A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete. Előmozdítja a demokrácia megteremtését, képviseli a romániai magyarság egészének érdekeit és a közélet fórumain való részvételével elősegíti egyéni és kollektív jogainak intézményes szavatolását és tényleges gyakorlását. Nem párt, hanem a romániai magyarság nemzeti alapon létesült szervezete, amely nem valamilyen ideológia alapján áll, hanem az említett cél érdekében tömöríteni kíván minden olyan mozgalmat, szervezetet vagy csoportosulást, amely elfogadja alapelveit, támogatja programját, és kész együttműködni vele a mindannyiunkat érintő célok elérésében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatja mindazokat az országos politikai, társadalmi, szellemi megújhodást célzó programokat, amelyek a valódi demokrácia intézményeinek megteremtésére, az ország alkotó erőinek összefogására, az új társadalom építésére vállalkoznak. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának a nemzeti kisebbségek jogairól szóló Nyilatkozatát olyan állásfoglalásnak tekintjük, amely a jogalkotásra és az államhatalom szerveire váró teendők pontos meghatározásával új feltételeket teremt további viták, platformok alapján újabb javaslatok, programok kidolgozására és ezáltal a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes szavatolása és tényleges gyakorlása számára. E jogok szavatolásának és gyakorlásának összhangban kell állnia az egyéni és kollektív emberi jogokat garantáló nemzetközi dokumentumokkal, amelyeket Románia is elfogadott: az ENSZ Alapokmányával, a Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Helsinki Konferencia záródokumentumával, a bécsi utótalálkozó dokumentumaival s az európai kisebbségi és regionális nyelvek védelméről hozott 1988-as strasbourgi határozattal. A romániai magyarság cselekvő részese volt a diktatúra rendszerét megdöntő 1989. decemberi forradalomnak, s ugyanúgy cselekvő részese kíván lenni az új alapokon szerveződő, demokratikus, pluralista romániai társadalomnak. Nemzeti kisebbségként – a többi kisebbséggel egyetemben – tényleges jogegyenlőségben akar élni a román néppel, éppen ezért egyéni és kollektív jogaink szavatolását és érvényesítését a román demokrácia egyik sarkkövének tekinti, a valódi demokrácia ugyanis nemcsak az egyéni szabadságok gyakorlását feltételezi, hanem azon kollektív jogokét is, amelyek minden kisebbséget megilletnek, ezért nem kiváltságok, nem előjogok; elfogadhatatlannak tartunk minden olyan értelmezést, amely szerint jogaink gyakorlása sértő lehet a román állam függetlenségére és szuverenitására, a román nép alapvető politikai jogaira nézve. Az előző rendszerek igazságtalanságainak felszámolása, saját jövőnk szilárd megalapozása érdekében szükségesnek véljük olyan politikai és jogelvek elfogadását és gyakorlatba ültetését, amelyek módot adnak arra, hogy politikai, társadalmi és kulturális törekvéseinket kinyilvánítsuk és valóra váltsuk, sajátos érdekeinknek érvényt szerezzünk. A romániai magyarság számára megadatott az esély, hogy azok a demokratikus ígéretek és remények, amelyek 1918-ban, illetőleg 1944–45-ben születtek, ám utólag nem váltak valóra, most ténylegesen megvalósuljanak az új romániai jogállamiság keretei között. Szükségesnek tartjuk emlékezetbe idézni a Gyulafehérvári Határozat ama pontját, amelyben ez áll: „Teljes nemzeti szabadságot az itt lakó nemzeteknek. Mindenik nemzet önmagát kormányozza saját nyelvén, saját közigazgatással, a saját kebelével vett egyének által.” Épp ezért emlékeztetni kívánjuk román honfitársainkat, hogy bármely jogfosztás, a kisebbség jogainak fokozatos megnyirbálása, az erőszakos asszimiláció gyakorlata – ahogyan az elmúlt évtizedek tapasztalata igazolja –, szorosan összefügg az általános állampolgári jogok megsértésével, ami előbb-utóbb az Alkotmány előírásainak semmibevételébe, végül a demokrácia teljes felszámolásába torkollik. Éppen ezért leszögezzük: nem követjük el azt a hibát, amelyet a megelőző korszakban kisebbségi szervezeteink elkövettek, vagyis nem folytatjuk a félmegoldások, a hátrányos egyezkedések és sorozatos lemondások politikáját,

1

hanem készek vagyunk szervezetünkre támaszkodva, a politikai küzdelem eszközeivel is érvényt szerezni meghirdetett jogainknak. Létérdekünk és kötelességünk, hogy támogassuk a demokratikus kibontakozást, ami egyszerre feltételezi és megköveteli a román nép és a romániai magyar kisebbség közötti kölcsönös bizalom, egyetértés és szolidaritás szüntelen erősítését, amelynek erejét az elmúlt hetek forradalma oly fényesen igazolta. A demokráciának lételeme a párbeszéd, a kölcsönös közeledés és érdekegyeztetés: ennek jegyében cselekedjünk! A román néppel és a többi nemzeti kisebbséggel közösen teremtsük meg a demokratikus Romániát, amelyben az országnak minden állampolgárával együtt szabadok, de egyben a magunk nemzeti önazonossága szerint magyarok lehetünk – itt, szülőföldünkön: Erdélyben, Romániában s a szabad nemzetek tágabb, nagy otthonában: Európában! I. AZ RMDSZ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. Szövetségünknek tagja lehet az ország minden 18. életévét betöltött magyar nemzetiségű állampolgára aki elfogadja és támogatja az 1989. december 25-i Kiáltványunkban, illetve a jelen Nyilatkozatunkban foglaltakat. 2. Az RMDSZ tagjai tetszés szerinti tagdíjat fizetnek állandó összegben, amely havonta legkevesebb 5 lej. 3. Szövetségünk falusi, községi, városi, megyei szervezetek formájában (és szakosztályokban) alakul, illetve működik, munkaközösségi kapcsolattartással, területi központok irányításával. 4. A helyi és területi szervezetek élén a közgyűlés által demokratikusan megválasztott vezetőség – bizottság – áll, amelynek száma a szervezet taglétszámától függően 5-től 25-ig terjed. A bizottság saját tagjai közül elnököt, alelnököt és titkárt választ. 5. A szövetség legfőbb döntéshozatali fóruma a kongresszus, amely kétévenként ül össze; határozatokat fogad el, jóváhagyja a szövetség munkatervét és megválasztja a 75 tagból álló Központi Intéző Bizottságot. Ennek élén 11 tagból álló Elnökség áll. A történelmi és jelenkori adottságoknak megfelelően a szervezet Erdély-központú. Munkáját központi elnökség koordinálja. Tevékenysége az egyes területek sajátosságai szerint szerveződő központok központi irányításával folyik, s egyformán kiterjed a tömbtelepülésben és szórványokban élő magyarságra, beleértve a csángó-magyarokat. 6. A szövetség egybefog minden olyan szakmai, érdekvédelmi, művelődési, vallási egyesületet vagy szervezetet, amely kész együttműködni vele, a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok érdekében. A szervezetek és egyesületek saját képviselőket választhatnak vagy küldhetnek a szövetség közgyűlésére (kongresszusára). Tagjaik beválaszthatók a szövetség vezető testületeibe. 7. Szükségesnek véljük, hogy mind területi, mind országos szinten létrehozzunk egy olyan fórumot, ahol szövetségünk és a társszervezetek képviselői demokratikus párbeszéd és vita formájában megtárgyalhatják az őket kölcsönösen érdeklő kérdéseket. 8. A szövetség a működéséhez szükséges pénzalapokat tagdíjakból, adományokból, sajtótermékek és könyvek megjelentetéséből, irodalmi és művészeti rendezvények bevételéből, gazdasági vállalkozásokból stb. teremti elő. 9. A szövetség felépítését és működését részletesen rögzíti a Szervezeti Szabályzat, amelyet a kongresszus hagy jóvá. II. AZ RMDSZ RÉSZVÉTELE A KÖZÉLETBEN 1. A szövetség a maga soraiból jelölt, illetve választott képviselők által részt vesz a törvényhozásban, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás központi, valamint területi és helyi szerveinek munkájában. Ennek megfelelően: – jelölteket állít az országgyűlési választásokon; – javaslatokat tesz a kormányban a nemzeti kisebbségek számára fenntartott tisztségek betöltésére, beleértve a Nemzetiségi Minisztériumot is;

2

– szervezeteiből a helyi önigazgatás elvének megfelelően kinevezésre jelöl, illetve választ az államigazgatás területi és helyi szerveibe, valamint az igazságszolgáltatásba; 2. A szövetség mind a saját sajtótermékeinek, mind a tömegközlés más intézményeinek felhasználásával szüntelenül tájékoztatja a magyar, a román és a nemzetközi közvéleményt céljairól és törekvéseiről, síkra száll a valóban demokratikus, többszólamú, hiteles információterjesztés, a nyílt és korrekt politikai párbeszéd szellemében működő nyilvánosság kialakulásáért, a társadalmi konszenzus létrejöttéért. 3. A szövetség minden szinten párbeszédet kezdeményez más társadalmi mozgalmakkal és szervezetekkel, politikai pártokkal. 4. A szövetség azonnali feladatának tekinti, hogy szakbizottságokat jelöljön, amelyek részt vesznek: – a Választási törvény kidolgozásában; – az Alkotmány kidolgozásában; – a Nemzetiségi törvény tervezetének előkészítésében. Az illetékes szakbizottságok: – indítványozzák valamennyi olyan törvény hatályon kívül helyezését, amelyek bármilyen formában sértik a kisebbségi jogokat; – javaslatokat tesznek az ország közigazgatási felosztása során korábban hozott ésszerűtlen és méltánytalan döntések megváltoztatására, illetve kiigazítására. III. AZ RMDSZ GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS IRÁNYELVEI 1. Az RMDSZ támogatja a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa és más demokratikus szervezetek programjának azon pontjait, amelyek előirányozzák az egész nemzetgazdaság átszervezését a jövedelmezőség és hatékonyság kritériumai alapján, valamint a központosított gazdaságirányítás adminisztratív módszereinek felszámolását és a szaktudás előtérbe állítását a gazdaságirányítás minden területén. Az RMDSZ úgy véli, hogy ennek érdekében: – mielőbb el kell végezni a gazdaság állapotának sürgős, pontos felmérését; – ki kell dolgozni az energia- és nyersanyagintenzív iparágak helyett a tudásintenzív iparágak fejlesztési programját, különös hangsúlyt helyezve a csúcstechnológiák meghonosítására; – intézkedési tervet kell elfogadni a környezetrombolás lefékezésére és a környezetfeljavítás érdekében; – sürgősségi tervet kell kidolgozni a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátására vonatkozóan. 2. Az RMDSZ támogatja a centralizált gazdaságirányítás fölszámolásával helyreálló ágazati és vállalati önállóságot, és felkér minden szakembert, minden munkaközösséget, hogy vegyen részt a létfontosságú kutatási-fejlesztési tervek kidolgozásában és támogatásában. Szorgalmazza a munkaközösségek demokratikus önszerveződésének megindítását, a vezetőség személyi összetételébe való beleszólási jogot is beleértve. 3. A szövetség helyesli a foglalkoztatottak valamennyi kategóriája független érdekvédelmi szervezetei, a szabad szakszervezetek létrehozását. A demokratikus alapon alulról szerveződő szakszervezetek rendeltetését abban látja, hogy a szakmai érdekvédelem követelményeit a demokratikus érdekegyeztetés feltételei között lássák el. 4. A szövetség társadalmunk egész jövője szempontjából döntő fontosságot tulajdonít annak, hogy a munka visszanyerje becsületét és mindenki szakmai hozzáértése, teljesítménye, tehetsége szerint nyerje el az őt megillető helyet szűkebb közösségében és a társadalomban, s mindenki igazolódni lássa az elvet, mely szerint „méltó a munkás az ő bérére”. 5. A szövetség támogatja az egyéni gazdasági kezdeményezés szabadságát, különös tekintettel a szolgáltatás korszerűsítésére, a kisiparos szakmák felkarolására. Ennek érdekében sajátos feladatokat szán az újjászerveződő oktatási intézményeknek is. 6. A szövetség támogatja a kisiparosok, a szolgáltatásban dolgozók munkavállalói társulását az önkéntesség szigorú betartásával, valamint érdekvédelmi szervezeteik létrehozását.

3

7. A mezőgazdaság különböző ágazataiban, szövetségünk szorgalmazza az önálló gazdálkodást, ami a termelésre, a piaci áron való értékesítésre, a feldolgozásra egyaránt kiterjed. 8. A gazdálkodás korszerű módszereinek terjesztése érdekében szövetségünk szaktanácsot állít fel, amely tanfolyamokat szervez és a sajtó, valamint más kiadványai útján ismeretterjesztő munkát folytat. 9. Szövetségünk kezdeményezi a közbirtokossági földek, erdők, legelők kisajátítására vonatkozó 1948-as jogsértő intézkedés fölülvizsgálását. 10. Szövetségünk egyetért egyházközösségeinknek azzal a törekvésével, hogy vizsgálják felül az egykori községi és falusi birtokaik kisajátítását elrendelő intézkedéseket. 11. Szövetségünk indítványozza, hogy mindenütt, ahol a termelőszövetkezetek nem működnek gazdaságosan, a tagság szabad döntése alapján számolják fel a szövetkezeti gazdálkodást. 12. A szövetség támogatja az értelmiség különböző kategóriáinak – tanárok, orvosok, mérnökök, tudományos kutatók, írók és művészek – saját érdekvédelmi szervezetekbe való tömörülését, és fokozott mértékben kíván együttműködni velük egész munkájukban. IV. AZ RMDSZ IRÁNYELVEI AZ OKTATÁS KÉRDÉSEIRŐL 1. A romániai magyarságot talán sehol nem érte az elmúlt évtizedekben annyi sérelem, talán sehol nem tett intézményeinkben annyi kárt az erőszakos asszimiláció gyakorlata, mint az anyanyelvi oktatásban. Éppen ezért itt van a leginkább szükség alapos, átfogó újjáépítésre és előrelépésre. Ebben a munkában az alábbi elveket követjük: – a romániai magyarságnak létre kell hoznia önálló anyanyelvi oktatási hálózatát az óvodától a tudományegyetemig; – az államilag támogatott anyanyelvi oktatás szabadságát az új Tanügyi törvénynek kell szentesítenie; – a szövetség tanügyi munkabizottságot állít fel, amely szakemberek bevonásával, az Oktatási Minisztériummal együttműködve a romániai magyarság sajátosságainak, valamint a korszerű oktatás követelményeinek megfelelően kidolgozza az oktatási hálózat szerkezetét, a tankönyv-kiadás feladatait, a szaktanfelügyelőségek megszervezését; – a Kolozsváron visszaállítandó Bolyai Tudományegyetem legyen a felsőfokú képzés anyanyelvi intézménye a humán és reál tudományok, az agrártudomány, a pedagógia és a művészeti oktatás terén; létre kell hozni a felsőfokú műszaki, valamint az orvostudományi és gyógyszerészeti oktatás anyanyelvi intézményeit Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen; a magyar egyetemi hallgatók megfelelő számban részesüljenek egyetemi ösztöndíjban hazai, illetve külföldi főiskolákon végzett tanulmányaik idején; – létre kell hozni az önálló magyar tankönyvkiadást; – munkabizottságunk tegyen javaslatokat a román iskolákban használatos történelemkönyvek olyan szellemben való átdolgozására, hogy azok hitelesen tükrözzék az ország területén élő népek közös történelmét, erősítsék az ifjúságban e népek sorsközösségének gondolatát, fűzzék szorosabbra köztük a bizalom és a megértés szálait; a magyar iskolákban minden szinten oktassák a magyar nemzet történetét is; – indítványozzuk a hitoktatás biztosítását azokban az iskolákban, ahol erre a szülők részéről igény mutatkozik; – szükségesnek tartjuk a jövőben egyházi iskolák visszaállítását; – támogatjuk vallásfelekezeteink azon törekvését, hogy az egyházközösségek szolgálatára megfelelő számú lelkipásztort képezzenek. Szövetségünk szorgalmazza az alábbi tennivalók mielőbbi elvégzését: – mindazon törvények – köztük az 1978. évi Tanügyi törvény – és intézkedések hatályon kívül helyezését, illetve felfüggesztését, amelyek korlátozzák az anyanyelvi oktatás szabadságát; – a kizárólagosan román környezetbe kihelyezett (kinevezett) tanárok áthelyezését magyar iskolákba, az oktatásból önkényesen eltávolított tanítók és tanárok visszavételét.

4

V. A SAJTÓ, AZ IRODALOM, A MŰVÉSZET, A KÖZMŰVELŐDÉS, A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÉRDÉSEIRŐL 1. Szövetségünk abból az elvből indul ki, hogy a sajtó és az irodalom, a művészet és a közművelődés, meghatározó szerepet tölt be a nemzeti kultúra és a nemzeti identitás megőrzésében, az anyanyelvű műveltség ápolásában és gyarapításában. Éppen ezért azt vallva, hogy biztosítani kell a kulturális és egyházi intézmények önállóságát és szabadságát, hogy azok akadálytalanul betölthessék a rájuk váró hivatást a romániai magyarság szellemi javainak, etikai értékeinek gazdaságában, hagyományai ápolásában, a román és a magyar nép közötti kulturális értékek közvetítésében. Ennek érdekében a szövetség szükségesnek véli: – a teljes sajtószabadságra alapozott romániai magyar sajtó korszerűsítését és bővítését, beleértve az anyanyelven történő központi és területi rádió- és televízióadások sugárzását; – saját országos sajtóorgánumának megjelentetését, valamint egy román nyelvű tájékoztató kiadását; – tiszteletben kell tartani az írók és művészek teljes alkotási szabadságát, az irodalom és a művészet nem lehet alárendelve sem politikai pártnak, sem állami irányításnak; – az irodalom és a művészet demokratikus szabadsága jegyében támogatunk minden olyan magánkezdeményezést, amely valódi művészi értékek létrehozását és terjesztését tűzi ki célul: – az anyanyelvű közművelődés korszerű, helyi kezdeményezésre épülő hálózatának (művelődési egyesületek, szabadegyetemek stb.) kiépítését, a népi kultúra értékeinek tanulmányozását és ápolását; – a műemlékvédelem azonnali és távlati teendőinek kidolgozását; – fontos művészeti rendezvények (Szárhegyi Írótalálkozó, Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokvium) újraindítását, újabbak szervezését, beleértve a jelentős évfordulók megünneplését is; – nagy hagyományú múzeumi intézményeink (Erdélyi Múzeum Egylet) visszaállítását, illetve a múzeumok valóban tudományos alapon álló, a történelmi igazság ismérvei szerinti átszervezését; – levéltárak, emlékházak létesítését, illetve visszaállítását; – az irodalom és a művészetek szerepének fokozását a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásában és erősítésében. VI. AZ RMDSZ IFJÚSÁGPOLITIKÁJA Szövetségünk támogatja a Romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget sajátos célkitűzéseinek elérésében, és szükségesnek véli, hogy a fiatalság képviselői minden szinten jelen legyenek vezető testületeiben. Nem irányítója kíván lenni, hanem partneri viszonyba lépni vele, a közösen vallott célok megvalósításáért. Szorgalmazzuk és helyeseljük a fiatalok minden olyan kezdeményezését, amely szellemi életünk gazdagodását, hagyományaink és szokásaink ápolását, a korszerű műveltségeszmény európai igényével párosítja. VII. AZ RMDSZ INTÉZMÉNYES KAPCSOLATAIRÓL 1. A szövetség szorgalmazza tagszervezetei, a hozzá csatlakozó szervezetek és társulások kapcsolatainak kiépítését a megfelelő román szervezetekkel. 2. A szövetség kapcsolatokat teremt az országban élő más kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel és együttműködik velük közös platformok kidolgozásában. 3. A szövetség kapcsolatokat létesít Magyarországon és a környező országokban, valamint szerte a világon működő olyan szervezetekkel, amelyek az információ- és tapasztalatcsere formájában elősegítik szövetségünk működését, bekapcsolódását a népek és kultúrák közeledésének demokratikus, összeurópai folyamatába; hangsúlyt helyez arra, hogy a

5

romániai magyar kisebbség a kulturális egyezmények, intézményes kapcsolatok jóvoltából bekapcsolódjon az egyetemes magyar kultúra áramkörébe. 4. A szövetség bekapcsolódik a helsinki folyamat továbbvitelébe és képviselteti magát az e folyamatban részt vevő országokban élő kisebbségek irodalmi, művészeti, tudományos stb. rendezvényein. 5. A szövetség képviselteti magát vagy megfigyelői útján van jelen nemzetközi fórumok olyan rendezvényein, amelyek napirendjén a kisebbségi kérdés valamely jelensége szerepel. 6. A szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy a Romániában élő kisebbségek aktív szerepet töltsenek be a környező országokkal való jószomszédi viszony megszilárdításában, a közép-keleteurópai népek közötti kulturális és politikai közeledésében. Jelen Szándéknyilatkozatunkat azzal a meggyőződéssel tesszük közzé, hogy a benne foglaltak nemcsak a romániai magyar kisebbség érdekeit fejezik ki, hanem beleilleszkednek abba a történelmi folyamatba is, amelynek célja a demokratikus Románia megteremtése, az ország felzárkózása az Európát átfogó, földrészünk népei között a bizalom, a barátság és az együttműködés új távlatát megnyitó politikához.

6

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG I. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Nagyvárad, 1990. április 21–22.) 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete, amely összefogja a társadalmi önszerveződés különböző formáit. Feladatának tekinti olyan törvényes keretek kialakítását, amelyek szavatolják nemzetiségi viszonyaink rendezését az európai demokráciában megvalósult legjobb modellek szerint, biztosítják az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szabad érvényesítését, az önrendelkezést. Céljának tekinti továbbá a romániai magyarság életkedvének és méltóságának a visszaadását, életerejének és alkotókészségének felszabadítását, az egészséges magyarságtudat ápolását. 2. Az RMDSZ a decemberi forradalom sodrában alakult, és elkötelezetten támogatja mindazokat a törekvéseket, intézkedéseket és programokat, amelyek a valódi demokrácia szellemének meghonosítására, intézményrendszerének kiépítésére, az ország alkotó erőinek összefogására, az új, demokratikus Románia megteremtésére irányulnak. Az RMDSZ egyértelműen leszögezi, hogy elhatárolja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely sérti, kétségbe vonja vagy veszélyezteti Románia szuverénitását és területi épségét. Elutasítja a nacionalizmus és sovinizmus bármely megnyilatkozási formáját, küzd a megbuktatott diktatúra maradványai és egy esetleges más diktatúra bevezetése ellen, függetlenül annak természetétől. Az RMDSZ kijelenti, hogy a romániai magyarság cselekvő része kíván lenni az új alapokon szerveződő demokratikus, pluralista társadalomnak, s a többi nemzetiségekhez hasonlóan, teljes jogegyenlőségben, harmóniában és egyetértésben akar együttélni a román néppel. 3. Az RMDSZ a romániai magyarságot, beleértve a csángó-magyarokat is, államilag Romániához tartoznak, etnikailag, történelmileg és hagyományai révén a magyar nemzet szerves részének tekinti. 4. Az RMDSZ a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását a román demokrácia egyik sarkköveként fogja fel. Ezek a jogok nem kiváltságok és nem adományok hanem a nemzetiségek létéből az egyetemes emberi jogokból, a demokrácia lényegéből fakadnak és szavatolásukért a román állam a Gyulafehérvári Határozat nemzetiségpolitikai elveinek szellemében, az ENSZ Alapokmányának az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, a Helsinki Konferencia és a Bécsi Utótanácskozás záródokumentumainak aláírásával kötelezettséget és felelősséget vállalt. Következésképpen az RMDSZ elutasít minden olyan próbálkozást, amely a román állam függetlenségét, szuverénitását és a román nép alapvető érdekeit sértő szeparatista törekvésnek akarja minősíteni a nemzetiségek kollektív és egyéni jogainak biztosítását, az önrendelkezés elvére való hivatkozást és annak gyakorlását. Ugyanakkor meggyőződéssel vallja, hogy a nemzeti kisebbségek bármilyen természetű jogfosztása az erőszakos asszimiláció és a homogén nemzetállam megvalósítására irányuló bármely kísérlet elkerülhetetlenül az egyetemes emberi jogok és a demokrácia korlátozását, elsorvadását eredményezi. Éppen ezért a román nemzettel közösen vállalt küzdelem a demokráciáért nem zárja ki, hanem feltételezi, hogy az RMDSZ következetesen és bátran kiálljon minden romániai nemzeti kisebbség egyéni és kollektív jogainak védelméért. Ebben a szellemben a szövetség elhatárolja magát az előző korszakok kisebbségi szervezeteinek megalkuvásaitól, nem kívánja folytatni a félmegoldások, a hátrányos egyezkedések, a sorozatos lemondások és önpusztító hazugságok politikáját, kész a politikai küzdelem minden törvényes eszközét latba vetni a kisebbségi jogok érvényesítése és védelme érdekében.

7

5. Az RMDSZ nem párt, mentes minden tételes ideológiai kötöttségtől, elhatárolja magát mindenfajta – akár kommunista, akár fasiszta – totalitarizmustól; a demokrácia elveit, az európaiságot elkötelezetten vállaló nemzeti alapon álló szervezet. Figyelembe véve a romániai magyarság társadalmi rétegződését, az érdekek sokféleségét és az ezt kifejtő elkerülhetetlen politikai pluralizálódást, a szövetség arra törekszik, hogy a közös alapvető kisebbségi érdekek hatékony képviseletével összefogja a romániai magyarság különböző rétegeit, csoportjait és azok szervezeteit. Az RMDSZ ezzel elismeri mind az egyéni, mind pedig a kollektív tagságot. Következésképpen a szövetség egybefog minden olyan érdekvédelmi, tudományos, vallási, szakmai, gazdasági, művelődési, ifjúsági, társadalmi vagy akár politikai platform-jellegű tömörülést, amely elfogadja az RMDSZ programját, és kész együttműködni vele a közösen vállalt társadalmi és nemzeti célok valóra váltása érdekében. A szövetségen belüli pluralizálódás szükségessé teszi a platformok folyamatos egyeztetését, különös tekintettel a választásokra. POLITIKAI ALAPELVEK 6. Az RMDSZ kiveszi a részét az ország demokratikus újjáépítéséből, szoros együttműködésben a román társadalom haladó erőivel. Hozzájárul a politika, a gazdaság és a kultúra országos intézményrendszerének olyan radikális újjászervezésében, amely biztosítani képes minden állampolgár számára az általános jólétnek, közbiztonságnak, társadalmi igazságosságnak és szabadságnak társadalmilag (elfogadható, méltányos) szintjét. Ennek a célnak a valóra váltását a parlamentáris, demokratikus jogállam megteremtése és folyamatos fejlesztése szavatolja Romániában. 7. Következésképpen az RMDSZ szükségesnek ítéli a kormányzati rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó megszervezését, s az európai jogrendek szellemének és követelményeinek megfelelően az államhatalmi szervek szabad választását, valamint a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom tényleges elkülönítését. Elkerülhetetlennek tartja a különböző társadalmi csoportok és mindenféle kisebbség kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását. Ahhoz, hogy az alapvető emberi és szabadságjogokat – így a szólás-, sajtó- és vallásszabadságot az egyesülésnek, az egyén közéleti szereplésének a jogát, a személyi szabadsághoz való jogot, a lelkiismereti szabadságot, a lakhely szabad megválasztásának jogát – tiszteletben lehessen tartani, alkotmányos garanciára van szükség, a gyakorlati alkalmazásukat pedig az alkotmánybíróság és a közigazgatósági bíróság felállítása hivatott szavatolni. 8. Az RMDSZ megítélésében a vázolt alkotmányossági és államszervezési keretek teszik lehetővé országunkban a civil társadalom kiépülését, a fokozatos decentralizáció, az alakuló jövő kezdeményezések és az autonómiával való élni tudás elvi alapján. Fontos közéleti feladat annak a meggyökerezett mítosznak a lebontása, amely szerint egyetlen osztatlan társadalmi érdek, illetve közjó létezik, s ez minden egyéni és csoportérdek fölé helyezhető pluralizmuson az eltérő nézetek és érdekek elismerésének és képviselésének a jogossága értendő. A szabadság ugyanis elsősorban az egyének szabadsága – a polgároké az állammal szemben, a dolgozóké a munkáltatókkal szemben, a vállalkozóké a hatóságokkal szemben, a különféle kisebbségeké a mindenfajta többséggel szemben –, hiszen csak szabad egyének alkothatnak szabad közösséget. 9. A civil társadalom sejtjeinek, hálózatainak és intézményeinek kialakulásához elengedhetetlen a gazdasági, kulturális és politikai alanyok autonómiájának megteremtése, az érdekvédelem és a közösségi akarat érvényesítése, az állandó monopólium ésszerű korlátok közé szorítása. A társadalmi szolidaritás és a mindenfajta másság iránt tanúsított tolerancia eszményétől áthatott közhangulatnak és a közügyekbe való felelős állampolgári részvételének ugyanis nélkülözhetetlen feltétele az önrendelkezés. 10. A civil társadalom szerves részét képező helyi és kisebbségi társadalomnak kiépüléséhez szükség van a helyi önkormányzati rendszer bevezetésére, a Helyi Önkormányzat Európai Chartája Strasbourgban elfogadott dokumentumainak szellemében.

8

A helyi önkormányzatok létének elvi lehetőségét, létrejöttüknek körülményeit, az önkormányzatokon belüli döntéshozatal hatás- és jogkörét, valamint a központi és helyi önkormányzati hatalom együttműködésének a módját a kidolgozandó alkotmánynak kell rögzítenie. 11. Az RMDSZ politikai meggyőződése tehát a következőképpen foglalható össze: – Szabad, demokratikus Romániát! – Pluralizmust, parlamentáris jogállamot! – Az alapvető emberi és szabadságjogoknak az európai jogrendhez méltó alkotmányos szavatolását! – Decentralizációt, önrendelkezést! – Az önrendelkezési elv alapján önmagát fölépítő és igazgató civil társadalmat! KISEBBSÉGI ÖNSZERVEZŐDÉS 12. Azonosságtudat nélkül nem lehet autonóm módon élni és cselekedni. Az RMDSZ megfelelő erkölcsi, szellemi és szervezeti kereteket biztosíthat az egészséges, senki ellen nem irányuló és sérteni senkit nem kívánó azonosságtudat kialakításához, ápolásához és fenntartásához. Következésképpen, feladatának tekinti az ehhez szükséges alkotmányos, jogi és intézményes feltételek megteremtését. Az esetleges jogsértések és vitás ügyek megoldására szükségesnek látszik egy kisebbségi bíróság felállítása és hatáskörének pontos behatárolása. 13. A különféle személyi és kollektív kisebbségi jogok gyakorlásának legmegfelelőbb biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása. Ezeken a kiépítendő kereteken belül lehetőség nyílik a szabad nyelvhasználatra, az államnyelv mellett más nyelv megválasztására a közigazgatásban és a közéletben, az anyanyelvi oktatás megszervezésére az óvodától az egyetemig, a közművelődési intézmények és egyesületek autonóm működtetésére, az önálló gazdasági és pénzügyi élet kibontakoztatására, az anyanemzettel fenntartott kapcsolat tartalmának és formájának a meghatározására, vagy akár a kisebbségek lakta területek etnikai arculatának a megváltoztatására irányuló központi törekvések gátlására és ellensúlyozására. 14. Hosszabb távon az RMDSZ támogatja az önkormányzati rendszer csúcsszervként működő, a különböző politikai platformokat, érdekvédelmi, gazdasági, kulturális, felekezeti és tudományos egyesületeket tömörítő kisebbségi Parlament tervét és elgondolását, amely a kisebbségi társadalom koordinálását, önszervezését és önvédelmét hivatott biztosítani. 15. Az RMDSZ meggyőződéssel vallja, hogy a kisebbségi kérdés méltányos rendezése csupán a szabad, demokratikus Románia keretein belül képzelhető el. Fellép a kivándorlás ellen, az azt kiváltó okok megszüntetéséért. Meggyőződése, hogy a kisebbségi kérdés Európához méltó kezelése valóságos próbaköve a fejlődő román demokráciának. Ennek jegyében kérjük a Nemzetiségügyi Minisztérium felállítását. Az RMDSZ kisebbségpolitikai alapelvét következésképpen úgy fogalmazhatnók meg: – fokozatosan kiépülő önkormányzatot, hiszen a bennünket érintő sorskérdésekben senki sem dönthet helyettünk. GAZDASÁGI IRÁNYELVEK 16. Az RMDSZ a gazdasági élet olyan természetű átalakítását támogatja, amely életképes, hatékony, gazdaságos és működőképes gazdasági struktúrákat fog eredményezni és biztosíthatja Románia tényleges bekapcsolódását a nemzetközi, gazdasági élet vérkeringésébe. Az RMDSZ részt kíván vállalni az ország egészének gazdasági talpra állításában, de ott, ahol arra igény van és lehetőség nyílik, különösképpen pedig a leendő helyi önkormányzatok keretei között, a független gazdasági és pénzügyi kezdeményezéseket, vállalkozásokat is támogatja. Az RMDSZ következésképpen hosszú lejáratú, perspektivikus és rövid távú válságkezelő gazdasági irányelveket és megfontolásokat is szem előtt tart.

9

17. Az RMDSZ megítélése szerint a román gazdaság működőképessé tétele, majd végleges talpra állítása csakis a tulajdonviszonyok alapvető megváltoztatása révén lehetséges. Olyan piacgazdaság kialakítására van tehát szükség, mely az állami, szövetkezeti, csoport- és magántulajdon párhuzamos, egyenrangú és együttműködő létére épül. E tulajdonformák közötti arányt a szabad piaci verseny döntse el. Az RMDSZ szükségesnek tartja mindenekelőtt a túlméretezett állami vállalatok fokozatos leépítését. Olyan ágazatokra kell korlátozni ezt a tulajdonformát, ahol az a gazdaságossági szempontok érvényesülése mellett indokoltnak és ésszerűnek bizonyul. Biztosítani kell ennek érdekében a fokozatos decentralizációt, az egyre növekvő vállalati autonómiát, a nemzetközi kereskedelembe való közvetlen bekapcsolódást, új, kevésbé energiaigényes, a csúcstechnológiákon alapuló termékszerkezet kialakítását, környezetkímélő és a természetet tovább nem károsító megoldások, technológiák alkalmazását. A korszerű technikán alapuló termelés gyors kialakítása érdekében az RMDSZ szorgalmazza a vegyes tulajdonú vállalatok létrehozását részvénytársasági és más formákban, minél több iparágban. A külföldi tőke bevonása, a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás feltétele és biztosítéka a kölcsönös előnyök kihasználásának és a világméretű munkamegosztási rendszerben való részvételnek. A szövetség támogatja a kisipari termelőszövetkezetek újjászerveződését, a szövetkezeti demokrácia elveinek tiszteletben tartásával, ami a valóságos szövetkezeti tulajdonformának, a szabad társas tulajdonnak a megjelenését fogja eredményezni. A megfelelő pénzügyi és hitelfeltételek fokozatos megteremtésével – úgymint állami juttatások, adókedvezmények, alacsony kamatú, hosszú lejáratú hitelek, stb. – egyre nagyobb szerephez kell juttatni a kis- és középvállalatokat amelyek döntő módon a magántulajdon intézményének alapjain kell hogy álljanak. Az RMDSZ megítélésében a kis- és középvállalatok támogatása, a tulajdonformára való tekintet nélkül, az ipar rugalmasságának növelését, a piac viszonyaihoz és következményeihez való alkalmazkodás képességének a fokozását fogja eredményezni. A piacgazdálkodásra való áttérés következményeit szem előtt tartva, a szövetség elodázhatatlannak ítéli a gazdasági szakember-képzés és utánképzés feltételeinek a megteremtését. Haladéktalanul szükség van új, korszerűen képzett, modern szemléletű és jól felkészült, világnyelveket beszélő szakemberekre, akik képesek lesznek az átmeneti és modern gazdaság kiépítésének bonyolult feladataival megbirkózni. 18. Az RMDSZ a mezőgazdaságban is olyan tulajdonformák – magántulajdon, társas tulajdon, állami tulajdon – kialakítását kívánja támogatni, amelyek lehetővé teszik a meglévő természeti és beruházási feltételeknek, mindenekelőtt a földnek a minél ésszerűbb és gyümölcsözőbb kihasználását. A mezőgazdasági termelés gyors fellendítése érdekében halaszthatatlanul szükségesnek látszik a mezőgazdaság vezetésének és irányításának decentralizálása, gazdasági autonómiájának és önrendelkezésének mielőbbi megteremtése. A mezőgazdaság új alapokra történő helyezését az RMDSZ a nagygazdaságoknak autonóm csoport vagy egyéni vállalkozásokra való bontása útján képzeli el. Mindennek elengedhetetlen feltételét abban látja, hogy a falvak közigazgatási és gazdasági autonómiája mellett helyreállíttassék a faluközösségek önrendelkezése, és – mindenekfölött – a föld visszaadassék azoknak, akiknek ez jogos tulajdona. A földalap tulajdonés használati formája szerint életképesnek tekintjük az egyéni vagy családi mikrofarmokat, a szabad társulású agrárüzemeket, az önrendelkezésű és megfelelően méretezett állami farmokat. Az önrendelkezés jogával élve, a helyi viszonyok és adottságok mérlegelését követően, maguknak a tulajdonosoknak kell majd dönteniük a tulajdonviszonyokat, a termelés szerkezetét, a fejlesztés irányait, a bérezést stb. illető kérdésekben. Az RMDSZ támogatja továbbá azt az elgondolást, miszerint a közbirtokossági erdőket, közösségi kaszálókat és legelőket is vissza kell adni a a jogos tulajdonosoknak, illetve jogutódoknak, az 1948. évi telekkönyvi helyzetet véve alapul. Állítsák vissza a társas tulajdon sajátos hazai formáit, egyes körzetek lakosságának közös vagyonát.

10

A privatizálás negatív következményeinek kivédése céljából a volt termelőszövetkezeti tagok nyugdíjának juttatását az állam vállalja magára. a magángazdák, a szabad gazdasági társulásokban, a társas tulajdonú agrárüzemekben dolgozók szociális hozzájárulását és nyugdíjjogosultságát a szabad vállalkozókra érvényes szabályok szerint állapítsák meg. A szövetség – egyetértésben a kisgazdák törekvéseivel és az együttműködés útját keresve – a saját eszközeivel küzd azért, hogy megszűnjék a mezőgazdaság további kizsákmányolása, az iparnak való alárendelése, a jogtalan elvonások rendszere és a rosszul működő újraelosztásos rendszer. Szorgalmazza továbbá, hogy az új Földtörvény helyezze vissza ősi birtokosi jogaiba az erre igényt tartó falusi lakosságot, a faluközösségeket. Síkraszállunk a mezőgazdasági termények és termékek közvetlen piaci értékesítéséért, az áraknak a kínálat és a kereslet szerinti szabályozásáért. A szerződéses értékesítést és a szabad szövetkezetek általi áruforgalmazást a piacgazdálkodás érvényesítése révén tartjuk megvalósíthatónak. Olyan árrendszer kialakulását szorgalmazzuk, amely magába foglalja a piacmechanizmus hatását és a differenciált szubvenció közgazdasági védőhatását. Az RMDSZ síkraszáll amellett, hogy a magángazdaságok, az újraszerveződő társulási formák kapjanak előnyös, hosszúlejáratú kölcsönöket, részesüljenek az állami támogatás különböző modern formáiban, valósuljon meg a korszerű mezőgazdasági biztosítás és a termelők – a tulajdonformától függetlenül – kapjanak exportjogot. Az RMDSZ hozzá kíván járulni a falusi élet pezsgéséhez, kezdeményező erejének felszabadításához, támogatja a gazdakörök újraszervezését, és az azok hatékony, szakszerű irányítására hivatott EMGE visszaállítását. 19. Az RMDSZ különös hangsúlyt helyez a jelenleg igen alacsony színvonalon álló szolgáltatások és infrastruktúrák gyors ütemű fejlesztésére. Ez nemcsak a szükségletek jobb és korszerűbb kielégítését tenné lehetővé, hanem az átszervezés és infláció következtében várhatóan munka nélkül maradók jelentős részének foglalkoztatását is biztosítaná. Az általános iskolák utolsó két évében a mezőgazdasági alapismereteket önálló tantárgyként tanítsák, szervezzék meg a közép- és felsőfokú anyanyelvű mezőgazdasági szakoktatást, állítsák helyre és bővítsék ki az anyanyelvű ismeretterjesztést, szakkönyvkiadást. 20. A szövetség a kereskedelem színvonalának emelését, a lakosság ellátásának és fogyasztásának az európai normákhoz való közelítését is csak a nemzetgazdaság egészének alapos reformja és az áruforgalom korlátlan szabadságának biztosítása révén véli elérhetőnek. Ezért az RMDSZ támogatja az állami szövetkezeti kereskedelem mellett kiépülő, a részvénytársaságok, csoportvállalkozások és magánszemélyek tulajdonát képező üzlethálózat megvalósítását. A rendelkezésre álló árumennyiség növelésével le kell mondani az áruforgalom központi közvetítéséről és irányításáról, fokozatosan rá kell térni a függőlegesen összevont kereskedelmi vállalatok megszervezésére. Ez a vállalattípus egyetlen szervezetben valósítja meg a nagykereskedelmi tevékenység diplomatikus, kiegyensúlyozott és a szükségletekhez igazodni képes egész rendszerét. 21. Gazdasági életünk merőben új alapokra való helyezéséhez az RMDSZ szükségesnek tartja a pénzügyi és hitelélet megfelelő átszervezését is. Támogatja a magán pénzintézetek létesítését, különös tekintettel a helyi önkormányzati rendszerek bevezetésének kilátására. Az RMDSZ megítélésében a Nemzeti Bank körét kizárólag jegybanki tevékenység kifejtésére kellene korlátozni, és a meglévő bankok és hitelszervezetek (Beruházási Bank, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Bank, Takarék- és Letéti Pénztár, hitelszövetkezetek) mellett, a szakosodás körülményeire való tekintettel, további bankokat kell létesíteni – például Ipari Hitelbankot, Kereskedelmi Bankot és Magánvállalkozók Bankját. A bankok hitelforrásai közé külföldi hitelforrásokat kell bevonni. 22. Az RMDSZ fontos feladatának tartja az ország közlekedési hálózatának fejlesztését, az erre irányuló törekvések szorgalmazását és támogatását. Hozzá kíván járulni az ország közúti és vasút-vonat-hálózatának korszerűsítését célzó tervek és egy autópálya-építési program kidolgozásához.

11

23. Az RMDSZ kezdeményezi és támogatni fogja az ország, különösen a Székelyföld eleddig kihasználatlanul maradt turisztikai lehetőségeinek a kamatoztatását. Bátorítani kívánja a magánkezdeményezést új ásványvízpalackozók, gyógyfürdők étkeztetési, elszállásolási egységek létesítésére, a faluturizmus vonzó feltételeinek a megteremtésére. 24. Az RMDSZ gazdasági irányelvei tehát a következőképpen foglalhatók össze: – Vegyes tulajdonon alapuló nyitott piacgazdaságot! – Földtörvényt, autonómiát, önrendelkezési jogot a mezőgazdaságban! – Korszerű, európai színvonalú-szolgáltatási hálózatot! Bőséges minőségi ellátást és szabad, közvetlen áruforgalmat, kereskedelmet! – A magánkezdeményezéseknek is helyet adót, eleven pénzügyi és hiteléletet! – Korszerű és ésszerű, a Székelyföldet az elszigeteltségből kiemelő, de káros következményekkel nem járó közúti és vasúthálózatot! – Magánkezdeményezést a turizmus és faluturizmus terén! KÖRNYEZETVÉDELEM 25. Az RMDSZ vallja, hogy a környezetvédelmi szempontok mérlegelése és érvényesítése előzze meg a gazdasági döntéseket. A jövő nemzedékeinek életterét szem előtt tartva s a természeti esztétika, szellemi és erkölcsi környezetünk iránt érzett felelősségtől áthatva, szövetségünk tevékenyen fellép a bioszféra védelmében. E célból sürgeti a Kárpátmedence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények előírását és betartását valamint újabbak kidolgozását. 26. Szövetségünk alapvető feladatnak tartja történelmi, művi környezetünk rombolásának megakadályozását. Fellép a nemrég még pusztulásnak ítélt falvaink, községeink, történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink, régi gazdasági épületeink és ipari műemlékeink megvédéséért. Minden eszközzel szorgalmazza a tiszta, egészséges, esztétikusan épített környezet létrehozását, arra alapozva, hogy a környezeti döntéseket a kötelező szakértői vizsgálatok alapján hozzák. 27. Szorgalmazzuk a hulladékszegény környezetkímélő technológiák kutatását, kidolgozását és használatát. Minden esetben fellépünk a levegő-, víz- és talajszennyezés ellen, védjük ásványi vagyonunkat. Élettereink (víz, levegő, talaj, növény- és állatvilág) védelme érdekében igénybe veszünk minden nevelői és törvényes eszközt. A mezőgazdaságban a természetes növénytermesztési módszereket, az erdőgazdálkodásban a tartamos eljárásokat karoljuk fel, az erdővédelmi és jóléti funkciókat helyezzük előtérbe: a vadgazdálkodást felelős helyi szakemberek végezzék. 28. Szövetségünk kifejezi alapvető érdekeltségünket ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzésében, újabb természetvédelmi területek létesítésében. Szorgalmazza a zaj-, por- és sugárvédelmi előírások normáinak maradéktalan betartását, a szennyező ipari egységek és technológiák felülvizsgálását, megszüntetését – a különlegesen veszélyeztetett területek előtérbe helyezésével –, beleértve a hadseregipari különleges státusú, maradandó károsodást okozó kutató-termelő egységeket. Az aktív környezetvédelmi szemlélet kialakítása mellett vagyunk – az óvodától az egyetemig –, az ökológiai tudatot kívánjuk fejleszteni, felhasználva mind az intézményes nevelést, mind a tömegtájékoztatás nyújtotta eszközöket. Környezetünk védelme népeink közös érdeke kell hogy legyen! SZOCIÁLPOLITIKA, CSALÁDVÉDELEM, EGÉSZSÉGÜGY 29. Az RMDSZ az egyéni és közösségi létbiztonság intézményeinek megteremtésére, az önszervezés és segélyezés alapján álló intézmények kialakítására törekszik. Ehhez olyan erőforrásokat kell felszabadítanunk, amelyek lehetővé teszik: az általános elszegényedést eredményező, sokszintű állami elvonások beszüntetését, egy mindenki számára alapvető biztonságot jelentő létminimum megállapítását, ennek garantálását: olyan kezdeményező, szervező, társadalmi-közösségi mozgalom létrejöttét, amely a hatalomtól független társadalmi segélyhálózat kialakítását célozza.

12

30. A társadalmi biztonság alapfeltétele az új demokratikus lakáspolitika a lakáskiutalás és fenntartás államhatalmi monopóliumának megszüntetése; a korrupt mechanizmusok felszámolása; a tulajdonosi biztonság helyreállítása; a tömbházak lakóközösségi kezelésbe vétele; az ellenőrzött lakáspiac kialakítása; a településrombolás és kisajátítások azonnali megszüntetése; méltányos adó- és illetékrendszer alkalmazása; azon családi ingatlanok reprivatizálása, amelyekben jelenleg is a volt tulajdonosok vagy azok örökösei laknak s amelyeket 1945–1950-ben sajátítottak ki, többnyire a kisebbség jogsértésének körülményei között; az elnéptelenedő falvak épületállagának vállalkozói közvetítésű újrahasznosítása. 31. Méltányos társadalombiztosításra van szükség, ez csakis a jövedelmek e célból elvont részének korszerű, biztosítási alapelveken álló intézmény-pénzintézeti kezelésével, az államigazgatástól való elkülönítésével alakítható ki. Csakis a vállalkozó szemlélet biztosíthatja a megfelelő szociális ellátáshoz nélkülözhetetlen hozadéknövelést. Az eddigi – hamis – "átlagos életszínvonal" helyett meg kell határozni a létminimumot, ehhez igazítva a jövedelem-elvonást, a társadalmi szintű újraelosztáson alapuló juttatást. A minimális nyugdíjakat állandóan a létminimum fölött kell tartani. A mezőgazdasági dolgozók nyugdíját függetleníteni kell a termelőegységektől. A társadalmi minimum alatti jövedelemmel rendelkező családokat mentesíteni kell az elvonásoktól. Az államnak a gazdasági vállalkozás és az átképzés ösztönzésével és nem az újraelosztás eszközeivel kell ellensúlyozni a jövedelem kiesést. 32. A családvédelem az RMDSZ-nek alapvető feladata. Az RMDSZ ösztönzi egy új hatékony családvédelmi rendszer kialakítását az európai erkölcsi normák alapján. E téren szorosan együtt kívánunk működni az egyházakkal, az egyházi szervezetekkel, valamint az oktatási, egészségügyi, jogi intézményekkel, a családi és lelki segítség érdekében. E célból azonnali hatállyal meg kell szüntetnünk a gyermektelenségi adót, a gyermeknevelési fizetett szabadság pedig – a munkahelyi folytonosság megőrzésével – legyen további egy-három év, amelyet az anya vagy az apa egyaránt igénybe vehet. Szorgalmazzuk az országos népszámlálást. 33. A rászorulók, a létminimum alatt élők és súlyos betegségben szenvedők részesüljenek ingyenes gyógyszer- és szociális ellátásban. Elvárjuk a magukra maradt öregek, betegek és hátrányos helyzetűek szociális támogatását és a krónikus betegek megfelelő intézményes ellátását. Ennek érdekében szükséges a szociális nővérhálózat kialakítása. Létesüljenek teljes komfortú otthonok a hozzátartozó nélkül maradt idős emberek számára. 34. Az RMDSZ szerint végképp szakítani kell azzal a hamis elvvel, , amelyet női egyenjogúságnak kiáltottak ki és amely csak leplezte az anyagi kényszerből történő munkavállalást. Minden nő maga dönthesse el, hogy a gyermeknevelést, a családi életet, avagy a szakmai érvényesülést választja. A nem kívánt terhesség ellen küzdjünk a megelőzést és a családtervezést lehetővé tevő széles körű szexuális felvilágosítással. 35. Az RMDSZ az országos egészségügyi ellátás korszerűsödésén belül síkraszáll a kisebbségi egészségvédelem fejlődéséért. E célból érvényesíteni kívánja a beteg azon jogát, hogy lehetősége szerint anyanyelvén tárhassa fel panaszát orvosának. Szorgalmazza az egyházi kórházak visszaállítását, a betegek lelki gondozásának biztosítását, a kisebbségi diszkrimináció megszüntetését a soron következő szakorvosi vizsgákon. A kórházak rendelkezzenek nagyfokú autonómiával szakmai tudományos téren, maguk dönthessék el, milyen bel- és külföldi kapcsolatokat létesítsenek. Ki kell alakítani a széles körű egészségügyi neveléshez szükséges eszköztárat, határozott harcot kell meghirdetni a szenvedélybetegségek, különösen az alkoholizmus ellen. Felvilágosító munkával küzdeni kell az egykézés ellen. OKTATÁS, TUDOMÁNY Az oktatáspolitika szervezési és működési elve az autonómia, a demokrácia és sokszínűség legyen. Ennek érdekében a közvetlen állami-hatósági irányítás helyett meg kell teremteni a szakmai önállóságot és önkormányzatot. Az Oktatásügyi Minisztérium csak a szakmai felügyeletet gyakorolja. A nemzeti kisebbségi oktatási intézményeket az iskolaszékek (kuratóriumok) vezessék, ezekben vegyenek részt a tantestületi tagok, a szülők, a diákok küldöttei és más személyiségek.

13

37. Létre kell hozni az anyanyelvi oktatási-nevelési hálózatot a bölcsődétől az önálló alsó- és középfokú iskolákon, illetve ahol erre nincs lehetőség, tagozatokon keresztül az egyetemig. Biztosítani kell az anyanyelvi oktatás önálló szakfelügyeletét, irányítását minden szinten. A nemzetiségi iskolákat, tagozatokat – ha sajátosságuk úgy kívánja – több szomszédos megyét átfogó tankerületi, megyei tanfelügyelőségek irányítsák és ellenőrizzék. 38. Az önálló egységként működő oktatási intézményeink – bölcsődék, óvodák, általános iskolák, líceumok, szakmai és posztlíceális iskolák – saját költségvetéssel rendelkezzenek. Az anyanyelvű állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata. Szavatolni kell az iskolaépítés jogát a különböző egyházak, testületek, alapítványok, magánszemélyek részére is. Adják vissza az egyházi iskolákat. Az állami támogatás terjedjen ki az itt felsorolt iskolákra is. 39. A líceumi tagozat minden profilján legyen magyar nyelvű oktatás. A nemzetiségi iskolákban a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelven oktassanak. A román nyelv alapos elsajátítása érdekében biztosítsanak különleges programokat és tankönyveket, a román nyelvet a magyarul jól beszélő tanerők tanítsák. A világnézeti nevelés igazodjék a szülők és az iskolafenntartók igényeihez. Biztosítsák a hitoktatást azokban az iskolákban, ahol a szülők igénylik azt. Teremtsék meg a feltételeket arra, hogy a nemzeti kisebbségek alaposan elsajátítsák az anyanemzet történetét és kultúráját. Hozzák létre az önálló magyar tankönyvkiadást. Fordítsanak különleges gondot a nemzetiségi oktatás számára szükséges tanerők képzésére, építsék ki az anyanyelvi óvónő- és tanítóképzők hálózatát, szervezzék meg a tanerők anyanyelvi továbbképzését. 4o. Állítsák vissza a Bolyai Egyetemet Kolozsváron, itt sajátítsák el a diákok anyanyelvükön a humán- és reáltudományokat, az agrártudományt, itt folyjon a műszaki oktatás, a zeneművészeti és képzőművészeti képzés, Marosvásárhelyen pedig az orvostudományi és gyógyszerészeti oktatás, valamint a színművészeti képzés, ugyancsak a Bolyai Egyetem keretei között. Lehetőség szerint anyanyelvű főiskolák működjenek más erdélyi várásokban is. A különleges esetektől eltekintve, az ország minden egyetemén és főiskoláján lehessen magyarul felvételizni. A különböző felekezetek teológiai intézeteiben képezzenek ki megfelelő számú lelkipásztort. 41. Lehetővé kell tenni, hogy a hazai és nemzetközi alapítványok, ösztöndíjak és szerződések segítségével minél több diák, oktató és kutató jusson el a fejlett országok egyetemeire és tudományos intézményeibe továbbképzés és tapasztalatcsere céljából. Az országnak felajánlott ösztöndíjak elosztásakor egyetlen kritérium az alkalmasság legyen, a nemzeti hovatartozás se előnyt, se hátrányt ne jelentsen. Az önigazgatott nemzetiségi tudományos intézmények maguk döntsenek a külföldről felajánlott ösztöndíjak felhasználásáról pályázati alapon. 42. Biztosítsák a tudományos kutatás teljes szabadságát. szavatolják a tudományos szervezetek, társaságok alakításának szabadságát, a kisebbségi tudományos intézmények, társaságok működjenek együtt a hazai és más külföldi tudományos intézményekkel. Legyen korlátlan a tudományos információk áradása, a diákok, tanügyi dolgozók, kutatók jussanak hozzá a külföldi szakirodalomhoz. 43. Állítsák vissza az egykor önálló egyházi vagy testületi felügyelet alatt álló vagy ilyen tulajdonban levő könyvtárak autonómiáját. Juttassák vissza az ilyen könyvtárakból eltulajdonított értékeket. 44. Induljon újra az Erdélyi Múzeum Egyesület, legyen meg a folytonossága az ebből származó minden anyagi követelménnyel. Működjék kisebbségtudományi intézet. szabályozzák a Román Akadémia működését oly módon, hogy neves tudósaink helyet kapjanak ebben az intézményben. Szervezzék meg a tudományos fokozatok elérésének rendszerét magyar nyelven, szabályozzák a külföldön szerzett diplomák és tudományos címek hazai elismerését! MŰVELŐDÉS 45. Az RMDSZ a kulturális autonómiának az alapelvéből, a művelődés önállóságának történelmi tényéből és örökségéből indul ki, ez minden Románia földjén lakó nemzetet, nemzeti kisebbséget, etnikai csoportot és vallást, egyházi szervezetet megillet. Szorgalmazzuk

14

városaink és falvaink szabad névhasználatát, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, azok maradéktalan alkalmazását a sajtóban és a könyvkiadásban, tudományos kritériumok alapján, valamint a történelmileg kialakult világi és egyházi jelkép- és szimbólumrendszereink, jelmondataink szabad használatát. Aktív műemlékvédelmet folytatunk. Tekintettel arra, hogy az utóbbi évtizedekben identitástudatunk megsemmisítése céljából elzártak eredetünk, történelmünk forrásaitól, elvárjuk, hogy tegyék hozzáférhetővé kutatóink számára a romániai levéltárak teljes anyagát, az elszállított állagokat hozzák vissza eredeti helyükre. Tegyék közzé a különlegesen értékes levéltári, múzeumi, könyvtári örökségünkre vonatkozó adatokat. A kimondottan magyar név- és családkönyveket, parokiális jegyzőkönyveket szolgáltassák vissza az egyházközösségeknek, ahonnan elrabolták. Az újonnan felállítandó magyar kulturális intézmények és egyletek számára biztosítani kívánjuk a megfelelő anyagi eszközöket, beleértve a muzeális tárgyakat, a nélkülözhetetlen könyv- és sajtódokumentációt, adományok, valamint gyűjtés útján. A múzeumi tevékenységben a műtárgyak feldolgozásában, kiállításában érvényesítsék a történeti igazságot. A nagy múzeumi központok szorgalmazzák a falu- és várostörténeti kiállítások, gyűjtemények, helytörténeti múzeumok létrehozását. Kérjük a képzőművészeti múzeumok értékeinek maradéktalan bemutatását, a kiállításokat ne a nemzeti szupremáció alapján, hanem az európai művészettörténet normáinak érvényesítésével szervezzék meg. 47. Szellemi örökségünkben különleges helye van a folklórnak. A néprajzi kutatócsoportok tárják fel, gyűjtsék össze és tegyék közzé a romániai magyarság népi értékeit. 48. Az RMDSZ szorgalmazza az életerős magyar könyvkiadó apparátus megszervezését, amely képes a legégetőbb szükségletek kielégítésére, a régi és folyamatosan jelentkező új értékek fölkarolására. Részt kívánunk venni az államközi kulturális szerződésekben rögzített, valamint a helyi közös könyvkiadási és könyvcsereegyezményekben, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni az ízlés- és értékpreferenciáinak szakmai szükségleteinek megfelelő könyvekhez és kiadványokhoz. A könyvtárak olvasószolgálatuk révén újítsák fel és népszerűsítsék állagukat, annak jelentős darabjait, újdonságait s gondoskodjanak a könyvcsere új, korszerűformáinak kialakításáról s megfelelő műszaki felszereléssel támogassák a művelődést. Újítsák fel a közületi, városi, területi, községi és falusi könyvtárakat, töltsék fel a különleges olvasói igényeknek megfelelő könyvekkel. 49. A művelődési élet minden területén és minden szintjén katasztrofális szakemberhiánnyal küzdünk. Ezért az RMDSZ szükségesnek tartja, hogy amíg a közép- és felsőszintű létszámkereteiben a megfelelő szakemberekhez nem jutunk, tegyék lehetővé a nyugdíjas kutatóink, szakértőink visszatérését, a fiatalok egyéni és csoportos külföldi tanulmányútjait, valamint a tapasztalatszerzés és csere minden formáit. 50. Szövetségünk síkraszáll a szabad és felelős sajtóért, mindent megtesz a romániai magyar sajtóstruktúra korszerű műszaki-anyagi alapjának megteremtéséért, különös figyelmet fordít a nyomdászszakemberek képzésére. Az RMDSZ álláspontja szerint alapvetően fontos felhasználni a romániai tömegkommunikációt. Ezért a szükségletek mértékében arányosan bővíteni kívánja a központi és helyi rádió és TV magyar adásait, szorgalmazza, hogy államközi szerződés révén váljék elérhetővé Erdély központi és keleti övezetében is a Magyarországi Televízió adásának vétele. Nyomatékosan lehetővé kívánja tenni a külföldi (elsősorban a magyar nyelvű sajtóban) sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták szabad előfizetését, forgalmazását, illetve vásárlását. Az RMDSZ a művelődési autonómia szellemében szorgalmazza a művelődési tevékenység önálló anyagi-műszaki alapjainak megteremtését, enélkül a szabad kezdeményezés tere és lehetőségei leszűkülnek. Hozzanak létre, valamint biztosítsák az ösztöndíjak elfogadását. A megfelelő minisztériumok gondoskodjanak külföldi szakemberek meghívásáról és alkalmazásáról. 51. Az RMDSZ síkraszáll a változatos közművelődési formák létrehozásáért.

15

Támogatja mindazon alkotási szövetségek működését, amelyek az irodalom, színház, képző- és zeneművészet területén a szabad értékalkotást, önkifejezést szolgálják. Ellenszegül bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrának. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek az elhallgattatásra és elüldözésre ítélt művésztársadalom szellemi és erkölcsi felépülését segítik elő; fellép a zenész-, képzőművész-, rendezőképzés újjászervezéséért és bővítéséért; különböző nyilvános sajtófórumok létrehozását kéri mindazon alkotási és esztétikai kérdések színvonalas bemutatására és tárgyalására, amelyek megújulásunkat szolgálják; fellép a magyar színművészet újjászületéséért. Minden módon támogatja a média-közi kapcsolatok különböző formáinak kialakítását és fejlesztését, különös figyelmet fordít a fiatal művészek anyagi támogatására, egzisztenciális problémáinak megoldására, tevékenységének felkarolására és népszerűsítésére. Támogatja a művelődési egyesületek, a hivatásos és öntevékeny együttesek külföldi kapcsolatainak ápolását, vendégjátékainak megszervezését. AZ RMDSZ ÉS AZ IFJÚSÁG 52. Az RMDSZ szerint a romániai magyar ifjúság saját sorsát alakítani tudó, önmaga teljesítőképességének kihasználási módozatait mozgékonyan kereső és érvényesítő, jellegzetes arculatú társadalmi kategória. Nemcsak a diktatúra megdöntésének volt egyik bátor kezdeményezője, hanem ugyanakkor az egész demokratizálódási folyamatnak is dinamizáló tényezője. Saját képviseleti szervezete az önálló és független MISZSZ, amelyet partneri társszövetségnek tekintünk. Céljaink és szándékaink közösek, vállaljuk és szorgalmazzuk a közös fellépést a MISZSZ-szel. Elismerjük annak jogosságát, hogy az ifjúság a maga céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. 53. A MISZSZ partner mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek tagjai – társadalmi jelentőségüknek megfelelően – részt vesznek az RMDSZ vezető testületeiben, minden szinten. 54. Együttműködésünk az ifjúsággal két, önirányított szövetség kapcsolata formájában valósul meg. A két szövetség szakosított bizottságai, a kölcsönös tisztelet alapján, szorosan együttműködnek a felmerülő problémák megoldásában. 55. Az RMDSZ-ben kollektív tagként működő szervezeteket, egyesületeket arra ösztönözzük, hogy mind nagyobb számban vonják be munkájukba a fiatalokat. Ugyanakkor a MISZSZ-szel együtt szorgalmazzuk és támogatjuk a különböző arcélű – vallásos vagy világi – ifjúsági szervezetek megalakítását, segítjük munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. Hasznosnak tartjuk, ha ifjúságunk belekapcsolódik a nemzetközi ifjúsági szervezetek tevékenységébe, így a cserkészmozgalomba. 56. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpen értelme azon feltételek megteremtésének elősegítése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vehet részt az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató családalapító és pályakezdő fiatalok kiemelt anyagi-szociális támogatása. Természetesen a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű identitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. AZ RMDSZ INTÉZMÉNYES KAPCSOLATAI 57. Mivel a szövetségnek tagszervezetei is vannak, az RMDSZ felkarolja a társaságok, egyesületek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. 58. A szövetségnek eltökélt szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes – minden kisebbséget érintő – kérdésekben közös nézeteket alakítsunk ki és közös platform alapján lépjünk fel. 59. Az RMDSZ nem kötelezi el magát egyetlen felekezet mellett sem, jó kapcsolatok kiépítésére törekszik minden hívővel és nem hívővel, a vallásos szervezetekkel, az

16

egyházakkal, különösképpen azokkal, amelyeknek hívei zömével magyarok. Az egyházakkal való együttműködés terjedjen ki minden szükséges területre, különösképpen elmélyült legyen a közoktatás és a művelődés kérdéseiben. 60. A szövetség szorgalmazza, hogy a különböző pártokban tevékenykedő tagjai a saját pártjukon belül - a platformszabadság jegyében – dolgozzanak ki olyan cselekvési módozatokat, amelyek a romániai magyarság érdekeivel, az RMDSZ célkitűzéseivel összhangban vannak. 61. Az RMDSZ-nek a politikai pártokhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek a politikai alakulatoknak milyen a hozzáállása a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához. Keresni fogjuk az építő párbeszédet velük, akár a koalíció vezetőségét sem kizárva. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk minden, e pártok részéről jövő alaptalan támadást. 62. A szövetség – ha nem is közvetlenül, de az általa kijelölt vagy a választásokon indított, az államhatalom és helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomtól. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi szervekbe az RMDSZ javaslatára nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. 63. A szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen romániai politikai szerv, szervezet mellett. Kapcsolatai a mindenkori kormánnyal attól függnek, hogy az miként viszonyul az ország demokratikus kibontakozásának általános ügyéhez és ezen belül a nemzeti kisebbségi érdekeinkhez. A Parlamentbe beválasztott RMDSZ-tagok támogatnak minden e célból összhangban levő határozatot, s kezdeményezik a kisebbségi jogok biztosítását, kiszélesítését szolgáló döntéseket. 64. Nemzetrészként szoros kapcsolatot tartunk anyanemzetünkkel, a Romániában élő többi kisebbséggel , németekkel, cigányokkal, szerbekkel stb. – a más országokban élő magyar kisebbséggel, Európa más kisebbségével, a nyugati magyarsággal, illetve azok szervezeteivel. Az RMDSZ csatlakozni kíván a Magyarok Világszövetségéhez. 65. A szövetség arra törekszik, hogy a Romániában élő kisebbségek érdemben hozzájáruljanak a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, különösképpen a Románia és Magyarország közötti baráti együttműködéshez. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a romániai magyar kisebbség a kulturális egyezmények, az intézményes és személyi kapcsolatok révén bekapcsolódjék az egyetemes magyar művelődés áramkörébe. Támogatjuk a különböző országok települései közötti kapcsolatteremtést, a testvérfalvak, ikervárosok és megyék szerveződését. 66. A szövetség tevékenykedik a Helsinki folyamat kibontakozásáért, támogatja a Kisebbségvédelem Európai Chartajának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a kisebbségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzeti kisebbségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosoltak. (A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének kiadványa.)

17

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG II. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Marosvásárhely, 1991. május 24–26.) ALAPELVEK 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek kisebbségvédelmi koalíciója, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyar kisebbség közképviseletét, összefogja és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. Politikai és világnézeti szempontból platformszabadságot biztosít a különböző pártoknak és más tagszervezeteknek, de egyértelműen elhatárolja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely sértené, kétségbe vonná vagy veszélyeztetné Románia szuverenitását és területi épségét. A kisebbségvédelmi koalíció elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kisebbségi jogok biztosításáért való közdelem, a jogállam és a civil társadalom szorgalmazása, a különböző – nemzeti vagy politikai – totalitarista ideológiák és szélsőséges (nacionalista, soviniszta) nézetek elutasítása képezi. Ezen az alapon társulnak az RMDSZ-ben a célrendszerét elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági és más szervezetek. 2. A romániai magyarság – beleértve a csángó-magyarokat is – állami kereteit tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint közösséget államalkotói tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a többségi nép – nemzet – egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint az összmagyarság szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez is, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. Romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; ezt nem programjaként, hanem tudomásul veendő adottságaként kell tekinteni: az etnikai kisebbségeknek abba a típusába tartozik, amely nem akar sem elvándorolni, sem a többségi nemzetbe beolvadni. Szülőföldjét hazájának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is tetemesen hozzájárult. 3. Ezek az adottságok határozzák meg a romániai magyarság alapvető érdekeit. a) Mint román állampolgároknak, a romániai magyaroknak érdekük a román társadalom mielőbbi demokratizálása, a jogállam megteremtése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése, a privatizáció és a piacgazdálkodás, Romániának az európai folyamatba való minél szorosabb integrálódása. b) Mint nemzeti kisebbségnek legfőbb érdeke, hogy nemzeti identitásának háborítatlan megtartásához minden szükséges feltétele meglegyen, beleértve a szükségleteinek megfelelő saját intézményrendszert. c) Érdeke, hogy a többségi román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel normális, harmonikus együttélési formát alakítson ki, hogy otthon érezhesse magás hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely eleve kizárja a diszkrimináció, a dominancia vagy a nemzeti szupremácia bármely formáját. d) Mint az összmagyarság szerves részének érdeke, hogy szabadon ápolhassa természetes kapcsolatait anyanemzetével, a bárhol élő magyarsággal. Mindezek megvalósítása nemcsak a romániai magyarok érdeke, hanem – közvetlenül vagy közvetve – Románia minden olyan állampolgárának is, aki felelősséget érez az ország jövőjéért. 4. Az RMDSZ mint a felsorolt érdekek képviseletére és védelmére alakult szervezet feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozásának szorgalmazását, amelyek szavatolják az önérvényesítés esélyeinek egyenlőségét Románia minden állampolgára számára, a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar kisebbség és más kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését a kisebbségi létformából származó hátrányos helyzet kompenzálása végett. Legfőbb célja egy olyan civil társadalom, amely biztosítsa minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a

18

társadalmi igazságosság és a szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. Következésképpen a RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza: a) A román társadalom általános demokratizálása és korszerűsítése terén: – az alapvető emberi jogok és szabadságjogok – a szólás- és sajtószabadság, a vallásés lelkiismereti szabadság, az együttélés, az egyén közéleti szereplésének joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog –, valamint mindenféle kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, amire Románia különböző nemzetközi dokumentumok – az ENSZ Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Helsinki Konferencia és a Bécsi, illetve Koppenhágai Utótanácskozás záródokumentumai, a Párizsi Charta az Új Európáért – aláírásával kötelezettséget és felelősséget vállalt – a parlamentáris, demokratikus jogállam megteremtése és folyamatos fejlesztése – a kormányzati rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó megszervezése, az európai jogrendek szellemének és következményeinek megfelelően az államhatalmi szervek szabad választása, valamint a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom tényleges elkülönítése – a pluralizmus szellemének meghonosítása, az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése – a gazdasági szerkezet korszerűsítése egy megfelelő gazdasági program alapján, a privatizáció és a piacgazdálkodás megvalósítása – az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák az ipari szerkezetváltással és a piacgazdálkodással óhatatlanul együtt járó munkanélküliség és infláció káros hatásait – a társadalmi hatékonyság növelése érdekében az egész társadalom mielőbbi decentralizációja, a kommunista diktatúrából örökölt struktúrák és módszerek felszámolása, a civil társadalom kiépüléséhez szükséges feltételek megteremtése – a civil társadalom szerves részét képező helyi önkormányzati rendszer bevezetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának Strasbourgban elfogadott dokumentumainak szellemében, olyan törvényes keretek megteremtése, amelyek rögzítik a helyi önkormányzatok kialakulásának módját, az önkormányzatokon belüli döntéshozatal hatás- és jogkörét, valamint a központi és helyi önkormányzati hatalom együttműködésének módját, s amelyek tág lehetőséget biztosítanak az alulról jövő kezdeményezések érvényesítésének, s ezáltal a helyi erőforrások maximális kihasználásának mind a helyi önkormányzatok, mind az egész ország javára. b) A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek védelme, a kisebbségi kérdés méltányos rendezése terén: – az egészséges, senkit sem sértő azonosságtudat kialakítása, ápolása és fenntartása – az ehhez szükséges alkotmányos, jogi és intézményes feltételek megteremtése, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szavatolása – törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet minden területén a fentebb említett nemzetközi dokumentumok, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szellemében – a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztése – az oktatás és szakemberképzés minden formáját és fokát magába foglaló önálló oktatási hálózat létrehozása, amely a megfelelő színvonalú anyanyelvű képzés mellett korszerű nyelvoktatási módszerek alkalmazásával tegye lehetővé mindenki számára a román nyelv alapos elsajátítását is – önálló magyar nyelvű rádió- és tévéstúdiók működtetésének a biztosítása – a nemzeti kisebbségek számarányuk szerinti részesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából – a kisebbségi önszerveződés biztosítása oly módon, hogy a belső életét érintő valamennyi kérdésben – a helyi önkormányzat elve alapján – a kisebbség maga döntsön (közvetlenül vagy képviselői révén), és döntéseit mindenki tartsa tiszteletben – a romániai magyarság kisebbségi társadalommá való összefogása olyan önkormányzati intézményes keretben, amely egyszerre tesz eleget a személyi és kulturális

19

autonómia követelményeinek, s amely ennélfogva megnyugtatóan rendezi a szórványokban élők helyzetét – olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, megőrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ezáltal bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve. c) A különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén: – sokrétű interetnikus kapcsolatok kialakítása egymás valóban kölcsönös megismerése érdekében – a nacionalizmus és sovinizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítása, bármelyik fél részéről nyilvánulna is meg; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása – a nacionalista és soviniszta uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, rágalmazás, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése – a netalán felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való egyeztetése – össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat hazájuknak tekinthessék és otthon érezhessék magukat benne, és senki se minősítse őket másodrendű állampolgároknak; a velük szemben gyakran érvényesülő megalázó megnyilvánulások teljes kiküszöbölése. d) Az anyanemzettel, a világ bárhol élő magyarságával való kapcsolatok ápolása terén: – az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása – az intézmények (szervezetek, egyesületek) közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése – az információk (könyvek, újságok, folyóiratok stb.) szabad áramlása az országokon át. 5. A fenti célok eléréséhez az RMDSZ-nek megfelelő stratégiára van szüksége. Stratégiájának kiindulópontja az, hogy ezeket a célokat egyedül nem tudja hiánytalanul megvalósítani, egyrészt, mert eleve egy kisebbség érdekvédelmére szerveződött, s úgy kezdeményezéseinek sikere nagymértékben függ a többség hozzáállásától, másrészt, mert következetesen demokratikus elvei a totalitarista rendszerből a modern európai struktúrába való átmenet időszakában nagy ellenállást, sőt ellenséges magatartást váltanak ki a régi struktúrák, a visszarendeződés hívei részéről, akinek tábora még mindig jelentős politikai erőt képvisel. Ebben a helyzetben az RMDSZ a román társadalom összes demokratikus erőiben természetes szövetségeseire találhat, stratégiájának alapja tehát az ezekkel való együttműködés mind a Parlamentben, mind a Parlamenten kívül. Az együttműködés alapja az érdekek összefonódása: a román demokratikus erők megbízható partnernek tekintik az RMDSZ-t, hiszen tudniuk kell, hogy a romániai magyarságnak az általános, közös érdek mellett csak azért is alapvető érdeke a demokratikus társadalom megteremtése, mert a kisebbségi kérdés méltányos rendezése nem képzelhető el egy demokratikus rendszerben. Ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy az RMDSZ helyzeténél fogva eleve nem számíthat arra, hogy valaha is kormánypárt legyen belőle (hacsak koalícióban nem), így nem gyanúsítható azzal, hogy demokratikus törekvései mögött öncélú hatalmi szándékok rejtőznek: tehát amit tesz, azt kizárólag a köz javáért teszi. Másfelől a román demokratikus erőknek azért is érdekük támogatni az RMDSZ programját, beleértve a sajátosan kisebbségi szempontú célokat, mert ma már nyilvánvaló, hogy a demokrácia egyik sarkköve a kisebbségi kérdés méltányos rendezése. Az RMDSZ ezeknek a stratégiai elveknek megfelelően vesz részt a politikai küzdelemben: anélkül, hogy specifikus kisebbségvédelmi céljaiból bármit is feladna, radikálisan képviseli az egész román társadalom demokratizálásának ügyét, felvállalva az egész társadalom javát szolgáló célokat. A kisebbségi érdekvédelem terén együttműködik az ország

20

többi nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat a hatalommal, de a rábízott ügy jó előmenetele érdekében kész párbeszédet folytatni bárkivel, ha ez valamelyes előrelépést is ígér. Stratégiáját három fő területen érvényesíti: a Parlamentben, a Parlamenten kívüli hazai tevékenységében, valamint külkapcsolataiban. A Parlamentben aktívan részt vesz a jogalkotásban és törvényhozásban. Tevékenységét nem korlátozza a sajátosan kisebbségi érdekek képviseletére, bár ezt egyik fő feladatának tekinti, hanem ezeket folyton szem előtt tartva következetesen küzd azért, hogy a Parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a parlamenti vitákban való részvétel, mind javaslatainak vagy módosító javaslatainak megtétele során, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. A kisebbség sürgető gondjainak megoldását interpellációk benyújtásával próbálja elősegíteni. A parlamenti hatékonyság növelése érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. Parlamenten kívüli tevékenységében az RMDSZ két síkon igyekszik megvalósítani céljait. Egyrészt, keresi az együttműködés lehetőségeit és ápolja a kapcsolatokat a Parlamenten kívüli demokratikus csoportosulásokkal, a demokratikus elveket követő független román sajtóval, avégett, hogy a román közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyar kisebbség problémáit és saját céljait. Ennek érdekében román nyelvű kiadványokat is megjelentet. Propagandájának alapelve a korrekt tájékoztatás. A nemzeti megbékélés elősegítésére támogatja az olyan kezdeményezéseket (kulturális és más természetű találkozók rendezése, magyar-román baráti társaságok létesítése stb.), amelyek hozzájárulhatnak az interetnikus feszültségek csökkentéséhez. Másrészt, autonóm tagszervezetei révén fokozatosan kialakítja a civil társadalom alapját képező önszerveződés formáit és intézményeit a már meglévő törvényes keretek maximális kihasználásával, szorgalmazza, hogy a társadalom korszerűsítésének a törvényhozás által megteremtett újabb lehetőségeit mielőbb kövesse a gyakorlat, hogy ezáltal is siettesse a román társadalomnak az európai normákhoz való felzárkózását. Az RMDSZ együttműködik az egyházakkal, az összehangolt tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében kölcsönös konzultációval egyezteti az azonos célú akciókat; támogatja az egyházakat céljaik elérésében, és számít az egyházak támogatására. Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó kapcsolatokat teremteni és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége nem áll ellentétben az RMDSZ politikai alapelveivel; e kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, valamint saját törekvéseivel, s hogy ezek megvalósításához megnyerje azok erkölcsi és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külföldi pártokkal való kapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyarság érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Adott esetben csatlakozik a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez, hogy ezzel is hozzájáruljon az összeurópai integrációhoz. Abból kiindulva, hogy az alapvető emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, az RMDSZ arra törekszik, hogy jó együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel (Ligue pour les droits de l'homme, Amnesty International, Helsinki Watch, Hungarian Human Rights Foundation, Gesellschaft für Menschenrechten), szorgalmazza, hogy ezeknek Romániában képviseletük legyen, dokumentumokat bocsát rendelkezésükre. A nemzetközi közvélemény korrekt tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi mass mediával, és képviselteti magát a különböző nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon. 1. GAZDASÁG A központi tervutasításos gazdasági modell előidézte válságból a kiút a gazdasági reform, amelynek lehetővé kell tennie a piacgazdaság létrehozását Romániában.

