A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény felülvizsgálata Konzultációs dokumentum 1. Bevezetés Néhány tagállamban a hivatalos exporthitel-ügynökségek az állam számlájára vagy kezességvállalásával biztosítanak rövid távú exportkockázatokat az Unióban létrejövő és számos harmadik országot érintő ügyletek finanszírozásával. Versenyjogi szempontból a tény, hogy ezek a hitelbiztosítási ügynökségek az állam által biztosított bizonyos pénzügyi előnyöket élveznek, lehetővé teszi számukra, hogy jobb hitelbiztosítási feltételeket nyújtsanak és ez a magánbiztosítókkal szembeni verseny torzulásához vezethet. Azzal a céllal, hogy megszüntesse az állami támogatás miatti versenytorzulásokat a rövid lejáratú exporthitel-biztosítási ágazatban, az Európai Bizottság 1997-ben elfogadta az EKSzerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közleményt1 (a továbbiakban: közlemény). A közleményt ezt követően módosították, és hatályát 2001-ben2, 2004-ben3, 2005-ben4 és 2010-ben5 meghosszabbították; a közlemény hatálya 2012. december 31-én lejár. A pénzügyi válság következményeként a Bizottság 2008 decemberében elfogadta az „Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” című bizottsági közleményt (a továbbiakban: ideiglenes keretrendszer) 6, amely ideiglenes egyszerűsített eljárást vezetett be az 1997. évi közlemény 4.4. pontjába a rövid lejáratú exporthitelre vonatkozó fedezet hiányának bizonyítása tekintetében. Ez az egyszerűsített eljárás 2011. december 31-ig lesz érvényben. A közlemény előírja, hogy a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A piacképes kockázatok az említett közlemény mellékletében felsorolt országokban székhellyel rendelkező állami és nem állami adósokhoz kapcsolódó olyan kereskedelmi és politikai kockázatok, amelyek kockázati időszaka legfeljebb két év. A közlemény 4.4. pontja ugyanakkor bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít arra, hogy állami vagy államilag támogatott exporthitel-biztosítók időlegesen fedezetet nyújtsanak a piacképes kockázatokra. A közlemény azonban nem foglalkozik a közép- és hosszú távú exporthitel-kockázatok biztosításával, amelyeket jelenleg nagyobbrészt nem tartanak piacképesnek. Mivel a közlemény 2012 végén hatályát veszti, a bizottsági szolgálatok nekiláttak az alkalmazásából adódó eredmények értékelésének, azzal a céllal, hogy eldöntsék, továbbra is szükséges-e a közlemény alkalmazása, módosítani kell azt, vagy pedig 2012-ben hatályát 1 2 3 4 5 6
HL C 281., 1997.9.17., 4. o. HL C 217., 2001.8.2., 2. o. HL C 307., 2004.12.11., 12. o. HL C 325., 2005.12.22., 22. o. HL C 6., 2011.1.11., 5. o. HL C 16., 2009.1. 22., 1. o.
