A SZAKDOLGOZATOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAKOKON I. A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS FOLYAMATÁHOZ KÖTŐDŐ ELVÁRÁSOK 1. Témaválasztás A szakdolgozat témájának megválasztását az operatív szakvezetők koordinálják, akik közvetítő (összekötő) szerepet játszanak a hallgatók és a témákat meghirdető oktatók/intézetek között. A szakvezetők összegyűjtik az egyes intézetek/oktatók által felajánlott (és minden akadémiai évben áttekintett, szükség szerint aktualizált) témákat, azokat a szak szempontjai alapján értékelik és szerkesztik. Ezt követően a szorgalmi időszak 4. hét elejéig közzéteszik a témák jegyzékét. Ez a jegyzék tartalmazza: – a téma/kör/ megnevezését, – rövid, célirányosan konkrét meghatározását, – az adott témakör oktatóit (lehetőleg minden témához több oktató). A hallgatók a felajánlott témák/oktatók közül választanak. A témák a kar honlapján a Hallgatók/Alapképzés/szakdolgozat menüben elérhetők, ugyanitt a hallgatók letölthetik a jelentkezési lapot, és felkeresik az általuk kiválasztott oktatót. Amennyiben az oktató befogadja a hallgatót, aláírja a hallgató által kitöltött témaválasztási nyilatkozatot. Ezzel történik a témára történő jelentkezés megerősítése. Az egyszer már aláíratott nyilatkozatot az adott oktató és hallgató csak közösen változtathatja meg Amennyiben a hallgató nem a saját szaknak megfelelő témát választ, a témaválasztáshoz szükséges kikérnie eredeti szakvezetője és a választott téma szerinti (vagyis a „fogadó”) szak vezetőjének engedélyét, és ezt a témaválasztási nyilatkozathoz csatolni. A hallgató a kitöltött, valamint a témavezető és saját maga által is aláírt témaválasztási nyilatkozatot eljuttatja a Tanulmányi Osztálynak (TO). H.i.: szorgalmi időszak 8. hét vége. Az összegyűjtött témaválasztási nyilatkozatokat a Tanulmányi Osztály eljuttatja a szakvezetőknek. Ha a hallgató a témaválasztás határidejének lejártáig nem talál témavezető oktatót, a Nyilatkozatot a téma megjelölésével, de oktatói aláírás nélkül is leadhatja. A szakvezető később majd besorolja őt egy, az általa választott téma vezetését felvállaló oktatóhoz. A témaválasztás és témavezető elfogadásáról – figyelembe véve az oktatói leterheltséget is, szükség esetén az érintett intézetigazgatók bevonásával – a szakvezető dönt. H.i.: szorgalmi időszak 11. hét vége, majd közzéteszi a végleges listát. H.i.: szorgalmi időszak 12. hét vége. A témaválasztás megerősítése után kari szintű adatbázis készül, amely tartalmazza az adott évfolyam keretei között szakdolgozatot készítő valamennyi hallgató nevét (EHA kódját), a program és a szak nevét, a választott témát és a témavezető nevét. Ebbe az adatbázisba minden érintett hallgató és a kar minden oktatója folyamatos betekintést nyerhet. Abban az esetben, ha a szakdolgozat témájának módosítása új témavezető kiválasztását is igényli, a témaváltoztatás kizárólag az eredeti és új témavezető beleegyezésével és a szakvezető engedélyével lehetséges. Ezt az érintett oktatók és a szakvezető aláírásával ellátott nyomtatványon (témaváltoztatási kérelem) szükséges dokumentálni. Az üzleti szakokon (Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing, Pénzügy és számvitel) ajánlott (de nem kötelező), hogy a hallgatók szakdolgozatukat a szakmai gyakorlaton
