A Rózsa Fürdő szolgáltatásainak elemzése

Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet

A Rózsa Fürdő szolgáltatásainak elemzése

Konzulens: Zsirmik Tibor Bohus Lívia Kitti Egészségügyi szervező szak Nappali tagozat

Gyula, 2010

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

4

1. Témaválasztás indoklása 2. Hipotézisek, kutatási módszerek ismertetése 3. Kutatás menete

4 4 5

II. Tótkomlós bemutatása

7

1. Természeti tényezők 1. 1 Éghajlat 1. 2. Földtörténeti ismertetés 1. 3. Geotermikus adottságok 1. 4. Gyógyvíz fajták ismertetése 2. Tótkomlós megismerése 2. 1. Fekvése 2. 2. Történelme 2. 3. Közigazgatása 2. 4. Megközelíthetősége 2. 5. Kulturális értékek 2. 6. Idegenforgalmi vonzerők

7 7 7 8 9 12 12 12 15 16 16 16

III. Egészségturizmus fogalmi áttekintése

20

1. Egészségturizmus fogalma 2. Gyógyturizmus 2. 1. Gyógyturizmus fogalma 2. 2. A gyógyturizmus jellemzői 3. Wellness 3. 1. Wellness fogalma 3. 2. Wellness jellemzői 3. 3. A wellness alapelvei 4. Egészségturizmus helyzete Magyarországon 5. Egészségturizmus helyzete a Dél- Alföldön 6. A Rózsa Fürdő hazai egészségturizmusban betöltött szerepének vizsgálata

20 20 20 21 21 21 21 21 22 24 24

IV. Rózsa Fürdő története

25

1. Fürdő nevének eredete 2. A fürdő kialakulása 3. Gyógyászati szakrendelés elindulása 4. Széchenyi tervnek köszönhető fejlesztések 5. Üzemeltetés 6. Vendégkör bemutatása

25 25 26 27 28 28

V. Rózsa Fürdő szolgáltatásai

30

1. A fürdő szerkezeti felosztása 2. Gyógyvíz összetétel 3. Medencéi 4. Wellness szolgáltatások 5. Gyógyászat 6. Kiegészítő szolgáltatások

30 31 32 33 35 36

2

7. Humán erőforrások ismertetése

37

VI. Kérdőíves felmérés elemzése

38

1. Kérdőíves felmérés eredményei

38

VII. Fürdőfejlesztési stratégiák

46

1. Erősség 2. Gyengeség 3. Lehetőség 4. Veszély 5. Ötleteim, javaslataim

47 47 48 48 49

VIII. Konkurencia vizsgálat a környező fürdőkkel

50

1. Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő 2. Orosháza- Gyopárosi Gyógy-, strand- és Élményfürdő 3. Makói Városi Önkormányzati Termál- és Gyógyfürdő 4. Hódmezővásárhelyi strand, Termálfürdő és Sportuszoda 5. Battyonyai strand- és Termálfürdő 6. Összehasonlító elemzés

51 52 53 54 55 55

IX. Összegzés

58

Irodalom jegyzék

59

Mellékletek

61

3

„ A spa olyan hely, ahol a cél az általános egészségi állapot javítása olyan különböző szakszerű szolgáltatásokkal, amelyek előmozdítják a szellem, a test és a lélek megújulását.”

(ISPA, 2006b)

I. Bevezetés 1. Témaválasztás indoklása Tótkomlósi gyökerekkel rendelkezek nagyszüleim által, gyerekoromban sok időt töltöttem el náluk. Szakdolgozatom témaválasztásakor próbáltam olyan témát találni, ami közel áll hozzám. Így fogalmazódott meg bennem a tótkomlósi Rózsa Fürdő bemutatása és szolgáltatásainak elemzése, és ezek összehasonlítása a környező fürdőkkel szemben. Ezzel a munkával szeretnék átfogó képet adni a fürdő kialakulásáról, helyi adottságairól, jelenlegi állapotáról és a jövőbeli fejlődés lehetőségéről. Továbbá szeretném bemutatni az általános információkon túl Tótkomlós helyzetét a régión belül, illetve magának a fürdőnek a szerepét a város idegenforgalmának fellendítésében. Számos esetben a fejlesztési lehetőségek anyagi források hiányában nem képesek megvalósulni, viszont meglátásom szerint a fürdő illetve a település turisztikai adottságai megfelelőek ahhoz, hogy tudatos fejlesztések révén a Rózsa Fürdő jelentős szerepet tudjon betölteni a térség egészségturisztikai kínálatában.

2. Hipotézisek, kutatási módszerek ismertetése Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam a Fürdőbe érkezett vendégek összetételét, milyen motivációval keresik fel azt.

Átfogóan elemzem a fürdő nyújtotta

szolgáltatásokat, vizsgálni szeretném, hogy a helyi lakosság milyen arányban veszi igénybe azokat, illetve a turizmus multiplikátor hatásának köszönhetően mennyire képes a helyi kis-és középvállalkozói réteg bekapcsolódni a térség turisztikai vérkeringésébe.

4

1. Feltételezem, hogy a fürdőbe érkező vendégek nagy része belföldi vendég. 2. Feltételezem, hogy a fürdőbe érkező vendégek elsődlegesen egészségturisztika motivációval keresik fel a fürdőt, és az általa nyújtott szolgáltatások miatt látogatnak el a településre. 3. Feltételezem, hogy a fürdő vendégösszetételének nagy részét a helyi lakosok adják. 4. Feltételezem, hogy a városba látogató turisták átlagos tartózkodási ideje egy-két vendégéjszakánál nem több.

3. Kutatás menete Kutatásomat a szakirodalom tanulmányozásával kezdtem, hogy minél több információt gyűjtsek össze Tótkomlósról, ezzel szélesítve a korábbi ismereteimet. Sorra vettem a kedvező természeti adottságait, az éghajlatát, földtörténetét, illetve mely változások alapján alakult ki a Dél- Alföld illetve Tótkomlós mai felszíne. Rövid szakirodalmi áttekintést tettem a geotermikus adottságokat illetőleg, és bemutattam miért olyan gazdag Magyarország termál és gyógyvízzel, majd ismeretem a különböző gyógyvíz

típusokat.

Tótkomlós

bemutatásánál

részletesen

kifejtetem:

fekvését,

történelmét, megközelíthetőségét, közigazgatását, kultúráját, idegenforgalmi vonzerőkről vonzerőleltárt készítettem. Szakterületem bemutatását a legfontosabb fogalmak tisztázásával kezdtem, ezután fejtettem ki, Magyarország, Dél- Alföld és a Rózsa Fürdő helyzetét az egészségturizmusban. Majd adatgyűjtést végeztem a Rózsa Fürdőről (történelméről, gyógyvizéről stb.) Primer kutatási módszerként alkalmaztam a megfigyelést és a kérdőívezést. A szakirodalom áttanulmányozásával és a gyűjtött adatokból kialakult helyzetképpel megfigyeltem a fürdőben töltött időm alatt a működést, a szervezettséget, a szolgáltatásokat, a különböző magatartás mintákat. Másik primer kutatási módszerem a kérdőíves felmérés volt. „A kérdőíves vizsgálat a leggyakoribb primer kutatási információszerzési technika. Célja információt gyűjteni az emberek illetve a népesség egy meghatározott csoportjától.” 1 A kérdőívem összeállításánál arra figyeltem, hogy a kérdésekre adott válaszok képesek legyenek

_________________________ 1

Majoros Pál: A kutatás módszertan alapjai Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó

Részvénytársaság 2005, 109.o

5

igazolni, avagy cáfolni a hipotézisemet, továbbá a kitöltés ne legyen túl hosszú idő, amivel esetleg zavarhatom a vendégeket. 102 darab kérdőívet tudtam kitöltetetni. A kérdőívben 18 kérdést állítottam össze melyek (lásd. 5. melléklet) egy kivételével zárt kérdéseket tartalmaz. A kitöltés név nélkül, megkérdezéses módszerrel történt, a Rózsa Fürdő vendégeivel, nyári főszezonban 2010. 06. 21-2010. 06. 27 időpontban, hétköznap és hétvégén egyaránt. Figyeltem arra, hogy az időponton kívül a nemek és korosztályok aránya is valós képet adjon a megkérdezetteknél. A kérdőív által kapott kiértékelt eredmények alapján szekunder kutatásként elkészítettem a Rózsa Fürdő Swot elemzését, melyben vizsgáltam az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a veszélyeket. Úgy gondlom ez által kapok teljes képet a vizsgált fürdőről és szolgáltatásokról. Majd összehasonlító elemzést készítettem melyben, összevetettem a Rózsa Fürdőt a versenytársakkal szemben, megvizsgáltam melyik fürdő miben jelenthet versenytársat a tótkomlósi fürdőnek. A kutatásom végén a kapott eredmények kiértékelése alapján megállapíthattam a hipotézisek beigazolódását.

6

II. Tótkomlós bemutatása Dolgozatomban először szeretném bemutatni az Alföld kedvező természeti tényezőit, amelyekkel Tótkomlós is rendelkezik. Továbbá részletezem a város elhelyezkedését,

közigazgatását,

megközelíthetőségét,

kultúráját,

idegenforgalmi

vonzerejét, melyek ahhoz szükségesek, hogy szemléltessem a település helyzetét, ahol a város legfontosabb turisztikai attrakciója található, a Rózsa Fürdő.

1. Természeti tényezők 1. 1 Éghajlat Tótkomlóst és az egész Alföldet mérsékelt, kontinentális éghajlat jellemzi. A szárazföldi hatások a túlsúlyosak, azonban ritkán mediterrán és óceáni hatások is érvényesülnek. Itt a legmelegebb a nyár és leghidegebb a tél. A hőmérséklet évi ingadozása meghaladja a 70 Celsius fokot is, és a havi és napi ingadozás is igen nagy mértékű. A szél nem túl erős, alacsony a levegő páratartalma és viszonylag kevés a csapadék. Elég egyedülálló az Alföld klímája, ezt alföldi inger klímának is hívják, mivel ez a klíma elősegíti az öngyógyulást a szervezet regenerálódásával. Továbbá kedvező éghajlati hatás a sok napfény.

1. 2. Földtörténeti ismertetés Magyarország legnagyobb tájegysége az Alföld. Felszínének kialakulása a többi tájhoz viszonyítva a legegységesebb. Nagy része természetes úton feltöltött síkság. Földtani fejlődéstörténete két időszakra bontható. Az első időszakban a felszín domborzati képe a mainak éppen ellenkezője volt, a mostani nagy medence helyén, pedig árkokkal tagolt röghegységek húzódtak. A második szakaszban jött létre a medence. Az Alföld medencéjét nagy vastagságban kitöltő újkori üledékek alapját a földtörténet ókorból származó úgynevezett átalakult kőzetekből és a középkorból származó üledékes kőzetekből álló lesüllyedt röghegységek alkotják. A süllyedés lassan és folyamatosan az újkor harmadidőszakában történt. A süllyedés következtében létrejött a viszonylag rövid

_________________________ Forrásanyag: Hüttner Vilmos: Magyarország megyéi: Békés, Kossuth Kiadó 1982, 8.o Forrásanyag: Gál Mózes: Az Alföld Gyógyfürdői és fürdői, Budapest Panoráma Kiadó 1981, 9-10.o

7

életű pannóniai tenger, ami a kéregmozgások hatására beltengerré lett, majd később édes vizű tóvá változott. Ezt a tavat szépen lassan a környező hegyről lefutó folyók a szél segítségével együtt feltöltötték hordalékkal. A feltöltődés végére, egy új természeti környezet alakult ki az Alföldön. Jellemzően folyókkal, ártéri ligeterdőkkel, és mocsárvilággal tarkán váltakozó, sztyepp típusú pusztarét volt. Az Alföld mai felszínét megfigyelve, egyre nehezebb a földtörténeti változásokat, fejődést elhinni, azonban a megfigyelések szerint a süllyedés még mindig tart. Ezen a részen a föld mélye vizeket, melegvizeket tartalmaz. A mélyfúrásokkal 400-500 méter után vízkészletre találtak, ami hőmérsékleti alapon termálvíznek tekinthető. A 19-27 ºC-os vizet langyosnak, a 30-40 ºCos vizet melegnek, az e-feletti hőmérsékletűt, pedig hévíznek nevezzük. Ez a vízkészlet a pleisztocén és pliocén korú üledékekben és a medencealjzat kőzetrepedéseiben helyezkedik el. Az 500 méter alatti mélyebb kutak vízszolgáltatásából és vízminőségekből arra lehet következtetni, hogy változó kémiai összetételű és nagyságrendű vízkészlet találhatóak.

1. 3. Geotermikus adottságok A mélység és a hőmérséklet közötti összefüggést geotermikus gradiensnek nevezzük, ez az értékhatározza meg hazánk egyedülálló víz készletét, ami a Kárpát-medence kedvező geológia adottságának köszönhető. Hazánkban, a geotermikus gradiens érteke a DélDunántúlon és az Alföldön legnagyobb. Ezért itt található a legtöbb gyógyvízforrás az ország terültén. Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 °C/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ez azt jelenti, hogy más földalatti vízkészletekhez viszonyítva a magyar termálvíz magasabb hőmérsékletű. Ez rendkívül kedvező adottság annak köszönhető, hogy a Magyarországot magába foglaló Pannonmedencében a földkéreg vékonyabb a világ más tájaihoz képet. Mindössze 2426 kilométer vastag ez a réteg, így 10 kilométerrel vékonyabb a szomszédos területekhez képest. Ennek a geotermikus adottságnak oka az, hogy a forró magma a felszínhez közelebb van és ezen kívül jó szigetelő üledékek (anyagok, homokok) töltik ki. Ezen kívül a mért hő áram értékek is sokkal nagyobbak, mint más területeken. A felszínen körülbelül 10 °C a középhőmérséklet, a geotermikus gradiens mellett 1 kilométer mélységben 60 °C, 2 kilométer mélységben 110 °C. Az itt található víz és kőzetek _________________________ Forrásanyag: www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm02.htm Letöltve 2010.05.23.

8

hőmérséklete is megegyezik az itt lévő hőmérséklettel. A jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége meghaladja a 2, 5 kilométert. Itt 130-150 °C a hőmérséklet. A hévíz kutakban, ahogy halad felfelé a víz, fokozatos hűl, ezért ritka hogy a felszínen 100 °C. Ezért Magyarországon a 30 °C-nál melegebb kifolyóvizű kutakat és forrásokat tekintjük hévíznek, illetve hévforrásoknak (termálvizeknek). Ilyen forrás az ország területének 70% -án tárható fel.

1. 4. Gyógyvíz fajták ismertetése A gyógyvizek ásványi anyagtartalmuknál és összetételüknél, hőmérsékletüknél fogva

alkalmasak

különböző

szervek

méregtelenítésére,

tisztítására,

gyulladáscsökkentésre, és regenerálásra, ásványi anyag pótlására, az idegrendszert nyugtató hatásra, stressz csökkentésére, a vérnyomás szabályozására és általános regeneráló hatásra. Gyógyvizekkel végzett kezelésnek jelenleg három formáját alkalmazzák: fürdőkezelés, ivókúra és inhaláció. Általában nem javasolt ezeknek a kezeléseknek az alkalmazása- lázas megbetegedések, akut gyulladások, keringési elégtelenség, magas vérnyomás, fertőző betegségek és súlyos érelmeszesedés esetén. Ásványvíz fogalma: „Az a felszín alatti vízrétegből származó víz, amely tiszta mikrobiológiai és kémiai szempontból egészségre ártalmatlan, összetétele oldott ásvány tartalma közel állandó és literenként legalább 1. 000 mg vagy az oldott összes szilárd ásványanyag tartalom 500-1. 000 mg literenként, de speciális biológiai összetétele van” 1 Gyógyvíz fogalma: „Gyógyvíznek nevezik azt a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizet, amelyben fellelhető ásványi anyagok bizonyos megbetegedésekre vonatkozó gyógyhatását objektív vizsgálati módszerekkel egyértelműen igazolni lehet. A gyógyvíz hatását legtöbbször mozgásszervi eredetű, olykor

nőgyógyászati,

urológiai,

bőrgyógyászati,

ideggyógyászati

gasztroenterológiai megbetegedések gyógyhatása szempontjából vizsgálják.”

vagy

2

_________________________ 1,2

Forrás: Egészségturizmus I oktatási segédanyag a Heller Farkas Főiskola Egészségturizmus Szakirány

hallgatói részére Szerkesztő: Ruszinkó Ádám Heller Farkas Főiskola Egészségturizmus szakirány 2006, 62.o.

