A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény legfontosabb jellemzői Hatályba lépett: 2012. január 1-jén. 1. A szakképzési hozzájárulás célja Alapvetően az iskolai rendszerű szakképzés, az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés, továbbá az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása. Az új törvény a szakképzési hozzájárulás rendszerét alaposan átalakította: − a szakképzési hozzájárulás – főszabályként – befizetésre kerül, − a fizetendő szakképzési hozzájárulást csak a gyakorlati képzés szervezésével teljesítők csökkenthetik, de nem a tényleges költségek összegével, hanem a differenciáltan meghatározott alapnormatíva összegével, − a szakképzési hozzájárulás terhére fejlesztési támogatás nem számolható el, − a bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok egységesen az állami adóhatósághoz kerültek (havonta kell előleget bevallani) stb. A megváltozott előírások mellett 2012. január 1-jétől a bruttó kötelezettség nem csökkenthető: − a saját munkavállalók számára felnőttképzési szerződés és az MT szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszerzett képzés költségei elszámolásával; − a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben...... folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés, továbbá a felsőoktatási intézményben gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztését – tárgyi eszköz beszerzését – közvetlenül szolgáló felhalmozási (fejlesztési) támogatás nyújtásával; − a gyakorlati képzéssel teljesítő részére adott költséghozzájárulással; − a tanuló-, illetve a hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során anyagköltségre fordított összeggel; − a szakmai alapképzést is szolgáló tanműhelyre a tárgyévben fordított arányos költségek összegével; − a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, bővítésére fordított összeg 50 %-ával, a karbantartására fordított összeggel stb.; − a gyakorlati képzésnek a hatályon kívül helyezett törvény mellékletében meghatározott költségeivel (a differenciáltan meghatározott alapnormatívát nem befolyásolják a ténylegesen felmerült költségek). 2. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre Lényegében nem változott. Bővült a közjegyzői irodával, kikerült a gazdasági társaságok közül az olyan társaság, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett, továbbá a szövetkezetek közül a szociális szövetkezet.
Szakképz. hozzájár. és a képz.fejl. tám.szóló 2011. évi CLV. tv. legfont.jellem.doc. 2012.02.20.
2
Nem köteles szakképzési hozzájárulásra Az ide tartozók köre annyiban változott, hogy az eddigieken túlmenően nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját. 3. A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (korábban: a társadalombiztosítási járulék alapja volt), amelyet a törvényben meghatározottak szerint kell számításba venni. A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka. Ez a bruttó kötelezettség. A szakképzési hozzájárulást a naptári évre (és nem az üzleti évre) kell megállapítani. A szakképzési hozzájárulás kiszámításához − az Szt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az Szt. szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele (korábban a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák) arányában, − az egyéb egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele (korábban az előző bekezdésben leírtak) arányában, − a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az Szt. szerint megállapított éves árbevételéből a Tao.tv. 6. számú melléklete E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában (ez nem változott) kell megosztani. Kapcsolódóan utalni kell arra, hogy a törvény értelmező rendelkezést tartalmaz: − a szociális hozzájárulási adó alapra, − az egészségügyi közszolgáltatásra, − (áttételesen) az egészségügyi szolgáltatóra. Ezeket összeállításunk végén bemutatjuk. 4. A szakképzési hozzájárulás teljesítése Eltérő annak függvényében, hogy a hozzájárulásra kötelezett − gyakorlati képzést szervez, illetve − gyakorlati képzést nem szervez. Tekintettel arra, hogy a hozzájárulásra kötelezettek többsége nem szervez gyakorlati képzést, itt a szakképzési hozzájárulás teljesítésének azt a szabályát mutatjuk be, amikor
3
a szakképzési hozzájárulás teljesítésére kötelezett gyakorlati képzést nem szervez (ez az egyszerűbb), és a mellékletben azt, amikor gyakorlati képzés szervezésével teljesít a szakképzési hozzájárulásra kötelezett. 5. A szakképézési hozzájárulás teljesítése, − ha a hozzájárulásra kötelezett gyakorlai képzést nem szervez. A hozzájárulásra kötelezett − a szakképézési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak; − az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet; − az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség; − az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára; − a befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni (lehet visszaigényelni). A kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett – az éves bevallásban figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége Szht. által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. Átmeneti rendelkezések (a fontosabbak) a) A hozzájárulási kötelezettség 2011. évre vonatkozó teljesítésénél, ide értve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a 2011. évben hatályos szabályokat kell alkalmazni. b) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó kötelezett a 2011.évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét − az üzleti év első napjától december 31-ig időarányosan a 2011. évi szabályok szerint, − 2012. január 1. napjától az új törvény szerint teljesíti, − a 2011. évre vonatkozóan = a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé,