veszítheti. Ezzel egy időben a Bizottság információkat is gyűjt a nem biztosítási formában nyújtott exporthitelekről, valamint a közép- és hosszú lejáratú exporthitelek szegmensének piaci helyzetéről. E konzultáció célja tehát, hogy felkérje a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy visszajelzést adjanak a közlemény alkalmazásáról, és általánosabban az exportfinanszírozásról. Ez a konzultáció egyben a közlemény jövőjére vonatkozó hatásvizsgálat részét is képezi, amelyet a bizottsági szolgálatok az alkalmazandó iránymutatások7 alapján fognak elvégezni. 2. A konzultációban való részvétel Felkérjük a tagállamokat és a többi érdekelt felet, hogy válaszolják meg a kérdőívet. A válaszok az EU bármely hivatalos nyelvén megküldhetők. Tekintettel arra, hogy az egyes nyelveken beérkezett észrevételek lefordítása késést okozhat, örömmel vennénk, ha a válaszokat a Bizottság valamelyik munkanyelvén (angol, francia vagy német) készült fordítás kísérné. Emellett szívesen fogadjuk a kérdőív keretein túlmutató egyéb észrevételeket is. Egyes kérdések kifejezetten a tagállamoknak vagy bizonyos érdekelt feleknek szólnak. A válaszadóknak tehát nem kell minden kérdést megválaszolniuk. Amennyiben egyes kérdések Önt nem érintik, kérjük, válaszában tüntesse fel: „nem alkalmazható (not applicable)”. A válaszok beküldési határideje: 2011. szeptember 23. A válaszokat a „HT 352” hivatkozási szám feltüntetésével kérjük a következő címre küldeni: European Commission (Európai Bizottság), DG COMP (Versenypolitikai Főigazgatóság), State aid registry (Állami Támogatások Iktatási Osztálya), 1049 Brussels (Brüsszel), illetve lehetőleg a következő email címre:
[email protected]. A bizottsági szolgálatok a kérdőívre adott válaszokat a http://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html honlapon várhatóan közzé fogják tenni. Emiatt kérjük, hogy amennyiben a válaszadók nem kívánják nyilvánosságra hozni kilétüket vagy válaszuk egyes részeit, azt egyértelműen jelezzék és válaszukhoz csatolják annak nyilvánosságra hozható változatát is. Amennyiben nem jelölik meg a bizalmas részeket, a Versenypolitikai Főigazgatóság azt feltételezi, hogy a válasz nem tartalmaz bizalmas részeket, és teljes egészében közzétehető.
7
Lásd a Bizottság hatásvizsgálatra vonatkozó iránymutatásait: http://ec.europa.eu/governance/impact/commission_guidelines/commission_guidelines_en.htm.
2
KÉRDŐÍV A VÁLASZADÓ ADATAI Az EUROPA honlap adatvédelmi szabályairól az alábbi címen tájékozódhat: http://ec.europa.eu/geninfo/legal_notices_hu.htm. Egyedi adatvédelmi nyilatkozat: A konzultáció során beérkezett válaszokat és észrevételeket a válaszadó nevével együtt közzétesszük az interneten, kivéve ha a válaszadó nem járul hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, mivel az megítélése szerint jogos érdekeinek sérelméhez vezetne. Ebben az esetben a válaszok és észrevételek a válaszadó neve nélkül tehetők közzé. Ellenkező esetben a válaszok és észrevételek közzétételére nem kerül sor, és a Bizottság elvileg azok tartalmát sem veszi figyelembe. Kérjük, adja meg személyes elérhetőségét. Név
Képviselt szervezet neve Hely (ország)
E-mail cím: Kérjük, ismertesse az Ön által képviselt vállalkozás/szervezet/szövetség fő tevékenységét.
A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A.1. Kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás nyújtása8 a) államilag támogatott exporthitel-biztosítók/exporthitel-ügynökségek által, rövid távon (a kockázati időszak legfeljebb 2 év) Kérjük adjon tájékoztatást az állam piaci beavatkozásáról a 2005 és 2010 közötti időszakban (a közleményben nem piacképes kockázatként szereplő kockázatokra vonatkozó állandó programokat is beleértve), az alábbi elemekről: o Az alkalmazott eszközök típusa (pl.: biztosítás, viszontbiztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, faktorálás) és az eszközönkénti üzleti forgalom; o Földrajzi megoszlás (a fedezett üzleti forgalom nagysága a biztosított országa és a vevő országa szerint) o Az árképzés módszere és az eszközönkénti biztosítási díjak; o A jogosultsági feltételek (pl. a jogosult vállalatok, ágazatok stb. mérete) szerinti megoszlás; o A magánbiztosítók potenciális szerepe a program működésében, akár a kedvezményezett kiválasztásában is;
8
Kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás körébe az exporthitel-garancia vagy biztosítás, közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, kamattámogatás vagy az előbbiek bármely kombinációja tartozhat bele.
