A slash irodalom..és a rajongói közösség

06. jenkins.q ••

7/30/07

4:19 PM

Page 53

.HENRY JENKINS.

„Isten hozta a biszexualitás fedélzetén, Kirk kapitány!”

.A slash irodalom. .és a rajongói közösség. Fordította: Keser∫ Júlia

mondásával szembesül. Egy a slash irodalom olvasói számára ismer√s cselekményben Kirk és Spock hajója zátonyra fut egy kietlen planétán, ahol a gyors menekülés esélye igen csekély. Az Enterprise távoli kényszermisszión van, hogy eljuttassa a pestis elleni szérumot a Mymyrrmyon II-re, a párzási lázban ég√ Spock pedig idejekorán érkezik a Pon Far vulkánra. Amennyiben nem részesül azonnali szexuális kielégülésben, sorsa a biztos halál. Kirk vonakodva bár, de hamarosan ráébred: barátja megmentésének egyetlen módja, ha szexuális partnerévé válik. „Senki sem kéri t√led, hogy élvezd” – nyugtatgatja magát a kapitány, adott pillanatban ugyanis ez t∫nik a legésszer∫bb megoldásnak. A helyzet azonban továbbra sem egyszer∫. Spock nem hajlandó belemenni a dologba, és mindennek tetejében még meg is sért√dik a kapitányra, mondván, az er√szakosan behatol a magánszférájába. Kirknek fogalma sincs, hogy egy ilyen tett vajon milyen következményekkel jár a kés√bbiekben, hamarosan azonban megadja magát az ésszer∫ség elvének és a szükségnek, illetve a nem

Az intimitás, bizalom és √szinteség szülte érzékiség nehezen hasonlítható össze azzal a szexualitással, amelyet egy adott nem megtestesülése iránti vágy vezérel. Az a fajta érzékiség, amely valós személyek véletlenszer∫ együttlétéb√l és tényleges létezéséb√l fakad, radikálisan különbözik attól a szexualitástól, amely a ’másikat’ a nemiség követelményeinek rendeli alá. Ez a fajta érzékiség b√ségesen megelégszik önmaga felvállalásával és a viszonossággal. […] (Az érzékiség említett formája) így a nemi szerepekt√l történ√ teljes megszabadulásként is értelmezhet√. (Mindez pedig magyarázatul szolgálhat arra, hogy látszólag egyértelm∫ szexuális irányultsággal rendelkez√ emberek miért bizonyulnak érzéki szempontból oly expresszívnek és fogékonynak olyasvalakivel szemben, aki elvileg nem képezi „tárgyát” szexuális érdekl√désüknek.)1

J

ames T. (Tomcat) Kirk,2 a férfiasság netovábbja, a Föderáció történelmének legifjabb sztárkapitánya soha nem tapasztalt dilemmába ütközik, amikor a szexuális irányultság és a személyes köt√dés ellent-

Henry Jenkins: „Welcome to Bisexuality, Captain Kirk”: Slash and the Fan-Writing Community. In: Textual Poachers: Television Fans and Participatory Culture, New York, Routledge, 1992. Rövidített változat.

53


7/30/07

4:19 PM

Page 54

Henry Jenkins

várt örömnek. A vélt kellemetlenség helyett intimitást, melegséget és megkönnyebbülést érez. […] Spock életben marad, Kirk is túléli az affért (és hát valljuk be, ennél talán kicsit többr√l is szó van), majd mindketten visszatérnek az Enterprise-ra, ahol szembesülniük kell a kétségbeejt√ helyzet következményeivel. Kirköt nem hagyják nyugodni emlékei, amelyek beférk√znek a kékb√r∫ andori n√kkel folytatott szeretkezésekr√l szóló egészséges képzelgései közé. A kapitány képtelen megfejteni, heves vágyainak vajon milyen következményei lesznek férfiasságára, illetve milyen jelent√séggel bír az egész helyzet szexuális irányultságára nézve. „Isten hozta a biszexualitás fedélzetén Kirk kapitány: itt a nemeknek semmi közük ahhoz, kire is vágyik az ember”. Ezzel a felütéssel indul Gayle Feyler Kozmikus dugás (The cosmic fuck) cím∫ sorozata, a Kirk/Spock rajongói erotika egyik legrégebbi példánya. Feyler történetében megismerkedhetünk a f√h√s „szokatlan új univerzumával” – a biszexualitás és büntetlen örömei világával. […] A férfiak szerelme n√ttön n√, tudatosságuk pedig a szellemi egyesülés varázsára egyre er√södik. A történet végén vonzalmuk akkorára dagad, hogy már-már szétfeszíti saját kereteit, és McCoy bevonásával egy szerelmi háromszögben csúcsosodik ki. Ez a mozzanat egyébként a három cimbora – az eredeti tv-sorozat számos epizódjának befejezéséb√l ismer√s – szövetkezésére hajaz. A Kozmikus dugás egyszer∫ és átlátható cselekménye (ami tulajdonképp a kés√bbi K/S történetek archetípusa lesz) jó néhányat felvázol a slash irodalom alapvet√ jellegzetességeib√l: ilyen például a férfiak homoszociális vágyától történ√ elmozdulás a homoerotikus szenvedély nyílt vállalása felé, a hagyományos férfiasság alternatív módozatainak feltárása, illetve a szexualitás szélesebb társadalmi kontextusba történ√ belehelyezése. A többletjelentéssel bíró slash terminus az azonos nem∫ szerepl√k közti kapcsolat (Kirk/Spock vagy K/S) perjellel3 történ√ megjelölésének hagyományára utal, egyben a sorozatszerepl√k közti homoerotikus viszonyokról szóló rajongói irodalom megnevezése. A slash eredetileg a Star Trek rajongótáborának irodalmán belül jött létre, kialakulása pedig a 70-es évekre tehet√. Ekkortájt kezdtek ugyanis némely írók azzal a bátortalan, ámde annál er√sebb gyanúval élni, hogy Kirk és Spock jóval intenzívebben érdekl√dik egymás, mint a sorozatban felt∫n√ n√i mellékszerepl√k iránt.4 A slash irodalom eleinte jelent√s ellenállásba ütközött, f√képp azon rajongók részér√l, akik szerint ez az írásmód félreér-

