1 A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) ALAPSZABÁLYA a módosításokkal egységes szerkezetben
I. fejezet A Szövetség neve és jogállása 1.1 A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) tagszervezetei által létrehozott, azok érdekei által meghatározott, a társadalmi párbeszédben résztvevők közötti megállapodások létrejöttéhez munkaadói szervezetként támogatást nyújtó, érdekérvényesítő, közvetítő, tagjai számára összehangolt fellépést biztosító és koordinatív tevékenységet ellátó autonóm társadalmi szervezet. 1.2 A Szövetség önálló és független jogi személyiségű civil szervezet, mely az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alakult meg. 1.3 A Szövetség neve: Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Angolul: National Association of Strategic and Public Utility Companies A teljes elnevezés helyett használható betűszó: STRATOSZ, idegen nyelvű levelezés esetén: STRATOS. 1.4 A Szövetség székhelye: Budapest 1066 Teréz krt. 38.1 1.5 A Szövetség rendes tagjai lehetnek.
azon gazdálkodó szervezetek, más jogi személyek, és kooperációs társaságok amelyek tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel, vagy gazdasági súllyal bírnak, közszolgáltatási, vagy egyébként közérdekű feladatokat látnak el.
A közszolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteken, jogi személyeken és kooperációs társaságokon túlmenően a Szövetség tagjai lehetnek azon gazdálkodó szervezetek, melyek a Szövetség céljaival egyetértenek, a Társadalmi Párbeszéd keretén belül aktív szerepet kívánnak vállalni, és az Alapszabályt elfogadják.
A Szövetség tagjai lehetnek továbbá az előbb meghatározott gazdálkodó szervezetek jogi személyek és kooperációs társaságok egyes csoportjai által alkotott társadalmi szervezetek is.
A Szövetség tagja lehet továbbá minden olyan nyilvántartott társadalmi szervezet, amely a Szövetség Alapszabályát magára kötelezőnek ismeri el, és amelynek céljai a Szövetségével összeegyeztethetőek.
A Szövetség tagjai csak Magyarországon bejegyezett gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek, kooperációs társaságok lehetnek. A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más, a szolgáltatásokra rászoruló, 1
2012. szeptember 01-től
2 vagy az iránt érdeklődő természetes vagy jogi személy is megkülönböztetés nélkül részesülhet. A szolgáltatások igénybevételében érintetteket a Szövetség a hasonló tevékenységet folytató egyéb szervezetekkel való kapcsolatfelvétellel, valamint a szolgáltatások írott és elektronikus sajtóban, illetve a Szövetség honlapján való feltüntetésével tájékoztatja, amely tájékoztatás az igénybevétel feltételeit is tartalmazza. A Szövetség vállalkozási tevékenységet, (különösen konferencia szervezés, hirdetés, oktatás, stb.) másodlagosan, csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A közhasznú2 szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Szövetség működésének, és szolgáltatásainak igénybevétele módjáról, valamint beszámolóinak közzétételéről időszakosan elkészített Hírlevelében, a helyi sajtóban és más médiában, valamint internet honlapján (www.stratosz.hu) tájékoztatja a nyilvánosságot. A Szövetség a hasonló tevékenységet ellátó szervezeteket szolgáltatásairól, valamint azok igénybevételi módjáról közvetlenül, írásban tájékoztatja. A Szövetség által korábban már támogatást igényelt vagy igénybevett személyeket, és intézményeket a Szövetség az egyéb támogatási lehetőségekről közvetlenül tájékoztatja, a lehetőség igénybevételi módjának meghatározásával.
II. fejezet A Szövetség céljai 2.1 A Szövetség célja A Szövetség elsődleges célja a társadalom fejlődéséért, az EU csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítéséért, az EU fejlett tagállamaihoz való felzárkózás elősegítéséért felelősséget érző tagjai összehangolt tevékenységének támogatása, a társadalmi szervezeti forma által biztosított lehetőségek kihasználásával a szociális párbeszédben résztvevők ezen tevékenységének össz-társadalmi érdeket szolgáló elősegítése, a jogalkotás és a társadalom vállalkozói szférájára vonatkozó közhatalmi döntések közhasznú civil3 szervezeti eszközökkel való befolyásolása. a./ A Szövetségbe tömörült tagok gazdasági és szociális érdekeinek közvetítése, egyeztetése, képviselete. Ezen túlmenően, mindazon szervezetek érdekeinek képviselete, melyek a Szövetség céljaival egyetértenek, és az Alapszabályt elfogadják. b./ Az érdekegyeztetés fórumain részvétel. c./ Kapcsolattartás a Szövetség céljainak elérése szempontjából fontos, hasonló tevékenységet ellátó, nemzeti és nemzetköziszervezetekkel. Részvétel a nemzetközi érdekegyeztető fórumok tevékenységében.