3
o Az államilag támogatott programok nagysága (éves költségvetés, éves felhasználás); o Amennyiben az államilag támogatott biztosítók/exporthitel-ügynökségek rövid távú biztosítást vagy viszontbiztosítást nyújtanak a piacképes kockázatokra (vagyis a magán exporthitel (viszont)biztosítókkal versenyben), kérjük tájékoztasson arról, hogyan biztosítják a piacképes kockázatok és az államilag támogatott tevékenységek elkülönült kezelését és elszámolását; o Információk a belföldi kereskedelemfinanszírozásról és hitelbiztosításról (egy adott tagállamon belüli ügyletekre vonatkozóan), különös tekintettel az üzleti forgalom nagyságára és a teljes üzleti forgalmon belüli arányára, és az üzleti feltételekre. b) államilag támogatott exporthitel-biztosítók/exporthitel-ügynökségek által – közép- és hosszú táv (a kockázati időszak több mint 2 év) Kérjük adjon tájékoztatást a 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan az állam piaci beavatkozásának alábbi elemeiről: o Az alkalmazott eszközök típusa (pl.: biztosítás, viszontbiztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, faktorálás) és az eszközönkénti üzleti forgalom; o földrajzi megoszlás (a fedezett üzleti forgalom nagysága a biztosított és a vevő országa szerint); o az árképzés módszere és az eszközönkénti biztosítási díjak; o a jogosultsági feltételek (pl. a jogosult vállalatok, ágazatok stb. mérete) szerinti megoszlás; o a magánbiztosítók potenciális szerepe a program működésében, akár a kedvezményezett kiválasztásában is; o az államilag támogatott programok nagysága (éves költségvetés, éves felhasználás); o információk a belföldi kereskedelemfinanszírozásról és hitelbiztosításról (egy adott tagállamon belüli ügyletekre vonatkozóan), különös tekintettel az üzleti forgalom nagyságára és a teljes üzleti forgalmon belüli arányára, és az üzleti feltételekre. c) magánbiztosítók/hitelnyújtók Kérjük adjon tájékoztatást a magánhitel-biztosítók és egyéb hitelnyújtók 2005 és 2010 közötti időszakban meglévő portfoliószerkezetéről (a rövid lejáratú, valamint a középés hosszú lejáratú üzletág megkülönböztetésével): o Az alkalmazott eszközök típusa (pl.: biztosítás, viszontbiztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, faktorálás) és az eszközönkénti üzleti forgalom; o földrajzi megoszlás (a fedezett üzlet nagysága a biztosított országa és a vevő országa szerint); o az árképzés módszere és az eszközönkénti biztosítási díjak; o a jogosultsági feltételek (pl. a jogosult vállalatok ágazatok stb. mérete) szerinti megoszlás; o a hitel futamideje szerinti szerkezet; o az állam esetleges szerepe a program működtetésében, többek között a kedvezményezett kiválasztásában, és az állami támogatás bármely formája (pl. 4
hosszú lejáratú exporthitelekre vonatkozó kezességvállalás) által érintett üzleti forgalom volumene; o a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú üzleti forgalom teljes összege; o információk a belföldi kereskedelemfinanszírozásról és hitelbiztosításról (egy adott tagállamon belüli ügyletekre vonatkozóan), különös tekintettel az üzleti forgalom nagyságára és a teljes üzleti forgalmon belüli részre, és az üzleti feltételekre.
A. 2. Az államilag támogatott programok hatása a) Az államilag támogatott exporthitel-ügynökségeket szabályozó jogi keret o Ugyanaz a szabályozás vonatkozik-e az államilag támogatott exporthitelügynökségekre (például a tőkekövetelmények, az adózás, a csődeljárás tekintetében), mint a magánbiztosítókra/hitelnyújtókra? o Amennyiben nem, kérjük ismertesse a különbségeket és azok piacra és a piaci versenyre gyakorolt lehetséges hatásait. b) Az államilag támogatott exporthitel-ügynökségek működése Kérjük adjon tényszerű tájékoztatást azokról a különbségekről, amelyek az állami exporthitelügynökségek tevékenységei és a potenciális versenytárs magánbiztosítók/hitelnyújtók ezzel megegyező tevékenysége között állnak fenn (a rövid lejárat, a közép- és hosszú lejárat, a belföldi és az exportszegmensek tekintetében): o Az árképzés szintjében fennálló különbségek; o a fedezet típusának különbségei; o más feltételekre vonatkozó különbségek (az előírt minimum / átlagos önrész szintje, óvatosság a kockázatértékelés során, a szolgáltatás színvonala pl. a jelentkezés és a kárigény-feldolgozás időigényessége tekintetében stb.) Kérjük ismertesse, hogy a véleménye szerint ezek a különbségek milyen hatással vannak a piacra és a piaci versenyre, és amennyiben alkalmazható, akkor tegyen különbséget a rövid lejárat, valamint a közép- és hosszú lejárat között, valamint a belföldi és az exportszegmensek között.
