A STRATÉGIAI CÉLRENDSZEREK SZAKMAI

0

A NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL

„A TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 AZONOSÍTÓSZÁMÚ, „A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE II.” CÍMŐ KIEMELT PROJEKT „3. SZERVEZETI CÉLRENDSZEREK FEJLESZTÉSE” CÍMŐ ALPROJEKTJE KERETÉBEN „STRATÉGIAI MENEDZSMENT MEGVALÓSÍTÁSA”

TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÜLT

A STRATÉGIAI CÉLRENDSZEREK SZAKMAI ALÁBONTÁSA, HOZZÁRENDELT INDIKÁTOROK, MUTATÓSZÁMOK KIALAKÍTÁSA

V1.0

2014. március 31.

-1-

0

TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................ 5 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

2.

EXECUTIVE SUMMARY .................................................................................................................. 9 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

3.

CONTEXT ............................................................................................................................................... 9 GOAL, TIME FRAME ............................................................................................................................. 9 PROCESS OF THE STRATEGY REVISION........................................................................................... 9 THE STRUCTURE OF THE ACTUALIZED DEVELOPMENT PLANS................................................... 10 SUMMARY OF THE CONTENT OF DEVELOPMENT PLANS.............................................................. 10

BEVEZETİ ......................................................................................................................................... 13 3.1 3.2

4.

KONTEXTUS .......................................................................................................................................... 5 CÉL, IDİTÁV ......................................................................................................................................... 5 A FEJLESZTÉSI TERVEK AKTUALIZÁLÁSÁNAK FOLYAMATA ......................................................... 5 AZ AKTUALIZÁLT FEJLESZTÉSI TERVEK STRUKTÚRÁJA................................................................ 6 AZ AKTUALIZÁLT FEJLESZTÉSI TERVEK TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................. 6

A DOKUMENTUM CÉLJA..................................................................................................................... 13 A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................... 13

FEJLESZTÉSI TERVEK .................................................................................................................. 15 4.1

MUNKAERİ-KÖZVETÍTÉS RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE ÉS ÁTMENETEKET KEZELİ

KÉPESSÉGÉNEK MEGÚJÍTÁSA ...................................................................................................................... 19

4.1.1 4.1.1 4.1.2

A fejlesztési terv általános bemutatása ......................................................................... 19 A fejlesztési terv logikai keretmátrixa: Célok, eredmények, tevékenységek .. 22 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása ................................................................ 27

4.1.2.1 Minıségi közvetítési folyamat fejlesztése .................................................................. 27 4.1.2.1.1 Munkaerı-piaci kereslet-kínálat összepárosítás folyamatának korszerősítése ...... 28 4.1.2.1.2 Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerı közvetítés ............................................. 30 4.1.2.1.3 Munkaerıigény bejelentésének korszerősítése.................................................................. 32 4.1.2.1.4 Közvetítési eredmények mérési módszertanának kidolgozása .................................... 32 4.1.2.1.5 Szakmailag felkészült közvetítı munkatársak ................................................................... 33 4.1.2.2 Átmeneteket kezelı képesség megújítása ................................................................. 36 4.1.2.2.1 Átmeneti munka-és gyakorlóhelyek feltárása .................................................................... 37 4.1.2.2.2 Átmeneti helyzeteket kezelı tanácsadók kijelölése, képzése, módszertan kialakítása ............................................................................................................................................................. 38

4.2 MUNKÁLTATÓI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ......................................................................... 39 4.2.1 A fejlesztési terv általános bemutatása ......................................................................... 39 4.2.2 A fejlesztési terv logikai keretmátrixa: Célok, eredmények, tevékenységek .. 44 4.2.3 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása ................................................................ 51 4.2.3.1 Forrásnyújtó szerep egyszerősítése .............................................................................. 51 4.2.3.2 A munkáltatói szolgáltatások és kapcsolattartás rendszerének továbbfejlesztése, munkáltatói profiling bevezetése ............................................................... 53 4.2.3.3 Munkaerı-forrástérkép létrehozása .............................................................................. 59

4.3 MUNKAKERESİI / MUNKAVÁLLALÓI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ................................. 61 4.3.1 A fejlesztési terv általános bemutatása ......................................................................... 61 4.3.2 A fejlesztési terv logikai keretmátrixa: Célok, eredmények, tevékenységek .. 65 4.3.3 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása ................................................................ 73 4.3.3.1 4.3.3.2 4.3.3.3 4.3.3.4 4.3.3.5

Ügyfélkezelési folyamat fejlesztése ............................................................................... 74 Elektronikus csatornára terelés ....................................................................................... 81 Kiemelendı programok ......................................................................................................... 82 Szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése .................................. 83 Állások feltárása ........................................................................................................................ 85

-2-

0

4.3.3.6 4.3.3.7

Minıségbiztosítás ..................................................................................................................... 85 Brand építés ................................................................................................................................. 86

4.4 SZERVEZET- ÉS MŐKÖDÉSFEJLESZTÉS .......................................................................................... 87 4.4.1 A fejlesztési terv általános bemutatása ......................................................................... 87 4.4.1 A fejlesztési terv logikai keretmátrixa: Célok, eredmények, tevékenységek .. 89 4.4.2 Az fejlesztési terv alprojektjeinek bemutatása ........................................................... 95 4.4.2.1 4.4.2.2 4.4.2.3 4.4.2.4

Országosan egységes szervezet....................................................................................... 95 Irányítási folyamatok fejlesztése .................................................................................. 100 NFSZ folyamatainak fejlesztése ..................................................................................... 104 Képzési rendszer továbbfejlesztése ............................................................................. 106

4.5 MUNKAERİPIAC SZERVEZÉSE ....................................................................................................... 109 4.5.1 A fejlesztési terv általános bemutatása ....................................................................... 109 4.5.2 A fejlesztési terv logikai keretmátrixa: Célok, eredmények, tevékenységek 113 4.5.3 A fejlesztési terv moduljainak bemutatása................................................................. 119 4.5.3.1 Szervezıi szerep definiálása – partnerkapcsolatok fıbb csoportjainak azonosítása, együttmőködések meghatározása ........................................................................ 119 4.5.3.2 Információmenedzsment fejlesztésének megalapozása ................................. 123 4.5.3.3 Az Ifjúsági Garancia Programhoz kapcsolódó partnerségek, együttmőködések kialakítása ............................................................................................................... 125 4.5.3.4 Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése ....................................... 127 4.5.3.5 Társadalmi feladatok, fókuszok: esélyegyenlıség biztosítása, társadalmi párbeszéd ösztönzése ............................................................................................................................... 130 4.5.3.6 Szervezeti feltételek kialakítása – felelısségek, kompetencia fejlesztés, jogosultság ...................................................................................................................................................... 132 4.5.3.7 Hitelesség megalapozása: elismertség erısítése, külsı kommunikáció fejlesztése ........................................................................................................................................................ 134

4.6

KISZOLGÁLÁSI CSATORNÁK, TECHNOLÓGIA INFRASTRUKTÚRA ÉS FELHASZNÁLÓK

TÁMOGATÁSÁNAK FEJLESZTÉSE................................................................................................................ 135

4.6.1 4.6.2 4.6.3

A fejlesztési terv általános bemutatása ....................................................................... 135 A fejlesztési terv által támogatott stratégiai célok és indikátorok..................... 138 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása .............................................................. 142

4.6.3.1 Csatornastratégia készítése (ügyfél-csatorna-szolgáltatás), csatornaválasztási lehetıségek beépítése.................................................................................... 142 4.6.3.2 Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, ügyfélkapus bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése............. 144 4.6.3.3 Interoperabilitás elérése (NAV adatok, jogszabály módosítás) .................. 145 4.6.3.4 Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés) ...................................................................................................................................... 146 4.6.3.5 Alkalmazás portfólió optimalizálásának koncepciója, interface szabványosítás, szállító független fejlesztések ......................................................................... 147 4.6.3.6 Munkaerı-forrástérkép........................................................................................................ 148

5.

ÜTEMTERV ...................................................................................................................................... 149

6.

INDIKÁTOR RENDSZER BEMUTATÁSA .............................................................................. 150

8.

IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................... 153

9.

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 155

-3-

0

KIADÁSOK Verzió

Dátum

Módosítás rövid leírása

Módosítás végrehajtója

1.0

2014.03.17.

Tanulmány tervezet

Vialto

2.0

2014.01.31.

Véglegesített tanulmány

Vialto

-4-

0

1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1

Kontextus

A dokumentum a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által az Új Széchenyi Terv keretében megvalósított, TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 azonosítószámú kiemelt projekt „3. Szervezeti célrendszerek fejlesztése” címő alprojekt keretében „Stratégiai menedzsment megvalósítása” témakörében készült. Célja az aktualizált stratégiai célrendszerek szakmai alábontása, hozzárendelt indikátorok, mutatószámok kialakítása során elvégzett tevékenységek, megállapítások, meghatározott fejlesztési irányok és feladatok strukturált összegzése. 1.2

Cél, idıtáv

A stratégia felülvizsgálatának célja a küldetés, jövıkép, stratégiai céltérkép aktualizálása az elvárások és a helyzetelemzés eredményei alapján, a meghatározott keretek figyelembe vételével: •

megfogalmazásra kerüljön az NFSZ hosszú távú küldetése (mi a létezésének legfıbb célja),

•

felülvizsgálatra kerüljön a 2020-ra elıretekintı jövıkép,

•

valamint meghatározásra kerüljenek azok a 2014-2015-os idıszakra vonatkozó célok, melyek alapját képezik a következı két év fejlesztési terveinek.

Következésképpen, az aktualizált fejlesztési tervek összefoglalják az aktualizált küldetés, jövıkép és stratégiai célok megvalósítása érdekében elvégzendı feladatokat a 20142015-ös idıszakra vonatkozóan, illetve hosszú távú kitekintéssel a 2014-2020-as idıhorizontra. 1.3

A fejlesztési tervek aktualizálásának folyamata

A fejlesztési tervek aktualizálásának folyamata a fent említett alprojekt keretében készült megelızı tanulmányban rögzített, stratégia-alkotásra és nyomon követésre irányuló módszertanhoz illeszkedik, az abban foglalt lépések mentén történt: •

Az aktualizált stratégiai céltérkép alapján a fejlesztési tervek aktualizálására vonatkozó alapvetések, irányvonalak meghatározása (nagycsoportos workshop)

•

Az aktualizált fejlesztési tervek részletes kidolgozása munkacsoportokban:

•

A felülvizsgálandó és új indikátorok meghatározása, priorizálása, definiálása

•

A fejlesztési terveket és indikátorrendszert tartalmazó dokumentum összeállítása, véleményezése, elfogadása

-5-

0

1.4

Az aktualizált fejlesztési tervek struktúrája

A fejlesztési tervek aktualizálását az NFSZ célterületei szerinti bontásban végeztük. A fejlesztési tervek struktúrájának kialakításakor a 2010-es stratégia-alkotás során kialakított csoportosítást vettük alapul, kiegészítve a most aktualizált stratégia hangsúlyaival, fontos témáival. A kialakított hat fejlesztési terv fıbb tartalmát és azok összekapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti:

1. ábra Az NFSZ fejlesztési célterületei

1.5

Az aktualizált fejlesztési tervek tartalmának összefoglalása

Az aktualizált stratégiai céltérkép prioritásainak megfelelıen a 2014-2015-ös idıszakra kidolgozott fejlesztési tervek legfontosabb fókuszai az alábbiak: •

Az elmúlt idıszak jelentıs fejlesztési eredményeinek bevezetése: számos szolgáltatást, ügyfélkezelési folyamatot érintı fejlesztés eredményesen megvalósult a korábbi fejlesztési idıszakban. Fontos a következı két évben nagy hangsúlyt helyezni ezek gyakorlati implementálására.

•

Az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok forrásainak felhasználásával kapcsolatban összeállított úgynevezett ex-ante feltételek teljesítése: 1.) Személyre szabott szolgáltatások, aktív és preventív munkapiaci eszközök a munkanélküliség korai szakaszában, vagy azt megelızendı. Ide tartozik többek között az ügyfél-szegmentációs modell kiépítésére, valamint az egyéni cselekvési terv mőködtetésére vonatkozó elvárás. 2.) Transzparens és szisztematikus információszolgáltatás az új álláshelyekrıl, ide értve az EURES reformját is, valamint a munkaerı-6-

0

piaci információk győjtésére, illetve a munkaügyi folyamatok elemzésére és elırejelzésére vonatkozó elvárások. 3.) A tagállami munkaügyi szervezetek formális vagy informális együttmőködési megállapodásai a releváns szereplıkkel (pl. munkáltatókkal, oktatási intézményekkel), illetve ezek beépítése a szervezetet érintı reformokba. •

Az Ifjúsági Garancia Program megvalósítása

•

Szervezetfejlesztési fókuszok: szakmai irányítás erısítése, stratégiai menedzsment megvalósítása, országosan egységes szervezet kialakítása

Fentiek alapján az aktualizált hat fejlesztési terv és azok fı fejlesztési moduljai az alábbiak: Fejlesztési tervek és modulok 1. Munkaerı-közvetítés rendszerének képesség továbbfejlesztése

fejlesztése;

Átmeneteket

kezelı

Minıségi közvetítési folyamat fejlesztése Átmeneteket kezelı képesség továbbfejlesztése 2. Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése Forrásnyújtó szerep egyszerősítése A munkáltatói szolgáltatások és munkáltatói profiling bevezetése

kapcsolattartás

rendszerének

Munkaerı-forrástérkép létrehozása 3. Munkakeresıi, munkavállalói szolgáltatások fejlesztése Ügyfélkezelési folyamat fejlesztése Elektronikus csatornára terelés Kiemelt programok megvalósítása – Ifjúsági Garancia Szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése 4. Szervezet- és mőködésfejlesztés Országosan egységes szervezet kialakítása Irányítási folyamatok fejlesztése Az NFSZ folyamatainak fejlesztése Képzési rendszer továbbfejlesztése

-7-

továbbfejlesztése,

0

Fejlesztési tervek és modulok 5. Munkaerıpiac szervezése Szervezıi szerep definiálása – partnerkapcsolatok fıbb csoportjainak azonosítása, együttmőködések meghatározása Információ menedzsment fejlesztésének megalapozása Az Ifjúsági Garancia program együttmőködések kialakítása

megvalósításához

kapcsolódó

partnerségek,

Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése Társadalmi feladatok, fókuszok: esélyegyenlıség biztosítása, társadalmi párbeszéd ösztönzése Szervezeti feltételek kialakítása – felelısségek, kompetencia fejlesztés, jogosultság 6. Kiszolgálási fejlesztés

csatornák,

Csatornastratégia készítése lehetıségek beépítése

technológia,

infrastruktúra

(ügyfél-csatorna-szolgáltatás),

és

támogatás

csatornaválasztási

Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése

ügyfélkapus

Interoperabilitás elérése (NAV adatok, jogszabály módosítás) Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés) Alkalmazás portfólió optimalizálásának koncepciója, interface szabványosítás, szállító független fejlesztések Munkaerı-forrástérkép

-8-

2. EXECUTIVE SUMMARY 2.1

Context

This document is delivered for the National Labor Office within the TÁMOP 1.3.1A-12/12012-0001 project (3rd subproject for Development of Organizational Objectives). It aims to revise and update the strategy covering the whole system of the National Employment Service; to redefine the vision with its priorities; to summarize the directions to follow and to plan the tasks ahead. 2.2

Goal, time frame

The goal of the strategy revision is to update the mission, vision and strategy map of the National Employment Service (NES) based on the expectations of the main stakeholders, the as-is analysis and the defined frames, in detail: •

to define the long term mission statement of the National Employment Service (NES) (the aim of its existence),

•

to revise the vision of 2020;

•

to define the strategic goals for the period of 2014-15, which will serve as the basis of the Development Plans for the same two years.

2.3

Process of the strategy revision

The process of the strategy revision is based on the methodology delivered earlier in the above mentioned project; containing the following steps: •

Preparation: Analysis of expectations, new impacts, new viewpoints, and the current situation; evaluation of the realization of the last strategy

•

Definition of the frames of the strategy revision

•

Revision of the mission statement, vision and strategy map

•

Elaboration of the strategic document, review and approval

-9-

2.4

The structure of the actualized development plans

The actualization of the development plans was based on the target areas of the NES. During the establishment of the development plans we based our work on the structure created during the strategy-making process in 2010 and completed it with the priorities and the important topics of the currently actualized strategy. The graph below shows the main topics and the connection between the six development plans: 5. Organize the labor market

1a) Develop the system of job matching and placement 1b) Renew the ability of transition handling

• Coordination role • International and national partnerships and cooperations

•

• Informationmanagement (Labor market forecasts) • Social integration, equal opportunities, equal access

• Supply-Demand harmonization Competency based job matching and placement • Support special employment forms and vocational training places • Preventive services • Labor resource map

2. Develop services for employers •

3. Develop the services among job seekers and employees

Stimulation of labor demand (Support green work places, key sectors and social businesses) • Employer profiling: differentiated services according to segments

4. Organizationand operation development

• •

Profiling-based services • Career tracking Support of special target groups

6. Develop the service channels, technology, infrastructure and user support Develop online and phone channels, other IT-developments, operation support

1. Figure Development target areas of the NES

2.5

Summary of the content of development plans

According to the priorities of the actualized strategy map, the focuses of the development plans delivered for the period 2014-15 are the followings: •

Implementation of the developments of the past period: Numerous developments on services, customer service processes have been successfully realized in the past development period. It is important to realize the actual implementation of these in the upcoming next two years.

•

The fulfillment of the so-called ex-ante criteria stated by the European Commission concerning the utilization of the Structural Funds: 1.) Personalized services, active and preventive labor market methods in the early phase of the unemployment or as a prevention. Among other expectation the configuration of the customer-segmentation model and the the implementation of the individual action plan are described in this area. - 10 -

2.) Transparent and systematical information service about the new work places, including the EURES reform and expectations concerning the information collection on the labor market and also on the analysis and forecast of the labor process. 3.) The formal and informal cooperation agreement between the public employment services of the member states and other relevant actors (e.g. with employers and educational institutions), and the implementation of these into the reforms affecting the organization. •

Execution of the Youth Guarantee Program

•

Organizational development focuses: strengthen the professional coordination, implement the strategic management, form a unified organization across the country.

Based on these statements, the six development plans and their core development modules are the followings: Development plans and modules 7. Development of the job matching system; renew the ability of transition handling. Develop the quality of the job matching process Further develop the ability of transition handling 8. Develop services for employers Simplify of the source providing role Further develop employer services and correspondence systems, introduce employer profiling Create labor resource map 9. Develop the services for job seekers and employees Develop the client service process Deflect to electronic channels Execute special programs – Youth Guarantee Plan the content and capacity of services 10.Organization- and operation development Form of a unified organization across the country Develop the coordination processes Develop the processes of the NES Further develop the training system - 11 -

Development plans and modules 11.Organize the labor market Define the coordination role – identify the core groups of partners, define the ways of cooperation Start the development of the information management Form partnerships and cooperation needed to implement the Youth Guarantee program Further develop the international relations and activity Social responsibilities and focuspoints: provide equal opportunities, motivate the social dialogue Establish the organizational premises – responsibilities, competency development, entitlement 12.Develop the service channels, technology, infrastructure and support Create channel strategy (customer-channel-service), implement channel choosing options Establish and further develop the electronic service channels, form the client-gate based login system, develop self-information channels Reach interoperability (data from NAV, changes in the legislation ) Develop IT-support for officials in charge (workflow, hardware-development, education) Concept of optimized employment-portfolio, interface independent developments Labor resource map

- 12 -

standardization,

supporter-

3. BEVEZETİ 3.1

A dokumentum célja

A dokumentum célja az aktualizált stratégiai célrendszerek szakmai alábontása, hozzárendelt indikátorok, mutatószámok kialakítása során elvégzett tevékenységek, megállapítások, meghatározott fejlesztési irányok és feladatok strukturált összegzése. 3.2

A dokumentum felépítése

A dokumentum a stratégiai célrendszerek alábontásának eredményeit tömören összefoglaló vezetıi összegzést követıen a folyamat fıbb lépéseinek sorrendjében tartalmazza az eredmények áttekintı leírását. A stratégiai célrendszerek alábontásának és a kapcsolódó mutatószámok kialakítási folyamata a TÁMOP 1.3.1-12/1-2012-0001 azonosítószámú, „A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II.” címő kiemelt projekt „3. Szervezeti célrendszerek fejlesztése” címő alprojektje keretében „Stratégiai menedzsment megvalósítása” témakörében készült megelızı dokumentumban rögzített, stratégia-alkotásra és nyomon követésre irányuló módszertanhoz illeszkedik. Ennek megfelelıen a dokumentum az abban foglalt lépések szerint elvégzett tevékenységek eredményeit tartalmazza: •

Az aktualizált stratégiai céltérkép alapján a fejlesztési tervek aktualizálására vonatkozó alapvetések, irányvonalak meghatározása (nagycsoportos workshop)

•

Az aktualizált fejlesztési munkacsoportokban:

tervek

(hat

darab)

részletes

kidolgozása

o

Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése; Átmeneteket kezelı képesség továbbfejlesztése

o

Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése

o

Munkakeresıi, munkavállalói szolgáltatások fejlesztése

o

Szervezet- és Mőködésfejlesztés

o

Munkaerıpiac szervezése

o

Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és támogatás fejlesztés

•

A felülvizsgálandó és új indikátorok meghatározása, priorizálása, definiálása

•

A fejlesztési terveket és indikátorrendszert összeállítása, véleményezése, elfogadása

tartalmazó

dokumentum

Fentiek alapján a dokumentum fıbb elemei: •

Vezetıi összefoglaló

•

Az aktualizált elemekkel:

fejlesztési

tervek

részletes

leírása

o

A fejlesztési terv általános bemutatása

o

A fejlesztési terv tevékenységek

o

A fejlesztési terv moduljainak bemutatása

logikai

keretmátrixa:

az

alábbi

Célok,

tartalmi

eredmények,

•

A fejlesztési tervekben meghatározott feladatok összefoglaló ütemezése

•

Indikátor- és monitoring rendszer leírása

4. FEJLESZTÉSI TERVEK Cél, struktúra A fejlesztési tervek célja, hogy vázolják a stratégiai célok megvalósításának irányvonalait és kijelöljék azokat a konkrét lépéseket, amelyek szükségesek az NFSZ jövıképének és céljainak megvalósításához. A fejlesztési tervek aktualizálását az NFSZ célterületei szerinti bontásban végeztük. A fejlesztési tervek struktúrájának kialakításakor a 2010-es stratégia-alkotás során kialakított csoportosítást vettük alapul, kiegészítve a most aktualizált stratégia hangsúlyaival, fontos témáival. Ennek alapján hat fejlesztési terv került meghatározásra, az alábbi alapelvek mentén: •

A fejlesztési tervek foglalják össze az összekapcsolódó célok megvalósítása érdekében egybefüggıen kezelendı feladatokat,

•

Fedjék le a céltérkép lehetı legtöbb elemét,

•

Határozzanak meg vertikális fejlesztési irányokat,

•

Illeszkedjenek az tevékenységeihez.

NFSZ

korábbi

és

folyamatban

lévı

fejlesztési

A fenti alapelvek alapján kialakított hat fejlesztési terv fıbb tartalmát és azok összekapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti:

2. ábra Az NFSZ fejlesztési célterületei

A fejlesztési tervek szerkezete A hat fejlesztési terv leírása egységes szerkezet szerint történik. Az általános bemutatás rész tartalmazza a fejlesztési terv definícióját, a fejlesztési terv által támogatott stratégiai célokat, a kapcsolódó fejlesztési modulok felsorolását, és azok szükségességének indoklását. A fejlesztési tervek logikai keretmátrixa összefoglalja a kapcsolódó jövıkép elemeket, stratégiai célokat és a javasolt indikátorokat, a fejlesztések tervezett output-jait és a tervezett tevékenységeket, és azok megvalósításának elıfeltételeit. A fejlesztési tervek moduljainak bemutatása a tervezett fejlesztési irányokat és elvégzendı feladatokat tartalmazza, az alábbi struktúrában:

A fejlesztési tervek vertikális fejlesztési területeket tartalmaznak, vagyis átfogják a jövıkép-szintő célok, ügyfélcélok, szolgáltatásokhoz kapcsolódó célok és a szervezet tanulás-fejlıdési céljaihoz kapcsolódó, megvalósítás szempontjából összetartozó fejlesztéseket. A szolgáltatásfejlesztések önmagukban nem érhetik el a kívánt hatást, ki kell alakítani hozzájuk a megfelelı szervezetet, szolgáltatásnyújtási folyamatokat, valamint ezek informatikai támogatását, és meg kell valósítani a fejlesztések bevezetését. Ezt követıen, a kialakított szakmai, szervezeti, informatikai megoldások mőködtetését (implementálását) végzı területek gyakorlati visszacsatolásait alapján célszerő a fejlesztéseket finomhangolni.

Ennek érdekében a stratégiai célok megvalósításához definiálása az alábbi szempontok szerint történt meg:

szükséges

•

Szakmai, koncepcionális feladatok

•

Szervezeti mőködést/átalakítást/fejlesztést érintı feladatok

•

Munkatársak fejlesztésével kapcsolatos feladatok

•

Informatikai támogatást/fejlesztést érintı feladatok

•

Kapcsolódások más fejlesztési tervekhez

feladatok

Az aktualizálás idıtávlata A stratégia felülvizsgálatának célja a küldetés, jövıkép, stratégiai céltérkép aktualizálása az elvárások és a helyzetelemzés eredményei alapján, a meghatározott keretek figyelembe vételével: •

megfogalmazásra kerüljön az NFSZ hosszú távú küldetése (mi a létezésének legfıbb célja),

•

felülvizsgálatra kerüljön a 2020-ra elıretekintı jövıkép,

•

valamint meghatározásra kerüljenek azok a 2014-2015-os idıszakra vonatkozó célok, melyek alapját képezik a következı két év fejlesztési terveinek.

Következésképpen, az aktualizált fejlesztési tervek összefoglalják az aktualizált küldetés, jövıkép és stratégiai célok megvalósítása érdekében elvégzendı feladatokat a 2014-2015-ös idıszakra vonatkozóan, illetve hosszú távú kitekintéssel a 2014-2020-as idıhorizontra. Javaslatok a megvalósítás tervezéséhez A tervezett feladatok végrehajtásának egyik legfontosabb szempontja a különbözı szakmai tartalmak egymásra épülése. Az elızıekben felvázolt hat fejlesztési terv ugyanis nem különálló fejlesztéseket jelent, hanem egy olyan összetett fejlesztési portfoliót, ahol az egyes fejlesztési tervek között rendszeres koordináció szükséges, a tervezett feladatok kapcsolódnak egymáshoz, inputokat kapnak, illetve adnak egymásnak. Következésképpen a megvalósítás tervezése, vagyis a fejlesztési definiálása során az alábbi szempontok figyelembe vétele javasolt:

projektek

1. Egy fejlesztési tervbe foglalt fejlesztések részletes tervezését és megvalósítását célszerő lehetıség szerint együtt tartani, mert: •

összekapcsolódó stratégiai célokat támogatnak és/vagy

•

szakmailag összekapcsolódó feladatokat tartalmaznak és/vagy

•

adott ügyfélszegmenshez kapcsolódó fejlesztéseket határoznak meg

2. Fontos figyelembe venni az egyes fejlesztési tervek közötti legfontosabb kapcsolódásokat, melyek az egyes fejlesztési tervekben értelemszerően megjelölésre kerültek.

4.1

MUNKAERİ-KÖZVETÍTÉS

RENDSZERÉNEK

FEJLESZTÉSE

ÉS

ÁTMENETEKET KEZELİ KÉPESSÉGÉNEK MEGÚJÍTÁSA

4.1.1 A fejlesztési terv általános bemutatása A fejlesztési terv alapvetıen a két nagy érdekcsoport – munkakeresık és munkáltatók – igényeinek kiszolgálását célozza. Az NFSZ küldetése, tehát legalapvetıbb célja, hogy a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elısegíti a munkaképes korú munkakeresık számára a megfelelı álláshely megtalálását, vagy átmeneti kompenzációt biztosít. A munkaerı közvetítéssel kapcsolatos legfontosabb álláskeresıi elvárások • Állásvesztés esetén az átmeneti idıszak lerövidítése, azaz erre a fejlesztési tervre vonatkoztatva az álláshely elvesztését követı gyors elhelyezkedés (az idı múlásával egyre romlanak az egyének esélyei) •

Biztos, referenciával bíró elhelyezkedés

•

Rugalmas, személyre szabott, szakértı és megbízható kiszolgálás

A munkáltatói oldal legfontosabb elvárásai: • A munkáltató igényeinek megfelelı minıségő (kompetenciájú, motivációjú) munkaerı biztosítása •

Gyors reakció (akár nagyobb volumenő munkaerı igény esetén is)

•

Egyszerő folyamatok, hozzáférhetıség

alacsony

adminisztrációs

terhek,

könnyő

Fejlesztési tervhez kapcsolódó legfıbb stratégiai célok A fejlesztési terv legfontosabb célja és feladata annak biztosítása, hogy a szervezet különbözı fejlesztési tevékenységei összhangban legyenek, az NFSZ ezáltal megvalósítson egy minıségi – kompetencia alapú – munkaerı közvetítést. A fejlesztési terv épít azokra a fejlesztésekre, amelyeket a munkáltatói és munkakeresıi szolgáltatásokkal kapcsolatban hajt végre a szervezet, elsıdleges célja olyan módszertani fejlesztések végrehajtása, amely mind a munkáltatók, mind az álláskeresık igényeit maximálisan ki tudja elégíteni. A fejlesztés tehát elsısorban szakmai, módszertani fejlesztést jelent, illetve a hozzá kapcsolódó szabályozási (eljárásrendek), informatikai támogatási és képzési feladatok végrehajtását. Az NFSZ hosszú távú jövıképében és stratégiai célrendszerében az alábbi célokat fogalmazta meg, melyeket a fejlesztési terv megvalósítása támogatni tud: • Munkaerıpiac szervezıje, proaktív szereplıje.

•

A munkáltatók igényeinek megfelelı munkaerı biztosításával hozzájárul a foglalkoztatási szint növekedéséhez (közremőködik a 75%-os foglalkoztatási szint elérésében a 20-64 éves korosztályban).

•

A szabad álláshelyek betöltésére differenciált szolgáltatásokat nyújt.

•

A munkáltatói szegmensek szerint különbözı szolgáltatási szinteket alakít ki.

•

A munkáltatók számára legfıbb értéke a munkáltatói igényeknek megfelelı szolgáltatások és munkaerı biztosítása, a gyorsaság és – igény esetén – a nagy volumenben történı kiszolgálás.

•

Megvalósítja a kompetencia alapú álláshely feltárást és munkaerı közvetítést.

•

Minden munkakeresı számára – a lehetıségekhez mérten – biztosítja a gyors, biztos, referenciával bíró elhelyezkedést.

a

munkáltatói

igények

szerinti

Ügyfél célok

(Ü02) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése

Folyamati célok

Jövőkép

1a) Munkaerő-közvetítés rendszerének fejlesztése

(F12) Kompetencia alapú és minőségi állásfeltárás és munkaerő-közvetítés megvalósítása

(J1) Foglalkoztatási szint növelése 75%-os foglalkoztatási szint (20-64 évesek)

(Ü15) A munkaerő közvetítésben elsősorban a munkára alkalmas álláskeresőkre fókuszál

(F14) Munkaerőforrástérkép kialakítása

(J7) Kompetencia alapú állásközvetítés

(J4) Munkaerő-piac legszélesebb és legmélyebb ismerete Munkaerőforrástérkép

(Ü18) A munkáltatói igényeknek megfelelő szolgáltatások és munkaerő biztosítása

(F15) Speciális munka-és gyakorlatihely teremtés Fókusz: - Gyakornoki mh. - Zöld munkahelyek - Atipikus foglalkoztatási formák - Termelő típusú közfogl. programok

3. ábra A célterülethez kapcsolódó stratégiai célok

(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása (értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

(Ü30) Közvetítés minden betöltetlen álláshelyre

(T05) Elektronikus, interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése (VMP, CC)

Jövőkép Folyamati célok

1b) Átmeneteket kezelő képesség megújítása


(F06) Munkaerőpiaci átmeneteket kezelő képesség megújítása

(J3) Munkakeresők munkaerő-piaci átmeneteit kezelő ügynökség

(F14) Munkaerőforrástérkép kialakítása

(J4) Munkaerőpiac legszélesebb és legmélyebb ismerete Munkaerőforrástérkép

(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása (értékteremtő közfoglalkoztatás, atipikus munkahelyek)

(F15) Speciális munka-és gyakorlatihely teremtés Fókusz: - Gyakornoki mh. - Zöld munkahelyek - Atipikus foglalkoztatási formák - Termelő típusú közfogl. programok


4.1.1 A fejlesztési terv logikai keretmátrixa: Célok, eredmények, tevékenységek

Általános célok (Kapcsolódó Jövıkép elemek)

Célok

Indikátorok

•

Foglalkoztatási szint növelése;

•

•

Munkakeresık

munkaerı-piaci

elérése a 20-64 évesek

átmeneteit

körében

kezelı ügynökség •

•

Kompetencia alapú állásközvetítés;

•

Munkaerı-piac legszélesebb és legmélyebb

A nyilvántartott álláskeresık érintett létszámából foglalkoztatottá váltak száma

ismerete; •

75%-os foglalkoztatási szint

és aránya

Speciális bıvítése,

foglalkoztatási átmeneti

lehetıségek munka-

és

•

Az aktív eszközökben részt vevık közül 3 hónappal a

gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása

programok befejezése után - a regisztrált álláskeresık között nem szereplık aránya (közfoglalkoztatottak nélkül) •

A megelızés (EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült 25 év fölöttiekre (azok száma és aránya, akik a 6 illetve 12 hónap alatt érdemi

Indikátorok forrása

Feltételezések

Célok

Indikátorok szolgáltatást kaptak, ill. nem kaptak.) •

Az újrakezdés (EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült 25 év fölöttiekre (azok száma és aránya, akik aktív eszköz támogatásban vagy sikeres munkába helyezésben részesültek illetve nem részesültek)

•

Az újrakezdés kombinált (EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült 25 év fölöttiekre (azok száma és aránya, akik akár szolgáltatásban, akár aktív eszköz támogatásban vagy sikeres munkába helyezésben részesültek, illetve nem


Feltételezések

Célok

Indikátorok


részesültek)

Projektcélok (Kapcsolódó stratégiai célok)

•

Állásvesztés

esetén

az

átmeneti

idıszak

•

lerövidítése •

•

A

közvetítések

(bármely csatornán)

munkaerı-közvetítésben

elsısorban

a

•

A

nyilvántartott

munkára alkalmas álláskeresıkre fókuszál

álláskeresık teljes érintett

A

létszámából szolgáltatásban

munkáltatói

igényeknek

megfelelı

részesültek aránya (saját és

szolgáltatások és munkaerı biztosítása •

Közvetítés minden betöltetlen álláshelyre

•

Munkaerı-piaci

átmeneteket

külsı

Speciális munka- és gyakorlatihely teremtés

kapacitással

biztosított

kezelı

képesség megújítása •

Sikeres

szolgáltatások

egyaránt) •

Az aktív eszközökben részt vettek közül - 3 hónappal a

támogatása

programok befejezése után - a regisztrált álláskeresık között

nem

szereplık

aránya (%) •

Elhelyezkedés

átlagos

átfutási ideje munkavállalókategóriánként •

Közvetítési szolgáltatásokat igénybe vevı munkáltatók aránya (%)

Feltételezések

Célok Outputok

•

Indikátorok

Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerı-közvetítés megvalósítása

•

Átmeneti munka- és gyakorlóhelyek feltárási képességének növelése (módszertan, folyamat, tanácsadók)

Tevékenységek

•

Minıségi közvetítési folyamat fejlesztése o

Munkaerı-piaci kereslet-kínálat

•

Feltárt álláshelyek száma

•

Sikeres közvetítések

összepárosításának folyamata (minıségi közvetítés,

o

átfutási ideje munkavállalókategóriánként

Kompetencia alapú állásfeltárás Munkaerıigény bejelentés Közvetítési eredmények mérési módszertanának kialakítása

o

Szakmailag felkészült közvetítı munkatársak

•

Átmeneteket kezelı képesség továbbfejlesztése o

Elhelyezkedés átlagos

közvetítési szintek)

korszerősítése o

•

munkáltatók igényeire szabott

és állásközvetítés kialakítása o

(bármely csatornán)

Átmeneti munka-és


Feltételezések

Célok

Indikátorok gyakorlóhelyek feltárása o

Átmeneti helyzeteket kezelı tanácsadók képzése

Elıfeltételek


Feltételezések

4.1.2 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása

A fejlesztési terv az alábbi fıbb fejlesztéseket takarja, melyeket a továbbiakban részletesebben is kifejtünk: 1. Minıségi közvetítési folyamat fejlesztése •

Munkaerı-piaci kereslet-kínálat összepárosításának folyamata (minıségi közvetítés, munkáltatók igényeire szabott közvetítési szintek)

•

Kompetencia alapú állásfeltárás és állásközvetítés kialakítása

•

Munkaerıigény bejelentés korszerősítése

•

Közvetítési eredmények mérési módszertanának kialakítása

•


2. Átmeneteket kezelı képesség továbbfejlesztése •

Átmeneti munka-és gyakorlóhelyek feltárása

•

Átmeneti helyzeteket kezelı tanácsadók képzése

4.1.2.1

Minıségi közvetítési folyamat fejlesztése

A közvetítési folyamat fejlesztése sokrétő, több egymásra épülı és egymást erısítı elemet tartalmaz, többek között: •

Munkaerı-piaci kereslet-kínálat összepárosításának folyamata (minıségi közvetítés, munkáltatók igényeire szabott közvetítési szintek)

•

Kompetencia alapú állásfeltárás és állásközvetítés kialakítása

•

Munkaerıigény bejelentés korszerősítése

•

Közvetítési eredmények mérési módszertanának kialakítása

•


A feladatcsoportok szorosan összefüggenek mind a munkáltatói, mind az álláskeresıi szolgáltatások fejlesztésével, a kapcsolódási pontokat az egyes fejlesztési terv moduloknál jelezzük. Továbbá a minıségi közvetítési folyamat fejlesztése nem elválasztható a munkáltatói kapcsolattartás rendszerének fejlesztésétıl, a kettı szoros koordinációt igényel.