2 3
Törölve: 2015. április 15 Törölve: 2015. április 15
3 d./ A munkáltatói és munkavállalói képviseletek tevékenysége irányainak, nyilvánosság előtt kifejtett álláspontjának figyelemmel kísérése, azoknak a Szövetség tagjaihoz, illetve a szélesebb nyilvánossághoz való közvetítése. Kapcsolattartás a szakszervezetekkel. A tagszervezetek nevében a szociális partneri szerep ellátása. 2.2 A Szövetség egyszerre lát el gazdasági érdekképviseleti tevékenységet és hozzásegíti tagjait az egyéb érdekképviseleti tevékenység érdemi befolyásoláshoz. 2.3 Tevékenysége a széleskörű nyilvánosságra épül, amelynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a kisebbségi vélemény kifejezését és képviseleti lehetőségeit is biztosítja. 2.4. A Szövetség célkitűzéseinek végrehajtását elősegítő, azzal összhangban álló gazdasági tevékenységet is folytathat, közvetlenül vagy a többségi tulajdonát képező, a Közgyűlés határozata alapján létrehozott gazdasági társaságokon keresztül. 2.5 A Szövetség sem a múltban, sem a jövőben nem támogatott/nem támogat pártokat, parlamenti képviselőt. 2.6. A Szövetség tagként léphet be olyan magyar, vagy külföldi társadalmi szervezetbe, melynek célkitűzései a Szövetség célkitűzéseivel összeegyeztethetőek, feltéve, hogy a tagság a Szövetség célkitűzéseinek végrehajtását nem veszélyezteti.
III. fejezet A Szövetség vagyona, gazdálkodása 3.1 Szövetség vagyona a tagok által fizetett díjakból, más személyeknek, szervezeteknek a Szövetség által elfogadott felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, valamint a gazdálkodási eredményéből áll. 3.2 A Szövetség tagjai által fizetendő tagdíj összegét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíj a megelőző évi iparűzési adóalap alapján kerül megállapításra. 3.3 A Szövetség vagyonával és bevételeivel a pénzgazdálkodásra és a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően önállóan gazdálkodik. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 3.4 A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj befizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek. 3.5. A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú4 tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Amennyiben a Szövetség befektetési tevékenységet folytat, a szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a Közgyűlés fogad el. A Szövetségnek mint közhasznú szervezetnek5 a cél szerinti tevékenységéből, illetve 4
Törölve: 2015. április 15
5
Törölve: 2015. április 15
4 vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A Szövetség bevételei -az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány -a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel -az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel -a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel -a tagdíj -egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel -a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. A közhasznú szervezet költségei -a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) -az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) -a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) -a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A Szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: -a számviteli beszámolót; -a költségvetési támogatás felhasználását; -a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; -a cél szerinti juttatások kimutatását; -a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; -a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; -a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A Szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
IV. fejezet A Szövetség tagsága, a tagok jogai, kötelezettségei, a tagság megszűnése 4.1 A Szövetséget a jelen Alapszabály 1. sz. mellékletében felsorolt Alapítók alapították meg. Az új tagok belépéséről írásban közölt tagfelvételi kérelem alapján az Elnökség dönt. Az Elnökség elutasító döntése esetén a felvételt kérő társaság (társadalmi szervezet) tagfelvételi kérelmével a Közgyűléshez fordulhat, amely a kérelemről dönt.
5 A tagdíjfizetés alapjául szolgáló árbevétel nagyságáról a tagok felvételi kérelmükben tesznek nyilatkozatot. Amennyiben az árbevétel tartós módosulására kerül sor, azt az érintett tag az Elnökséghez intézett nyilatkozatával közli. 6 4.2 A tagság formái a.) Rendes tagok: A Szövetség rendes tagja lehet az a gazdálkodó szervezet, mely az Alapszabály reá vonatkozó előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el, vállalja a rendes tagokra irányadó tagdíj megfizetését. Rendes tag lehet a gazdálkodó szervezetek egyes csoportja által alkotott társadalmi szervezet is. b.) Társult tagok A Szövetség társult tagja lehet az a társadalmi szervezet, amely az Alapszabály előírásait magára nézve kötelezőnek ismeri el. A társult tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek A társult tagok a Szövetség rendezvényein és Közgyűlésén – szavazati jog nélkül – tanácskozási joggal részt vehetnek. c.) Pártoló tagok A Szövetség pártoló tagjai lehetnek azok az egyéb jogi személyek, amelyek a Szövetség céljaival egyetértenek, azok megvalósításában részt kívánnak venni, az Alapszabályt elfogadják, és önkéntesen legalább 10.000 Ft/ év tagdíjat fizetnek meg. A pártoló tagok a Szövetség rendezvényein és Közgyűlésén – szavazati jog nélkül – tanácskozási joggal részt vehetnek. 4.3 A tagok jogai7 A Szövetség rendes8 tagja a Közgyűlés tevékenységében - egy szavazati joggal vesz részt. Valamennyi tag jogosult: a.) a Szövetség tevékenységében részt venni, b.) a Közgyűlésen szavazati joggal részt venni, c.) a Szövetség szervezetébe tisztségviselőket választani, és tisztségviselői megbízást elfogadni, d.) a Közgyűlés összehívására, illetve napirendjére javaslatot tenni, az 5.3 bekezdésre való tekintettel, e.) a Szövetség tevékenységébe tartozó bármely ügyről az Elnökségtől felvilágosítást kérni, f.) a Szövetség szolgáltatásait és kedvezményeit igénybe venni. 4.4 A Tagok kötelezettségei: a.) a Szövetség Alapszabályát betartani, b.) a tagdíjfizetési kötelezettségnek eleget tenni, amely évente két egyenlő részletben történik. A Szövetség az évente kétszer esedékes tagdíjszámláját január 15-ig és július 15-ig kibocsátja, melynek befizetési határideje január 31. és július 31.
