SZAKMAI KONCEPCIÓ
A Sásdi Faodu Egyesület által beadandó TÁMOP-3.3.9.C-12 azonosító számú pályázathoz
Napjainkban a társadalmi beilleszkedés egyik sarokpontja, hogy milyen iskolázottsággal lép a felnőttkorba, az önálló életbe az egyén. Mindeközben tudjuk, hogy aki alacsony iskolázottsággal kezdi meg önálló életét, annak tudása a munkaerőpiacon nehezen konvertálható. Vagyis egyértelműen kimondható, hogy a társadalmi integrációja sokkal kisebb valószínűséggel lesz annak a fiatalnak sikeres, aki ilyen körülményekkel indul el az életben. Ezek a tényezők akkor is alapvető fontossággal bírnak, ha biztos családi háttér áll az önálló életkezdés időszakában a fiatal felnőtt mögött, de amennyiben ez részben vagy egészben hiányzik, akkor különösen nagy jelentősége van a beilleszkedést, esélyegyenlőséget elősegítő programoknak.
Helyzetelemzés: A magyar közoktatásban a rendszerváltás előtt az oktatás politikában nem vagy csak kismértékben voltak olyan törekvések, melyben a hátrányos helyzetű különösen roma illetve az állami gondoskodásban felnövő gyermekek és a felsőbb státuszú gyermekek közötti oktatásban való hátrányainak kiegyenlítésére. Több felmérés és kutatás kimutatta, / pl.: / Havas - Kemény Liskó /, hogy a szegregációt oktatás politikai eszközökkel kell szabályozni. Ezt megelőzően is különböző normatívákat adtak ennek elősegítésére, az egyik ilyen normatíva kimondottan hátrányos helyzetű gyerek iskolai foglalkoztatására irányult. Az elvárás az volt, hogy plusz órákat kapjanak a gyerekek. Ez a szegregáció felé vezette az iskolákat. A cigány normatíva 1997-be jött létre, 2000ben megváltoztatták. Ennek tartalma: 1/7 részében kellett nemzetiségi oktatást, 6/7 részében kommunikációs, felzárkóztató foglakozásokat tartani. Ez is a szegregáció felé vezette az iskolákat. Mind ezek mellett számos hazai és külföldi felmérések kimutatták, hogy Magyarországon az induló hátrányokat iskolarendszerünk felerősíti, az esélykülönbségeket tovább mélyíti. A PISA 2000-s vizsgálat eredményéből kiderült, hogy a vizsgált országok közül Magyarország biztosít legkevésbé egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű és szegényebb családok gyermekeinek. 2003. őszétől az 57/ 2002 OM illetve az 1994 (VI. 8.) MKM rendelet alapján újabb törvény és két normatíva került megállapításra (39/D képességfejlesztő, 39/E integrációs normatíva) a normatívák felvételének feltétele az oktatási minisztérium által kiadott Integrációs Pedagógiai Rendszer/ továbbiakban IPR/ alkalmazása az iskolai életbe.
A kistérség közoktatási jellemzői A kistérség a domborzati sajátosságok, gazdasági és kulturális kapcsolatok, valamint közigazgatási hagyományok mentén 5 mikrotérségre tagolódik. A mágocsi mikrotérség: Mágocs község, Alsómocsolád, Bikal, Mekényes és Nagyhajmás . A vásárosdombói mikrotérség része Vásárosdombó, Ág, Gerényes, Kisvaszar, Tarrós és Tékes. 1
A kistérség egyetlen városi rangú települése Sásd, a sásdi mikrotérséghez Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Varga és Vázsnok tartozik. Mindszentgodisa mikrokörzetéhez sorolható Bakóca, Kishajmás és Kisbeszterce. A gödrei mikrotérséget Gödre, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Szágy és Tormás alkotják. A kistérség közoktatási intézményei a mikrotérségi központok köré szerveződtek. Általános iskolai feladatellátás
Az intézmény A társuláshoz székhelye önkormányzatok
-a
székhelyközségen
kívül-
tartozó
Gödre Tormás Mágocs Alsómocsolád, Mekényes, Nagyhajmás Mindszentgodisa Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás Felsőegerszeg, Varga, Oroszló, Vázsnok, Meződ, Palé, Tarrós, Magyarhertelend,Bodolyabér, Baranyajenő, Sásd Baranyaszentgyörgy? Szágy Vásárosdombó Gerényes, Ág, Tékes, Kisvaszar, Tarrós Bikal A tanulói összetétel néhány
mutatója1
Közülük Beírt hátrányos Iskola létszám h. 52 45 Baranyajenő ∗ Gödre 109 68 Mágocs 279 142 Mindszentgodisa 123 82 Sásd (ált.isk.) 386 173 Sásd (középiskola) 152 47 Vásárosdombó 214 190 Bikal 163 55 Összes 1478 802
A hh közül hhh-s 26 4 83 55 49
Cigány kisebbséghez tartozó 39 35 85 69 124
10 110 17 388
30 141 523
∗ 2008/2009. tanévtől megszűnt, Sásd A Sásdi kistérség egyes mikro-térségeiben a megelőző fél évszázad népmozgalmi folyamatainak eredményeként eltérően alakult a cigány népesség súlya, ami az egyes iskolák roma tanulóinak arányában is tükröződik. A kistérségi szinten az összes általános iskolai diák 37.1 százaléka cigány származású. A legalacsonyabb ez az arány a mágocsi (23.2%) és a sásdi (26.7%) általános iskolában, arányuk fokozatosan emelkedik a gödrei (32.2%), a mindszentgodisai (43.6%) baranyajenői (58.9.1%) és a vásárosdombói (65%) intézményekben. Az utóbb említett általános 1
Sásdi Kistérség Közoktatás-fejlesztési terve 2007-2013 .
2
iskolákban a demográfiai tendenciák eredményeként a cigány származású gyermekek aránya valószínűleg emelkedik a közeljövőben. A fenti táblázat alapján az is megállapítható, hogy a térségben a hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya is magas, 54,2 %-a. Az 1478 általános és középiskolai tanulóból 388 fő, 26 % halmozottan hátrányos helyzetű. Különösen magas a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya Vásárosdombón. ( 51,4 %) A cigány kisebbséghez tartozók aránya szintén ezen iskolában a legmagasabb ( 65,9 %),de Sásd város iskolájában is 32,1 %. A 2008/2009. tanévtől a baranyajenői HH/HHH tanulók tovább növelik a sásdi iskolában a HH/HHH tanulók arányát.