4.1.2.1.1

Munkaerı-piaci kereslet-kínálat összepárosítás folyamatának korszerősítése

Az alábbi ábra a különbözı mélységő közvetítési módszereket mutatja be a legegyszerőbbtıl, a legösszetettebbig. A fejlesztési terv gyakorlatilag olyan módszertani fejlesztést jelent, amely a különbözı szintekhez határozza meg a szükséges eljárásokat, eszközöket. Mind a munkáltatók részére nyújtott szolgáltatásokkal, mind az álláskeresıknek nyújtott szolgáltatásokkal szorosan összefüggı munkaerı közvetítési folyamat fejlesztésének célja az álláskeresık munkába helyezése, tartós foglalkoztatásuk elısegítése oly módon, hogy az mind a közvetített egyének, mind a megfelelı munkaerıt keresı munkáltatók megelégedettségét szolgálja. Ehhez elengedhetetlen, hogy a munkaügyi szervezet jobb minıséget („találati arányt”) érjen el az álláskeresık közvetítése során, valamint, hogy a lehetı leggyorsabban reagáljon a látható munkaerı igényekre. Nagyon fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a munkáltatói igények különbözı minıségi és idıbeli szinten jelennek meg, és ezen eltérı igények a munkaerıközvetítés más-más módszerének alkalmazását követelnék meg. A munkáltatókkal való egyeztetést követıen a különbözı igényszinteknek megfelelıen ilyen módszerek lehetnek például a következık: • Hirdetés (VMP felületen) •

Értesítés állásajánlatról

•

Csoportos tájékoztató

•

Közvetítés elıszőréssel

•

Közvetítés kiválasztással

•

Kompetencia alapú kiválasztás

A modul célja és feladata egy olyan módszertani fejlesztés, ami egységesíti az eddigi gyakorlatokat, és a különbözı igényszinteknek megfelelıen kidolgozza a követendı eljárásokat. Olyan minıségi fejlesztést szükséges megvalósítani, amely a munkáltatói profiling eredményeibıl kiindulva rugalmasan képes reagálni a munkáltatói igényekre, és ezáltal növeli a munkaerı közvetítés, mint szolgáltatás hatékonyságát és az azzal való megelégedettséget.

Munkakeresıi oldalról a módszertan erıteljesen épít a munkakeresıi profiling eredményeire alapuló ügyfél-kiszolgálási folyamatra, elsısorban motivált és munkára alkalmas munkakeresıkre fókuszál. Fontos, hogy a munkaügyi szervezet a munkaerı-közvetítést, mint kínált szolgáltatást egységesen jelenítse meg, és egységes eljárások, metódusok mentén nyújtsa bármely kirendeltségén. Feladatok: • A meglévı jó gyakorlatok, eljárások (eljárásrendek, folyamat leírások) összegyőjtése, áttekintése és tapasztalatok elemzése •

A közvetítési típusok definiálása, ezek módszertanának, folyamatának kidolgozása

•

A metodológiai, technológiai és a szükséges technikai (informatikai, telekommunikációs) hátterek kidolgozása

•

A munkaerı közvetítéshez szükséges dokumentumok felülvizsgálata és egyszerősítése

•

ügyfél-kommunikációs anyagok kidolgozása

•

a módszertan, folyamatok oktatása, bevezetése.

A munkaerı közvetítés módszertanának fejlesztésének eredményeként elkészítendı: • egy módszertani kézikönyv, mely a jelenlegi eljárási rendben foglaltakkal ellentétben részletesen tartalmazza és kiemeli a közvetítés szakmai tartalmát és folyamatát. • oktatási anyag a közvetítı kollégák megfelelı szintő felkészítésének támogatására mind szakmai mind informatikai szinten. • ügyfelek számára kommunikációs anyag, mely több-csatornán, „étlapszerően” bemutatja az ügyfél választási lehetıségeit az egyes szolgáltatási szintek között. Kapcsolódó fejlesztés: • a munkaerı igények bejelentésének, felvételének módszerbeli harmonizálása az igényszinteknek megfelelıen. • kompetencia alap közvetítés • munkáltatói profiling bevezetése • munkakeresıi profiling és ügyfélkezelési folyamat bevezetése. • állásfeltárási folyamat fejlesztése és erıforrások biztosítása

Elıfeltétel: •

megfelelı kapacitások biztosítása a közvetítıi tevékenységre.

•

megfelelı mennyiségő álláshely-bejelentés rendelkezésre állása

•

megfelelı mennyiségő minıségi munkakeresı rendelkezésre állása

4.1.2.1.2

Kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerı közvetítés

A munkaerı közvetítés iránti munkáltatói igényszintekhez igazodóan a legmagasabb szakmai tartalmú módszer az álláskeresık kompetencia alapú kiválasztása a betöltendı állás által elvárt kritériumoknak megfelelıen. A munkavállalói kompetenciák olyan alapvetı, meghatározó személyes tulajdonságok, készségek, képességek és magatartásformák, amelyek szükségesek a teljesítményelvárások eléréséhez egy adott munkakörben. A munkáltatók részére nyújtott kompetencia alapú kiválasztást lehetıvé tevı szolgáltatási/közvetítési tevékenység elıfeltétele a kompetencia alapú állásfeltárás és a kompetencia alapú munkaigény-bejelentés. • Kompetencia alapú állásfeltárás esetén az állásfeltáró kolléga az ügyféligénynek megfelelıen kompetencia alapú igényfelmérést végez, illetve nem elégséges információ, vagy bonyolultabb álláshely esetén alkalmaz(hat)ja a munkakörelemzés technikáját (ami egy adott munkahely szisztematikus és célirányos feltérképezését jelenti. Számos módszere lehetséges, pl. dokumentumelemzés, munkanap megfigyelés, inetrjúk, kérdıívek, stb.). Olyan egységes módszertan és kérdıívrendszer kialakítása szükséges, mely mind a munkáltató igényéhez, mind pedig a munkakörök jellegéhez igazodik. • Kompetencia alapú munkaigény-bejelentés esetében a bejelentılap differenciálható, illetve elvárt kompetenciák megadhatóságát is tartalmazza, megfelelı ügyfél-tájékoztatás mellett. A munkakeresıi oldalon a kompetenciamérési módszerek kidolgozása szükséges, amellyel a munkakeresık megfelelıségét határozhatjuk meg az adott munkakör betöltésére. Erre a célra a különbözı kompetenciák felmérési módszertana mellett a különbözı kompetenciák mérésére szolgáló teszteket kell kidolgozni oly módon, hogy azok könnyen kezelhetıek és értékelhetıek, valamint bizonyos részei önállóan, esetleg informatikai háttérrel kitölthetıek, mőködtethetıek legyenek. A kompetencia alapú közvetítés következı lépése a párosítási folyamat, melyhez informatikai támogatás szükséges.

Feladatok: • a kompetencia alapú munkaerı összegyőjtése, áttekintése

kiválasztás

eddigi

gyakorlatainak

•

kompetencia alapú állásfeltárás módszertanának kialakítása (benne a munkakörelemzés módszerének kidolgozása a különbözı állománycsoportok és/vagy szakmacsoportok tekintetében)

•

kompetencia alapú munkaigény-bejelentési sablon és kialakítása. Ennek megfelelı ügyfél-tájékoztatás kialakítása.

•

munkáltatói kapcsolattartással foglalkozó munkatársak felkészítése a kompetencia alapú állásbejelentéshez kapcsolódó technikai segítségnyújtásban

•

a munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciák mérésére szolgáló tesztek kidolgozása, a munkakör kompetenciaigényét feltáró kérdıívekkel való kompatibilitás biztosítása

•

a kompetencia alapú közvetítést lehetıvé tevı informatikai fejlesztések megvalósítása

•

a fejlesztı folyamat során próba-elemzések elvégzése, a korrekciók megtétele

•

a kompetencia alapú közvetítéshez kapcsolódó képzések, felkészítés megvalósítása

és

folyamat

próba–tesztelések

A kompetencia alapú kiválasztás és munkaerı közvetítés kidolgozásának eredményeként elkészül egy egységes módszertani kézikönyv, az annak mellékletét képezı kompetenciafelmérı kérdıívek, valamint az ezekhez rendelt kompetenciákat mérı tesztek. Az informatikai fejlesztés lehetıvé teszi ezek gyors és egyszerő használatát, valamint a párosítás hatékonyabb megvalósítását. A módszer bevezetése és általános alkalmazása jelentısen növelheti az NFSZ versenyképességét a munkaerı közvetítés piacán. Fontos lépés a módszertan bevezetése, mely a kompetencia alapú kiválasztásban közremőködı munkatársak képzését, felkészítését takarja, valamint kapcsolódó esetleges támogató rendszereket – szakmai mentoring, motivációs rendszer. Kapcsolódó fejlesztések: •

Munkáltatói szolgáltatásfejlesztés: tanácsadás az emberi erıforrásgazdálkodás (HR) területén, a személyzetfejlesztésben a munkakörelemzések belsı használata által.

•

Álláskeresıi szolgáltatásfejlesztés: a kompetenciák tesztelésének lehetısége a betölteni kívánt munkakör(ök) tekintetében.

Elıfeltétel: •


4.1.2.1.3

Munkaerıigény bejelentésének korszerősítése

A munkaerıigények bejelentésének fejlesztése során két szempontnak kell megfelelni. A munkáltatók számára legyen egyszerő, gyors, könnyen kitölthetı. Mindemellett az NFSZ érdeke az, hogy minél pontosabb képet kapjon a szabad pozíció betöltésének követelményeirıl, szükséges kompetenciákról. Ennek a kettıs célnak a megvalósítása érdekében szükséges fejleszteni a bejelentés formáját (nyomtatványát) és csatornáját, másrészrıl fel kell építeni azt az eljárást és kompetenciát, amelynek köszönhetıen az NFSZ kinyeri a számára értékes információkat. A fejlesztés során ki kell alakítani egy differenciált munkaerı-igény bejelentı lapot, amely az álláshely bonyolultságától és az ügyfél igényétıl függıen vagy kellıen egyszerő és gyorsan kitölthetı, vagy kompetenciákkal kiegészített, és mindkét esetben a vállalatok számára egyértelmően kitölthetı. A projekt során szükséges ennek a bejelentı lapnak a kötelezı mezıit definiálni. Mindemellett tovább kell fejleszteni a bejelentés és regisztráció informatikai kapcsolódását (VMP-be való közvetlen rögzítés), annak érdekében, hogy a vállalatok könnyen, elektronikus úton is fel tudják adni az új munkaerı igényeiket. Fentiek kialakításával biztosítható a gyorsaság, az egyszerőség, az üres állások bejelentésének követelménye, egyben a minıségi közvetítés. Az igénybejelentı az egyszerőtıl a részletes adatokig terjedı, automatikusan bıvülı formátumú, a különbözı standardoknak megfelelı adatokkal ellátott, igény szerinti egyedi adatokkal bıvíthetı dokumentum legyen. Kapcsolódó fejlesztések: •

Online csatornák és VMP fejlesztés

4.1.2.1.4

Közvetítési eredmények mérési módszertanának kidolgozása

A különbözı igényszintekre épülı közvetítési rendszer bevezetése megköveteli az eddigiekben alkalmazott eredmény és hatékonyság mérésére szolgáló indikátor

rendszer felülvizsgálatát. Az egyes szintekhez rendelt, egyszerősített és informatikai, telekommunikációs eszközökkel támogatott állásba helyezést elısegítı módszerek más-más mérési metódus bevezetésével jár. Más eredményességi mutató szükséges például a hirdetett állások betöltésének nyomon követésére, más a csoportos tájékoztatók alapján történt elhelyezkedésekre, és megint más a kompetencia alapú kiválasztás sikerességének rögzítésére. A közvetítési módszerek teljesítménymérési mutatóit úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen az NFSZ szintő teljesítményméréshez, ugyanakkor itt annál részletesebb, alacsonyabb szintő mutatókról van szó. Feladatok: •

A kidolgozandó közvetítési metódusoknak megfelelıen eredmény-mérési rendszerek kialakítása, rendszerezése.

•

A mérhetıség, mint rendszer bevezetendı rendszerrel

•

A mérés módszerének bevezetése a közvetítési módszerek alkalmazásával egyidejőleg, az eredmények feldolgozhatóságának biztosítása

kompatibilitásának

kialakított

biztosítása

a

Kapcsolódó fejlesztések: •

Minıségi és kompetencia alapú közvetítés kialakítása

4.1.2.1.5


A közvetítés megújítása és a stratégiai célok elérése akkor tud megtörténni, ha van megfelelı mennyiségő és minıségő kapacitás a kirendeltségeken, akik magával a közvetítési tevékenységgel tudnak foglalkozni. Ehhez három alfeladat megvalósítása szükséges: •

közvetítési kapacitások növelése

•

kijelölt közvetítıi és munkáltatói kapcsolattartó munkatársak

•

minıségi munkatársi képzés és fejlesztés megvalósítása.

Közvetítési kapacitások növelése és kijelölt közvetítı munkatársak: Jelen pillanatban alacsony a közvetítésre fordított kapacitás a kirendeltségeken, a minıségi közvetítés megvalósítása érdekében ezt a kapacitás mennyiséget növelni kell. Ennek több módja is van

•

•

•

kapacitások felszabadítása más tevékenységekrıl, folyamathatékonyság növelése, elektronikus csatornákra terelés, stb. – ezek a tevékenységek a Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése” címő fejlesztési tervnek a részét képezik. kapacitások növelése vásárolt szolgáltatásként – ez a verzió abban az esetben preferált, ha nem lehetséges saját közvetítıi hálózat felépítése, fenntartása. mivel a közvetítés az egyik legfontosabb alapfeladata az NFSZ-nek, és sikerességét és külsı megítélését jó részben ez határozza meg, kritikus, hogy a közvetítéshez kapcsolódó tudás és kompetencia a szervezeten belül legyen. Éppen ezért javasolt a közvetítıi kapacitások belülrıl történı megerısítése. Célszerő egy kijelölt közvetítıi hálózat felépítése és folyamatos fejlesztése, aki a korábban definiált minıségi és kompetencia alapú közvetítési gyakorlatot magas szinten, és megfelelı kapacitásráfordítással tudja üzemeltetni.

A kijelölt közvetítıi hálózat kialakításához szükséges azon munkatársak felmérése, akik korábban jelentıs közvetítıi tevékenységet végeztek, valamint további munkatársak kijelölése, akik a képzésben és fejlesztésben részt fognak venni. A közvetítı hálózatot érdemes tovább differenciálni (állásfeltárás, kompetenciamérés, párosítás), de mindenkinek minden lépést ismernie és gyakorolnia szükséges. Célszerő továbbá mentorok, multiplikátorok kijelölése is a témában. Minıségi munkatársi képzés és fejlesztés megvalósítása: A változatos ügyféligényekre az NFSZ úgy tud reagálni, ha munkatársai körében – alapfokú szinten – felépíti azokat a szakmai kompetenciákat, amelyekkel a megbízó rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy az ügyintézıknek minimális szinten meg kell ismerniük azokat a szakmákat, gyártási folyamatokat, amelyek esetében a munkaerı közvetítést ellátják. Mivel az ország különbözı térségeinek munkaerı-piaci sajátosságai jelentısen eltérnek egymástól, az fejelsztés során ki kell dolgozni azt a szakmai módszertani útmutatást, ami alapján az ország különbözı területein megvalósulhat az ügyintézık szakmai differenciálása. A módszertani útmutatást úgy kell kialakítani, hogy az tegyen javaslatot a munkáltatói kapcsolattartók és kirendeltségi ügyintézık együttmőködésére. Ezt követıen meg kell valósítani a munkatársak szakmai képzését. A képzés tartalmi elemei a munkáltatói kapcsolattartáshoz kapcsolódóan kompetencia-igény felmérési technikák, a foglalkoztatóval való tárgyalások hatékony lebonyolításához szükséges tárgyalástechnikai ismeretek elsajátításából áll, másrészt az új rendszer szerinti közvetítési technikákat tartalmazva, a tesztek, profilok használata, valamint az álláskeresık és munkáltatók profiling módszereit is magában foglaló tárgykörök, kiegészülve a

front-office munkából fakadó konfliktuskezeléssel, mely a napi munkájukban segíti elı a kirendeltségi munkatársak tevékenységét. A munkaerı-piaci folyamatok, a munkaerı mozgása (fluktuáció) érinti az NFSZ szervezetét is, a kirendeltségek munkatársait. A szakmai képzések rendszerének kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ne csak a képzés idıpontjában az NFSZ-szel jogviszonyban álló munkatársak kerüljenek felkészítésre az új módszerekrıl, hanem az új belépı munkatársak is képzésben részesülhessenek a projekt lezárását követıen. (Ezáltal megvalósulhat a fenntarthatóság is, a fejlesztések, új módszerek szervesen beépülnek az NFSZ tevékenységébe.) A fenntarthatóság biztosítása érdekében célszerő a megyei munkaügyi központok munkatársai közül multiplikátorokat felkészíteni, akik egyrészt részt vesznek a megyei munkatársak szakmai felkészítésében, másrészt a projekt lezárását követıen az új belépık oktatásának szervezeti kereteit tudják megvalósítani a megyei szakigazgatási szervek belsı képzési rendszerében, és olyan országos szakmai hálózatot hoznak létre, akik az elkészült módszertani anyag aktualizálásában, fejlesztésében hosszútávon is részt vesznek. A munkatársak felkészítése és folyamatos szakmai képzése biztosítja a kifejlesztett módszertanok beépülését a munkaügyi szervezet életébe, ezáltal megteremtve a feltételeit annak, hogy a megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokat az NFSZ teljesíteni tudja.


Mőködés- és szervezetfejlesztés

•

Kiszolgálási csatornák, technológia, támogatásának fejlesztése

infrastruktúra

és

Elıfeltétel: •


felhasználók

4.1.2.2

Átmeneteket kezelı képesség megújítása

Az NFSZ, jövıképe szerint a munkakeresık munkaerı-piaci átmeneteit kezelı ügynöksége, a foglalkoztathatóság és a munkaerı-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok elsı számú menedzsere. Hatékonyan növeli a munkára való alkalmassági szintet a munkakeresık körében, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek egyre nagyobb mértékben megállják a helyüket az elsıdleges munkaerıpiacon, magasabb szintet érjen el az általános munkakultúra. Munkaerı-piaci átmenetek alatt a következıket értjük: •

az oktatás után az elsı munkahely megtalálása,

•

munka és munka közötti átmenetek,

•

inaktivitásból aktív munkavállalóvá válás, valamint

•

a munkaerı-piacról való kilépés.

Munkaerı-piaci átmeneteket kezelı képesség alatt azt értjük, hogy az NFSZ legyen képesek arra, hogy a munkavállalók karrierjében mutatkozó fenntartható átmeneteket megfelelıen támogassa az alábbiak által: •

korszerő munkaerı-piaci információs rendszerek,

•

aktív és megelızı célú munkaerı-piaci intézkedések,

•

a foglalkoztathatóság korai szakaszban történı támogatása,

•

személyre szabott szolgáltatások,

•

az elektronikus szolgáltatások fokozott igénybevétele

•

és az egyéb, többek között más tagállamokban mőködı foglakoztatási szolgálatokkal is kialakított szilárd partnerségek.

állami

Az átmenetek kezelését az NFSZ akkor tudja leghatékonyabban ellátni, ha együttmőködik az oktatás és a gazdaság egyéb szereplıivel, mely tevékenység a Munkaerı-piac szervezése címő fejlesztési tervben részletesebben is kifejtésre kerül. A következı fıbb NFSZ-en belüli fejlesztések kapcsolódnak az átmeneteket kezelı képesség megújításához: •


•

Átmeneti helyzeteket kezelı tanácsadók kijelölése, képzése, módszertan kialakítása


Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése - Állásfeltárás

4.1.2.2.1


Az NFSZ jövıképének markáns része, hogy aktívan közremőködik a munkahelyteremtésben, a speciális foglalkoztatási lehetıségek bıvítésében, az átmeneti munkahelyek és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatásában, beleértve a helyi közösségeket fejlesztı, értékteremtı közfoglalkoztatást és az atipikus munkahelyteremtést. A szervezet célja a leghátrányosabb álláskeresıi réteg minél szélesebb körének visszavezetése a munka világába, amelynek egyik eszköze lehet az átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatása. A foglalkoztatási ráta tényleges növelésének egyik legeredményesebb eszköze a munkahelyteremtés, ami cél elérése érdekében a szervezet szorosan együttmőködik a munkáltatókkal. A munkakeresık érdekében a szervezet speciális munkahelyek és gyakorlati helyek teremtését támogatja. Ezen belül több fókuszt is kijelöl: o

gyakornoki munkahelyek,

o

zöld munkahelyek,

o

atipikus foglalkoztatási formák támogatása, valamint

o

termelı típusú közfoglalkoztatási formák.

Átmeneti munka-és gyakorlóhelyek feltárásához több fejlesztési lépés végrehajtása szükséges: -

átmeneti munka- és gyakorlóhely feltárás módszertanának kialakítása, valamint folyamatos továbbfejlesztése. A módszertannak összhangban kell lennie az állásfeltárás és a kompetencia alapú állásfeltárás módszertanával, valamint az atipikus és közfoglalkoztatások rendjével, illetve az Ifjúsági Garancia programjával.

-

átmeneti munka- és gyakorlóhelyek feltárására, beleértve az atipikus munkahely feltárást, állásfeltáró ügynököket szükséges alkalmazni, akik megfelelı felkészítés után proaktívan tudják a feladatot végrehajtani.

-

ezen átmeneti munka- és gyakorlóhelyek megfelelı hatékonyságú feltárásához szükséges mind az elsıdleges és másodlagos munkaerıpiac, a

gazdaság, valamint a civil szféra szervezeteivel partnerkapcsolatok felmérése és kialakítása, mőködtetése. -

történı

Partnerkapcsolat és együttmőködés kiépítése a Szociális Szövetkezetekkel, valamint a Foglalkoztatási Szövetkezetekkel, melyek átmeneti rövid és hosszú távú munkahelyeket tudnak biztosítani.


Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése - Állásfeltárás

4.1.2.2.2

Átmeneti helyzeteket kezelı tanácsadók kijelölése, képzése, módszertan kialakítása

A munkaerı-piaci átmenetek kezelése kiszélesíti a kirendeltségi ügyintézık hagyományos ügyfél- és szolgáltatás palettáját, jelenleg nem minden terület lefedésére van meg a kompetencia. Éppen ezért cél olyan átmeneti kiválasztása és képzése, akik ezekre készítve, és tudásuk alkalmazható rendelkeznek olyan tudással, mint létrehozásának támogatása.

helyzeteket kezelı tanácsadók a speciális élethelyzetekre fel vannak ezekben az esetekben, valamint például a Szociális Szövetkezetek

Célszerő ebben az esetben is a tudást, kompetenciát szervezeten belül tartani. A megfelelı tudás kialakításához ki kell alakítani az átmeneti helyzetek kezelésének gyakorlati módszertanát. Ennek elemei már sok helyütt fellelhetık a szervezeten belül, de szükséges annak összefogása, harmonizálása, illetve a jelenleg nem kezelt átmenetekkel történı kiegészítése. Ennek a gyakorlati módszertannak olyan elemei is lehetnek, mint az „egyéni munkaerı-piaci terv”, mely átfogja egy ember teljes munkaerı-piaci jelenlétét, annak változásait, lehetıségeit, és melyet az egyéni cselekvési tervvel összhangban, a kapcsolódásokat kidolgozva szükséges kialakítani.

4.2

MUNKÁLTATÓI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

4.2.1 A fejlesztési terv általános bemutatása

Az NFSZ küldetése, és egyik legfıbb célja a foglalkoztatási szint növelése, közremőködés a 20-64 éves korosztályra vonatkozó 75%-os foglalkoztatási szint elérésében, együttmőködésben a mindenkor felelıs államigazgatási szervekkel, valamint a mindenkori nemzeti fejlesztéspolitikai programok megvalósításában való részvétellel. Az NFSZ a keresleti és kínálati oldal összehangolásával elısegíti a munkaképes korú munkakeresık számára a megfelelı álláshely megtalálását. Ebben az NFSZ fontos partnere a keresleti oldalt képviselı munkáltatói ügyfélkör, amely nélkül nem tudja hatékonyan teljesíteni az álláskeresık vele szemben támasztott igényeit, ezért is kezelte mindig munkáltatói ügyfélkörét az NFSZ kiemelt partnereként. Az NFSZ-szel szemben megfogalmazott általános elvárások a következık: •

A munkáltató igényeinek megfelelı motivációjú) munkaerı biztosítása

•

Naprakész, releváns és érthetı, gyorsan és könnyen elérhetı munkaerıpiaci információk biztosítása

•

Forrásfeltárás és forrásnyújtás

•

Egyszerő folyamatok, alacsony adminisztrációs terhek, hozzáférhetıség, gyors reagálás, és proaktív hozzáállás szolgáltatási szegmensben

könnyő minden

•

Egyszerő, bürokráciamentes és differenciált, kapcsolattartási és szolgáltatási formák

szabott

A fejlesztési terv célja megfelelés elısegítése:

az

számára

NFSZ

minıségő

munkáltatói

nyújtott

(kompetenciájú,

személyre

elvárásoknak

szolgáltatásai

való

-

a munkáltatók fejlesztése,

minıségének

-

az NFSZ munkáltatók körében történı elfogadottságának növelése,

-

bizalmának további építése és a munkaerı kereslet élénkítése által

a szervezet számára elérhetı és alkalmazható eszközökkel, és további munkaerı keresletet élénkítı eszközök azonosításával és bevezetésével.

Fejlesztési tervhez kapcsolódó stratégiai célok

Az NFSZ hosszú távú jövıképében és stratégiai célrendszerében az alábbiakat fogalmazta meg a fejlesztési tervvel kapcsolatosan: NFSZ jövıkép: •

Foglalkoztatási szint növelése -75%-os foglalkoztatási szint (20-64 évesek)

•

Munkaerıpiac legszélesebb és legmélyebb ismerete (Munkaerı-forrástérkép kialakítása)

•

Munkaerı-piac szervezıje, proaktív szereplıje (Aktivitási mutatók)

•

Differenciált, egyénre szabott, több csatornás kiszolgálás

Mőködési hatékonyság, mint alap-stratégia- munkáltatók •

A munkáltatói igényeknek megfelelı szolgáltatások és munkaerı biztosítása

•

Naprakész, gyors munkaerı-piaci információk biztosítása

•

Forrásfeltáró, forrást nyújtó(akár „pénzt is hoz”)

•

Gyors reagálás

Ügyfél célok- munkáltatók •

Foglalkoztatási kérdések megoldásában az NFSZ a munkáltatók kiemelt partnere

•

Közvetítés minden betöltetlen álláshelyre

•

Szolgáltatás-portfólió bıvítése

•

A KKV szektorból érkezı állásbejelentések számának növelése

• •

Nagyvállalatok körében a proaktív együttmőködések számának növelése Vállalatok foglalkoztató képességének növelése-munkaerıkereslet növelése

A munkáltatói szolgáltatásokhoz illetve a munkáltatói ügyfélkörhöz kapcsolódóan vannak olyan stratégiai célok is, amelyeket más fejlesztési tervek (is) támogatnak, ezek a következık: •

Speciális foglalkoztatási lehetıségek bıvítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása (Fókusz: Gyakornoki munkahelyek, Zöld munkahelyek, Atipikus foglalkoztatási formák, Termelı típusú és értékteremtı közfoglalkoztatási programok) -(Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése és átmeneteket kezelıképesség megújításához kapcsolódó fejlesztési terv)

Kompetencia alapú állás-közvetítés – (Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése és átmeneteket kezelıképesség megújításához kapcsolódó fejlesztési terv)

2. Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése

Jövőkép

•


(J4) Munkaerőpiac legszélesebb és legmélyebb ismerete Munkaerőforrástérkép

Folyamati célok

Ügyfél célok

Működési hatékonyság mint alap stratégia (Ü18) A munkáltatói igényeknek megfelelő szolgáltatások és munkaerő biztosítása

Ötletadó, iránymutató, proaktív Segítő, Rugalmas Legkiterjedtebb hálózat Egyszerű, könnyen hozzáférhető Imázs Partnerség Gyors reagálás

Díjmentes

(F06) Munkaerő-piaci átmeneteket kezelő képesség megújítása

(F09) Nyilvántartásba vett külső szolgáltatók megbízása

(F08) Egyszerűsítés, hatékonyságjavítás, eredményességnövelés

*

(Ü19) Naprakész, gyors munkaerő-piaci információk biztosítása

*

(F10) Egységes * szolgáltatási színvonal megvalósítása a kirendeltségekben

(F18) Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP) (F19) Munkáltatói szegmensek (KKV, nagyvállalat) szerinti szolgáltatási szintek kialakítása

(J6) Speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása

(J7) Kompetencia alapú állásközvetítés

(Ü29) Foglalkoztatási kérdések megoldásában az NFSZ a munkáltatók kiemelt partnere (Ü30) Közvetítés minden betöltetlen álláshelyre (Ü31) Szolgáltatás-portfólió bővítése (F20) Határokon átnyúló együttműködések kialakítása a munkáltatókkal (EURES) (F15) Speciális munka-és gyakorlatihely teremtés támogatása Fókusz: - Gyakornoki mh. és zöld munkahelyek - Atipikus foglalkoztatási formák - Termelő típusú közfogl. progr.

(J8) Differenciált egyénre szabott, több csatornás kiszolgálás

(Ü33) A KKV szektorból érkező állásbejelentések számának növelése (Ü32) Nagyvállalatok körében a proaktív együttműködések számának növelése

(F17) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése. - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - E-szolgáltatások, e-ügyintézés arányának növelése

* Közös célok munkavállalók és munkáltatók számára


A fejlesztési terv szükségességének indoklása

A munkáltatói kör az NFSZ-nek olyan fontos ügyfele, kiemelt partnere, amelyre minden eddigi fejlesztés során különös figyelmet fordított. A munkáltatókkal kapcsolatban a fejlesztési terv szükségességének indoklásához „Az NFSZ által a munkáltatók számára jelenleg nyújtott szolgáltatásai és kapcsolattartási módszerei hatékonyságának, eredményességének, fogadtatásának, valamint a munkáltatók munkaerı-piaci szolgáltatási igényeinek felmérése” címő tanulmány egyik megállapítása jó kiindulási pontként szolgál: „Ördögi kör alakult ki az idık folyamán. A regisztrációban lévık fele alacsonyan iskolázott, nagy része hátrányos térségben él, nagyon magas a tartósan munka nélkül lévık aránya (ha a közfoglalkoztatottakat is hozzászámoljuk, hiszen ez a foglalkoztatás megszakítja ugyan a munkanélküliséget, de lényegesen nem javítja a munkanélküliek munkaképességét). A kilépık jelentıs része

visszakerül a regisztrációba, vagy inaktívvá válik, és ott is az ellátatlanok számát gyarapítja. Az eredmény mindenképpen a munkavégzı képesség és a motiváltság csökkenése. Ezért alakult ki a munkáltatók elıítélete, „itt csak motiválatlan, képzetlen, gyenge munkaerı van, ezért nem érdemes bejelenteni a munkaerıigényt, úgy sem tudnak megfelelı munkavállalót küldeni”. Ha pedig csak olyan igényeket jelentenek be, amely megfelel a munkáltatók szerinti itteni kínálatnak, vagy olyanokat, amiket más módon nem tudnak kielégíteni, akkor az álláskeresıknek sincs illúziója, hogy itt jó állásajánlatot kaphatnak. Ha mind az álláskeresıknek, mind az állásajánlatoknak csak egy alsó szintje jelenik meg az NFSZ látókörében, adminisztrációjában, akkor ez nagyon beszőkíti a munkaközvetítés lehetıségeit, a munkaközvetítık sikerélményeit (motivációját), de még a sikeres támogatások lehetıségét is. Hiszen ha csak a valós munkaerıigény kis részét, és azon belül is egy alsó hányadot ismerünk, akkor a képzések, bértámogatások döntései, tervezése sem a valós, hanem csak vélt, sejtett vagy egyéb információkra alapozva születhet meg.”1

Az NFSZ-nek olyan stratégiát és fejlesztési terveket kell kidolgoznia, amelyekkel ki tud törni ebbıl az ördögi körbıl, és valóban el tudja érni azt a célt, hogy foglalkoztatási kérdések megoldásában az NFSZ a munkáltatók kiemelt partnere legyen.

A fejlesztési terv a munkáltatói szolgáltatások fejlesztésének legfontosabb célját abban határozta meg, hogy az javítsa az NFSZ egyik alaptevékenységét jelentı munkaerı-közvetítés minıségét azáltal, hogy a szolgáltatások egyrészt bevonzzák a munkáltatókat az NFSZ által biztosított munkaközvetítésbe, másrészt direkt módon segítsék a munkáltatói igények jobb megismerését és kielégítését. Bizonyos szolgáltatások ezen felül nem csak az NFSZ-hez bejelentett álláshelyek számát növelik, hanem hozzájárulhatnak az általános munkahelyteremtéshez, új munkahelyek létrejöttéhez.

Fejlesztési terv moduljainak felsorolása

1

A MUNKÁLTATÓK SZÁMÁRA JELENLEG NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSAI ÉS KAPCSOLATTARTÁSI MÓDSZEREI

HATÉKONYSÁGÁNAK,

EREDMÉNYESSÉGÉNEK,

FOGADTATÁSÁNAK,

VALAMINT

MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLTATÁSI IGÉNYEINEK FELMÉRÉSE” ERGOFIT KFT., 2013.