telmezi a sorozat lényegét, és er√szakot tesz az eredeti karaktereken.5 Egy a rajongói irodalomról szóló 1977-es tanulmányában Kendra Hunter például elutasítja a slasht, mondván, az a „szerepl√k meger√szakolásának” egyik formája, amely sérti a rajongók cselekményh∫ség iránti vágyát. […] „Egy olyan mély és összetett kapcsolat, mint Kirk-é és Spock-é, nem egyeztethet√ össze a szexualitással”.6 Számos rajongó számára már a slash puszta feltételezése is egyet jelentett a f√h√sök férfiasságának és h√si mivoltának megkérd√jelezésével. […] Mindemellett a slash egyre szélesebb kör∫ elismertségre tett szert a rajongótáboron belül. Számos korai történet fénymásolatról készült fénymásolat formájában még ma is közkézen forog. A régebbi slash fanzinokért7 igen magas árat számolnak fel az eladók, a gy∫jt√k pedig továbbra is kapkodnak ezekért a kiadványokért. A rajongói irodalommal foglalkozó kiadók egyike nemrégiben arra vállalkozott, hogy újranyomtatja az Alternatívák (Alternatives) cím∫ sorozatot, azt a fanzint, amelyben a legtöbb régi slash történet megjelent. A 70-es évek közepét√l a slash figyelme kezdett kiterjedni a média egyéb termékeire is – els√sorban a Starsky és Hutch-ra, a Miami Vice-ra, a Blake’s 7-re, a Man from Uncle-ra, a Simon és Simonra, illetve a Profikra –, immáron a karakterek és narratív helyzetek széles skáláját fogva át. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a slash pusztán egyike a rajongói irodalom számos fontos megnyilvánulási formájának. Akármelyik rajongó boldogan ellehet anélkül, hogy különösebb érdekl√dést tanúsítana iránta, s√t úgy is, hogy valaha beleolvasott volna bármelyik kötetbe. A slash mégis jelent√s m∫faj marad, és talán a rajongói kultúra egyik legeredetibb hozzájárulása a populáris irodalomhoz. Joan Martin rajongói író az alábbi definícióval szolgál a m∫fajra: „A slash-ben a f√h√sök nemcsak hogy szeretik egymást, de az események során ténylegesen szeret√kké is válnak (vagy eleve azok). A slash leggyakrabban „els√-alkalmas” (adott partnerek közti els√ szexuális aktusról szóló) történeteket mesél el, csak pár olyan kivételes sztori van, amely már meglév√ viszonyokról szól. A gyengéd románctól a nyílt szexualitásig változó mértékben bármit tartalmazhat, néha azonban alig van szó benne másról, mint szexr√l. […] A slash történetek általában határozott karaktereket vonultatnak fel, akik tökéletesen elboldogulnak a világban, és nem kimondottan áldozat-típusok. A m∫faj ötvözi a szerelmet az érzékiséggel. Esetenként er√szakos tartalommal bír, a gyengédség és a

54


7/30/07

4:19 PM

Page 55

A slash irodalom és a rajongói közösség

szerelem azonban mindig felülírja az agressziót. […] mi kultúránk esetében a férfi fels√bbrend∫séggel A slash irodalomban részletes és szeretetteljes leírá- egyet jelent√ nemi hierarchia megszilárdulását is. sokat olvashatunk gyönyör∫ férfiakról, akik szere- (…) Egy bizonyos nem felé orientálódni annyit tesz, lemmel szeretkeznek. A szerelem a slash ábrázolá- mint a céllövészettel egyenl√vé tenni szexualitásunsában kölcsönös tisztelettel jár, és csakis egyenl√ kat: azokat a testeket célozzuk meg, amelyek els√felek között jöhet létre; a szex önként és egyformán sorban egy adott szexuális értelmezési lehet√séget vállalt, teljesen tudatos interakció; a szerelem és a reprezentálnak, mi pedig kiválasztjuk közülük a kíszex a f√h√sök mérhetetlen vánatos, a megszerezni, ilKacsuk Zoltán örömforrása.”8 letve a birtokolni óhajtott Szövegvadorzók között: Ahogy a fenti leírás is példányokat. Tudatos „szeA televíziósorozat-rajongók világa sejtetni engedi, a slash-ben xuális orientálódásunk” Textual Poachers: Television miatt a nemek ügye az emnem csak a m∫faji jellegze- Henry Jenkins tizenöt éve kiadott 1 tességek egy bizonyos sza- Fans and Participatory Culture cím∫ kötete, melyben az itt ol- beri tapasztalásnak pontovasható „Isten hozta a biszexualitás fedélzetén, Kirk kapitány!”: bályrendszere, de az azonos A Slash-irodalom és a rajongói közösség cím∫ fejezet is megje- san azon pillanatában manem∫ek közti kapcsolatok- lent, kétségkívül a rajongókutatásként azonosított terület egyik rad továbbra is központi ról alkotott ideológia is fel- alapító szövege. Bár talán pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy jelent√ség∫ kérdés, amikor fedezhet√. A történetek Jenkins könyve volt az az átfogó tanulmány, amely egyszerre igazán háttérbe kellene szoadott formát és nevet a területnek, valamint kijelölte a tárgyafókuszában a férfi sorozat- landó témák és megközelítések átfogó mez√jét, hiszen például rulnia. Makacs ragaszkodászerepl√k viszonya, az álta- már Janice Radway2 vagy Ien Ang3 korábban megjelent munkái sunk a szexuális irányultság luk legy√zend√ és az intimi- is rajongói befogadási gyakorlatokkal, illetve közösségekkel meglétéhez egyet jelent a tás útjában álló akadályok, foglalkoztak. Több oka is van annak, hogy Jenkins munkája ki- fennálló rend védelmezéséhelyett foglal el a rajongókutatások történetében, illetve az egymás karjai tüntetett vel, illetve a nemi különbövagy ahogy √ fogalmaz: a rajongókutatások második generációközt meglelt boldogság áll. ját képviseli.4 Radway és Ang, akik az említett felosztásban a z√ség és hierarchia megA slash válasz a televíziózás többek között Madonna-rajongókkal is foglalkozó John Fiske5 szilárdításával, holott a és a pornográfia által konst- mellett természetesen a rajongókutatás els√ hullámának képvi- szexuális irányultság egyedruált férfi-szexualitásra, és sel√iként vannak feltüntetve, abban különböztek Jenkinst√l, uralmával való szakítás lenhogy a rajongásnak a tárgy által behatárolt egy-egy területére arra késztet minket, hogy összpontosították vizsgálatukat – Radway a szerelmesregény- ne inkább a járandó út.”9 olyasmit gondoljunk el, ami olvasó háziasszonyok etnográfiáját készítette el, míg Ang a sajáStoltenberg álláspontja tos felhívására érkezett, Dallas-néz√k által írt leveleket elea nemi hierarchia John ellentmondásokkal terhelt, Stoltenberg által leírt fel- mezte. Jenkins viszont egy átfogóbb médiarajongó szubkultúrát ámde taktikus válasz a korbe könyvében. Mindezt úgy tette, hogy magát rajonszabadító leigázásához ha- mutatott társ szexuális politika által góként, tehát az általa vizsgált közösség tagjaként azonosítotsonlatos. A merev választás ta, s√t mi több, könyvét vállaltan rajongóknak is szánta.6 felvetett kérdésekre: a neelutasítása itt az erotikus Munkájának vállalt célkit∫zései közé tartozott a rajongókkal mi identitás nyílt felvállaláazonosulás megkönnyíté- kapcsolatos negatív sztereotípiák lebontása, a médiarajongók sa még mindig fontos polisét, az eleve elrendelt nemi mint bizonyos szempontokból marginalizált csoport szélesebb tikai cél a meleg közösség megítélésnek megváltoztatása. Ennek megfelel√en miközben a jellegzetességek visszauta- rajongói kultúra pozitív oldalait igen részletesen és életközeli számára, ugyanakkor az is sítása pedig az androgü- módon mutatja be a könyvében, szinte egyáltalán nem beszél igaz, hogy a már említett nitással való játékot szol- annak negatív vetületeir√l, a minden szubkultúrában megtalál- szexuális elkötelez√dés degálja. A férfi f√h√sökr√l al- ható bels√ hierarchiákról és konfliktusokról. Ezt többen a sze- konstrukciója és meghalamére is vetteték, és Jenkins elismerte, hogy a rajongói tapaszkotott elképzeléseink megdása fontos lépés lehet a változása jelent√s következményekkel jár, hisz a ne- heteroszexuális férfidominanciájú kultúra homofómi szerepek mereven definiált és hierarchikus felfo- biájának és n√gy∫löletének felszámolásához. A slash, gása még ma is központi szerepet tölt be a kortárs úgy t∫nik, hasonló kérdésekre adott hasonlóan taktársadalmi és kulturális tapasztalás valamennyi di- tikus válasz, tekintve, hogy szembeszáll a nemi idenmenziójában. Stoltenberg, és még sokan mások ar- titás legelnyomóbb formáival, és utópikus alternara késztetnek minket, hogy újragondoljuk, a szexuá- tívát nyújt a társadalmi nemek jelenlegi rendszerével lis irányultság vajon milyen mértékben szilárdítja szemben. Mindazonáltal nem képes politikailag stabil vagy következetesen koherens választ adni az meg a patriarchátus különböz√ uralmi formáit: „Végtére is lehetetlen a nemek polaritásába (vagy el√bb említett problémákra. A slash esetében ráadámás néven a „nemi különböz√ségbe”) vetett hitet úgy sul fennáll a veszélye annak is, hogy a meleg férfi tatámogatni, hogy azzal ne támogassuk egyidej∫leg a pasztalat (illetve a férfiúi kötelékek tradicionálisabb