21

I. Alapelvek 1. A piacgazdálkodásra való áttérés időszakában a működőképes társadalmi védőintézkedésekkel társított, mélyreható gazdasági reformot tekintjük elfogadhatónak. 2. A gazdasági reformok teljes szerkezeti átalakítását szavatolónak és általános hatásúnak kell tekintenie. 3. Az átfogó és következetes gazdasági átalakításnak feltétele a központi és a helyi közigazgatás reformja, egyenlő esély szavatolása a romániai magyarok számára a piacgazdaságra jellemző versenyben való részvételre. 4. A társadalmi és gazdasági reform alapját képező privatizálási szakaszokat a következők szerint soroljuk: mezőgazdaság, szolgáltatás, kisipar, hitelszövetkezetek és takarékpénztárak, kereskedelem, biztosítás, kereskedelmi bankok, nagyipar. 5. Támogatjuk az általános privatizációt, ugyanakkor a stratégiai gazdasági ágakban (energiahordozók kitermelése, energiatermelő iparág, energiaszolgáltatás, hadiipar, erőgazdálkodás, vasút), és a létfontosságú közszolgáltatás területén elismerjük a jelen levő állami tőke szerepét. 6. Szükségszerűnek tartjuk a társadalmi és gazdasági védőintézkedésként megjelenő állami támogatást, amelynek szociális és termelési támogatásként, tehát a bevitt nyersanyagok, alkatrészek, energiahordozók, szolgáltatások szabályozójaként, és nem ártámogatásként kell megjelennie, ugyanakkor a reform egyik feltételének tekintjük az állami támogatásban nem részesített, veszteséges termelőegységek gyors és teljes felszámolását. 7. A valódi munkanélküliség megjelenését és kezelését a gazdasági reform elkerülhetetlen következményeként és követelményeként kell elfogadnunk. Ellenezzük a rejtett munkanélküliség bármely formájának a megőrzését, illetve alkalmazását. 8. Az infláció fékezése és elfogadható értékek között való tartása érdekében a következő gazdasági szabályozásokat tartjuk hatékonynak: – a kormány szigorúan korlátozza az állami tőkével működő gazdasági önkormányzatok és kereskedelmi társaságok makro-költségeit, arra való tekintettel, hogy az átmeneti reformidőszakban a költségeket nem a piacgazdálkodás törvényszerűségei határozzák meg – ne jelenjenek meg ellenőrizhetetlen kiadások a központi közigazgatási költségvetésben amelyek burkolt állami támogatást tesznek lehetővé az állami tőkével működő, veszteséges gazdasági egységek támogatásával – a bérpolitika terén elfogadhatónak tekintjük az inflációs spirál hatását korlátozó bérstopot, és érdekvédelmi eszközként tekintjük a termelés, illetve a termelékenység növelésével összhangban levő béralkut – a gazdasági reform alapfeltételeként jelöljük meg a piacgazdálkodás törvényszerűségei hatására működő szabadár-rendszert – a teljes árliberalizálás halaszthatatlan közgazdasági művelet, amelyet szükségszerű összhangba hozni a jövedelmek inflációarányos növelésével, a pénzügyőrség hatékony működésével. 9. A gazdasági stabilizáció a reform sikerének egyik kiemelt meghatározója. Összetevőként említjük a hazai és a külföldi forrásokból létrehozható árualapot, pénzreform nélkül a lej konvertibilissá tételét, a vállalkozásokat nem gátló adórendszer létrehozását, a magánvállalkozóknak kedvezményes hitelek juttatását, a bankrendszerben és a társadalombiztosítás terén a konkurencia megteremtését. 10. A társadalmi védőintézkedések a gazdasági reform előidézte feszültségek enyhítésének illetve megelőzésének eszközei, a reformfolyamat szakaszainak széleskörű ismertetése és társadalmi előkészítése a gazdasági átalakítás, a piacgazdálkodás kiemelt meghatározója. Az állampolgárokkal idejében ismertetni kell minden reformintézkedést, szükségszerű elérni a közmegegyezést, mert e nélkül megsemmisülhet, illetve törést szenved a reformtömörülés. Határozottan igényeljük a végrehajtó hatalom következetességét és nyíltságát, s a tervgazdálkodásra jellemző gazdasági szerkezetek gyors felszámolását.

22

II. Állásfoglalás 11. Támogatunk minden gazdasági programot, amely védi a magántulajdont; versenyben egyenlő esélyt szavatol a különböző tulajdonformáknak és gazdálkodási megoldásoknak, elősegíti a piacgazdaság feltételeinek megteremtését és újratermelését. 12. A tervgazdálkodásról a piacgazdálkodásra való áttérés időszakában kiemelt törekvésként fogalmazzuk meg a gazdasági reformnak a gazdasági stabilitásra, az infláció fékezésére irányuló intézkedésekkel való összekapcsolását. 13. Alapkövetelményként hirdetjük a privatizálást, a volt egyházi javak feletti tulajdonjog teljes visszaállítását, a privatizálásra és a kártérítésre vonatkozó törvények mielőbbi kidolgozását. 14. A piacgazdálkodásra való áttérés eszközeinek tekintjük a szabad árak rendszerének létrehozását és szavatolását, a központi adminisztráció költségvetéséből származó megkülönböztetett termelési támogatást, a magánvállalkozókat ösztönző hitelrendszert, a külföldi hitelek kis- és középvállalkozásokba juttatását, a menedzser szakemberek képzését és munkalehetőségük biztosítását. A létrejövő kereskedelmi- és iparkamarák kezdeményezzék, hogy minden megyeszékhelyen a gazdasági önkormányzatok és kereskedelmi társaságok részvételével szervezzenek menedzserképzést. 15. A gazdasági reform sikerének egyik feltétele a magánvállalkozások kiteljesítése a gazdaság minden területén. a) Szorgalmazzuk a gazdasági szerkezet gyökeres átalakítását, a kereskedelmi társaságok tényleges önállóságát, ezek működését korlátozó sajátos jogi és adminisztratív szabályozók megszüntetését. b) Szükségszerűnek tartjuk a külföldi tőke kereskedelmi részvénytársaságokba és magánvállalkozásokba való bevonását, az exportkorlátozások megszüntetését, a barter jellegű kereskedelmi cserék elősegítését. 16. Kiemelt reformtörekvésként említjük a gazdasági aránytalanságok fokozatos felszámolását, amelyek nincsenek összhangban az ország nyersanyag- és energetikai tartalékaival és lehetőségeivel (kohászat, vegyipar stb.; a túlméretezett kereskedelmi társaságok és gazdasági önkormányzatok mikro- és makroökonómiai feltételek szerinti széttagolását. a) Elkerülhetetlen és halaszthatatlan a veszteséges üzemegységek felszámolása, minden téren a piacgazdaság törvényszerűségeinek szabad érvényesülése, a gazdasági versenyben a társadalmi védelmet szolgáló támogatások szelektív alkalmazása. b) Célszerűnek minősítjük a végrehajtó hatalom jelenlétét az állami tőkével működő gazdasági egységek költségeinek ellenőrzése terén, és indokolatlannak a magánvállalkozások, illetve a vegyesvállalkozások működésében. 17. A gazdasági reform végrehajtása során nélkülözhetetlen a rendszeres gazdasági elemzésen alapuló időszerű és távlati programértékelés, a megalapozott prognózis, valamint a kiterjedt piackutatás. 18. Programként jelöljük a termőföld feletti magántulajdonjog korlátozások nélküli visszaállítását. A föld feletti tulajdonjogot és ennek egyik alapfeltételét, a rendelkezési jogot az állami tulajdonba jutott területek esetében is vissza kell állítani. Szorgalmazzuk a külföldön élő román állampolgárok földtulajdonjogának elismerését, az ennek feltételeként előírt visszatelepedési kötelezettség megszüntetését. 19. A földnélküli volt termelőszövetkezeti tagok területhez juttatását a gazdátlan földterületekből, és az állami vagyonként nyilvántartott mezőgazdasági területekből kell megoldani. 20. Kiemelt jelentőségűnek tekintjük az egyházak földtulajdonjogának visszaállítását, a volt községi erdők tulajdonba és közösségi használatba való visszajuttatását, a közbirtokosságok elismerését.

23

21. A piacgazdaság versenyhelyzetében életképesnek tartunk bármilyen gazdálkodási formát, amely szavatolja a magántulajdon feletti jog három alapkövetelményének: a szabad rendelkezés, a szabad használat és a szabad haszonélvezet jogának gyakorlását. a) Alapkövetelménynek tartjuk az egyéni gazdálkodás fejlesztését, versenyképességének célszerű törvénykezésekkel erősítését. b) Támogatjuk a legváltozatosabb társadalmi formák létrejöttét. E téren a szövetkezés három feltételének szavatolását kötelezőnek tekintjük: a társulást óhajtó szabad elhatározásából lép be az egyesülésbe, bármikor kiléphet a társaságból és kilépése esetén nem csak a bevitt tőkét, hanem a hozzájárulásával felhalmozottat is magával viszi. 22. A föld feletti magántulajdonra alapuló mezőgazdaságnak, a piacgazdálkodásra való áttérés időszakában, anyagi támogatásra van szüksége; tehát gazdasági igényként jelenik meg a termelők hosszúlejáratú kölcsönben való részesítése. a) A működő piacgazdaságban a versenyhelyzet próbára teszi a földtulajdonost, a profitszerzés lehetősége a gazdasági bukás kockázatával társul. Ilyen helyzetben a családi farmok védelméért állami támogatásra van szükség, elsősorban az alacsony kamatú, rövidlejáratú hitelek formájában, amelyek lehetővé teszik a gyors termelési alkalmazkodást, a több hasznot hozó gazdasági profilváltást. b) Stratégiai megoldásként szelektív állami támogatású mezőgazdaságot szorgalmazunk, s a kiadás ellentételezését részben termőhelyi értékkülönbséghez igazodó adózással tartjuk megvalósíthatónak. 23. A szabad verseny előidézése és az állami monopólium megszüntetése, a kereskedelem átalakításának és piacfeltételek közötti működésének alapfeltétele. a) Olyan vámpolitikára van szükség, amely támogatja és elősegíti az export-import áruforgalmat. b) A vidék magasabb szintű áruforgalomba való bevonását olyan szövetkezeti rendszer kiépítésével és működtetésével kell támogatni, amely képes a fogyasztókhoz az árut eljuttatni, s az előállított terményeket – termékeket előnyös feltételek közepette felvásárolni és értékesíteni. Szorgalmazzuk tehát a hagyományokkal rendelkező Hangya-típusú szövetkezeti hálózat kiépítését. 24. Szükségszerűnek tartjuk a pénzügyi- és hitelrendszer átalakítását. Támogatjuk a magánpénzintézetek (hitelszövetkezetek, takarékpénztárak, kereskedelmi bankok) létesítését. a) Sürgetjük a korszerű bankrendszer megteremtését. b) Szorgalmazzuk a szelektív hitelpolitika kialakítását, a deviza-üzletág decentralizálását, az ökonómiai és társadalmi értékelésen alapuló kamatpolitika kidolgozását, az új biztosítási vállalkozások létrehozását. c) Élénkítőnek tekintjük a vállalkozást és a gazdasági versenyt, a kedvezményes indulási hitelek szavatolását és a hozzáadott értékadó bevezetését. d) Reformtörekvésként értékeljük a lej árfolyamának fokozatos kiigazítását és vásárlóerejének növelését. e) Javasoljuk a társadalombiztosítás elemeinek (C.A.S., nyugdíjpótlék, a munkanélküli segélyhez való hozzájárulás) egy tételben való számolását, s ezen elemek központi lebontását. E művelet révén nagymértékben csökkenthető a bérelszámolás bürokratizmusa. 25. Fontosnak tartjuk, hogy a Nemzeti Bank ne legyen alárendelve a kormánynak, központi feladatokat lásson el és elsődleges célkitűzése legyen a nemzeti valuta védelme, az infláció megfékezése, s csak másodlagos legyen a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Vissza kell utasítani kormánynak minden olyan próbálkozását, amely arra késztetné a Nemzeti Bankot, hogy fedezet nélküli bankjegy kibocsátásához folyamodjon. 26. Az inflációt elsősorban a kormány idézi elő. Az infláció kezelésének nélkülözhetetlen eszközeként jelöljük meg annak előrejelzését, a megelőzés vagy a fékezés taktikájának és stratégiájának kidolgozását. Az inflációt fékező tényezők közé soroljuk: – a makro-kínálat és makro-kereslet közötti egyensúly megteremtését; tekintettel arra, hogy az átmeneti reformidőszak első éveiben a makro-kínálat változatlan, ezért az ilyen jellegű keresletet is ehhez szükségszerű igazítani

24

– az infláció dinamikus folyamata, a makro-kereslet a gazdaságtalan nagyüzemek által előidézett fogyasztást korlátozza, úgy az infláció fékezését is lehetővé teszi. 27. A gazdasági stabilizációnak kiemelt feltétele a központi költségvetés egyensúlyának helyreállítása. E feltétel szavatolásának összetevőiként jelöljük meg: az állami tőkével működő kereskedelmi társaságok és gazdasági önkormányzatok szigorú költségellenőrzését, s a vállalkozást ösztönző adórendszer bevezetését. 28. A vállalkozást ösztönző adórendszer sikerét szavatolja mind a gazdaságilag alkalmazható és behajtható adó, mind a semleges adóztatás, valamint a termelékenységet és a beruházásokat serkentő egyenletes adóteher. 29. Az árak alakulásának pedig a következő hatásokat tekintjük elfogadhatóknak. A magántőkével működő gazdaságban a szabadárnak a kereslet és a kínálat szerinti alakulása ne legyen akadályozható. Az állami tőkével működő gazdaságban kerülni kell a két végletet: sem a teljes liberalizálás, sem a teljes szabályozás nem alkalmazható. E helyzetben a gazdasági stabilizáció eszközeként olyan árparaméterek megállapítását jelöljük meg, amelyek figyelembe veszik a valutaárfolyamot, a hazai termékek importtermékekhez viszonyítását, és az adók mértékét. 30. A gazdasági reform sikerét és a gazdasági stabilizációt csakis az állampolgárok által megértett és elfogadott program szavatolhatja. 31. A fizetések liberalizálását – mint a reform alapfeltételét – a magánvállalkozások esetében teljesen szabadon, az állami tőkével működő önkormányzatok és társaságok esetében, a szakszervezetekkel közösen megállapított kollektív szerződések alapján kell rendezni. 32. A gazdasági reform biztonságát és alkalmazását szavatoló programot össze kell hangolni a társadalmi védőhatást garantáló programokkal és intézkedésekkel. Ezen előirányzások kidolgozásakor a gazdasági fejlődés és a termelékenységfokozás lehetőségéből szükségszerű kiindulni, a Parlamentnek el kell döntenie, hogy a társadalmi védőháló milyen mértékben és milyen állampolgári kategóriákra terjeszthető ki. 33. Elfogadhatatlannak tartjuk az életszínvonal további csökkentését és kiemelt jelentőségűnek a szakszervezetek szabad működését, valamint érdekvédelmi feladatainak akadálytalan gyakorlását. III. Melléklet 34. A jelenlegi helyzet felmérése alapján az RMKT az RMDSZ támogatásával határozott és hatékony intézkedéseket kell tegyen a hazai magyar közgazdászok szakmai színvonalának növelésére. Ennek érdekében minél rövidebb időn belül fel kell tárni és igénybe venni a hazánkban már működő és más nemzetközi alapítványok és felsőfokú intézmények segítési lehetőségeit. 35. Az RMDSZ szoros együttműködésben a kisgazdák pártjával hathatósan támogassa a gazdaköröket összefogó, működésüket összehangoló az egykori RMGE utódját, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét. A korszerű mezőgazdaságra való áttérésben az RMGE-n kívül egyházaink kapcsolatait és segítségét is ki kellene használnia. A falusi tanítók vagy lelkészek számára a külföldi vagy hazai szakemberek segítségével nyári tanfolyamokat lehetne szervezni. 2. OKTATÁS, TUDOMÁNY 1. Az oktatáspolitika szervezési és működési elve az autonómia, a demokrácia és a sokszínűség legyen. 2. A nemzetiségi iskolákban az oktatás és nevelés egyik fontos célja, a jó szakemberképzéshez szükséges alapok megszerzése mellett, a nemzetiségi identitás megőrzéséhez elengedhetetlen műveltség elsajátítása. Ennek érdekében létre kell hozni az önálló anyanyelvű oktatási hálózatot: óvodákat, alsó- és középfokú iskolákat, illetve, ahol erre nincs lehetőség, tagozatokat, valamint felsőoktatási intézményeket. Induljon újra a Bolyai Egyetem.

25

Külön figyelmet kell fordítani a szórványvidék anyanyelvű oktatási hálózatának fejlesztésére. 3. A nemzetiségi iskolákban és tagozatokon a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelven oktassanak, és teremtsék meg a feltételeket arra, hogy a nemzeti kisebbségek alaposan elsajátítsák a saját nemzetük történelmét és kultúráját. Ugyanakkor, a román nyelv és kultúra átfogó ismerete érdekében külön programok és tankönyvek szükségesek. A nemzetiségi iskolákban román és idegen nyelveket magyarul jól tudó tanerők tanítsák. 4. Az oktatás állami, felekezeti, és magánjellegű intézményekben történjék. Az anyanyelvű állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata legyen. A különböző egyházak, testületek, alapítványok, magánszemélyek alapíthassanak iskolát, szervezhessék meg az oktatást. Az állami támogatás terjedjen ki ezekre az iskolákra is. Nemzetiségi iskolákban a beiskolázási tervet a reális igényeknek megfelelően állítsák össze. 5. A líceumok, posztlíceális iskolák és szakiskolák minden formájában legyen magyar nyelvű oktatás. Különös gondot fordítsanak a nemzetiségi oktatás számára szükséges tanerők képzésére és továbbképzésére. 6. Létfontosságúnak tartjuk a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat megvalósítását, amely magába foglalja a Bolyai Egyetemet – beleértve az agrártudományi és műszaki oktatást –, a Színművészeti Akadémiát, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, Képzőművészeti és Zeneművészeti intézetet, a különböző kollégiumokat. A nemzeti kisebbségek a líceumokba, szakiskolákba, kollégiumokba, főiskolákra és egyetemekre anyanyelvükön felvételizhessenek. 7. Továbbra is szükségesnek tartjuk a hitoktatást az alap- és középfokú oktatásban, az önkéntesség alapján. A különböző felekezetek teológiai intézeteiben képezzenek ki megfelelő számú lelkipásztort és hitoktatót. 8. Hozzanak létre az Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumban kisebbségi osztályt, amelyet egy államtitkár vezet, akinek fő feladata legyen a kisebbségi anyanyelvű oktatási hálózat megszervezése, irányítása és ellenőrzése. Továbbá szükséges a szakfelügyelet megyei szintű, vagy esetenként megyeközi megszervezése. 9. A magyar nyelvű oktatás érdekvédelmét a szövetség keretén belül a Bolyai Társaság és az RMDSZ oktatási bizottsága látja el. 10. Tegyék lehetővé, hogy a hazai és nemzetközi alapítványok és ösztöndíjak segítségével minél több diák, oktató és kutató jusson el külföldi egyetemekre, tudományos és más jellegű intézetekbe továbbképzés és tapasztalatcsere céljából. A posztgraduális ösztöndíjak odaítéléséről a Bolyai Társaság, az EME és EMT döntsön pályázati alapon. 11. A Bolyai Társaság, az EME és EMT irányítsa, illetve szervezze meg a hazai posztgraduális tanfolyamokat, amelyeknek elvégzése után kiadott diplomákat vagy bizonyítványokat ismerjék el. 12. A diákok számára felajánlott ösztöndíjak elosztásakor az egyetlen kritérium az alkalmasság legyen. A Bolyai Társaság döntsön pályázati alapon a felajánlott ösztöndíjak felhasználásáról illetve odaítéléséről. A Bolyai Társaságban az ifjúsági, illetve diákszervezetek kollektív tagként részt vesznek az ösztöndíjak elosztásában. 13. A nemzetiségi oktatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében működjék egy nemzetiségi tankönyvkiadó. 14. Az oktatás minősége érdekében ne akadályozzák az információ szabad áramlását és a külföldi szakirodalom hozzáférhetőségét. 15. A tovább-, illetve átképzés céljából biztosítani kell a szakismeretek oktatását anyanyelven, tekintettel a munkanélküliség várható következményeire. 16. A tudományos kutatás fejlesztése érdekében támogatni kell a magyar nyelvű tudományművelés intézményes és személyi kereteinek kiépítését. A Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága (RMKT) és más kisebbségi tudományos intézmények vagy társaságok működhessenek együtt a hazai és

26

külföldi tudományos intézményekkel, állíthassanak össze kutatási programokat, új kutatási módszerek és technikák alkalmazásával. Tegyék közzé a tudományos kutatás eredményeit magyarul, románul, illetve nemzetközi érdeklődésre számítható eredmények esetében a megfelelő világnyelveken is. 17. Magyar nyelvű műszaki és természettudományos könyv- és folyóiratkiadás érdekében szorgalmazzuk alapítványok létrehozását. 18. A tudományos társaságok támogassák a műszaki alkotások megfelelő iparjogi védelmét. 19. Szükségünk van egy olyan tudományos intézetre, amely eleget tesz a romániai magyar nemzetiség önismereti igényeinek, rendszeres nyelvészeti, történelmi, néprajzi, társadalomtudományi és jogi kutatásokat folytat beleértve az etnikumközi kapcsolatok múltjának vizsgálatát is. 3. MŰVELŐDÉS Mivel a kultúra nemzetiségi létünk és identitásunk alaprétege, kultúrpolitikánk legfőbb célkitűzése egyrészt nemzetiségünk kultúrateremtő képességének megőrzése és fejlesztése – megfelelő intézményi keretek között – másrészt, a hazai etnikumok művelődési értékeinek cseréje, az interetnikus partner-kapcsolatok kiteljesítése. Művelődési életünk biztosítéka a kulturális autonómia és eszköze a kisebbségi önszerveződés. Az önszerveződés normái a koppenhágai záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Nem külön magyar területi autonómiára gondolunk, hanem az arányos részesedés elvének az alkalmazására. Ez egyfelől megköveteli – még az első világháború után született kisebbségi kulturális szerződés előírásai értelmében – a méltányos részt az állami, községi és megyei költségvetésből, minden kisebbségi kulturális mozgalom támogatására, másfelől azt, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelően részt vesznek a kisebbségek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét, elsősorban az oktatásban, művelődésben. 1. Ezért a vegyes lakosságú vidékeken biztosítani kell a kisebbségiek alkalmazását minden közművelődési, állami, területi szervben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek. Alkalmazzanak a művelődési minisztérium területi szakbizottságaiban kisebbségi szakfelügyelőt, a kultúrházakban igazgatót és szakirányítókat, a könyvtárakban magyar anyanyelvű szakembert, a kulturális intézményekben magyar kutatókat és szakszemélyzetet, a népesség arányszámának megfelelően. 2. A kulturális autonómiát biztosító művelődési élet anyagi alapjának megteremtéséért a szövetség elvárja az állami alapokból arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi a kisebbségi közadakozó kedvet. 3. Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar művelődési élettel fenntartott kapcsolatainkat – beleértve a külföldi magyar kisebbségi intézményeket –, a művelődési értékek folyamatos kölcsönös cseréjét. 4. A kulturális autonómia szellemében ápoljuk az azonosságunkat szavatoló valamennyi művelődési ágazat sajátos, kisebbségi hagyományait, gondoskodni kívánunk magas szintű műveléséről. Igyekszünk kiépíteni az ehhez szükséges intézményrendszert. 5. Támogatjuk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, amely művelődési életünket koordinálja, s egyben ellátja az érdekvédelmi feladatokat is. 6. Az RMDSZ – az eljövendő Kisebbségi Statútum jogi keretei között – síkraszáll a Kisebbségi Kulturális Statútum megalkotásáért, amely államilag szavatolná a kulturális autonómia gyakorlását, beleértve a kisebbségi művelődési intézményrendszer állami dotálását. 7. Mindezekből következik, hogy az anyanyelvi intézmények megőrzése mellett – és újak létesítésének jogát fenntartva – síkraszállunk azért, hogy a vegyes lakosságú területeken az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé a kisebbségi kultúra művelését. Szavatoljuk: – múzeumokban (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) a nemzetiségi állagok megőrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvű feliratozással;

27

– közkönyvtárakban a magyar állomány gyarapítását és használatát, a szakszerű kezeléshez szükséges – a nemzetiségek nyelvét jól ismerő – szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését; – a levéltárakban kutatóink valamint az érdeklődők számára a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetőségét, és az elszállított állagok visszaszolgáltatását az eredeti tulajdonosaiknak, a kimondottan magyar anyakönyvek, parochiális jegyzőkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosaiknak; – egyenlő feltételek mellett a művelődési otthonok használatát kisebbségi művelődési csoportok számára is; – a műemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a kisebbségek múltjával kapcsolatos műemlékek gondozása és restaurálása érdekében; – a műemlékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a kisebbségi szakemberek, így a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság véleményének figyelmébe vételét. 8. A Kisebbségi Kulturális Statútum írja elő, hogy a Művelődési Minisztérium hálózatában működő minden központi felügyelőségi szervben részt vegyen a kisebbségiek képviselője, aki nyomon követi a kulturális autonómia elveinek gyakorlati alkalmazását, így a könyvtárhálózat munkájában, a könyv- és lapterjesztő tevékenységben, minden olyan területen, amelyet eddig manipuláltak. 9. A művelődési életünkben megmutatkozó katasztrofális szakemberhiány leküzdésére létre kell hozni felsőoktatási rendszerünkben a népművelő szakot, ahol kiképezik közművelődési életünk hivatásos irányítóit. Az RMDSZ kiáll az anyanyelvű zenész-, képzőművész-, színész-, rendezőképzés újjászervezése, bővítése mellett. 10. Szükségesnek tartjuk városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. 11. Ünnepeinken, összejöveteleinken szabadon akarjuk használni, az állami mellett, nemzeti jelképeinket. 12. Az RMDSZ szorgalmazza az életerős magyar könyvkiadók működési feltételeinek biztosítását. Részt kívánunk venni az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási- és könyvcsere-akcióban, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni az ízlés- és értékpreferenciáinak és a szakmai szükségleteinek megfelelő könyvekhez és kiadványokhoz. Az anyanyelvi könyvkiadás támogatásáért az RMDSZ igyekszik mozgósítani anyagi alapjait saját nyomda és könyvterjesztő hálózat kialakítása céljából. 13. Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Hozzájárul a romániai magyar sajtókultúra korszerű, műszaki, anyagi alapjának megteremtéséhez, különös figyelmet fordít a nyomdászszakemberek képzésére. Az RMDSZ igyekszik létrehozni a szövetség magyar és román nyelvű sajtóorgánumát. Különös gondot fordít a romániai magyarság helyzetével és a szövetség munkájával kapcsolatos külföldi sajtótájékoztatás megszervezésére, idegen nyelvű tájékoztatókat szerkeszt és terjeszt. 14. Az RMDSZ következetesen harcol azért, hogy a központi és helyi rádió és televízió magyar adásai műsorrendjét népességi arányszámunknak megfelelő időtartamban állapítsák meg, szorgalmazza, hogy államközi szerződés révén váljék elérhetővé Erdély központi és keleti övezetében is a szomszédos államok, a mi esetünkben a magyarországi televízió adásainak vétele. 15. Ígényeljük a külföldi (elsősorban a magyar nyelvű) sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták szabad előfizetését, illetve forgalmazását. 16. Az országos szakszövetségekben tevékenykedő hivatásos alkotó művészeink az RMDSZ keretében létrehozzák szakbizottságaikat, ezek ösztönzik a szabad értékalkotást, önkifejezést és vállalják a közművelődési tevékenység szervezését. 4. EGYHÁZAK 1. Mivel az egyházak a sajátos szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalmi szervezetei is, az RMDSZ szoros kapcsolatot kíván kiépíteni velük: fontosnak tartja az együttműködést és állandó konzultációt kíván velük

28

folytatni minden olyan területen, ahol ez szükséges, igényli az egyházak részvételét a döntések előkészítésében és meghozatalában. Egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak – híveknek és felekezeten kívülieknek – lelkiismereti szabadságát. Síkraszáll a vallásszabadság teljes körű érvényesüléséért, az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. 2. Az RMDSZ támogatja a diktatúra idején elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyon (termőföldek, erdők, alapítványok, könyvtárak, irat- és levéltárak, kegytárgyak, stb.) visszajuttatását jogos tulajdonosaiknak, a megszüntetett egyházi intézmények (iskolák, kórházak, aggmenházak, árvaházak, könyvtárak, stb.) helyreállítását, tevékenységük feltételeinek biztosítását, valamint a szerzetesrendek újbóli szabad működését. 3. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja az egyházak hitoktatói, szeretetszolgálati, oktatási, közművelődési munkálkodását. 4. Szorgalmazza, hogy a gyulafehérvári püspökséget emeljék érsekségi rangra, hozzácsatolván a temesvári, a nagyváradi és a szatmárnémeti egyházmegyéket. Az állam és a Iaši-i püspökség ne elemezze és ne akadályozza a magyar nyelvű hitoktatást és lelkipásztori szolgálatot a moldvai csángó-magyarok körében. 5. Az RMDSZ törvényes intézkedést vár el a következőket nézve: – szavatolják a vallásfelekezetek egyenlőségét; – helyezzék hatályon kívül az 1948-as Vallásügyi törvényt; – fogadják el a 15 elismert kultusz által kidolgozott vallásügyi törvényjavaslatot; – biztosítsák az egyházak számára a szubvenciót, az egyházak szolgálatában állók kapjanak állami fizetést; – a lelkészeket és a teológusokat mentesítsék a katonai szolgálat alól; – lelkiismereti okok miatt tegyék lehetővé az alternatív katonai szolgálatot; – az egyházai építkezéseket csak közigazgatási engedélyekhez kössék, a célszerűségi szempontokat viszont csak az egyház állapíthassa meg; – az egyház nem üzleti tevékenysége legyen adómentes; – törvényesen biztosítsák a lelkigondozást a kórházakban, börtönökben és katonaságnál; – Húsvét másodnapja legyen munkaszüneti nap azok számára is, akik nem a görög keleti rítus szerint ünneplik meg a Húsvétot. 5. IFJÚSÁG 1. Az RMDSZ a romániai magyar ifjúságot a maga sorsának alakítására képes, jellegzetes arculatú társadalmi kategóriának tekinteni. Az ifjúság saját képviseleti szervezete, a romániai magyar ifjúsági szervezetek szövetsége, az önálló és független MISZSZ, amelyet a partneri, társszövetségnek tekintünk. Céljaink és szándékaink közösek, vállaljuk és szorgalmazzuk a közös fellépést a MISZSZ-el. Elismerjük annak jogosságát, hogy az ifjúság sajátos céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. 2. A MISZSZ partner mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek tagjai – társadalmi jelentőségüknek megfelelően – részt vesznek az RMDSZ vezető testületeiben minden szinten. 3. Együttműködésünk a MISZSZ-el két, önirányított szövetség kapcsolata formájában valósul meg. A két szövetség, a kölcsönös tisztelet alapján, szorosan együttműködik a felmerülő problémák megoldásában. 4. Az RMDSZ-ben kollektív tagként működő szervezeteket, egyesületeket arra ösztönözzük, hogy mind nagyobb számba vonjuk be munkájukba a fiatalokat. Ugyanakkor szorgalmazzuk és támogatjuk a különböző célú ifjúsági szervezetek megalakítását, segítjük munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. 5. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpeni értelme azon feltételek megteremtésének elősegítése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vehet részt az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerű képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és

29

pályakezdő fiatalok kiemelt anyagi, szociális támogatása, és természetesen az egyéni kezdeményezéseket felkaroló és érvényesítő szervezeti keret, társadalmi, közösségi közeg létezése. ugyanakkor a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű identitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. Az RMDSZ mindent megtesz a fenti feltételek biztosítása érdekében. 6. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK 1. Szociálpolitikánk legfőbb célkitűzése a létbiztonság megőrzése, a létminimum biztosítása a jelenlegi átmeneti időszak általános elszegényedési körülményei között. Szorgalmazzuk olyan gazdasági-szociális reformok bevezetését, amelyek enyhítik a tömegekre nehezedő terheket. Szükségesnek tartjuk az RMDSZ keretén belül, létrehozni saját szociális segélyhálózatunkat. 2. Küzdünk olyan politikai-gazdasági viszonyok kialakításáért, melyekben a munkavállaló tisztességes bért kap és a szellemi munka is teljes elismerést nyer, bátorítjuk a vállalkozói kezdeményezéseket, a kis- és középvállalkozásokat, amelyek új munkahelyeket teremtenek. A növekvő munkanélküliség körülményei között, szándékunkban áll – az állam által szervezett átképzési lehetőségek mellett – szakmai tanfolyamokat indítani. Szorgalmazzuk, hogy az ipari munkaerőfelesleg térjen vissza a mezőgazdaságba, ami enyhítené a munkanélküliséget és élénkítené falvaink életét. Állandó feladatunknak tekintjük a munkanélküli segélyrendszer javítását, különös tekintettel az elhelyezni nem tudó pályakezdőkre. 3. Az RMDSZ következetes család- és népességpolitikát szándékszik folytatni, annál is inkább, mert a nagyméretű kivándorlás miatt számarányunk rohamosan csökken. Felvilágosító munkát kell folytatnunk a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében és az egykézés ellen, az egyre romló gazdasági körülmények között is. E célból szorosan együtt kívánunk működni az egyházakkal, valamint oktatásügyi, egészségügyi és jogi intézményekkel. Támogatunk minden olyan elképzelést, amely előnyöket biztosít a gyermekes családoknak (kedvezményes adórendszer, előnyös, hosszúlejáratú és kedvezményes kölcsönök, méltányosabb gyermektáppénz-rendszer, 1–3 éves fizetett gyermeknevelési szabadság, amit az anya vagy az apa egyaránt igénybe vehet, stb.). Célunk, hogy a nők szabadon dönthessenek: hosszabb távon a kereső foglalkozást választják-e, vagy a családanya szerepét vállalják. Az állam ismerje el nyugdíjra jogosító munkaviszonyként a főhivatású anyaságot. 4. Lakáspolitikai alapelvünk a lakástulajdon helyreállítása. Mindenkinek joga van az emberi létfeltételek minimumához az önálló – a lehetőségekhez képest saját tulajdonú – lakáshoz. Ezért érdekeltté kell tenni az állami tulajdonban levő lakások lakóit azok megvásárlására. Elengedhetetlennek tartjuk az állami tulajdonban levő lakások lakóit azok megvásárlásában. Elengedhetetlennek tartjuk az államosított családi ingatlanok reprivatizálását. Lakbértámogatást kell biztosítani azok számára, akik a növekvő lakbéreket képtelenek megfizetni. A kormányzat biztosítson hosszúlejáratú, kedvezményes kölcsönöket a fiatalok, pályakezdők számára, lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából. Ésszerűnek tartjuk az elnéptelenedett falvak épületállagának vállalkozói közvetítéssel történő újrahasznosítását. 5. Felül kell vizsgálni társadalombiztosítási rendszerünket. A társadalombiztosítás ne legyen állami monopólium. Különös gondot kell fordítani a nyugdíjasokra: a minimális nyugdíjakat állandóan a létminimum felett kell tartani, bizonyos szintű alapnyugdíj mindenkit megillet, amit az eltérő teljesítményből adódó munkanyugdíj egészítsen ki. Biztosítani kell a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Szüntessük meg a politikai okokból indokolatlanul magas nyugdíjakat. Elkötelezettek vagyunk az idős emberek problémáinak megoldásában, az anyagi életkörülményeik javításán túlmenően is. Óvjuk meg öregeinket az elszegényedéstől, elmagányosodástól, kilátástalanságtól. Ösztönözzünk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmilag rászorultak megsegítését szolgálja. Ez nem csak állami, hanem egyházi, jótékonysági, esetleg magánjellegű is lehet. Szükségesnek tartjuk egy szociális védőhálózat kialakítását, a rászorulók, létminimum alatt élők , magukra maradt öregek, hátrányos helyzetűek számára, e célból szociális nővérképző iskolák létrehozását és teljes komfortú aggmenházak

30

létesítését. A városi közszállítás legyen ingyenes minden 70 évnél idősebb állampolgár számára. Részesüljenek ingyenes szociális- és gyógyszerellátásban az erre rászorulók. 6. Az RMDSZ szorgalmazza az országos egészségügyi ellátás korszerűsítését, ezen belül síkraszáll a kisebbségi egészségvédelem fejlesztéséért. E célból érvényesíteni kívánja a beteg azon jogát, hogy lehetőség szerint anyanyelvén tárhassa fel panaszát orvosának. Tudatosítani kívánja az orvostársadalom minden tagjában, hogy az elkövetkező nehéz évek során erkölcsi kötelessége népének szolgálatában maradni. Szorgalmaz minden olyan alkotó törekvést, amelynek segítségével gátat lehet vetni az orvosok, és főleg a fiatal orvosok elvándorlásának. 7. Egészségvédelmünk javításának érdekében az RMDSZ támogatja önsegélyző betegcsoportok létrejöttét, valamint az őket gondozó orvoscsoportok működését. Célszerűnek tartja egy, a kisebbségi lakosság területi eloszlásának, valamint a kor igényeinek megfelelő országos diagnosztikai és gondozási hálózat kialakítását, egyházi, valamint karitatív segédlettel; továbbra is szorgalmazza az egyházi kórházak visszaállítását. 8. Az RMDSZ szerint egészségvédelmünk súlyos hiányosságai megoldhatatlanok egy hatékony önkéntes hálózat kialakítása nélkül, amely az orvosi kar, valamint az egyházak védnöksége alatt működne. Ennek feladatai közé tartozna a magányos betegek gondozása, a betegek lelkigondozása, a modern családtervezés kérdéseinek tisztázása, valamint a szenvedélybetegek elleni küzdelem. 7. A KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Szövetségünk kifejezi alapvető érdekeltségünket ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzésében, újabb természetvédelmi területek létesítésében. 2. Az RMDSZ olyan környezetvédelmi intézkedéseket támogat, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi normákkal és egyezményekkel. E célból sürgeti a Kárpátmedence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. 3. Támogatjuk egy, a Parlamentnek alárendelt Országos Környezetvédelmi Hatóság felállítását, amely a területi (megyei) Környezetvédelmi Felügyelőségen keresztül hatékonyan ellenőrzi környezetünk minőségét és hathatósan őrködik a környezetvédelmi normák betartása felett. A bioszféra rezervátumok és nemzeti parkok esetében javasoljuk az Országos Környezetvédelmi hatóságok alárendelt igazgatóságának létrehozását, melyek ezen létesítmények adminisztratív, tudományos és turisztikai problémáinak megoldására hivatottak. Nem értünk egyet azzal, hogy a környezetvédelmi feladatokat valamely minisztériumi hivatal hatáskörébe utalják, ez az intézkedés ugyanis alkalmat ad arra, hogy a mindenkori kormány ezt a hatóságot alárendelje gazdasági elképzeléseinek. A környezetvédelmi szempontok mérlegelése és érvényesítése előzze meg a gazdasági döntéseket. 4. Égetően sürgősnek tartjuk egy új európai szintű Környezetvédelmi törvény kidolgozását. Ennek a törvénynek tükröznie kell az élő és élettelen rendszerek között fennálló összefüggést és dinamikus egyensúlyt. Egységes egészként védelmezzük az atmoszférát, hidroszférát, litoszférát, azok vízi és szárazföldi élővilágával együtt. Ennek megfelelően kell helyreállítani az ember és környezet között megbomlott biológiai egyensúlyt is, környezetkímélővé téve a termelést, humanizálva a mesterséges urbánus környezetet. A törvény erejével kötelezővé kell tenni: – A környezetvédelmi tanulmányok elvégzését bármely ipari vagy mezőgazdasági létesítmény felépítésének jóváhagyása előtt, annak érdekében, hogy elkerüljük az ökológiai rendszerek károsítását. – Hulladékszegény, környezetkímélő technológiák kutatását, kidolgozását és használatát, a szennyező ipari egységek működésének felülvizsgálatát. – Az ásványi és általában a természeti kincsek racionális felhasználását. – A mezőgazdaságban lehetőség szerint a természetes növénytermesztés, valamint az erdőgazdaságban a tartamos eljárásokat. – Olyan tájvédelmi programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtnak történelmi, művi környezetünk számára; a nemrég még pusztulásra ítélt falvaink, községeink,

31

történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink, régi gazdasági épületeink és ipari műemlékeink állagának megvédését. – Újabb nemzeti parkok, rezervátumok és tájvédelmi körzetek létrehozását a veszélyeztetett fajok feltérképezését és védelmezését. – A mérgező anyagokra, a zaj- és sugárvédelemre vonatkozó normák kidolgozását és ezek betartását a termelés minden területén. – A környezetvédelmi normákat megszegőkkel szemben a szigorú büntetést. 5. Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítás feltételei az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ e cél érdekében felhasználja mind az intézményes kereteket, mind a tömegtájékoztatás nyújotta lehetőségeket. Vezessék be az iskolai oktatásba az ökológiát mint önálló tantárgyat, a környezetvédelemre vonatkozó fejezetekkel. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, különböző ösztöndíjakat. Lehetővé kell tenni – a külföldi továbbképzés formájában is, a nemzetközi szintű tájékozódást. 8. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK 1. A szövetség szorgalmazza, hogy az RMDSZ koalíciós pártjaiban tevékenykedő tagjai saját pártjukon belül – a platformszabadság jegyében – dolgozzanak ki olyan cselekvési módozatokat, amelyek a romániai magyarság érdekeivel összhangban vannak. Mivel az RMDSZ koalíciós szövetség, fölvállalja kollektív szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. 2. A szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködve az országban élő más kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes – minden kisebbséget érintő – kérdésekben közös állásfoglalást alakítsunk ki. 3. A szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország többi politikai párjához valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989. december előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva a pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk bármilyen párt részéről jövő alaptalan támadást. 4. A szövetség – az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomtól. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és a központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatára nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. 5. A Parlamentbe beválasztott képviselőink az RMDSZ célkitűzéseivel összhangban álló törvényhozói tevékenységet fejtsenek ki. 6. Nemzetrészként szoros kapcsolatot tartsunk fenn anyanemzetünkkel, a más országokban élő magyar kisebbségekkel, a nyugati magyarsággal, illetve annak mindenkori demokratikus szervezeteivel, a Romániában élő többi kisebbséggel, Európa más kisebbségeivel. az RMDSZ csatlakozni kíván a Magyarok Világszövetségéhez, fenntartva azt a jogát, hogy a romániai magyarság érdekvédelmében legjobb belátása szerint cselekedjék. Adott esetben csatlakozik a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez. 7. Az RMDSZ arra törekszik, hogy Romániában élő kisebbségként érdemben hozzájáruljon a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az összeurópai integrálódáshoz. Támogatjuk a különböző országok települései, így a testvérfalvak, városok és megyék közötti kapcsolatteremtést. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyar kisebbség, mind az intézményes, mind a személyi kapcsolatok révén kötődjék az összmagyarsághoz. Ennek egyik fontos eszköze a kolozsvári magyar főkonzulátus visszaállítása.

32

8. A szövetség tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a Kisebbségvédelem Európai Chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a kisebbségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzeti kisebbségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetéről beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosolnak.

33

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG III. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Brassó, 1993. január 15–17.) ALAPELVEK 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A Szövetség elismeri a demokratikus pártok, platformok szabad szerveződését. Az RMDSZ-en belül platform minden olyan ideológiai, politikai csoportosulás, amely programja és tevékenysége révén a romániai magyarság belső tagolódását, sokféleségét teljesíti ki anélkül, hogy ezáltal megbontaná a Szövetség egységét. Az érdekvédelmi szövetségnek az egyetemes emberi jogok, illetve a közösségi nemzeti kisebbségi jogok, a jogállam, a piacgazdálkodás és a polgári társadalom értékei az alapja. A Szövetség elutasít minden totalitárius, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ-nek társult tagjai a programját elfogadó gazdasági, tudományos, szakmai, művelődési, vallási, ifjúsági, stb. szervezetek, amelyek részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában és meghozatalában. 2. A romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, állami hovatartozását tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát, mint őshonos közösséget, államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és művelődési szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és a németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Romániai mivoltát vállalva nemzeti azonosságát továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni. Kizárólag csak számbelileg tekinti magát kisebbségnek, szülőföldjét otthonának vallja, amelynek gazdasági és művelődési fejlődéséhez maga is hozzájárult. 3. Ezek az adottságok határozzák meg a romániai magyarság alapvető érdekeit: a) A romániai magyaroknak, mint román állampolgároknak, érdekük a román társadalom mielőbbi demokratizálása, a jogállam megteremtése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése, a magánosítás és a piacgazdálkodás, Romániának az európai közösségbe való beilleszkedése; b) Nemzeti kisebbségként legfőbb érdeke, hogy nemzeti azonosságának háborítatlan megtartásához minden feltétele meglegyen, beleértve saját intézményrendszerét is; c) Érdeke, hogy a román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes együttélési formákat alakítson ki, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely eleve kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; d) A magyar nemzet szerves részeként érdeke, hogy szabadon ápolhassa kapcsolatait anyanemzetével és a bárhol élő magyarsággal. Mindezek megvalósítása nemcsak a romániai magyarok érdeke, hanem, közvetlenül vagy közvetve, Románia minden olyan állampolgárának is, aki felelősséget érez az ország jövőjéért. 4. Szövetségünk a belső önrendelkezés joga és a biztonság elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, művelődési, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti kisebbség és más nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan polgári társadalom, amely minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését biztosítja.

34

Következésképpen az RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza: a) A román társadalom általános demokratizálása és korszerűsítése terén: – az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, a szólás- és sajtószabadság, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepének joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség közösségi jogainak alkotmányos garanciája és tényeleges tiszteletben tartása, amire Románia különböző nemzetközi dokumentumokban – az ENSZ Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Helsinki Konferencia és a Bécsi, illetve a Koppenhágai Utótanácskozás záródokumentumai, a Párizsi Charta az új Európáért, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) genfi szakértői jelentése stb. – aláírásával kötelezettséget és felelősséget vállalt; – a parlamentáris jogállam megteremtése és folyamatos fejlesztése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó megszervezése és működtetése, az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; a pluralizmus szellemének meghonosítása, az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság arányos képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban; – a gazdasági szervezet korszerűsítése egy megfelelő gazdasági reform alapján, a magánosítás és a piacgazdálkodás megvalósítása; – az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák az ipari szerkezetváltással és a piacgazdálkodással járó munkanélküliség és infláció káros hatásait; – a gazdasági, társadalmi, művelődési intézmények decentralizációja, a kommunista diktatúrából örökölt szerkezetek és módszerek felszámolása; – a helyi önkormányzatok, a helyi társadalmak, az önfenntartó polgári társadalom intézményrendszerének kialakítása és működtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartajának szellemében. b) A romániai magyarság azonosságának megőrzésével kapcsolatos érdekek védelme, a nemzetiségi kérdés méltányos rendezése terén: – az ehhez szükséges, jogi és intézményes feltételek megteremtése, a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak szavatolása; – a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein a fentebb említett nemzetközi dokumentumok, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szellemében; – a romániai magyarság saját közművelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magába foglaló anyanyelvi oktatási hálózat létrehozása; – önálló magyar nyelvű rádió és tévéstúdiók működtetésének a biztosítása; – a romániai magyar nemzeti kisebbség számaránya szerinti részesedése az állami költségvetés művelődési és oktatási célokra fordított pénzalapjából; – a nemzeti közösségek belső önszerveződésének biztosítása oly módon, hogy a romániai magyarság maga döntsön minden rá és csakis rá tartozó kérdésben; – olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, megőrizhesse és ápolhassa nemzeti azonosságát, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ezáltal bármiféle hátrányos társadalmi, erkölcsi vagy jogi megkülönböztetésnek volna kitéve; – a nemzeti azonosság megőrzését s a kisebbségi társadalom önszerveződését lehetővé tevő önkormányzatok biztosítása; ebben a kérdésben az EBEÉ 1991 júniusi genfi szakértői jelentését tartjuk mérvadónak; ez kiemeli azon intézkedések jelentőségét, amelyek – különösen a demokratikus intézményeket most kialakító országokban – figyelembe veszik a nemzeti kisebbségek történelmi és területi feltételeit; az aláíró államok pozitívnak minősítik a területi önkormányzatként működő helyi és autonóm közigazgatást, amely magába foglalja a szabad és időnkénti választással létesített tanácskozó, döntéshozó és végrehajtó szerveket, s ott ahol a területi önkormányzat nem alkalmazható, a nemzeti kisebbségek saját azonosságát érintő kérdésekben önkormányzatot javasol. Történelmi és földrajzi

35

sajátosságainkat tekintetbe véve, a romániai magyar nemzeti kisebbség számára a helyi és területi önigazgatást, a személyi és művelődési önkormányzatot tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi önkormányzat kiterjed nemzeti azonosságának megőrzése céljából a művelődési élet egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és a tájékoztatásra. c) A különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén: – sokrétű etnikumközi kapcsolatok kialakítása, egymás valóban kölcsönös megismerése érdekében; – a nacionalizmus, a sovinizmus és az antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a szóbeli agresszió visszaszorítása bármelyik fél részéről nyilvánulna is meg; a mindenfajta másság iránti türelem és a társadalmi összetartás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása; – a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése; – a felmerülő érdekellentétek esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezése; – össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, amelynek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek tagjai azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak. d) Az anyanemzettel, a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén: – az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása; – az intézmények (szervezetek, egyesületek) közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése; – a tájékoztatás (könyvek, újságok, folyóiratok stb.) szabad áramlása az országhatárokon át. 5. Az RMDSZ e célok megvalósítása érdekében tevékenyen részt vesz a politikai életben. Politikai stratégiájában abból indul ki, hogy sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, s az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen egyezményeket a hatalommal. A Parlamentben aktívan részt vesz a jogalkotásban és a törvényhozásban. Tevékenységét nem korlátozza fő feladatára, a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekeinek képviseletére, hanem ezt állandóan szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a Parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a parlamenti vitákban, mind javaslatainak vagy módosító javaslatainak megtétele során, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását, interpellációk benyújtásával próbálja elősegíteni. A parlamenti tevékenység hatékonysága növelése érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A helyi önkormányzatot és a helyi társadalmakat (az ún. polgári társadalmat) a demokratikus megújulás döntő láncszemének tekinti. Tevékenyen részt vesz a helyi tanácsokban, vállalja a közigazgatás demokratikus megújításáért, a régi intézmények és működési elvek lebontásáért folytatott küzdelmet. Támogatja ugyanakkor a helyi társadalmak, az ún. polgári társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny gazdasági, művelődési egyesületeknek, társulásoknak a létrejöttét és működését. Keresi az együttműködés lehetőségeit és ápolja a kapcsolatokat a demokratikus elveket követő független román sajtóval, avégett, hogy a román közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Ennek érdekében román nyelvű kiadványokat is megjelentet. Propagandájának alapelve a feddhetetlen tájékoztatás. A

36

nemzeti megbékélés elősegítése céljából támogatja az olyan kezdeményezéseket (művelődési és más természetű találkozók rendezése, magyar-román baráti társaságok létesítése stb.), amelyek hozzájárulhatnak az etnikumközi feszültségek csökkentéséhez. Az RMDSZ együttműködik az egyházakkal, az összehangolt tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében egyezteti az azonos célú akciókat; támogatja az egyházakat céljaik elérésében és számít az egyházak támogatására. Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége nem áll ellentétben az RMDSZ politikai alapelveivel; e kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, valamint saját törekvéseivel, s hogy ezek megvalósításához megnyerje azok erkölcsi és más természetá (tájékoztatás- és szakembercsere stb.) támogatását. Külföldi pártokkal való kapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Adott esetben csatlakozik a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez, hogy ezzel is hozzájáruljon az összeurópai egységesüléshez. Abból kiindulva, hogy az alapvető emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, az RMDSZ arra törekszik, hogy jó együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel (Ligue pour les droits de l'homme, Amnesty International, Helsinki Watch, Hungarian Human Rights Foundation, Gesellschaft für Menschenrechten), szorgalmazza, hogy ezeknek Romániában képviseletük legyen, dokumentumokat bocsát rendelkezésükre. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi tömegtájékoztatási eszközökkel és képviselteti magát a különböző nemzetközi kongresszusokon, értekezleteken. GAZDASÁG A központi tervutasításos gazdaság által előidézett válságból a kiút a gazdasági reform, amelynek lehetővé kell tennie a piacgazdaság létrehozását. 1. Az RMDSZ alapvető gazdasági célkitűzése a magántulajdonra épülő korszerű piacgazdaság kiépítése. 2. A piacgazdálkodásra való áttérés időszakában a hatékony társadalmi védőintézkedésekkel társított, mélyreható gazdasági reform a meghatározó. 3. A gazdasági reformnak teljes szerkezeti átalakítást szavatolónak és általános hatásúnak kell lennie. 4. Az átfogó és következetes gazdasági átalakítás feltétele a méltányos kártalanítás, a gyors magánosítás, valamint egyenlő esély szavatolása a piacgazdaságra jellemző versenyben való részvételre. 5. Szükségszerűnek tartjuk az általános magánosítást, ugyanakkor a stratégiai gazdasági ágakban (energiahordozók kitermelése, energiatermelő iparág, energiaszolgáltatás, hadiipar, erdőgazdálkodás, vasút) és a létfontosságú közszolgáltatás területén elismerjük az állami tőke jelenlétét. 6. A gyors magánosítás területe a mezőgazdaság, a szolgáltatás, a kisipar, a hitelszövetkezetek, a takarékpénztárak, a kereskedelem, a biztosítás, a kereskedelmi bankok. 7. Nélkülözhetetlennek tekintjük a társadalmi és a gazdasági védőintézkedésként megjelenő állami költségvetési támogatást, valamint a veszteséges termelőegységek gyors felszámolását. 8. Az RMDSZ – elismerve a gazdasági versenyhelyzetet – a szerkezetátalakítást előidéző reform szükségképpeni következményeként fogja fel a valódi munkanélküliséget, s elkerülhetetlennek tartja annak kezelését és a rejtett munkanélküliség felszámolását. 9. A munkanélküliség várható magas szintje, az infláció fokozódása közepette kell megtalálni és alkalmazni a gazdasági stabilizációt szavatoló beavatkozásokat. A gazdasági reform előidézte feszültségeket csakis a társadalmi védőintézkedések, az állami vagyonkezelő vállalatok és kereskedelmi társaságok közgazdasági eszközökkel való szabályozása révén

37

lehet enyhíteni. Az infláció fékezése és elfogadható értékek között tartása érdekében szükségszerűnek tartjuk: – a kormány szigorúan korlátozza az állami tőkével működő gazdasági egységek makroköltségeit; – ne jelenjenek meg ellenőrizhetetlen támogatások a veszteséges gazdasági ágakban; – a vállalkozók és munkavállalók megállapodásaiban a termelékenység növelésével összhangban levő béralku alkalmazását; a szabad árszint és jövedelemszint inflációarányos összehangolását; – a magánvállalkozások elterjedését és versenyképességének elősegítését. 10. A gazdasági stabilizáció összetevőinek tartjuk a hazai és külföldi forrásokból létrehozható árualapot, a vállalkozásokat nem akadályozó adórendszert, a magánvállalkozóknak kedvezményes hitelek juttatását, a bankrendszerben és a társadalombiztosítás terén a konkurencia megteremtését. 11. A reformfolyamat széles körű ismertetése és társadalmi előkészítése a társadalmi átalakítás, a piacgazdaság kiemelt meghatározója. Az állampolgárokkal idejében ismertetni kell minden reformintézkedést, szükségszerű elérni a közmegegyezést, mert e nélkül hatástalanná válik a reformtörekvés. 12. Támogatunk minden gazdasági programot, amely védi és szavatolja a magántulajdont, a versenyben egyenlő esélyt szavatol a különböző tulajdonformáknak. 13. Szorgalmazzuk különböző regionális együttműködési formák kiépítését a gazdaság minden területén. 14. Kezdeményezzük a helyi költségvetés és a központi költségvetés közötti viszony törvényes rendezését a helyi önkormányzat elve alapján. 15. Alapkövetelményként hirdetjük az egyházi javak természetben vagy pénzben történő, teljes értékű visszaszolgáltatását. 16. Szorgalmazzuk a külföldi hiteleket a kis- és középvállalkozásoknak. 17. Hozzájárulunk a kereskedelmi- és iparkamarák létrehozásához, a menedzser szakemberek kiképzésének megszervezéséhez. 18. A gazdasági reform sikerének feltételei: – a gazdasági szerkezet gyökeres átalakítása, a kereskedelmi társaságok önálló működését korlátozó jogi és adminisztratív szabályozók megszüntetése; – a külföldi tőke bevonása a részvénytársaságokba és magánvállalkozásokba, az kiviteli korlátozások megszüntetése, a barter jellegű kereskedelmi cserék elősegítése. 19. A reformfolyamatban a romániai magyarság a több szintű integrációt vállalhatja, ezáltal hasznosítva az esélyegyenlőséget és a piac előnyeit. Szorgalmazzuk a szabad versenyt és az ezt akadályozó állami monopóliumok megszüntetését. 20. A gazdasági reform nélkülözhetetlen elemének tartjuk a rendszeres elemzésen alapuló operatív és távlati programértékelést, a megalapozott előrejelzést, a kiterjedt piackutatást. 21. Olyan vámpolitikát tekintünk elfogadhatónak, amely elősegíti a magánvállalkozók kivitelibehozatali tevékenységét; ezzel együtt olyan pénzitézmény-rendszerre van szükség, amely a magántőkével működő intézményeket is magába foglalja. 22. Sürgetjük a tőzsde megszervezését, a szelektív hitelpolitika kidolgozását, új biztosítási vállalkozások létrehozását. 23. Programként jelöljük a termőföld feletti magántulajdonjog korlátozások nélküli visszaállítását. A föld feletti tulajdonjogot és a rendelkezési jogot az állami tulajdonba jutott területek esetében is vissza kell állítani. 24. Kiemelt jelentőségűnek tekintjük az egyházi földtulajdonok visszaszolgáltatását. 25. Igényeljük a községi erdők községi tulajdonba adását és a közbirtokossági tulajdon visszaállítását. 26. Alapkövetelmény az egyéni gazdálkodás fejlesztése, versenyképességének erősítése célszerű törvénykezéssel. Támogatjuk a legváltozatosabb társasági formák létrejöttét, a vállalkozói kapcsolatok kiépítését. Stratégiai megoldásként szelektív állami támogatású mezőgazdaságot szorgalmazunk. 27. A piacgazdaságnak társulnia kell a szociális biztonsággal. Elfogadhatatlannak tartjuk az életszínvonal további csökkentését, ezért sürgetjük a központosított gazdaság lebontását, a

38

csődhelyzet megfelelő kezelését, az állami tőkével működő gazdasági egységek működőképes részlegekre bontását, bérbe adását és fokozatos magánosítását. 28. Szükségesnek tartjuk a Magánosítási Törvény és a Földtörvény magántulajdonjogot sértő rendelkezéseinek megszüntetését, a külföldi működő tőkének vegyes tulajdonú magánvállalkozásokba való bevonását. 29. Gazdasági programunk elvi alapja: a gazdasági megerősödés népcsoportunk etnikai és szociális biztonságának egyik kiemelt tényezője. OKTATÁS, TUDOMÁNY 1. Az oktatáspolitika szervezési és működési elve az önkormányzat, a demokrácia és a sokszínűség legyen. 2. Iskoláinkban az oktatás és nevelés egyik fontos célja, a jó szakemberképzéshez szükséges alapok megszerzése mellett, a nemzetiségi azonosság megőrzéséhez elengedhetetlen műveltség elsajátítása. Ennek érdekében létre kell hozni az önálló anyanyelvű oktatási hálózatot: óvodákat, alsó- és középfokú iskolákat, illetve, ahol erre nincs lehetőség, tagozatokat, valamint felsőoktatási intézményeket. Induljon újra a Bolyai Egyetem. Külön figyelmet kell fordítani a szórványvidék anyanyelvű oktatási hálózatának fejlesztésére. 3. Iskoláinkban és az anyanyelvű tagozatokon a román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat anyanyelven oktassanak és teremtsék meg a feltételeket arra, hogy minden tanuló alaposan elsajátítsa saját nemzete történetét és kultúráját. Ugyanakkor a román nyelv és kultúra átfogó ismerete érdekében külön programok és tankönyvek szükségesek. A nemzetiségi iskolákban a román nyelvet és az idegen nyelveket magyarul tudó tanerők tanítsák. 4. Az oktatás állami, felekezeti és magánjellegű intézményekben történjék. Az anyanyelvű állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata legyen. Az egyházak, testületek, alapítványok, magánszemélyek joga minden szintű oktatási intézmény alapítása. A felekezeti és magánjellegű általános és kötelező oktatás az állami iskolákkal egyenlő értékű anyagi támogatásban részesüljön. A felekezeti és magánjellegű szakmai, líceumi és főiskolai oktatás kapjon állami támogatást. Iskoláinkban a beiskolázási tervet a reális igényeknek megfelelően állítsák össze. 5. A líceumok, posztliceális iskolák és szakiskolák minden formájában legyen magyar nyelvű oktatás. Különös gondot fordítsanak a nemzetiségi oktatás számára szükséges tanerők képzésére és továbbképzésére. 6. Létfontosságúnak tartjuk a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat megvalósítását, amely magába foglalja a Bolyai Egyetemet – beleértve a mezőgazdasági és műszaki oktatást –, a Színművészeti Akadémiát, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a Képzőművészeti és Zeneművészeti Intézetet, a különböző kollégiumokat. Diákjaink a líceumokba, szakiskolákba, kollégiumokba, főiskolákra és egyetemekre anyanyelvükön felvételizhessenek. 7. Továbbra is szükségesnek tartjuk a hitoktatást az alap- és középfokú oktatásban, az önkéntesség alapján. A különböző felekezetek teológiai intézeteiben, főiskoláin, egyetemein képezzenek ki megfelelő számú lelkipásztort és hitoktatót. 8. Hozzanak létre az Oktatás- és Tudományügyi Minisztériumban kisebbségi osztályt, amelyet egy államtitkár vezet, akinek fő feladata legyen anyanyelvű oktatási hálózatunk megszervezése, irányítása és ellenőrzése. Az oktatás demokratizálásának távlatában fontosnak tartjuk, hogy az oktatási intézmények önkormányzata növekedjen és ennek megfelelően mind az oktatói állások betöltése, mind pedig az oktatás ellenőrzése az oktatási intézmények igazgatóságának és iskolaszékének feladatkörébe kerüljön át. 9. A magyar nyelvű oktatás érdekvédelmét a Szövetségen belül a Bolyai Társaság és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség látja el. Szorgalmazzuk anyanyelvű módszertani központok létrehozását a szaktanácsadás biztosítása céljából. 10. Tegyék lehetővé, hogy a hazai és nemzetközi alapítványok és ösztöndíjak segítségével minél több diák, oktató és kutató jusson el külföldi egyetemekre, tudományos és más jellegű

39

intézetekbe továbbképzés és tapasztalatcsere céljából. Az RMDSZ-hez csatlakozott szervezetek által kapott posztgraduális ösztöndíjak odaítéléséről a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum Egyesület és az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság dönt pályázati alapon. 11. A Bolyai Társaság, az EME és EMT irányítja, illetve szervezi meg a hazai posztgraduális tanfolyamokat, amelyeknek az elvégzése után kiadott diplomákat vagy bizonyítványokat ismerjék el. 12. A diákok számára felajánlott ösztöndíjak elosztásakor az egyetlen követelmény az alkalmasság legyen. A Bolyai Társaság és az RMPSZ dönt pályázati alapon a felajánlott ösztöndíjak felhasználásáról és odaítéléséről. A Bolyai Társaságban az ifjúsági, illetve diákszervezetek részt vesznek az ösztöndíjak elosztásában. 13. Oktatásunk megfelelő színvonalának biztosítása érdekében működjék egy magyar tankönyvkiadó. 14. Az oktatás minősége érdekében ne akadályozzák a tájékoztatás és az adatok szabad áramlását és a külföldi szakirodalom hozzáférhetőségét. 15. A tovább-, illetve átképzés céljából biztosítani kell a szakismeretek oktatását anyanyelven, tekintettel a munkanélküliség várható következményeire. 16. A tudományos kutatás fejlesztése érdekében támogatni kell a magyar nyelvű tudományművelés intézményes és személyi kereteinek kiépítését. A Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága (RMKT) és más magyar tudományos intézmények vagy társaságok működhessenek együtt a hazai és külföldi tudományos intézményekkel, állíthassanak össze kutatási programokat, új kutatási módszerek és technikák alkalmazásával. Tegyék közzé a tudományos kutatás eredményeit magyarul, románul, illetve nemzetközi érdeklődés esetén, a megfelelő világnyelveken is. 17. Magyar nyelvű műszaki és természettudományos könyv- és folyóirat-kiadás érdekében szorgalmazzuk alapítványok létrehozását. 18. A tudományos társaságok támogassák a műszaki alkotások megfelelő iparjogi védelmét. 19. Szükségünk van olyan tudományos intézetre, amely eleget tesz a romániai magyar nemzetiség önismereti igényeinek, rendszeres nyelvészeti, történelmi, néprajzi, társadalomtudományi és jogi kutatásokat folytat, beleértve az etnikumközi, elsősorban a román-magyar kapcsolatok múltjának és jelenének vizsgálatát is. MŰVELŐDÉS Mivel a művelődés nemzetiségi létünk alapja, művelődési politikánk legfőbb célkitűzése egyrészt nemzetiségünk kultúrateremtő képességének megőrzése és fejlesztése megfelelő intézményi keretek között, másrészt a hazai etnikumok művelődési értékeinek cseréje, az etnikumközi partnerkapcsolatok kiteljesítése. Művelődési életünk biztosítéka a művelődési önkormányzat és eszköze a kisebbségi társadalom önszerveződése. Az önszerveződés normái a koppenhágai záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Ez egyfelől megköveteli – még az első világháború után született kisebbségi művelődési szerződés előírásai értelmében – a méltányos részt az állami, községi, városi és megyei költségvetésből, a nemzeti közösség művelődési mozgalmainak támogatására, másfelől azt, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelően részt vesznek a számbeli kisebbségiek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét az oktatásban, művelődésben. 1. Ezért a vegyes lakosságú vidékeken biztosítani kell a nemzeti kisebbségek tagjainak alkalmazását minden közművelődési, állami, területi szervben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek. Alkalmazzanak a művelődési minisztérium területi szakbizottságaiban nemzetiségi szakfelügyelőket, a művelődési házakban igazgatót és szakirányítókat, a könyvtárakban magyar anyanyelvű szakembert, a művelődési intézményekben magyar kutatókat és szakszemélyzetet, a népesség arányszámának megfelelően.

40

2. A művelődési életet biztosító művelődési önkormányzat anyagi alapjának megteremtéséért a Szövetség elvárja az állami alapokból való arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi a közösségi adakozó kedvet és támogatja közművelődési társaságok, egyesületek, alapítványok létrehozását. 3. Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar művelődési élettel fenntartott kapcsolatainkat – beleértve a külföldi és a magyar nemzeti kisebbségek intézményeit – a művelődési értékek folyamatos, kölcsönös cseréjét. 4. A művelődési önkormányzat szellemében ápoljuk az azonosságunkat szavatoló valamennyi művelődési ágazat sajátos hagyományait, gondoskodni kívánunk magas szintű műveléséről. Igyekszünk kiépíteni az ehhez szükséges intézményrendszert. 5. Támogatjuk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE), amely összehangolja művelődési életünket és egyben ellátja az érdekvédelmi feladatokat is. 6. Az RMDSZ síkraszáll a Nemzetiségi Művelődési Statútum megalkotásáért, amely államilag szavatolná a művelődési önkormányzat gyakorlását is, beleértve a nemzeti kisebbségek művelődési intézményrendszerének állami javadalmazását. 7. Mindezekből következik, hogy anyanyelvi intézményeink megőrzése mellett – és újak létesítésének jogát fenntartva – síkraszállunk azért, hogy a vegyes lakosságú területeken az állami művelődési intézményekben is tegyék lehetővé saját kultúránk művelését. Szavatolják: – történelmi, képzőművészeti, néprajzi stb. múzeumokban a nemzetiségi állagok megőrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvű feliratozással; – közkönyvtárakban a magyar állomány gyarapítását és használatát, a szakszerű kezeléshez szükséges – a nemzetiségek nyelvét jól ismerő – szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését; – a levéltárakban kutatóink, valamint az érdeklődők számára a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetőségét, az elszállított állagok visszaszolgáltatását eredeti tulajdonosainak, így a kimondottan magyar anyakönyvek, egyházi jegyzőkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosainak; – egyenlő feltételek mellett a művelődési otthonok használatát a nemzeti kisebbségek művelődési tevékenysége számára; – a műemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a romániai magyar nemzeti kisebbségek múltjával kapcsolatos műemlékek gondozása és helyreállítása érdekében; – a műemlékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a nemzetiségi szakemberek, így a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság véleményének figyelembe vételét. 8. A Nemzetiségi Művelődési Statútum írja elő, hogy a Művelődési Minisztérium hálózatában működő minden központi felügyelőségi szervben részt vegyen a romániai magyar nemzeti kisebbség képviselője, aki nyomon követi a művelődési önkormányzat elveinek gyakorlati alkalmazását, így a könyvtárhálózat munkájában, a könyv- és lapterjesztő tevékenységben és minden olyan területen, amelyet eddig manipuláltak. 9. A művelődési életünkben megmutatkozó katasztrofális szakemberhiány leküzdésére létre kell hozni felsőoktatási rendszerünkben a népművelő szakot, ahol művelődési életünk hivatásos irányítóit képezik ki. Az RMDSZ kiáll az anyanyelvű zenész-, képzőművész-, színész-, rendezőképzés újjászervezése, bővítése mellett. 10. Szükségesnek tartjuk városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. 11. Ünnepeinken, összejöveteleinken szabadon akarjuk használni, az állami mellett, nemzeti jelképeinket. 12. Az RMDSZ szorgalmazza az életerős magyar könyvkiadók működési feltételeinek biztosítását. Részt kívánunk venni az államközi művelődési szerződésekben rögzített közös könyvkiadási- és könyvcsere akciókban, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni ízlés- és értékrendszerének, szakmai szükségleteinek megfelelő könyvekhez és kiadványokhoz. Az anyanyelvű könyvkiadás támogatásáért az RMDSZ igyekszik mozgósítani anyagi alapjait saját nyomda és könyvterjesztő hálózat kialakítása céljából.

41

13. Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Hozzájárul a romániai magyar sajtó korszerű műszaki, anyagi alapjának megteremtéséhez, különös figyelmet fordít a nyomdászszakemberek képzésére. Az RMDSZ igyekszik létrehozni a Szövetség magyar és román nyelvű sajtószervét. Különös gondot fordít a romániai magyarság helyzetével és a Szövetség munkájával kapcsolatos külföldi sajtótájékoztatás megszervezésére, idegen nyelvű tájékoztatókat szerkeszt és terjeszt. 14. Az RMDSZ következetesen harcol azért, hogy a központi és helyi rádió, televízió magyar adásai műsoridejét népességi arányszámunknak megfelelő időtartamban állapítsák meg, szorgalmazza, hogy államközi szerződés révén váljék lehetővé Erdély központi és keleti övezetében is a szomszédos államok, a mi esetünkben a magyarországi televízió adásainak vétele. 15. Igényeljük a külföldi – elsősorban a magyar nyelvű – sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták szabad előfizetését, illetve forgalmazását. 16. Az országos szakszövetségekben tevékenykedő hivatásos alkotóművészeink az RMDSZ keretében létrehozzák szakbizottságaikat, ezek ösztönzik a szabad értékalkotást, önkifejezést és vállalják a közművelődési tevékenység szervezését. EGYHÁZAK 1. Mivel az egyházak, sajátos szerepkörükön túl, az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalmi szervezetei is, az RMDSZ szoros kapcsolatot kíván kiépíteni velük: fontosnak tartja az együttműködést és állandó tanácskozást kíván velük folytatni minden olyan területen, ahol ez szükséges; igényli az egyházak részvételét a döntések előkészítésében és meghozatalában. Egyformán nyitott minden egyházzal és felekezettel szemben, tiszteletben tartja tagjainak – híveknek és felekezeten kívülieknek – a lelkiismereti szabadságát. Síkraszáll a vallásszabadság teljes körű érvényesüléséért, az egyházak autonómiájának a tiszteletben tartásáért. 2. Az RMDSZ támogatja a diktatúra idején elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyon (termőföldek, épületek erdők, alapítványok, könyvtárak, irat- és levéltárak, kegytárgyak, stb.) visszajuttatását jogos tulajdonosaiknak, a megszüntetett egyházi intézmények (iskolák, kórházak, aggmenházak, árvaházak, könyvtárak, stb.) helyreállítását, tevékenységük feltételeinek biztosítását, valamint a szerzetesrendek újbóli szabad működését. 3. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja az egyházak hitoktatói, szeretetszolgálati, oktatási, közművelődési munkálkodását. 4. Rendeljék a gyulafehérvári római katolikus érsekség joghatósága alá a temesvári, a nagyváradi és a szatmári egyházmegyéket. Az állam és a Iaši-i püspökség ne ellenezze és ne akadályozza a magyar nyelvű hitoktatást és lelkipásztori szolgálatot a moldvai csángó magyarok körében. 5. Az RMDSZ törvényes intézkedést vár el a következőkre nézve: – szavatolják a vallásfelekezetek egyenlőségét; – helyezzék hatályon kívül az 1948. évi vallásügyi törvényt; – fogadják el a 15 elismert felekezet által kidolgozott vallásügyi törvényjavaslatot; – biztosítsák az egyházak pénzbeli támogatását, az egyházak szolgálatában állók kapjanak állami fizetést; – tegyék lehetővé a hadseregben a felekezeti hovatartozás szerinti lelkipásztori szolgálatot; – lelkiismereti okok miatt tegyék lehetővé az alternatív katonai szolgálatot; – az egyházi építkezéseket csak közigazgatási engedélyekhez kössék, a célszerűségi szempontokat viszont csak az egyház állapíthassa meg; – az egyház nem üzleti tevékenysége legyen adómentes; – törvényesen biztosítsák a lelkigondozást a kórházakban, a börtönökben és a katonaságnál; – az állam anyagilag támogassa az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző javítását és felújítását;

42

– húsvét másodnapja legyen munkaszüneti nap azok számára is, akik nem a görögkeleti egyház szokása szerint ünneplik a húsvétot. IFJÚSÁG 1. Az RMDSZ a romániai magyar ifjúságot a maga sorsát alakítani tudó, jellegzetes arculatú társadalmi rétegnek tekinti. Az ifjúság saját képviselete a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a magyar egyetemi diákság vagy szervezeteit országos szinten tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), amelyek önálló és független szervezetek. Az RMDSZ mindkettőt partneri társszövetségének tekinti; vállalja és szorgalmazza a velük való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. 2. Az ifjúság országos szövetségei partnerek mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek tagjai – társadalmi jelentőségüknek megfelelően – minden szinten részt vesznek az RMDSZ vezető testületeiben. 3. Az RMDSZ együttműködése az ifjúság országos szövetségeivel a kölcsönös tisztelet alapján, önirányított szövetségek kapcsolataként valósul meg, szorosan együttműködve a felmerülő problémák megoldásában. 4. Az RMDSZ kollektív tagjaiként működő szervezeteket, egyesületeket arra ösztönzi, hogy mind nagyobb számban vonják be munkájukba a fiatalokat. Ugyanakkor szorgalmazza és támogatja a különböző arcélá ifjúsági szervezetek megalakítását, segíti munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. Ennek jegyében az RMDSZ, a romániai magyarság érdekképviseleti szerveként, minden szinten támogatja a diákok iskolán belüli önrendelkezésre irányuló tevékenységét (lásd: diáktanácsok, diákszövetségek), valamint a törvények megszabta keretek között elősegíti azok létjogosultságának törvényes elismerését a román törvénykezésben és a közvéleményben. Ugyanakkor az RMDSZ elismeri a Magyar Középiskolások Szövetségét (MAKOSZ), mint a romániai magyar középiskolások érdekeinek képviselőjét. 5. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpeni értelme azon feltételek megteremtésének elősegítése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vehet részt az ország politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési életében. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerű képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és pályakezdő fiatalok kiemelt anyagi, társadalmi támogatása és természetesen az egyéni kezdeményezéseket felkaroló és érvényesítő szervezeti keret, társadalmi, közösségi közeg létezése. Ugyanakkor a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű azonosságtudat és a művelődési kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK 1. Társadalompolitikánk legfőbb célkitűzése a létbiztonság megőrzése, a létminimum biztosítása a jelenlegi átmeneti időszak általános elszegényedési körülményei között. Szorgalmazzuk olyan gazdasági-társadalmi reformok bevezetését, amelyek enyhítik a tömegekre nehezedő terheket. Szükségesnek tartjuk az RMDSZ keretén belül létrehozni saját társadalmi segélyhálózatunkat. 2. Küzdünk olyan politikai-gazdasági viszonyok kialakításáért, melyekben a munkavállaló tisztességes bért kap és a szellemi munka is teljes elismerést nyer. Szorgalmazzuk a termelők és a fogyasztók érdekvédelmének a felvállalását. Bátorítjuk a vállalkozói kezdeményezéseket, a kis- és középvállalkozásokat, amelyek új munkahelyeket teremtenek. A növekvő munkanélküliség körülményei között, szándékunkban áll – az állam által szervezett átképzési lehetőségek mellett – szakmai tanfolyamokat indítani. Szorgalmazzuk, hogy az ipari munkaerő-felesleg térjen vissza a mezőgazdaságba, ami enyhítené a munkanélküliséget és élénkítené falvaink életét. Állandó feladatunknak tekintjük a munkanélküli segélyrendszer javítását, különös tekintettel az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre.

43

3. Az RMDSZ következetes család- és népességpolitikát szándékszik folytatni, annál is inkább, mert a nagyméretű kivándorlás miatt számarányunk rohamosan csökken. Felvilágosító munkát kell folytatnunk a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében és az egykézés ellen, az egyre romló gazdasági körülmények között is. E célból szorosan együtt kívánunk működni az egyházakkal, valamint oktatásügyi, egészségügyi és jogi intézményekkel. Támogatunk minden olyan elképzelést, amely előnyöket biztosít a gyermekes családoknak (kedvezményes adórendszer, előnyös, hosszúlejáratú és kedvezményes kölcsönök, méltányosabb gyermektáppénz rendszer, 1–3 éves fizetett gyermeknevelési szabadság, amit az anya vagy az apa egyaránt igénybe vehet stb.). Célunk, hogy a nők szabadon dönthessenek: hosszabb távon a kereső foglalkozást vagy a családanya szerepét választják. Az állam ismerje el nyugdíjra jogosító munkaviszonyként a főhivatású anyaságot. 4. Lakáspolitikai alapelvünk a lakástulajdon biztonságának helyreállítása. Mindenkinek joga van az emberi létfeltételek minimumához, az önálló – a lehetőségekhez képest saját tulajdonú – lakáshoz. Ezért érdekeltté kell tenni az állami tulajdonban levő lakások lakóit azok megvásárlásában. Elengedhetetlennek tartjuk az államosított családi ingatlanok reprivatizálását. Lakbértámogatást kell biztosítani azok számára, akik a növekvő lakbéreket nem tudják megfizetni. A kormányzat, lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából, biztosítson hosszúlejáratú, kedvezményes kölcsönöket a fiatalok, pályakezdők részére. Ésszerűnek tartjuk az elnéptelenedett falvak épületállagának vállalkozói közvetítéssel történő újrahasznosítását. 5. Felül kell vizsgálni társadalombiztosítási rendszerünket. A társadalombiztosítás ne legyen állami monopólium. Különös gondot kell fordítani a nyugdíjasokra: a minimális nyugdíjakat állandóan a létminimum felett kell tartani, bizonyos szintű alapnyugdíj mindenkit megillet, amit az eltérő teljesítményből adódó munkanyugdíj egészítsen ki. Biztosítani kell a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Szüntessék meg a politikai okokból indokolatlanul magas nyugdíjakat. Elkötelezettek vagyunk az idős emberek problémáinak megoldásában, az anyagi életkörülményeik javításán túlmenően is. Óvjuk meg öregeinket az elszegényedéstől, elmagányosodástól, kilátástalanságtól. Ösztönözzünk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmilag rászorultak megsegítését szolgálja. Ez nem csak állami, hanem egyházi, jótékonysági, esetleg magánjellegű is lehet. Szükségesnek tartjuk egy társadalmi védőhálózat kialakítását, a rászorulók, létminimum alatt élők, magukra maradt öregek, hátrányos helyzetűek számára, e célból szociális nővérképző iskolák létrehozását és teljes komfortú aggmenházak létesítését. A városi közszállítás legyen ingyenes minden 70 évnél idősebb állampolgár számára. Részesüljenek ingyenes szociális- és gyógyszerellátásban az erre rászorulók. 6. Az RMDSZ szorgalmazza az országos egészségügyi ellátás korszerűsítését, ezen belül síkraszáll a kisebbségi egészségvédelem fejlesztéséért. E célból érvényesítetni kívánja a beteg azon jogát, hogy lehetőség szerint anyanyelvén tárhassa fel panaszát orvosának. Tudatosítani kívánja az orvostársadalom minden tagjában, hogy az elkövetkező nehéz évek során erkölcsi kötelessége népének szolgálatában maradni. Szorgalmaz minden olyan alkotó törekvést, amelynek segítségével gátat lehet vetni az orvosok, és főleg a fiatal orvosok kivándorlásának. 7. Egészségvédelmünk javításának érdekében az RMDSZ támogatja önsegélyező betegcsoportok létrejöttét, valamint az őket gondozó orvoscsoportok működését. Célszerűnek tartja egy, a kisebbségi lakosság területi eloszlásának, valamint a kor igényeinek megfelelő országos diagnosztikai és gondozási hálózat kialakítását, egyházi, valamint karitatív segédlettel; továbbra is szorgalmazza az egyházi kórházak visszaállítását. 8. Az RMDSZ szerint egészségvédelmünk jelenlegi súlyos hiányosságai megoldhatatlanok egy hatékony önkéntes hálózat kialakítása nélkül, amely az orvosi kar, valamint az egyházak védnöksége alatt működne. Ennek feladatai közé tartozna a magányos betegek gondozása, a betegek lelkigondozása, a modern családtervezés kérdéseinek tisztázása, valamint a szenvedélybetegségek elleni küzdelem.