9

A gyógyvizeket kémiai tulajdonságaik alapján csoportosíthatjuk a következő típusokra: 

Egyszerű hévíz



Szénsavas



Konyhasós



Kénes



Alkalikus (Kalcium, magnézium-hidrogén-karbonátos)



Jódos



Brómos



Vasas



Radioaktív Egyszerű hévíz: Kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak. Fürdő formájában

alkalmazzák, számos bőrbetegségnél, illetve a nőgyógyászati és urológiai problémák enyhítésére kedvező hatású. Ivókúraként alkalmazva a gyomor és az epehólyag görcsös megnyilvánulásait

enyhíti,

nagy

mennyiségben

fogyasztva

fokozzák

a

húgysavkiválasztást. Szénsavas víz: Literenként 1000 mg szénsavat tartalmazzanak. Az igazán értékes gyógyvizek az ásványi sók mellett számottevő szénsavat is tartalmaznak. A szénsavas víz használta a szív- és érrendszeri, diabéteszes és mozgásszervi betegek számára ajánlott. A szénsav jótékony hatása, értágulatot okoz az egész testen így javítja a keringést. Ennek a víznek az érdekessége, hogy izgatja a bőrben található melegérző receptorokat, ezáltal 2-4 ºC-kal melegebbnek tűnik a víz, mint az ugyanolyan hőmérsékletű csapvíz. Konyhasós vagy kloridos víz: Ezek a vizek lehetnek 15 gramm/liter fölötti magas sótartalmúak, de lehetnek ennél enyhébbek is. Általában hidrogén karbonáttal, jóddal, brómmal, fluorral párosulva fordulnak elő. A sós vizek gyógyhatása abban rejlik, hogy erősen a bőrhöz tapadnak ezért kitűnő gyulladás és immunerősítő hatásúak. Nőgyógyászati, urológiai betegségek kezelésére használják. Ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is alkalmazzák. Kénes víz: A kén nehezebb a levegőnél, de a víznél könnyebb ezért marad a víz felszínén. A bőrön és légutakon át bejutó gyógyvíznek értágító hatása van. Különböző bőrbetegségek, mint például a pikkelysömör, ekcémás betegségek kezelésére alkalmas.

10

Rendkívül jótékony hatása van a kopásos izületi betegségeknél is, mert a ként képes beépülni a porcszövetekbe is, Alkalikus víz: Szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrokarbonát-ionokat tartalmaznak. Ezeket a vizeket inkább ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. Jódos víz: Általában brómos vízzel együtt fordulnak elő. A jód feszívódása a levegőből a légutakon keresztül magasabb, mint bőrön. Keringésjavító, gyulladás csökkentő hatása van. Ezért alkalmazzák hólyag és prosztatagyulladás, petefészek gyulladás, izületi gyulladások, és pikkelysömörös betegségek esetén. Ivókúrában a jód intenzíven hat a pajzsmirigyre. Brómos víz: Nyugtató hatású az idegrendszerre, és stresszoldó hatása van az egész szervezetre. Alvászavarok kezelésére is szokták alkalmazni. Vasas víz: A vízben található vas a bőrön keresztül szívódik fel és váltja ki hatását. Azonban a vashiány okozta vérszegénység kezelésére inkább ivókúrák formájában, szokták alkalmazni, úgy hatásosabb. Radioaktív víz: A radon 222 elemszámú nemesgáz, melynek hatását az általa kibocsátott alfasugárzásnak köszönheti. A radon gáz vízben oldódik, a tüdőn és bőrön kerül a szervezetbe ezért fürdő, belégzés, és ivókúra formájában alkalmazzák. Befolyásolja a belső elválasztású mirigyek működését, fájdalomcsillapító és anyagcsere serkentő hatása van. (A gyógyvizek összefoglaló táblázata lásd: 1. számú melléklet)

_________________________ Forrásanyag: Dr. Benedek Tamás: Gyógyfürdőzés és egyéb fizikoterápiás gyógymódok, SpringMed Kiadó 2008, 41-43.o

11

2. Tótkomlós megismerése Természeti tényezőit követően részletesen bemutatom Tótkomlóst, fekvését, történelmét, megközelítését, kultúráját illetve idegenforgalmi vonzerejét. Ezzel pontos képet kaphassunk a település helyzetéről. 2. 1. Fekvése Békés megye az ország dél keleti részén található. A Dél-alföldi régiót Csongrád

megyével

és

Bács-Kiskun

megyével közösen alkotja. A megyehatárt keleten és délen a magyar-román határ alkotja. Területe teljes egészében az alföldi nagytájra esik. Ezen belül két középtájra, a Körös-Mars közére és a Berettyó-körös vidékére terjed ki. A felszíni lejtés kelet nyugati irányú. Hazánk egyik legmélyebb fekvésű területe ez a térség. Tótkomlós a megye központtól, Békéscsabától Délnyugatra fekszik 45 km-

1. ábra: Békés megye térképe

re. Orosházától 18, Makótól 30 km-re

(Forrás:http://lazarus.elte.hu/hun/hunkarta/varm e/bek/bek.gif)

helyezkedik el (lásd. 1. ábra). Tótkomlós Orosháza és Mezőhegyes között fekszik. 2. 2. Történelme Honfoglalás kori leletek bizonyítják, hogy Tótkomlós különböző népek által lakott település volt. Árpádkori falvak nyomait találták meg a régészek. A nagykopáncsi kápolnában találhatóak ezek a korai időszakból származó román stílusú építészeti emlékei. A későbbiekben a talált dokumentumok arra utalnak, hogy a komlósi puszta Hunyadi János tulajdona volt. Majd 1484-ben Mátyás király birtoka volt Komlós, aki fiának, Corvin Jánosnak adta ajándékul a területet. A török hódoltás miatt a terültnek mindig más volt a gazdája és emiatt a helyi lakosság közül sokan menekültek is. Az elnéptelenedett a komlósi birtok később Rudnyánszky József tulajdona lett. 1746-ben a báró szentandrási jobbágyai, felszabadításaként engedélyezte lakhelyük elhagyását. Ezért

12

megkötötte velük a telepítésükről szóló szerződést, ekkor érkezett Komlósra 80 szlovák család. Az ideköltözött emberek szépítgették új otthonukat, házakat, templomokat, iskolákat építettek. 1746-ban ismerték el a falu újratelepítését, azonban a közigazgatási hovatartozásról viták voltak. Békés és Csongrád vármegye is szerette volna, ha övé lenne az új falu. Ez a vita végül addig erősödött míg mindkét fél mozgósította katonáit és kialakult a „polgárháborús” helyzet Komlóson és környékén. A helyzet eredményeként a lakosság az elmenekülést fontolgatta a településről, mikor sikerült tisztáznia helyzetet. 1750-es évek közepére bírói döntés alapján Békés megyéhez csatolták Tótkomlóst. Ezután gazdasági és demográfiai fellendülést hoztak az évek a településnek, azzal hogy egyre több család érkezett a faluba letelepedési szándékkal. Olyannyira hogy a 19. század elejére a falu a túlnépesedés jeleit mutatta. Új gondokkal kellet megküzdeniük, mert a megváltozott körülményeik miatt egyre nehezebb volt a megélhetés az által hogy kevés volt a lakóhelyek száma és a megművelhető földterületek száma. Megoldásként körülbelül ezer ember elköltözött és egy új településeket hoztak létre (pl. Nagylak) vagy már meglévő helyekre költöztek a jobb megélhetés reményében. Sajnos a Komlóson maradt lakosságnak meg kellett küzdeni a folyamatos elszegényedéssel és meg növekedett népesség miatti föld elaprózódás problémájával. Egy vékony gazdagparaszti réteg alakult ki. Ez a tendencia az egész 19. századi történelmére jellemző volt. A

változás

1795-ben

Szexty

György

lelkész

nevéhez fűződik, mikor az ő vezetésével megépítették az evangélikus templomot. (lásd 2. ábra: régi Tótkomlós képe) Ez

meghatározó

volt

a

lakosság számára. Elkezdett növekedni a komlósiak száma 2. ábra: Régi Tótkomlós: Országzászló, Komlós szálló, Polgári Iskola, Evangélikus templom (Forrás: http://www.totkomlos.hu/varostortenet)

ismételten, és a vagyonuk műveltsége

is

elkezdett

gyarapodni. A 19. század végére egyre több lett a településen a magyar lakosok száma, ezért az ő lelki fejlődésükért magyar istentiszteletet is tartottak évente egyszer. 1848-as forradalom Tótkomlóst is lázba hozta, hazafias és tömeges helytállása erre a településre is igaz volt. 129 önkéntes katonát

13

kértek a településtől azonban dupla ennyi férfi jelentkezett. Példamutatásuk, és hősiességük tisztelendő és becsülendő. Hiszen a megyei csapatokkal összefogva Nagybecskéig nyomultak előre másfél hónapig tevékenykedtek ott. Körülbelül 230-240 férfi lépett be a honvédségbe. A szabadságharc hadi eseményei elkerülték a falut, azonban érdekességként megemlítendő hogy Kossuth Lajos és a családja Komlóson keresztül menekült dél felé. A kiegyezés után, 1893-ban közös összefogással építették meg a községházat. Ugyanebben az évben bekapcsolták a falut az ország vasúthálózatába, ami gazdasági szempontból jelentős felemelkedést jelentett. Ebben az időszakban többször kérte Komlós hogy csatolják őket inkább Csongrád megyéhez Békés megye helyett, azonban ez a kísérlet nem hozott változást. Az első világháború előestéjén a település jelentős számú lakosságával büszkélkedhetett, ami 11. 000 fő volt, ebből a létszámból 1. 000 körüli fő volt magyar csak. A háború hatására a tótkomlósi férfiak közül is évről évre többen vonultak be a 101. és a nagyváradi 4. gyalogezredbe. Elküldték őket szerb, orosz, olasz frontokra, ahol éppen szükség volt rájuk. A településen marad lakosságnak meg kellett küzdeni a kialakult új helyzettel, ami az erős dolgos férfikéz hiányából adódott. A nagy mértékű élelmiszer és iparcikk hiány keletkezett. Emiatt a kénytelen voltak nők és gyerekek átvenni a férfiak szerepét, ami kisebb-nagyobb mértékben sikerült nekik. A háború során több mint 400 komlósi katona vesztette életét és közel százan váltak sérülté, és rokkanttá. 1918 őszén a legtöbb zsidó boltot kifosztották, lakásaikat feltörték az egész országban

kialakult

antiszemita

hangulat

következtében.

A

háborút

követően

megerősödtek az elszakadási törekvések Tót-Komlóson és egész Békés megyében is. A Földművelő Egylet volt, aki a legjobban védte a Komlós szlovákságát. Hrdlicska Lajos az Egylet egyik tagja, aki a helyzetet kihasználva megpróbálta a maros-körös közi szlovákságot kiszakítani Magyarország részéből, és Jugoszláviába bekapcsolni. Azonban erre nem került sor. A tanácshatalom uralma után ismét aktivizálta magát Hrdlicska és társasága, akik a megszálló román csapatokkal, illetve azok parancsnokaival jó viszonyt alakítottak ki, és úgy gondolták, hogy Tótkomlósnak, egész Békés megyével együtt sokkal jobb lenne ha „Románia mare” –hot tartoznának. A csatlakozás reményében tárgyalásokat folytattak a román kormánnyal. 1919. augusztus 13-án, Békéscsabán népgyűlést tartottak, és bejelentették hivatalosan a komlósi és békéscsabai szlovákok számára a csatlakozási igényt a Román Királysághoz. Bevezették a román közigazgatást, a bukaresti kormány, pedig két-két képviselői valamint szenátori helyet ajánlott fel a

14

parlamentben Békés vármegyének. Azonban a nyugati hatalmak nem támogatták ezt a fajta elszakadási törekvést, és Trianonban Magyarország javára döntöttek a terület hovatartozását illetően. A település sorsát az 1946/48-as szlovák-magyar lakosságcsere hatalmas mértékben meghatározta a falu lakosságának az összetételét. Az 1989-1990 évek nagy politikai változásokat eredményeztek hazánkban és a szomszédos országokban is. Újjáéledt a többpártrendszer, és ismét köztársaság lett Magyarország államformája. További változás történt a helyi közigazgatási rendszerben is. Az 1990. tavaszán megtartott országgyűlési, majd a helyhatósági választások után ismét önkormányzati képviselő-testületek irányítják a helyi ügyeket. 1993. november l-jével Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke Tótkomlós községet várossá nyilvánította. 2. 3. Közigazgatása A lendületes és gyors fejlődés eredményeképpen, Tótkomlóst 1993. november 1.-től várossá nyilvánították. Az 12540 hektár területen 6498 fő1 él. Jellemzően mezőgazdasági adottságú a város. A rendszerváltás után az állattartás a magánszférában csökkent. A földtulajdonosok, inkább takarmány és ipari növényeket termeltek a jó adottságú földeken. Három nagy társas vállalkozás fogalakozik a mezőgazdasággal, a 650 regisztrált egyéni gazdálkodó mellett. Kapcsolódó vállalkozások: a malomipar, a baromfitenyésztés és tojástermelés, valamint az ehhez kapcsolódó keveréktakarmány gyártás. A könnyűipari tevékenységként a ruhakészítés és fűnyíró kiegészítők gyártása jelent munkalehetőséget a lakók számára. A városi populáció évről-évre csökken, amit a lakosság elöregedése és a fiatalok elvándorlásának eredménye.

_________________________ Forrásanyag: www.totkomlos.hu/varostortenet Letöltve: 2010.06.10. 1

Forrás: Tótkomlós Önkormányzatának titkárnőjétől, Kárászné Erzsébettől

15

2. 4. Megközelíthetősége Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr– Orosháza– Mezőhegyes-vasútvonalon keresztül érhető el a település. A megyeszékhelyről napi rendszerességgel indul autóbusz Kaszaperen keresztül, aminek a menetideje megközelítőleg 1 óra. Gépkocsival Orosházán keresztül is megközelíthető. Tótkomlós turisztikai fejlődésének egyik korlátozó tényezője rossz minőségű bekötő utak, mind Kaszaper mind Orosháza felé. Évek óta tervezik az Orosháza felőli bekötőút felújítását, de eddig még nem valósult meg. Az Önkormányzatban megtudtam, hogy idén ismét Uniós Pályázatot adtak be útfelújításra, amit még ott jártamkor nem bíráltak el. Ha megkapná ezt a lehetőséget, az többek között kedvezően hatna a turizmus fejődésére is. 2. 5. Kulturális értékek Tótkomlós lakosságának túlnyomó része szlovák gyökerekkel rendelkezik. Ennek köszönhetően sok szlovák hagyomány őrző rendezvénnyel egészül ki az éves rendezvények sora. Áprilisban ünneplik a Város napját, melyet ugyanebben a hónapban a Szárazkolbász verseny követ, mikor bemutatják a jellegzetes ízű messze földön híres komlósi kolbászt. Augusztus elején a zenei programot nyújtó Nyári Kulturális Estek rendezvénysorozata kerülnek megrendezésre, melyet augusztus 19-21 a Tótkomlósi Napok követnek, ami különböző gasztronómiai, számos kulturális és sportprogramot kínál. A látogatók hagyományos szlovák ételeket kóstolhatnak meg, ezen belül a komlósi lisztből készült friss cipó illatát érezhetik, ízlelhetik meg. A település kulturális életet színesíti a nemzetközileg elismert Ifjúsági Fúvószenekar, a Gyermek Zenekar, a mazsorettcsoportjai, akik amellett, hogy szórakoztatnak, a népi hagyományokat is ápolják. Az érdeklődők, kerékpár és gyalogtúrák keretében csodálhatják meg, a Száraz-ér mentén a környékbeli természetvédelmi területek szépségit. Lovaglási és vadászati lehetőséget nyújt kiváló szabadidős tevékenységként.