4
= a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettségét az állami adóhatóság felé 2012. február 25-éig benyújtandó soron kívüli bevallással teljesíti. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó kötelezett, ha a 2011. évi kötelezettségét részben − a saját munkavállalói számára felnőttképzési szerződés és tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján − megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítette, − 2012. február 25-éig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljestenie kell az illetékes munkaügyi központ részére. c) Az Art.-ben meghatározott elévülés időtartama alatt a hozzájárulási kötelezettségét a korábbi szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítő kötelezettnek − e kötelezettsége teljesítését a benyújtott elszámolás alapján továbbra is az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenőrzi. − az önellenőrzést is ide kell benyújtani. Az állami szakképzési és fenőttképzési szerv végzi a törvény hatályba lépését megelőzően nyújtott fejlesztési támogatások, egyéb támogatások felhasználásának az elszámoltatását és ellenőrzését. d) További átmeneti szabályok a mellékletben. 7. Hatályát vesztő rendelkezések közül a következőt kell kiemelni: − a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 15/2009. (VII.24.) SZMMrendelet a következőkre tekintettel: A Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozóan 2009. szeptember 1-jéig kiírt pályázatok keretében megvalósuló képzésekre – a 15/2009. (VII.24.) SZMM-rendelettel hatályon kívül helyezett – 13/2006. (XII.27.) SZMMrendelet szabályait kell alkalmazni. 8. Értelmező rendelkezések 8.1. Szociális hozzájárulási adó-alap A szociális hozzájárulási adóról szóló törvénynek − a 455. §-a (2) bekezdésének a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,
5
−
a 455. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében (a minimálbér 112,5 %-ában) meghatározott adóalap.
A 457. § (1) bekezdésének alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett. Megjegyzés: a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget csökkentő adókedvezmények összegével a szakképzési hozzájárulás alapját képező szociális hozzájárulási adóalap nem csökkenthető! 8.2. Egészségügyi szolgáltatás Az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak a feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halotakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, – ideértve az ehhez kapcsolódó – a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is. Egészségügyi közszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatás, ha részben vagy egészben az államháztartás terhére támogatott szolgáltatói tevékenység. 8.3. Egészségügyi szolgáltató A tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szevezet.
6
Melléklet A szakképzési hozzájárulás teljesítése, − ha a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést szervez 1. Gyakorlati képzés a törvény szerint: 1. a szakképzésről szóló törvényben meghatározott gyakorlati oktatási tevékenység, 2. a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely − a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket − a hallgatók az intézményben vagy azon kívül, a munkavégzéshez hasonló feltételek között, a szükséges eszközökön sajátítanak el, azzal, hogy − a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák, − és a képzés az ehhez szükséges képzési programok alapján folyik. 2.
A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módja, ha a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget: a)
a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint: − a szakközépiskola vagy szakiskola (együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, vagy − a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezésével összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével;
b)
2012. augusztus 31-ig a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett együttműködési megállapodást kötött;
c)
2012. szeptember 1-től a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, amennyiben a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – a törvény keretei között – a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. 3.
A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége mértékének csökkentése
Az előbbi pont szerint a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettség mértékét csökkentheti
7
− 2012. évre vonatkozóan 440.000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, − a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel. 4. A 280/2011. (XII.20.) Korm.rendelet alapján csökkentő tétel a)
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján [fenti 2. pont a) alpontja] folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a kövekezőkben meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti: − az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében = a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, = az alapnormatíva összegének 130-al történő elosztásával kell kiszámítani [2012-ben 440.000:130=3.385 Ft/tanulónként/gyakorlati képzési naponként]; − a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként = a gyakorlati képzési normatíva napi összege és = a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.