44

KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Szövetségünk kifejezi alapvető érdekeltségünket környezetünk természeti egységének és egyensúlyának megőrzésében, újabb természetvédelmi területek létesítésében. 2. Az RMDSZ olyan környezetvédelmi intézkedéseket támogat, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi előírásokkal és egyezményekkel. E célból sürgeti a Kárpát-medence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. 3. Támogatjuk egy, a Parlamentnek alárendelt Országos Környezetvédelmi Hatóság felállítását, amely a területi (megyei) Környezetvédelmi Felügyelőségeken keresztül hatékonyan ellenőrzi környezetünk minőségét és hathatósan őrködik a környezetvédelmi előírások betartása felett. A bioszféra rezervátumok és nemzeti parkok esetében javasoljuk az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak alárendelt igazgatóságok létrehozását, melyek ezen létesítmények közigazgatási, tudományos és idegenforgalmi problémáinak megoldására hivatottak. Nem értünk egyet azzal, hogy a környezetvédelmi feladatokat valamely minisztériumi hivatal hatáskörébe utalják, ez az intézkedés ugyanis alkalmat ad arra, hogy a mindenkori kormány ezt a hatóságot alárendelje gazdasági elképzeléseinek. A környezetvédelmi szempontok mérlegelése és érvényesítése előzze meg a gazdasági döntéseket. 4. Égetően sürgősnek tartjuk egy új, európai szintű környezetvédelmi törvény kidolgozását. Ennek a törvénynek tükröznie kell az élő és élettelen rendszerek között fennálló összefüggést és dinamikus egyensúlyt. Egységes egészként védelmezzük az atmoszférát, hidroszférát, litoszférát, azok vízi és szárazföldi élővilágával együtt. Ennek megfelelően kell helyreállítani az ember és környezet között megbomlott biológiai egyensúlyt is, környezetkímélővé téve a termelést, humanizálva a mesterséges városi környezetet. A törvény erejével kötelezővé kell tenni: – a környezetvédelmi tanulmányok elvégzését bármely ipari vagy mezőgazdasági létesítmény felépítésének jóváhagyása előtt, annak érdekében, hogy elkerüljük az ökológiai rendszerek károsítását; – hulladékszegény, környezetkímélő technológiák kutatását, kidolgozását és használatát, a szennyező ipari egységek működésének felülvizsgálatát; – az ásványi és általában a természeti kincsek ésszerű felhasználását; – a mezőgazdaságban, lehetőség szerint, a természetes növénytermesztést, valamint az erdőgazdaságban a tartamos eljárásokat; – olyan tájvédelmi programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak történelmi, művi környezetünk számára; a nemrég még pusztulásra ítélt falvaink, községeink, történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink, régi gazdasági épületeink és ipari műemlékeink állagának megvédését; – újabb nemzeti parkok, rezervátumok és tájvédelmi körzetek létrehozását, a veszélyeztetett fajok feltérképezését és védelmezését; – a mérgező anyagokra, a zaj- és sugárvédelemre vonatkozó előírások kidolgozását és ezek betartását a termelés minden területén; – a környezetvédelmi előírásokat megszegőkkel szemben a szigorú büntetést. 5. Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítása feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ e cél érdekében felhasználja mind az intézményes kereteket, mind a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket. A környezetvédelmet, önálló tantárgyként, vezessék be az iskolai oktatásba. A környezetvédelmi oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, a különböző ösztöndíjakat, biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést. Lehetővé kell tenni – a külföldi továbbképzés formájában is – a nemzetközi szintű tájékozódást.

45

INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK 1. Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi, szakágazati (RMKT, RMGE, EMKE, EME, EMT, RMPSZ, a csángómagyarság szövetségei, Bolyai Társaság stb.) szervezetekkel és azokat minden téren támogatva látja el. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. 2. A Szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítsunk ki. 3. A Szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989 decembere előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva a pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk bármilyen párt részéről jövő alaptalan támadást. 4. A Szövetség – az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembe vételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. 5. A parlamentbe beválasztott képviselőink az RMDSZ célkitűzéseivel összhangban álló törvényhozói tevékenységet fejtsenek ki. 6. Szoros kapcsolatot tartunk fenn anyanemzetünkkel, a más országokban élő magyar kisebbségekkel, Európa más nemzeti közösségeivel. Adott esetben az RMDSZ csatlakozik a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez. 7. Az RMDSZ arra törekszik, hogy a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség képviselőjeként érdemben hozzájáruljon a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép- és kelet-európai népek művelődési és politikai közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az összeurópai egységesüléshez. Támogatjuk a különböző országok települései, így a testvérfalvak, -városok és -megyék közötti kapcsolatteremtést. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség, mind intézményes, mind a személyi kapcsolatok révén kötődjék az összmagyarsághoz. Ennek egyik fontos eszköze a kolozsvári magyar főkonzulátus visszaállítása. 8. A Szövetség tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a kisebbségvédelem európai chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a nemzetiségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosolnak.

46

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IV. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Kolozsvár, 1995- május 26-28.) ALAPELVEK 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A szövetség elismeri a demokratikus pártok, platformok szabad szerveződését. Az RMDSZ-en belül platform minden olyan ideológiai, politikai csoportosulás, amely programja és tevékenysége révén a romániai magyarság belső tagolódását, sokféleségét teljesíti ki anélkül, hogy ezáltal megbontaná a szövetség egységét. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kollektív nemzeti kisebbségi jogok, a jogállam, a piacgazdálkodás és a civil társadalom értékei képezik. A szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ-nek társult tagjai valamint kollektív tagok a programját elfogadó gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek, amelyek részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában és meghozatalában. 2. A romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, állami hovatartozását tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor régi, történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. Romániai mivoltát vállalva nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni. Kizárólag csak számbelileg tekinti magát kisebbségnek, szülőföldjét otthonának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárult. 3. A romániai magyar kisebbségnek mint autonóm nemzeti közösségnek legfőbb érdeke: a. hogy nemzeti identitásának háborítatlan megtartásához minden feltétele meglegyen, beleértve saját intézményrendszerét is; b. a román társadalom mielőbbi demokratizálása, a jogállam megteremtése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése, a privatizáció és a piacgazdálkodás megvalósítása, Romániának az európai közösségbe való integrálódása; c. a román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes együttélési formákat alakítson ki, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely eleve kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; d. hogy a magyar nemzet szerves részeként szabadon ápolhassa kapcsolatait anyanemzetével, illetve minden magyarral. Mindezek megvalósítása nemcsak a romániai magyar nemzeti közösség érdeke, hanem, közvetlenül vagy közvetve, Románia minden olyan állampolgárának is, aki felelősséget érez az ország jövőjéért. 4. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil társadalom, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését.

47

Következésképpen az RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza: a. A romániai társadalom általános demokratizálása és korszerűsítése terén: – az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, a szólás- és sajtószabadság, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepének joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, tekintet nélkül arra, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem, illetve amire Románia különböző nemzetközi dokumentumokban aláírásával kötelezettséget és felelősséget vállalt; – a parlamentáris jogállam megteremtése és folyamatos fejlesztése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó megszervezése és működtetése, az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; a pluralizmus szellemének meghonosítása, az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság arányos képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban; – a gazdasági szervezet korszerűsítése egy megfelelő gazdasági reform alapján, a privatizáció és a piacgazdálkodás megvalósítása; – az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák az ipari szerkezetváltással és a piacgazdálkodással együtt járó munkanélküliség és infláció káros hatásait; biztosítják az alkalmazottak hatékony érdekvédelmét a szakszervezeteken keresztül; – a gazdasági, társadalmi, kulturális intézmények decentralizációja, a kommunista diktatúrából örökölt struktúrák és módszerek felszámolása; – a helyi önkormányzatok s a helyi társadalmak, az önfenntartó civil társadalom intézményrendszerének kialakítása és működtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében. b. A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Ilyen értelemben, az RMDSZ az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993. sz. Ajánlását és az 508-as számú Határozatát, az EBESZ Koppenhágai és Helsinki Határozatait, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját tartja irányadónak és kötelezőnek. Az autonómia: – elv, melynek a jogállam intézményei kiépítése során kell érvényesülnie; – a nemzeti közösség joga, melyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; – eszköz, mellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; – stratégiai cél, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómia-formák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. – A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják; a magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráció alapján létrejövő választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre.

48

– A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. – A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a következőknek: – olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, megőrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ezáltal bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve; – a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein, a fentebb említett nemzetközi dokumentumok szellemében; – a romániai magyarság saját közművelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magába foglaló anyanyelvi oktatási hálózat létrehozása; – önálló magyar nyelvű rádió- és tévéstúdiók működtetésének a biztosítása; – a romániai magyar nemzeti kisebbség számaránya szerinti részesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából. c. A különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén: – sokrétű interetnikus kapcsolatok kialakítása egymás valóban kölcsönös megismerése érdekében; – a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítása bármelyik fél részéről nyilvánulna is meg; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása; – a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése; – a felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezése; – össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek tagjai azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak; – felvállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai száműzetésbe kényszerítettek jogi és erkölcsi rehabilitálása végett indított küzdelmet. d. Az anyanemzettel, a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén: – az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása; – az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése; – az információk szabad áramlása az országhatárokon át. 5. Az RMDSZ ezen célok megvalósítása érdekében tevékenyen részt vesz a politikai életben. Politikai stratégiájában abból indul ki, hogy sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, s az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat a hatalommal. Aktívan részt vesz a jogalkotásban. Tevékenységét nem korlátozza fő feladatára, a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekeinek képviseletére, hanem ezt szem előtt tartva,

49

következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a parlamenti vitákban, mind javaslatainak vagy módosító javaslatainak megtétele során, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását interpellációk benyújtásával próbálja elősegíteni. A parlamenti tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Tevékenyen részt vesz a helyi tanácsok munkájában. 6. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny gazdasági, művelődési egyesületeknek, társulásoknak létrejöttét és működését. 7. Keresi az együttműködés lehetőségeit és ápolja a kapcsolatokat a demokratikus elveket követő független román sajtóval, avégett, hogy a román közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Ennek érdekében román nyelvű kiadványokat is megjelentet. Propagandájának alapelve a korrekt tájékoztatás. A nemzeti megbékélés elősegítése céljából támogatja az olyan kezdeményezéseket (kulturális és más természetű találkozók rendezése, román-magyar baráti társaságok létesítése stb.), amelyek hozzájárulhatnak az interetnikus feszültségek csökkentéséhez. Az RMDSZ együttműködik az egyházakkal az összehangolt tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében, egyezteti az azonos célú akciókat; támogatja az egyházakat céljaik elérésében és számít az egyházak támogatására. 8. Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége nem áll ellentétben az RMDSZ politikai alapelveivel; e kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, valamint saját törekvéseivel, s hogy ezek megvalósításához megnyerje azok erkölcsi és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külföldi pártokkal való kapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Adott esetben csatlakozik a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez, hogy ezzel is hozzájáruljon az összeurópai integrációhoz. Abból kiindulva, hogy az alapvető emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, az RMDSZ arra törekszik, hogy jó együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel (Ligue pour les droits de l homme, Amnesty International, Helsinki Watch, Hungarian Human Rights Foundation, Gesellschaft für Menschenrechten), szorgalmazza, hogy ezeknek Romániában képviseletük legyen, dokumentumokat bocsát rendelkezésükre. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi mass médiával és képviselteti magát a különböző nemzetközi kongresszusokon, konferenciákon. GAZDASÁG A gazdasági program alapelvei: I. Össztársadalmi szinten 1. Magántulajdonra épülő korszerű piacgazdaság kiépítésének szükségessége; 2. Az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának fokozatosan minimális szintre csökkentése; 3. Olyan gazdasági stabilizáció, amely figyelembe veszi a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét; 4. Döntően vállalkozásösztönző környezet kialakítása; 5. A gazdaságnak az európai (nemzetközi) integrációs trendekkel összeegyeztethető átalakítása. II. Össztársadalom – magyar közösség vonatkozásában

50

1. A tulajdonviszonyok olyan rendezése, amely felvállalja a vagyoni reprivatizációt, illetve esetenként a kártalanítást és/vagy kárpótlást; 2. Olyan decentralizált költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek; 3. A kompetencia elve alapján esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági élet átalakításában való részvételhez. III. Magyar közösségi szinten 1. Olyan információközvetítésre épülő gazdaságszervezés, amely elősegíti a vállalkozói és közösségi érdekek egyeztetését; 2. Vállalkozás-barát önkormányzati gazdaságpolitika kidolgozása, határozott helyi, országos és nemzetközi szintű vállalkozói érdekképviselet felvállalása; 3. Gazdasági szakemberképzés és továbbképzés támogatása, a piacgazdálkodás elemeinek közösségi mediatizálása. 4. Belső átvilágíthatóság a szövetség pénzforrásainak előteremtésére és kezelésére vonatkozóan. OKTATÁS – TUDOMÁNY I. A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele az oktatási rendszer autonómiája és korszerűsítése. Célunk a rangos hagyományainkhoz méltó tudományos kutatás intézményes kereteinek és szakmai feltételeinek megteremtése, a felsőfokú oktatásban pedig a képzés és a tudományos kutatások összehangolása. II. Oktatáspolitikai tevékenységünknek három síkja van: a politikai és civil érdekvédelem, valamint a reformfolyamat jegyében kibontakozó szakmai tevékenység összehangolása. Ennek megfelelően: a. Az oktatási intézmények általános autonómiáját szorgalmazzuk és képviseljük. Elsőrendű célunk: az önálló magyar oktatási rendszer megvalósítása az óvodától az anyanyelvű egyetemi és főiskolai hálózatig a szakképzés minden területén. b. Helyi és országos szinten eljárunk az anyanyelvű oktatást és annak intézményes kereteit érintő jogsérelmek orvoslásában. c. A programunkba foglalt önkormányzati modellnek megfelelően ösztönözzük, összehangoljuk a keretek bővítésére, új intézmények megteremtésére, valamint a nevelői és oktatói szemléletváltásra irányuló sikerorientált, bátor és szakmai szempontból igényes kezdeményezéseket. A.1. Országos szinten (a parlamentben, a kormány, a szakminisztérium felé) következetesen érvényesítjük a teljes anyanyelvű oktatási hálózat biztosítására irányuló törekvéseinket, melyek bennefoglaltatnak az oktatásban érdekelt civil szervezetekkel egyeztetett és az SZKT által 1995. február 26-án elfogadott oktatási programunkban. 2. Három intézménytípus működését szorgalmazzuk: az oktatás állami (önkormányzati), felekezeti és magánjellegű intézményeit egyaránt fontosnak tartjuk. Az anyanyelvű állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata kell hogy legyen. Románia adófizető polgáraiként határozottan igényeljük, hogy az állam a magyar felsőoktatási intézmény/ek/ finanszírozását is magára vállalja. Az egyházak, alapítványok és magánszemélyek minden szinten alapíthassanak oktatási intézményeket. Ezeknek fenntartásában is méltányosnak tartjuk és igényeljük az állami támogatást. 3. Minden oktatási intézményünkben igényeljük, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, kivéve a román nyelvet és irodalmat. Határozottan érvelünk amellett, hogy a román nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön programokat és tankönyveket dolgozzanak ki. 4. A beiskolázási számok meghatározásában a tanfelügyelőségek és a minisztérium az anyanyelvű általános, líceumi, szakiskolai és felsőoktatási képzés reális igényeire alapozva

51

hozzák meg döntéseiket. Követeljük az anyanyelvű felvételi vizsga lehetőségét minden iskolai fokozat és a doktorátus esetében. Kérjük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését. 5. A fenti igényekkel összhangban biztosíttatni kívánjuk a megfelelő közoktatási és felsőoktatási szakemberképzés és -továbbképzés korszerű feltételeit. 6. Sürgetjük a Románia és Magyarország közötti diplomahonosítási és más oktatási egyezmények részletes kidolgozását. Addig is szorgalmazzuk a külföldön szerzett képzettség és doktori fokozat hivatalos elismertetését. B. Az anyanyelvű oktatás kereteit sértő bármely szinten történő visszaélések (diszkrimináció, törvénysértések, helyi önkény stb.) esetében igénybe vesszük a civil érdekvédelem lehetséges formáit. 1. Növelni kívánjuk a helyi társadalom (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenőrzésének mértékét bármely iskola ügyeibe. Segítséget és politikai hátországot biztosítunk a szülőknek abban, ha gyermekeik érdekében a törvények betartására, a keretek bővítésére, az oktatás színvonalának megváltoztatására tesznek közös lépéseket. Különös hangsúlyt fektetünk a szórvány-iskolákban tanuló gyermekek érdekeire. Nem lévén külön iskolájuk, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosíttassék tanulási lehetőség erdélyi magyar iskolákban. 2. Támogatjuk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét a pedagógusok, iskolák, tanulók érdekeinek érvényesítéséért folyó érdekvédelmi tevékenységükben. A frissen végzett pedagógusok egzisztencia-teremtő törekvésében felmerülő bármiféle adminisztratív akadály, igazgatói vagy tanfelügyelői önkény esetében bevetjük érdekvédelmi eszközeinket. 3. Az oktatási intézmények fenntartásának feltételrendszerében nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok és a vállalkozói réteg együttműködésének. Szorgalmazzuk, hogy – a magyar vagy magyar többségű településeken – a helyhatóságok és a vállalkozói réteg teremtse meg a fiatal értelmiség letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldről hazatérni kívánó szellemi munkaerő életfeltételeinek biztosítására. 4. Annak érdekében, hogy az identitásunk megőrzéséhez és gazdasági, szociális, kulturális életünk fellendítéséhez nélkülözhetetlen értelmiség szülőföldjén maradjon, kiállunk az itthon tanuló főiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért, azért, hogy tanulmányaik alatt megfelelő ösztöndíjak alapításával saját erőnkből is támogassuk őket. Ugyancsak szorgalmazzuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását. C. Oktatáspolitikai tevékenységünk alapfeltétele, hogy elismerjük az oktatás valamely részterületének problémáit számon tartó, azok megoldására hivatott társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok autonómiáját. E politika minden szintjén szükségesnek tartjuk a folytonos egyeztetést az RMPSZ, a Bolyai Társaság, az EMT, az EME, az RMKT, az OMDSZ, a MAKOSZ, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége és más testületek képviselőivel. 1. Az RMDSZ oktatásra érvényes Cselekvési irányelveinek megfelelően az oktatás minden szintjén fontosnak tartjuk a szakmai-minőségi színvonal folytonos emelését. Ennek megfelelően a különböző társaságok, szervezetek közötti összhang és megfelelő munkamegosztás kialakítását kívánjuk elősegíteni, hogy az oktatási követelményrendszer tekintetében közös nevezőre jussanak. 2. Stratégiánk kiemelt szerepet szán az önálló magyar felsőoktatás szakmai megalapozásának. A Bolyai Egyetem beindításáig célunk az önálló magyar felsőoktatási kezdeményezések támogatása, a magyar tagozatok kialakítása és körültekintő fejlesztése az oktatói utánpótlás kinevelésétől a posztgraduális és a Ph.D képzés célirányos megtervezéséig. 3. Az önálló tudományos kutatási programok irányításában és menedzselésében érdekelt összes szakmai intézmények törekvéseivel összhangban szorgalmazzuk a tudományos kutatásban elért eredmények, dolgozatok, tanulmánykötetek, monográfiák anyanyelven történő kiadását. Elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő infrastruktúra, külföldi könyv- és folyóiratállomány biztosítását. Nagy fontosságot tulajdonítunk az egyetemisták kutatóvá képzésének, a fiatal kutatók támogatásának ösztöndíjakkal és publikációs lehetőségekkel minden tudományágban. 4. Önálló magyar tudományos kutatási intézmény/ek/ létesítésére törekszünk, és addig is szorgalmazzuk a koncepciózus kutatási programok beindítását és anyagi támogatását.

52

5. Egész oktatási rendszerünkben szükségesnek tartjuk a reformfolyamat beindítását, a korszerű követelményekhez igazodó és tudományosan megalapozott nevelői és didaktikai szemléletváltást, melyben a gyermek, az ifjú személyiségének teljes kibontakoztatása válik legfőbb céllá. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív taneszközök és oktatási formák bevezetését az oktatás minden szintjén. 6. A fentiek érdekében önálló magyar tankönyvkiadó/k/ alapítását tartjuk célravezetőnek. MŰVELŐDÉS Mivel a kultúra nemzetiségi létünk identitásának alaprétege, kultúrpolitikánk legfőbb célkitűzése egyrészt nemzetiségünk kultúrateremtő képességének megőrzése és fejlesztése megfelelő intézményi keretek között, másrészt a hazai etnikumok művelődési értékeinek cseréje, az interetnikus partner-kapcsolatok kiteljesítése. Művelődési életünk biztosítéka a kulturális autonómia és eszköze a kisebbségi társadalom önszerveződése. Az önszerveződés normái a koppenhágai záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Ez egyfelől megköveteli – még az első világháború után született kisebbségi kulturális szerződés előírásai értelmében – a méltányos részt az állami, községi, városi és megyei költségvetésből a nemzeti közösség kulturális mozgalmainak támogatására, másfelől azt, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelően részt vesznek a számbeli kisebbségiek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét az oktatásban, művelődésben. 1. Ezért a vegyes lakosságú vidékeken biztosítani kell a nemzeti kisebbségek tagjainak alkalmazását minden közművelődési, állami, területi szervben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek. Alkalmazzanak a művelődési minisztérium területi szakbizottságaiban nemzetiségi szakfelügyelőket, a művelődési házakban igazgatót és szakirányítókat, a könyvtárakban magyar anyanyelvű szakembert, a kulturális intézményekben magyar kutatókat és szakszemélyzetet, a népesség arányszámának megfelelően. 2. A kulturális autonómiát biztosító művelődési élet anyagi alapjának megteremtéséért a szövetség elvárja az állami alapokból való arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi a közösségi adakozó kedvet, s támogatja közművelődési társaságok, egyesületek, alapítványok létrehozását. 3. Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar művelődési élettel fenntartott kapcsolatainkat – beleértve a külföldi és a magyar nemzeti kisebbségek intézményeit –, a művelődési értékek folyamatos, kölcsönös cseréjét. 4. A kulturális autonómia szellemében ápoljuk az azonosságunkat szavatoló valamennyi művelődési ágazat sajátos hagyományait, gondoskodni kívánunk magas szintű műveléséről. Igyekszünk kiépíteni az ehhez szükséges intézményrendszert. 5. Támogatjuk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE), amely művelődési életünket koordinálja, s egyben ellátja az érdekvédelmi feladatokat is. 6. Az RMDSZ síkraszáll a Nemzetiségi Kulturális Statútum megalkotásáért, amely államilag szavatolná a kulturális autonómia gyakorlását is, beleértve a nemzeti kisebbségek művelődési intézményrendszerének állami dotálását. 7. Mindezekből következik, hogy anyanyelvi intézményeink megőrzése mellett – és újak létesítésének jogát fenntartva – síkraszállunk azért, hogy a vegyes lakosságú területeken az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé a saját kultúránk művelését. Szavatolják: – múzeumokban (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) a nemzetiségi állagok megőrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvű feliratozással; – közkönyvtárakban a magyar állomány gyarapítását és használatát, a szakszerű kezeléshez szükséges – a nemzetiségek nyelvét jól ismerő – szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését; – a levéltárakban kutatóink, valamint az érdeklődők számára a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetőségét, és az elszállított állagok visszaszolgáltatását az eredeti

53

tulajdonosainak, így a kimondottan magyar anyakönyvek, parokiális jegyzőkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosainak; – egyenlő feltételek mellett a művelődési otthonok használatát a nemzeti kisebbségek művelődési tevékenysége számára; – a műemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a romániai magyar nemzeti kisebbségek múltjával kapcsolatos műemlékek gondozása és restaurálása érdekében; – a műemlékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a nemzetiségi szakemberek, így a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság véleményének figyelembe vételét. 8. A Nemzetiségi Kulturális Statútum írja elő, hogy a Művelődési Minisztérium hálózatában működő minden központi felügyelőségi szervben részt vegyen a romániai magyar nemzeti kisebbség képviselője, aki nyomon követi a kulturális autonómia elveinek gyakorlati alkalmazását, így a könyvtárhálózat munkájában, a könyv- és lapterjesztő tevékenységben s minden olyan területen, amelyet eddig manipuláltak. 9. A művelődési életünkben megmutatkozó katasztrofális szakemberhiány leküzdésére létre kell hozni felsőoktatási rendszerünkben a népművelő szakot, ahol kiképezik művelődési életünk hivatásos irányítóit. Az RMDSZ kiáll az anyanyelvű zenész-, képzőművész-, színész-, rendezőképzés újjászervezése, bővítése mellett. 10. Szükségesnek tartjuk városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. Az utcanevek tükrözzék a település történelmi múltját is. 11. Ünnepeinken, összejöveteleinken szabadon akarjuk használni, az állami mellett, nemzeti jelképeinket. 12. Az RMDSZ szorgalmazza az életerős magyar könyvkiadók működési feltételeinek biztosítását. Részt kívánunk venni az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsere akciókban, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni az ízlés- és értékpreferenciáinak és a szakmai szükségleteinek megfelelő könyvekhez és kiadványokhoz. Az anyanyelvű könyvkiadás támogatásáért az RMDSZ igyekszik mozgósítani anyagi alapjait saját nyomda és könyvterjesztő hálózat kialakítása céljából. 13. Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Hozzájárul a romániai magyar sajtóstruktúra korszerű műszaki, anyagi alapjának megteremtéséhez, különös figyelmet fordít a nyomdászszakemberek képzésére. Az RMDSZ igyekszik létrehozni a szövetség magyar és román nyelvű sajtóorgánumát. Különös gondot fordít a romániai magyarság helyzetével és a szövetség munkájával kapcsolatos külföldi sajtótájékoztatás megszervezésére, idegen nyelvű tájékoztatókat szerkeszt és terjeszt. 14. Az RMDSZ következetesen harcol azért, hogy a központi és helyi rádió, televízió magyar adásai műsoridejét népességi arányszámunknak megfelelő időtartamban állapítsák meg, szorgalmazza, hogy államközi szerződés révén váljék lehetővé Erdély központi és keleti övezetében is a szomszédos államok, a mi esetünkben a magyarországi televízió adásainak vétele. 15. Igényeljük a külföldi (elsősorban a magyar nyelvű) sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták szabad előfizetését, illetve forgalmazását. 16. Az országos szakszövetségekben tevékenykedő hivatásos alkotóművészeink az RMDSZ keretében létrehozzák szakbizottságaikat, ezek ösztönzik a szabad értékalkotást, önkifejezést és vállalják a közművelődési tevékenység szervezését. EGYHÁZAK 1. Mivel az egyházak a sajátos szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalmi szervezetei is, az RMDSZ szoros kapcsolatot kíván kiépíteni velük; fontosnak tartja az együttműködést és állandó konzultációt kíván velük folytatni minden olyan területen, ahol ez szükséges, igényli az egyházak részvételét a döntések előkészítésében és meghozatalában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak – híveknek és felekezeten kívülieknek – lelkiismereti szabadságát. Síkraszáll a

54

vallásszabadság teljes körű érvényesüléséért, az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. 2. Az RMDSZ támogatja a diktatúra idején elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyon (termőföldek, épületek erdők, alapítványok, könyvtárak, irat- és levéltárak, kegytárgyak stb.) visszajuttatását jogos tulajdonosaiknak, a megszüntetett egyházi intézmények (iskolák, kórházak, aggmenházak, árvaházak, könyvtárak stb.) helyreállítását, tevékenységük feltételeinek biztosítását, valamint a szerzetesrendek újbóli szabad működését. 3. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja az egyházak hitoktatói, szeretetszolgálati, oktatási, közművelődési munkálkodását. 4. Rendeljék a gyulafehérvári római katolikus érsekség joghatósága alá a temesvári, a nagyváradi és a szatmári egyházmegyéket. Az állam és a iaši-i püspökség ne ellenezze és ne akadályozza a magyar nyelvű hitoktatást és lelkipásztori szolgálatot a moldvai csángómagyarok körében. 5. Az RMDSZ törvényes intézkedést vár el a következőkre nézve: – szavatolják a vallásfelekezetek egyenlőségét; – helyezzék hatályon kívül az 1948-as vallásügyi törvényt; – fogadják el a 15 elismert kultusz által kidolgozott vallásügyi törvényjavaslatot; – biztosítsák az egyházak számára a szubvenciót, az egyházak szolgálatában állók kapjanak állami fizetést; – tegyék lehetővé a hadseregben a lelkipásztori szolgálatot felekezeti hovatartozás szerint; – lelkiismereti okok miatt tegyék lehetővé az alternatív katonai szolgálatot; – az egyházi építkezéseket csak közigazgatási engedélyekhez kössék, a célszerűségi szempontokat viszont csak az egyház állapíthassa meg; – az egyház nem üzleti tevékenysége legyen adómentes; – törvényesen biztosítsák a lelkigondozást a kórházakban, börtönökben és a katonaságnál; – az állam támogassa anyagilag az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző javítását és felújítását; – Húsvét másodnapja legyen munkaszüneti nap azok számára is, akik nem a görögkeleti rítus szerint ünneplik meg a húsvétot. IFJÚSÁG 1. Az RMDSZ a romániai magyar ifjúságot a maga sorsának alakítására képes, jellegzetes arculatú társadalmi kategóriának tekinti. Az ifjúság önálló és független szervezeteit, valamint a különböző oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat elismeri a romániai magyar ifjúság legitim képviselőinek. E szervezetek országos képviseleti és egyeztetési fóruma a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelynek tagszervezetei közül a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) az RMDSZ társszervezetei. 2. Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. 3. Az ifjúság országos szövetségei partnerek mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek – társadalmi jelentőségüknek megfelelően – részt vesznek az RMDSZ vezető testületeiben minden szinten. 4. Az RMDSZ az ifjúságnak szánt jogosítványokat és juttatásokat a MIT hatáskörébe utalja. E juttatások és támogatások a MIT tagszervezeteit illetik meg. Az újraelosztás kiemelt szempontja a területi képviselet elve. 5. Az RMDSZ együttműködése az ifjúság országos szövetségeivel önirányított szövetségek kapcsolata formájában valósul meg, a kölcsönös tisztelet alapján, szorosan együttműködve a felmerülő problémák megoldásában.

55

6. Az RMDSZ a kollektív tagjaiként működő szervezeteket, egyesületeket arra ösztönözi, hogy mind nagyobb számban vonják be munkájukba a fiatalokat. Ugyanakkor szorgalmazza és támogatja a különböző arcélű ifjúsági szervezetek megalakítását, segíti munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. Ennek jegyében az RMDSZ, a romániai magyarság érdekképviseleti szerveként, minden szinten támogatja a diákok iskolán belüli önrendelkezésre irányuló tevékenységét (lásd: diáktanácsok, diákszövetségek), valamint a törvények megszabta keretek között elősegíti azok létjogosultságának törvényes elismerését. Kezdeményezi továbbá, hogy Románia új költségvetési tervezetének kidolgozásánál jelenjen meg egy elkülönített tétel, amelyet az állam az országos ifjúsági szervezetek működési és fejlesztési támogatására fordít. 7. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpeni értelme azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vehet részt az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. A távlatokban való gondolkodás szempontjából az RMDSZ számára stratégiailag fontos a generációs alapon és az ifjúság minden kategóriáját magába foglaló ifjúsági kulturális tér kialakítása, helyi és területi intézmények mellett működő, általuk támogatott ifjúsági intézmények, hivatalok létrehozása, amelyek a helyi költségvetési keretből az ifjúságot hivatottak támogatni. 8. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerű képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és pályakezdő fiatalok kiemelt anyagi, szociális támogatása, és természetesen az egyéni kezdeményezéseket felkaroló és érvényesítő szervezeti keret, társadalmi, közösségi közeg létezése. Ugyanakkor a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű identitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK Alapelvek: a. Az RMDSZ alapvető elvi álláspontjának megfelelően a települési önkormányzatok lehető legszélesebb körű autonómiája, a központi hatalom maximális decentralizációja kell az önkormányzati élet alapját képezze. b. A települési önkormányzatok egész tevékenységét a Helyi Autonómia Chartájában foglaltak szellemében kell szabályozni és ennek megfelelően végezni. c. A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kell a helyi közösségek és polgárok részvételét minden olyan döntésben, melynek következményei kihatással vannak életükre. d. Az önkormányzati munkát a lakossággal való szoros kapcsolattartás és a teljes transzparencia kell hogy jellemezze. e. Az RMDSZ színekben megválasztott önkormányzati tisztségviselők egész tevékenységüket a szövetség programja, alapszabályzata és a vonatkozó hivatalos RMDSZ dokumentumok ismeretében és szellemében kell hogy végezzék. f. Az RMDSZ területi szervezeteinek és az önkormányzatokban dolgozóknak szorosan együttműködve kell tevékenykedniük a szövetség programjának megvalósítása érdekében. g. Az RMDSZ vállalt érdekvédelmi szerepkörének megfelelően az önkormányzati munkában minden esetben össze kell egyeztetni a települési, lakóközösségi érdekeket a kisebbségek sajátos érdekvédelmi feladataival. h. Az önkormányzatoknak – közös területeiken – jó kapcsolatokat kell kialakítaniuk, együtt kell működniük egyházainkkal. i. A szövetség önkormányzati programjának részletes kidolgozását, megvalósítási tervét a helyi, települési szinteken kialakított programokra alapozza, melyek a területi szervezetek, pártok, platformok és önkormányzati tisztségviselők együttműködésével alakulnak ki. Alapvető célkitűzések: a. Mindazoknak a törvényeknek és szabályozóknak a módosítása, amelyek ellentmondanak az önkormányzati autonómia elvének, illetve kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak. Ez elsősorban az 1991/69-es törvényre vonatkozik, de a földtörvényre, a

56

nyelvhasználattal, oktatással, egészségüggyel, stb. kapcsolatos törvénymódosításokat is érinti. E törvényeket szövetségünk a Helyi Autonómia Európa Chartája, az Európa Tanács 1201-es Ajánlása és más vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében kívánja elvégezni. A parlamentben továbbra is szorgalmazzuk/kezdeményezzük azoknak a törvényeknek az elfogadását, melyek elengedhetetlenek az önkormányzatok hatékony működéséhez. b. Szövetségünk olyan tevékenységi keret-programot hoz létre, amely lehetővé teszi, illetve modellként szolgál helyi cselekvési programok kidolgozásához, a településfejlesztéssel, a kisebbségek védelmével, a privatizációval, az erdőgazdálkodással, a kárpótlással, a környezetvédelemmel stb. kapcsolatban. c. A szövetség szorgalmazza és támogatja olyan konkrét kisebbségi érdekvédelmi programok kidolgozását, melyek differenciáltan kezelik a különböző helyzetben élő romániai magyar közösségek sajátos problémáit. Ennek érdekében támogatjuk az olyan programok létrejöttét, melyek mintául szolgálhatnak azon önkormányzatok érdekvédelmi tevékenysége számára, melyekben a magyarság többséget képez. Ugyancsak sajátos programokat kell kialakítani a vegyes lakosságú településeken és kitüntetett fontosságú a szórványhelyzetben élő magyar közösségek önkormányzati kérdéseinek megfogalmazása és a programok végrehajtása. d. A szövetség, az Országos Önkormányzati Tanáccsal együttműködve, programot dolgoz ki a helyhatósági választásokra való felkészülésre, szakmai képzésre és a tisztségviselők kiválasztására vonatkozóan. e. Az Ügyvezető Elnökség folyamatosan működteti szakmai tanácsadó programjait és az önkormányzatokkal közös rendezvényeit. f. Az Ügyvezető Elnökség áttekinti a testvértelepülési kapcsolatok rendszerét, javaslatcsomagokat dolgoz ki tartalmas együttműködési formákra, felkérés esetén menedzseli a már meglévő kapcsolatokat, új kapcsolatokat és együttműködési formákat igyekszik kialakítani. g. A szövetség támogatja a települési önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. h. A közigazgatási reform keretében a szövetség szorgalmazza a községek újjászervezését, új kistáji vagy regionális vonzáskörzetek létrehozását. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGÉSZSÉGÜGY 1. Szociálpolitikánk legfőbb célja a létbiztonság kivívása, a létminimum biztosítása, az általános elszegényedés megakadályozása. Szorgalmazzuk olyan gazdasági-szociális reformok bevezetését, amelyek enyhítik a kisjövedelműekre nehezedő terheket. Szükségesnek tartjuk az RMDSZ keretén belül létrehozni saját szociális segélyhálózatunkat. 2. Küzdünk olyan politikai-gazdasági viszonyok kialakításáért, melyekben a munkavállaló tisztességes bért kap és a szellemi munka is teljes elismerést nyer. Szorgalmazzuk a termelők és a fogyasztók érdekvédelmének a felvállalását. Bátorítjuk a vállalkozói kezdeményezéseket, a kis- és középvállalkozásokat, amelyek új munkahelyeket teremtenek. A növekvő munkanélküliség körülményei között, szándékunkban áll – az állam által szervezett átképzési lehetőségek mellett – szakmai tanfolyamokat indítani. Szorgalmazzuk, hogy az ipari munkaerő-felesleg térjen vissza a mezőgazdaságba, ami enyhítené a munkanélküliséget és élénkítené falvaink életét. Állandó feladatunknak tekintjük a munkanélküli segélyrendszer javítását, különös tekintettel az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre. 3. Az RMDSZ következetes család- és népességpolitikát szándékszik folytatni, annál is inkább, mert a nagyméretű kivándorlás miatt számarányunk rohamosan csökken. Felvilágosító munkát kell folytatnunk a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében, és az egykézés ellen, az egyre romló gazdasági körülmények között is. E célból szorosan együtt kívánunk működni az egyházakkal, valamint oktatásügyi, egészségügyi és jogi intézményekkel. Támogatunk minden olyan elképzelést, amely előnyöket biztosít a gyermekes családoknak (kedvezményes adórendszer, előnyös, hosszú lejáratú és kedvezményes kölcsönök, méltányosabb gyermektáppénzrendszer, 1-3 éves fizetett gyermeknevelési szabadság, amit az anya vagy az apa egyaránt igénybe vehet, stb.).

57

Célunk, hogy a nők szabadon dönthessenek: hosszabb távon a kereső foglalkozást választják-e, vagy a családanya szerepét vállalják. Az állam ismerje el nyugdíjra jogosító munkaviszonyként a főhivatású anyaságot. Szociálpolitikai alapelvünk az ifjúság (mint az önálló életkezdés egyre súlyosabb problémáival szembenéző réteg), a nagycsaládosok (mint az infláció által többszörösen sújtott társadalmi csoport) s a nyugdíjasok (mint a legrohamosabban elszegényedő népességrész) helyzetének javítása. 4. Lakáspolitikai alapelvünk a lakástulajdon biztonságának helyreállítása. Mindenkinek joga van az emberi létfeltételek minimumához, az önálló – a lehetőségekhez képest saját tulajdonú – lakáshoz. Ezért érdekeltté kell tenni az állami tulajdonban lévő lakások lakóit azok megvásárlásában. Elengedhetetlennek tartjuk az államosított családi ingatlanok reprivatizálását. Lakbértámogatást kell biztosítani azok számára, akik a növekvő lakbéreket képtelenek megfizetni. A kormányzat biztosítson hosszúlejáratú, kedvezményes kölcsönöket a fiatalok, pályakezdők számára lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából. Ésszerűnek tartjuk az elnéptelenedett falvak épületállagának vállalkozói közvetítéssel történő újrahasznosítását. A lakosság egyes rétegei, főleg a fiatalok, súlyos lakásproblémákkal küzdenek. Szociálpolitikai prioritásnak tekintjük a lakáshelyzet javítását, sürgetően szükségesnek tartjuk a kedvező hitelfeltételek biztosítását fiatalok, pályakezdők számára lakásépítés céljából. 5. Felül kell vizsgálni társadalombiztosítási rendszerünket. A társadalombiztosítás ne legyen állami monopólium. Különös gondot kell fordítani a nyugdíjasokra: a minimális nyugdíjakat állandóan a létminimum felett kell tartani; bizonyos szintű alapnyugdíj mindenkit megillet, amit az eltérő teljesítményből adódó munkanyugdíj egészítsen ki. Biztosítani kell a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Szüntessék meg a politikai okokból indokolatlanul magas nyugdíjakat. Elkötelezettek vagyunk az idős emberek problémáinak megoldásában, az anyagi életkörülményeik javításán túlmenően is. Óvjuk meg öregeinket az elszegényedéstől, elmagányosodástól, kilátástalanságtól. Ösztönözzünk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmilag rászorultak megsegítését szolgálja. Ez nem csak állami, hanem egyházi, jótékonysági, esetleg magánjellegű is lehet. Szükségesnek tartjuk egy szociális védőhálózat kialakítását a rászorulók, létminimum alatt élők, magukra maradt öregek, hátrányos helyzetűek számára, e célból szociális nővérképző iskolák létrehozását és teljes komfortú aggmenházak létesítését. A városi közszállítás legyen ingyenes minden 70 évnél idősebb állampolgár számára. Részesüljenek ingyenes szociális- és gyógyszerellátásban az erre rászorulók. 6. Az RMDSZ szorgalmazza az országos egészségügyi ellátás korszerűsítését, ezen belül síkraszáll a kisebbségi egészségvédelem fejlesztéséért. E célból érvényesíttetni kívánja a beteg azon jogát, hogy lehetőség szerint anyanyelvén tárhassa fel panaszát orvosának. Tudatosítani kívánja az orvostársadalom minden tagjában, hogy az elkövetkező nehéz évek során erkölcsi kötelessége népének szolgálatában maradni. Szorgalmaz minden olyan alkotó törekvést, amelynek segítségével gátat lehet vetni az orvosok, és főleg a fiatal orvosok elvándorlásának. Sürgetjük a társadalombiztosítás reformját. Nem tekintjük a társadalombiztosítást állami monopóliumnak, támogatjuk a civil társadalom önsegítő szervezeteinek létrehozását. Támogatjuk a szabad orvosválasztás jogát. 7. Egészségvédelmünk javításának érdekében az RMDSZ támogatja önsegélyező betegcsoportok létrejöttét, valamint az őket gondozó orvoscsoportok működését. Célszerűnek tartja egy, a kisebbségi lakosság területi eloszlásának, valamint a kor igényeinek megfelelő országos diagnosztikai és gondozási hálózat kialakítását, egyházi, valamint karitatív segédlettel; továbbra is szorgalmazza az egyházi kórházak visszaállítását. 8. Az RMDSZ szerint egészségvédelmünk jelenlegi súlyos hiányosságai megoldhatatlanok egy hatékony önkéntes hálózat kialakítása nélkül, amely az orvosi kar, valamint az egyházak védnöksége alatt működne. Ennek feladatai közé tartozna a magányos betegek gondozása, a betegek lelkigondozása, a modern családtervezés kérdéseinek tisztázása, valamint a szenvedélybetegségek elleni küzdelem. 9. Létrehozza a szociális védelem kérdéskörével foglalkozó RMDSZ intézményrendszert.

58

10. Elkészíti a karitatív szervezetek és segélyszolgálatok munkáját megkönnyítő nyilvántartásokat.

59

KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Szövetségünk kifejezi alapvető érdekeltségét ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzésében, újabb természetvédelmi területek létesítésében. 2. Az RMDSZ olyan környezetvédelmi intézkedéseket támogat, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi normákkal és egyezményekkel. E célból sürgeti a Kárpátmedence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. 3. Támogatjuk egy, a parlamentnek alárendelt Országos Környezetvédelmi Hatóság felállítását, amely a területi (megyei) Környezetvédelmi Felügyelőségeken keresztül hatékonyan ellenőrzi környezetünk minőségét és hathatósan őrködik a környezetvédelmi normák betartása felett. A bioszféra rezervátumok és nemzeti parkok esetében javasoljuk az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak alárendelt igazgatóságok létrehozását, melyek ezen létesítmények adminisztratív, tudományos és turisztikai problémáinak megoldására hivatottak. Nem értünk egyet azzal, hogy a környezetvédelmi feladatokat valamely minisztériumi hivatal hatáskörébe utalják, ez az intézkedés ugyanis alkalmat ad arra, hogy a mindenkori kormány ezt a hatóságot alárendelje gazdasági elképzeléseinek. A környezetvédelmi szempontok mérlegelése és érvényesítése előzze meg a gazdasági döntéseket. 4. Égetően sürgősnek tartjuk egy új európai szintű környezetvédelmi törvény kidolgozását. Ennek a törvénynek tükröznie kell az élő és élettelen rendszerek között fennálló összefüggést és dinamikus egyensúlyt. Egységes egészként védelmezzük az atmoszférát, hidroszférát, litoszférát, azok vízi és szárazföldi élővilágával együtt. Ennek megfelelően kell helyreállítani az ember és környezet között megbomlott biológiai egyensúlyt is, környezetkímélővé téve a termelést, humanizálva a mesterséges urbánus környezetet. A törvény erejével kötelezővé kell tenni: - a környezetvédelmi tanulmányok elvégzését bármely ipari vagy mezőgazdasági létesítmény felépítésének jóváhagyása előtt, valamint minden működő, potenciálisan szennyező ipari, mezőgazdasági és városgazdálkodási vállalat esetében, annak érdekében, hogy elkerüljük az ökológiai rendszerek károsítását; - hulladékszegény, környezetkímélő technológiák kutatását, kidolgozását és használatát, a szennyező ipari egységek működésének felülvizsgálatát; - az ásványi és általában a természeti kincsek racionális felhasználását; - a mezőgazdaságban lehetőség szerint a természetes növénytermesztést, valamint az erdőgazdaságban a tartamos eljárásokat; - olyan tájvédelmi programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak történelmi, művi környezetünk számára; a nemrég még pusztulásra ítélt falvaink, községeink, történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink, régi gazdasági épületeink és ipari műemlékeink állagának megvédését; - újabb nemzeti parkok, rezervátumok és tájvédelmi körzetek létrehozását a veszélyeztetett fajok feltérképezését és védelmezését; - a mérgező anyagokra, a zaj- és sugárvédelemre vonatkozó normák kidolgozását és ezek betartását a termelés minden területén; - a környezetvédelmi normákat megszegőkkel szemben a szigorú büntetést. 5. Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítása feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ e cél érdekében felhasználja mind az intézményes kereteket, mind a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket. Vezessék be az iskolai oktatásba az ökológiát mint önálló tantárgyat, a környezetvédelemre vonatkozó fejezetekkel. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, különböző ösztöndíjakat. Lehetővé kell tenni – a külföldi továbbképzés formájában is – a nemzetközi szintű tájékozódást.

60

INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK 1. Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi, szakágazati (RMKT, RMGE, EMKE, EME, EMT, RMPSZ, RMDE, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége, Bolyai Társaság stb.) szervezetekkel és azokat minden téren támogatva látja el. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. 2. A szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítson ki. 3. A szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989 decembere előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva a pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. Ugyanakkor határozottan visszautasítunk bármilyen párt részéről jövő alaptalan támadást. 4. A szövetség – az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembe vételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. 5. A szövetség Románia Parlamentjébe beválasztott képviselői és szenátorai kötelesek az RMDSZ kongresszusa által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban álló törvényhozói tevékenységet kifejteni. 6. Szoros kapcsolatot tartunk fenn anyanemzetünkkel, a más országokban élő magyar kisebbségekkel, Európa más nemzeti közösségeivel. Adott esetben csatlakozunk a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez. 7. Az RMDSZ arra törekszik, hogy a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség képviselőjeként érdemben hozzájáruljon a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az összeurópai integrálódáshoz. Támogatjuk a különböző országok települései, így a testvérfalvak-, -városok és -megyék közötti kapcsolatteremtést. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség, mind intézményes, mind a személyi kapcsolatok révén kötődjék az összmagyarsághoz. Ennek egyik fontos eszköze a kolozsvári magyar főkonzulátus visszaállítása. 8. Szövetségünk tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a kisebbségvédelem európai chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a nemzetiségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosolnak.

61

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG V. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Marosvásárhely, 1997. október 3-4.) ALAPELVEK

1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A szövetség elismeri a demokratikus pártok, platformok szabad szerveződését. Az RMDSZ-en belül platform minden olyan ideológiai, politikai csoportosulás, amely programja és tevékenysége révén a romániai magyarság belső tagolódását, sokféleségét teljesíti ki, anélkül hogy ezáltal megbontaná a szövetség egységét. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, az európai keresztény értékrend, a kollektív nemzeti kisebbségi jogok, a jogállam, a piacgazdálkodás és a civil társadalom értékei képezik. A szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ-nek társult tagjai valamint területi szervezetei, pártjai és platformjai a programját elfogadó gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek, amelyek részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában és meghozatalában. 2. A romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, állami hovatartozását tekintve Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor régi történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadokon át együtt élt. Romániai mivoltát vállalva, nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek, szülőföldjét otthonának vallja, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárult. 3. A romániai magyar kisebbségnek mint autonóm nemzeti közösségnek legfőbb érdeke: a. hogy nemzeti identitásának háborítatlan megtartásához minden feltétele meglegyen, beleértve saját intézményrendszerét is; b. a román társadalom demokratizálása, a jogállam kiépítése, intézméyeinek megerősítése és megfelelő működtetésének a biztosítása, a korszerű piacgazdaság kialakítása, Romániának az európai közösségbe való integrálódása; c. hogy a román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes együttélési formákat alakítson ki, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely eleve kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; d. hogy a magyar nemzet szerves részeként szabadon ápolhassa kapcsolatait anyanemzetével, illetve minden magyarral. Mindezek megvalósítása nemcsak a romániai magyar nemzeti közösség érdeke, hanem, közvetlenül vagy közvetve, Románia minden olyan állampolgárának is, aki felelősséget érez az ország jövőjéért. 1. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil

62

társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. Következésképpen az RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza: a. A romániai társadalom általános demokratizálása és korszerűsítése terén: az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli-segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás- és sajtószabadság, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem; a parlamentáris jogállam megfelelő működtetése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó működtetése az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság megfelelő képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban; a gazdaságszerkezet korszerűsítése egy következetes gazdasági reform alapján, a privatizáció és a piacgazdálkodás megvalósítása; az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliség és az infláció káros hatásait; hatékony szociális védelmi rendszer bevezetése; a szakszervezetek által az alkalmazottak számára biztosított hatékony érdekvédelmet elősegítő rendelkezések meghozatala; korszerű gazdaságszerkezetnek megfelelő piacgazdaság megvalósítása, a társadalmi, kulturális, oktatási intézmények decentralizációja; a helyi önkormányzatok, a helyi társadalmak, az önfenntartó civil társadalom intézményrendszerének hatékony működtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében. b. A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Ilyen értelemben az RMDSZ az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993. sz. Ajánlását és az 508-as számú Határozatát, az EBESZ Koppenhágai és Helsinki Határozatait, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, valamint a RománMagyar Alapszerződést tartja irányadónak és kötelezőnek, az azok betartásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokkal együtt. Az autonómia: elv, melynek a jogállam intézményei kiépítése során kell érvényesülnie; a nemzeti közösség joga, melyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; eszköz, mellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; stratégiai cél, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák - beleértve a területi autonómiát is - jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják; a magyar nemzeti közösség önkormányzata a

63

szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre. A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a következőknek: olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, őrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül hogy ezáltal bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve; a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein, a fentebb említett nemzetközi dokumentumok szellemében; a romániai magyarság saját közművelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magában foglaló anyanyelvi oktatási hálózat létrehozása; önálló magyar nyelvű rádió- és tévéstúdiók működtetésének a biztosítása; a romániai magyar nemzeti közösség számaránya szerinti részesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából. c. A különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén: sokrétű interetnikai kapcsolatok kialakítása egymás kölcsönös, igazi megismerése érdekében; a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítása; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása; a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése; a felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezése; össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek tagjai azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak; vállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai száműzetésbe kényszerítettek jogi és erkölcsi rehabilitálása végett indított küzdelmet. d. Az anyanemzettel, a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén: az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása; az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése; az információ országhatárokon át történő szabad áramlásának a biztosítása. 2. Az RMDSZ ezen célok megvalósítása érdekében tevékenyen részt vesz a politikai életben. Politikai stratégiája szerint sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, s az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat.

64

Aktívan részt vesz a jogalkotásban. A magyar nemzeti közösség érdekeit szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a törvénytervezetek kezdeményezése és kidolgozása során, mind a parlamenti vitákban, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását interpellációk benyújtásával is igyekszik elősegíteni. Parlamenti tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Választott és kinevezett tisztségviselői tevékenyen részt vesznek a helyi, megyei tanácsok munkájában, az állami közigazgatásban. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny gazdasági, művelődési egyesületeknek, társulásoknak a létrejöttét és működését. Kezdeményezi azon törvények módosítását, melyek a civil szervezeteket hátrányosan érintik. Keresi az együttműködés lehetőségeit és ápolja a kapcsolatokat a demokratikus elveket követő sajtóval, avégett, hogy a közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Ennek érdekében idegennyelvű kiadványokat is megjelentet. Propagandájának alapelve a korrekt tájékoztatás. A nemzeti megbékélés elősegítése céljából támogatja az olyan kezdeményezéseket (kulturális és más természetű találkozók rendezése, román-magyar baráti társaságok létesítése stb.), amelyek hozzájárulhatnak az interetnikus kapcsolatok javításához. Az RMDSZ együttműködik az egyházakkal az összehangolt tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében, egyezteti az azonos célú akciókat; támogatja az egyházakat céljaik elérésében, és számít az egyházak támogatására. Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége nem áll ellentétben az RMDSZ politikai alapelveivel; e kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, valamint saját törekvéseivel, s hogy ezek megvalósításához megnyerje azok erkölcsi és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külföldi pártokkal való kapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Adott esetben csatlakozik a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez, hogy ezzel is hozzájáruljon az összeurópai integrációhoz. Abból kiindulva, hogy az alapvető emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, az RMDSZ arra törekszik, hogy jó együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel, szorgalmazza, hogy ezeknek Romániában képviseletük legyen, dokumentumokat bocsát rendelkezésükre. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi mass mediával, és képviselteti magát a különböző nemzetközi kongresszusokon, konferenciákon. Az RMDSZ felvállalja az európai keresztény értékrend érvényesítését Romániában, és kéri felvételét az Európai Néppártba. GAZDASÁG A gazdasági program alapelvei: I. Össztársadalmi szinten: 1. magántulajdonra épülő korszerű piacgazdaság kiépítésének szükségessége; 2. az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának fokozatosan minimális szintre csökkentése; 3. olyan gazdasági stabilizáció, amely figyelembe veszi a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét;

65

4. döntően vállalkozásösztönző környezet kialakítása; 5. a gazdaságnak az európai (nemzetközi) integrációs trendekkel összeegyeztethető átalakítása. II. Össztársadalom - magyar közösség vonatkozásában: 1. a tulajdonviszonyok olyan rendezése, amely felvállalja a vagyoni reprivatizációt, illetve esetenként a kártalanítást és/vagy kárpótlást; 2. olyan decentralizált költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek; 3. a kompetencia elve alapján esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági élet átalakításában való részvételhez. III. Magyar közösségi szinten: 1. olyan információközvetítésre épülő gazdaságszervezés, amely elősegíti a vállalkozói és közösségi érdekek egyeztetését; 2. vállalkozásbarát önkormányzati gazdaságpolitika kidolgozása, határozott helyi, országos és nemzetközi szintű vállalkozói érdekképviselet felvállalása; 3. gazdasági szakemberképzés és továbbképzés támogatása, a piacgazdálkodás elemeinek közösségi mediatizálása; 4. belső átvilágíthatóság a szövetség pénzforrásainak előteremtésére és kezelésére vonatkozóan. Gazdaságpolitika A. Alapelvek A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amikor gazdaságpolitikai alternatívát kínál Románia számára, az átmeneti időszak helyzetelemzéséből kiindulva, az ország mozgósítható erőforrásait és a nemzetközi környezethez való - mai és jövőbeni kapcsolódás, integráció feltételeit veszi figyelembe. Megalapozatlan lenne társadalmi jólétnövekedést ígérni mindaddig, amíg a gazdaság teljesítőképessége csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutat. Ezért szükséges olyan intézkedések meghozatala, amelyek a gazdaság közép- és hosszú távú élet- és versenyképességét biztosítják, megalapozva a társadalmi jólétet és az életszínvonal növekedését. Meghatározónak tartjuk, hogy Romániában olyan gazdasági környezet alakuljon ki, amelyben kizárt mindenfajta - a politikai hatalom által eszközölt vagy indukált megkülönböztetés vagy ilyen kísérlet, ahol tényleges esélyegyenlőség működik a gazdasági folyamatok szereplői között. A még centralizált gazdasági szerkezet és működés decentralizációját meghatározónak tartjuk, amelyben fontos a gazdaság depolitizálása, az állam gazdasági szerepvállalásának visszaszorítása, annak átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele, a gazdaságpolitikai irányítás határozott koncepcióra alapozása - de nem önkényes beavatkozása a gazdaság szervesen alakuló piaci folyamataiba, ahol elkerülhetetlen az érdekek ütköztetése, és ahol a feszültségeket egyeztetés és átfogó megállapodások alapján kezelhetőnek tartjuk. A versenyhelyzet esélyegyenlőségre, nyitottságra kell hogy alapozzon, és a versenyben lemaradt állampolgárok, társadalmi rétegek létfenntartási problémáinak kezelését a támogatásokban a rászorultság elvének alkalmazásával látjuk megvalósíthatónak. Programunk meghatározó elve, hogy hosszú távú és átfogó keretben gondolkodik, ami prioritások követését feltételezi. Ennek alapján “átjárhatóvá” kívánjuk tenni a rövid- és hosszú távú, a makro- és mikrogazdasági szintre elképzelt programrészeket, ugyanis meggyőződésünk, hogy még a reális részeredmények is törékenyek, sőt ellentmondhatnak a hosszú távú törekvéseknek, ha összefüggéstelenek és rendszertelenek, ha csak a túlélést tartják fontosnak. Az átfogó jelleg arra is vonatkozik, hogy a gazdasági átmenet koncepciójának kidolgozásához, kivitelezéséhez és sikeréhez nem kis mértékben hozzá tud és kell hogy járuljon a “humán szféra”, elsősorban az oktatás-kutatás. A mentalitásban, a tudásban, az

66

információgazdálkodásban várt változások elengedhetetlenek mind a makro-, mind a mikrogazdasági környezet javításához, az átmenet időtartamának nem ugrásszerű, hanem szerves csökkentéséhez. A program figyelembe veszi a romániai átmenet sajátos helyzetét és minden vonatkozásában szem előtt kívánja tartani a világgazdaság globalizációja kapcsán kialakult helyzetet is, az európai és közép-kelet európai integrációs folyamatokat és elképzeléseket, azok rövid- és hosszú távú esélyeit és kihatásait. Tudjuk, hogy a gazdasági integráció nem kizáróan gazdasági kérdés, ellenben azt is tényként kezeljük, hogy megfelelő, reális gazdasági fejlettség elérése nélkül, túl a piacgazdaság intézményrendszerének felépítésén, az integráció nem lehetséges. Az európai integráció gazdasági vonatkozásában meghatározónak tartjuk a régiók közötti kapcsolatok kialakítását és fejlesztését, amelyeket a komparatív, kölcsönös előnyök kell hogy jellemezzenek. Véleményünk szerint Európa gazdasági régiói között az áru-, munkaerő-, tőke- és szolgáltatási kapcsolatok hozzájárulhatnak a politikai integráció kiteljesedéséhez. A program alapvető célja, hogy - gyakorlati végrehajtásával - kiszámítható gazdasági környezet jöjjön létre, amely megfelelő keretet biztosít mind a reálgazdaság, a vállalkozói szféra versenyszerű működéséhez, mind pedig a kialakuló jogállam polgárcentrikus intézményrendszerének fenntartásához, lehetőséget kínálva az állampolgárnak az önmegvalósításhoz. Gazdaságpolitikai szempontokra szűkítve az elképzeléseket, annak ellenére, hogy jellegét tekintve nem igazán cél, hanem “csak” eszköz, azonban fontosságát, az átmenet egészére gyakorolt meghatározó szerepét véve figyelembe, a programban első helyen szerepel a gazdasági szerkezetátalakítás megvalósítása. Enélkül, ennek további halasztása esetében bármilyen más makrogazdasági cél, de még eredmény sem lehet reális és tartós. A gazdasági szerkezetátalakítás azonban nem történhet önmagában és önmagáért, hanem segítenie és szolgálnia kell másik két, az integráció szempontjából is meghatározó célt, amelyek eléréséhez további évek szükségesek: a dinamikus gazdasági egyensúly megteremtését és biztosítását; a tartós gazdasági növekedés elérését és fenntartását. B. Célok Mindezeket tekintetbe véve az RMDSZ-nek a következő célkitűzései vannak: 1. magántulajdonra épülő korszerű piacgazdaság kiépítése; 2. az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának fokozatosan minimális szintre való csökkentése; 3. olyan gazdasági stabilizáció, amely figyelembe veszi a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét; 4. döntően vállalkozásösztönző környezet kialakítása; 5. a gazdaságnak, az európai (nemzetközi) integrációs trendekkel összeegyeztethető átalakítása; 6. a tulajdonviszonyok olyan rendezése, amely felvállalja a vagyoni reprivatizációt, illetve esetenként a kártalanítást és/vagy kárpótlást; 7. olyan decentralizált költségvetés-politika kialakítása, amely megalapozza a helyi közösségek felelős önkormányzatának a működését; 8. a kompetencia elve alapján esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági élet átalakításában való részvételhez; 9. a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül. C. Gazdaságpolitikai eszközök I. A gazdasági szerkezetátalakítás területén 1. A tulajdonszerkezet átalakítása: 1.1. Privatizáció:

67

A téves tömegprivatizációs program eredményeképp létrejött vállalati tulajdonosi struktúrák nem felelnek meg a fejlett piacgazdaság követelményeinek, hiszen a vállalatok alaptőkéje felaprózódott több ezer kis részvényes között, emiatt pedig nehezen megoldható a tulajdonosi érdekképviselet. A privatizációt nem mint célt, hanem mint eszközt kell kezelni. Az állami tulajdonban lévő vállalatokat egészben, vagy ezek szerkezeti átalakítása után részeikben (eszközállomány) piaci értéken, pénzért kell privatizálni. Mindaddig, amíg az állami tulajdonban lévő vállalatokat nem privatizáljuk, lehetetlen a költségvetésből többet fordítani jóléti célokra. A privatizáció célja az, hogy az állam ne tulajdonosként jusson bevételhez, hanem adó (lehetőleg indirekt adó - TVA) formájában. Szükséges: a jövedelmező gazdasági társaságok eladás útján történő, gyors privatizációja; veszteséges gazdasági társaságok esetén: a csődeljárást követő privatizáció; az önkormányzatok vagyonhoz juttatását a privatizáció során; a privatizációs folyamat felgyorsítása, többlépcsős privatizációs stratégia alapján; szakmai befektetőknek történő eladásra komplex szempontrendszer kialakítása, mely a vételár mellett a befektető vállalásait tartalmazza: további befektetések eszközlésére, munkahelymegtartásra vagy -teremtésre, technologiai felújításra, környezeti károk felszámolására és a környezet további védelmére, a termelés exportorientáltságára. 1.2. Reprivatizáció: támogatjuk és szorgalmazzuk a reprivatizációt, az üzletek, műhelyek, malmok, szállodák, lakások, oktatási és szociális létesítmények, gyógyszertárak, egyházi ingatlanok, tudományos és művelődési társaságok, egyesületek, alapítványok stb. esetében teljes vagyonvisszaadást természetben, s ahol ez nem lehetséges, ott teljes körű kárpótlást tartunk szükségesnek; a szövetkezeti vagyon teljes visszaadása a szövetkezetek tulajdonába. 2. Ágazati gazdaságpolitika 2.1. Ipargazdaság: a hosszú távú tervezhetőség megteremtése érdekében a szakminisztériumok által elkészítendő, kidolgozás fázisában levő ágazati stratégiák időtálló (közép- és hosszú távú szempontok szerinti) véglegesítése; egységes beruházási törvény megalkotása, amely a bel- és külföldi befektetők számára egyaránt biztosít kedvezményeket; az alacsony hatékonyságú, nagy nyersanyag- és energiafelhasználó, veszteséges vállalatok termelésleállításának folytatása, a csődeljárás beindítása utáni privatizálása a bel- vagy külföldi piacra szánt ipari termékszerkezet átalakításának elősegítésére; az ingyenes nagyprivatizáció folyamatában részt vett, többségi állami tulajdonban maradt vállalatok aktívumainak piaci áron történő értékesítése; az ágazati állami monopóliumok - önálló gazdálkodású egységek (Regii Autonome) – kereskedelmi társaságokká való alakítása, megteremtve a részleges privatizálásukhoz szükséges feltételeket; teljes szerkezetváltás az energetikai ágazatban: - reális versenyhelyzet kialakítása és a magas termelési költségek megszüntetése érdekében az energiatermelő, -szállító és szolgáltató egységek kereskedelmi társaságokká való alakítása, energiatermelő egységek privatizálása; - a külföldi - ágazati - beruházások támogatása; az európai földgázszállító hálózatba való bekapcsolódás megvalósítása rövid időn belül, az e téren fennálló egyoldalú függőség megszüntetése érdekében;

68

az infrastruktúra- (úthálózat, távközlés) fejlesztési programok megvalósítása érdekében a távközlési technológiák, az út- és vasútépítő gépgyártási technológiák modernizálása külföldi tőke bevonásával, valamint a leasing-társaságok által kínált korszerű gépek telepítésével; azon ágazatok fejlesztésének támogatása, amelyek a nyersanyagtartalékok rendelkezésre álló szintjére alapoznak, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés lehetőségeinek kihasználása céljából: - az élelmiszeripari gépgyártás modernizálása; - a mezőgazdasági gépgyártás talpra állítása megfelelő rendszer kialakításával, mind a gyártók mind a potenciális vásárlók számára; fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítása a környezetkímélő csúcstechnológiákat meghonosító, valamint a műszaki újításokat és találmányokat hasznosító vállalkozások számára, a kutatásfejlesztési tevékenység (K+F) támogatása, nemzetközi programokba való bekapcsolódás elősegítése; szorgalmazzuk a közös (vegyes) szakmai befektető kereskedelmi társaságok létrehozását hazai és külföldi tőkeerős csoportok között, elősegítve az egységes európai piacon létező versenyszellem meghonosítását, az egységes európai piacokon sikeres közös megjelenést; ipari parkok létesítése, az ipari parkok által kínált előnyök kihasználása, a zöldmezős beruházások önkormányzati támogatással történő létesítése. 2.2. Agrárpolitika: Az RMDSZ agrárpolitikájának céljai: szociálisan rendezett, önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttének elősegítése; a polgárosodás, a gazdasági megerősödés, a falu életszínvonalemelkedésének elősegítése, melynek alapja a minőségi termelés, feldolgozás, magas színvonalú értékesítés, tőkefelhalmozás megvalósítása; gazdaságos üzemeltetési szerkezet kialakításának elősegítése; a piacok teljes termékvertikumra való kiterjedésének ösztönzése, szabályozások segítségével; megfelelően stabil és kiszámítható ár- és jövedelemviszonyok megteremtése; kellően korszerű technikai felszereltség elérésének elősegítése. Ehhez szükséges: differenciált üzemeltetési és szervezési szerkezet létrehozása (egyes vidékeken nagyüzemi, más vidékeken kis- és családi gazdaságok), figyelembe véve a földrajzi adottságokat; az állami gazdasági társaságok privatizációja (kívánatos lenne, hogy a “termelő-feldolgozó-kereskedő” láncban történjen); a saját elhatározáson alapuló közös termelés ösztönzése, az önkéntes társuláson alapuló termelés és értékesítés hagyományai szerint; az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (GATT-, és EU-konform); a kistermelők anyagi támogatása, ennek kiterjesztése az állattenyésztési szektorra is; a felvásárlás területén a monopolhelyzet megszüntetése, helyette felvásárlási rendszer kiépítése, megfelelő árgarancia mellett; ennek érdekében agrárbörze létrehozása; terméktanácsok - mint a termelők érdekeit képviselő intézmény - kialakítása; gépkörök létesítése és működtetése; a mezőgazdasági termékek értékesítéséhez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzletág - a faluturizmus - fejlesztése, kihasználva a meglévő adottságokat (földrajzi adottságok, környezetszennyezés mentesség). Támogatjuk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét a falu- és agrárpolitikai célkitűzéseik megvalósításában. Az RMDSZ infrastruktúrájához tartozó információs rendszer szolgálja a gazdasági információk minden irányú áramoltatását.

69

2.3. Tercier-szektor A szolgáltatási szféra fejlesztését a jelenlegi gazdasági helyzetben a nemzetközi trendekkel összeegyeztethető, reális alternatívának tekintjük. A turizmus területén a hanyatlás megállítása és ezen ágazat fejlődése érdekében: - a turizmus törvényes szabályozása, összhangban a Turisztikai Világszervezet (WTO) és az Európai Unió normáival és tagországainak gyakorlatával; - turizmusfejlesztési alap létrehozása, fejlesztési tervek kidolgozása az önkormányzatokkal együttműködve, a helyi turisztikai lehetőségek felmérése és hatékony kihasználásának elősegítése céljából; - hatékony promóciós kampány beindítása az ágazat valutabevételeinek növelésére; - a szolgáltatások színvolának növelése érdekében az ágazatban dolgozók szakoktatására és szakmai továbbképzésére irányuló programok kidolgozása és beindítása; - a faluturizmus, gyógy- és ifjúsági turizmus kiemelt fejlesztése. A szövetkezeteket az önálló vállalkozás elkezdéséhez szükséges tőkével nem rendelkezők számára tekintjük lehetőségként. A szövetkezet a „szegény ember részvénytársasága”, mert: - sok, jelentős vagyonnal nem rendelkező egyénnek a társas cég előnyeit biztosító kereskedelmi vállalata; - lényegesen egyszerűbb szervezési és bürokratikus rend szerint, megfelelő adó- és illetménykedvezmények biztosítása mellett, a központi irányítás, áruvagy hitelellátás előnyeivel rendelkezik; - amelyben a tagot a befektetett üzletrész-tőkéjére való tekintet nélkül egy szavazati jog illeti meg, tehát az ember és nem a befektetés szavaz; - a nagyvilágot átfogó hálózata van; - tagjainak a vállalkozásban való részvétel előnyére válik. A távközlés, közlekedés és közszolgáltatások területén szorgalmazzuk: a költségvetési erőforrások jelentős részének átirányítását infrastrukturális beruházások felé, valamint a magánvállalkozások és az önkormányzati szféra szerepének növelését az infrastrukturális fejlesztésekben. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk: - a távközlési szolgáltatások privatizálását, megfelelő előkészítés után; - az autópálya-építés és működtetés koncesszionálását; - átgondolt közlekedéspolitikai koncepció kidolgozását, a közép-kelet-európai közlekedéspolitikai tendenciákkal összhangban; - a közüzemi szolgáltatások ellátóhálózatának fejlesztését magántőke bevonásával is; - regionális programok kidolgozását a falusi települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítása érdekében. II. A költségvetés, államháztartás reformja területén A jelenlegi költségvetési helyzetből kiindulva, a költségvetés - mind a bevételi, mind a kiadási oldal - szerkezetének, a költségvetés koncepciójának, valamint a költségvetési intézmények rendszerének szerkezeti átalakításával a költségvetés hatékony eszközzé kell hogy váljon a tartós fejlődést elősegítő gazdaságpolitika megvalósítására. Alapvető cél a költségvetési hiány kezelhető keretek között tartása, ennek lényeges csökkentése közép- és hosszú távon. Mindezek mellett kiemelten fontos a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása. 1. Bevételi oldal Az adópolitika a gazdasági fejlődést, a magánszektorban új munkahelyek létesítését, a vállalkozási szellem fejlődését, az üzleti élet javítását kell hogy elősegítse, stabil és kiszámítható rendszert képezve a gazdaság szereplői számára.

70

E célok megvalósítása érdekében szükséges az adópolitika által meghatározott költségvetés-bevételi oldal szerkezeti átalakítása, a következő törvényhozási és kormányszintű intézkedések foganatosítása révén: az adórendszer átalakítása, áttekinthetővé tétele megfelelő jogszabályokkal; az össz-adóbevételeken belül a jogi személyek által fizetett részarány növekedése, elsősorban az adóalanyok számának növelésével, egyrészt a vállalkozási hajlandóság növekedésének ösztönzésével, másrészt a feketegazdaság felszámolásával és az adócsalások visszaszorításával érhető el; a személyi jövedelemadó bevezetése (a megtakarítások kamatadója nélkül); az adóstruktúra átalakítása: a fogyasztási jellegű indirekt adók részarányának növelése a direkt - béradóval – szemben; a vállalkozások profitadójának csökkentése és kedvezményes adózási rendszer kialakítása a termelő, munkahely-teremtő, innovatív és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára; a vámrendelkezések és -díjszabások újraszabályozása a Románia által elfogadott és ratifikált nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban; az adók és illetékek nyilvántartására és bevételezésére felhatalmazott intézményrendszer (adóhivatalok) átszervezése, modernizálása, decentralizálása, ezeknek a helyi tanácsok felügyelete alá helyezése. 2. Kiadási oldal A kezelhető deficittel rendelkező és a gazdasági fejlődést elősegítő költségvetés (kiadási oldal) megteremtése érdekében a következő intézkedésekre van szükség: a költségvetés intézményrendszerének szerkezeti átalakítása, az éves költségvetési törvény parlament általi elfogadása a pénzügyi év kezdete előtt; a túlzott méretű és alacsony hatékonyságú költségvetési intézmények finanszírozásának csökkentése, olcsó állami adminisztráció megvalósítása; a finanszírozandó és vállalkozásszerűen végezhető tevékenységek szétválasztása; egyes központi intézmények területi egységeinek decentralizációja és az önkormányzatok hatáskörébe utalása; a központi költségvetés elosztási funkciójának csökkentése a helyi önkormányzatok javára; egyes adónemek (személyi jövedelemadó) helyi adóvá történő átalakítása; normatív finanszírozási rendszer bevezetése és betartási kötelezettsége; az állami szerepvállalás növelése a közberuházásokban (infrastruktúrában, de az oktatásban-kutatásban is); a nagy elosztási rendszerek (nyugdíjalap, egészségügyi biztosítás) reformja; a társadalombiztosítási alapok szakszerű értékvédő kezelése az érdekelt társadalmi rétegek bevonásával. 3. Helyi pénzügyek - A helyi pénzügyekről szóló törvény elfogadása, amely tartalmazza a következőket: a helyi költségvetések fontosságának növekedését; a befizetett adó önkormányzatok kezelésében maradó részének %-os rögzítését; a normatív finanszírozás bevezetését; a helyi tanácsok hatáskörét és felelősségét az adók megállapítása, begyűjtése és az adókból származó pénzalapok felhasználása terén; az adók begyűjtéséhez szükséges intézményi keret létrehozását; a helyi tanácsok hitelfelvételi jogát; a helyi jellegű közberuházások finanszírozásának az önkormányzatok hatáskörébe utalását; a helyi jellegű közberuházásokhoz szükséges központi támogatások elnyerését pályázati rendszerben;

71

a helyi pénzügyi intézmények - az önkormányzatok bankjának – létrehozását; annak a lehetőségét, hogy a lakosság és vállalkozások hozzájárulhassanak a helyi beruházások finanszírozásához és a közérdekű munkálatokhoz való hozzájárulás leírható legyen az adókötelezettségből. - Az állami szerepvállalás növelése a közérdekű beruházások (közberuházások) finanszírozásában, a legalább 3 évre előre kidolgozott, nagyméretű közberuházásokat tartalmazó prioritáslista alapján. III. Monetáris politika, a pénzfolyamatok helyzete, a bankrendszer működése a lej belső és külső értékállandóságának megteremtése, illetve az árfolyamváltozás kiszámíthatóságának biztosítása; a szabad és egységes devizapiac megteremtése; a gazdálkodói szféra kiemelt ágazatainak piac-konform módszerekkel történő támogatása, ösztönzése; a “körbetartozás” felszámolása; ennek megoldási módja: a csődeljárást követő privatizáció; a bankrendszer hatékonyabb működését megalapozó intézkedések bevezetése; a bankok privatizációja, előzetes konszolidálásuk és a kétes hitelektől való megtisztításuk után, esetenként a vevővel történő közös konszolidálásuk után; az értéktőzsde és a tőzsdén kívüli értékpapírpiac szabályozása, a még létező korlátozások megszüntetése; a befektetési társaságok működésének pontos szabályozása és szakszerű felügyelete. IV. Európai integráció, külgazdasági kapcsolatok Prioritások: a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzése (a szakmai befektetők előnyben részesítése); a külkereskedelem orientációjának javítása (a fejlett országokba történő export növelése); az EU társulási egyezménybe foglalt, közös engedmények aszinkron jellegének felhasználása az iparágak versenyképességének növelésére; EU-csatlakozásunknak nem alternatívájaként, hanem felkészülési módjaként: a közép-kelet-európai (CEFTA) együttműködési kapcsolatok javítása; a turizmus megkülönböztetett, pozitív kezelése. Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülése által elfogadott kritériumok szerint az EU-tagság feltételezi a következő követelmények tiszteletben tartását: szilárd intézményrendszer, amely garantálja a demokratikus fejlődést, a törvényességet, az emberi és a kisebbségi jogok védelmét; működő piacgazdaság, amely az EU piacának konkurenciájával fel tudja venni a versenyt; a felvétel utáni kötelezettségek felvállalása, beleértve a politikai, gazdasági, monetáris unió célkitűzéseihez való csatlakozást. Az EU-hoz való csatlakozási stratégiának fel kell mérnie konkrétan a romániai politikai és gazdasági helyzetet, majd véglegesítenie kell azt az ütemtervet, amely alapján meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Románia számára a következő 2-3 év döntő lesz az euroatlanti integrációs folyamat szempontjából. Az integrációra való sikeres felkészülés és a lemaradás behozása érdekében világos, konkrét stratégia kialakítása szükséges. Ennek érdekében a következőket szorgalmazzuk: olyan koherens stratégia kialakítása, amely figyelembe veszi az Európai Unió bizottságának véleményét; a stratégiának meg kell jelölnie azokat a prioritásokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a következő időszakokban;

72

olyan törvénytervezet-csomag összeállítása és elfogadása, amely biztosítja a jogharmonizációt az Európai Unióval; a civil társadalom bevonása az integrációs folyamatba (reflexiós csoportok létrehozása, NGO-k bevonása); a költségvetésen belül elkülönített fejezet létrehozása az európai integrációra, lebontva minisztériumokra - ezen belül pontos elképzelések kidolgozása a pénzek hatékony felhasználását illetően; külön stratégia kidolgozása a regionális kooperáció terén (a 8 régióra való felosztás egy olyan kiindulópont, amelyet meg kell tölteni tartalommal); agresszívebb politika alkalmazása a határ menti övezetek kooperációs programjában; a szomszéd országokkal megkötött alapszerződések alapján szubregionális programok beindítása, amelyek hozzájárulnak a határ menti övezetek gazdasági fejlődéséhez. Az RMDSZ fontosnak tartja azt, hogy az Európai Unió oldja fel a vízumkényszert a román állampolgárok számára, mivel ez egy olyan intézkedés, mely Romániát hátrányos helyzetben tartja a többi társult országgal szemben. V. Munkaerő-gazdálkodás Alapelv: piacgazdasági feltételek között a humán erőforrással való gazdálkodásnak is piacgazdasági elvek szerint kell történnie, de kötelezően figyelembe kell vennie az emberi fejlődés követelményeit, mind egyéni, mind társadalmi szinten. 1. A munkaerőpiac kínálati oldalán szükséges: a szakképzési rendszert európai mintára átszervezni: az oktatási programok, a vizsgáztatás és az engedélyeztetés áttekinthető és érthető legyen az érdekeltek számára a képzési rendszer piacérzékennyé alakítása (mint stratégiai cél): a képzési piac kb. 30%-át közintézményi szervezésben megvalósítani, a fennmaradó részben versenyeztetni az érdekelteket; a munkavállaló érdekében büntetni a szabálytalanul kialakított munkaviszonyt létesítő munkaadót és -vállalót; a munkaügyi szabályozások betartását ellenőrző, szakosodott intézményt, valamint a peres ügyek operatív intézésére munkabíróságot létrehozni; a szabad munkavállalás jogának maradéktalan érvényesítése az engedélyeztetési rendszer és minőségi kritériumok szabályozása mellett; a pályakezdők számára kedvező elhelyezkedési körülményeket teremteni; a pályakezdőt alkalmazó munkaadót bértámogatásban részesíteni; a munkaerőimport feltételeit (engedélyeztetés rendszere, minőségi kritériumok, minimálbérhez való jog, biztosítási rendszer) két- és sokoldalú nemzetközi egyezményekben rögzíteni; olyan adórendszer kialakítása, amely a munkaadókat a személyzeti állomány képzésére, minőségi fejlesztésére, ismeretek naprakészen tartására serkenti, a humán erőforrás folyamatos képzését és átképzését finanszírozza; a képzési, oktatási, nevelési rendszerből kilépő végzősök számának és szakmák szerinti eloszlásának a munkaerőpiac keresleti oldalához igazítása. 2. A munkaerőpiac keresleti oldalán szükséges: a gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításánál kiemelt szempontként figyelembe venni a rendelkezésre álló humán erőforrás mennyiségét, minőségét és területi megoszlását; a kereseti bérpolitika alakítását a munkahatékonyság alakulásától függővé tenni; törvényben szabályozni az ágazati és munkahelyi kötelező balesetvédelmi intézkedéseket.