2. 6. Idegenforgalmi vonzerők Tótkomlós a régió kistelepülései közé tartozik, ami mély történelmi gyökerekkel rendelkezik. A várost elhelyezkedése és földrajzi adottságai alapján a mezővárosok közé sorolhatjuk. A fürdő bemutatásán túl, fontosnak tartottam egyéb nevezetességek és látnivalók bemutatását. Ezért készítettem el Tótkomlós vonzerő leltárát. (3. ábra) Ebben a táblázatban tüntetem fel azokat az épületeket, amik turisztikai, építészeti vagy kulturális

16

jelentőséggel bírnak. Próbáltam a jelenlegi állapotát is kategorizálni, hogy átfogó képet kaphassunk azokról az épületekről, amik felújításra szorulnak.

Név

Elhelyezkedés Típus

Állapot

Fő szolgáltatásai

Evangélikus templom Emlékmű A Szent István szobor és díszkút

Tótkomlós, Luther u. 2. Belváros

történelmi

felújításra szorul kiváló

Istentiszteletek, vallási szertartások látványosság

kulturális

jó

látványosság

kulturális

jó

tanyasi élet bemutatása

építészeti

felújításra szorul

történelmi látványosság

építészeti

felújításra szorul

étterem, szállásadás

kulturális

jó

szlovák néphagyomány bemutatása

kulturális

jó

szlovák néphagyomány szemléltetése

kulturális

jó

szlovák néphagyomány szemléltetése

Városházával szemben

Tótkomlóstól Tanyamúzeum 3 km-re az orosházi úton Tótkomlóstól Nagykopáncsi 10 km-re a kápolna makói úton Tótkomlós, Komló Szálló Széchenyi u. 2. Szlovák Tótkomlós, Emlékház Szép u. 5. Tótkomlós, Szlovák tájház Széchenyi u. 11. Néprajzi Tótkomlós, gyűjtemény Hősök tere 2.

építészeti

3. ábra: Idegenforgalmi vonzerőleltár (Forrás: saját készítés) Néhány szóban részletesebben ismertetném a táblázatban szereplő épületeket. Tótkomlós legfontosabbat

látnivaló szeretném

közül

elsőként

megemlíteni

a az

Evangélikus templomot (lásd 4. ábra) ami barokk stílusban épült, 1795-ben épült Szexty György lelkész vezetésével. Ahol azóta tartanak magyar és szlovák istentiszteleteket.

A

templomot

azért

tartják

Tótkomlós szimbólumának, mert az építése a város újjánépesedéséhez kapcsolódik, ami meglehetősen fontos szerepet játszott a helyi lakosság életében.

17

4. ábra: Evangélikus Templom (Forrás: www.totkomlos.hu/latnivalok)

Ehhez az eseményhez kapcsolódik a következő turisztikai látnivaló az Emlékmű, (lásd 5. ábra) ami

a

város

újratelepítésének

261.

évfordulóján avattak fel 2007. április 28.-án a Város Napján, ünnepélyes keretek között. Az emlékművet Ladislav Szabó szobrászművész készítette. Az emlékmű három gránit kövét az nemrég helyezték el. Ezeket a köveket Szlovák 5. ábra: Emlékmű a város újratelepítésének tiszteletére (Forrás: www.totkomlos.hu/latnivalok)

Nemzeti

Park

és

Jeláava,

Tótkomlós

testvérvárosától kapta a település. A feliratai a város

jelentősebb

történelmi

eseményeit

tartalmazza. A műalkotás elkészítése elég költséges volt, ezért a megvalósításban több szlovákiai testvértelepülés és pályázati lehetőség is ki lett használt, az emlékmű felépítéséhez. Magánszemélyek és szervezetek támogatása mellett Tótkomlós Városért Közalapítványa is és az Önkormányzat is jelentős pénzösszeggel járult hozzá a műemlék megvalósulásához. Az emlékmű tehát összefogás eredményeként jöhetett létre, ezért is tartják nagy becsben. A városházával szemben található a Szent István szobor és díszkút. A szobrot 2001. augusztus 18-án, a Millenniumi ünnepségsorozat zárásaként avattak fel. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Három figurát ábrázol, bronz és andezit kőből. A szobor talapzatán a következő idézet áll: "Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő." A tótkomlósi tanyavilág emlékét mutatja be a Tanyamúzeum, (lásd 6. ábra) amely

a

hagyományos

paraszti

gazdálkodás jellegzetes eszköz és tárháza. A látnivaló, az Orosháza felé vezető úton, a 15-ös kilométerkőnél helyezkedik el. A népszerű látogatottságú tanya szobából, konyhából,

kamrából,

istállóból

és

6. ábra: Tanyamúzeum egyik helyiségének képe

kocsiszínből tevődik össze. Melléképületei,

(Forrás: www.totkomlos.hu/latnivalok)

pedig a disznóól, a kerek tyúkól, a galambdúc és a gémeskút emlékét, mutatja

be. Megtekinthetők itt a sajátos kultúra jellegzetes darabjai a hasábkemence, a lóca, a 18

koronás végű vetett ágy, a festett sarokpad -, valamint a korai konyhafelszerelés tárgyai, a kenyérsütés, a tejfeldolgozás eszközei, a tanyasi kisgazdaság más használati tárgyai. A tanya további jellegzetessége az, hogy előkertjében nő a város nevében és címerében szereplő növény, a komló. Nagykopáncsi kápolna a makói úton Tótkomlóstól 10 kilométerre található, Nagykopáncs határában. XI. században, román stílusban épült. Az árpád-kori műemlék kápolna ritka épített örökség egyike, mely meghitt természeti környezetével, csendjével egyedi élményt nyújt. A kisváros központjában található a Komló Szálló, mely 1881-ben épült. Tótkomlós első emeletes épülete volt, ami korábban szállodaként üzemelt majd később étteremi és kulturális szerepet kapott. Jelenleg nem üzemel az épület, befektetésre váró épület. A következő műemlék a Szlovák Emlékház. A múlt században épült, a nemzetiségi kultúra jegyeit egyesíti építészeti stílusában és berendezési tárgyaiban. A jellegzetes elő tornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A művész által készített népi fafaragott bútorok, híres festmények, magángyűjteményébe tartozó cserépedények tekinthetők meg. A Szlovák Tájház, amely Magyarország első tájháza. 1886-ban, vályogból épült, nádfedeles lakóház. A gazdagon berendezett tájház a korabeli szlovákság életét mutatja be, életfilozófiáit, szokásit, hagyományait. A tájházban megtalálható a "tisztaszobában" lévő mennyezetes ágy, és a korabeli festett bútorok. A konyha mindennapi használati tárgyai, és a Tomka Judit tiszteletére berendezett emlékszoba. A tótkomlósi amatőr színjátszás szervezőjének nevét, viselő emlékszobát az általa festett bútorok, képek gazdagítják. Az 1067 darabból álló szlovák néprajzi gyűjtemény a Városházával szemben található Néprajzi Gyűjteményben tekinthető meg. Koppány János evangélikus lelkész országos magángyűjteményéből alakult ki. A helyi szlovákság életéhez, mindennapjaihoz kapcsolódó tárgyak gazdag tárháza tekinthető meg. A népi bútorzat mellett, a különböző cseréptárgyak és eszközök (kolompgyűjtemény, falitékák, rokkák, fokosok, guzsalyok, tarisznyák), valamint festett kemencetévő, faragott mángorlófák, kerámiák, porcelán faliórák, citerák, s más eszközök, használati tárgyak vannak kiállítva. Tótkomlós legjelentősebb idegenforgalmi vonzereje a Rózsa Fürdő, aminek a részletes bemutatása a következő fejezetekben történik.

19

III. Egészségturizmus fogalmi áttekintése Először tisztázom a legfontosabb fogalmakat, amelyek a teljes munka megértéséhez szükségesek lehetnek. Ezt követően ebben a fejezetben mutatom be nagyvonalakban Magyarország és a Dél-alföldi régió helyzetét az egészségturizmusban, illetve a Rózsa Fürdő egészségturizmusát. Ezzel átfogó képet és alapot próbálok biztosítani a könnyű megértéshez.

1. Egészségturizmus fogalma „Az egészségturizmus olyan összetett fogalom, amelynek meghatározásával kapcsolatban nem alakult ki konszenzus sem a turisztikai, sem pedig az egészségügyi szektorban. Tovább árnyalja a kérdést az, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a nemzetközi piacon az egyes országokban használt definíciókat illetően. A különböző meghatározások alapján azonban általánosan elmondható, hogy az egészségturizmus a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása vagy megőrzése, tehát a gyógyulás vagy megelőzés. Ebből adódóan az egészségturizmuson belül két szektort lehet elkülöníteni, a gyógyturizmust és a wellness turizmust.” 1

2. Gyógyturizmus 2. 1. Gyógyturizmus fogalma „Betegség miatt, orvosi diagnózis alapján, orvosi javaslatra és orvosi előírás szerint veszi igénybe a beteg egyén azokat a gyógyító hatású szolgáltatásokat, melyeket az illetékes egészségügyi szolgáltatók nyújtanak (gyógyfürdő, gyógybarlang, klímaterápiás intézet).” 2

_________________________ 1

Forrás: Aubert Antal- Csapó János: Egészségturizmus Pécs, 2004 47.o

2

Forrás: Aubert Antal- Csapó János: Egészségturizmus Pécs, 2004 137.o (Turisztikai helyettes államtitkár,

Gazdasági minisztérium, Turisztikai Helyettes Államtitkárság)

20

2. 2. A gyógyturizmus jellemzői A vendégek motivációja a gyógyulás, így elsősorban az idősebb korosztály, általában orvosi előírásra valamint konkrét betegség gyógyítása érekében veszi igénybe és hosszabb tartózkodási idő jellemzi. Ezért a vendégek az adott szolgáltatásokat orvosi rendelvényre veszik, melyet 2002 október óta összesen 10 különböző lehet. Ilyen Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott kezelés többek között az iszappakolás, elektroterápia, orvosi gyógymasszázs, tangentoros kezelés, súlyfürdő stb.

3. Wellness 3. 1. Wellness fogalma: „Az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó egészségmegőrző turizmus melyet az egészséges egyén vesz igénybe azért, hogy egészségét megőrizze, illetve bármilyen betegség kialakulását megelőzze.”1

3. 2. Wellness jellemzői: A vendégeknek az egészség megőrzése a fő motivációja, amit önkéntesen elsősorban a fiatalabb és középkorosztály vesz igénybe. Jellemzően évenkénti többszöri alkalommal de rövidebb tartózkodási időre (2-3 nap). Rendkívül sok szolgáltatás tartozik ide, de alapvető közös tulajdonságai a kényeztetés és a relaxáció.

3. 3. A wellness alapelvei:  Rendszeres testmozgás  Egészséges táplálkozás  Pszichés állapot javítása  Környezet tudatosság

_________________________ 3

Forrás:

Aubert

Antal-Csapó

János:

Egészségturizmus

Pécs,

2004

138.o

(Egészségturisztikai

termékfejlesztési referens, Gazdasági Minisztérium, Turisztikai Helyettes Államtitkárság, Termékfejlesztési Főosztály)

21

4. Egészségturizmus helyzete Magyarországon A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2009-es összesített statisztikája alapján Magyarországon az elmúlt évben 7651.000 fő turistát (külföldi és belföldi együttesen) regisztráltak. A gyógy- és wellness szállodákban a vendégek 20% pihent. A belföldi turisták 74%-át teszi ki az éves vendégszámnak, amiből ¼-e vesz igénybe, gyógy vagy wellness szolgáltatásokat. A külföldi vendégek esetén ez 18% a teljes vendégszámhoz viszonyítva. A statisztikákból azt is megtudhatjuk, hogy a vendégek átlagosan 3 éjszakát töltenek el egy-egy szállodában. A gyógy és wellness szállodák vendég megoszlása a 7. ábrán látható. Az arány évről évre egyre inkább a wellness szállodák erősödését mutatja.

Gyógy és wellness szállodák forgalom megoszlása 2009-ben

Külföldi vendégek száma (ezer fő) Gyógyszállodák Wellness szállodák Belföldi vendégek száma (ezer fő)

0

200

400

600

800

1000

7. ábra Gyógy és wellness szállodák forgalom megoszlása 2009-ben. (Forrás: KSH 2009-es adatai alapján, saját készítés)

Az ország különböző régióiba eltérő módon oszlik meg a külföldi és belföldi turisták aránya. Ezt jól mutatja a 8. ábra. Amiből egyértelműen látható, hogy adott területeken miként alakul ez az arány.

22

A belföldi és külföldi vendégforgalom megoszlása a régiókban 2009-ben Tisza-tó Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak Magyarország Belföldi turisták

Észak-Alföld

Külföldi turisták

Dél-Dunántúl Dél-Alföld Budapest-Közép-Dunavidék Balaton 0%

20%

40%

60%

80%

100%

8. ábra: A belföldi és külföldi vendégforgalom megoszlása a régiókban 2009-ben (Forrás: KSH 2009-es adatai alapján, saját készítés)

Az egészségturizmus a hazai turizmus egyik legjelentősebb ágazata. A Magyar Turizmus Zrt. évről évre különböző turisztikai ágazatokra (bor és gasztronómia, zöldturizmus, kulturális turizmus stb.) összpontosít. Ennek megfelelően a 2011-es évet az egészségturizmusnak

szenteli.

Hiszen

országunk

rendkívül

gazdag

természetes

gyógytényezőkben, amelyek: ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, gyógyiszap, barlangklíma, mofetta, éghajlati mikroklíma. Ezeknek a gyógyhelyeknek a gyökerei sokszor a Római időkig nyúlnak vissza. Magyarország a világ egyik legnagyobb gyógy és termálvíz készlettel rendelkező ország, 1372 darab hévízkútja van. Rendkívül kedvező helyzetét a földrajzi fekvése, természeti és geotermikus adottságainak köszönheti. Hőforrásokban és ásványvizekben Euróba egyik leggazdagabb országai közé tartozunk, a világ ranglistán, pedig csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előz meg. Földterületeink 80%-a alatt termálvíz található, melyeket az 1950-es évek olajfúrási kísérletei felszínre hoztak majd később ezeknek nagy részére épült ki, mára színvonalas fürdőhely. A mai fürdőkben, a gyógyszolgáltatások mellett napjainkra megjelentek a wellness szolgáltatások is, melyek a kikapcsolódást, legszínvonalasabb

relaxálást, fürdői

felfrissülést találhatók

meg

nyújtanak hazánkban.

bárki

számára.