A KISTÉRSÉG TERÜLETÉN ÉLŐ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULÓK SZÁMA, SNI TANULÓK ARÁNYA, ELLÁTÁSI HELYE A település tanulói Település
A A településen élő, fogyatékosnak településen minősitett (SNI) általános iskolás élő tanulók száma általános iskolás tanulók száma összesen
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Felsőegerszeg Gerényes Gödre Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Mágocs Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Tarrós Tékes Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Összesen:
SNI tanulók ellátásának települése(i)*
ebből szegregátumban él
22 19 n.a.
2
0 Vásárosdombó
52 13 42 10
8 0 6 0 1
2 Sásd Sásd Bikal, Egyházaskozár Sásd Komló
65 190
9 9
9 Vásárosdombó, Komló 2 Mágocs
8
0
0 Sásd (ha él a településen SNI tanuló)
54 39 11 225
3 1 0 6
3 Mágocs Pécs 0 Sásd (ha él a településen SNI tanuló) 0 Sásd
6 33
0 2
0 Vásárosdombó, Sásd 0 Vásárosdombó
12 113 8 922
2 19 1 69
3
0 Sásd 0 Vásárosdombó 0 Sásd 16
Egyéb dokumentumok alapján a kistérség általános iskolai tanulói létszáma megközelítően 1300fő. A településen élő SNI gyermekekre/ tanulókra vonatkozó adatok is megbízhatatlanok, mivel a rendelkezésünkre álló egyéb kistérségi dokumentumokban található adatokkal nem koherensek. Az alábbi megállapítások azonban általánosságban érvényesek: •
A kistérségben az SNI-vé nyilvánított tanulók száma magas.
•
Az adatszolgáltatás alapján az SNI tanulók 23%-a szegregátumban él.
• Helyi szinten több civil kezdeményezés és szervezetek által projekteken keresztül is történt a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok társadalomba való beilleszkedésének, esélyegyenlőségük elősegítésére (oktatásban való fejlesztés… stb.) a kezdeményezések nem vagy csak időszakosan működtek/működnek, ez egyrészt a fluktuáció másrészt a fenntarthatóság nehézsége miatt is van így. A gyermekvédelmi szférában működő intézmények a mai Magyarországon nem vagy hiányosan töltik be szerepüket, személytelen, bürokratikus, az Európai Uniós követelményeknek kevésbé felelnek meg. Ezért van szükség olyan szervezetekre, amelyek ezeket a gyerekeket és fiatalokat segítik, tanulmányi előmeneteleikben és az önálló életre való felkészítésben, felzárkózási esélyeik növelését célozzák illetve az oktatási esélykülönbségek és iskolai lemorzsolódás csökkentését tűzték ki célul s mind ezt úgy téve, hogy a gyerekek és fiatalok saját maguk is részt vesznek a programok szervezésében, lebonyolításában is, családias légkör biztosításával.
Szükségletfelmérés: A Sásdi kistérség országos viszonylatban is a leghátrányosabb helyzetűek között található. A kistérség népességszáma az elmúlt 10 évben mintegy 6%-al csökkent, a kedvezőtlen demográfiai viszonyok és az elvándorlás miatt. A 90-es évekhez képest a foglalkoztatottak aránya 30 %-kal csökkent. Az elmúlt évekre jellemző munkanélküliségi ráta országos szinten is kiemelkedően magas (13% körül mozog), ebből a tartós munkanélküliek aránya kb. 61,3 %, amely a Dél-Dunántúl legrosszabb mutatója. A roma kisebbség aránya a Dél-Dunántúli régión belül jóval magasabb az országos átlagnál és foglalkoztatási szempontból rendkívül kedvezőtlen a pozíciója. A cigány lakosság a Hegyhát falvainak (Sásdi kistérség) némelyikében koncentrálódik (Ág, Kisvaszar, Baranyajenő).Az elmaradott aprófalvas kistérségünkben, ahol a roma lakosság aránya magasabb a régiós átlagnál, a súlyos szegénység, a munkanélküliség, az aluliskolázottság, az alacsony képzettségi színvonal tovább nehezíti a felzárkózásukat, versenyképességüket a munkaerőpiacon és a társadalmi beilleszkedésüket. A sásdi kistérség az ország 10 leghátrányosabb helyzetű kistérségei között szerepel, az itt élő fiatalokat különösen sújtják az ebből fakadó hátrányok. A fenti mutatók bizonyítják, hogy beavatkozásra van szükség, másként ezek a családok teljesen a perifériára szorulnak s gyermekeik révén újra generálják a helyzetüket. Az ok, amiért többek közt a projektet indokoltnak tartjuk, az, hogy a Sásdon és a környező kistelepüléseken egyre több család választja a nevelőszülői hivatást, megélhetési forrásként. Sok esetben kapcsolatba kerülünk a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekekkel, akik a sásdi általános iskolába járnak, s szocializációs és egyéb hátrányok miatt kerülnek látókörünkbe, mint az egyesületünk kiemelt célcsoportja. A nevelőszülőknél nevelkedő elsősorban roma származású gyermekek és fiatalok esetében általános tapasztalat, hogy számukra még nehezebb az iskolai előrehaladás, lemorzsolódásukban erőteljes szerepet játszanak a családi biztonság nélküli érzelmi hátrányok. 4
Az éppen aktuális gondozó és közösség nem mindig tudja azt az alapot megteremteni, melyet egy generációkra visszatekintő család nyújtani tud. Ez a gyökértelenség eredményezi az úgynevezett – pillantperspektívát - mely az itt és mostban való gondolkodást jelenti. A cigány származású állami gondozottak identitástudata a döntő többségnél nem alakul ki, így különösen nagy hátrányt jelentenek számukra a diszkriminatív társadalmi attitűdök, melyek hárítására, megoldására semmiféle önvédelmi stratégiával nem látja el a szakellátás őket. A projektünkben a cigányság kultúráját pozitív értékként és ezzel felvállalható identitásként közvetítjük, mely –a hárítás helyett- az általunk egyetlen ismert megoldás. A szükségletfelmérés célcsoportjainak meghatározásához a jelenlegi „Faodus” fiatalokat” és végig elemeztük Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival a nyilvántartási rendszerüket és „Macis” adatlapjait (alapellátásban gondozottak, védelembe vétel során gondozottak, veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása, korrepetálásra járó tanulókat). Az egyesületünk jelenlegi célcsoportja eleve devianciákkal, személyiség gondokkal, szocializációs problémákkal, iskolai kudarcokkal küzd, jó részük roma származású illetve nevelőszülőknél nevelkedő fiatal. A közoktatási intézményeket is segítségül hívtuk (személyes illetve csoportos interjú formájában) a célcsoport feltérképezéshez. Továbbá a szükségletfelmérés keretében interjút készítettek az egyesület szociális munkás végzettségű önkéntesei a pedagógusokkal, a fiatalokkal és szüleikkel. A pici településen élő szülők hangot adtak annak a félelmeiknek, hogy a sásdi iskolában hogyan fogják megállni az ő gyerekeik a helyüket illetve a már odajáró gyermekeiknek is milyen kudarcokkal kell naponta küzdeniük. A sásdi iskola osztályfőnökei annak adtak hangot, hogy a kistelepülésekről, de a sásdi roma származású illetve nevelőszülőknél nevelkedő fiatalok nehezen tudnak beilleszkedni és lépést tartani a osztályközösségekbe a nem roma származású társaikkal illetve „jól szituált családok gyermekeivel” szemben, amióta összevonásra kerültek a kistérség iskolái. A régi iskola pedagógusai már elsős koruk óta ismerték és figyelemmel kísérhették – a tanulók alacsony létszáma által – a diákok tanulmányi előmenetelét, illetve megismerhették