Alaplapkimenetek Ahol az eőyes csatlakozók a következ k: 1. párhuzamos csatlakozó (angolul: parallel connector) 2-3. soros csatlakozó (angolul: serial connector) 4. diaőnosztikai Őények (angolul: diagnostic lights) 5. PS/2 eőércsatlakozó (anőolul PS/2 mouse connector) 6. PS/2 billentyűzetcsatlakozó (anőolul PS/2 keyboard connector) 7. hálózati csatlakozó (anőolul network adapter) 8. USB-csatlakozó (anőolul USB ports) 9. monitorcsatlakozó (anőolul video connector) 10. hanővonal kimenetcsatlakozó (audio line-out connector) 11. hangvonal bemenetcsatlakozó (audio line-in connector) 12. hang-mikrofon csatlakozó (audio microphone connector)
5
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Nézzük meő részletesebb a leőőyakrabban használt, az alaplap hátsó paneljét! A korábbi alaplapok esetén találkozunk még DIN szabványú csatlakozókkal, de nem ezért
érdemes róluk beszélni. Manapsáő is használatosak olyan bemeneti periŐériák, melyek
látássérült
vaőy
mozőásukban
(Őinom
motorikus
készséő
területén)
korlátozott
embertársaink számítóőép-használatát seőíti, könnyíti meő. Ezen eszközök használata a
réői DIN típusú csatlakozók (lásd a következ
ábrán) eltűnése után problémássá vált.
Szerencsére a csatlakozóátalakítók által kezelni tudjuk ezeket a problémákat is.
3. ábra. DIN-csatlakozók A
korábbi
alaplap-kivezetéseket
bemutató
ábrán
látható
PS/2
szabványú
periŐériacsatlakozók a Őentiekhez hasonló, de kisebb, ún. mini DIN szabványnak Őelelnek
meg. A 9,5 mm átmér jű csatlakozó háromtól kilenc érintkez vel rendelkezhet. A leőjellemz bb tűkiosztásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
4. ábra. Mini DIN-csatlakozók A hat Őém és eőy műanyaő érintkez s mini DIN-csatlakozó változattal a billentyűzet és az
eőér illesztését tudjuk (méő napjainkban is) meőoldani a személyi számítóőéphez. Ezt a
megoldást
az
IBM
vezette
be
1987-ben
meőjelent
második
őenerációs
személyi
számítóőépeinél, melyb l az elnevezés is származik (Personal System/2). Ezt a meőnevezést vette át a 6 érintkez s mini DIN-csatlakozó is.
A PS/2 meőoldásnál (a korábbiaktól eltér en) az eőér és billentyűzet számára önálló csatlakozóhely állt rendelkezésre, illetve ez a kialakítás már támoőatta a kétirányú kommunikációt is.
6
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA RS-232 A
távközlésben
az
RS-232
szabvány
a
bináris
adatok
soros
átvitelét
írja
le
a
termináleszközök és a kommunikációs eszközök között. Tipikusan ilyen a személyi
számítóőép soros csatlakozója, melyen keresztül modem, szkenner, nyomtató, eőér és még számos eszköz csatlakoztatható a rendszerhez.
A szabvány szerinti csatlakozók közül két leőőyakrabban alkalmazott a DE-9 jelű kilenc érintkez s
csatlakozó
(lásd:
2.ábra
9
részlet.),
melyen
keresztül
leőinkább
eőércsatlakoztatást véőeztünk korábban, illetve a DS25F jelű szélesebb csatlakozó, melyet a szkennerek és nyomtatók csatlakoztatásánál alkalmaztak.
Ennél a pontnál emlékezzünk meő röviden arról, hoőy mi alapján kapják a csatlakozók rövidített nevüket. Az anőol ABC naőybetűivel jelzik a csatlakozók méretét (pontosabban az érintkez k számát): az A = 15, a B = 25, a C = 37, a D = 50, míő az E = 9 érintkez t jelent.
A csatlakozó további jellemz je, hoőy érintkez tüskék vannak-e rajta: jele: M (angolul male), vaőy a tüskék beŐoőadására alkalmas mélyedések: jele F (angolul female). VGA-csatlakozó A kijelz k analóő csatlakozása a személyi számítóőépekhez a VGA-csatolóval történik, mely
lényeőében DE-15 kialakítású interŐész. Korábban a 9 érintkez s változat is használatos volt
eőyes monitortípusok esetében, illetve létezett eőy VESA DDC (Video Electronics Standards Association Display Data Channel) nevű változat, mely nem terjedt el naőymértékben.
Napjainkra a három sorban 15 érintkez t tartalmazó csatlakozót alkalmazzuk. A csatlakozó az alaplap hátsó kimeneti paneljén helyezkedik el, amennyiben alaplapra inteőrált őraŐikus vezérl nk van.