(Hévíz,

Európa

Hajdúszoboszló,

Miskolctapolca, Egerszalók) Magyarországon körülbelül 50 településen van termálfürdő, Nógrádon kívül minden megyében található termálvíz. 35 gyógyfürdő minősítésű hely

23

üzemel országszerte, és az OEP 38 gyógyászati szolgáltatást nyújtó fürdővel áll szerződésben. Ezen kívül turisztikailag hasznosítható gyógytényezővel rendelkezik, öt gyógybarlangunk és tizenegy klimatikus gyógyhelyünk. Két helyen alkalmaznak terápiaként természetes szén-dioxidkezelést, és négy helyen van lehetőség gyógyiszap kitermelésére az országban.

5. Egészségturizmus helyzete a Dél- Alföldön Magyarország legkedvezőbb éghajlatával, és leggazdagabb napsütéses óráival a DélAlföld régiója (Békés-, Csongrád-, Bács-Kiskun megye) rendelkezik. Területének nagy része alatt gyógyító erejű termálvíz van, így itt található az ország gyógyvíz kutjainak a háromnegyede. A régió gyógyvizeinek többsége az alkalikus vizek csoportjába sorolható, melyet az emésztőrendszeri és mozgásszervi betegségek kezelésére hasznosítanak. DélAlföld egyik egyedi gyógy tényezője, a makói iszap, melyet a legtöbb fürdőbe az iszapkezelésekhez alkalmaznak. A Széchenyi terv egészségturisztikai pályázatainak köszönhetően sok fürdő nyert fejlesztésre anyagi támogatást. Ez egészségturizmus fejlődése számos új munkahelyet teremtett a

régióban. Az elmúlt években

megháromszorozódott a wellness szállodák száma. Ami azt mutatja, hogy egyre több befektető lát fantáziát a régió gyógy- és wellness turizmusában.

6. A Rózsa Fürdő hazai egészségturizmusban betöltött szerepének vizsgálata A kezdetben termálvíz, majd későbbiekben gyógyvíz minősítésű fürdő komplex turisztikai érték lett, hiszen gyógyvize és környezete természeti érték, épített környezete esztétikai és funkcionális értékeket egyaránt hordoznak. Az egész évben folyamatosan üzemelő fürdő családias, kisvárosi jellegével, a "rózsák attrakciójával", az igényes gyógyés wellness szolgáltatásaival és aromabarlangjával különbözik más fürdőktől. A fürdő és ma már a gyógyászat is stabil és egyre növekvő vendégkörrel bír. Tótkomlós közvetlen vonzáskörzetében hasonló kiépítettségű és felszereltségű fiziko- és balneoterápiás egység nem üzemel.

24

IV. Rózsa Fürdő története Fürdő kialakulásának történtének vizsgálatával szeretném bemutatni, hogy az évek során a kezdetektől (az 1940-es évektől) hogyan fejlődött, alakult át folyamatosan a fürdő a jelenlegi állapotára.

1. Fürdő nevének eredete A Rózsa Fürdő nevét szépséges rózsáiról kapta. Terültén rengeteg rózsát találunk még ma is. Amik az uszoda főbejárata előtt szépen kiépített lugason futnak végig, és a strand terültén is több helyen rózsakert van kiépítve. Így lett a fürdő szimbóluma a rózsa.

2. A fürdő kialakulása Tótkomlós felszín alatti vizei ivásra nem alkalmasak, ezt már a XX. század elején felismerték, de csak az 1930-as években kezdtek lépéseket tenni az ivóvíz ellátás javítása érdekében. 1939-ben elhatározták, hogy városi közkifolyót létesítenek, azt akkor meg is szavazták, így még abban az évben a kút fúrása német technológiával megvalósult. (Lásd 2. számú melléklet: kép a kútfúrásról) Talpmélysége 554 méter, a víz hőfoka azonban a vártnál 30 °C magasabb volt, 42 °C hőmérsékletű meleg víz tört fel. A létesített kút önkifolyós volt. Ekkor a jellemző vízhozam 300-400 liter/ perc volt. A település vezetősége a víz hasznosításának lehetőségeit fontolgatták, szóba került a fürdő építése is. A környéken nem volt nagyobb volumenű fürdő ekkor. Mivel sokan ellenezték, hosszas vita után úgy döntöttek, megépítik a fürdőt. Célszerű volt, hogy a fürdőt a megfúrt kút közelében építették meg. Ez az alkalmas hely a községháza mögötti lapos terület volt, amit régen az állatok vágására használtak. 1939-ben elkezdődött a beruházás, 1942-ben már állt a fürdő épülete és a benne lévő két medence. (lásd. 9. ábra) Egy 33 1/3 méteres úszómedence, melynek átlagos vízmélysége 180 cm, átlagos vízhőmérséklete 27 °C volt. Valamint

egy

10

X

10

méteres

gyerekmedence, melyet nemcsak a gyerekek

25

9. ábra: Fejes Ferenc fürdőmester 40es esztendők (Forrás: Zsura Zoltán)

használhattak ugyanis felnőttek számára is funkcionált melegvizű medenceként. Ennek a vízhőmérséklete 35-38 °C volt, a vizét naponta frissítették. A fürdő már kezdetektől fogva Rózsa Fürdő néven nyitott. Szép környezetét szerette volna tovább alakítani és hatalmas rózsakerté változtatni az elöljáróság, amelyet 1948-ban hároméves fejlesztési tervben is felvázolt. Ebben a tervben szerepelt szálloda létesítése, és fürdő átépítése mellyel négyszer, ötször nagyobbá szerették volna építeni, szép parkos résszel, ugrómedencével. A fürdő fejlesztése, ha nem is az eredeti tervek alapján, de megvalósult. Rágyánszki János kertész álmodta meg benne a rózsakerteket. A kezdeti tervekben szerepelt egy csónakázó rész kialakítása is a fürdő melletti Száraz-éren, valamint ugró-, gyógy-, gyermek- és homokos medence kialakítása. Azt tervezték a megye legszebb és legfejlettebb fürdője lesz a Rózsa Fürdő. A terv szerint nem csak pihenésre, strandolásra lett volna alkalmas, hanem gyógyászati centrumot is álmodtak oda, hiszen tudták, hogy a víz reumatikus jellegű betegségekre gyógyító hatással van. A terv megvalósításához a Száraz-ér medrének mélyítésével a csónakázó rész kialakításával kezdtek. Azonban az anyagi források elapadtak, és a kivitelezés hosszú időre abba maradt.

3. Gyógyászati szakrendelés elindulása Több próbálkozás után az 1960-as évek elején megvalósult a reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés a fürdőben. Az 1970-es években történt nagyobb fejlődés, megépült a gyógymedence, hogy a gyermekek és a felnőttek külön melegvizes medencében fürödhessenek. Ezzel a fürdőben három olyan medence volt, amelyek funkcionálisan minden réteget ki tudtak szolgálni. Majd a kút el kezdett apadni, a víz nem volt elég a fürdő ellátására, ezért 1982-ben szükségessé vált egy új kút megfúrása. A tervek alapján ugyanarra a vízadó rétegre, ugyanolyan mélységre fúrták meg, mint az előző fúrás alkalmával. Ezzel ugyanolyan hőfokú vizet nyertek, mint a korábbi volt. 198687-ben nagy fejlesztés történt a fizioterápiás részlegen. Modern elektroterápiás egység valamint

új

balneoterápiás

részleg

került

kialakításra,

gyógyszolgáltatásokkal:

gyógymasszázs, víz alatti sugármasszázs, súlyfürdő, rekeszes galvánfürdő, csoportos víz alatti gyógytorna, gyógyúszás, gyógy ülőfürdő. Heti két alkalommal reumatológiai és fizikoterápiás szakrendelés orvosi vizsgálattal.

26

4. Széchenyi tervnek köszönhető fejlesztések A 90-es évek végén egy népjóléti miniszteri rendelet alapján a fürdőket vízvisszaforgató berendezés alkalmazására kötelezték, megadott határidővel. A fürdő további működése volt a tét, hisz vagy átépítik, a fürdőt vagy be kell zárni a Rózsát. Keresték a lehetőségeket. Végül a

2002-2003-ban

Széchenyi

terv keretében a fürdő teljes rekonstuciójára került sor (lásd 10. ábra). A fedett uszodarészt és a nyári strandot építették ki. Valamint több új medencét építettek,

ami

közül

a

legfontosabb a gyógyászati és ülőfürdési célokra létrehozott 10. ábra: Rózsa Fürdő (Forrás: www.maroshat.hu/wpcontent/uploads/totkomlos_galeria_03.jpg)

ülőpadkás termálmedence volt. Ez a fedett részleg kiépítése tette lehetővé, hogy a fürdő

egész évben működhessen a kibővült szolgáltatásaival: 25 méteres feszített víztükrű, korszerű visszaforgatásos rendszerrel ellátott úszómedence, merülő medence, gőzfürdő, finn szauna, aromabarlang, termálmedence 36°C-os gyógyvízzel feltöltve. Az aromabarlang a gyógyvíz és a különböző illóolajok együttesével fejti ki a jótékony megelőző és gyógyító hatást. A fitness és wellness szolgáltatások között megtaláljuk az álló

szoláriumot,

a

legújabb

felszereltségű

gépekkel

ellátott

fitness

termet,

masszázsszolgáltatást, valamint az aerobicot. Nyáron a nyitott részen a 33 1/3 méteres modern úszómedence és egy látványelemmel kiegészített gyerekmedence, valamint egy ülőpadkás gyógymedence található a fürdőben. Nyáron kibővülnek a szabadtéri szolgáltatások sora a parkban kiépített lábtengó és röplabda pályák használatával és az éjszakai fürdőzések lehetőségével.

27

5. Üzemeltetés Komlós Településszolgáltatási Kft. 2003. szeptember 1.-től vette át a Rózsa Fürdő üzemeltetési feladatit a városi önkormányzattól egyéb közhasznú szolgáltatásokkal együtt. A kft feladatai az alábbiak: 

Rózsa Fürdő üzemetetése



Városüzemeltetés o Gépi szolgáltatások o Építőipari szolgáltatások o Állagmegőrzési keretszerződések o Épületszerkezeti- illetve gépészeti károk megelőzése



Állati hulladékgyűjtő és átmeneti tároló telep



Helyi média (Komlósi Hírmondó és Komlós TV) A Kft. vezetőjének személye megegyezik a Fürdő igazgatójával. A Kft.

költségvetésekor Herczegné M. Ritától a következő információt kaptam a Kft. összes bevételének 21 %-át adja a Fürdő bevétele. A Rózsa üzemeltetésére 97%-ot, 2%-ot reklámra, 1%-ot fejlesztésre költ. .Ez az 1% elégé meglepett, véleményem szerint nagyon kevés a fejlesztésre szánt tőke.

6. Vendégkör bemutatása A fürdő adatnyilvántartásából kapott adatok alapján diagrammot készítettem, 20002009-ig a vendégnyilvántartásból. A 11. ábrán láthatjuk, pontosan évekre lebontva hány fő -ezek az értékek a tényleges belépések száma, bérletnél átszámolva adott alkalommalérkezett a fürdőbe. Kedvező árai és szolgáltatási miatt, hogy évről évre növekszik a látogatók száma. A fürdő vezetőségtől kapott információk alapján megállapítható, hogy a vendégkört elsősorban a helyi lakosság és település vonzáskörzeteinek lakosai adják, Békés és Csongrád megyéből. Azonban évről évre növekszik a külföldi látogatók száma. Nyáron a nyugdíjas német, osztrák, szlovák vendégek látogatása jellemző, a román vendégek, pedig egész évben ellátogatnak a fürdőbe. Dolgozatom során kérdőíves felméréssel mérem fel a vendég összetételt.

28

Rózsa Fürdő vendégforgalma 2000-2009 60000

50000

40000 Fő 30000

20000

10000

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Év

11. ábra: Rózsa Fürdő vendégforgalma 2000-2009 (Forrás: Saját készítés, a Rózsa Fürdő adatnyilvántartásának adataiból)

Az ábrán láthatjuk, hogy 2006-tól beállt az éves vendégforgalom 50. 000 körüli értékre. Véleményem szerint ennek az lehet az oka, az hogy 2006-ban vezetőváltás történt. Az új vezetés nagyon keveset költ fejlesztésre (1%-ot) aminek következménye lehet a vendégek elmaradása illetve a gazdasági válság is hatást gyakorolhat.

29

V. Rózsa Fürdő szolgáltatásai 1. A fürdő szerkezeti felosztása A fürdő külterülete összesen 3,2 hektár nagyságú. (Lásd 12. ábra) Melyen két épület helyezkedik el, a Gyógyászat (3.) és a Fürdő részleg (1.), összesen 12. 058 m2 nagyságú területen. Ebből 1. 889 m2 az összes beépített terült. A Fürdő részleg 1. 889 m2 területen fekszik, melynek 1. 324 m2 nagyságú terült került beépítésre. A téli főbejáraton (A) belépve a fő épület (1.) előcsarnokból érhetjük el az öltözőket, fedett úszómedencét (2.), a szaunát, a gőzfürdőt, a merülő és termál medencét és a wellness szolgáltatásokra kialakított helyiségeket. Az épület mögött található a gyerek medence (5.) és nyitott úszómedence (6.). A medencék mellett lett kialakítva röplabda és a lábtengó pálya (9.). Így biztosítva teret a labdajátékok szerelmeseinek. A szárazér feletti hídon átkelve egy nyugodtabb parkos rész lett kialakítva. A főépület (1.) melletti épület a gyógyászat (3.), 7. 690 m2-es alapterülettel rendelkezik, melynek a beépített része 565 m2 nagyságú. Mögötte található a nyitott gyógyvizes medence (10.) és a napozásra alkalmas csendes parkos terület (11.). A beltéri medencék összesen 1123 m2 nagyságúak, a kültéri medencék területe 878 m2. A fürdő egész évben üzemel, télen a fedett egység maximális befogadóképessége 250 fő, míg nyáron a kültéri részel összesen 921 fő vendégfogadásra képes.

30

12. ábra: A Rózsa Fürdő terület felosztásának alaprajza (Forrás: Saját készítés) A- Téli főbejárat

5. Gyerek medence

B- Nyári főbejárat

6. Nyitott úszómedence

C- Gyógyászat bejárata

7. Öltöző kabinok

1. Fő épület (Fürdő részleg)

8. Rózsa Kert Büfé

2. Fedett úszómedence

9. Röplabda és láb tengó pálya

3. Gyógyászat épülete

10. Nyitott gyógyvizes medence

4. Parkoló

11. Park

2. Gyógyvíz összetétel A

fürdő

sajátos

hidrogénkarbonátos

gyógyvizét

gyógyvíz

adja.

a

46

o

C-os

Legnagyobb

nátrium-magnézium-kálcium mennyiségben

1350

mg/l

hidrogénkarbonátot tartalmaz, de emellett igen magas a nátrium és metakovasav tartalma is. (Lásd 3. számú melléklet: A gyógyvizes kút alapadatai és Pontos gyógyvíz összetétel a 4. melléklet tartalmazza)

31

A gyógyvíz alkalmazható a következő betegségekre: 

krónikus mozgásszervi betegségek: gerinc-, csípő- és térd kopással járó úgynevezett degeneratív elváltozások



gyulladásos reumatikus betegségek



ízületi- és lágyrész reumatizmus



mozgásszervek posttraumatikus

és

postoperatív rehabilitáció:

rándulások,

ficamok, törések utáni gyógykezelések 

mozgásszervi deformitások kezelése

3. Medencéi A fürdő összesen 6 darab medencével rendelkezik. (Lásd. 15. ábra) Ebből 3 medence a fedett épületben folyamatosan üzemel; 25 méteres feszített víztükrű, korszerű vízvisszaforgatós rendszerrel ellátott kellemes 26 °C-s vízzel feltöltött úszómedence, a szaunázás után használandó 18 °C-s merülő medence és 36 °C-s gyógyvizű termálmedence található meg. A fürdő egyéni arculatához nagyban hozzájárul az aromabarlang, amelyben a gyógyvízzel és a különböző illóolajokkal közösen fejti ki gyógyító-megelőző hatását. A többi 3 medencéje nyitott, amiket csak nyáron lehet igénybe venni. A főbejárat mögött található a 27 °C-s csúszdával és látványelemmel kiegészített gyerek-, és a 33 méteres úszómedence (lásd 13. ábra). A nyitott gyógymedencéje (lásd 14. ábra) ami 34 °C-s gyógyvízzel van feltöltve a gyógyászat mögött helyezkedik el.