55


7/30/07

4:19 PM

Page 56

Henry Jenkins

formáinak) el√térbe helyezése az alternatív n√i identitások kárára zajlik. Végül, de nem utolsó sorban: a slash jelent√sége sokkal inkább a szexualitás és a populáris kultúra megkérd√jelezésében, és nem pedig az általa adott konkrét válaszokban keresend√. Linda Williams10 és Andrew Ross11, noha a pornográf fantáziálásban rejl√ utópisztikus potenciál mellett érvelnek, elismerik, hogy a hagyományos pornográfia meglehet√sen maradinak bizonyul a nemi identitások kialakításában. Ross különösen fontosnak tartja olyan tudományos kutatások folytatását, amelyek a fogyasztók pornográf anyagokkal való szembesülésének összetettségét és változatos módozatait vizsgálják. „Fény derülne végre rá, vajon mennyire eltér√ reakciókat adnak az emberek, ha testükre a kivívott szabadság lehetséges forrásaként kell gondolniuk, és nem mint a kellemetlen testfunkciók börtöne, vagy a másiktól származó haszon megszerzésének leghatékonyabb eszköze jelenne meg számukra”.12 Miközben élesen kritizálja a kereskedelmi pornográfiát, Stoltenberg szintén az erotikus irodalom alternatív formáiban rejl√ potenciál mellett érvel, ahol a „kölcsönösség, viszonosság és becsületesség, a bens√séges kapcsolat és mély ragaszkodás, a partnerek teljes testi integritása, illetve a választási és döntésbeli esélyegyenl√ség összefonódik a mérhetetlen fizikai élvezettel, a heves érzelmekkel és a túlcsorduló expresszivitással”13. A slash ennek az újdonsült, felszabadító jelleg∫ képzeletnek talán a legtökéletesebb artikulációja, hisz rámutat a nemi konstrukciók és a szexuális vágy ábrázolásának új irányvonalaira. Szakít a pornográfia áruba bocsátásával is, és olyan erotikus tartalmakat kínál, amelyek az intimitás és a kölcsönösség társadalmi kontextusából eredeztethet√k. Patricia Frazier Lamb és Diana L. Veith14, Joanna Russ15, Constance Penley16 vagy a hozzájuk hasonló tudományos szerz√k az „erotika” egyik megnyilvánulási formájaként, illetve „n√kt√l n√knek szóló pornográfiaként” jellemzik a m∫fajt. Ez a megközelítés azonban számos slash történet esetében továbbra is alkalmatlan: az explicit szexuális tartalommal bíró sorozatok általában pár passzus erejéig alkalmaznak csak hosszú és összetett narratívákat. Amennyiben viszont igaz Stoltenberg állítása, és a hagyományos pornográfia által ábrázolt „szex nem rendelkezik múlttal (a pároknak nincs történelmük), jöv√vel (a kapcsolatok minden elkötelezettségt√l mentesek), és valójában jelennel sem (hiszen fizikailag ugyan m∫köd√, érzelmileg azonban elidegenített viszonyokról van szó)”17, elmondható: a slash érdekl√désének középpontjában az áll, hogyan egyeztethet√ össze a

szexuális élmény a szerepl√k múltjával, jelenével és jöv√jével. […] Noha a karakterek közti szexuális kapcsolat a slash egyik legfelt∫n√bb jellemz√je, és a rajongók többsége elismeri, hogy a m∫faj esetében az erotikus örömök érdeklik a legjobban, hibásnak t∫nik az a definíció, amely a slash esetében kizárólag a szexualitás-ábrázolásra koncentrál. A slash nem annyira a nemiségr√l, mint inkább a hagyományos férfiasság korlátairól és a maszkulin identitás átértelmezésér√l szóló m∫faj.

A N◊I PORNOGRÁFIAKÉNT FELFOGOTT SLASH

A

rajongói írók és tudományos szerz√k értelmezésében a slash nem más, mint a n√k szexuális fantáziáinak, vágyainak és élményeinek kivetítése a férfi sorozatszerepl√k testére. Amennyiben igaz Camille BaconSmith becslése,18 és a rajongói irodalom 90 százaléka valóban n√k tollából származik, a slash még inkább n√i m∫fajként határozható meg. Kevés olyan férfiról van tudomásom, aki slash regényeket írna, és csak valamicskével többr√l, aki rendszeres olvasója lenne a m∫fajnak. S√t, mi több, nem egyszer el√fordult velem, hogy slash kiadványok rendelése során a kiadók külön megjegyezték, hogy igen kevés férfi olvasójuk van, és amennyiben sért√nek találom a kötetek tartalmát, visszatérítik az árat. A slash rajongótáborán belül széles körben elterjedt az a feltételezés, hogy a heteroszexuális, biszexuális és leszbikus n√k a heteroszexuális, biszexuális és meleg férfiakkal ellentétben ösztönösen felfedezik a férfi-erotikáról szóló irodalomban rejl√ örömöket. Mindez igen sokat elárul nemcsak a maszkulinitásról alkotott felfogásunkról, de a slash irodalom kritikai élér√l is. A Joanna Russhoz hasonló feminista kritikusok slash iránti érdekl√désének oka nem más, mint hogy a m∫faj betekintést enged a n√k szexuális fantáziáiba. Russ érvelése szerint a slash-ben számos dolog megtalálható, ami a túlnyomóan férfiakat megcélzó pornográfiából hiányzik. […] Noha ezek a sztorik általában igen részletes leírásokkal szolgálnak a különböz√ szexuális aktusokról, a hangsúly sokkal inkább a szex érzelmi min√ségén, és nem a fizikai vágyon van. […] Russ szerint a slash válasz n√i íróinak és olvasóinak azon vágyára, hogy a kereskedelmi pornográfia által megtagadott, „szabadságuk, kalandvágyuk és humanizmusuk feladását nem követel√ szexuális viszonyokban, […] valódi, heves és kielégít√ szexuális él-