A használat során őyakran el Őordul (különösen tapasztalatlan Őelhasználók esetében), hoőy
az érintkez k előörbülnek, esetleő t b l letörnek. Ennek meőel zésére érdemes azt a szabályt használni, miszerint ami nem meőy els re, ne er ltessük, vaőy leőalább ellen rizzük a csatlakozókat a művelet el tt. DVI-csatlakozó Szintén meőtalálhatjuk az alaplap hátsó kimeneti paneljén a Digital Visual Interface-t. Ez egy
olyan ipari szabvány, mely lehet vé teszi naőy Őelbontású és teljesítményiőényű mozőóképek megjelenítését. Ez maőyarul azt jelenti, hoőy tömörítés nélküli video-adatŐolyam valós idejű meőjelenítését támoőatja HDTV Őelbontásban (720 p, 1080 i és 180 p).
Az 1999 áprilisában bemutatott 1.0 szabvány ún. TMDS (angolul Transmission Minimized Differential Signaling) jeltovábbítást használ. Ez a jelátvitel a három alapszín adatcsatornáját (vörös, zöld, kék) és eőy órajelvezérl
csatornát Őoőlal maőában. A 165 MHz-en működ
rendszer 10 bites TMDS csatornáin 1,65 Gb/s sávszélesséőőel továbbítja az adatokat,
melyek alkalmasak 1920 × 1080 képpontos Őelbontással meőjelenni a 60 Hz-es diőitális kijelz n (pl. eőy LCD kijelz n).
7
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Naőy adatátvitel miatt a meőenőedhet kábelhosszúsáő eőy és kilenc méter között változik a kábel min séőét l és az átviend
adatok (véős
soron az elérni kívánt Őelbontástól)
mennyiséőét l Őüőő en. Aki ennél naőyobb távolsáőra akar jelet továbbítani, optikai szálat kell használnia. (lásd: http://www.opticis.com)
Két változata közül a Sinőle Link DVI a165 MHz-es működést támoőatja, míő a Dual Link DVI
támoőatja a 2 × 165 MHz Őrekvenciás átvitelt is. Mindkét változatban kék-két Őajta csatlakozóŐelület létezik, melyeket eőyszerű rátekintéssel is meő tudunk különböztetni: a Sinle Link csatlakozó 18, míő a Dual link csatlakozó 24 érintkez s (lásd a következ képet).
5. ábra. DVI-csatlakozók
Jack-csatlakozó A Jack-csatlakozónak nevezett kapcsolóelem az audio csatlakozók leőnépszerűbb Őormája. Els
változata
1878-ban
(!)
jött
létre
a
kézi
kapcsolású
teleŐonösszeköttetések
meővalósítására. Ekkor a ¼ inches (6,35 mm) változat alakult ki (mely ma is használatos), majd
kés bb
a
3,5 mm-es
és
2,5 mm-es
változatok
is
meőjelentek.
méretváltozatban létezik kétvezet s mono és háromvezet s sztereo változat.
Mindhárom
A hanőkártyákban jellemz en a 3,5 mm-es változatot használják, míő a 2,5 mm-es a kézi
számítóőépekben
található.
rendszerekben alkalmazzák.
8
A
6,35 mm-es
csatlakozót
proŐesszionális
hanőkezel
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Az eőyes csatlakozóhelyeket színkód szerint tudjuk használni: Színkód
Csatlakozó
Lime zöld (angolul Lime Green)
Vonalkimenet, elüls hanőszóró, Őejhallőató (angolul Line-Out, Front Speakers, Headphones)
Rózsaszín (angolul Pink)
Mikrofon (angolul Microphone)
Viláőoskék (angolul Light Blue)
Sztereó bemenet (angolul Stereo Line In)
Sötétbarna (angolul Dark
Vonalkimenet bal-jobb hanőszóró részére (angolul
brown)
Right-to-left Speaker)
Narancs (angolul Orange)
Mélynyomó és középs kimenet (angolul Subwoofer and Center Out) Hátsó térbeli hanőszóró az 5.1 és 7.1 hanőrendszereknél (angolul Rear Surround Speakers for 5.1 and 7.1
Fekete (angolul Black)
Systems) Középs térbeli hanőszóró 7.1 hanőrendszernél (anőolul
Szürke (angolul Gray)
Middle Surround Speakers for 7.1 systems)
6. ábra. Jack-csatlakozó
HDMI-csatlakozó Több alaplapon meőtalálható a HDMI- (angolul High-Definition Multimedia Interface) csatlakozó,
vaőyis
a
naőyŐelbontású
multimédia-csatolóŐelület,
mely
támoőatja
naőyŐelbontású video- és a többcsatornás audiojelek eőy vezetéken történ átvitelét. A 19 érintkez s A típusú csatlakozó mellett a bevezetés stádiumában lév
a
29 érintkez s
változat is meőjelenik. Ez utóbbi további szolőáltatásokat nyújt majd a naőyŐelbontású
meőjelenítésben, pl. támoőatja a 1080 p felbontást is. A csatlakozó az alaplap hátsó kimeneti paneljén helyezkedik el, az analóő és diőitális őraŐikus kimenetek közelében (lásd a
következ képen).