13. ábra Kültéri gyermek-, és úszómedence (Forrás: www.maroshat.hu/wpcontent/uploads/totkomlos_galeria_04.jpg )

32

14. ábra Kültéri gyógyvizes medence (Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Fotógaléria)

Medence megnevezése Úszómedence 25 m Szauna (merülő) medence Gyógymedence Úszómedence 33 m Gyermekmedence Gyógymedence

Jellege

Hőfoka

Vízfelület

fedett

26 °C

187 m²

fedett

18 °C

8 m²

fedett nyitott nyitott nyitott

36 °C 27 °C 27 °C 34 °C

148m² 610 m² 100 m² 168 m²

15. ábra: Összefoglaló táblázat a medencékről (Forrás: Saját készítés)

4. Wellness szolgáltatások 2002-ben a Széchenyi fejlesztési terv tette lehetővé, hogy a fürdő wellness szolgáltatást is nyújtson a vendégeinek. Jelenleg összesen 8 féle wellness szolgáltatás vehető igénybe, melyek között megkülönböztetünk passzív és aktív típusokat. Passzív wellness, mikor csupán egy ülő, álló, vagy fekvő helyzetben vagyunk hozamosabb ideig. Ilyen szolgáltatások a fürdő területén: Finn szauna, területe 6, 19m2 nagyságú. Egyidejű befogadóképessége 5 fő, még a naponta 45 főt tud fogadni összesen. A nyitvatartási idő alatt legalább ötszöri vendég cserélődést feltételezve, ami 1, 8 óra tartózkodási időt tételez fel. A szauna használata előtt zuhanyzás javasolt majd ezután 5-20 perces izzadás a kabinban 80-90°C-os hőmérsékleten. A padsorok, különböző magasságban vannak elhelyezve, így lehet válogatni a különböző hőmérsékletek között. A kezelés végén a merülő medence használata teszi teljessé a szaunázást. Amit egy nap többszöri alkalommal ismételni kell. Kedvező hatása: méregtelenítő, stresszoldó, vérkeringést fokozó, immunerősítő. A gőzfürdő területe 10, 752 m2 nagyságú. Egyidejű befogadóképessége 8 fő, még naponta 72 főt tud fogadni összesen. A nyitvatartási idő alatt legalább négyszeri vendég cserélődést feltételezve, ami 2, 15 óra tartózkodási időt tételez fel. A gőzfürdő hasonló a szaunához, rövid idő alatt erős izzadás lép fel a 40-60 °C hőmérsékletben viszont a körülbelül 80 %-os páratartalom miatt az izzadság nem tud elpárologni. Hasonló kedvező hatásai vannak, mint a szaunának. Mindkét szolgáltatást egész évben igénybe venni minden kedden, csütörtökön, pénteken 13. 00- 20. 00-ig vagy hétvégén 9. 00-20. 00 óra között.

33

Az álló szolárium azonnali maradandó barnulást kínál a vendégeknek, mely 62 darab magas színvonalú X positive csővel rendelkezik. A következő szolgáltatás a masszázs, mely a pénztárnál való bejelentkezés alapján, májustól szeptemberig minden nap lehetőséget nyújt a felfrissülésre, relaxálásra. Szakképzett férfi-női masszőrök dolgoznak a fürdőben. A következő típusú masszázsok közül lehet választani: Thai-, lávaköves-, frissítő-, arc és fej masszázs-, kar és has-, láb és csípő-, talp-, és teljes test masszázs. (lásd 16. ábra)

16. ábra: Masszázs típusok szemléltetése (Forrás: www.tutimasszazs.hu/index.php?kid=8&hid=23)

Aktív

wellness

során

szabadidőnket

mozgással,

sportolással,

kapcsolatos

tevékenységekkel töltjük. Aquafitnessre csütörtökön, szombaton, vasárnap 18. 30-as kezdéssel van lehetőség, mely egyszerre szórakoztató és eredményes testmozgás, a víz természetes ellenállását és felhajtóerejét felhasználva. Életkortól függetlenül alkalmazható. Célja, hogy kondíciónk minden összetevőjét fokozza: az izmok állóképességét és erejét, alakunk kidolgozottságát, oxigénfelvevő képességünket és hajlékonyságunkat, az ízületek mozgékonyságát vagy az izmok idegrendszeri koordinációjának fejlesztését. Alakformáló és zsírégető aerobic minden kedden és csütörtökön van 17. 30 és 18. 30-as kezdettel. Egyéni mozgási lehetőséget nyújt a fitness terem, mely a fő épület emeletén található, ablak sorából a fedett úszómedencére láthatunk le. Jól felszerelt, modern gépek sora - leg magic, elliptikus trainer, twister, taposógép, futópad, ugrókötelek stb. -adnak lehetőséget

34

a sportolásra. A terem használata minden nap korlátlan ideig igénybe vehető alkalmankénti 300 Ft-os áron. Nyáron lehetőség van a szabadtéri sportra is, úgy nevezett lábtengó („láb tenisz” ) és röplabda pályát alakított ki a fürdő a hátsó parkosított részen. A pálya mérete 9 m × 18 m, melyet egy 9,5 m × 1 m méretű háló oszt két részre. Bajnokságokat is rendszeresen szoktak rendezni.

5. Gyógyászat A fürdő strand és wellness szolgáltatásai mellett, egész

évben,

külön

épületben

üzemel

a

Rózsa

gyógyászata. A fürdő történetének bemutatásánál már részletesen kifejtettem, hogyan fejlődött és bővült a gyógyászat az évek során. Mára korszerű gyógyászati berendezésekkel, jól felszerelt, magas színvonalú, képzett szakemberekkel

rendelkező

egységként

működik

a

gyógyászati részleg. A fürdő 3 darab úgynevezett komplett torony géppel rendelkezik, mely: ultrahang-, diadinamic-, interferencia-, stabil galván-, szelektív 17. ábra Gyógyászati kezelés a fürdőben (Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Fotógaléria)

ingeráram-, vákuumkezelésekre alkalmas. Emellett 2 darab

ún.

részleges

torony

gép

található

a

gyógyászatában, ami ultrahang-, diadinamic-, szelektív ingeráram kezelésekre használható (lásd 17. ábra).

Összesen 5 asszisztens dolgozik a gyógyászaton, megosztozva a kezelések között. Az elektromos kezeléseket 3 fizioterápiás asszisztens végzi, a vizes kezeléseket a 2 fő balneoterápiás asszisztens látja el megosztva. Az orvosi gyógymasszázst 2 főmasszőr végzi. A gyógyászat napi befogadóképessége 84 fő. Egy nap alatt kb. 250 kezelést, tudnak végezni. Az egyes kezeléseknek más-más az ideje, de teljes kihasználtsággal, pl. 1 fő masszőr 20 beteget tud fogadni naponta, ultrahangkezelést kb. 50 beteg, tud felvenni, 5 db kezelőfülke van, ahol a kiírt kezelések számától és idejétől függ a fogadható betegek száma. Az adminisztrációs pultnál kérhető a szakrendelésekre, illetve a fürdőkezelésekre előjegyzés. A gyógyászati kezelések társadalombiztosítási finanszírozással, szakorvosi rendelvényre vehetők igénybe, vagy fizető szolgáltatásként állnak rendelkezésre. A

35

betegek átlagosan kezelések árának 20%-át térítik meg, 80%-ot pedig az OEP. Szakorvosok a beteg állapotától és a betegség típusától függően egyénre szabott, komplex gyógykezeléseket rendelnek el. Gyógyászati szolgáltatások: Terápiás csoport

Főbb fajtái

Kezelés módja Ingeráram,

Kisfrekvenciás kezelés Elektroterápia

TENS, Iontoforézis Galvánfürdő kezelés

Középfrekvenciás kezelés

Interferencia-kezelés

Nagyfrekvenciás kezelés

Mikrohullámú kezelés Víz alatti vagy köztianyaggal

Ultrahang

szárazon

Balneoterápia

Gyógyfürdőzés

Szénsavas fürdő

(gyógyvíz terápia)

Iszapkezelés

Iszappakolás

víz alatti vízsugármasszázs

Tangentor kezelés

Hidroterápia (vízben történő kezelések) Mechano (mozgás)

Csoportos víz alatti gyógytorna

terápia Gyógytorna

Gyógyúszás

Masszázs

Orvosi gyógymasszázs

6. Kiegészítő szolgáltatások A fürdő színvonalát emelve a következő szolgáltatások vehetők igénybe: medence melletti öltözőkabinok, megújult és biztonságosabb ruhatár, Rózsa Fodrászat és pedikűr, Rózsa- Kert Büfé, Gyógynövény Herba Szaküzlet. A szolgáltatások mellett különböző egyedi lehetőségek színesítik a Fürdőt: 

10% kedvezményt biztosítanak a helyi lakosságnak



Különböző rendezvények, táborok sorozata a fürdő területén 2010-ben is:

36

Színházi Est, Sörfesztivál, sörivó bajnokság és sörkülönlegességek bemutatója, strandröpplabda bajnokság, lábtengó bajnokság, Rózsa Fürdő Napok (minden évben), úszóverseny, grillfesztivál, „Irány a Rózsa Fürdő” tábor, éjszakai fürdőzés (minden évben)

7. Humán erőforrások ismertetése 11 fő állandó (lásd 18. ábra) (1 vezérigazgató, 1 marketing ügyintéző, 1 ügyintéző, 1 könyvelő, 2 gépész, 2 úszómester, 2 ruhatáros/takarító, 1 büfés) és 37 fő szezonális közcélú munkavállaló ( 2 úszómester, 3 medenceőr, 2 gépész, 3 masszőr, 1 zöldterület karbantartó, 3 eladó, 4 pénztáros, 2 ruhatáros, 4 takarító, 4 jegyellenőr, 7 büfés, 2 adminisztrátor) dolgozik a Fürdő részlegben. Ezen kívül a Gyógyászatón még további 11 fő dolgozik. (1 fő részlegvezető, 1gyógytornász, 3 fizioterápiás asszisztens, 2 fő balneoterápiás asszisztens, 2 fő gyógymasszőr, 1 fő recepciós, 1 fő takarító)

Összefoglaló ábra az állandó dolgozókról

18. ábra: Humán erőforrás felosztása (Forrás: Saját készítés)

37

VI. Kérdőíves felmérés elemzése Dolgozatomban a fő hangsúlyt a fürdő szolgáltatásaira, illetve annak színvonalának vizsgálatára helyezem, ami meglátásom szerint egyik fontos szempontja a fürdők életében. Volt alkalmam a fürdőben tölteni egy hetet (2010. 06. 21- 2010. 06. 27) ez által bepillantást nyerni a működésébe, megfigyelni a vendégeket, dolgozókat és kitöltetni a kérdőíveimet.

Megfigyelhetem

a

különböző

gyógykezeléseket,

illetve

wellness

szolgáltatások gyakorlati menetét. Lehetőségem nyílt, a vendégekkel és dolgozókkal beszélgetni. A kérdőíveim kitöltésekor pedig, saját képet alakíthattam ki magamban a fürdő vendégek összetételéről és a legnépszerűbb szolgáltatásokról. Ennek segítségével a felépített hipotéziseim helyességét igazolhatom, vagy cáfolhatom. (Kérdőív minta lásd 5. számú melléklet)

1. Kérdőíves felmérés eredményei A megkérdezettek 63%- a nő, 37%-a férfi. Tapasztalataim alapján elmondhatom, egy házaspárból illetve egy családból a nők voltak azok, akik képviselve családtagjaikat segítették a munkámat a kitöltéssel, ezért lett magasabb ez az arány a férfiakénál. A kérdőívemben továbbá arra is kíváncsi voltam, hogy miként oszlik meg kor szerint a fürdő látogatói. (lásd 19. ábra) 16 év alattiak aránylag sokan voltak jelen a kérdőív kitöltésének időszakában, minimális szülői felügyelet mellett. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy sikeresen működik a fürdő úszás oktatási programja és ebben az időszakban folyt az egyik kezdő tanfolyam. A kitöltők között legkevesebben a 16-25 éves korosztály volt, aminek valószínűleg az élmény medence(ék) hiánya az oka. Hiszen ez a korosztály még inkább a szórakozást keresi a fürdő területén nem annyira a pihenést és gyógykezelést. Kitöltők legmagasabb arányát a középkorúak adják. Ez az a réteg, ami a legmobilisabbnak nevezhető, és fontos szempont náluk a költség. Valószínűleg ők veszik igénybe a legtöbb szolgáltatást is, mivel őket még hajtja a kíváncsiság. Azonban a megkérdezettek 16 %-a 66 év feletti, ami elég jelentős, az idősebb korosztály szerintem mindenképpen kedveli a csendes hangulatot a fürdőben és a gyógyászati szolgáltatásokat, illetve a gyógyvizes medencéket részesíti előnyben.

38

Megkérdezett vendégek korcsoport szerinti megoszlása 25%

20%

15%

10%

5%

0% 16 éven aluli 16-25 éves

26-35 éves

36-45 éves

46-55 éves

56-65 éves

66 év feletti

19. ábra A megkérdezettek 25 %-a volt tótkomlósi lakos. Ez elégé meglepett, a 3. hipotézisem szerint én sokkal magasabb helyi látogatottságra számítottam. A legmagasabb aranyát, 31 % Tótkomlós 30 km-es vonzáskörzetéből érkezett vendégek adták. Ebből azt látszik, hogy Tótkomlós környékéről (Békéssámson, Csanádapáca, Kaszaper stb.) 6%-al többen használják ki a Fürdőt, mint a helyiek. Jelentős számot ad 29% a Békés és Csongrád megyéből érkezett látogatók. A fennmaradó vendégek 10%-a Magyarország különböző városaiból és 4%-a külföldről érkezett a fürdőbe. (lásd 20. ábra) A fürdőbe érkező vendégek vonzáskörzetének megoszlása

10%

4% 25% Tótkomlós 30 km-es vonzáskörzet Dél alföldi régió Más megyék Külföld

29% 32%

20. ábra

39

A

kitöltők

között

személygépkocsival,

22%

10%

gyalog,

autóbusszal

16% és

kerékpárral, 6%

vonattal

4%

motorral,

érkezett.

43%

Legtöbben

személygépkocsival érkeztek, ez valószínűleg jellemző általában is a vendégekre, hiszen a gépkocsi napjaink egyik legkényelmesebb utazási formája. A fürdő környékén ezért elég sok parkolásra alkalmas hely van kialakítva. A megkérdezettek közül jelentős még az autóbusszal érkező vendégek száma, valószínűleg azért mert a fürdőtől 100-200 méterre található a központi buszmegálló. A válaszadók 14%-a nyilatkozott úgy hogy egyedül látogatja a fürdőt, 22% a párjával érkezik, 12% szüleivel, 39% valamely családtagjával rokonával és 14% barátaival látogatja a fürdőt. Láthatjuk, hogy legtöbben családosan érkeznek, erre a fürdő is figyelmet fordít azzal, hogy családi jeggyel 2 felnőtt 2 gyerek vagy 2 felnőtt 3 gyerek formáció 15% kedvezőbb áron vásárolhat belépőjegyet. A megkérdezettek közül, ennél a kérdésnél több választási lehetőséget is megadhattak a vendégek, s a következő összesített eredményt kaptam. A válaszadók 25%a tótkomlósi volt, az összesítést követően rájöttem, hogy itt ezt a válaszadási lehetőséget már feleslegesen tettem belel a kérdőívbe, hiszen a 3. kérdésben erre vonatkozólag már megkaptam a választ, azonban megerősítette ezt a tényt, aki tótkomlósi volt azok közül mindenki ismeri a fürdőt, hiszen bejelölte ezt a válaszadási lehetőséget.