73

3. Kormányzati bérpolitikában szükséges: a minimálbér megállapításának politikasemleges (az érdekelt felek által elfogadott módszertan alapján történő) mérésekre alapozott kialakítása; olyan jövedelmi adórendszer kialakítása, amely serkenti a munkahelyteremtést; a reálbérek alakulását a nemzetgazdaság teljesítőképességétől tenni függővé. 4. A munkaerőpiac intézményei: szükséges létrehozni a társadalmi dialógus azon intézményeit, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek (munkavállalók, munkaadók, kormányzat) számára a társadalmi-gazdasági kérdésekben a dialógust és érdekegyeztetést; a gazdasági racionalitáson alapuló döntések meghozatalát; szükséges munkaközvetítéssel, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó intézmények létrehozása; ezen a piacon a közintézmények mellett magáncégek is vegyenek részt; szükséges a munkahely elvesztésének kockázatát csökkenteni, az e célból létrehozandó kontributív alapot rendeltetésszerűen kezelni hivatott intézmény (Országos Foglalkoztatási és Munkaerőképzési Ügynökség) létrehozása; létre kell hozni a munkaerő-átképzési hálózatot, közintézményi formában. OKTATÁS – TUDOMÁNY I. A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele az oktatási rendszer autonómiája és korszerűsítése. Célunk a rangos hagyományainkhoz méltó tudományos kutatás intézményes kereteinek és szakmai feltételeinek megteremtése, a felsőfokú oktatásban pedig a képzés és a tudományos kutatások összehangolása. II. Oktatáspolitikai tevékenységünknek három síkja van: a politikai és civil érdekvédelem, valamint a reformfolyamat jegyében kibontakozó szakmai tevékenység összehangolása. Ennek megfelelően: a. Az oktatási intézmények általános autonómiáját szorgalmazzuk és képviseljük. Elsőrendű célunk: az önálló magyar oktatási rendszer megvalósítása az óvodától az anyanyelvű egyetemi és főiskolai hálózatig a szakképzés minden területén. b. Helyi és országos szinten eljárunk az anyanyelvű oktatást és annak intézményes kereteit érintő jogsérelmek orvoslásában. c. A programunkba foglalt önkormányzati modellnek megfelelően ösztönözzük, összehangoljuk a keretek bővítésére, új intézmények megteremtésére, valamint a nevelői és oktatói szemléletváltásra irányuló sikerorientált, bátor és szakmai szempontból igényes kezdeményezéseket. A. 1. Országos szinten (a parlamentben, a kormány, a szakminisztérium felé) következetesen érvényesítjük a teljes anyanyelvű oktatási hálózat biztosítására irányuló törekvéseinket, melyek bennefoglaltatnak az oktatásban érdekelt civil szervezetekkel egyeztetett és az SZKT által 1995. február 26-án elfogadott oktatási programunkban. 2. Három intézménytípus működését szorgalmazzuk: az oktatás állami (önkormányzati), felekezeti és magánjellegű intézményeit egyaránt fontosnak tartjuk. Az anyanyelvű állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata kell hogy legyen. Románia adófizető polgáraiként határozottan igényeljük, hogy az állam a magyar felsőoktatási intézmény(ek) finanszírozását is magára vállalja. Az egyházak, alapítványok és magánszemélyek minden szinten alapíthassanak oktatási intézményeket. Ezeknek fenntartásában is méltányosnak tartjuk és igényeljük az állami támogatást. 3. Igényeljük, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, kivéve a román és idegen nyelvet és irodalmat. Határozottan érvelünk amellett, hogy a román nyelv és kultúra

74

megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön programokat és tankönyveket dolgozzanak ki. 4. A beiskolázási számok meghatározásában a tanfelügyelőségek és a minisztérium az anyanyelvű általános, líceumi, szakiskolai és felsőoktatási képzés reális igényeire alapozva hozzák meg döntéseiket. Követeljük az anyanyelvű felvételi vizsga lehetőségét minden iskolai fokozat és a doktorátus esetében. Kérjük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését. 5. A fenti igényekkel összhangban biztosíttatni kívánjuk a megfelelő közoktatási és felsőoktatási szakemberképzés és -továbbképzés korszerű feltételeit. 6. Sürgetjük a Románia és Magyarország közötti diplomahonosítási és más oktatási egyezmények részletes kidolgozását. Addig is szorgalmazzuk a külföldön szerzett képzettség és doktori fokozat hivatalos elismertetését. B. Az anyanyelvű oktatás kereteit sértő bármely szinten történő visszaélések (diszkrimináció, törvénysértések, helyi önkény stb.) esetében igénybe vesszük a civil érdekvédelem lehetséges formáit. 1. Növelni kívánjuk a helyi társadalom (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenőrzésének mértékét bármely iskola ügyeibe. Segítséget és politikai hátországot biztosítunk a szülőknek, ha gyermekeik érdekében a törvények betartására, a keretek bővítésére, az oktatás színvonalának megváltoztatására tesznek közös lépéseket. Különös hangsúlyt fektetünk a szórványiskolákban tanuló gyermekek érdekeire. Nem lévén külön iskolájuk, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosíttassék tanulási lehetőség erdélyi magyar iskolákban. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetségével, valamint a Szórványtanácssal közösen programokat dolgozunk ki a csángó-magyar gyerekek magyar nyelvű oktatása érdekében; támogatjuk az ezt megvalósító intézményeket. 2. Támogatjuk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét a pedagógusok, iskolák, tanulók érdekeinek érvényesítéséért folyó érdekvédelmi tevékenységükben. A frissen végzett pedagógusok egzisztenciateremtő törekvésében felmerülő bármiféle adminisztratív akadály, igazgatói vagy tanfelügyelői önkény esetében bevetjük érdekvédelmi eszközeinket. 3. Az oktatási intézmények fenntartásának feltételrendszerében nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok és a vállalkozói réteg együttműködésének. Szorgalmazzuk, hogy a magyar vagy magyar többségű településeken a helyhatóságok és a vállalkozói réteg teremtse meg a fiatal értelmiség letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldről hazatérni kívánó szellemi munkaerő életfeltételeinek biztosítására. 4. Annak érdekében, hogy az identitásunk megőrzéséhez és gazdasági, szociális, kulturális életünk fellendítéséhez nélkülözhetetlen értelmiség szülőföldjén maradjon, kiállunk az itthon tanuló főiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért, azért, hogy tanulmányaik alatt megfelelő ösztöndíjak alapításával saját erőnkből is támogassuk őket. Ugyancsak szorgalmazzuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását. C. Oktatáspolitikai tevékenységünk alapfeltétele, hogy elismerjük az oktatás valamely részterületének problémáit számon tartó, azok megoldására hivatott társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok autonómiáját. E politika minden szintjén szükségesnek tartjuk a folytonos egyeztetést az RMPSZ, a Bolyai Társaság, az EMT, az EME, az RMKT, az OMDSZ, a MAKOSZ, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége és más testületek képviselőivel. 1. Az RMDSZ oktatásra érvényes Cselekvési irányelveinek megfelelően az oktatás minden szintjén fontosnak tartjuk a szakmai-minőségi színvonal folytonos emelését. Ennek megfelelően a különböző társaságok, szervezetek közötti összhang és megfelelő munkamegosztás kialakítását kívánjuk elősegíteni, hogy az oktatási követelményrendszer tekintetében közös nevezőre jussanak. 2. Stratégiánk kiemelt szerepet szán az önálló magyar felsőoktatás szakmai megalapozásának. A Bolyai Egyetem beindításáig célunk az önálló magyar felsőoktatási kezdeményezések támogatása, a magyar tagozatok kialakítása és körültekintő fejlesztése az

75

oktatói utánpótlás kinevelésétől a posztgraduális és a PHD-képzés célirányos megtervezéséig. 3. Az önálló tudományos kutatási programok irányításában és menedzselésében érdekelt összes szakmai intézmények törekvéseivel összhangban szorgalmazzuk a tudományos kutatásban elért eredmények, dolgozatok, tanulmánykötetek, monográfiák anyanyelven történő kiadását. Elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő infrastruktúra, külföldi könyv- és folyóirat-állomány biztosítását. Nagy fontosságot tulajdonítunk az egyetemisták kutatóvá képzésének, a fiatal kutatók támogatásának ösztöndíjakkal és publikációs lehetőségekkel minden tudományágban. 4. Önálló magyar tudományos kutatási intézmény(ek) létesítésére törekszünk, és addig is szorgalmazzuk a koncepciózus kutatási programok beindítását és anyagi támogatását. Támogatjuk és szorgalmazzuk a kisebbségeket, a szórványt és az asszimiláció jelenségét célzó kutatásokat. 5. Egész oktatási rendszerünkben szükségesnek tartjuk a reformfolyamat beindítását, a korszerű követelményekhez igazodó és tudományosan megalapozott nevelői és didaktikai szemléletváltást, melyben a gyermek, az ifjú személyiségének teljes kibontakoztatása válik legfőbb céllá. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív taneszközök és oktatási formák bevezetését az oktatás minden szintjén. 6. A fentiek érdekében önálló magyar tankönyvkiadó(k) alapítását tartjuk célravezetőnek. MŰVELŐDÉS Mivel a kultúra nemzetiségi létünk identitásának alaprétege, kultúrpolitikánk legfőbb célkituzése egyrészt nemzetiségünk kultúrateremtő képességének megőrzése és fejlesztése megfelelő intézményi keretek között, másrészt a hazai etnikumok művelődési értékeinek cseréje, az interetnikai partnerkapcsolatok kiteljesítése. Művelődési életünk biztosítéka a kulturális autonómia. A kulturális autonómia normái a koppenhágai záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Ez egyfelől megköveteli - még az első világháború után született kisebbségi kulturális szerződés előírásai értelmében - a méltányos részt az állami, községi, városi és megyei költségvetésből a nemzeti közösség kulturális mozgalmainak támogatására, másfelől azt, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelően részt vesznek a számbeli kisebbségiek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét az oktatásban, művelődésben. 1. Ezért a vegyes lakosságú vidékeken biztosítani kell a nemzeti kisebbségek tagjainak alkalmazását minden közművelődési, állami, területi intézményben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek. Alkalmazzanak a művelődési minisztérium területi szakbizottságaiban nemzetiségi szakfelügyelőket, a művelődési házakban igazgatót és szakirányítókat, a könyvtárakban magyar anyanyelvű szakembert, a kulturális intézményekben magyar kutatókat és szakszemélyzetet, a népesség arányszámának megfelelően. Külön figyelemmel kísérjük az asszimiláció által veszélyeztetett közösségeket. Támogatjuk a szórványok művelődési törekvéseit: a sajtó- és könyvterjesztést, közművelődési egyesületek és műkedvelő csoportok működését. 2. A kulturális autonómiát biztosító művelődési élet anyagi alapjának megteremtéséért a szövetség elvárja az állami alapokból való arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi a közösségi adakozó kedvet, s támogatja közművelődési társaságok, egyesületek, alapítványok létrehozását. 3. Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar művelődési élettel fenntartott kapcsolatainkat - beleértve a külföldi és a magyar nemzeti kisebbségek intézményeit -, a művelődési értékek folyamatos, kölcsönös cseréjét. 4. A kulturális autonómia szellemében ápoljuk az azonosságunkat szavatoló valamennyi művelődési ágazat sajátos hagyományait, gondoskodni kívánunk magas szintu műveléséről. Igyekszünk kiépíteni az ehhez szükséges intézményrendszert.

76

5. Támogatjuk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE), amely művelődési életünket koordinálja s egyben érdekvédelmi feladatokat is ellát. 6. Az RMDSZ síkraszáll a Nemzetiségi Kulturális Statútum megalkotásáért, amely államilag szavatolná a kulturális autonómia gyakorlását is, beleértve a nemzeti kisebbségek művelődési intézményrendszerének állami dotálását. 7. Mindezekből következik, hogy anyanyelvi intézményeink megőrzése mellett és újak létesítésének jogát fenntartva - síkraszállunk azért, hogy a vegyes lakosságú területeken az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé a saját kultúránk művelését. Szavatolják: múzeumokban (történelmi, képzőmuvészeti, néprajzi) a nemzetiségi állagok őrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvű feliratozással; a könyvtárakban a magyar állomány gyarapítását és használatát, a szakszerű kezeléshez szükséges - a nemzetiségek nyelvét jól ismerő - szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését; a levéltárakban kutatóink, valamint az érdeklődők számára a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetőségét és az elszállított állagok visszaszolgáltatását az eredeti tulajdonosainak, így a kimondottan magyar anyakönyvek, parokiális jegyzőkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosainak; egyenlő feltételek mellett a művelődési otthonok használatát a nemzeti kisebbségek művelődési tevékenysége számára; a műemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a romániai magyar nemzeti kisebbségek múltjával kapcsolatos műemlékek meghatározása, nyilvántartásba vétele, gondozása és restaurálása érdekében; a műemlékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a nemzetiségi szakemberek, így a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság véleményének figyelembevételét. 8. A Nemzetiségi Kulturális Statútum írja elő, hogy a Művelődési Minisztérium hálózatában működő minden központi felügyelőségi szervben kapjon szerepet a romániai magyar nemzeti kisebbség képviselője, aki nyomon követi a kulturális autonómia elveinek gyakorlati alkalmazását, így a könyvtárhálózat munkájában, a könyv- és lapterjesztő tevékenységben s minden olyan területen, amelyet eddig manipuláltak. 9. A művelődési életünkben megmutatkozó katasztrofális szakemberhiány leküzdésére létre kell hozni felsőoktatási rendszerünkben a népművelő szakot, ahol kiképezik művelődési életünk hivatásos irányítóit. Az RMDSZ kiáll az anyanyelvű zenész-, képzőmuvész-, színész-, rendezőképzés újjászervezése, bővítése mellett. 10. Szükségesnek tartjuk városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. Az utcanevek tükrözzék a település történelmi múltját is. 11. Ünnepeinken, összejöveteleinken szabadon akarjuk használni, az állami mellett, nemzeti jelképeinket. 12. Az RMDSZ szorgalmazza az életerős magyar könyvkiadók működési feltételeinek biztosítását. Részt kívánunk venni az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsereakciókban, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni az ízlés- és értékpreferenciáinak és a szakmai szükségleteinek megfelelő könyvekhez és kiadványokhoz. Az anyanyelvű könyvkiadás támogatásáért az RMDSZ igyekszik mozgósítani anyagi alapjait saját nyomda és könyvterjesztő hálózat kialakítása céljából. 13. Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Hozzájárul a romániai magyar sajtóstruktúra korszerű műszaki, anyagi alapjának megteremtéséhez, különös figyelmet fordít a nyomdász szakemberek képzésére. Az RMDSZ igyekszik létrehozni a szövetség magyar és román nyelvű sajtóorgánumát. Különös gondot fordít a romániai magyarság helyzetével és a

77

szövetség munkájával kapcsolatos külföldi sajtótájékoztatás megszervezésére, idegen nyelvű tájékoztatókat szerkeszt és terjeszt. 14. Az RMDSZ következetesen harcol azért, hogy a központi és helyi rádió, televízió magyar adásai műsoridejét népességi arányszámunknak megfelelő időtartamban állapítsák meg; szorgalmazza, hogy államközi szerződés révén váljék lehetővé Erdély központi és keleti övezetében is a szomszédos államok, a mi esetünkben a magyarországi televízió adásainak vétele. 15. Igényeljük a külföldi (elsősorban a magyar nyelvű) sajtótermékek, könyvek, hanglemezek, kazetták szabad előfizetését, illetve forgalmazását. 16. Az RMDSZ kiemelten támogatja az országos bejegyzésű egyesületek és szakszövetségek tevékenységét, a hivatásos alkotóművészek szabad értékalkotását és önkifejezését, szorgalmazva azok állami elismerését és támogatását. 17. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza egy állami Romániai Magyar Múzeum (RMM) és egy Romániai Hungarológiai Kutatóintézet (RHK) létrehozását és folyamatos fenntartását, nemzetiségi létünk átfogó és szakavatott kutatása, valamint minőségi bemutatása érdekében. EGYHÁZAK 1. Történelmi egyházaink természetes szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák, a törvénytervezetek és a társadalomszervező programok kialakításában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. 2. Az RMDSZ síkraszáll az államosított és elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyonok tulajdonjogának visszaállításáért, a megszüntetett egyházi intézmények helyreállításáért, tevékenységük feltételeinek biztosításáért, az újból működő szerzetesrendek állami támogatásáért. 3. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását a közművelődésben. Az RMDSZ síkraszáll a felekezeti-egyházi oktatás engedélyezéséért-bevezetéséért minden szinten: óvodától egyetemig függőleges szinten és humán-reál iskolatípusoktól a szakoktatásig vízszintes síkban. 4. Az RMDSZ támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a Iaši-i püspökség területén. 5. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a következő, egyházakat érintő törvényes intézkedéseket: az 1948-as vallásügyi törvény hatályon kívül helyezését; a vallásügyi törvénytervezet minél előbbi parlamenti előterjesztését a vallásfelekezetek egyenlőségének szavatolását; az elismert egyházak állami szubvencióját; az egyházak szolgálatában állók állami fizetésének biztosítását; az egyházak nonprofit tevékenységének adómentessé tételét; a felekezetek szerinti lelkigondozás biztosítását a kórházakban, börtönökben és a katonaságban; az elismert egyházi ünnepek munkaszüneti napként való biztosítását; az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző és -felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében.

78

IFJÚSÁG 1. Az RMDSZ a romániai magyar ifjúságot a maga sorsának alakítására képes, jellegzetes arculatú társadalmi kategóriának tekinti. Az ifjúság önálló és független szervezeteit, valamint a különböző oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat elismeri a romániai magyar ifjúság legitim képviselőinek. E szervezetek országos képviseleti és egyeztetési fóruma a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelynek tagszervezetei közül a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) az RMDSZ társszervezetei. 2. Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. 3. Az ifjúság országos szövetségei partnerek mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek - társadalmi jelentőségüknek megfelelően - részt vesznek az RMDSZ vezető testületeiben minden szinten. 4. Az RMDSZ az ifjúságnak szánt jogosítványokat és juttatásokat a MIT hatáskörébe utalja. E juttatások és támogatások a MIT tagszervezeteit illetik meg. Az újraelosztás kiemelt szempontja a területi képviselet elve. 5. Az RMDSZ együttműködése az ifjúság országos szövetségeivel önirányított szövetségek kapcsolata formájában valósul meg, a kölcsönös tisztelet alapján, szorosan együttműködve a felmerülő problémák megoldásában. Ugyanakkor helyi szinten a területi és helyi RMDSZ-szervezetek és az országos ifjúsági szervezetek között is hasonló kapcsolatot kell létesíteni. 6. Az RMDSZ a területi szervezeteket, pártokat, platformokat, egyesületeket arra ösztönözi, hogy mind nagyobb számban vonják be munkájukba a fiatalokat, az ifjúsági szervezetek képviselőit. Ugyanakkor szorgalmazza és támogatja a különböző arcélű ifjúsági szervezetek megalakítását, segíti munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. Ennek jegyében az RMDSZ, a romániai magyarság érdekképviseleti szerveként, minden szinten támogatja a diákoknak az oktatási intézményen belüli önrendelkezésre irányuló törekvéseit (lásd: diáktanácsok, diákszövetségek), valamint kezdeményezi ezek törvényi és rendeleti úton való szabályozásának létrehozását. Kezdeményezi továbbá, hogy Románia új költségvetési tervezetének kidolgozásánál jelenjen meg egy elkülönített tétel, amelyet az állam az országos ifjúsági szervezetek működési és fejlesztési támogatására fordít. 7. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpeni értelme azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően, képviseletét ellátó különböző szervezeteken keresztül vehet részt az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. A távlatokban való gondolkodás szempontjából az RMDSZ számára stratégiailag fontos a generációs alapon és az ifjúság minden kategóriáját magában foglaló ifjúsági kulturális tér kialakítása, helyi és területi intézmények mellett működő, általuk támogatott ifjúsági intézmények, hivatalok létrehozása, amelyek a helyi költségvetési keretből az ifjúságot hivatottak támogatni. 8. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerű képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és pályakezdő fiatalok kiemelt anyagi, szociális támogatása és természetesen az egyéni kezdeményezéseket egybefogó és érvényesítő szervezeti keret létrehozása és támogatása. Ugyanakkor a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű identitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. Tehát támogatjuk és elfogadjuk mindazon szervezeteket, amelyek az előbbiekben felsorolt célok érdekében tevékenykednek.

79

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK Alapelvek: a) Az RMDSZ alapvető elvi álláspontjának megfelelően a települési önkormányzatok lehető legszélesebb körű autonómiája, a központi hatalom maximális decentralizációja kell, hogy alapját képezze az önkormányzati életnek. b) A települési önkormányzatok egész tevékenységét a Helyi Autonómia Chartájában foglaltak szellemében kell szabályozni és ennek megfelelően végezni. c) A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kell a helyi közösségek és polgárok részvételét minden olyan döntésben, melynek következményei kihatással vannak életükre. d) Az önkormányzati munkát a lakossággal való szoros kapcsolattartás és a teljes transzparencia kell hogy jellemezze. e) A szövetség támogatja az ifjúsági szervezetek aktív részvételét a helyhatósági választásokon és az általuk delegált jelöltek RMDSZ-listákon való indulását. f) Az RMDSZ-színekben megválasztott önkormányzati tisztségviselők egész tevékenységüket a szövetség programja, alapszabályzata és a vonatkozó hivatalos RMDSZdokumentumok ismeretében és szellemében kell hogy végezzék. g) Az RMDSZ területi szervezeteinek és az önkormányzatokban dolgozóknak szorosan együttműködve kell tevékenykedniük a szövetség programjának megvalósítása érdekében. h) Az RMDSZ vállalt érdekvédelmi szerepkörének megfelelően az önkormányzati munkában minden esetben össze kell egyeztetni a települési, lakóközösségi érdekeket a kisebbségek sajátos érdekvédelmi feladataival. i) Az önkormányzatoknak - közös területeiken - jó kapcsolatokat kell kialakítaniuk, együtt kell működniük egyházainkkal. j) A szövetség önkormányzati programjának részletes kidolgozását, megvalósítási tervét a helyi, települési szinteken kialakított programokra alapozza, melyek a területi szervezetek, pártok, platformok és önkormányzati tisztségviselők együttműködésével alakulnak ki. Alapvető célkitűzések: a) Mindazoknak a törvényeknek és szabályozóknak a módosítása, amelyek ellentmondanak az önkormányzati autonómia elvének, illetve kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak. Ez elsősorban az 1991/69-es törvényre vonatkozik, de a földtörvényre, a nyelvhasználattal, oktatással, egészségüggyel stb. kapcsolatos törvénymódosításokat is érinti. E törvényeket szövetségünk a Helyi Autonómia Európa Chartája, az Európa Tanács 1201-es Ajánlása és más vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében kívánja elvégezni. A parlamentben továbbra is szorgalmazzuk/kezdeményezzük azoknak a törvényeknek az elfogadását, melyek elengedhetetlenek az önkormányzatok hatékony működéséhez. b) Szövetségünk olyan tevékenységi keretprogramot hoz létre, amely lehetővé teszi, illetve modellként szolgál helyi cselekvési programok kidolgozásához, a településfejlesztéssel, a kisebbségek védelmével, a privatizációval, az erdőgazdálkodással, a kárpótlással, a környezetvédelemmel stb. kapcsolatban. c) A szövetség szorgalmazza és támogatja olyan konkrét kisebbségi érdekvédelmi programok kidolgozását, melyek differenciáltan kezelik a különböző helyzetben élő romániai magyar közösségek sajátos problémáit. Ennek érdekében támogatjuk az olyan programok létrejöttét, melyek mintául szolgálhatnak azon önkormányzatok érdekvédelmi tevékenysége számára, melyekben a magyarság többséget képez. Ugyancsak sajátos programokat kell kialakítani a vegyes lakosságú településeken és kitüntetett fontosságú a szórványhelyzetben élő magyar közösségek önkormányzati kérdéseinek megfogalmazása és a programok végrehajtása érdekében.

80

d) A szövetség, az Országos Önkormányzati Tanáccsal együttműködve, programot dolgoz ki a helyhatósági választásokra való felkészülésre, a szakmai képzésre és a tisztségviselők kiválasztására. e) Az Ügyvezető Elnökség folyamatosan működteti szakmai tanácsadó programjait és az önkormányzatokkal közös rendezvényeit. f) Az Ügyvezető Elnökség áttekinti a testvértelepülési kapcsolatok rendszerét, javaslatcsomagokat dolgoz ki tartalmas együttműködési formákra, felkérés esetén menedzseli a már meglévő kapcsolatokat, új kapcsolatokat és együttműködési formákat igyekszik kialakítani. g) A szövetség támogatja a települési önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. h) A közigazgatási reform keretében a szövetség szorgalmazza a községek újjászervezését, új kistáji vagy regionális vonzáskörzetek létrehozását. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGÉSZSÉGÜGY 1. Szociálpolitikánk legfőbb célja a létbiztonság kivívása, a létminimum biztosítása, az általános elszegényedés megakadályozása. Gazdasági-szociális intézkedések foganatosítását szorgalmazzuk a kisjövedelműek terheinek enyhítésére. 2. Küzdünk olyan politikai-gazdasági viszonyok kialakításáért, melyek között a munkavállaló tisztességes bért kap és a szellemi munka is teljes elismerést nyer. Szorgalmazzuk a termelők, és a fogyasztók érdekvédelmének a felvállalását. Bátorítjuk munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások létrehozását és szorgalmazzuk azok létrehozatalát ösztönző és segítő gazdasági és jogi feltételek megteremtését/biztosítását. A növekvő munkanélküliség körülményei között szándékunkban áll - az állam által szervezett átképzési lehetőségek mellett - szakmai tanfolyamokat indítani. Állandó feladatunknak tekintjük a munkanélküli segélyrendszer javítását, különös tekintettel az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre. 3. Az RMDSZ következetes család- és népességpolitikát szándékszik folytatni, annál is inkább, mert a nagyméretű kivándorlás miatt számarányunk rohamosan csökken. Felvilágosító munkát kell folytatnunk a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében, és az egykézés ellen, az egyre romló gazdasági körülmények között is. E célból szorosan együtt kívánunk működni az egyházakkal, valamint oktatásügyi, egészségügyi és jogi intézményekkel. Támogatunk minden olyan elképzelést, amely előnyöket biztosít a gyermekes családoknak (kedvezményes adórendszer, előnyös, hosszú lejáratú és kedvezményes kölcsönök, méltányosabb gyermektáppénzrendszer). Célunk, hogy a nők szabadon dönthessenek: hosszabb távon a kereső foglalkozást választják-e, vagy a családanya szerepét vállalják. Az állam ismerje el nyugdíjra jogosító munkaviszonyként a főhivatású anyaságot. Szociálpolitikai prioritásunk az ifjúság, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok helyzetének javítása. 4. Lakáspolitikai alapelvünk: mindenkinek joga van az emberi létfeltételek minimumához, az önálló - a lehetőségekhez képest saját tulajdonú - lakáshoz. Elengedhetetlennek tartjuk az államosított családi ingatlanok reprivatizálását. Szorgalmazzuk, hogy a kormány indítson szociális lakásépítési programot, biztosítson hosszúlejáratú, kedvezményes kölcsönöket a fiatalok, pályakezdők számára lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából. Ésszerűnek tartjuk az elnéptelenedett falvak épületállagának vállalkozói közvetítéssel történő újrahasznosítását. A lakosság egyes rétegei, főleg a fiatalok, súlyos lakásproblémákkal küzdenek. Szociálpolitikai prioritásnak tekintjük a lakáshelyzet javítását, sürgetően szükségesnek tartjuk a kedvező hitelfeltételek biztosítását fiatalok, pályakezdők számára lakásépítés céljából. 5. Szükségesnek tartjuk társadalombiztosítási rendszerünk átalakítását. A társadalombiztosítás ne legyen állami monopólium. Különös gondot kell fordítani a nyugdíjasokra: a minimális nyugdíjakat állandóan a létminimum felett kell tartani; bizonyos

81

szintu alapnyugdíj mindenkit megillet, amit az eltérő teljesítményből adódó munkanyugdíj egészítsen ki. Biztosítani kell a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Elkötelezettek vagyunk az idős emberek problémáinak megoldására, az anyagi életkörülményeik javításán túlmenően is. Óvjuk meg öregeinket az elszegényedéstől, elmagányosodástól, kilátástalanságtól. Ösztönözzünk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmilag rászorultak megsegítését szolgálja. Ez nemcsak állami, hanem egyházi, jótékonysági, esetleg magánjellegű is lehet. Szükségesnek tartjuk egy szociális védőhálózat kialakítását a rászorulók, létminimum alatt élők, magukra maradt öregek, hátrányos helyzetűek számára, e célból szociális nővérképző iskolák létrehozását és teljes komfortú aggmenházak létesítését. A városi közszállítás legyen ingyenes minden 70 évnél idősebb állampolgár számára. Részesüljenek ingyenes szociális és gyógyszerellátásban az erre rászorulók. 6. Az RMDSZ szorgalmazza az országos egészségügyi ellátás korszerűsítését, ezen belül síkraszáll a kisebbségi egészségvédelem fejlesztéséért. Érvényesíttetni kívánja a teljes körű szabad orvosválasztás jogát. Tudatosítani kívánja az orvostársadalom minden tagjában, hogy az elkövetkező nehéz évek során erkölcsi kötelessége népének szolgálatában maradni. Szorgalmaz minden olyan alkotó törekvést, amelynek segítségével gátat lehet vetni az orvosok és főleg a fiatal orvosok elvándorlásának. Sürgetjük a társadalombiztosítás reformját. Nem tekintjük a társadalombiztosítást állami monopóliumnak, támogatjuk a civil társadalom önsegítő szervezeteinek létrehozását. 7. Egészségvédelmünk javítása érdekében az RMDSZ támogatja önsegélyező betegcsoportok létrejöttét, valamint az őket gondozó orvoscsoportok működését. Célszerűnek tartja egy, a kisebbségi lakosság területi eloszlásának, valamint a kor igényeinek megfelelő országos diagnosztikai és gondozási hálózat kialakítását, egyházi, valamint karitatív segédlettel; továbbra is szorgalmazza az egyházi kórházak visszaállítását. 8. Az RMDSZ szerint egészségvédelmünk jelenlegi súlyos hiányosságai megoldhatatlanok egy hatékony önkéntes hálózat kialakítása nélkül, amely az orvosi kar, valamint az egyházak védnöksége alatt működne. Ennek feladatai közé tartozna a magányos betegek gondozása, a betegek lelkigondozása, a modern családtervezés kérdéseinek tisztázása, valamint a szenvedélybetegségek elleni küzdelem. 9. Létrehozza a szociális védelem kérdéskörével foglalkozó RMDSZintézményrendszert. 10. Elkészíti a karitatív szervezetek és segélyszolgálatok munkáját megkönnyítő nyilvántartásokat. KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Szövetségünk kifejezi alapvető érdekeltségét ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzésében, valamint stratégiai alapokra helyezett prioritások szerinti helyreállításában. Támogatjuk újabb természetvédelmi területek létesítését, a mesterséges környezet (települések) szennyezésmentes fejlesztésének biztosítását, törvényjavaslatok és területfejlesztési alternatívák kidolgozásának szorgalmazásával. 2. Az RMDSZ olyan környezetvédelmi intézkedéseket támogat, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi normákkal és egyezményekkel. E célból sürgeti a Kárpát-medence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. 3. Támogatjuk egy, a parlamentnek alárendelt Országos Környezetvédelmi Hatóság felállítását, amely a területi (megyei) Környezetvédelmi Felügyelőségeken keresztül hatékonyan ellenőrzi környezetünk minőségét és hathatósan őrködik a környezetvédelmi normák betartása felett. A bioszféra-rezervátumok és nemzeti parkok esetében javasoljuk az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak alárendelt igazgatóságok létrehozását, melyek ezen létesítmények adminisztratív, tudományos és turisztikai problémáinak megoldására hivatottak. Nem értünk egyet azzal, hogy a környezetvédelmi feladatokat valamely

82

minisztériumi hivatal hatáskörébe utalják, ez az intézkedés ugyanis alkalmat ad arra, hogy a mindenkori kormány ezt a hatóságot alárendelje gazdasági elképzeléseinek. A környezetvédelmi szempontok mérlegelése és érvényesítése előzze meg a gazdasági döntéseket. 4. Égetően sürgősnek tartjuk egy új európai szintű környezetvédelmi törvény kidolgozását. Ennek a törvénynek tükröznie kell az élő és élettelen rendszerek között fennálló összefüggést és dinamikus egyensúlyt. Egységes egészként védelmezzük az atmoszférát, hidroszférát, litoszférát, azok vízi és szárazföldi élővilágával együtt. Ennek megfelelően kell helyreállítani az ember és környezet között megbomlott biológiai egyensúlyt is, környezetkímélővé téve a termelést, humanizálva a mesterséges urbánus környezetet. A törvény erejével kötelezővé kell tenni: a környezetvédelmi tanulmányok elvégzését bármely ipari vagy mezőgazdasági létesítmény felépítésének jóváhagyása előtt, valamint minden működő, potenciálisan szennyező ipari, mezőgazdasági és városgazdálkodási vállalat esetében, azért, hogy elkerüljük az ökológiai rendszerek károsítását; hulladékszegény, környezetkímélő technológiák kutatását, kidolgozását és használatát, a szennyező ipari egységek működésének felülvizsgálatát; az ásványi és általában a természeti kincsek racionális felhasználását; a mezőgazdaságban lehetőség szerint a természetes növénytermesztést, valamint az erdőgazdaságban a tartamos eljárásokat; olyan tájvédelmi programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak történelmi, művi környezetünk számára; a nemrég még pusztulásra ítélt falvaink, községeink, történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink, régi gazdasági épületeink és ipari műemlékeink állagának megvédését; újabb nemzeti parkok, rezervátumok és tájvédelmi körzetek létrehozását, a veszélyeztetett fajok feltérképezését és védelmezését; a mérgező anyagokra, a zaj- és sugárvédelemre vonatkozó normák kidolgozását és ezek betartását a termelés minden területén; a környezetvédelmi normákat megszegőkkel szemben a szigorú büntetést; a felelőtlen szeméttárolás felszámolása érdekében az ipari és a lakossági hulladékok ipari szintű feldolgozását; olyan területfejlesztési programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak művi és történelmi környezetünk számára, és a környezeti ártalmak csökkentésével óvják falvaink, községeink, történelmi városaink műemlékeit templomtól gazdasági emlékekig; a környezetvédelmi előírások betartását ösztönző és megkönnyítő programok kidolgozását és szigorú büntetések végrehajtását; támogatunk és elfogadunk minden olyan civil szervezetet, amelyek a fentebbi problémákat felelősségteljesen felvállalják. 5. Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítása feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ e cél érdekében felhasználja mind az intézményes kereteket, mind a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket. Szorgalmazzuk az ökológia tantárgy iskolai oktatásának bevezetését, környezetvédelmi nevelést és képzést, támogatjuk az önszerveződő környezetvédő csoportok tevékenységét. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, a különböző ösztöndíjakat. Lehetővé kell tenni - külföldi továbbképzés formájában is - a nemzetközi szintű tájékozódást. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülése által elfogadott kritériumok szerint az EU-tagság feltételezi a következő követelmények tiszteletben tartását: szilárd intézményrendszer, amely garantálja a demokratikus fejlődést, a törvényességet, az emberi és a kisebbségi jogok védelmét;

83

működő piacgazdaság, amely az EU piacának konkurenciájával fel tudja venni a versenyt; a felvétel utáni kötelezettségek felvállalása, beleértve a politikai, gazdasági, monetáris unió célkitűzéseihez való csatlakozást. Az EU-hoz való csatlakozási stratégia fel kell hogy mérje konkrétan Románia politikai és gazdasági helyzetét, majd véglegesíteni kell azt az ütemtervet, amely alapján meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Az integrációra való sikeres felkészülés és a lemaradás behozása érdekében világos, konkrét stratégia kialakítása szükséges. Ennek érdekében a következőket szorgalmazzuk: olyan koherens stratégia kialakítása, amely figyelembe veszi az Európai Unió bizottságának véleményét. A stratégia meg kell hogy jelölje azokat a prioritásokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a következő időszakokban; olyan törvénytervezet-csomag összeállítása és elfogadása, amely biztosítja a jogharmonizációt az Európai Unióval; a civil társadalom bevonása az integrációs folyamatba (reflexiós csoportok létrehozása, NGO-k bevonása); a költségvetésen belül elkülönített fejezet létrehozása az európai integrációra, lebontva minisztériumokra - ezen belül pontos elképzelések kidolgozása a pénzek hatékony felhasználását illetően; külön stratégia kidolgozása a regionális kooperáció terén (a 8 régióra való felosztás egy olyan kiindulópont, amelyet meg kell tölteni tartalommal); agresszívebb politika alkalmazása a határ menti övezetek kooperációs programjában; a szomszéd országokkal megkötött alapszerződések alapján szubregionális programok beindítása, amelyek hozzájárulnak a határ menti övezetek gazdasági fejlődéséhez. Az RMDSZ fontosnak tartja azt, hogy az Európai Unió oldja fel a vízumkényszert a román állampolgárok számára, mivel ez egy olyan intézkedés, mely Romániát hátrányos helyzetben tartja a többi társult országgal szemben. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi, szakágazati (RMKT, RMGE, EMKE, EME, EMT, RMPSZ, RMDE, MAKOSZ, OMDSZ, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége, Bolyai Társaság stb.) szervezetekkel együtt, azokat támogatva látja el. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. A szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítson ki. A szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989 decembere előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva e pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. A szövetség - az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül - részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembevételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. A szövetség Románia Parlamentjébe beválasztott képviselői és szenátorai kötelesek az RMDSZ kongresszusa által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban álló törvényhozói tevékenységet kifejteni. Szoros kapcsolatot tartunk fenn anyanemzetünkkel, a más országokban élő magyar

84

kisebbségekkel, Európa más nemzeti közösségeivel. Adott esetben csatlakozunk a különböző demokratikus nemzetközi szervezetekhez és szövetségekhez. Az RMDSZ arra törekszik, hogy a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség képviselőjeként érdemben hozzájáruljon a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az összeurópai integrálódáshoz. Támogatjuk a különböző országok települései, így a testvérfalvak, -városok és -megyék közötti kapcsolatteremtést. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség mind intézményes, mind személyi kapcsolatok révén kötődjék az összmagyarsághoz. Ennek érdekében további magyar konzulátusok megnyitását kérjük. Szövetségünk tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a kisebbségvédelem európai chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a nemzetiségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosolnak.

85

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG VI. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Csíkszereda, 1999. május 15-16.) ALAPELVEK 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A szövetség elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Az RMDSZ-en belül platform minden olyan ideológiai, politikai csoportosulás, amely programja és tevékenysége révén a romániai magyarság belső tagolódását, sokféleségét teljesíti ki, anélkül hogy ezáltal megbontaná a szövetség egységét. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, az európai keresztény értékrend, a kollektív nemzeti kisebbségi jogok, a jogállam, a piacgazdálkodás és a civil társadalom értékei képezik. A szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ területi szervezetei, platformjai és társult tagjai - a programját elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek - részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában. 2. A romániai magyarság Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, a magyar nemzet szerves része. Régi történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek, otthonának vallja szülőföldjét, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárult. Az RMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez mint történelmi régióhoz kötődik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményi hagyományait. 3. A romániai magyar kisebbségnek mint autonóm nemzeti közösségnek legfőbb érdeke, hogy: a. nemzeti identitásának háborítatlan megtartásához minden feltétele meglegyen, beleértve saját intézményrendszerét is; b. szabadon szerveződhessen és fejlődhessen a gazdaság minden területén, átlátható, az egyenlő esélyeket garantáló gazdasági környezetben; c. Romániában kiépüljön a jogállam, a társadalom demokratizálódjék, intézményei megerősödjenek és megfelelően működjenek, kialakuljon a piacgazdaság, s mindezek nyomán Románia mihamarabb integrálódjék az európai közösségbe; d. a román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes együttélési formákat alakítson ki, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad,

86

egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely eleve kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; e. szabadon ápolhassa kapcsolatait anyanemzetével, minden magyarral. Mindezek megvalósítása nemcsak a romániai magyar nemzeti közösség érdeke, hanem, közvetlenül vagy közvetve, Románia többi állampolgárának is. 4. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. Következésképpen az RMDSZ az alábbi célok megvalósítását szorgalmazza: a. A romániai társadalom általános demokratizálása és korszerűsítése terén:  az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli-segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás- és sajtószabadság, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem;  a parlamentáris jogállam megerősítése és megfelelő működtetése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó működtetése az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság megfelelő képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban;  a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése és decentralizációja;  a NATO-integráció további támogatása. E cél elérése végett síkra száll egy minimálisan szükséges létszámú, kizárólag hivatásos katonákból álló, megfelelően kiképzett és felszerelt hadsereg mellett. Szorgalmazza a technikát és a katonák magas színvonalú kiképzését előtérbe helyező gondolkodásmód térhódítását a hadseregen belül;  a rendőrség, a csendőrség és a tűzoltóság demilitarizálása és alárendelése a helyi önkormányzatoknak;  a nemzetbiztonsági szervek fölötti polgári ellenőrzés bővítése és ezen szolgálatokban tapasztalható nacionalista beállítottság megszűntetése;  az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliség és az infláció káros hatásait; hatékony szociális védelmi rendszer bevezetése; a szakszervezetek által az alkalmazottak számára biztosított hatékony érdekvédelmet elősegítő rendelkezések meghozatala. Az RMDSZ szociálpolitikájának alapelve a társadalmi szolidaritás összekapcsolása az egyén szociális felelősségével, a társadalmi megsegítés önmagában nem lehet célravezető, szükség van arra is, hogy a rászorultak mozgósítsák saját energiájukat is helyzetük javítására.  korszerű gazdaságszerkezetnek megfelelő piacgazdaság megvalósítása;  a helyi önkormányzatok, a helyi társadalmak, az önfenntartó civil társadalom intézményrendszerének hatékony működtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében. b. A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek.

87

Ilyen értelemben az RMDSZ a következő dokumentumokat tartja irányadónak és kötelezőnek, az azok betartásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokkal együtt:  az EBEÉ Helsinki Záróokmányát (1975.08.01);  az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993 számú Ajánlását és az 508-as számú Határozatát;  az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó Koppenhágai Találkozójának (1990.06.29) záródokumentumát;  az EBEÉ Helsinki Konferenciájának (1992.07.9-11) Záródokumentumát;  az ENSZ Közgyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. december 18-án kelt Nyilatkozatát;  a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját;  Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött szerződést;  Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995). Az autonómia:  elv, melynek a jogállam intézményei kiépítése során kell érvényesülnie;  a nemzeti közösség joga, melyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol;  eszköz, mellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit;  stratégiai cél, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében s a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák - beleértve a területi autonómiát is - jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki.  A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyarsághoz tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják; a magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre.  A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja.  A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a következőknek:  olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, őrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül hogy ezáltal bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak volna kitéve;  a törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein, a fentebb említett nemzetközi dokumentumok szellemében;  a romániai magyarság saját közművelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magában foglaló anyanyelvi oktatási hálózat létrehozása;  a romániai magyar nyelvű nyomtatott és elektronikus sajtó anyagi, gazdasági, szakmai és szociális feltételeinek javítása, színvonalának emelése, a tárgyilagos tájékoztatásra való törekvések támogatása;  a romániai magyar nemzeti közösség számaránya szerinti részesedése az állami költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából.

88

c. A különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítása terén:  sokrétű interetnikai kapcsolatok kialakítása egymás kölcsönös, igazi megismerése érdekében;  a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítása; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása;  a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése;  a felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezése;  össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek tagjai azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak;  vállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai száműzetésbe kényszerítettek jogi és erkölcsi rehabilitálása végett indított küzdelmet. d. Az anyanemzettel, a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén:  az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása;  az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, szakembercsere rendszeresítése;  az információ országhatárokon át történő szabad áramlásának a biztosítása.

a

5. Az RMDSZ - a választási törvény előírásai szerint - teljes jogú résztvevője a romániai politikai életnek. Jelölteket állít a parlamenti, az elnök- és helyhatósági választásokon. Képviselői a parlament két házában önálló frakciót alkotnak. Saját programja megvalósítását követve, megfelelő testületeinek határozata alapján koalícióra léphet más pártokkal a kormányalakítás érdekében, és a kormányprogramnak megfelelően részt vehet a kormányzati munkában. Ellenzéki pozícióban alapelveihez híven vesz részt a parlamenti munkában. Politikai stratégiája szerint sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, s az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat. Aktívan részt vesz a jogalkotásban. A magyar nemzeti közösség érdekeit szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a törvénytervezetek kezdeményezése és kidolgozása során, mind a parlamenti vitákban, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását interpellációk benyújtásával is igyekszik elősegíteni. Parlamenti tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Választott és kinevezett tisztségviselői tevékenyen részt vesznek a helyi, megyei tanácsok munkájában, az állami közigazgatásban. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny gazdasági, művelődési egyesületeknek, társulásoknak a létrejöttét és működését. Kezdeményezi azon törvények módosítását, melyek a civil szervezeteket hátrányosan érintik.

89

Keresi az együttműködés lehetőségeit és ápolja a kapcsolatokat a demokratikus elveket követő sajtóval, avégett, hogy a közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Ennek érdekében idegen nyelvű kiadványokat is megjelentet. Propagandájának alapelve a korrekt tájékoztatás. A nemzeti megbékélés elősegítése céljából támogatja az olyan kezdeményezéseket (kulturális és más természetű találkozók rendezése, román-magyar baráti társaságok létesítése stb.), amelyek hozzájárulhatnak az interetnikus kapcsolatok javításához. Az RMDSZ együttműködik az egyházakkal az összehangolt tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében, egyezteti az azonos célú akciókat; támogatja az egyházakat céljaik elérésében, és számít az egyházak támogatására. Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége nem áll ellentétben az RMDSZ politikai alapelveivel. E kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, valamint saját törekvéseivel, s hogy ezek megvalósításához megnyerje azok erkölcsi és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külföldi pártokkal való kapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Alapelveivel összhangban csatlakozhat a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez, hogy ezzel is hozzájáruljon a keresztény értékrend érvényesítéséhez az egész kontinensen és a nemzetek közös Európájának a felépítéséhez. Abból kiindulva, hogy az alapvető emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, az RMDSZ arra törekszik, hogy jó együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel, szorgalmazza, hogy ezeknek Romániában képviseletük legyen, dokumentumokat bocsát rendelkezésükre. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi mass médiával, és képviselteti magát a különböző nemzetközi kongresszusokon, konferenciákon. GAZDASÁG A gazdasági program alapelvei: I. Össztársadalmi szinten: 1. magántulajdonra épülő korszerű piacgazdaság kiépítésének szükségessége; 2. az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának fokozatosan minimális szintre csökkentése; 3. olyan gazdasági stabilizáció, amely figyelembe veszi a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét; 4. döntően vállalkozásösztönző környezet kialakítása; 5. a gazdaságnak az európai (nemzetközi) integrációs trendekkel összeegyeztethető átalakítása. II. Össztársadalom - magyar közösség vonatkozásában: 1. a tulajdonviszonyok olyan rendezése, amely felvállalja a vagyoni reprivatizációt, illetve esetenként a kártalanítást és/vagy kárpótlást; 2. olyan decentralizált költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek és helyi önkormányzatoknak; 3. a kompetencia elve alapján esélyegyenlőség biztosítása vállakózóinknak a gazdasági élet átalakításában való részvételéhez és helyi vagy országos szintű gazdasági tevékenységéhez 4. határozott helyi, országos és nemzetközi szintű vállalkozói érdekképviselet felvállalása; 5. a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése munkavállalóink számára; 6. magyarlakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, különös tekintettel a Székelyföldre; 7. közösségünk számára fontos szakmai érdekcsoportok támogatása.

90

III. Magyar közösségi szinten: 1. olyan információközvetítésre épülő gazdaságszervezés, amely elősegíti a vállalkozói és közösségi érdekek egyeztetését; 2. gazdasági szakemberképzés és továbbképzés támogatása, a piacgazdálkodás elemeinek közösségi mediatizálása; 3. belső átvilágíthatóság a szövetség pénzforrásainak előteremtésére és kezelésére vonatkozóan; 4. megbízásának megfelelően kezeskedik a külföldi támogatások pályázati rendszeren alapuló méltányos elosztásáért, az e célból létrehozott szaktestületekre ruházva át a pályázatok megítélését. Gazdaságpolitika A. Célok Mindezeket tekintetbe véve az RMDSZ-nek a következő célkitűzései vannak: 1. magántulajdonra épülő korszerű piacgazdaság kiépítése; 2. az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának fokozatosan minimális szintre való csökkentése; 3. olyan gazdasági stabilizáció, amely figyelembe veszi a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét; 4. döntően vállalkozásösztönző környezet kialakítása; 5. a gazdaságnak, az európai (nemzetközi) integrációs trendekkel összeegyeztethető átalakítása; 6. a tulajdonviszonyok olyan rendezése, amely felvállalja a vagyoni reprivatizációt, illetve esetenként a kártalanítást és/vagy kárpótlást; 7. olyan decentralizált költségvetés-politika kialakítása, amely megalapozza a helyi közösségek felelős önkormányzatának a működését; 8. a kompetencia elve alapján esélyegyenlőség biztosítása a gazdasági élet átalakításában és irányításában való részvételhez; 9. a magyarlakta területek infrastrukturális fejlesztése, az állami költségvetésből való méltányos részesedés biztosítása; 10. a Székelyföld gazdasági fejlesztésének támogatása sajátos programokon keresztül; 11. gazdasági szakemberképzés és továbbképzés támogatása, egyetemi szintű és középfokú magyar nyelvű gazdasági szakoktatás; 12. a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül. B. Gazdaságpolitikai eszközök I. A gazdasági szerkezetátalakítás területén 1. A tulajdonszerkezet átalakítása: 1.1. Privatizáció: A privatizációt nem mint célt, hanem mint eszközt kell kezelni. Az állami tulajdonban lévő vállalatokat egészben, vagy ezek szerkezeti átalakítása után részeikben (eszközállomány) piaci értéken, pénzért kell privatizálni. A privatizáció célja az, hogy az állam ne tulajdonosként jusson bevételhez, hanem adó (lehetőleg indirekt adó - TVA) formájában. Szükséges:  a jövedelmező gazdasági társaságok eladás útján történő, gyors privatizációja; veszteséges gazdasági társaságok esetén: a csődeljárást követő privatizáció;  az önkormányzatok vagyonhoz juttatását a privatizáció során;  a privatizációs folyamat felgyorsítása, többlépcsős privatizációs stratégia alapján;  szakmai befektetőknek történő eladásra komplex szempontrendszer kialakítása, mely a vételár mellett a befektető vállalásait tartalmazza: további befektetések eszközlésére,

91

munkahelymegtartásra vagy -teremtésre, technológiai felújításra, környezeti felszámolására és a környezet további védelmére, a termelés exportorientáltságára.

károk

1.2. Reprivatizáció:  támogatjuk és szorgalmazzuk a reprivatizációt, az üzletek, műhelyek, malmok, szállodák, lakások, oktatási és szociális létesítmények, gyógyszertárak, egyházi ingatlanok, tudományos és művelődési társaságok, egyesületek, alapítványok stb. esetében teljes vagyonvisszaadást természetben, s ahol ez nem lehetséges, ott teljes körű kárpótlást tartunk szükségesnek;  a szövetkezeti vagyon teljes visszaadása a megszüntetett, államosított szövetkezetek, szövetkezeti szervezetek tulajdonába. 2. Ágazati gazdaságpolitika 2.1. Ipargazdaság:  a hosszú távú tervezhetőség megteremtése érdekében a szakminisztériumok által elkészítendő, kidolgozás fázisában levő ágazati stratégiák időtálló (közép- és hosszú távú szempontok szerinti) véglegesítése;  egységes beruházási törvény megalkotása, amely a bel- és külföldi befektetők számára egyaránt biztosít kedvezményeket;  az alacsony hatékonyságú, nagy nyersanyag- és energia-felhasználó, veszteséges vállalatok termelésleállításának folytatása, a csődeljárás beindítása utáni privatizálása a belvagy külföldi piacra szánt ipari termékszerkezet átalakításának elősegítésére;  az ingyenes nagyprivatizáció folyamatában részt vett, többségi állami tulajdonban maradt vállalatok aktívumainak piaci áron történő értékesítése;  az ágazati állami monopóliumok - önálló gazdálkodású egységek (Regii Autonome) – kereskedelmi társaságokká való alakítását ezek részleges vagy teljes privatizációja kell kövesse.  teljes szerkezetváltás az energetikai ágazatban:  a létező monopólium helyzetek felszámolása és reális versenyhelyzet kialakítása;  energiatermelő- és elosztó egységek privatizálása;  a külföldi - ágazati - beruházások támogatása;  az európai földgázszállító hálózatba való bekapcsolódás megvalósítása rövid időn belül, az e téren fennálló egyoldalú függőség megszüntetése érdekében;  az infrastruktúra- (úthálózat, távközlés) fejlesztési programok megvalósítása érdekében a távközlési technológiák, az út- és vasútépítő gépgyártási technológiák modernizálása külföldi tőke bevonásával, valamint a leasing-társaságok által kínált korszerű gépek telepítésével;  azon ágazatok fejlesztésének támogatása, amelyek a nyersanyagtartalékok rendelkezésre álló szintjére alapoznak, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés lehetőségeinek kihasználása céljából:  az élelmiszeripari gépgyártás modernizálása;  a mezőgazdasági gépgyártás talpraállítása megfelelő rendszer kialakításával, mind a gyártók mind a potenciális vásárlók számára;  fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítása a környezetkímélő csúcs-technológiákat meghonosító, valamint a műszaki újításokat és találmányokat hasznosító vállalkozások számára, a kutatásfejlesztési tevékenység (K+F) támogatása, nemzetközi programokba való bekapcsolódás elősegítése;  szorgalmazzuk a közös (vegyes) szakmai befektető kereskedelmi társaságok létrehozását hazai és külföldi tőkeerős csoportok között, elősegítve az egységes európai piacon létező versenyszellem meghonosítását, az egységes európai piacokon sikeres közös megjelenést;  ipari parkok létesítése, az ipari parkok által kínált előnyök kihasználása, a zöldmezős beruházások önkormányzati támogatással történő létesítése.

92

2.2. Agrárpolitika: Az RMDSZ agrárpolitikájának céljai:  szociálisan rendezett, önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttének elősegítése;  a polgárosodás, a gazdasági megerősödés, a falu életminőség- emelkedésének elősegítése, melynek alapja a minőségi termelés, feldolgozás, magas színvonalú értékesítés, tőkefelhalmozás megvalósítása;  gazdaságos üzemeltetési szerkezet kialakításának elősegítése;  a piacok teljes termékvertikumra való kiterjedésének ösztönzése, szabályozások segítségével is;  megfelelően stabil és kiszámítható ár- és jövedelemviszonyok megteremtése;  kellően korszerű technikai felszereltség elérésének elősegítése. Ehhez szükséges:  differenciált üzemeltetési és szervezési szerkezet létrehozása (egyes vidékeken nagyüzemi, más vidékeken kis- és családi gazdaságok), figyelembe véve a földrajzi adottságokat;  az állami gazdasági társaságok privatizációja (kívánatos lenne, hogy a “termelőfeldolgozó-kereskedő” láncban történjen);  a saját elhatározáson alapuló közös termelés ösztönzése, az önkéntes társuláson alapuló termelés és értékesítés hagyományai szerint;  az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (WTO- , és EU-konform)  a kistermelők anyagi támogatása, ennek kiterjesztése az állattenyésztési szektorra is;  a felvásárlás területén a monopolhelyzet megszüntetése, helyette felvásárlási rendszer kiépítése, megfelelő árgarancia mellett; ennek érdekében agrárbörze létrehozása;  terméktanácsok - mint a termelők érdekeit képviselő intézmény - kialakítása;  gépkörök létesítése és működtetése;  a mezőgazdasági termékek értékesítéséhez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzletág a faluturizmus - fejlesztése, kihasználva a meglévő adottságokat (földrajzi adottságok, környezetszennyezés mentesség). Támogatjuk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét a falu- és agrárpolitikai célkitűzéseik megvalósításában. 2.3 Erdészetpolitika Az RMDSZ erdészeti politikájának elsődleges célja az erdők tulajdonviszonyának rendezése annak érdekében, hogy az erdők a következő tulajdonformába tartozzanak: állami erdők, önkormányzatok erdei, közbirtokossági erdők, intézmények erdei, magánerdők. További kiemelt célkitűzések:  a leromlott mezőgazdasági területek erdősítése;  a hagyományos erdőgazdálkodás területén a védelem és az értékfa termelés elősegítése;  a vágásterületek maradék nélküli felújítása;  a faanyag hasznosításának elősegítése, a faiparfejlesztése. 2.4. Szolgáltatások A szolgáltatási szféra fejlesztését a jelenlegi gazdasági helyzetben a nemzetközi trendekkel összeegyeztethető, reális alternatívának tekintjük.  A turizmus területén a hanyatlás megállítása és ezen ágazat fejlődése érdekében:  a turizmus törvényes szabályozása, összhangban a Turisztikai Világszervezet (WTO) és az Európai Unió normáival és tagországainak gyakorlatával;  turizmusfejlesztési alap létrehozása, fejlesztési tervek kidolgozása az önkormányzatokkal együttműködve, a helyi turisztikai lehetőségek felmérése és hatékony kihasználásának elősegítése céljából;

93

 hatékony promóciós kampány beindítása az ágazat valutabevételeinek növelésére;  a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében az ágazatban dolgozók szakoktatására és szakmai továbbképzésére irányuló programok kidolgozása és beindítása;  a faluturizmus, gyógy- és ifjúsági turizmus kiemelt fejlesztése.  A távközlés, közlekedés és közszolgáltatások területén szorgalmazzuk:  a költségvetési erőforrások jelentős részének átirányítását infrastrukturális beruházások felé, valamint a magánvállalkozások és az önkormányzati szféra szerepének növelését az infrastrukturális fejlesztésekben. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk:  az autópálya-építés és működtetés koncesszionálását;  átgondolt közlekedéspolitikai koncepció kidolgozását, a közép-kelet-európai közlekedéspolitikai tendenciákkal összhangban;  a közüzemi szolgáltatások fejlesztését magántőke bevonásával is;  regionális programok kidolgozását a falusi települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítása érdekében. II. A költségvetés, államháztartás reformja területén A jelenlegi költségvetési helyzetből kiindulva, a költségvetés - mind a bevételi, mind a kiadási oldal - szerkezetének, a költségvetés koncepciójának, valamint a költségvetési intézmények rendszerének szerkezeti átalakításával a költségvetés hatékony eszközzé kell hogy váljon a tartós fejlődést elősegítő gazdaságpolitika megvalósítására. Alapvető cél a költségvetési hiány kezelhető keretek között tartása, ennek lényeges csökkentése közép- és hosszú távon. Mindezek mellett kiemelten fontos a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása. 1. Bevételi oldal Az adópolitika a gazdasági fejlődést, új munkahelyek létesítését, a vállalkozási szellem fejlődését, az üzleti élet javítását kell hogy elősegítse, stabil és kiszámítható rendszert képezve a gazdaság szereplői számára. E célok megvalósítása érdekében szükséges az adópolitika által meghatározott költségvetés-bevételi oldal szerkezeti átalakítása, a következő törvényhozási és kormányszintű intézkedések foganatosítása révén:  az adórendszer átalakítása, áttekinthetővé tétele megfelelő jogszabályokkal;  az össz-adóbevételeken belül a jogi személyek által fizetett részarány növekedése, elsősorban az adóalanyok számának növelésével, egyrészt a vállalkozási hajlandóság növekedésének ösztönzésével, másrészt a feketegazdaság felszámolásával és az adócsalások visszaszorításával érhető el;  a személyi jövedelemadó bevezetése (a megtakarítások kamatadója nélkül);  az adóstruktúra átalakítása: a fogyasztási jellegű indirekt adók részarányának növelése a direkt - béradóval – szemben;  a vállalkozások profitadójának csökkentése és kedvezményes adózási rendszer kialakítása a termelő, munkahely-teremtő, innovatív és technikai fejlesztést megvalósító vállalkozások számára;  a vámrendelkezések és -díjszabások újraszabályozása a Románia által elfogadott és ratifikált nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban;  az adók és illetékek nyilvántartására és bevételezésére felhatalmazott intézményrendszer (adóhivatalok) átszervezése, modernizálása, decentralizálása. 2. Kiadási oldal A kezelhető deficittel rendelkező és a gazdasági fejlődést elősegítő költségvetés (kiadási oldal) megteremtése érdekében a következő intézkedésekre van szükség:  a költségvetés intézményrendszerének szerkezeti átalakítása, az éves költségvetési törvény parlament általi elfogadása a pénzügyi év kezdete előtt;  a túlzott méretű és alacsony hatékonyságú költségvetési intézmények finanszírozásának csökkentése, olcsó állami adminisztráció megvalósítása;

94

 a finanszírozandó és vállalkozásszerűen végezhető tevékenységek szétválasztása;  egyes központi intézmények területi egységeinek decentralizációja és az önkormányzatok hatáskörébe utalása;  a központi költségvetés elosztási funkciójának csökkentése a helyi önkormányzatok javára;  egyes adónemek (személyi jövedelemadó) helyi adóvá történő átalakítása;  normatív finanszírozási rendszer bevezetése és betartási kötelezettsége;  az állami szerepvállalás növelése a közberuházásokban (infrastruktúrában, de az oktatásban-kutatásban is);  a nagy elosztási rendszerek (nyugdíjalap, egészségügyi biztosítás) reformja;  a társadalombiztosítási alapok szakszerű értékvédő kezelése az érdekelt társadalmi rétegek bevonásával. 3. Helyi pénzügyek  A helyi pénzügyekről szóló törvény elfogadása, amely tartalmazza a következőket:  a helyi költségvetések fontosságának növekedését;  a helyi jellegű közberuházások finanszírozásának az önkormányzatok hatáskörébe utalását;  a helyi jellegű közberuházásokhoz szükséges központi támogatások elnyerését pályázati rendszerben;  a helyi pénzügyi intézmények - az önkormányzatok bankjának – létrehozását;  annak a lehetőségét, hogy a lakosság és vállalkozások hozzájárulhassanak a helyi beruházások finanszírozásához és a közérdekű munkálatokhoz való hozzájárulás leírható legyen az adókötelezettségből.  Az állami szerepvállalás növelése a közérdekű beruházások (közberuházások) finanszírozásában, a legalább 3 évre előre kidolgozott, nagyméretű közberuházásokat tartalmazó prioritáslista alapján. III. Monetáris politika, a pénzfolyamatok helyzete, a bankrendszer működése  a lej belső és külső értékállandóságának megteremtése, illetve az árfolyamváltozás kiszámíthatóságának biztosítása;  a gazdaság kiemelt ágazatainak piac-konform módszerekkel történő támogatása, ösztönzése;  a “körbetartozás” felszámolása; ennek megoldási módja: a csődeljárást követő privatizáció;  a bankrendszer hatékonyabb működését megalapozó intézkedések bevezetése;  a bankok privatizációja, előzetes konszolidálásuk és a kétes hitelektől való megtisztításuk után, esetenként a vevővel történő közös konszolidálásuk után;  az értéktőzsde és a tőzsdén kívüli értékpapírpiac szabályozása, a még létező korlátozások megszüntetése;  a befektetési társaságok működésének pontos szabályozása és szakszerű felügyelete. IV. Európai integráció, külgazdasági kapcsolatok Prioritások:  a külföldi működőtőke beáramlásának ösztönzése (a szakmai befektetők előnyben részesítése);  a külkereskedelem orientációjának javítása (a fejlett országokba történő export növelése);  az EU társulási egyezménybe foglalt, közös engedmények aszinkron jellegének felhasználása az iparágak versenyképességének növelésére;  EU-csatlakozásunknak nem alternatívájaként, hanem felkészülési módjaként: a középkelet-európai (CEFTA) együttműködési kapcsolatok javítása.

95

V. Munkaerő-gazdálkodás Alapelv: piacgazdasági feltételek között a humán erőforrással való gazdálkodásnak is piacgazdasági elvek szerint kell történnie, de kötelezően figyelembe kell vennie az emberi fejlődés követelményeit, mind egyéni, mind társadalmi szinten. 1. A munkaerőpiac kínálati oldalán szükséges:  a szakképzési rendszert európai mintára átszervezni: az oktatási programok, a vizsgáztatás és az engedélyeztetés áttekinthető és érthető legyen az érdekeltek számára  a képzési rendszer piacérzékennyé alakítása (mint stratégiai cél): a képzési piac kb. 30%-át közintézményi szervezésben megvalósítani, a fennmaradó részben versenyeztetni az érdekelteket;  büntetni a szabálytalanul kialakított munkaviszonyt létesítő munkaadót és -vállalót; fejleszteni és tökéletesíteni a munkaügyi szabályozások betartását ellenőrző, szakosodott intézményt, és létrehozni a peres ügyeket intéző munkaügyi bíróságot.  a szabad munkavállalás jogának maradéktalan érvényesítése az engedélyeztetési rendszer és minőségi kritériumok szabályozása mellett;  a pályakezdők számára kedvező elhelyezkedési körülményeket teremteni; a pályakezdőt alkalmazó munkaadót bértámogatásban részesíteni;  a munkaerőimport feltételeit (engedélyeztetés rendszere, minőségi kritériumok, minimálbérhez való jog, biztosítási rendszer) két- és sokoldalú nemzetközi egyezményekben rögzíteni;  olyan adórendszer kialakítása, amely a munkaadókat a személyzeti állomány képzésére, minőségi fejlesztésére, ismeretek naprakészen tartására serkenti, a humán erőforrás folyamatos képzését és átképzését finanszírozza;  a képzési, oktatási, nevelési rendszerből kilépő végzősök számának és szakmák szerinti eloszlásának a munkaerőpiac keresleti oldalához igazítása. 2. A munkaerőpiac keresleti oldalán szükséges:  a gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításánál kiemelt szempontként figyelembe venni a rendelkezésre álló humán erőforrás mennyiségét, minőségét és területi megoszlását;  a kereseti bérpolitika alakítását a munkahatékonyság alakulásától függővé tenni;  törvényben szabályozni az ágazati és munkahelyi kötelező balesetvédelmi intézkedéseket. 3. Kormányzati bérpolitikában szükséges:  a minimálbér megállapításának politikasemleges (az érdekelt felek által elfogadott módszertan alapján történő) mérésekre alapozott kialakítása;  olyan jövedelmi adórendszer kialakítása, amely serkenti a munkahelyteremtést;  a reálbérek alakulását a nemzetgazdaság teljesítőképességétől tenni függővé. 4. A munkaerőpiac intézményei:  fejleszteni és tökéletesíteni kell a társadalmi dialógus azon intézményeit, amelyek lehetővé teszik az érdekelt felek (munkavállalók, munkaadók, kormányzat) számára a társadalmi-gazdasági kérdésekben a dialógust és érdekegyeztetést; a gazdasági racionalitáson valamint a méltányos munkafeltételeken és bérezésen alapuló döntések meghozatalát;  szükséges munkaközvetítéssel, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó intézmények létrehozása; ezen a piacon a közintézmények mellett magáncégek is vegyenek részt;  szükséges a munkahely elvesztésének kockázatát csökkenteni, az e célból létrehozandó kontributív alapot rendeltetésszerűen kezelni hivatott intézmény hatékony működtetése  létre kell hozni a munkaerő-átképzési hálózatot, közintézményi formában megteremtve a preventív átképzés illetve továbbképzés lehetőségeit is.

96

OKTATÁS – TUDOMÁNY A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele az oktatási rendszer autonómiája és korszerűsítése. Célunk a rangos hagyományainkhoz méltó tudományos kutatás intézményes kereteinek és szakmai feltételeinek megteremtése, a felsőfokú oktatásban pedig a képzés és a tudományos kutatások összehangolása. A. Oktatáspolitikai tevékenységünknek három síkja van: a politikai és civil érdekvédelem, valamint a reformfolyamat jegyében kibontakozó szakmai tevékenység összehangolása. Ennek megfelelően: a. Az oktatási intézmények általános autonómiáját szorgalmazzuk és képviseljük. Elsőrendű célunk: az önálló magyar oktatási rendszer megvalósítása az óvodától az anyanyelvű egyetemi és főiskolai hálózatig a szakképzés minden területén. Igényeljük a Kolozsvár központú önálló állami magyar egyetem visszaállítását, mint amely e hálózatnak kulcsfontosságú eleme. b. Helyi és országos szinten eljárunk az anyanyelvű oktatást és annak intézményes kereteit érintő jogsérelmek orvoslásában. Az oktatással összefüggő igényeink elfogadása és teljesítése a román politikai pártokkal való együttműködésünk egyik próbaköve. c. A programunkba foglalt önkormányzati modellnek megfelelően ösztönözzük, összehangoljuk a keretek bővítésére, új intézmények megteremtésére, valamint a nevelői és oktatói szemléletváltásra irányuló sikerorientált, bátor és szakmai szempontból igényes kezdeményezéseket. 1. Országos szinten (a parlamentben, a kormány, a szakminisztérium felé) következetesen érvényesítjük a teljes anyanyelvű oktatási hálózat biztosítására irányuló törekvéseinket, melyek bennefoglaltatnak az oktatásban érdekelt civil szervezetekkel egyeztetett és az SZKT által 1995. február 26-án elfogadott oktatási programunkban. 2. Három intézménytípus működését szorgalmazzuk: az oktatás állami (önkormányzati), felekezeti és magánjellegű intézményeit egyaránt fontosnak tartjuk. Az anyanyelvű állami oktatás anyagi feltételeinek biztosítása az állam feladata kell hogy legyen. Románia adófizető polgáraiként határozottan igényeljük, hogy az állam a magyar felsőoktatási intézmény(ek) finanszírozását is magára vállalja. Az egyházak, alapítványok és magánszemélyek minden szinten alapíthassanak oktatási intézményeket. Ezeknek fenntartásában is méltányosnak tartjuk és igényeljük az állami támogatást. 3. Igényeljük, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, kivéve a román és idegen nyelvet és irodalmat. Határozottan érvelünk amellett, hogy a román nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön programokat és tankönyveket dolgozzanak ki. 4. A beiskolázási számok meghatározásában a tanfelügyelőségek és a minisztérium az anyanyelvű általános, líceumi, szakiskolai és felsőoktatási képzés reális igényeire alapozva hozzák meg döntéseiket. Követeljük az anyanyelvű felvételi vizsga lehetőségét minden iskolai fokozat és a doktorátus esetében. Kérjük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését. 5. A fenti igényekkel összhangban biztosíttatni kívánjuk a megfelelő közoktatási és felsőoktatási szakemberképzés és -továbbképzés korszerű feltételeit. 6. Sürgetjük a Románia és Magyarország közötti diplomahonosítási és más oktatási egyezmények részletes kidolgozását. Addig is szorgalmazzuk a külföldön szerzett képzettség és doktori fokozat hivatalos elismertetését. B. Az anyanyelvű oktatás kereteit sértő bármely szinten történő visszaélések (diszkrimináció, törvénysértések, helyi önkény stb.) esetében igénybe vesszük a civil érdekvédelem lehetséges formáit. 1. Növelni kívánjuk a helyi társadalom (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenőrzésének mértékét bármely iskola ügyeibe. Segítséget és politikai hátországot biztosítunk a szülőknek, ha gyermekeik érdekében a törvények betartására, a keretek bővítésére, az oktatás színvonalának megváltoztatására tesznek közös lépéseket. Különös hangsúlyt fektetünk a szórványiskolákban tanuló gyermekek

97

érdekeire. Nem lévén külön iskolájuk, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosíttassék tanulási lehetőség erdélyi magyar iskolákban. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségével, valamint a Szórványtanácssal közösen programokat dolgozunk ki a csángó-magyar gyerekek magyar nyelvű oktatása érdekében; támogatjuk az ezt megvalósító intézményeket. 2. Támogatjuk a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét a pedagógusok, iskolák, tanulók érdekeinek érvényesítéséért folyó érdekvédelmi tevékenységükben. A frissen végzett pedagógusok egzisztenciateremtő törekvésében felmerülő bármiféle adminisztratív akadály, igazgatói vagy tanfelügyelői önkény esetében bevetjük érdekvédelmi eszközeinket. 3. Az oktatási intézmények fenntartásának feltételrendszerében nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok és a vállalkozói réteg együttműködésének. Szorgalmazzuk, hogy a magyar vagy magyar többségű településeken a helyhatóságok és a vállalkozói réteg teremtse meg a fiatal értelmiség letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldről hazatérni kívánó szellemi munkaerő életfeltételeinek biztosítására. 4. Annak érdekében, hogy az identitásunk megőrzéséhez és gazdasági, szociális, kulturális életünk fellendítéséhez nélkülözhetetlen értelmiség szülőföldjén maradjon, kiállunk az itthon tanuló főiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért, azért, hogy tanulmányaik alatt megfelelő ösztöndíjak alapításával saját erőnkből is támogassuk őket. Ugyancsak szorgalmazzuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását. C. Oktatáspolitikai tevékenységünk alapfeltétele, hogy elismerjük az oktatás valamely részterületének problémáit számon tartó, azok megoldására hivatott társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok autonómiáját. E politika minden szintjén szükségesnek tartjuk a folytonos egyeztetést az RMPSZ, a Bolyai Társaság, az EMT, az EME, az RMKT, az OMDSZ, a MAKOSZ, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége és más testületek képviselőivel. 1. Az RMDSZ oktatásra érvényes Cselekvési irányelveinek megfelelően az oktatás minden szintjén fontosnak tartjuk a szakmai-minőségi színvonal folytonos emelését. Ennek megfelelően a különböző társaságok, szervezetek közötti összhang és megfelelő munkamegosztás kialakítását kívánjuk elősegíteni, hogy az oktatási követelményrendszer tekintetében közös nevezőre jussanak. 2. Stratégiánk kiemelt szerepet szán az önálló magyar felsőoktatás szakmai megalapozásának. A Bolyai Egyetem beindításáig célunk az önálló magyar felsőoktatási kezdeményezések támogatása, a magyar tagozatok kialakítása és körültekintő fejlesztése az oktatói utánpótlás kinevelésétől a posztgraduális és a PHD-képzés célirányos megtervezéséig. 3. Az önálló tudományos kutatási programok irányításában és menedzselésében érdekelt összes szakmai intézmények törekvéseivel összhangban szorgalmazzuk a tudományos kutatásban elért eredmények, dolgozatok, tanulmánykötetek, monográfiák anyanyelven történő kiadását. Elengedhetetlennek tartjuk a megfelelő infrastruktúra, külföldi könyv- és folyóirat-állomány biztosítását. Nagy fontosságot tulajdonítunk az egyetemisták kutatóvá képzésének, a fiatal kutatók támogatásának ösztöndíjakkal és publikációs lehetőségekkel minden tudományágban. 4. Önálló magyar tudományos kutatási intézmény(ek) létesítésére törekszünk, és addig is szorgalmazzuk a koncepciózus kutatási programok beindítását és anyagi támogatását. Támogatjuk és szorgalmazzuk a kisebbségeket, a szórványt és az asszimiláció jelenségét célzó kutatásokat. 5. Egész oktatási rendszerünkben szükségesnek tartjuk a reformfolyamat beindítását, a korszerű követelményekhez igazodó és tudományosan megalapozott nevelői és didaktikai szemléletváltást, melyben a gyermek, az ifjú személyiségének teljes kibontakoztatása válik legfőbb céllá. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív taneszközök és oktatási formák bevezetését az oktatás minden szintjén. 6. A fentiek érdekében önálló magyar tankönyvkiadó(k) alapítását tartjuk célravezetőnek.