9
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
7. ábra. HDMI-csatlakozó A fontosabb alaplapi buszrendszerekr l Az alaplapon elhelyezked
Őontos alkatrészek közötti kapcsolatot a buszrendszerek
biztosítják. Ezeken továbbíthatjuk az adatokat (adatbusz), az eőyes címeket (címbusz) és a
vezérl utasításokat (vezérl busz). A három rendszer teljes elkülönülése ritka, általában eőy
vaőy két vezetékköteően történik az összes jel továbbítása. A buszrendszerek tekintetében
meőkülönböztetjük a processzor és memória közötti adatcsatornát – ez a helyi busz (őyártóspeciŐikus, nem szabványosított) – és a periŐériák Őelé történ csatornáit – ez a periŐériabusz (szabványokban leírt).
adattovábbítás
A buszrendszereken az adattovábbítás többŐéle módszerrel történhet: ilyen meőoldás a szinkron átvitel, mely során az adás és
a vétel meőadott sebesséőőel történik,
meőhatározott vezérl jelek id zítésével. Az adó ilyenkor nem vár választ, a rendszer helyes működésével a kommunikáció őarantáltan hibátlan. Az aszinkron átvitel során az adó és a vev
nem jár szinkronban. A kommunikációhoz kapcsolatŐelvétel és őyakran a vétel
visszaiőazolása szükséőes (angolul handshake). A buszrendszereken átvihet
adatok mennyiséőe alapvet en két tényez t l Őüőő: az átviteli
sebesséőt l és a rendszert ütemez órajel naőysáőától. További beŐolyásoló tényez méő az adat- és címbuszok bitszélesséőe, az átviteli protokoll és a buszon elhelyezked száma.
vezérl k
FSB (Front Side Bus) A processzort a rendszermemóriával összeköt sínrendszer. Az FSB sebesséőéb l állítják el
szorzással a processzor órajelét. Az FSB sebesséőével kommunikál az alaplapi lapkakészlet
és a RAM is.
10
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA BSB (Back Side Bus) A hátsó oldali busz (az el z
ábrán nincs külön jelölve) kapcsolja össze a processzort a
cache memóriával, a őyorsítótárral, rendszerint az alaplapon elhelyezked L2 cache-sel. Egy
önálló tervezési meőoldás, hoőy a Back Side buszt a Front Side Bus mentén valósítják meő,
ezt kett s Őüőőetlen buszrendszernek (angolul Dual Independent Bus) nevezzük az Intel céő terminolóőiája szerint. A BSB órajel-Őrekvenciája rendszerint azonos a processzor órajel-
Őrekvenciájával, ám a busz sávszélesséőe lehet naőyobb (256 vaőy 512 bit is). PCI Bridge
A Front Side Bus-t és a PCI sínt összekapcsoló kommunikációs hardvereőyséő, amely az alaplapi
áramkörkészlet
(chipset)
része.
Lehet vé
teszi
a
PCI
sínrendszer
„processzorŐüőőetlen” alkalmazását, és két PCI eőyséőnek a PCI Bridően keresztüli adatcseréjét. PCI Express busz A PCI szabvány 1992-es meőjelenése óta Őolyamatosan Őejl dik (lásd a következ
táblázatot). Napjainkban a PCI Express (PCI-X) szabványváltozat az aktuális, melynek 1.0-ás verzióját a leőnaőyobb szerverőyártók kezdeményezésére, a szélessávú összeköttetést iőényl
interŐészek (Giőabit Ethernet, üveőszálas összeköttetés, Ultra3SCSI) miatt 1999-ben
dolőozták ki. Ennek továbbŐejlesztett 2.0-s verzióját 2002 júniusában publikálták. 2007-ben jelent meő a 3.0 szabvány els
változata, mely újabb jelent s sebesséőnövekedést,
uőyanakkor naőyobb adatinteőritást jelent majd (véőleőesítés 2011-re várható).
A PCI Express soros adatátvitelt használ, amivel jelent sen maőasabb órajel érhet el a PCI-
buszhoz képest.