a gyermekek családi hátterét. Sok esetben már a szülőket, nagyszülőket is tanította, nevelte a megszűnt iskola tantestülete. A családok ismerték a pedagógusokat és fordítva, ezáltal sokkal könnyebben kezelhető volt a gyermekek tanulmányi lemaradása és egyéb iskolai problémái. A szükségletfelméréshez kapcsolódó kérdőívet mind a célcsoport fiataljaival mind a szülőkkel kitöltettük. A kérdőív a tanulási helyszíne, szokások, lehetséges segítségnyújtás mellett, kitért a tanulási módszerek, technikák ismeretére és alkalmazására is. Továbbá a kérdőív kiterjedt a család és fiatal kulturális szokásaira is. Kérdőív tartalmazott nyitott és zárt kérdéseket. Kérdőív első része demográfiai kérdéseket tartalmazott (nem, kor, iskolai végzettség, stb.). Kérdőív középső része tartalmazta a főkérdéseket, melyek szorosan kapcsolódtak a vizsgált témához. A kérdőív tartalmazott továbbá kiegészítő kérdéseket is. A kérdések közérthetően, világosan, egyértelműen kerültek feltevésre. Az interjúk során olyan adatok, vélemények, tapasztalatok megszerzésére törekedtünk, amelyek nem igényelnek számszerűsített adatokat. Az interjú készítés azért is célszerű volt hiszen, a kutatás célkitűzése hipotézisek generálását is feltételezi, nem csupán hipotézisek tesztelését. Továbbá még az interjú készítés akkor is célra vezető, ha emocionális értékeléseket, élményfeldolgozásokat, motivációkat, egyéni értékeket, pszichés fejlődési folyamatokat kell megértenünk. A személyes interjú által a vizsgálat tárgyát és/vagy a vizsgált személyek egyéni viselkedésüket alkalmasabb módon jelenítik meg, mint a személytelenebbnek ható kérdőívben. A személyes interjú készítése során célunk az volt, hogy a csoporthatástól és csoportbefolyástól mentes egyéni, csak a személyre jellemző információk feltárásra kerüljenek. Önkénteseink nagy figyelmet fordítottak arra a kérdésre, hogy a családok mennyiben képesek megvalósítani a gyermeket a tanulásában támogató környezetet. A válaszadásból kiderült hogy legtöbbnek sem külön szobája, sem íróasztala nincs, ami a nyugodt tanulás helyszíne lenne. A tanulás leggyakrabban a konyhában, vagy a szobában az étkezőasztalon történik. Ki segít a házi feladatok megoldásában: leggyakrabban „senki sem” volt a választ. A szülők elmondták, nem 5
tudnak segíteni, még a nyolc osztályt elvégzettek sem, hiszen évek óta nem kell írniuk, számolniuk stb, (funkcionális analfabéta sok esetben a szülő). Számítógép, internet elérhetőség, könyv még a „kicsit tehetősebb” háztartásokban sem lelhető fel, legfeljebb újság. /Az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges, hogy a gyermek olyan környezettel is érintkezzen sűrűn, ahol ezek a tárgyak megszokott dolgok - mintanyújtás/ A tanulók tanulási szokásai nagyon sok esetben helytelenek, nem megfelelőek. Tanulási módszereket, technikákat nem ismerik és ez által az tanulmányi eredményükben javulás nem várható. Nő az iskolai kudarcok lehetősége és csökkenni fog a tanulók motiváltsága. A válaszok megoszlása egyes szociokulturális változók szerint: Van-e lehetősége a gyermeknek az iskolában, az alábbi tevékenységre: Roma nyelvet tanulni? 12% nem tudja, 88 % nincs lehetősége Idegen nyelvet tanulni? 94% van 6 % nincs lehetősége Külön órákat venni, 15% van lehetősége 85% nincs lehetősége Egyéni korrepetációra 21% nem tudja 79% nincs lehetősége Ennek tükrében a nyelvi szakkörök indítása, a nyelvi korrepetálás teret nyert. Arra a kérdésre: volt-e a gyermeke az elmúlt évben: Színházban? 13% volt ( iskolával) 87% nem volt Moziban? 7% volt 93% nem volt Kb. ugyanilyen arányú volt a múzeumra kérdezés is, a nyaralási szokás pedig értékelhetetlen volt, mivel rögtön azt kérdezték, ugyan miből mennénk mi nyaralni? Szórakozás a települési roma nap, falu nap esetleg búcsú. A települési roma illetve falunapokon kézműves-foglalkozásokkal, sportprogramokkal szinte minden esetben részt vesz az egyesületünk és a Gyermekjóléti Szolgálat is. Ezáltal nagyon jó, együttműködő kapcsolatot alakítottunk ki nemcsak a Gyjsz-al, de a települési önkormányzatokkal, helyi CKÖ-kel, oktatási intézményekkel. A projektünkben megvalósítani kívánt tevékenységeket ennek tükrében állítottuk össze. A Sásdi Faodu Egyesület közösen szokta a gyermekjóléti szolgálattal az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházat szervezni, közös programokat megvalósítani, ezt a partnerséget továbbra is fenn tudjuk tartani. A célcsoport bevonása (30 fővel tervezünk indítani) nem fog problémát jelenteni, az elmúlt idők programjainak tapasztalatára alapozva, amikor is minden meghirdetett programunkon 30-40 (de volt, hogy elérte a 70 főt) fő volt. A vizsgált célcsoport a tervezett projektbe bevonható és motivált a kínált szolgáltatások, programok igénybevételére, hiszen jelenleg mindezek pályázat híjján korlátozzottan érhetőek el számukra. A projekt általános célja, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem keretében a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok (roma származásuak és nevelőszülőknél nevelkedő fiatalok) társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása, oktatási esélykülönbségek és iskolai lemorzsolódás csökkentése. Közvetlen célunk: a társadalmi integráció növelése érdekében, inkluzív (befogadó) közoktatási rendszer kialakításának támogatása, mely az esélykülönbségeket csökkenti, és a hátrányokkal küzdő fiatalok társadalmi integrációját szimbolikus (kulturális, kapcsolati-szociális) tőkéjüket jelentősen növeli. Ennek érdekében elérendő cél, hogy olyan szakmailag átgondolt közösségi szolgáltatások működjenek, melyek maximálisan alkalmazkodnak a célcsoport igényeihez, aktívan bevonva őket a kialakításba-működtetésbe, és amelyek összességében iskolai sikereiket is szolgálják. Célunk a projekt megvalósításában résztvevő szakemberek, önkéntesek felkészítése, hogy a célcsoportunk lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessen. A hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik segítése érdekében, olyan szolgáltatásokat kívánunk működtetni, amelyek kompenzálják hátrányaikat, csökkentik devianciájukat, segítik iskolai megfelelésüket, elősegíti az iskolai rendszerű oktatásban maradásukat, készségeiket és képességeiket növelik (prevenciós programokkal). E fiatalok családjainak és a nevelőszülőknek 6
elérhetővé tesszük, hogy részt vehessenek szülői szerepet erősítő, családi konfliktusokat rendező, családi kohéziót erősítő programokon. Ezzel kívánjuk hosszútávon biztosítani, hogy a hátrányokkal küzdő fiatalok körében nőjön a magasabb iskolai végzettségűek aránya, ezzel jelentősen javuljon munkaerő-piaci helyzetük, társadalmi integrációs és mobilitási esélyük. E törekvések hátterében az a előfeltevés áll, hogy mindezek a fejlesztések a célcsoportot alkotó hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatalok, és nevelőszülőknél élő gyermekek és fiatalok életkezdési esélyeinek, társadalmi integrációjának tényleges előmozdítása érdekében történnek.