98

MŰVELŐDÉS Mivel a kultúra nemzetiségi létünk identitásának alaprétege, kultúrpolitikánk legfőbb célkitűzése egyrészt nemzetiségünk kultúrateremtő képességének megőrzése és fejlesztése megfelelő intézményi keretek között, másrészt a hazai etnikumok művelődési értékeinek cseréje, az interetnikai partnerkapcsolatok kiteljesítése. Művelődési életünk biztosítéka a kulturális autonómia. A kulturális autonómia normái a koppenhágai záródokumentum által is javasolt önkormányzat elvére épülnek. Ez egyfelől megköveteli - még az első világháború után született kisebbségi kulturális szerződés előírásai értelmében - a méltányos részt az állami, községi, városi és megyei költségvetésből a nemzeti közösség kulturális mozgalmainak támogatására, másfelől azt, hogy az önkormányzati szervek, amelyekben számarányuknak megfelelően részt vesznek a számbeli kisebbségiek is, vállalják át a központi állami szervek hatáskörének egy részét az oktatásban, művelődésben. 1. Ezért a vegyes lakosságú vidékeken biztosítani kell a nemzeti kisebbségek tagjainak alkalmazását minden közművelődési, állami, területi intézményben, elejét véve így minden kizárólagossági kísérletnek. Alkalmazzanak a művelődési minisztérium területi szakbizottságaiban nemzetiségi szakfelügyelőket, a művelődési házakban igazgatót és szakirányítókat, a könyvtárakban magyar anyanyelvű szakembert, a kulturális intézményekben magyar kutatókat és szakszemélyzetet, a népesség arányszámának megfelelően. Külön figyelemmel kísérjük az asszimiláció által veszélyeztetett közösségeket. Támogatjuk a szórványok művelődési törekvéseit: a sajtó- és könyvterjesztést, közművelődési egyesületek és műkedvelő csoportok működését. 2. A kulturális autonómiát biztosító művelődési élet anyagi alapjának megteremtéséért a szövetség elvárja az állami alapokból való arányos részesedést, ugyanakkor ösztönzi a közösségi adakozó kedvet, s támogatja közművelődési társaságok, egyesületek, alapítványok létrehozását. 3. Ösztönözzük és ápoljuk az egyetemes magyar művelődési élettel fenntartott kapcsolatainkat - beleértve a külföldi és a magyar nemzeti kisebbségek intézményeit -, a művelődési értékek folyamatos, kölcsönös cseréjét. 4. A kulturális autonómia szellemében ápoljuk az azonosságunkat szavatoló valamennyi művelődési ágazat sajátos hagyományait, gondoskodni kívánunk magas szintű műveléséről. Igyekszünk kiépíteni az ehhez szükséges intézményrendszert. 5. Támogatjuk az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE), amely művelődési életünket koordinálja s egyben érdekvédelmi feladatokat is ellát. 6. Az RMDSZ síkraszáll a Nemzetiségi Kulturális Statútum megalkotásáért, amely államilag szavatolná a kulturális autonómia gyakorlását is, beleértve a nemzeti kisebbségek művelődési intézményrendszerének állami dotálását. 7. Mindezekből következik, hogy anyanyelvi intézményeink megőrzése mellett - és újak létesítésének jogát fenntartva - síkraszállunk azért, hogy a vegyes lakosságú területeken az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé a saját kultúránk művelését. Szavatolják:  múzeumokban (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) a nemzetiségi állagok őrzését, gyarapítását, kiállítását a történelmi igazság jegyében, két vagy három nyelvű feliratozással;  a könyvtárakban a magyar állomány gyarapítását és használatát, a szakszerű kezeléshez szükséges - a nemzetiségek nyelvét jól ismerő - szakszemélyzet alkalmazását, képzését, továbbképzését;  a levéltárakban kutatóink, valamint az érdeklődők számára a romániai levéltárak teljes anyagának hozzáférhetőségét és az elszállított állagok visszaszolgáltatását az eredeti tulajdonosainak, így a kimondottan magyar anyakönyvek, parokiális jegyzőkönyvek visszajuttatását jogos tulajdonosainak;  egyenlő feltételek mellett a művelődési otthonok használatát a nemzeti kisebbségek művelődési tevékenysége számára;

99

 a műemlékvédelem terén arányos részesedést az állami alapokból a romániai magyar nemzeti kisebbségek múltjával kapcsolatos műemlékek meghatározása, nyilvántartásba vétele, gondozása és restaurálása érdekében;  a műemlékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a nemzetiségi szakemberek, így a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság véleményének figyelembevételét. 8. A Nemzetiségi Kulturális Statútum írja elő, hogy a Művelődési Minisztérium hálózatában működő minden központi felügyelőségi szervben kapjon szerepet a romániai magyar nemzeti kisebbség képviselője, aki nyomon követi a kulturális autonómia elveinek gyakorlati alkalmazását, így a könyvtárhálózat munkájában, a könyv- és lapterjesztő tevékenységben s minden olyan területen, amelyet eddig manipuláltak. 9. A művelődési életünkben megmutatkozó katasztrofális szakemberhiány leküzdésére létre kell hozni felsőoktatási rendszerünkben a népművelő szakot, ahol kiképezik művelődési életünk hivatásos irányítóit. Az RMDSZ kiáll az anyanyelvű zenész-, képzőművész-, színész-, rendezőképzés újjászervezése, bővítése mellett. 10. Szükségesnek tartjuk városaink és falvaink magyar elnevezésének, emlék- és kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítását, illetve használatát. Az utcanevek tükrözzék a település történelmi múltját is. 11. Ünnepeinken, összejöveteleinken szabadon akarjuk használni, az állami mellett, nemzeti jelképeinket. 12. Az RMDSZ szorgalmazza az életerős magyar könyvkiadók működési feltételeinek biztosítását. Részt kívánunk venni az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsereakciókban, abból kiindulva, hogy mindenkinek joga van hozzájutni az ízlés- és értékpreferenciáinak és a szakmai szükségleteinek megfelelő könyvekhez és kiadványokhoz. Az anyanyelvű könyvkiadás támogatásáért az RMDSZ igyekszik mozgósítani anyagi alapjait saját nyomda és könyvterjesztő hálózat kialakítása céljából. 13. Az RMDSZ elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. Minden eszközzel felkarolja azokat a törekvéseket, amelyek a demokratikus közvélemény elhallgattatása ellen irányulnak. Hozzájárul a romániai magyar sajtóstruktúra korszerű műszaki, anyagi alapjának megteremtéséhez, különös figyelmet fordít a nyomdász szakemberek képzésére. Az RMDSZ igyekszik létrehozni a szövetség magyar és román nyelvű sajtóorgánumát. Különös gondot fordít a romániai magyarság helyzetével és a szövetség munkájával kapcsolatos külföldi sajtótájékoztatás megszervezésére, idegen nyelvű tájékoztatókat szerkeszt és terjeszt. 14. Az RMDSZ kiemelten támogatja az országos bejegyzésű egyesületek és szakszövetségek tevékenységét, a hivatásos alkotóművészek szabad értékalkotását és önkifejezését, szorgalmazva azok állami elismerését és támogatását. 15. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza egy állami Romániai Magyar Múzeum (RMM) és egy Romániai Hungarológiai Kutatóintézet (RHK) létrehozását és folyamatos fenntartását, nemzetiségi létünk átfogó és szakavatott kutatása, valamint minőségi bemutatása érdekében. 16. SAJTÓ, TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A sajtó nemzeti önazonosságunk megőrzésének alapvető tényezője, az anyanyelv használatának legnyilvánosabb területe. Kisebbségi írott és elektronikus sajtónknak a tájékoztatáson túlmenően fontos szerepe van saját nemzeti értékeink, valamint a jellegzetes regionális és az általános európai értékek ápolásában. Az RMDSZ támogatja a romániai magyar sajtót e szerepének maradéktalan betöltésében. Az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény és más ide vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szellemében az RMDSZ határozottan kiáll a szólás- és sajtószabadság mellett, vallja, hogy az állami intézmények nyíltsága és a tájékozódáshoz való hozzáférhetőség a demokrácia sarkköve.

100

Az információk szabad áramlásának elve alapján az RMDSZ hangoztatja és védelmezi a romániai magyarság alapvető jogát a szabad és önálló írott sajtóhoz, televízió- és rádióadásokhoz, ennek megfelelően fellép minden olyan kísérlet ellen, mely ezt a jogot bármi módon - tartalmi, műszaki vagy terjesztési vonatkozásban - korlátozni próbálja. Egyszersmind az RMDSZ kölcsönös kapcsolattartásra, közvetlen kétirányú kommunikációra törekszik a hazai sajtó legitim szervezeteivel, szerkesztőségeivel és tagjaival, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa közösségformáló, feszültségszabályozó ellenőrző és valóságalakító szerepét. Sajtópolitikájának fentebb vázolt alapelvei szerint az RMDSZ: 1. A kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere érdekében ápolja a kapcsolatot a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével és a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületével, tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét. 2. Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében. Szorgalmazza a tényfeltáró újságírást, elősegíti a szövetség törekvéseinek objektív megismertetését. Vállalja a párbeszédet a sajtóval a nemzeti közösségünk és a romániai társadalom legfontosabb kérdéseiről. 3. Jó kapcsolatokra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Különös figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő félretájékoztatásnak, hamis információknak, célzatos kommentároknak, kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. 4. Országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterületének képviselőivel. 5. Gondoskodik arról, hogy a magyar nyelvű sajtó legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljön az e célra szánt hivatalos, kormányzati pénzforrásokból. 6. Következetesen küzd azért, hogy a magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamokra állapítsák meg, (módosítás) amelyek szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását tegyék lehetővé. A magyar nyelvű (nyelven) működő közszolgálati rádió- és tévéadásokat bővítsék ki, és helyezzék minél előnyösebb időzónába (idősávba). 7. Célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás létrehozását. Távlatilag önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozására törekszik; 8. Támogatja a romániai magyar szerkesztőségek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban. 9. Igényli a külföldi (első sorban magyarországi) sajtótermékek, könyvek, kazetták szabad előfizetésének és forgalmazásának bevezetését. Sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. 10. EGYHÁZAK 1. Történelmi egyházaink természetes szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. 2. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák, a törvénytervezetek és a társadalomszervező programok kialakításában. 3. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. 4. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. 5. Az RMDSZ síkraszáll az államosított és elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyonok tulajdonjogának visszaállításáért, a megszüntetett egyházi intézmények helyreállításáért, tevékenységük feltételeinek biztosításáért, az újból működő szerzetesrendek állami támogatásáért.

101

6. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását a közművelődésben. Az RMDSZ síkraszáll a felekezeti-egyházi oktatás engedélyezéséért-bevezetéséért minden szinten: óvodától egyetemig függőleges szinten és humán-reál iskolatípusoktól a szakoktatásig vízszintes síkban. 7. Az RMDSZ támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a iaşi-i püspökség területén. 8. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a következő, egyházakat érintő törvényes intézkedéseket:  az 1948-as vallásügyi törvény hatályon kívül helyezését;  a vallásügyi törvénytervezet minél előbbi parlamenti előterjesztését  a vallásfelekezetek egyenlőségének szavatolását;  az elismert egyházak állami szubvencióját;  az egyházak szolgálatában állók állami fizetésének biztosítását;  az egyházak nonprofit tevékenységének adómentessé tételét;  a felekezetek szerinti lelkigondozás biztosítását a kórházakban, börtönökben és a katonaságban;  az elismert egyházi ünnepek munkaszüneti napként való biztosítását;  az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző és -felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében. IFJÚSÁG 1. Az RMDSZ a romániai magyar ifjúságot a maga sorsának alakítására képes, jellegzetes arculatú társadalmi kategóriának tekinti. Az ifjúság önálló és független szervezeteit, valamint a különböző oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat elismeri a romániai magyar ifjúság legitim képviselőinek. E szervezetek országos képviseleti és egyeztetési fóruma a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelynek tagszervezetei közül a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) az RMDSZ társszervezetei. 2. Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. 3. Az ifjúság országos szövetségei partnerek mind az RMDSZ tevékenységében, mind döntéseiben. Ennek értelmében az ifjúsági szervezetek - társadalmi jelentőségüknek megfelelően - részt vesznek az RMDSZ vezető testületeiben minden szinten. 4. Az RMDSZ az ifjúságnak szánt jogosítványokat és juttatásokat a MIT hatáskörébe utalja. E juttatások és támogatások a MIT tagszervezeteit illetik meg. Az újraelosztás kiemelt szempontja a területi képviselet elve. 5. Az RMDSZ együttműködése az ifjúság országos szövetségeivel önirányított szövetségek kapcsolata formájában valósul meg, a kölcsönös tisztelet alapján, szorosan együttműködve a felmerülő problémák megoldásában. Ugyanakkor helyi szinten a területi és helyi RMDSZ-szervezetek és az országos ifjúsági szervezetek között is hasonló kapcsolatot kell létesíteni. 6. Az RMDSZ a területi szervezeteket, pártokat, platformokat, egyesületeket arra ösztönözi, hogy mind nagyobb számban vonják be munkájukba a fiatalokat, az ifjúsági szervezetek képviselőit. Ugyanakkor szorgalmazza és támogatja a különböző arcélű ifjúsági szervezetek megalakítását, segíti munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. Ennek jegyében az RMDSZ, a romániai magyarság érdekképviseleti szerveként, minden szinten támogatja a diákoknak az oktatási intézményen belüli önrendelkezésre irányuló törekvéseit (lásd: diáktanácsok, diákszövetségek), valamint

102

kezdeményezi ezek törvényi és rendeleti úton való szabályozásának létrehozását. Kezdeményezi továbbá, hogy Románia új költségvetési tervezetének kidolgozásánál jelenjen meg egy elkülönített tétel, amelyet az állam az országos ifjúsági szervezetek működési és fejlesztési támogatására fordít. 7. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának tulajdonképpeni értelme azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően, képviseletét ellátó különböző szervezeteken keresztül vehet részt az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. 8. A távlatokban való gondolkodás szempontjából az RMDSZ számára stratégiailag fontos a generációs alapon és az ifjúság minden kategóriáját magában foglaló ifjúsági kulturális tér kialakítása, helyi és területi intézmények mellett működő, általuk támogatott ifjúsági intézmények, hivatalok létrehozása, amelyek a helyi költségvetési keretből az ifjúságot hivatottak támogatni. 9. Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerű képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és pályakezdő fiatalok kiemelt anyagi, szociális támogatása és természetesen az egyéni kezdeményezéseket egybefogó és érvényesítő szervezeti keret létrehozása és támogatása. Ugyanakkor a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű identitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. Tehát támogatjuk és elfogadjuk mindazon szervezeteket, amelyek az előbbiekben felsorolt célok érdekében tevékenykednek. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK Alapelvek: 1. Az RMDSZ alapvető elvi álláspontjának megfelelően a települési önkormányzatok lehető legszélesebb körű autonómiája, a központi hatalom maximális decentralizációja kell, hogy alapját képezze az önkormányzati életnek. 2. A települési önkormányzatok egész tevékenységét a Helyi Autonómia Chartájában foglaltak szellemében kell szabályozni és ennek megfelelően végezni. 3. A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kell a helyi közösségek és polgárok részvételét minden olyan döntésben, melynek következményei kihatással vannak életükre. 4. Az önkormányzati munkát a lakossággal való szoros kapcsolattartás és a teljes transzparencia kell hogy jellemezze. 5. A szövetség támogatja az ifjúsági szervezetek aktív részvételét a helyhatósági választásokon és az általuk delegált jelöltek RMDSZ-listákon való indulását. 6. Az RMDSZ-színekben megválasztott önkormányzati tisztségviselők egész tevékeny-ségüket a szövetség programja, alapszabályzata és a vonatkozó hivatalos RMDSZ-dokumentumok ismeretében és szellemében kell hogy végezzék. 7. Az RMDSZ területi szervezeteinek és az önkormányzatokban dolgozóknak szorosan együttműködve kell tevékenykedniük a szövetség programjának megvalósítása érdekében. 8. Az RMDSZ vállalt érdekvédelmi szerepkörének megfelelően az önkormányzati munkában minden esetben össze kell egyeztetni a települési, lakóközösségi érdekeket a kisebbségek sajátos érdekvédelmi feladataival. 9. Az önkormányzatoknak - közös területeiken - jó kapcsolatokat kell kialakítaniuk, együtt kell működniük egyházainkkal. 10. A szövetség önkormányzati programjának részletes kidolgozását, megvalósítási tervét a helyi, települési szinteken kialakított programokra alapozza, melyek a területi szervezetek, pártok, platformok és önkormányzati tisztségviselők együttműködésével alakulnak ki.

103

Alapvető célkitűzések: 1. Mindazoknak a törvényeknek és szabályozóknak a módosítása, amelyek ellentmondanak az önkormányzati autonómia elvének, illetve kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak. Ez elsősorban az 1991/69-es törvényre vonatkozik, de a földtörvényre, a nyelvhasználattal, oktatással, egészségüggyel stb. kapcsolatos törvénymódosításokat is érinti. E törvényeket szövetségünk a Helyi Autonómia Európa Chartája, az Európa Tanács 1201-es Ajánlása és más vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében kívánja elvégezni. A parlamentben továbbra is szorgalmazzuk/kezdeményezzük azoknak a törvényeknek az elfogadását, melyek elengedhetetlenek az önkormányzatok hatékony működéséhez. 2. Szövetségünk olyan tevékenységi keretprogramot hoz létre, amely lehetővé teszi, illetve modellként szolgál helyi cselekvési programok kidolgozásához, a településfejlesztéssel, a kisebbségek védelmével, a privatizációval, az erdőgazdálkodással, a kárpótlással, a környezetvédelemmel stb. kapcsolatban. 3. A szövetség szorgalmazza és támogatja olyan konkrét kisebbségi érdekvédelmi programok kidolgozását, melyek differenciáltan kezelik a különböző helyzetben élő romániai magyar közösségek sajátos problémáit. Ennek érdekében támogatjuk az olyan programok létrejöttét, melyek mintául szolgálhatnak azon önkormányzatok érdekvédelmi tevékenysége számára, melyekben a magyarság többséget képez. Ugyancsak sajátos programokat kell kialakítani a vegyes lakosságú településeken és kitüntetett fontosságú a szórványhelyzetben élő magyar közösségek önkormányzati kérdéseinek megfogalmazása és a programok végrehajtása érdekében. 4. A szövetség, az Országos Önkormányzati Tanáccsal együttműködve, programot dolgoz ki a helyhatósági választásokra való felkészülésre, a szakmai képzésre és a tisztségviselők kiválasztására. 5. Az Ügyvezető Elnökség folyamatosan működteti szakmai tanácsadó programjait és az önkormányzatokkal közös rendezvényeit. 6. Az Ügyvezető Elnökség áttekinti a testvér-települési kapcsolatok rendszerét, javaslatcsomagokat dolgoz ki tartalmas együttműködési formákra, felkérés esetén menedzseli a már meglévő kapcsolatokat, új kapcsolatokat és együttműködési formákat igyekszik kialakítani. 7. A szövetség támogatja a települési önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. 8. A közigazgatási reform keretében a szövetség szorgalmazza:  a községek közigazgatási újjászervezését,  a prefektúra hatáskörének csökkentését,  hogy a gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokon kívül a régiók fokozatosan vegyék át a megyei önkormányzatok adminisztratív funkcióinak többségét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kistérségek létrehozására és a régió megerősítésére. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS EGÉSZSÉGÜGY 1. Szociálpolitikánk legfőbb célja a létbiztonság kivívása, a létminimum biztosítása, az általános elszegényedés megakadályozása. Gazdasági-szociális intézkedések foganatosítását szorgalmazzuk a kisjövedelműek terheinek enyhítésére. 2. Küzdünk olyan politikai-gazdasági viszonyok kialakításáért, melyek között a munkavállaló tisztességes bért kap és a szellemi munka is teljes elismerést nyer. Szorgalmazzuk a termelők, és a fogyasztók érdekvédelmének a felvállalását. Bátorítjuk munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások létrehozását és szorgalmazzuk azok létrehozatalát ösztönző és segítő gazdasági és jogi feltételek megteremtését/biztosítását. A növekvő munkanélküliség körülményei között szándékunkban áll - az állam által szervezett átképzési lehetőségek mellett - szakmai tanfolyamokat indítani. Állandó feladatunknak tekintjük a munkanélküli segélyrendszer javítását, különös tekintettel az elhelyezkedni nem tudó pályakezdőkre.

104

3. Az RMDSZ következetes család- és népességpolitikát szándékszik folytatni, annál is inkább, mert a nagyméretű kivándorlás miatt számarányunk rohamosan csökken. Felvilágosító munkát kell folytatnunk a gyermekvállalás, gyermeknevelés érdekében, és az egykézés ellen, az egyre romló gazdasági körülmények között is. E célból szorosan együtt kívánunk működni az egyházakkal, valamint oktatásügyi, egészségügyi és jogi intézményekkel. Támogatunk minden olyan elképzelést, amely előnyöket biztosít a gyermekes családoknak (kedvezményes adórendszer, előnyös, hosszú lejáratú és kedvezményes kölcsönök, méltányosabb gyermektáppénz-rendszer). Szociálpolitikai prioritásunk az ifjúság, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok helyzetének javítása. 4. Lakáspolitikai alapelvünk: mindenkinek joga van az emberi létfeltételek minimumához, az önálló - a lehetőségekhez képest saját tulajdonú - lakáshoz. Elengedhetetlennek tartjuk az államosított családi ingatlanok reprivatizálását. Szorgalmazzuk, hogy a kormány indítson szociális lakásépítési programot, biztosítson hosszúlejáratú, kedvezményes kölcsönöket a fiatalok, pályakezdők számára lakásvásárlás vagy lakásépítés céljából. Ésszerűnek tartjuk az elnéptelenedett falvak épületállagának vállalkozói közvetítéssel történő újrahasznosítását. A lakosság egyes rétegei, főleg a fiatalok, súlyos lakásproblémákkal küzdenek. Szociálpolitikai prioritásnak tekintjük a lakáshelyzet javítását, sürgetően szükségesnek tartjuk a kedvező hitelfeltételek biztosítását fiatalok, pályakezdők számára lakásépítés céljából. 5. Szükségesnek tartjuk társadalombiztosítási rendszerünk átalakítását. A társadalombiztosítás ne legyen állami monopólium. Különös gondot kell fordítani a nyugdíjasokra: a minimális nyugdíjakat állandóan a létminimum felett kell tartani; bizonyos szintű alapnyugdíj mindenkit megillet, amit az eltérő teljesítményből adódó munkanyugdíj egészítsen ki. Biztosítani kell a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Elkötelezettek vagyunk az idős emberek problémáinak megoldására, az anyagi életkörülményeik javításán túlmenően is. Óvjuk meg öregeinket az elszegényedéstől, elmagányosodástól, kilátástalanságtól. Ösztönözzünk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmilag rászorultak megsegítését szolgálja. Ez nemcsak állami, hanem egyházi, jótékonysági, esetleg magánjellegű is lehet. Szükségesnek tartjuk egy szociális védőhálózat kialakítását a rászorulók, létminimum alatt élők, magukra maradt öregek, hátrányos helyzetűek számára, e célból szociális nővérképző iskolák létrehozását és teljes komfortú aggmenházak létesítését. A városi közszállítás legyen ingyenes minden 70 évnél idősebb állampolgár számára. Részesüljenek ingyenes szociális és gyógyszerellátásban az erre rászorulók. 6. Az RMDSZ hangsúlyosan kezeli a fogyatékos személyek problémáit. Szükség van egy olyan szabályozásra, amely megteremti a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét, és olyan ismeretterjesztő programra, amely által a társadalom megismeri a fogyatékos személyek problémáit, elősegítvén a megfelelő társadalmi szolidaritás kialakulását. 7. Az RMDSZ szorgalmazza az országos egészségügyi ellátás korszerűsítését, ezen belül síkraszáll a kisebbségi egészségvédelem fejlesztéséért. Érvényesíttetni kívánja a teljes körű szabad orvosválasztás jogát. Tudatosítani kívánja az orvostársadalom minden tagjában, hogy az elkövetkező nehéz évek során erkölcsi kötelessége népének szolgálatában maradni. Szorgalmaz minden olyan alkotó törekvést, amelynek segítségével gátat lehet vetni az orvosok és főleg a fiatal orvosok elvándorlásának. Sürgetjük a társadalombiztosítás reformját. Nem tekintjük a társadalombiztosítást állami monopóliumnak, támogatjuk a civil társadalom önsegítő szervezeteinek létrehozását. 8. Egészségvédelmünk javítása érdekében az RMDSZ támogatja önsegélyező betegcsoportok létrejöttét, valamint az őket gondozó orvoscsoportok működését. Célszerűnek tartja egy, a kisebbségi lakosság területi eloszlásának, valamint a kor igényeinek megfelelő országos diagnosztikai és gondozási hálózat kialakítását, egyházi, valamint karitatív segédlettel; továbbra is szorgalmazza az egyházi kórházak visszaállítását. 9. Az RMDSZ szerint egészségvédelmünk jelenlegi súlyos hiányosságai megoldhatatlanok egy hatékony önkéntes hálózat kialakítása nélkül, amely az orvosi kar, valamint az egyházak védnöksége alatt működne. Ennek feladatai közé tartozna a

105

magányos betegek gondozása, a betegek lelkigondozása, a modern családtervezés kérdéseinek tisztázása, valamint a szenvedélybetegségek elleni küzdelem. 10. Elkészíti a karitatív szervezetek és segélyszolgálatok munkáját megkönnyítő nyilvántartásokat. 11. AZ RMDSZ REGIONÁLIS ÉRDEKEI Az RMDSZ regionális politikájának érdeke és célja: 1. olyan gazdaság- és intézményfejlesztési politika kialakítása, amely figyelembe veszi az erdélyi helyi társadalmak sajátos örökségét, valamint az itt élő nemzeti közösségek igényeit, intézményteremtő és -működtető hagyományait; 2. olyan, sajátos és aktív területfejlesztési politika kialakítása a közigazgatás minden szintjén, amely összhangban van mind az Európai Unió regionális és kohéziós politikájának elveivel, mind az erdélyi településhálózat történelmileg kialakult adottságaival; 3. Erdély felkészítése arra a fejlődésre, amelynek a helyi társadalmak adottságai és igényei mellett az Unió bővítéséből adódó lehetőségek, a határmenti és határokon átnyúló programok és az európai intézmények által biztosított közösségi alapok felhasználása szab irányt. 4. korszerű infrastruktúra kialakítása, különös tekintettel az erdélyi nagyvárosokat Magyarországon keresztül az Unió régióival összekapcsoló autópályákra. E tekintetben kiemelten fontos a Nagyváradot Kolozsvárral és Brassóval összekötő, a székelyföldi régiót is érintő Budapest-Bukarest autópálya megépítése; 5. erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, erdélyi önkormányzati szövetségek létrehozása, amelyek:  hatékonyan lépnek fel a további decentralizáció érdekében,  meg tudják jeleníteni az erdélyi kistérségek sajátos érdekeit,  önálló területi és/vagy ágazati jellegű fejlesztési stratégiákat dolgoznak ki és valósítanak meg,  bekapcsolják a helyi közösségeket a globalizációs folyamatokba s ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy Erdély mint Közép-Európa egyik sajátos történelmi régiója hídfőként szolgáljon Románia európai integrációjában. Erdély regionális érdekeinek képviseletében az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. KÖRNYEZETVÉDELEM 1. Szövetségünk kifejezi alapvető érdekeltségét ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzésében, valamint stratégiai alapokra helyezett prioritások szerinti helyreállításában. Támogatjuk újabb természetvédelmi területek létesítését, a mesterséges környezet (települések) szennyezés-mentes fejlesztésének biztosítását, törvényjavaslatok és területfejlesztési alternatívák kidolgozásának szorgalmazásával. 2. Az RMDSZ olyan környezetvédelmi intézkedéseket támogat, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi normákkal és egyezményekkel. E célból sürgeti a Kárpát-medence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. 3. Támogatjuk egy, a parlamentnek alárendelt Országos Környezetvédelmi Hatóság felállítását, amely a területi (megyei) Környezetvédelmi Felügyelőségeken keresztül hatékonyan ellenőrzi környezetünk minőségét és hathatósan őrködik a környezetvédelmi normák betartása felett. A bioszféra-rezervátumok és nemzeti parkok esetében javasoljuk az Országos Környezetvédelmi Hatóságnak alárendelt igazgatóságok létrehozását, melyek ezen létesítmények adminisztratív, tudományos és turisztikai problémáinak megoldására hivatottak. Nem értünk egyet azzal, hogy a környezetvédelmi feladatokat valamely

106

minisztériumi hivatal hatáskörébe utalják, ez az intézkedés ugyanis alkalmat ad arra, hogy a mindenkori kormány ezt a hatóságot alárendelje gazdasági elképzeléseinek. A környezetvédelmi szempontok mérlegelése és érvényesítése előzze meg a gazdasági döntéseket. 4. Égetően sürgősnek tartjuk egy új európai szintű környezetvédelmi törvény kidolgozását. Ennek a törvénynek tükröznie kell az élő és élettelen rendszerek között fennálló összefüggést és dinamikus egyensúlyt. Egységes egészként védelmezzük az atmoszférát, hidroszférát, litoszférát, azok vízi és szárazföldi élővilágával együtt. Ennek megfelelően kell helyreállítani az ember és környezet között megbomlott biológiai egyensúlyt is, környezetkímélővé téve a termelést, humanizálva a mesterséges urbánus környezetet. A törvény erejével kötelezővé kell tenni: a. a környezetvédelmi tanulmányok elvégzését bármely ipari vagy mezőgazdasági létesítmény felépítésének jóváhagyása előtt, valamint minden muködő, potenciálisan szennyező ipari, mezőgazdasági és városgazdálkodási vállalat esetében, azért, hogy elkerüljük az ökológiai rendszerek károsítását; b. hulladékszegény, környezetkímélő technológiák kutatását, kidolgozását és használatát, a szennyező ipari egységek működésének felülvizsgálatát; c. az ásványi és általában a természeti kincsek racionális felhasználását; d. a mezőgazdaságban lehetőség szerint a természetes növénytermesztést, valamint az erdőgazdaságban a tartamos eljárásokat; e. olyan tájvédelmi programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak történelmi, művi környezetünk számára; a nemrég még pusztulásra ítélt falvaink, községeink, történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink, régi gazdasági épületeink és ipari műemlékeink állagának megvédését; f. újabb nemzeti parkok, rezervátumok és tájvédelmi körzetek létrehozását, a veszélyeztetett fajok feltérképezését és védelmezését; g. a mérgező anyagokra, a zaj- és sugárvédelemre vonatkozó normák kidolgozását és ezek betartását a termelés minden területén; h. a környezetvédelmi normákat megszegőkkel szemben a szigorú büntetést; i. a felelőtlen szeméttárolás felszámolása érdekében az ipari és a lakossági hulladékok ipari szintű feldolgozását; j. olyan területfejlesztési programok kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak művi és történelmi környezetünk számára, és a környezeti ártalmak csökkentésével óvják falvaink, községeink, történelmi városaink műemlékeit templomtól gazdasági emlékekig; k. a környezetvédelmi előírások betartását ösztönző és megkönnyítő programok kidolgozását és szigorú büntetések végrehajtását; l. támogatunk és elfogadunk minden olyan civil szervezetet, amelyek a fentebbi problémákat felelősségteljesen felvállalják. 5. Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítása feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ e cél érdekében felhasználja mind az intézményes kereteket, mind a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket. Szorgalmazzuk az ökológia tantárgy iskolai oktatásának bevezetését, környezetvédelmi nevelést és képzést, támogatjuk az önszerveződő környezetvédő csoportok tevékenységét. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, a különböző ösztöndíjakat. Lehetővé kell tenni - külföldi továbbképzés formájában is - a nemzetközi szintű tájékozódást. EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülése által elfogadott kritériumok, valamint az Agenda 2000 alapján kidolgozott csatlakozási stratégia fel kell hogy mérje konkrétan Románia politikai és gazdasági helyzetét, majd véglegesíteni kell azt az ütemtervet, amely alapján meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

107

Az integrációra való sikeres felkészülés és a lemaradás behozása érdekében világos, konkrét stratégia kialakítása szükséges. Ennek érdekében a következőket szorgalmazzuk: 1. olyan koherens stratégia kialakítása, amely figyelembe veszi az Európai Unió bizottságának véleményét. A stratégia meg kell hogy jelölje azokat a prioritásokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a következő időszakokban; 2. olyan törvénytervezet-csomag összeállítása és elfogadása, amely biztosítja a jogharmonizációt az Európai Unióval; 3. a civil társadalom bevonása az integrációs folyamatba (reflexiós csoportok létrehozása, NGO-k bevonása); 4. a költségvetésen belül elkülönített fejezet létrehozása az európai integrációra, lebontva minisztériumokra - ezen belül pontos elképzelések kidolgozása a pénzek hatékony felhasználását illetően; 5. külön stratégia kidolgozása a regionális kooperáció terén (a 8 régióra való felosztás egy olyan kiindulópont, amelyet meg kell tölteni tartalommal); 6. agresszívebb politika alkalmazása a határ menti övezetek kooperációs programjában; 7. a szomszéd országokkal megkötött alapszerződések alapján szubregionális programok beindítása, amelyek hozzájárulnak a határ menti övezetek gazdasági fejlődéséhez. Az RMDSZ fontosnak tartja azt, hogy az Európai Unió oldja fel a vízumkényszert a román állampolgárok számára, mivel ez egy olyan intézkedés, mely Romániát hátrányos helyzetben tartja a többi társult országgal szemben. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi, szakágazati (RMKT, RMGE, EMKE, EME, EMT, RMPSZ, RMDE, MAKOSZ, OMDSZ, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége, Bolyai Társaság stb.) szervezetekkel együtt, azokat támogatva látja el. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. A szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítson ki. A szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989 decembere előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva e pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. A szövetség - az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül - részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembevételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. A szövetség Románia Parlamentjébe beválasztott képviselői és szenátorai kötelesek az RMDSZ kongresszusa által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban álló törvényhozói tevékenységet kifejteni. Szoros kapcsolatot tartunk fenn anyanemzetünkkel, a más országokban élő magyar kisebbségekkel, Európa más nemzeti közösségeivel. Adott esetben csatlakozunk a különböző demokratikus nemzetközi szervezetekhez és szövetségekhez. Az RMDSZ arra törekszik, hogy a Romániában élő magyar nemzeti kisebbség képviselőjeként érdemben hozzájáruljon a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az összeurópai integrálódáshoz. Támogatjuk a különböző országok települései, így a testvérfalvak, –városok és –megyék közötti

108

kapcsolatteremtést. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyar nemzeti kisebbség mind intézményes, mind személyi kapcsolatok révén kötődjék az összmagyarsághoz. Ennek érdekében további magyar konzulátusok megnyitását kérjük. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a Kárpát-medencei magyar közösségek kapcsolattartását elősegítő, az együttműködést intézményesítő Magyar Állandó Értekezlet tevékenységének. Az RMDSZ aktív szerepet vállal az Magyar Állandó Értekezlet megalakulásakor kitűzött célok megvalósításában. Szövetségünk tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a kisebbségvédelem európai chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a nemzetiségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel az RMDSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólag belügynek, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a romániai magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket a hazai hatalmi szervek nem orvosolnak.

109

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG VII. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Szatmárnémeti, 2003.január 31. - február 2.) ALAPELVEK 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek, programjukban és tevékenységükben kifejezik a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. A Szövetség programjának, alapszabályzatának, szervezeti és működési egységének elismerése és tiszteletben tartása a közös érdekképviselet alapja. Az eredményes politikai és érdekvédelmi tevékenységnek feltétele a szervezeti és működési egység. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, a keresztény értékrend, az egyéni és közösségi nemzeti kisebbségi jogok, a parlamentáris demokráciára és esélyegyenlőségre épülő jogállamiság értékei képezik. A Szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, nacionalizmust, a sovinizmust. Határozottan elutasítja és fellép az erőszakos asszimiláció minden formája ellen. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ területi szervezetei, platformjai és társult tagjai – a programját elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek – részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában. 2. A romániai magyarság Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát, mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, a magyar nemzet szerves része. Régi történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni, ehhez közjogilag szavatolt önkormányzati rendszerrel kell rendelkeznie. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek, otthonának vallja szülőföldjét, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárul. Az RMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez, mint történelmi régióhoz kötődik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek, mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményi hagyományait. Az RMDSZ felelősséget érez minden romániai magyarért, meggyőződése, hogy az egyén, a család jóléte és szociális biztonsága a közösség boldogulásának feltétele. 3. A romániai magyar közösség alapvető érdekei: – a gazdasági megerősödés;

110

– nemzeti identitása megtartásához szükséges jogrendszer és saját intézményi hálózatának kialakítása, fejlesztése és megerősítése; – parlamentáris demokrácián alapuló jogállamiság megerősítése és megfelelő működtetése, különös tekintettel az elfogadott jogszabályok következetes betartására és a korrupció visszaszorítására; – Románia csatlakozása az Európai Unióhoz; – a román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes együttélési formákat alakítson ki, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; – szabad kapcsolattartás az anyanemzettel, Magyarországgal, minden magyarral. Meggyőződésünk, hogy ezek az érdekek közös értékei Románia valamennyi állampolgárának. 4. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. a. Az RMDSZ a romániai társadalom általános demokratizálását és korszerűsítésének folytatását szorgalmazza: – az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli-segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás- és sajtószabadsághoz, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség közösségi jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem; – a parlamentáris jogállam megerősítése és megfelelő működtetése, a politikai rendszer demokratikus, pluralista alapokon nyugvó működtetése az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartása, képviseletük jogosságának elismerése; a romániai magyarság megfelelő képviseletének biztosítása a helyi és központi államigazgatási hivatalokban, valamint az Európai Unió hivatalaiban és testületeiben; – a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése és decentralizációja; – a NATO-integráció további támogatása; e cél elérése érdekében síkraszáll egy csökkentett létszámú, hivatásos katonákból álló, megfelelően kiképzett és felszerelt hadsereg mellett; – a rendőrség, a csendőrség és a tűzoltóság alárendelése a helyi önkormányzatoknak; – a nemzetbiztonsági szervek fölötti polgári ellenőrzés bővítése és ezen szolgálatokban tapasztalható nacionalista beállítottság megszüntetése; – az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliség és az infláció káros hatásait; hatékony szociális védelmi rendszer bevezetése; a szakszervezetek által az alkalmazottak számára biztosított hatékony érdekvédelmet elősegítő rendelkezések meghozatala. Az RMDSZ szociálpolitikájának alapelve a társadalmi szolidaritás összekapcsolása az egyén szociális felelősségével, a társadalmi megsegítés önmagában nem lehet célravezető, szükség van arra is, hogy a rászorultak mozgósítsák saját energiájukat is helyzetük javítására; – korszerű, fejlődő piacgazdaság megvalósítása;

111

– a helyi önkormányzatok, a helyi társadalmak, az önfenntartó civil társadalom intézményrendszerének hatékony működtetése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szellemében. b. A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Az autonómia: – elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során kell érvényesülnie; – a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; – eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; – stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. – A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre, amelynek szabályosságát külön törvény alapján az állam szavatolja. – A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. – A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával jön létre. – Célunk, hogy a régiófejlesztés szervezési formái feleljenek meg az Európai Unió követelményrendszerének és a hagyományos kapcsolatrendszereknek. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a következőknek: – olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, őrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ez által bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak lenne kitéve; – törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein; – a romániai magyar közösség saját művelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magában foglaló anyanyelvű oktatási hálózat létrehozása; – a romániai magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó anyagi, gazdasági, szakmai és szociális feltételeinek javítása, színvonalának emelése, a tárgyilagos tájékoztatásra való törekvések támogatása; – a romániai magyar nemzeti közösség számaránya szerinti részesedése a központi és helyi költségvetés kulturális és oktatási célokra fordított pénzalapjából. c. Szorgalmazzuk a különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítását: – sokrétű interetnikai kapcsolatok kialakítása egymás kölcsönös, valós megismerése érdekében; – a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítása; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása;

112

– a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése; – a felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezése; – össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek tagjai azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak; – vállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai száműzetésbe kényszeríttettek jogi és erkölcsi rehabilitálása érdekében indított küzdelmet. d. Az anyanemzettel, a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén: – az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása; – az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere rendszeresítése; – az információ országhatárokon át történő szabad áramlásának biztosítása. 5. Az RMDSZ teljes jogú résztvevője a romániai politikai életnek. Jelölteket állít parlamenti, az elnök és helyhatósági választásokon. Képviselői a parlament két házában önálló frakciót alkotnak. Saját programja megvalósítását követve, megfelelő testületeinek határozata alapján – kormányalakítás érdekében – koalícióra léphet más politikai szervezetekkel, a kormányprogramnak megfelelően részt vehet a kormányzati munkában. Alapelveihez híven vesz részt a parlamenti munkában. Politikai stratégiája szerint sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, és az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat. Aktívan részt vesz a jogalkotásban. Céljának tekinti a jogharmonizáció megvalósítását, a túlszabályozás megszüntetését (dereguláció), a jogbiztonság megteremtését. A magyar nemzeti közösség érdekeit szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ezek az elvek vezérlik mind a törvénytervezetek kezdeményezése és kidolgozása során, mind a parlamenti vitákban, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását interpellációk benyújtásával is igyekszik elősegíteni. Parlamenti tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Választott és kinevezett tisztségviselői tevékenyen részt vesznek a helyi, megyei tanácsok munkájában, az állami közigazgatásban. Az RMDSZ célja olyan jogi és intézményrendszer létrehozása, amelynek keretében a civil társadalom szabadon szerveződhet és fejlődhet, felelős állampolgárokat nevelhet, gyakorolhatja az államhatalom feletti civil kontrollt. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny egyesületeknek és alapítványoknak létrejöttét, valamint működését. Keresi az együttműködés lehetőségeit, és ápolja a kapcsolatokat a sajtóval annak érdekében, hogy a közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Kommunikációs stratégiájának alapelve a hiteles tájékoztatás. Az RMDSZ, értékelve a történelmi magyar egyházak közösségmegtartó szerepét, együttműködik velük, támogatja őket és számít támogatásukra.

113

Külkapcsolataiban az RMDSZ igyekszik hozzájárulni a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és céljainak nemzetközi ismertetéséhez és elfogadtatásához, az európai kisebbségvédelmi normák további fejlesztéséhez, a kelet-közép európai népek politikai, kulturális és gazdasági közeledéséhez, valamint Románia euro-atlanti felzárkózásához. GAZDASÁG Az RMDSZ gazdasági programjának társadalompolitikai célkitűzései: – jelentősen emelkedjék az állampolgárok életszínvonala; javuljanak életkörülményeik és az élet minősége; – gyarapodjék és erősödjék a középréteg; – csökkenjen a szegénység, az elvándorlás és javuljanak a felemelkedés esélyei. Ehhez szükségünk van egy jól működő, fenntartható fejlődésű piacgazdaságra, amely egyben a demokrácia alapfeltétele is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő alapelveket követi: – az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának további csökkentése; – a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása; – vállalkozásösztönző környezet kialakítása; – esélyegyenlőség biztosítása vállalkozóinknak a gazdasági élet átalakításában való részvételéhez és helyi vagy országos szintű gazdasági tevékenységéhez, a kompetencia elve alapján; –a gazdaságfejlesztési alapok átlátható pályázati rendszerrel történő elosztása; – magyarlakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, különös tekintettel a Székelyföldre; – olyan költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek és helyi önkormányzatoknak; A TÁRSADALOM SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉGÉT ÉS TŰRŐKÉPESSÉGÉT FIGYELEMBE VEVŐ GAZDASÁGPOLITIKA GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK – a gazdaság teljesítményen alapuló növekedése, amely maga után vonja a társadalom egészében érzékelhető életszínvonal-javulást, illetve a reálkeresetek növekedését; – a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek létrehozása; – a román gazdaság EU követelményekhez való igazítása, Románia és az Unió közti fejlettségi különbségek csökkentése, a közösségi források hatékonyabb felhasználása; – kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső Erdély, Székelyföld) sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési programok támogatása; – a Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megyék) sajátos helyzete és adottságai miatt különleges megoldásokat igényel. Ezért az RMDSZ kiemelten kezeli térségspecifikus fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását, amelyek rendeltetése a beruházások ösztönzése, új munkahelyek létrehozása és a korszerű technológiák bevezetése a székelyföldi hagyományos iparágakba; – a romániai magyar közösség jelentős része vidéken él, ezért az RMDSZ szükségesnek tartja a vidék gondjainak megoldását, az ott élők életkörülményeinek javítását; – a gazdasági kiszámíthatóság, tervezhetőség valamint az értékmegőrzés érdekében az infláció 10% alá való csökkentése; – a magyarlakta területek infrastrukturális fejlesztése, az állami költségvetésből való méltányos részesedés biztosítása; – a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása, az agrárium EU csatlakozásra való felkészítése úgy, hogy az lehetővé tegye az önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttét;

114

– a tulajdonviszonyok rendezésének befejezése; – szorgalmazzuk a szövetkezeti vagyon teljes visszaadását; – vállalkozásösztönző, kedvező és kiszámítható gazdasági környezet kialakítása, a kis- és középvállalatok hatékony támogatása, a hazai vállalkozói réteg versenyképességének megerősítése; – a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül. A modernizáció ösztönzése, a beruházási arány jelentős növelése, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének gyorsítása. STRATÉGIA Románia gazdaságfejlesztési stratégiájában kapjanak nagyobb hangsúlyt az export és az idegenforgalom növelésére, valamint a szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvések. Ezt elsősorban a humánerőforrás fejlesztésével, az innovációval, valamint magas technológiájú, termelő beruházásokkal lehet elérni. Elő kell segítenünk a hatékony hazai vállalkozói réteg kialakulását, amely tényezője az európai, illetve a nemzetközi gazdaságnak. 1. Életszínvonal-politika A népességfogyáshoz, az elvándorlás csökkentéséhez, illetve megállításához szükséges feltételek: – a reálkereseteknek az inflációt meghaladó mértékben kell növekedniük. Ennek alapja az évi 5-6%-os gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése. Ugyanakkor biztosítani kell a közszféra béreinek megfelelő arányú növelését, megkezdve a felzárkózást az Európai Uniós bérekhez; – új munkahelyek létrehozása; – szükséges a gazdasági ágazatok átalakítása következtében felszabaduló munkaerő átképzése és foglalkoztatásának megoldása; – olyan nyugdíjrendszer bevezetése, amelyben biztosítva van a nyugdíjak méltányossága, kiszámíthatósága és biztonsága, a nyugdíjaztatás időpontjától függetlenül. A mezőgazdaságban dolgozók nyugdíjának méltányos rendezése; – garanciaalap létrehozása a nyugdíjak biztosítására, hogy a munkáltató hibájából, a befizetések elmaradása miatt az alkalmazottak ne kerüljenek hátrányos helyzetbe; – a családtámogatáshoz való hozzáférés kiterjesztése, a támogatási formák bővítése, a juttatások mértékének az inflációt meghaladó növelése úgy, hogy az egy gyerek után járó támogatás haladja meg az átlagbér 10%-át; – a 20 évnél régebbi tömbházak felújítását biztosító, állami támogatású és hitelkonstrukciójú program beindítása, amelynél a tulajdonosi hozzájárulás nem haladja meg a 20%-ot. 2. Foglalkoztatás-politika Célja a magas szintű foglalkoztatottság, minőségi munkahelyek teremtése, a szegénység elleni fellépés. Ezt segíti a közterhek mérséklése, a részmunkaidős foglalkoztatás, a bedolgozói munka ösztönzése, és az átképzést, a felnőttképzést, a munkahelyteremtést elősegítő programok támogatása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk: – a nem hagyományos munkavégzési formák jogi kereteinek kialakítását; – a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek ismertetését, és hatékony kapcsolatok kialakítását a vállalkozói szférával; – a pályakezdő diplomások foglalkoztatását ösztönző programok kidolgozását; – a munkaközvetítéssel, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó intézményhálózat bővítését a magáncégek, civil szerveztek bevonásával és ezek folyamatos támogatását; – a képzési rendszer piacérzékennyé alakítását; – olyan adórendszer kialakítását, amely a munkaadókat a személyzeti állomány képzésére, minőségi fejlesztésére, ismeretek naprakészen tartására serkenti, a humán erőforrás folyamatos képzését és átképzését finanszírozza;

115

– a gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításánál kiemelt szempontként figyelembe venni a rendelkezésre álló humán erőforrás mennyiségét, minőségét és területi megoszlását. 3. Ágazati politikák a. Ipar Az alacsony hatékonyságú, nagy nyersanyag- és energiafelhasználó, veszteséges vállalatok átszervezése és privatizálása, illetve értékesítése. – az ágazati állami monopóliumok – önálló gazdálkodású egységek – kereskedelmi társaságokká való alakítását ezek részleges vagy teljes privatizációjának kell követnie; – teljes szerkezetváltás az energetikai ágazatban, az energia piac liberalizálása, az energiatermelő és -elosztó egységek privatizálása; – az európai földgázszállító hálózatba való bekapcsolódás megvalósítása rövid időn belül, az e téren fennálló függőség megszüntetése; – a létező monopólium helyzetek felszámolása és reális versenyhelyzet kialakítása oly módon, hogy az állami monopóliumból ne legyen magán monopólium; – a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztése megfelelő hitelkonstrukció kialakításával, mind a gyártók, mind a potenciális vásárlók számára; – fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítása a környezetkímélő csúcstechnológiákat meghonosító, valamint a műszaki újításokat és találmányokat hasznosító vállalkozások számára, a kutatásfejlesztési tevékenység támogatása, nemzetközi programokba való bekapcsolódás elősegítése; – minőségi ipari infrastruktúra és kötődő szolgáltatások biztosítása, zöldmezős beruházások (ipari-, logisztikai-, business parkok) kiemelt támogatása, az ehhez szükséges költségvetési források biztosítása. b. Kis- és középvállalkozások Felismerve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejét, valamint társadalmi kohéziós szerepét, szükségesnek tartjuk a vállalkozói réteg versenyképességének növelését: – a kis- és középvállalkozások közti együttműködés támogatásával; – kezdő innovatív vállalkozások támogatási rendszerének kidolgozásával, vállalkozói központok létrehozásával, fejlesztési projektek finanszírozásával; – minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatásával; – a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra jutásának támogatásával; – a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kedvezményes hitel- és garanciaalap feltőkésítésével; – szakmai szövetségek érdekvédelmi szerepének növelésével; – pályázati úton elnyerhető vállalkozásfejlesztési alapok létrehozásával; – az önerő finanszírozást igénylő beruházások esetében, a saját rész biztosítására egy elkülönített alap létrehozásának szorgalmazásával. c. Mező- és erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés A versenyképes ágazatok kialakulásával, az EU szabályozási rendszerének és mechanizmusainak átvételével a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a következő időszakban rohamosan csökkeni fog. A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népesség-megtartó erejének növelése. Ezért szükséges: – a mezőgazdaság fokozatos beillesztése egy komplex vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek; – az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján kidolgozni a Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert;

116

– az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (WTO- és EU-konformitás); – egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő támogatási rendszer bevezetése oly módon, hogy a civil szervezetek számára biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos konzultáció és véleményezés; – a családi gazdaságok törvényének megalkotása, a családi gazdaságok kiemelt támogatási (EU-konform) rendszerével együtt, amellyel megszűnik a terméktámogatás üzemszerkezethez kötött megkülönböztető jellege is; – a mezőgazdasági irányítás elévült intézményrendszerének gyökeres megújítása, falugazdász, falugondnoki szolgáltatás létrehozása; – új piacszabályozási rendszer bevezetése, amely megteremti az értékesítési és jövedelembiztonságot a meghatározó jellegű mezőgazdasági termékek esetében. Az EU szabályzatain alapuló intervenciós felvásárlási rendszer bevezetése; – az EU egyes tagországaiban jól bevált tulajdonszerzési szabályok és korlátozások alkalmazása. Ezek közül a leglényegesebbek a helyben lakás, a mezőgazdasági tevékenység gyakorlása, a szakképzettség és a helyi érdekek figyelembevétele; – a tulajdonjog garantálása, a birtok egységének védelme, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítása; – a mezőgazdaság finanszírozásában elengedhetetlen a hazai pénzintézeti rendszer hitelezési technikájának fejlesztése, finanszírozási rendszerének modernizálása, a hitelkihelyezési konstrukciók bővítése, a bürokratikus ügyintézési eljárások egyszerűsítése, állami garanciális alap létrehozása a mezőgazdaság finanszírozásában; – szorgalmazni kell az általános szövetkezeti és társulási törvény megalkotását; – az agrártermelés természeti kockázatának elviselhetőbbé tétele érdekében katasztrófakárenyhítési rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítása egy elkülönített katasztrófaalap feltöltésével; – az áruértékesítés biztonságosabbá tétele érdekében beszerző-értékesítő szövetkezetek létrehozásának támogatása; – a földtörvény alkalmazásának befejezése; – a kataszteri nyilvántartás reformja, amely elengedhetetlen a föld adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a föld piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához; – a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerbiztonsági rendszer kiépítésének megkezdése; – a segítségre szoruló kistermelők szociális ellátási rendszerét úgy alakítani, hogy egészségügyi ellátásban és alapszintű nyugdíjban is részesüljenek; – pótjövedelem-szerzési feltételek megteremtése (biotermelés, vidéki vendégfogadás stb.), a népművészeti értékeket teremtő mesterségek (szövés, faragás stb.), a kézműipar ápolásának támogatása a vidékfejlesztési politika részét képezik; – az erdők tulajdonviszonya rendezésének véglegesítése; – a leromlott mezőgazdasági területek erdősítését és a vágásterületek felújítását, valamint az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célzó támogatási rendszer kialakítása. Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének a megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges: – Vidékfejlesztési központok kialakítása a vidék- és területfejlesztés hatékony eszközeként. A vidékfejlesztési központok célja a területen működő intézmények, egyesületek, szervezetek kooperációs tevékenységének ösztönzése, a vidékfejlesztési tervek és programok technikai hátterének kidolgozása, a vidékfejlesztési tanácsadás hatékony megvalósítása és művelése, a vidékfejlesztési alapokhoz való hozzájutást lehetővé tevő pályázatok figyelése és írása, egyéb finanszírozási eszközök feltárása. – Egy agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoport létrehozása, amely együttműködve a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével, valamint a mezőgazdaság terén

117

tevékenykedő más civil szervezetekkel kidolgozza az RMDSZ mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát, illetve biztosítja a döntéselőkészítés szakmai hátterét. Támogatjuk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét a falu- és agrárpolitikai célkitűzéseik megvalósításában. d. Turizmus Különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel segíteni kell a kis- és középvállalkozásoknál a turisztikai fejlesztések megvalósítását, a versenyképesség növelését. A turizmus állami költségvetésből származó forrásait elsősorban a turisztikát támogató infrastrukturális fejlesztésekre és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. – a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítése a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, valamint kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása; – bevezetni az ifjúsági és idős (nyugdíjas) turizmus támogatásának rendszerét; – elérhető, megbízható és egységes idegenforgalmi információs és statisztikai rendszerek megteremtését. 4. Infrastruktúra fejlesztése Korszerű út- és vasúthálózat létrehozása, amely biztosítja a régiók fejlődését. Kiemelt cél a Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó autópálya megépítése, a Szatmárnémetit Nagyváraddal, Araddal, Temesvárral összekötő út gyorsforgalmi úttá fejlesztése, valamint a Dél Erdélyen áthaladó Nagylak – Arad – Brassó – Bukarest autópálya kivitelezése, illetve az ezekhez kapcsolódó utak és határátkelőhelyek kiépítése. Elkerülhetetlen a Román Vasutak modernizációja, a pályavasút és vállalkozó vasút gazdálkodásának szétválasztása, a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztése. Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak, alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és részben tulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, a természeti környezet védelméről. A közművesítési beruházások felgyorsítása, a közüzemi szolgáltatások fejlesztése, különös tekintettel a vidéki települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítására. 5. Költségvetési és monetáris politika a. Költségvetés, államháztartás A költségvetés szerkezeti koncepciójának, valamint a költségvetési intézmények rendszere reformjának az Európai Uniós előcsatlakozási tárgyalásokon megállapított alapvető irányvonalak mentén kell folytatódnia. A fiskális politikának hosszabb távon anticiklikusnak kell lennie, vagyis fellendülés esetén vásárlóerőt szűkítő, lassulás esetén vásárlóerőt bővítő hatást kell gyakorolnia. Az állami költségvetést programok formájában kell megjeleníteni, valamint ki kell dolgozni a programok hatékonyságát mérő kritériumrendszert, a programok megvalósulását szigorúan követni kell. Az EU-s és Világbanki alapok felhasználása szükségessé teszi az illetékes intézményrendszerek hatékonyságának növelését. A költségvetésnek a tartós fejlődését elősegítő gazdaságpolitika hatékony eszközévé kell válnia. Alapvető célunk a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása, kezelhető keretek között tartása, valamint lényeges csökkentése közép- és hosszú távon. Az infrastrukturális fejlesztések kidolgozásánál elengedhetetlen kritérium ezek méltányos és kiegyensúlyozott regionális leosztása. A célok megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk:

118

– az adórendszer reformjának befejezését, az Európa Unió jogszabályok teljes átvételét, beleértve a vám és a hozzáadott értékadó szabályozásának módosítását a cégek exporthatékonyságának növelésére; – az adóügyi és az adóügyi eljárási törvénykönyvek kidolgozását, az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának érdekében; – a személyi jövedelemadó bizonyos részének a befizető által megjelölt célokra történő felhasználását; – az adóhivatalok rendszerének átszervezését, informatizálását és az ügyfélfogadás reformját, az adóbehajtási költségek csökkentését és az adóbehajtás követhetőségének javítását; – az önkormányzatok nagyobb arányú részesedését a GDP-ből; – a feketegazdaság visszaszorításának kiemelt kérdésként való kezelését; – a „körbetartozások” felszámolását. b. Monetáris politika A monetáris politika jelentős feladata az EU csatlakozás előkészítése. Az RMDSZ céljának tekinti: – a monetáris unió előkészítését; – a tőkepiac további fejlesztését, a biztosítási piac megfelelő ellenőrzés melletti fellendítését; – a bankrendszer privatizációjának befejezését; – a korszerű pénzátutalási és kifizetési rendszerek használatának általánosítását, a pénzügyi szolgáltatások informatizálását. c. Helyi közpénzügyek A helyi közpénzügyek területén szükségesnek tartjuk az önkormányzatoknak feladatkörük szerinti finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció folytatását, újabb pénzforrások helyi szintre való rendelését. A célirányosan visszaosztott összegekről a döntést teljes mértékben helyi hatáskörbe kell utalni. 6. Tudásalapú információs társadalom Románia számára a versenyképesség útja a tudás alapú, információs társadalom kialakítása. Az információs társadalom kialakulása az állam következetes támogatása nélkül nem lehetséges. Ezért fontosnak tartjuk: – az információhoz való hozzájutás alapjogként való elismerését; – az egyén számára az információközlés szabadságát és a magánszféra védelmét biztosító konszolidált demokratikus társadalmat; – a gazdaság és kereskedelem szereplői számára kiszámítható, biztonságos jogi kereteket; – a számítógépes ismeretek, valamint az információ befogadását és hasznosítását lehetővé tevő készségek elsajátítását, fejlesztését. A kormányzat feladata, hogy a kor színvonalának megfelelő tájékoztatással és eszközök, lehetőségek biztosításával felkészítse a társadalmat az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapokban, a gazdaságban, az információhoz való hozzáférésben és a közigazgatásban. Szükséges a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakítása. Az Internet segítségével nyilvánossá lehet tenni a hatalomgyakorlást, a közigazgatás, az önkormányzat tevékenységét. OKTATÁS, TUDOMÁNY – KUTATÁS OKTATÁS Alapelv

119

A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének, szülőföldön maradásának és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele a minőségi anyanyelvű oktatás, amelynek autonóm és korszerű rendszerben kell megvalósulnia. 1. Oktatáspolitikai célkitűzések a. Az RMDSZ oktatáspolitikája továbbra is következetesen képviselni kívánja azt az önállósulási akaratot, amelynek célja az önkormányzaton alapuló, szervezési, működési és tartalmi autonómiával rendelkező anyanyelvű oktatási-nevelési rendszer megvalósítása, a képzés minden területén, formájában és szintjén, az európai integráció szellemében átalakított országos rendszer keretében. Oktatási intézményrendszerünk elsősorban a román állam – nemzetiségi létszámunkkal részarányos, de az anyanyelvű oktatás többletköltségeit is figyelembe vevő – finanszírozására számít. Az anyanyelvű oktatási hálózat meghatározó elemének tekintjük a Kolozsvár központú, önálló állami magyar egyetemet, amelynek visszaállítását továbbra is határozottan igényeljük. b. A fenti célok elérésének érdekében szükséges, hogy megteremtsük a kisebbségi oktatás szervezésének és finanszírozásának jogi biztosítékait. Ennek feltétele, hogy a jelenleg érvényben lévő oktatási törvényből, valamint a megvitatás előtt álló köz- és felsőoktatási törvénytervezetből kerüljön eltávolításra minden olyan rendelkezés, amely korlátozza az anyanyelvű oktatást. c. Az RMDSZ feladatának tekinti, hogy a romániai törvénykezés az állami és magán jellegű oktatás mellett ismerje el harmadik oktatási formaként a felekezeti oktatást. Szorgalmazza, hogy az állam által elismert egyházak számára lehetőség nyíljék a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére. d. Támogatjuk az intézményi autonómia további szélesítését, az állam központosított intézményrendszerének fokozatos leépítését, állampolgári iskolarendszerré alakítását, decentralizációt az oktatás minden vonatkozásában. e. Ösztönözzük a fenntartói pluralizmusnak, a tényleges iskolafenntartók és iskolahasználók felügyeleti és döntéshozói jogának elismerését és biztosítását, ezeknek a jogoknak a törvényekbe foglalását. A szubszidiaritás elvének érvényesítésével növelni kívánjuk a helyi társadalom képviselői (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenőrzésének mértékét az iskolák ügyeibe. Az oktatási intézmények fenntartásában nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok, a vállalkozói réteg, a civil társadalom együttműködésének. Szorgalmazzuk, hogy a magyar többségű településeken a helyhatóságok és a vállalkozói réteg segítsék a fiatal értelmiségiek letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldről hazatérni kívánó szellemi munkaerő életfeltételeinek biztosítására. A helyi önkormányzatok feladata, hogy a megfelelő életfeltételek biztosításával falusi környezetben is vonzóvá tegyék a pedagógus pályát. f. Külön hangsúlyt fektetünk a szórványiskolákban tanuló gyermekek érdekeire. A Szórványtanáccsal közösen programokat dolgozunk ki az anyanyelvű iskolai hálózat fejlesztése érdekében. g. Saját iskoláik létrehozásáig, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosítanunk kell anyanyelvünk, kultúránk elsajátításának lehetőségét a román nyelvű tanintézetekben, illetve alternatív oktatási formákban is. h. Szorgalmazzuk az országos oktatási rendszer általános reformjának folytatását, az európai integráció célrendszeréhez igazítva. Célunk, hogy szakmailag megalapozottan folytatódjék az oktatás tartalmi korszerűsítése, az iskolaszerkezetben végbemenő változások szabályozása, erősödjék az oktatás és nevelés összhangja, az oktatás magas szinten tudjon megfelelni az alkalmazható tudás megszerzése iránti jogos igénynek. i. Gondoskodnunk kell az oktatás célrendszerének a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazításáról. j. A kisebbségi autonómia keretében meg kell teremtenünk az oktatás területén a belső minőségi ellenőrzés mechanizmusait. Az RMDSZ szaktestületei révén támogatja az oktatás minőségfejlesztési programjának kidolgozását. A széleskörű, oktatási rendszerünk egészét érintő program megvalósításában érdekeltté kell tennünk a tanulókat, pedagógusokat, szülőket és fenntartókat egyaránt.

120

k. Szülőföldjén maradó értelmiség nélkül nem őrizhetjük meg identitásunkat. Ezért kiemelt célunknak tekintjük az egyetemi oktatók, pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülését. Célösztöndíjakkal és pályázatokkal kell támogatni a fiatal pedagógusok életkezdését, vidéki munkavállalását. Ugyancsak felkaroljuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását kezdeményezzük. l. A folyamatos értelmiség-utánpótlás biztosítása érdekében kiállunk a főiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért. Tanulmányaik alatt megfelelő ösztöndíjak alapításával, saját erőnkből is támogatjuk őket. m. Ösztönözni kell a pedagógusokat, hogy vállalják a vezetői tisztségekkel járó felelősséget, vegyenek részt az egyes szaktárgyak országos tanterveinek, tankönyveinek összeállításában. n. Oktatási céljaink megvalósításához szükséges alapok megteremtése érdekében ösztönözzük a nemzetközi pályázatokon való részvételt. o. Oktatáspolitikai célkitűzéseink gyakorlatba ültetésében is partnernek tekintjük a szakmai civil szervezeteket, ezért a döntéselőkészítés folyamatában a Szövetség konzultál ezekkel a szervezetekkel. Az együttműködés feltételezi a vállalt feladatok teljesítésében a kölcsönös felelősségvállalást. p. Az anyaországi támogatások rendszerét olyan irányba terelni, hogy az az erdélyi magyarság autonóm céljait, elvárásait, elképzeléseit segítse. q. Az oktatás finalitását szem előtt tartva szükség van a magyar szakemberek esélyegyenlősége biztosítására azzal, hogy a magyarság számbeli arányának megfelelően jussanak be a romániai tudományos, közművelődési, egészségügyi, pénzügyi, közigazgatási intézményekbe, a döntéshozó testületekbe és az államapparátusba. 2. Célkitűzések a felsőfokú oktatás terén a. Az RMDSZ alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását. Létrejöttéig a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási vonalak döntéshozói, szerkezeti és pénzügyi önállóságát biztosító feltételek megteremtését, a meglévő keretek megerősítését, belső autonómiájának kialakítását, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar kari rendszerének létrehozását, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatási kereteinek megerősítését, majd önállósítását szorgalmazzuk. b. Támogatjuk új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítását Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), kiemelten kezeljük magyar tannyelvű csoportok létrehozását Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Ezekben az intézetekben kezdeti lépésként a szaknyelv elsajátítását kell biztosítanunk, az önálló oktatói státusok létrehozása mellett. c. Ugyanakkor továbbra is kiemelt feladat a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények hálózatának támogatása. Az állami és magán oktatási formát egymást kiegészítő rendszernek kell tekintenünk, amely megteremt a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot. Támogatjuk a Sapientia – az Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem – működését és fejlesztését, akkreditációs kérdéseinek megoldását. Érvényt kell szereznünk a Tanügyi Törvény ama lehetőségének, hogy az állam részt vállaljon az ilyen jellegű intézmények finanszírozásában. Továbbra is alapvető cél a magyar nyelvű állami, magán és felekezeti oktatás összehangolt fejlesztése. Ez legyen tekintettel a létező és létesítendő intézmények kisebbségtársadalmi szerepére, az ott folyó vagy megvalósítandó szakmai munka mennyiségére és minőségére. d. Elengedhetetlen a pedagógus képzés színvonalának minőségi javítása. Ennek feltétele a pályaalkalmassági követelmények figyelembe vétele, valamint az igényes elméleti, de főleg gyakorlati pszicho-pedagógiai és módszertani felkészítés. e. A színvonalas oktatói utánpótlás biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az állami felsőoktatásban működő elitképző programok támogatását. Az anyanyelvű felvételi vizsga kiterjesztését kérjük a doktorátus esetében is, valamint igényeljük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését.

121

f. Egységes célpályázati rendszerben működő ösztöndíj-támogatást kell kialakítani az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. Fontosnak tartjuk, hogy a doktorandusok a graduális szinten tanuló diákokhoz hasonló szociális kedvezményekben részesüljenek. Szorgalmazzuk a kedvezményes banki diákhitel rendszer kidolgozását és szakszerű működtetését egy korszerű diákvédelmi rendszer részeként. g. Szociális jellegű ösztöndíjrendszer működésének feltételeit kell biztosítani az egyetemi képzést vállaló, de a továbbtanuláshoz szükséges anyagi alapokkal nem rendelkező fiatalok számára. h. Minden eszközzel támogatnunk kell intézményeinket az új szakok indításához szükséges akkreditációs feltételek teljesítésében, valamint az ideiglenes működési engedélyek megszerzésében. i. Támogatjuk a romániai felsőoktatás reformját, a fejlődést meghatározó Bologna-i Egyezmény alapján, amely egy integrálható európai felsőoktatási rendszer kialakítását szorgalmazza, biztosítva ezáltal az egyetemek közti átjárhatóságot, a külföldön elvégzett részképzések beépítését a romániai intézmények rendszerébe. j. Ki kell használnunk minden olyan lehetőséget, amelyet a romániai felsőoktatás európai igényű integrációja megteremt. Ilyen integrált felsőoktatási keretben kell megkeresnünk a helyét az önálló, magyar oktatási nyelvű intézményeinknek. Az önálló állami magyar egyetemnek már az integráció igényeit kielégítő intézményként kell létrejönnie. 3. Célkitűzések a közoktatás terén a. Tennivalók a kisebbségi oktatás szabályozása területén Az RMDSZ parlamenti képviselete az érdekeltekkel folytatott szakmai konzultációk alapján dolgozza ki azokat a javaslatokat, amelyek beépítése a Közoktatási Törvénytervezetbe megszüntetné a kisebbségi oktatás még meglévő korlátozásait: – A kisebbségi közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a románok történelme című tantárgyakat is. – A kisebbségi oktatási intézményeknek legyen joga kétnyelvű bizonyítvány kiállítására. – A magyar nyelvű oktatási intézmények, illetve a magyar tagozatok felelős vezetését biztosító tisztségviselők pályázatainak elbírálásakor, a jelöltek magyar nyelv és kultúra ismerete kizáró jellegű feltétel. – A tagozatos intézményekben tanító pedagógusok normájának kialakításakor minden esetben figyelembe kell venni az oktatók magyar nyelv és kultúra ismeretét. Jelenleg nagyon sok tantárgyat, a törvényes rendelkezések ellenére, a nyelvet egyáltalán nem, vagy nem kellő színvonalon ismerő tanárok tanítanak: idegen nyelv, ének-zene, rajz, testnevelés, történelem, földrajz, technológiai ismeretek stb. – Elengedhetetlen a képességfelmérő és érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályozók újrafogalmazása a kisebbségi vizsgázókat negatívan érintő intézkedések megszüntetése érdekében. (A vizsgatételek kellő időben történő fordításának biztosítása, külön javító központok szervezése.) – A teljes körű egyházi oktatás feltételeinek törvénybe iktatása mellett, szükséges az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek pontosítása és elfogadtatása (finanszírozás, tanszemélyzet-tisztségviselők kinevezése és visszahívása alkalmatlanság esetén, oktatási ingatlanok tulajdonjoga, az általános- és szakellenőrzés kérdése stb.). – Az RMDSZ szaktestületeinek is feladata nyomon követni a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénycikkelyek, kormány- és szakminisztériumi rendeletek betartását, betartatását. Biztosítania kell a végrehajtás különböző szintjein kialakult irányítási struktúrák hatékonyabb működését. b. A magyar tannyelvű oktatás hálózati kérdéseinek megoldása érdekében: – Támogatjuk a reális igényeknek megfelelő intézményi hálózat bővítését (a központilag kezdeményezett körzetesítés érdekeinknek megfelelő megszervezését, különösen a szórványnak minősülő területeken; a szakképzés területén a profilok bővítését,

122

a vokacionális középiskolai, valamint a testi- és szellemi fogyatékos gyermekeket oktató iskolahálózat fejlesztését; az újonnan kialakított önálló magyar oktatási intézmények kiemelt támogatását). – A közoktatási hálózat tervezhetősége, hatékonyságának növelése érdekében biztosítani kell a szükséges erőforrásokat a következő feladatok elvégzéséhez: – A magyar érdekeltségű oktatási intézményeinknek és azok beiskolázási körzeteinek teljes körű feltérképezése, a települések és régiók demográfiai adatainak és az ezekkel kapcsolatos prognosztizálható változások felmérése. – A magyar nemzetiségű beiskolázatlan vagy nem anyanyelvükön tanuló diákok nyilvántartásba vétele, lehetőség szerint az okok feltüntetésével. – Az érdekelt felek – oktatási és önkormányzati testületek, egyházak, civil szervezetek – képviselőiből álló munkacsoportok kialakítása, amelyek a fenti adatok birtokában elkészítik a magyar iskolahálózat tervezetét, oktatási szintekre, régiókra és településekre lebontva, szem előtt tartva a következőket: az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen. A szórványvidékeken élő magyar közösségek esetében igényeljük a létszám alatti osztályok engedélyezését, mert számos esetben csak így biztosítható az anyanyelvű oktatás. Mivel a képzés gimnáziumi- és líceumi szintjén, a hatékony és minőségi oktatás biztosításához szakképzett és lehetőleg állandósult tantestület, valamint megfelelő infrastruktúra és felszereltség szükséges, szorgalmaznunk kell az iskolabusszal, bentlakással és étkezdével rendelkező magyar iskolaközpontok kialakítását is. – A felsőoktatás kereteinek további bővítése és színvonalának emelése attól függ, hogy megállíthatók-e a közoktatásnak a magyar közösség szempontjából teljesen kedvezőtlen folyamatai. Alapvető oktatáspolitikai követelmény a középiskolai oktatás kereteinek lényeges bővítése, hogy az európai és a magyarországi arányokhoz hasonlóan a tanulóknak legalább hetven százaléka eljusson az érettségiig (a jelenlegi ötven százalék alatti arány szinte teljesen kizárja a falusi fiatalok továbbtanulási lehetőségét, általában pedig motiválhatja a külföldi tanulási lehetőségek igénybevételét). Ehhez azonban már a magyar nyelvű oktatás legalsó szintjétől biztosítani kell a megfelelő színvonalú képzést: az alsó tagozat hiánya vagy alacsony színvonala egyik oka lehet annak, hogy a tanulók, illetve a szülők a továbbiakban a román nyelvű oktatás mellett döntenek. – Igényt tartunk arra, hogy a magyar nyelvű iskolahálózat beiskolázási számának megállapításakor az illetékes szervek kérjék ki az RMDSZ véleményét. – A hálózati kérdések rendezése nem nélkülözheti a közoktatás oktatói és tanulói számára létrehozott ösztöndíjrendszer feltételeinek kidolgozását és életbeléptetését. c. Feladatok a közoktatás tartalmi vonatkozásai tekintetében: – Az RMDSZ feladata biztosítani a szakminisztérium keretében kialakított országos reformbizottságokba való aktív közreműködésünket (tanterv-, tankönyv-, vizsgabizottságok stb.). – Szorgalmazzuk a jelenlegi, egyre inkább korszerűtlenné váló intézményközpontú oktatási rendszer mellett olyan gyermekközpontú nevelési módszerek alkalmazását és intézményes kialakítását, amely alapvetően a gyermek valós képességeinek feltárására, érzelmi intelligenciájának kibontakoztatására és fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív oktatási módszerek szervezett keretek közötti népszerűsítését szülők és pedagógusok körében, ez utóbbiak szakmai továbbképzését e területen, illetve a módszerek intézményes alkalmazását. – Támogatnunk kell a tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében a sajátos tantervek kidolgozásának feltételeit, és biztosítanunk kell azok engedélyeztetését. – A szakmai szerveződésekkel közösen meg kell teremtenünk a román nyelv eredményes oktatásának feltételeit és eszközeit. Határozottan érvelünk amellett, hogy a román nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön tantárgyprogramokat és tankönyveket dolgozzanak ki, sajátos módszertan alapján tanítsák azt. Ennek megfelelően kell újjászervezni a román nyelvtanárok képzését is.

123

– A tankönyvek és oktatási anyagok tekintetében fontos a törvényes keret megteremtése, hogy ezeket az anyanyelv nyelvi logikájával írhassák meg. Ne korlátozzák a magyarországi szemléltetőeszközök, segédkönyvek, tankönyvek használatát, beleértve a tankönyveket is. – Meg kell valósítanunk, hogy a közoktatás kimeneti vizsgarendszerében az idegennyelv-tudással szembeni követelmény egyenértékű legyen az állami nyelvvizsgával. Ahhoz, hogy a tantárgyvizsga felválthassa az állami nyelvvizsgát, az oktatás minden szintjén biztosítani kell a hatékonyabb nyelvtanulás feltételeit. – El kell érnünk, hogy az érettségi vizsga követelményrendszere tartalmazza az informatikai tudás értékelését is. – Az RMDSZ elősegíti a magyar nyelvű középiskolai tankönyvek kiadásához szükséges pénzalapok pályázati úton való megszerzését. Támogatjuk az önálló magyar tankönyvkiadást. – Az RMDSZ kezdeményezi egy olyan munkacsoport létrehozását, amely kidolgozza az oktatói-nevelői tevékenység nevelési részének kritériumrendszerét. Ebben a munkában fokozott figyelmet kell fordítanunk, egyházainkkal együttműködve, korunk társadalmi problémáira, mint az alkoholizmus, kábítószer fogyasztás, fiatalkorú bűnözés. – A minőségi oktatás és a reformfolyamatba való bekapcsolódás megköveteli az anyanyelvű oktatáshoz kapcsolódó háttérkutatások megszervezését. A Szövetség támogatja egy oktatás-kutatáshoz szükséges intézmény létrehozását. TUDOMÁNY – KUTATÁS Törekednünk kell saját szellemi arculatunk megőrzésére, értékeink felmutatására. Ennek érdekében a felsőfokú oktatásban, a tudományos kutatásban és a művelődési életben létre kell hoznunk a közösségi kultúra életben tartásához és működéséhez szükséges intézményeket. Románia Európai Uniós csatlakozási törekvéseinek megfelelően és a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében az RMDSZ szorgalmazza a tudományos kutatás prioritásként való kezelését és megfelelő költségvetési finanszírozását az európai szabványoknak megfelelően. Ennek érdekében szükséges a tudományos kutatás intézményes újjászervezése és az eddigieknél számottevően jelentősebb finanszírozási keretek biztosítása. Ugyanakkor támogatjuk a hazai és nemzetközi magánvállatok által működtetett kutatóhálózatba való bekapcsolódást. Célunk, hogy az erdélyi magyarság az egyesült Európában versenyképes legyen. A felsőoktatás és a kutatás nem választható el. Ezért szorgalmazzuk a kettő fokozottabb integrálását, az egyetemeken folyó tudományos kutatási feltételek számottevő javítását mind jogi, mind pedig finanszírozási szempontból. A romániai magyarság alapvető célja a romániai magyar értelmiség legképzettebb rétegének itthon tartása, amelynek egyik fő eszköze a tudományos kutatás intézményesítése és az esélyegyenlőség biztosítása a kutatóintézetekben. Ennek érdekében az RMDSZ többszintű stratégiát követ: a. A romániai állami finanszírozású kutatóintézetekben hagyományaink továbbvitele érdekében biztosítani kell a magyar vonatkozású témák, számunkra fontos vidékek stb. kutatásának lehetőségét, amelynek egyik feltétele a magyar nemzetiségű kutatók megfelelő (legalább az országos, erdélyi vagy megyei) számarányok szerinti alkalmazása. A sajátos kisebbségi témákkal is foglalkozó kutatóintézetekben esetenként külön pénzügyi és működési autonómiával rendelkező tagozatok létrehozatalát szorgalmazzuk a Román Akadémia és a minisztériumi kutatóintézetek erdélyi fiókjai keretében. b. A magyar oktatási nyelvű állami és magánegyetemeken és tagozatokon kérjük a tudományos kutatás intézményes feltételeinek bővítését, a magyar nyelvű felsőoktatási színvonal emelésének elengedhetetlen feltételeként, a magyar nyelvű állami felsőoktatás önállóságának erősítésével összhangban. c. A romániai magyarság sajátos kutatási hagyományainak és autonóm tudománypolitikai stratégiáinak háborítatlan művelése érdekében kiemelten fontos a szakmai szervezetek és alapítványok keretében folyó tudományos kutatás intézményesítésének erősítése. Az RMDSZ tisztában van azzal, hogy kisebbségi helyzetben egyes specifikus kutatási területek műveléséhez a

124

romániai magyar civil szféra biztosítja a legmegfelelőbb kereteket. A kutatási munka finanszírozási feltételeinek biztosításához az RMDSZ erőfeszítéseket tesz, hogy mind a román, mind a magyar költségvetés támogassa a romániai magyar tudományos kutatást, és szorgalmazza az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés tényleges esélyeit a romániai magyar kutatók számára megfelelő intézményes keretek kiépítésével. A magyarságra vonatkozó specifikus kutatási területek megfelelő feltételek közötti kutatásában szorgalmazzuk a Magyar Tudományos Akadémiával és más magyarországi kutatóintézetekkel való együttműködést, amelyek az erdélyi magyar kutatás intézményesítésében fontos szerepet tölthetnek be. MŰVELŐDÉS Kultúránk nemzeti identitásunk alapja, ezért művelődéspolitikánk legfőbb célkitűzése közösségünk nemzeti- és egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzése és megfelelő intézményi keretek közötti fejlesztése. Közösségünk szellemi versenyképessége integrálódó, globalizálódó, tudásközpontú világunkban megköveteli az egyetemes értékek beépítését kultúránkba. Ugyanakkor ösztönözzük helyi értékeink megőrzését, így művelődési életünkben a lokalizáció elvének gyakorlatát szorgalmazzuk. Támogatjuk régiónk sokszínű kulturális értékeinek cseréjét, az interetnikai partnerkapcsolatok kiteljesítését. Kultúránk nemzeti jellege megőrzésének feltétele a kulturális autonómia jog- és intézményrendszerének kiépítése. Ugyanakkor, működő kulturális intézményeinknek méltányos részt kell kapniuk az állami, községi, városi és megyei költségvetésből. A fenti elvek érvényesítése érdekében az RMDSZ külön törvényt dolgoz ki és síkraszáll ennek parlamenti elfogadtatásáért. Az alkotmány biztosította szabad egyesülési jog alapján művelődési életünkben az állami intézményrendszer mellett létrejött egy önszerveződő, közösségi, civil társadalmi intézményrendszer is. Az RMDSZ társadalomszervezői és művelődéspolitikai gyakorlata mindkét vonulatot támogatja. 1. Tennivalók az állami fenntartású intézményrendszer működtetésében a. Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben, mint a versenyképesség feltételét az európai integrációs folyamatban. b. Meglévő kulturális intézményeink megfelelő, diszkriminációmentes finanszírozása az állami és megyei költségvetésekből, méltányos részesedés a közművelődés támogatására szánt önkormányzati alapokból. c. Kultúránk újratermelésének fontos műhelyei a hivatásos művészeti intézmények. Az RMDSZ az állami, önkormányzati fenntartás igénylése mellett igyekszik olyan támogatási rendszereket működtetni, amelyek biztosíthatják az anyanyelvű minőségi kultúraművelés feltételeit. d. A Szövetség kiáll a folyóirataink állami költségvetési támogatása mellett, olyan saját pályázati rendszer létrehozását szorgalmazza, amely segítheti kulturális értékeink megalkotásában kulcsszerepet vállaló réteglapok működését. e. Az RMDSZ hangsúlyt fektet a helyi tanácsok kulturális támogatásokban rejlő lehetőségeire. A Szövetség tanácsosainak figyelmébe ajánlja a községi könyvtárak és művelődési házak működési feltételeinek biztosítását. Szorgalmazza, hogy bocsássanak a fiatal értelmiségiek rendelkezésére szolgálati lakást, hogy az ingázó értelmiséget felválthassa a település életét meghatározó, helyben lakó szellemi dolgozó réteg. f. A humán erőforrás fejlesztése érdekében az RMDSZ támogatja a hazai magyar nyelvű felnőttképzés intézményesülését, az ez irányú romániai törvénykezés kiegészítését és az európai gyakorlat szerinti alkalmazását. A szakember utánpótlás érdekében az RMDSZ támogatja az állami oktatási hálózat keretében egy kulturális menedzsment szak létrehozását, az anyanyelvű felsőfokú zenész-, képzőművész-képzés megszervezését. g. Az RMDSZ síkraszáll, hogy az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé anyanyelvű kultúránk művelését:

125

– a megyei és helyi múzeumokban a már meglevő (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) állagok szakszerű megőrzését, gyarapítását, folyamatos kiállítását a történelmi objektivitás és igazság jegyében, két- vagy háromnyelvű feliratozással, katalógusokkal és plakátokkal. A kisebbségi állagok szakszerű feldolgozására, gyarapítására és bemutatására alkalmazzanak megfelelő számú, az illető nemzeti kisebbséghez tartozó szakembert; – az erdélyi megyeközpontokban található levéltárakban alkalmazzanak magyar és német anyanyelvű kutatókat is. Biztosítsák a levéltárakban kutatóink számára a teljes anyag hozzáférhetőségét. Az elszállított állagokat szolgáltassák vissza az eredeti tulajdonosoknak. Szorgalmazzuk a kimondottan magyar anyakönyvek, parókiális jegyzőkönyvek, egykori civilszervezeti levéltárak az Erdélyi Múzeum Egyesület közgyűjteményeinek visszajuttatását; – a könyvtárakban a magyar állomány gyarapításához és használatához, a szakszerű kezeléshez szükséges magyar nemzetiségű szakszemélyzet alkalmazása, képzése, továbbképzése; – a műemlékvédelem terén arányos részesedést biztosítsanak az állami alapokból a romániai magyar közösség múltjával kapcsolatos műemlékek felleltározása, gondozása és restaurálása érdekében; – a Művelődési- és Egyházügyi Minisztérium területi szakbizottságaiban alkalmazzanak kisebbségi szakfelügyelőket; – a művelődési kutatóintézetekben magyar nemzetiségű munkatársak alkalmazásával biztosítsák az anyanyelvű kulturális kutatásokat. h. Az RMDSZ támogatja a magyar könyvkiadást. Fenntartja az állam hozzájárulásának szükségességét a könyvkiadás költségvetési támogatásában, a könyvterjesztési hálózat működtetésében. Pályázati rendszerében alapokat biztosít a könyvkiadás és könyveket népszerűsítő rendezvények támogatására. Biztosítani kell a romániai magyar könyvkiadók részvételi lehetőségét az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsere akciókban. 2. Tennivalók a saját civil intézményrendszer működtetésében a. Az RMDSZ kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil társadalmi szférában létrehozott önszerveződő testületeknek. – ösztönzi, hogy valamennyi magyar lakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösségi érdekek megelevenítése és megoldása, versenyképes polgári társadalom megteremtése érdekében; – közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapítványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező szakszövetségek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon; – az alapítványi stratégiák kidolgozásakor az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése; b. A Szövetség törekszik a kiemelkedő művészeink, tudósaink méltó alkotó körülményeinek megteremtésére. c. Az RMDSZ kezdeményezi külön keret létrehozását az asszimiláció által különösen veszélyeztetett szórvány- és csángó közösségek megkülönböztetett támogatására. d. A Szövetség társadalomszervezői munkájában számít középosztályunk fokozott társadalmi szerepvállalására. Saját erőforrásainkból is támogatni kell kultúránkat, ezért az RMDSZ ajánlja egy Kulturális Alap létrehozását, amely országos közadakozásból születhetne meg, elsősorban a vállalkozói réteg mecenatúrája révén. e. Az RMDSZ szorgalmazza az erdélyi városokra kiterjedő magyar nyelven működő filmklub-hálózat kialakítását.

