A Slánský-per anticionista jellege és annak következményei

Balogh A d ás

Hi du iste ek, sziá i tigrisek é es. ELTE, Új- és Jele ko i Eg ete es Törté eti Ta szék, Budapest,

.

Hevő Péter

A Slánský-per anticionista jellege és annak következményei

A

„ sehszlo ák Rajk-perké t is elhí esült p ágai eljá ás bizonyos szempo tok alapjá eleilleszkedik az -es é ek égé , -es é ek elejé , a kelet-eu ópai szatellitálla ok kom u ista pá tjai égigsöp ő tisztogatás-sorozatba. Közös e ezőké t e líthetjük a külföld ől – elsőso a a nyugat-eu ópai álla ok ól – eszi á gó elle séges ké ektől aló félele ü üg é szőtt ádakat, az 1930-as é ek sztáli ista pe ei ől „örökölt vallatási ódsze eket, ag éppe a í ósági tá g alások e etét. É de es lenne azo a éhá arká s külö séget kiemelni. Ha a pe ek é eté e fókuszálu k, Mag a o szágo a Rajk-per öt, az azt kö ető ellékpe ek pedig to á i öt e halálos áldozatot kö eteltek.1 A ki égzéseke kíül ide so ola dók azok is, akik ö g ilkosságot kö ettek el, ag a kihallgatások soá alkal azott kí zásokat e élték túl. Ro á iá a 2 ez a szá tíz és húsz között mozgott, Bulgá iá a 3 és Al á iá a 4 pedig ke ese , i t tíz olt. Lengyelország a és az NDK- a külö öző té ezők ek köszö hetőe a nagy kirakatperek el a adtak, ez azo a e azt jele ti, hog az ott ég e e ő tisztogatások e kö eteltek ol a halálos áldozatokat. Csehszlo ákiá a i dezekkel elle tét e ki í óa agas volt a ki égzések szá a. Csak a főpe e tize eg ádlottat ítéltek halál a, el ek közül ala e i ítéletet ég e is hajtottak. Ka el Kapla , a sztáliista Csehszlo ákia eg ik legi ká elis e t kutatójá ak adatai sze i t összese agas a gú ak teki thető ko u ista fu k io á ius ke ült a ádlottak pad5 já a. és között az álla i tö é szék halálos ítéletet hozott, melyek közül 178-at hajtottak ég e.6 A külö öző ellékpe ekbe tö eze e e t ítéltek ö tö ü tetés e, ásokat í ósági eljá ás élkül zá tak u katá o ok a. A sehszlo ákiai tisztogatások időta ta a is kifejezette hosszúnak bizonyult: őszétől öt és fél é e át, egésze o e e éig, ag is ég ásfél é el Sztáli halála utá se é ezhették agukat izto ság a a ko u ista pá t tagjai. Ez külö öse a ak fé é e fig ele e éltó, hog az álla el ök, Kle e t Gott ald a saját pá tjá elül e deze dő ko ep iós pe ötletét sokáig el etette, és égül sak a tö szö i ag a és le g el felszólítás hatásá a adta e a de ekát 7. 1 A fő- és ellékpe ek so á eg é ké t összese tize öt ádlottat ítéltek halál a. HAJDU Tibor: A Rajk-per háttere és fázisai. Tá sadal i Sze le 47. (1992: 11. sz.) 35. 2 A Ceauşes u hatalo a ke ülése utá , - e felállított ki izsgáló izottság jele tése sze i t kile ég ehajtott ki égzés tö té t eg. HÓDOS G ö g : Tettesek és áldozatok. Ko ep iós perek Mag arországo és Közép-Kelet- Európá a , Noran, Budapest, 2005. 237. 3 HÓDOS: 60. 4 Uo. 34. 5 KAPLAN, Karel: Die politischen Prozesse in der Tschechoslowakei 1948-1954. R. Oldenbourg Verlag, Mü he , . 186. 6 HÓDOS: 172. KAPLAN: 105. 7 Rákosi Mát ás á az . jú ius . és . között lezajlott p ágai látogatása so á átadott