6
2003. május 26-án 2003. május 26.-tól 8 2000. május 16.-tól 7
6 Amennyiben a tag a tárgyév február 15. napjáig éves tagdíját egyösszegben fizeti be, úgy egyhavi arányos összegű tagdíjcsökkentésre jogosult. Amennyiben a tagdíj határidőben történő megfizetésére nem kerül sor, úgy a Szövetség a tagot felhívja nyilatkozattételre arról, hogy tagsági viszonyát fenn kívánja-e tartani. Amennyiben a válasz nemleges, úgy a 4.5 pont d. pontja alkalmazandó. Amennyiben a tag szövetségi tagságát nem kívánja megszüntetni, úgy az Elnökségtől a tagdíj megfizetésére halasztást, vagy részletfizetést kérhet. A tagdíjfizetési késedelem esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat kerül felszámításra. 4.5 Megszűnik a tagság a.) a Szövetség jogutód nélküli megszűnésével, amelyről a Közgyűlés dönt. A megszűnéshez, és feltételeinek meghatározásához a teljes, szavazati joggal rendelkező tagság szavazatának ¾-es többsége szükséges9; b.) a tag, mint jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor; c.) kilépéssel, ha a tag ezirányú szándékát az Elnökségnek írásban bejelenti, a bejelentés kézhezvételével; annak időpontjától számítva. d.) felmondással, tagdíjfizetés elmulasztását követő két eredménytelen fizetési felszólítás után, a második felszólításban megjelölt esedékességi időtől számított 30 napos felmondási idővel, a felmondásról a Közgyűlés dönt.10 e.) kizárással, a Szövetség célkitűzéseinek teljesítését súlyosan veszélyeztető magatartás esetén, melyhez a Közgyűlésen jelen lévők szavazatának ¾-es többségével hozott döntése szükséges 11. A kizárás iránti kezdeményezést az Elnökséghez kell indokolással ellátva, írásban előterjeszteni. Ilyen kezdeményezés esetén az Elnökség köteles 15 napon belül rendkívüli Közgyűlést összehívni. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Személyes meghallgatáson lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizárt tag a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:36 § szerint harminc napon belül keresetet indíthat a Szövetség ellen. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével ilyen per nem indítható.12 V. fejezet A Szövetség szervezete 5.1 A Szövetség szervei: a.) a Közgyűlés, b.) az Elnökség, c.) a Titkárság, d.) az Ellenőrző Bizottság e.) a Bizottságok f.) regionális szervezetek 9
2015. november 30-tól 2015. november 30-tól 11 2015. november 30-tól 12 2015. november 30-tól 10
7
5.2 A Szövetség tisztségviselői, és az Ügyintéző vezetők: (1) A Szövetség tisztségviselői, az Elnökség tagjai A tisztségviselőkről a Titkárság készít naprakész nyilvántartást. (2) Ügyintéző vezető az Ügyvezető Igazgató. 5.3. A Közgyűlés (1) A Közgyűlés a Szövetség legfelsőbb testületi szerve, mely a tagok összességének képviselete. (2) A Közgyűlés a Szövetség tagjainak képviseletre jogosult vezetőiből, vagy az azok által delegált képviselőkből áll, mely utóbbi esetben a képviseleti jogosultságot írásos, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni. A Közgyűlésen minden tagot egy fő képvisel, aki egyben szavazati joggal rendelkezik. Minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. (3) A Közgyűlés a Szövetség legfőbb döntéshozó testülete, amely évente legalább egyszer a Szövetség székhelyén, vagy ha a megjelentek várhatóan nagy száma azt indokolja, más, megfelelő, a meghívóban megjelölt helyen ülésezik. A 13A Közgyűlést össze kell hívni az Ellenőrző Bizottságnak, vagy az Elnökségnek, vagy a tagság 10 százalékának - ok és cél megjelölésével - tett indítványa alapján. Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha - a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; - a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy - a Szövetség céljainak elérése veszélybe kerül. Az így összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.14 A Közgyűlést a Szövetség Elnöksége hívja össze. A Közgyűlés írásbeli meghívóját az ülés napja előtt legalább 8 nappal valamennyi tagnak, és a tisztségviselőknek írásban meg kell küldeni, valamint a Szövetség honlapján közzé kell tenni. A meghívó tartalmazza a Szövetség székhelyét, nevét, a Közgyűlés helyszínét idejét, és napirendjét, melyet az Elnökség véglegesít. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.15 A Szövetség tagjai és szervei írásban, a Közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően a napirendhez indokolással ellátott kiegészítéseket, javaslatokat tehetnek A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Amennyiben a napirend kiegészítésére sor kerül, azt ismételten meg kell a kiegészítésre való utalással a tagoknak és a testületeknek küldeni.