2 tanulmányozott (tanulmányozandó) konkrét vállalati témában / üzleti gyakorlati probléma megoldásának tárgyában készítsék. 2. Szakdolgozati konzultáció A szakdolgozat megírására az Üzleti szakokon (az angol programot is beleértve) két félév, az Alkalmazott közgazdaságtan és a Gazdaságinformatika szakokon egy félév áll a hallgatók rendelkezésére. A szakdolgozat készítés módszertanának, valamint a szakdolgozattal kapcsolatos formai és tartalmi követelményeknek a megismertetése érdekében – minden egyes félévben, bármely szak és évfolyam hallgatója számára – a Kar választható jelleggel (tehát nem kötelező, tantervben szereplő tárgyként) – előre meghirdetett időpontokban – szervezett konzultációs lehetőséget biztosít (a továbbiakban: módszertani konzultáció). A módszertani konzultációk alapvető témakörei: – a szakdolgozat-készítés módszertana: kutatási- és szakirodalom-feldolgozási módszerek; – felkészítés a szakdolgozat-írásra: a szakirodalmi hivatkozási szabályok, valamint a szakdolgozattal kapcsolatos egységes formai követelmények megismertetése. A szakdolgozat készítés módszertanáról a Kar honlapján közzétett írásos tájékoztató (módszertani segédlet) áll a hallgatók rendelkezésére. A fenti tájékoztatóban szereplő ismeretek birtoklását minden szakdolgozatot készítő hallgatótól elvárjuk (attól függetlenül, hogy részt vett-e a szervezett módszertani konzultációkon). A tantervben is szereplő szakdolgozati konzultáció alapvető célja a szakdolgozat elkészítésének szakmai támogatása (a továbbiakban: szakmai konzultáció). Ezt az előzőekben megnevezett témavezetők végzik. A hallgatók a szakdolgozati konzultáció keretében (a gazdasági képzéseken a 6., a gazdaságinformatika szakon a 7. félévben) 3 szakmai konzultációt kötelesek igazoltatni a témavezetővel. A szakmai konzultáció külön kurzusként meghirdetésre kerül az ETR-en. A hallgató a szakmai konzultációra a félév végén a teljes munkaidős képzésben aláírást és gyakorlati jegyet, a részidős képzésben aláírást kap, amelyet a témavezető ad meg. A szakmai konzultációk meglétének igazolása és a féléves munka értékelése egységes formanyomtatványon, az ún. szakdolgozati konzultációs lapon történik. A hallgató féléves teljesítményének értékelése a témavezető által egy házi dolgozatra adott jeggyel (gyakorlati jegy) történik. Ez tulajdonképpen a leendő szakdolgozat egy fejezete lehet, amelyben a hallgató áttekinti és értékeli az általa választott téma szakirodalmát. A dolgozat terjedelme (a címlapot, irodalomjegyzéket és a tartalomjegyzéket nem számítva) minimum 10 oldal (ennek eléréséhez legalább 18 ezer leütés szükséges, szóközök nélkül). Az angol nyelvű programon a szervezett módszertani konzultáció két féléven keresztül (az 5. és 6. félévben) zajlik. A hallgatók teljesítményének értékelése az 5. félév végén – a fentiekhez hasonlóan – a témavezető által a szakdolgozat egy fejezetére adott jeggyel történik. 3. A szakdolgozat benyújtása A szakdolgozat benyújtására – a mintatanterv szerint – az üzleti szakokon a szakmai gyakorlat befejeztével, a 7. félév végén, míg az Alkalmazott közgazdaságtan és a Gazdaságinformatika szakokon a képzési idő utolsó (6., illetve 7.) félévének végén kerül sor. Az angol nyelvű üzleti képzésen a szakdolgozat benyújtása szintén a 6. félév végén történik. Azok a hallgatók, akik az angol nyelvű diploma mellett szeretnének magyar diplomát is szerezni – a szakmai gyakorlatot követően – a 7. félév végén meg is kell, hogy védjék szakdolgozatukat.