56


7/30/07

4:19 PM

Page 57


ményben […] [illetve] heves érzelmekben”19 lehessen lis világ nem enged szabad teret hasonló jelleg∫ kölrészük. A slash olvasói nem kívánnak irodalmi érte- csönösség kibontakozásának. Ahogyan Leslie Fish, a lemben férfiakká válni, állítja Russ, és nem szükség- slash irodalom egyik legrégebbi szerz√je megjegyzi: szer∫en értékelik túl a férfiúi tapasztalást. Inkább „Ha férfi velem valaha úgy bánt volna, ahogyan a roarról van szó, hogy az általuk teremtett világban mantikus h√sök bánnak „asszonyaikkal”, bizonyos, a „férfiasság és n√iesség kérdése fel sem merül” 20. hogy kirúgom a hihetetlenül-jókép∫-sármosan-fehér Párhuzamot vonva Stoltenberggel, aki a nemi iden- fogsorát! […] Az S/K irodalom vonzereje abból fakad, titásukat gúzsba köt√ maszhogy az egyetlen olyan teezen aspektusait valóban kihagyta elemzéséb√l. Azzal inkulinitás megtagadására talat repet képviseli, ahol ténydokolta döntését, hogy mivel ez volt az els√ komolyabb munka, szólítja fel a férfiakat, Russ amely a médiarajongói közösség bemutatására vállalkozott, úgy leg egyenrangú felek közti szerint a slash is arra kész- érezte, felel√sséggel tartozik a szubkultúrák felé a róluk felvá- szerelemnek lehetünk tanúi teti n√i olvasóit, hogy zolt képpel kapcsolatban. Ennek megfelel√en a kéziratot több – olyasvalaminek, ami a vavolt olyan fejezet, elutasítsák a femininitás rajongó is olvasta, és visszajelzéseik alapján lóságban soha nem valósul amely komolyabb módosításon esett át.7 uralkodó társadalmi konst- Jenkins könyvének elején a következ√ gyakran el√forduló szte- meg teljesen”.23 rukcióját, és olyan sze- reotípiákat sorolja fel a média-rajongókkal kapcsolatban: A szexuális egyenl√ség a) agyatlan fogyasztók, akik bármit megvesznek, aminek köze relemben részesüljenek, biztosítása érdekében a van az adott programhoz vagy az abban szerepl√ színészekhez; slash – Lamb és Veith (1986) amely „teljesen lerázta mab) az életüket értéktelen tudások felhalmozásának szentelik; gáról a nemi szerepek kul- c) túl nagy jelent√séget tulajdonítanak szélesebb konszenzus felvetése szerint – az andturális diskurzusát” 21. alapján kevéssé értékesnek tartott kulturális termékeknek; rogünitással való játékot is d) társadalmilag nem képesek beilleszkedni, annyira megszál- beveti. Kirk és Spock karaklottjaivá váltak az adott m∫sornak, hogy az kizár minden tere egyaránt vegyíti a haegyéb fajta társas élményt; AZ gyományosan férfiasnak és e) feminizáltak és/vagy deszexualizáltak a tömegkultúrával való ANDROGÜN n√iesnek titulált tulajdonintim viszonyuk eredményeképpen; ROMÁNCságokat, és az intimitásért f) infantilisek, érzelmileg és szellemileg éretlenek; g) nem képesek a fikciót és a valóságot elkülöníteni. KÉNT folytatott küzdelemben óvaA Textual Poachers azonban nem egyszer∫en ennek a listának tosan egyensúlyoz a tárFELFOGOTT a tételes cáfolatát kínálja, hanem részletesen bemutatja a raSLASH jongói befogadási gyakorlatok jellegzetességeit, a rajongói szub- sadalmi nemek között. […] kultúra m∫ködését, e szubkultúra kedvenc sorozatainak el√ál- A slash esetében tehát nem lítóihoz f∫z√d√, gyakran feszültségterhes viszonyát, valamint a arról van szó, hogy a hagyoatricia Frazer Lamb és rajongók által létrehozott sajátos kulturális termékek és m∫fa- mányos feminin és maszkukülönböz√ változatait, mint például a különböz√ rajongói Diana L. Veith interpretá- jok lin szerepeket egyszer∫en szövegeket – azon belül is külön tárgyalva a slash irodalom saciójában a K/S irodalom a játosságait – videókat, népdal-átiratokat. kivetítené a férfi karakteromantikus fikció hagyomá- A könyv végére a kiinduló sztereotípiáktól eljutunk a média- rekre, vagy hogy Kirk és nyainak újraértelmezése és rajongó szubkultúra sokkal komplexebb képéhez. Jenkins a kö- Spock figuráját következeaz egyenrangú szerelmi vetkez√ pontokban foglalja össze a médiarajongói közösségek- tesen butch és femme24 kakel kapcsolatos legfontosabb állításait: kapcsolat megteremtésére a) A rajongók sajátos befogadói magatartást folytatnak, egy- tegóriáknak feleltetné meg. tett kísérlet egyben. „(Ezek szerre tanúsítanak nagyfokú érzelmi közelséget és kritikai Célja inkább az, hogy felkutávolságot a szövegekt√l. Számukra egy sorozat megtekinté- tassa az említett kategóriáa szerepl√k) olyan er√szöse nem tekinthet√ a médiafogyasztási folyamat végpontjá- kon kívül es√ létformákat, vetség és partneri kapcsonak, a befogadás folyamata gyakran társas interakciók solat birtokosai, amely mailletve egyesítse a férfias és napság nehezen képzelhet√ el n√k és férfiak között, n√ies elemeket egy megfelel√en folytonos, mégis és legalább ennyire – ha nem még inkább – valószí- képlékeny identitás létrehozása érdekében. n∫tlen a televíziózás szent univerzumának n√i és férfi tagjai esetében. […] A fanzinok által sugalltak alap- […] ján elmondható, Kirk és Spock kölcsönös odaadásának alapját az adja, hogy soha nem kérd√jelezik meg Kirk és Spock szerelme Lamb és Veith értelmezéegymás bátorságába, erejébe és eszébe vetett hitü- sében a heteroszexuális n√k és férfiak románcáket”22. Ez a fajta kölcsönösség és egyenl√ség meg- nak helyettesítése, ez utóbbi ugyanis csak bizonyos követeli a heteroszexualitás normáinak lerázását, korlátok között tud megvalósulni. A média egész hiszen – mint arra Lamb és Veith is utal – a hagyo- egyszer∫en nem képes az egyenrangú heterományos férfi-n√ kapcsolatok esetében a patriarchá- szexuális szerelem megalkotásához szükséges auto-

P

57


7/30/07

4:19 PM

Page 58

Henry Jenkins

ha nevüket nem is vállalják nyomtatásban. […] A szerz√k a különböz√ írói identitások felöltése során gyakran egészen különböz√ témákat és hangnemeket elevenítenek fel, és nem egyszer több álnéven is dolgoznak, így jelölvén a rajongótáborok és m∫fajok közti elmozdulásaikat, illetve a különböz√ hangulatokra és stílusokra történ√ reflektálásukat. A fent említett gyakorlat számos író esetében önvédelmi szempontból is fontosnak bizonyul: a brit Profik (Professionals) cím∫ sorozat rajongói például attól tartanak, hogy az obszcenitás elleni törvények szigora miatt beperelhetik √ket. Nem egy slash író társadalmilag igen érzékeny pozíciót tölt be (lelkészfeleség, iskolai tanár, gyermek-könyvtáros vagy ápolón√) és attól fél, hogy nevét összefüggésbe hozzák erotikus tartalmú írásaival. Akadnak olyanok is, akik a rajongói tevékenységük által kiváltott házastársi vagy szül√i rosszallástól tartanak. Mindemellett elmondható, valós identitásuk elfedése sokuk esetében fontos részét képezi annak a játéknak, amelyben a slash írás és olvasás egyben a hagyományos n√i szerepek lerázásának örömét is jelenti. A rajongók hajlamosak túlzásba vinni underground tevékenységük „sokkoló” és „megbotránkoztató” mivoltának romantizálását (mely szavak egyébként jelent√s érzelmi töltettel bírnak a hagyományosan feminin állásokat betölt√ és monogám heteroszexuális párkapcsolatban él√ n√k számára). Írón√inket mérhetetlenül izgatja a kérdés, hogy az emberek vajon miként reagálnának rá, ha rájönnének közrem∫ködésükre a slash irodalomban. […] Fennáll azonban a veszélye, hogy amíg a slash erotikus dimenziójára és botrányos visszhangjára koncentrálunk, figyelmünket elkerüli a m∫faj tágabb narratív tartalma és az els√dleges szöveghez f∫z√d√ bonyolult viszonya. A slash a rajongói irodalom egyéb m∫fajaihoz hasonlóan egyfajta szöveges kommentár. A rajongók ugyan sokat kritizálják a slash írókat, mondván, azok alig vesznek át többet az eredeti sorozatokból a szerepl√k neveinél és egy pár címszónál, a szerz√k azonban úgy vélik, a m∫faj h∫ marad a televíziós tartalmakhoz. A slash segítségével alaposabban megvizsgálhatjuk az intimitás, hatalom, elkötelezettség, partnerség, versengés és vonzás kérdéseit, amelyek felfedezhet√ek a forgatókönyv cselekményében és a színészi játék árnyalataiban is (ahogyan a szerepl√k egymásra néznek, vagy egymáshoz közelítenek). A rajongók által a sorozatokban felfedezni vélt jelenség értelmezése nem más, mint a férfi homoszociális vágy másodlagos szövegeinek egyike.