13
2015. november 30-tól 2015. november 30-tól 15 2015. november 30-tól 14
8 Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.16 (4) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Szövetség szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele megjelent. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképtelenség esetén az újra összehívott Közgyűlés a meghirdetett napirend tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az esetleges határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés időpontját és helyét a meghívóban meg kell jelölni (5) A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkosan kell szavazni, ha azt a Közgyűlésen jelen lévők legalább egyharmada az indokok megjelöléséve kéri. Az éves beszámoló elfogadása az általános szabályok szerint történik. A tagok a Közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis.17 (6) A Közgyűlés üléseit a Szövetség soros Elnöke, akadályoztatása esetén egy Elnökségi tag vezeti. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a soros Elnök, két-, a jelenlevők közül megválasztott hitelesítő18 és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő személyére a Közgyűlésen az Elnök tesz javaslatot. A jegyzőkönyv tartalmazza az adatokat, amelyekből a jelenlét és a határozatképesség megállapítható, a Közgyűlés napirendjét, a hozzászólások lényegét, a szavazás eredményét, és a határozatokat. A határozatokat - folyamatos sorszámozással - Határozatok Könyvében kell rögzíteni, melyben rögzíteni kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A döntéseket az 16
2015. november 30-tól 2015. november 30-tól 18 2009. május 22.-től 17
9 érintettekkel írásban kell közölni, illetve a Szövetség honlapján közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet valamennyi tagnak, és a tisztségviselőknek meg kell küldeni. A Szövetség, mint közhasznú szervezet19 a működésével kapcsolatosan keletkezett irataiba való betekintésre székhelyén, előzetesen egyeztetett időpontban lehetőséget nyújt az egyéb törvényi korlátozások (személyes adatok védelme) figyelembe vételével. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A Szövetség bármely cél szerinti juttatását honlapján közzétett módon pályázathoz kötheti. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell valamennyi, a pályázat elnyeréséhez szükséges feltételt. A pályázati kérelmek objektív alapokon történő, szakszerű elbírálása az Elnökség által esetenként kijelölt, 3 tagú bizottság hatáskörébe tartozik, amely javaslatát döntéshozatal végett az Elnökség elé terjeszti. A pályázatra jelentkezőket kérelmük elbírálásának eredményéről írásban tájékoztatni kell. (7) Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjait a Szövetség tagjainak név szerint jelölt képviselői közül a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel három év időtartamra választja. A választás oly módon történik, hogy az Elnökség javaslatot tesz a jelöltek személyére, de ezen túlmenően a Közgyűlésen is lehet további jelölteket állítani. Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak a civil közhasznú szervezetek ilyen tisztségviselői számára előírt feltételeknek meg kell felelniük., e szerint a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más ilyen szervezet vezető tisztségviselője (Elnökségének és Ellenőrző Bizottságának tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. (8) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, -akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít; -akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; -aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; -akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja; -aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy -aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. Elnökségi és Ellenőrző Bizottsági tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet Elnökségi tag és Ellenőrző Bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet Elnökségi tag és Ellenőrző Bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.20 (9) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú civil szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú civil szervezetnél is betölt. Ugyanazon tisztségre történő többszörös jelölés esetén a tisztséget a legtöbb szavazatot elnyert személy nyeri el. 19
Törölve: 2015. április 15
20
2015. november 30-tól