3 A szakdolgozat – a kari vezetés által megadott határidőkkel – a mintatantervtől eltérő félévekben is beadható. A szakdolgozat benyújtása a Kar Finish Szakmai Gyakorlati Rendszerén keresztül történő elektronikus feltöltéssel, valamint 2 fűzött példánynak a Tanulmányi Osztályra történő eljuttatásával történik. A szakdolgozat csak akkor tekinthető határidőre beérkezettnek, ha a hallgató mind az elektronikus példányt, mind a 2 fűzött példányt a kari vezetés által előre meghatározott határidőre ténylegesen feltölti, illetve benyújtja. Az elektronikus rendszer rögzíti az elektronikus változat feltöltésének pontos dátumát és idejét. A fűzött példányok benyújtásának megtörténtéről kérésre - a hallgató a Tanulmányi Osztályon igazolást kap. Késedelmes benyújtás az egyetemi TVSZ előírása alapján csak külön szakvezetői engedéllyel és csak akkor fogadható el, ha a késedelem nem haladja meg az 1 hetet. Késedelmes benyújtás esetén a Térítési és Juttatási Szabályzatban meghatározott késedelmi díjat kell fizetni. A késedelmi díj megítélésénél az elektronikus és a hagyományos benyújtás dátuma közül a későbbit vesszük figyelembe. Ugyanakkor a Kar a késedelmes benyújtás esetén – különösen az őszi félévben – már nem tudja garantálni azt, hogy a hallgatót még az adott félévi MSc felvételi időszakban záróvizsgára képes bocsátani. Nem fogadható el a szakdolgozat akkor, ha vagy az elektronikus példány, vagy a TO-nak benyújtandó példányok egyikének esetében a késés időtartama túllépi az 1 hetet. 4. A szakdolgozat bírálata A szakdolgozat bírálata elektronikusan és on-line történik, a Kar Szakmai Gyakorlati rendszerén keresztül. Minden szakdolgozatot két bíráló értékel: az egyik a hallgató témavezetője, a másik a szakvezető által felkért bíráló (ez utóbbi lehet a Kar oktatója vagy a témához értő külső szakértő, az üzleti szakokon általában a vállalati mentor). A második bíráló személyére – külső bíráló esetén a javasolt személlyel való egyeztetés után – a témavezető tesz javaslatot. Az üzleti alapszakon erre akkor van szükség, ha a mentor nem lehet másodbíráló (pl. összeférhetetlenség, szakmai feltételek hiánya, stb. miatt). A témavezető a javasolt külső másodbíráló személyéről és adatairól (név, munkahely, elérési cím, e-mail cím) legkésőbb a szakdolgozat benyújtását megelőző negyedik hét végéig tájékoztatja az érintett szakvezetőt. A másodbíráló személyének jóváhagyása – indokolt esetben az intézetigazgatóval történő előzetes egyeztetés után – a szakvezető feladata. A szakvezető a másodbíráló személyének jóváhagyása után, legkésőbb a szakdolgozat benyújtását megelőző utolsó két hétig, továbbküldi a másodbíráló adatait a TO-nak, ahol az említett adatokat felveszik a Kari szintű adatbázisba. A bírálók a Kar Finish rendszerén keresztül érik el a bírálandó szakdolgozatokat. A megadott határidőig on-line kitöltik a bírálati lapot. Ezek után minden bíráló 1 példányt kinyomtat a bírálatából (záróvizsga jegyzőkönyvhöz csatolandó példány, amelyen a feltenni kívánt kérdések is szerepelnek), és ezt aláírva beküldi a Tanulmányi Osztálynak. A hallgató – a rendszerbe belépve – megtekintheti szakdolgozata értékelését ( a javasolt kérdések nélkül).