126

Szövetségünk hozzá kíván járulni az ország demokratikus intézményrendszerének konszolidálásához, ennek érdekében szorgalmazza: – az elkobzott egyesületi vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény megalkotását; – a művelődési ágazatokból az állam visszavonulását ellensúlyozandó, az RMDSZ szorgalmazza a közalapítványi rendszer létrehozását; – a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is. Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami mellett, nemzeti jelképeink mindenkori szabad használatához. Szorgalmazzuk és ápoljuk az egyetemes- és Kárpát-medencei magyar művelődési intézmények közötti szerves kapcsolatrendszer kialakítását. Ennek kiváló eszköze a testvérintézményi kapcsolatok megteremtése. Az RMDSZ szorgalmazza a MÁÉRT keretén belül a művelődési képviseletek rendszeres találkozóját, különböző helyszíneken. SAJTÓ, TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A sajtó nemzeti önazonosságunk megőrzésének alapvető tényezője, az anyanyelv használatának legnyilvánosabb területe. Kisebbségi írott és elektronikus sajtónknak a tájékoztatáson túlmenően fontos szerepe van saját nemzeti értékeink, valamint a jellegzetes regionális és az általános európai értékek ápolásában. Az RMDSZ támogatja a romániai magyar sajtót e szerepének maradéktalan betöltésében. Az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény és más ide vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szellemében az RMDSZ határozottan kiáll a szólás- és sajtószabadság mellett, vallja, hogy az állami intézmények nyíltsága és a tájékozódáshoz való hozzáférhetőség a demokrácia sarkköve. Elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. A közügyekkel kapcsolatos információk, vélemények és tárgyilagos viták közzététele az egész társadalom javára válik. Az információk szabad áramlásának elve alapján az RMDSZ hangoztatja és védelmezi a romániai magyarság alapvető jogát a szabad és önálló írott sajtóhoz, televízió- és rádióadásokhoz, ennek megfelelően fellép minden olyan kísérlet ellen, amely ezt a jogot bármi módon – tartalmi, műszaki vagy terjesztési vonatkozásban – korlátozni próbálja. Egyszersmind az RMDSZ kölcsönös kapcsolattartásra, közvetlen kétirányú kommunikációra törekszik a hazai sajtó legitim szervezeteivel, szerkesztőségeivel és tagjaival, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa a tájékoztató, ellenőrző és közvélemény-formáló szerepét. Sajtópolitikájának fentebb vázolt alapelvei szerint az RMDSZ a. A kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere érdekében partneri viszonyt ápol a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MURE), a Lapkiadók Egyesületével (LKE), valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájával (EMIL), tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége rendszeres párbeszédet folytat a MURE, az LKE és az EMIL vezetőségével az együttműködés módozatainak kidolgozása érdekében. b. Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében. Szorgalmazza a tényfeltáró újságírást, elősegíti a Szövetség törekvéseinek objektív megismertetését. c. Jó kapcsolatokra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Különös figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő félretájékoztatásnak, hamis információknak, célzatos kommentároknak, kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. Támogatja Románia nemzetiségei ellen uszító sajtóanyagok szerzőinek felelősségre vonását, az érvényben levő törvények előírásai szerint.

127

d. Országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterületének képviselőivel. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az Országos Audiovizuális Tanácsban és más ilyen jellegű intézményekben helyet kapjon nemzeti közösségünk képviselője is. e. Szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű sajtó legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljön az e célra szánt hivatalos, kormányzati pénzforrásokból. Kiemelten támogatja a szórványban élő magyarság sajtótermékeit és a romániai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tudományos sajtót. f. Következetesen küzd azért, hogy a magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamokra állapítsák meg, amelyek szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását tegyék lehetővé. A magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéadásokat bővítsék ki, és helyezzék minél előnyösebb idősávba. g. Célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás létrehozását. Távlatilag önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozására törekszik. Az RMDSZ szorgalmazza magyar nyelvű helyi rádióállomások létrehozását és ezek országos hálózatba történő szervezését. h. Támogatja a romániai magyar szerkesztőségek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban; i. Sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. Szorgalmazza és támogatja a romániai magyar kulturális sajtó terjesztését az egész magyar nyelvterületen. EGYHÁZAK Történelmi egyházaink természetes szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. Az RMDSZ értékeli a magyar történelmi egyházak erkölcsi szerepét a magyar közéletben, és a velük való együttműködést a kölcsönös bizalom és egymás autonómiájának tiszteletben tartásával képzeli el és tartja eredményesnek. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák, és a társadalomszervező programok kialakításában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. Az RMDSZ síkraszáll az elkobzott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazásáért. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását. Az RMDSZ síkraszáll a felekezeti oktatás engedélyezéséért, bevezetéséért az oktatás minden szintjén és területén. Az RMDSZ támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a Iaşi-i püspökség területén. Az RMDSZ támogatja a történelmi magyar egyházak karitatív intézményrendszerének (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok stb.) megteremtésére és működtetésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazza ezen intézményrendszer állami támogatását. Az RMDSZ fellép az egyházakkal szemben jelentkező bármiféle diszkrimináció, a hitélet korlátozása vagy annak erőltetése ellen. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a következő, egyházakat érintő törvényes intézkedéseket: – az 1948-as vallásügyi törvény hatályon kívül helyezését;

128

– a vallásügyi törvénytervezet minél előbbi parlamenti előterjesztését; – a vallásfelekezetek egyenlőségének szavatolását; – az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját; – az egyházak szolgálatában állók állami fizetésének biztosítását; – az egyházak non-profit tevékenységének adómentessé tételét; – a felekezetek szerinti lelkigondozás biztosítását a kórházakban, börtönökben és a katonaságnál; – az elismert egyházi ünnepek munkaszüneti napként való biztosítását; – az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző és -felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében IFJÚSÁG A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőjének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmaradás egyéni és közösségi érték, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazza azon társadalmi, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a fiatalok szülőföldön való boldogulását, érvényesülését. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának lényege azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vesz részt az ország és közösségünk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. Ennek megvalósításában az RMDSZ ez irányba szakosodott intézményei az ifjúsági szervezeteket stratégiai partnernek tekintik. A romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél. A fiatal nemzedék kinyilvánította, hogy felelősséget vállal és tevékenyen közreműködik az RMDSZ-szel a romániai magyarság megmaradásáért, gyarapodásáért folytatott érdekvédelmi tevékenységében. Az RMDSZ vállalja, hogy felkarolja és támogatja az ifjúsági szervezetek által megfogalmazott minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja a romániai magyar fiatalság szülőföldön való megmaradása, életminőségének javítása, életesélyeinek növelése 1. Teendők az általános ifjúsági problémák tekintetében a. Az ifjúság társadalmi érvényesülése és hatótényezővé válásának záloga a korszerű, sokoldalú, rugalmas képzés biztosítása. Ennek feltétele az RMDSZ oktatáspolitikájában megfogalmazott minőségi oktatás mielőbbi biztosítása, az ezt lehetővé tevő oktatási rendszer stabilizálása. Az oktatáshoz való esély megteremtése érdekében az RMDSZ szorgalmazza: – a diákoknak járó szociális juttatások és kedvezmények körének bővítését és általánossá tételét minden diák vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal számára, függetlenül az oktatás formájától és jellegétől; – a diákok érvényben lévő utazási kedvezményeinek kiterjesztését a távolsági autóbusz-szállításra is, ugyanakkor a 30 éven aluli fiatalok 30%-os utazási kedvezményének bevezetését; – a tandíjrendszer oly módon való alakítását, hogy a felsőfokú oktatás hozzáférhető legyen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is; – a diákmunka jogszabályi feltételeinek megteremtését; – a diákhitel bevezetését. Az RMDSZ támogatja az oktatás szereplőinek intézményen belüli önrendelkezési törekvéseit, kezdeményezi a diáktanácsok, diákszövetségek, szakkollégiumok, pedagógusi szervezetek törvényes szabályozását. b. A gazdasági és szociális körülmények megteremtése és javítása elengedhetetlen feltétele a méltányos megélhetés biztosításának.

129

Az RMDSZ szorgalmazza: – a képzési szakok munkaerő-piaci kínálatok szerinti megtervezését; – a munkanélküliség csökkentését a fiatalok és a pályakezdők esetében, ennek érdekében sajátos kormányzati és önkormányzati programok beindítását; – a fiatal vállalkozók és gazdák támogatását, a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó képzési és tanácsadási programok beindításával; – kedvező hitelrendszerek (lakásvásárlás, vállalkozásindítás és -fejlesztés) kidolgozását és fejlesztését; – a fiatalok mobilitását és gazdasági helyzetét figyelembe vevő bérlakás-program beindítását; – a fiatal családok adókedvezményeken keresztüli támogatását, a több gyereket vállaló fiatalok adóterheinek csökkentését (a családi jövedelemadó bevezetését); – a hátrányos helyzetű, árvaházi, állami gondozásban élő gyerekek és fiatalok társadalmi integrálódási lehetőségeinek megteremtését. c. Lehetőséget és fontos szerepet kell biztosítani a fiatalok számára az európai integrációra való felkészülés folyamatában, a várható negatív hatások leküzdése és a pozitív lehetőségek kihasználása érdekében. d. A megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében az RMDSZ támogatja az ifjúság sajátságos problémáival foglalkozó, erre szakosodott kormányzati, önkormányzati és civil intézményrendszerek bővítését. 2. Teendők a romániai magyar ifjúság sajátos problémáinak tekintetében a. A kivándorlás főképp a fiatal nemzedéket érinti. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása, illetve a kulturális lehetőségek megteremtése révén. b. Az RMDSZ ismételten megerősíti, hogy a fenti célok elérése érdekében támogatja az anyanyelvű oktatás kibővítését, fejlesztését a köz-, a szak- és a felsőoktatás terén és a képzés minőségének javítását. Különös figyelmet szentel a pedagógusképzésre. Az RMDSZ prioritásnak tekinti a szociális, tehetséggondozó és tudományos programok támogatását a rendelkezésre álló külföldi forrásokból. Szorgalmazza az anyanyelvű posztgraduális képzési formák bevezetését, amelyek csökkenthetik a külföldi továbbtanulás kényszerét. c. A szórványban élő fiatalok támogatása az RMDSZ ifjúságpolitikájának egyik központi eleme. Elsődleges céljaink közé tartoznak az anyanyelvű művelődési lehetőségek biztosítása, az anyanyelven történő információszerzés, az önszerveződés, a közösségi élet alkalmainak megteremtése. Az RMDSZ szorgalmazza: – a szórványban működő közösségi házak, információs központok, ifjúsági irodák és ezek hálózatának kiépítését; – a tömbmagyar vidékeken működő oktatási, művelődési, egyházi intézmények, civil szervezetek és a szórványvidék hasonló jellegű létesítményei közti kapcsolatok kiépítését. d. A vidéken élő magyar fiatalok helyzetének javítása is kiemelt fontossággal bír. Az RMDSZ szorgalmazza: – a minőségi oktatáshoz való hozzáférés lehetőségeinek megteremtését (ingázás, bentlakás, szórványkollégium); – a vidéki élet minőségének javítását (közművesítés, közvilágítás, kommunikációs infrastruktúra, egészségügyi ellátás, rendszeres közszállítás stb.); – a gazdasági körforgásba való bekapcsolását, a helyi sajátosságoknak megfelelő gazdasági stratégiák kidolgozását; – a regionális és országos szintű információs körforgásba való bekapcsolást (teleházak, tanácsadó központok létesítése); – a szigetfalvak, kistelepülések művelődési életének fellendítését (színjátszás, olvasókörök, egyleti élet, hagyományőrző csoportok).

130

e. Az ifjúság sajátos arculatú társadalmi réteg. Értékei, kulturális és szabadidő-töltési szokásai a korral változnak. Lehetőséget kell teremteni ezek kibontakozására, értékesítésére, támogatni kell a modernizációra irányuló kezdeményezéseket. 3. Az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek kapcsolata a. Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját eszközökkel kövesse. b. Az RMDSZ támogatásáról biztosítja az ifjúsági szervezeteknek a közösségi lét, a demokrácia értékeinek elterjesztése terén kifejtett tevékenységét. Ezért minden olyan program, kezdeményezés, amely fiataljainkat felkészíti a politikai és közéleti szerepvállalásra, prioritásként kezelendő az elkövetkező időszakban. c. Az ifjúsági oktatással foglakozó szervezetei stratégiai fontosságúak az új oktatási irányvonalak kialakításában – és mint ilyenek – megfelelő támogatottságra számíthatnak minden felmerülő kérdésben. d. Az ifjúsági szervezetek tevékenységének elsődleges terepe a helyi cselekvés, a helyi közösségi életben való részvétel. Ezért az RMDSZ szorgalmazza az egyes régiók, megyék ifjúságának összefogását megvalósító, demokratikus alapokon működő ifjúsági egyeztető tanácsok létrehozását. e. Az RMDSZ szorgalmazza az ifjúsági szervezetek és programok támogatására elkülönített alapok létrehozását a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési alapjaiból. f. Azon ifjúsági, önálló és független szervezeteket, valamint a különböző oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat – a kölcsönösség tiszteletben tartásával – az RMDSZ partnernek tekinti az ifjúságot érintő kérdések kezelésében. SPORT A romániai magyarság hagyományos értékei közé sorolhatjuk mind a versenysportokat, mind a szabadidő sportokat. A testnevelés és a sport az egyetemes kultúra részeként pótolhatatlan szerepet tölt be az emberek testi és lelki egészségének, alkotóerejének megőrzésében, javításában, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében. Kiemelkedő jelentősége van az ifjúság fizikai, erkölcsi nevelésében. A sport elősegíti a közösségek létrejöttét, kitűnően szolgálja a civil mozgalom erősödését, a jóléti társadalom megteremtését. Kialakítja a teljesítmény iránti igényt, meggyökerezteti az egészséges versenyszellemet. – Az RMDSZ célja, hogy minden gyermek és fiatal, minél több felnőtt a lehető legtovább részesüljön a rendszeres testedzés élményeiből. – Fontosnak tartjuk, hogy a sportban valamennyi tehetséges fiatalnak esélye legyen képességei kibontakoztatására. Ezért előtérbe állítjuk az iskolai testnevelés és sport lehetőségeinek fejlesztését, valamint a helyi, a regionális és az országos versenyrendszerek kiépítését. – Megkülönböztetett figyelemmel támogatjuk a romániai magyar sport meghatározó szervezeteit. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a sporttal kapcsolatos egyes teendők – az ehhez szükséges fedezet biztosításával – az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává váljanak. – Szükségesnek tartjuk, hogy az egészségbiztosítás járuljon hozzá a lakosság testedzési feltételeinek, lehetőségeinek bővítéséhez, közvetlenül is támogassa az ebben kiemelkedő tevékenységet kifejtő sportszervezeteket. – Támogatjuk, az önkormányzatok és a magánszféra bevonásával, a többcélú sportlétesítmények létrehozását. – Támogatjuk a doppingmentes, tiszta élsportot és az ennek megfelelő törvénykezést. A sportstratégiák kidolgozásánál külön kell foglalkozni a verseny- és szabadidősportokkal. a. versenysportok támogatása érdekében kezdeményezzük:

131

– az olimpiai sportágak kiemelt állami támogatását; – a szponzorálási törvény kedvező módosítását; – az állami kedvezmények biztosítását a sportszervezetek részére; – az országos sportcsarnok és sportpálya építési és felújítási program elindítását; – a sportlétesítmények tulajdonjogának tisztázását. b. szabadidő-sportok támogatása érdekében: – az önkormányzatok ösztönzése a rendezvények támogatásában; – kedvezményes bérlési lehetőségek biztosítása; – országos szintű rendezvények korosztályonkénti megszervezése; – a testnevelő tanárok ösztönzése a szabadidő-sport tevékenységekre. SZOCIÁLPOLITIKA, CSALÁDPOLITIKA ÉS EGÉSZSÉGÜGY SZOCIÁLPOLITIKA Az RMDSZ legfőbb célja e téren olyan életfeltételek megteremtése, amely biztosítaná a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségeit, az elszegényedés kiküszöbölését, különös tekintettel a kisjövedelműekre. Szociálpolitikai prioritásunk a nyugdíjasok, az ifjúság, a családok, a különlegesen hátrányos helyzetben lévő vagy jutott egyének, csoportok helyzetének felvállalása és segítése. 1. Nyugdíjasok A nyugdíjas személyek esetében fontosnak tartjuk egy olyan nyugdíjrendszer bevezetését, amely megfelelő megélhetést biztosítana számukra. Ennek a rendszernek két részből kell állnia: a. az állami nyugdíjalapból, a befizetésekkel arányos rész biztosításával; b. szabadon választható nyugdíj-kiegészítésből, mely a magánnyugdíjalapokban való részvétel után jár. Fontosnak tartjuk továbbá: – a szociális nyugdíj bevezetését, amely meghatározott esetekben a nyugdíjkorhatár elérésétől jár; – a nyugdíjak valós átszámításának sürgetését és befejezését; – az özvegyi nyugdíjak méltányos megállapítását; – olyan társadalmi védőháló kialakítását, amely a magukra maradt, magatehetetlen idős személyek számára emberhez méltó életkörülményeket biztosít. Megfelelő anyagi támogatással ösztönözni kell a szociális gondozók munkáját önkormányzati szinten, azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek önkéntes alapon támogatást nyújtanak ezen személyek gondozására, beleértve az intézményalapítást, a már meglévő otthonok felújítását; – az ingyenes városi közszállítás biztosítását minden 70 évnél idősebb állampolgár számára; olyan jogszabály kidolgozását, amely a nyugdíjasok számára közszállítási kedvezményt biztosít a hétvégeken, kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, valamint heti egyszeri ingyenes gyógyfürdői használatot; – ingyenes jogi tanácsadást a visszaigénylendő tulajdonok esetében. 2. Ifjúság Az ifjúság tekintetében fontosnak tartjuk: – felmérni a munkaerőpiac fejlődési tendenciáit és ennek megfelelő képzési programok kidolgozását; – munkalehetőségek biztosítását pályakezdő fiatalok részére; olyan intézményes keret létrehozását, amely lehetőséget teremt a vállalkozók számára, hogy még a képzési folyamatban felmérjék a számukra szükséges képzett munkaerőpiacot; egy hatékony információs hálózat létrehozását, amely naprakész adatokat szolgáltat a különböző szakmákban képzett vagy képzés alatt álló fiatalokról a vállalkozók számára;

132

– megfelelő lakáslehetőségek biztosítását állami és önkormányzati szinten, igénybe véve a létező külföldi pénzügyi támogatási lehetőségeket; – olyan információs hálózat, illetve tájékoztató programok kidolgozását, amelyek ismertetik a létező vállalkozási (családi, kis- és középvállalkozások), pénzügyi támogatási lehetőségeket; – különös figyelem fordítását a már nagykorúvá vált árvaházból kikerült fiatalokra, megélhetőségüket biztosító programok kidolgozását a civil társadalom bevonásával, lehetővé téve érvényesülésüket a társadalomban. 3. Különlegesen hátrányos helyzetű egyének, csoportok A fizikai és szellemi fogyatékos személyek problémáit hangsúlyosan kell kezelni. Szorgalmazzuk ezen személyek esélyegyenlőségét. Lényeges a megfelelő infrastrukturális intézkedések meghozatala (sajátos helyzetüknek megfelelő mellékhelyiség használat, közintézményekbe való bejutás megkönnyítése, sajátos parkolóhelyek biztosítása), amelyek megkönnyítik életüket. Olyan ismeretterjesztő programokat támogatunk, amelyek nyilvánossá teszik gondjaikat, és az irányukban megmutatkozó társadalmi szolidaritást erősítik. Modern életünk új kérdéskörét, a szenvedély-betegségeket (kábítószer élvezők, alkoholisták) társadalmilag kell kezelni. Megelőzést célzó, ismeretterjesztő programokat kell kidolgozni kihangsúlyozva a kábítószer-, illetve alkoholfogyasztással járó következményeket, veszélyességüket az emberi egészségre, életre, a családra. Támogatjuk azokat a civil társadalmi, egyházi és közintézményi kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik kezelésüket, elhelyezkedésüket, a megfelelő életfeltételek biztosítását, a társadalomba való beilleszkedést. A hátrányos helyzetben lévő gyerekek esetében szorgalmazni kell az anyanyelven való tanulás támogatását, magyar identitásukat megerősítő művelődési programok kidolgozását, magyar oktatók, nevelők támogatását, hogy ez irányú szerepet vállaljanak az árvaházakban, elosztó központokban. Közpénzekből való támogatást kell biztosítani azon idős személyek számára, akik alacsony jövedelmük miatt nem képesek lakásukat fenntartani, mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek. Szorgalmazzuk az önkéntesek intézményének széleskörű népszerűsítését, terjesztését, támogatjuk azon önkormányzati, civil társadalmi, egyházi kezdeményezéseket, amelyek önkéntes hálózatokat működtetnek, és hatékony segítséget nyújtanak a hátrányos vagy különleges helyzetben lévő személyek számára. CSALÁDPOLITIKA A család védendő érték. A társadalom érdeke és egyben felelőssége a családoknak olyan társadalmi, gazdasági, kulturális hátteret biztosítani, amelyben betölthetik hivatásukat és feladatukat. Szövetségünk felvállalja egy családbarát környezet kialakítását. Családpolitikánk törekvése a házasságra épülő családok támogatása és erősítése. Emellett támogatjuk a más családtípusokban élőket is. Családpolitikánk célja a fiatalok segítése a párválasztásban, a családalapításban, az otthonteremtésben, a család stabilitásának megőrzésében, a gyermekek megfelelő anyagi, szellemi, érzelmi, erkölcsi színvonalon való nevelésében, a családok egészségügyi, kulturális és szabadidős igényeinek megvalósításában. Az RMDSZ olyan család- és népességpolitikát támogat, amely biztosítani képes magyar közösségünk megmaradását és számbeli növekedését szülőföldjén. Ilyen értelemben fontosnak tartjuk az áttérést a személyi jövedelemadóról a családi jövedelemadó rendszerére. Ez hozzájárulna a gyermeknevelésre szánt anyagi támogatás növeléséhez, ahhoz, hogy a (több)gyermekes családok életszínvonala ne legyen észrevehetően alacsonyabb, mint a hasonló jövedelmű gyermektelen családoké.

133

Olyan programok kidolgozását és terjesztését szorgalmazzuk, amelyek a gyermekvállalás jelentőségére, a gyermeknevelés fontosságára teszi a hangsúlyt. Ennek érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a gyermeket vállaló családok támogatásának. Szükséges továbbfejleszteni a kedvezményes adórendszert, a gyermektáppénz rendszert, a lakásépítésre, illetve vásárlásra vonatkozó külön (kedvezményes) hitelrendszer kidolgozását, a gyermeknevelési szabadság kiterjesztését a nagyszülőkre is. A nagycsaládok esetében szükségszerűnek tartjuk egy állami, illetve önkormányzati támogatást élvező nyaralási program kidolgozását, amely lehetővé tenné ezek számára a civilizált üdülést. Támogatjuk az önkormányzatok által működtetett kedvezményes élelmiszerüzlet-hálózat kiterjesztését a többgyerekes családok részére is. Ugyanakkor megfelelő támogatási rendszer kidolgozását szorgalmazzuk az egyedülálló szülők támogatására, különös figyelmet fordítva ezek sajátos helyzetére. Olyan államilag támogatott óvoda-, illetve iskolarendszert kell létrehozni, amely ténylegesen segíti e családokat a gyermekek nevelésében és gondozásában, hozzájárulva ezzel a szülők szakmai érvényesüléséhez is. Szorgalmazzuk az állami támogatással működő szakképzett babysitterhálózat megteremtését és a szociális juttatásokat pályáztató közalapítványok létrehozását. Fontosnak tartjuk olyan magzat- és csecsemővédelmi program kidolgozását, amely tekintetbe veszi a szükséges szociális és egészségügyi feltételeket, igényeket. Támogatjuk azon felvilágosító programokat amelyek –tanárok, oktatók, nevelők bevonásával – széles körben tudatosítják a gyermekvállalás felelősségét, a gyermeknevelés fontosságát, illetve a nem kívánt terhesség elkerülését. A családok lelki egészségét megőrző, valamint a krízis helyzetekben segítő szolgáltatások nagyon fejletlenek. Célszerűnek találjuk házasságra előkészítő, a konfliktus megoldást segítő, a válás megelőzését célzó tanácsadást, családsegítő módszertani központok létrehozásával az Egészségügyi és Családvédelmi Minisztérium támogatásával. A családpolitikában kiemelt szerepet tulajdonítunk az egyházaknak. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely ez irányú céljainkkal összhangban van. EGÉSZSÉGÜGY Az egészséghez való jog alapvető emberi és közösségi jog. Szövetségünk célja az egyénközpontú, a beteg, a biztosított jogait szolgáló egészségügyi rendszer kialakítása. Az egészségügyi ellátás minőségi javítása érdekében szorgalmazzuk az egészségügyi reform befejezését. Ennek érdekében Szövetségünk támogatja: – az egészségügyi rendszer decentralizációját és privatizációját, a tulajdonviszonyok rendezését, az önkormányzatok tényleges birtokba helyezését megteremtve a megfelelő pénzügyi keretet az egészségügyi intézmények üzemeltetéséhez; – egyházi és karitatív kórházak létesítését; – a jogharmonizáció folytatását, átlátható jogi keret megteremtését (az egymásnak ellentmondó jogszabályok hatályon kívül helyezését), egy modern, a jelen körülményeket tükröző közegészségügyi törvény kidolgozását; – az országos egészségügyi programok átgondolását a társadalomban jelentkező egészségügyi követelményeknek megfelelően; – a háziorvos intézménynek megerősítését; – egy hatékony egészségügyi információs rendszer működtetését az európai standardok alapján; – az egészségügyi dolgozókat ösztönző fizetési rendszer kidolgozását, amely megakadályozza a szakemberek kivándorlását; – az egészséges életmódot, egészséggel kapcsolatos információkat terjesztő országos programok kidolgozását; – az egészségügyi biztosítási rendszer hatékonyságának növelését;

134

– az Országos Egészségügyi Biztosítóház, valamint a megyei egészségügyi biztosítóházak autonómiájának tiszteletben tartását és az ezek jogállására vonatkozó egységes törvényes keret kidolgozását; – az egészségügyi biztosítási alap célirányos – kizárólag a beteg, a biztosított, az egészségügyi szolgáltatások javítására – és átlátható kezelését, felhasználását; – az egészségbiztosító hozzájárulásának növelését a drágább diagnosztikai és kezelési eljárások költségeihez; – egy olyan ingyenes és részlegesen térített gyógyszerellátás biztosítását, amely ténylegesen segíti a szociális gondokkal küzdő, hátrányos vagy nehéz helyzetben lévő személyeket; – a magánbiztosítóházak/alapok létrehozását, jogi feltételeinek megteremtését. ESÉLYEGYENLŐSÉG NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTT Az elmúlt időszakban olyan jogszabályok születtek, és olyan törekvések érvényesültek, amelyek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítását szolgálták. Ennek ellenére számos olyan hátrányos megkülönböztetés érinti a nőket, amelyek felszámolásában az RMDSZ politikai és érdekvédelmi szerepet vállal. Támogatja a nők szerepvállalását a közélet minden területén, valamint hasznosnak ítéli a nők törekvéseit megjelenítő Szövetségen belüli szerveződéseket. Az RMDSZ szerint a meglévő törvénykezés szükséges, de nem elégséges feltétele az esélyegyenlőség megvalósulásának. Az RMDSZ szorgalmazza a törvénykezési keret bővítését, társadalmi elfogadtatását és következetes alkalmazását. Előrelépés várható a jogharmonizáció következtében, hiszen az esélyegyenlőség az Európai Unió egyik fontos alapelve, Románia számára megszabott csatlakozási kritérium. Az RMDSZ a fentiek szellemében kíván cselekedni. Megoldási javaslatokat dolgoz ki e kérdéskörben a jogszabályok, az intézmény-rendszeri reform, valamint az országos programok terén egyaránt. Tudatosítani kívánja a romániai társadalom – ezen belül a magyar nemzeti közösség – valamennyi tagjában a társadalmi nemek közötti esélyegyenlőség biztosításának fontosságát a gazdasági, kulturális, politikai élet valamennyi területén. Az RMDSZ fontosnak tartja ezt úgy rögzíteni, hogy az esélyegyenlőség kérdése a mindennapi élet természetes részévé váljon. Mindez azonban csak a kormányzati intézmények, a civil szervezetek és a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való intenzív, széleskörű együttműködéssel valósítható meg. Ennek érdekében olyan intézkedések meghozatalát sürgetjük, amely biztosítani tudja az egyenlő bánásmódot: – a foglalkoztatás terén; – a szociális biztonság terén; –oktatás és képzés terén; – a családi életben, a kölcsönös tisztelet és megosztott felelősség jegyében, megelőzve a családi erőszak, illetve nők elleni erőszak lehetőségét; –a gazdasági életben támogatva a nők vállalkozói esélyteremtését, gazdasági döntésekben való részvételét; – a politikai életben, a méltányos részvételt a helyi és parlamenti választásokon, illetve vezető tisztségekben. Illetékes testületei révén a Szövetség egy olyan átfogó stratégia kidolgozását szorgalmazza, amely elősegíti a létező jogi lehetőségek széleskörű ismertetését, tanácsadást biztosít sajátos kérdésekben, támogatja a nők szerepvállalását a társadalmi élet minden területén. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A HELYI DEMOKRÁCIA Alapelvek a. A helyi autonómiát megvalósító közigazgatási hatóságok – az önkormányzatok – a demokratikus jogállam alappillérei. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a helyi

135

autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális és oktatási, kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. b. Az önkormányzatiság alapját az önkormányzatok autonómiájának, a feladatok végrehajtásához szükséges források biztosításának, a központi hatalom decentralizációjának kell képeznie. c. A települési önkormányzatok tevékenységét a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglaltak szellemében kell szabályozni, és ennek megfelelően végezni. Az önkormányzatiság jogszabályi háttere nagy vonalakban kialakult, viszont a jogi keretet valós tartalommal kell feltölteni: a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában és a 2001. évi 215ös számú helyi közigazgatási törvényben foglalt elveknek érvényesülnie kell a helyi közigazgatás minden területén. A további változtatásokat a meglévő rendszerre kell építeni. Ez jogi reformot is jelent, de méginkább az önkormányzatok menedzsmentjének, a minőségi önkormányzati munka bevezetését. Az önkormányzatok irányítását az átláthatóságnak, hatékonyságnak és demokratizmusnak kell jellemeznie. Az ennek ellentmondó jogszabályokat módosítani kell. d. Az RMDSZ igényli a történelmi, földrajzi, gazdasági és etnikai szempontok tényleges figyelembevételét minden közigazgatási újjászervezésnél vagy módosításnál. e. A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kell a helyi közösség részvételét minden olyan döntésben, amelynek következményei kihatással vannak életükre. f. Az önkormányzati munkát a lakossággal való szoros kapcsolattartásnak és a teljes átláthatóságnak kell jellemeznie. g. Az RMDSZ támogatásával megválasztott önkormányzati tisztségviselőknek egész tevékenységüket a Szövetség Programjának, Alapszabályzatának és a vonatkozó hivatalos RMDSZ-dokumentumok ismeretében és szellemében kell végezniük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeinek kiválasztása során a kompetencia elvét kívánja érvényesíteni. A megfelelő önkormányzati munka megvalósítása érdekében megalkotásra és alkalmazásra kell kerülniük azoknak a mechanizmusoknak, amelyekkel a polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok felelősségét érvényesíteni lehet. A felelősség a hatáskörök megfelelő minőségű ellátására, és az RMDSZ programjának érvényesítésére vonatkozik. Az RMDSZ képviseletében megválasztott önkormányzati képviselőknek beszámolási kötelezettségük van mind a helyi közösség, mind pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség irányába. Indokolt esetben, a Szövetség programjának vagy értékeinek súlyos megsértése esetén, a Szövetség megvonja politikai támogatását az illető önkormányzati tisztségviselőtől. h. Az RMDSZ területi szervezeteinek és az önkormányzatokban dolgozóknak szorosan együttműködve kell tevékenykedniük a Szövetség Programjának megvalósítása érdekében. Az önkormányzatoknak – közös területeiken – jó kapcsolatokat kell kialakítaniuk, együtt kell működniük egyházainkkal és a civil szervezetekkel. i. A közigazgatásban való anyanyelvhasználati jogokat az önkormányzatoknak minőségi szolgáltatásokon keresztül kell biztosítaniuk. j. Az RMDSZ fontosnak tarja a szolgáltató önkormányzat kiteljesítését. Alapvető célkitűzések a. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapvető célkitűzésének tekinti a helyi demokrácia intézményeinek továbbfejlesztését, a helyi választási rendszer reformját. b. A polgármester és a helyi tanács közötti viszonyt hatékonyságnak és együttműködésnek kell jellemeznie. Az alpolgármester hatáskörének tisztázását a helyi közigazgatási törvény módosításával kell elérni. c. Az RMDSZ síkraszáll a „politikai vándorlás” ellen, amely összeegyeztethetetlen a helyi demokrácia eszméjével. d. A Szövetség szorgalmazza a prefektus hatáskörének csökkentését. A prefektus igazgatási funkcióit meg kell szüntetni, a prefektusi jogkör csak a törvényességi ellenőrzésre korlátozódjon. A törvényességi ellenőrzésben is a közigazgatási bíráskodásra kell a

136

hangsúlynak helyeződnie. A prefektusi tisztségnek köztisztviselői jelleget kell kapnia, hogy ne legyen a politikai nyomásgyakorlás eszköze. e. A decentralizáció folyamatában a megyei decentralizált (valójában dekoncentrált) szakigazgatás jelentős részét a megyei tanács hatáskörébe kell utalni, a szükséges forrásokkal együtt. f. Az önkormányzati pénzügyek és gazdaságfejlesztés területén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következőket tekinti fő célkitűzéseinek: – A Romániai Magyar Demokrata Szövetség növelni kívánja az önkormányzatok szerepét a helyi gazdasági fejlesztésben. Ezért a pénzügyi autonómia kiteljesítését, az önkormányzatok GDP-ből való részesedésének növelését követi. Az RMDSZ egy olyan helyi közpénzügyi rendszer mellett foglal állást, amelynek központi elemei a hatékonyság és átláthatóság. – Az életminőség szempontjából nélkülözhetetlen a helyi közszolgáltatások minőségének javítása: itt az RMDSZ célja a szolgáltató önkormányzat fogalmának bevezetése és a szolgáltató önkormányzat megvalósulása. – A decentralizáció folyamatában fontos az erőforrások és a feladatok közötti arányosság elvének gyakorlati érvényesítése. Erre létezik jogi alap, de alkalmazásuk nem mindig valósul meg teljesen. Szükséges, hogy a kormány úgy decentralizálja helyi szintre a problémákat, hogy egyben rendelje hozzá a gazdasági forrásokat. – Az önkormányzati gazdaságfejlesztés területén megalapozott és realista fejlesztési tervekre van szükségünk. Ez legyen egységes a területi-közigazgatási egységekben, ne több fejlesztési terv versengjen egymással, hanem az egységes terv minél teljesebb megvalósításáért versenyezzenek az önkormányzatok. A fejlesztési tervek nem csak községi/városi jellegűek, hanem kistérségben, megyében, régióban is gondolkodnak. Az RMDSZ-nek célja a konkrét problémák megoldására szabadon létrejött önkormányzati társulások ösztönzése és támogatása. Az együttműködés a hatékonyság növelését jelenti: a források, a szaktudás koncentrálása gyorsabb és komolyabb eredményekhez vezet. A fejlesztési tervnek reális stratégiai gondolkodás eredményének kell lennie. Erdély különböző térségei más-más típusú fejlesztési stratégiákat igényelnek. A Partium, a Székelyföld, a szórványvidékek sajátos problémákkal küszködnek. Így a megoldások is sajátosak, ezért az RMDSZ Erdély valamennyi térségében olyan fejlesztési stratégiát szorgalmaz és követ, amely a helyi körülmények elemzésén alapszik és eredményes tud lenni. g. A Szövetség, az Országos Önkormányzati Tanáccsal együttműködve, programot dolgoz ki a helyhatósági választásokra való felkészülésre, a szakmai képzésre és a tisztségviselők kiválasztására. Az önkormányzati munka minőségének javítása érdekében a Szövetség támogatja a regionális önkormányzati képzési központok létrehozását. h. A Szövetség támogatja az önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. i. A regionális gazdasági fejlesztés és a területfejlesztés érdekében a Szövetség szorgalmazza: – a régiók a megyék szabad társulásán alapuljanak; – a gazdaságfejlesztési régiót, mint fogalmat, meg kell jeleníteni az Alkotmányban; – a régió fejlesztési hatásköreit a központtól kell elvonni, a szükséges forrásokkal együtt, a megye hatásköreit erősíteni kell; – a kistérségnek a helyi területfejlesztés eszközévé kell válnia. j. A falugondnoki szolgáltatás intézményesítése az önkormányzatok támogatásával. . A Rendőrség szervezéséről és működéséről, illetve a Rendőr jogállásáról szóló törvények alapvetően új helyzetet teremtettek, ezért az RMDSZ szükségesnek tartja a közbiztonság reformjának folytatását: – a helyi közösségek ellenőrző és irányító jogkörének növelését; – a rendőr köztisztviselői jogállásának tudatosítása; – a közbiztonság és az állampolgár közötti viszony rendezését, különös tekintettel a kisebbségi közösségek tagjaira;

137

– a rendőrök és csendőrök a lakosság nemzetiségi részarányának megfelelő toborzását; – a szolgálatban állók nyelvi képzését, különös tekintettel a kisebbségi nyelvekre; – a rendőr anyagi helyzetének és társadalmi helyzetének stabilizálását és növelését. Önkormányzatok kommunikációs funkciója – a szolgáltató önkormányzat fogalma Az önkormányzatok szolgáltató szerepe elsősorban a lakosság minél hatékonyabb tájékoztatását jelenti, és ezáltal a lakosság a döntéshozási folyamatban való minél aktívabb részvételét. A szolgáltató önkormányzat ügyfél-orientált önkormányzat, ezért megvalósításában kiemelt jelentősége van a polgármesteri hivatal hozzáállásának, nyitottságának a civil szféra, a település / város / megye lakosságának gondjai iránt. Ennek egyik megoldási formája olyan „közönség kapcsolatokkal” foglalkozó kommunikációs irodák és csatornák kialakítása, amelyeknek kizárólagos céljuk a polgárok minél hatékonyabb és gyakoribb tájékoztatása, mind jogaikról és kötelezettségeikről, mind pedig az intézmény működéséről, döntéseiről és cselekvési prioritásairól. Ez egyben új lehetőséget teremt a vélemény kinyilvánítására és a helyi polgári öntudat ápolására. A kommunikációs iroda további céljai: folyamatos információszolgáltatás, a lakosság és önkormányzat közötti együttműködés kialakítása, az intézmény külkapcsolatainak ápolása, mindazon információ biztosítása a polgárok számára, amelyek alapján a polgár tudhatja azt, hogy milyen helyzetben, milyen feltételek igazolása által, milyen eljárások révén, milyen szolgáltatásokra jelenthet be igényt. Az átláthatóság és hatékonyság szempontjából előrelépést jelentene az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése; a szociális ügyek, adminisztrációs dokumentumok, önkormányzatok közötti továbbítására vonatkozó szervezési, technikai feltételek megteremtése. Nem utolsósorban az informatikai fejlesztéseket kell kivitelezni és ezeket önkormányzati céltámogatások körébe foglalni. A hatékony információcsere érdekében, azon helyi vagy megyei önkormányzatok esetében, ahol ez még nem jött létre, intranet hálózatba kell összekötni egy-egy megye, illetve a régiók valamennyi önkormányzatát. Az önkormányzatoknak az Interneten, saját honlapukon közzé kell tenniük minden közérdekű információt és e-mailen keresztül válaszolniuk kell az érkezett levelekre, panaszokra, kérdésekre. A lehető legrövidebb időn belül az önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük a teljes ügyfélforgalom Internetes kezelésének lehetőségét, az ügyfélszolgálati tevékenységet az Interneten keresztül is elérhetővé kell tenni. Az önkormányzatok egyéb területeken betöltendő feladatait (egyes oktatási, művelődési, szociálpolitikai kérdések) a program vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Önkormányzatok szerepe a szociális kérdések megoldásában Minden helyi szociálpolitikai elképzelésnek figyelembe kell vennie az önkormányzatok törvényes hatáskörébe tartozó kötelezettségeket. Romániában ma az önkormányzatokat érintő szociális szabályozás meglehetősen sok kötelezettséget hárít az önkormányzatokra, tekintettel ezek pénzügyi forráslehetőségeire. Ezért a szociális ellátások hatékonyabb megoldása érdekében előnyösebb, ha az önkormányzatok megállapodásokat kötnének és bevonnának ebbe a folyamatba közintézményeket és civil szervezeteket, javítva ezáltal az ellátások eredményességén is. A szolgáltatási területeken kiegészíteni szükséges a szolgáltató intézmények és vállalkozások tevékenységének ellenőrzését, mint az általuk elvégzett feladatok mennyiségét és minőségét illetően, mint a működésükben érvényesítendő, fogyasztóvédelmi és minőségellenőrzési területeken Az önkormányzatok szociális ellátási szerkezete, intézményeinek összetétele általában ma még nem felel meg a lakossági szükségleteknek. A legjelentősebb hiányosság az egyre növekvő szegénységi arány kezelésében mutatkozik, de a megszokott szociális problémák területén is jelentős strukturális változásokra van szükség. Ahhoz, hogy a helyi és megyei önkormányzatok szolgálják a lakosság minőséggel kapcsolatos elvárásait, az érintett területeket (oktatás, kultúra, egészségügy, szociálpolitika) kell figyelembe venni és ezen belül közvetlenül az embereket, a lakosságot. Az ember

138

elégedettségének biztonságát kell elérni és ennek érdekében egy célhoz vezető eszközrendszert kell gyakorlatba helyezni, olyan területeken mint például: 1. A támogatási / segélyezési rendszer működtetése Ma az önkormányzatok szociálpolitikájának egyik legfontosabb kihívása az eredményes segélyezési rendszer kidolgozása és működtetése. Az utóbbi években a segélyek mértéke jelentősen megnőtt ezért az önkormányzatok intézményi kapacitásainak nagy részét leköti. 2. A fogyatékosok, szellemi és fizikai sérültek esélyegyenlősége Ennek megoldására szükség van az önkormányzatokon belül egy új keret biztosítására, amely hangsúlyosan kezeli a fogyatékos ember szükségleteit és megteremti számukra az esélyegyenlőséget. Ennek feltételei: a társadalom tudatosságának növelése a fogyatékos embertársak jogairól, szükségleteiről és képességeiről; támogató szolgáltatások létrehozása. A szociális-lakás probléma Megfelelő ösztönző szabályozórendszer esetén a helyi önkormányzatoknak mind az igények, mind pedig a lehetőségek szempontjából hatékonyabb megoldásmódok állnak rendelkezésükre, ezért szükséges lakáspolitikai szerepük növelése. A jelenlegi lakáshelyzet jellemző gondja az újonnan épült lakások alacsony száma, a magas lakásárak, valamint a régi épületek elmaradt felújítása. Az önkormányzatoknak támogatások bevonásával egyszerre kell ösztönözniük az új lakások építését és a meglévő állományok felújítását, hozzájárulva ezáltal elsősorban az ifjúság támogatásához és itthon maradásához, valamint a magyar pedagógusok számára szolgálati lakások biztosítása által, az oktatási színvonal növeléséhez. AZ RMDSZ REGIONÁLIS ÉRDEKEI, RÉGIÓ- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Az RMDSZ regionális politikájának érdeke és célja a. olyan gazdaság- és intézményfejlesztési politika kialakítása, amely figyelembe veszi az erdélyi helyi társadalmak sajátos örökségét, valamint az itt élő nemzeti közösségek igényeit, intézményteremtő és -működtető hagyományait; b. Erdély felkészítése az Európai Unió bővítéséből adódó lehetőségek, a határmenti és határokon átnyúló programok és az európai intézmények által biztosított közösségi alapok felhasználására. c. erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, erdélyi önkormányzati szövetségek létrehozása, amelyek képesek: – a decentralizációs folyamat érdekében való hatékony fellépésre, – az erdélyi kistérségek sajátos érdekeinek érvényesítésére, – önálló területi és/vagy ágazati jellegű fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására, – a helyi közösségek a globalizációs folyamatba való bekapcsolására, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy Erdély, mint Közép-Európa egyik sajátos történelmi régiója pillérként szolgáljon Románia európai integrációjában. – Erdély regionális érdekeinek képviseletében az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Régiófejlesztés Az RMDSZ a gazdaságfejlesztés eszközeként tekinti a kistérségi társulást, valamint a gazdaságfejlesztési régiót. Bennük látja gazdaságfejlesztés és életminőség javításának alapját. A román közigazgatás háromszintes modelljét a gazdaságfejlesztési régiók egészítenék ki, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási jogosítvánnyal. A gazdaságfejlesztési régió, amely a megyék társulásából jön létre, a megye és az állam között helyezkedik el.

139

A kistérségi társulások, amely elnevezés alatt az önkormányzatok társulása által létrejött térséget értjük, a település és a megye közti szinten helyezkedik el. A régió gazdaságfejlesztési stratégiájának összhangban kell lennie az Európai Unió regionális politikájának elveivel, valamint Románia település-hálózatának történelmileg kialakult adottságaival. Az RMDSZ felismeri, hogy Európában a gazdasági fejlődésben a verseny elsősorban a régiók közt zajlik. Ezért szükséges a gazdaságfejlesztési régió fogalmának megjelenítése az alkotmányban. Szintén szükségesnek tartjuk a régiófejlesztési törvény módosítását, hogy a régió jogi alanyként megjelenhessen, és lehetséges legyen intézményes hátterének megteremtése. A régiónak a gazdasági minisztériumok gazdaságfejlesztő és beruházó kompetenciájának egy részét kell átvennie. A régiót nem közigazgatási egységként, hanem gazdaságfejlesztési társulásként képzeljük el. A meglévő gazdaságfejlesztési régiókat nem támogatjuk, mert kialakításuknál nem vették figyelembe sem a földrajzi, sem a történelmi, sem a valós gazdasági szempontokat. Meggyőződésünk, hogy Romániában a mostaniaktól különböző, új gazdaságfejlesztési régiókat kell létrehozni. A gazdaságfejlesztési régió intézményesítése mellett szükség van a térségi együttműködésre, amely önkormányzatok társulásán alapszik függetlenül attól, hogy melyik fejlesztési régióhoz tartoznak. Ez által válik hatékonnyá egyes közösségi célok megvalósítása (például környezetvédelem, a nemzetközi repülőterek fenntartása; modern diagnosztikai és egészségügyi központok kialakítása, amelyek több megyét szolgálnának stb.). Magyarország uniós tagságából következik, hogy a határmenti önkormányzatok, régiók, kistérségi társulások határokon átnyúló együttműködése Románia uniós integrációjának az előkészítőjeként szolgál. Területfejlesztés Gazdasági fejlődés infrastruktúra nélkül nincs. Ezért szükséges: – Olyan, sajátos és aktív területfejlesztési politika kialakítása, amely összhangban van mind az Európai Unió regionális politikájának elveivel, mind pedig az erdélyi településhálózat történelmileg kialakult adottságaival; – Korszerű közlekedési és kommunikációs infrastruktúra kialakítása Erdélyben, valamint Erdélyen áthaladó autópályák építése. Az RMDSZ területfejlesztési politikája a következő célokat követi: – gazdasági és szociális kohézió; – a fenntartható fejlődés elveit tiszteletben tartó gazdasági verseny; – a természeti és kulturális sokszínűség meg tartása; – a régiók kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése; – a régiók közötti strukturális különbségek csökkentése; – a személyek közötti tényleges esélyegyenlőség biztosítása. Az RMDSZ, Románia területfejlesztési politikájának az alábbi fő irányait szorgalmazza: – többközpontú és kiegyensúlyozott városrendszer kiépítése – integrált közlekedési és kommunikációs rendszer kiépítése, amely elősegíti az infrastruktúrához és a tudáshoz való egyenlő értékű hozzájutást – a természeti és a kulturális örökség fejlesztése és megvédése. KÖRNYEZETVÉDELEM Szövetségünk alapvető érdeke ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzése. Támogatjuk újabb természetvédelmi területek létesítését, a mesterséges környezet szennyezés mentes fejlesztését törvényjavaslatok és területfejlesztési alternatívák kidolgozását. Az RMDSZ azokat a környezetvédelmi intézkedéseket támogatja, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi normákkal és egyezményekkel. E célból

140

sürgeti a Kárpát-medence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését, az erre vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. Szorgalmazzuk a kormány hatáskörének megszüntetését az Országos Környezetvédelmi Hatóság felett és e hivatalnak a kizárólagos parlamenti alárendelésen alapuló átszervezését. Fontosnak tartjuk: a. a jelenleg érvényben lévő (újraközölt 137/1995) Környezetvédelmi Törvény kibővítését részben olyan európai és nemzetközi szabályzásokkal, amelyek még nem kerültek átvételre, részben a környezetkímélő és környezetvédelmi tevékenységek folytatását ösztönző EU szintű támogatási rendszerrel; b. a környezetvédelmi beruházások ösztönzését, különös tekintettel a csatornázást, szennyvíztisztítást, valamint a hulladékkezelést szolgáló fejlesztések forrásainak biztosítására. A finanszírozásban az EU-s források mellett az állami költségvetésből való hozzájárulásnak is alapvető tényezőnek kell lennie; c. hulladék feldolgozó háttéripar kialakítását, fejlesztését, hitel- és adókedvezmények nyújtásával; d. környezetvédelmi szempontok érvényesítését a gazdasági életre vonatkozó szabályrendszerben; e. fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítását a környezetkímélő csúcstechnológiákat meghonosító vállalkozások számára; f. a helyi közösségek és a környezetvédő mozgalmak részvételét a környezetvédelmet érintő állami, önkormányzati döntési folyamatokban. Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítása feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ e cél érdekében felhasználja mind az intézményes kereteket, mind pedig a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, a különböző ösztöndíjakat. Lehetővé kell tenni – külföldi továbbképzés formájában is – a nemzetközi szintű tájékozódást. KÜLPOLITIKA ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Külpolitika Az RMDSZ Romániában élő magyar nemzeti közösség képviselőjeként arra törekszik, hogy érdemben hozzájáruljon a Kárpát-medencei országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek politikai, kulturális és gazdasági közeledéséhez, ezzel is hozzájárulva az európai integrációhoz. Az RMDSZ kiemelt fontosságot tulajdonít a Kárpát-medencei magyar közösségek együttműködését intézményesítő Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tevékenységének, és aktív szerepet vállal a MÁÉRT megalakulásakor kitűzött célok megvalósításában. Érdekünk a román-magyar államközi kapcsolatok ápolása és megerősítése. Szorgalmazzuk további konzulátusok megnyitását, valamint a román-magyar testvér-települési kapcsolatok ösztönzését. Az RMDSZ továbbra is felhasználja magyarországi és nemzetközi kapcsolatrendszerét Romániának az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozása érdekében. Meghívásunk és várható taggá válásunk az Északatlanti Szerződés Szervezetében (NATO) megerősítette országunk biztonságát, és szilárd kötődését a fejlett demokráciák közösségéhez. Az RMDSZ támogatja Románia minden szintű integrációját a NATO-ba, aktív szerepvállalást a közös védelmi struktúrában illetve feladatokban, és szorgalmazza az ország eddigi kötelezettségvállalásainak teljesítését. Az Európai Néppárt tagjaként az RMDSZ hozzájárul a keresztény értékrend európai érvényesítéséhez és a nemzetek közös Európájának a felépítéséhez.

141

Kisebbségi érdekvédelmi szervezetként Szövetségünk tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, kezdeményezi és támogatja az európai kisebbségvédelmi normák további fejlesztését. Az RMDSZ szorgalmazza a romániai magyarok méltányos jelenlétét a külügyi, katonai és biztonsági apparátusban. Támogatjuk olyan biztonságpolitika kialakítását, amely térségünk demokratikus átmenetének problémái és a hagyományos kihívások mellett megfelelően képes kezelni a XXI. század új típusú kockázatait, a globális, aszimmetrikus fenyegetéseket (terrorizmus, migráció, kábítószer- és embercsempészet stb.). NATO és biztonságpolitika A NATO tagságból következő biztonságpolitika elvek feltételezik: – a honvédelmi célú költségek ésszerű növelését, az alapok hatékony és átlátható felhasználását; – egy kizárólag hivatásos katonákból álló, megfelelően képzett és felszerelt hadsereget, a technikát és a katonák magas színvonalú kiképzését előtérbe helyező gondolkodásmód térhódítását a hadseregen belül; – a katonai és biztonsági szervek civil ellenőrzésének kiteljesítését. Európai integráció Az európai integráció olyan eszköz, amellyel biztosítható az ország gazdasági, szociális és politikai stabilitása és fejlődése. Ezáltal a romániai magyar társadalom számára is megvalósítható az európai értékrendet követő nemzetekhez való felzárkózás. Az európai integráció hosszú távon a nemzetpolitikánk meghatározó tényezője lehet, teret biztosít arra, hogy a Kárpát-medence magyarságával szorosabb együttműködést alakítson ki. Annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások során közösségünk érdekei megjelenítésre találjanak, szorgalmazzuk az RMDSZ képviselőinek, szakértőinek részvételét a csatlakozási tárgyalásokon. A sikeres integráció érdekében szükségesnek tartjuk: a. olyan koherens csatlakozási stratégia kialakítását, amely figyelembe veszi az Európai Tanács 2002-es koppenhágai ülése által elfogadott csatlakozási menetrendet. b. az európai uniós jogharmonizáció felgyorsítását; c. az előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) hatékony felhasználását. d. dinamikusabb politika alkalmazását a csatlakozásra váró országok határmenti együttműködésében, szubregionális programok beindítását, az uniós alapok felhasználása érdekében. e. a régió országainak kormányai közötti állandó kétoldalú kapcsolattartást az európai integráció összetett problémáinak megoldása céljából. f. a civil társadalom bevonását az integrációs folyamatba. g. az Európai Unió csatlakozási menetrendjében és más, Romániára vonatkozó dokumentumaiban előírt kötelezettségek jóhiszemű és maradéktalan teljesítését. EMBERI JOGOK Az alapvető és egyetemes emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, ezért az RMDSZ célja, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi írott és elektronikus sajtóval, és képviselteti magát a kisebbségvédelemmel foglalkozó nemzetközi kongresszusokon, konferenciákon. Az RMDSZ aktívan részt vesz az ENSZ és az Európa Tanács jogi, illetve kisebbségi bizottságaiban, az Európai Népcsoportok Szövetségének (FUEV) munkájában. Az RMDSZ a következő dokumentumokat tartja irányadónak és kötelezőnek, az azok betartásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokkal együtt:

142

– az EBEÉ Helsinki Záróokmányát (1975.08.01); – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993 számú Ajánlását és az 508as számú Határozatát; – az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó Koppenhágai Találkozójának (1990.06.29) záródokumentumát; – az EBEÉ Helsinki Konferenciájának (1992.07.9-11) Záródokumentumát; – az ENSZ Közgyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. december 18-án kelt Nyilatkozatát; – a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját; – Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött szerződést; – Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995); – Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században (2002.) PÁRTOKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni, és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége közel áll az RMDSZ politikai alapelveihez. E kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, céljaival, törekvéseivel, hogy ezek megvalósításához megnyerje azok politikai és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külkapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Alapelveivel és az Európai Néppárt programjával összhangban csatlakozhat a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez. Az Európa Tanács és a Nyugat-Európai Unió (WEU) Parlamenti Közgyűlésében az RMDSZ képviselői az Európai Néppárt (EPP) frakciójában vesznek részt a munkálatokban. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi és szakmai – a Szövetséggel országos szinten társult – szervezetekkel együtt látja el, a kölcsönös támogatás jegyében. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. A Szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítson ki. A Szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989 decembere előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva e pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. A Szövetség – az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembevételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. A Szövetség Románia Parlamentjébe választott képviselői és szenátorai kötelesek az RMDSZ Kongresszusa által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban álló törvényhozói tevékenységet kifejteni.

143

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG VIII. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Arad, 2007.március 2-3.) PREAMBULUM: Kijelentjük, hogy a román állampolgárok és az Európai Unió polgárai közösségének vagyunk tagjai. A romániai magyarság aktív részese kíván lenni az integráció folyamatának. 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek, programjukban és tevékenységükben kifejezik a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. A Szövetség programjának, alapszabályzatának, szervezeti és működési egységének elismerése és tiszteletben tartása az eredményes politikai és társadalmi érdekképviselet alapfeltétele. Ugyanakkor az eszmei, ideológia sokszínűség a romániai magyar társadalom alapvető értéke. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, a keresztény értékrend, az egyéni és közösségi nemzeti kisebbségi jogok, a parlamentáris demokráciára és esélyegyenlőségre épülő jogállamiság értékei képezik. A Szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, nacionalizmust, a sovinizmust. Határozottan elutasítja és fellép az erőszakos asszimiláció minden formája ellen. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ területi szervezetei, platformjai és társult tagjai – a programját elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek – részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában. 2. A romániai magyarság Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát, mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor az Európai Uniót alkotó népek közösségébe is tartozik. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az uniós struktúrákban való jelenlétet és érdekképviseletet. Régi történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni, ehhez közjogilag szavatolt önkormányzati rendszerrel kell rendelkeznie. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek, otthonának vallja szülőföldjét, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárul. Az RMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi, az Európai Unió intézményei által is elismert jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják. Mindezek elérésének a leghatékonyabb módja és eszköze, hogy a romániai magyar nemzeti közösség közjogilag is szavatolt önkormányzati intézményekkel rendelkezzék. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez, mint történelmi régióhoz kötődik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek, mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményes hagyományait. Az RMDSZ felelősséget érez minden romániai magyarért, meggyőződése, hogy az egyén, a család jóléte és szociális biztonsága a közösség boldogulásának feltétele.

144

3. A romániai magyar közösség alapvető érdekei: – a gazdasági megerősödés; - az európai gazdasági térséghez és életszínvonalhoz történő felzárkózás folyamatának felgyorsítása; – nemzeti identitása megtartása Romániában és Európában, az ehhez szükséges belső és uniós jogrendszer kialakítása – parlamentáris demokrácián alapuló jogállamiság megerősítése és megfelelő működtetése: - a parlamenti demokrácia keretében a törvényhozás szerepének erősítése; - a jogállamiság keretében az elfogadott jogszabályok következetes betartása, a jogkövető magatartás érvényesítése, mind a természetes, mind a jogi személyek esetében, kiemelten az állami hatóságok vonatkozásában; - az igazságszolgáltatás valós, hatékony, független és szakszerű működése, a korrupció minden formája elleni szervezett, eredményes és politikamentes küzdelem; – a román nemzettel és más nemzeti kisebbségekkel konfliktusmentes együttélési formákat alakítson ki, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; - Romániai magyarokként és egyben európai polgárokként, szabad kapcsolattartás minden magyarral. 4. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. a. Az RMDSZ a romániai társadalom általános demokratizálását és korszerűsítésének folytatását szorgalmazza: – az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli-segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás és sajtószabadsághoz, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség közösségi jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem; - az ország Európai Uniós tagsága által nyújtotta új lehetőségek kihasználása az életminőség javítását, a társadalmi felzárkózást, a jóléti csatlakozást kell eredményezze, mely egyben biztosíthatja a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségét; Az RMDSZ a romániai társadalom további általános demokratizálódását és korszerűsítésének folytatását szorgalmazza. Ennek keretében igényli a parlamentáris jogállam megerősítését és megfelelő működtetését, a politikai rendszer demokratikus pluralizmusának, az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; elvárja az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartását, politikai képviseletük jogosságának elismerését; a romániai magyarság megfelelő, törvény által szavatolt képviseletének a biztosítását a helyi és központi államigazgatási hivatalokban, valamint az Európai Unió intézményeiben, hivatalaiban és testületeiben. - a magántulajdonra épülő piacgazdaság kiépítése, a gazdasági szerkezet korszerűsítése és decentralizációja; - a rendőrség és a tűzoltóság alárendelése a helyi önkormányzatoknak; - a nemzetbiztonsági szervek fölötti polgári ellenőrzés bővítése és ezen szolgálatokban tapasztalható nacionalista beállítottság megszüntetése; - az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítása, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliség és az infláció káros hatásait; hatékony szociális védelmi

145

rendszer bevezetése; a szakszervezetek által az alkalmazottak számára biztosított hatékony érdekvédelmet elősegítő rendelkezések meghozatala. Az RMDSZ szociálpolitikájának alapelve a társadalmi szolidaritás összekapcsolása az egyén szociális felelősségével, a társadalmi megsegítés önmagában nem lehet célravezető, szükség van arra is, hogy a rászorultak mozgósítsák saját energiájukat is helyzetük javítására; - korszerű, fejlődő, innovatív piacgazdaság megvalósítása; - a helyi demokrácia elvei alapján a helyi hatóságok és önkormányzatok, kistérségi társulások és közigazgatási hatáskörrel rendelkező régiók keretében a kisközösségek, az önfenntartó civil társadalom, valamint a közigazgatási és szolgáltatási intézmények hatékony megszervezése és működtetése, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseinek szellemében. b. A romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, e jogok garantálását, valamint az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Az autonómia: - a demokratikus döntéshozatal és államszervezés gyakorlata; – elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során kell érvényesülnie; - alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidiaritás eszméje; - érvényesülésének kerete a működő, hatékony, emberközpontú jogállam intézményrendszere; - a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; – eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; – stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi nemzetiségek együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. Mindaddig, míg az ezt biztosító törvények meg nem születnek, az RMDSZ, a maga által megszervezett belső választások útján olyan autonómia tanácsokat hozhat létre, amelyek, korlátozott hatáskörben, a jogállam és az érvényben lévő törvények keretei között a közösség identitását érintő kérdésekben, korlátozott önkormányzati feladatokat látnak el. - A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre, amelynek szabályosságát külön törvény alapján az állam szavatolja. Különös fontosságot tulajdonítunk a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanácsnak, a regionális önkormányzat megvalósítását célul tűző Székelyföldi Önkormányzatok Szövetségének. – A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. – A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával jön létre. – Célunk, hogy a régiófejlesztés szervezési formái feleljenek meg az Európai Unió követelményrendszerének és a hagyományos kapcsolatrendszereknek Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a következőknek:

146

- a széleskörű decentralizáció és szubszidiaritás elve alapján a helyi közigazgatás regionális, helyi önkormányzati (megyei, városi és községi), valamint kistérségi (önkormányzati társulások) szinteken való fejlesztését; – olyan társadalmi feltételek kialakítása, hogy minden állampolgár szabadon vállalhassa, őrizhesse és ápolhassa nemzeti identitását, használhassa nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ez által bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak lenne kitéve; – törvényes keretek biztosítása az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein; – a romániai magyar közösség saját művelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magában foglaló anyanyelvű oktatási hálózat létrehozása; – a romániai magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó anyagi, gazdasági, szakmai és szociális feltételeinek javítása, színvonalának emelése, a tárgyilagos tájékoztatásra való törekvések támogatása; – a romániai magyar nemzeti közösség számaránya szerinti részesedése a központi és helyi költségvetés kulturális és oktatási célokra, tudományos és kulturális ösztöndíjak alapítása, illetve hasonló jellegű díjak létrehozása és odaítélése. c. Szorgalmazzuk a különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítását: – sokrétű interetnikai kapcsolatok kialakítása egymás kölcsönös, valós megismerése érdekében; – a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítása; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítása; – a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetése; – a felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezése; – össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítása, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele, a nemzeti kisebbségek tagjai azon jogának feltétlen elismerése, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak; – vállaljuk közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai száműzetésbe kényszeríttettek jogi és erkölcsi rehabilitálása érdekében indított küzdelmet. d. Az anyanemzettel, a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén: - az Európai Unión kívüli államokban élő magyarokkal való kapcsolattartás erősítése, ezen közösségek lehetőség szerinti támogatása; - az intézmények, szervezetek, egyesületek közötti kapcsolatok fejlesztése, a szakembercsere érvényesítésének rendszere, a vonatkozó uniós normák biztosította lehetőségek széleskörű és hatékony kihasználása; - ugyancsak az uniós normák szerint az információk országhatárokon át, történő szabad áramlásának biztosítása. 5. Az RMDSZ teljes jogú résztvevője a romániai politikai életnek. Jelölteket állít parlamenti, az elnök és helyhatósági választásokon. Képviselői a parlament két házában önálló frakciót alkotnak. Saját programja megvalósítását követve, megfelelő testületeinek határozata alapján – kormányalakítás érdekében – koalícióra léphet más politikai szervezetekkel, a kormányprogramnak megfelelően részt vehet a kormányzati munkában. Alapelveihez híven vesz részt a parlamenti munkában. Politikai stratégiája szerint sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, és az etnikai

147

érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat. Aktívan részt vesz a jogalkotásban. Céljának tekinti a jogharmonizáció megvalósítását, a túlszabályozás megszüntetését, a jogbiztonság megteremtését. A magyar nemzeti közösség érdekeit szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ugyanakkor következetesen fellép azért, hogy az Európai Parlamentben megismertesse a magyar nemzeti kisebbség problémáit. Meggyőződésünk, hogy az európai felzárkózás egyik alapkövetelménye megfelelő régiófejlesztési stratégiák és programok kidolgozása és végrehajtása. Ehhez nem elegendő a létező, hibásan kialakított gazdasági fejlesztési régiók megtartása. Az RMDSZ szorgalmazza a hagyományos, történelmileg kialakult, a létező etnikai arányokat figyelembevevő és gazdaságilag igazolt régióknak, mint közigazgatási egységeknek a kialakítását, melyek törvényben megszabott, széleskörű döntési és végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek. Az európai regionális együttműködés kialakítása és fejlesztése érdekében aktívan részt vesz az euró-régiós fejlesztési programok kidolgozásában és végrehajtásában. Ezek az elvek vezérlik mind a törvénytervezetek kezdeményezése és kidolgozása során, mind a parlamenti vitákban, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását interpellációk benyújtásával is igyekszik elősegíteni. Parlamenti tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Választott és kinevezett tisztségviselői tevékenyen részt vesznek a helyi, megyei tanácsok, az állami közigazgatás különböző intézményeinek munkájában. Szorgalmazzuk önálló önkormányzati struktúrák rendszerének létrehozását, a közösség által történő fenntartását valamint ennek állami és uniós forrásokból történő támogatását. Az RMDSZ célja olyan jogi és intézményrendszer létrehozása, amelynek keretében a civil társadalom szabadon szerveződhet és fejlődhet, felelős állampolgárokat nevelhet, gyakorolhatja az államhatalom feletti civil kontrollt. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny egyesületeknek és alapítványoknak létrejöttét, valamint működését. Keresi az együttműködés lehetőségeit, és ápolja a kapcsolatokat a sajtóval annak érdekében, hogy a közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Kommunikációs stratégiájának alapelve a hiteles tájékoztatás. Az RMDSZ, értékelve a történelmi magyar egyházak közösségmegtartó szerepét, együttműködik velük, támogatja őket és számít támogatásukra. Külkapcsolataiban az RMDSZ igyekszik hozzájárulni a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és céljainak nemzetközi ismertetéséhez és elfogadtatásához, az európai kisebbségvédelmi normák további fejlesztéséhez, a kelet-közép európai népek politikai, kulturális és gazdasági közeledéséhez. GAZDASÁG Az RMDSZ gazdasági programjának társadalompolitikai célkitűzései: - jelentősen emelkedjék az állampolgárok életszínvonala; javuljanak életkörülményeik és az élet minősége - gyarapodjék és erősödjék a középréteg - csökkenjen a szegénység, az elvándorlás és javuljanak a felemelkedés esélyei Ehhez szükségünk van egy jól működő, fenntartható fejlődésű piacgazdaságra, amely egyben a demokrácia alapfeltétele is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő alapelveket követi: – az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának további csökkentése

148

- a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása - vállalkozásösztönző környezet kialakítása - esélyegyenlőség biztosítása vállakózóinknak a gazdasági élet átalakításában való részvételéhez és helyi vagy országos szintű gazdasági tevékenységéhez, a kompetencia elve alapján - a gazdaságfejlesztési alapok átlátható pályázati rendszerrel történő elosztása - magyarlakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, különös tekintettel a Székelyföldre - olyan költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek és helyi önkormányzatoknak - a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét figyelembe vevő gazdaságpolitika GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK - a gazdaság teljesítményen alapuló növekedése, amely maga után vonja a társadalom egészében érzékelhető életszínvonal-javulást, illetve a reálkeresetek növekedését; - a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek létrehozása; - a román gazdaság EU követelményekhez való igazítása, Románia és az Unió közti fejlettségi különbségek csökkentése, a közösségi források hatékonyabb felhasználása - Románia területfejlesztési stratégiájának végelegesítése, mely biztosítja a helyi regionális és országos területfejlesztési tervek, a város és vidékfejlesztés összehangolását, a városfejlesztési integrált programok hangsúlyos jelenlétét különböző európai uniós programokban. - kiemelt szerepet kap az erdélyi térségek (Partium, Belső Erdély, Székelyföld) sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési programok támogatása - a Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megyék) sajátos helyzete és adottságai miatt különleges megoldásokat igényel. Ezért az RMDSZ kiemelten kezeli térségspecifikus fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását, amelyek rendeltetése a beruházások ösztönzése, új munkahelyek létrehozása és a korszerű technológiák bevezetése a székelyföldi hagyományos iparágakba - a romániai magyar közösség jelentős része vidéken él, ezért az RMDSZ szükségesnek tartja a vidék gondjainak megoldását, az ott élők életkörülményeinek javítását - a magyarlakta területek infrastrukturális fejlesztése, az állami költségvetésből való méltányos részesedés biztosítása; - a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása, az agrárium EU csatlakozásra való felkészítése úgy, hogy az lehetővé tegye az önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttét - a tulajdonviszonyok rendezésének befejezése - vállalkozásösztönző, kedvező és kiszámítható gazdasági környezet kialakítása, a kis- és középvállalatok hatékony támogatása, a hazai vállalkozói réteg versenyképességének megerősítése - a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül A modernizáció ösztönzése, a beruházási arány jelentős növelése, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének gyorsítása STRATÉGIA Románia gazdaságfejlesztési stratégiájában kapjanak nagyobb hangsúlyt az export és az idegenforgalom növelésére, valamint a szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvések. Ezt elsősorban a humánerőforrás fejlesztésével, az innovációval, valamint magas technológiájú, termelő beruházásokkal lehet elérni. Elő kell segítenünk a hatékony hazai vállalkozói réteg kialakulását, amely tényezője az európai, illetve a nemzetközi gazdaságnak. 1. Életszínvonal politika

149

A népességfogyáshoz, az elvándorlás csökkentéséhez, illetve megállításához szükséges feltételek: - a reálkereseteknek az inflációt meghaladó mértékben kell növekedniük. Ennek alapja az évi 5-6%-os gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése. Ugyanakkor biztosítani kell a közszféra béreinek megfelelő arányú növelését, megkezdve a felzárkózást az Európai Uniós bérekhez - új munkahelyek létrehozása - szükséges a gazdasági ágazatok átalakítása következtében felszabaduló munkaerő átképzése és foglalkoztatásának megoldása; - olyan nyugdíjrendszer bevezetése, amelyben biztosítva van a nyugdíjak méltányossága, kiszámíthatósága és biztonsága, a nyugdíjaztatás időpontjától függetlenül. A mezőgazdaságban dolgozók nyugdíjának méltányos rendezése - a családtámogatáshoz való hozzáférés kiterjesztése, a támogatási formák bővítése, a juttatások mértékének az inflációt meghaladó növelése úgy, hogy az egy gyerek után járó támogatás haladja meg az átlagbér 10%-át - a 20 évnél régebbi tömbházak felújítását biztosító, állami támogatású és hitelkonstrukciójú program beindítása, amelynél a tulajdonosi hozzájárulás nem haladja meg a 20%-ot 2. Foglalkoztatás-politika Célja a magas szintű foglalkoztatottság, minőségi munkahelyek teremtése, a szegénység elleni fellépés. Ezt segíti a közterhek mérséklése, a részmunkaidős foglalkoztatás, a bedolgozói munka ösztönzése, és az átképzést, a felnőttképzést, a munkahelyteremtést elősegítő programok támogatása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk: – a nem hagyományos munkavégzési formák jogi kereteinek kialakítását; – a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek ismertetését, és hatékony kapcsolatok kialakítását a vállalkozói szférával; – a pályakezdő diplomások foglalkoztatását ösztönző programok kidolgozását; – a munkaközvetítéssel, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó intézmény-hálózat bővítését a magáncégek, civil szerveztek bevonásával és ezek folyamatos támogatását; – a képzési rendszer piac-érzékennyé alakítását; – olyan adórendszer kialakítását, amely a munkaadókat a személyzeti állomány képzésére, minőségi fejlesztésére, ismeretek naprakészen tartására serkenti, a humán erőforrás folyamatos képzését és átképzését finanszírozza; – a gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításánál kiemelt szempontként figyelembe venni a rendelkezésre álló humán erőforrás mennyiségét, minőségét és területi megoszlását. 3. Ágazati politikák a. Ipar - teljes szerkezetváltás az energetikai ágazatban, az energia piac liberalizálása, az energiatermelő és -elosztó egységek privatizálása; - az európai földgázszállító hálózatba való bekapcsolódás megvalósítása rövid időn belül, az e téren fennálló függőség megszüntetése; - fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítása a környezetkímélő csúcs-technológiákat meghonosító, valamint a műszaki újításokat és találmányokat hasznosító vállalkozások számára, a kutatásfejlesztési tevékenység támogatása, nemzetközi programokba való bekapcsolódás elősegítése; - minőségi ipari infrastruktúra és kötődő szolgáltatások biztosítása, zöldmezős beruházások (ipari-, logisztikai-, business parkok) kiemelt támogatása, az ehhez szükséges költségvetési források biztosítása. A hazai termékek a minőséggel és sajátos arculattal, márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi piacokon. Szem előtt tartva ezeket, a továbbiakban is támogatjuk azon programokat, amelyek az exportpotenciállal rendelkező ágazatokat segítik. Népszerűsíteni kívánjuk a termék mellett az erdélyi hagyományokat és szokásokat is, szükséges az erdélyi brand kialakítása és ennek megismertetése az Európai Unióban. Ezekben a programokban megfelelő szerepet kell kapjanak a transsylvanikumok. Ennek segítségével növekedni tud az

150

erdélyi megyék - különösképpen a székely és belső-erdélyi megyék - hozzájárulása az ország külkereskedelméhez. b. Kis- és középvállalkozások Felismerve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejét, valamint társadalmi kohéziós szerepét, szükségesnek tartjuk a vállalkozói réteg versenyképességének növelését: - a kis- és középvállalkozások közti együttműködés támogatásával; - kezdő innovatív vállalkozások támogatási rendszerének kidolgozásával, vállalkozói központok létrehozásával, fejlesztési projektek finanszírozásával; - minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatásával; - a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra jutásának támogatásával; - a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kedvezményes hitel- és garanciaalap feltőkésítésével; - szakmai szövetségek érdekvédelmi szerepének növelésével; - pályázati úton elnyerhető vállalkozásfejlesztési alapok létrehozásával; - az önerő finanszírozást igénylő beruházások esetében, a saját rész biztosítására egy elkülönített alap létrehozásának szorgalmazásával. c. Mező-, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés A versenyképes ágazatok kialakulásával, az EU szabályozási rendszerének és mechanizmusainak átvételével a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a következő időszakban rohamosan csökkeni fog. A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése. Ezért szükséges: - a mezőgazdaság fokozatos beillesztése egy komplex vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek; - az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján kidolgozni a Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert; - az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (WTO- és EU-konformitás); - egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő támogatási rendszer bevezetése oly módon, hogy a civil szervezetek számára biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos konzultáció és véleményezés; - a családi gazdaságok törvényének megalkotása, a családi gazdaságok kiemelt támogatási (EU-konform) rendszerével együtt, amellyel megszűnik a terméktámogatás üzemszerkezethez kötött megkülönböztető jellege is; - a mezőgazdasági irányítás elévült intézményrendszerének gyökeres megújítása, falugazdász, falugondnoki szolgáltatás létrehozása; - új piacszabályozási rendszer bevezetése, amely megteremti az értékesítési és jövedelembiztonságot a meghatározó jellegű mezőgazdasági termékek esetében. Az EU szabályzatain alapuló intervenciós felvásárlási rendszer bevezetése; - az EU egyes tagországaiban jól bevált tulajdonszerzési szabályok és korlátozások alkalmazása. Ezek közül a leglényegesebbek a helyben lakás, a mezőgazdasági tevékenység gyakorlása, a szakképzettség és a helyi érdekek figyelembevétele; - a tulajdonjog garantálása, a birtok egységének védelme, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítása; - a mezőgazdaság finanszírozásában elengedhetetlen a hazai pénzintézeti rendszer hitelezési technikájának fejlesztése, finanszírozási rendszerének modernizálása, a hitelkihelyezési konstrukciók bővítése, a bürokratikus ügyintézési eljárások egyszerűsítése, állami garanciális alap létrehozása a mezőgazdaság finanszírozásában;

151

- az agrártermelés természeti kockázatának elviselhetőbbé tétele érdekében katasztrófakárenyhítési rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítása egy elkülönített katasztrófaalap feltöltésével; - az áruértékesítés biztonságosabbá tétele érdekében beszerző-értékesítő szövetkezetek létrehozásának támogatása; - a földtörvény alkalmazásának befejezése; - a kataszteri nyilvántartás reformja, amely elengedhetetlen a föld adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a föld piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához; - a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerbiztonsági rendszer kiépítésének megkezdése; - a segítségre szoruló kistermelők szociális ellátási rendszerét úgy alakítani, hogy egészségügyi ellátásban és alapszintű nyugdíjban is részesüljenek; - farmok létrehozása és modernizálása; - a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése; - kis- és közepes vállalkozások létrehozása falvakon; - a kézművesség támogatása; - az agrárturizmus támogatása és népszerűsítése; - a tagosítás támogatása; - az állatbetegségek miatt bekövetkezett károk megtérítése; - az erdők tulajdonviszonya rendezésének véglegesítése; - a leromlott mezőgazdasági területek erdősítése, a vágásterületek felújítása a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célzó támogatási rendszer kialakítása; - a magánerdészeti rendszer megerősítése, az állami rendszerrel való egyenjogúsítása; - véderdők tulajdonosainak számára kárpótlási rendszerek kidolgozása, attól függetlenül, hogy jogi vagy magán személyekről van szó; - a vadászat mint jövedelmező tevékenység megfogalmazása az erdő és mező tulajdonosok számára. Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének a megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges: - vidékfejlesztési központok kialakítása a vidék- és területfejlesztés hatékony eszközeként. A vidékfejlesztési központok célja a területen működő intézmények, egyesületek, szervezetek kooperációs tevékenységének ösztönzése, a vidékfejlesztési tervek és programok technikai hátterének kidolgozása, a vidékfejlesztési tanácsadás hatékony megvalósítása és művelése, a vidékfejlesztési alapokhoz való hozzájutást lehetővé tevő pályázatok figyelése és írása, egyéb finanszírozási eszközök feltárása; - egy agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoport létrehozása, amely együttműködve a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével, valamint a mezőgazdaság terén tevékenykedő más civil szervezetekkel kidolgozza az RMDSZ mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiát, illetve biztosítja a döntés-előkészítés szakmai hátterét; - a vidéki infrastruktúra fejlesztésének a szorgalmazása úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei, esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakhoz; - a vidék megtartó ereje növelése céljából azon gazdák támogatása akik főfoglalkozása a mezőgazdasági vállalkozás és már bizonyítottak e téren; - a piacra termelő tejgazdálkodást, önálló gazdálkodást végző gazdaságok kiemelt támogatása; - új agrár-erdészeti jövedelem források támogatása (zöld energia, biomassza, bioüzemanyag). Támogatjuk a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét a falu- és agrárpolitikai célkitűzéseik megvalósításában.