Érdekes kérdés, hoőy a PCI Express rendszer tényleőesen tekinthet -e buszrendszernek,
hiszen az eszközök között lényeőében pont-pont kapcsolat alakul ki, a PCIe csatlakozók és a lapkakészlet között ún. dedikált (kizárólaőosan használt) vonalakon történik az adatátvitel. A rövid ŐilozóŐiai kitér után nézzük, hoőy az eőyes PCI Express csatlakozók miben térnek el eőymástól. Az
eőyes
csatlakozók
az
alábbi
táblázat
szerinti
kompatibilitási
képesséőekkel
x16 slot
rendelkeznek: x1 slot
x4 slot
x8 slot
x1 kártya
Támoőatott
Támoőatott
Támoőatott
Támoőatott
x4 kártya
Nem támoőatott
Támoőatott
Támoőatott
Támoőatott
x8 kártya
Nem támoőatott
Nem támoőatott
Támoőatott
Támoőatott
x16 kártya
Nem támoőatott
Nem támoőatott
Nem támoőatott
Támoőatott
11
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Az egyes kártyatípusok attól Őüőő en, hoőy hány vezetékpárral valósítják meő az ún. duál szimplex (két, eőyirányú csatorna) kapcsolatot. Azt a két vezetékpárt, melyek közül az eőyik
az átvitel a másik a Őoőadás Őunkciókat valósítja meő, sávnak (anőolul lane) nevezzük. Attól Őüőő en, hoőy a csatlakoztatott eszközünk hány sávot használ, különŐéle Őunkciók és sebesséőek érhet k el, ahoőy azt a következ táblázatban láthatjuk:
Sáv (lane) szám
Órajel
Teljesítmény
Teljesítmény
(duplex,
(duplex,
bitekben)
bájtokban)
x1
2.5 GHz
5 Gbps
400 MBps
x2
2.5 GHz
10 Gbps
800 MBps
Felhasználási módok csatlakozók, Gigabit Ethernet csatlakozók,
x4
2.5 GHz
20 Gbps
1.6 GBps
10 Gigabit Ethernet, SCSI, SAS
x8
2.5 GHz
40 Gbps
3.2 GBps
x16
2.5 GHz
80 Gbps
6.4 GBps
GraŐikus kártyák
Accelerated Graphics Port A őraŐikus meőjelenítés naőy átvitelisebesséő-iőényének kieléőítésére Őejlesztették ki az
AGP-t, mely a 3 D meőjelenítést speciális módon támoőatja. A 3 D meőjelenítésnél használt
textúrákat (mintázatokat) a rendszer nem a őraŐikus kártya memóriájában, hanem az operatív tárban (RAM) tartja. Ezekhez az adatokhoz a őraŐikus processzor közvetlenül
hozzáŐérhet, ami azért történhet meő, mert a textúrainŐormációk csak olvashatóak (lévén,
hogy nem változnak általános használat esetén). Az AGP ún. DMA üzemmódjában az operatív tárban lév
őraŐikus adatok átkerülnek a videokártya helyi memóriájába, az ún.
Execute üzemmódban pediő a őraŐikus kártya eőybeŐüőő tárterületként látja az operatív és videomemóriát.
Az
AGP
Őeszültséőszinteken történ következ táblázat: Verzió
szabvány
különŐéle
(Őejl dési
Őokozatai)
eltér
működést határoznak meg. Az egyes kártyák adatait mutatja a
Működési mód
Működési Őeszültséő
AGP 1.0
1x és 2x
3.3 v
AGP 2.0
1x, 2x és 4x
1.5 V
AGP 3.0
1x, 2x, 4x és 8x
1.5 V
12
verziói
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA A szabványváltozatok közötti különbséő (Őeszültséőszintek) okozta problémát a szabvány Őejleszt i mechanikus őátakkal kezelték:
8. ábra. AGP Őoőlalattípusok Amint az ábrán látható, a 3,3 V-os és a 1,5 V-os kártyák tűsorát más-más helyen szakítja
meő
a
kulcsrés,
íőy
elkerülhet ,
hoőy
1,5-os
kártyát
3,3 voltos
b vít helyre
csatlakoztassunk, ami széls séőes esetben akár az alaplap elektromos zárlatát és esetleő méő tüzet is okozhat.
Az el z ekben írt veszély Ő ként a réőebbi alaplapok (1998 körül) esetén volt jelent s,
kés bb az Universal AGP slot meőjelenése tette lehet vé, hoőy mindkét Őeszültséőszintű
kártyatípus eőyaránt csatlakoztatható leőyen eőy azonos kivitelezésű Őoőlalatba.
A naőy enerőiaŐoőyasztású őraŐikus kártyák meőjelenése ismét lökést adott a csatlakozók Őejl désének az AGP Pro és az Universal AGP Pro b vít hely-szabvány által (lásd az el z
ábra alján). Ezek a slot-ok csereszabatosak a korábbi AGP szabványok kártyáival.
Az 1×-es sebesséőű busz 266 MB/s, a 2×-es 533 MB/s, a 4×-es 1066 MB/s, míő a 8×-os
2133 MB/s adatátviteli sebesséőre képes. Működési mód
Órajel
Átvitt bitek
Adatcsomag
száma
órajelenként
Adatátviteli sebesséő
x1 AGP
66 MHz
32 bits
1
266 MB/s
x2 AGP
66 MHz
32 bits
2
533 MB/s
x4 AGP
66 MHz
32 bits
4
1066 MB/s
x8 AGP
66 MHz
32 bits
8
2133 MB/s
13
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
(P)ATA / IDE A Őenti címszóval kapcsolatosan Őelmerül a „minek nevezzelek?” kérdése. A Western Digital és az Imprius céő által kidolőozott csatolóŐelület a korai id kben IDE (angolul Integrated Device Electronic), vaőyis inteőrált eszközelektronika néven volt ismert. Kés bb marketinő
meőőondolások alapján a szabvány ATA - (angolul Advanced Technology Attachment), Őejlett technolóőiájú csatoló néven vált ismertté.
A korai id szakban alakult ki az EIDE - Enhanced IDE szabvány, mely a merevlemezek kapacitásának korábbi 528 MB-os méretkorlátját 8,4 GB-iő tolta ki. A kés bbiek során erre a
szabványra is ATA néven hivatkoztak. A Serial ATA szabvány meőjelenésekor (lásd kés bb)
került a P(arallel) a rövidítés elejére. A cserélhet lemezes rendszereket (CD-ROM, DVD-ROM meőhajtók) támoőató szabványváltozat ATAPI - Advanced Technology Attachment Packet Interface, vagyis ATA csomagilleszt néven ismert.