A

MUNKÁLTATÓK

A fejlesztési terv azonosítottuk:


kapcsolódóan

az

alábbi

-

Forrásnyújtó szerep egyszerősítése

-

A munkáltatói szolgáltatások és kapcsolattartás továbbfejlesztése, munkáltatói profiling bevezetése

-

Munkaerı-forrástérkép létrehozása

modulokat

rendszerének,


Általános célok

Célok

Indikátorok


•

•

A különbözı kiszolgálási csatornákon

NFSZ saját

foglalkoztatási szint ( 20-64 évesek)

nyújtott munkáltatói szolgáltatásokat

nyilvántartása

Munkaerıpiac

igénybe vevık száma

Külsı értékelés és

NFSZ-szel rendszeresen kapcsolatban

elégedettségmérés

•

Foglalkoztatási szint növelése -75%-os

legmélyebb

legszélesebb ismerete

és

(Munkaerı-

•

álló munkáltatók száma

forrástérkép kialakítása) •

•

Munkaerı-piac

szervezıje,

proaktív

•

A nyilvántartott álláskeresık érintett

szereplıje (Aktivitási mutatók)

létszámából

Differenciált,

száma és aránya

egyénre

csatornás kiszolgálás

szabott,

több •

foglalkoztatottá

váltak

A nyilvántartott álláskeresık érintett létszámából

munkaerı-piaci

képzésbe bekapcsolódottak száma és aránya •

Az

adott

idıszakban

álláshelyek

bejelentett

(munkaerıigények)

száma és változása (külföldi nélkül) •

Aktiválási indikátor

•

Az aktív eszközökben részt vevık közül

3

befejezése

hónappal után

-

a a

programok regisztrált

Feltételezések

Célok

Indikátorok


Feltételezések

álláskeresık között nem szereplık aránya (közfoglalkoztatottak nélkül) •

A megelızés (EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült

25

év

fölöttiekre

(azok

száma és aránya, akik a 6 illetve 12 hónap

alatt

érdemi

szolgáltatást

kaptak, ill. nem kaptak.) •

Ügyre vetített ügyfél oldali erıforrás ráfordítás

•

Sikeres

közvetítések

(bármely

csatornán) •

Elhelyezkedés átlagos átfutási ideje munkavállaló-kategóriánként

•

A különbözı kiszolgálási csatornákon nyújtott munkáltatói szolgáltatásokat igénybe vevık aránya (%)

•


Projektcélok

•

A munkáltatói igényeknek megfelelı szolgáltatások és munkaerı biztosítása

•

Közvetítési szolgáltatásokat igénybe

Elégedettségmérés

vevı munkáltatók száma

NFSZ

saját

Célok •

Naprakész,

gyors

munkaerı-piaci

információk biztosítása •

Forrásfeltáró,

forrást


•

Munkáltatói elégedettség

nyilvántartása

•

NFSZ-el rendszeresen kapcsolatban

nyújtó(akár

„pénzt is hoz”) •

Indikátorok

álló munkáltatók száma •

Foglalkoztatási

ráfordítás

kérdések

megoldásában az NFSZ a munkáltatók

•

kiemelt partnere •

Közvetítés

betöltetlen

Szolgáltatás-portfólió bıvítése

•

A

•

szektorból

•

érkezı

Nagyvállalatok körében a proaktív együttmőködések számának növelése Vállalatok foglalkoztató képességének növelése-munkaerıkereslet növelése

•

(bármely

Elhelyezkedés átlagos átfutási ideje

Speciális foglalkoztatási lehetıségek bıvítése, átmeneti munka- és gyakorlóhelyek létrehozása (Fókusz:Gyakornoki munkahelyek- Zöld munkahelyek- Atipikus foglalkoztatási formák- Termelı típusú és értékteremtı közfoglalkoztatási

A különbözı kiszolgálási csatornákon nyújtott munkáltatói szolgáltatásokat

állásbejelentések számának növelése

•

közvetítések

munkavállaló-kategóriánként

•

•

Sikeres csatornán)

minden

álláshelyre

KKV

Ügyre vetített ügyfél oldali erıforrás

igénybe vevık aránya (%) •


Feltételezések

Célok

Indikátorok


programok ) •

Az átmeneti munka –, gyakorlóhely, valamint az atipikus foglalkoztatási formák támogatási rendszerének kidolgozása, munkaviszonyban állók képzési lehetıségeinek , ill. komplex képzés-foglalkoztatás támogatás kidolgozását

Outputok

•

•

Egységes munkáltatói támogatási és

•

Támogatások száma

pénzügyi elszámolási rendszer

•

Támogatások

Egyszerősített csatornákon

és

elektronikus

igénybe

vehetı

támogatások Munkáltatói profiling rendszer

•

Megújult munkáltatói kapcsolattartási rendszer Egységes

munkáltatói

szolgáltatás

portfólió •

fordított erıforrások csökkenése •

Munkáltatók kiszolgálására fordított idı és erıforrások aránya

•

•

adminisztrációjára

Új kiszolgálási csatornák a munkáltatói szolgáltatások nyújtásában

•

Új állásfeltárási módszerek

•

Munkaerı forrástérkép terve

Feltételezések

Tevékenységek

Célok

Indikátorok


•

•

Munkáltatói elégedettség növekedése

•

•

NFSZ által elért munkáltatók száma

•

NFSZ-el folyamatos

Támogatások egységesítése

• •

Egységes

pénzügyi

elszámolási

rendszer létrehozása a támogatások

együttmőködésben álló munkáltatók

elszámolására

száma

• •

•

elégedettségének növekedése

Elektronikus kiszolgálási csatornák megnyitása a munkáltatói

•

Képzésben részt vevık száma

támogatásoknál

•

Kapcsolattartásra vagy

• •

szolgáltatásokra Munkáltatói kiszolgálási folyamatok és

•

csatornák egymáshoz rendelése

lehetıvé tevı munkahelyek száma A

munkáltatói

kapcsolattartás

•

forrásokból

történı

állásfeltárási

módszerek kidolgozása

Képzésben részt vett ügyintézık száma

rendszerében a proaktív és különbözı •

Munkáltatói profilingot alkalmazó kapcsolattartók száma

• •

Feltárt és bejelentett atipikus vagy kiemelt célcsoport alkalmazását

• •

Munkáltatói kapcsolattartók

Átmeneti

munka-

és

valamint

atipikus

munkahelyfeltárás

gyakorlóhely,

módszertanának kialakítása, valamint folyamatos továbbfejlesztése illetve az

Feltételezések

Dolgozói

és

munkáltatói elégedettségmér és •

NFSZ

saját

nyilvántartása

Célok ilyen

Indikátorok típusú

munkahelyek

létrehozásához kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások kialakítása • •

Munkáltatói profiling és szolgáltatások összekapcsolási kialakítása,

lehetıségeinek szolgáltatáscsomagok

definiálása • •

Munkáltatói profiling és kapcsolattartás IT támogatásának megtervezése és megvalósítása

•

Meghatározott

munkáltatói

szolgáltatásokhoz

kapcsolódó

módszertani

kézikönyvek

iránymutatások elkészítése •

Munkáltatói

profilinghoz

kapcsolódó

módszertani

leírások,

kézikönyvek

elkészítése •

Munkáltatói

kapcsolattartók

módszertani és informatikai képzése • •

Munkáltatói

profiling

rendszer


Feltételezések

Célok

Indikátorok


Feltételezések

bevezetése •

Munkáltatói

szolgáltatások

népszerősítésekampány megújult

kommunikációs

szervezése vagy

új

és

indítása

a

szolgáltatások

népszerősítése érdekében •

Elıfeltételek

•

Stabil mőködési környezet

•

Jogszabályi háttér biztosítása

4.2.3 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása

4.2.3.1

Forrásnyújtó szerep egyszerősítése

A munkáltatók számára nyújtott szolgáltatások között igen népszerő a támogatott foglalkoztatás és a munkáltatók számára nyújtott egyéb támogatások. A munkáltatók értékként tekintenek az ingyenes szolgáltatásokra is, de a támogatások igénybevétele olyan terület, amelyen keresztül az NFSZ tovább erısítheti munkáltatói kapcsolatait és erısítheti a szervezettel szembeni bizalmat. Az NFSZ forrásnyújtó szerepe tehát ismert, ebben a tekintetben a fejlesztési cél a forrásnyújtó szerep olyan irányban történı fejlesztése és egyszerősítése, amely azt a szemléletet tovább erısíti és még szélesebb körben elterjeszti, miszerint a foglalkoztatási szolgálat akár „pénzt is hoz”, financiális is támogatást ad, tehát ezért is érdemes az NFSZ-t felkeresni.

Az elızı stratégiához kapcsolódóan elkészített fejlesztési tervben is fontos elemként szerepelt a támogatási rendszer ésszerősítése, átláthatóságának és legfıképpen hatékonyságának növelése, az eltérı és bonyolult eljárási rendszerek egyszerősítése. Célok: • • •

a támogatási rendszer ésszerősítése, átláthatóságának és legfıképpen hatékonyságának növelése, egyszerőbb, kevésbé bürokratikus támogatási eljárásrendek kialakítása

Fontos, hogy a támogatásokat egyszerősítsük és csökkentsük számukat sokszínőség és az eltérı problémák kezelhetıségének fenntartása mellett.

A forrásnyújtó azonosítható:

szerep

4.2.3.1.1

egyszerősítésében

két

fejlesztési

a

tevékenységcsoport

A foglalkoztatást elısegítı támogatások számának csökkentése, az egyes támogatások feltételeinek újragondolása, egységesítés, egységes pénzügyi elszámolási rendszer létrehozása

A támogatások eltérı feltételekkel, mértékben és ideig nyújthatók, eltérı és bonyolult eljárási rendszerek mellett. Ezekben az eligazodás igen nehéz, mind a munkáltatóknak, mind az ügyintézıknek. Cél a támogatási rendszer ésszerősítése,

átláthatóságának és legfıképpen hatékonyságának növelése. Ennek megvalósítása nemcsak a munkáltatók, hanem az NFSZ számára is fontos, mivel jelenleg a támogatások nehézkes vagy bonyolult adminisztrációjára fordított erıforrások egy része felszabadítható lenne pusztán az egyszerősítés, egységesítés és megfelelı informatikai támogatás kidolgozásával. 4.2.3.1.2

Támogatások nyújtásában új kiszolgálási csatornák és formák megnyitása kidolgozása

A kapcsolódó feladatok két fejlesztési területet érintenek: a)

a támogatási rendszer egyszerősítése mellett a támogatások igénybevételét megkönnyítı elektronikus csatornák fejlesztése (munkáltatói ügyfélkapu, egyszerősített elszámolású támogatások)

b)

a munkáltatói kapcsolattartásban valamint a munkáltatók számára a támogatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésében olyan eszközök kidolgozása, amelyek a támogatások elérését segítik (célzott figyelemfelkeltés, tanácsadás, technikai segítségnyújtás, stb.) Az új eszközök közé sorolhatóak még közfoglalkoztatás támogatási új formáinak kidolgozása, ill. ezek egyszerősítése

Feladatok:

-

A fı elvárások megfogalmazása, amelyek mentén keretszerően kialakíthatók a támogatási eszközökkel szemben támasztott követelmények, majd a konkrét eszköz típusok

-

Az egyes támogatás típusok esetében egységes rendszerő eljárások kidolgozása szükséges, amiben térségi, vagy gazdasági szükségletek (pl.: minisztérium szakmai ajánlása alapján) lehetnek eltérések (pl.: mérték, idıtartam alapján).

-

közfoglalkoztatás támogatás új formáinak kidolgozása és ezek egyszerősítése

-

A hatékonyság elemzés keretében a mőködtetési szintek (országos, megyei, kirendeltségi); esetleg a megállapítási és elszámolási szintek elválasztási lehetıségeinek vizsgálata és változtatásra való javaslattétel

-

A projekt keretében a fenti tervek megvalósulása alapján kidolgozásra kerülı javaslatok kipróbálása pilot jelleggel 2-3 megyében kb. 1 éves idıintervallumban

-

Egységes pénzügyi elszámolási rendszer létrehozása, amelyben minden támogatási formához lehetıség szerint egységes elszámolási dokumentumokat, sablonokat kell kidolgozni és alkalmazni, ezzel is csökkentve a támogatások adminisztrációjához szükséges erıforrásokat

-

Olyan informatikai támogató rendszer kialakítása, amelyben egyrészt valamennyi támogatott, valamennyi adata kronologikus sorrendszerben, követhetı módon, több évre visszamenıleg elérhetı, másrészt a támogatásokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások a jelentésekhez kapcsolódóan automatikusan generálhatók

Támogatásokhoz kapcsolódó tanácsadási technikák és formák kidolgozása és ennek integrálása a munkáltatói szolgáltatások és a kapcsolattartás rendszerébe

Kapcsolódó fejlesztések: -

-

Kiszolgálási csatornák, technológia infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése- Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, ügyfélkapus bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése Kiszolgálási csatornák, technológia infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése- Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés)

4.2.3.2

A munkáltatói szolgáltatások és kapcsolattartás rendszerének továbbfejlesztése, munkáltatói profiling bevezetése

A fejlesztési modul alábbi feladatcsoportjai erısen összefüggenek és egymást kiegészítik, következésképpen egységes fejlesztésként kell ıket kezelni. Az alábbiakban megoldási irányokat, javaslatokat fogalmazunk meg a kapcsolódó stratégiai célok megvalósítására, majd ezekre vonatkozóan összefoglaló jelleggel meghatározzuk az elvégzendı feladatokat.

Stratégiai célkitőzések Több, a munkáltatói szegmenst érintı stratégiai célkitőzés megvalósításához vezetı út a már mőködı kapcsolattartás hatékonyságának növelése, munkáltatói kapcsolattartás erısítése, munkáltatói profiling bevezetése. Stratégiai cél a KKV szektorban a vállalatoktól érkezı állásbejelentések számának növelése¸ melyeket a megyék illetve kirendeltségek kezelnek. Azt szükséges elérni, hogy a KKV ügyfelek maguktól keressék fel az NFSZ-t (különbözı csatornákon), és ezeket a szervezet hatékonyan ki tudja szolgálni. Kapcsolódó stratégiai cél továbbá a nagyvállalatok körében a proaktív együttmőködések számának növelése, ami a nagyvállalati ügyfélkör direkt, koordinált felkeresésével és együttmőködés kialakításával, valamint annak folyamatos követésével valósítható meg.

NFSZ álláskínálatának növelése, munkáltatói kapcsolattartás szerepe Az NFSZ álláskínálatának növelése a két fı fejlesztési tevékenység mentén érhetı el:

-

állásbejelentések számának növelése

-

vállalatok bıvítése

foglalkoztató

képességének

növelése,

munkaerıkereslet

Állásbejelentések számának növelése

A munkáltatók általános elvárása az NFSZ-el szemben az, hogy a lehetı leggyorsabban és igényeiknek megfelelı azaz, olyan munkaerıt közvetítsen számukra, akik legalább alapszinten megfelelnek a követelményeiknek. A munkáltatói állásbejelentések növelésének egyik feltétele tehát a közvetítés fejlesztése ezen elvárások mentén, a minıségi közvetítés kialakítása. A sikeres közvetítések egyik alapfeltétele, hogy az NFSZ-nél minél több álláshely jelenjen meg, növelni kell tehát az állásbejelentések számát is. Az állásbejelentések száma részben az állásfeltárási tevékenység erısítése és fejlesztése révén, részben pedig a munkáltatók állásbejelentésre történı ösztönzése révén valósítható meg. Az állásfeltárás a munkáltatói kapcsolattartás egyik fontos eleme, ezért a munkáltatói kapcsolattartás fejlesztésekor az állásfeltárás és állásbejelentés ösztönzése kiemelt szerepet kell kapjon.

Az állásbejelentések növeléséhez kapcsolódó fejlesztési igény tehát egyrészt a közvetítés oldaláról közelíthetı meg, másrészt az NFSZ munkáltatói kapcsolattartói

és munkáltatói szolgáltatásnyújtási rendszerén keresztül. Fontos kiemelni, hogy a munkáltatói kapcsolattartás ezért szorosan kapcsolódik a közvetítés folyamatához és a közvetítés új rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni a munkáltatói kapcsolattartók szerepét az álláshely bejelentést követıen a közvetítési folyamatban illetve annak segítésében. ( lásd még kapcsolódó fejlesztés Munkaerıközvetítés rendszerének fejlesztése és átmeneteket kezelı képességének megújítása fejlesztési terv) A bejelentett álláshelyek növelését szinte minden eddigi fejlesztés vagy stratégia eddig fontos célkitőzésként jelölte meg, és különbözı lépéseket tett is ennek növelésére (állásügynöki rendszer bevezetése, online állásbejelentés lehetıvé tétele a VMP portálon keresztül). Ennek része az jelenleg folyó fejlesztés is, amely a munkaerı bejelentés egyszerősítését és a kompetencia alapú és minıségi közvetítéshez igazodó munkaerıigény bejelentı lap kidolgozása (a különbözı közvetítési módszereknek megfelelıen) illetve a betöltetlen álláshelyek internetre történı feltöltésének megkönnyítése a célja. Az állásbejelentések száma ezen fejlesztések megvalósítása mellett azzal is növelhetı, hogy az NFSZ ebben a tekintetben is proaktívvá igyekszik válni, és jelenleg alkalmazott állásfeltárási módszertanát és eszközeit olyanokkal egészíti ki, amelyek segítségével különbözı, eddig jellemzıen vagy széles körben nem használt forrásokból történı állásfeltárás is megvalósulhat.

A munkáltatói kapcsolattartás különbözı formáinak alkalmazásával tehát elérhetı, hogy több álláshely kerüljön be az NFSZ álláskínálatába valamint a nagyvállalati és egyéb együttmőködések száma is növelhetı a kapcsolattartás proaktív szemlélető fejlesztésével.

A vállalatok foglalkoztató képességének növelése, munkaerı-kereslet bıvítése

A vállalatok foglalkoztató képességének növelése, ezáltal közvetett módon a munkaerı-kereslet növelése olyan információk, kompetenciák (szemlélet és tudás) biztosításával oldható meg, amelyek segítségével minden eszköz a munkáltatók rendelkezésére áll ahhoz, hogy a munkahelyteremtésen túlmenıen is tudják javítani a foglalkoztatást (pl. foglalkoztathatóság szempontjából preferált korcsoportok alkalmazásából származó elınyök, kedvezmények ismerete és adott feladatokra leginkább alkalmas és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt célcsoportok alkalmazása – gyakornokok, fogyatékkal élık, nık, idısek).

Ehhez kapcsolódóan olyan állásfeltárási és tanácsadási formák kialakítása a cél, amelyek általában a foglalkoztatás bıvítését vagy ezen belül az atipikus

foglalkoztatási formák illetve bizonyos célcsoportok alkalmazását segítik elı. Ezek mellett továbbra is fontos eleme a munkaerı-kereslet növelésének a munkahelyteremtéshez kapcsolódó támogatások és tanácsadási formák rendszerének mőködtetése (állásügynöki rendszer megújítása, kistérségi koordinátori hálózat kialakítása a különbözı foglalkoztatást elısegítı tanácsadási formák és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódóan).

Munkáltatói kapcsolattartás és munkáltatói szolgáltatások új rendszerének kapcsolódása Jelenleg kialakítás alatt van az az új szabályozás, amely meghatározza az NFSZ által a munkáltatók számára nyújtott szolgáltatások körét. A szolgáltatások nyújtásához és a munkáltatói kapcsolattartási rendszer átalakításához és a munkáltatói szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódik az a célkitőzés, hogy a munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növekedjenek. Ezt több formában és eszközzel is meg lehet valósítani: •

saját kapacitások átcsoportosítása- mivel az NFSZ jelenleg is kapacitáshiánnyal küzd, a saját kapacitások átcsoportosításának elıfeltétele az eljárások egyszerősítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása

•

E-szolgáltatások, e-ügyintézés arányának növelése, amely révén korlátozott mértékben szabadíthatók fel erıforrások, amelyek munkáltatói kapcsolattartásra és szolgáltatások nyújtására fordíthatók

•

saját hálózat bıvítése

•

szolgáltatásvásárlás

A munkáltatóknak nyújtott szolgáltatás portfólió és a kapcsolattartási rendszer kialakítása kapcsán arra kell koncentrálni, hogy a szolgáltatások és a kapcsolattartás egymást kiegészítik és kölcsönösen segítik, erısítik. A munkáltatói kapcsolattartók szerepe komplex, egyrészt támogatja a munkáltatói szolgáltatásokat azáltal, hogy a munkáltatók számára ajánlja, illetve megszervezi a szolgáltatások igénybevételét, másrészt az NFSZ kapcsolattartói tevékenységét segíti a rendelkezésre álló szolgáltatások száma, megfelelısége és minısége. Az új szolgáltatás portfólió kialakításánál azt is figyelembe kell venni, hogy mely szolgáltatások nyújtása lehetséges több csatornán és milyen formában. Munkáltatói kapcsolattartás, szolgáltatások és munkáltatói profiling A munkáltatói kapcsolattartás különbözı formáinak alkalmazásával elérhetı, hogy több álláshely kerüljön be az NFSZ álláskínálatába valamint a nagyvállalati és egyéb együttmőködések száma is növelhetı a

kapcsolattartás proaktív szemlélető fejlesztésével. Erre vonatkozóan egy komplex javaslat került kidolgozásra a TÁMOP 1.3.1 projekt- II. ütemén belül, amelynek része a munkáltatói profiling bevezetése is. A munkáltatói profiling rendszerhez kapcsolódóan kidolgozásra került a munkáltatói kapcsolattartási rendszer megújítására vonatkozó javaslat is. A munkáltatói profiling rendszer bevezetése akkor lehet sikeres, ha segítséget nyújt a munkáltatói kapcsolattartók munkájában, nem leterheltségüket növeli, hanem hasznos eszközként tudják alkalmazni feladataik támogatásához. Ennek egyik kulcseleme a megfelelı informatikai támogatás biztosítása.

A fenti fejlesztési irányokhoz kapcsolódó feladatokat összefoglaló jelleggel határoztuk meg, mivel a munkáltatói profiling és a kapcsolattartás fejlesztése révén egymást erısítı és szorosan összekapcsolható tevékenységekrıl van szó.

Feladatok:

-

munkáltatói kapcsolattartási folyamatával összhangban)

folyamat

megtervezése

(közvetítés

-

a munkáltatói kapcsolattartás rendszerében a proaktív és különbözı forrásokból történı állásfeltárási módszerek, valamint a munkahelyteremtéshez kapcsolódó támogató tanácsadási formák kidolgozása

-

Az átmeneti munka –, gyakorlóhely, valamint az atipikus foglalkoztatási formák támogatási rendszerének kidolgozása, munkaviszonyban állók képzési lehetıségeinek, ill. komplex képzés-foglalkoztatás támogatás rendszerének kidolgozása

-

átmeneti munka- és gyakorlóhely, valamint atipikus munkahelyfeltárás módszertanának kialakítása, valamint folyamatos továbbfejlesztése illetve az ilyen típusú munkahelyek létrehozásához kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások kialakítása

-

egységes munkáltatói szolgáltatás-portfólió meghatározása

-

meghatározott munkáltatói szolgáltatásokhoz kapcsolódó módszertani kézikönyvek iránymutatások elkészítése

-

munkáltatói profilinghoz kapcsolódó folyamatok megtervezése

-

munkáltatói kapcsolattartás és profiling megtervezése, folyamatok összekapcsolása

összekapcsolásának

-

munkáltatói kiszolgálási folyamatok és csatornák egymáshoz rendelése

-

munkáltatói profiling és szolgáltatások összekapcsolási lehetıségeinek kialakítása, szolgáltatáscsomagok definiálása

-

munkáltatói profiling és kapcsolattartás IT támogatásának megtervezése és megvalósítása ( kapcsolódó fejlesztés)

-

munkáltatói profilinghoz kapcsolódó módszertani leírások, kézikönyvek elkészítése

-

munkáltatói kapcsolattartók módszertani és informatikai képzése

-

munkáltatói profiling rendszer bevezetése

-

munkáltatói szolgáltatások népszerősítése- kommunikációs kampány szervezése és indítása a megújult vagy új szolgáltatások népszerősítése érdekében

Kapcsolódó fejlesztések: -

Munkakeresıi / Munkavállalói szolgáltatások fejlesztése- ügyfélkezelési folyamat fejlesztése

-

Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése és átmeneteket kezelı képességének megújítása- Minıségi közvetítési folyamat fejlesztése

-

Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése és átmeneteket kezelı képességének megújítása- Átmeneteket kezelı képesség továbbfejlesztése

-

Kiszolgálási csatornák, technológia infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése- Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, ügyfélkapus bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése

-

Kiszolgálási csatornák, technológia infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése- Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés)

-

Szervezet- és mőködésfejlesztés- Országosan egységes szervezet kialakítása- PR, egységes arculat, brand építés

4.2.3.3

Munkaerı-forrástérkép létrehozása

Az NFSZ-nek a munkaerı-piac irányítói szerepe mellett illetve annak kiegészítéseként munkaerıpiaci információszolgáltatási és elemzési szerepe is van. Ez saját feladatai ellátása szempontjából is fontos, illetve a munkaerı-piac többi szereplıjének is kiemelt információforrásként kell szolgálnia. A cél itt is az, hogy ebben a tekintetben is elsıként fordulhasson a szolgálathoz ügyfélköre. A munkaerı-forrástérkép létrehozását a stratégiatervezési folyamatban kiemelt eszközként azonosítottuk, amelynek létrehozását a szolgálat prioritásként kívánja kezelni a 2015-ig megvalósítandó fejlesztések között. A munkaerı-forrástérkép létrehozásával a jelenlegi kereslet-kínálati elırejelzési és információs rendszer egy olyan eszközzel bıvülhet, amely a munkáltatók, álláskeresık, valamint az NFSZ számára is képet adhat az ország területén a munkaerı piaci keresleti és kínálati adatokról, oktatási kibocsátási adatokról. Ezáltal lehetıvé teszi, hogy a kereslet és kínálat találkozását az NFSZ még célzottabb eszközökkel segíthesse (képzések és támogatások tervezése), illetve a munkáltatók befektetési és fejlesztési döntéseit is támogatja. Az alábbi feladatok meghatározásánál a 2015 végéig teljesítendı feladatokra koncentráltunk. A fejlesztési modulhoz kapcsolódóan elıször a munkaerı-forrástérkép koncepció teljes körő kidolgozására van szükség, és ezt követıen kezdıdhet meg az eszköz kidolgozásához kapcsolódó lépések végrehajtása.

Feladatok:

-

-

-

Ágazati-szektorális adatigények felmérése NFSZ valamennyi ügyfélszegmensére vonatkozó adatigények felmérése (munkáltatók, munkakeresık, munkavállalók, egyéb munkaerıpiaci szereplık) A munkaerı forrástérkép megtervezése, szükséglet és célelemzés, hasznosítási területek meghatározása, információigény meghatározása (adatszükséglet, adatstruktúra, forma, stb.) Adatforrások azonosítása (külsı, belsı)

-

Jelenlegi keresleti és kínálati adatstruktúra áttekintése

-

Jelenlegi belsı és külsı elırejelzési rendszerek áttekintése, elemzése

-

Együttmőködések és egyeztetés kezdeményezése a külsı adatgazdákkal, adatszolgáltatókkal

-

Informatikai fejlesztések megtervezése és megvalósítása ( kapcsolódó fejlesztés)

Fontos valamennyi ügyfélszegmens kapcsán megjelenı igények és fejlesztési szükségletek becsatornázása, összekapcsolása a futó és tervezett fejlesztésekkel (ld. „Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése; Átmeneteket kezelı képesség továbbfejlesztése”, „Munkaerıpiac szervezése”, „Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése” címő fejlesztési tervek).

Kapcsolódó fejlesztések:

-

Kiszolgálási csatornák, technológia infrastruktúra támogatásának fejlesztése - Munkaerı-forrástérkép

és

felhasználók

4.3

MUNKAKERESİI / MUNKAVÁLLALÓI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 4.3.1 A fejlesztési terv általános bemutatása

Az NFSZ egyik kiemelt célja, hogy a nyilvántartásában szereplı álláskeresıket, a szolgálat aktív együttmőködésével a lehetı legrövidebb idı alatt, lehetıség szerint az elsıdleges munkaerı-piacra segítse, illetve a munkaerı-piaci átmeneteket lerövidítse. Ahhoz, hogy a munkába helyezés tartós foglalkoztatássá váljon, szükséges az álláskeresı képességeinek, kompetenciáinak széles körő ismerete, hiszen az ügyfelek pontosabb megismerése a hatékony segítésnyújtás alapja. A munkakeresıi/munkavállalói szolgáltatások esetében az ügyfél-fejlesztési modell kialakításán van a hangsúly, amely a munkakeresık/munkavállalók által igénybe vehetı szolgáltatások egymásra épülı folyamatának rendszerszintő meghatározását biztosítja. Ehhez a célkitőzéshez az álláskeresık megismerési folyamatának fejlesztése és az álláskeresık alapkompetenciáinak megismerése mellett szükség van az egységes, széles szakmai bázisú életút, életpálya-napló módszertani kialakítására, majd egy munkaerı-piaci összhangvizsgálat elvégzésére. Az ügyfél-fejlesztési modell egységes fejlesztésének szükségességét a jelenleg mőködı modellek is alátámasztják. A kirendeltségek mőködési modellje jelentısen eltér, nem beszélhetünk egységes gyakorlatról az ügyfélkezelés és megismerés tekintetében. Az ügyfélmegismerés folyamatát a kirendeltségek általában nem a kiadott központi módszertani útmutató szerint végzik, mivel ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre a megfelelı erıforrások, infrastruktúra és humánerıforrás (képzés). A humánerıforrás hiánya ebben az esetben nem a megfelelı minıségő, hanem a megfelelı mennyiségő humánerıforrást jelenti. A hatósági és a szolgáltatási folyamatok szétválasztásának szükségességét igazolja, hogy jelenleg a nyilvántartásba vétel és a szolgáltatásokat megalapozó elsı interjú jellemzıen nem válik el egymástól, és mivel az erre rendelkezésre álló idı korlátozott, ezért az ügyintézık általában a kötelezıen elvégzendı nyilvántartásba vételre koncentrálják a szőkös erıforrásokat. Az elsı találkozó során prioritást élvez a nyilvántartásba vétel és az ellátás megállapítása, amelyhez jelenleg sok olyan adatot is rögzítenek, amely más közigazgatási adatbázisokban (pl. EMMA, OEP) is megtalálható. A nyilvántartásba vétel idıtartamát nem tudják tovább csökkenteni, az ügyféltalálkozások számát pedig kénytelenek minimalizálni, ezért a lehetı legtöbb feladatot igyekeznek elvégezni az elsı találkozáskor a nyilvántartásba vétel mellett, de az ezekre fordítható idı szintén korlátos. A kirendeltségi ügyintézık folyamatos vagy legalább belépéskori képzésére jelenleg nincs lehetıség, így az új munkatársak képzése a jelenleg is túlterhelt kirendeltségekre hárul. Az új munkatársak képzése általában mentorálással és „on the job” képzéssel történik. Szervezett módszertani képzés,

szupervízió lehetısége nem áll rendelkezésre. A régi munkatársak sem vesznek részt frissítı képzésen, illetve szupervízión. A belsı képzések rendszeressé tétele sokat segíthetne a kirendeltségek napi munkájában, a különbözı módszertani eszközök és jó gyakorlatok megismerése által. A fejlesztési terv átfogja a munkakeresık/munkavállalók teljes ügyfélkezelési folyamatát. A munkakeresık/munkavállalók ügyfélkezelési folyamatának kiemelt elemei külön fejlesztési tervekben kerülnek kifejtésre: •

Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése;

•

Átmeneteket kezelı képesség megújítása.

A teljes ügyfélkezelési folyamat fejlesztésével biztosítható a 20-64 éves korosztály 75%-os foglalkoztatási szintjének elérése. Az ügyfélkezelési folyamat egyes elemeinek fejlesztése csak a teljes folyamat egészének megtervezésével, az egyes tevékenységek belépési feltételeinek és kilépési eredményeinek meghatározásával és a döntési pontok és feltételek rögzítésével lehetséges. A folyamat több tevékenységét (pl. a nyújtható szolgáltatásokat és támogatásokat) és a döntési pontokat több jogszabály is szabályozza. A teljes folyamat kialakításakor mind a jogszabályokat, mind a kapcsolódó fejlesztési terveket figyelembe kell venni. A foglalkoztatási szint eléréséhez az ügyfélkezelési folyamat fejlesztésekor, az igénybevett ügyfél és ügyintézıi erıforrások csökkentése érdekében biztosítani kell a differenciált, egyénre szabott és többcsatornás kiszolgálást. A folyamat tervezése kapcsán fel kell mérni az alternatív csatornák igénybevételének lehetıségét. Az ügyfeleket egyértelmően tájékoztatni kell az igénybe vehetı csatornákról és azok feltételeirıl. A kialakított ügyfélkezelési folyamatnak alkalmasnak kell lennie az ügyfelek megismerésére, a szolgáltatások és a támogatások személyre szabott megítélésére, nyújtására, a közvetítı tevékenység elıkészítésére és lebonyolítására. A folyamat egyes lépéseinek elvégzéséhez szükséges, hogy a NFSZ ismerje a hazai munkaerıpiacot, rendelkezésre álljon a munkaerıpiaci forrástérkép valamint, hogy az ügyfelek fejlesztését szolgáló programok az ügyfelek szükségletei alapján kerüljenek kialakításra és biztosításra. A stratégia céljai közül az fejlesztési terv az alábbiak megvalósítását támogatja: -

Ügyfél-központú, tanácsadói szemlélető szolgáltatás, (Ü01)

-

Állásvesztés esetén az átmeneti idıszak lerövidítése, (Ü02)

-

Foglalkoztathatóság javítása (Kompetencia, profiling, szolgáltatások), (Ü11)

-

Profiling alapú, egyénre szabott szolgáltatást kínál minden munkakeresı számára, (Ü12)

-

Elektronikus csatornákra terelés, (Ü13)

-

A munkaerı közvetítésben elsısorban a munkára alkalmas álláskeresıkre fókuszál, (Ü14)

-

Fiatalok munkanélküliségének csökkentése, (Ü15)

-

Elismertség növelése (brand építés), (Ü16)

-

Egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfólió eredményes bevezetése, (F01)

-

Differenciált szolgáltatás és támogatás portfolió egyértelmő kommunikálása a munkakeresık felé, (F02)

-

Munkaerı-piaci átmeneteket kezelı képesség megújítása, (F06)

-

Ügyfél-elégedettség és folyamatfejlesztés, (F07)

-

Egyszerősítés, hatékonyság-javítás, (F08)

-

Nyilvántartásba vett külsı szolgáltatók megbízása, (F09)

-

Egységes szolgáltatási színvonal megvalósítása a kirendeltségekben, (F10)

-

A kirendeltségek együttmőködésének fejlesztése, (F11)

minıségirányítási

eredmény

alapú

A fejlesztési program moduljai az ügyfélkezelési folyamat köré csoportosíthatók. A legfontosabb modul az ügyfélkezelési folyamat fejlesztése (1), amely a teljes folyamat kialakítását tartalmazza, meghatározza az egyes lépések tartalmát, ki és bemeneteli feltételeit és eredményeit, a döntési pontokat és igénybe vehetı csatornákat. A folyamat kialakításakor fontos szempont az ügyfél és ügyintézı oldali erıforrások szükségletének minimalizálása. Ennek egyik eszköze az elektronikus csatornára terelés (2). Az ügyfélkezelési folyamat kialakításakor biztosítani kell az ügyfelek szegmentálásának lehetıségét. Az ügyfélszegmentálás módszertanának az általános szegmentálási modell mellet a kiemelendı programok (3) (pl. Ifjúsági Garancia) célcsoportjainak kezelését is biztosítani kell. A kiemelendı programok által az egyes speciális célcsoportoknak biztosított szolgáltatások és támogatások igénybevételét az ügyfélkezelési folyamatnak támogatnia kell. Az ügyfélkezelési folyamat hatásos mőködtetéséhez elengedhetetlen, hogy az elsıdleges munkaerıpiacra való sikeres visszatéréshez szükséges fejlesztések (pl. motiváció- és kompetenciafejlesztés) a felmerült igények alapján kerüljenek biztosításra. Ehhez a szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése (4) az NFSZ hatáskörébe kell, hogy kerüljön. Az szolgáltatások biztosítás mellett az ügyfélkezelési folyamat fontos eleme a közvetítési tevékenység. A konkrét közvetítést megelızi a munkaerıpiaci összhangvizsgálat, ami a munkakeresı kompetenciáit méri össze a helyi és országos munkaerıpiac keresletével. Mind a munkaerıpiaci összhangvizsgálat, mind a közvetítési tevékenység elıfeltétele, hogy

az NFSZ az állásfeltárási tevékenység (5) alapján minél több állás adatai alapján ismerje a valós munkaerıpiacot. Az ügyfélkezelési folyamat mőködési színvonalának növelését, fenntartását minıségbiztosítással (6) kell támogatni. A minıségbiztosítás célja, hogy a kialakítandó folyamat minden munkaügyi kirendeltségen azonos tartalommal és színvonallal legyen igénybe vehetı.