Az egyesületünk alapszabályában megfogalmazott céljaink, tevékenységeink: • A szociálisan hátrányos helyzetben lévő fiatalkorúak társadalomba való beilleszkedéséhez az egyenlőségek biztosítása • A szociálisan hátrányos helyzetű fiatal tagjai részére érdekképviselet • Az idősebb és fiatalok egymást segítésének a támogatása, az egyesület tagságán belül, az önálló életvezetés előkészítése céljából • Szociális, mentálhigiénés tanácsadás • Egészséges életmód elősegítése • Egészségmegőrző, betegségmegelőző programok szervezése • Szabadidő hasznos eltöltését célzó programok, sporttevékenységek szervezése • Továbbtanulás és munkahelyhez jutás elősegítése, koordinációs tanácsadó iroda működtetése, tantárgyi felzárkóztatása és tehetséggondozás (Tanoda) témában programok indítása • E témákban képzések, táborok szervezése • Családi háttér nélkül felnövekvő, gyermekvédelmi gondoskodásban élő cigány származásúak számára roma identitást alakító, erősítő programok megvalósítása. Kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása, hagyományőrzése • Nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok szervezése, alakítása Célzott programjaink, a Sásdi Faodu Egyesület székhelyén: • Oktatási program – Tanoda 2002 év óta: személyre szabott felzárkóztató korrepetálás, tehetséggondozás • Képzési programok: Számítógép felhasználói ismeretek nyújtása, nyelv klub (beás, német, angol) • Szabadidő hasznos eltöltését célzó programok: kézműves foglalkozás, filmklub, társasjátékozás, asztalitenisz, csocsó, főző klub • Kulturális programok. Klubtalálkozók más egyesületek fiataljaival, kirándulások, táborok • Tanácsadások: jogi – esetenkénti, ügyvédi segítségnyújtás, képviselet szociális. Támogatásokhoz való hozzájutás munkaerő-piaci. Gyakorlati hely keresési támogatás Teljes körű programjaink pályázat függők (financiális ok), pályázat mentes időben szűkebb keresztmetszettel, de folynak a programjaink. Patronáló rendszert működtetünk, ez olyan személyi segítő szolgáltatás, amelyben a fiatalok szimpátia alapján választhattak maguknak patronáló személyt. Patronáló személy az lehetett, aki ezt önként vállalja és ezzel együtt, hogy rendszeresen beszélget azokkal a fiatalokkal akik őt választják, programokat is szervez, heti, havi rendszerességgel. A fiatalok rendelkezésére áll, tanácsot ad, egyféle hiányzó családi funkciót lát el a fiatalok életében. Naponta 16-19 óráig felügyeletet biztosítanak a fiataloknak az egyesület székhelyén. Családias kapcsolatunkra jellemző, hogy megünnepeljük közösen egymás születés- és névnapját. Ünnepkörökhöz kapcsolódóan ünnepeljük a farsangtól a karácsonyig, főzéssel, műsorral készülünk, 7
egyéni és csoport játékokat játszunk, amire önkéntesen készül valaki. Az ünnepek előtt hetekkel ajándékokat készítünk, amit mindenki hazavisz a saját, vagy az őt nevelő családba. Eddigi működésünk alatt több pályázatot valósítottunk meg, mely hatására tapasztalatra tettünk szert. Folyamatosan szakmai műhelyt szervezünk, ahol az egyesület vezetősége az önkéntesekkel, patronálókkal rendszeres megbeszélést tart, ezzel szervezetünk hatékonyságát segítjük elő. Tagjaink programmegvalósításával pedig fiatalok motiválását segítjük elő, mivel minden esetben őket is bevonva szervezzük azokat (rendszeres tortúrák feladatait még a legkisebbek is szoktak összeállítani) Nyertes pályázataink: 2001 Phare program Tanoda Soros alapítvány pályázata 2002 Phare program Tanoda Nyári tábor – népismereti beás tábor 2003 MNEKK pályázat (könyvpályázat) MNEKK pályázat Nyári tábor – kézműves tábor 2004 OM Tanoda pályázat Nyári tábor –EU felkészítő tábor Kormányzati tábor - Zamárdi Mobilitas program –Határtalan 7 Drogprevenciós program 2005 Tanoda – HEFOP2.1.4./b Nyári tábor – Oktatási Minisztérium Balatonlelle 2006 Tanoda – HEFOP 2.1.4/b Bűnmegelőzési pályázat – Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 0202/2007/OBMB Közösségi tér fejlesztése – IFJ-KT-07-0117 IFJ-GY-DD-07/B -0045 KAB-PR-07-B-0086 Drogprevenciós programsorozat Ma Holnap Alapítvány -400.000.- ft értékű könyvtámogatás 2008-09 Vodafone Magyarország Zrt – Vodafone Tanoda KAB-HAT-08-0045 KAB-PR-08-B-0035 „Jó, ha tudod” 2009 HEFOP 2.2.1/b „Kapaszkodó-összefogás a sásdi kistérségben élők jövőjéért!”