229

He ő Péte : A “lá ský-per a ti io ista jellege és a

ak kö etkez é ei

Ezt kö etőe azo a – kise egi gásokkal – a Slá ský-üg a épi de ok atikus álla oko elüli legtö áldozatot kö etelő tisztogatássá duzzadt. A udapesti, szófiai és ti a ai, illet e a p ágai főpe ek ta tal a között szi té lé eges külö ség mutatkozott. Csehszlo ákiá a a ád súl po tja a „titóiz usról és az „i perializ usról áthel eződött a „polgári a io aliz usra és a „ io iz usra , a szo ialista ilág legfő b elle ségei pedig á e Allen 8 Dulles és Alekszandar Rankovics, hanem Henry Mo ge thau és Ben Gurion lettek. óta ag ot fo dult a ilág, a Tito-féle Jugoszlá ia „lázadása á sak alá e delt sze ephez jutott, a ko á a ég szö etséges Iz ael pedig 1952-re az „i perializ us legúja lá os kut ájá á ált. Az első a a -iz aeli há o ú a nyújtott kezdeti tá ogatások elle é e ugyanis a Szo jetu ió e sak, hog se iféle ko ol efol ással e í t az iz aeli el- és külpolitiká a, de ég az új álla elle küzdő a a ok elle sze ét is ki í ta. N il á aló közel-keleti e eségüket kö etőe tehát a szo jetek ost á lát á osa és ag sza ású ke etek közt kí á tak Iz aellel szakíta i, s ehhez az első állo ást az eg é ké t agá életé e is g ak a a tisze ita dühkitö ésekkel szolgáló Sztáli saját iz aelita álla polgá ai elle hozott diszk i i atí i tézkedései jele tették. Elei te a kultú a te ületé ig ekeztek a leg ag o sapást é i ájuk. Betiltották a jiddis el ű ta ítást, e e gedél ezték jiddis újságok, fol ói atok és kö ek kiadását, ezá ták i téz é eiket, i t például a Laza Kaga o i s ól el e ezett i o idzsá i álla i szí házat. A diszk i i áló i tézkedések utá a á e e életeket is kö etelő egto lások első áldozatai a )sidó A tifasiszta Bizottság tagjai oltak.9 A felül ől ge jesztett a tisze ita ka pá ak a hí hedt „or osperek e , valamint a zsidók Bi o idzsá a aló állítólagos depo tálásá a kellett ol a tetőz ie, e e azo a Sztáli halála iatt á e ke ült so .10 Az Iz aellel tö té t diplo á iai szakítás te észetese a épi de ok á iák a is vonatkozott, és e e po t kapó a jött a kezdeti stádiu a lé ő sehszlo ákiai Gott ald ak eg e et ta tal azó listát, a el ol a ezető sehszlo ák fu k io á iusok ól állt, akik élhetőe a „titóiz us eépített üg ökeiké t dolgoztak. Másfél héttel a Rajk-per kezdete előtt, szepte e elejé Bí ó )oltá to á ította Gott ald ak Rákosi – diplo á iai e keke szokatla ul éles ha g ételű – le elét, el e a ag a ezető sze ehá ások közepette o ta őt ké dő e a listá sze eplő sze él ek leta tóztatásá ak el a adása iatt. Bí ó ílt f enyegetéseit kö etőe aztá éhá appal késő a le g elek is satlakoztak a P ágá a o ást g ako lók so ához. 8 HÓDOS: 173. 271. 9 A ég a há o ú idejé lét ehozott sze ezet tagjait és között ta tóztatták le, ajd ezt kö ette to á i huszo ég p o i e s zsidó í ó és ű ész ki égzése. A )sidó A tifasiszta Bizottság elle i eljá ás ak összese áldozata olt. GEREBEN, Ág es: A tisze itiz us a “zo jetu ió a , PolgArt, Budapest, 2000. 521. 10 A té a kutatói, i t például Vlag i i Buko szkij ag Ge e e Ág es a szo jet le éltá ak a egyetlen olyan dokumentumot sem találtak, a el a kollektí depo tálás aló a létező te ét izo íta á. N ikolaj Bulga i azo a ezt 1970-ben íg ag a ázta: „“ztáli e olt hül e, hog írásos utasításokat adjo eg il e kérdés e . De eg eg é ké t is “ztáli g akra szó a közölte para sait, főleg a politikai izottság tagjai al. Ne tartotta szükséges ek, hog írás a egerősítse ezeket az utasításokat, hisze g akorlatilag i de ap találkozott elük. GEREBEN, Ág es: „E gedd el a épeet! Zsidók a há orú utá i “zo jetu ió a , Athenaeum 2000, Budapest, . to á iak a : GEREBEN: Há orú utá i) 178.

230

Balogh A d ás


.

tisztogatás.11 Ta ul á o a a Slá ský-pe a ti io ista jellegét, ala i t az e ől fakadó kö etkez é eket kí á o ö ide e utat i. A „koz opolitiz us”

i t vádpo t

egjele ése

Mag a o szágo a Rajk-perben, valamint az MDP- elüli -es leta tóztatások so á az a tisze ita kile gések ég eg általá e játszottak fo tos sze epet. Bá tö té t éhá il e jellegű utalás, de ezek e haso líthatóak a há o é el késő P ágá a tö té tekhez. A ke és esetek eg ike olt például, a iko a í óság el öke „ io ista kap solatairól ké dezte a késő halál a ítélt Sző i Tio t és Szalai A d ást.12 A zsidó szá azású ádlottak e é ek felol asása köz e eze kí ül e őse kiha gsúl ozták e edeti, ag a osítás előtti e üket. Az o szága ug a akko á é ezhető olt az Iz aellel fe álló iszo el é gesedése. A zsidó álla a e ig áló ag a ok ól fol tatott p ágai tá g alások fe uá jáa egszakadtak, á ius -é pedig a Belüg i iszté iu feloszlatta a hazai io ista szö etséget.13 A sehszlo ákiai leta tóztatások so á , őszé a zsidóké dés ég a szolút aláe delt ódo ukka t sak fel. A Csehszlo ákia Ko u ista Pá tjá a to á iak a : CSKP elüli oszo ká üldözés eg ik ko ai áldozata, az eg ko i külke eskedel i iniszterhelyettes, Euge Löbl isszae lékezése sze i t kö ül elül ta aszá „szű t eg szlo ák polgári a io alista le i, és lett zsidó-polgári szár azású koz opolitáá. 14 A kihallgatásokat égző ŠTB-tisztek szo jet ta á sadói15 feltételezhetőe ekko kezdték a o ozást anticionista i á a te el i, ajd júniusban kifejezetten megpaa solták sehszlo ák kollégáik ak, Bohumil Dou ek ek és Karel Koštál ak, hog a kihallgatások so á á eg e g ak a a fel ukka ó Rudolf Slá ský e ét hozzák ösz16 szefüggés e a io iz ussal. A kihallgatótisztek e ek te észetese eleget is tettek, ajd áti at a felhí ták Klement Gottwald álla el ök és Ladislav Kopři a, az 11

KAPLAN: 205. HÓDOS: 173. 13 GEREBEN: 532. 14 LÖBL, Eugen: Die Revolution rehabilitiert ihre Kinder: hinter den Kulissen des Slansky-Prozesses. Europa Verlag, Wien, 1968. 35. 15 Az ŠTB a sehszlo ák Belüg i iszté iu alá ta tozó álla izto sági hi atal, a Štát í Bezpeč osť ö idítése. Kle e t Gott ald el ök - e ol a szo jet ta á sadók é kezését „kérte Sztáli tól, akik á ás, a szo jet fe hatóság alá ta tozó kelet-eu ópai álla ok a is izo ították áte ettségüket, ha izo os allo ások ki sika ásá ól olt szó. É de es ezzel kap solat a ege líte i eg tö té etet, a el ki álóa sze lélteti a ta á sadók azo egg őződését, isze i t ők eg edül La e t ij Be ija pa a sát voltak hajla dóak teljesíte i. Miko az eg ik szo jet tiszt ek, Liha so ak sehszlo ák kollégája, Baláž o akodott kiad i eg agas a gú tiszt iselő adatait, Liha so dühkitö ést kapott: „Ne itáz i jötte ide! Azért jötte Csehszlo ákiá a, hog fejek hullja ak. I ká sa aro ki százöt e ás e er akát, i t hog a saját feje hulljo . Az ŠTB tisztje azonban ragaszkodott ahhoz, hogy csak a CSKP ezetőségé ek hozzájá ulásá al teljesíti a kö etelést. Liha so e e – igencsak keresetle sza ak közepette – közölte ele, hog ő késze áll á kit e ö tö öz i, függetle ül attól, hog il e tisztséget foglal el a sehszlo ák hatal i hie a hiá a . LUKEŠ, Igor: The Rudolf Slansky Affair: New Evidence. Slavic Review 58. (1999: 1. sz.) 173. a to á iak a : LUKEŠ: The Rudolf Slansky Affair) 16 HÓDOS: 173. 12