3. Munkakeresői / munkavállalói szolgáltatások fejlesztése

Jövőkép

A NFSZ számára kiemelten fontos, hogy a munkakeresık/munkavállalók elıítélet nélküli, illetve megfelelı, valós elvárásokat támasszanak a munkaügyi kirendeltségek felé. A valós elvárások jelentıs erıforrás megtakarítást is jelentenek az ügyfélkezelési folyamat kapcsán, a félreértések és konfliktusok csökkentése által. A NFSZ brand építése (7), mint eszköz hozzájárul az ügyfelek valós NFSZ képének kialakításához. A brand építés feladata proaktív tájékoztatás és a valós elvárások kialakítása.


Ügyfél célok

Ügyfélközpontúság, mint alap stratégia

Folyamati célok

Imázs

Szolgáltató szemléletű; Megbízható; Kiszámítható; Rugalmas, személyre szabott; Szakértő; Kulturált;

(F01) Egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfólió eredményes bevezetése

(Ü01) Ügyfélközpontú, tanácsadói szemléletű szolgáltatások (Ü02) Állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése

(Ü04) Széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök (Ü05) Munkanélkülivé válás esélyének csökkentése

(Ü03) Gyors reagálás (F02) Differenciált szolgáltatás és támogatás portfolió egyértelmű kommunikálása az munkakeresők felé

(J5) Foglalkoztathatóság és munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere

(Ü12) Foglalkoztathatóság javítása (Ü13) Profiling alapú, egyénre szabott szolgáltatást kínál minden munkakereső számára (Ü14) Elektronikus csatornákra terelés

(Ü15) A munkaerő közvetítésben elsősorban a munkára alkalmas álláskeresőkre fókuszál

(Ü17) Elismertség növelése (brand építés)

(Ü16) Fiatalok munkanélküliségének csökkentése

(F07) Ügyfél-elégedettség és minőségirányítási eredmény alapú folyamatfejlesztés *


(F08) Egyszerűsítés, hatékonyság-javítás, eredményesség-növelés

(F10) Egységes szolgáltatási színvonal megvalósítása a kirendeltségekben

*

(J8) Differenciált, egyénre szabott, több csatornás kiszolgálás

(F11) A kirendeltségek együttműködésének fejlesztése

*

*

* (F06) Munkaerő-piaci átmeneteket kezelő képesség megújítása

* Közös célok munkavállalók és munkáltatók számára



Célok

Általános célok

•

•

(J1)

Indikátorok

Foglalkoztatási

szint

nyilvántartott

álláskeresık

szint (20-64 évesek)

létszámából

(J4) Munkaerı-piac legszélesebb

foglalkoztatottá

és

száma és aránya

legmélyebb

(J5)

ismerete, •

Foglalkoztathatóság

A

feltárt

és

alkalmazkodóképesség programok

•

(J8)

Differenciált,

szabott,

több

Az

egyes

számú

a

eszközök azonossága

célzó

1.

mutató

váltak

rendelkezésre

elsı számú menedzsere

MEV

Feltételezések

fejlesztési

szükségletek

és

•

érintett

munkaerı-piaci fejlesztését •

A

növelése 75%-os foglalkoztatási

Munkaerı-forrástérkép •

•


álló

csatornákat

igénybe vevı ügyfelek egyénre

csatornás

kiszolgálás

Projektcélok

•

(Ü01)

Ügyfél-központú,

tanácsadói •

szemlélető

•

Szolgáltatási

szolgáltatás

álláskeresık

(Ü02)

érintett

Állásvesztés

esetén

átmeneti idıszak lerövidítése

az

arány:

a

•

nyilvántartott

2) teljes

létszámából

szolgáltatásban

(MEV7.2+MEV7.2

•

/

•

Egységes

belsı

képzési

rendszer,

új

belépık

(MEV7.1+MEV7.2

orientációs képzése, belsı

1)

képzési

MEV

6.

számú

megvalósítása

programok

Célok •

•

(Ü11)

Indikátorok

Foglalkoztathatóság

részesültek

(Ü12) Profiling alapú, egyénre

szolgáltatások egyaránt)

folyamatos

Az

minıségbiztosítása

szolgáltatást

kínál

•

aktív

külsı

•

külsı

Felmérés szerint

szolgáltatók

rendelkezésre

biztosított eszközökben

állása,

(beszállító

(Ü13) Elektronikus csatornákra

hónappal a programok

megvalósítása)

terelés

befejezése

után

regisztrált

álláskeresık

(Ü14)

A

munkaerı elsısorban

között

a

alkalmas

(Ü15)

•

Elismertség

növelése

(F01) Egységes, profiling alapú, szolgáltatás

és

támogatás portfólió eredményes bevezetése (F02) Differenciált szolgáltatás és

támogatás

portfolió

•

Elhelyezkedés

gazdasági

élı élet

a többi

(munkáltatók,

átlagos

társintézmények,

ideje

szervezetek) •

•

Ügyfél elégedettség

•

A besorolva

Stabil, kapcsolatrendszer

munkavállaló-

álláskeresık

értékelés

szereplıjével

kategóriánként

(brand építés) differenciált

a

szereplık

átfutási

Fiatalok

csökkentése (Ü16)

nem

-

aránya (%)

munkanélküliségének

•

és

részt vettek közül - 3

álláskeresıkre fókuszál

•

(minıségi)

kapacitással

munkára

•

Felkészült

(saját

közvetítésben

•

•

szolgáltatások)

minden munkakeresı számára

•

mutató

aránya

Feltételezések

javítása (Kompetencia, profiling,

szabott •


regisztrált 100%-a az

kategóriák szerint

új

IT fejlesztések

civil

Célok

Indikátorok


Feltételezések

egyértelmő kommunikálása az munkakeresık felé •

(F06)

Munkaerı-piaci

átmeneteket

kezelı

képesség

megújítása •

(F07)

Ügyfél-elégedettség

minıségirányítási

és

eredmény

alapú folyamatfejlesztés •

(F08)

Egyszerősítés,

hatékonyság-javítás •

(F09) Nyilvántartásba vett külsı szolgáltatók megbízása

•

(F10)

Egységes

színvonal

szolgáltatási

megvalósítása

a

kirendeltségekben •

(F11)

A

kirendeltségek

együttmőködésének fejlesztése

Outputok

•

Új ügyfélkezelési folyamat •

•

Hatósági

és

szolgáltatási

•

Szabályozott

folyamatok elválasztása

(átalakított)

IT

eljárásrendek száma

(hardware,

szükséglet tervezése

szoftver) •

IT

követelmény-

•

Projekt

•

Eljárásrendek igazítása a

dokumentumok

szolgáltatásokhoz

Felmérés szerint

lehetıség

a

–

jogszabályi

keretek változtatására •

Rugalmas

informatikai

Célok •

Indikátorok

Infrastruktúra

fejlesztés

specifikáció száma


Feltételezések támogatás, a kidolgozott

tervezése

módszertanok

•

Ügyfél tájékoztatás tervezése

kategorizálás)

•

Szabályozási

•

javaslatok

Módszertani

útmutatók

száma

Folyamatszabályozások módszertani

és

útmutatók

összeállítása •

HR

•

Szabályozott (átalakított)

fejlesztési

szükséglet

eljárásrendek száma

összeállítása

Az

ügyfélkezelési

lépéseinek

folyamat

meghatározása

az

egyes lépések módszertanával, eljárásrendjével, (regisztráció,

eszközeivel elsı

motiváltság

interjú,

•

Esélymérı program

•

Kategorizált

mérés,

munkaerıpiaci

•

ECST-vel

rendelkezı

ügyfelek aránya

•

Esélymérı program fejlesztése

•

Profiling bevezetése

•

Egyéni

cselekvési

ügyfelek

aránya

összhangvizsgálat)

terv

•

beépíthetısége rendszertámogatásba

összeállítása •

(felmérés,

Szabályozások

a

Célok

Indikátorok

bevezetése •

elkészítése

Szolgáltatási

és

támogatási

portfólió mőködése

•

Meghatározott elektronikus szolgáltatások

Elektronikus csatornára terelés •

Az ügyfelek online jelentkezési lehetıségének megteremtése, a szükséges

szabályozási

háttér

kialakítása •

Az

elektronikus

szolgáltatási

csatorna lehetséges tartalmának meghatározása kérdıívek,

(VMP, adatváltoztatás,

•

Elért ügyfelek száma

•

Programban

bejelentkezés, stb.). •

Az elektronikus és személyes csatorna

folyamatának

lépéseinek

illesztése,

átjárhatóság

és az

feltételeinek

kialakítása. •

VMP

hozzáférés

kiterjesztése,

adatminıség javítása. •

Az

elektronikus

használatának

csatorna promotálása,

száma

résztvevık


Feltételezések

Célok oktatása

az

Indikátorok

ügyfelek

és

az

•

ügyintézık részre

Képzésekbe

Indikátorok forrása bevont

tanácsadók / ügyintézık száma •

Kiemelendı programok •

Ifjúsági

Garancia

fı

program •

kidolgozása és megvalósítása

Képzési napok száma / Akkreditált

külsı

szolgáltatók száma Szolgáltatások

tartalmának

és

kapacitásának tervezése •

Hozzáférhetıség belsı

javítására,

szolgáltatási

kapacitás

létrehozása •

Az egymásra épülı szolgáltatási elemek

pontos,

tartalmi

kialakítására és korszerősítésére •

A külsı partner által nyújtott szolgáltatások

egységesítése,

akkreditációjának bevezetése •

A szolgáltatást nyújtók szakmai tudásának, kompetenciáinak

segítı fejlesztése

(tanácsadók, trénerek)

•

Létrehozott

belsı

kapacitás kapacitása

Feltételezések

Célok

Tevékenységek

•

Ügyfélkezelési

Indikátorok

folyamat

•

fejlesztése •

Ráfordított

tanácsadói

napok száma

Elektronikus csatornára terelés

•

Kiemelendı programok

•

Szolgáltatások

tartalmának

kapacitásának tervezése

• •

•

•

Projekt

Feltételezések

•

dokumentáció

Workshopok száma

Megfelelı mennyiségő és minıségő

emberi

erıforrás

rendelkezésre

állása

Elkészült dokumentumok száma

és


•

Megfelelı belüli

Egyeztetések száma

intézményen

kommunikáció

és

ügyfél-koordinációs rendszer •

Megfelelıen mőködı belsı szakmai

ellenırzı

rendszer

(szakmai

kollégiumok, tudásmenedzsment, fejlıdési lehetıség) •

Korszerő infrastrukturális eszközök feltételek)

(fizikai rendelkezésre

állása •

Területi

specifikumok

figyelembe

véve;

kapcsolat szereplıivel

a

aktív

gazdaság

Célok

Indikátorok


Feltételezések •

Egységes

tematikák

kidolgozása,

területi

specifikumok

szerint

finomítva

Elıfeltételek

•

Stabil

jogszabályi

környezet,

kiszámítható

pénzügyi feltételek •

Országosan

egységes,

stabil szervezeti struktúra •

Program

indítás

elıtt

egyértelmő adminisztratív követelmények, kiegyenlített

pénzellátás

(elıfinanszírozási keret)

4.3.3 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása A fenti célok eléréséhez az álláskeresıi szolgáltatások esetében 7 területen szükséges fejleszteni: 1. ügyfélkezelési folyamat fejlesztése 2. elektronikus csatornára terelés 3. kiemelendı programok 4. szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése 5. állásfeltárási tevékenység 6. minıségbiztosítás 7. brand építése Ezek a fejlesztések átfogják a meglévı szolgáltatások strukturálását, rendszerezését, melyek a munkaerıpiacon nagylétszámban megjelenı ügyfélkörök önérdek-érvényesítı készségét javítják. A szolgáltatási rendszernek élesen el kell válnia az ellátási feladatoktól és minimális, de szükségszerő adminisztrációra kell törekednie, hogy megtörténjen a profiltisztítás (a munkaerı-piaci kompetenciába tartozó tevékenységek tudatos elválasztása a hatósági ellátási körbe tartozó tevékenységektıl). Míg a hatósági feladatok esetében a legfontosabb cél a racionalizálás, azaz a folyamatok egyszerősítése, gyorsítása, ezáltal kapacitások felszabadítása, addig a szolgáltatási tevékenységek esetében legfontosabb cél az ügyfelek „sokszínőségét” kezelni képes szolgáltatási rendszer kiszolgálási színvonalának növelése, a szervezet minden egységében azonos színvonalú és mennyiségő szolgáltatások biztosítása. Olyan, módszertanilag egymásra épülı ügyfélszolgálati folyamat kialakítása a cél, amelyben minden ügyfél könnyen és célirányosan behelyezhetı, fejleszthetı, és ezáltal a lehetı legrövidebb idın belül képes a szervezet a leghatékonyabban segíteni az egyéni életpályát. A folyamat elemek mindegyikének elsıdleges célja az egyén munkaerıpiacra való mielıbbi visszahelyezése, tiszteletben tartva az álláskeresıi életpálya irányát, értékeit. Az modulok további feladata annak megvizsgálása, hogy a szolgáltatások egységes biztosítása érdekében milyen jogszabályok, szakmai irányelvek, finanszírozási, támogatási-pályázati rendszerekre van szükség. Ez esetekben szükség van a szakmapolitikai, kormányzati egyeztetések lefolytatására és a szervezeti kapcsolódások definiálására (hogyan tud együttmőködni az NFSZ és a társintézmények). Tisztázni szükséges, a szociális és a felnıttképzési szolgáltatások és a munkaerı-piaci szolgáltatási rendszer kapcsolatát, kompetencia határait, s azok egységes szakmai irányelvek szerinti szabályozását.

4.3.3.1

Ügyfélkezelési folyamat fejlesztése

Új munkakeresık/munkavállalók megjelenése esetén alapvetıen két feladat van. Egyrészrıl el kell végezni az álláskeresı regisztrációját, másrészrıl fel kell mérni az ı személyes kompetenciáit, tapasztalatait, meg kell ítélni a munkavégzésre való felkészültség szintjét. Jelen pillanatban a regisztrációs feladat olyan bonyolultságú és idıigényő, hogy a készségek, kompetenciák felmérésére, pontosabb megismerésére már rendszerint nem marad idı. A helyzetelemzés azt mutatja, hogy a jelenlegi folyamat – több tényezınek köszönhetıen- nem közvetítés-, hanem nyilvántartásba vétel-vezérelt, mivel nincs lehetıség olyan elsı interjú lefolytatására, amely meghatározza az ügyfél további útját a rendszerben, megalapozná a közvetítést vagy segítené az ügyintézıt az ilyen jellegő döntések meghozatalában. Ehhez még hozzáadódik az is, hogy az informatikai rendszer nem követi és támogatja teljes mértékben a kirendeltségi munkafolyamatot. Ezért az adatkörök és módszertan felülvizsgálata csak akkor lehetséges, ha definiáljuk az optimális folyamatot és ebben helyezzük el az elsı interjút is. A nyilvántartásba vétel és az elsı interjú jellemzıen nem válik el egymástól, mivel az erre rendelkezésre álló idı korlátozott, ezért az ügyintézık általában a kötelezıen elvégzendı nyilvántartásba vételre koncentrálják a szőkös erıforrásokat. A modulsorán szükségesnek látjuk a teljes ügyfélkezelési folyamat kialakítását és az egyes folyamat elemek fejlesztését. A folyamat fejlesztése kapcsán figyelembe veendı szempontok: -

A hatósági és szolgáltatási folyamatok és szerepkörök szétválasztása;

-

Szerepkörök és a hozzá tatozó szükséges humán erıforrás (kompetenciák, ismeretek, erıforrások) meghatározása;

-

Elektronikus ügyfélszolgálati csatornák bıvítése;

-

Ügyfélszegmentálás meghatározása;

bevezetése,

-

Egyéni Cselekvési ellenırzése;

Terv

-

Ügyfél oldali tájékoztatás, felkészítés a folyamatban való partneri részvétel céljából;

csoportokhoz

elkészítése,

tartozó

elfogadása,

szolgáltatások

megvalósulásának

A modul fıbb feladatai: -

Ügyfélkezelési folyamat megtervezése, lépések, döntési pontok, lehetséges ügyfélszolgálati csatornák meghatározása; o

Folyamat elkészítése – Az egyes elemeke, lépések fejlesztéséhez szükséges a teljes folyamat összeállítása, a lépések és döntési pontok

egymásra épülésének megtervezése. A folyamat megtervezése alapján lehet a szükséges erıforrásokat és a minıségbiztosítást megtervezni. o

Hatósági és szolgáltatási folyamatok elválasztása – A folyamat tervezés kapcsán el kell választani a hatósági és szolgáltatási folyamat elemeket, lehetıség szerint csoportosítva kell a folyamatba beépíteni. A szétválasztás lehetıséget ad a fıleg adminisztratív feladatok delegálására, illetve a jobb humánerıforrás gazdálkodásra. A generalista munkatársak helyett az egyes folyamat elemekhez specialisták hozzárendelésére.

o

IT (hardware, szoftver) szükséglet tervezése – A folyamat és az egye lépések tervezését követıen össze kell állítani a szükséges IT támogatás követelmény listáit. Az elızetes felmérések alapján a hatékony közvetítıi tevékenységhez szükséges az életút, életpálya napló elkészítése (CRM), az Integrált Rendszer szolgáltatásainak és adatköreinek folyamathoz történı igazítása, valamint az ügyintézık munkájának könnyítése érdekében Egységes integrált folyamatkezelı és adatkezelı rendszer bevezetése (EIFA).

o

Infrastruktúra fejlesztés tervezése – A munkaügyi kirendeltségek egy részében a rendelkezésre álló infrastruktúra nem alkalmas az ügyfélkiszolgálási folyamatok támogatására. A közös térben, egymáshoz közel elhelyezett asztalok mellett nem lehetséges a valódi interjúk készítése, az információ hatékony átadása, valamint a ügyfél és ügyintézıi döntések meghozatala. A folyamat tervezése során meg kell határozni az egyes lépésekhez szükséges infrastruktúra szükségletet is.

o

Ügyfél tájékoztatás tervezése – Az ügyfélkezelési folyamat elemeihez át kell gondolni az ügyfél oldali folyamatot is. A hatékony ügyfélkezeléshez fontos, hogy az ügyfelek minél több valós információval és elvárással érkezzenek a kirendeltségekre. Az ügyfél tájékoztatás tervezése így a folyamat tervezés része.

o

Szabályozási javaslatok összeállítása – Az ügyfélkezelési folyamatot, illetve annak egyes elemeit, jelenleg több jogszabály is meghatározza. A folyamat terezésekor amellett, hogy a szabályozási elvárások beépítésre kerülnek, össze kell győjteni azokat a szabályozási elemeket, amelyek megváltoztatásával nıne a folyamat hatékonysága.

o

Folyamatszabályozások és módszertani útmutatók összeállítása – A folyamat tervezését követıen állíthatók össze a folyamatszabályozások és módszertani útmutatók. A dokumentumok

alapján lehet a minıségbiztosítást, valamint az ügyintézık képzéseit megtervezni és lebonyolítani. o

HR fejlesztés – A jelenleg a legtöbb kirendeltségen generalista munkatársak foglalkoznak az ügyfelekkel, valamint a túlterheltség miatt nem áll rendelkezésre elegendı idı sem az egyes feladatok elvégzéséhez. A minıségi és hatásos munkavégzés érdekében fontos, hogy NMHa munkaügyi kirendeltségek a munkaügyi központok vezetıit bevonva visszakapja a humánerıforrás gazdálkodással kapcsolatos döntési jogot a munkakörök, a szükséges kompetenciák meghatározására és a kiválasztási folyamat lebonyolítására. Biztosítani kell mind a belépı, mind a már meglévı teljes ügyintézıi állomány alapképzését és továbbképzését. A folyamat és az egyes lépéseinek mőködtetéséhez szükséges ismeretek átadása mellett kiemelten fontos az egyes kompetenciák fejlesztése (kommunikáció, interjú technikák, konfliktuskezelés, stressz kezelés, stb.) valamint a kiégést megelızı szupervíziók biztosítása is. A képzéseket elsısorban a szakmai igények alapján kell megtartani. A humánerıforrás fejlesztésével kapcsolatos feladatok részletezését a „Szervezet- és mőködés-fejlesztés” fejlesztési terv tartalmazza.

-

Az ügyfélkezelési folyamat lépéseinek meghatározása: o

Regisztráció - Adminisztratív folyamat, amelyet el kell ugyan végezni, a megfelelı szolgáltatásnyújtás szempontjából azonban hozzáadott értéket nem nyújt. Ezért ki kell dolgozni azokat a megoldásokat – pl. elızetes internetes adatrögzítési lehetıség – amelyek gyorsítják a folyamatot és nem vesznek el idıt a minıségi felméréstıl.

o

Elsı interjú - Az elsı interjú célja az ügyfél megismerése, annak érdekében, hogy számára legmegfelelıbb segítséget tudja felajánlani a kirendeltség. A végsı cél az ügyfél minél elıbbi visszasegítése az elsıdleges munkaerıpiacra. Az elsı interjú tehát egy olyan folyamat része, amely közvetlenül közvetítés vezérelt, közvetve pedig szolgáltatás- vagy támogatás-vezérelt, mivel a végsı cél a sikeres közvetítés. Az ügyfelekkel folytatott elsı interjú komoly szakmai felkészültséget és megfelelı idıt igénylı szakmai feladat, amelynek célja az álláskeresı meglévı készségeinek, munkaerı-piaci kompetenciáinak felmérése, ezekhez tényleges szolgáltatásitámogatási szükségletek rendelése. A megfelelı kategorizálást követıen a hatékony, egységesen magas szintő szolgáltatásnyújtás biztosításával az egyén munkaerı-piaci aktivitásának erısítése, az elhelyezkedés a cél. Ki kell dolgozni az állapotfelmérés pontos módszertanát, ami kiterjed az álláskeresı szakképzettségére, tapasztalatára, motivációs szintjére, egészségi állapotára, a munkakörülményekre és minden olyan tényezıre, ami a munkára

való alkalmasságát, készenlétét meghatározza. Az állapotfelmérés objektivitását bizonyos esetekben pszichológiai vizsgáló eszközök igénybevételével szükséges megerısíteni. Például az alacsony iskolai végzettségőek tanulási szándékakor a tanulási készségek elégséges szintjérıl meg kell gyızıdni akkor, ha munkaerı-piaci képzésbe vonjuk az illetıt. Ehhez a pszichológiai eszközbázist megyénként egységesíteni szükséges, jelenlegi vizsgálati eszközök 1994-bıl valók, azok egységes fejlesztése, idıszerő. o

Motiváltság mérés – Az álláskeresı aktivitása más országok mőködı profiling rendszerében is megjelenik (Ausztrália, Svájc, Ausztria). Az aktivitási terv, cselekvési terv teljesítésének egyik alapfeltétele az aktivitás, motiváltság. Erıforrást kímélı többlépcsıs profiling kialakítását segítheti ez a szempont két okból:

A motivált, önálló ügyfelek számára megfelelı csatornastratégia mellett kevesebb erıforrást kell biztosítani. Ennek korai kiszőrése fontos.

A második lépcsı hatékonyságát, illetve az egyéni cselekvési terv elkészítését és megvalósítását erısíti az, hogy az alacsonyan motivált ügyfeleket korábban azonosítja a rendszer és megfelelı motivációs szolgáltatással alkalmassá teszi ıket a további fejlesztésre.

Az ügyfél motivációjának és együttmőködési készségének integrálása a kategorizálás rendszerébe kettıs célt szolgál:

a legmotiváltabb, legaktívabb ügyfelek, megfelelı informatikai képességek és lehetıségek megléte esetés átterelhetık az elektronikus kiszolgálási csatornákra, ezáltal még az ügyintézésre fordított idı is csökkenthetı (online kérdıív kitöltés-, kompetencia, adatbevitel stb.) és ez az adminisztrációt és leterheltséget is csökkentheti valamilyen mértékben. Ezek az ügyfelek választhatják az önkiszolgálást és ennek elektronikus csatornáit, amelyhez az információt nyújtó munkatárs segítséget adhat. Ez számukra is csak egy lehetıség, ha nem kívánnak vagy nem tudnak élni vele, természetesen választhatják a személyes kiszolgálást is.

gyorsabban beazonosíthatók azok az ügyfelek, akiknek motiváltsági és aktivitási szintje nagyon alacsony és/ vagy fejlesztésük megkezdése elıtt külsı szolgáltató bevonása szükséges. Ez a fejlesztés tervezhetıségét és sikerét is befolyásolja, és a tanácsadói kapacitásokat is ezekre az ügyfelekre lehet koncentrálni, hogy minél elıbb eredményes fejlesztésbe vonhatók legyenek. Tehát az alacsonyan motivált

ügyfeleket korábban azonosítja a rendszer és megfelelı motivációs szolgáltatással alkalmassá teszi ıket a további fejlesztésre, amely a cselekvési terv elkészítését és megfelelıségét is erısíti. A motivációs szint folyamatos mérése fontos, mert például a sikertelen elhelyezkedési kísérletek jelentısen csökkenthetik még az önálló álláskeresık motivációját is, amelynek hiányában még nehezebbé válik az elhelyezkedés. Ezért a motiváció elvesztésének megakadályozása és fenntartása, vagy fejlesztése az NFSZ ügyfeleinél lényeges szempont. o

Esélymérı program - Az összhangvizsgálathoz az ügyintézı támogatásaként javasoljuk egy olyan támogató statisztikai program beépítését a folyamatba (az esélymérı programhoz hasonlóan), amely meghatározott algoritmus alapján mőködve segíti az ügyintézıt a besorolásban. A profiling rendszerhez 2005-ben az ügyfélszolgálati számítógépes programon belüli elhelyezkedési esélymérı program alkalmazását vezették be, amely a besorolást segítette. Az esélymérı program az ügyfélrıl rögzített adatok, valamint a központi adatbázisokban már szereplı álláskeresık adatainak összevetésével egy adott idıtávon belül az adott álláskeresı elhelyezkedési esélyeit jelenítette meg. A program hiányossága az volt, hogy múltbeli paraméterek alapján készített elırejelzést, amely bizonyos esetekben nem feltétlenül felelt meg az adott pillanatban fennálló körülményeknek és nem vette figyelembe az álláskeresı személyes profilját. Tehát ez az eszköz csak segítséget nyújtott az ügyintézıknek a besoroláshoz, de nem helyettesítette az ügyintézı ügyféllel folytatott interjúját (ez nem is volt egyébként célja). 2007-ben további fejlesztés eredményeképpen elkészült egy besorolást segítı kérdıív, amely az ügyintézıknek nyújtott további segítséget a besoroláshoz, az ügyfél szocio-kulturális jellemzıinek felderítéséhez. A HEFOP 1.2 program keretében kifejlesztett és bevezetett Integrált Informatikai Rendszerbe végül nem került integrálásra az esélymérı program, de a profiling kategóriák kitöltésére az új rendszerben is lehetıség volt. Az esélymérı program elemzi, hogy megadott paraméterekkel az adott ügyfél mennyi idı alatt képes elhelyezkedni. Ezzel az ügyfél önállóságát is mérheti az ügyintézı. Például, ha az esélymérı program szerint reális esély van arra, hogy 3 hónapon belül elhelyezkedik, akkor, ha egyébként nem kér segítséget az elhelyezkedéshez, önállóan is megpróbálhat elhelyezkedni. Ha az esélymérı program szerint 3-6 hónap, vagy 6 hónapon túli az elhelyezkedés esélye, akkor érdemes ez alapján az ügyfelet

továbbvinni a folyamatban és elvégezni a munkaerıpiaci összhangvizsgálatot. Így korrigálható a besorolás elsı szintje is az ügyintézı által. o

Munkaerıpiaci összhangvizsgálat - Az összhangvizsgálat során kerül sor az ügyfél személyes, szakmai profiljának, elhelyezkedési tervének és munkaerı-piaci lehetıségeinek összevetésére. Az összevetés során alakulnak ki a profiling kategóriába soroláshoz szükséges végleges input adatok. Az összhangvizsgálatot követıen az ügyintézı az ügyfelet a közvetíthetı vagy nem közvetíthetı kategóriába sorolja.

o

Profiling - A kategorizálási rendszer fejlesztésére a fentiekben bemutatott célok ismeretében azért van szükség, hogy az álláskeresık valóban az egyéni szükségleteiknek megfelelı szolgáltatásban részesüljenek az NFSZ ügyfeleként. A bevezetést feltétlen szükségessé teszi, hogy a strukturális alapok igénybevételének ex-ante feltétele a személyre szabott szolgáltatások biztosítása. Létezik jelenleg is egy kategorizálási rendszer (profiling) az NFSZ szervezetében, ennek használata azonban nem egységes a szervezetben, besorolási rendszere a mai ügyfélkör összetételéhez képest elnagyolt. Emiatt nem nyújt megfelelı információt a szolgáltatásnyújtás lépéseinek megtervezéséhez. Az informatikai háttér nem ad elégséges és megbízható objektív információt az ügyfél élet-pálya esélyei tekintetében. A profiling jelen állapotában az ügyintézıi munkát kevéssé segíti, az ügyintézı munkájához nem nyújt hozzáadott értéket, továbbfejlesztésének várható eredményeként az ügyfélre szabott szolgáltatás mellett nem elhanyagolható hozadéka, a szolgáltatások illetve az azokat nyújtó erıforrások jobb tervezhetısége. Megfelelı informatikai támogatottsággal, a szükséges erıforrások rendelkezésre állása azonnal ellenırizhetıvé válna, illetve a jövıben azok tervezése is megalapozottabb lehetne. A tartós munkanélküliséget leghatékonyabban úgy lehet csökkenteni, ha mindent megteszünk a tartós munkanélkülivé válás megelızése, a tartósan munkanélküliek közé történı beáramlás jelentıs mértékő csökkentése érdekében. A megelızésnek, a beáramlás mérséklésének elsı számú feltétele, hogy idejekorán felismerjük, hogy ki mennyire van kitéve a tartóssá válás veszélyének, és hogy kinek milyen munkaerı-piaci szolgáltatásokra, eszközökre lehet szüksége a megelızés érdekében. A profiling módszer alkalmazása lehetıvé teszi, hogy a szervezet emberi és anyagi erıforrásai minél hatékonyabban segítsék elı a tartós munkanélkülivé válás megelızését. Egy pontos és részletes

kategorizálási rendszer hatékonyan használja fel fordított szolgáltatásokat, azok költségeit.

az ügyfelekre

Az ügyfélkategorizálás jogi kereteinek meghatározásakor figyelembe kell venni az adatkezelési szabályokat és törvényi rendelkezéseket. A kategorizálási folyamat során keletkezett adatok kezelésekor, ha törvényi taxatív felsorolásban nem szerepel az adat, akkor csakis az ügyfél hozzájárulásával (különleges adat esetén erre vonatkozó írásos hozzájárulásával) kezelhetık ezek az adatok. o

Egyéni cselekvési terv – Az Egyéni Cselekvési Terv (ECST), az strukturális alapok igénybevételének ex-ante feltétele, minden ügyfél esetében kell készíteni. A fejlesztéssel közvetíthetı ügyfelek körében reális egyéni cselekvési tervet csak azzal az ügyféllel lehet készíteni, aki legalább magas szintő besorolást kapott a motivációs skálán. Az alacsony motivációval rendelkezı ügyfeleknél a cselekvési terv csak a motivációs szint növelése esetén alakítható ki véglegesen. A felülvizsgálatra visszatérı ügyfeleknél az eltelt idıszak történései, fejlesztései után ismételt kategóriába sorolásra és munkaerıpiaci összhangvizsgálatra kerül sor, amelyek alapján az ügyfél besorolása módosulhat. A felülvizsgálat után az egyéni cselekvési tervben rögzíteni kell a felülvizsgálat eredményét, és az ezek alapján tervezett új lépéseket (amennyiben vannak). Ezek az adatok az ügyfél életpálya naplójába is bekerülnek, és ott is visszakövethetıek. Az összhangvizsgálathoz az ügyintézı támogatásaként javasoljuk egy olyan támogató statisztikai program beépítését a folyamatba (az esélymérı programhoz hasonlóan), amely meghatározott algoritmus alapján mőködve segíti az ügyintézıt a besorolásban.

o

o

Szolgáltatási és támogatási portfólió mőködése – A szolgáltatási és támogatási portfólió mőködtetésének fejlesztésénél a következı szempontok figyelembevétele javasolt:

Az ügyfelek fejlesztési szükségletei alapján álljanak rendelkezésre a jogszabályban megadott lehetıségek.

Kerüljön kiépítésre belsı szolgáltatási erıforrás, szolgáltatási központ a legkeresettebb szolgáltatások biztosítására.

A külsı, vásárolt szolgáltatások setében kerüljön bevezetésre akkreditációs és minıségbiztosítási folyamat.

Közvetítés A különbözı ügyfélcsoportok esetében a munkaközvetítési kísérlet az egyes ügyfélstátuszhoz igazodóan a folyamat meghatározott pontján hajtható végre. A saját tervvel

rendelkezı, motivált, önállóan álláskeresı ügyfél esetében a státusz meghatározását követıen meg kell kísérelni a közvetítést. Amennyiben ez valamilyen ok miatt sikertelen (nincs megfelelı munkaerı igény, stb.) az ügyfél a továbbiakban önállóan keres állást a következı kötelezı felülvizsgálatig (amennyiben készül egyéni cselekvési terv, abban ezt kell rögzíteni). A többi ügyfélcsoportnál az egyéni cselekvési tervben meghatározott lépések végigvitele után lehet megkísérelni a közvetítést és sikertelen közvetítés esetén a következı felülvizsgálatkor az ügyfél besorolását meghatározó mindkét szintet (motiváció és közvetíthetıség) felül kell vizsgálni. A közvetítés folyamatát, jelenleg több tényezı is akadályozza, amelyek fejlesztése feltétlenül szükséges:

Az ügyintézıknek a meglévı informatikai támogatásból nem áll rendelkezése megfelelı formátumú önéletrajz, amelyet a munkaadóknak megküldhetnek.

A párosítás folyamatát nem megfelelıen támogatja a Integrált Rendszer, így az ügyintézıknek egyedi szőrésekkel kell kiválogatniuk a közvetítendı munkakeresıket. A párosítás így idıigényes folyamattá vált, amelyre nem áll rendelkezésre elegendı erıforrás. Az ügyintézık ennek kiküszöbölésére saját papír és excel alapú nyilvántartásokat építenek.

Nincs külön közvetítı ügyintézı a folyamatban, így a szakmai tudás a közvetítésben nem mindig jelenik meg.

4.3.3.2

Elektronikus csatornára terelés

Az ügyfélkezelési folyamat fejlesztésével egyidejőleg külön modul keretében szükségesnek tarjuk a már megvalósult és jövıben elkészülı elektronikus csatornák (pl. VMP) kihasználtságának növelését. Az elektronikus csatornák fejlesztése az ügyfelek elégedettségének növelését, az NFSZ mőködésének hatékonyságát, az ügyfél és NFSZ oldali erıforrás ráfordítás csökkentését szolgálja. Az elektronikus csatornára terelés támogatja a személyes ügyfélszolgálat tehermentesítését és a kiépült szakmai szolgáltatások és ügyintézés mőködését. A megvalósult elektronikus csatorna fejlesztések tapasztalata, hogy a fejlesztés önmagában nem elegendı a csatorna használatának elterjedésére. Az ügyfélkezelési folyamat tervezése kapcsán kiemelt feladat az elektronikus csatorna tartalmának meghatározása, valamint a személyes és elektronikus csatorna együttmőködésének és átjárhatóságának kiépítése. A modul legfontosabb feladatai: -

Az ügyfelek online jelentkezési lehetıségének megteremtése, a szükséges szabályozási háttér kialakítása.