A megvalósítás helyszíne: Sásdi Faodu Egyesület, címe: 7370 Sásd Arad út.1. A Tanodánk központi fekvése lehetővé teszi a mikrótérségből érkező fiatalok számára a jó megközelíthetőséget. Az Egyesület 2001 évben kezdte meg a működését, a pécsi FAÁG Baráti Kör segítségével, egyesületi formában 2004 évtől működik. A FAÁG Tanoda hálózatépítő programja keretében kezdtük a Tanodai munkát 2002 évben, azóta folyamatosan végezzük a tevékenységünket. Működési területünk: Sásd, Oroszló, Palé, Vázsnok, Varga, Felsőegerszeg és Meződ , Baranyajenő, Tormás, Szágy és Mindszentgodisa, Az érintett települések lakosságszáma: 4.770 fő 0-18 éves korig élők lélekszáma: 740 fő Személyi feltételek: A Tanodánkban az oktatási feladatokat 3 fő (humán, reál ill. nyelvi szakos tanár) látja el. Mindhárman több éve önkéntesként látnak el feladatokat a tanodánkban. 1 fő mentort (kiírás 18.old i-vel jelzett) kívánunk alkalmazni, aki a helyi közösség tagja s elsősorban a bevont célcsoport nem pedagógiai segítését látja el, programok szervezésében 8
segédkezik, programok alatt biztosítja az uzsonna és egyéb hideg élelem rendelkezésre állását, karbantartási feladatokat lát el. 2004 óta tagja az egyesületnek. Általános iskolásként patronált volt, majd gimnáziumi évei alatt patronálóként vett részt programjainkban. Önkénteseink, akik közül 3 fő pedagógusi múlttal rendelkezik, szociálpedagógus végzettségűek s a gyermekjóléti szolgálat családgondozói. 1 fő szociális munkás szakos s végzett ifjúságsegítő. Projektvezető főiskolai végzettséggel (egészségfejlesztő-mentálhigiénés, művelődéssszervező) rendelkezik. A szakmai vezető mentálhigiénés szakképesítéssel s 26 éves óvodapedagógusi múlttal rendelkezik. A diákok családpótló funkcióit és mentális segítését patronálói rendszerrel oldjuk meg, 4 fő patronálónk van. 1 fő elvégezte a pécsi KÓPÉ egyesület kortárssegítő képzését. Az oktatók, patronálók közt férfi és nő arány kiegyensúlyozott. A Tanoda gazdasági ügyeit a működtető Sásdi Faodu Egyesület első titkára és mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező könyvelő végzi. Tárgyi adottságok: Rendelkezünk egy kb. 40 m2 nagyságú helyiséggel, ami több funkcióra alkalmas. A tanodai dolgozók részére használatos helyiséggel is rendelkezünk, ami kb. 8 m2 , itt megoldható a személyes beszélgetés és szülők fogadására is alkalmas. Ebben a helyiségben polcos elhelyezéssel kialakítottunk egy bárki számára hozzáférhető kiskönyvtárat. Kiszolgáló helyiségként rendelkezünk önálló WC-vel előterében kézmosóval s a családsegítő szolgálat által számunkra biztosított konyhasarokkal és ebédlővel. A helyiségek alatt általunk felújított 2 nagy helyiséges pince található, ami szabadidő hasznos eltöltését célzó programok megvalósítására is alkalmas. Ping-pong asztal és csocsó található az egyik helyiségben. A berendezési tárgyak alkalmasak a tanoda program megvalósítására, kisebb kiegészítéssel. Bevonandó célcsoportunk: A bevonandó célcsoportunk, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121. §. 14. pontja szerinti hátrányos és HHH illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek és fiatalok, akik a sásdi általános iskola felső tagozatos illetve szakközépiskola tanulói. Bevonandó létszám: 30 fő (5.oszt. – 12. oszt), akik közül - legalább 15 fő roma származású/gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló. - Legalább 21 fő hátrányos helyzetű illetve - Legalább 15 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/fiatal. akik számára, egyéni szükségleteikhez igazodva, tanulói kompetenciájuk fejlesztésével kívánjuk napi sikerekhez juttatni elsősorban az iskolájukban. A bevont fiatalok személyiségének egészét célba vevő képességfejlesztésüket illetve attitűdformálásukat kívánjuk fejleszteni hosszútávú célként. A sikeres iskolai pályafutásukhoz elengedhetetlenül szükséges képességeik fejlesztését az egyéni adottságaikból kiindulva kívánjuk megtervezni valamint a hozott családi háttértényezőik, azok értékeit szem előtt tartva gazdagítani tudásukat és kompetenciájukat. - tanulási motiváció erősítése - tanulásmódszertan - matematikai alapműveletek fejlesztése - szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése - olvasási – szövegértési – szövegalkotási gyakorlatokon keresztül az önálló tanulás - idegen nyelv ismerete, tanulása, gyakorlása 9
- személyes- és szociális kompetencia fejlesztés - közösségfejlesztés - mentálhigiéné és identitás erősítés - életviteli és életpálya-építési kompetencia fejlesztés Mindez egyéni fejlesztési terv alapján történik. Módszerek: - egyéni foglalkozás - kiscsoportos - projektmódszer - kooperatív tanulásszervezés - drámapedagógia A tanodánkban való részvétel a célcsoportként bevont tanulók számára önkéntes és ingyenes. Ugyanígy kívánjuk biztosítani a nyitott tanodai programok megvalósítását a környező települések tanulói részvételével, azokról a településekről, amelyekről nem a sásdi iskolába járnak a tanulók A tanodai szolgáltatásainkat minden esetben 3 oldalú (pedagógus-tanuló-szülő) szerződésben rögzítjük. Minden projektbe vont tanulóval kapcsolatba készül tanulói portfólió: Tartalmi elemei még: bemeneti státusz és további releváns dokumentációk, értékelő mérések, és eredményei (mérőeszközök és kiértékelésük) – ezt szakemberrel kívánjuk végeztetni. Egyéni fejlesztési terv, haladási napló, családlátogatások feljegyzései. A rendszeres mérések értékelései féléves ciklusokban történik, szöveges értékeléssel alátámasztva. A célcsoport bevonásakor figyelembe kívánjuk venni az együttműködő