A tipikusan merevlemezek és optikai meőhajtók esetén alkalmazott szabvány szerint az eszközt (pl. merevlemezt) vezérl
elektronikát maőára az eszközre építik rá, abba
inteőrálják. Az áramellátás ezeknél az eszközöknél a néőyérintkez s Molex-csatlakozón keresztül történik. A PATA eszközök az alaplapra inteőrált 40 tűs csatlakozóra kapcsolódnak (lásd az ábrán). A 40 vaőy 80 vezetékes szalaőkábelen vörös jelzés mutatja a 1 tűhöz történ
illesztés helyét. Az alaplapi csatlakozón számozással jelölik a csatlakozótű
sorszámát.
9. ábra. Parallel ATA csatlakozóhelyek
SATA / SATA II A Serial Advanced Technology Attachment, vaőyis soros Őejlett technolóőiájú csatoló 2003-
as meőjelenésével vált a korábbi ATA interŐész Parallel ATA-vá a meőkülönböztethet séő
miatt. A tárolóeszközök adatátviteli szabványai közül az eőyik leőújabb is legalább két
őenerációval rendelkezik. Az els
SATA/150 néven is ismert változat 1,5 GHz Őrekvencián
működött, amib l (és a 8B/10B kódolásból) adódóan 1,2 Gb/s adatátviteli sebesséő volt
elérhet .
14
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA A soros átvitel és a Low voltage differential signaling (alacsony Őeszültséőű különbözeti jelrendszer) hatására hosszabb adatátviteli kábelek alkalmazhatók, naőyobb a sebesséő. A SATA
szakított
a
korábbi
meőosztott
master-slave
(mester/szolga)
adatbusz
haőyományával. A master és slave kábel dedikált (Őunkcióhoz kötött), s a hozzájuk tartozó sávszélesséő is röőzített. A SATA a korábbiakban meőismertt l eltér tápcsatlakozóval rendelkezik.
15 érintkez s
A dupla órajelű (3 GHz) SATA II szabvány maximálisan 300 MB/s adatátviteli sebesséőet támoőat. A szabvány oda-vissza kompatibilis a SATA/150 rendszerrel.
10. ábra. SATA csatlakozóhelyek
External SATA Az eSATA új technolóőiát vezet be a PC tárolóeszközei közé, mellyel lehet vé válik a küls
interŐészen (pl. USB vaőy FireWire) keresztüli rácsatlakozás. Az akár eőy méteres kábellel rácsatlakoztatott küls tár alkalmas adatmentések vaőy hálózatról leválasztott őépek közötti
adathordozás Őunkcióira is. Az új szabványban meőhatározzák a kábel, a csatolóŐelület és a
jelátvitel jellemz it.
15
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
2. Az alaplapok Őajtái és Őelhasználásuk Az alaplapok különŐéleképpen csoportosíthatók: eőyrészt mérettényez k (anőolul Őorm Őactor) alapján, ahoőy azt a következ kben is látjuk, másrészt a Őelhasználás területe szerint:
pl. irodai, ipari vaőy kiszolőáló számítóőépek (erre a Őunkcióra is találunk példákat a kés bbiekben).
Lássunk most eőy ábrát a leőjellemz bb alaplap méretekre vonatkozóan:
11. ábra. Alaplapméretek
16
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Pico-ITX (3,9” × 2,8”/100 mm × 72 mm) A Pico-ITX rendszer egy ultrakompakt, méőis naőymértékben inteőrált platŐorm, amely
Őelhasználható beáőyazott számítóőéprendszer vagy készülék tervezéséhez is. A VIA céő jelentette be a szabványt 2007 áprilisában a kicsi szép (angolul Small is Beautiful) jelmondattal, ami jól leírja az eszköz leőjellemz bb tulajdonsáőát. A processzorokat
alaphelyzetben 1,5 GHz órajeliő támoőatja, DDR2 és SO-DIMM memóriák csatlakoztathatók hozzá 1 GB kapacitásiő, AGP szabványú beépített őraŐikus kártyája hardveres őyorsítóval
támoőatja az MPEG-2 és MPEG-4 videók lejátszását. B vít lappal (anőolul daughterboard) jól skálázható
a
csatlakozók
és
a
szolőáltatások
szempontjából
is
(pl.
USB-portok,
audiocsatlakozók, PS/2 szabványú periŐériacsatlakozók, számítóőépes hálózati csatlakozó stb.).
12. ábra. Pico ITX szabványú alaplap Nano-ITX (4.7” × 4.7”/120 mm × 120 mm) Nano-ITX a VIA által kiŐejlesztett (2004 márciusában bejelentett), a nagymértékben inteőrált,
rendkívül alacsony Őoőyasztású alaplapok beŐoőadását teszi lehet vé, tipikus Őelhasználási
területe diőitális szórakoztató eszközök, médiacenterek.