4 II. A SZAKDOLGOZATHOZ, MINT SZELLEMI TERMÉKHEZ KÖTŐDŐ ELVÁRÁSOK 5. A szakdolgozat elkészítésének tartalmi követelményei A szakdolgozattal a jelöltnek a következő főbb követelményeknek kell megfelelnie: - a dolgozat annak bemutatására szolgál, hogy a jelölt szert tett a közgazdasági / üzleti / gazdaságinformatikai tudományok műveléséhez szükséges alapismeretekre, elsajátította a tananyagot. Képes a szakkifejezések pontos használatára, képes felkutatni, összefoglalóan és értékelően bemutatni a kiválasztott téma aktuális irodalmát. - a dolgozattal a jelöltnek bizonyítania kell, hogy képes (a kiválasztott témakörben) a tanultakat, illetve a feldolgozott szakirodalmat valamely vállalati, gyakorlati probléma megoldására értő módon alkalmazni. 6. A szakdolgozat nyelve: A szakdolgozatot alapvetően a képzés nyelvén kell elkészíteni. A szak vezetője - ha biztosított az adott nyelven a konzulens és az opponens- a konzulens támogató javaslatára engedélyezheti, hogy a hallgató a szakdolgozatot a képzés nyelvétől eltérő nyelven készítse el. A magyar nyelvű képzésben a szakdolgozathoz ebben az esetben egy rövid (2 oldalas) magyar nyelvű összefoglalót is kell készíteni. A szakdolgozat értékelése a képzés (kivételesen a szakdolgozat) nyelvén készül. A szakdolgozat védése a képzés nyelvén történik. A fenti szabály nem érinti az angol képzés hallgatóit, mert ott eleve és kizárólag angol a dolgozat nyelve. 7. Formai és további követelmények: A dolgozat nyelve az adott szak (program) nyelvével azonos. Ettől csak a szakirány vezetőjének engedélyével lehet eltérni. A dolgozat kívánatos felépítése és formája: 1. Címlap: a dolgozat első oldala, oldalszámozás nélkül Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar A képzés megnevezése / Szak
A szakdolgozat címe NÉV EHA kód témavezető neve beosztása Pécs, 20...
5 2. Tartalomjegyzék: a dolgozat tagolásának megfelelően, decimális számozásban, arab számokkal tartalmazza a fejezeteket és a fejezeten belüli pontokat, valamint azok oldalszámát. A tartalomjegyzéknek sincs oldalszáma, illetve ha több oldal terjedelmű, római számozással kell ellátni. 3. Előszó vagy bevezetés: a téma felvázolása, a témaválasztás indoklása, a kutatás és a témakör feldolgozásának módszere, a célok vagy hipotézisek megfogalmazása (miért választotta ezt a témát, mi az elemzés célja és módszere, miért érdemel figyelmet a dolgozat). 4. A téma és a megoldandó feladat elméleti hátterének és szakirodalmának bemutatása és értékelése. 5. Vállalati/gyakorlati alkalmazást tárgyaló szakdolgozat esetében: a gyakorlati/szakmai probléma bemutatása és értékelése. Elméleti jellegű szakdolgozat esetében: az alkalmazott vizsgálati-elemzési módszer bemutatása és felhasználásának indoklása. 6. A jelölt saját megállapításainak, kritikai megjegyzéseinek, véleményének, a vizsgált probléma megoldására tett javaslatainak megfogalmazása. 7. Összegzés: a dolgozat fontosabb megállapításainak, eredményeinek összegzése, a következtetések, javaslatok, ajánlások megfogalmazása. 8. Irodalomjegyzék: minimálisan 10 tudományos, azonosítható, hivatkozott és idézett mű felsorolását tartalmazza, amelyek közül legalább 2 idegen nyelvű forrásmunka kell, hogy legyen. Az irodalomjegyzékbe csak a szövegben idézett és/vagy hivatkozott, feldolgozott, átvett munkákat lehet (de azokat teljes körűen kell is) felvenni, alfabetikus sorrendben. 9. Kiegészítő részek (amennyiben vannak): melléklet, függelék, rövidítések jegyzéke. 10. Eredetiségi nyilatkozat. A szerző nyilatkozata arról, hogy a beadott dolgozat saját, eredeti munkája (aláírva!). További formai elvárások: Minden ábrát és táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni, az ábra vagy tábla felett, és a forrást az ábra vagy tábla alján kell feltüntetni. A (láb)jegyzeteket az egyes oldalak alján folyamatos sorszámozással kell megadni. Ezek száma oldalanként lehetőleg ne haladja meg a kettőt-hármat, terjedelme semmiképp se legyen nagyobb, mint az oldal főszövege. Az idézetek és hivatkozások forrását a szövegben, az alábbi formában kell megadni: – Szó szerinti idézetnél: szögletes zárójelben a szerző neve, a mű kiadásának évszáma és az idézet oldalszáma, pl. [Bartels 1962, 33.] – Nem szó szerinti idézetnél ugyanez az eljárás, azzal a különbséggel, hogy az oldalszám feltüntetése nem szükséges, pl. [Bartels 1962] Részletesen lásd: Szakdolgozati módszertani segédlet a kari honlapon. A dolgozat terjedelme minimum 30 – maximum 60 gépelt oldal, ami lábjegyzetek és a korábbiakban említett kiegészítő részek nélkül értendő. A minimális terjedelem eléréséhez legalább 54 ezer leütés szükséges, szóközök nélkül. Nyomtatott példánnyal kapcsolatos követelmény: a dolgozatot úgy szükséges kinyomtatni, hogy egy lapra két oldal kerüljön. A szövegszerkesztés alkalmazandó jellemzői: - betűtípus: Times New Roman 12-es, - oldalbeállítás: körben 2,5 cm-es, páratlan oldalak esetében a baloldalon, páros oldalak esetében pedig a jobb oldalon 3 cm-es margó, - sorköz: 1,5-es. Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg az előírt formai követelményeknek, „értékelhetetlen” minősítéssel visszaküldhető a hallgatónak.