Egyforma

eredményt kaptam 63-63% a már régóta ismeri a fürdőt, és rokonoktól, ismerősöktől hallott a fürdőről. Ebből az a következetés vonható le, hogy a legtöbben törzsvendégek, akik visszatérnek a fürdőbe, vagyis évek óta meg vannak elégedve a Rózsával, és ezért népszerűsítik is jó tapasztalataikat rokonaiknak, ismerőseiknek. 47% az Internetről hallott róla, amit nem is gondoltam volna, hogy ilyen magas arány lesz, erre vonatkozó kérdéseket tettem fel a 7.-8. kérdésben. Még 33 % programfüzetből, 24% újságból és az egyéb lehetőségnél 39% jelölte be, hogy rádióból is ismeri a fürdőt (lásd 21. ábra).

40

Megkérdezett vendégek honnan értesültek a fürdőről (Több választási lehetőséggel)

Egyéb: Rádióból Újságból Rokon, barát, ismerőstől Programfüzetből Internertről Régóta ismeri Tótkomlósi lakos 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

21. ábra A kitöltők közül 47% felkereste már a Rózsa Fürdő honlapját és 53 % nem. Akik korábbi kérdésnél bejelölték az Internetet, azok ennél a kérdésnél is azt nyilatkozták, hogy felkeresték már a fürdő honlapját. Azonban a honlap megítélése elég vegyes, 8% gyengének, 33% közepesnek, 50% jónak és csak 8%-nak tetszett nagyon. Véleményem szerint ennek az lehet az oka, hogy az információk, amiket a szolgáltatásokról adnának meg vendégeknek mozgóképként, annyira gyors, hogy nem lehet végigolvasni, ezért nehezen lehet kezelni és tájékozódni rajta. Mindképpen fejleszteni kellene, hiszen az Internet korunk egyik legfontosabb marketinges eszköze, és mint kiderült jelentős számú érdeklődőt vonz. Tótkomlós nevezetességeinek megtekintéséről a legtöbben 65% úgy vélekedett, hogy üresen hagyta ezt a helyet, vagy kihúzta. A megkérdezettek 16%-a nézi meg az Evangélikus Templomot, 14%-a a Díszkutat, 12%-a az Emlékműt, 14% a Szlovák tájházat. Azok a kitöltők, akik megnéznek valamilyen látványosságot, azt tapasztaltam, hogy egyszerre többet látnivalót is megnéznek valószínűleg, azért mert ők tartoznak abba a csoportba, akik több napot töltenek el a városban és ezért körül is néznek a településen. A látogatók 65% pihenés és kikapcsolódás miatt, 27% gyógykezelés és 8% úszásoktatás céljával érkezett (lásd 22. ábra). Láthatjuk a megkérdezettek döntő többsége kikapcsolódás, pihenés céljával érkezik a fürdőbe.

41

A megkérdezett vendégek milyen elsődleges motivációval keresik fel a fürdőt

8%

27%

Pihenés, kikapcsolódás Gyógykezelés Úszásoktatás 65%

22. ábra A válaszadók a következő rendszerességgel látogatják a fürdőt: 10% először érkezett, 12% naponta, 24% heti 1-2 alkalommal, 18% havonta, 18% évente többször, 20% ennél ritkábban. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy ebbe a 20%-ba tartoznak azok a vendégek, akik a környező megyékből évente pihenés jelleggel vagy csak nyaralás keretein belül érkeznek. Arról, hogy átlagosan mennyi időt töltenek el a fürdőben a következő eredményeket kaptam: 20% 1-2 órát, 35% fél napot, 45% teljes napot tartózkodik. (lásd 23. ábra) Tehát döntő többség huzamosabb időt tölt el a fürdőben, megtalálva az érdeklődésének tartózkodásának a célját a Rózsában. A megkérdezett vendégek átlagos tartózkodási ideje a fürdőben

20%

1-2 óra

47%

Fél napot Teljes napot

33%

23. ábra 42

A megkérdezett vendégek 75%-a nem tölt el egy vendégéjszakát sem Tótkomlóson. Felételeztem, hogy 1-2 napot töltenek el csak a vendégek a városban, de arra nem számítottam, hogy ez ilyen magas arány lesz. 14% 1-2 éjszakát, 8% 3-4 éjszakát, 4% 5-7 éjszakát és nem volt olyan, aki 7 vendég éjszakánál többet töltött volna el a városban. Azok közül, akik töltenek el vendégéjszakát 8%-a vendégházban 8% magánszálláson, 85 % ismerősnél száll meg. A panzióban senki nem szállt meg a megkérdezettek közül. Régen a Komló Szálló volt a városközpont vendéglátó egysége, hiszen étterem működésével étkezésre és szálláslehetőségre is lehetőséget biztosított. Azonban a karbantartás-fejlesztés hiányában elavult, lepusztult, ami a vendégek elmaradását és a létesítmény bezárását eredményezte. Szerintem viszont egy szálloda építése nem változtatna azon a tényen, hogy egy napra jönnek el a vendégek, hiszen a többség a környező településekről érkezik, ezért meglátásom szerint egyelőre nincs szükségük nagyobb szállási lehetőségre (panzió, szálloda) inkább a falusi turizmus keretein belül vendégházakkal lehetne a szálláslehetőségeket bővíteni. A jelenlegi szolgáltatásokból a következőket lehet levonni (lásd 24. ábra) Itt több választ is meglehetett adni. A megkérdezett vendégek közül leginkább az alapfürdőszolgáltatást veszik igénybe. 88% a szabadtéri medencéket, 69% a gyógyvizes medencéket, 78% a fedett medencéket. Továbbá 39% veszi igénybe a gyógyászati szolgáltatásokat, 25% szolárium, 31% a szauna, 25% a gőzkabin, 29% a sportolással kapcsolatos tevékenységeket, 69% a Rózsa- Kert Büfét, 37% a Rózsa Herba Gyógynövény Szaküzletet és 14% a fodrászatot.

43

A megkérdezett vendégek mely szolgáltatásokat veszik igénybe (Több választási lehetőséggel) Rózsa fodrászat, pedikür

14%

Rózsa Herba Gyógynövény Szaküzlet

37%

Rózsa kert büfé

69%

Aerobik, fitness terem,röplabda pálya

29%

Gőzkabin

25%

Szauna

31%

Szolárium

25%

Gyógyászati szolgáltatás

39%

Fedett medencék

78%

Gyógyvizes medencék

69%

Szabadtéri medencék

88% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90% 100%

24. ábra Az utolsó három kérdéssel a látogatók elégedettségét szerettem volna felmérni. A vendégek véleménye szerint: 14% kismértékben, 35% közepesen, még 51% válaszolta, hogy erősen javultak a fürdő szolgáltatásai az elmúlt évekhez képest (lásd 25. ábra). Ezek eredmények szerint körülbelül a fele a látogatók közül úgy gondolja, hogy van még mit fejlődnie a fürdőnek, azonban a másik fele meg van elégedve teljesen a színvonallal.

A megérdezett vendégek megítélése a szolgáltatásokról

14%

kis mértékben javult közepesen javult

51%

erősen javult 35%

25. ábra 44

Hasonló eredményeket kaptam az elégedettségi kérdésemre is mi szerint 6% nem ajánlaná, 25% talán ajánlaná, 69% ajánlaná ismerőseinek barátainak a fürdőt, ami nagyon bíztató eredmény, hiszen ezek szerint a döntő többség elégedett a fürdő szolgáltatásaival. A tájékoztatásról 6% gondolta úgy, hogy kevés információt ad a fürdő, 12% hiányos az információ, 53% minden szükséges információt megad, és 29% teljes körű információt ad a fürdő a vendégeinek. Hiszen a fürdő területén vannak kihelyezve szolgáltatás listák és ártáblák, valamint az Interneten is megtekinthető a szolgáltatások listája, ára valamint mit mikor lehet igénybe venni. A fürdő dolgozói is szíves tájékoztatást adnak az érdeklődőknek, ha szükséges. Arra ugyan nem sikerült a kérdőívvel rávilágítanom, hogy a megkérdezettek milyen forrásból szerezték meg a számukra szükséges információkat a fürdőről és szolgáltatásairól. Utólagosan már belátom, hogy az összeállított kérdőív nem is igen alkalmas erre a feladatra. Meglátásom szerint a megkérdezettek egy része megfogalmazza ugyan magában a kérdéseit de nem fordít energiát azok megválaszolásához szükséges információk megszerzéséhez. Az a réteg, akik veszik a fáradságot, és végig olvassák a kitett tájékoztatókat, valamint ellátogatnak a fürdő honlapjára, meg tudják szerezni az összes szükséges információt a fürdőről. Szerintem az információadást ennél jobbra a jelenlegi lehetőségekhez és forrásokhoz mérten nem lehet fokozni. Bár a fürdő kihangosítási rendszeren keresztül időnként lehetne reklámozni a szolgáltatásokat. Ezzel a passzív vendégek is tájékoztatást kapnának.

45

VII. Fürdőfejlesztési stratégiák Kérdőíves

felmérésem

elvégzése

illetve

kiértékelése

után

a

kialakult

helyzetképemmel elkészítettem a Rózsa Fürdő Swot analízistét, amiben részletesen kifejtem az erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. SWOT analízis Gyengeség

Erősség 

Gyökerek és hírnév



Természetes gyógy tényezők és



megközelíthetősége 

szép gondozott környezet 



környező fürdőkhöz képest Látogatók pozitív megítélése



Stabil vendégkör



Jó kiépítettségű és

Dolgozók összetartásának hiánya

Kedvező árszínvonal a



A város rossz

Néhány szolgáltatás minőségbeli hiányossága

felszereltségű fiziko- és balneoterápiás egység Lehetőség

Veszélyek



Online marketing fejlesztése





Korábbi fürdőfejlesztési tervek

vezetőség kellő

elmaradásának megvalósítása,

szakértelmének hiánya 

új tervek készítése 

Meglátásom szerint a

Tervezett fejlesztések

Szálláshely kínálat mennyiségi

elmaradásával csökkenhet a

és minőségi fejlesztése

versenyképessége a többi fürdővel szemben

46

1. Erősség A dolgozatom elején is részletesen kifejtettem Tótkomlós, illetve a fürdő kiváló természetes gyógy tényezőkkel rendelkezik. A fürdő gyökerei az 1940-es évekig vezethetők vissza. Ez nagyban hozzájárul a fürdő ismertségéhez, amit a fürdő vizének minősége és gyógyászati hatása csak fokoz. Az árak színvonala ugyan akkor kellően alacsony ahhoz, hogy széles rétegek számára elérhető legyen. A szolgáltatások túlnyomó többsége és a fürdő környezeti kialakítása az igények kielégítéséhez elegendő. Ezt támasztja alá a vendégek többségének pozitív megítélése is és a kialakult stabil vendégkör. Külön kiemelhető a környék egyetlen fiziko- és balneoterápiás egysége ami sok rászorulónak nyújt segítséget.

2. Gyengeség Első gyengeségként az infrastruktúrát említeném meg, ami nemcsak a fürdő gyengesége, hanem a városé is. Közös érdekük lenne az utak javítása, hiszen tele van kátyúkkal, és szalonozva lehet csak rajta közlekedni, ami nem túl biztonságos. Szerintem az egyik alapvető fejlesztés lenne az, hogy jól megközelíthető legyen Tótkomlós, mert ez által a város turizmusa és a Rózsa forgalma is feltételezhetően fel lendülne. Együttműködés hiánya, úgy gondolom, ez alap probléma nemcsak a Rózsában, más intézményeknél is. Jobban összehangolt csapat, ahol minden dolgozó egységként tud dolgozni ott sikeresebb a működés. Hiszen mindenkinek megvan a feladta a fürdőben, ami láncként kapcsolódik össze. Az igazgatótól kezdve a takarító személyzetig mindenki munkája ugyanolyan fontos eleme a sikeres és jól működő fürdő működésénél. Szerintem ezen mindenképpen javítani kellene a vezetőségnek. Néhány szolgáltatás minősége nem megfelelő, mint medence kialakítás, belső kezelő helyiségek felszereltsége vagy az öltöző kabinok kialakítása. Egy egységes szint elérésére kellene törekedni. Ez nem egyszerű feladat és szűkös költségvetéssel nehezen kivitelezhető, viszont sokszor egy kis leleményességgel alacsony anyagi beruházással is elérhető látványos javulás. Ezekről bővebben a fejezet végén a saját ötleteim, javaslataim fejezetben írok.

47

3. Lehetőség A kérdőíves felmérésem eredményeiből kiderült, hogy az online marketing fejlesztésére szükség lenne, hiszen a válaszadók véleménye azt tükrözte, hogy a honlap erős középkategóriás, és ezen az elégedettségen változtatni kéne. A Széchenyi tervben elmaradt beruházásokat más befektetési forrásból meglehetne valósítani. A fürdő történeténél bemutattam a Széchényi fejlesztési tervben szereplő kezdeti elképzeléseket, amik sajnos pénzforrás hiányában nem valósult meg. Szerepelt egy csónakázó rész kialakítása is a fürdő melletti Száraz-éren, továbbá kemping kialakítása a fürdő terültén, valamint ugró-, és homokos medence kialakítása. Ezeknek a terveknek a megvalósítására befektetőt vagy pályázati forrás kellene keresni és megvalósítani. Lehetőséget kellene keresni az említett szálláslehetőség problémára is. Vagy kemping formájában a fürdő területén vagy a Komlós Szálló felújításával minőségi és színvonalas vendéglátó egységgé építeni. Ezzel biztosítani a város illetve a fürdő látogatóinak, hogy több napot is eltölthessenek a településen.

4. Veszély Rózsa Fürdő bemutatása során, mind a fürdő forrásgyűjtésénél, illetve a kérdőíves felmérésnél is azt tapasztaltam, veszélyeztető tényező lehet, hogy a jelenlegi vezetőség szakértelmében hiányosságok mutatkoztak meg, ami a hosszú távú működés veszélyezteti. A jelenlegi igazgató nincs tisztában a fürdő alapvető működését érintő információkkal, az ezzel kapcsolatos kérdéseimre sokszor csak kitérő, felületes válaszokat adott. Emiatt a szükséges információk megszerzéséhez kénytelen voltam felkeresni az elődjét Zsura Zoltánt, aki 20 évig volt a Rózsa igazgatója. Tervezett fejlesztések elmaradása veszélyes lehet abból a szempontból, hogy csökkenhet a versenyképessége a többi fürdővel szemben. Együtt kellene fejlődnie a megye többi fürdőjével. Ha lemarad a piaci versenyben, és csak a konkurencia fejlődik, elvesztheti kedvező helyzetét, amit olya sok éven keresztül ért el.

48

5. Ötleteim, javaslataim Az alábbiakban egy-két olyan hiányosságot szeretnék ismertetni, amik a legszembetűnőbbek egy vendég szemszögéből. Meglátásom szerint ezeknek a megoldására feltétlenül energiát kellene fordítani. Mivel ezek sokat ronthatnak a vendégek fürdőről kialakított képén. 