A. 3. Piaci fejlődés o Kérjük adjon tényszerű tájékoztatást a legfrissebb piaci trendekről a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú szegmensek tekintetében egyaránt, és térjen ki a különböző finanszírozási formákra (biztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, stb.).
5
o A világgazdasági válság milyen hatást gyakorolt a kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás magánkínálatára? Változott-e az állami beavatkozás iránti szükséglet vagy annak formája? Tartós hatással volt-e a válság a piac által vállalt kockázatok körére? (pl. a „piacképesnek” tekintett kockázatokra)? o Melyek az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzések? Egyformán érintik-e ezek a trendek a kereskedelemfinanszírozás és a hitelbiztosítás valamennyi típusát? Egyformán érintik-e valamennyi szektort? Kérjük ismertesse az esetleges különbségeket. o Vannak-e a belföldi kereskedelemfinanszírozásra vagy hitelbiztosításra (egy adott tagállamon belüli ügyletekre vonatkozóan) jellemző sajátos vonások a legutóbbi piaci trendek, a válság hatása és az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzések tekintetében? A. 4. Az állami beavatkozás indokai o Milyen körülmények esetén tartaná szükségesnek az esetleges állami beavatkozást a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás területén? Másként fogalmazva, vannak-e olyan speciális helyzetek (pl. az eszközök típusa, futamidő, ágazat stb.) amelyben a piac nem tud kereskedelemfinanszírozást vagy exportbiztosítást nyújtani? Kérjük ismertesse ezeket a helyzeteket. o Véleménye szerint az állami beavatkozás szükségességét illetően vannak-e alapvető különbségek a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú, illetve a küldöldre irányuló és a belföldi kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás között? Kérjük, ismertesse ezeket.
B. RÉSZ: A KÖZLEMÉNY: B.1. Alkalmazási kör A közlemény jelenlegi formájában csak egy eszközre, a rövid távú exporthitel-biztosításra terjed ki. o Szükségesnek tartja-e a közlemény másfajta állami beavatkozásokkal történő kibővítését? Kérjük határozza meg, hogy milyen eszközökkel és indokolja választását. o Szükségesnek tartja-e a közlemény közép- és hosszú lejáratú finanszírozással történő kibővítését? Kérjük, fejtse ki, miért!