-

Az elektronikus szolgáltatási csatorna lehetséges tartalmának meghatározása (VMP, kérdıívek, adatváltoztatás, bejelentkezés, stb.). o

A folyamatok egyszerősítésének ki kell terjednie az eljárások mőködtetéséhez szükséges adatkör radikális újragondolásával, a bekért adatok körének csökkentésével.

o

Az elektronikus csatornák bevezetésével az eljárások a továbbiakban nem tudnak a Ket. elvárásainak megfelelni, ezért kezdeményezni kell azoknak Ket. alól való kivételét. Ez a lépés együtt jár a határozathozatali kötelezettségek megszőnésével is, amit a folyamatok újragondolásakor figyelembe kell venni (határozathozatalok szükséges minimálisra csökkentése, a kapcsolódó adminisztráció egyszerősítése, iratok megırzési idejének csökkentése).

-

Az elektronikus és személyes csatorna folyamatának illesztése, az átjárhatóság feltételeinek kialakítása.

és

lépéseinek

-

VMP hozzáférés kiterjesztése, adatminıség javítása.

-

Az elektronikus csatorna használatának promotálása, oktatása az ügyfelek és az ügyintézık részre.

-

Okostelefon applikációk fejlesztése a meglévı online szolgáltatások és tartalmak elérésére (VMP, munka.hu)

Elektronikus csatornák használata nélkül a kiszolgálás továbbra is emberi erıforrás igényes tevékenység marad, továbbra is fenntartva a kirendeltségeken jellemzı túlterheltséget. Az elektronikus csatornákra terelés modulhoz kapcsolódó informatikai fejlesztések a „Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése” címő fejlesztési programban kerülnek részletezésre. 4.3.3.3

Kiemelendı programok

Az ügyfélkezelési folyamat kialakítása kapcsán, az ügyfél szegmentálási modell meghatározásakor figyelembe kell venni a speciális csoportokra indított kiemelendı programok mőködtetési lehetıségét. A kiemelendı programok az EU, vagy nemzeti szinten kialakított programok, amelyek egy-egy speciális célcsoport számára nyújtanak, a célcsoport speciális problémájára vonatkozó megoldásokat. Az ügyfélkezelési folyamatnak alkalmasnak kell lennie a kiemelendı programok kezelésére, jelentıs változtatások, új folyamat létrehozása nélkül. A modul keretében a következı kiemelendı programok mőködését kell biztosítani: -

Ifjúsági Garancia - Az ifjúsági garancia a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére irányuló új megközelítés, amely garantálja, hogy minden 25 év alatti fiatal – függetlenül attól, hogy szerepel-e a foglalkoztatási szolgálatok

nyilvántartásában – az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követı 4 hónapon belül megfelelı színvonalú, konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot kap. Ez a színvonalas ajánlat az egyéni körülményeket és igényeket figyelembe véve jelenthet álláslehetıséget, tanulószerzıdéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési lehetıséget. Az EU tagállamai 2013 áprilisában támogatásukról biztosították az ifjúsági garancia elvét2. Az Ifjúsági Garancia hazai bevezetésének célja, hogy a Munkavédelmi Akcióterv általános, minden 25 év alatti fiatal számára elérhetı támogatását kiegészítve, segítse a hátrányos helyzető fiatalokat a megfelelı képzettség megszerzésében és a munkába állásban, ezáltal megelızze a fiatalkori munkanélküliség hosszútávon ható, az egyént és a társadalmat egyaránt érintı negatív következményeit. Tekintettel arra, hogy az erıforrásokat az elhelyezkedéshez ténylegesen segítségre szoruló fiatalokra szükséges koncentrálni, az intézkedés azokra a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető (pl. alacsony iskolai végzettségő, tartósan munkanélküli) fiatalokra fókuszál, akik nem vesznek részt szakképzésben, vagy nappali tagozatos iskolarendszerő oktatásban. Az ifjúsági garancia rendszerének kidolgozása és mőködtetése szoros együttmőködést igényel valamennyi érdekelt fél, azaz a tagállami hatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok, a pályaorientációs tanácsadó irodák, az oktatási és szakképzési intézmények, az ifjúságsegítı szolgálatok, a gazdasági szereplık, a munkáltatók és a szakszervezetek részérıl egyaránt. Az érdekeltek együttmőködésével kapcsolatos fejlesztéseket a „Munkaerıpiac szervezése” címő fejlesztési terv tartalmazza. Központi szerepe van a korai beavatkozásnak és aktivizálásnak, és sok esetben a reformok is elengedhetetlenek, például a szakképzési és egyéb képzési rendszerek területén. Az uniós tagállamok feladata jelenleg az ifjúsági garanciával kapcsolatos nemzeti végrehajtási tervek kidolgozása. Az Európai Bizottság minden tagállamnak segítséget nyújt a végrehajtási terv és az ifjúsági garanciarendszer mielıbbi létrehozásához. 4.3.3.4

Szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése

A helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy a munkaügyi kirendeltségek által az ügyfelek részére biztosított szolgáltatások legtöbbször nem szükséglet, hanem lehetıség vezéreltek. Az ügyintézık számára rendelkezésre álló lehetıségek nem mindig találkoznak az ügyfelek fejlesztési szükségleteivel.

2

A Tanács ajánlása (2013. április 22.) ifjúsági garancia létrehozásáról, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32013H0426%2801%29:HU:N OT

Ahhoz, hogy az NFSZ a munkaerıpiac meghatározó szereplıje legyen, eredményesen járuljon hozzá a foglalkoztatási szint növeléséhez, a munkára való alkalmassági szint növeléséhez, az álláskeresıknek nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tételéhez, erısíteni kell az ügyfélközpontú, szolgáltatói szemléletet. Ennek egyik alapfeltétele, hogy az NFSZ által nyújtott szolgáltatások (pl. képzések) az ügyfelek szükségleteihez és a munkaerıpiac igényeihez igazodjanak. Az egyének foglalkoztathatóságán alapvetıen a munkaerı-piaci szolgáltatások tudnak javítani. A hatásos ügyfélkezelési folyamat feltétele, hogy a szolgáltatások biztosítása szükséglet vezérelve történjen, legyen elegendı kapacitás az ügyfelek fejlesztési szükségleteihez, valamint a rendelkezésre álló szolgáltatások tartalma és minıség ismert és megfelelı legyen. A modul legfontosabb feladatai: -

Hozzáférhetıség javítására, belsı szolgáltatási kapacitás létrehozása – A legtöbbször keresett szolgáltatások tekintetében legyen belsı kapacitás, amely az ügyfélkezelési folyamattól elkülönülve biztosítja a speciális szakismeretet igénylı szolgáltatásokat.

-

Az egymásra épülı szolgáltatási elemek pontos, tartalmi kialakítására, vagy korszerősítésére.

-

A külsı partner által nyújtott szolgáltatások akkreditációjára, amely a minıségbiztosítás záloga

egységesítésére,

-

A szolgáltatást nyújtók szakmai fejlesztésére (tanácsadók, trénerek)

kompetenciáinak

tudásának,

segítı

A hozzáférhetıség javítása érdekében mindenekelıtt szükség van a már kifejlesztett szolgáltatások, fejlesztések bevezetésére, integrálására a szervezetbe. A modul során szükséges felülvizsgálni annak lehetıségét, hogy hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat belsı erıforrásból megvalósítani, vagy milyen külsı erıforrások állnak a rendelkezésre. A szolgáltatásokat a munkaügyi szervezet szakemberei nagyon változó minıségben és mennyiségben nyújtják az ország különbözı területén. A kialakított szolgáltatási minimumsztenderdek szakmai színvonalát, szakember kapacitását az ország egész területén, minden megyében és kirendeltségen biztosítani kell. Ennek alkalmazását, jogszabályban/eljárásrendben el kell rendelni. A szolgáltatások definiálásán túl szükséges a szakemberek számára a foglalkozások tananyagainak, tematikájának korszerősítése, egységesítése. Cél az országosan egységes tananyagok létrehozása, elérhetıvé tétele. A meglévı szolgáltatások korszerősítését a tananyagok aktualizálásával és fejlesztésével, új tanácsadási technikák bevezetésével, a tanácsadói kör rendszeres szakmai továbbképzésével, idıszakonkénti szupervíziójával érhetjük el. Csoportos tanácsadási módszereinkben olyan strukturált feladatsorok bevezetése javasolt,

melyek hatékonyságát már több referenciacsoport igazolta. A módszertani megújuláshoz szükséges elıvenni az elmúlt években a szolgáltatás területén készült javaslatokat, megyei, régiós tematikákat, bevált gyakorlatokat. A tananyagok internetes (esetleg e-learning) formában és papíralapon is kiadhatók legyenek a tanácsadóknak. A képzések részletes kifejtését a „Szervezet- és mőködés-fejlesztés” fejlesztési terv tartalmazza. Javasolható, egy elektronikus szakmai könyvtár, szak-könyvtár létrehozása is, ami a szolgáltatások folyamatos minıségi javulását is biztosíthatná, a szolgáltatást nyújtók folyamatos naprakész szakmai fejlesztését is segítené. Az egységes szolgáltatás nyújtásához szükséges segédanyagok/eljárásrendek a következı területeken szükségesek: a) munkaerı-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés A külsı partnerek által nyújtott szolgáltatások esetében szükség van az akkreditált szolgáltatók listájának egységesítésére, partnerkapcsolati háló kialakítására. (A partnerek akkreditációs rendszerét a TÁMOP 2.6.1 projekt3 megvalósította.) A felnıttképzési szolgáltatások vonatkozásában is át kell gondolni a szolgáltatási akkreditációt. Felül kell vizsgálni a jogi szabályozásnak azon fejezeteit, amelyek a munkaerı-piaci szolgáltatásokat a közbeszerzés hatálya alá helyezték. A külsı partnerekkel kapcsolatban fejleszteni szükséges továbbá az együttmőködés és elszámolás módját. Ezeket a megállapodásokat – az alprojekt eredményeként – érdemes egy szolgáltatási színvonal („SLA”) megállapodásban rögzíteni. A szolgáltatások közbeszerzés hatálya alól való kivonásának lehetıségét a rugalmasabb mőködés, a megbízható szakmai színvonal megtartása érdekében javasolt felülvizsgálni. 4.3.3.5

Állások feltárása

A közvetítési tevékenységhez feltétlenül szükséges, hogy megfelelı álláskínálat álljon rendelkezésre. Az NFSZ állásfeltárási tevékenységének fejlesztését a „Munkaerı-közvetítés rendszerének fejlesztése” fejlesztési terv tartalmazza. 4.3.3.6

Minıségbiztosítás

Az ügyfélkezelési folyamat egységes tervezése lehetıvé teszi a minıségbiztosítási rendszer kiépítését és mőködtetését. Az egységes folyamat és minıségbiztosítás együtt garantálja az egységes tartalmú és színvonalú szolgáltatás nyújtását az egyes kirendeltségeken. Az egységes folyamat szükséges az elektronikus 3

http://www.tamop261.hu/

csatornával való átjárhatóság biztosítása érdekében. Az egységes folyamat alapján a kirendeltségek méret alapú szegmentálását figyelembe véve kialakítható az egyes kirendeltség típusok egyedi ügyfélkezelési folyamata. A minıségbiztosítás fejlesztésének részletezését a „Szervezet- és mőködés-fejlesztés” fejlesztési terv tartalmazza. 4.3.3.7

Brand építés

Az NFSZ célja egy olyan módszertan és gyakorlati tevékenység elsajátítása és bevezetése, mely a jövıben mind a gazdasági élet, mind a társadalom számára arculatában egységesen megjelenı, pozitív értékeket képviselı szolgáltatóként jeleníti meg a szervezetet. Ennek érdekében meg kell határozni, majd meg kell valósítani a szervezet PR stratégiáját. A fı cél a szervezeti brand kiépítése, a szervezet iránti bizalom felkeltésével és ápolásával, valamint a szervezet egységes megjelenési formájának meghatározásával és szervezeten belüli elterjesztésével. Fontos kiemelni, hogy a legfontosabb brand építési eszköz a hiteles ügyfél tájékoztatás. A hiteles tájékoztatás alapján felkészült ügyfelek jelentkezése csökkenti az ügyfélkezelési folyamatra fordítandó erıforrásokat, a folyamat közben felmerülı konfliktus helyzeteket és növeli az ügyfél oldali elégedettséget. A brand építés feladatainak részletezését a „Szervezet- és mőködésfejlesztés” fejlesztési terv tartalmazza.

4.4

SZERVEZET- ÉS MŐKÖDÉSFEJLESZTÉS 4.4.1 A fejlesztési terv általános bemutatása

A szervezet- és mőködésfejlesztési dimenzió azon területeket foglalja magában, amelyek belsı átalakításokon, fejlesztéseket keresztül támogatják a szervezet fejlıdését. Ez a dimenzió az összes többi fejlesztési terv megvalósulásának támasza és esetenként eszköze. A fejlesztési tervek megvalósulása elısegíti a szervezet egységes, hatékony és hatásos mőködését. A fejlesztési tervek összesen négy modulra következıkben részletesebben kifejtünk. Ezek:

bonthatóak,

melyeket

a

1. Országosan egységes szervezet kialakítása; 2. Irányítási folyamatok fejlesztése; 3. Az NFSZ folyamatainak fejlesztése, belsı újrarendezéssel és az informatikai támogatottság javításával. 4. Egységes munkakör és kompetencia alapú képzési rendszer kialakítása és belsı képzések akkreditálása;

A felsorolt fejlesztési tervek lefedik az NFSZ szervezet- és mőködésfejlesztéssel kapcsolatos összes stratégiai célját a 2014-2015-ös idıszakra. A célterülettel kapcsolatos stratégiai célokat az alábbi ábra tartalmazza.


(F07) Ügyfél-elégedettség és minőségirányítási eredmény alapú folyamatfejlesztés


(F08) Egyszerűsítés, hatékonyság-javítás, eredményesség-növelés

(F10) Egységes szolgáltatási színvonal megvalósítása a kirendeltségekben

(T01) Kompetencia-térkép és ehhez illeszkedő egységes képzési rendszer kialakítása (T17) Szakmai, irányítás erősítése

(T02) Szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése (T14) Stratégiai menedzsment megvalósítása

(T18) Országos feladat-kataszter és kapacitás szükséglet, Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása

Költséghatékonysági célok

Tanulás-fejlődési célok

4. Szervezet és működésfejlesztés

(J9) Országosan egységes és önálló szervezet Irányítás, működés, folyamatok, termékés szolgáltatás portfólió, arculat

(J11) Szervezet céljaival és feladataival összhangban lévő finanszírozás és forráskoordináció

(F11) A kirendeltségek együttműködésének fejlesztése

(J5) Foglalkoztathatóság és munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere (F17) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése. Fókusz: - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása

(T03) Elhivatott és lojális munkatársak megtartása

(T04) Új szolgáltatásokhoz, új (tanácsadói és mentori) szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, szolgáltatói attitűd fejlesztése

(T15) Teljesítménymenedzsment rendszer továbbfejlesztése

(T16) Minőség-irányítási rendszer kiterjesztése a teljes szervezetre

(T19) Megvalósítási képesség növelése (felelősök, monitoring, döntéshozói fórumok, változásmenedzsment)

(K01) Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.

T20 Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - első lépések: - Közvetítő szerep erősítése - Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása - Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése

(K02) A 2014-2020-as költségvetési ciklusra történő felkészülés; az egyszerűsített elszámolásra való átállás előkészítése

7. ábra Célterülethez kapcsolódó stratégiai célok

Az elızı stratégiaalkotási periódus óta a szervezetnek több komoly feladattal is szembe kell néznie. Az irányítási struktúra átalakulása, a megyei és kirendeltségi munkatársak magas leterheltsége (pl. a közfoglalkoztatás súlyának megnövekedése miatt), az informatikai fejlesztések akadozásai mind olyan problémák, melyek megoldását a szervezetnek minél elıbb kézbe kell venni, különben mőködése teljesen megbénulhat. Ha a szervezet mőködésének fejlesztésére nem koncentrál és nem különít el rá a kellı erıforrásokat, akkor félı, hogy az NMH szakmai irányítói szerepe elveszik, az ország egyes területei eltérı utakat választanak maguknak (részben az egységes irányítás hiányában, részben ad hoc problémáikat kezelendı), valamint problémát okozhat a képzett munkatársak megtartása és a szervezet kitőzött céljainak megvalósítása is.


Általános célok

Célok

Indikátorok


•

•

•

Országosan egységes és önálló szervezet (Irányítás, mőködés, folyamatok, termék- és szolgáltatásportfolió,

hatásossága

arculat) •

Közvetítés

•

Szervezet céljaival és feladataival összhangban lévı

Dolgozói

Elégedettségi felmérések

•

elégedettség

Projekt dokumentáci

finanszírozás és forráskoordináció •

Feltételezések

ó

Foglalkoztathatóság és munkaerı-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok elsı számú menedzsere

Projektcélok

•

Ügyfél-elégedettség

és

minıség-irányítási

eredmény

•

alapú folyamatfejlesztés

Elégedettségi

A fejlesztések

felmérések

végrehajtásához

Projekt

igényelt erıforrások

Dolgozói

dokumentáci

rendelkezésre állnak.

elégedettség

ó

elégedettség

•

Nyilvántartásba vett külsı szolgáltatók megbízása

•

Egyszerősítés, hatékonyságjavítás

•

Egységes

szolgáltatási

•

Ügyfél-

• •

színvonal

megvalósítása

a

kirendeltségekben •

A kirendeltségek együtt-mőködésének fejlesztése

•

Munkáltatók

kiszolgálására

ráfordítások növelése.

fordított

kapacitás

•

Kiszolgálás hatékonysága (várakozási idı,

átfutási

Célok

Indikátorok o

Fókusz:

o

Szolgáltatásvásárlás (támogatás)

o

Saját hálózat bıvítése (EU-s forrásokból)

o

Eljárások

idı)

egyszerősítése,

•

egységes

Kompetencia-térkép

és

ehhez

(elhelyezési

pénzügyi

idı, munkahelyen

illeszkedı

egységes

képzési rendszer kialakítása •

Szervezeti kohézió és rugalmasság erısítése

•

Elhivatott és lojális munkatársak megtartása

•

Új

szolgáltatásokhoz,

szerepekhez

új

kapcsolódó

Kiközvetítés hatásossága

adminisztráció kialakítása •


(tanácsadói

•

Stratégiai célok megvalósulása

•

és

kompetenciák,

töltött idı)

mentori)

megtartásának

szolgáltatói

attitőd fejlesztése

Munkatársak aránya

•

Munkáltatók

•

Szakmai, irányítás erısítése

kiszolgálására

•

Stratégiai menedzsment megvalósítása

fordított

•

Teljesítménymenedzsment rendszer továbbfejlesztése

aránya

•

Minıség-irányítási

rendszer

kiterjesztése

a

teljes

•

•

Változásmenedzsment

megvalósítása

Országos feladat-kataszter és kapacitás szükséglet,

idı,

képzésekkel

és

való

rendszerszemlélet erısítése •

Képzésekre fordított

szervezetre

idı

elégedettség •

Ügyre

vetített

Feltételezések

Célok

Indikátorok

Sztenderd •

szervezeti

modellek

és

paraméterek

ügyintézı

kialakítása

oldali erıforrás

Megvalósítási képesség növelése (felelısök, monitoring,

ráfordítás

döntéshozói fórumok, változás-menedzsment) •

Foglalkoztatásfejlesztési Centrum - elsı lépések: o

Közvetítı szerep erısítése

o

Hatósági

és

szolgáltatási

folyamatok

szétválasztása o

Kirendeltségek

feladatrendszerének

újragondolása, hatékonyság növelése •

Az NFSZ szervezete adott forrásból a lehetı legmagasabb szolgáltatási színvonal és legmagasabb hatásfok mellett látja el feladatait.

•

A

2014-2020-as

költségvetési

ciklusra

történı

felkészülés; az egyszerősített elszámolásra való átállás elıkészítése

Outputok

1. Országosan egységes szervezet •

•

Dolgozói elégedettség

Definiált feladatok megyék és kirendeltségek számára

Ügyfélelégedettség

Szolgáltatói egységek egységes kialakítása

•

•

•

Kiszolgálás


Feltételezések

Célok

Indikátorok •

•


Szolgáltatási egységekre lebontott

hatékonysága

munkakörök és kompetenciák

(várakozási

Egységes arculat

idı,

2. Irányítási folyamatok fejlesztése •

Megújított MEV rendszer

•

Újrarendezett és szétválasztott

átfutási

idı) •

Kiközvetítés hatásossága (elhelyezési

munkáltatói jogkörök

idı,

•

VIR továbbfejlesztése

munkahelyen

•

Újragondolt döntéshozói fórumok

töltött idı)

3. Folyamatfejlesztés •

Átalakított eljárások

•

Informatikai támogatottság

•

Átalakított megyei és kirendeltségi

•

megvalósulása •

Munkatársak megtartásának aránya

feladatok és folyamatok 4. Képzések

Stratégiai célok

•


idı,

•

Akkreditált képzések

képzésekkel

•

Képzési terv

való

•

Belsı képzı csapat

elégedettség

Feltételezések

Célok Tevékenységek

Indikátorok

1. Országosan egységes szervezet kialakítása •


•

•

•

Szolgáltatási színvonal egységesítése: munkakörök, kompetenciák és

•

•

•


•

Ügyfél-

mennyiségő

Dolgozói

minıségő

elégedettség

erıforrás

Kirendeltségek és megyék feladatainak

(várakozási

újrarendezése

idı,

átfutási

idı) •

Kiközvetítés hatásossága

•

MEV rendszer megújítása

•

Szakmai irányítás erısítése

idı,

•

Stratégia menedzsment

munkahelyen

•

Vezetıi Információs Rendszer megújítása

töltött idı)

•

Döntéshozói fórumok újragondolása

3. Az NFSZ folyamatainak fejlesztése •

Folyamatmenedzsment

•

Folyamatok informatikai támogatottságának javítása

•

Eljárások továbbfejlesztése

(elhelyezési

•

Stratégiai célok megvalósulása

•

Munkatársak megtartásának aránya

•


és

humán

rendelkezésre

Kiszolgálás hatékonysága

2. Irányítási folyamatok fejlesztése

Megfelelı

elégedettség

infrastruktúra definiálása

Egységes arculat, PR és brand építés

Feltételezések

idı,

állása kidolgozásra végrehajtásra

a és

Célok

Indikátorok 4. Képzési rendszer továbbfejlesztése •

Egységes karrierút kialakítása

•

Országos, sztenderdizált képzési terv és


Feltételezések

képzésekkel való elégedettség

módszertan kialakítása és képzések akkreditálása

Elıfeltételek

•

Többnyire

stabil

jogszabályi környezet, kiszámítható pénzügyi feltételek •

Stabil politikai és szakmai irányítás

4.4.2 Az fejlesztési terv alprojektjeinek bemutatása

4.4.2.1

Országosan egységes szervezet

Az országosan egységes szervezet koncepciója több stratégiai célt is lefed és a szervezet több területére is hatással van. A legfontosabbak: •

• •

Foglalkoztatás-fejlesztési Centrum - elsı lépések: o Közvetítı szerep erısítése o Hatósági és szolgáltatási folyamatok szétválasztása Hatósági folyamatok áttervezése Szolgáltatási folyamatok áttervezése o Kirendeltségek feladatrendszerének újragondolása, hatékonyság növelése Országos feladat-kataszter és kapacitás szükséglet, sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása Egységes arculat kialakítása

A fejlesztési modulok több irányból is támogatják az országosan egységes szervezet koncepcióját, így érintik az országszerte egységes mőködést (megyékben és kirendeltségekben), az egységes szolgáltatási színvonalat és szolgáltatási portfólió kialakítását, valamint az egységes arculati iránti törekvéseket is. Ennek megfelelıen a fejlesztési modulokat feladatcsoportokra lehet bontani, azonban ezek a csoportok szorosan összefüggnek, megvalósításuknak is egymásra épülve kell történnie. A modul feladatcsoportjait a megvalósítás szempontjából logikus sorrendben mutatjuk be.

4.4.2.1.1


Az országosan egységes szervezet eléréséhez a legelsı feladat, annak a definiálása, hogy megyei illetve kirendeltségi szinten mi az a legkisebb szervezeti egység, ami feltétlenül szükséges annak megfelelı mőködéséhez. Ennek érdekében sztenderd egységekre kell bontani a kirendeltségi és megyei feladatokat: kötelezı, regisztrált munkanélküliek számától független egységekre opcionális, a regisztrált munkanélküliek számán alapuló egységekre. A cél az, hogy a kirendeltségi sztenderdek alapvetıen néhány (3-5) típusból álljanak a könnyebb menedzselhetıség és kommunikálhatóság miatt, mégis elég típust kell meghatározni ahhoz, hogy a céloknak és a helyi adottságoknak is megfelelı kirendeltségi modelleket alakítsunk ki. Amint ez a struktúra kialakul a jelenlegi

kirendeltségi és megyei struktúrát ennek megfelelıen kell átalakítani. Nem mőködhet olyan kirendeltség, ahol nincs meg a minimális kötelezı létszám a kötelezıen végzendı feladatok ellátására. A nagyobb kirendeltségek esetében szintén ugyanezek az elıre meghatározott egységek mőködnek, csak igény szerinti mennyiségben. Elvégzendı feladatok: 1. Sztenderd szolgáltatói egységek definiálása (kirendeltségekre és megyékre is): feladattípusok és igényelt létszám 2. Kirendeltségek és megyék lebontása szolgáltatói egységekre 3. Szükséges jogszabályok módosítása 4. Erıforrások átcsoportosítása és kiegyenlítése, ahol szükséges 5. Változások kommunikációja

4.4.2.1.2

Szolgáltatási színvonal egységesítése: munkakörök, kompetenciák, infrastruktúra definiálása és minıségbiztosítás

A feladatok ellátása akkor lesz egységes minıségő, ha azokat hasonló munkakörökben dolgozó, hasonlóan felkészült munkatársak látják el, egyforma folyamatok mentén. Ehhez szükséges a munkakör-tipizálás megvalósítása, mely alapján országosan egységes munkaköröket lehet kialakítani. Szolgáltatási egységek szerint kell megállapítani a szükséges munkaköröket és ehhez érdemes hozzárendelni az elvárt kompetenciákat és adott esetben szakmai tapasztalatokat. További szempont, ami az egységes mőködést támogatja, az egységek számára minimálisan szükséges infrastruktúra meghatározása is, amely segítségével az egység mőködésképessé válik. A szolgáltatói egységek megjelenésével elérhetı, hogy a szervezet azonos építıkockákból épüljön fel, biztosítva az egységesebb mőködést a dolgozók és az ügyfelek szempontjából is. Ezen felül a minıségbiztosítási rendszer is segíti az egységes tartalmú és minıségő szolgáltatási színvonal megteremtését. Az egységes folyamat szükséges az elektronikus csatornával való átjárhatóság biztosítása érdekében. Az egységes folyamat alapján a kirendeltségek méret alapú szegmentálását figyelembe véve kialakítható az egyes kirendeltség típusok egyedi ügyfélkezelési folyamata. Elvégzendı feladatok: 1. 2. 3. 4.

Munkakörök egységes kialakítása Munkakörök szolgáltatói egységekhez rendelése Munkakörökhöz elvárt kompetencia szint rendelése Szolgáltatói egységekhez minimálisan szükséges infrastruktúra definiálása

5. Egységesítés érdekében történı átrendezések (munkatársak munkakörének meghatározása, szükség esetén képzése vagy más szolgáltatói egységbe helyezése, meghatározott infrastruktúra biztosítása) 6. Sztenderdizálás – Az ügyfélkezelési folyamat és a kirendeltségi kategóriák alapján a sztenderd ügyfélkezelési folyamatok elkészítése az egyes kirendeltség típusok számára. A minıségbiztosítási folyamat nem csak a folyamat mőködését ellenırzi, hanem az elvárt környezet (elıfeltételek) meglétét is. Így az egyes kirendeltségek tevékenysége összehasonlíthatóvá válik, mivel a minıségbiztosítás környezeti hatásokat is figyelembe vesz és csak az azonos környezetben mőködı kirendeltségeket hasonlítja össze. 7. Jó megoldások – A minıségbiztosítási rendszer mőködtetése lehetıvé teszi az egyes kirendeltségeken bevezetett jó megoldások rendszerbe illesztését. A jó megoldások értékelése a minıségbiztosítási rendszer alapkritériumai alapján történhet meg.

4.4.2.1.3

Kirendeltségek és megyék feladatainak újrarendezése

Amint a kirendeltségek és megyék már sztenderd egységek alapján épülnek fel, átláthatóvá válik, hogy megyék és kirendeltségek milyen feladatokat végeznek. Az európai uniós elvárások és szakmai irányítás jelenlegi akadályai hatására született a Foglalkoztatás-fejlesztési Centrum koncepciója, amely egy ügynöki mőködést ír le.4 A tanulmány így fogalmaz: „itt a gyorsaság és a figyelmes ügyfélkiszolgálás mellett megjelenik az ügyfelek személyes hátterének és igényeinek megismerésére irányuló érdeklıdés, valamint legfıképpen a személyreszabott igényekre reagáló szolgáltatásnyújtás. Ebben az esetben a sikerességi mutatók sokkal inkább szólnak az ügyfelek foglalkoztatási helyzetében bekövetkezı pozitív változásokról, mint a klasszikus hatékonyságot leíró tényezıktıl.” A tanulmány a szervezeti egységek (NMH, megyei központ és kirendeltség) feladatait is pontosan megfogalmazza: „Ebben az „ügynökségben” – hasonlóan a jelenlegi rendszerhez, de pontosabb feladatelhatárolásokkal és irányítási gyakorlatokkal - a munkaügyi kirendeltségek funkciója a klasszikus „front-office”, amelyben az ott dolgozók egyértelmően az ügyfelekre tudnak koncentrálni. A „back-office” funkciót a megyei munkaügyi központok látják el, és ık funkcionálnak a rendszer középpontjaként, hiszen ık látják át legpontosabban a megyei ügyfélkör igényeit és lehetıségeit. Az NMH a rendszer koordinátoraként mőködik közre fıként az

4

A magyar munkaerı-piaci intézményrendszer fejlesztéspolitikai szerepe 2014 után: nemzetközi tapasztalatok, hazai kihívások c. összegzı tanulmány (György Attila és társai)

egységesség biztosításában, míg a szakpolitikáért felelıs minisztérium a szakmai iránymutatást biztosítja.” A fejlesztési terveket részletezı workshopon a munkacsoport nem támogatta a front-office és back-office szavak használatát, mivel az félrevezetı lehet. A jelenlegi elképzelés szerint a kirendeltségekben is történik adminisztráció, de jelentıs része átkerül a megyei központokba, ahol koncentráltan zajlik az adatok feldolgozása. Érdemes ezt egy példával illusztrálni. Amikor beérkezik egy munkakeresı a kirendeltségre, az ügyintézı például képzést ajánlhat az ügyfélnek. A programba való bevonás okait, magyarázatát a kirendeltségi munkatárs fogja az informatikai rendszerbe adminisztrálni vagyis azokat az információkat, ami csak nála vannak meg, amit a megye az ügyféllel való találkozás nélkül nem tud dokumentálni. Azonban minden olyan háttérmunka, amihez az ügyfél ismerete nem szükséges, pl. a szerzıdések elkészítése, tárolása, pénzügyi elszámolás a megyében történik. A feladatok tehát elválaszthatók aszerint, hogy megyéken vagy kirendeltségeken célszerő-e azokat elvégezni. A feladatokat elvégzésük helye szerint soroljuk fel, a teljesség igénye nélkül: •

Kirendeltségi szinten: o Állapotfelmérés (álláskeresı regisztráció, állásbejelentés), o Tájékoztatás, konzultáció, tanácsadás, (munkavállalási, foglalkoztatási, pályakorrekciós, képzési), o Közvetítés (álláskeresık és szabad álláshelyek), o Bevonás.

•

Megyei szinten: o Képzési szolgáltatások megszervezése (szakképesítés, átképzés, tréning), o Átmeneti munka- és gyakorló helyek létrehozása és biztosítása képesség és készséghiányok pótlására (munkahelyteremtı támogatások, munkaerı-piaci programok), o Munkaerıpiac hatósági szabályozása, o Programba vontak és ellátások adminisztrációja (hatósági, pénzügyi).

Ezeket a feladatokat minden kirendeltségen, illetve megyén el kell látni, noha az igényeknek megfelelıen létszámban különbözhetnek egymástól.

Elvégzendı feladatok: 1. Szolgáltatói egységek feladatainak, hatásköreinek definiálása 2. Hatósági és szolgáltatói feladatok szétválasztása 3. Feladatok újraszervezése és újraosztása kirendeltségek és megyei központok között

4.4.2.1.4

PR, egységes arculat, brand építés

Az NFSZ célja egy olyan módszertan és gyakorlati tevékenység elsajátítása és bevezetése, mely egységesen megjelenı, pozitív értékeket képviselı, elismert szolgáltatóként jeleníti meg a szervezetet. Ennek érdekében meg kell határozni, majd meg kell valósítani a szervezet PR stratégiáját. A fı cél a szervezet iránti bizalom felkeltése és ápolása, valamint a szervezet egységes megjelenési formájának meghatározása és szervezeten belüli elterjesztése. Az arculat kialakítása és megvalósítása a szolgáltatói egységek kialakításától függetlenül is történhet, sok esetben elsısorban forrás kérdése. Elvégzendı feladatok: 1. A PR stratégia céljának meghatározása: •

A szervezet kommunikációs kapcsolatainak elemzése, a kommunikációs tevékenység megszervezése, a közvélemény tájékoztatása és a visszacsatolásra történı reagálás.

•

Ki kell választani azokat a „jó gyakorlatokat”, amelyeket megtartva, azokra építve az új stratégia kialakítható és bevezethetı lesz.

•

Meg kell határozni az egységes szervezeti megjelenés fejlesztési irányvonalait (mire terjed ki az egységes megjelenés, milyen elemei vannak, kreatív design meghatározása, összehangolás az EU-s projektek elvárásaival, alkalmazott elemeivel…).

•

A PR stratégia megvalósításának mérhetınek, nyomon követhetınek kell lennie.

•

Fontos a belsı PR, kommunikáció megvalósítása is: a dolgozók közötti, valamint a szervezet egységei közötti kommunikációs kapcsolatok szervezését foglalja magában, mely szorosan együttmőködik a humánpolitika szakembereivel.

2. A stratégia célcsoportjának meghatározása: •

Elsıdleges és másodlagos érintettek körének meghatározása.

3. Belsı környezet: a szervezetben dolgozó munkatársak, vezetık körében ki kell alakítani egy közös gondolkodást, a szervezethez tartozás jó érzését, ápolni kell a szervezeti kultúrát. 4. A célcsoporttal kapcsolatos célok és üzenetek meghatározása. •

Az ügyfél elégedettség méréseket elemezni kell, majdkövetkeztetéseket levonni a kommunikációt illetıen.

•

A kommunikáció során hangsúlyozni kell a szervezet sikereit és eredményeit.

•

Ügyfél tájékoztatás: Az egyik legfontosabb brand építési eszköz a hiteles ügyfél tájékoztatás. A hiteles tájékoztatás alapján felkészült ügyfelek jelentkezése csökkenti az ügyfélkezelési folyamatra fordítandó erıforrásokat,

a folyamat közben felmerülı konfliktushelyzeteket és növeli az ügyfél oldali elégedettséget. •

Válságkommunikáció: Az NFSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy hogyan kommunikál a foglalkoztatást érintı gazdasági, társadalmi problémák felmerülésekor, ezekhez kapcsolódó esetleges krízishelyzetekben.