Meglátásom szerint, elsőként a fürdő épület mennyezetének térkialakítás javítása lenne a legfontosabb. Esztétikailag illúzió romboló lehet a látogatók számára, ahogy látszanak a légfűtés csövei. Ráadásul az ablaknál lévő tér fűtése terelő lemezek segítségével vezetik oda a meleget, ami ugyancsak kedvezőtlen és befejezetlen hatást kelt. Úgy gondolom, szép faburkolattal a mennyezeten lévő csöveket el lehetne takarni, hangulatossá varázsolni, továbbá az ablakoknál ezeket a terelő lemezeket is gipszkarton mögé helyezném el. Hiszen tudjuk, hogy az első benyomás nagyon fontos tud lenni.



Az aroma barlangot csempézett falak veszik körül, ezáltal nem kelt barlanghatást. Ráadásul az aromatálban nagyon ritkán tesznek aromát. Véleményem szerint kevés pénzből a csempék helyett lehetne poliuretán habbal cseppköveket kialakítani, ami festhető és gőzálló így tökéletesen alkalmas arra, hogy barlangos hangulatúvá varázsolja az aroma sarkot. Ezt a hatást lehetne még fokozni hangulatos világítással.



Sajnos a fürdőnek további hiányossága véleményem szerint, amit több vendég is elmondott nekem, hogy nincs olyan medencéje a fürdőnek, ahol a szülő együtt tudna fürdőzni a 7-8 éves gyerekével. A benti fedett medence 110-160 cm-es ahol egy ilyen korosztályú gyereknek még a medence bejáratnál épp leér a lába, de ahogy mélyül már nem. Viszont a gyermek medence már egy kisiskolás számára túl kicsi, és a szülők ki vannak tiltva a medencéből. Erre megoldás lenne egy átmeneti medence, vagy élmény medence kialakítása.



A kinti kabinok megközelítésének elrendezése megfigyelésem szerint elég kedvezőtlen. A szabadtéri úszómedence korlátján átbújva, vagy zuhanytálcákon keresztül gázolva lehet megközelíteni azokat. Ez a kialakítás átgondolatlanság hatását kelti. Mivel a medence miatt elég szűkösek a lehetőségek, a kabinok átforgatásával orvosolni lehetne a problémát.

49

VIII. Konkurencia vizsgálat a környező fürdőkkel Versenytársnak a dél-alföldi, környező városok fürdőit tekintem, melyek hasonló méretűek, látogatottságúak, szolgáltatásúak. Először rövid tömör összefoglalásban szemléltetem a konkurens fürdők helyzetét, mely szükséges ahhoz, hogy lássuk a Rózsához képest a vizsgált fürdők miben erősebbek, avagy miben gyengébbek. Az 5 konkurens fürdőnél megvizsgáltam, milyen távolságra helyezkedik el a Rózsától, rövid helyzetképet adtam a fürdőkről, továbbá kigyűjtöttem milyen fürdő szolgáltatásokkal rendelkeznek. Ezután összehasonlító elemzést készítettem a fürdők árpolitikájának kapcsán. Tótkomlós környékében lévő konkurens fürdők: 1. Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő 2. Orosháza- Gyopárosi Gyógy-, strand- és Élményfürdő 3. Makói Városi Önkormányzati Termál- és Gyógyfürdő 4. Városi strandfürdő és Sportuszoda (Hódmezővásárhely) 5. Battyonyai strand- és Termálfürdő

26. ábra: térkép részlet Tótkomlós közelében lévő Fürdőkről

50

1. Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő Tótkomlóstól dél nyugati irányba, 60 km-re, Csongrád megyében Szeged belvárosában helyezkedik el, a Fürdő. A termál és wellness fürdő a csodálatosan felújított műemléképületben található mely több mint 100 éves múlttal rendelkezik. A fürdő az épület két külön szárnyába tagolódik, a balszárnyba vannak a wellness szolgáltatások a jobbszárnyban a termál részleg, így szolgáltatásaik elkülönülnek, igény szerint különkülön, vagy kombinált belépőjeggyel egyben lehet igénybe venni. A két szárny körülölel egy belső udvart, ahol jó idő esetén lehet napozni vagy a büfé szolgáltatásait élvezni. Gyógyvize az Anna víz 944 méterről feltörő 52 °C-s gyógyvíz, nátriumban és szénvasban gazdag víz. A gyógyvíz: bőr-, epe-, fogászati-, idegrendszeri-, légzőszervi-, mozgásszervi-, nőgyógyászati betegségre és gyomor- és nyombélpanaszok enyhítésére alkalmas. 11 beltéri medencével (gyógy-, pezsgő-, úszó-, gyermek-, és élménymedencékkel) rendelkezik, a Rózsa Fürdővel ellenétben nincs nyitott medencéje (lásd 27. ábra). Az Anna Fürdő 8 féle wellness szolgáltatást nyúlt (aromakabin,

gőzkabin,

élményzuhany,

finn

szauna, infra szauna, bio szauna, álló szolárium, masszázs) melyhez 8 féle fitness szolgáltatás (aquafitness, állóképesség javító aerobic, zsírégető aerobic, callanetics torna, intim torna terhes torna, csontritkulást megelőző torna, futó pad) 27. ábra: Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő gyógyvizes medencéje (Forrás:www.termalfurdo.net/index.php?p =egy_furdo&fid=94)

színesíti a szolgáltatások sorát. A

gyógyászati

részleges

egy

modern,

háromszintes gyógyászati központ épült a Fürdő

mellé, mellyel a műemlékfürdő az országban egyedülálló fürdőkomplexummá vált. A legfontosabb gyógy szolgáltatások között megtalálhatjuk: a balneoterápiát (iszapkezelés, szénsavas fürdő, kádfürdő) hidroterápiát (tangentor, súlyfürdő, csoportos gyógy úszás, négyrekeszes váltósugaras kádkezelés, gyógyászati kád nyomósugaras masszázzsal, pillangókád gerincnyújtó berendezéssel) a mechano terápiát (gyógy masszázs, egyéni gyógytorna, csoportos gyógytorna és az elektroterápiás szolgáltatás a 4 rekeszes galván kezelés kap helyet a fürdőben.

51

A fürdő nagy figyelmet fordít az egyéb szépségápolási igények kielégítésére, így a szolgáltatások között helyet kap a fodrászat, kézápolás, lábápolás. Emellett lehetőség van a Rózsához hasonlóan éjszakai fürdőzésre, mely a hét meghatározott napjain 21-24 óráig vehető igénybe.

2. Orosháza- Gyopárosi Gyógy-, strand- és Élményfürdő Tótkomlóstól észak keleti irányba, 21 km-re találhatjuk pár kilométerre Orosháza várostól a csendes Gyopárost. A gyopárosi tórendszer partján elhelyezkedő, 20 hektáros parkerdővel körülölelt üdülőterület fürdőkultúrája több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az üdülőkörzet egy hármas tagozódású, természetes eredetű szikes tóképződmény körül épült ki. A Gyopárosi tó csónakázásra, vízbiciklizésre alkalmas. A fürdő összesen 7 medencével (gyógy-, úszó-, élmény-, és gyermekmedence) igényeit és 2 csúszdával rendelkezik. (lásd 28. ábra) A fürdő gyógy- és termálvizes medencéit, 40-50 fok hőmérsékletű vízzel jelenleg két mélyfúrású kút táplálja. Melynek vizét az itt található természetes alkálihidrogénkarbonátos gyógyvíz nátriumot, kalcium- karbonátot, vasat, jódot, meszet és különféle ásványi sókat tartalmaz, amellyel különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és nőgyógyászati megbetegedések gyógyítására alkalmas. A fürdő különlegessége a több mint 6000

négyzetméter

alapterületen

elhelyezkedő élményfürdő. 3 kültéri és 4 beltéri

vízforgatásos

óriáscsúszdával, (nyakzuhany,

vízi gomba,

medencével,

2

élményelemekkel vizisün,

fekvő

masszázs, sodrófolyosó, buzgár, gejzír). Egyik különleges helyisége a szauna park, ahol 8 kabinban 6 fajta különböző szauna típus található, melyet a további wellness szolgáltatások

(alakformáló

28. ábra: Orosháza- Gyopárosi Gyógy, strand- és Élményfürdő kültéri medencéje (Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Fotógaléria)

masszázs,

bioszauna, aromakabin, lézerakupunktúra, gőzkabin) Gyógyászati szolgáltatásai korszerű berendezésekkel és hatékony gyógyászati eljárásokkal szolgálja ki vendégeit. Gyógyászati szolgáltatásai között megtalálhatóak a

52

balneoterápiás (szénsavas fürdő, kádfürdő hidroterápiás (súlyfürdő, tangentor, víz alatti gyógytorna, pezsgőfürdő) mechanoterápiás (gyógy masszázs, gyógytorna, reflexzóna masszázs, sportmasszázs) elektroterápiás (iontoforézis, magnetoterápia, interferencia, TENS, galván kezelés) kezelések hosszú számos lehetősége.

3. Makói Városi Önkormányzati Termál- és Gyógyfürdő Tótkomlóstól délre, 32 km-re helyezkedik el Makó. A fürdő Makó szívében közel 13000 négyzetméteren fekszik, melynek háromnegyed része zöld terület. A fürdőben összesen 11 medence (élmény-, úszó-, gyógy-, gyerek-, tan-, mártozó medence) és 3 csúszda található (Lásd 29. ábra). Közkedvelt a májustól szeptemberig üzemelő élménymedence, élményelemei a vadvíz áram, vízigomba, pezsgőfürdő, 29. ábra: Makói Városi Önkormányzati Termál- és Gyógyfürdő élménymedencéje

a

fekvő-

hidromasszások,

a

dögönyözők,

buzgár,

a

és

ülő

nyakzuhanyok, az

álló

hidromasszások melyek felfrissítik a

(Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Fotógaléria)

fürdőzőket. Újszerű a hullámgömbbel gerjesztett hullámfürdő. Újdonság 10 éven felülieknek a 75 méter hosszú óriás csúszda. A legújabb fejlesztések eredményeként beltéri medencékkel is bővült a fürdőszolgáltatás. Az ötvenes évek elején felismerték a marosi iszap és a termálvíz gyógyító erejét. Ezért a fürdő főként a gyógyászati tevékenységre fekteti a fő hangsúlyt és a termálvíz gyógyító erejét. Nem sokkal később Dr. Batka István reumatológus főorvos kezdeményezésére elindult a fürdőépítés. Az első kútfúrás 1956-ban volt- nagy hozamú, 41 °C fokú alkálihidrogénkarbonátos ásványvíz tört fel 993 m mélyből. A gyógyvíz alkáli hidrogénkarbonátos jellegű, enyhén sárgás színű, 41 °C hévíz. A termálvízgyógyításra kiválóan alkalmas. Többek között az ízületi és gerinckopásos betegségek, a lágyrész reumatizmus, az idült ízületi gyulladás, az ideggyulladás az idegfájdalma, az idegbénulás, a sorvadt izmok kezelésére, gyógyítására.

53

Wellness szolgáltatásai között megtalálhatóak a talpmasszázs, szolárium, szauna és infraszauna. Futball és röplabda pályái az aktív kikacsolást biztosítja az idelátogatók számára. A

kedvező

természeti

lehetőségeteket

kihasználva a fürdő fő tevékenysége a gyógyászat. A marosi gyógyiszapot (lásd 30. ábra) a makói gyógyvízzel és a többi gyógykezeléssel együtt komplex indult

terápiaként be

a

alkalmazzák.

gyógyrészleg.

A

1982-ben következő

fizikoterápiás szolgáltatásokat nyújt a fürdő: fényterápia

(bioptron

lámpás

kezelés)

balneoterápia: (iszapkezelés, szénsavas fürdő,

30. ábra: Iszapkezelés (Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Fotógaléria)

kádfürdő, szénsavas fürdő) hidroterápia (tangentor, víz alatti gyógytorna, gyógyúszás örvényfürdő)

mechanoterápia

(gyógymasszázs,

gyógytorna,

frissítő

masszázs)

elektroterápia (ultrahang, galvánkezelés, ingeráram, elektromos kádfürdő)

4. Hódmezővásárhelyi strand, Termálfürdő és Sportuszoda Tótkomlóstól észak nyugati irányba, 43 km-re található Hódmezővásárhely. A fürdő a város szívében, nagy kiterjedésű, ligetes, parkos környezetben terül el. A strand mellett épült a Városi Sportuszoda, mely nemzetközi szintű sportversenyek megrendezésére alkalmas A területén 7 medence (úszó-, tan-, pezsgő-,

gyógy-,

gyerek-,

termálülő

medence) nyújt lehetőséget sportolásra, fürdőzésre, gyógyulásra. (Lásd 31. ábra). A fürdőzők

kényelmét

szolgálja

az

új,

31. ábra: Hódmezővásárhelyi strand, Termálfürdő és Sportuszoda úszómedencéje (Forrás: www.termalfurdo.net/index.php?p=egy_furdo& fid=138)

korszerű, 600 férőhelyes szekrényes öltöző. Wellness szolgáltatásai a következők: szauna és gőzkabin, aquafitness, szolárium, sportpálya nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra.

54

A Hódmezővásárhelyi Strandfürdő 2200 m mélyről jövő, 76 °C-s, alacsony keménységű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag gyógyvízzel rendelkezik. Ásványi anyag tartalma literenként 2190, 525 mg. A gyógyvíz ízületek kopásos és gyulladásos betegségeire és degeneratív gerinc megbetegedések kezelésére használható. Ez a gyógyító hatású víz alapozza meg a város több mint 75 éves fürdőhagyományát. A terápiás részleg nemcsak a víz termikus és kémiai tulajdonságát használja ki, de a gyógy- és termálvíz az Erzsébet Kórház- Rendelőintézet szakembereinek bevonásával évek óta hatékony eszköze az orvosi terápiának és rehabilitációnak. A fürdő hidroterápiás (tangentor, gyógy úszás, víz alatti gyógytorna) mechano terápiás (gyógy masszázs) szolgáltatásokat nyújt a vendégei számára.

5. Battyonyai strand- és Termálfürdő Tótkomlóstól dél keleti irányba, 28 km-re helyezkedik el Battonya. A város az Alföld délkeleti részén, a Maros egyik mellékfolyója a Szárazér két partján, a román határ mentén terül el. A battonyai a többi fürdővel ellentétben csak májustól szeptemberig van nyitva és az ennek oka az, hogy négy nyitott medencével rendelkezik

32. ábra: Battyonyai strand- és Termálfürdő gyógymedencéje

(lásd 32. ábra) Három medence víz

(Forrás: www.myland.hu/medence5.jpg)

visszaforgatásos és feszített víztükrű és van egy termál vizes medence. A város határában található termálvíz gyógyvízzé nyilvánítása folyamatban van. A strandon belül sportolási lehetőségek is adottak: strandröplabda, tollaslabda, láb-tenisz pálya, foci pálya, és a tanmedencében vízi röplabda igénybevételére van lehetőség. Rossz idő esetén a zsibongóban asztali teniszre van lehetőség.

6. Összehasonlító elemzés Tótkomlóshoz képest két legközelebbi fürdőt (21 km és 28 km) vizsgálom a továbbiakban. Úgy gondlom, pont ez a két fürdő ami szélsőséget jelent. Hiszen az egyik sokkal színvonalasabb még a másik sokkal kisebb fürdőnek mondható.