152

d. Turizmus Különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel segíteni kell a kis- és középvállalkozásoknál a turisztikai fejlesztések megvalósítását, a versenyképesség növelését: - a humán erőforrás képzése révén; - az elszállásolási- és szórakoztató szolgáltatások minősége javításának segítségével. A turizmus állami költségvetésből származó forrásait, elsősorban a turisztikát támogató infrastrukturális fejlesztésekre és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. A faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítése a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, valamint kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása. Kidolgozni az egészségügyi-, gyógy-, ifjúsági- és idős turizmus támogatási rendszert oly módon, hogy a munkaadók levonhassák adóalapjukból az alkalmazottaknak biztosított üdültetési jegyek ellenértékét. A turizmusfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakoktatás kiterjesztését a vendéglátóipar területén. Elérhető, megbízható és egységes idegenforgalmi információs és statisztikai rendszerek megteremtését. 4. Infrastruktúra fejlesztése Az infrastrukturális fejlesztések kidolgozásánál elengedhetetlen kritérium ezek méltányos és kiegyensúlyozott regionális leosztása. Korszerű út- és vasúthálózat létrehozása, amely biztosítja a régiók fejlődést. Kiemelt cél a Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó autópálya megépítése, a Szatmárnémetit Nagyváraddal, Araddal, Temesvárral összekötő út gyorsforgalmi úttá fejlesztése, valamint a Dél Erdélyen áthaladó Nagylak – Arad – Brassó – Bukarest autópálya kivitelezése, illetve az ezekhez kapcsolódó utak és határátkelőhelyek kiépítése. Elkerülhetetlen a Román Vasutak modernizációja, a pályavasút és vállalkozó vasút gazdálkodásának szétválasztása, a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztése. Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak, alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és részben tulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, a természeti környezet védelméről. Az államnak kiemelt hangsúlyt kell fektetnie az energiatakarékos- és környezetkímélő technológiák bevezetésére illetve alkalmazására valamint a megújuló- és zöld energiaforrások kiaknázására. Ez megoldást jelentene a parlagon fekvő mezőgazdasági területeknek a termelési körforgásban való hasznosítására és néhány környezetvédelmi probléma megoldására. Fontosnak tartjuk a hazai villamosenergia-piac tevékenységének regionális szintű kiterjesztését. Gyorsítani kell a közművesítési beruházások, a közüzemi szolgáltatások fejlesztését, különös tekintettel a vidéki települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítására. 5. Költségvetési és monetáris politika a. Költségvetés, államháztartás A költségvetés szerkezeti koncepciójának, valamint a költségvetési intézmények rendszere reformjának az Európai Uniós előcsatlakozási tárgyalásokon megállapított alapvető irányvonalak mentén kell folytatódnia. A fiskális politikának hosszabb távon anticiklikusnak kell lennie, vagyis fellendülés esetén vásárlóerőt szűkítő, lassulás esetén vásárlóerőt bővítő hatást kell gyakorolnia.

153

Az állami költségvetést programok formájában kell megjeleníteni, valamint ki kell dolgozni a programok hatékonyságát mérő kritériumrendszert, a programok megvalósulását szigorúan követni kell. Az EU-s alapok felhasználása szükségessé teszi az illetékes intézményrendszerek hatékonyságának növelését. A költségvetésnek a tartós fejlődését elősegítő gazdaságpolitika hatékony eszközévé kell válnia. Alapvető célunk a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása, kezelhető keretek között tartása, valamint lényeges csökkentése közép- és hosszú távon. A célok megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk: – az adóügyi és az adóügyi eljárási törvénykönyvek kidolgozását, az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának érdekében; - az adóhivatalok rendszerének átszervezését, informatizálását és az ügyfélfogadás reformját, az adóbehajtási költségek csökkentését és az adóbehajtás követhetőségének javítását; - az önkormányzatok nagyobb arányú részesedését a GDP-ből; – a feketegazdaság visszaszorításának kiemelt kérdésként való kezelését; - az EU-s pénzalapok minél jobb felhasználása elengedhetetlenné teszi az illetékes intézményrendszerek hatékonyságának növelését; - biztosítani kell állami és önkormányzati költségvetésből a strukturális alapok lehívásához szükséges önrészt. Ezáltal a költségvetés a fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságpolitika eszközévé válik; - a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása érdekében, a maastrichti kritériumrendszer által megszabott keretek között kell tartanunk. b. Monetáris politika Az Euró övezethez való csatlakozáshoz a politikai akaraton túl, széleskörű hatástanulmányok elkészítése szükséges, amelyek kiterjednek az euró bevezetésének várható kísérő jelenségeire, a belépéskori árfolyam megállapítására a különböző előre látható tőkemozgások figyelembe vételével, a vállalkozói szférára gyakorolt hatására. Az euró bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges makrogazdasági feltételek (3 % alatti költségvetési hiány, 2-3 % közötti éves infláció, mérsékelt köztartozás, stb.) fokozatos megteremtése és állandósítása csak összehangolt fiskális, monetáris és költségvetési politikával valósíthatók meg. Országunknak 2012-ben csatlakoznia kell az euróra való áttérés előszobáját jelentő ERM 2 (Exchange Rate Mechanism) európai árfolyamrendszerhez. A jelenlegi, 2007-2013-as EU-s költségvetési ciklus lezárása után, a fenti feltételek teljesítése megteremti a lehetőséget az eurózonához való csatlakozásra, várhatóan 2014-ben. Ezzel egy időben szükség van az évi 4-5 %-os dinamikus, fenntartható gazdasági növekedésre és a termelékenység fokozására, hisz ezek előfeltételei a reálkeresetek növekedésének. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a gazdasági növekedés által megteremtett többletbevételeket mindenekelőtt a nyugdíjellátás bővítésére, valamint a családok adóterhének, az arányosság és az igazságosság elveinek érvényesítésével, történő csökkentésére kell fordítani. c. Helyi közpénzügyek A helyi közpénzügyek területén szükségesnek tartjuk az önkormányzatoknak feladatkörük szerinti finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció folytatását, újabb pénzforrások helyi szintre való rendelését, és azt, hogy a helyi adók és illetékek megállapításánál az önkormányzatok 0-50%-ig térhessenek el a központilag meghatározott szinttől. A célirányosan visszaosztott összegekről a döntést teljes mértékben helyi hatáskörbe kell utalni. Célul tűzzük ki, hogy a jövedelemadó teljes mértékben, a hozzáadott értékadó (TVA) legalább 15%-ban helyben maradjon. A hozzáadott értékadóból az állami költségvetésen keresztül a helyi közigazgatásoknak visszaosztott jelenlegi 36%-os részarányt 40%-ra kívánjuk felemelni.

154

TUDÁSALAPÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A versenyképesség biztosításának egyik feltétele a tudás alapú, információs társadalom kialakítása. A XXI. században az információs és kommunikációs technológiák használata mindennapjaink szerves része. Az Európai Közösség az információs társadalmat minden fejlesztés horizontális célkitűzésének tekinti. A romániai magyar közösség modernizációjának záloga Erdély informatikai és kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése, az Internethez és az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint ezek célszerű használata. 1. A közképviselet feladatai: A romániai magyar közösségben jelentős informatikai fejlesztések valósultak meg, kezdetben magyarországi forrásokból, ezt követően pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően hazai kormányzati forrásokból is. A megvalósított eredményekre építve a következő időszak feladatainak a létező fejlesztések bővítését és konszolidálását, az on-line és helyszíni szolgáltatások kialakítását, valamint a rendszerek önfenntartását, illetve a szükség szerinti finanszírozását tekintjük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő tennivalókat tartja elsődlegesnek: - kezdeményezi a romániai társadalom és ezen belül a romániai magyarság széleskörű tájékoztatását és felvilágosítását az információs és kommunikációs technológiák adta lehetőségekről az élet minden területén; - támogatja azon kezdeményezéseket, amelyek segítségével a magyar közösség tagjai szabadon férhetnek hozzá az informatikai eszközökhöz és az Internethez; - szorgalmazza azon modellek kidolgozását, amelyek önfenntartó módon biztosítják a lakosság hozzáférését az információs és kommunikációs technológiákhoz. 2. Kormányzati feladatok: Az információs társadalom kialakulása az állam következetes támogatása nélkül nem lehetséges. Ezért fontosnak tartjuk: - az információhoz való hozzáférés alapjogként való elismerésérét; - az egyén számára az információközlés szabadságát és a magánszféra védelmét biztosító konszolidált demokratikus társadalmat; - a gazdaság és kereskedelem szereplői számára kiszámítható, biztonságos jogi kereteket; - a számítógépes ismeretek, valamint az információ befogadását és hasznosítását lehetővé tevő készségek elsajátítását, fejlesztését. A kormányzat feladata, hogy a kor színvonalának megfelelő tájékoztatással és eszközök, lehetőségek biztosításával felkészítse a társadalmat az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapokban, a gazdaságban, az információhoz való hozzáférésben és a közigazgatásban. Elengedhetetlennek tartjuk a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakítását. Az Internet segítségével nyilvánossá lehet tenni a hatalomgyakorlást, a közigazgatás-, és az önkormányzat tevékenységét. 3. Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégia Az információs társadalom fejlesztését célzó, a romániai magyar közösséget érintő tevékenységeket a középtávra tervezett Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégiába kell foglalni, amely a fejlesztések fő irányvonalait határozza meg, és amely igazodik az ágazatra vonatkozó: - európai stratégiai dokumentumokhoz; - romániai fejlesztési prioritásokhoz; - a mindenkori magyar kormány által megfogalmazott, a teljes kárpát-medencei magyarságot érintő informatikai fejlesztési elképzelésekhez. Az Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégia megközelítési dimenziói Romániai magyar viszonylatban: - a romániai magyar közösség belső fejlettségét veszi figyelembe - sajátosan kezeli a tömb-magyar, illetve szórványvidékeket, valamint a városi, illetve vidéki környezetet

155

- az informatikai infrastruktúra-fejlesztésekben szorgalmazza a hálózatos megoldásokat - a magyar nyelvű elektronikus és on-line tartalomfejlesztés hozzájárul a romániai magyar közösség identitásának megőrzéséhez (hagyományőrzés, anyanyelvi oktatás, közösségen belüli magyar nyelvű on-line kommunikáció) Regionális viszonylatban: - A romániai magyar információs társadalom fejlesztése nem kizárólag önkörén belül, hanem a többségi lakosságot is érintő hasonló jellegű fejlesztésekkel összhangban képzelhető el. - Az információs társadalom fejlesztése eszközt jelenthet a többségi és kisebbségi lakosság interakciójában is, akár kommunikáció, akár közös hagyományőrzés, közösségfejlesztés, oktatás-nevelés vagy gazdasági fejlődés területén. - A kétnyelvű, régió-specifikus tartalmak, kétnyelvű szolgáltatások úgyszintén hozzájárulhatnak az interetnikus kapcsolatok fejlesztéséhez. - Románia EU-csatlakozásának megvalósulásával a régiók és kistérségek szerepe folyamatosan növekedik, ezért az ilyen szinten megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre hatékonyabb forrásbevonás eszközölhető. Összmagyar viszonylatban: - Az információs és kommunikációs technológia Magyarország és a határain túl élő magyarok, valamint ezen közösségek egymás közti kapcsolatainak fejlesztési eszköze is. - A határon túli magyar közösségek elképzelései, projektjei hozzájárulhatnak az illető országok kapcsolatainak konszolidálásához. A határon túli magyarok együttműködése így transznacionálissá alakulhat át. Európai Uniós viszonylatban: - Összhangban a regionális dimenzióval, az információs és kommunikációs technológia hozzásegítheti a kistérségeket, régiókat ahhoz, hogy a külvilág bármely pontjában megjelenthessenek. - Az információs technológia fontos eszköz a turizmusfejlesztésben. Az Európai Unió tagállamainak sajátos példái hasznos modelleket képezhetnek a romániai magyar informatikai fejlesztések irányvonalainak kialakításában. Ugyanakkor a romániai magyar közösség keretei között kidolgozott sikeres projekt-modellek a középkelet-európai térség, de akár a teljes Európai Unió szintjén népszerűsíthetők, átadhatók. OKTATÁS, TUDOMÁNY – KUTATÁS OKTATÁS A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének, szülőföldön maradásának és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele a minőségi anyanyelvű oktatás, amelynek autonóm és korszerű rendszerben kell megvalósulnia. 1. Oktatáspolitikai célkitűzések a. Az RMDSZ oktatáspolitikája továbbra is következetesen képviselni kívánja azt az önállósulási akaratot, amelynek célja az önkormányzaton alapuló, szervezési, működési és tartalmi autonómiával rendelkező anyanyelvű oktatási-nevelési rendszer megvalósítása, a képzés minden területén, formájában és szintjén, az európai integráció szellemében átalakított országos rendszer keretében. Oktatási intézményrendszerünk elsősorban a román állam – nemzetiségi létszámunkkal részarányos, de az anyanyelvű oktatás többletköltségeit is figyelembe vevő – finanszírozására számít. Az anyanyelvű oktatási hálózat meghatározó elemének tekintjük a Kolozsvár központú, önálló állami magyar egyetemet, amelynek visszaállítását továbbra is határozottan igényeljük. b. A fenti célok elérésének érdekében szükséges, hogy megteremtsük a kisebbségi oktatás szervezésének és finanszírozásának jogi biztosítékait. Ennek feltétele egyrészt a Kisebbségi Törvénytervezet parlament általi elfogadása, amely tartalmazza a közösségi önkormányzat közjogi biztosítékait, másrészt szorgalmazzuk a megvitatás előtt álló köz- és felsőoktatási

156

törvénytervezetből töröljenek minden olyan rendelkezést, amely korlátozza az anyanyelvű oktatást: - a gyermeknek, a szülőknek, illetve a törvényes gyámoknak jogukban álljon, hogy kiskorú gyermekeik szabadon válasszák meg az oktatás nyelvét és típusát; - igazgatók, aligazgatók kinevezését vagy leváltását a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek közül, anyanyelvű oktatási intézményekben vagy olyan létesítményekben, amelyekben a nemzetiségi kisebbségek nyelvén is működik tagozat kizárólag az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével lehet végrehajtani; - a nemzeti kisebbség anyanyelvén működő állami oktatási egységek vagy alegységek és intézmények létesítésével, megszüntetésével, működtetésével kapcsolatban és az oktatási kínálat megállapításakor kötelező módon konzultálni kelljen az illető kisebbség törvényes képviselőivel, és minden intézkedést csak a nemzeti kisebbség beleegyezésével hozhatnak meg; - az állami közoktatási rendszerben, kérésre, önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolai egységek, törvényesen előírt létszám alatti, a nemzeti kisebbség nyelvén tanuló osztályok és csoportok is működhetnek, ha az illető településen nem működik más azonos szintű iskola az ott élő nemzeti kisebbség nyelvén, vagy, az esetnek megfelelően, az anyanyelvű oktatást egy közeli településen biztosítják; - a tankönyvekhez való hozzájutás terén való esélyegyenlőség megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás számára az állam külön közbeszerzést szervez, biztosítva ezáltal a nemzeti kisebbség nyelvén folyó oktatásnak szánt tankönyvek kiválasztását. c. Az RMDSZ feladatának tekinti, hogy a romániai törvénykezés az állami és magán jellegű oktatás mellett ismerje el harmadik oktatási formaként a felekezeti oktatást. Szorgalmazza, hogy az állam által elismert egyházak számára lehetőség nyíljék a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére, valamint finanszírozására. Ezek az elvek bekerültek a módosított alkotmányba és az egyházak jogállásáról szóló törvénybe. További feladat, hogy a fenti elvek testet öltsenek a készülő köz- és felsőoktatási törvényben is. d. Támogatjuk az intézményi autonómia további szélesítését, az állam központosított intézményrendszerének fokozatos leépítését, állampolgári iskolarendszerré alakítását, decentralizációt az oktatás minden vonatkozásában e. Ösztönözzük a fenntartói pluralizmusnak, a tényleges iskolafenntartók és iskolahasználók felügyeleti és döntéshozói jogának elismerését és biztosítását, ezeknek a jogoknak a törvényekbe foglalását. A szubszidiaritás elvének érvényesítésével növelni kívánjuk a helyi társadalom képviselői (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenőrzésének mértékét az iskolák ügyeibe. Az oktatási intézmények fenntartásában nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok, a vállalkozói réteg, a civil társadalom együttműködésének. Szorgalmazzuk, hogy a magyar többségű településeken a helyhatóságok és a vállalkozói réteg segítsék a fiatal értelmiségiek letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldről hazatérni kívánó szellemi munkaerő életfeltételeinek biztosítására. A helyi önkormányzatok feladata, hogy a megfelelő életfeltételek biztosításával falusi környezetben is vonzóvá tegyék a pedagógus pályát. f. Külön hangsúlyt fektetünk a szórványiskolákban tanuló gyermekek érdekeire. A Szórványtanáccsal közösen programokat dolgozunk ki az anyanyelvű iskolai hálózat fejlesztése érdekében. Hogy a decentralizált rendszer keretében alkalmazandó normatív finanszírozási rendszer nyomán fellépő iskola-összevonások ne eredményezzék az anyanyelven tanuló diákok létszámának csökkenését, ki kell dolgoznunk a kistérségi iskolahálózat rendszerét, így biztosítva, hogy egyetlen magyar gyerek se kényszerüljön más nyelvű iskolába iratkozni. Nyomon kell követnünk a 354/2004-es törvény alkalmazását a hátrányos helyzetű övezetekben lakó kisebbségi diákok növelt szorzójú normatív támogatására vonatkozóan. g. Saját iskoláik létrehozásáig, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosítanunk kell anyanyelvünk, kultúránk elsajátításának lehetőségét a román nyelvű tanintézetekben, illetve alternatív oktatási formákban is.

157

h. Szorgalmazzuk az országos oktatási rendszer általános reformjának folytatását, az európai integráció célrendszeréhez igazítva. Célunk, hogy szakmailag megalapozottan folytatódjék az oktatás tartalmi korszerűsítése, az iskolaszerkezetben végbemenő változások szabályozása, erősödjék az oktatás és nevelés összhangja, az oktatás magas szinten tudjon megfelelni az alkalmazható tudás megszerzése iránti jogos igénynek. i. Gondoskodnunk kell az oktatás célrendszerének a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazításáról. j. A kisebbségi autonómia keretében meg kell teremtenünk az oktatás területén a belső minőségi ellenőrzés mechanizmusait. Az RMDSZ szaktestületei révén támogatja az oktatás minőségfejlesztési programjának kidolgozását. A széleskörű, oktatási rendszerünk egészét érintő program megvalósításában érdekeltté kell tennünk a tanulókat, pedagógusokat, szülőket és fenntartókat egyaránt. k. Szülőföldjén maradó értelmiség nélkül nem őrizhetjük meg identitásunkat. Ezért kiemelt célunknak tekintjük az egyetemi oktatók, pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülését. Célösztöndíjakkal és pályázatokkal kell támogatni a fiatal pedagógusok életkezdését, vidéki munkavállalását. Ugyancsak felkaroljuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását kezdeményezzük. l. A folyamatos értelmiség-utánpótlás biztosítása érdekében kiállunk a főiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért. Tanulmányaik alatt megfelelő ösztöndíjak alapításával, saját erőnkből is támogatjuk őket. m. Ösztönözni kell a pedagógusokat, hogy vállalják a vezetői tisztségekkel járó felelősséget, vegyenek részt az egyes szaktárgyak országos tanterveinek, tankönyveinek összeállításában. n. Oktatási céljaink megvalósításához szükséges alapok megteremtése érdekében ösztönözzük a nemzetközi pályázatokon való részvételt. o. Oktatáspolitikai célkitűzéseink gyakorlatba ültetésében is partnernek tekintjük a szakmai civil szervezeteket, ezért a döntés-előkészítés folyamatában a Szövetség konzultál ezekkel a szervezetekkel. Az együttműködés feltételezi a vállalt feladatok teljesítésében a kölcsönös felelősségvállalást. p. Az anyaországi támogatások rendszerét olyan irányba terelni, hogy az az erdélyi magyarság autonóm céljait, elvárásait, elképzeléseit segítse, ösztönözzük, hogy tanintézeteink bekapcsolódjanak az Európai Unió által kezdeményezett programokba és pályázatokba. r. Az oktatás finalitását szem előtt tartva szükség van a magyar szakemberek esélyegyenlősége biztosítására azzal, hogy a magyarság számbeli arányának megfelelően jussanak be a romániai tudományos, közművelődési, egészségügyi, pénzügyi, közigazgatási intézményekbe, a döntéshozó testületekbe és az államapparátusba. s. Tekintetbe véve a technológiai fejlődés ütemét, a versenyképes tudás megszerzéséért oktatási rendszerünk bővítéseként ösztönözzük az élethosszig tartó tanulás formájaként a felnőttképzés kiterjesztését. 2. Célkitűzések a felsőfokú oktatás terén a. Az uniós csatlakozással az erdélyi magyar felsőoktatás számára is új történelmi helyzet teremtődött. Az erdélyi magyar felsőoktatás fennmaradása versenyképességétől és fogadóképességétől függ: - legyen képes olyan szakképzési feltételeket, a munkapiaci körülmények között hatékonyan hasznosítható felkészültséget nyújtani, hogy a még mindig jelentős számú erdélyi magyar fiatalnak, akik a román nyelvű felsőoktatás felé orientálódnak, érdemes legyen a magyar nyelven való tanulást választani; - legyen képes olyan képzési feltételeket teremteni az erdélyi magyar tanulnivágyó ifjúság számára, hogy érdemes legyen itthon maradni és itthon tanulni; - tudja megszólítani Erdély, Románia határain túl is minden olyan fiatalt, aki magyar nyelven akar tanulni, olyan színvonalon, hogy a Kárpát-medence más régióiból származó, magyarul tanulni vágyó fiataloknak is érdemes legyen Erdélybe jönni és ott tanulni tovább.

158

b. Az RMDSZ alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását. Ugyanakkor szorgalmazzuk a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási vonalak döntéshozói, szerkezeti és pénzügyi önállóságát biztosító feltételek megteremtését, a meglévő keretek megerősítését, belső autonómiájának kialakítását, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar kari rendszerének létrehozását, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatási kereteinek megerősítését, és önállósítását. c. Ki kell terjesztenünk az anyanyelvű képzést a többi olyan erdélyi felsőoktatási intézményre is, melyek jelentős szerepet vállalhatnak egy, a szakképzés minden területét (az orvosi, a műszaki, a mezőgazdasági, a zene és képzőművészeti képzést is) átfogó erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiépítésében. d. Támogatjuk új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítását Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), kiemelten kezeljük magyar tannyelvű csoportok létrehozását Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Ezekben az intézetekben kezdeti lépésként a szaknyelv elsajátítását kell biztosítanunk, az önálló oktatói státusok létrehozása mellett. A mindezekhez szükséges szemlélet- és beállítottság váltáshoz szorgalmazzuk a következőket: 1) A legfontosabb feltétel az intézményi és tagozati önállóság, melynek hiánya a fejlődésképesség és versenyképesség legfontosabb eszközétől, az önálló döntéshozási lehetőségektől fosztja meg a magyar tannyelvű felsőoktatást. A folytonos igazodás, helyezkedés kényszerpályáján mozgó oktatásszervezés reagáló képessége lényegesen lefékeződik, nem képes a kínálkozó lehetőségek gyors, rugalmas, hatékony kihasználására. Ehhez a jelenleg létező állami felsőoktatási intézmények esetében politikai-jogi megoldás szükséges, melynek két, egymástól külön kezelendő és megvalósítandó mozzanata van: - a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kormányhatározattal kell szentesíteni az intézmény kétnyelvűségét és kéttagozatos szervezeti felépítését (mindezeket a hagyományos erdélyi többnyelvűség, kulturális sokszínűség, az EU nyelvpolitikai ajánlásai figyelembevételével az egyetem is hivatalosan ismerje el). Ugyanakkor egy ilyen kormányhatározat révén válna ténylegessé a magyar tannyelvű állami felsőoktatás intézményi önállóságának és megszervezettségének hivatalos tudomásulvétele, aminek tükröződnie kellene a kéttagozatos egyetemnek a többi egyetemtől különböző jogállásában, s az ebből adódó pénzügyi (költségvetési), oktatásszervezési és minőségbiztosítási sajátos eljárásokban és megoldásokban. - ugyancsak kormányhatározattal kell helyreállítani a magyar tagozatot, illetve megerősíteni az önállóságát az összes olyan felsőoktatási intézményben, amelyek magyarból váltak román tannyelvűvé, és amelyekben fokozatosan elsorvadt, felszámolódott a magyar tagozat. 2) Az erdélyi magyar felsőoktatásban megvalósuló oktatási és tudományos teljesítmények minőségbiztosítása, nyilvántartása és elismertetése feltétlenül fontos az oktatási folyamatok zökkenőmentes lebonyolítása és kedvező megítélése, értékelése szempontjából. A román oktatásügyi minisztérium vegyen hivatalosan is tudomást vegyen a magyar tannyelvű felsőoktatás realitásairól és a magyar nyelvű teljesítményeket, szakpublikációkat, a magyar vonatkozású pályázatokat, kutatási programokat, valamint a magyar tagozati önálló tanterveket, vizsgabizottsági és versenyvizsga-bizottsági döntéseket a románokkal egyenértékűeknek ismerje el. Ennek érdekében biztosítani a különböző minisztériumi bizottságokban a magyar tagozati egyetemi oktatás megfelelő számarányú képviseletét. 3) A magyar tannyelvű felsőoktatás anyagi-pénzügyi helyzetének, infrastrukturális feltételeinek a megszilárdításához feltétlenül szükséges lenne az állami költségvetésből származó finanszírozás és a magyarországi alapokból pályázati úton elnyerhető támogatások, illetve az uniós csatlakozással ténylegessé váló uniós támogatások megszerzése mellett, az erdélyi magyar társadalom pénzügyi erőforrásainak a bevonása is, kiegészítve az állami költségvetésből az erdélyi magyarság kulturális identitásának a megőrzésére folyósított támogatásokkal. Ezeknek a pénzeszközöknek a begyűjtésére és egységes, célirányos kezelésére egy Felsőoktatási Fejlesztési Alap létrehozására lenne szükség, amelytől a különböző felsőoktatási intézmények és háttérintézmények pályázati

159

rendszerben nyerhetnék el az oktatásfejlesztési programok megvalósításához szükséges pénzalapokat. e. Ugyanakkor továbbra is kiemelt feladat a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények hálózatának támogatása. Az állami és magán oktatási formát egymást kiegészítő rendszernek kell tekintenünk, amely megteremt a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot. Támogatjuk a Sapientia – az Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem – működését és fejlesztését, akkreditációs kérdéseinek megoldását. Érvényt kell szereznünk a Tanügyi Törvény ama lehetőségének, hogy az állam részt vállaljon az ilyen jellegű intézmények finanszírozásában. Továbbra is alapvető cél a magyar nyelvű állami, magán és felekezeti oktatás összehangolt fejlesztése. Ez legyen tekintettel a létező és létesítendő intézmények kisebbségtársadalmi szerepére, az ott folyó vagy megvalósítandó szakmai munka mennyiségére és minőségére. f. Elengedhetetlen a pedagógus képzés színvonalának minőségi javítása. Ennek feltétele a pályaalkalmassági követelmények figyelembe vétele, valamint az igényes elméleti, de főleg gyakorlati pszicho-pedagógiai és módszertani felkészítés. g. A színvonalas oktatói utánpótlás biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az állami felsőoktatásban működő elitképző programok támogatását. Az anyanyelvű felvételi vizsga kiterjesztését kérjük a doktorátus esetében is, valamint igényeljük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését. h. Egységes célpályázati rendszerben működő ösztöndíj-támogatást kell kialakítani az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. Fontosnak tartjuk, hogy a doktorandusok a graduális szinten tanuló diákokhoz hasonló szociális kedvezményekben részesüljenek. Szorgalmazzuk a kedvezményes banki diákhitel rendszer kidolgozását és szakszerű működtetését egy korszerű diákvédelmi rendszer részeként. i. Szociális jellegű ösztöndíjrendszer működésének feltételeit kell biztosítani az egyetemi képzést vállaló, de a továbbtanuláshoz szükséges anyagi alapokkal nem rendelkező fiatalok számára. j. Minden eszközzel támogatnunk kell intézményeinket az új szakok indításához szükséges akkreditációs feltételek teljesítésében, valamint az ideiglenes működési engedélyek megszerzésében. k. Támogatjuk a romániai felsőoktatás reformját, a fejlődést meghatározó Bologna-i Egyezmény alapján, amely egy integrálható európai felsőoktatási rendszer kialakítását szorgalmazza, biztosítva ezáltal az egyetemek közti átjárhatóságot, a külföldön elvégzett részképzések beépítését a romániai intézmények rendszerébe. l. Ki kell használnunk minden olyan lehetőséget, amelyet a romániai felsőoktatás európai igényű integrációja megteremt. Ilyen integrált felsőoktatási keretben kell megkeresnünk a helyét az önálló, magyar oktatási nyelvű intézményeinknek. Az önálló állami magyar egyetemnek már az integráció igényeit kielégítő intézményként kell létrejönnie. 3. Célkitűzések a közoktatás terén a. Tennivalók a kisebbségi oktatás szabályozása területén Az RMDSZ parlamenti képviselete az érdekeltekkel folytatott szakmai konzultációk alapján dolgozza ki azokat a javaslatokat, amelyek beépítése a Közoktatási Törvénytervezetbe megszüntetné a kisebbségi oktatás még meglévő korlátozásait: - A kisebbségi közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a románok történelme című tantárgyakat is. - A kisebbségi oktatási intézményeknek legyen joga kétnyelvű bizonyítvány kiállítására. - A magyar nyelvű oktatási intézmények, illetve a magyar tagozatok felelős vezetését biztosító tisztségviselők pályázatainak elbírálásakor, a jelöltek magyar nyelv és kultúra ismerete kizáró jellegű feltétel. - A tagozatos intézményekben tanító pedagógusok normájának kialakításakor minden esetben figyelembe kell venni az oktatók magyar nyelv és kultúra ismeretét. Jelenleg nagyon sok tantárgyat, a törvényes rendelkezések ellenére, a nyelvet egyáltalán nem, vagy nem kellő színvonalon ismerő tanárok tanítanak: idegen nyelv, ének-zene, rajz, testnevelés, történelem, földrajz, technológiai ismeretek stb.

160

- Elengedhetetlen a képességfelmérő és érettségi vizsgákkal kapcsolatos szabályozók újrafogalmazása a kisebbségi vizsgázókat negatívan érintő intézkedések megszüntetése érdekében. (A vizsgatételek kellő időben történő fordításának biztosítása, külön javító központok szervezése.) - A teljes körű egyházi oktatás feltételeinek törvénybe iktatása mellett, szükséges az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek pontosítása és elfogadtatása (finanszírozás, tanszemélyzet-tisztségviselők kinevezése és visszahívása alkalmatlanság esetén, oktatási ingatlanok tulajdonjoga, az általános- és szakellenőrzés kérdése stb.). - Az RMDSZ szaktestületeinek is feladata nyomon követni a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénycikkelyek, kormány- és szakminisztériumi rendeletek betartását, betartatását. Biztosítania kell a végrehajtás különböző szintjein kialakult irányítási struktúrák hatékonyabb működését. b. A magyar tannyelvű oktatás hálózati kérdéseinek megoldása érdekében: - Támogatjuk a reális igényeknek megfelelő intézményi hálózat bővítését (a központilag kezdeményezett körzetesítés érdekeinknek megfelelő megszervezését, különösen a szórványnak minősülő területeken; a szakképzés területén a profilok bővítését, a vokacionális középiskolai, valamint a testi- és szellemi fogyatékos gyermekeket oktató iskolahálózat fejlesztését; az újonnan kialakított önálló magyar oktatási intézmények kiemelt támogatását). - A közoktatási hálózat tervezhetősége, hatékonyságának növelése érdekében biztosítani kell a szükséges erőforrásokat a következő feladatok elvégzéséhez: - A magyar érdekeltségű oktatási intézményeinknek és azok beiskolázási körzeteinek teljes körű feltérképezése, a települések és régiók demográfiai adatainak és az ezekkel kapcsolatos prognosztizálható változások felmérése. - A magyar nemzetiségű beiskolázatlan vagy nem anyanyelvükön tanuló diákok nyilvántartásba vétele, lehetőség szerint az okok feltüntetésével. - Az érdekelt felek – oktatási és önkormányzati testületek, egyházak, civil szervezetek – képviselőiből álló munkacsoportok kialakítása, amelyek a fenti adatok birtokában elkészítik a magyar iskolahálózat tervezetét, oktatási szintekre, régiókra és településekre lebontva, szem előtt tartva a következőket: az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen. A szórványvidékeken élő magyar közösségek esetében igényeljük a létszám alatti osztályok engedélyezését, mert számos esetben csak így biztosítható az anyanyelvű oktatás. Mivel a képzés gimnáziumi- és líceumi szintjén, a hatékony és minőségi oktatás biztosításához szakképzett és lehetőleg állandósult tantestület, valamint megfelelő infrastruktúra és felszereltség szükséges, szorgalmaznunk kell az iskolabusszal, bentlakással és étkezdével rendelkező magyar iskolaközpontok kialakítását is. - A felsőoktatás kereteinek további bővítése és színvonalának emelése attól függ, hogy megállíthatók-e a közoktatásnak a magyar közösség szempontjából teljesen kedvezőtlen folyamatai. Alapvető oktatáspolitikai követelmény a középiskolai oktatás kereteinek lényeges bővítése, hogy az európai és a magyarországi arányokhoz hasonlóan a tanulóknak legalább hetven százaléka eljusson az érettségiig (a jelenlegi ötven százalék alatti arány szinte teljesen kizárja a falusi fiatalok továbbtanulási lehetőségét, általában pedig motiválhatja a külföldi tanulási lehetőségek igénybevételét). Ehhez azonban már a magyar nyelvű oktatás legalsó szintjétől biztosítani kell a megfelelő színvonalú képzést: az alsó tagozat hiánya vagy alacsony színvonala egyik oka lehet annak, hogy a tanulók, illetve a szülők a továbbiakban a román nyelvű oktatás mellett döntenek. - Igényt tartunk arra, hogy a magyar nyelvű iskolahálózat beiskolázási számának megállapításakor az illetékes szervek kérjék ki az RMDSZ véleményét. - A hálózati kérdések rendezése nem nélkülözheti a közoktatás oktatói és tanulói számára létrehozott ösztöndíjrendszer feltételeinek kidolgozását és életbeléptetését. c. Feladatok a közoktatás tartalmi vonatkozásai tekintetében: – Az RMDSZ feladata biztosítani a szakminisztérium keretében kialakított országos reformbizottságokba való aktív közreműködésünket (tanterv-, tankönyv-, vizsgabizottságok stb.).

161

- Szorgalmazzuk a jelenlegi, egyre inkább korszerűtlenné váló intézményközpontú oktatási rendszer mellett olyan gyermekközpontú nevelési módszerek alkalmazását és intézményes kialakítását, amely alapvetően a gyermek valós képességeinek feltárására, érzelmi intelligenciájának kibontakoztatására és fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ennek érdekében támogatjuk az alternatív oktatási módszerek szervezett keretek közötti népszerűsítését szülők és pedagógusok körében, ez utóbbiak szakmai továbbképzését e területen, illetve a módszerek intézményes alkalmazását. - Támogatnunk kell a tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében a sajátos tantervek kidolgozásának feltételeit, és biztosítanunk kell azok engedélyeztetését. - A szakmai szerveződésekkel közösen meg kell teremtenünk a román nyelv eredményes oktatásának feltételeit és eszközeit. Határozottan érvelünk amellett, hogy a román nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön tantárgyprogramokat és tankönyveket dolgozzanak ki, sajátos módszertan alapján tanítsák azt. Ennek megfelelően kell újjászervezni a román nyelvtanárok képzését is. – A tankönyvek és oktatási anyagok tekintetében fontos a törvényes keret megteremtése, hogy ezeket az anyanyelv nyelvi logikájával írhassák meg. Ne korlátozzák a magyarországi szemléltetőeszközök, segédkönyvek, tankönyvek használatát, beleértve a tankönyveket is. – Meg kell valósítanunk, hogy a közoktatás kimeneti vizsgarendszerében az idegennyelvtudással szembeni követelmény egyenértékű legyen az állami nyelvvizsgával. Ahhoz, hogy a tantárgyvizsga felválthassa az állami nyelvvizsgát, az oktatás minden szintjén biztosítani kell a hatékonyabb nyelvtanulás feltételeit. – El kell érnünk, hogy az érettségi vizsga követelményrendszere tartalmazza az informatikai tudás értékelését is. – Az RMDSZ elősegíti a magyar nyelvű középiskolai tankönyvek kiadásához szükséges pénzalapok pályázati úton való megszerzését. Támogatjuk az önálló magyar tankönyvkiadást. – Az RMDSZ kezdeményezi egy olyan munkacsoport létrehozását, amely kidolgozza az oktatói-nevelői tevékenység nevelési részének kritériumrendszerét. Ebben a munkában fokozott figyelmet kell fordítanunk, egyházainkkal együttműködve, korunk társadalmi problémáira, mint az alkoholizmus, kábítószer fogyasztás, fiatalkorú bűnözés. - A minőségi oktatás és a reformfolyamatba való bekapcsolódás megköveteli az anyanyelvű oktatáshoz kapcsolódó háttérkutatások megszervezését. A Szövetség támogatja egy oktatáskutatáshoz szükséges intézmény létrehozását. TUDOMÁNY - KUTATÁS Románia Európai Uniós csatlakozási törekvéseinek megfelelően és a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében az RMDSZ szorgalmazza a tudományos kutatás prioritásként való kezelését és megfelelő költségvetési finanszírozását az európai szabványoknak megfelelően. A romániai tudományos kutatás és innováció eredményessége és hatékonysága érdekében az RMDSZ támogatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka Romániában a tudományos kutatásra, innovációra, fejlesztésre fordítódjék. Ennek érdekében emelendő a költségvetésen belül a kutatási és fejlesztési kiadások aránya. Kiemelt cél, hogy ösztönözzük az európai uniós források megszerzését a hazai kutatási programok finanszírozására, különösen azon intézményekben, ahol a romániai magyarok is dolgoznak. Ennek érdekében szükséges a tudományos kutatás intézményes újjászervezése és az eddigieknél számottevően jelentősebb finanszírozási keretek biztosítása. Ugyanakkor támogatjuk a hazai és nemzetközi magánvállatok által működtetett kutatóhálózatba való bekapcsolódást. Célunk, hogy az erdélyi magyarság az egyesült Európában versenyképes legyen. A felsőoktatás és a kutatás nem választható el. Ezért szorgalmazzuk a kettő fokozottabb integrálását, az egyetemeken folyó tudományos kutatási feltételek számottevő javítását mind jogi, mind pedig finanszírozási szempontból.

162

Kulturális sajátosságaink kihasználásával támogatandó a magyarországi, és más európai felsőoktatási intézményekkel közös kutatási programok működtetése. A romániai magyarság alapvető célja a romániai magyar értelmiség legképzettebb rétegének itthon tartása, amelynek egyik fő eszköze a tudományos kutatás intézményesítése és az esélyegyenlőség biztosítása a kutatóintézetekben. Ennek érdekében az RMDSZ többszintű stratégiát követ: a. A romániai állami finanszírozású kutatóintézetekben hagyományaink továbbvitele érdekében biztosítani kell a magyar vonatkozású témák, számunkra fontos vidékek stb. kutatásának lehetőségét, amelynek egyik feltétele a magyar nemzetiségű kutatók megfelelő (legalább az országos, erdélyi vagy megyei) számarányok szerinti alkalmazása. A sajátos kisebbségi témákkal is foglalkozó kutatóintézetekben esetenként külön pénzügyi és működési autonómiával rendelkező tagozatok létrehozatalát szorgalmazzuk a Román Akadémia és a minisztériumi kutatóintézetek erdélyi fiókjai keretében. b. A magyar oktatási nyelvű állami és magánegyetemeken és tagozatokon kérjük a tudományos kutatás intézményes feltételeinek bővítését, a magyar nyelvű felsőoktatási színvonal emelésének elengedhetetlen feltételeként, a magyar nyelvű állami felsőoktatás önállóságának erősítésével összhangban. c. A romániai magyarság kisebbségi helyzetének és sajátos kulturális és regionális sajátosságainak kutatására önálló kutatóintézetek létrehozását szorgalmazzuk. Első lépésként, az erdélyi magyarság etno-demográfiai sajátosságainak, problémáinak, és a kisebbségi oktatás sajátos pedagógiai-módszertani problémáinak tanulmányozására és megoldáskeresésére Kisebbség- és Oktatáskutató Intézet létrehozását tartjuk célszerűnek. d. A romániai magyarság sajátos kutatási hagyományainak és autonóm tudománypolitikai stratégiáinak háborítatlan művelése érdekében kiemelten fontos a szakmai szervezetek és alapítványok keretében folyó tudományos kutatás intézményesítésének erősítése. Az RMDSZ tisztában van azzal, hogy kisebbségi helyzetben egyes specifikus kutatási területek műveléséhez a romániai magyar civil szféra biztosítja a legmegfelelőbb kereteket. A kutatási munka finanszírozási feltételeinek biztosításához az RMDSZ erőfeszítéseket tesz, hogy mind a román, mind a magyar költségvetés támogassa a romániai magyar tudományos kutatást, és szorgalmazza az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés tényleges esélyeit a romániai magyar kutatók számára megfelelő intézményes keretek kiépítésével. A magyarságra vonatkozó specifikus kutatási területek megfelelő feltételek közötti kutatásában szorgalmazzuk a Magyar Tudományos Akadémiával és más magyarországi kutatóintézetekkel való együttműködést, amelyek az erdélyi magyar kutatás intézményesítésében fontos szerepet tölthetnek be. MŰVELŐDÉS Kultúránk nemzeti identitásunk alapja, ezért művelődéspolitikánk legfőbb célkitűzése közösségünk nemzeti- és egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzése és megfelelő intézményi keretek közötti fejlesztése. Közösségünk szellemi versenyképessége integrálódó, globalizálódó, tudásközpontú világunkban megköveteli az egyetemes értékek beépítését kultúránkba. Ugyanakkor ösztönözzük helyi értékeink megőrzését, így művelődési életünkben a lokalizáció elvének gyakorlatát szorgalmazzuk. Támogatjuk régiónk sokszínű kulturális értékeinek cseréjét, az interetnikai partnerkapcsolatok kiteljesítését. Kultúránk nemzeti jellege megőrzésének feltétele a kulturális autonómia jog- és intézményrendszerének kiépítése. Ugyanakkor, működő kulturális intézményeinknek méltányos részt kell kapniuk az állami, községi, városi és megyei költségvetésből. A fenti elvek érvényesítése érdekében az RMDSZ külön törvényt dolgoz ki és síkraszáll ennek parlamenti elfogadtatásáért. Kiemelt figyelmet szentel a következőknek: – a nemzeti kisebbségek nyelvén működő, azok kulturális értékeinek kutatása, megőrzése és fejlesztése céljából létesített közjogi művelődési intézményeknek vagy alegységeknek az alapítását, megszüntetését, felépítését és működtetését illetően kötelező

163

módon konzultálni kell az érintett nemzeti kisebbség képviselőivel, és minden erre vonatkozó intézkedést csak az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével lehet meghozni; – a kulturális közintézmények vezetőségének kinevezése vagy leváltása az előbbi bekezdésben előírtak alapján történik; – abban az esetben, ha a vezető tisztséget versenyvizsga által töltik be, a versenyvizsgára beiratkozó jelöltek kötelező módon kizáró jellegű vizsgát tesznek az illető nemzeti kisebbség nyelvének és kultúrájának ismeretéből; – az előbbi bekezdésben említett vizsgához szükséges vizsgabizottságot az illető nemzeti kisebbségnek kell kineveznie. Az alkotmány biztosította szabad egyesülési jog alapján művelődési életünkben az állami intézményrendszer mellett létrejött egy önszerveződő, közösségi, civil társadalmi intézményrendszer is. Az RMDSZ társadalomszervezői és művelődéspolitikai gyakorlata mindkét vonulatot támogatja. 1. Tennivalók az állami fenntartású intézményrendszer működtetésében a. Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben, mint a versenyképesség feltételét az európai integrációs folyamatban. b. Meglévő kulturális intézményeink megfelelő, diszkriminációmentes finanszírozása az állami és megyei költségvetésekből, méltányos részesedés a közművelődés támogatására szánt önkormányzati alapokból. c. Kultúránk újratermelésének fontos műhelyei a hivatásos művészeti intézmények. Az RMDSZ az állami, önkormányzati fenntartás igénylése mellett igyekszik olyan támogatási rendszereket működtetni, amelyek biztosíthatják az anyanyelvű minőségi kultúraművelés feltételeit. d. A Szövetség kiáll a folyóirataink állami költségvetési támogatása mellett, olyan saját pályázati rendszer létrehozását szorgalmazza, amely segítheti kulturális értékeink megalkotásában kulcsszerepet vállaló réteglapok működését. e. Az RMDSZ hangsúlyt fektet a helyi tanácsok kulturális támogatásokban rejlő lehetőségeire. A Szövetség tanácsosainak figyelmébe ajánlja a községi könyvtárak és művelődési házak működési feltételeinek biztosítását. Szorgalmazza, hogy bocsássanak a fiatal értelmiségiek rendelkezésére szolgálati lakást, hogy az ingázó értelmiséget felválthassa a település életét meghatározó, helyben lakó szellemi dolgozó réteg. f. A humán erőforrás fejlesztése érdekében az RMDSZ támogatja az élethossziglan tanulás kereteinek honosítását, a hazai magyar nyelvű felnőttképzés intézményesülését, az ez irányú romániai törvénykezés kiegészítését és az európai gyakorlat szerinti alkalmazását. A szakember utánpótlás érdekében az RMDSZ támogatja az állami oktatási hálózat keretében egy kulturális menedzsment szak létrehozását, az anyanyelvű felsőfokú zenész-, képzőművész-képzés megszervezését. g. Az RMDSZ síkraszáll, hogy az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé anyanyelvű kultúránk művelését: – a megyei és helyi múzeumokban a már meglevő (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) állagok szakszerű megőrzését, gyarapítását, folyamatos kiállítását a történelmi objektivitás és igazság jegyében, két- vagy háromnyelvű feliratozással, katalógusokkal és plakátokkal. A kisebbségi állagok szakszerű feldolgozására, gyarapítására és bemutatására alkalmazzanak megfelelő számú, az illető nemzeti kisebbséghez tartozó szakembert; – az erdélyi megyeközpontokban található levéltárakban alkalmazzanak magyar és német anyanyelvű kutatókat is. Biztosítsák a levéltárakban kutatóink számára a teljes anyag hozzáférhetőségét. Az elszállított állagokat szolgáltassák vissza az eredeti tulajdonosoknak. Szorgalmazzuk a kimondottan magyar anyakönyvek, parókiális jegyzőkönyvek, egykori civilszervezeti levéltárak az Erdélyi Múzeum Egyesület közgyűjteményeinek visszajuttatását; – a könyvtárakban a magyar állomány gyarapításához és használatához, a szakszerű kezeléshez szükséges magyar nemzetiségű szakszemélyzet alkalmazása, képzése, továbbképzése;

164

– a műemlékvédelem terén arányos részesedést biztosítsanak az állami alapokból a romániai magyar közösség múltjával kapcsolatos műemlékek felleltározása, gondozása és restaurálása érdekében; – a Művelődési- és Egyházügyi Minisztérium területi szakbizottságaiban alkalmazzanak kisebbségi szakfelügyelőket; – a művelődési kutatóintézetekben magyar nemzetiségű munkatársak alkalmazásával biztosítsák az anyanyelvű kulturális kutatásokat. h. Az RMDSZ támogatja a magyar könyvkiadást. Fenntartja az állam hozzájárulásának szükségességét a könyvkiadás költségvetési támogatásában, a könyvterjesztési hálózat működtetésében. Pályázati rendszerében alapokat biztosít a könyvkiadás és könyveket népszerűsítő rendezvények támogatására. Biztosítani kell a romániai magyar könyvkiadók részvételi lehetőségét az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsere akciókban. 2. Tennivalók a saját civil intézményrendszer működtetésében a. Az RMDSZ kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil társadalmi szférában létrehozott önszerveződő testületeknek. – ösztönzi, hogy valamennyi magyar lakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösségi érdekek megelevenítése és megoldása, versenyképes polgári társadalom megteremtése érdekében; – közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapítványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező szakszövetségek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon; – az alapítványi stratégiák kidolgozásakor az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése; b. A Szövetség törekszik a kiemelkedő művészeink, tudósaink méltó alkotó körülményeinek megteremtésére. c. Az RMDSZ kezdeményezi külön keret létrehozását az asszimiláció által különösen veszélyeztetett szórvány- és csángó közösségek megkülönböztetett támogatására. d. A Szövetség társadalomszervezői munkájában számít középosztályunk fokozott társadalmi szerepvállalására. Saját erőforrásainkból is támogatni kell kultúránkat, ezért az RMDSZ ajánlja egy Kulturális Alap létrehozását, amely országos közadakozásból születhetne meg, elsősorban a vállalkozói réteg mecenatúrája révén. e. Az RMDSZ szorgalmazza az erdélyi városokra kiterjedő magyar nyelven működő filmklubhálózat kialakítását. Szövetségünk hozzá kíván járulni az ország demokratikus intézményrendszerének konszolidálásához, ennek érdekében szorgalmazza: – az elkobzott egyesületi vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény gyorsított alkalmazását; – a művelődési ágazatokból az állam visszavonulását ellensúlyozandó, az RMDSZ szorgalmazza a közalapítványi rendszer kiterjesztését; – a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is. Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami mellett, nemzeti jelképeink mindenkori szabad használatához. Szorgalmazzuk és ápoljuk az egyetemes- és Kárpát-medencei magyar művelődési

165

intézmények közötti szerves kapcsolatrendszer kialakítását. Ennek kiváló eszköze a testvérintézményi kapcsolatok megteremtése. Támogatjuk a magyarok által is lakott régiók szellemi értékalkotó képességének integrálását az összmagyar kultúrába, az egyetemes nemzeti versenyképesség növeléséért, a Kárpát-medencei Művelődési Intézetek hálózatának kiépítése révén. Szorgalmazzuk ennek támogatását a Szülőföld Alap nemzeti érdekeltségű intézmények finanszírozására szánt keretéből. SAJTÓ, TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A sajtó nemzeti önazonosságunk megőrzésének alapvető tényezője, az anyanyelv használatának legnyilvánosabb területe. Kisebbségi írott és elektronikus sajtónknak a tájékoztatáson túlmenően fontos szerepe van saját nemzeti értékeink, valamint a jellegzetes regionális és az általános európai értékek ápolásában. Az RMDSZ támogatja a romániai magyar sajtót e szerepének maradéktalan betöltésében. Az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai, A határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény és más ide vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szellemében az RMDSZ határozottan kiáll a szólás- és sajtószabadság mellett, vallja, hogy az állami intézmények nyíltsága és a tájékozódáshoz való hozzáférhetőség a demokrácia sarkköve. Elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. A közügyekkel kapcsolatos információk, vélemények és tárgyilagos viták közzététele az egész társadalom javára válik. Az információk szabad áramlásának elve alapján az RMDSZ hangoztatja és védelmezi a romániai magyarság alapvető jogát a szabad és önálló írott sajtóhoz, televízió- és rádióadásokhoz, ennek megfelelően fellép minden olyan kísérlet ellen, amely ezt a jogot bármi módon – tartalmi, műszaki vagy terjesztési vonatkozásban – korlátozni próbálja. Egyszersmind az RMDSZ kölcsönös kapcsolattartásra, közvetlen kétirányú kommunikációra törekszik a hazai sajtó legitim szervezeteivel, szerkesztőségeivel és tagjaival, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa a tájékoztató, ellenőrző és közvélemény-formáló szerepét. Sajtópolitikájának fentebb vázolt alapelvei szerint az RMDSZ a. A kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere érdekében partneri viszonyt ápol a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MURE), a Lapkiadók Egyesületével (LKE), valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájával (EMIL), tiszteletben tartva azok alapszabályban foglalt politikai el nem kötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége rendszeres párbeszédet folytat a MURE, az LKE és az EMIL vezetőségével az együttműködés módozatainak kidolgozása érdekében. b. Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében. Szorgalmazza a tényfeltáró újságírást, elősegíti a Szövetség törekvéseinek objektív megismertetését. c. Jó kapcsolatokra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Különös figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő félretájékoztatásnak, hamis információknak, célzatos kommentároknak, kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. Támogatja Románia nemzetiségei ellen uszító sajtóanyagok szerzőinek felelősségre vonását, az érvényben levő törvények előírásai szerint. d. Országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterületének képviselőivel. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az Országos Audiovizuális Tanácsban és más ilyen jellegű intézményekben helyet kapjon nemzeti közösségünk képviselője is. e. Szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű sajtó legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljön az e célra szánt hivatalos, kormányzati pénzforrásokból. Kiemelten támogatja a szórványban élő magyarság sajtótermékeit és a romániai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tudományos sajtót.

166

f. Következetesen küzd azért, hogy a magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamokra állapítsák meg, amelyek szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását tegyék lehetővé. A magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéadásokat bővítsék ki, és helyezzék minél előnyösebb idősávba. g. Célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás létrehozását. Távlatilag önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozására törekszik. A közszolgálati rádió- és televíziós adóknak megfelelő sugárzási időben országosan hallgatható és nézhető műsorokat kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi adások számára. A közszolgálati rádió- és televíziós adók keretében a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével, illetve az adott nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetével folytatott megbeszélést követően nevezik ki. Megalapozott kérésükre a közszolgálati adók egész napos regionális rádió- és televíziós adásokat biztosítanak a nemzeti kisebbségek nyelvén. Az ezen műsorok biztosításával kapcsolatos kérdéseket speciális szabályok által rendezik. Az esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam illetékes szervei révén lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára, hogy magán, kereskedelmi és egyházi rádió- és televíziós adókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy az illető nemzeti kisebbség nyelvén más országokban sugárzott rádiós és televíziós adásokat közvetlenül vehessék. h. Támogatja a romániai magyar szerkesztőségek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban; i. Sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. Szorgalmazza és támogatja a romániai magyar kulturális sajtó terjesztését az egész magyar nyelvterületen. EGYHÁZAK Magyar egyházaink természetes szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is, széles értelembe vett közművelődési tényező, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. Az RMDSZ értékeli a magyar egyházak erkölcsi, nevelői-oktatói szerepét a közéletben, és a velük való együttműködést a kölcsönös bizalom és egymás intézményi és működési autonómiájának tiszteletben tartásával képzeli el, illetve tartja eredményesnek. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák, és a társadalomszervező programok kialakításában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza az elkobzott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazását Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását. Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy az állam által elismert egyházak számára lehetőség nyíljék a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére valamint központi és helyi költségvetésből való finanszírozására. Az RMDSZ támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a Iaşi-i püspökség területén.

167

A Szövetség támogatja a magyar egyházak karitatív intézményrendszerének (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok) megteremtésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazza ezen intézményrendszer állami támogatását. Az RMDSZ fellép az egyházakkal szemben jelentkező bármiféle diszkrimináció, a hitélet korlátozása vagy annak erőltetése ellen, illetve autonómiájának csorbítása ellen. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a kormányzat és a törvényhozás szintjén: - az egyházi, felekezeti oktatásról szóló törvénytervezet elkészítését, az egyházakkal való előzetes egyeztetés alapján, és az ilyen formán kialakított törvénytervezet parlamenti elfogadását - az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját; - az elismert egyházi ünnepek, hivatalos munkaszüneti napként való biztosítását; - az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző- és felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében. IFJÚSÁG A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőjének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmaradás egyéni és közösségi érték, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazza azon társadalmi, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a fiatalok szülőföldön való boldogulását, érvényesülését. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának lényege azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vesz részt az ország és közösségünk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. Ennek megvalósításában az RMDSZ ez irányba szakosodott intézményei az ifjúsági szervezeteket stratégiai partnernek tekintik. A romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél. A fiatal nemzedék kinyilvánította, hogy felelősséget vállal és tevékenyen közreműködik az RMDSZ-szel a romániai magyarság megmaradásáért, gyarapodásáért folytatott érdekvédelmi tevékenységében. Az RMDSZ vállalja, hogy felkarolja és támogatja az ifjúsági szervezetek által megfogalmazott minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja a romániai magyar fiatalság szülőföldön való megmaradása, életminőségének javítása, életesélyeinek növelése. 1. Teendők az általános ifjúsági problémák tekintetében a. Az ifjúság társadalmi érvényesülése és hatótényezővé válásának záloga a korszerű, sokoldalú, rugalmas képzés biztosítása. Ennek feltétele az RMDSZ oktatáspolitikájában megfogalmazott minőségi oktatás mielőbbi biztosítása, az ezt lehetővé tevő oktatási rendszer stabilizálása. Az oktatáshoz való esély megteremtése érdekében az RMDSZ szorgalmazza: – a diákoknak járó szociális juttatások és kedvezmények körének bővítését és általánossá tételét minden diák vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal számára, függetlenül az oktatás formájától és jellegétől; – a diákok érvényben lévő utazási kedvezményeinek kiterjesztését a távolsági autóbuszszállításra is, ugyanakkor a 30 éven aluli fiatalok 30%-os utazási kedvezményének bevezetését; – a tandíjrendszer oly módon való alakítását, hogy a felsőfokú oktatás hozzáférhető legyen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is; – a diákmunka jogszabályi feltételeinek megteremtését; – a diákhitel bevezetését. Az RMDSZ támogatja az oktatás szereplőinek intézményen belüli önrendelkezési törekvéseit, kezdeményezi a diáktanácsok, diákszövetségek, szakkollégiumok, pedagógusi szervezetek törvényes szabályozását.

168

b. A gazdasági és szociális körülmények megteremtése és javítása elengedhetetlen feltétele a méltányos megélhetés biztosításának. Az RMDSZ szorgalmazza: – a képzési szakok munkaerő-piaci kínálatok szerinti megtervezését; – a munkanélküliség csökkentését a fiatalok és a pályakezdők esetében, ennek érdekében sajátos kormányzati és önkormányzati programok beindítását; – a fiatal vállalkozók és gazdák támogatását, a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó képzési és tanácsadási programok beindításával; – kedvező hitelrendszerek (lakásvásárlás, vállalkozásindítás és - fejlesztés) kidolgozását és fejlesztését; – a fiatalok mobilitását és gazdasági helyzetét figyelembe vevő bérlakás-program beindítását; – a fiatal családok adókedvezményeken keresztüli támogatását, a több gyereket vállaló fiatalok adóterheinek csökkentését (a családi jövedelemadó bevezetését); – a hátrányos helyzetű, árvaházi, állami gondozásban élő gyerekek és fiatalok társadalmi integrálódási lehetőségeinek megteremtését. c. Lehetőséget és fontos szerepet kell biztosítani a fiatalok számára az európai integrációt követően, a negatív hatások leküzdése és a pozitív lehetőségek kihasználása érdekében. d. A megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében az RMDSZ támogatja az ifjúság sajátságos problémáival foglalkozó, erre szakosodott kormányzati, önkormányzati és civil intézményrendszerek bővítését. 2. Teendők a romániai magyar ifjúság sajátos problémáinak tekintetében a. A kivándorlás főképp a fiatal nemzedéket érinti. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása, illetve a kulturális lehetőségek megteremtése révén. b. Az RMDSZ ismételten megerősíti, hogy a fenti célok elérése érdekében támogatja az anyanyelvű oktatás kibővítését, fejlesztését a köz-, a szak- és a felsőoktatás terén és a képzés minőségének javítását. Különös figyelmet szentel a pedagógusképzésre. Az RMDSZ prioritásnak tekinti a szociális, tehetséggondozó és tudományos programok támogatását a rendelkezésre álló külföldi forrásokból. Szorgalmazza az anyanyelvű posztgraduális képzési formák bevezetését, amelyek csökkenthetik a külföldi továbbtanulás kényszerét. c. A szórványban élő fiatalok támogatása az RMDSZ ifjúságpolitikájának egyik központi eleme. Elsődleges céljaink közé tartoznak az anyanyelvű művelődési lehetőségek biztosítása, az anyanyelven történő információszerzés, az önszerveződés, a közösségi élet alkalmainak megteremtése. Az RMDSZ szorgalmazza: – a szórványban működő közösségi házak, információs központok, ifjúsági irodák és ezek hálózatának kiépítését; – a tömb-magyar vidékeken működő oktatási, művelődési, egyházi intézmények, civil szervezetek és a szórványvidék hasonló jellegű létesítményei közti kapcsolatok kiépítését. d. A vidéken élő magyar fiatalok helyzetének javítása is kiemelt fontossággal bír. Az RMDSZ szorgalmazza: – a minőségi oktatáshoz való hozzáférés lehetőségeinek megteremtését (ingázás, bentlakás, szórványkollégium); – a vidéki élet minőségének javítását (közművesítés, közvilágítás, kommunikációs infrastruktúra, egészségügyi ellátás, rendszeres közszállítás stb.); – a gazdasági körforgásba való bekapcsolását, a helyi sajátosságoknak megfelelő gazdasági stratégiák kidolgozását; – a regionális és országos szintű információs körforgásba való bekapcsolást (teleházak, tanácsadó központok létesítése); – a szigetfalvak, kistelepülések művelődési életének fellendítését (színjátszás, olvasókörök, egyleti élet, hagyományőrző csoportok).

169

e. Az ifjúság sajátos arculatú társadalmi réteg. Értékei, kulturális és szabadidő-töltési szokásai a korral változnak. Lehetőséget kell teremteni ezek kibontakozására, értékesítésére, támogatni kell a modernizációra irányuló kezdeményezéseket. f. Az európai integráció és az információs társadalom adta lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása a fiatal generáció számára meghatározó fontossággal bír. 3. Az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek kapcsolata a. Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját demokratikus eszközökkel kövesse. b. Az RMDSZ támogatásáról biztosítja az ifjúsági szervezeteknek a közösségi lét, a demokrácia értékeinek elterjesztése terén kifejtett tevékenységét. Ezért minden olyan program, kezdeményezés, amely fiataljainkat felkészíti a politikai és közéleti szerepvállalásra, prioritásként kezelendő az elkövetkező időszakban. Ugyanakkor meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a fiatal, szakmailag jól felkészült fiatalok eséllyel pályázzanak önkormányzati, kormányzati és parlamenti tisztségekre. c. Az ifjúsági oktatással foglakozó szervezetei stratégiai fontosságúak az új oktatási irányvonalak kialakításában – és mint ilyenek – megfelelő támogatottságra számíthatnak minden felmerülő kérdésben. d. Az ifjúsági szervezetek tevékenységének elsődleges terepe a helyi cselekvés, a helyi közösségi életben való részvétel. Ezért az RMDSZ szorgalmazza az egyes régiók, megyék ifjúságának összefogását megvalósító, demokratikus alapokon működő ifjúsági egyeztető tanácsok létrehozási folyamatának véglegesítése. e. Az RMDSZ szorgalmazza az ifjúsági szervezetek és programok támogatására elkülönített alapok létrehozását a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési alapjaiból az ifjúsági kerettörvény előírásai alapján f. Azon ifjúsági, önálló és független szervezeteket, valamint a különböző oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat – a kölcsönösség tiszteletben tartásával – az RMDSZ partnernek tekinti az ifjúságot érintő kérdések kezelésében. SPORT A romániai magyarság hagyományos értékei közé sorolhatjuk mind a versenysportokat, mind a szabadidő sportokat. A testnevelés és a sport az egyetemes kultúra részeként pótolhatatlan szerepet tölt be az emberek testi és lelki egészségének, alkotóerejének megőrzésében, javításában, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében. Kiemelkedő jelentősége van az ifjúság fizikai, erkölcsi nevelésében. A sport elősegíti a közösségek létrejöttét, kitűnően szolgálja a civil mozgalom erősödését, a jóléti társadalom megteremtését. Kialakítja a teljesítmény iránti igényt, meggyökerezteti az egészséges versenyszellemet. A társadalom szellemi és fizikai egészségének meghatározó alapja a helyes és rendszeres testmozgás. El kívánjuk érni, hogy a sport, legyen az életmód szerves része. - Az RMDSZ célja, hogy minden gyermek és fiatal, minél több felnőtt a lehető legtovább részesüljön a rendszeres testedzés élményeiből. – Fontosnak tartjuk, hogy a sportban valamennyi tehetséges fiatalnak esélye legyen képességei kibontakoztatására. Ezért előtérbe állítjuk az iskolai testnevelés és sport lehetőségeinek fejlesztését, valamint a helyi, a regionális és az országos versenyrendszerek kiépítését. Ennek megvalósítása érdekében támogatjuk az oktatási intézmények minden szintjén a sport, szakemberek általi oktatását - Megkülönböztetett figyelemmel támogatjuk a romániai magyar sport meghatározó szervezeteit. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a sporttal kapcsolatos egyes teendőket –

170

az ehhez szükséges fedezet biztosításával – az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatává váljanak. – Szükségesnek tartjuk, hogy az egészségbiztosítás járuljon hozzá a lakosság testedzési feltételeinek, lehetőségeinek bővítéséhez, közvetlenül is támogassa az ebben kiemelkedő tevékenységet kifejtő sportszervezeteket, illetve legyen kötelező sportorvosi rendelők működtetése legalább megyeközpontokban. - Támogatjuk, az önkormányzatok és a magánszféra bevonásával a többfunkciójú sportlétesítmények létrehozását, ezeknek széles körben való használatát. – Támogatjuk a doppingmentes, tiszta élsportot és az ennek megfelelő törvénykezést. A sportstratégiák kidolgozásánál külön kell foglalkozni a verseny-és szabadidő-sportokkal. a. versenysportok támogatása érdekében kezdeményezzük: az olimpiai sportágak kiemelt állami támogatását; a szponzorálási törvény kedvező módosítását; az országos sportcsarnok, sportpálya és uszoda építési és felújítási program kibővítését; a sportlétesítmények tulajdonjogának tisztázását; az iskolák és a sportklubok közötti kapcsolatok élénkítését. b. szabadidő sportok támogatása érdekében: az önkormányzatok ösztönzése a rendezvények támogatásában; kedvezményes bérlési lehetőségek biztosítása; országos szintű rendezvények korosztályonkénti megszervezését; a testnevelő tanárok ösztönzése a szabadidő sport tevékenységekre. SZOCIÁLPOLITIKA Az RMDSZ legfőbb célja e téren olyan életfeltételek megteremtése, amely biztosítaná a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségeit, az elszegényedés kiküszöbölését, különös tekintettel a kisjövedelműekre. Szociálpolitikai prioritásunk a nyugdíjasok, az ifjúság, a családok, a különlegesen hátrányos helyzetben lévő vagy jutott egyének, csoportok helyzetének felvállalása és segítése. 1. Nyugdíjasok A nyugdíjas személyek esetében fontosnak tartjuk egy olyan nyugdíjrendszer bevezetését, amely megfelelő megélhetést biztosítana számukra. Ennek a rendszernek két részből kell állnia: a. az állami nyugdíjalapból, a befizetésekkel arányos rész biztosításával; b. szabadon választható nyugdíj-kiegészítésből, mely a magánnyugdíjalapokban való részvétel után jár. Fontosnak tarjuk továbbá: - a szociális nyugdíj bevezetését, amely meghatározott esetekben a nyugdíjkorhatár elérésétől jár; - az özvegyi támogatás bevezetését - olyan társadalmi védőháló kialakítását, amely a magukra maradt, magatehetetlen idős személyek számára emberhez méltó életkörülményeket biztosít. Megfelelő anyagi támogatással ösztönözni kell a szociális gondozók munkáját önkormányzati szinten, azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek önkéntes alapon támogatást nyújtanak ezen személyek gondozására, beleértve az intézményalapítást, a már meglévő otthonok felújítását; - az ingyenes városi közszállítás biztosítását minden 70 évnél idősebb állampolgár számára; olyan jogszabály kidolgozását, amely a nyugdíjasok számára közszállítási kedvezményt biztosít a hétvégeken, kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, – ingyenes jogi tanácsadást a visszaigénylendő tulajdonok esetében.

171

2. Ifjúság Az ifjúság tekintetében fontosnak tartjuk: – felmérni a munkaerőpiac fejlődési tendenciáit és ennek megfelelő képzési programok kidolgozását; – munkalehetőségek biztosítását pályakezdő fiatalok részére; olyan intézményes keret létrehozását, amely lehetőséget teremt a vállalkozók számára, hogy még a képzési folyamatban felmérjék a számukra szükséges képzett munkaerőpiacot; egy hatékony információs hálózat létrehozását, amely naprakész adatokat szolgáltat a különböző szakmákban képzett vagy képzés alatt álló fiatalokról a vállalkozók számára; – megfelelő lakáslehetőségek biztosítását állami és önkormányzati szinten, igénybe véve a létező külföldi pénzügyi támogatási lehetőségeket; – olyan információs hálózat, illetve tájékoztató programok kidolgozását, amelyek ismertetik a létező vállalkozási (családi, kis- és középvállalkozások), pénzügyi támogatási lehetőségeket; – különös figyelem fordítását a már nagykorúvá vált árvaházból kikerült fiatalokra, megélhetőségüket biztosító programok kidolgozását a civil társadalom bevonásával, lehetővé téve érvényesülésüket a társadalomban. 3. Különlegesen hátrányos helyzetű egyének, csoportok A fizikai és szellemi fogyatékos személyek problémáit hangsúlyosan kell kezelni. Szorgalmazzuk ezen személyek esélyegyenlőségét. Lényeges a megfelelő infrastrukturális intézkedések meghozatala (sajátos helyzetüknek megfelelő mellékhelység használat, közintézményekbe való bejutás megkönnyítése, sajátos parkolóhelyek biztosítása), amelyek megkönnyítik életüket. Olyan ismeretterjesztő programokat támogatunk, amelyek nyilvánossá teszik gondjaikat, és az irányukban megmutatkozó társadalmi szolidaritást erősítik. Modern életünk új kérdéskörét, a szenvedélybetegségeket (kábítószer élvezők, alkoholisták) társadalmilag kell kezelni. Megelőzést célzó, ismeretterjesztő programokat kell kidolgozni kihangsúlyozva a kábítószer-, illetve alkoholfogyasztással járó következményeket, veszélyességüket az emberi egészségre, életre, a családra. Támogatjuk azokat a civil társadalmi, egyházi és közintézményi kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik kezelésüket, elhelyezkedésüket, a megfelelő életfeltételek biztosítását, a társadalomba való beilleszkedést. A hátrányos helyzetben lévő gyerekek esetében szorgalmazni kell az anyanyelven való tanulás támogatását, magyar identitásukat megerősítő művelődési programok kidolgozását, magyar oktatók, nevelők támogatását, hogy ez irányú szerepet vállaljanak az árvaházakban, elosztó központokban. Közpénzekből való támogatást kell biztosítani azon idős személyek számára, akik alacsony jövedelműk miatt nem képesek lakásukat fenntartani, mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek. Szorgalmazzuk az önkéntesek intézményének széleskörű népszerűsítését, terjesztését, támogatjuk azon önkormányzati, civil társadalomi, egyházi kezdeményezést, amely önkéntes hálózatokat működtetnek, és hatékony segítséget nyújtanak a hátrányos vagy különleges helyzetben lévő személyek számára. CSALÁDPOLITIKA A család védendő érték. A társadalom érdeke és egyben felelőssége a családoknak olyan társadalmi, gazdasági, kulturális hátteret biztosítani, amelyben betölthetik hivatásukat és feladatukat. Szövetségünk felvállalja egy családbarát környezet kialakítását. Családpolitikánk törekvése a házasságra épülő családok támogatása és erősítése. Emellett támogatjuk a más családtípusokban élőket is. Családpolitikánk célja a fiatalok segítése a párválasztásban, a családalapításban, az otthonteremtésben, a család stabilitásának megőrzésében, a gyermekek megfelelő anyagi,

172

szellemi, érzelmi, erkölcsi színvonalon való nevelésében, a családok egészségügyi, kulturális és szabadidős igényeinek megvalósításában. - Az RMDSZ olyan család- és népességpolitikát támogat, amely biztosítani képes magyar közösségünk megmaradását és számbeli növekedését szülőföldjén. Ilyen értelemben fontosnak tartjuk az áttérést a személyi jövedelemadóra. Ez hozzájárulna a gyermeknevelésre szánt anyagi támogatás növeléséhez, ahhoz, hogy a (több)gyermekes családok életszínvonala ne legyen észrevehetően alacsonyabb, mint a hasonló jövedelmű gyermektelen családoké. Olyan programok kidolgozását és terjesztését szorgalmazzuk, amelyek a gyermekvállalás jelentőségére, a gyermeknevelés fontosságára teszi a hangsúlyt. Ennek érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a gyermeket vállaló családok támogatásának. Szükséges továbbfejleszteni a kedvezményes adórendszert, a gyermektáppénz rendszert, a lakásépítésre, illetve vásárlásra vonatkozó külön (kedvezményes) hitelrendszer kidolgozását. A nagycsaládok esetében szükségszerűnek tartjuk egy állami, illetve önkormányzati támogatást élvező nyaralási program kidolgozását, amely lehetővé tenné ezek számára a civilizált üdülését. Támogatjuk az önkormányzatok által működtetett kedvezményes élelmiszerüzlet hálózat kiterjesztését a többgyerekes családok részére is. Ugyanakkor megfelelő támogatási rendszer kidolgozását szorgalmazzuk az egyedülálló szülők támogatására, különös figyelmet fordítva ezek sajátos helyzetére. Olyan államilag támogatott óvoda-, illetve iskolarendszert kell létrehozni, amely ténylegesen segíti e családokat a gyermekek nevelésében és gondozásában, hozzájárulva ezzel a szülők szakmai érvényesüléséhez is. Szorgalmazzuk a szociális juttatásokat pályáztató közalapítványok létrehozását. Fontosnak tartjuk olyan magzat és csecsemővédelmi program kidolgozását, amely tekintetbe veszi a szükséges szociális és egészségügyi feltételeket, igényeket. Támogatjuk azon felvilágosító programokat – amelyek tanárok, oktatók, nevelők bevonásával – széles körben tudatosítja a gyermekvállalás felelősségét, a gyermeknevelés fontosságát, illetve a nem kívánt terhesség elkerülését. A családok lelki egészségét megőrző, valamint a krízis helyzetekben segítő szolgáltatások nagyon fejletlenek. Célszerűnek találjuk házasságra előkészítő, a konfliktus megoldást segítő, a válás megelőzését célzó tanácsadást, családsegítő módszertani központok létrehozásával az Egészségügyi és Családvédelmi Minisztérium támogatásával. A családpolitikában kiemelt szerepet tulajdonítunk az egyházaknak. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely ez irányú céljainkkal összhangban vannak. EGÉSZSÉGÜGY Az egészséghez való jog alapvető emberi és közösségi jog. Szövetségünk célja az egyénközpontú, a beteg, a biztosított jogait szolgáló egészségügyi rendszer kialakítása. Az egészségügyi ellátás minőségi javítása érdekében szorgalmazzuk az egészségügyi reform befejezését. Ennek érdekében Szövetségünk támogatja: – az egészségügyi rendszer decentralizációját és privatizációját, a tulajdonviszonyok rendezését, az önkormányzatok tényleges birtokba helyezését megteremtve a megfelelő pénzügyi keretet az egészségügyi intézmények üzemeltetéséhez; – egyházi és karitatív kórházak létesítését; – a jogharmonizáció folytatását, átlátható jogi keret megteremtését (az egymásnak ellentmondó jogszabályok hatályon kívül helyezését), egy modern, a jelen körülményeket tükröző közegészségügyi törvény kidolgozását; – az országos egészségügyi programok átgondolását a társadalomban jelentkező egészségügyi követelményeknek megfelelően; – a háziorvos intézménynek megerősítését; – egy hatékony egészségügyi információs rendszer működtetését az európai standardok alapján;

173

– az egészségügyi dolgozókat ösztönző fizetési rendszer kidolgozását, amely megakadályozza a szakemberek kivándorlását; – az egészséges életmódot, egészséggel kapcsolatos információkat terjesztő országos programok kidolgozását; - az egészségügyi biztosítási rendszer hatékonyságának növelését; - az Országos Egészségügyi Biztosítóház, valamint a megyei egészségügyi biztosítóházak autonómiájának megvalósítása – az egészségügyi biztosítási alap célirányos – kizárólag a beteg, a biztosított, az egészségügyi szolgáltatások javítására – és átlátható kezelését, felhasználását; – az egészségbiztosító hozzájárulásának növelését a drágább diagnosztikai és kezelési eljárások költségeihez; – egy olyan ingyenes és részlegesen térített gyógyszerellátás biztosítását, amely ténylegesen segíti a szociális gondokkal küzdő, hátrányos vagy nehéz helyzetben lévő személyeket; – a magán-biztosítóházak/alapok létrehozását, jogi feltételeinek megteremtését. ESÉLYEGYENLŐSÉG NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTT Az elmúlt időszakban olyan jogszabályok születtek, és olyan törekvések érvényesültek, amelyek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítását szolgálták. Ennek ellenére számos olyan hátrányos megkülönböztetés érinti a nőket, amelyek felszámolásában az RMDSZ politikai és érdekvédelmi szerepet vállal. Támogatja a nők szerepvállalását a közélet minden területén, valamint hasznosnak ítéli a nők törekvéseit megjelenítő Szövetségen belüli szerveződéseket. Az RMDSZ szerint a meglévő törvénykezés szükséges, de nem elégséges feltétele az esélyegyenlőség megvalósulásának. Az RMDSZ szorgalmazza a törvénykezési keret bővítését, társadalmi elfogadtatását és következetes alkalmazását. Előrelépés várható a jogharmonizáció következtében, hiszen az esélyegyenlőség az Európai Unió egyik fontos alapelve. Az RMDSZ a fentiek szellemében kíván cselekedni. Megoldási javaslatokat dolgoz ki e kérdéskörben a jogszabályok, az intézményrendszeri reform, valamint az országos programok terén egyaránt. Tudatosítani kívánja a romániai társadalom – ezen belül a magyar nemzeti közösség – valamennyi tagjában a társadalmi nemek közötti esélyegyenlőség biztosításának fontosságát a gazdasági, kulturális, politikai élet valamennyi területén. Az RMDSZ fontosnak tartja ezt úgy rögzíteni, hogy az esélyegyenlőség kérdése a mindennapi élet természetes részévé váljon. Mindez azonban csak a kormányzati intézmények, a civil szervezetek és a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való intenzív, széleskörű együttműködéssel valósítható meg. Ennek érdekében olyan intézkedések meghozatalát sürgetjük, amely biztosítani tudja az egyenlő bánásmódot: – a foglalkozatás terén; – a szociális biztonság terén; – oktatás és képzés terén; – a családi életben, a kölcsönös tisztelet és megosztott felelősség jegyében, megelőzve a családi erőszak, illetve nők elleni erőszak lehetőségét; – a gazdasági életben támogatva a nők vállalkozói esélyteremtését, gazdasági döntésekben való részvételét; – a politikai életben, a méltányos részvételt a helyi és parlamenti választásokon, illetve vezető tisztségekben. Illetékes testületei révén a Szövetség egy olyan átfogó stratégia kidolgozását szorgalmazza, amely elősegíti a létező jogi lehetőségek széleskörű ismertetését, tanácsadást biztosít sajátos kérdésekben, támogatja a nők szerepvállalását a társadalomi élet minden területén.