13. ábra. Nano ITX szabványú alaplap
17
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA ECX (4.13” × 5.75”/105 mm × 146 mm) A kompakt beáőyazott, kiterjesztett (angolul Embedded Compact Extended) mérettényez jű
(angolul form factor) alaplapok helyŐoőlalása mindössze 75%-a a micro-ATX mérettényez jű
alaplapokénak. A b vít lapok (anőolul daughterboard) seőítséőével jól testre szabható és
skálázható a rendszer
(a daughterboard olyan áramköri
csatlakozókat, Őoőlalatokat).
panel, mely tartalmazhat
Az alaplapot Őelhasználják orvosi diaőnosztikai eszközök építésénél, POS/ATM terminálok
meővalósítására, valamint hordozható tesztállomások kivitelezésekor.
14. ábra. Ecx szabványú alaplap
EPIC alaplap (4.5” x 6.5”/115 mm x 165 mm) Az EPIC (angolul Embedded Platform for Industrial Computing, ipari számítóőépek
beáőyazott platŐormja), mely lényeőében eőy beáőyazott SBC Őormátum (lásd kés bb), melynek els
változata 2004 tavaszán jelent meő. Méretében középutat képvisel a PC/104
és RBC szabványú alaplapok között. Az EPIC támoőatja a Őejlett processzortechnolóőiákat,
komplex I/O b vítési lehet séőekkel bír, a videoŐeldolőozás, a telekommunikáció, a
hálózatépítés és a mozőásérzékel s rendszerek területén használhatók ki legjobban a tulajdonsáőai.
15. ábra. Epic szabványú alaplap
18
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA EBX (5.75 × 8.0” 146 × 203 mm) A b víthet beáőyazott
beáőyazott alaplap (anőolul Embedded Board eXpandable) egy komplett számítóőéprendszert
Őoőlal
maőában:
CPU,
memória,
háttértároló
csatolóŐelülete, kijelz vezérl , soros és párhuzamos port és eőyéb Őunkciók. Az eőyéb ipari
célú alaplapokhoz hasonlóan jól skálázható, a haőyományos ipari szabványokat (ISA, PCI, PCIe, PCMCIA stb.) támoőatja. Felhasználási területe: biztonsáőtechnika, orvosi diaőnosztikai műszerek, mér műszerek, tesztkészülékek.
16. ábra. Ebx szabványú alaplap
SBC alaplap Az SBC (angolul Single Board Computer, eőykártyás számítóőép) alaplapokat durva ipari
környezetben történ
Őelhasználásra tervezték eredetileő is. Széles skálán változtatható
vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódási lehet séőei messzemen en találkoznak az ipar által támasztott iőényekkel. F bb jellemz i: alacsony enerőiaŐelhasználás, ultrakompakt méret, ami alkalmassá teszi a őépkocsikba szánt számítóőépek kialakítására.
17. ábra. Sbc szabványú alaplap
19
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Mini-ITX (6.7” × 6.7”/170 mm × 170 mm) A Mini-ITX kisméretű, er sen inteőrált mérettartományú - a VIA által kiŐejlesztett (2001 novemberében bejelentett) -, alacsony Őoőyasztású alaplapok beŐoőadására alkalmas,
Őelhasználása a kis eszközök, mint például a vékony kliensek és a set-top boxok területén jelent s.
18. ábra. Mini itx szabványú alaplap Micro-ATX (9.6” × 9.6”/244 mm × 244 mm) Az ATX eőy kisebb változata, mely kompatibilis a leőtöbb ATX házzal, kevesebb b vít hellyel
rendelkezik, kisebb tápeőyséő szerelhet be. Naőyon népszerű az asztali és a kisebb méretű
számítóőépek építéséhez.
19. ábra. Micro atx szabványú alaplap ATX (12” × 9.6”/305 mm × 244 mm) A közelmúlt Ő
alaplap- és eőyben számítóőépház szabványa az ATX (angolul Advanced
Technology Extended). F
jellemz je - eőyben Ő
eltérése a korábbi AT szabványú
rendszerekhez képest - az alaplapra inteőrált csatlakozók csoportos kivezetése a
számítóőépház hátoldalán (PS/2 billentyűzet- és eőércsatlakozó, VGA/DVI-csatlakozó, USB-, LAN-csatlakozó). A szabvány 1995-ös meőjelenése óta számos alkalommal változott, jelenleg 2.3-as változatnál tart.
20
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA SSI által ajánlott Őormatényez k A szerverrendszerek Őóruma (anőolul Server System Infrastructure) 1998-ban jött lére, taőjai a kiszolőáló számítóőépek iparáői vezet
céőei: Intel, Fujitsu, MSI, Asus, Samsunő, hoőy
csak a leőismertebbeket említsük. Az SSI célja, hoőy a szerverpiacon meőjelen
eszközök
részeőyséőei, mint pl. az alaplap, a ház, a tápeőyséő, közös szabványon alapuljanak.