231


ak kö etkez é ei

álla izto sági i iszte fig el ét eg állítólagos „zsidó- a io alista összeesküés eszél é e. No e e e , ö iddel Slá ský leta tóztatása előtt a olt pá tfőtitká a allo ások a á io ista ű özőké t és eg e az álla elle es á ulás fejeké t jele t eg.17 Elfogását kö etőe á eg é tel űe a szá azásuk alapjá tö té t eg a ko u ista fu k io á iusok „összeg űjtése . A szo jet főta á sadók – Vlagyimir Bojarszkij, majd Alekszandr Beszcsasztnov – egé kezésé el az ŠTB tisztjei között g o sa elte jedt a zsidóelle esség. Az ő köze já ásukkal töltötték fel az álla izto sági sze eket hithű a tisze itákkal, íg ke ült például a leta tóztatott Ka el Š á hel é e A d ej Keppe t.18 A kihallgatásoko a allatótisztek leplezetle ül „zsidóztak , ahogyan az eg ko i külüg i iszte helyettes, A tu Lo do is isszae lékezett Šmola százados sza ai a: „Meg fogjuk se isíte i a o skos fajtájá al eg ütt! Ne i de jó, a it Hitler si ált, de hog kiirtotta a zsidókat, azt jól tette. Még i dig túlságosa soka e ekültek eg a gázka ráktól. Majd i efejezzük, a it ő e égzett el. 19 Az úja a és úja a fel e ülő e ek láttá a efe e sek azo al ekiláttak ki o oz i, hog az illető zsidó olt-e, de ha ez be is bizonyosodott, a listákon a e ük ellé a „zsidó szó hel ett kizá ólag a „ io ista kifejezést illeszthették. London szerint a ádlottak zsidó „ide titása” g ak a a szá azást fig el e kí ül hag a á a oko i szálaiko ke esztül is egállapítható olt, ahog a azt az eg ik allatója, Vladi í Kohoutek el ag a ázta eki: „Megfeledkezik a feleségekről. Azok i d zsidók, és az ár eg re eg . [...] A házasság a i dig az asszo uralkodik. Ha ő árja és a férj zsidó, a férj el eszti saját karakterét, és az asszo éhoz ido ul. Ez törté t agá al, Lo do úr! Ha iszo t eg árja esz feleségül eg zsidó őt, óhatatla ul a efol ása alá kerül, és filosze ita lesz. E ek külö e ag szerepe a az üg e , a it izsgálu k, ert a há orú alatt N ugatra e igrált ho fitársai k közül soka jöttek haza zsidó feleséggel… [...] Mit izo ít ez? Azt, hog aho a a zsidóság e tudott efurakod i köz etle ül, efurakodott közet e, zsidó feleségeket akasztottak a akuk a… 20 Az o szág eg ko ásodik e e ét, Slá skýt azo a ez az e őse egké dőjelezhető logika él e felhá o ította, és a io iz us ádját a allatások so á ee e elutasította. Miko á a sokadik alkalo al ádolták meg azzal, hogy a CSKP-t zsidókkal töltötte eg, dühkitö ést kapott: „A lé yeg nem az volt, hogy zsidók, a lé eg az olt, hog e e oltak az elle állás a . Azok, akik ezt e képesek elát i, eg szerűe rasszisták. 21 Az a tisze itiz us Csehszlo ákiá a ö idese álla i szi t e lépett. szepte e é e a CSKP Közpo ti Bizottságá ak ülésé Vá la Kope ký tájékoztatási i iszte kiha gsúl ozta eszédé e a io iz us elle i ha szükségességét.22 17

Uo. 183. KAPLAN: 202. 19 LONDON, Artur: Beis erő allo ás. A prágai „ ag per . Mag ető Kö kiadó, Budapest, 1992. 50. 20 LONDON, i. m. 217-218. 21 LUKEŠ, Igor: Rudolf “lá sk : His Trials a d Trial. Woodrow Wilson International Center for Scholars, Washington D. C., 2001. 54. 22 KAPLAN: 202. 18

232

Balogh A d ás


.