6 8. Az elektronikus változat feltöltésének követelményei A szakdolgozatot az útmutatónak megfelelően kell feltölteni a PTE KTK Finish rendszerébe. A feltöltendő fájl formátuma pdf kell, hogy legyen, nagysága ne haladja meg a 4 MB-ot. A file elnevezési sémája a következő: EHAKÓD_SZD.pdf, ahol az EHAKÓD helyére értelemszerűen a hallgató a saját EHA kódját írja be, csupa nagybetűvel. Például: KOBNAAK.PTE_SZD.pdf A feltöltéssel egyidejűleg a hallgató (on-line) nyilatkozik arról, hogy – a szakdolgozat a saját munkája – a feltöltött példány teljes egészében megegyezik a kinyomtatott példányokkal. A dokumentum csak egyszer tölthető fel! Figyelem: a szakdolgozat címének beírása vagy a nyilatkozat elfogadása hiányában a rendszer nem engedi feltölteni a szakdolgozatot! 9. Szakdolgozat értékelési kritériumok 1. Témaválasztás megítélése, a probléma felvetésének és a célok megfogalmazásának módja 2. A téma vizsgálatának elméleti megalapozottsága, A szakirodalom feldolgozásának színvonala 3. A tanulmányozott probléma és a kutatási módszer bemutatásának színvonala 4. A gyakorlati probléma lehetséges megoldásai/ a kutatási módszer hasznosítása bemutatásának a minősége, az elemzés mélysége 5. A kapott eredmények, következtetések, megoldási javaslatok színvonala 6. A dolgozat szerkezete 7. Stílus, nyelvezet (a terminológia helyes használata), nyelvhelyesség (helyesírás) 8. Formai igényesség (a dolgozat külső megjelenése, ábrák, táblák, függelék minősége) 9. Forrásokra való hivatkozás formai követelményei 10. A bíráló benyomása a dolgozat egészéről
8 pont 12 pont 10 pont 15 pont 15 pont 10 pont 8 pont 8 pont 4 pont 10 pont
Amennyiben a bíráló a fenti szempontok szerinti értékelés során bármelyik kategóriában 0 pontot ad, a munka elfogadhatatlan, így elégtelen (1) osztályzattal kell minősíteni. Az érdemjegyek odaítélése egységes értékelési skála alapján történik. Az alkalmazott pontozási skála: 0-50 elégtelen (1) 51-65 elégséges (2) 66-75 közepes (3) 76-85 jó (4) 86-100 jeles (5)
7 10. A szakdolgozat titkosítása A titkosítást az üzleti szakokon a témában érintett szervezet, más szakokon a hallgató a szakvezetőtől kérheti, azt a szakvezető a TVSZ ide vonatkozó szabályai alapján engedélyezheti. Ezeket az előírásokat a szakdolgozat bírálata, illetve a záróvizsga lebonyolítása során is érvényesíteni kell: TVSZ 59. § (6) A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakfelelős, illetve megbízottja hagyja jóvá, az esetleges titkosság engedélyezésével együtt. 60. § (2) A szakdolgozat megvédése nyilvános, kivéve a titkosított szakdolgozat védését. (7) A titkosított szakdolgozat esetében a szakdolgozatot csak a témavezető, a bírálók, és a bizottság tagjai ismerhetik meg, amennyiben írásban vállalják, hogy a megismert titkot megőrzik. A titkosított szakdolgozat megvédésén csak az értékelő bizottság, a témavezető és a hallgató lehet jelen. A szakdolgozat titkosításnak megfelelő tárolásáról az Egyetemi Levéltár gondoskodik. 11. Plágium-eljárás Az egyetemi TVSZ 59.