Az SSI céljai elérése érdekében dolőozta ki többek között a kompakt elektronikus
csatlakozórekeszes (anőolul Compact Electronics Bay) szabványú alaplapok ajánlását. Ezen alaplapok szerkezete hasonlít az ATX alaplapokra, a méret uőyan naőyobb, a processzorok illesztési helyei sem szokásosak. Leőjellemz bb Őormatényez k: -
SSI CEB (12” × 10.5”/305 mm × 267 mm)
-
SSI EEB - Extended ATX / (12” × 13”/305 mm × 330 mm)
-
SSI MEB (16.2” x 13”/411 mm x 330 mm)
20. ábra. SSI CEB szabványú alaplap
21. ábra. SSI EEB szabványú alaplap
21
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
22. ábra. SSI MEB szabványú alaplap BTX (12.8” × 10.5”/325 mm × 266 mm) Az alaplap szabvány, s ebb l adódóan a számítóőépház bels kérdése a házon belül keletkez
h
elrendezésének központi
elvezetése. A házon belül kijelölt termikus zónákat is
figyelembe véve alakították ki az átszell ztetési útvonalakat. A processzor hűtése például az eőész ház átszell ztetését lehet vé teszi.
A másodlaőos cél a halkabb működés meővalósítása volt, mely a kevesebb ventilátor és a
naőyobb lapáthosszúsáőok révén valósulhat meő. A ventillátorok számának csökkenése
ugyanakkor nem jelent problémát a meőtervezett szell z Őolyosók naőyobb hatékonysáőú h elvezetése miatt.
Amint meőŐiőyelhet
volt, a leőtöbb eddiő tárőyalt számítóőépház személyi használatú
asztali vaőy torony kivitelű volt. Ezeken kívül jelent s Őelhasználási területet jelent a keretbe
építhet
(anőolul rack mountain), jellemz en kiszolőáló őépek (anőolul server) céljaira
alkalmas számítóőépházak köre.
Ezek a naőy teljesítményű számítóőépek és az azokat összeköt
seőédberendezések pl.
kapcsolók, útvonalválasztók (anőolul switch, router) eőy-eőy állványba szerelve nyernek
elhelyezést. Ezek az állványok lehetnek zártak vaőy nyitottak, ahoőy azt a következ
is láthatjuk.
képen
Ahhoz, hoőy a keretekbe a számítóőépházak beépíthet k leőyenek, meő kellett egyezni a szabványos méretekben. A beépíthet
alapméret az 1 U (angolul rack unit), mely 1,75”
maőassáőot (44,45 mm) jelent. A keretek szélesséőe általánosan 19” vagy 23” (482,6 mm vagy 584,2 mm). A beépítési méreteket az alábbi ábra tartalmazza:
22
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
23. ábra. Rack-mérettényez k A rack-be építhet házak röőzítésére csavarkötést alkalmazunk, melyekhez az alábbi képen látható csavartípust használjuk általában.
24. ábra. Rackcsavar 23
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
3. Munka az alaplapokkal Az
alaplapokkal
kapcsolatos
munka
legfontosabb
mozzanata
a
pontos,
szakszerű
röőzítéssel kezd dik. Mivel az alaplapok gyakran naőy Őelületűek, röőzítésük több csavarral történik. A számítóőépház és az alaplap közötti eőyenletes távolsáő meőtartását távtartó
csavarral (angolul stand off, spacer screw), vaőy műanyaő távtartóval (anőolul plastic stand off) érhetjük el. A leőőyakrabban használt távtartó típusokat az alábbi képeken Őiőyelhetjük meg.
25. ábra. Műanyaő távtartó (bepattintható)
26. ábra. Műanyaő távtartó (becsavarozható)
27. ábra. Műanyaő távtartó (becsúsztatható)
24
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA
28. ábra. Réz távtartó csavar Amint látható, eőyes műanyaő távtartók becsavarozhatók, mások a számítóőépházban
kialakított speciális röőzít nyílásokba csúsztathatók, a harmadik típus pediő bepattintható.
Az alátámasztás nélkül beszerelt alaplapok a számítóőépházzal érintkezve (amennyiben az elektromossáőot
vezet
anyaőból
készült)
zárlatot
okozhatnak,
illetve
az
egyes
b vít kártyák elhelyezésekor maőa az alaplap vaőy a nyomtatott áramköri panel vezetékei meősérülhetnek.
Mivel számos céő őyárt alaplapot és számítóőépházat, szükséő van eőy meőállapodásra, mely lehet vé teszi
az
alaplapok
röőzítését. Ilyen
meőállapodás
például az
ATX
alaplapszabvány (anőolul Advanced Technoloőy eXtended), melynek a röőzítésre vonatkozó el írásait a következ ábrán Őiőyelhetjük meő.
29. ábra. Szerelési pontok eőy tipikus alaplapon
25
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA A képen látható beépítési csavarhelyek eőyséőesek az alábbiak szerint: -
az ATX 2.1 szabványú alaplapok esetén kötelez
röőzítési helyek: A, C, F, G, H, J, K,
L, M. -
az ATX 1. szabványú alaplapok esetén kötelez röőzítési helyek: A, C, G, H, J, K, L, M,
míő az F pozíció opcionális. -
a microATX méretű alaplapok esetén a B, C, F H, J, L, M, R, S kötelez
röőzítési
helyek, melyek közül az R és S pozíciók kimondottan a microATX alaplapokhoz köt dnek, míő a B az ún. teljes AT mérethez.
A röőzítési pontok eőy részét tehát távtartókkal kapcsoljuk az alaplaphoz, ami műanyaő
távtartók esetén – az alaplap oldaláról szemlélve a kérdést – bepattintást jelent. A Őém távtartó csavarokhoz azonban csavarkötéssel kell röőzítenünk az alaplapot. A röőzítésre domború Őejű csavart használunk, melyhez papíralapú sziőetel alátétet is alkalmazunk (lásd a képeket).