nóm n√i karakterek kitermelésére. A rajongói írók így a legkisebb ellenállás útját választva Kirkhöz és Spock-hoz hasonló, már létez√ figurákat vesznek kölcsön a szerelmi gyönyör utópisztikus víziójának ábrázolásához. Lamb és Veith interpretációja tökéletesen illeszkedik a n√i írásmódról szóló munkák tágabb csoportjába. Ilyen például Carolyn G. Heilburn olvasata Mary Renault homoerotikus írásairól, amely rámutat a feminin irodalom hiányosságára az imponáló n√i karakterek létrehozása terén, illetve felhívja a figyelmet arra a tendenciára is, hogy a n√k vágyai és ambíciói hagyományosan mindig férfi f√h√sökre kivetítve jelennek meg. Mivel a n√i írók rá vannak kényszerítve, hogy férfiak által létrehozott, férfiaknak szóló és a patriarchátus által szentesített nemi konvenciók mentén alkossanak, sokszor könnyebbnek bizonyul számukra e törvények átdolgozása és felcserélése, mint egy tökéletesen új és alternatív szokáskészlet kidolgozása, illetve az autonóm n√i karakterek megfelel√ modelljének létrehozása. Bármennyire szuggesztív is, ez az értelmezés nem alkalmas rá, hogy tágabb kontextusba helyezze a slash irodalom rajongói kultúrában betöltött szerepét. Nem lehet kétségünk afel√l, hogy a tömegmédia ezerszer színesebb és érdekesebb férfi h√söket produkál a n√i mellékszerepl√knél. Lamb és Veith azonban figyelmen kívül hagyja, hogy számos populáris elbeszélés esetében igenis er√teljes n√i karakterekkel van dolgunk, akik kéz a kézben haladnak el√re a férfiakkal a közös cél érdekében. […]

POTENCIÁLIS VESZÉLYFORRÁS

A

többszörös identitásokkal való játék, amelyre a korábbiakban már utaltam, nemcsak a slash írására, de annak terjesztésére is átragad. Számos szerz√ álnevet használ; ezek némelyike politikai jelent√sséggel bír, korábbi feminista íráshagyományokra utal, vagy keserves szójátékokat generál. Slash írókkal való levelezéseim során a szerz√k sokszor önként mesélték el az álneveik mögött megbúvó történeteiket, amelyek nem csak érdekl√désükre, de a tágabb rajongói hagyományokra is reflektáltak. Az álnevek használata nem más, mint alternatív identitások létrehozása, illetve a szerz√ nevének egyidej∫ felfedése és leplezése. Az írók személyisége általában széles ismertségnek örvend a rajongók körében, még

58


7/30/07

4:19 PM

Page 59


Mindez még akkor is igaz, ha az említett vágy élesen elválik a szexualitás világosan felismerhet√ formáitól. […] A Sedgwick által a 18–19. századi brit irodalomban „férfi homoszociális vágy” fogalmát Eve Kosofsky felfedezni vélt témák (a férfi riválisok vágyára jellemSedgwick (1985) vezette be a férfiasság – különös- z√ hármasság, versengésük érzelmi intenzitása vagy a képp a férfiak közti barátság és versengés – ábrázo- barátságokat összeköt√, épp csak hogy elfojtott fanlásának elemzéséhez olyan táziák) megtalálhatóak a rozatán keresztül újra és újra középpontba kerül, ismételklasszikus irodalmi m∫vekkortárs populáris kultúra ten, módosult formában zajlik le. ben, mint a Közös barátunk, b) A rajongói közösség a befogadási és kritikai gyakorlatok egy narratív struktúráiban is. […] Adam Bede, Érzelmes utajellegzetes készletével rendelkezik, és azok elsajátítása fon- Amennyiben az említett sotos része a rajongóvá válás folyamatának. A médiarajongók rozatok a férfiak közti köt√zás vagy Shakespeare szoa különböz√ olvasási stratégiákon keresztül az eredeti prognettjei. A homoszociális dés ideál-tipikus formáját ramon túlmutató egyfajta metaszöveget hoznak létre, amely fogalom Sedgwick értelmeelmossa az olvasó-író kett√sséget, és egy olyan teret nyit testesítik meg, szükségszezésében „az azonos nem∫ek meg, amelyben még több lehet√ség van az adott program be- r∫en el kell nyomniuk a kapfogadására. közti társadalmi kötelécsolat sajátos szexuális di25 c) A médiarajongó közösség a fogyasztói aktivizmus egy lehetsé- menzióját. A férfi szerepl√k kekre” utal, egy olyan új ges és gyakran fontos bázisát képezik. Mint fogyasztók, a rakelet∫ terminus, amely egyrövid élet∫ (az adott hét rojongók hajlamosak komolyabb kiadásokra az általuk válaszidej∫leg vonatkozik a „hotott médiaszöveghez kapcsolódó termékek kapcsán, h∫ségesek mantikus kalandjával felér√) és nem utolsó sorban jól elérhet√ niche piacot alkotnak. heteroszexuális kiruccanámoszexualitásra”, illetve a Ugyanakkor a rajongók gyakran nagyon tudatos és igényes sokra vannak kárhoztatva, nyílt szexuális kategóriától fogyasztói csoportot is alkotnak egyben, akik nem nézik jó való eltérésre. A Sedgwick amelyek általában nélkülöszemmel, ha a gyártók vagy forgalmazók nem megfelel√ móáltal választott kifejezés – don bánnak az általuk értékesnek tartott szövegekkel, illet- zik a férfiak közti kapcsolat „férfi homoszociális vágy” – mélységét és intenzitását. ve magukkal a rajongói közösségekkel és gyakorlatokkal. különös politikai jelent√s- d) A rajongói szubkultúra jellegzetes kulturális termelési gya- Noha Kirk a sorozat alatt több korlatoknak, valamint esztétikai hagyományoknak nyújt te- n√vel is szerelmi viszonyba séggel bír, a legtöbb értekeret. A rajongói alkotók a kereskedelmi célokból el√állított zés ugyanis tagadná, hogy a populáris kultúra termékeib√l kölcsönöznek elemeket, hogy kerül, egyiket sem szereti férfiak közti barátság ezen azokat a rajongói közösség érdekl√désének és érzékenysé- oly nagyon, mint Spockot. geinek megfelel√en dolgozzák át. Ennek a folyamatnak a so- Következetesen lemond minidealizált formájának bármi rán egyrészt kikezdik a médiaipar szerz√i joggal kapcsolatos dennem∫ romantikus köt√köze lenne a szexuális elképzeléseit, másrészt sajátos, új m∫fajokat hívnak életre. vágyhoz. Sedgwick olyan désr√l, amely meggátolhatná A rajongói közösségek alkotásaik létrehozására, sokszorosítá„kontinuumot” vél felfedezsára, terjesztésére és bemutatására szintén sajátos intézmény- √t hivatali kötelességei teljesíni a „homoszociális és a horendszert alkotnak meg és m∫ködtetnek. A médiarajongói tésében, miközben legalább kultúra nem ismeri el az alkotó-befogadó megkülönbözte- ennyire makacs hajlandómoszexuális között, amely tést, minden rajongó potenciális alkotója is annak a kultutársadalmunkban a férfiak sággal kész szembe szállni rális univerzumnak, amelynek határai messze túlmutatnak a számára teljességgel átjárfeletteseivel parancsait és hivatalos piaci termékek világán. 26 hatatlan”. Míg a feminis- e) A médiarajongó közösség egy olyan alternatív társas közeg- kockáztatni állását, ha „baként m∫ködik, amelynek értékrendje talán valamivel humá- rátja” biztonsága a tét. ta tudósok egyre inkább elnusabb és demokratikusabbk, mint a szélesebb társadalom fogadják a n√i barátság és Azon kísérletek ellenére, egészéé. szerelem közti kontinuum amelyek rövid élet∫ szexuálétezésének elméletét, addig – Sedgwick érvelése lis kalandokra próbálják korlátozni a férfi szerepl√k alapján – a patriarchális társadalom következetesen szexualitását, Barbara Tennison rajongói író eluta√rzi a férfibarátság elfogadható és elfogadhatatlan sítja a feltételezést, hogy a m∫sorok által közvetített formái közti éles határvonalat. Véleménye szerint a információ az egyes karakterekr√l szükségszer∫en patriarchátus a homofóbia segítségével képes fenn- egyet jelentene a férfiszerelem tiltásával: tartani magát, amely fontos részét képezi a kötele„A képerny√n látható karakterek nagy többsége z√ heteroszexualitást kier√szakoló, illetve a férfiak nem rendelkezik határozott szexuális orientációval; és n√k elfogadható viselkedésmódjait lesz∫kít√ rend- az a feltételezés, mely szerint mindannyian heteroszernek. A férfibarátságok irodalmi leírásai er√teljes szexuálisok lennének, univerzálisan elfogadott kulérzelmi töltetük miatt nem egyszer egyet jelentenek turális normáinkból eredeztethet√. Számos szerepl√ a férfiak közti homoszociális vágy feltételezésével. akad, aki alkalmanként ugyan tüntet√leg hangoztatja