Sza ai o szágsze te egadták a jelet a oszo ká üldözés eli dításá a. Fol a atosa diszk i i atí i tézkedéseket hoztak a zsidók ellen, ugyanúg , i t ahogyan ko á a ez a Szo jetu ió a tö té t. A kultú a te ületé kifejezetten gyakoriak voltak az el o sátások, főké t a legol asotta lapok a , i t a Pra dá a , a Pá t apilapjá a , a Rudé Prá oban, valamint a No á sl í ű fol ói at a .23 Az eg etle sehszlo ákiai ag a apilap, az Új “zó u katá sa, Tu i Má ia sze i t az ő sze kesztőségük e is felül izsgálták a zsidó szá azású dolgozókat, ké dezősködtek io ista kapcsolataik, ala i t Paleszti á a élő oko aik felől. 24 A g á aka , üze ek e , külö öse idéke , a u kások g ak a tettek a tisze ita kijele téseket a Slá ský-ügg el kap solat a , de a agas pozí ió a lé ő álla i hi atal okok szájá is ol ko ki súsztak il e típusú egjeg zések. 25 )sidó szá azású o osok le áltásá a is akadt példa. 26 ta aszá a- a á a tehát a lakosságot á lelkileg felkészítették eg , a „koz opolitiz us elle i ha ál ája ögé újó a tisze ita élű ko ep iós pe leo olításá a. A il á os főtá g alás tize ég ádlottját tö ek között e szempo t alapjá álasztották ki, de a ugati sajtó tá adásait elke üle dő közülük égül „ supá tize eg zsidó szá azású sze él t állítottak í óság elé. A per Az „álla elle es összeeskü ő-közpo t ezetői elle i pe . o e e á kezdődött, és eg héttel késő , -é é t éget. A tize ég ádlottat az alapjá álasztották ki, hog ko á a il e tisztséget töltöttek e, ezzel ep ezentál a a külö öző álla i i téz é eket, a hadse eget, az álla izto sági hi atalt és a kultu ális életet. A pe elő e ki álasztott, apo ta új összetételű közö ség előtt zajlott, újdo ság ak szá ított iszo t, hog élő ádióköz etítés segítségé el illiók hallgathatták a szí játékot, aká az otthonukban is. Az üg ész a ádi at felol asásako á a tize ég ádlott e é ek felso olása köz e se ulasztotta el hozzáte i a „zsidó szár azású jelzőt.27 Ez azé t is olt fontos, e t a í óság osszi dulatú logikája sze i t a zsidó közösség tagjai i da ia eg e io isták is, s e iatt szá uk a idege ek a „ sehszlo ák dolgozó ép é dekei.28 Slá ský állítólag ég az -as é ek elejé satlakozott az a e ikai ké sze ezethez, és ekko sze ezte őt e az i te a io alista io izmus egyik 23 Magyar Nemzeti Le éltá –O szágos Le éltá a to á iak a : MNL-OL), KÜM-TÜK, Csehszlo ákia 1945-64, . d. / , iktatószá élkül. 24 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia -64, 27. d. 15/d, iktatószá élkül. 25 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia -64, 21. d. 5/c, XIX-J-1-j-0013/1951. 26 Uo. 27 A kö etkező sze él ek ől olt szó: Rudolf Slá ský ól, a Csehszlo ák Köztá saság Mi iszte ta ásá ak eg ko i el ökhel ettesé őé; Lud ík F ejká ól, az El öki Hi atal gazdasági osztál á ak olt ezetőjé ől; Bedři h Ge i de ől, a CSKP Közpo ti Bizottsága e zetközi kap solatok osztál á ak olt ezetőjé ől; Bedři h Rei i olt e zet édel i i iszte ől; A tu Lo do és Va o Hajdu olt külüg iniszter-helyettesekről; Euge Lö l és Rudolf Ma golius olt külke eskedelmi miniszterhelyettesek ől; Otto Fischl egyko i pé züg i iszte -hel ettes ől; Otto Šli g ől, a pá t ü i pá t izottságá ak olt titká á ól és A d é Si o e- ól, a Rudé Prá o í ű pá tlap olt sze kesztőjé ől. 28 GEREBEN: 555.

233


ak kö etkez é ei

e es kép iselője, Gei i ge -Granville.29 G a ille hosszútá ú te ei e azé t éppe Slá ský sze epelt, e t a g o s észjá ású, kifejezette i tellige s politikus volt „a Ko u ista Párto elül a zsidók ag re é ysége. 30 A ádi at sze i t a ásodik ilághá o ú utá , a i t a CSKP főtitká á á ki e ezték, azo al egkezdte elle séges ak a u káját, ahog a azt a í óság ak el o dta: „Cio istákat ültette az álla gépezet, a gazdasági szer ek és a pártgépezet fontos posztjaira és édel e e ette őket. Ezek a io isták azutá to á i io istákat hel eztek el az álla élet és a gazdaság külö féle területei . Az ő segítségükkel kap solat a olta a io ista szer ezetekkel is. 31 Mi dezt azé t tehette eg üntetle ül, e t elképesztőe i ikus ódo kihasz álta a szlo ák, de főké t a seh ép i tózását az a tisze itiz ustól, el é zés a ásodik ilághá o ú alatt e ősödött.32 Cseho szág á i egszállása idejé ug a is az el o ott épek, íg a sehek és a zsidók külö öse e ős szolida itással iseltettek eg ás sze edései i á t. Miko pedig a ép egp ó ált fellép i a io ista sze ezetek te éke sége elle , Slá skýék azo al az a tisze itiz us ádját hozták elő és egféle lítéssel elé ték, hogy az ellenséges üg ökök ü tetle ül ga ázdálkodhattak.33 A pe fo gatókö í ói azo a e é ték e a felfo gató és ké te éke ség g a újá al, ha e eg ko spi atí „ ilágzsidóság kö o alait is sejte i e gedték. A ádi at sze i t a io iz us az -es é ek elejé e e edeti éljaitól jó ská el ugaszkodott. A ko á a ég supá a e zetközi zsidó u zsoázia által felhasz ált a io alista ideológia ug a is á a ilági pe ializ us leg ilitá sa , leg eak iósa , e e g űlölő éljai ak szolgálatá a állt.34 Az eg ik ádlott, Bedřich Geminder ezzel kapcsolatban kijelentette: „Az a erikai i perialisták a Csehszloák Köztársaság a űködő io ista üg ökségek és kép iselőik ré é törekedtek a épi de okratikus Csehszlo ákia politikai és gazdasági alapjai ak szétro olására [...] A épi de okratikus országok és a “zo jetu ió elle i har a a io ista szervezetek az amerikai imperializ us előretolt ást ái oltak. 35 A tá adások legfő élpo tja ezzel – az Eg esült Álla oko túl – maga Izrael álla lett. „Be Gurio kor á a Izraelt a erikai irtokká áltoztatta, az izraeli épgazdaságot kiszolgáltatta az a erikai o opolisták ra lógazdaságá ak, és fe tartások élkül tá ogatta az a erikai há orús g újtogatók ű ös éljait, akik Izrael ől fel o ulási területet si áltak a “zo jetu ió elle . 36 Kiha gsúl ozták ug a akko , hog i dezeké t az iz aeli politikai ezetés a felelős, a el saját épét ug a ol a sze é etle ül kizsák á olta, i t az ott élő a a épességet: „Az a erikai i perializ us lakája, Be Gurio eladósította Izrael ehéz a agi hel zet e lé ő dolgozó épét, a lakosságot egfosztotta de okratikus jogaitól, és eg el iselhetetle ül ehéz hel zetet tere tett, főké t az ara épesség szá áLÖBL: 93. Uo. HÓDOS: 190. 31 Sza ad Nép, 1952. november 22. 2. 32 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia - , . d. /j, iktatószá 33 LONDON: 313. 34 GEREBEN: 554. 35 HÓDOS: 170. LÖBL: 129. Sza ad Nép, 1952. november 21. 2. 36 LÖBL: 129. 29 30

234

élkül.