iskolák, a gyermekjóléti szolgálat javaslatait, a bekapcsolódni kívánó tanulók és az érdeklődő szülők motivációit. Célcsoportunk számára az iskolai sikerességet biztosító szolgáltatásokon túl szervezünk. - szabadidő hasznos eltöltését célzó programokat (tematikus kirándulások, 7napos/6 éjszakás tábor, - ünnepkörhöz kapcsolódó programok, közös hétvégi programok, sport- és művészeti tevékenységek) A szabadidős tevékenységeinket úgy szervezzük, hogy abba mindenesetben a szülők is és partnereink is bevonódhassanak. Munkaerő-piaci integrációt segítő tevékenységeink a célcsoport számára: - Pályaorientációs tevékenységek (tanácsadás) - Továbbtanulásra felkészítő program - Utánkövetés (információgyűjtés) Szociális tevékenységeink: - szociális támogatásokhoz való hozzájutás segítése - szociális ellátások igénybevételére tanácsadás - ösztöndíjak felkutatása, kiajánlása, hozzájutás elősegítése Együttműködési formák: - pedagógusok és partnerek értékelő, problémamegoldó esetmegbeszélése - mentori (tanár-tanuló) rendszer működtetése - „Self-help” jellegű kortárs-segítés (tanuló-tanuló) - Szülőket bevonó program
10
Együttműködő partnerek a projektben: 1.) ÁMK sásdi általános iskola – akivel több éve kapcsolatban állunk s rendszeres időközönként szakmai megbeszélésen adjuk át tapasztalatainkat a célcsopotunkkal kapcsolatban. Az iskola közel 400 tanulója közül kerül ki a célcsoportunkat alkotó fiatalok zöme, a felső tagozatból. Az iskola segít a programba vonódásban, s ajánlja a programjainkat illetve közös programszervezés is volt/van az évek alatt. Több iskolai pedagógus is önkénteskedett az évek alatt a programjainkban. 2.) Ugyanígy a Sásdi Vendéglátóipari Szakközépiskolával is régi a kapcsolat, ahonnén szintén be kívánunk vonni tanulókat a programunkba. 3.) Mindszentgodisáért Egyesülettel nem túl régi a kapcsolatunk, de az iskolán keresztül, ahol valósítottunk már meg programot is és fiatalok is jártak az egyesületünk programjaira. 4.) Zöld Zóna Egyesülettel régi kapcsolata van a Sásdi Faodu Egyesületnek. A Hefop 2.1.4-es pályázat során több közös programot bonyolítottunk le. Pl: vándorkiállítás szervezése tanodás fiatalok munkáiból, megye szerte működő tanodák bemutatkozó program stb. 5.) Belső Tűz Egyesülettel szintén régi a kapcsolatunk, s sok közös programot bonyolítottunk le az elmúlt évek során, különös tekintettel a tanodai programokra. 6.) Faág Baráti Kör Egyesület: konzorciumi partnerként közös projektként működtettük a HEFOP 2.1.4/B Tanoda pályázatunkat. Más tanodákkal való együttműködés alapja a tapasztalatcsere, illetve cél: a horizontális tanulás. A Sásdi Faodu Egyesület vállalja a projekt keretén belül, hogy a PTE és más felsőoktatási intézmény Tanárképzős és szociálpedagógus valamint szociális munkás hallgatói számára a projekt teljes időszak alatt gyakorlati helyet biztosítunk illetve erről a lehetőségről tájékoztatjuk a felsőoktatási intézményeket. Önkéntesként a Hegyháti Szociális Alapellátási Központ szociális végzettségű dolgozóit és a sásdi iskola pedagógusait bevonjuk a projektbe programok szervezésére és szabadidő hasznos eltöltését célzó programok megvalósításába. Minden szabadidős és ünnepkörhöz kapcsolódó programba be kívánjuk vonni a szülőket is oly módon, hogy ne csak aktív résztvevői, de alakítói is legyenek a programjainknak. Így pl. ötleteiket felhasználva maguk is válhatnak szervezőkké, segítve a megvalósulást – de a napi oktatási fejlesztő foglalkozásokhoz kapcsolódó szendvics, tea készítésében is számítani kívánunk rájuk. Ugyanígy be kívánunk vonni programok megvalósításába olyan fiatalokat, akik az eddigi tanoda és tanoda jellegű szolgáltatásainkat, igénybe vették, fejlesztésbe részesültek. A Faodu Tanoda projektünket 20 hónap időtartamra tervezzük (2013.07.01. – 2015.02.28.) amelyben az első hónap a szakmai team felállása, célcsoport bevonása és az indító tábor megvalósítása. A második hónaptól indul a tanév –s ezzel összefüggésbe a megvalósítandó tevékenységeink is, amely alapja az iskolai sikerességet biztosító tevékenységek napi szinten. A szabadidős tevékenységek heti és havi szinten kerülnek megvalósításra, amelyben hétvégére eső programokat is tervezünk. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó programok (szüret, halloween, mikulás, karácsony, farsang stb.) alkalomszerűek. A projektünket projektindító és záró konferenciával kívánjuk hangsúlyosabbá tenni. A napi programok megvalósítását elsősorban az egyesület székhelyén biztosítjuk. A sport tevékenységek biztosítására a sásdi Sportpályát, egyéb közösségi programokat a helyi Művelődési Központban is tartjuk, amely nagy számú résztvevőt képes befogadni. Egyéb programokat a bevont partnerekkel közösen szervezzük, előre megbeszélt helyszínen. 11
12