A SLASH ÉS A HOMOSZOCIÁLIS VÁGY

A

59


7/30/07

4:19 PM

Page 60

Henry Jenkins

a kielégít√ és életképes viszonyok létrejöttéhez. A slash esetében a szexualitás egy olyan kontinuumon belül létezik, amely elhomályosítja a barátság és a szerelem közti éles határvonalakat, az általa létrehozott történetek szerepl√i pedig pusztán „bajtársak, akik mellesleg nagy örömet lelnek egymás testében is”.29 A m∫faj er√teljes kritikát fogalmaz meg a patriarchális kultúra által el√nyben részesített, széttöredezett és elidegenített férfi szexualitással szemben. Amennyiben figyelmünket arra összpontosítjuk, miként hozza létre a slash a homoszociális és homoszexuális vágy közti kontinuumot, magyarázatot kaphatunk arra is, hogy a slash történetek f√h√sei miért pont férfi szeret√k, akik az esetek többségében mégsem rendelkeznek korábbi homoszexuális tapasztalattal. A férfiak közti gátak elmélyítése elengedhetetlenül szükséges az általuk megélt megrázkódtatás dramatizálásához, a szexuális tabuk bevezetéséhez pedig az akadályok legy√zése el√tt minél nagyobb bizalomnak és intimitásnak kell kialakulnia. Az említett gyakorlat talán nem is annyira a homofóbiára utal (bár sokszor éppen ez a helyzet), mint inkább a homofóbia erejének ábrázolásáról szól, amely meggátolja, hogy férfiak között jelent√s (fizikai és érzelmi) köt√dés alakulhasson ki. Ez az elmélet pedig magyarázatul szolgálhat arra is, miért olyan ritka a leszbikus slash: a n√k – Sedgwick állítása szerint – a történelem folyamán jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeztek a homoszociális kontinuumon belül, mint a férfiak. […]

heteroszexualitását, de nem létesít senkivel olyan elkötelezett viszonyt, amely kizárna bármilyen egyéb szexuális tevékenységet. Még egyszer leszögezném: az az elképzelés, hogy a szerepl√k CSAK heteroszexuális tevékenységet folytathatnak, kultúránk velejárója, és nem a képerny√n látott viselkedésmódokból fakad. […] A meleg (vagy biszexuális) orientációt ugyanúgy nem szokás közhírré tétetni, ahogy a heteroszexualitást sem, s√t sok esetben valószín∫leg még kevésbé. A mi kultúránkban az, aki nyíltan vállalja melegségét, általában tudatos döntés eredményeképp választja ezt az utat, miközben folyamatosan szembesül a heteroszexualitás alternatívájával. Aki azonban látszólag heteroszexuális – különösen, ha fenntartásokkal is viseltetik a kérdés iránt – nem feltétlenül van tudatában a homoszexualitás alternatívájának, vagy nem hajlandó megfizetni annak szociális árát. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szerepl√ szükségszer∫en heteroszexuális lenne, vagy hogy nekünk néz√knek ezt kellene feltételezni róla.”27 Nyíltan vállalva, hogy leszbikus szemszögb√l ír, Tennison kétségbe vonja a kereskedelmi televíziózás által kínált elbeszélések heteroszexista logikáját, amely egyébiránt a slasht elutasító és az epizódszerepl√kkel való egyezés hiányát számon kér√ rajongókra is jellemz√: „A homoszexualitásról nem abnormális és rossz dologként gondolkodó meleg személy lévén elutasítom azt a feltételezést, amely szerint egy „deklarálatlan” szexuális irányultsággal rendelkez√ televíziós karakter normális keretek között nem válhat meleggé. […] Ugyanúgy vitatnám azt az állítást is, hogy az ellenkez√ nem∫ek iránti vonzódás kizárja a saját nemünkkel szemben érzett vonzalom lehet√ségét. A biszexualitás nem más, mint egy alternatíva (és még egyszer hangsúlyoznám: talán nem is olyan jelent√s döntés a sci-fi univerzum lakói számára.) […]”28 Sedgwickhez hasonlóan Tennison is azt az írói célt t∫zte ki maga elé, hogy a szexuális tapasztalat láthatatlan aspektusait láthatóvá tegye, és felszínre hozza a férfi homoszociális vágy másodlagos olvasatát. A slash esetében éppen ez a másodlagos textúra kerül az új szövegek fókuszába. A m∫faj válságba sodorja a férfiasságról alkotott hagyományos felfogásunkat és eltünteti a homoszociális vágy útjában álló akadályokat. A slash leleplezi a férfi barátságokban megbúvó erotikus töltetet, és ellenáll azoknak a félelmeknek, amelyek meggátolják a férfiakat az intimitás kivívásában. Ezen olvasat szerint a „heti egy halálra ítélt kapcsolat” szindróma híven tükrözi a férfi szexualitás súlyos gondjait, amelyeket meg kell oldani