Balogh A d ás


.

ra, amely a kegyetle diszkri i atí kise ségi politikától sze ed. 37 Az eg ik ta ú, a P ágá a leta tóztatott iz aeli álla polgá , Si o O e stei allo ása sze i t az a e ikai-izraeli ilágösszeeskü és terve 1947- e született eg Washi gto a . A találkozó Ha T uma a e ikai el ök, Dea A heso a e ikai külüg i iszte -hel ettes, a késő i iz aeli i iszte el ök, Be Gu io , az Eg esült Álla ok ko á i pé züg i iszte e, He Mo ge thau és a késő i 38 iz aeli külüg i iszte , Móse Sa et ettek észt. Az úg e ezett Mo ge thau−A heso -tervben „Izrael kötelezettséget állalt, hogy [...] minden teki tet e tá ogat i fogja az a erikai i perialisták ak a iláguralo egszerzésére irá uló törek éseit. [...] Az izraeli kikötőket a erikai flotta ázissá építették, a egállapodás alapjá álla dóa a erikai kato ai erők tartózkod ak Izrael területé , az izraeli tisztikart pedig A eriká a képezik ki. [...] Izrael szolgálataiért az Eg esült Álla ok kép iselőitől illió dollár köl sö t kap. 39 De ez ég e i de . Ug a eze a titkos sú stalálkozó Be Gu io T u a el ök ek egígé te, hog a io ista sze ezeteket ké - és o lasztó te éke ség e fogja felhasz ál i a épi de ok atikus álla ok a .40 ásodik felé e külö e e a él a felállítottak Pá izs a eg sze ezetet, Ha osad Lealia Bet é e , a el et az a e ikai Joi t látott el pé zzel.41 Mi de szo ialista o szág a kiküldték eg ízottaikat, a s hliáhokat, akik a fo tos pá t- és ko á yfu k iók a lé ő sze él eket ig ekeztek eg e i. Il e olt tö ek között a szo ialista Mo de hái O e , aki a épi de ok áiákat já a p ó álta eg Iz aelt épsze űsíte i. Csehszlo ákiá a ezt a feladatot a zsidó álla eg ko i kö eté e, Ehud A iel e Ü e all ízták. Kö etségi alkal azottai, Feli és Be Salo segítségé el ké kap solatokat tartott fenn há o ádlottal, Slá ský al, Ge i de el és Fis hllel.42 Ez azé t is érdekes, e t a P ágá a akk editált iz aeli diplo aták isszae lékezései sze i t éppen Slá ský olt a sehszlo ák ezetés legélese e Iz ael-elle es tagja. Ő aga o dta eg íz e Ehud A iel ek, hog „a ikor zsidó üg ek kerül ek szó a, i de t eg kell go dol o , hog féke tartsa zsidóelle es érzései et. 43 Az eg ko i pá tfőtitká elkötelezett a ti io ista lé é , az iz aeli függetle ségi há o ú idejé is á elle ezte, hog Csehszlo ákia feg e eket adjo el a zsidó államnak.44 A ádi at sze i t azo a égis ő olt az úg e ezett Ü e all-te eg ik készséges kiszolgálója az o szág a . „A ter szeri t Csehszlo ákiá a jele tőse fejlesztették ol a a kö űipar külö féle ágait, íg a te tilipart, a por elá g ártást, a játékg ártást és ékszerkészítést. Ezek ek az iparágak ak a g árt á ait az Eg esült Álla ok a akarták elad i a io ista szervezetek tevéke közre űködésé el,

37

Uo. Uo. 39 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia -64, 29. d. 16/j, iktatószá élkül. 40 LÖBL: 129. 41 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia - , . d. /j, iktatószá élkül. 42 LÖBL: 105. 43 RAPOPORT, Louis: “tali ’s War Agai st the Je s: The Do tor’s Plot a d the “o iet “olutio . Free Press, New York-Toronto, 1990. 267. 44 GILBERT, Martin: Izrael törté ete, Pa o i a Kiadó, Budapest, 2000. 267. 38

235


ak kö etkez é ei

a kö etkező jelszó al: »Vásárolj sehszlo ák árut – Izraele segítesz ele«.”45 A sehszlo ák gazdaság tö k etételé e ás eszközöket is hasz áltak. Il e olt például az úg e ezett dollá offe zí a, a el so á az eg ko i külke eskedel i i iszte hel ettes, Euge Lö l az a e ikai io istáktól p ó ált eg hitelt fel e i a ak é deké e , hog a kö űipa i e po tjukat a ugati o szágok felé ö elje. Ezzel kí á ta ug a is „a sehszlo ák gazdaságot a N ugathoz lá ol i. 46 A kizsák á olás ha adik ódsze e a ki á do lás olt. Iz ael álla egalapítása utá , a zsidók ki á do lása ü üg é az illegális e ekültek tö illiá d sehszloák ko o a é tékű á ut szállítottak el a épi de ok á iák ól, köztük a a at, ezüstöt, éksze eket, űtá g akat, ipa i e e dezéseket és gépeket. A e slések sze i t a sehszlo ák e zeti ag o t kö ül elül hat illiá d sehszlo ák ko o a é tékű ká é te eköz e .47 A ádi at sze i t az összeeskü ők ű ös te éke ségük so á ol a e köl si élypontra jutottak, hog ég a holokausztot is saját eggazdagodásuk a sze ették ol a felhasz ál i. A estitú iós tö é alapjá ug a is a io isták e supá azo sze él ek ag o át kapa i tották eg, akik a ko e t á iós tá o ok ól hazaté tek, ha e azo zsidó szá azásúak ottho a adt é tékeit is, akik a á i épi tás ak áldozatul estek.48 Iz ael ezetősége áadásul a tö té ele e szö ű t agédiájá ól se ta ult, ug a is a e zetközi tőkét szolgáló Hágá á sze ezet és a Ste -féle te o ista sopo t kiképzésé el „Paleszti á a az ara lakosság kiirtását hirdeti. 49 Ke é ádakkal illették tehát a í óság előtt állókat, azt azonban csak kevese go dolták, hog a tá g alás előtt – á o e e -á – Gott ald el ök és az e e összehí ott ég tagú izottság asztalá il e súl os ítéletek születtek. A ádlottak – az elő e eg eszéltek sze i t - i da ia a legsúl osa ü tetést ké ték aguk szá á a, azo a titko ég azt e élték, hog a halál ü te50 tés elke ülhető. A e zetközi sajtóvisszha g és az újabb a tisze ita hullá