Nyertes pályázat esetén, megalkotjuk a tanoda működésével összefüggésben: - Tanoda nevelési, oktatási programot - -Szervezeti és Működési Szabályzatot - Házirendet Tervezett tevékenységeink a pályázati útmutató szerint: 1. projektmenedzsment és adminisztrációs tevékenységek 2., Előkészítés a. Helyzetelemzés b. Szakmai koncepció a program megvalósításáról 3., Együttműködések, hálózatosodás, kapacitásfejlesztés: a. Szoros együttműködés kialakítása és működtetése azon közoktatási intézményekkel, amelyeknek a bevont gyermekek a tanulói b. Együttműködés kialakítása a település valamennyi általános iskolájával, amennyiben a település lakosainak száma nem haladja meg az 10.000 főt c. Az eredményesen alkalmazott módszerek iskolarendszerű elterjesztése érdekében hospitálás szervezése az együttműködő közoktatási intézményekkel d. Együttműködési lehetőségek feltárása, kialakítása és működtetése közvetlenül érintett intézményekkel (pl. szociális és gyermekjóléti intézményekkel, települési/területi nemzetiségi önkormányzattal) f. Kapcsolattartás, együttműködés a tanoda programot megvalósított/megvalósító szervezetekkel (tanodák közötti workshopok szervezése, jó gyakorlatok megosztása, szakmai műhelyek, konferencia szervezése) – legalább félévente egy alkalommal, a projekt időtartamát tekintve legalább három különböző tanodával való együttműködés keretében) g. Együttműködés kialakítása felsőoktatási intézményekkel, melynek keretében pedagógus hallgatók számára tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítanak. 4., Gyermekek bevonása és benntartása a programban a. Tanulók toborzása (kapcsolatfelvétel és tájékoztatás a pályázó székhelye vagy a projekt megvalósítás helye szerinti település valamennyi általános iskolájával – amennyiben a település 10.000 főnél nagyobb lakosú, úgy legalább három nevelési-oktatási intézményével) b. Szülőkkel való aktív kapcsolattartás, családlátogatás c. Tájékoztatás nyújtása a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára kialakított támogatási rendszerekről, pályázatokról 5., Szociális hátrány kompenzálásával kapcsolatos tevékenységek: a. Képességfejlesztő, iskolaidőn kívüli bentlakásos programok szervezése és megvalósítása b. Szabadidős tevékenységek, klubok szervezése és működtetése, tanodán kívüli programok, kirándulás megvalósítása (szülők aktív szerepvállalási lehetőségének biztosítása mellett) – legalább tanévente három alkalommal a tanulók legalább 70%-os jelenlétével, ebből legalább tanévente egy alkalommal a település határain kívül c. A többségi társadalom nyitottságát, befogadóvá válását elősegítő tanodai nyitott programok megvalósítása d. A környező települések tanulói részvételével tanodai nyitott
13
programok szervezése 6., Fejlesztő, (egyéni) tanulást elősegítő, támogató, személyiségfejlesztő tevékenységek: a. Bemeneti mérések elvégzése, kiértékelése b. Bemeneti mérésekhez mérés-értékelési szakértő bevonása c. Egyéni fejlesztési tervek elkészítése, a tanulók fejlesztési igényei szerinti beavatkozások meghatározása d. Egyéni haladási napló vezetése (fejlesztési alkalmak rögzítése folyamatosan fejlesztési területenként / tantárgyanként, hathavonta szöveges értékelés és a köztes valamint kimeneti mérési eredmények rögzítése, annak kiértékelése) e. Kimeneti mérések elvégzése, összevetése és kiértékelése f. Kimeneti mérésekhez mérés-értékelési szakértő bevonása g. Tantárgyi felzárkóztatás, képességterületek fejlesztése, tehetséggondozás h. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése i. IKT kompetenciák fejlesztése j. A tanoda programban résztvevő tanulók mentorálása k. Készség- és képességfejlesztő programok megvalósítása l. A továbbtanulást közvetlenül segítő tevékenységek, pályaorientációs tevékenységek megvalósítása m. Anyanyelv ápolását, megőrzését támogató tevékenységek, programok megvalósítása n. A tanulók identitástudatának erősítése 7.,Eszközök beszerzése a. Képességfejlesztő eszközök beszerzése a Tanoda sztenderd (7. Számú mellékelt) szerint. b. Laptop, scanner, monitor, nyomtató, projektor, asztali számítógép, indokolt esetben egyéb IKT eszköz, projekthez szorosan kapcsolódó beszerzések – Tanoda sztenderd szerint.
Ütemezés: Ütemezés 1. Előkészítés: 2013.július-augusztus
Tevékenység
Felelős
Projekt kezdés:projektmenedzsment
Projektvezető, szakmai vezető
feláll, szakmai, technikai, adminisztratív, pü-i feladatok elosztása, munkaterv
Pénzügyi munkatárs
részleteinek kidolgozása, dokumentációs rendszer előkészítése Kapcsolatfelvétel a
mentor
partnerekkel és a kapcsolattartás kidolgozása. Közösségi és tanulmányi programok előkészítése, tanárok felkérése, szerződések előkészítése Célcsoport mozgósítása, új-régi diákok bevonása, igényfelmérés Tábor nyitókonferencia 2013.szeptember-október
Tanulmányi és közösségi programok
patronálók Szakmai vezető
indítása (klubok, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök,)
14
tanárok, patronálók, önkéntes segítők
Szintfelmérések folyamatosan Bemeneti állapot mérése 2013.november – 2015.február
szakértő
Patronónusi rendszer folyamatos működése, Személyre szabott, egyéni igényekhez igazított szolgáltatások:Tanulmányi
Szakmai vezető, mentor, tanárok, patronálók,önkéntes segítők,
programok (napi szintű 14-18 óra között), Szakkörök, klubok működése kétheti rendszerességgel,, Tematikus klubnap havi rendszerességgel szülő klub havi rendszerességgel, havi családi programok ünnepkörhöz kapcsolódóan Szociális segítség, tanácsadásfolyamatos Dokumentációs rendszer folyamatos vezetése, ellenőrzése Szakmai műhelyek megtartása – a projekt előrehaladásával kapcsolatosan
Nyitva tartás: oktatási program, naponta du. 14-18 szakkörök, klubok, havi 2 alkalom du. 16-19 ünnepkörhöz kapcsolódó programok, családi napok, szülőklub, tor-túra. Havi 1 alkalom, szombat egész nap szakmai műhely: havi 1 alkalom, du. 14-16
2013. november 01-2015.február
FAODU-TANODA pedagógiai program,
Szakmai vezető, mentorr,tanárok,
SZMSZ, Házirend, egyéni fejlesztési terv, mérések, értékelések 2015.január-február
Projekt zárásra készülés, dokumentációs rendszer lezárása, Zárónap keretében a projektben dolgozók beszámolása a projekt
Projektvezető, Szakmai vezető, pénzügyi munkatárs, mentorr, tanárok,patronálók (havonta beszámolók készítése, leadása)
megvalósulásáról. Elszámolás, beszámoló elkészítése.
Mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszer a Tanodai munkában: A diákok bekerülésekor egyéni beszélgetésre kerül sor, majd egy általános és egy részletesebb adatlap kitöltésével jelzi a programba való bekerülését. A bekerülés történhet egy, már tag ajánlásával, hallomás útján való felkeresésünkor, iskolai ajánlásra, szülő, nevelőszülő kérésére akkor, ha a gyermek is kifejezetten jelzi szándékát. Amennyiben tantárgyi segítséget kér, az oktatókkal kerül kapcsolatba, ahol előszőr szintén egy beszélgetés keretében mondja el, hogy milyen tantárgyból kér segítséget, az oktatók elmondják melyik tárgyat ki oktatja (szabad választása van a diáknak, amennyiben esetleg nem szimpatikus a
15
tárgyat oktató és viszont). Az órarend egyeztetés után az időpontokban való megegyezés történik, majd a legközelebbi alkalommal történik egy szintfelmérés, ami történhet írásban és szóban. Bemeneti mérés a tanodába történő bekerüléskor szövegértés-szövegalkotás és matematika alapműveletek s valamely részképességet érintő felmérés készül, minden esetben írásban. Ha az oktató az adott évfolyam tudás és ismeretanyagához képest túl nagy elmaradást tapasztal, akkor a foglalkozások keretében kerül sor a korrekcióra is majd a tudásanyag haladásával is, nagyobb mértékű lemaradás elkerülése érdekében. Az első órákon a tanulástechnika kap nagyobb hangsúlyt, amíg a diák meg nem szokja a hatékonyabb tanulás technikáját. A bemeneti mérésen, majd a tanuló előrehaladásán alapuló egyéni fejlesztési rendszere egyéni fejlődési naplóban dokumentálva történik. Háromhavonta szöveges értékelés a z előrehaladásról. A fejlesztési szakasz végén az előrehaladás dokumentumai vagy a kimeneti mérés alapján szöveges értékelés történik a közösen végzett munkával kapcsolatban. Ezt átbeszéljük a tanulóval és a szülővel is. A méréseket szakértő segítségével értékeljük A legapróbb haladást, eredményt dicsérettel jutalmazzuk, a további motiváció eredményeképp. Az oktatók a foglalkozások végén nagyobb szerepet szánnak a szóbeli számonkérésnek, a kommunikáció gyakorlása érdekében. Rendszeres időközönként helyzetelemzést végeznek a diákokról, az ellenőrző könyvet is rendszeresen megnézik. A tanulók időközönként értékelő lap segítségével minősítik az oktatókat. Szakmai veszélyforrások felmérése és azok kezelésére tett javaslatok: Az elmúlt évek során megvalósított hasonló programok folyamán szert tettünk azokra a tapasztalatokra, ami garantálhatja a jelen program megvalósítását, hosszú életű fenntarthatóságát. Az egyesület vezetősége elkötelezett a tanoda jellegű szolgáltatások biztosítása felé. A eddigi és jövőbeni programjainkban olyan humánerőforrással rendelkezünk (mentálhigiénés végzettségű szakember, kortárs segítő, ifjúságsegítő végzettségű szakember, önkéntes pedagógusok, szociális végzettségű önkéntesek, patronáló rendszer) akik elkötelezetté válnak/váltak. A projektünk célcsoportjának bevonását részben a jelenleg is meglévő, pályázati útmutató kiírásában nevesített célcsoporttal azonos tagságunk, részben az iskolákkal való eddigi jó kapcsolat garantálja. A résztvevő célcsoport lemorzsolódását a patronáló rendszerünk működtetésével (patronáltpatronáló) és vonzó közösségi programokkal igyekszünk fenntartani. Jelenlegi programjaink alkalmával a rendszeresen résztvevő fiatalok száma: 15-30 fő. (jelenléti ívet évek óta vezetünk) Jelenleg is rendelkezésünkre áll, részben az a struktúra, ami a programok megvalósításához szükségesek s a jelen pályázat megvalósítása (támogatás esetén) megerősíti ezt. Ettől függetlenül magas kockázati tényezőnek tartjuk a bevont résztvevők esetleges lemorzsolódását. Ennek kezelésére terveztük bele a projektbe a mentort, akik adott partnerek segítségével bevont résztvevők motiválásában vesznek részt, személyes odafigyeléssel. Úgy gondoljuk – korábbi tapasztalataink alapján –, hogy megfelelőképpen tudja segíteni a résztvevőket, aki helyi szinten a napi programokon kívül is a tanulók rendelkezésére áll. Közepes kockázatúnak ítéljük a személyi feltételek esetlegesen fellépő hiányát, azt hogy képzett munkatársaink nem vállalnak feladatot a projekt megvalósításban. Ennek kiküszöbölésére felültervezzük a bevonandó humán erőforrás létszámát, azaz tartalék munkaerőt is biztosítunk megvalósítás folyamán, valamint önkéntesek bevonásával is számolunk. Veszélyt jelenthet a projektre (bár nem valószínű) a partnerek közti együttműködés zavara. Az ilyen típusú konfliktushelyzetek megoldásának feladata a projektmenedzsmentre és a szakmai vezetőre hárul, akik felelősséget vállalnak a projektért és adott esetben (ha a konfliktust nem lehet tárgyalásos úton rendezni) ha megoldható új partnereket vonnak be, ha ez nem sikerül az idő rövidsége miatt, kevesebb partnerrel is levezénylik a programot.
16
Pénzügyi kockázatok felmérése és azok kezelésére tett javaslatok: Anyagi bázisunkat folyamatos pályázatokkal próbáljuk biztosítani, bár az önkéntesség elvénpályázati „szünetben” sem zárjuk be a közösségi terünket, csupán a meglévő erőforrásainkat és eszközeinket felhasználva folytatjuk programjainkat. A projekt gördülékeny lebonyolításának egyik fő kockázatát a finanszírozás akadozásában látjuk. Ez, tekintettel arra, hogy non-profit szervezet vagyunk, komolyan veszélyezteti a tevékenységek folyamatos és ütemterv szerinti megvalósítását. Ezért úgy tervezzük, hogy szükség esetén alternatív finanszírozási forrásokat is bevonunk a költségvetésbe. Ezek segíthetnek abban, hogy a nehezebb pénzügyi időszakokban is haladjon a projekt. Ebből következően viszont további rizikófaktort jelent ezen finanszírozási források elmaradása. Forrásszervező munkacsoportunk ezért jelenleg is dolgozik a kiegészítő pénzügyi feltételek előteremtésén, s ez a munka a projekt elindulása után sem fog abbamaradni. Nem utolsósorban, pedig számítunk támogatóink pénzügyi eszközeire is. E kockázati tényezőt mindazonáltal magasnak ítéljük. Várt hatások, eredmények a pályázat zárásakor. A civil és nem civil együttműködés szükségességét is eredményezi a projektünk,az együttműködés, partnerség megtanulása. Szakmai műhelymunkánk magában foglalja a faodus munkatársak, pedagógusok és önkéntes segítők összehangolt tevékenységét valamint partnereinkkel zajló együttműködéseknek is keretet ad. A folyamatos visszacsatolás, belső és külső kontroll által a program rugalmasan igazodik az aktuális igényekhez, feltételrendszerekhez, megteremtve ez által a modellprogram adaptálhatóságának kereteit és feltételeit. A célcsoport szempontjából a következő eredményeket kívánjuk elérni: - Tovább szeretnénk erősíteni azt a szemléletet, hogy a faodu nyújtotta iskolai sikerességet elősegítő és közösségi programok kiszélesíthetők további mikrotérségi szintre és a szolgáltatások, közösségi programok elérhetők és eredményesek a fiatalok társadalmi integrációja szempontjából. - Szeretnénk növelni a sikeres életvezetést elért hátrányos helyzetű fiatalok körét mikrotérségünkben, hogy pozitív mintaként szolgáljanak fiatalabb társaik számára. - közösségi programok eredményeként az iskolai sikerek mellett a munkaerő-piaci, életkezdési esélyeik is növekednek.
17
18