A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként − a gyakorlati képzési normatíva napi összege és − a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. b) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján [fenti 2. pont a) alpontja] folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét az alapnormatíva összegével csökkentheti a következők figyelembe vételével: A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan – amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként − az alapnormatíva összege és a Korm. rendelet mellékletében szereplő, − a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó (1-től eltérő szám) szorzata alapján kell meghatározni. Amennyiben tanulószerződés a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a következők szerint számított havi csökkentő tételek összege: − a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként
8
= a tárgyév teljes időtartamára számított csökkentő tétel éves összegének = egy tizenketted része képezi; − ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel előző francia bekezdés szerint számított összegét = az adott hónapból a tanulószerződés megszűnése napjáig eltelt napok és = az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni; − ha a tanulószerződést hónap közben kötötték meg, a csökkentő tétel első francia bekezdés szerint meghatározott összege azon hónapban számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. c) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének [a fenti 2. pont b), illetve c) alpontja], éves és havi bruttó kötelezettségét a következőkben meghatározott módon számított csökkentő tétel összegével csökkentheti: − a hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva 100-al történő elosztásával kell kiszámítani [2012-ben 440.000:100=4.400 Ft/hallgatónként/gyakorlati képzési naponként]; − a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként = a gyakorlati képzési normatíva napi összege és = a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként − a gyakorlati képzési normatíva napi összege és − a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi. 5.
Bevallás és visszatérítés
A hozzájárulásra kötelezett − a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, − a Korm. rendelet alapján csökkentő tétel éves összegét, − az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tételek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, amelyet csökkent a Korm. rendelet szerint számított előleg-csökkentő összeg. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és
9
− a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, − az azt meghaladó részt az éves bevallás, az előlegfizetés során − az állami adóhatóságtól visszaigényelheti (a kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni). Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elekronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adóhatósághoz vagy visszaigényli. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetés ettől az időponttól igényelhető vissza. A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a fentebb említett visszatérítés. Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzési törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzési törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel, akihez a gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Ennek a részletes szabályait a törvény hosszabban taglalja. Itt erre nem térünk ki! 6.
Kapcsolódó átmeneti rendelkezések (a fontosabbak) a)
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a törvény hatályba lépése előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre − együttműködési megállapodás alapján került sor, a törvény hatályba lépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralévő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a Korm. rendelet szerinti csökkentő tételt kell alkalmaznia, − hallgatói szerződés alapján került sor, a törvény hatályba lépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátra lévő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a Korm. rendelet szerinti csökkentő tételt, továbbá a különbözet visszaigénylésére vonatkozó előírásokat kell alkalmaznia. Megfelelően alkalmlazni kell a még hátralévő időre az átalányadózóra, a meghaladó mértékben vállalt kötelezettségre, az átirányításra vonatkozó sajátos előírásokat is.
10
b) A törvény hatályba lépése előtt kapott beruházási célú támogatással megvalósított gyakorlati képzést szolgáló létesítményt, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el, az eredeti rendeltetésétől eltérő céllal működtetni nem lehet. Amennyiben – az előző bekezdés szetinti – gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően tovább nem működtethető, a létesítmény elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett szakképző iskola fenntartóját. Amennyiben az érintett szakképző iskola fenntartója nem él elővásárlási jogával, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, aki a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, és a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról az illetékes miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai a jogukkal nem éltek, akkor az ingatlan vételárából az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni. c)
Ha a hozzájárulásra kötelezett a törvény hatályba lépése előtt megkötött tanulószerződést vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő előtt, a törvény hatályba lépését követően jogellenesen felmondja, a szeződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére a szerződés alapján annak felmondásáig − az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét az állami szakképzési és felnőttképzési szerv EFK-számlájára befizetni, − a Korm. rendelet szerinti csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnak visszatéríteni.
d) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a törvény hatályba lépését megelőzően hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a csoportos gyakorlati képzést − közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-éig elszámolta, − a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig (ingatlan esetén 10 évig) a gyakorlati képzés céljaira használni. Ha az előbbi hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezését megszünteti, a szakképzési hozzájárulás terhére beszerzett tárgyi eszköznek és beruházásnak a még hátralévő használati kötelezettség idejével arányos bekerülési értékét legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg be kell fizetni az EFK-számlára.
11
Mentesülés a befizetési kötelezettség alól, − ha jogutódja hozzájárulásra kötelezett és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, − ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát a térségi integrált szakképző központ keretében működő szakképzést folytató intézmény térítés nélkül megkapja. e)
A törvény hatályba lépését megelőzően hatályos szabályok szerint a 2011. évben nyújtott fejlesztési támogatás − a támogatási szerződésben meghatározott célokra legkésőbb 2012. 12. 31-ig használható fel, − az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. 01. 30-ig vissza kell fizetni az EFK-számlára.