§-ának vonatkozó előírásai: (11) Amennyiben a szakdolgozat két bírálója által javasolt érdemjegy közötti különbség több, mint kettő, vagy ha az egyik bíráló elégtelenre értékeli a szakdolgozatot, a szakfelelős kijelölhet egy harmadik bírálót is. (12) Amennyiben a szakdolgozat bírálata során legalább két bíráló által javasolt érdemjegy elégtelen, a szakdolgozat nem bocsátható védésre. Ebben az esetben a hallgatónak a szakfelelős által megadott határidőn belül új szakdolgozatot kell készítenie. (13) Amennyiben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat, minősítése elégtelen (1), továbbá a szakdolgozat készítőjével szemben a szakfelelős fegyelmi eljárást kezdeményez a dékánnál. Ennek alapján: (A) Ha a bíráló szerint a hallgató plágiumot követett el, a dolgozatra elégtelent ad. (B) A szakfelelős (nálunk az operatív szakvezető) az elégtelent látva eldönti, hogy kiadja-e még harmadik bírálónak is, vagy a meglévő két bírálat megfelelő alapot ad a dolgozat megítéléséhez. (C) A szakfelelős a plágiumot elkövető hallgató dolgozatának bírálatait továbbítja a dékánhoz, fegyelmi eljárást kezdeményezve. (D) A dékán - a Fegyelmi Bizottsággal kötött korábbi eljárási megállapodás alapján - határozatában megállapítja a szerzői jogok megsértését, ennek alapján a hallgatót egy tanév (két szemeszter) időtartamra kizárja a záróvizsgára bocsátásból. (E) Ha a hallgató vitatja a szerzői jogok megsértését, kérelemmel a Fegyelmi Bizottsághoz fordulhat, amely ennek alapján részletes eljárást folytat le. 12.További információk A szakdolgozat készítésére vonatkozó részletes módszertani segédlet, valamint további információk, az aktuális feladatok és határidők a kari weblapon (Hallgatók/Alapképzés/szakdolgozat menüben) találhatók.
8 PTE KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA A képzés / szak megnevezése: A jelölt neve / EHA kódja: A szakdolgozat címe: A szakdolgozat bírálója: Adható Adott AZ ÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI pontszám pontszám 1. A témaválasztás megítélése, a problémakör felvetésének és a célok megfogalmazásának módja 0-8 a) Nem vet fel reális üzleti, gazdasági problémát. 0 b) Reális, de kis jelentőségű üzleti, gazdasági probléma vizsgálata, nem világos a kutatás célja. 1-3 c) Aktuális, jó témaválasztás, de nem teljesen tisztázott a vizsgálat célja. 4-6 d) Aktuális, jó témaválasztás, a célok világos megjelenítésével. 7-8 2. A témakör vizsgálatának elméleti megalapozottsága, a szakirodalom feldolgozásának színvonala 0-12 a) Hiányzó vagy gyenge elméleti háttér, az alapvető szakirodalom hiányzik, a feldolgozás (értelmezés) színvonala gyenge. 0-4 b) Az alapvető magyar nyelvű szakirodalomra/ tananyagra épül. A képzésben tanultak felhasználása bizonyított. 5-8 c) A releváns hazai és nemzetközi szakirodalom és szakmai standardok ismeretét bizonyítja, a munkájába jól beépíti. 9-12 3. A tanulmányozott probléma és a kutatási módszer bemutatásának színvonala 0-10 a) Hiányzik vagy gyenge a vállalatleírás, esetbemutatás, a kutatás módszerének leírása. 0-3 b) A vállalatnak, a problémának és/vagy a kutatás módszerének bemutatása nem teljes, egyes részek hiányoznak vagy pontatlanok. 