A SLASH NARRATÍV KÉPLETE

A

slash narratív képlete számos olyan fordulatot tartalmaz, amelynek során a kezdeti bajtársi viszonyból a szövetség felbomlását veszélyeztet√ kommunikációs válság alakul ki, hogy végül a szexuális intimitás segítségével az egység újból megszilárdulhasson. Ez a gyakorlat nemcsak a hagyományos férfiasság disztópikus dimenzióit, de az átértelmezett férfiasság utópikus lehet√ségeit is tökéletesen ábrázolja. A drámai pillanatok általában a szexuális és szociális férfivágy kontinuumának határmezsgyéin következnek be, és különösen er√teljes érzelmi töltettel bírnak akkor, amikor a férfiak végül megvallják egymásnak érzelmeiket. A szexuális jelenetek itt puszta meger√sítései annak a ténynek, hogy a partnerek tudomásul veszik a másik vallomását, mint kö-

60


7/30/07

4:19 PM

Page 61


t√désük új formájának alapját. Számos slash törté- dalom más m∫fajai, a sajátos feldolgozás és az erenet – f√képp a Blake’s 7 rajongói irodalmán belül – deti jellemábrázolás iránti h∫ség között próbál a férfiak közti vágy disztópikus jellegét hangsúlyoz- egyensúlyozni. za, és a bizalmatlanságra, a hatalomvágyra, valamint Maguk az olvasók mind kritikusabbnak bizonyula szexuális agresszióra koncentrál, meggátolván a nak a slash alapvet√ hagyományaival szemben. Megmár említett akadályok felszámolását. Más slash szto- kérd√jelezik a homoerotikus románc megalkotására rik, f√leg a Star Trek történetek inkább a férfiszere- tett kísérletben implicite benne rejl√ homofóbiát, lemben rejl√ utópikus poés mélységes aggodalomÉs, hogy milyen irányba mozdult el a rajongókutatás a Textual tenciálra világítanak rá. […] Poachers mal tölti el √ket az a tény megjelenése óta? Miközben Jenkins arról számol be, Mindazonáltal hozzá kell hogy most taglalt könyve megírása idején még komoly bátor- is, hogy a férfi szeret√ket tennünk: akár nyíltan, akár ság kellett ahhoz, hogy a szélesebb közönségben él√ és az aka- megfosztják a szexuális hallgatólagosan, de a leg- démiai közeg által is osztott negatív sztereotípiák ellenére azt identitás megválasztásának több slash történet egy- merje mondani: rajongó vagyok, addig az olyan újabb, a Jenkins lehet√ségét√l. Különösen tipológiája szerint a rajongókutatás harmadik hullámához tararánt tartalmaz utópikus és tozó kutatók számára, mint amilyen a kilencvenes évek és az igaz ez arra a számos törtéanti-utópikus elemeket. ezredforduló kutatásait szintetizáló igénnyel áttekint√ Fan netre, amely nyíltan tagadA m∫faj egésze a férfi ho- Cultures-t jegyz√ Matt Hills8, már magától értet√d√ módon ja a korábbi homoszexuális moszociális-homoszexuális kezdik könyveiket saját rajongói involváltságukról szóló be- tapasztalat vagy meleg számolóikkal. kontinuum tudatos megorientáció meglétét, és fokonstruálása, amely expli- Jegyzetek lyamatosan azt hangozcite megjelenik az adott 1. Szövegvadorzók: Televízió-rajongók és a részvétel kultúrája. tatja, hogy a f√h√s „nem 2. J. A. Radway: Reading the Romance: Women, Patriarchy, and Popukapcsolat leírásában, és lar Literature, Chapel Hill and London, The University of North Caroli- meleg, csak épp szerelmes implicite a sztori cselekmé- na Press, 1991.3. Ien Ang: Watching Dallas: Soap Opera and the Melod- xy-ba”, vagy ahogyan azt az ramatic Imagination, Methuen, 1985. nyében is. egyik rajongó találóan meg4. Matt Hills és Henry Jenkins: „Matt Hills Interviews Henry Jenkins”, […] fogalmazta: „nem meleg, In Intensities: The Journal of Cult Media, Issue 2. 2001. csak szereti Spock farkát 5. John Fiske: Reading the Popular, Boston, Unwin Hyman, 1989. 6. Ez utóbbi célnak saját bevallása szerint annyira sikerült megfelelnie, szopni”. A rajongók olyan hogy bizonyos rajongói körökben „hogyan legyünk rajongók” jelleg∫ A SLASH történetekre vágynak, amekézikönyvként olvassák, illetve adják az újonnan érkez√k kezébe a m∫RAJONGÓI vet. Ehhez Jenkins szerint nem kis részben hozzájárult az is, hogy a szö- lyek túllépnek az els√-alvegnek volt külön rajongói lektora is, így a legtöbb rajongói szövegek- kalmas találkozásokon, és INTERkel kapcsolatos esetleges hiba ki lett gyomlálva a szövegb√l. (Hills és PRETÁCIÓJA stabil kapcsolatokról szólJenkins, 2001.) nak. Kétségbe vonják 7. Matt Hills és Henry Jenkins, i. m. 8. Matt Hills: Fan Cultures, London, Routledge, 2002. továbbá a karakterek mesHenry Jenkins: Textual Poachers – Television Fans & Participatory Culslash ideológiája nem tér ture, Routledge, New York & London, 1992. terséges elszigetelését a ki a viták el√l és nem sz∫hagyományos meleg életkíthet√ le meglév√ politikai kategóriákra. Mint ahogy formától, valamint az említett életformák jellemazt már korábban kifejtettem, a m∫faj számos prog- z√en sztereotip lefestését. A slash rajongók azzal váresszív elemet tartalmaz: ilyen például a romantikus dolják a történetek nagy többségét, hogy nem veszik és erotikus viszonyok egalitariánusabb formájának figyelembe a szexuális orientáció politikai dimenlétrehozása, a társadalmi nemekr√l és a szexuális zióját, és nem tör√dnek az AIDS-szel sem. […] A raidentitásokról alkotott merev kategóriák felszámolá- jongói történetek legalább annyira nyitva állnak a sa, valamint a hagyományos férfiasság elnyomóbb változatos értelmezési lehet√ségek el√tt, mint az alakzatainak bírálata. Mindazonáltal igaz az is, hogy eredeti televíziós m∫sorok, a slash írók pedig sema rajongók sokszor kritikátlanul magukévá teszik a mivel sem ellen√rzik jobban munkájuk jelentését, lekt∫rökre jellemz√ felfogást a nemekr√l, különös mint a producerek. Számos rajongó a leszbikus slash tekintettel a homofóbia egyes elemeire, illetve a n√i viszonylagos ritkasága miatt aggódik, illetve az is fétesttel és a n√i szexualitással szemben érzett, nem lelemmel tölti el √ket, hogy a többi olvasó saját heegyszer alig kend√zött viszolygásra. A slasht a ra- teroszexualitásának nyílt hangoztatásán túl a leszjongói kultúra egyéb válfajaihoz hasonlóan inkább bikus rajongók létezését is elutasítja. Akad olyan vitafolyamatként, és nem a tömegkultúra ideológiai slash rajongó, akit az egyes karakterek n√gy∫löletkonstrukciójával való radikális szakításként érdemes r√l árulkodó ábrázolása tölt el nyugtalansággal, ami elgondolni. A slash, csakúgy, mint a rajongói iro- gyakran abból a tényb√l fakad, hogy a férfiak koráb-