10 Ugyanazon tag képviselője egyidejűleg Elnökségi tag, és Ellenőrző Bizottsági tag nem lehet. A tagszervezetek haladéktalanul megnevezik az általuk jelölt személyeket –akikről a Közgyűlés név szerint szavaz. (10) A tisztségviselők megbízása elfogadással jön létre. Ha a jelölt tisztségviselő a megbízatást nem fogadja el, vagy a megbízás elfogadása után feladata ellátásában bármely okból akadályoztatva lenne, vagy összeférhetetlenné válna, úgy a képviseletre jogosult tagszervezet - fenti szabályok értelemszerű alkalmazásával helyette más személyt jelöl. Amennyiben az Elnökségi vagy ellenőrző bizottsági tagot jelölő szervezet tagi jogviszonya, vagy a jelölt személy tagi szervezettel való jogviszonya megszűnik, úgy az érintett személy visszahívására és pótlására a soron következő (rendes vagy rendkívüli) Közgyűlésen intézkedni kell. Az érintett tagszervezet köteles az általa jelölt tag jogviszonyának megszűnését 15 napon belül írásban bejelenteni. (11) Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés közvetlenül, három év időtartamra választja meg. A választás oly módon történik, hogy az Elnökség javaslatot tesz a jelöltek személyére, de ezen túlmenően a Közgyűlésen is lehet további jelölteket állítani. Az Elnököt a Bizottság tagjai az első Ellenőrző Bizottsági ülésen választják meg, melyet a Közgyűlés időpontjától számított 5 napon belül meg kell tartani. (12) A jelenlevők szavazatának ¾-es21 többsége szükséges a Szövetség Alapszabályának, illetve módosításának jóváhagyásához, más társadalmi szervezethez22 való csatlakozáshoz, az abból való kilépéséhez, a, a tag kizáráshoz. Az Szövetség céljának módosításához és az Szövetség megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.23 A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján -kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy -bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.24 (13) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörében: a.) meghatározza a Szövetség tevékenységének irányvonalát, b.) dönt a Szövetség Alapszabályáról és módosításáról, c.) jóváhagyja a tagdíjfizetés elveit és mértékét, d.) meghatározza az éves költségvetést, e.) az általános döntéshozatali szabályok figyelembe vételével25 elfogadja az éves beszámolóját, és annak jóváhagyásával egyidejűleg elfogadja a közhasznúsági jelentéstf.) dönt a tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottság
21
2015. november 30-tól 2000. május 16.-tól 23 2015. november 30-tól 24 2006. június 2 25 2015. november 30-tól 22
11 határozott időre történő megválasztásáról és felmentéséről, felelősségre vonásuk iránt eljárás kezdeményezéséről g.) határoz mindazokban a kérdésekben, melyeket az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy az Elnökség döntéshozatal végett elé terjeszt, h.) dönt gazdasági társaság alapításáról, a társasági szerződés módosításáról, a társaság megszüntetéséről i.) dönt a tag kizárására vonatkozó, indokolással ellátott javaslatról, j.) határoz Szövetség más szervezetbe való belépéséről, más szervezettel való egyesüléséről, k.) dönt a Szövetség megszűnéséről. (14) A STRATOSZ több tagjának Közgyűlésen történő személyes megjelenésben való (határozatképességet veszélyeztető) akadályoztatása, vagy sürgős döntést igénylő ügy esetén (, amennyiben a döntéshozatalhoz elegendő írásos anyag áll rendelkezésre, a STRATOSZ Elnöke írásban történő határozathozatalt rendelhet el. Nem rendelhető el írásbeli határozathozatal a szervezet jogutóddal, vagy jogutód nélküli megszűnése, az alapszabály módosítása (székhelyváltozás esetét kivéve), az éves beszámoló elfogadása valamint a tisztségviselők megválasztása és visszahívása tárgyában.26 A írásbeli határozathozatal érvényességének feltétele az, hogy a határozat szövege – a szavazásra nyitva álló határidő (legfeljebb 8 nap) megjelölésével – valamennyi tagnak kimutathatóan, írásban megküldésre kerüljön úgy, hogy az egyes határozatok mellett a lehetséges döntés („Egyetértek.”, „Nem értek egyet.”, „Tartózkodom a szavazástól.”) kerüljön feltüntetésre. Az írásbeli szavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha az valamennyi határozati javaslat tekintetében értékelhető döntést tartalmaz, és a megjelölt határidőn belül a tagok egyszerű vagy az Alapszabályban meghatározott mértékű többsége 27 azt írásban (postai levélben, telefaxon, távirati úton vagy elektronikus postával) teljes bizonyító erejű magánokirat formájában (azaz aláírva, két tanú aláírásával ellátva) visszaküldi. A írásbeli határozathozatal eredményéről a tagokat és a tisztségviselőket írásban értesíteni kell. Írásbeli határozathozatal kezdeményezése esetén is jogosult bármely tag ülés összehívását kezdeményezni. A írásbeli határozathozatal útján meghozott határozatok eredeti példányait meg kell őrizni, a határozatokról a következő ülésen a Közgyűlést tájékoztatni kell. 5.4 Az Elnökség (1) Az Elnökség 5 tagból áll.28 29 Az Elnökség feladata a Szövetség tevékenységének két Közgyűlés közötti irányítása, a Szövetség képviselete hatóságok és harmadik személyek előtt. Az Elnökség mindazon kérdésekben eljárhat, melyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség gyakorolja a Szövetség alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat. (2) Az Elnökség a Szövetség Elnökéből, a Társelnökökből, valamint az Elnökség egyéb tagjaiból áll, akik a Szövetség nevében testületi álláspontot képviselnek. (3) Az Ügyvezető Igazgató és az Ellenőrző Bizottság Elnöke az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