4-7 c) A vizsgált problémának és a kutatás módszerének a megfogalmazása, bemutatása teljes és világos. 8-10 4. A gyakorlati probléma lehetséges megoldásai bemutatásának / a kutatási módszer hasznosításának a minősége, az elemzés mélysége 0-15 a) Nem érzékeli megfelelően a problémát és/vagy hiányzik a törekvés a lehetséges megoldások felkutatására. 0-4 b) Mechanikusan követ alapvető módszereket, szakmai elveket, ismert véleményeket és megoldási javaslatokat. 5-9 c) Képes átlátni a problémákat, összefüggéseket és megfelelően értékeli a lehetséges megoldásokat. 10-15 5. A kapott eredmények, következtetések, megoldási javaslatok színvonala 0-15 a) A dolgozat alapvetően leíró jellegű, lényegi következtetések nélkül. 0-3 b) A következtetések csak részben elfogadhatóak, indokoltak és bizonyítottak. 4-6 c) Elemző jellegű feldolgozás, többségében jó, de nem túl újszerű következtetésekkel, érdemi gyakorlati alkalmazásokkal. 7-10 d) Helyes és önálló következtetések, meggyőző és hasznosítható javaslatok. 11-15 6. A dolgozat szerkezete 0-10 a) Strukturálatlan kidolgozás, áttekinthetetlen, indokolatlan szerkezet. 0-3 b) Aránytalan, nem egymásra épülő, egyes részeiben az előzményeket rosszul követő vagy túldimenzionált struktúra. 4-6 c) Arányos, logikus, egymásra épülő struktúra, a lényegi pontok és összefüggések helyes kiemelése és kidolgozása. 7-10
9 7. Stílus, nyelvezet (a terminológia helyes használata), nyelvhelyesség (helyesírás) a) Nehézkes stílus, a szakkifejezések használata pontatlan, sok helyesírási hiba. b) A terminológia használata helyes, de a stílus nehézkes, nyelvi-stiláris szempontból többször nem helyes, szabatos. c) Szabatos szóhasználat, jól követhető gondolatmenet, a szakkifejezések pontos használata, gördülékeny, élvezhető fogalmazás. 8. Formai igényesség (a dolgozat külső megjelenítése, ábrák, táblák, függelék minősége) a) Gondatlan, nem esztétikus kivitelezés, nem áttekinthető megjelenítés. b) Gondos szerkesztés, de nem áttekinthető, hibás, formailag nem megfelelő mellékletek, ábrák, táblák, szövegrészek találhatók a dolgozatban. c) Színvonalas és esztétikus külső megjelenítés. 9. A szakirodalmi hivatkozások formai követelményei a) A forrásokra a szöveg nem hivatkozik és/vagy nincs irodalomjegyzék. b) Hiányzó/hiányos bibliográfiai adatok, pontatlan hivatkozások. c) Az irodalomkezelés a szabványnak megfelelő. 10. A bíráló benyomása a dolgozat egészéről (Ennek rövid, 4-5 soros indoklását ld. a „szöveges értékelés”-ben.)
0-10
Össz-pontszám*
0-100
0-8 0-3 4-6 7-8 0-8 0-3 4-6 7-8 0-4 0 1-3 4
* Amennyiben a bíráló a fenti szempontok szerinti értékelés során bármelyik kategóriában 0 pontot ad, a munka elfogadhatatlan, így elégtelen (1) osztályzattal kell minősíteni.
A szakdolgozat minősítése: 0-50 elégtelen (1); 51-65 elégséges (2); Érdemjegy: ……………… (…)
66-75 közepes (3);
76-85 jó (4);
86-100 jeles (5).
Szöveges értékelés (közepes vagy annál rosszabb érdemjegy esetén a bírálat csak szöveges értékeléssel fogadható el):
Pécs, 20.. ………………… a bíráló aláírása A jelöltnek feltenni javasolt kérdések: 1. 2.