5. A célcsoport elérése: azonosítani kell, hogy az egyes célcsoportok milyen eszközökkel, hol / hogyan érhetık el. 6. Platformok, fórumok létrehozása a lehetıségek, tervek, kezdeményezések, eredmények rendszeres megosztására és a széles körő kapcsolódás, interaktivitás biztosítására. 7. Költségek és bevezetési terv: a fenti területekre vonatkozó célokat, megállapításokat tevékenységekké kell fordítani, határidıt, erıforrásokat és költségeket kell hozzá rendelni. 8. Egységes arculat kialakítása: Az NFSZ Arculati Kézikönyve rendelkezésre áll, melynek továbbfejlesztése szükséges figyelembe véve az belsı és külsı érintettek elvárásait valamint az Uniós projektek arculati elemeit. Cél, hogy az NFSZ olyan „márkanévvé” váljon, amelynek azonosítása a társadalom számára egyértelmő, akármelyik elemével találkozik a mindennapi életben (kirendeltség, brossúra, honlap, contact center…).

4.4.2.2

Irányítási folyamatok fejlesztése

Az irányítási folyamatok fejlesztése a szervezeti mőködés fejlesztésének kritikus pontja. A legfontosabb célok, melyeket a fejlesztési modulon keresztül tervez elérni a szervezet: • • • • • • •

Szakmai irányítás erısítése Stratégiai menedzsment megvalósítása Teljesítménymenezsdment rendszer továbbfejlesztése Minıségirányítási rendszer továbbfejlesztése Munkaerı-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó programok elsı számú menedzsere Megvalósítási képesség erısítése Szervezeti kohézió és rugalmasság erısítése 4.4.2.2.1

MEV rendszer megújítása

A MEV rendszer jelenlegi felépítése és mőködése több akadállyal is szembe néz. A problémát jelenleg a következı helyzet okozza: az NMH és a megyék, illetve a

kirendeltségek közösen egyeznek meg az elérendı célokban, az év során teljesítendı feladatokban a MEV rendszer mentén, azonban a megvalósításhoz szükséges erıforrások a Kormányhivatalok kezében vannak, akik nem részei a MEV rendszernek. A helyzet azt eredményezi, hogy a Kormányhivataloknak a MEV rendszertıl független, saját elvárásaik vannak a megyei központokkal és kirendeltségekkel szemben, azonban azok a MEV rendszerben meghatározott szakmai céljaikhoz nem feltétlenül kapnak erıforrást. Több megoldási javaslatban is gondolkozott már a szervezet és jelenleg úgy látja, hogy a szakmai bevonás nem reális opció. Fennáll azonban annak a lehetısége, hogy a Kormányhivatalokat a megyei központok és a kirendeltségek bevonják a költségek tervezésébe és így közösen érdekeltek a célok megvalósításában és a források tervezett felhasználásában. Elvégzendı feladatok: 1. MEV rendszer mőködésének újragondolása 2. Kormányhivatalokkal való megállapodás 3. Érintett jogszabályok módosítása és normatív utasítás kiadása 4. Változások kommunikálása

4.4.2.2.2

Szakmai irányítás erısítése

A szervezet szakmai irányítása jelenleg komoly akadályokba ütközik, így természetesen érthetı, hogy a szervezet szeretne minél inkább önállóan mőködni, hogy céljait gördülékenyebben valósíthassa meg. Az egyik legnagyobb akadály, hogy az NFSZ szervezeti hierarchiájában lévı egységek (NMH - megyei központokkirendeltségek) közé beékelıdtek a Kormányhivatalok és nagyban megnehezítik a szakmai irányítást, mivel az egyes szinteknek nincs eszköze arra, hogy értékeljék, jutalmazzák vagy akár szankcionálják az irányított szint teljesítményét. A Kormányhivataloknak erre van eszköze, ık azonban a szakmai célok követésébe nem folynak bele, egy felemás szervezetet eredményezve. Megoldást jelenthetne a munkáltatói jogkörök szétválasztása, ami által a szakmai vezetık is eszközöket kapnának feladataik mellé. Alap szintő elvárás a szervezet részérıl, hogy kinevezés és felmentés kérdéseiben egyetértési jogkörrel rendelkezzenek, vagyis ne kizárólag a Kormányhivatali vezetık döntsenek a kirendeltségen és megyei központokban dolgozók munkaviszonyáról. Ezen túlmenıen vannak még további munkáltatói jogkörök, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szervezet irányítani tudja saját egységeit és embereit; ezek a feladat kitőzés, teljesítményértékelés és minısítés, valamint a fegyelmi jogköre.

Elvégzendı feladatok: 1. NMH és Kormányhivatalok átalakításáról

közötti

egyeztetések

a

szakmai

belül

és

irányítás

2. Átalakítások elıkészítése 3. Jogszabály módosítás 4. Folyamatos információ-áramoltatás Kormányhivatalok között

4.4.2.2.3

NFSZ-en

NFSZ

-

Stratégia menedzsment

A szervezet egyik gyenge pontja jelenleg a stratégia menedzsmentje. A projektek gyakran nem kísérik végig az egyes termékeket a bevezetésig, a folyamat félúton elakad. A stratégia megvalósulásának támogatására és eredményességének visszamérésére a jelen projekt 1. fázisában bemutatott módszertan ad egy módszertani ajánlást. A szolgáltatások kialakítását, majd bevezetését, késıbbi követését és folyamatos fejlesztését szükséges szervezeti szempontból is kezelni. A megvalósítás és folyamatos nyomon követés érdekében felelısöket érdemes kijelölni, akik teljességében átlátják az egész folyamatot és felelısek a bevezetésért. További támogatást jelent a folyamat számára eredményességi és minıségi mutatók bevezetése, melyek mérik a mőködés eredményességét és visszacsatolást adnak a vezetıknek, valamint a kontroll folyamatok erısítése. Elvégzendı feladatok: 1) a stratégia menedzsmentért felelıs hatáskörének, feladatainak definiálása,

szervezeti

egység

kijelölése,

2) a stratégiaalkotási, -nyomon követési és –felülvizsgálati folyamat menedzselése (tervezés, erıforrások biztosítása, résztvevık bevonása és koordinálása), 3) az eredmények, termékek elfogadása, verziókezelése, tárolása, 4) a stratégia kommunikációja, 5) a stratégia összekapcsolása a teljesítménymenedzsment és ösztönzési funkciókkal,

6) az indikátorok mérésének folyamatos biztosítása.

4.4.2.2.4

Vezetıi Információs Rendszer megújítása

2011-ben a TÁMOP 1.3.1-ben készült egy Vezetıi Információs Rendszer rendszerterv5, amely kiterjed a VIR folyamatainak és adattartalmának meghatározására és informatikai specifikációra. A tanulmány a VIR teljes terjedelmének bevezetését három év alatt tartja reálisnak három fázisban. Ez a bevezetés jelenleg még nem kezdıdött meg, azonban az irányítási folyamatok támogatásához feltétlenül szükséges. A VIR-rel kapcsolatos további fejlesztési feladatokat a Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és támogatás fejlesztés fejlesztési terve tartalmazza.

Elvégzendı feladatok:6 1. fázis: Proaktív információterítés és támogatási adatok leképezése (FPIR) 2. fázis: Intézményi pénzügyi adatok, létszám és forecast adatok beépítése 3. fázis: Kirendeltségek összehasonlítását kidolgozása és annak leképezése VIR-ben

biztosító

módszertan

elméleti

4. VIR bevezetése és munkatársak képzése

4.4.2.2.5

Döntéshozó fórumok újragondolása

A szervezet irányítási képességének növelése, valamint a szervezetben lévı tudás megosztása érdekében fontos szerepet játszanak a vezetıi, döntéshozói fórumok. A szervezetben jelenleg is vannak ilyen fórumok (pl. megyei igazgatói értekezlet), ezek azonban nincsenek megfelelıen kialakítva és tartalmuk nincs strukturálva. Fontos elvárás a fórumokkal szemben, hogy tartalmuk a vezetıi szintnek megfelelıen legyen kialakítva és csak a releváns, például döntést elıkészítı információkról folyjon vita, beszélgetés, információ megosztás. A fórumok újragondolása során érdemes számba venni:

5

Vezetıi Információs Rendszerterv, 2011. január 19., IFUA Horváth & Partners

6

Az elvégzendı feladatokat az idézett 2011-es tanulmányból vettük át.

-

milyen típusú fórumok elengedhetetlenek az információ megosztás és döntéshozatal szempontjából az egyes szinteken;

-

milyen gyakorisággal és milyen résztvevıi körrel rendelkezzenek;

-

milyen témákat érdemes minden alkalommal érinteni;

-

milyen egyéb témák megbeszélésére ad teret a fórum és mi nem tartozik oda;

-

hogyan kommunikálja a megszületett döntéseket a fórum a szervezet felé.

Elvégzendı feladatok: 1. Fórumok koncepciójának átalakítása 2. Új fórumok szerinti mőködés elıkészítése (résztvevık tájékoztatása, témák elıkészítése) 3. Új fórumok szerinti mőködés bevezetése 4. Visszajelzések, észrevételek összegyőjtése és szükség esetén beépítése a mőködésbe

4.4.2.3

NFSZ folyamatainak fejlesztése

Az NFSZ folyamatainak fejlesztése a szervezet- és mőködésfejlesztés egyik kulcskérdése. A legfontosabb célok, melyeket a fejlesztési modulon keresztül tervez elérni a szervezet: • • • • • •

Egyszerősítés, hatékonyság és hatásosság növelés Egységes szolgáltatási színvonal megvalósítása a kirendeltségekben A kirendeltségek együttmőködésének fejlesztése Ügyfélelégedettség-menedzsment fejlesztése Ügyfél elégedettség alapú folyamatfejlesztés Egyszerősített elszámolásra való átállás elıkészítése

4.4.2.3.1

Folyamatmenedzsment

Az NFSZ folyamatait folyamatosan felül kell vizsgálni a különbözı felmérések, ISO, stb. eredményei alapján. A hatékonyság és hatásosság növelésén túl figyelembe kell venni az összes áttervezendı folyamatváltoztatásnál az alábbiakat: •

ügyfélközpontúság (ügyfél-igényeknek való megfelelés),

•

minıségbiztosítás,

•

adminisztráció csökkentése (a kirendeltségeken),

•

duplikációk kiszőrése (minden manuális vagy informatikailag támogatott folyamatból a többszörös adatbevitel, többszörös papírmunka, stb. kiszőrése),

•

gyorsaság,

•

papírmentes mőködés (nyomtatás, levélküldés, faxolás, papíron aláírandók és papíron tárolandó dokumentáció csökkentése, stb.)

Elvégzendı feladatok: 1. Folyamatfejlesztési terv kialakítása 2. Folyamatokra hatással lévı információk begyőjtése 3. Folyamatok átalakítása és tesztelése 4. Változások bevezetése és menedzselése 5. Képzés és kommunikáció

4.4.2.3.2

Folyamatok informatikai támogatottságának javítása

A folyamatok fejlesztéséhez az informatikai támogatás fejlesztése nagyban hozzájárulhat. Folyamatban van a TÁMOP 1.3.1/ 1. alprojektjében jelenleg egy informatikai fejlesztés, amely egy Egységes integrált folyamatkezelı és adatkezelı rendszer (EIFA) kialakítását tőzte ki céljául. Ebbe a rendszerbe épülnek majd be a szervezet szolgáltatási és ügyfélkezelési folyamatai egy egységes keretrendszert alkotva. Ahhoz, hogy az elızı feladatcsoport (folyamatok újrarendezése) megvalósulhasson, ahhoz feltétlenül szükséges az informatikai támogatás erısítése, hiszen csak egy megbízható rendszer támogatásával válhatnak le az adminisztráció egyes területei a kirendeltségektıl. Fel kell mérni az átalakítás teljes hatókörében, hogy milyen informatikai fejlesztésekre van minimálisan szükség és azokat minél elıbb ki kell fejleszteni és bevezetni, hogy ne álljon a szervezeti átalakulás gátjában. A folyamatok informatikai támogatottságának javítási lehetıségeirıl bıvebben a Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és támogatás fejlesztés fejlesztési tervben írunk.

Elvégzendı feladatok:

1. Informatikai fejlesztési igény teljes körő felmérése 2. EIFA kifejlesztése és bevezetése 3. Egyéb fejlesztések kialakítása és bevezetése 4. Képzések megtartása kirendeltségeken, megyei központokban és az NMHban

4.4.2.3.3

Megyei és kirendeltségi eljárások továbbfejlesztése

A jelenlegi eljárások több területen is nagyon bonyolultak és bürokratikusak. Az évek során a különbözı tényleges problémák és feltételezhetı visszaélések miatt a „bizalmatlansági elv” érvényesült a szabályozásban, vagyis a szabályozó igyekezett minden valós és vélt kibúvót, „kiskaput” körbekeríteni, kizárni. Mindezt azonban anélkül, hogy felmérték volna az ezzel járó adminisztratív tevékenység növekedését és annak költségkihatásait. Ezek következménye lett, hogy az évek során az adminisztratív terhek folyamatosan növekedtek (hiszen mindig keletkezett új probléma, amit adminisztratív úton próbált a szabályozó kizárni), ami az ezzel együtt járó tevékenység igényt, ezáltal a költségeket is jelentısen megnövelte. Tapasztalatok alapján vélelmezhetı, hogy a „bizalmi elv” alapján történı mőködtetés - vagyis sokkal megengedıbb, kevésbé adminisztrált, és dokumentumokkal terhet eljárások hatékonyabb ellenırzés mellett – lényegesen kisebb költségek mellett alig okozna jelentısebb csalásokat. Ezáltal komoly megtakarítás lenne elérhetı. A lazább eljárások azt is lehetıvé teszik, hogy az eltérı munkáltatói és munkakeresıi igényekkel rendelkezı megyék és kirendeltségek ugyanazt az eljárást tudják használni. A cél az, hogy az eljárásoknak folyamatlépéseket definiáljanak, ahol az egyes lépések során a kirendeltségi munkatársak ugyanarra a kérdésre keresik a választ, noha eltérı válaszaik lehetnek.

Elvégzendı feladatok: 1. Eljárások átdolgozása és pilot bevezetése (2-3 megyében és kirendeltségen) 2. Visszajelzések, tapasztalatok beépítése az eljárásokba 3. Az új, átdolgozott eljárások kiterjesztése a szervezet egészére

4.4.2.4

Képzési rendszer továbbfejlesztése

A szervezet belsı képzési rendszerének fejlesztése és újragondolása a mőködésfejlesztés szempontjából elengedhetetlen. A legfontosabb célok, melyeket a fejlesztési modulon keresztül tervez elérni a szervezet: •

Kompetencia-térkép kialakítása

•

Új szolgáltatásokhoz, új (tanácsadói és mentori) szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, szolgáltatói attitőd fejlesztése

•

Elhivatott és lojális munkatársak megtartása

és

ehhez

illeszkedı

egységes

képzési

rendszer

A stratégiából egyértelmően levezethetı cél egy egységes, koordinált, fejlesztésorientált belsı képzési rendszer kialakítása, mely magában foglalja mind a belépık képzését, mind a szakmai, készségfejlesztési, és kultúra-váltás jellegő képzéseket és tréningeket. Ez a fejlesztési feladat-csomag egy alap belsı képzési rendszert ír le, amely az általános, magas szintő, szakmai és ügyfélközpontú, szolgáltató-szemlélető munkavégzéshez szükséges. Az egyes nagyobb fejlesztésekhez kapcsolódó képzési szükségleteket (pl. új informatikai rendszer bevezetésekor, vagy egyéb projektek megvalósulásakor) a konkrét projekteknél kell megtervezni. A képzési rendszerrel szemben támasztott speciális célokat, feladatokat a többi fejlesztési terv is tartalmaz. 4.4.2.4.1

Egységes karrierút kialakítása és bevezetése

Az egységes karrierút kialakítása mind az erıforrás-menedzsmenthez, mind a teljesítménymenedzsment rendszerhez, ehhez kapcsolódóan az ösztönzési rendszerhez, mind pedig a képzési rendszer megalapozásához szükséges. A karrierút kialakításához szükséges a munkakörök definiálása (lásd: egységes munkakörök kialakítási koncepciója). A karrierút definiálja az egyes munkakörök, karrierlépcsık egymásra épülését, illetve azt, hogy milyen képzettség, tapasztalat, végzettség, illetve kompetencia szint elérése szükséges a következı karrier-lépcsı eléréséhez.

Elvégzendı feladatok: 1. Munkakörök definiálása 2. Munkakörök alapján szükséges kompetenciák megállapítása 3. Karrier utak kialakítása és kommunikálása

4.4.2.4.2

Országos, sztenderdizált képzési terv és módszertan kialakítása és képzések akkreditálása

A képzési terv kialakításához szükséges a jelenlegi képzési szükségletek felmérése. Ehhez input a stratégia, a definiált munkakörök, a szakmai ismeret és kompetenciaelvárások, valamint ennek jelenlegi helyzete. A jól definiált képzési terv a munkakörökhöz és a karrier-utakhoz igazodó, moduláris felépítéső, jól tervezhetı, és él minden olyan eszközzel, amit a mai modern kor nyújtani tud. Magas szinten elmondható, hogy három kategóriában szükséges képzéseket tartani: •

Belépı képzés az új munkatársaknak (alapozó csomag)

•

Munkakörrel csomag)

•

Általános készségfejlesztı képzések (pl. Konfliktuskezelés, kommunikációs tréning)

kapcsolatos

továbbképzés

(folyamatos

fejlıdést

biztosító

A képzési módszertan tartalmazza a célközönségen és szakmai tartalmon túl az oktatókat (belsı szupervíziós munkakörben, illetve külsı oktatók, partnerek), az oktatás módszertanát (pl. train-the-trainer), illetve a támogató eszközöket (pl. elearning). A képzési rendszer másik fontos eleme, hogy az ismert, kommunikált legyen a szervezetben, így lehessen vele mind hosszú-távon (karrierút), mind rövidtávon (erıforrás-menedzsment) tervezni. A képzések akkreditációja feltétlenül szükséges, hogy a munkatársak a kötelezı tréningjeik keretében az NFSZ által kínált képzések közül is választhassanak. Elvégzendı feladatok: 1. Képzési szükségletek felmérése 2. Képzési terv és módszertan kialakítása 3. Oktatók kiválasztása 4. Képzések akkreditálása 5. Képzések egyéni szintre bontása 6. Képzési programok kommunikációja

4.5

MUNKAERİPIAC SZERVEZÉSE 4.5.1 A fejlesztési terv általános bemutatása

1. Kontextus Az NFSZ aktualizált jövıképe szerint az NFSZ a munkaerıpiac szervezıje. Ez a jövıkép elem összhangban áll az európai szintő stratégiai dokumentumokban7 megfogalmazott elvárásokkal, melyek szerint a foglalkoztatási szolgálatok mintegy karmesterként, intenzív kapcsolatot építenek és tartanak fenn a munkaerıpiac valamennyi szereplıjével (a munkakeresıkön és a munkáltatókon túlmenıen mindazon állami szereplıkkel, szociális partnerekkel, civil szervezetekkel, képzı szervezetekkel), amelyek hatással vannak a munkaerıpiaci kereslet és kínálat összehangolására. A fenti megfontolások alapján a stratégiai célrendszer aktualizálása során az egyéb munkaerıpiaci szereplıket külön ügyfélszegmensként kezeltük a munkáltatói és munkakeresıi/munkavállalói ügyfélszegmensek mellett. Az egyéb munkaerı-piaci szereplık szegmensében az NFSZ alapstratégiája a szervezıi szerep betöltése, azaz a munkaerı-piaci szereplık tevékenységeinek összehangolása annak érdekében, hogy biztosítsa a munkaerıpiac hatékony szervezéséhez szükséges feltételeket: a kapcsolódó információk győjtését, a szereplık és kapcsolódó folyamatok ismeretét, a változások gyors felmérését, átlátását és az azokra történı gyors reagálást.

7

PES2020, EU2020

2. A munkaerıpiaci szervezıi szerep értelmezése Az aktualizált jövıkép, stratégiai célok és az európai szintő stratégiai dokumentumok alapján az NFSZ, küldetésének és alapfeladatainak hatékony, eredményes megvalósítása érdekében: •

Intenzív kapcsolatot épít és tart fenn a munkaerıpiac valamennyi szereplıjével, amelyek hatással vannak a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összehangolására;

•

Menedzseli – győjti, elemzi és megosztja a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összehangolásához, a foglalkoztatás javításához kapcsolódó információkat;

•

Ismeri a foglalkoztatás elısegítéséhez, a munkanélkülivé válás megelızéséhez, a munkaerıpiaci igények és szakmapolitikai célok szolgálatához kapcsolódó folyamatokat;

•

Felméri, átlátja a fenti folyamatokat érintı változásokat és gyorsan reagál azokra;

•

Koordinálja a munkaerı-piaci szereplık tevékenységeit a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összehangolása érdekében;

•

Elısegíti a kölcsönös együttmőködést a munkaerı-piaci szereplık között, a közös célok, azaz a foglalkoztatás javítása irányába;

•

Bekapcsolódik a szakmapolitikai döntések alakításába, irányok kijelölésébe.

3. A fejlesztési terv célja A fejlesztési terv célja, hogy összefoglalja a szervezıi szerep betöltéséhez elvégzendı feladatokat a 2014-2015-ös idıszakra vonatkozóan, illetve hosszú távú kitekintéssel a 2014-2020-as idıhorizontra.

A fejlesztési terv moduljainak felsorolása A fejlesztési terv azonosítottuk:


kapcsolódóan

az

alábbi

modulokat

•

Szervezıi szerep definiálása együttmőködések meghatározása

•

Információ menedzsment fejlesztésének megalapozása

•

Az Ifjúsági Garancia program megvalósításához kapcsolódó partnerségek, együttmőködések kialakítása

•

Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése

•

Társadalmi feladatok, párbeszéd ösztönzése

•

Szervezeti feltételek jogosultság

•

Hitelesség fejlesztése

fókuszok: kialakítása

megalapozása:

–

partnerkapcsolatok

esélyegyenlıség –

felelısségek,

elismertség

erısítése,

azonosítása,

biztosítása,

társadalmi

kompetencia

fejlesztés,

külsı

kommunikáció

A fejlesztési modulok szükségességének indoklása A munkaerıpiaci szereplık tevékenységeinek összehangolása nélkül a foglalkoztatás javítása, a kereslet és kínálat összehangolása alacsonyabb hatékonysággal valósul meg. A munkaerıpiac kulcsszereplıivel való szorosabb együttmőködés hiányában az elszigetelt mőködés össztársadalmi szinten alacsonyabb szintő hozzáadott értéket eredményez, az együttmőködések egységesítése és támogatása nélkül a szervezet külsı kapcsolatai átláthatatlanok lesznek. Az információk tervezett és egységes kezelése nélkül a tevékenységek, folyamatok összehangolása nem megalapozottan történik, a munkaerıpiaci szereplık számára nem teremthetı meg az az érték, amelyre a koordinációs szerep hiteles betöltése alapozható. Az Ifjúsági Garancia Program megvalósításához kapcsolódó valamennyi érintett szereplı, együttmőködı partner azonosítása, tervezett, tudatos, egységes kezelése, a szinergiák kihasználása nélkül a program sikeressége esetlegessé válhat. A nemzetközi együttmőködések erısítése nélkül nem használható ki a tudásátadás lehetısége és a legjobb tapasztalatok megosztása a folyamatos fejlıdés érdekében, valamint nem biztosítható, hogy A társadalmi párbeszéd erısítése és az esélyegyenlıség fókuszban tartása nélkül nem biztosított, hogy az NFSZ minél inkább ki tudja használni a (hazai és nemzetközi) partnerségben rejlı elınyöket, oly módon, hogy az együttmőködés

a foglalkoztatás növeléséhez és a hátrányos helyzető rétegek felzárkózásához vezessen. A szervezeti felelısségek kijelölése, szükséges kompetenciák fejlesztése és jogosultságok biztosítása nélkül a munkaerıpiac szervezıi szerep betöltése nem biztosítható.

Jövőkép

A hitelesség, elismertség erısítése nélkül kérdéses, hogy az érintett szereplık elfogadják-e az NFSZ-t a munkaerıpiac szervezıi szerep betöltésére. A külsı kommunikáció erısítése nélkül a koordináció nem tudja elérni a kívánt hatást – a célközönség számára nem lesznek egyértelmőek az NFSZ üzenetei.

5. Munkaerő-piac szervezése

(J2) Munkaerő-piac szervezője, proaktív szereplője

(J4) Munkaerő-piac legszélesebb és legmélyebb ismerete

(J10) Nemzetközi és európai közvetítő hálózat aktív és elismert tagja (EURES)

Munkaerő-forrástérkép

Folyamati célok

Ügyfél célok

Szervezői, karmesteri szerep, mint alap-stratégia Imázs (Ü37) Kiszámítható, együttműködő partner

(Ü34) Kölcsönös együttműködés közös célok irányába (foglalkoztatás javítása)

(Ü35) Legitimáció, elismertség

(Ü36) Széles körű, speciális információ

(F21) Ifjúsági Garanciához kötődő együttműködések kialakítása

(F22) Hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködési koncepció kidolgozása

(Ü39) Kölcsönös előnyök, elvárások, együttműködés jellegének tisztázása

(Ü38) Partnerkapcsolatok azonosítása, csoportosítása

(Ü40) Kétirányú információáramlás elősegítése


(F23) Szervezeti felelősségek meghatározása, erőforrások biztosítása

(F24) Külső kommunikáció erősítése (F25) Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése


(F26) Célhoz kötött együttműködések („gyors reagálás”) módszertanának felélesztése, testre szabása

z


Általános célok

Célok

Indikátorok

1. Az NFSZ a munkaerıpiac szervezıje, proaktív szereplıje.

•

2. A munkaerıpiac legszélesebb és legmélyebb ismeretével

véleménye

3. A nemzetközi és európai közvetítı hálózat aktív és

•

NFSZ

Aktiválási indikátor

elismert tagja (EURES). 1. Az

definiált

érintettek

rendelkezik.

Projektcélok

Elıre

szolgáltatásaival

az

alábbi

értékek

•

Elıre

definiált

megteremtését célozza meg az egyéb munkaerı-piaci

érintettek

szereplık számára:

véleménye

•

Kölcsönös

együttmőködés

közös

célok

irányába

•

Azonosított

(foglalkoztatás javítása)

kapcsolatok

•

Legitimáció, elismertség

száma

•

Széles körő, speciális információk

2. Az

NFSZ

a


következı

két

évben

•

a

definíciók

Kiszámítható,

megléte

együttmőködı partner imázs elérésére fog kiemelten koncentrálni

az

egyéb

munkaerı-piaci

az

azonosított

szereplık

kapcsolatokra

szegmensében. 3. Az NFSZ által kitőzött ügyfél-célok az egyéb munkaerı-

Együttmőködési

•

Együttmőködése k értékelése

Feltételezések

z Célok

Indikátorok


piaci szereplık szegmensében: •

Partnerkapcsolatok azonosítása, csoportosítása

•

Kölcsönös

elınyök,

elvárások,

•

együttmőködése

együttmőködés

k megléte

jellegének tisztázása •

•

Kétirányú információáramlás erısítése

4. Az

NFSZ

Releváns

által

kitőzött,

új

Kidolgozott koncepciók

termék-,

megléte

szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos célok az egyéb munkaerı-piaci szereplık szegmensében: •

Ifjúsági

Garanciához

kötıdı

együttmőködések

•

felelısségek

kialakítása •

Az

NFSZ

tevékenységi

tevékenységet

folytató

portfóliójához

hasonló

partnerekkel

történı

megléte •

tervek

5. Az NFSZ által kitőzött, a szolgáltatások nyújtásával

célcsoportonként

szegmensében: Szervezeti felelısségek meghatározása, erıforrások

és

értékelésük

kapcsolatos célok az egyéb munkaerı-piaci szereplık •

Felelıs által

biztosítása

vezetı történı

értékelés

•

Külsı kommunikáció erısítése

•

Partnerkapcsolatok,

együttmőködések

tudatos

és

egységes kezelése •

Kialakított kommunikációs

együttmőködési koncepció kidolgozása

•

Kijelölt

Célhoz kötött együttmőködések („Gyors reagálás”)

•

Testre

szabott

módszertan megléte

Feltételezések

z Célok

Indikátorok


módszertanának felélesztése, testre szabása

Outputok

•

Partnerkapcsolati

térkép,

tisztázott

és

egyeztetett

•

együttmőködési célok •

Egységes

•

keretrendszer

alapján

véleménye

kidolgozott •

kapcsolatok

azonosított információk köre

száma

Információmenedzsment megvalósításához szükséges definíciója,

összehangolva

az

•

Az

Ifjúsági

azonosított

megléte

Garancia fontos

program

partnerek

és

NFSZ

látóterén

kapcsolatokra

kialakított •

kívül

esı

Ifjúsági

az

azonosított

szempontjából

együttmőködések Az

Együttmőködési definíciók

egyéb

vonatkozó fejlesztésekkel

•

Azonosított

A munkaerıpiac szervezıje szerephez kapcsolódóan

fejlesztések •

definiált

érintettek

együttmőködések a partnerekkel •

Elıre

Együttmőködése k értékelése

Garancia

célcsoport elérési módszertana •

EURES projekt definíció

•

EURES

partnerek

• bevonásának

együttmőködése

eljárásrendje

k megléte

(kiválasztás, akkreditáció, szolgáltatásvásárlás) •

Mobilitás, migráció területén elıkészített többoldalú kezdeményezések

•

EURES

hálózaton

Releváns

•

Kidolgozott koncepciók megléte

belül

továbbfejlesztett

Feltételezések

z Célok

Indikátorok


benchlearning, benchmarking tevékenységek • •

EURES

követelményeknek

megfelelı

módon

•

felelısségek

Munkaerıpiac

megléte

szervezıi

szerephez

illesztett,

társadalmi párbeszéd megvalósításához kapcsolódó

•

Munkaerıpiac szükséges,

szervezıi kialakított

szerep

tervek

betöltéséhez

szervezeti

Munkaerıpiac

szervezıi

szerep

és

értékelésük

feltételek

célcsoportonként

felelısségek, kompetencia fejlesztés, jogosultság •

Kialakított kommunikációs

tevékenységi terv •

Kijelölt

megosztott munkavállalói- és állás-adatbázisok

eredményes

•

Felelıs

betöltéséhez szükséges mértékben fejlesztett brand,

által

külsı kommunikáció

értékelés •

Testre

vezetı történı szabott

módszertan megléte

Tevékenységek

1. Szervezıi szerep definiálása – partnerkapcsolatok fıbb csoportjainak

azonosítása,

együttmőködések

meghatározása •

Partnerkapcsolatok

azonosítása,

csoportosítása,

együttmőködési célok meghatározása •

Együttmőködések részletes kidolgozása – koncepciók, módszertanok,

megállapodások

kidolgozása,

a

Feltételezések

z Célok

Indikátorok meglévı gyakorlatok felhasználásával, aktualizálásával

2. Információmenedzsment fejlesztésének megalapozása •

A

munkaerıpiac

szervezıje

szerephez

kapcsolódó

információk körének meghatározása •

Az

új

információigények

fejlesztések

teljesítéséhez

meghatározása

és

szükséges

összehangolása

a

vonatkozó informatikai fejlesztésekkel 3. Az

Ifjúsági

Garancia

program


kapcsolódó partnerségek, együttmőködések kialakítása •

A

program

szempontjából

fontos

partnerek

azonosítása és együttmőködések kialakítása •

Az

NFSZ

látóterén

kívül

esı

célcsoport

elérési

módszertanának kidolgozása 4. Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése •

EURES

hálózati

tagsággal

kapcsolatos

feladatokra

történı fókuszálás, hálózati aktivitás erısítése 5. Társadalmi

feladatok,

fókuszok:

esélyegyenlıség

biztosítása, társadalmi párbeszéd ösztönzése •

Az

NFSZ

társadalmi

párbeszédhez

kapcsolódó

tevékenységének újraértelmezése és a munkaerıpiac szervezıi szerephez illesztése 6. Szervezeti

feltételek

kialakítása

–

felelısségek,


Feltételezések

z Célok

Indikátorok

kompetencia fejlesztés, jogosultság •

A

munkaerıpiac

szervezıi

szerep

betöltéséhez

szükséges szervezeti feltételek kialakítása 7. Hitelesség megalapozása: elismertség erısítése, külsı kommunikáció fejlesztése

Elıfeltételek


Feltételezések

4.5.3 A fejlesztési terv moduljainak bemutatása

4.5.3.1

Szervezıi szerep definiálása – partnerkapcsolatok fıbb csoportjainak azonosítása, együttmőködések meghatározása

A szervezıi szerephez kapcsolódó feladatok pontos meghatározásának alapja a szerep alaposabb definiálása, ami a szóban forgó munkaerıpiaci szereplık / csoportok azonosításával, és a velük történı együttmőködési törekvések meghatározásával kezdıdik. Ehhez kapcsolódóan a 2014-2015-ös idıszakban az alábbi feladatcsoportokat kell elvégezni. 4.5.3.1.1

Partnerkapcsolatok azonosítása, együttmőködési célok meghatározása

csoportosítása,

A stratégia aktualizálás során azonosításra kerültek az alábbi fıbb partnerkapcsolati csoportok és a magas szintő együttmőködési célok az egyes csoportokra vonatkozóan (prioritási sorrendben). A partnerkapcsolatok között vannak jelenleg is létezıek, illetve olyanok, amelyeket újonnan célszerő kialakítani.

Ssz.

Partnerkapcsolati csoport Folyamatos együttmőködések 1. Irányító szervezetek (BM, NGM, Kormányhivatalok) 2. Önkormányzatok és általuk fenntartott intézmények 3. Szakigazgatási szervek 4.

Kamarák

5.

Gazdaságfejlesztési, területfejlesztési ügynökségek Felnıttképzési intézmények

6.

7.

Szakképzési szervezetek

8.

Általános

iskolák

és

Magas szintő együttmőködési cél

Keretek, korlátok, pontos rögzítése

megrendelések,

jogosítványok

A jelenlegi hierarchikus viszony átalakítása partneri együttmőködéssé Közös ügyfélkörrel koordinált együttmőködés megvalósítása Közös munkaerıpiaci programok megvalósítása Információcsere Az NFSZ imidzsének erısítése (a kamarák a munkáltatók képviselıi) Folyamatos párbeszéd, információcsere Együttmőködés területfejlesztési operatív programokban Akkreditált képzések terén történı együttmőködés fenntartása Érdekeltté tételük a felnıttképzésben résztvevık elhelyezkedésében történı felelısségvállalásban Irány-arány döntésekhez történı információnyújtás fenntartása Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok (MFKB) munkájában történı közremőködés fenntartása Prevenciós jellegő együttmőködések erısítése, közös

fenntartóik

9.

Egyetemek

10.

Civil szervezetek

11.

Munkaerıkölcsönzık és -közvetítık

12.

Foglalkozásegészségügyi szervezetek Kutatási tevékenységet folytató szervezetek Média

13.

14. 15.

16.