A

61


7/30/07

4:19 PM

Page 62

Henry Jenkins

dése nem a vitára egyébként oly jellemz√ sarkossággal kerül górcs√ alá. A slash a televíziós m∫sorok ideológiai normáival való drámai szakítás, ugyanakkor fontos eszközt ad a rajongók kezébe annak megértésére, mi az, ami az adott tévém∫sorhoz vonzza √ket. Érzékletes példával szolgál az irodalmi vadorzás politikai következményeit illet√en: ahogy az olvasók saját céljaiknak megfelel√en próbálják újraértelmezni a sorozatok tartalmát, a másolás e folyamata szükségszer∫en átformálja a „kölcsönvett terminusokat”. A slash leny∫göz√en összetett kérdéseket vet fel a n√k szexuális vágyainak természetére, illetve az erotikus fantázia és annak televíziós elbeszélése közötti viszonyra vonatkozóan. Tisztán és világosan fogalmaz, mindemellett igen személyes hangon szól író- és olvasón√ihez. A slash mint irodalmi m∫faj olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek felébresztik a n√kben a férfiasság alternatív módozatai iránti vágyat, és rámutatnak a kortárs nemi viszonyok korlátaira. Ez a gyakorlat mindemellett híven ábrázolja azokat a kollektív igényeket is, amelyek a rajongói írás közösségi jellegéb√l és az olvasói ízlésre történ√ reflektálásból fakadnak. Az alapvet√ narratív szabályszer∫ségek ismétl√dése, a fizikai leírások bizonyos szóképei, a bevett elbeszél√i formulák, a h√sökr√l és a köztük lév√ kapcsolatról alkotott általános elképzelések tökéletesen mutatják, hogy a rajongói írók tágabb közösségének nyelve milyen mértékben formálja az olvasók személyes vágyait. A slash jelent√sége ráadásul nemcsak az írott szóban rejlik, hanem azokban a társadalmi kötelékekben is, amelyeket az elbeszélések körforgása, a pletykák terjedése, illetve az identitás-játék teremt meg.

bi szerelmi csalódásai vannak szembeállítva az egymás karjaiban meglelt boldogsággal. Hasonló vitákra ma már egyre több slash kiadvány […] nyújt terepet, a slash szerz√k pedig olyan elbeszéléseket írnak, amelyek reflektálnak az említett aggodalmakra, és az egyre tudatosabb szexuális politika révén újraértelmezik magát a m∫fajt is. Amint az említett viták is sugallják, a slash kommunikációs csatornát hoz létre a leszbikus, biszexuális és heteroszexuális n√k között; közös terminusokat alkot a szexuális politika megvitatására; illetve esélyt teremt a nemek társadalmi konstrukciójának nyitottabb és tudatosabb elemzésére. A férfi homoszociális vágy kontinuumának nyílt megkonstruálására törekv√ irodalom talán a n√i homoszociális vágy kontinuumán belüli hézagok áthidalására is alkalmas lehet, hisz olyan csoportok között feltételez közösséget, amelyeket a patriarchális normák egyébként elszigetelni próbálnak egymástól. A slash rajongók saját írásaik következményeit vizsgálva er√söd√ politikai szövetségre lépnek a meleg közösséggel. Az olvasói leveleket tartalmazó fanzinok és más rajongói kiadványok segítségével egyre többet tudnak meg a meleg tapasztalatról, különös tekintettel azokra a dimenziókra, amelyek feltehet√en ismeretlenek a középosztálybeli heteroszexuális – és a slash iránt els√sorban Kirk és Spock miatt érdekl√d√ – n√k számára. Természetesen nem minden slash írás esetében lehet politikai tudatosságról, progresszivitásról, vagy feminizmusról beszélni. Nem elhanyagolandó azonban az említett folyamatban rejl√ progresszív potenciál, illetve az a tény sem, hogy a slash feltehet√en egyike a populáris kultúra azon kevés terepének, ahol a szexuális identitás kér-

Jegyzetek

1. A fenti részlet John Stoltenberg: Refusing to Be a Man: Essays on Sex and Justice cím∫ m∫véb√l (Portland, Breitenbush Books, 1989) származik (106. o.) és egy slash-rajongó terjesztette. Forrás: személyes levelezés, 1991. 2. A Star Trek (ırszekerek) cím∫ sci-fi filmsorozat f√h√se (a fordító) 3. Angolul: slash vagy stroke (a fordító) 4. Khrys Nolan: „The K/S Completist.” Not Tonight Spock 3, 1985. 15–18. o. 5. Henry Jenkins: „Going Bonkers!: Children, Play and Pee-Wee.” Camera Obscura 1988, 7, május, 168–93. o. 6. Kendra Hunter: „Characterization Rape.” In Wauren Irwin és G. B. Love (szerk.): The Best of Trek 2. New York, New American Library, 1977. 81. o. 7. Nem kereskedelmi forgalomra szánt, sz∫k körben terjesztett amat√r magazin (a fordító) 8. Joan Martin: „Slash (Read This First)”. Kereskedelmi forgalomba nem került bevezet√ a slash irodalomba. 1–3. o. 9. Stoltenberg, i. m. 106. o. 10. Linda Williams: Hardcore: Power, Pleasure and the Frenzy of the Visible. Berkeley, University of California Press, 1990.

11. Andrew Ross: No Respect: Intellectuals and Popular Culture. New York, Routledge, Chapman and Hall, 1989. 12. Uo. 177. o. 13. Stoltenberg, i. m. 112. o. 14. Patricia Frazier Lamb és Diana L. Veith: „Romantic Myth, Transcendence, and Star Trek Zines.” In Donald Palumbo (szerk.): Erotic Universe: Sexuality and Fantastic Literature. New York, Greenwood, 1986. 15. Joanna Russ: Magic Mommas, Trembling Sisters, Puritans and Perverts: Feminist Essays. Trumansberg, Crossing, 1985. 16. Constance Penley: „Brownian Motion: Women, Tactics and Technology.” In Constance Penley és Andrew Ross (szerk.): Technoculture. Minneapolis, University of Minnesota Press, 1991. Constance Penley: „Feminism, Psychoanalysis and the Study of Popular Culture.” In Lawrence Grossberg, Cary Nelson és Paula Treichler (szerk.): Cultural Studies. New York, Routledge, 1991. 17. Stoltenberg, i. m. 107. o. 18. Camille Bacon-Smith: „Spock among the Women.” New York Times Book Review, 1986. november 16.

62


7/30/07

4:19 PM

Page 63

A slash irodalom és a rajongói közösség 25. Eve Kosofsky Sedgwick: Between Men: English Literature and Male Homosocial Desire. New York, Columbia University Press, 1985. 1. o. 26. Uo. 27. Barbara Tennison: „Strange Tongues.” Terra Nostra Underground, 1. o. 28. Uo. 29. Fanny Adams: „Noises at Dawn.” 9. o.

19. Russ, i. m. 90. o. 20. Uo. 96. o. 21. Uo. 89. o. 22. Lamb és Veith, i. m. 238. o. 23. Leslie Fish levele, Not Tonight Spock 2, 1984, 5–6. o. 24. Homoszexuális kapcsolatban a férfi (butch) vagy n√i (femme) szerepet betölt√ fél (a fordító)

Politikus slash az index.hu fantáziájában

63

A slash irodalom..és a rajongói közösség

Recommend Documents