55

1. Rózsa Fürdő és Gyopárosi Gyógy-, strand-és Élményfürdő helyezkedik el legközelebb. Belépőjegyeit tekintve 64% -al került többe a jegy, azonban ezért a magasabb árszínvonalért magasabb színvonalú szolgáltatásokat is lehet igénybe venni. Az alapfürdő szolgáltatás tartalmazza a csúszda használatot és az élmény fürdő használatát is. Több medencével rendelkezik, és ott a vízi sportolásra alkalmas tava. Ezek pluszszolgáltatások a Rózsa Fürdővel szemben. Ezen kívül a wellness és gyógy szolgáltatások is bővebb kínálattal várják vendégeit. 2. Rózsa Fürdő és a Battyonyai strand- és Termálfürdő is viszonylag közel helyezkednek el. Alapvető különbség a két fürdő között hogy a Battyonyai csak nyitott medencékkel rendelkezik ezért csak nyári szezonban, lehet igénybe venni. Kevesebb medencéje van mint a Rózsának, és nincsenek wellness vagy gyógyászati szolgáltatásai sem. A belépőjegy viszont csak 13%-al alacsonyabb. Az alábbi táblázatban láthatjuk az 5 konkurens fürdőnél a felnőtt, illetve a kedvezményes jegyek árait, továbbá megvizsgáltam a masszázs szolgáltatások árszínvonalát is. (Lásd 33. ábra) Felnőtt

Kedvezményes

Masszázs-60

belépő

belépő

perc

(Bruttó, Ft)

(Bruttó, Ft)

(Bruttó, Ft)

Rózsa Fürdő

850

480

4100

Anna Gyógy-, Termál- és

1400

1150

2500

1400

1050

6850

1030

630

-

990

600

1990

750

500

-

Fürdők / Árak

Élményfürdő Gyopárosi Gyógy-, strand-és Élményfürdő Makói Városi Önkormányzati Termál- és Gyógyfürdő Városi strandfürdő és Sportuszoda Hódmezővásárhely Battyonyai strand- és Termálfürdő

33. ábra: Árak és fürdők összehasonlítása (Forrás: Saját készítés)

56

A Rózsa a régió gyógyfürdői közül a kisebb fürdők közé sorolható. Ebből kifolyólag az anyagi és egyéb források is korlátozottak. A konkurens fürdőkhöz viszonyítottan a szolgáltatások színvonala is alacsonyabb. Bár igyekeznek azt növelni a lehetőségekhez mérten. Az ismert hiányságok ismeretében a vendégkör növelését az árak, konkurenciához viszonyítottan, alacsonyan tartásával próbálják elérni. Ami a jelenlegi gazdasági helyzet és a csökkent fizetési hajlandóság tekintetében vonzóvá teheti a fürdőt. Hosszú távon viszont a szolgáltatások minőségének javítása esetleg egyedi szolgáltatások bevezetése elengedhetetlen. Ehhez viszont növelni kell az erre fordított tőkét. Meglátásom szerint csak így lehetséges a fürdő helyzetének erősítése a régióban.

57

IX. Összegzés Dolgozatom elején megállapítottam a feltételezéseimet, majd ezekre építve kezdtem el vizsgálni Tótkomlóst és a Rózsa Fürdőt. Szakirodalmi kutatást végeztem a település természeti tényezőiről, majd részletesen bemutattam a város helyzetét, és az egészségturizmust, mint szakterületemet. Majd részletesen végigvettem, a gyűjtött információim alapján a Fürdőt, először a kialakulását, működését, humán erőforrását, vendégösszetételt. Részleteztem, amit a gyógyvizéről, szolgáltatásairól tudni kell. Saját kutatásom eredményeként ismertettem a kérdőíves felmérésből kapott eredményeimet. Ezután Swot analízist készítettem, a Rózsa Fürdő erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről. Munkám zárásaként az VI. fejezetben összegyűjtöttem a konkurens fürdőket, és összehasonlító elemzést végeztem az árpolitikát illetőleg. Mindezeket figyelembe véve állapíthatom meg, hogy melyik feltételezésem igazolódott be, avagy melyik nem igazolódott be. Kutatási eredmények összesítése Első feltételezésem, miszerint a fürdőbe érkező vendégek nagy része belföldi teljes mértékben beigazolódott. A kérdőíves felmérésből láthattuk, hogy a vizsgált egy hétben a vendégek között 4%-ban külföldi vendégek is voltak. Második feltéttelezésem az volt, hogy a fürdőbe érkező vendégek elsődlegesen egészségturisztika motivációjuk van, a fürdő és az általa nyújtott szolgáltatások miatt látogatnak el a településre. A megkérdezettek 65%-a nem tekint más idegenforgalmi látnivalót a településen, vagyis csak a fürdő miatt látogattak el tótkomlósra. Ezért ez a feltételezésem is beigazolódott. Harmadik feltételezem, hogy a fürdő vendégösszetételének nagy részét a helyi lakosok, adja. Ez nem igazolódott be, hiszen én nagyobb arányra számítottam a 25%nál. Meglepetésemre a vendégösszetétel legmagasabb arányát 31%-ot a környező településről érkezett vendégek adták. A negyedik feltételezésem szerint, hogy a városba látogató turisták csak egy-két napot töltenek el a településen. Ez is beigazolódott hiszen a kérdőív kitöltők 75%-a azt nyilatkozta hogy egyetlen éjszakát sem tölt el a településen. Számítottam arra, hogy magas lesz ez az arány, de ezt nem gondoltam, hogy ennyire magas lesz ez az érték.

58

Irodalom jegyzék 1. Majoros Pál: Kutatás módszertan alapjai, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, 2005 2. Michalkó Gábor: Magyarország modern turisztikai földrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2007 3. Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete, Heller Farkas Gazdasági és Turiztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest 2004 4. Aubert Antal-Csapó János Egészségturizmus, Pécsi Tudomány Egyetem Természettudományi kar Földrajzi Intézet, Pécs 2004 5. Egészségturizmus I oktatási segédanyag a Heller Farkas Főiskola Egészségturizmus Szakirány hallgatói részére Szerkesztő: Ruszinkó Ádám Heller Farkas Főiskola Egészségturizmus szakirány 2006 6. Melanie Smith Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó 2010 7. Hüttner Vilmos: Magyarország megyéi: Békés, Kossuth Kiadó 1982 8. Szincsok György: Tótkomlós néprajza 1. kötet, Tótkomlós város Önkormányzat 1996 9. Szincsok György: Tótkomlós története 2. kötet, Tótkomlós város Önkormányzat 1996 10. Chlebniczki János: Komlósi olvasókönyv, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Szlovák Kutatóintézete, Békéscsaba 2000 11. Alber Andor-Tokaji Ferenc: Alföld Spa Gyógyítás és wellness a Dél- Alföld termálfürdőiben, Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete, Gyula 2006 12. Gál Mózes: Az Alföld Gyógyfürdői és fürdői, Budapest Panoráma Kiadó 1981 13. Aubert Antal: A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei, Pécsi Tudomány Egyetem Természettudományi kar Földrajzi Intézet, Pécs 200 14. Alber Andor-Tokaji Ferenc: Turizmus a Dél Alföldön, Dél Alföldi Gyógy-és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete 2010 15. Alber Andor: Egészségturizmus fejlesztése a Nagy Alföldön, Dél Alföldi Gyógyés Termálfürdők Közhasznú Egyesülete 2009 16. Vági József: Gyógyfürdők, Kossuth Kiadó 2005

59

17. Nádasdi T.- Undud P.: Ásványvizek, Aquaprofit Zrt, 2007 18. Dr. Benedek Tamás: Gyógyfürdőzés és egyéb fizikoterápiás gyógymódok, SpringMed Kiadó 2008 19. Dr. Csermely Miklós: Fizikoterápia, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest 1999 20. Csermely Miklós: Gyógyfürdők és Gyógyvizek: White Golden Book Kft 2002 21. Alber Andor Unk Jánosné: Gyógyító vizek a Dél Alföldön a fürdők helyzete és fejlesztésük, Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság Gyula 1999 22. Alber Andor: A dél alföldi régió turisztikai kézikönyve: Dél-alföldi Gyógy-és Termálfürdők Közhasznú Egyesülete Gyula 2000 23. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/tvkm/tvkm02.htm Letöltve 2010.05.23. 24. www.itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/turizmus-magyarorszagon Letöltve: 2010. 07. 25. (Turizmus Magyarországon 2009 -es adatok) 25. www.termalfurdo.net (pontos hivatkozás a képek alatt feltüntetve, Konkurenciáról gyűjtött forrásanyag) 26. www.totkomlos.hu/latnivalok 27. www.totkomlos.hu/tortenelem 28. www.rozsafurdo.hu

60

Mellékletek 1. számú melléklet: Összefoglaló táblázat a gyógyvizekről (Forrás: Saját készítés) Gyógyvízfajták Egyszerű hévíz

Jellemzőik Kevés oldott anyag

Szénsavas

1000 mg szénsav/liter

Kloridos

15 gramm/liter fölötti magas sótartalom

Kénes víz

Kén, Kálcuim, Magnázium, Hidrogén, Kloridion, CO3ion összetevők

Alkalikus víz

Szódabikarbóna ionjai alkotják. Sótartalom 1000 mg felett

Jódos víz

Brómmal fordulnak elő

Brómos víz Vasas víz

Jóddal fordulnak elő Nátrium és szulfátionok

Radioaktív víz

Radon nemesgáz

61

Alkalmazásuk Bőr és gyomor betegségek Szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, és mozgásszervi betegek Nőgyógyászati, urológiai betegségek. Ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor Bőrgyógyászati betegségeknél is javallt pikkelysömör, ekcéma. Kopásos izületi betegségek Emésztőszervi betegségek Húgyhólyag és prosztatagyulladás, petefészek gyulladás, izületi gyulladások. Pikkelysömörös betegségek Nyugtató hatású Vashiányos betegségek Fájdalomcsillapító és anyagcsere serkentő hatás

2. számú melléklet. A kútfúrás (Forrás: Zsura Zoltán)

3. számú melléklet a Gyógyvizes kút adatai (Forrás: Zsura Zoltán) Gyógyvizes kút adatai: Talpmélység 554 m Vízhozam üzemi 650 l/perc Víz hőfoka 46 oC Nyugalmi vízszint -1,5m Üzemi vízszint -14m

62

4. számú melléklet: Gyógyvíz pontos összetétele (Forrás: Zsura Zoltán)

A víz összetétele: Komponens neve: Nátrium Ammónium Kalcium Magnézium Vas Mangán Kationok összesen Nitrát Nitrit Klorid Bromid Jodid Fluorid Szulfát Hidrogénkarbonát Szulfid Összes foszfát Anionok össesen Metaborsav Metakovasav Szabad szénsav

mg/l 506 6,4 7,1 3,9 0,05 nem mutatható ki 523 nem mutatható ki nem mutatható ki 9 0,05 0,028 0,18 25 1350 0,11 0,60 1385 11 51 24,5

mg egyenérték 95,53 1,56 1,52 1,39 --23,01

1,09 --0,04 2,26 96,49 0,04 0,08 100,0 ----

Összesen 1995 Közepes só koncentrátumú Nátrium-hidrogén-karbonátos ásványvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentékeny.

63

5. számú melléklet: Kérdőív minta

Kérdőív Bohus

Lívia

Kitti

a

gyulai

Szent

István

Egyetem

Egészségtudományi

és

Környezetegészségügyi Intézet Egészségügyi-szervező, egészségturizmus szervező szak IV. évfolyamos hallgatója vagyok. Az Ön segítségét kérem – e kérdőív kitöltésével- a szakdolgozatom elkészítéséhez, melynek témája: Rózsa Fürdő szolgáltatási rendszerének elemzése. Az adatokat bizalmasan kezelem és a kérdőívet természetesen név nélkül, kell kitölteni. Segítségét köszönöm!

A kérdőív válaszadási lehetőségei többfélék. A válasz, amely jellemző Önre kérem, egyértelműen jelezze bekarikázással vagy aláhúzással. Ahol több válasz is lehetséges ott feltüntettem azt. Egyes kérdéseknél a kipontozott részre fejtse ki, kérem a válaszát.

1. Neme: a) Férfi

b) Nő

2. Ön életkora: a) 16 évesnél fiatalabb

b) 16-25

c) 26-35

e) 46-55

f) 56-65

g) 66 év feletti

d) 36-45

3. Melyik településről érkezett? ………………………….. 4. Mivel érkezett? a) Gyalog

b) Kerékpárral

e) Autóbusszal

f) Vonattal

c) Motorral

d) Személygépkocsival

5. Kivel érkezett? a) Egyedül

b) Párjával

d) Családdal, rokonokkal

e) Barátokkal

64

c) Szülőkkel

6. Honnan ismeri a Rózsa Fürdőt? (Több válasz is megadható) a) Tótkomlósi lakos vagyok b) Régóta ismerem c) Internet d) Programfüzetből e) Rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől f) Újságból, könyvből g) Egyéb ……………………… 7. Felkereste-e a Rózsa Fürdő honlapját? a) Igen

b) Nem

8. Ha igen, milyennek ítélné meg a honlapot? b) Közepes

a) Gyenge

c) Jó

d)Nagyon tetszett

9. Tótkomlósra való látogatásakor, milyen helyi sajátosságokat, nevezetességeket néz meg: ……………………………………………………………………………………………… 10. Mi látogatásának elsődleges oka? a) Pihenés, kikapcsolódás

b) Gyógy kezelés

c) Úszásoktatáson veszek részt

11. Milyen sűrűn látogat el a Rózsa Fürdőben? a) Először vagyok itt

b) Naponta

c) Heti 1-2 alkalommal

d) Havonta

e) Évente többször

f) Ennél ritkábban

12. Mennyi időt tölt el átlagosan a Fürdőben? a) 1-2 órát

b) Fél napot

c) Teljes napot

13. Hány vendég éjszakát tölt el a városban? a) Nem töltök el egy vendégéjszakát sem b) 1-2 vendégéjszaka c) 3-4 vendégéjszaka d) 5-7 vendégéjszaka e) 7 vendégéjszakánál többet 65

14. Ha több napot tölt el a városban, hol száll meg? a) Panzióban

b) Vendégházban

c) Magánszálláson

d) Ismerősnél, családtagnál 15. Mely szolgáltatásokat vesz igénybe leggyakrabban? (Több válasz is megadható) a) Szabadtéri medencék b) Fedett medencék c) Gyógyvizes medencék d) Gyógyászati szolgáltatások (Elektroterápia, orvosi gyógymasszás, stb) e) Szolárium f) Szauna g) Gőzkabin h) Rózsa fodrászat, pedikűr i) Aerobik, hastánc, felújított röplabda pálya j) Rózsa-Kert Büfé k) Rózsa Herba Gyógynövény Szaküzlet

16. Javult Ön szerint az elmúlt évekhez képest a szolgáltatás? a) Kis mértékben javult

b) Közepesen javult

c) Erősen javult

17. Ajánlaná a Fürdőt ismerőseinek barátainak? a) Nem ajánlanám

b) Talán ajánlanám

c) Ajánlanám

18. Ön szerint elég tájékoztatást ad a Fürdő a szolgáltatásokról és lehetőségekről? a) Kevés információt ad b) Hiányos információt ad c) Minden szükséges információt megad d) Teljes körű információt ad

66

6. számú melléklet

Nyilatkozat

Alulírott Bohus Lívia Kitti a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Egészségügyi Szervező szakos, végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a szakdolgozatom saját készítésű, eredeti munka.

Gyula, 2010. október 6.

.............................................. aláírás

67

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet és tiszteletemet konzulensemnek Zsirmik Tibornak, aki dolgozatom megírása alatt értékes segítséget nyújtott. Koordinálta és kitűnő szakértelmével segítette a munkámat. Továbbá külön köszönöm Zsura Zoltánnak a szakmai háttéranyagokat a Rózsa Fürdővel kapcsolatban.

68