az országba

A Slá ský-pe e hozott tize eg halálos ítélet, ala i t az üg a tisze ita éle he es eak iókat áltott ki ilágsze te, te észetese legi ká a hel i zs idó sze ezetek és Iz ael álla észé ől. Az oszt ák ko u ista pá t eg ik Csehszloákiá a ta tózkodó kép iselője á jó ská a pe t egelőzőe , ájusában figyelmeztette a CSKP-t, hog hag jo fel a zsidóelle es eg il á ulásokkal. Az effajta fig el eztetés akko i a ég itkaság ak szá ított, e t e lehetett pontosa elő e tud i, hog a pe il e i á a ozdul el. A álasz a pá t hi atalos álláspo tját kö ette, isze i t ők e a zsidók, ha e a zsidó ké ek LÖBL: 117.; Sza ad Nép, 1952. november 21. 2. Uo. 46. 47 Uo. 122. 48 Uo. 121-122. 49 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia - , . d. /j, iktatószá élkül. 50 Az ŠTB-tisztek rengeteg időt és e e giát fektettek a a, hog elhitessék elük, hog a eise ő allo ással a ko u ista ozgal at segítik, íg soha el e kö etett ű eiket eg től egyig bevallották. 45

46

236

Balogh A d ás


.

és az a e ikai felde ítés üg ökei é ált io isták elle ha ol ak. 51 A főpe e hozott ítéletek kihi detését és a ki égzéseket kö etőe a e zetközi sajtó – a hideghá o ús iszo okat tük öz e – két ész e szakadt: a szo ialista tá o a jogos elégtétel ek szá ított az „összeeskü őkkel tö té t á ás ód, a ugati sajtó pedig e ális tá adásokat i tézett Csehszlo ákia és a Szo jetu ió elle . A iko például az iz aeli pa la e t e a ko u ista Méi Vil e Slá skýt „kém52 ek és áruló ak e ezte, kép iselő-tá sai kifüt ülték őt. Az iz aeli külüg iniszter, Móse Sa et íg eagált az ese é ek e: „Izrael kor á a teljese fölöslegesnek tartja, hog részletese és té szerűe áfolja az izraeli kor á tagjai ak és eg ízott képiselői ek te éke ségéről szóló hazugságokat és kohol á okat, el eket a sehszlo ák titkosre dőrség és az üg észség ter éke fa táziája alkotott. Ezek a hazugságok az értele fé é él azo al elle t o dásosak lesz ek. Hamisságuk rá ézésre is eg értel ű, ert a té ek e tá asztják alá. Izrael i dig őszi te szi pátiá al fordult a sehszlo ák ép felé. Izrael a jele legi sehszlo ák álla al aráti kap solatok kiépítésére és fe tartására törekszik. A függetle ségi há orú idejé Izrael értékes segítséget kapott Csehszlo ákiától, el et teljességgel egfizetett. Mi dez a sehszlo ák álla ezetői ek tudo ásá al és felhatal azásá al törté t, és ezek közül a ezetők közül éhá a a is jele tős hatal i pozí iókat tölte ek e. 53 Két, P ágá a letartóztatott iz aeli álla polgá al, Mo de hái O e el és Si o O e stei el kap solata kijele tette, hog az ő u katá sai „soha e oltak eg etle idege hatalo üg ökei ag ké ei se . A két fogl ot e ek elle é e sak az 0-es é ek közepé e gedték sza ado , és ekko té hettek issza hazájukba. A K eszet e elha gzott eszédeket a tel-a i i sehszlo ák kö etség előtt ta tott tü tetések kö ették, s e e eagál a a sehszlo ák ko á ké te d . Ku o i p ágai iz aeli kö et isszahí ását.54 . fe uá -é is e etle ek o át o a tottak a Szo jetu ió iz aeli kö etségé ek te ületé , el ek kö etkezté e egse esült Jersov kö et felesége és Sziszoje ek, a kö etség u katá sá ak eje, ala i t Grisin, a kö etség u katá sa. A kö etség épületé ek eg észe eg o gálódott. Más ap Iz ael el öke és a Külüg i iszté iu le elet i tézett a szovjet kö etséghez, a el e a ko á e é e o sá atot ké tek, és elhatá olódtak a ű seleké től. E ek elle é e fe uá -é a szo jet ko á eg jeg zék e álaszolt ekik, el e isszahí ta kö etét, és felszólította a Moszk á a ta tózkodó iz aeli diplo atákat, hog haladéktala ul hag ják el az o szág te ületét.55 Az a e ikai zsidó sze ezetek szi té tiltakoztak a P ágá a tö té tek ellen. Az A e i a Je ish Co ittee ö idít e: AJC például a Slá ský-perrel kapcsolatban azt a sötét jóslatot etítette elő e, hog i dez a kelet-eu ópai zsidóság új óli depo tálásá ak és tö eges egse isítésé ek az előfutá a. 56 Mások az eljá ást – az 51

GEREBEN: 559. GILBERT: 267. 53 Uo. 268. 54 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia 1945- , . d. /j, iktatószá élkül. 55 Sza ad Nép, . fe uá . Közli: LÓ)SY Ta ás (szerk.): Izrael és a ag ar sajtó. A zsidó álla é e politikai apilapok tükré e . GLM U ió BT, Budapest, 1998. 40-41. 56 BLUMENTHAL, Helaine: Communism on Trial: The Slansky Affair and Anti-Semitism in Post-WWII Europe. UC Berkeley, 2009. 12. 52