Társult partnerek

EURES

Nemzetközi kapcsolatok: EU tagországok, csatlakozás elıtt álló országok, csatlakozást tervezı országok szervezetei) Célhoz kötött együttmőködések Hirtelen kialakuló foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését célzó partnerek Speciális programokhoz kapcsolódó célzott partnerek Pl. Ifjúsági Garancia

érdekek azonosítása (Pl. Mentortanár program bevezetése) Hosszú távon: közremőködés a tanárés pedagógusképzési módszertanok fejlesztésében a tanulók erıforrás-központú megközelítésének erısítésére Prevenciós jellegő együttmőködések erısítése, közös érdekek azonosítása Rugalmas képzésszervezés elısegítése a piacképes, keresett diplomák arányának növelése érdekében Hosszú távon: közremőködés a tanárés pedagógusképzési módszertanok fejlesztésében a tanulók erıforrás-központú megközelítésének erısítésére Partnerként történı kezelésük erısítése, mint foglalkoztatók, szolgáltatást nyújtók, munkaerıpiaci programok megvalósítói Közös érdekek mentén történı együttmőködés fejlesztése Korábbi formális megállapodások aktualizálása Jogszabály alapján meghatározott együttmőködés fenntartása Együttmőködés adat- és információhiányos területek, kérdések feltárásában, elemzésében Együttmőködés információ terjesztésben, imázs erısítésben Az EURES szolgáltatásainak lehetı legnagyobb területi és célcsoporti lefedettségének megteremtése Az akkreditációval rendelkezı, társult partnerek elsısorban a szociális partnerek és a civil szervezetek, másodsorban munkaközvetítéssel foglalkozó for-profit szervezetek közül kerülhetnek ki. Határszakaszokon partnerszervezeti, civil, foglalkoztatói együttmőködések erısítése Benchlearning, benchmarking erısítése Országok közötti mobilitás segítése

A korábban kidolgozott, „Gyors reagálás” módszertan testre szabása és szervezeten belüli megismertetése

Eredményes együttmőködés kialakítása a program sikeres megvalósítása érdekében

Kapcsolódó feladatok

A fenti lista kiegészítése szükség esetén további partnerkapcsolati csoportokkal (pl. a korábban létrehozott klaszterek felülvizsgálata alapján) A partnerkapcsolati csoportokra vonatkozó együttmőködési célok pontosítása, részletezése A célok megvalósulásának mérését szolgáló indikátorok meghatározása A csoportokhoz tartozó konkrét partnerszervezetek azonosítása A csoportokhoz kapcsolódó partnerkapcsolati felelısök kijelölése

4.5.3.1.2

Együttmőködések részletes kidolgozása – koncepciók, módszertanok, megállapodások kidolgozása, a meglévı gyakorlatok felhasználásával, aktualizálásával

A partnerkapcsolatok azonosítását és az együttmőködési célok meghatározását követıen kidolgozandók az együttmőködések részletei. Egységes keretrendszer kialakítása Elsı lépésként, az együttmőködések egységes kezelésének biztosítása céljából, kialakítandó az együttmőködési koncepció sablon, amely szerkezeti és tartalmi keretet határoz meg az együttmőködések részletes kidolgozásához. Ennek javasolt elemei az alábbiak:

Részletes koncepciók, megállapodások kidolgozása A partnerkapcsolatok azonosítása, kapcsolódó célok meghatározása és a kapcsolatok kezelésére vonatkozó egységes keretrendszer kilakítását követıen részletesen kidolgozandók az egyes együttmőködések. A kidolgozás során az alábbi szempontok figyelembe vétele javasolt: •

Az együttmőködések részletei az érintett partnerekkel közösen dolgozandók ki

•

Célszerő a meglévı gyakorlatokat, módszertanokat, megállapodásokat felhasználni, aktualizálni, pl: o

A korábban kidolgozott, hirtelen kialakuló foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére szolgáló, partnerségre alapuló, „Gyors reagálás” módszertant célszerő hasznosítani a célhoz kötött együttmőködések megvalósításához

o

A meglévı paktumokat célszerő felülvizsgálni, aktualizálni a jelenlegi céloknak, törekvéseknek megfelelıen és a fent meghatározott tartalmi elemekkel kiegészítve

•

A konkrét együttmőködések részletes kidolgozása során célszerő figyelembe venni a helyi, területi sajátosságokat 4.5.3.2

Információmenedzsment fejlesztésének megalapozása

Annak sikertényezıjét, hogy az NFSZ az állandó munkaerıpiaci változások rugalmas kezelését lehetıvé tévı szervezıi szerepét eredményesen betölthesse, az eszköztár kiszélesítésén túl a vizsgált stratégiák8 leginkább az információmenedzsment hatékonyságában látják. A PES2020 vízió szerinti foglalkoztatási szolgálatok irányítói szerepéhez hozzátartozik a munkaerı-piaci trendek rendkívül pontos ismerete annak érdekében, hogy a szereplık összehangolása, és az azokra adott azonnali, rugalmas reakció minél jobban tükrözze a valós folyamatokat. Az európai foglalkoztatási szolgálatokkal szembeni elvárás, hogy egyrészt „információ bázisként” funkcionáljanak a munkaerı-piaci szereplık számára, másrészt saját mőködésüket és szolgáltatásaikat is naprakész információk alapján szervezzék. Ehhez tudatosan tervezett és kialakított, széleskörő adat- és információhasznosításra, feldolgozásra és megosztására van szükség. Mindemellett fontos szempont, hogy a múlt elemzései és a jelenre vonatkozó adatok mellett meg kell jelenjenek az elırejelzések és a trendelemzések. Az NFSZ akkor tudja ellátni a munkaerı-piac szervezıje, proaktív szereplıje szerepét, akkor képes azonnal reagálni a munkaerı-piac folyamataira, ha rendelkezik a legrelevánsabb információkról nem csak a munkaerı-piac közelmúltja, hanem jelene és jövıje tekintetében is: pontos, valós idejő információkkal, valamint megbízható rövid és hosszú távú elırejelzésekkel. Ezen felül az összegyőjtött információkat a lehetı legszélesebb körben kell megosztani annak érdekében, hogy a többi szereplı is ezek fényében tudjon megfelelı lépéseket tenni. Az információmenedzsment fentiekre irányuló fejlesztésére az NFSZ korábban kijelölt közép- és hosszú távú fejlesztési irányai, feladatai az alábbiak9:

Fejlesztési feladat Elırejelzések, trendek megállapításához szükséges kutatások rendszerének kialakítása kutatói mőhelyekkel, és egyetemekkel való

8

9

Cél Olyan információ-hasznosítási rendszer felállítása, amelyben stratégiai partnerségek kiépítése mellett az NFSZ valóban információbázisként mőködhet a munkaerıpiac minden szereplıje felé.

PES2020, EU2020 Forrás: Az NFSZ fejlesztések EU2020 stratégiával történı koherenciavizsgálata, Zárótanulmány,

Medeia Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2012

együttmőködésre középtávon

Az összegyőjtött disszeminációjának középtávon

Interoperabilitás hosszútávon

alapozva

információk javítása

megvalósítása

Szintén cél, hogy a saját kapacitásain túl is be tudjon kutatásokba vonni szereplıket úgy, hogy a tılük kapott elemzések és tanulmányok közvetlenül hozzásegítsék a szolgálatot a munkaerı-piaci trendeknek megfelelı szolgáltatások nyújtásához Olyan információszolgáltatási rendszer felállítása, amelyben a munkaerıpiac minden szereplıje számára az elsıdleges, pontos és hasznos információkat az NFSZ nyújtja. Szintén cél, hogy a hatósági szerepkör mellett meghonosodjon a szolgáltatói szerepek ismertsége is, amely már nem kizárólag az álláskeresıkre korlátozódik. Hosszútávon az információmenedzsmentnek szerves részévé kell váljon az, hogy minden – a foglalkoztatást érintı adat – valamilyen formában az elemzés rendelkezésére álljon.

A fenti fejlesztések megvalósításának elıkészítését, megalapozását el kell kezdeni a 2014-2015-ös idıszakban, az alábbi feladatcsoportok megvalósításával. 4.5.3.2.1


A munkaerıpiac szervezıje szerephez információk körének meghatározása

kapcsolódó

Az elızı pontban definiált együttmőködések alapján azonosított információs igényeknek megfelelı adatstruktúrák azonosítása A PES2020 elvárásainak megfelelı információigény meghatározása, fıként a munkaerı-piaci elırejelzések és trendek elkészítésére, valamint a munkaerı-piaci folyamatok valós idejő felmérésére vonatkozóan o A stratégia aktualizálás során felmerült információigények például: támogatásban nem részesülı regionális álláskeresıkkel, aktív korú inaktívakkal, dolgozó szegényekkel kapcsolatos információk, migrációs információk szerepeltetése a munkaerı forrástérképen Annak pontos meghatározása, hogy a szükséges elemzések, elırejelzések elıállítása jelenleg hogyan, milyen adatok alapján történik, és hogyan lehet ezeket a lehetı legnagyobb hatékonysággal, a lehetı legrövidebb idın belül az NFSZ céljainak megfelelıen hasznosítani

4.5.3.2.2

Az új információigények teljesítéséhez szükséges fejlesztések meghatározása és összehangolása a vonatkozó informatikai fejlesztésekkel

Mivel számos, kapcsolódó fejlesztés folyamatban van a munkavállalói / munkakeresıi és munkáltatói ügyfélszegmensekre vonatkozóan (pl. munkaerı forrástérkép, interoperabilitás), fontos az egyéb munkaerıpiaci szereplıi szegmensben megjelenı igények és fejlesztési szükségletek mielıbbi becsatornázása, összekapcsolása a futó és tervezett fejlesztésekkel (ld. „Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése”, „Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése” címő fejlesztési tervek). 4.5.3.3

Az Ifjúsági Garancia Programhoz kapcsolódó partnerségek, együttmőködések kialakítása

Az Ifjúsági Garancia hazai bevezetésének célja, hogy a Munkavédelmi Akcióterv általános, minden 25 év alatti fiatal számára elérhetı támogatását kiegészítve, segítse a hátrányos helyzető fiatalokat a megfelelı képzettség megszerzésében és a munkába állásban, ezáltal megelızze a fiatalkori munkanélküliség hosszútávon ható, az egyént és a társadalmat egyaránt érintı negatív következményeit. A tervezett intézkedés célja, hogy a 25 év alatti munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető fiatalok számára az NFSZ a programba való bejelentkezést követı 4 hónapon belül garantáltan felkínáljon valamilyen konkrét segítséget, vagy támogatást az elhelyezkedéshez, a munkatapasztalat-szerzéshez vagy az oktatásba, szakképzésbe való be/visszalépéshez. Tekintettel arra, hogy az erıforrásokat az elhelyezkedéshez ténylegesen segítségre szoruló fiatalokra szükséges koncentrálni, az intézkedés azokra a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető (pl. alacsony iskolai végzettségő, tartósan munkanélküli) fiatalokra fókuszál, akik nem vesznek részt szakképzésben, vagy nappali tagozatos iskolarendszerő oktatásban. Az Ifjúsági Garancia Program megvalósításához kapcsolódó fejlesztéseket a „Munkakeresıi / munkavállalói szolgáltatások fejlesztése” címő fejlesztési terv foglalja össze. Az Ifjúsági Garancia Program megvalósításához az egyéb munkaerıpiaci szegmenshez kapcsolódóan az alábbi feladatcsoportokat kell elvégezni a 2014-2015-ös idıszakban.

4.5.3.3.1

A program szempontjából fontos partnerek azonosítása és együttmőködések kialakítása

A rászorultság elve alapján az elsı Ifjúsági Garancia programidıszakot célszerő a 4 hónapot meghaladó regisztrációval rendelkezı fiatal álláskeresık célcsoportjával kezdeni10. A megvalósításhoz szoros együttmőködés szükséges az iskolarendszerő oktatási és szakképzési intézményekkel, munkáltatókkal, vállalatokkal, valamint a fiataloknak vállalkozás-fejlesztési szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel. Azonosítandó valamennyi további partner, akinek szerepe lehet a sikeres megvalósításban. Az azonosított partnerek közül azok esetében, akikkel egyébként is folyamatos az együttmőködés, a megállapodások részeként külön meg kell jeleníteni az Ifjúsági Garancia Programhoz kapcsolódó részleteket. Azon partnerek esetében, akikkel egyébként nincs folyamatos együttmőködés, célhoz kötött együttmőködés definiálása és kialakítása szükséges, ugyancsak a fenti elemek részletes meghatározásával. 4.5.3.3.2

Az NFSZ látóterén kívül módszertanának kidolgozása

esı

célcsoport

elérési

A mintegy 170 ezer fıs 15-24 éves hazai NEET (25 év alatti nem foglalkoztatottak, akik oktatásban/képzésben sem vesznek részt ) célcsoportnak kb. a felét látja ma az NFSZ. A bizottsági elvárások szerint azonban nem csak az NFSZ regiszterében lévı fiatalokat kell megszólítani. A regiszterben nem szereplık elérésének módszertanát, az oktatási és foglalkoztatáspolitikai szakterületek együttmőködésének kereteit az Ifjúsági Garancia elsı fázisának megvalósításával párhuzamosan, nemzeti szinten fel kell építeni11. A munkaerıpiac szervezıjeként az NFSZ-nek aktív szerepet kell vállalni a fent említett módszertan és együttmőködési keretek kialakításában. 10

Forrás: A 2014-2020 közötti idıszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása-

szakpolitikai stratégia, 2014. január

11



4.5.3.4

Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése

Az európai foglalkoztatási szolgálatok, mint a PES2020 Stratégia megvalósításának kulcsszereplıi közösen határozták meg azokat a célokat és tevékenységeket, amelyekkel segíthetik az EU foglalkoztatáshoz kapcsolódó céljainak elérését. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy erısíteni kell a tagállamok foglalkoztatási szolgálatainak együttmőködését, a jó gyakorlatok megosztását a közös erıfeszítések sikere érdekében. Az NFSZ fejlesztéseinek eddig is része volt a nemzetközi és határ menti együttmőködések erısítése, azonban ezek eddig fıleg a határ menti régiókra koncentráltak. Ezt a tevékenységet érdemes kiterjeszteni más tagállami foglalkoztatási szolgálatokkal történı szorosabb együttmőködésre is, cél a tapasztalatcserére és a kölcsönös tudásátadás, amely biztosítja a folyamatos fejlesztést, az NFSZ tevékenységének hatékonyabbá tételét és a foglalkoztatás növelését. Az uniós foglalkoztatási stratégiákban kiemelt szerep jut a nemzetközi mobilitás ösztönzésének. Kiemelt szerepet szánnak a foglalkoztatási szolgálat részére a globális hálózatokban végzett munkavégzés akadályainak megszüntetésében információnyújtás és tanácsadás útján, valamint a nemzetközi szintő toborzás feltételeinek megtremtésében. A nemzetközi kapcsolatok és aktivitás fentiekre irányuló fejlesztésére az NFSZ korábban kijelölt közép- és rövid távú fejlesztési irányai, feladatai az alábbiak12:

Középtávon Fejlesztési feladat Cél Nemzetközi és a tagállamok Lehetıség teremtése más tagállamok foglalkoztatási szolgálataival foglalkoztatási szolgálatainak jobb való együttmőködés erısítése, megismerésére, a szakmai kapcsolatok tudástranszfer folyamatos erısítése és olyan együttmőködések elısegítése középtávon létrejöttének elısegítése, amelyek során lehetıség nyílik a jó gyakorlatok megismerésére, átvételére, és a nemzetközi mobilitás elısegítésére Szemléletváltásra irányuló A partnerség-építéshez és partneri szervezetfejlesztés a együttmőködéshez szükséges képzések, szolgáltatói tevékenység tréningek biztosítása – több lépcsıben – a erısítése érdekében szervezet valamennyi munkatársak számára középtávon Globális hálózatokban vállalt A globális hálózatokban végzett 12

Forrás: NFSZ Fejlesztési Tervdokumentáció, Vialto Consulting, 2011;

Az NFSZ fejlesztések EU2020 stratégiával történı koherenciavizsgálata, Zárótanulmány, Medeia Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2012

munkavégzés középtávon

ösztönzése

munkavégzés akadályainak megszüntetése. Szintén cél a nemzetközi mobilitás ösztönzése megfelelı tájékoztatás és tanácsadáson keresztül.

Rövid távon Fejlesztési feladat Részfeladatok Magyarország határszakaszain a) A határszakaszokon partnerszervezeti, és Nyugat-Balkánon történı civil és foglalkoztatói együttmőködések partneri tevékenységek erısítése erısítése • Nemzetközi együttmőködések generálása • Információgyőjtés a térség fejlesztését szolgáló programokról, csatlakozási lehetıségekrıl • Nemzetközi projektiroda felállítása b) Közös képzések és konferenciák szervezése, valamint a jó gyakorlatok közös győjtése • Bilaterális szakértıi mőhelyek mőködtetése, közvetítési rendszerek kölcsönös megismerése, információk, legjobb gyakorlatok megosztása és beépítése a szervezetbe • Részvétel mások által rendezett rendezvényeken Benchlearning és a) A nemzetközi jó gyakorlatok feltárása, benchmarking nemzetközi átvétele viszonylatban • Tapasztalatok strukturált feldolgozása (módszertan kidolgozása és mőködtetése) és beépítése a mindennapi mőködésbe b) Jó gyakorlatok dokumentálás c) Magyar és forrásnyelvi adatbázis létrehozatala • Kétnyelvő munkaügyi szótárak (pl. szakmák, képzések tartalmai) készítése Országok közötti mobilitás a) A munkaerı határokon át történı segítése mobilitásának elısegítése • Mobilitást támogató programok (képzések) indítása b) A mobilitás elısegítéséhez kapcsolódó ismeretek átadása az NFSZ munkatársai részére c) Munkavállalóiés állás-adatbázisok megosztása, megoszthatóságának megteremtése

A fenti feladatok megvalósítása elkezdıdött, státuszuk és az aktualizált stratégia prioritásait figyelembe véve, a nemzetközi aktivitás- kapcsolatfejlesztés terén az alábbi feladatcsoportot kell elvégezni a 2014-2015-ös idıszakban. 4.5.3.4.1

EURES hálózati tagsággal kapcsolatos feladatokra történı fókuszálás, hálózati aktivitás erısítése

Az EURES hálózat tagjai szolgálatok és partnereik.

az

Európai

Bizottság,

a

tagállami

foglalkoztatási

Az EURES fıbb célkitőzései a következık: •

tájékoztatás, útmutatás és tanácsadás a potenciális "mobilis" munkavállalók számára az Európai Gazdasági Térség álláslehetıségeirıl, valamint élet- és munkakörülményeirıl;

•

segítségnyújtás azon munkáltatók számára, akik más országokból érkezı munkavállalókat szeretnének felvenni;

•

tanácsadás és útmutatás a határokon átívelı régiókban.

munkavállalóknak

és

munkáltatóknak

a

Az EURES-hez kapcsolódó feladatok végrehajtása kiemelt projektként képzelhetı el, melynek projektgazdája a Nemzeti Koordinációs Iroda. Az EURES tevékenységek kapcsán az akkreditációval rendelkezı, társult EURES partnerek által nyújtott szolgáltatások szolgáltatásvásárlás keretében kerülhetnek beszerzésre13. A klasszikus EURES szolgáltatások mellett célszerő lehetıséget biztosítani olyan két- és többoldalú kezdeményezések megvalósítására is, melyek a mobilitás vagy a migráció területén közös problémákra keresik a választ, vagy azok közös megoldására, illetve a jó gyakorlatok cseréjére irányulnak. Mivel a tagállami foglalkoztatási szolgálatok az EURES hálózat tagjai, a hálózati aktivitás hozzájárul az EU2020, PES2020 stratégiák implementációjához kapcsolódó nemzetközi jógyakorlatok átvételének további folytatásához, a nemzetközi benchlearning, benchmarking tevékenységek továbbfejlesztéséhez. Fentiek alapján a következı feladatok fogalmazhatók meg: Kapcsolódó feladatok

13

EURES feladatokra definiált kiemelt projekt elıkészítése Társult EURES partnerek akkreditációjához, kiválasztásához, a szolgáltatásvásárláshoz kapcsolódó eljárásrend kialakítása, elıkészítések megvalósítása Mobilitás, migráció területén többoldalú kezdeményezések elıkészítése, definiálása EURES hálózati aktivitás megerısítése, benchlearning, benchmarking tevékenységek továbbfejlesztése



4.5.3.5

Munkavállalóiés állás-adatbázisok megoszthatóságának megteremtése és megosztása, figyelembe véve az EURES követelményeket (összehangolás szükséges a „Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése” címő fejlesztési tervben meghatározott feladatokkal)

Társadalmi feladatok, fókuszok: esélyegyenlıség biztosítása, társadalmi párbeszéd ösztönzése

A munkaerıpiac szervezıjeként az NFSZ-nek kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlıség, egyenlı hozzáférés elvek megvalósításának biztosítására és a társadalmi párbeszéd ösztönzésére a foglalkoztatás területein. Az esélyegyenlıség, egyenlı hozzáférés biztosítása az NFSZ fejlesztéseiben inkább horizontális témaként, mint önállóan megjelenı fejlesztési modulként kezelendı,. Ez azt jelenti, hogy ezeket a hangsúlyokat az NFSZ valamennyi fejlesztésébe szükséges beilleszteni, kiemelten az új álláskeresıi és munkavállalói szolgáltatások kialakításánál, a profiling finomhangolásánál, vagy az információmenedzsment esetében annak érdekében, hogy megfelelı információk álljanak rendelkezésre a kiemelt célcsoportokra vonatkozóan. A fentiekbıl adódóan erre a területre külön fejlesztési feladat nem fogalmazódik meg a 2014-2015-ös idıszakra vonatkozóan. A társadalmi párbeszéd fejlesztésére az NFSZ korábban kijelölt hosszú távú fejlesztési feladata14:

Fejlesztési feladat Társadalmi felelısségvállalás párbeszéd ösztönzése

Cél és

Olyan szolgáltatások kidolgozása az NFSZ számára, amelyekkel a munkáltatói kapcsolattartás során erısíthetik – fıként a foglalkoztatással kapcsolatos CSR és társadalmi párbeszéd területeken – a vállalatok társadalmi felelısségvállalását.

A munkaerıpiaci szervezıi szereppel összhangban az NFSZ társadalmi párbeszéddel kapcsolatos lehetıségei, tevékenységei túlmutatnak a munkáltatói szegmensen. A munkaerıpiaci szereplıkkel kialakított intenzív kapcsolattartás és együttmőködések, valamint az egyes szereplık közötti hálózatosodás elısegítése

14

Forrás: Az NFSZ fejlesztések EU2020 stratégiával történı koherenciavizsgálata, Zárótanulmány,

Medeia Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2012

kapcsán lehetıség adódhat új dimenziók értelmezésére és nyitására a társadalmi párbeszéd ösztönzésével kapcsolatban. A társadalmi párbeszéd erısítésére vonatkozó szakpolitikai irányok az alábbiak15: Hazánkban a társadalmi, gazdasági konzultációban és a szociális párbeszédben sokféle szervezet vesz részt, a konzultatív fórumok szerepe és összetétele is meglehetısen szerteágazó. Éppen ezért a társadalmi párbeszéd erısítése annak különbözı szintjeit figyelembe véve, több oldalról is megközelíthetı:

Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek mindhárom szintet célozzák. A beavatkozások kiterjedhetnek: •

a helyi - foglalkoztatást erısítésére,

•

a vállalaton belüli, intézkedésekre,

•

az országos szintő foglalkoztatási partnerségek, érdekképviseletek támogatására és a nemzeti szintő, a foglalkoztatásról szóló társadalmi párbeszéd fejlesztésére.

érintı

illetve

-

társadalmi-gazdasági

ágazati

szintő

partnerségek

párbeszédet

támogató

Fentiek értelmében, a társadalmi párbeszéd ösztönzése vonatkozásában az alábbi feladatcsoportot kell elvégezni a 2014-2015-ös idıszakban. 4.5.3.5.1

15

Az NFSZ társadalmi párbeszédhez kapcsolódó tevékenységének újraértelmezése és a munkaerıpiac szervezıi szerephez illesztése



Kapcsolódó feladatok:

4.5.3.6

A társadalmi párbeszédhez kapcsolódó tevékenységek tapasztalatainak áttekintése, bevált gyakorlatok összegyőjtése Az NFSZ szerepének meghatározása a társadalmi párbeszéd intézményrendszerében, figyelembe véve a magas szintő célokat és a szervezıi szerepben rejlı lehetıségeket Az NFSZ magas szintő céljaihoz kapcsolódó hangsúlyos témák, fókuszterületek összegyőjtése, amelyekkel társadalmi párbeszéd útján lehet és érdemes foglalkozni A munkaerıpiac szervezıi szerep kapcsán azonosított partnerkapcsolatok számbavétele és a társadalmi párbeszéd ösztönzésében, valamint a fentiekben azonosított témák feldolgozásában betölthetı lehetséges szerepeik, közremőködésük meghatározása Fentiek alapján az NFSZ által szervezett, társadalmi párbeszédhez kapcsolódó tevékenység modelljének, koncepciójának kidolgozása A vonatkozó elvárások beillesztése a partnerekkel kialakítandó konkrét együttmőködésekbe Kapcsolódó felelısségek meghatározása, feladatok priorizálása, ütemezés kialakítása és erıforrások biztosítása Magas prioritású feladatok megvalósítása

Szervezeti feltételek kialakítása – felelısségek, kompetencia fejlesztés, jogosultság

A munkaerıpiac szervezıi szerep betöltésének alapvetı feltétele a megfelelı szervezeti háttér kialakítása, felelısségek kijelölése, szükséges erıforrások, kompetencia és jogosultság biztosítása – amelyeket a „Szervezet- és mőködésfejlesztés” címő fejlesztési tervben meghatározott feladatokkal összhangban célszerő megvalósítani. Ehhez kapcsolódóan a 2014-2015-ös idıszakban az alábbi feladatcsoportot kell elvégezni.

4.5.3.6.1

A munkaerıpiac szervezıi szerep betöltéséhez szükséges szervezeti feltételek kialakítása

A munkaerıpiaci szervezıi szerep betöltéséhez céltudatosságra, tervezettségre és fokozatosságra van szükség. A szerepkör hatásos ellátásához szükségessé válnak az alábbi feltételek:

A fenti feltételek biztosítása nem oldható meg rövid távon, azonban a munkaerıpiaci szervezıi szerepkör betöltésének elsı lépéseit mielıbb célszerő elkezdeni.


A munkaerıpiaci szervezıi szerep értelmezése, a szerep fontosságának megértése, megismerése a szervezet valamennyi szintjén: az ágazati irányítástól a megyei kirendeltségekig A szerep betöltéséhez szükséges átfogó transzformációs program megtervezése és elfogadtatása A munkaerıpiaci szervezıi szerep betöltéséhez kapcsolódó fıbb szervezeti funkciók, kapcsolódó feladatok meghatározása Szervezeti felelısségek meghatározása, felelısök kijelölése – a vezetés, a megvalósítás, és a monitoring területeken A szerep betöltéséhez kapcsolódó fıbb folyamatok, tevékenységek definiálása, kapcsolódásuk meghatározása az egyéb szervezeti folyamatokkal, egységekkel Szükséges erıforrások, kompetenciák meghatározása és biztosítása Belsı kommunikáció indítása és folyamatos fenntartása a

4.5.3.7

munkaerıpiaci szervezıi szerepkörrıl, a partnerkapcsolatokról, az együttmőködési koncepciókról: a partnerkapcsolatok, együttmőködések egységes és tudatos kezelése akkor biztosítható, ha azok a szervezet minden szintjén ismertek Kapcsolódó szabályozások kialakítása, képzések megvalósítása Az együttmőködésekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztási mechanizmusának kialakítása, a folyamatos fejlesztés és az egységes kezelés biztosítása érdekében

Hitelesség megalapozása: elismertség erısítése, külsı kommunikáció fejlesztése

A munkaerıpiac szervezıi szerep betöltésének egyik alapfeltétele az NFSZ elismertsége valamennyi érintett szereplı által, ennek megerısítése tehát kiemelt szerepet kap a fejlesztési tervben. A szervezetnek meg kell tennie mindent azért, hogy az alapfeladatok ellátására irányuló PR tevékenység is mőködjön, és ezen felül a jelenlegi tervek fejlesztései is ismertté – és elismertté – váljanak. Az NFSZ-nek elsısorban azt kell elérnie, hogy a környezet megismerje, megértse, támogassa, elfogadja, megbecsülje és elismerje. Másik fontos alapfeltétel a folyamatos, naprakész külsı kommunikáció: az intenzív kapcsolattartásra és információmegosztásra épülı, agilis szervezıi szerep megfelelı minıségő betöltése elképzelhetetlen a lehetıségek, tervek, kezdeményezések, eredmények rendszeres megosztása és a széles körő kapcsolódást, interaktivitást biztosító és ösztönzı fórumok nélkül. A külsı kommunikációval kapcsolatos fejlesztéseket a „Szervezet- és mőködésfejlesztés” címő fejlesztési terv foglalja össze, így a vonatkozó feladatok abban a dokumentumban kerülnek részletezésre.

4.6

KISZOLGÁLÁSI

CSATORNÁK,

TECHNOLÓGIA

INFRASTRUKTÚRA

ÉS

FELHASZNÁLÓK TÁMOGATÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

4.6.1 A fejlesztési terv általános bemutatása A korábbi fejlesztések segítségével elkezdıdött a többcsatornás ügyintézés lehetıségének megalapozása. Azonban az ügyfelekkel való kapcsolattartás meghatározó formája továbbra is a személyes ügyintézés a kirendeltségeken. Az NFSZ alapvetı célja, hogy információit, termékeit, szolgáltatásait többfajta kiszolgálási csatornán keresztül juttassa el az ügyfeleknek. Fontos követelmény, hogy ezek a csatornák igazodjanak az ügyfélkezelési folyamathoz, az ügyfelek igényeihez, képességeihez, lehetıségeihez és eltérı élethelyzetükhöz, valamint az egyes csatornák átjárhatók legyenek. A kiszolgálási csatornák fejlesztési irány ezt a változatosságot és rugalmasságot hivatott megteremteni mind folyamati, mind technológiai oldalról. Mind az álláskeresık, mind a vállatok elégedettségével kapcsolatos vizsgálatok azt tükrözik, hogy az NFSZ kapcsolattartási formái közül továbbra is kimagasló a személyes kapcsolatfelvétel, jelen van a telefonos kapcsolattartás, és (elsısorban a vállalatok körében) elmozdulás látható az elektronikus csatornák irányában. A fejlesztési terv célja, hogy mind az álláskeresık, mind a munkaadók erıforrás ráfordítási szükségletét csökkentse a jelenlegi csatornák továbbfejlesztésével és új csatornák kialakításával. A fejlesztési terv hatóköre a telefonos és elektronikus csatornák használatának tervezésére, fejlesztésére és koordinációjára terjed ki. Mindezek mellett, mind a tervezés, mind pedig a végrehajtás során szorosan együtt kell mőködni az alábbi fejlesztési tervekkel: -

munkaerı-közvetítés rendszerének képesség megújítása;

fejlesztése

/

Átmeneteket

-

munkakeresıi / munkavállalói szolgáltatások fejlesztése;

-

munkáltatói szolgáltatások fejlesztése.

kezelı

A fejlesztési tervek egyrészt inputot szolgáltatnak a kiszolgálási csatornák tartalmának definiálásához és kialakításához (pl. kategorizálási rendszer, szolgáltatás portfólió meghatározásával, a folyamatokhoz kapcsolódó informatikai elvárások összegyőjtésével), másrészt a fejlesztések bevezetésekor a rendszerek és a folyamatok összhangját biztosítani kell a többi fejlesztési terv végtermékeivel (finomhangolás). Az fejlesztési terv megvalósítása során tekintetbe kell venni, hogy számos, az NFSZ-ben jelenleg futó illetve lezárt projekt a fentiekhez hasonló célkitőzésekkel rendelkezik, illetve fejlesztései érintik a csatornák mőködését. A fejlesztési terv megvalósulása támogatja a személyes ügyfélszolgálat tehermentesítését és a kiépült szakmai szolgáltatások és ügyintézés mőködését. A fejlesztések hiánya alapvetıen nem akadályozza az NFSZ mőködését és a szakmai

szolgáltatások, ügyintézések elérhetıségét, azonban az alábbi következményeket vonja maga után: -

Elektronikus csatornák nélkül a kiszolgálás továbbra is emberi erıforrás igényes tevékenység marad, továbbra is fenntartva a kirendeltségeken jellemzı túlterheltséget.

-

Az NFSZ szolgáltatásai és az ügyintézésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok nem illeszthetık az ügyfelek (vállalkozások, álláskeresık, munkát keresık) élethelyzetéhez, igényeihez, képességeihez és lehetıségeihez, jelentıs erıforrás ráfordítást igényel az egycsatornás személyes ügyintézésnek való megfelelés.

-

Amennyiben az ügyintézıi tevékenységek személyes jellege nem változik, az az NFSZ cél, hogy a szervezet egyre inkább szolgáltatóvá váljon, a hatósági feladatokról a hangsúlyt az ügyfélnek való információnyújtásra helyezze, nem valósítható meg.

-

Az egycsatornás ügyfélszolgálat nem teszi lehetıvé az NFSZ eddigi informatikai fejlesztéseinek hatékony kihasználását, amely képes a többcsatornás ügyfélszolgálat támogatására.

-

A stratégiai célokban megfogalmazott célcsoportok (pl. összes magyar vállalat számára megkerülhetetlen legyen az NFSZ, diplomás munkanélküliek, mint az NFSZ ügyfelei) nem lesznek (hatékonyan) elérhetıek.

A fejlesztési terv legfontosabb célja a kiszolgálási csatornákra ügyféligények, szervezeti képességek és lehetıségek felmérése, és az infrastrukturális és szervezeti alkalmazkodás fejlesztése. A fejlesztési nem pusztán technológiai fejlesztést (országos call center, internetes stb.) jelent, hanem olyan szervezeti magatartások kialakítását, amely ügyfelek igényeihez.

vonatkozó ehhez való irány tehát ügyintézés, igazodik az

Cél, hogy a kiszolgálási csatornák az ügyfelek élethelyzetére „illesztve” készüljenek, kiterjedt hálózaton, kulturáltan hozzáférhetık legyenek. További cél, hogy az egyes célcsoportok a számukra leghatékonyabban használható csatornán keresztül, és a személyes azonosítást lehetıvé téve a személyes ügyfélszolgálattal azonos értékő szolgáltatást vehessenek igénybe.

Tanulás-fejlődési célok


(T05) Elektronikus,

interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése (VMP, CC)

(Ü14) Elektro nikus csatornákra terelés


Ügyfél célok

6. Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és felhasználók támogatásának fejlesztése

(T06) Munkaügyi rendszerek technológiai fejlesztése (EIFA, workflow) (T07) Interoperabilitás

(T10) A folyamatok hatékony informatikai támogatása, egy IT szállítótól való függőség optimalizálása

(J4) Munkaerő-piac legszélesebb és legmélyebb ismerete Munkaerő-forrástérkép

(F17) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése. Fókusz: - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - E-szolgáltatások, e-ügyintézés arányának növelése

(T11) Alkalmazás portfólió optimalizálása

(T08) Teljes körű munkaerőforrástérkép üzemeltetése, adatvagyon létrehozása, megosztása külső szereplőkkel

(T12) IT fejlesztések priorizálása, finanszírozás tervezhetősége

(T13) Költséghatékonyság az informatikai fejlesztésekben

(T09) Felhasználók IT támogatásának fejlesztése



(F18) Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP)

(T21) Sztenderd, európai normáknak megfelelő infrastruktúra kialakítása a teljes hálózatban (T22) Új kiszolgálási csatornákhoz és szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra fejlesztése (telefonos, elektronikus csatornák)

4.6.2 A fejlesztési terv által támogatott stratégiai célok és indikátorok Célok

Indikátorok


Általános célok


A nyilvántartott álláskeresık érintett létszámából foglalkoztatottá váltak száma és aránya A feltárt fejlesztési szükségletek és a rendelkezésre álló eszközök azonossága Az egyes csatornákat igénybe vevı ügyfelek

MEV 1. számú mutató

Projektcélok

(F20) Munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás ráfordítások növelése.