6
B.2. „Piacképes” és „nem piacképes” kockázatok A közlemény jelenleg a „piacképes” és „nem piacképes” kockázatok közötti megkülönböztetésen alapul. A „piacképes kockázatok” az EU és bizonyos OECD-országok rövid lejáratú exporthitel-felvevőihez kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a tagállamok elvileg nem lépnek közbe. Az összes többi ország nem piacképesnek minősül és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokhoz biztosítási fedezetet nyújtó állami beavatkozást nem szükséges bejelenteni, és a Bizottsággal engedélyeztetni. o Megfelelőnek tartja-e a piacképes és a nem piacképes országok/kockázatok meghatározását? Kérjük, fejtse ki válaszának indokait! o A piacképes kockázatok alkalmazási köre eltér-e a különböző eszközök vagy biztosítottak esetén (főleg a futamidő, az országok, az ágazatok, a vállalattípusok tekintetében)? o Kérjük fejtse ki, hogy véleménye szerint melyek azok a döntő elemek, amelyek alapján egy kockázat piacképesnek minősül-e vagy sem? B.3. A mentesítési záradék A közleményben – bizonyos feltételek mellett – egy mentesítési záradék lehetővé teszi az állami beavatkozást, amennyiben a „piacképes kockázatok” időlegesen „nem piacképes kockázatokká” válnak, a magán-biztosítási vagy a viszontbiztosítási kapacitáshiány fennállása miatt (4.4. pont). Az ideiglenes keretszabály ideiglenes egyszerűsített eljárást vezetett be a rövid lejáratú exporthitelre vonatkozó fedezet hiányának bizonyítása tekintetében. o Megfelelőnek tartja-e, a fedezet hiányának bizonyítására vonatkozó 4.4. pont szerinti feltételt (két nagy, közismert, magántulajdonú nemzetközi exporthitelbiztosítótól, valamint egy hazai hitelbiztosítótól származó bizonyíték)? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! o Indokoltnak tartja-e az ideiglenes keretrendszerben szereplő, a fedezet hiányának bizonyítására vonatkozó, a válság idejére elfogadott egyszerűsített eljárást a válságot követő időszakban is? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! o Kérjük azt is fejtse ki, hogy az Ön véleménye szerint mi lenne a legmegfelelőbb bizonyíték annak alátámasztására, hogy egy kockázat időlegesen nem piacképes (kérjük részletezze mind a bizonyítékok forrásait, mind az információ típusait (pl. statisztikai adatok, piaci jelentés, levelek stb.). o Ön szerint a piac működését korrigáló, de a versenyt csak minimális mértékben torzító állami beavatkozás céljából megfelelő-e a közlemény 4.4. pontja szerinti mentesítési záradék alkalmazásának azon feltétele miszerint a biztosítónak az ilyen kockázatokra vonatkozó díjait a magántulajdonú exporthitel-biztosítók által a szóban forgó kockázattípus esetén felszámított díjhoz kell igazítania? Milyen egyéb feltételek lehetnének még megfelelőek? Kérjük, indokolja véleményét.
7
o Véleménye szerint indokolt lenne-e hasonló mentesítési záradék más kereskedelemfinanszírozási vagy hitelbiztosítási eszközökre is? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! Amennyiben igen, véleménye szerint mi lenne a legmegfelelőbb bizonyíték annak alátámasztására, hogy egy kockázat időlegesen nem piacképes? o Véleménye szerint versenytorzuláshoz vezet-e a mentesítési záradék alapján történő állami beavatkozás a biztosításhoz jutó vállalatok szintjén? Kérjük indokolja meg miért, és hogyan lehetne az ilyen versenytorzulást csökkenteni? o A közlemény 2.5. pontja egyedi mentesítési záradék alkalmazását engedi a korlátozott exportforgalommal rendelkező kis- és középvállalatoknak (amelyek éves exportforgalma nem haladja meg a 2 millió EUR-t). Véleménye szerint szükség van-e a kkv-k által viselt kockázat fedezetének hiányát bizonyító specifikus feltételekre (az exportforgalom felső határának megjelölésével vagy anélkül)? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem!
C. RÉSZ: A RÖVID LEJÁRATÚ EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ OPCIÓK/ EGYÉB KÉRDÉSEK o Van-e a közlemény alkalmazásával kapcsolatban egyéb észrevétele vagy módosító javaslata olyan kérdésekben, amelyek nem szerepeltek az előbbiek során? o A fenti válaszok alapján Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb lépés: a közleményt a) továbbra is alkalmazni kellene b) módosítani kellene vagy c) 2012-es hatályvesztésével kapcsolatban nincs szükség további lépésekre? Kérjük, indokolja válaszát. o Amennyiben úgy véli, hogy e felülvizsgálat szempontjából bármely dokumentum vagy tanulmány fontosnak bizonyulhat, kérjük, nyújtsa be annak egy példányát. Kérjük, tüntesse fel, hogy a Bizottság szolgálatai megkereshetik-e Önt, ha a benyújtott információkkal kapcsolatban további kérdések merülnének fel. igen nem KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZOLT ERRE A KÉRDŐÍVRE!
8