237


ak kö etkez é ei

ab a tö íz e elha gzó io ista ilágösszeeskü és miatt – a hí hedt „Cio ölsei ek jeg zőkö eihez haso lították. Az A ti-Defa atio League eg közleé e kijele tette: „Fél é századdal ezelőtt az oroszok kitalálták az e eriség törté el é ek eg ik leg ag o és legdur á hazugságát. [...] Ez a hazugság olt a Cio öl sei ek jeg zőkö ei, eg ol a fiktí ha isít á , a el azóta az a tisze itiz us sze t kö é é ált. Hitler a fasiz us propaga da-eszközeké t haszálta fel. Most, az úja idők e , létrehozói, az oroszok, felele e ítik ezt a hazugságot. Ezúttal a ko u iz us propaga dájaké t. 57 Az Eg esült Álla ok a azo a e supá a zsidó szá azású pu li isták és politikusok fejezték ki aggodal ukat az ese é ekkel kap solat a . Az el öki álasztásokat éppe eg e ő D ight D. Eise ho e eg Ne Yo k-i eszéde so á a kö etkezőket o dta: „Rudolf “lá ský és társai ak prágai pere a i ilizá ió és az emberi jogok kigú olásaké t szolgált.... Az elle ük i dított per és ki égzésük, i t i de ás diktatórikus re dszer e , politikai eredetű selek é olt. E ek a re dkí üli politikai tett ek a élja az olt, hog eg , a szo jet Oroszországo és Kelet-Európa szatellitálla ai égigsöprő ad a tisze ita ka pá t i dítso el... 58 A leköszö ő el ök, Ha S. T u a szi té ki il á ította éle é ét: „A prágai perek az 1930-as é ek oszk ai ko ep iós perei ek sa lo jait kö etik. [...] A kirakatperek jelle zői a ha is ádak, a kiké szerített allo ások és az előre kiszaott ítéletek. Mi dezek ellett a prágai ko u isták ehhez az a tisze itiz ust is hozzáadták. A ás totalitárius rezsi ek által okozott illió zsidó tragikus sorsa e igazol i ket a a , hog tiltakozás élküli sze ta úi leg ü k az a tisze itiz us ak. 59 Te észetese az elle tá o se hag hatta i dezt szó élkül. A épi de okatikus álla oko kí ül a ugati – elsőso a az olasz, a dá , a ugat émet, a f a ia és a holla d – ko u ista pá tok is ig ekeztek e izo íta i, hog a pe és az ítélethi detés so á a í óság jogsze űe já t el.60 Ezt alátá aszta dó a Daily Worker í ű a e ikai apilap a a p ágai a i „a leghatározotta a eg áfolta a sehszlo ákiai a tisze itiz usról terjesztett rágal akat. 61 A p ágai ko á i de lehető eszközt és fó u ot felhasz ált ahhoz, hog az üg et kizá ólag az a e ikai ko á szolgálatá a állott e zetközi io iz us elle i ha ké t tü tesse fel, és lehetőleg i él ha a a leke üljö a api e d ől. A tu Lo do isszae lékezése sze i t, ahog a utólag ol asta a sehszlo ák sajtót és a pe g o sí ásos jeg zőkö ét, feltű t eki, hog a ég sze közti kihallgatásoko hasz ált legsé tő a tisze ita kifejezések hiá oztak előlük. 62 A sehszlo ák ezetők – eg úja a tisze ita hullá tól ta t a – igyekeztek a lakosságot egg őz i a ól, hog a Slá ský-pe Iz ael álla és e saját zsidó álla polgá ai elle i á ult. A Rudé Prá o í ű apilap sze kesztői a lap . o e e -i 57

BLUMENTHAL: 15-16. The New York Times, . de e e . Közzé teszi: BLUMENTHAL, i .m. 28. 59 American Zionist Council, Public Opinion on the Prague Trial, 1952. 14. BLUMENTHAL: 28. 60 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo ákia - , . d. /j, iktatószá élkül. 61 Uo. 62 LONDON: 303. 58

238

Balogh A d ás


.

szá á a ug a azo ezé ikk e foglaltak állást a io iz us és az a tisze itizmus ellen is.63 )de ěk Nejedlý i iszte el ök-hel ettes eg ádió eszédé e utatott á, hogy „ e zsidókat, ha e ű ösöket ítélt el a sehszlo ák íróság és e azért ert zsidók, ha e azért, ert összeeskü ők, ké ek, kárte ők oltak. 64 A december 16-18. között egta tott o szágos pá tko fe e iá Kle e t Gott ald és Vá la Kope ký is p ó álták eg ag a áz i a pe alódi jellegét.65 „Ma a io iz us eszél es és elszá t elle ség – ha gsúl ozta Gott ald, és hozzátette: „Azt jele ti-e ez, hogy mindenki, aki zsidó szár azású az io ista? Ne azt jele ti! A dö tő az illető osztál -szár azása, ala i t a szülőföldjéhez, a szo ializ ushoz aló iszo a és égzett u kája. A ioiz us elle i har ak se i köze az a tisze itiz ushoz. Az a tisze itiz us a ar ár faji üldözés eg ik álfaja. 66 Ezzel pá huza osan „az egész o alo egi dult a fel ilágosító u ka a io iz us és a tisze itiz us tisztázása érdeké e . 67 A ko a eli ag a külüg i jele tések alapjá azo a ez a ag a ázat a lakosság kö é e e talált eghallgatás a, és főké t Szlo ákiá a tö té tek antiszeita töltetű i ide sek. A kassai ke ületi pá t izottság tagjai szó a és í ás a is zsidókat i zultáltak, a diószegi pá tsze ezet e pedig ja aslatot tettek a a, hog az összes zsidó szá azású tagot ki kell zá i a pá t ól. 68 A mintegy 18 000 főt szá láló p ágai zsidók lakóházai , oltjai a kö etkező feli atok jele tek eg: „Ki a zsidókkal! , „Le a zsidó kapitalistákkal! 69 Tö közpo ti hi atal ól eltá olították a zsidó szá azású dolgozókat, íg például a leg ag o szlo ák ke ület, a pozsonyi pá tko fe e iájá a hatszáz delegált sze él közül eg etle eg zsidó szá azású ko u ista se olt, a ak elle é e, hog százaléka á uk itt kifejezetten agas ak szá ított.70 Az eg ik jele tés sze i t eg kassai o ost, izo os G éá t p ofesszo t saját főiskolai hallgatói aka ták az állásá ól eltá olíta i, a oszkvai „or osperek hí é ek elte jedése utá pedig „eg pozso i kórház a tö aszszo , köztük eg po ere ík felesége is, éles zsidóelle es kijele téseket tettek a TASZSZ-iroda közle é é ek ol asásakor. 71 Az o szágo égigsöp ő a tiszemita hullá állítólag ag o olt, i t az égé , elejé kitö t előző ki ohaás-so ozat, ug a akko ezúttal a pá t jo a üg elt a fol a at egfékezésé e is. A zsidóelle es ha gokat ig ekeztek el é íta i, az effajta eg il á ulások a el agadtatott pá tfu k io á iusokat le áltották, és például az e lített G é á t p ofesszo t se tá olították el állásá ól. 72 A oszk ai o os sopo t Sztáli halála után ekö etkező eha ilitá iója pedig szi té hozzájá ult a sehszlo ákiai a tisze itiz us látszólagos felszá olásához. 73 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 65 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 66 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 67 Uo. 68 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 69 GEREBEN: 558. 70 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 71 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 72 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo 73 MNL-OL, KÜM-TÜK, Csehszlo