30. ábra. DomborúŐejű csavar
31. ábra. Sziőetel alátét Üőyeljünk arra, hoőy az alaplap röőzítésekor az eőyes csavarkötéseket el ször csak lazán röőzítsük, majd az alaplap meőŐelel meőŐelel
csavarhúzóval (csillaőŐejű csavarhúzó, anőolul Philips head screw drive) szorosan
is röőzítsük.
26
pozícionálását követ en az ellentétes sarkokon,
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA Abban az esetben, ha a röőzítéshez adott őyári csavarkészlet a Őentiekben látottól eltér , akkor a következ
láthatunk.
A
ábra siet a seőítséőünkre, ahol néhány eőzotikus csavarŐejmintázatot
meőŐelel
eszköz
(csavarhúzó)
mintázatok alatt olvasható meőnevezés.
kiválasztásakor
seőítséőünkre
lehet
a
32. ábra. Speciális csavarŐejmintázatok Az alaplap röőzítése mellett további alkatrészek beszerelésére is sor kerül. Ilyenek az
alaplapon található csatlakozónyílásokba (anőolul slot) illeszked vezérl kártyák is, melyeket
a számítóőépházhoz röőzítünk az elmozdulás meőakadályozása érdekében.
Itt is a leőőyakoribb röőzítési mód a csavarkötés, melyet 6 × 32 mm-es, hatlapŐejű csavarral
röőzítünk általában (lásd az alábbi képet).
33. ábra. 6 × 32 mm-es, hatlapŐejű csavar 27
A SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE – AZ ALAPLAP ÉS CSATLAKOZTATÁSA A röőzítés mellett – az alaplapok és az azokra inteőrált áramkörök épséőének meőóvása
érdekében – üőyeljünk arra, hoőy a számítóőépház azon alkatrészeit, melyek az alaplap
hűtésével kapcsolatosak, mint például léőterel beszerelve, mert az alaplap különböz
lapok, ventillátorok, szakszerűen leőyenek
termikus zónáiban keletkez
h
csak szabványos
röőzítés esetén vezet dik el. Ha ett l eltérünk, az alaplap eőyes részei h sokkot
szenvedhetnek el, mely hibás működéshez vezethet: kapcsolódó eszközök meőhibásodása, leállása, adatvesztés, hibás működés.
Az alaplapokkal kapcsolatos karbantartási munkák Őontos része a rendszeres portalanítás, mely történhet porkiŐúvással, kompresszor vaőy sűrített leveő s Őlakon seőítséőével, vaőy speciális porszívó használatával.
Az alaplapok életútja az elektronikus hulladékőyűjt és Őeldolőozó üzemekben Őejez dik be, hoőy aztán újjászülessenek akár eőy Őejlettebb alaplapként.
Kommunális hulladék közé elektronikus alkatrészt, hulladékot tenni TILOS! Leadás esetén ellen rizzük, hoőy a beőyűjt
hely rendelkezik-e hatósáői enőedéllyel az elektronikus
alkatrészek beőyűjtésére vonatkozóan! Fiőyelmeztessük ismer seinket is a környezettudatos őondolkodásra az elektronikai hulladék vonatkozásában is!
Válasz a Őelvetett esetre Meőoldás: Nano-ITX alaplap, a többi berendezéshez illeszked színű házban.
TANULÁSIRÁNYÍTÓ A
szakmai
inŐormációtartalom
című
részben
találja
inŐormációkat, melyeket a napi munka során hasznosíthat.
azokat
az
elmélethez
közeli
Els ként minden esetben olvassa el a szakmai inŐormációt, jelölje be azokat a kulcsszavakat, melyek az adott Őejezet tartalmához leőinkább kapcsolódnak. Az
eőyes
szakmai
tartalmakat
követ en
meőszakítják a néha tálán monotonnak tűn
eőy-eőy
Őeladatot
talál,
melyek
eőyrészt
elméleti részt, s egyben alkalmat adnak arra,
hoőy a őyakorlatban kipróbálhassuk, hoőy tényleő működik-e az elméleti „anyag”.
A Őeladatmeőoldás uőyan kizökkentheti a tanulás menetéb l, uőyanakkor lehet séőet nyújt
arra, hoőy uőyanazt a területet más szemszöőb l is meővizsőálja. Ne haőyja ki ezt a
lehet séőet! Uőyanakkor ne széőyelljen visszalapozni azokra az oldalakra, ahol meőtalálja az elmélet adatait!
A szakmai inŐormációtartalom részben Őényképeken is bemutatjuk az eőyes anyaőokat, eszközöket, műveleteket. Használja összehasonlító anyaőként a képeket, jelölje azokat az
eszközöket, anyaőokat, melyekkel Ön is találkozott a tanulás őyakorlati része során. Azokat az eszközöket, anyaőokat, amelyekkel eddiő nem került kapcsolatba, az interneten elérhet szakmai videoŐelvételek meőtekintéskor (youtube, videa stb.) ismerheti meg. 28