26
2015. november 30-tól 2015. november 30-tól 28 2015. november 30-tól 29 2015. november 30-tól 27
12 (4) Az Elnökség tagjai közül egyszerű többséggel három éves időtartamra megválasztja az Elnököt valamint a két Társelnököt. Az Elnökségi tagsági viszony elfogadással jön létre. Az Elnökség tagjai és a tisztségviselők tisztségükre – a fentiek értelemszerű figyelembe vételével – újra jelölhetők, és megválaszthatók (5) A tisztségviselők munkájukat társadalmi munkában végzik, más, a Szövetséghez hasonló célkitűzésű szervezetnél csak akkor, és addig vállalhatnak az Elnökség előzetes tájékoztatásával bármely tisztséget, amennyiben és ameddig az a Szövetség céljainak megvalósítását, és feladataik ellátását nem veszélyezteti. A tisztségviselők ezen minőségükben munkáltatójuk által nem utasíthatók. A tisztségviselők feladataik ellátása során a Szövetség érdekeinek védelmében az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek eljárni, tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel. A testületek tagjainak felelőssége döntéseikért egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az a tisztségviselő, aki a döntés meghozatalában nem vett részt, vagy az ellen szavazott. (4) Az Elnökség tagjainak változása vagy új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízása az Elnökség eredeti megbízásának időpontjáig tart. (5) Az Elnökség pályázati úton kinevezi az Ügyvezető Igazgatót, és az Elnök útján gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. (6) Az Elnökség dönt az új tagok felvételéről. Ha az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, úgy az érintett a soron következő Közgyűlés állásfoglalását kérheti. (7) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján -kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy -bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A határozatokat - folyamatos sorszámozással - Határozatok Könyvében kell rögzíteni, melyben rögzíteni kell a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges személyét). A döntéseket az érintettekkel írásban kell közölni, illetve a Szövetség honlapján közzé kell tenni. (8) Az Elnökség ülését évente legalább két alkalommal az Elnök, akadályoztatása esetén egy Társelnök vagy az Elnökség tagjaiból az Elnök által meghatalmazott személy - vezeti, aki az ülésen az Elnök jogaival rendelkezik. (9) Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen az Elnökség létszámának több, mint a fele de legalább 3 tag 30 jelen van. Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az ülés összehívásáról, annak rendjéről és a napirend közléséről az Elnök az ülés napja előtt 15 nappal korábban gondoskodik. Az ülés helyét, a meghívót és a napirendet írásban kell közölni. Határozat-képtelenség esetén az Elnök az ülést – az eredeti ülési meghívóban jelzett, 15 napon belüli időpontra - változatlan napirenddel ismét összehívja. Az ismételten összehívott ülés a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
30
2015. november 30-tól
13 Az érintett személyek az ülés időpontjáról előzetes tájékoztatást kapnak. A határozatok eredeti példányát a Határozatok könyvéhez csatolva kell megőrizni. 31
Az Elnökség az ülésről, a határozatokról, annak végrehajtási határidejéről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat, az ülésen hozott döntéseket, a szavazati arányt, valamint az egyéb lényeges kérdéseket. A jegyzőkönyvet a Szövetség Elnöke, a jegyzőkönyvvezető és egy tag32 írja alá, az iratot a Szövetség székhelyén meg kell őrizni. Az Elnökség határozatait folyamatos számozással ellátva határozatok tárában kell nyilvántartani oly módon, hogy abból a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya, valamint neve megállapítható legyen. Az ülések döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon kell közölni, és a Szövetségre vonatkozó általános szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni. (10) Az Elnökség szakmai bizottságokat hoz létre, melyek vezetőit az Elnökség a Szövetség tagjai közül választja. (11) Az Elnökség a Közgyűlés számára írásban éves beszámolót készít tevékenységéről. (12) Eljárásának részletes szabályait, valamint az Elnökségi tagok közötti munkamegosztást az Elnökség ügyrendjében állapítja meg. (13) Az Elnök, a Társelnökök és az Elnökségi tagok az Alapszabályban meghatározott feladat-, és hatáskörük keretei között, az Ügyvezető Igazgató pedig az Alapszabályban meghatározott saját hatáskörben, valamint a tisztségviselők által átruházott jogkörben képviselik a Szövetséget kívülálló harmadik személyek felé, bíróságok és más hatóságok előtt. 