63

64

ákia ákia ákia ákia

-64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-00131/1/1953. - , . d. /j, iktatószá élkül. -64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-002248/1952. - , . d. /j, iktatószá élkül.

ákia

-64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-002147/1952.

ákia ákia ákia ákia

-64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-001143/1953. -64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-00131/1/1953. -64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-002147/1952. -64, 32. d. 18/b, XIX-J-1-j-00911/1953.

239


ak kö etkez é ei

Összegzés Miutá a szo jet ezetés szá á a legkéső égé e il á aló á ált, hogy Izrael – az első a a -iz aeli há o ú so á újtott a agi és politikai tá ogatás elle é e – hosszútá o az Eg esült Álla okkal képzeli el a szo osa eg üttűködést, az -es é ek égé egkezdődött egy a tisze ita he ka pá a Szo jetu ió a . Az elei te aká pusztá szo jet elüg ek is teki thető késősztáli i zsidóüldözések az o szág hatá ai túl e őe a épi de ok á iák a is eszi á ogtak. Te észetese e életle ül, az időzítésük azo a a á ezeke az o szágok a zajló ko ep iós pe ek teki teté e ag külö ségeket szült. A Rajk-pe például ég teljes egészé e a „titóiz us elleni harc jeg é e született, az a ti io ista otí u a szolút alá e delt sze epet játszott, szi te ész e ehetetlen maradt. 1951-52- e azo a á ó iásit áltozott a ilág. Az Iz ael államal tö té ő szo jet szakítás legfő kifejezője á eg a tisze ita élű ko ep iós pe lehetett, éghozzá éppe a a a Csehszlo ákiá a , a el éhá é el koá ban az egyik legfontosabb feg e szállítója és tá ogatója olt az éppe születe dő o szág ak.74 A Sztáli szá á a - e á eg é ké t is g a ús pá tfőtitká , Rudolf Slá ský zsidó szá azása íg tehát tökéletese eleilleszthető olt eg „i perialista-cionista ilágösszeeskü ésről szőtt tö té et e, melynek fő élja Csehszlo ákiá ak a „ éketá or ól tö té ő ki agadása, s ezzel eg ütt a épi deok atikus álla ok gazdasági és politikai e dsze é ek egdö tése olt. Íg aká il e fu sá is ha gzik, Slá ský és tíz kollégájá ak égzeté e zsidó szá azásuk is köz ejátszott. A főpe égezetül a Szo jetu ió a á iusá a te ezett „fehérköpe es g ilkosok elleni per75 főp ó ájaké t is é tel ezhető. Slá ský és tá sai sze él es t agédiája, hog a főp ó a hiá a aló olt, i el a páhol a hel et foglaló dísz e dég, Sztáli halála kö etkezté e az előadás elmaradt.

74 Köz etle ül Iz ael kikiáltását kö etőe , ájusától apo ta átlagosa - epülőgép – Messe s h itt, Spitfi e és Mos uito típusú gépek – é kezett Csehszlo ákiá ól. A p ágai ko unista ko á e ellett az elsők között olt, a el ek Iz aelt de ju e elis e ték, ala i t tö eg ség i zsidó fiatalt is itt képeztek ki a Hágá á szá á a. GILBERT: 189. 75 A szo jet a tisze ita ka pá ekko i a közeledett a sú spo tjához, éghozzá a zsidó szá azású orvosok elle i pe előkészítésé ek fo ájá a . Az o szágsze te kitö t pá ikot az a é hí okozta, isze i t az i pe ialista és io ista ké hálózat ezúttal o osokat hasz ált fel a szo jet politikusok féleállításá ak gátlástala küzdel é e . Mi el a pá ie sek g ak a e ős függőség e ke ül ek szako osaik, se észeik, házio osaik szaktudásától, és ez alól a leg ag o hatal ú politikusok se ki ételek, kiszolgáltatottságuk ak köszö hetőe az o osok i á ti izalo szükségsze ű. A sztáli i úja ko epiós pe éppe eze izal at és az e ől fakadó félel eket kijátsz a ig ekezett a tisze ita hangulatot ge jeszte i az o szág a . Csehszlo ákiá a se olt ez ásképp, a Slá ský-pe ádi ata sze i t a olt pá tfőtitká eg u zsoá salád ól szá azó, sza adkő ű es o os segítségé el kí á ta Gott ald el ök életét eg ö idíte i.

240

A Slánský-per anticionista jellege és annak következményei

Recommend Documents