Ügyfél elégedettség növekedése

Elégedettség felmérés

Ügyfél oldali terhelés csökkentése (adott ügyintézésre)

Ügyintézık munkanap fényképe

(F17) Munkáltatói (EIFA/VMP)

ügyfélkapu

(T05) Elektronikus, interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése   (VMP, CC) (T06) Munkaügyi rendszerek technológiai fejlesztése (EIFA, workflow)

NFSZ oldali terhelés csökkenése (adott ügyintézésre) Az ügyintézık által használt rendszerek

Feltételezések

Az NFSZ felsıvezetése elkötelezett, részt vesz a csatornastratégia kialakításában és támogatja annak megvalósítását

Célok

Indikátorok


Feltételezések

száma

(T07) Interoperabilitás (T08) Teljes körő munkaerıforrástérkép üzemeltetése, adatvagyon létrehozása, megosztása külsı szereplıkkel (T09) Felhasználók támogatásának fejlesztése

IT

(T10) A folyamatok hatékony informatikai támogatása, egy IT szállítótól való függıség optimalizálása (T11) Alkalmazás optimalizálása

portfólió

(T12) IT fejlesztések priorizálása, finanszírozás tervezhetısége (T13) Költséghatékonyság informatikai fejlesztésekben

az

(T21) Sztenderd, európai normáknak megfelelı infrastruktúra kialakítása a teljes hálózatban (T22) Új kiszolgálási csatornákhoz és szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra fejlesztése (telefonos, elektronikus csatornák) Outputok

Csatornastratégia

Elfogadott csatorna

Csatornák

Mind az NFSZ munkatársai, mind

Célok Továbbfejlesztett elektronikus csatornák: •

ügyfélkapus bejelentkezés

•

fejlett öninformációs csatornák

•

integrált portálok

•

továbbfejlesztett VMP

•

kiszolgálási csatornák megnövelt szolgáltatási szintje

Más szervezetek adatainak elérése Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése

Indikátorok stratégia

számlálója

Internetes csatornát igénybevevık aránya

Projekt dokumentumok

Telefonos csatornát igénybevevık aránya

Feltételezések ügyfelei nyitottak a változásra, az új csatornák használatára

Rendszer napló file-ok

Elegendı, képzett emberi erıforrás áll rendelkezésre az új csatornák mőködtetésére

Projekt dokumentumok

Elfogadott IT stratégia

VMP felhasználóink száma VMP használatának száma Több csatornán elérhetı folyamatok aránya

•

Új IT eszközök

•

Munkafolyamatot támogató workflow rendszer (EIFA)

•

Munkaerı forrástérkép mőködése

Életút, életpálya napló

•

Workflow mőködése

Képzett felhasználók

Életút, életpálya napló mőködése

Optimalizált alkalmazás portfólió


Munkaerı forrástérkép Tevékenységek

Csatornastratégia készítése (ügyfélcsatorna-szolgáltatás), csatornaválasztási lehetıségek beépítése

Ráfordított tanácsadói napok száma Workshopok száma Elkészült

Elegendı szervezeti erıforrás a fejlesztések megvalósítására (mind

Célok

Indikátorok

Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, ügyfélkapus bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése

dokumentumok száma Egyeztetések száma


Feltételezések anyagi, mind emberi)

Interoperabilitás elérése (NAV adatok, jogszabály módosítás) Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés) Alkalmazás portfólió optimalizálásának koncepciója, interface szabványosítás, szállító független fejlesztések Munkaerı-forrástérkép elkészítése Elıfeltételek

Mőködı alap VMP fejlesztés Integrált rendszer mőködése munka.hu mőködése

4.6.3 Az fejlesztési terv moduljainak bemutatása 4.6.3.1

Csatornastratégia készítése (ügyfél-csatornaszolgáltatás), csatornaválasztási lehetıségek beépítése

Csatornának nevezünk minden olyan eszközt a szervezet számára, amelyen keresztül szolgáltatásokat nyújt az ügyfelek számára. A csatorna stratégia keretében az ügyfélkezelési folyamat alapján a szervezetnek meg kell határoznia, hogy az egyes ügyfél szegmensek és számukra nyújtott szolgáltatások tekintetében, milyen csatornákon keresztül szolgálja ki ügyfeleit, nyújt számukra információt és az egyes csatornák választása hogyan történik, hogyan átjárhatók. A csatorna stratégia keretében vizsgált fıbb csatorna típusok: -

Internet (online)

-

Telefon, SMS

-

Személyes

A csatorna stratégia kialakításának lépései: -

Ügyfelek azonosítása és szegmentálása Elsı lépésként meg kell határozni, hogy az ügyfelek a csatornák szempontjából milyen kategóriákba sorolhatók, várhatóan az ügyfélkezelési folyamatban melyik csatornát fogják választani. Fel kell mérni az NFSZ ügyfeleinek csatornahasználatra vonatkozó igényeit, kapcsolódó képességeiket, lehetıségeiket és preferenciáikat. A felmérésnek nem csak szőken ezt a feladatot kell kiszolgálnia, hanem a teljes csatornastratégia készítéshez inputot kell nyújtania. A felmérés keretében az országon belüli területi eltéréseket is azonosítani kell és meg kell határozni a nemzetközi „jó gyakorlat”-okat, valamint azok beépíthetıségét a modellbe.

-

Szolgáltatás és tartalom definiálása Az ügyfélkezelési folyamat alapján, meg kell határozni, hogy melyik ügyfélszegmensnek milyen szolgáltatásokat milyen tartalommal kíván az NFSZ nyújtani.

-

Csatornát támogató eszközökben szolgáltatásokhoz rendelése

rejlı

lehetıségek

azonosítása

és

Meg kell határozni, hogy az egyes szolgáltatások milyen tartalommal, milyen csatornákon keresztül vehetık igénybe és elemezni kell, hogy az egyes csatornák a szolgáltatásokat / tartalmakat mennyire hatékonyan tudják közvetíteni az ügyfelek számára.

Az elemzés második részében fel kell tüntetni az NFSZ által jelenleg üzemeltetett csatornák fejlettségi szintjét és a szolgáltatások nyújtásához szükséges fejlesztéseket. Ebben a fázisban kell elvégezni a költség – haszon elemzéseket is, felmérve a csatornák kialakításának várható beruházási és üzemeltetési költségeit, valamint az üzembe állításokkal elért megtakarításokat. Ezek alapján kell dönteni az egyes csatornák ki- és továbbfejlesztésérıl, valamint meg kell határozni a kiépítendı csatornák funkcionalitását is. -

Eszközök és ügyfélszegmensek összepárosítása Az utolsó lépésben a kiszolgálás eszközeit és szolgáltatásokat a kialakított ügyfélszegmensekhez kell összerendelni, és meg kell határozni azokat a tipikus ügyfélutakat, amelyeket az ügyfelek végigjárnak egy-egy szolgáltatás igénybevételekor.

-

Bevezetési terv, bevezetés Az elızı lépésekben meghatározott fejlesztésekre projekteket kell definiálni, azok lépéseit, mérföldköveit, a szükséges erıforrásokat meg kell határozni. A projekttervet össze kell hangolni más fejlesztési tervekben szereplı rendszer és folyamatimplementációs tevékenységekkel is (pl. workflow, CRM rendszer bevezetés). A projektterveknek nem csak az egyes kiszolgálási csatornák kifejlesztésére, hanem azok mőködési feltételeinek biztosítására, a kapcsolódó folyamatok átalakítására is ki kell térniük.

-

Mérés, visszacsatolás A fejlesztések implementálását követıen, elıre meghatározott mérıszámok alapján (rendszeresen) vissza kell mérni a csatornák mőködési hatékonyságát, az elért ügyfelek, a lebonyolított eljárások számát, és szükség esetén a stratégiai mátrixot módosítani kell.

A csatorna-stratégia készítés végtermékei az alábbiak: -

Csatorna-stratégia mátrix A stratégia mátrix meghatározza, hogy az NFSZ-nek kik az ügyfelei, azok milyen kategóriákba sorolhatók, az egyes kategóriáknak milyen szolgáltatásokat nyújt és azokat milyen csatornákon keresztül teszi. A stratégia mátrix a 3 kategória (ügyfél / szolgáltatás / csatorna) összerendelésével jön létre.

-

Ügyfél utak A csatorna mátrix elemeinek eljárásokká való lefordítása, amely megmutatja, hogy egy-egy ügyfél milyen csatornák kombinációjának használatával kapja meg a számára szükséges információkat. Az ügyfélút

annak a definíciója, hogy az eljárás lépéseiben egy-egy ügyfél milyen eszközöket, kiszolgálási csatornákat használ. -

Bevezetési terv

-

Mérés, visszacsatolás dokumentációja 4.6.3.2

Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, ügyfélkapus bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése

Az elektronikus kiszolgálási csatornák továbbfejlesztésének irányait a csatornastratégia határozza meg. A feladat végrehajtása nem csak a kiszolgálási csatornák kifejlesztésére terjed ki, hanem magában foglalja az alábbiakat is: -

Az ügyfélkezelési összehangolás.

-

A kiszolgálási csatornák és a belsı mőködés összehangolása, a workflow rendszer és a kiszolgálási csatornák illesztése mind adat, rendszer, funkcionalitás, mind pedig a folyamatok szempontjából.

-

A bevezetendı rendszerek és folyamatok oktatása, szervezeten belüli kommunikálása.

-

A bevezetendı csatornák ügyfelek számára való kommunikálása, szükség esetén oktatása.

Továbbra is kiemelt továbbfejlesztésének:

folyamat

szerepe

alapján,

lesz

az

a

kiszolgálási

internetes

csatornákkal

kiszolgálási

való

csatorna

-

Elvárás, hogy a jelenleg széttagoltan mőködı oldalak (munka.hu, vmp.hu, eletpalya.munka.hu, afsz.hu, dualis.hu, npk.hu, tpk.org.hu, mkir.gov.hu) egységes koncepció kialakításával mőködjenek, mind arculatában, megjelenésében, mind funkcionalitásában egységes képet nyújtson az internetes csatornát igénybe vevı ügyfelek számára. Fontos szempont a szervezeti és projekt alapon létrejövı tartalmak az ügyfelek számára átlátható formában, tartalommal és szolgáltatásokkal jelenjenek meg.

-

Elvárás a jelenlegi csatornák interaktivitásának, szolgáltatási szintjének növelése (pl. elızetes idıpontkérés, chat, e-mailen való közvetítés funkciók kialakítása).

-

Az NFSZ internetes szolgáltatásinak integrálása az e-kormányzati fejlesztésekbe, azonosítás (ügyfélkapu), hivatalos dokumentum küldés és eljárások tekintetében.

Az NFSZ partnereinek részérıl folyamatosan növekszik az öninformálódás, önkiszolgálás lehetıségének igénye. Az öninformálódás fejlesztésével csökkenhet a munkaügyi szervezet kirendeltségeinek leterheltsége, ezáltal több lehetıség nyílhat

a munkáltatókkal való kapcsolatok bıvítésére, a kedvezıtlen munkaerı-piaci pozíciókkal rendelkezı álláskeresık elhelyezkedésének elısegítésére. Az öninformációs csatornák az ügyfélkezelési folyamat részei. Kialakításuk a csatorna stratégia alapján történik. Az öninformációs csatornák fejlesztése kapcsán szükséges fejlesztések: -

Portál egységesítés a csatorna stratégia alapján szervezeti információk és szolgáltatások szétválasztása.

-

VMP továbbfejlesztése, kapcsolódó tartalmak integrálása, munkakeresı és munkaadó oldali folyamatok elektronizálása (pl. regisztráció), interoperabilitás fejlesztése

-

Munkáltatói ügyfélkapu (EIFA/VMP).

-

Az NMH ügyfélszolgálati koncepció ügyfél idıpont foglalási moduljának kialakítása

-

o

A KEK KH (KIM) által tervezetett TÜR-el (Telefonos Ügyfélszolgálat Rendszer) való interoperabilitása

o

Az IÜR-el (Integrált Ügyfélszolgálati rendszer) való interoperabilitás fejlesztése

A TÁMOP 1.3.1 keretében kifejlesztésre került online idıpont foglalási rendszer illeszkedési lehetıségének megteremtése o

Az NMH központi integrált ügykezelési rendszeréhez való illesztése

o

Az összekapcsolandó rendszerek központi idıpont foglalás adatbázisának kialakítása, a kiegészítı fejlesztések megtervezése, elvégzése

o

Az ügyfél idıpontfoglalásban érintett rendszerek szinkronizálása

o

Online idıpont foglalási modul ügyfélkapuhoz, kormányablakkal való kapcsolat kialakítása

4.6.3.3

Interoperabilitás elérése (NAV adatok, jogszabály módosítás)

Az életút, életpálya naplóhoz, a munkaerı-piaci forrástérképhez, valamint az integrált rendszer mőködéséhez szükséges lenne más állami szervezetek adatainak elérésére. Az interoperabilitás, azaz az állami adatbázisok megosztása nagymértékben csökkenti az adminisztrációt és a kirendeltségek bürokratikusnak tekintett vonásait. Ezen felül gyorsítja a „szolgáltató állam” felé történı elmozdulást. A következı szervezetekkel tervezhetık együttmőködések: -

Önkormányzatokkal – népesség-nyilvántartás, gyermeknevelési támogatás

segélyezés,

ápolási

díj,

-

Nyugdíjfolyósító igazgatósság – nyugdíjazás, járulékfizetési idı

-

OEP – táppénz ellátások, gyes, gyed

-

Oktatási Hivatal – OM azonosító (iskolai végzettség adatok)

-

NAV foglalkoztatási adatok

Elsı feladatként fel kell térképezni, hogy milyen típusú adat és információ-cserére van szükség, illetve mely elemek adnák a legnagyobb eredményeket. Feltérképezendı, hogy a megyei kormányhivatalokban mőködı informatikai terület a megosztás mely szintjeit fedi le a jövıben. Az együttmőködés az állami szereplık között több szinten is kialakulhat, például az adatbázis egy múlt havi állapotában történı keresés, adatlekérés lehetıségétıl az online lekérdezhetı adatbázisokig, illetve némely adatbázisokból akár folyamatos adatmegosztás is lehetıvé válhat, amennyiben azt a jogszabályok megengedik. A szükséges szervezetekkel a kapcsolatot fel kell venni, és az együttmőködés feltételeit ki kell dolgozni, illetve amennyiben jogszabályi változás szükséges, azt meg kell valósítani. Az együttmőködési kereteknek megfelelı informatikai fejlesztések tervezése, fejlesztése, tesztelése és bevezetése, valamint napi mőködésbe integrálása a feladat célja, mely magában foglalja a szükséges eljárás-változtatásokat, illetve képzéseket is. 4.6.3.4

Ügyintézık IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés)

A modul célja, hogy az ügyintézık minél több IT támogatást kapjanak, illetve a IT támogatások segítsék az ügyintézık döntését, munkáját, erıforrások felszabadításával, új szolgáltatások biztosításával, meglévı szolgáltatások minıségének javításával. Az ügyintézık számára fontos fejlesztési szükségletek: -

Az elavult IT technológia pótlása, fejlesztése, sávszélességek növelése. Az ügyintézık sokszor az IT technológia problémái miatt nem tudják megfelelıen használni az alkalmazásokat. Az elmaradott technológia az amúgy is kevés ügyintézési idıt csökkenti.

-

Egységes integrált folyamatkezelı és adatkezelı rendszer kialakítása (EIFA): o

A ügyintézık a feladataik ellátásához jelenleg az integrált rendszer mellett több nyilvántartást és alkalmazást is használnak. A hatékony és hatásos munkavégzéshez az ügyfélkezelési folyamat alapján workflow alkalmazás elkészítése szükséges, amely lehetıvé teszi a többi, használt alkalmazás kiszolgálását is, szabványos interface-en keresztül.

-

o

Az NMH szolgáltatási és ügyfélkezelési normalizált folyamatainak beépítése

o

Integrált és egységes keretrendszer (folyamatkezelés és adatkezelés) létrehozása (EIFA keretrendszer)

o

Együttmőködés kialakítása a partner szervezetekkel

o

A definiált SLA és egyéb statisztikák elkészítése

o

Az elkészített adatbázisaival

o

VMP rendszerrel való szoros együttmőködés biztosítása

o

Meglévı - különbözı szakági - rendszerek funkcionalitásának és adattartalmának beintegrálása a keretrendszerbe

rendszer

összekapcsolása

az

NMH

központi

Az életút, életpálya-napló létrehozása, amelynek célja, hogy a munkaügyi kirendeltségek részére a feladataik ellátásához rendelkezésre álljon az ügyfél adatait idırendben bemutató alkalmazás. Az alkalmazás olyan egységes, széles szakmai bázisú életút, életpálya-napló elérését biztosítja, amely lehetıvé teszi, hogy az ügyfélrıl részletes, informatív adatsort kerüljön idırendben elıállításra. Az adatsor áttekinthetıen tartalmaz minden lényeges információt o

az ügyfél szakmai múltjáról,

o

munkaerı-piaci helyzetérıl,

o

elhelyezési esélyeit meghatározó információkról.

Az életút, életpálya-napló (továbbiakban: NAPLÓ) kialakítása biztosítja, hogy az ügyintézı

-

o

az ügyfél életútját az adott idıpontig teljes ívben át tudja tekinteni egy képernyın;

o

a szükséges tényeket kiegészíteni tudja.

rögzíteni

és

ismételt

belépés

esetén

A NFSZ felhasználóinak képzése a „Szervezet- és mőködés-fejlesztés” fejlesztési tervben meghatározott formában. 4.6.3.5

Alkalmazás portfólió optimalizálásának koncepciója, interface szabványosítás, szállító független fejlesztések

Az NFSZ jelenleg több mint 40 alkalmazást üzemeltet. Szükséges az alkalmazás portfólió optimalizálása. Az alkalmazás portfólióban az egyes feladatokra készített cél alkalmazások integrálása, az ügyintézık munkájának egyszerősítése és az üzemeltetés optimalizálása érdekében szükséges. Az alkalmazás fejlesztés optimalizálása érdekében interface szabvány bevezetése szükséges. A szabványos

interfész rendszer lehetıvé teszi a szállító független fejlesztések megvalósítását és az NFSZ informatikai mőködés kockázatának csökkentését. 4.6.3.6

Munkaerı-forrástérkép

A „Munkáltatói szolgáltatások” fejlesztési tervben részletezett munkaerıforrástérkép. A munkaerı-forrástérkép létrehozásával a jelenlegi kereslet-kínálati elırejelzési és információs rendszer egy olyan eszközzel bıvülhet, amely a munkáltatók (és álláskeresık) valamint az NFSZ számára is képet adhat az ország területén a munkaerı piaci keresleti és kínálati adatokról, oktatási kibocsátási adatokról. Ezáltal lehetıvé teszi, hogy a kereslet és kínálat találkozását az NFSZ még célzottabb eszközökkel segíthesse (képzések és támogatások tervezése), de ezen kívül a munkáltatók befektetési és fejlesztési döntéseit is támogatja. A munkaerı-forrástérkép létrehozásához informatikai fejlesztés szükséges. Az fejlesztési terv modul keretében ellátandó feladatok: -

Munkaerı-forrástérkép szakmai követelmény meglévı és új információ tartalom azonosítása;

specifikációja

alapján

-

A meglévı információ tartalom összegyőjtésének meghatározása;

-

Az új információs tartalom győjtésének és tárolásának meghatározása;

-

A szükséges adatfeldolgozás, tárolás és output csatornák meghatározása.

-

Követelmény specifikáció és logikai rendszerterv elkészítése;

-

Fejlesztések lebonyolítása, bevezetetés, képzés;

a

5.

ÜTEMTERV

Ütemezés havi bontásban

Fejlesztési terv Modul Feladatcsoport

2014.

2015.

05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 1. Munkaerő-közvetítés rendszerének fejlesztése; Átmeneteket kezelő képesség továbbfejlesztése 1. Minőségi közvetítési folyamat fejlesztése 2. Átmeneteket kezelő képesség továbbfejlesztése 2. Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése 1. Forrásnyújtó szerep egyszerűsítése 2. A munkáltatói szolgáltatások és kapcsolattartás rendszerének, továbbfejlesztése, munkáltatói profiling bevezetése 3. Munkaerő-forrástérkép létrehozása 3. Munkakeresői, munkavállalói szolgáltatások fejlesztése 1. Ügyfélkezelési folyamat fejlesztése 2. Elektronikus csatornára terelés 3. Kiemelendő programok 4. Szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése 4. Szervezet- és Működésfejlesztés 1. Országosan egységes szervezet 2. Irányítási folyamatok fejlesztése 3. Folyamatfejlesztés 4. Képzések 5. Munkaerőpiac szervezése 1. Szervezői szerep definiálása – partnerkapcsolatok főbb csoportjainak azonosítása, együttműködések meghatározása 2. Információmenedzsment fejlesztésének megalapozása 3. Az Ifjúsági Garancia program megvalósításához kapcsolódó partnerségek, együttműködések kialakítása 4. Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése 5. Társadalmi feladatok, fókuszok: esélyegyenlőség biztosítása, társadalmi párbeszéd ösztönzése 6. Szervezeti feltételek kialakítása – felelősségek, kompetencia fejlesztés, jogosultság 7. Hitelesség megalapozása: elismertség erősítése, külső kommunikáció fejlesztése 6. Kiszolgálási csatornák, technológia, infrastruktúra és támogatás fejlesztés 1. Csatornastratégia készítése (ügyfél-csatorna-szolgáltatás), csatornaválasztási lehetőségek beépítése 2. Elektronikus kiszolgálási csatornák fejlesztése és továbbfejlesztése, ügyfélkapus bejelentkezés kiépítése, öninformációs csatornák fejlesztése 3. Interoperabilitás elérése (NAV adatok, jogszabály módosítás) 4. Ügyintézők IT támogatásának fejlesztése (workflow, hardware fejlesztés, képzés) 5. Alkalmazás portfólió optimalizálásának koncepciója, interface szabványosítás, szállító független fejlesztések 6. Munkaerő-forrástérkép

6.

INDIKÁTOR RENDSZER BEMUTATÁSA

Az NFSZ stratégia céljainak teljesülését elıre meghatározott indikátor rendszer segítségével tesszük mérhetıvé. Az indikátorok meghatározása az elérendı célok alapján történt. A kiválasztásnál törekedtünk rá, hogy a NMH által a mőködése során mért indikátorokat is figyelembe vegyük, így csökkentsük a stratégia megvalósulásának monitorozására fordítandó erıforrásokat. A kiválasztott indikátorokat összevetettük a jövıképben és a céltérképben megadott célokkal. Az összevetés eredménye, hogy a célok mindegyikéhez tartozik indikátor és minden indikátor teljesülését több cél is támogatja. A stratégia monitoring vizsgálatát negyedévente javasoljuk elvégezni, a fejlesztési terve elırehaladásának ütemezése és az indikátorok változása alapján. Az elırehaladási jelentés és az indikátorok alapján a NMH felsıvezetıi értékelik a stratégia elırehaladását. A stratégia indikátor rendszere épít a megvalósulást szolgáló programok és projektek indikátor rendszerére. Így az elırehaladási jelentésben ezeknek az indikátoroknak a vizsgálat is szükséges. Az indikátorok változása alapján, a tervtıl való eltérés esetén az NMH felsıvezetıi megvizsgáltatják az eltérést okát és szükség esetén intézkednek az okok elhárításáról, vagy a stratégia változtatásáról.

Indikátor 1

2

3

4 5

6

MEV 1. indikátor: A nyilvántartott álláskeresık érintett létszámából foglalkoztatottá váltak száma és aránya MEV 2. indikátor: A nyilvántartott álláskeresık érintett létszámából munkaerı-piaci képzésbe bekapcsolódottak száma és aránya MEV 3. indikátor: Az adott idıszakban bejelentett álláshelyek (munkaerıigények) száma és változása (külföldi nélkül) MEV 5. indikátor: Aktiválási indikátor MEV 6. indikátor: Az aktív eszközökben részt vevık közül 3 hónappal a programok befejezése után - a regisztrált álláskeresık között nem szereplık aránya (közfoglalkoztatottak nélkül) MEV 7. indikátor: A megelızés

Mértékegység Fı, %

Fı, %

Fı, %

% %

Fı, %

Kiinduló érték 2014

Cél érték 2015

Indikátor

7

8

9

10 11 12 13 14

(EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült 25 év fölöttiekre (azok száma és aránya, akik a 6 illetve 12 hónap alatt érdemi szolgáltatást kaptak, ill. nem kaptak.) MEV 8. indikátor: Az újrakezdés (EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült 25 év fölöttiekre (azok száma és aránya, akik aktív eszköz támogatásban vagy sikeres munkába helyezésben részesültek illetve nem részesültek) MEV 9. Az újrakezdés kombinált (EU-s) indikátorai a 6 hónappal korábban bekerült 25 év alattiakra és a 12 hónappal korábban bekerült 25 év fölöttiekre (azok száma és aránya, akik akár szolgáltatásban, akár aktív eszköz támogatásban vagy sikeres munkába helyezésben részesültek, illetve nem részesültek) Reális elvárásokkal rendelkezı ügyfelek elégedettsége (munkakeresı, munkáltató, partner) Ügyre vetített ügyintézı oldali erıforrás ráfordítás Ügyre vetített ügyfél oldali erıforrás ráfordítás Feltárt álláshelyek száma Sikeres közvetítések (bármely csatornán) A nyilvántartott álláskeresık teljes érintett létszámából szolgáltatásban részesültek aránya (saját és külsı kapacitással biztosított szolgáltatások egyaránt)

Mértékegység

Fı, %

Fı, %

%

Ügy/óra Ügy/óra Db/év Db/év %


Cél érték 2015

Indikátor 15

16

17

18

19

Az aktív eszközökben részt vettek közül - 3 hónappal a programok befejezése után - a regisztrált álláskeresık között nem szereplık aránya Elhelyezkedés átlagos átfutási ideje munkavállalókategóriánként A regisztrált álláskeresık besorolása profiling kategóriák szerint A különbözı kiszolgálási csatornákon nyújtott munkáltatói szolgáltatásokat igénybe vevık aránya Közvetítési szolgáltatásokat igénybe vevı munkáltatók aránya

Mértékegység %

Nap

%

%

%


Cél érték 2015

8.

IRODALOMJEGYZÉK 1. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája – Vialto Consulting (2010. november) 2. PES 2020 Stratégia 3. EU 2020 Stratégia 4. Új Széchenyi Terv 5. Az Európai Tanács ajánlása (2012) 6. Magyary Program 7. SZEÜSZ - 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezıen nyújtandó szolgáltatásokról 8. Irányelvek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2014. évi szakmai tevékenységéhez, 2013 9. Tervezési segédlet MEV indikátorokhoz, NMH, 2011 10. Integrált rendszerek az Európai Unió hátrányaik, Dr. Frey Mária, 2010. január

országaiban

-

Elınyeik

és

11. Az NFSZ fejlesztések EU2020 stratégiával történı koherenciavizsgálata, Zárótanulmány, Medeia Tanácsadó és Szolgáltató Kft., 2012 12. Az ÁFSZ ismertségének, a felhasználói csoportok elégedettségének, az ÁFSZ munkaerı-forgalmi részesedésének vizsgálata (2010 márciusában végzett reprezentatív lakossági és vállalati, 2010 decemberében végzett lakossági, 2011 januárjában végzett vállalati felmérések alapján), IPSOS Zrt 13. Az NFSZ ismertségének, a felhasználói csoportok elégedettségének vizsgálata, Zárótanulmány, Tárki Zrt, 2011 14. Az Ipsos Zrt. által megvalósított, ciusában, majd 2010 decemberében2011 januárjában történt reprezentatív lakossági és vállalati elégedettségmérés 15. Cseh, a Lengyel és a Szlovák Foglalkoztatási Szolgálat. Uniós elvárások, fejlesztési stratégiák. Kutatás, dr. Berde Éva, 2010 16. Szintetizáló tanulmány az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiájának nemzetközi kutatási tapasztalatokkal való alátámasztásához. Javaslatok a fejlesztési irányok aktualizálására, Dr. Frey Mária, 2010 17. „Megváltozott szervezeti struktúra és feladatrendszer összhangjának vizsgálata”, tanulmány, Készítették: Szıke István, Lırincz Leó, dr.

Stadinger Csaba, dr. Ganczer Tamás, Mátyás Tibor, Rodler Tamás, Matécsa Katalin. 2010 18. ISO 9001:2008 szabványnak megfelelı minıségirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatai és továbbfejlesztési lehetıségek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál, Liverton Kft, 2011. január 5. 19. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Minıségirányítási Kézikönyve, 2013/2502/F Fıigazgatói Utasítás, 2013. április 17 20. Az NFSZ által a munkáltatók számára jelenleg nyújtott szolgáltatásai és kapcsolattartási módszerei hatékonyságának, eredményességének, fogadtatásának, valamint a munkáltatók munkaerı-piaci szolgáltatási igényeinek felmérése, Egofit Kft, 2013 21. A Tanács ajánlása (2013. április 22.) ifjúsági garancia létrehozásáról, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32013H0426%2801 %29:HU:NOT 22. http://www.tamop261.hu/ 23. Vezetıi Információs Rendszerterv, 2011. január 19., IFUA Horváth & Partners 24. A magyar munkaerı-piaci intézményrendszer fejlesztéspolitikai szerepe 2014 után: nemzetközi tapasztalatok, hazai kihívások c. összegzı tanulmány (György Attila és társai) 25. A 2014-2020 közötti idıszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása- szakpolitikai stratégia, 2014. január

9. MELLÉKLETEK 9.1 FEJLESZTÉSI TERVEK ÜTEMEZÉSE Ütemezés havi bontásban


2014.

2015.

05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 1. Munkaerő-közvetítés rendszerének fejlesztése; Átmeneteket kezelő képesség továbbfejlesztése 1. Minőségi közvetítési folyamat fejlesztése Munkaerő-piaci kereslet-kínálat összepárosításának folyamata (minőségi közvetítés, munkáltatók igényeire szabott közvetítési szintek) Kompetencia alapú állásfeltárás és állásközvetítés kialakítása Munkaerőigény bejelentés korszerűsítése Közvetítési eredmények mérési módszertanának kialakítása Szakmailag felkészült közvetítő munkatársak 2. Átmeneteket kezelő képesség továbbfejlesztése Átmeneti munka-és gyakorlóhelyek feltárása Átmeneti helyzeteket kezelő tanácsadók képzése (álláskeresői oldal) 2. Munkáltatói szolgáltatások fejlesztése 1. Forrásnyújtó szerep egyszerűsítése A foglalkoztatást elősegítő támogatások számának csökkentése, az egyes támogatások feltételeinek újragondolása, egységesítés, egységes pénzügyi elszámolási rendszer létrehozása Támogatások igénybevételét megkönnyítő elektronikus csatornák fejlesztése Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésében olyan eszközök kidolgozása, amelyek a támogatások elérését segítik 2. A munkáltatói szolgáltatások és kapcsolattartás rendszerének, továbbfejlesztése, munkáltatói profiling bevezetése Egységes munkáltatói szolgáltatásportfólió kidolgozása, profiling kategóriákkal történő összekapcsolása Munkáltatói kapcsolattartás és állásfeltárás rendszerének megújítása és bevezetése Munkáltatói profiling bevezetése 3. Munkaerő-forrástérkép létrehozása Ágazati-szektorális adatigények felmérése, NFSZ valamennyi ügyfélszegmensére vonatkozó adatigények felmérése (munkáltatók, munkakeresők, munkavállalók, egyéb munkaerőpiaci szereplők) A munkaerő forrástérkép megtervezése, szükséglet és célelemzés, hasznosítási területek meghatározása, információigény meghatározása (adatszükséglet, adatstruktúra, forma, stb.) Adatforrások azonosítása (külső, belső) Jelenlegi keresleti és kínálati adatstruktúra áttekintése Jelenlegi belső és külső előrejelzési rendszerek áttekintése, elemzése Együttműködések és egyeztetés kezdeményezése a külső adatgazdákkal, adatszolgáltatókkal



2014.

2015.

05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 3. Munkakeresői, munkavállalói szolgáltatások fejlesztése 1. Ügyfélkezelési folyamat fejlesztése 1a) Ügyfélkezelési folyamat megtervezése, lépések, döntési pontok, lehetséges ügyfélszolgálati csatornák meghatározása; Folyamat elkészítése Hatósági és szolgáltatási folyamatok elválasztása IT (hardware, szoftver) szükséglet tervezése Infrastruktúra fejlesztés tervezése Ügyfél tájékoztatás tervezése Szabályozási javaslatok összeállítása Folyamatszabályozások és módszertani útmutatók összeállítása 1b) Az ügyfélkezelési folyamat lépéseinek meghatározása: Regisztráció Első interjú Motiváltság mérés Esélymérő program fejlesztése Munkaerőpiaci összhangvizsgálat Profiling bevezetése Egyéni cselekvési terv bevezetése Szolgáltatási és támogatási portfólió működése 2. Elektronikus csatornára terelés Az ügyfelek online jelentkezési lehetőségének megteremtése, a szükséges szabályozási háttér kialakítása. Az elektronikus szolgáltatási csatorna lehetséges tartalmának meghatározása (VMP, kérdőívek, adatváltoztatás, bejelentkezés, stb.). Az elektronikus és személyes csatorna folyamatának és lépéseinek illesztése, az átjárhatóság feltételeinek kialakítása. VMP hozzáférés kiterjesztése, adatminőség javítása Az elektronikus csatorna használatának promotálása, oktatása az ügyfelek és az ügyintézők részre Okostelefon applikációk fejlesztése a meglévő online szolgáltatások és tartalmak elérésére (VMP, munka.hu) 3. Kiemelendő programok Ifjúsági Garancia 4. Szolgáltatások tartalmának és kapacitásának tervezése Hozzáférhetőség javítására, belső szolgáltatási kapacitás létrehozása Az egymásra épülő szolgáltatási elemek pontos, tartalmi kialakítására, vagy korszerűsítésére A külső partner által nyújtott szolgáltatások egységesítésére, akkreditációjára A szolgáltatást nyújtók szakmai tudásának, segítő kompetenciáinak fejlesztésére (tanácsadók, trénerek)



2014.

2015.

05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 4. Szervezet- és Működésfejlesztés 1. Országosan egységes szervezet Szolgáltatási egységek egységes kialakítása Szolgáltatási színvonal egységesítése: munkakörök, kompetenciák, infrastruktúra definiálása, kialakítása és minőségbiztosítása Kirendeltségek és megyék feladatainak újrarendezése PR, egységes arculat, brand építés 2. Irányítási folyamatok fejlesztése MEV rendszer megújítása Szakmai irányítás erősítése Kontroll folyamatok erősítése VIR megújítása Döntéshozó fórumok újragondolása 3. Folyamatfejlesztés Megyei és kirendeltségi feladatok és folyamatok újrarendezése Megyei és kirendeltségi eljárások továbbfejlesztése 4. Képzések Egységes karrierút kialakítása és bevezetése Országos sztenderdizált képzési terv és módszertan kialakítása Képzések akkreditálása 5. Munkaerőpiac szervezése 1. Szervezői szerep definiálása – partnerkapcsolatok főbb csoportjainak azonosítása, együttműködések meghatározása Partnerkapcsolatok azonosítása, csoportosítása, együttműködési célok meghatározása Együttműködések részletes kidolgozása – koncepciók, módszertanok, megállapodások kidolgozása, a meglévő gyakorlatok felhasználásával, aktualizálásával 2. Információmenedzsment fejlesztésének megalapozása A munkaerőpiac szervezője szerephez kapcsolódó információk körének meghatározása Az új információigények teljesítéséhez szükséges fejlesztések meghatározása és összehangolása a vonatkozó informatikai fejlesztésekkel 3. Az Ifjúsági Garancia program megvalósításához kapcsolódó partnerségek, együttműködések kialakítása A program szempontjából fontos partnerek azonosítása és együttműködések kialakítása Az NFSZ látóterén kívül eső célcsoport elérési módszertanának kidolgozása 4. Nemzetközi kapcsolatok, aktivitás továbbfejlesztése EURES hálózati tagsággal kapcsolatos feladatokra történő fókuszálás, hálózati aktivitás erősítése 5. Társadalmi feladatok, fókuszok: esélyegyenlőség biztosítása, társadalmi párbeszéd ösztönzése Az NFSZ társadalmi párbeszédhez kapcsolódó tevékenységének újraértelmezése és a munkaerőpiac szervezői szerephez illesztése 6. Szervezeti feltételek kialakítása – felelősségek, kompetencia fejlesztés, jogosultság A munkaerőpiac szervezői, karmesteri szerep betöltéséhez szükséges szervezeti feltételek kialakítása 7. Hitelesség megalapozása: elismertség erősítése, külső kommunikáció fejlesztése

A STRATÉGIAI CÉLRENDSZEREK SZAKMAI

Recommend Documents