5.6 A Titkárság (1) A Szövetséggel munkaviszonyban lévő, alkalmazottakból álló döntés-előkészítő, operatív végrehajtó szervezet, mely a Szövetség folyamatos működését hivatott biztosítani. (2) A Titkárság tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek évente írásban beszámolni. (3) A Titkárság élén a Szövetséggel munkaviszonyban álló Ügyvezető Igazgató áll. 5.7 Az Ellenőrző Bizottság (1) A 3 tagból álló Ellenőrző Bizottságot a Közgyűlés az 5.3 (9) pontban leírtak alapján választja három éves időtartamra. Tevékenységét társadalmi munkában végzi, tagjai az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek eljárni, tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel. A testületek tagjainak felelőssége döntéseikért egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntés meghozatalában nem vett részt, vagy az ellen szavazott. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság Elnöke vagy tagja az a személy, aki az Elnökség tagja, aki a Szövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, aki a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve 31 32
2015. november 30-tól 2015.november 30-tól
14 aki ezeknek a személyeknek a hozzátartozója. (2) Feladata a Szövetség pénzügyeinek ellenőrzése. Vizsgálatának eredményéről a Közgyűlésnek köteles évente írásban beszámolni. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Ellenőrző Bizottság tagja a Szövetség Elnöksége ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. Az Ellenőrző Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; - a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést 33 ellátó szervet. Az Ellenőrző Bizottság évente legalább egy alkalommal, de szükség szerint tart ülést, ülései nem 34nyilvánosak. Az ülés összehívásáról, annak rendjéről és a napirend közléséről az Elnök az ülés napja előtt 15 nappal korábban gondoskodik. Az ülés helyét, a meghívót és a napirendet a tagokkal írásban kell közölni. Az ülés határozatképes, ha azon mindhárom tag megjelent. Határozatképtelenség esetén az Elnök az ülést – az eredeti ülési meghívóban jelzett, 15 napon belüli időpontra változatlan napirenddel -, azonos feltételekkel ismét összehívja. Az érintett személyek az ülés időpontjáról előzetes tájékoztatást kapnak. A határozatok eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz csatolva kell megőrizni. Az Ellenőrző Bizottság határozatait az ülésen jelenlévő tagok nyílt szavazással, szótöbbséggel hozzák meg. A Bizottság az ülésről, a határozatokról, annak végrehajtási határidejéről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat, az ülésen hozott döntéseket, a szavazati arányt, valamint az egyéb lényeges kérdéseket. A jegyzőkönyvet a Bizottság Elnöke, és egy tagja írja alá, az iratot a Szövetség székhelyén meg kell őrizni. Az ülések döntéseit az érintettekkel írásban, igazolható módon kell közölni, és a Szövetségre vonatkozó általános szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni. (3) Az Ellenőrző Bizottság tagjainak változása, vagy új tagokkal való kiegészítése esetén az
új tagok megbízása az Ellenőrző Bizottság eredeti megbízásának időpontjáig tart. Ha az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma 3 alá csökken, haladéktalanul Közgyűlést kell összehívni a kiesett tagok pótlására. 5.8 Bizottságok A Szövetség szakmai munkáját állandó, vagy egy feladat ellátására létrehozott ad hoc Bizottságok segítik elő. 33 34
2015. november 30-tól 2015. november 30-tól
15 A Bizottságok kötelesek az Elnökségnek tevékenységükről évente beszámolni. 5.9. A Szövetség helyi, területi feladatait a Stratosz tagi körébe tartozó, regionális feladatokat ellátó Közlekedési Központok látják el, az illetékességi körükbe tartozó megyékre vonatkozóan. 35
VI. fejezet A Szövetség tisztségviselői és a Szövetség képviselete, az ügyintéző vezetők 6.1 A Szövetség tisztségviselői: Elnökségi tagok (1) Az Elnök a Szövetség önálló jogkörrel rendelkező képviselője, feladat-, és hatáskörét, akadályoztatása esetén, vagy egyéb okból a jogszabályi keretek figyelembevételével eseti jelleggel vagy ügycsoportokra vonatkozóan - a munkáltatói jogokra vonatkozóan is - tartósan a Társelnökökre átruházhatja. Az Elnök jogosult továbbá nevesített feladatok tartós vagy időleges ellátásával az Elnökség egyes tagjait megbízni, az ahhoz kapcsolódó hatáskör és az igénybe vehető személyi, tárgyi, pénzügyi keretek meghatározásával. Az ilyen feladat-delegálás az Elnökség testületi jellegét nem sértheti. Az érintett Elnökségi tag köteles a feladat ellátásáról az Elnökségnek beszámolni. Az Elnök feladata: a.) a Közgyűlés és az Elnökség Elnöki teendőinek ellátása a más tisztségviselőkkel való munkamegosztás alapján, együttes döntésük szerint, b.) a Közgyűlés, az Elnökség üléseinek összehívása, a napirend meghatározása, c.) a Szövetség önálló jogkörrel történő általános képviselete A Társelnökök a Szövetség képviselői, ezen képviseleti jogukat egy Elnökségi taggal (Társelnökkel) együttesen gyakorolhatják. A Társelnökök feladata: a) az Elnök munkájának támogatása, a Szövetség folyamatos működésének biztosítása, b) feladatkörükben a Szövetség képviselete az Elnökkel történt előzetes egyeztetés és utólagos beszámolás mellett. (2) Az Elnökségi tagok a Szövetség képviselői, akik ezen képviseleti jogukat egymással, vagy egy Társelnökkel együttesen gyakorolhatják. Az Elnökségi tagok feladata: a.) Az Elnökségen belüli munkamegosztásnak megfelelő tevékenység, b.) az Elnökség által létrehozott szakmai bizottságok vezetése. 6.2. A Szövetség pénzeszközeit bankszámlán tartja. A Szövetség bankszámlája felett az Elnök önállóan, két Elnökségi tag pedig együttesen rendelkezhet. 36Az Elnökség a Szövetség alkalmazottját bankszámla feletti rendelkezési 35 36
2015. november 30-tól 2015. november 30-tól
16 joggal (másodikként történő aláírási jog engedélyezésével) felruházhatja. A Szövetség vagyona feletti utalványozásra az Elnök önállóan, két Elnökségi tag pedig együttesen aláírva, a cél megjelölésével jogosultak. 6.3. Az Ügyvezető Igazgató feladata: a.) A Szövetség napi ügyeinek vitele a képviseletre vonatkozó szabályok és az Elnökség által meghatározott keret-összegek figyelembevételével, b.) a Közgyűlés, az Elnökség üléseinek, döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, az azokról való beszámolás, c.) a tagok tevékenységének koordinálása az Elnökség döntései által meghatározott keretek között a Szövetség céljai tekintetében, d.) a Titkárság tevékenységének vezetése, szervezése, e.) feladat-, és hatáskörének keretei között eljárva a Szövetség képviseletében. Az Ügyvezető Igazgató a Szövetséggel munkaviszonyban áll, felette a munkáltatói jogköröket az Elnökség, az erre kijelölt tagja útján gyakorolja. 6.2 A Szövetség tisztségviselőinek tisztsége megszűnik a határozott idő lejártával, lemondással, Közgyűlési felmentéssel, a delegáló tagszervezetnél a munkaviszony, illetve igazgatósági, felügyelő bizottsági tagság megszűnésével, valamint a közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélettel. Megszűnik továbbá a vezető tisztségviselő halálával, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A szervezet tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A kiesett tisztségviselők helyére a delegálási joggal rendelkező tagszervezetek az Alapszabályban foglaltak szerint új személyt delegálnak.37 A tisztségviselők nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban. A tisztségviselők a Szövetség érdekeivel ellentétes társadalmi szervezetnek nem lehetnek tagjai. VII. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 7.1. A Szövetség a Fővárosi Bíróságnál történt 5806 sz. nyilvántartásba vétellel 1994. április 15-i 7.Pk.60.496/94/1.sz. végzéssel jött létre. 7.2.A Szövetség megszűnésének kimondásakor vagyonának további felhasználásáról a határozatot hozó Közgyűlés dönt.
37
2015. november 30-tól
17 7.2. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013 évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), valamint a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak az irányadók.
ZÁRADÉK A jelen Alapszabály-módosítást, valamint a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Szövetség Közgyűlése 2015. november 30. napján nyílt szavazással az Alapszabályban meghatározottaknak megfelelően elfogadta. Az Alapszabály módosított rendelkezései a Fővárosi Törvényszék bejegyző végzésének jogerőre emelkedésétől hatályosak. Budapest, 2015. november 30. napján
Dr. Mosóczi László Elnök
Alulírott dr Papp Margit ügyvéd (Kocsis és Papp Ügyvédi Iroda, 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1., BÜK 319) kijelentem, hogy, az Alapszabály fentiekben egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az elfogadott Alapszabály-módosítás alapján hatályos tartalmának. A hiánypótlás keretében elfogadott módosítások vastagon szedve, az annak keretét meghaladó módosítások szövegkiemelővel is megjelölve, valamennyi esetben a törlések áthúzva, az elfogadás napját jelző lábjegyzettel kerültek jelzésre. Budapest, 2015. november 30. napján