174

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS HELYI DEMOKRÁCIA Alapelvek a. A helyi autonómiát megvalósító közigazgatási hatóságok – az önkormányzatok – a demokratikus jogállam alappillérei. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális és oktatási, kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. b. Az önkormányzatiság alapját az önkormányzatok autonómiájának, a feladatok végrehajtásához szükséges források biztosításának, a központi hatalom decentralizációjának kell képeznie. c. A települési önkormányzatok tevékenységét a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglaltak szellemében kell szabályozni, és ennek megfelelően végezni. Az önkormányzatiság jogszabályi háttere nagy vonalakban kialakult, viszont a jogi keretet valós tartalommal kell feltölteni: a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában és a 2001. évi 215ös számú, módosított helyi közigazgatási törvényben foglalt elveknek érvényesülnie kell a helyi közigazgatás minden területén. A további változtatásokat a meglévő rendszerre kell építeni. Ez jogi reformot is jelent, de még inkább az önkormányzatok menedzsmentjének, a minőségi önkormányzati munka a bevezetését. Az önkormányzatok irányítását az átláthatóságnak, hatékonyságnak és demokratizmusnak kell jellemeznie. Az ennek ellentmondó jogszabályokat módosítani kell. d. Az RMDSZ igényli a történelmi, földrajzi, gazdasági és etnikai szempontok tényleges figyelembevételét minden közigazgatási újjászervezésnél vagy módosításnál. e. A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kell a helyi közösség részvételét minden olyan döntésben, amelynek következményei kihatással vannak életükre. f. Az önkormányzati munkát a lakossággal való szoros kapcsolattartásnak és a teljes átláthatóságnak kell jellemeznie. g. Az RMDSZ támogatásával megválasztott önkormányzati tisztségviselőknek egész tevékenységüket a Szövetség Programjának, Alapszabályzatának és a vonatkozó hivatalos RMDSZ-dokumentumok ismeretében és szellemében kell végezniük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeinek kiválasztása során a kompetencia elvét kívánja érvényesítni. A megfelelő önkormányzati munka megvalósítása érdekében megalkotásra és alkalmazásra kell kerülniük azoknak a mechanizmusoknak, amelyekkel a polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok felelősségét érvényesíteni lehet. A felelősség a hatáskörök megfelelő minőségű ellátására, és az RMDSZ programjának érvényesítésére vonatkozik. Az RMDSZ képviseletében megválasztott önkormányzati képviselőknek beszámolási kötelezettségük van mind a helyi közösség, mind pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség irányába. Indokolt esetben, a Szövetség programjának vagy értékeinek súlyos megsértése esetén, a Szövetség megvonja politikai támogatását az illető önkormányzati tisztségviselőtől. h. Az RMDSZ területi szervezeteinek és az önkormányzatokban dolgozóknak szorosan együttműködve kell tevékenykedniük a Szövetség Programjának megvalósítása érdekében. Az önkormányzatoknak – közös területeiken – jó kapcsolatokat kell kialakítaniuk, együtt kell működniük egyházainkkal és a civil szervezetekkel. i. A közigazgatásban való anyanyelv-használati jogokat az önkormányzatoknak minőségi szolgáltatásokon keresztül kell biztosítaniuk. j. Az RMDSZ fontosnak tarja a szolgáltató önkormányzat kiteljesítését. Alapvető célkitűzések a. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapvető célkitűzésének tekinti a helyi demokrácia intézményeinek továbbfejlesztését, a helyi választási rendszer reformját. b. A polgármester és a helyi tanács közötti viszonyt hatékonyságnak és együttműködésnek kell jellemeznie. Az alpolgármester hatáskörének tisztázását a helyi közigazgatási törvény módosításával kell elérni.

175

c. A Szövetség szorgalmazza a prefektus hatáskörének csökkentésé. A prefektus igazgatási funkcióit meg kell szüntetni, a prefektusi jogkör csak a törvényességi ellenőrzésre korlátozódjon. A törvényességi ellenőrzésben is a közigazgatási bíráskodásra kell a hangsúlynak helyeződnie. d. A decentralizáció folyamatában a megyei decentralizált (valójában dekoncentrált) szakigazgatás jelentős részét a megyei tanács hatáskörébe kell utalni, a szükséges forrásokkal együtt. e. Az önkormányzati pénzügyek és gazdaságfejlesztés területén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következőket tekinti fő célkitűzéseinek: – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség növelni kívánja az önkormányzatok szerepét a helyi gazdasági fejlesztésben. Ezért a pénzügyi autonómia kiteljesítését, az önkormányzatok GDP-ből való részesedésének növelését követi. AZ RMDSZ egy olyan helyi közpénzügyi rendszer mellett foglal állást, amelynek központi elemei a hatékonyság és átláthatóság; – az életminőség szempontjából nélkülözhetetlen a helyi közszolgáltatások minőségének javítása: itt az RMDSZ célja a szolgáltató önkormányzat fogalmának bevezetése és a szolgáltató önkormányzat megvalósulása; – a decentralizáció folyamatában fontos az erőforrások és a feladatok közötti arányosság elvének gyakorlati érvényesítése. Erre létezik jogi alap, de alkalmazásuk nem mindig valósul meg teljesen. Szükséges, hogy a kormány úgy decentralizálja helyi szintre a problémákat, hogy egyben rendelje hozzá a gazdasági forrásokat; – az önkormányzati gazdaságfejlesztés területén megalapozott és realista fejlesztési tervekre van szükségünk. Ez legyen egységes a területi-közigazgatási egységekben, ne több fejlesztési terv versengjen egymással, hanem az egységes terv minél teljesebb megvalósításáért versenyezzenek az önkormányzatok. A fejlesztési tervek nem csak községi/városi jellegűek, hanem kistérségben, megyében, régióban is gondolkodnak. Az RMDSZ-nek célja a konkrét problémák megoldására szabadon létrejött önkormányzati társulások ösztönzése és támogatása. Az együttműködés a hatékonyság növelését jelenti: a források, a szaktudás koncentrálása gyorsabb és komolyabb eredményekhez vezet. A fejlesztési tervnek reális stratégiai gondolkodás eredményének kell lennie. Erdély különböző térségei más-más típusú fejlesztési stratégiákat igényelnek. A Partium, a Székelyföld, a szórványvidékek sajátos problémákkal küszködnek. Így a megoldások is sajátosak, ezért az RMDSZ Erdély valamennyi térségében olyan fejlesztési stratégiát szorgalmaz és követ, amely a helyi körülmények elemzésén alapszik és eredményes tud lenni. f. A Szövetség, az Országos Önkormányzati Tanáccsal együttműködve, programot dolgoz ki a helyhatósági választásokra való felkészülésre, a szakmai képzésre és a tisztségviselők kiválasztására. Az önkormányzati munka minőségének javítása érdekében a Szövetség támogatja a regionális önkormányzati képzési központok létrehozását. g. A Szövetség támogatja az önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. h. A regionális gazdasági fejlesztés és a területfejlesztés érdekében a Szövetség szorgalmazza: – a régiók a megyék szabad társulásán alapuljanak; – a gazdaságfejlesztési régiót, mint fogalmat, meg kell jeleníteni az Alkotmányban; – a régió fejlesztési hatásköreit a központtól kell elvonni, a szükséges forrásokkal együtt, a megye hatásköreit erősíteni kell; – a kistérségnek a helyi területfejlesztés eszközévé kell válnia. i. A falugondnoki szolgáltatás intézményesítése az önkormányzatok támogatásával. j. A Rendőrség szervezéséről és működéséről, illetve a Rendőr jogállásáról szóló törvények alapvetően új helyzetet teremtettek, ezért az RMDSZ szükségesnek tartja a közbiztonság reformjának folytatását: – a helyi közösségek ellenőrző és irányító jogkörének növelését; – a rendőr köztisztviselői jogállásának tudatosítása; – a közbiztonság és az állampolgár közötti viszony rendezését, különös tekintettel a kisebbségi közösségek tagjaira; – a rendőrök és csendőrök a lakosság nemzetiségi részarányának megfelelő toborzását;

176

– a szolgálatban állók nyelvi képzését, különös tekintettel a kisebbségi nyelvekre; – a rendőr anyagi helyzetének és társadalmi helyzetének stabilizálását és növelését. Önkormányzatok kommunikációs funkciója – a szolgáltató önkormányzat fogalma Az önkormányzatok szolgáltató szerepe elsősorban a lakosság minél hatékonyabb tájékoztatását jelenti, és ezáltal a lakosság a döntéshozási folyamatban való minél aktívabb részvételét. A szolgáltató önkormányzat ügyfélorientált önkormányzat, ezért megvalósításában kiemelt jelentősége van a polgármesteri hivatal hozzáállásának, nyitottságának a civil szféra, a település / város / megye lakosságának gondjai iránt. Ennek egyik megoldási formája olyan „közönség kapcsolatokkal" foglalkozó kommunikációs irodák és csatornák kialakítása, amelyeknek kizárólagos céljuk a polgárok minél hatékonyabb és gyakoribb tájékoztatása, mind jogaikról és kötelezettségeikről, mind pedig az intézmény működéséről, döntéseiről és cselekvési prioritásairól. Ez egyben új lehetőséget teremt a vélemény kinyilvánítására és a helyi polgári öntudat ápolására. A kommunikációs iroda további céljai: folyamatos információszolgáltatás, a lakosság és önkormányzat közötti együttműködés kialakítása, az intézmény külkapcsolatainak ápolása, mindazon információ biztosítása a polgárok számára, amelyek alapján a polgár tudhatja azt, hogy milyen helyzetben, milyen feltételek igazolása által, milyen eljárások révén, milyen szolgáltatásokra jelenthet be igényt. Az átláthatóság és hatékonyság szempontjából előrelépést jelentene az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése; a szociális ügyek, adminisztrációs dokumentumok, önkormányzatok közötti továbbítására vonatkozó szervezési, technikai feltételek megteremtése. Nem utolsósorban az informatikai fejlesztéseket kell kivitelezni és ezeket önkormányzati céltámogatások körébe foglalni. A hatékony információcsere érdekében, azon helyi vagy megyei önkormányzatok esetében, ahol ez még nem jött létre, intranet hálózatba kell összekötni egy-egy megye, illetve a régiók valamennyi önkormányzatát. Az önkormányzatoknak az Interneten saját honlapukon közzé kell tenniük minden közérdekű információt és e-mailen keresztül válaszolniuk kell az érkezett levelekre, panaszokra, kérdésekre. A lehető legrövidebb időn belül az önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük a teljes ügyfélforgalom Internetes kezelésének lehetőségét, az ügyfélszolgálati tevékenységet az Interneten keresztül is elérhetővé kell tenni. Az önkormányzatok egyéb területeken betöltendő feladatait (egyes oktatási, művelődési, szociálpolitikai kérdések) a program vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Önkormányzatok szerepe a szociális kérdések megoldásában Minden helyi szociálpolitikai elképzelésnek figyelembe kell vennie az önkormányzatok törvényes hatáskörébe tartozó kötelezettségeket. Romániában ma az önkormányzatokat érintő szociális szabályozás meglehetősen sok kötelezettséget hárít az önkormányzatokra, tekintettel ezek pénzügyi forráslehetőségeire. Ezért a szociális ellátások hatékonyabb megoldása érdekében előnyösebb, ha az önkormányzatok megállapodásokat kötnének és bevonnának ebbe a folyamatba a közintézményeket és civil szervezeteket, javítva ezáltal az ellátások eredményességén is. A szolgáltatási területeken kiegészíteni szükséges a szolgáltató intézmények és vállalkozások tevékenységének ellenőrzését, mint az általuk elvégzett feladatok mennyiségét és minőségét illetően, mint a működésükben érvényesítendő, fogyasztóvédelmi és minőségellenőrzési területeken. Az önkormányzatok szociális ellátási szerkezete, intézményeinek összetétele általában ma még nem felel meg a lakossági szükségleteknek. A legjelentősebb hiányosság az egyre növekvő szegénységi arány kezelésében mutatkozik, de a megszokott szociális problémák területén is jelentős strukturális változásokra van szükség. Ahhoz, hogy a helyi és megyei önkormányzatok szolgálják a lakosság minőséggel kapcsolatos elvárásait, az érintett területeket (oktatás, kultúra, egészségügy, szociálpolitika) kell figyelembe venni és ezen belül közvetlenül az embereket, a lakosságot. Az ember elégedettségének biztonságát kell elérni és ennek érdekében egy célhoz vezető eszközrendszert kell gyakorlatba helyezni, olyan területeken mint például:

177

1. A támogatási / segélyezési rendszer működtetése Ma az önkormányzatok szociálpolitikájának egyik legfontosabb kihívása az eredményes segélyezési rendszer kidolgozása és működtetése. Az utóbbi években a segélyek mértéke jelentősen megnőtt ezért az önkormányzatok intézményi kapacitásainak nagy részét leköti. 2. A fogyatékosok, szellemi és fizikai sérültek esélyegyenlősége Ennek megoldására szükség van az önkormányzatokon belül egy új keret biztosítására, amely hangsúlyosan kezeli a fogyatékos ember szükségleteit és megteremti számukra az esélyegyenlőséget. Ennek feltételei: a társadalom tudatosságának növelése a fogyatékos embertársak jogairól, szükségleteiről és képességeiről; támogató szolgáltatások létrehozása. 3. A szociális-lakás probléma Megfelelő ösztönző szabályozórendszer esetén a helyi önkormányzatoknak mind az igények, mind pedig a lehetőségek szempontjából hatékonyabb megoldásmódok állnak rendelkezésükre, ezért szükséges lakáspolitikai szerepük növelése. A jelenlegi lakáshelyzet jellemző gondja az újonnan épült lakások alacsony száma, a magas lakásárak, valamint a régi épületek elmaradt felújítása. Az önkormányzatoknak támogatások bevonásával egyszerre kell ösztönözniük az új lakások építését és a meglévő állományok felújítását, hozzájárulva ezáltal elsősorban az ifjúság támogatásához és itthon maradásához, valamint a magyar pedagógusok számára szolgálati lakások biztosítása által, az oktatási színvonal növeléséhez. AZ RMDSZ REGIONÁLIS ÉRDEKEI, RÉGIÓ- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Az RMDSZ regionális politikájának érdeke és célja a. olyan gazdaság- és intézményfejlesztési politika kialakítása, amely figyelembe veszi az erdélyi helyi társadalmak sajátos örökségét, valamint az itt élő nemzeti közösségek igényeit, intézményteremtő és működtető hagyományait; b. Erdély felkészítése az Európai Unió bővítéséből adódó lehetőségek, a határ-menti és határokon átnyúló programok és az európai intézmények által biztosított közösségi alapok felhasználására. c. erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, erdélyi önkormányzati szövetségek létrehozása, amelyek képesek: – a decentralizációs folyamat érdekében való hatékony fellépésre, – az erdélyi kistérségek sajátos érdekeinek érvényesítésére, – önálló területi és/vagy ágazati jellegű fejlesztési stratégiákat kidolgozására és megvalósítására, – a helyi közösségek a globalizációs folyamatba való bekapcsolására, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy Erdély, mint Közép-Európa egyik sajátos történelmi régiója pillérként szolgáljon Románia európai integrációjában. – Erdély regionális érdekeinek képviseletében az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Régiófejlesztés Az RMDSZ a gazdaságfejlesztés eszközeként tekinti a kistérségi társulást, valamint a gazdaságfejlesztési régiót. Bennük látja gazdaságfejlesztés és életminőség javításának alapját. A román közigazgatás háromszintes modelljét a gazdaságfejlesztési régiók egészítenék ki, amelyek nem rendelkeznek közigazgatási jogosítvánnyal. A gazdaságfejlesztési régió, amely a megyék társulásából jön létre, a megye és az állam között helyezkedik el. A kistérségi társulások, amely elnevezés alatt az önkormányzatok társulása által létrejött térséget értjük, a település és a megye közti szinten helyezkedik el. Tekintettel a helyi közpénzügyek törvénye által megkövetelt eljárásokra, valamint az európai uniós források minél hatékonyabb felhasználása érdekében javasoljuk a projekt előkészítő tevékenység finanszírozási mechanizmusának kidolgozását. Ezzel egy időben nagy

178

jelentőséget tulajdonítunk a helységek, kistérségi társulások, régiók stratégiai fejlesztési terveinek (társ)finanszírozásának. A régió gazdaságfejlesztési stratégiájának összhangban kell lennie az Európai Unió regionális politikájának elveivel, valamint Románia településhálózatának történelmileg kialakult adottságaival. Az RMDSZ felismeri, hogy Európában a gazdasági fejlődésben a verseny elsősorban a régiók közt zajlik. Ezért szükséges a gazdaságfejlesztési régió fogalmának megjelenítése az alkotmányban. Szintén szükségesnek tartjuk a régiófejlesztési törvény módosítását, hogy a régió jogi alanyként megjelenhessen, és lehetséges legyen intézményes hátterének megteremtése. A régiónak a gazdasági minisztériumok gazdaságfejlesztő és beruházó kompetenciájának egy részét kell átvennie. A régiót nem közigazgatási egységként, hanem gazdaságfejlesztési társulásként képzeljük el. A meglévő gazdaságfejlesztési régiókat nem támogatjuk, mert kialakításuknál nem vették figyelembe sem a földrajzi, sem a történelmi, sem a valós gazdasági szempontokat. Meggyőződésünk, hogy Romániában a mostaniaktól különböző, új gazdaságfejlesztési régiókat kell létrehozni. A gazdaságfejlesztési régió intézményesítése mellett szükség van a térségi együttműködésre, amely önkormányzatok társulásán alapszik függetlenül attól, hogy melyik fejlesztési régióhoz tartoznak. Ez által válik hatékonnyá egyes közösségi célok megvalósítása (például környezetvédelem, a nemzetközi repülőterek fenntartása; modern diagnosztikai és egészségügyi központok kialakítása, amelyek több megyét szolgálnának stb.) Magyarország uniós tagságából következik, hogy a határ-menti önkormányzatok, régiók, kistérségi társulások határokon átnyúló együttműködése Románia uniós integrációjának az előkészítőjeként szolgál. Területfejlesztés Gazdasági fejlődés infrastruktúra nélkül nincs. Ezért szükséges: – olyan, sajátos és aktív területfejlesztési politika kialakítása, amely összhangban van mind az Európai Unió regionális politikájának elveivel, mind pedig az erdélyi településhálózat történelmileg kialakult adottságaival; – korszerű közlekedési és kommunikációs infrastruktúra kialakítása Erdélyben, valamint Erdélyen áthaladó autópályák építése. Az RMDSZ területfejlesztési politikája a következő célokat követi: – gazdasági és szociális kohézió; – a fenntartható fejlődés elveit tiszteletben tartó gazdasági verseny; – a természeti és kulturális sokszínűség megtartása; – a régiók kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése; – a régiók közötti strukturális különbségek csökkentése; – a személyek közötti tényleges esélyegyenlőség biztosítása. Az RMDSZ, Románia területfejlesztési politikájának az alábbi fő irányait szorgalmazza: – többközpontú és kiegyensúlyozott városrendszer kiépítése; – integrált közlekedési és kommunikációs rendszer kiépítése, amely elősegíti az infrastruktúrához és a tudáshoz való egyenlő értékű hozzájutást; - a természeti és a kulturális örökség fejlesztése és megvédése. KÖRNYEZETVÉDELEM Szövetségünk alapvető érdeke ökoszisztémáink természeti egységének és egyensúlyának megőrzése, a közösségünk fenntartható fejlődésének biztosítása. Támogatjuk újabb természetvédelmi területek létesítését, az emberi környezet szennyezésmentes fejlesztését. Az RMDSZ támogatja a Kárpát Konvenció működését. E célból sürgeti a Kárpát medence ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekelt államok együttműködését. Fontos a szomszédos államaink közötti együttműködések megerősítése, beleértve az erre

179

vonatkozó államközi egyezmények aláírását és betartását, valamint újabbak kidolgozását. Az éghajlatváltozás felgyorsulása, a csapadék és időjárási szélsőségek megnövelik a „záporárvizek” gyakoriságát. A Kárpát-medence vizeinek szabályozása és az azzal történő gazdálkodás csakis a térségbeli államok adminisztrációjának és szakértőinek együttműködése alapján valósulhat meg. Javasoljuk egy kárpát-medencei vízgazdálkodási és megfigyelési rendszer kiépítését, mely példaértékű lehet az EU által támogatott, határokat átlépő projekteknek. Szorgalmazzuk a környezetvédelmi intézmények átláthatóvá tételét. A környezetvédelmi politikák kialakítása, végrehajtása, és ellenőrzése az állampolgárokkal partnerségben kell megtörténjen. Fontosnak tartjuk: a. olyan szabályozások kialakítását, amelyek az Európai Uniós előírásokon is túllépve képesek az ország fenntartható fejlődését biztosítani; b. a helyi önkormányzatok szerepének növelését az engedélyeztetések, és ellenőrzések területén. A helyi közösségeknek megfelelő jogosítványaik kell legyenek a fenntartható fejlődés biztosításához; c. a környezetvédelmi beruházások ösztönzését, különös tekintettel a csatornázást, szennyvíztisztítást, valamint a hulladékkezelést szolgáló fejlesztések forrásainak biztosítására. A finanszírozásban az EU-s források mellett az állami és helyi költségvetésből való hozzájárulásnak is alapvető tényezőnek kell lennie; d. a Környezetvédelmi Alap finanszírozási rendszerének kiszélesítését és nyitottságát. Az Alap reális és hozzáférhető támogatást kell nyújtson kisvállalkozók, önkormányzatok és civilszervezetek számára a különféle környezetvédelmi beruházások és programok megvalósításához. Ösztönözzük a környezetvédelmi csúcstechnológiát használó vállalkozások létrejöttét; e. hulladék feldolgozó háttéripar kialakítását, fejlesztését a gazdasági ösztönző rendszerek kiépítésével; f. a fenntartható fejlődés alapelveinek alkalmazását a különféle régiós, vagy helyi gazdasági programok és tevékenységek kialakításánál; g. a természetvédelmi övezetek nyújtotta lehetőségek felhasználását a helyi közösségek gazdasági fejlődéséhez. Az ökológiai mezőgazdasági termékek, a környezetkímélő turizmus esélyt jelent sok magyarlakta településnek a gazdasági fellendüléshez. A Natura 2000 európai szintű természetvédelmi hálózat bekapcsolja Erdély elzárt vidékeit az európai körforgásba; h. környezetvédelmi technológiai kutatóközpontok kiépítését a szakágazatban érintett egyetemi központok mellett; i. fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítását a környezetkímélő csúcstechnológiákat meghonosító vállalkozások számára; j. a helyi közösségek és a mozgalmak részvételét a környezetvédelmet érintő állami, önkormányzati döntési folyamatokban; Az aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakítása feltételezi az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében. Az RMDSZ a fentiek megvalósításáért felhasználja mind az intézményes kereteket, mind pedig a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket. Biztosítani kell a megfelelő szakemberképzést az ökológiai oktatás hatékonnyá tétele érdekében, felhasználva a hazai és nemzetközi alapítványok segítségét, a különböző ösztöndíjakat. Lehetővé kell tenni – külföldi továbbképzés formájában is – a nemzetközi szintű tájékozódást. KÜLPOLITIKA ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ Az EU tagországaként Románia szuverenitása új értelmet nyer, hiszen a csatlakozási szerződés értelmében ezt számos területen közösen gyakorolja az EU illetékes

180

intézményeivel. Ugyanakkor az EU működési logikája, az uniós finanszírozási alapok elosztási gyakorlata olyan államszerkezeti és közigazgatási változásokat indukál, amely új kihívásokat és lehetőségeket jelent a romániai magyar politikai érdekképviselet és az egész erdélyi magyar civil társadalom számára. Bár Románia csatlakozásával az erdélyi magyar nemzeti közösség alapvető stratégiai célkitűzése – saját önkormányzatiságunk törvényes kereteinek kialakítása és működtetése szülőföldünkön való megmaradásunk és gyarapodásunk érdekében – nem változott, az új helyzet új szempontokat, eszközöket, cselekvési lehetőségeket és kitörési pontokat jelent, amelyekkel élni lehet és kell stratégiai célunk eléréséhez. Saját erdélyi magyar csatlakozás utáni stratégiára van szükség, amely nem ellentétes Románia hasonló jellegű dokumentumának sem szellemével, sem betűjével, de hangsúlyaiban és prioritásaiban közösségünk alapvető értékein és érdekein alapszik. Ebben a következőket kell érvényesíteni: - Önálló és aktív szerepvállalás az EU újrakezdődő alkotmányozási folyamatában. A célfeladat: belefoglalni az EU alapelvei közé a nemzeti kisebbségi közösségek védelmének elvét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság alapján. Ennek érdekében szoros együttműködés kialakítása szükséges a tagországok - kiemelten az anyaországi magyar EU-képviseletével, illetve a kisebbségi közösségek képviselőivel. - Románia és az EU viszonyában olyan – különböző szintű és egymást kiegészítő, erősítő – strukturális és funkcionális együttműködési kereteket kell kialakítani, amelyekben hatékonyan megfogalmazható és érvényesíthető általában a magyar és sajátosan a helyi és regionális érdek és identitás. Ez a következő szinteken lehetséges: - Románia részeként Erdély mint önálló európai fejlesztési – NUTS 1 típusú – régió – ebben a keretben lehet megjeleníteni mindazokat a hagyományos és modern értékeket és érdekeket, amelyeket Erdély nemzeti közösségei mint stratégiai partnerek közösen vallanak és vállalnak (a multi és interkulturalizmustól az erdélyi autópályáig) - Az ország területi közigazgatási rendszerének újragondolása a szerves fejlődés és az asszimetrikus regionalizmus elve, valamint földrajzi, kulturális és gazdasági szempontok szerint, ennek alapján új – NUTS 2 tipusú - fejlesztési régiók kialakítása, és ha szükséges közigazgatási egységekké való átalakítása, ennek során a sajátos jogállású Székelyföld régió létrehozása – a tulajdonképpeni sajátos regionális értékek és érdekek érvényesítésének kerete - A határokon átnyúló – kiemelten a román-magyar határ átívelésével kialakítható, a Temesvár-Szeged, Arad-Békéscsaba, Nagyvárad-Debrecen és Szatmárnémeti-Nyíregyháza tengelyek köré épített – szerves eurorégiókban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása – ebben a keretben a magyar közösségek számaránya pozitív irányba változik és szerepe felértékelődhet - A fejlesztési-közigazgatási régiókon belüli nagyvárosi agglomerációk, a kistájak (NUTS 3) és a települési vonzáskörzetek (NUTS 4) – a mindennapi életet meghatározó jellegzetesen helyi értékek és érdekek megjelenítésének szintje - Románia 2007-2013-as Nemzeti Fejlesztési Terve, illetve az ennek alapján megfogalmazott Operatív Programok határozzák meg a mozgásteret mind a politikum, mind a civil társadalom számára. A feladat: olyan dinamikus politikai-társadalomszervezési struktúrák kialakítása, amely cselekvő és meghatározó szerepvállalást tesz lehetővé az operatív programok bonyolításában, az információk hozzáférhetőségében, a pályázati tervezésben, kivitelezésben és követésben egyaránt, hozzásegítve a folyamatban aktív szereplőket – önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozókat – a sikeres alkalmazkodáshoz - Kiemelt figyelmet kell fordítani az EU tagállamai közötti munkaerőmobilitásra, illetve ennek hosszútávú demográfiai hatásaira A feladat: az EU-n belüli munkaerővándorlás minél kisebb mértékben indukáljon visszafordíthatatlan hatásokat alapvető stratégiai célunk elérésében. - A kisebbségi kérdés kiemelt kezelése az EU közös kül- és biztonságpolitikájának keretében

181

A feladat: elérni azt, hogy a kisebbségek autonómiatörekvéseit az EU tagállamai stabilitáserősítő tényezőként és ne veszélyforrásként kezeljék. Ezt a szellemiséget érvényesíteni kell a román nemzetbiztonsági stratégiában, valamint a tágabb térség regionális biztonságpolitikájában Európa-politikánk lényege az önálló, folyamatosan a magyar közösségi érdekeket szem előtt tartó aktív és kezdeményező szerepvállalás az EU intézményeiben, kiemelten az Európai Parlamentben. Kiemelt figyelmet érdemel az EU Alapjogi Ügynöksége. Az Európai Néppárt tagjaként az RMDSZ hozzájárul a keresztény értékrend európai érvényesítéséhez és a nemzetek közös Európájának a felépítéséhez. Támogatjuk olyan biztonságpolitika kialakítását, amely térségünk demokratikus átmenetének problémái és a hagyományos kihívások mellett megfelelően képes kezelni a XXI. század új típusú kockázatait, a globális, aszimmetrikus fenyegetéseket (terrorizmus, migráció, kábítószer- és embercsempészet stb.). EMBERI JOGOK Az alapvető és egyetemes emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, ezért az RMDSZ célja, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi írott és elektronikus sajtóval, és képviselteti magát a kisebbségvédelemmel foglalkozó nemzetközi kongresszusokon, konferenciákon. Az RMDSZ aktívan részt vesz az ENSZ és az Európa Tanács jogi, illetve kisebbségi bizottságaiban, az Európai Népcsoportok Szövetségének (FUEV) munkájában. Az RMDSZ a következő dokumentumokat tartja irányadónak és kötelezőnek, az azok betartásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokkal együtt: – az EBEÉ Helsinki Záróokmányát (1975.08.01); – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993 számú Ajánlását és az 508-as számú Határozatát; – az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó Koppenhágai Találkozójának (1990.06.29) záródokumentumát; – az EBEÉ Helsinki Konferenciájának (1992.07.9-11) Záródokumentumát; – az ENSZ Közgyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. december 18-án kelt Nyilatkozatát; – a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját; – Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött szerződést; – Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995); - Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században (2002.) PÁRTOKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni, és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége közel áll az RMDSZ politikai alapelveihez. E kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, céljaival, törekvéseivel, hogy ezek megvalósításához megnyerje azok politikai és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külkapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Alapelveivel és az Európai Néppárt programjával összhangban csatlakozhat a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez. Az Európa Tanács és a Nyugat-Európai Unió (WEU) Parlamenti Közgyűlésében az RMDSZ képviselői az Európai Néppárt (EPP) frakciójában vesznek részt a munkálatokban.

182

INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi és szakmai – a Szövetséggel országos szinten társult – szervezetekkel együtt látja el, a kölcsönös támogatás jegyében. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. A Szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítson ki. A Szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához, az 1989 decembere előtti rendszerhez, nemkülönben a decemberi tömeggyilkosságokért felelősök példás megbüntetéséhez. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva e pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. A Szövetség – az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembevételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. A Szövetség Románia Parlamentjébe választott képviselői és szená–torai kötelesek az RMDSZ Kongresszusa által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban álló törvényhozói tevékenységet kifejteni.

183

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IX. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAM (Kolozsvár, 2009. április 25.) PREAMBULUM: Kijelentjük, hogy a román állampolgárok és az Európai Unió polgárai közösségének vagyunk tagjai. A romániai magyarság aktív részese kíván lenni az integráció folyamatának. 1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság politikai- és közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek, programjukban és tevékenységükben fejezik ki a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. A Szövetség programjának, alapszabályzatának, szervezeti és működési egységének elismerése és tiszteletben tartása az eredményes politikai és társadalmi érdekképviselet alapfeltétele. Ugyanakkor az eszmei, ideológiai sokszínűség a romániai magyar társadalom alapvető értéke. Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, a keresztény és humanista értékrend, az egyéni és kollektív nemzeti kisebbségi jogok, a parlamentáris demokráciára és esélyegyenlőségre épülő jogállamiság értékei képezik. A Szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, nacionalizmust, a sovinizmust és rasszizmust. Határozottan fellép az etnikai beolvasztás és az erőszakos asszimiláció minden formája ellen. Az RMDSZ határozottan elítéli az etnikai származás, nyelv vagy nemzeti kisebbséghez való tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetés minden formáját. Cselekvően támogatjuk a roma közösséget minden olyan legitim törekvésében, amelynek célja a diszkrimináció- és asszimilációmentes létfeltételek biztosítása, a sokrétű társadalmi beilleszkedésük elősegítése, illetve a Románia egyenrangú állampolgáraiként való elfogadásuk. Az RMDSZ elítél mindennemű más, így különösen a nem, faj, szín, társadalmi származás, genetikai tulajdonság, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést. Az RMDSZ síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért. Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ területi szervezetei, platformjai és társult tagjai – a programját elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek – részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában. 2. A romániai magyarság Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát, mint őshonos nemzeti közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a romániai magyarság, beleértve a csángó-magyarságot is, a magyar nemzet szerves része, ugyanakkor az Európai Uniót alkotó népek közösségébe is tartozik. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk az uniós struktúrákban való jelenlétet és érdekképviseletet. Régi történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és a németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni, ehhez közjogilag szavatolt önkormányzati rendszerrel, autonómiával kell rendelkeznie. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek, otthonának vallja szülőföldjét, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárul.

184

Az RMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi, az Európai Unió intézményei által is elismert jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják. Mindezek elérésének a leghatékonyabb módja és eszköze, hogy a romániai magyar nemzeti közösség közjogilag is szavatolt autonómiákkal, megfelelő önkormányzati intézmény rendszerekkel rendelkezzék. Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez, mint történelmi régióhoz kötődik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek, mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményes hagyományait. Az RMDSZ felelősséget érez minden romániai magyarért, meggyőződése, hogy az egyén, a család jóléte és szociális biztonsága a közösség boldogulásának feltétele. 3. A romániai magyar közösség alapvető érdekei: a gazdasági megerősödés; az európai gazdasági térséghez és életszínvonalhoz történő felzárkózás folyamatának felgyorsítása; nemzeti identitásának megtartása Romániában és Európában, az ehhez szükséges belső és uniós jogrendszer, kiegészítése, megerősítése és áttekinthetővé tétele; a parlamentáris demokrácián alapuló jogállamiság megerősítése és megfelelő működtetése; a parlamenti demokrácia keretében a törvényhozás szerepének erősítése; a jogállamiság keretében az elfogadott jogszabályok következetes betartása, a jogkövető magatartás érvényesítése, mind a természetes, mind a jogi személyek esetében, kiemelten az állami hatóságok vonatkozásában; az igazságszolgáltatás valós, hatékony, független és szakszerű működése, a korrupció minden formája elleni szervezett, eredményes és politikamentes küzdelem; a román nemzettel és az ország más nemzeti kisebbségeivel konfliktusmentes együttélési formák kialakítása, hogy otthon érezhesse magát hazájában; ennek alapja a szabad, egyenjogú állampolgárok mellérendelő viszonya, amely kizárja a hátrányos megkülönböztetést, a nemzeti kizárólagosság és felsőbbrendűség bármely formáját; európai polgárokként a szabad kapcsolattartás minden magyarral. 4. Szövetségünk a belső önrendelkezés elve alapján feladatának tekinti olyan politikai, gazdasági, szociális, kulturális, jogi és közigazgatási keretek létrehozását, amelyek szavatolják a teljes jogegyenlőséget, a romániai magyar nemzeti közösség és más nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad érvényesítését. Célja egy olyan civil társadalom kialakítása, amely biztosítja minden állampolgár számára a jólét, a biztonság, a társadalmi igazságosság és szabadság méltányos szintjét, valamint a különböző nemzetiségű román állampolgárok harmonikus együttélését. a. Az RMDSZ a romániai társadalom általános demokratizálását és korszerűsítésének folytatását szorgalmazza: az alapvető emberi jogok és szabadságjogok (az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli-segélyhez, indokolt esetben karitatív támogatáshoz, a szakmai átképzéshez, valamint törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás és sajtószabadsághoz, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való joghoz, a vallás és lelkiismereti szabadsághoz, az egyesüléshez, az egyén közéleti szerepvállalásához, a lakhely szabad megválasztásához, a személyi szabadsághoz való jogok), valamint minden nemzeti kisebbség kollektív jogainak alkotmányos garanciáját és tényleges tiszteletben tartását, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Románia kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem; az ország Európai Uniós tagsága által nyújtotta új lehetőségek kihasználását, az életminőség javítását, a gazdasági felzárkózást, a szociális biztonságon alapuló jóléti társadalom kialakulását, mely egyben biztosíthatja a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségét;

185

a parlamentáris jogállam megerősítését és megfelelő működtetését, a politikai rendszer demokratikus pluralizmusának, az európai jogrend szellemének és követelményeinek megfelelően; elvárja az eltérő nézetek és érdekek tiszteletben tartását, politikai képviseletük jogosságának elismerését; a romániai magyarság arányos, törvény által szavatolt képviseletének a biztosítását a helyi és központi államigazgatási hivatalokban, valamint az Európai Unió intézményeiben, hivatalaiban és testületeiben; a magántulajdonra épülő piacgazdaság megerősítését, a gazdasági szerkezet korszerűsítését és decentralizációját az európai szociális modell szerint; a nemzetbiztonsági szervek fölötti polgári ellenőrzés bővítését, és ezen szolgálatokban tapasztalható nacionalista beállítottság megszüntetését; az állampolgárok szociális védelme érdekében olyan intézkedések foganatosítását, amelyek ellensúlyozzák a munkanélküliség és az infláció káros hatásait; hatékony szociális védelmi rendszer bevezetését; a szakszervezetek által az alkalmazottak számára biztosított hatékony érdekvédelmet elősegítő rendelkezések meghozatalát; az RMDSZ szociálpolitikájának alapelve a társadalmi szolidaritás összekapcsolása az egyén szociális felelősségével, a társadalmi megsegítés önmagában nem lehet célravezető, szükség van arra is, hogy a rászorultak mozgósítsák saját energiájukat is helyzetük javítására; korszerű, fejlődő, innovatív piacgazdaság megvalósítását; a helyi demokrácia elvei alapján a helyi hatóságok és önkormányzatok, kistérségi társulások és közigazgatási hatáskörrel rendelkező régiók keretében a kisközösségek, az önfenntartó civil társadalom, valamint a közigazgatási és szolgáltatási intézmények hatékony megszervezését és működtetését, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának rendelkezéseinek szellemében. b. Az RMDSZ felvállalja a romániai magyarság identitásának megőrzésével kapcsolatos érdekek hatékony védelmét, sajátos érdekeinek képviseletét. Az esélyek és eszközök biztosítását csak a jogállam keretei között létrehozott autonómiák intézményei révén tartja lehetségesnek. Az autonómia: a demokratikus döntéshozatal és államszervezés gyakorlata; elv, amelynek a jogállam intézményeinek kiépítése során kell érvényesülnie; alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidiaritás eszméje; érvényesülésének kerete a működő, hatékony, emberközpontú jogállam intézményrendszere; a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol; eszköz, amellyel a romániai magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit; stratégiai cél, amelyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni, szorgalmazva az általános decentralizálást és a szubszidiaritás elvének alkalmazását. E cél megvalósítása érdekében az erdélyi etnikumok együttélésének pozitív hagyományaiból, valamint az Európában megvalósult, példaértékűnek tekinthető önkormányzati modellekből indul ki. Mindaddig, míg az ezt biztosító törvények meg nem születnek, az RMDSZ, a maga által megszervezett belső választások útján olyan autonómia tanácsokat hozhat létre, amelyek, korlátozott hatáskörben, a jogállam és az érvényben lévő törvények keretei között a közösség identitását érintő kérdésekben, korlátozott önkormányzati feladatokat látnak el. A személyi elvű autonómia révén létrejön a romániai magyarság saját intézményrendszere az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás, valamint a hagyományőrzés és műemlékvédelem területén. Ezen autonómiát a romániai magyar közösséghez tartozó személyek által választott köztestületek gyakorolják. A magyar nemzeti közösség önkormányzata a szabad

186

identitás elvét érvényesítő regisztráción alapuló választási névjegyzékek és az ennek alapján megtartott általános, titkos és közvetlen választás útján jön létre, amelynek szabályosságát külön törvény alapján az állam szavatolja. Különös fontosságot tulajdonítunk a személyi elvű autonómia alapján működő Kulturális Autonómia Tanácsnak, a regionális önkormányzat megvalósítását célul tűző Székelyföldi Önkormányzatok Szövetségének. A sajátos státusú helyi önkormányzatok által gyakorolt autonómia azon helyi közigazgatási egységeket illeti meg, amelyekben számottevő arányban élnek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a lakosság e státust népszavazás útján elfogadja. A területi autonómia a helyi önkormányzatok társulásával jön létre. Célunk, hogy a régiófejlesztés szervezési formái feleljenek meg az Európai Unió követelményrendszerének és a hagyományos kapcsolatrendszereknek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a következőket: a széleskörű decentralizáció és szubszidiaritás elve alapján a helyi közigazgatás regionális, helyi önkormányzati (megyei, városi és községi), valamint kistérségi (önkormányzati társulások) szinteken való fejlesztését; olyan társadalmi feltételek kialakítását, amelynek alapján minden állampolgár szabadon vállalhatja, őrizheti és ápolhatja nemzeti identitását, használhatja nemzeti szimbólumait, anélkül, hogy ez által bármiféle társadalmi, erkölcsi vagy jogi diszkriminációnak lenne kitéve; törvényes keretek biztosítását az anyanyelv szabad használatára a társadalmi élet különböző területein; a romániai magyar közösség saját művelődési intézményhálózatának, az oktatás és a szakemberképzés minden formáját és fokát magában foglaló anyanyelvű oktatási hálózat létrehozását; a romániai magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó anyagi, gazdasági, szakmai és szociális feltételeinek javítását, színvonalának emelését, a tárgyilagos tájékoztatásra való törekvések támogatását; a romániai magyar nemzeti közösségnek a létező etnikai arányokat figyelembe vevő részesedése a központi és helyi költségvetés kulturális és oktatási forrásaiból; tudományos és kulturális ösztöndíjak alapítását, illetve hasonló jellegű díjak létrehozását és odaítélését. c. Szorgalmazzuk a különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti harmonikus együttélési formák kialakítását, a sokrétű interetnikai kapcsolatok megteremtése, egymás kölcsönös, valós megismerése érdekében, tehát: a nacionalizmus, sovinizmus és antiszemitizmus, a gyanakvás és a nemzeti előítéletek, a verbális agresszió visszaszorítását; a mindenfajta másság iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás szellemétől áthatott közhangulat kialakítását; a nacionalista, soviniszta és antiszemita uszítás bármely formájának (alaptalan vádaskodás, rémhírterjesztés, kollektív bűnösség sugalmazása, faji előítéletek propagálása stb.) törvény általi büntetését; a felmerülő érdekkonfliktusok esetén az érdekek jóhiszemű, civilizált párbeszéd révén való rendezését; össztársadalmi szinten a megbékélés megvalósítását, aminek elengedhetetlen feltétele Románia minden állampolgárának teljes jogegyenlősége, a társadalmi igazságtalanságok és az etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés teljes felszámolása és jóvátétele; a nemzeti kisebbségek azon jogának feltétlen elismerését, hogy országukat otthonuknak tekintsék és senki se minősíthesse őket másodrendű állampolgároknak; közösségi jogsérelmeink orvoslását, nevezetesen az 1989. decemberi események, illetve az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után igazságtalanul meghurcoltak, valamint politikai száműzetésbe kényszeríttettek jogi és erkölcsi rehabilitálása érdekében indított küzdelmet. d. Az anyanemzettel, a többi határon túli magyar közösséggel a világon bárhol élő magyarsággal való kapcsolatok ápolása terén célul tűzzük ki:

187

Magyarország határain belül élő magyar közösségekkel való természetes kapcsolatok fenntartását és ápolását, legyen az személyi, intézményi, kulturális, gazdasági vagy politikai jellegű; a Kárpát-medence más országaiban élő magyar kisebbségi közösségek, így a szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyarok természetes szövetségeseinkként és partnereinkként való kezelését; intézményeink, szervezeteink, egyesületeink kulturális, politikai kapcsolatainak előmozdítását, a szakmai tapasztalatcserék kiszélesítését, egymás nemzetközi fórumokon történő kölcsönös támogatását, az információ országhatárokon át történő szabad áramlásának biztosítását; az Európai Unión kívüli államokban élő magyarokkal való kapcsolattartás erősítését, ezen közösségek lehetőség szerinti támogatását. 5. Az RMDSZ teljes jogú résztvevője a romániai politikai életnek. Jelölteket állít parlamenti, elnöki, helyhatósági és európai parlamenti választásokon. Képviselői a parlament két házában önálló frakciót alkotnak. Saját programja megvalósítását követve, megfelelő testületeinek határozata alapján – kormányalakítás érdekében – koalícióra léphet más politikai szervezetekkel, a kormányprogramnak megfelelően részt vehet a kormányzati munkában. Alapelveihez híven vesz részt a parlamenti munkában. Politikai stratégiája szerint sajátos célkitűzései egybeesnek a román társadalom demokratizálódásával. Éppen ezért a román társadalom demokratikus erőit és pártjait természetes szövetségeseinek tekinti, és az etnikai érdekvédelem terén együttműködik az ország nemzeti kisebbségeinek szervezeteivel. Nem köt elvtelen kompromisszumokat. Aktívan részt vesz a jogalkotásban. Céljának tekinti a jogharmonizáció megvalósítását, a túlszabályozás megszüntetését, a jogbiztonság megteremtését. A magyar nemzeti közösség érdekeit szem előtt tartva, következetesen küzd azért, hogy a parlamentben elfogadott törvények minél hatékonyabban segítsék elő az egész társadalom demokratizálását, tartalmukban és formájukban jobban illeszkedjenek a modern európai elvekhez és normákhoz. Ugyanakkor következetesen fellép azért, hogy az Európai Parlamentben megismertesse a magyar nemzeti kisebbség problémáit, és érvényt szerezzen a helyi közösségek által megfogalmazott megoldásoknak. Meggyőződésünk, hogy az európai felzárkózás egyik alapkövetelménye megfelelő régiófejlesztési stratégiák és programok kidolgozása és végrehajtása. Ehhez a létező, hibásan kialakított gazdasági fejlesztési régiók nem megfelelőek. Az RMDSZ szorgalmazza a hagyományos, történelmileg kialakult, a létező etnikai arányokat figyelembevevő és gazdaságilag igazolt régióknak a kialakítását, melyek törvényben megszabott, széleskörű döntési és végrehajtási hatáskörökkel és önálló választott testületekkel rendelkeznek. Az európai regionális együttműködés kialakítása és fejlesztése érdekében aktívan részt vesz az euró-régiós fejlesztési programok végrehajtásában. Ezek az elvek vezérlik mind a törvénytervezetek kezdeményezése és kidolgozása során, mind a parlamenti vitákban, mind pedig abban, ahogyan a szavazatra bocsátott törvényjavaslatok elfogadása vagy elutasítása mellett dönt. Sürgető gondjaink megoldását interpellációk benyújtásával is igyekszik elősegíteni. Parlamenti tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében együttműködik más demokratikus parlamenti csoportokkal. A tényleges helyi autonómiát megvalósító helyi önkormányzatokat a demokratikus átalakulás alapjainak tekinti. Választott és kinevezett tisztségviselői tevékenyen részt vesznek a helyi, megyei tanácsok, az állami közigazgatás különböző intézményeinek munkájában. Szorgalmazzuk önálló önkormányzati struktúrák rendszerének létrehozását, a közösség által történő fenntartását valamint ennek állami és uniós forrásokból történő támogatását. Az RMDSZ célja olyan jogi és intézményrendszer létrehozása, amelynek keretében a civil társadalom szabadon szerveződhet és fejlődhet, felelős állampolgárokat nevelhet, gyakorolhatja az államhatalom feletti civil kontrollt. Támogatja a civil társadalom önfenntartó intézményeinek, az öntevékeny egyesületeknek és alapítványoknak létrejöttét, valamint működését.

188

Keresi az együttműködés lehetőségeit, és ápolja a kapcsolatokat a sajtóval annak érdekében, hogy a közvélemény számára ismertté tegye a romániai magyarság problémáit és saját céljait. Kommunikációs stratégiájának alapelve a hiteles tájékoztatás. Az RMDSZ, értékelve a történelmi magyar egyházak közösségmegtartó szerepét, együttműködik velük, támogatja őket és számít támogatásukra. Külkapcsolataiban az RMDSZ igyekszik hozzájárulni a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek és céljainak nemzetközi ismertetéséhez és elfogadtatásához, az európai kisebbségvédelmi normák további fejlesztéséhez, a kelet-közép európai népek politikai, kulturális és gazdasági közeledéséhez. Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmét és közképviseletét a különböző autonóm területi, politikai, társadalmi és szakmai – a Szövetséggel országos szinten társult – szervezetekkel együtt látja el, a kölcsönös támogatás jegyében. Az RMDSZ támogatja szervezeteinek együttműködését a megfelelő román és külföldi szervezetekkel. A Szövetségnek határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel, kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítson ki. A Szövetség nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. Az RMDSZ-nek az ország politikai pártjaihoz, valamint a kormányhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a hozzáállása az ország demokratizálódási folyamatához, ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok biztosításához. Fenntartjuk az építő párbeszédet velük, elfogadva e pártokkal a koalíciós lehetőségeket is. A Szövetség – az általa kijelölt vagy a választásokon indított, a központi államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül – részt kér a hatalomból. Szükségesnek tartja, hogy a helyi és központi államhatalmi-közigazgatási szervekbe az RMDSZ javaslatának figyelembevételével nevezzék ki a magyar tisztségviselőket. 6. Az RMDSZ a következő dokumentumokat tartja irányadónak és kötelezőnek, az azok betartásának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokkal együtt: az EBEÉ Helsinki Záróokmányát (1975. 08. 01); az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993 számú Ajánlását és az 508as számú Határozatát; az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó Koppenhágai Találkozójának (1990. 06. 29) záródokumentumát; az EBEÉ Helsinki Konferenciájának (1992. 07. 9-11.) Záródokumentumát; az ENSZ Közgyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. december 18-án kelt Nyilatkozatát; a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját; Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött szerződést; Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Európa Tanács, 1995); Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században (2002.) I. GAZDASÁG Az RMDSZ gazdasági programjának társadalompolitikai célkitűzései: az állampolgárok életszínvonalának jelentős emelése, életkörülményeik javítása; a középréteg gyarapítása és megerősítése; az elszegényedés, az elvándorlás csökkentése és a felemelkedés esélyeinek javítása; az európai szociális modellt követő, jól működő, fenntartható fejlődést biztosító piacgazdaság kialakítása, amelyben érvényesül az állam makrogazdasági szintű szabályozó és ellenőrző szerepe a gazdasági válság elkerülése, illetve hatásainak csökkentése érdekében; a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása;

189

vállalkozásösztönző környezet kialakítása; a kompetencia elvére alapozott esélyegyenlőség biztosítása vállakózóinknak a gazdasági élet átalakításában való részvétel és helyi vagy országos szintű gazdasági tevékenységek területén; a gazdaságfejlesztési alapok átlátható pályázati rendszerrel történő elosztása; magyarlakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése, különös tekintettel a Székelyföldre; olyan költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek és helyi önkormányzatoknak; a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét figyelembe vevő gazdaságpolitika kialakítása. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK a gazdaság versenyképességen és teljesítményen alapuló növekedésének biztosítása, amely maga után vonja a társadalom egészében érzékelhető életszínvonaljavulást, illetve a reálkeresetek növekedését; a foglalkoztatás bővítése, új munkahelyek létrehozása; a román gazdaság EU követelményekhez való igazítása, Románia és az Unió közti fejlettségi különbségek csökkentése, a közösségi források hatékonyabb felhasználása; Románia területfejlesztési stratégiájának végelegesítése, amely biztosítja a helyi regionális és országos területfejlesztési tervek, a város és vidékfejlesztés összehangolását, a városfejlesztési integrált programok hangsúlyos jelenlétét különböző európai uniós programokban; az erdélyi térségek (Partium, Belső Erdély, Székelyföld) sajátosságait figyelembe vevő fejlesztési programok kiemelt támogatása; Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megyék) sajátos helyzetét és adottságait figyelembe vevő térségspecifikus fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása, a beruházások ösztönzésére, új munkahelyek létrehozására és korszerű technológiák bevezetésére a székelyföldi hagyományos iparágakba; a vidék gondjainak megoldása, az ott élők életkörülményeinek javítása életképes és átfogó vidékfejlesztési politika kialakítása által; a magyarlakta területek infrastrukturális fejlesztése, az állami költségvetésből való méltányos részesedés biztosítása; a mezőgazdaság uniós normák szerinti szerkezeti átalakítása, az agrárium felkészítése az önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom kialakítására; vállalkozásösztönző, kedvező és kiszámítható gazdasági környezet kialakítása, a kisés középvállalatok hatékony támogatása, a hazai vállalkozói réteg versenyképességének megerősítése; a nemzeti közösségek kiemelt költségvetési támogatása legitim képviseleteiken keresztül; a modernizáció ösztönzése, a beruházási arány jelentős növelése, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésének gyorsítása. STRATÉGIA Románia gazdaságfejlesztési stratégiájában kapjanak nagyobb hangsúlyt az export, az agrárium és az idegenforgalom növelésére, valamint a szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvések. Ezt elsősorban a humánerőforrás fejlesztésével, az innovációval, valamint magas technológiájú, termelő beruházásokkal lehet elérni. Elő kell segítenünk a hatékony hazai vállalkozói réteg kialakulását, amely tényezője az európai, illetve a nemzetközi gazdaságnak. 1. Életszínvonal politika

190

A népességmegtartáshoz, az elvándorlás csökkentéséhez, illetve az elszegényedés megállításához szükséges feltételek: a bérek és nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, illetve ezek az inflációt meghaladó növekedése a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedésével arányosan; új munkahelyek létrehozása; a gazdasági ágazatok átalakítása következtében felszabaduló munkaerő átképzése és foglalkoztatásának megoldása; olyan nyugdíjrendszer bevezetése, amelyben biztosítva van a nyugdíjak méltányossága, kiszámíthatósága és biztonsága, a nyugdíjaztatás időpontjától függetlenül; a családtámogatáshoz való hozzáférés kiterjesztése, a támogatási formák bővítése, a juttatások mértékének az inflációt követő növelése úgy, hogy az egy gyerek után járó támogatás haladja meg az átlagbér 10%-át; a tömbházak felújítását biztosító, állami támogatású és hitelkonstrukciójú program kiszélesítése és kivitelezése. 2. Foglalkoztatás-politika A Szövetség célja a magas szintű foglalkoztatottság, minőségi munkahelyek teremtése, a szegénység elleni fellépés. Ezt segíti a közterhek mérséklése, a részmunkaidős foglalkoztatás, a bedolgozói munka ösztönzése, és az átképzést, a felnőttképzést, a munkahelyteremtést elősegítő programok támogatása. Ennek érdekében fontosnak tartjuk: a nem hagyományos munkavégzési formák jogi kereteinek kialakítását; a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek ismertetését, és hatékony kapcsolatok kialakítását a vállalkozói szférával; a pályakezdő diplomások foglalkoztatását ösztönző programok kidolgozását; a munkaközvetítéssel, tájékoztatással és tanácsadással foglalkozó intézményhálózat bővítését a magáncégek és civil szerveztek bevonásával, valamint ezek pályázati úton történő támogatását; a képzési rendszer piac-érzékennyé alakítását; olyan adórendszer kialakítását, amely a munkaadókat a személyzeti állomány képzésére, minőségi fejlesztésére, ismeretek naprakészen tartására serkenti, a humán erőforrás folyamatos képzését és átképzését finanszírozza; a gazdaságfejlesztési stratégiák kialakításánál a rendelkezésre álló humán erőforrás mennyiségének, minőségének és területi megoszlásának figyelembe vételét. 3. Ágazati politikák a. Ipar A hazai termékek a minőséggel és sajátos arculattal, márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi piacokon. Szem előtt tartva ezeket, a továbbiakban is támogatjuk azon programokat, amelyek az exportpotenciállal rendelkező ágazatokat segítik. Ezekben a programokban megfelelő szerepet kell kapniuk a „transzilvanikumok”-nak. Népszerűsíteni kívánjuk a hazai termék mellett az erdélyi hagyományokat és szokásokat is, szorgalmazzuk az erdélyi és székelyföldi brand kialakítását és ennek megismertetését az Európai Unióban, így növelve az erdélyi megyék - különösképpen a székely és belső-erdélyi megyék hozzájárulását az ország külkereskedelméhez. További célkitűzéseink: az európai földgázszállító hálózatba való bekapcsolódás mielőbbi megvalósítása az e téren fennálló függőség felszámolásával; a fejlesztési alapokhoz való hozzáférés biztosítása környezetkímélő csúcstechnológiákat meghonosító, valamint műszaki újításokat és találmányokat hasznosító vállalkozások számára, a kutatásfejlesztési tevékenység támogatása, a nemzetközi programokba való bekapcsolódás elősegítése; minőségi ipari infrastruktúra és kötődő szolgáltatások kialakítása, zöldmezős beruházások (ipari-, logisztikai-, business parkok) kiemelt támogatása, az ehhez szükséges költségvetési források biztosítása.

191

b. Kis- és középvállalkozások Felismerve a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejét, valamint társadalmi kohéziós szerepét, szükségesnek tartjuk a vállalkozói réteg versenyképességének növelését: a kis- és középvállalkozások szakmai társulásainak támogatásával, és ezek érdekvédelmi szerepének növelésével; kezdő innovatív vállalkozások támogatási rendszerének kidolgozásával, vállalkozói központok létrehozásával, fejlesztési projektek finanszírozásával; minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével; a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra jutásának elősegítésével; a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó kedvezményes hitel- és garanciaalapok feltőkésítésével, ezek összehangolt újragondolásával, az önerő finanszírozást igénylő beruházások, európai támogatások sikeres kivitelezése érdekében. c. Mező- és erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés A versenyképes ágazatok kialakulásával, az EU szabályozási rendszerének és mechanizmusainak átvételével a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a következő időszakban csökkenni fog. A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében elengedhetetlen egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése. Ezért szükséges: a mezőgazdaság fokozatos beillesztése egy átfogó vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek; az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján a Romániában alkalmazott differenciált támogatási rendszer átalakítása; az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (WTO- és EU-konformitás); egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő támogatási rendszer bevezetése oly módon, hogy az agrárium szereplői számára biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos konzultáció és véleményezés; a mezőgazdasági irányítás elévült intézményrendszerének gyökeres megújítása, falugazdász, falugondnoki szolgáltatások létrehozása; új piacszabályozási rendszer bevezetése, amely megteremti az értékesítési és jövedelembiztonságot a meghatározó jellegű mezőgazdasági termékek esetében; az EU szabályzatain alapuló intervenciós felvásárlási rendszer bevezetése; a tulajdonjog garantálása, a birtok egységének védelme, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítása; hazai pénzintézeti rendszer hitelezési technikájának fejlesztése, a finanszírozási rendszer modernizálása, a hitel-kihelyezési konstrukciók bővítése, a bürokratikus ügyintézési eljárások egyszerűsítése, állami garanciális alap létrehozása a mezőgazdaság finanszírozásában; az agrártermelés természeti kockázatának elviselhetőbbé tétele érdekében katasztrófakár-enyhítési rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítása egy elkülönített katasztrófaalap feltöltésével; az áruértékesítés biztonságosabbá tétele érdekében beszerző-értékesítő szövetkezetek létrehozásának támogatása; a kataszteri nyilvántartás reformja és digitalizálása, amely elengedhetetlen a föld adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a föld piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához;

192

a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerbiztonsági rendszer továbbfejlesztése; a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése; a kézművesség támogatása; az agrárturizmus támogatása és népszerűsítése; a tagosítás támogatása; a járványszerű állatbetegségek (vészek) miatt bekövetkezett károk megtérítése; a leromlott mezőgazdasági területek erdősítése, a vágásterületek felújítása a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célzó támogatási rendszer kialakítása; a magánerdészeti rendszer megerősítése, az állami rendszerrel való egyenjogúsítása; véderdők tulajdonosainak számára kárpótlási rendszerek kidolgozása, függetlenül attól, hogy jogi vagy magán személyekről van szó. Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően. Ezek érdekében szükséges: vidékfejlesztési központok kialakítása a vidék- és területfejlesztés hatékony eszközeként, melyek célja az intézmények, egyesületek, szervezetek együttműködésének ösztönzése, a vidékfejlesztési tervek és stratégiák kidolgozása, hatékony tanácsadás megvalósítása a vidékfejlesztési finanszírozási eszközök feltárása és felhasználása érdekében; a vidéki infrastruktúra fejlesztése az elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakéhoz; a piacra termelő önálló gazdaságok, valamint új agrár-erdészeti befektetések (zöld energia, biomassza, bioüzemanyag) kiemelt támogatása. d. Turizmus A turizmus az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciállal bíró ágazat. Támogatjuk, hogy országunk, és kiemelten Erdély természeti adottságainak kiaknázása, a kulturális örökség érvényre juttatása megfelelő stratégiával és átgondolt fejlesztési koncepcióval történjen. Célunk a romániai magyar vendéglátóipar európai szintű népszerűsítése. A közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztésével, különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel segíteni kívánjuk a kis- és közepes vállalkozások turisztikai fejlesztéseit, ezek versenyképességének növelését. A turizmus állami költségvetésből és uniós forrásokból származó támogatásait, elsősorban a turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztésére és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. Különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel kell kibővíteni a kis- és középvállalkozások ilyen irányú kezdeményezéseit. Szorgalmazzuk a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítését a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer egyszerűsítése. A faluturizmus és falusi vendéglátás rendszerébe szervesen illeszkedik a bor- és gasztro-turizmus. Ezek elterjesztésére olyan országos programok beindítását szorgalmazzuk, mint: „A bor útja”, „A borvizek útja”, „A só útja” stb. A turizmusfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakoktatás kiterjesztését a vendéglátóipar területére. Az egészségügyi-, gyógy-, ifjúsági- és idős turizmus támogatási rendszerét oly módon kell kidolgozni, hogy ezek esetében is alkalmazni lehessen a nemrég bevezetett üdülési csekkeket.

193

Kiemelten kell foglalkoznunk a hagyományos, népi módszerrel készült termékek, népművészeti alkotások hasznosításával, ily módon hozzájárulva a mesterségek fennmaradásához, a vidéki közösségek megerősödéséhez. 4. Infrastruktúra fejlesztése Az infrastrukturális fejlesztések kidolgozásánál elengedhetetlen kritérium ezek méltányos és kiegyensúlyozott regionális leosztása. Szükséges olyan korszerű út- és vasúthálózat létrehozása, amely biztosítja a régiók fejlődését. Kiemelt célunk a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó autópálya befejezése, a Szatmárnémetit Nagyváraddal, Araddal, Temesvárral összekötő út gyorsforgalmi úttá fejlesztése, valamint a Dél Erdélyen áthaladó Nagylak-Arad-BrassóBukarest autópálya megépítése, illetve az ezekhez csatlakozó utak és határátkelőhelyek fejlesztése. Halaszthatatlan a Román Vasutak modernizációjának felgyorsítása, a pályavasút és vállalkozó vasút gazdálkodásának szétválasztása, a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztése. Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak, alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és résztulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, a természeti környezet védelméről. Kiemelt hangsúlyt kell fektetnie az energiatakarékos- és környezetkímélő technológiák bevezetésére illetve alkalmazására, valamint a megújuló- és zöld energiaforrások kiaknázására, a parlagon fekvő mezőgazdasági területek termelési körforgásban való hasznosítása és bizonyos környezetvédelmi problémák megoldása érdekében Fontosnak tartjuk a hazai villamosenergia-piac tevékenységének térségi szintű kiterjesztését. Gyorsítani kell a közművesítési beruházások, a közüzemi szolgáltatások fejlesztését, különös tekintettel a vidéki települések ivóvízellátásának és csatornahálózatának megvalósítására. 5. Költségvetési és monetáris politika a. Költségvetés, államháztartás A költségvetés szerkezeti átalakításának, valamint a költségvetési intézményrendszer reformjának az Európai Uniós előcsatlakozási tárgyalásokon megállapított alapvető irányvonalak mentén kell folytatódnia. A fiskális politikának hosszabb távon anticiklikusnak kell lennie, vagyis fellendülés esetén vásárlóerőt szűkítő, lassulás esetén vásárlóerőt bővítő hatást kell gyakorolnia. Az állami költségvetést programok formájában kell megjeleníteni, kidolgozva a programok hatékonyságát tükröző kritériumrendszert. Az EU-s alapok felhasználásának követelménye szükségessé teszi a programok pénzügyi lebonyolításáért felelős intézmények rugalmassá tételét és hatékonyságának növelését, esetenként a szubszidiaritás elve alapján történő átszervezését. A költségvetésnek a fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságpolitika hatékony eszközévé kell válnia. Alapvető célunk a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása, kezelhető keretek között tartása, valamint lényeges csökkentése közép- és hosszú távon. Rövid távon az elmélyülő gazdasági világválság hatásait csökkentő olyan koherens és végrehajtható válságkezelő stratégia gyors kidolgozását és gyakorlatba ültetését szorgalmazzuk, amely lehetővé teszi: a munkahelyek megőrzését; a stratégiai húzóágazatok (agrárium, turisztika, szolgáltatások) fokozottabb támogatását; az infrastruktúra nagyobb ütemű fejlesztését. E célok megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk: az adóügyi és az adóügyi eljárási törvénykönyvek kidolgozását, az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának figyelembe vételével;

194

az adóhivatalok átszervezését, összekapcsolt rendszerbeállítását, informatizálását, az ügyvitel reformját, az adóbehajtási költségek csökkentését és az adóbehajtás hatékonyságának, követhetőségének javítását; az önkormányzatok nagyobb arányú részesedését a GDP-ből; a feketegazdaság visszaszorítását; az állami hitel és garanciaalapból a strukturális alapok lehívásához szükséges önrész biztosítását, valamint az önkormányzatok és civil szervezetek által elnyert európai projektek esetében, a hozzáadott-értékadóval (TVA) járó költségek állami költségvetésből történő visszatérítését. b. Monetáris politika Az euróövezethez való csatlakozáshoz a politikai akaraton túl széleskörű hatástanulmányok elkészítése szükséges, amelyek kiterjednek az euró bevezetésének várható kísérő jelenségeire, a csatlakozási árfolyam megállapítására a különböző előre látható tőkemozgások figyelembe vételével, a vállalkozói szférára gyakorolt hatására. Az euró bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges makrogazdasági feltételek (3% alatti költségvetési hiány, 2-3% közötti éves infláció, mérsékelt köztartozás, stb.) fokozatos megteremtése és állandósítása csak összehangolt fiskális, monetáris és költségvetési politikával valósíthatók meg. Országunknak 2012-ben csatlakoznia kell az euróra való áttérés előszobáját jelentő ERM 2 (Exchange Rate Mechanism) európai árfolyamrendszerhez. A jelenlegi, 2007-2013-as EU-s költségvetési ciklus lezárása után, a fenti feltételek teljesítése megteremti a lehetőséget az eurózónához való csatlakozásra, várhatóan 2014-ben. Ezzel egy időben szükség van a gazdaság – éves szinten legalább 3%-os huzamosan fenntartható – növekedési pályára történő visszaállítására és a termelékenység javítására, hisz ezek előfeltételei a reálkeresetek növelésének. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a gazdasági növekedés által megteremtett többletbevételeket mindenekelőtt a nyugdíjellátás bővítésére, valamint a családok adóterhének csökkentésére kell fordítani, érvényesítve az arányosság és az igazságosság elveit. c. Helyi közpénzügyek A helyi közpénzügyek területén szükségesnek tartjuk az önkormányzatok feladatkörük szerinti finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció folytatását, újabb pénzforrások helyi szintre való rendelését, a helyi adók és illetékek megállapításánál az önkormányzatok 050%-ig való eltérését a központilag meghatározott szinttől, valamint a visszaosztott összegek felhasználási módozatairól szóló döntés teljes mértékben helyi hatáskörbe való utalását. Célul tűzzük ki, hogy a jövedelemadó teljes mértékben, a hozzáadott értékadó (TVA) legalább 15%-ban helyben maradjon. Szükségesnek tartjuk a hozzáadott értékadóból az állami költségvetésen keresztül helyi közigazgatásoknak visszaosztott részarány a jelenlegi 36%-ról 40%-ra való emelését. II. TUDÁSALAPÚ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A versenyképesség biztosításának egyik feltétele a tudásalapú információs társadalom kialakítása. A XXI. században az információs és kommunikációs technológiák használata mindennapjaink szerves része. Az Európai Unió az információs társadalmat minden fejlesztés horizontális célkitűzésének tekinti. A romániai magyar közösség modernizációjának záloga Erdély informatikai és kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése, az Internethez és az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint ezek célszerű használata. A romániai magyar közösségben jelentős informatikai fejlesztések valósultak meg. A megvalósított eredményekre építve a következő időszak feladatainak a létező fejlesztések bővítését és konszolidálását, az on-line és helyi szintű szolgáltatások, valamint az önfenntartó rendszerek kialakítását, illetve szükség szerinti finanszírozását tekintjük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő tennivalókat tartja elsődlegesnek:

195

a romániai társadalom és ezen belül a romániai magyarság széleskörű tájékoztatását és felvilágosítását az információs és kommunikációs technológiák adta lehetőségekről az élet minden területén; azon kezdeményezések támogatását, amelyek segítségével a magyar közösség tagjai szabadon férhetnek hozzá az informatikai eszközökhöz és az Internethez; azon modellek kidolgozását, amelyek önfenntartó módon biztosítják a lakosság hozzáférését az információs és kommunikációs technológiákhoz; a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakítását, a hatalomgyakorlás, a közigazgatási- és az önkormányzati tevékenység átláthatósága érdekében. Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégia Az információs társadalom fejlesztését célzó, a romániai magyar közösséget érintő tevékenységeket a középtávra tervezett Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégiába kell foglalni, amely meghatározza a fejlesztések fő irányvonalait, és igazodik az ágazatra vonatkozó az európai stratégiai dokumentumokhoz, a romániai fejlesztési prioritásokhoz, a mindenkori magyar kormány által megfogalmazott, teljes kárpát-medencei magyarságot érintő, informatikai fejlesztési elképzelésekhez. Ennek jegyében fontosnak tartjuk: az információhoz való hozzáférés alapjogként való kezelését; az egyéni információközlés szabadságát és a magánszféra védelmét biztosító konszolidált demokratikus társadalom létrehozását; kiszámítható, biztonságos jogrendszer kialakítását a gazdaság és kereskedelem szereplői számára; a számítógépes ismeretek, valamint az információ befogadását és hasznosítását lehetővé tevő készségek elsajátítását, fejlesztését. Az Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégia megközelítési dimenziói a. Romániai magyar viszonylatban: Figyelembe véve a romániai magyar közösség belső fejlettségét, szükség van a tömbmagyar illetve szórványvidékek, valamint a városi és vidéki környezet sajátos kezelésére, az informatikai infrastruktúra-fejlesztésekben a hálózatos megoldások szorgalmazására, támogatva a magyar nyelvű elektronikus és on-line tartalomfejlesztést, amely hozzájárul a romániai magyar közösség identitásának megőrzéséhez (hagyományőrzés, anyanyelvi oktatás, közösségen belüli magyar nyelvű on-line kommunikáció). b. Regionális viszonylatban: A romániai magyar információs társadalom fejlesztése nem kizárólag önkörén belül, hanem a többségi lakosságot is érintő hasonló jellegű fejlesztésekkel összhangban képzelhető el. Az információs társadalom fejlesztése a többségi és kisebbségi lakosság közeledésének eszköze is, akár kommunikáció, akár közös hagyományőrzés, közösségfejlesztés, oktatásnevelés vagy gazdasági fejlődés területéről legyen szó. A kétnyelvű, régió-specifikus tartalmak, kétnyelvű szolgáltatások úgyszintén hozzájárulnak az interetnikus kapcsolatok fejlesztéséhez. Románia EU-csatlakozásával a régiók és kistérségek szerepe folyamatosan növekszik, ezért az ilyen szinten megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre hatékonyabb forrásbevonás eszközölhető. c. Összmagyar viszonylatban: Az információs és kommunikációs technológia Magyarország és határain túl élő magyarok, valamint ezen közösségek egymás közti kapcsolatainak fejlesztési eszköze is. A határon túli magyar közösségek elképzelései, határon átnyúló fejlesztési tervei hozzájárulhatnak az érintett országok kapcsolatainak megerősödéséhez. d. Európai Uniós viszonylatban: Összhangban a regionális dimenzióval, az információs és kommunikációs technológia hozzásegítheti a kistérségeket, régiókat ahhoz, hogy bárhol a világon megjelenhessenek. Az Európai Unió tagállamainak sajátos példái hasznos modelleket képezhetnek a romániai magyar informatikai fejlesztések irányvonalainak kialakításában. Ugyanakkor a romániai

196

magyar közösség keretei között kidolgozott sikeres projekt-modellek a középkelet-európai térség, de akár a teljes Európai Unió szintjén népszerűsíthetők, átadhatók. III. OKTATÁS A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének, szülőföldön maradásának és versenyképes szakemberképzésnek feltétele a minőségi anyanyelvű oktatás, amelynek autonóm és korszerű rendszerben kell megvalósulnia. 1. Oktatáspolitikai célkitűzéseink a. Az RMDSZ oktatáspolitikája továbbra is a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő, az önkormányzatiság elvén és gyakorlatán alapuló – az európai oktatási térség intézményrendszerébe illeszkedő – autonóm anyanyelvű oktatás-nevelési rendszer megvalósítását határozza meg követendő célként. Határozottan igényeljük, hogy oktatási intézményrendszerünk – a nemzetiségi létszámunkkal részarányos, de az anyanyelvű oktatás többletköltségeit is figyelembe vevő – finanszírozását a román állam biztosítsa. b. A fenti célok elérésének érdekében szükséges, hogy megteremtsük a kisebbségi oktatás szervezésének és finanszírozásának jogi biztosítékait. Ennek feltétele egyrészt a Kisebbségi Törvénytervezet parlament általi elfogadása, amely tartalmazza a közösségi önkormányzat közjogi biztosítékait, másrészt szorgalmazzuk, hogy a megvitatás előtt álló köz- és felsőoktatási törvénytervezetből töröljenek minden olyan rendelkezést, amely korlátozza az anyanyelvű oktatást. Törvényes garanciák kellenek arra, hogy: gyermek, szülő, illetve törvényes gyám szabadon választhassa meg az oktatás nyelvét és típusát; anyanyelvű oktatási intézményekben vagy olyan létesítményekben, amelyekben a nemzetiségi kisebbségek nyelvén is működik tagozat, az igazgatók, aligazgatók kinevezését vagy leváltását a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek közül, kizárólag az illető nemzeti kisebbség törvényes képviseletének beleegyezésével lehessen végrehajtani; a nemzeti kisebbség anyanyelvén működő állami oktatási egységek vagy alegységek és intézmények létesítésével, megszüntetésével, működtetésével és az oktatási kínálat megállapításával kapcsolatban kötelező módon konzultálni kelljen az illető kisebbség törvényes képviselőivel, és minden intézkedést csakis azok beleegyezésével hozhassanak meg; az állami közoktatási rendszerben, kérésre, önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolai egységek, törvényesen előírt létszám alatti, a nemzeti kisebbség nyelvén tanuló osztályok és csoportok is működhessenek; ha az illető településen nem működik más azonos szintű iskola az ott élő nemzeti kisebbség nyelvén, vagy esetenként, az anyanyelvű oktatást egy közeli településen lehessen biztosítani. c. Az RMDSZ feladatának tekinti, hogy a romániai törvénykezés az állami és magán jellegű oktatás mellett ismerje el harmadik oktatási formaként a felekezeti oktatást. Szorgalmazza, hogy az állam által elismert egyházak számára lehetőség nyíljék a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére valamint finanszírozására. Ezek az elvek bekerültek a módosított alkotmányba és az egyházak jogállásáról szóló törvénybe. További feladat, hogy a fenti elvek testet öltsenek a készülő köz- és felsőoktatási törvényben is. d. Támogatjuk az intézményi autonómia további szélesítését, az állam központosított intézményrendszerének fokozatos leépítését, állampolgári iskolarendszerré alakítását, a decentralizáció megvalósítását az oktatás minden vonatkozásában. e. Ösztönözzük a fenntartói pluralizmusnak, a tényleges iskolafenntartók és iskolahasználók felügyeleti és döntéshozói jogának elismerését és biztosítását, ezeknek a jogoknak a törvényekbe foglalását. A szubszidiaritás elvének érvényesítésével növelni kívánjuk a helyi társadalom képviselői (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek) beleszólásának súlyát és ellenőrzésének mértékét az iskolák ügyeibe. Az oktatási intézmények fenntartásában

197

nagy szerepet tulajdonítunk a helyi önkormányzatok, a vállalkozói réteg, a civil társadalom együttműködésének. f. Szorgalmazzuk, hogy a magyar többségű településeken a helyhatóságok és a vállalkozói réteg segítsék a fiatal értelmiségiek letelepedésének feltételeit, különös tekintettel a külföldről hazatérni kívánó szellemi munkaerő életfeltételeinek biztosítása érdekében. A helyi önkormányzatok feladata, hogy a megfelelő életfeltételek biztosításával falusi környezetben is vonzóvá tegyék a pedagógusi pályát. g. Saját iskoláik létrehozásáig, a magyarul tanulni vágyó csángó-magyar gyermekek részére biztosítanunk kell anyanyelvünk, kultúránk elsajátításának lehetőségét a román nyelvű tanintézetekben, illetve alternatív oktatási formákban is. h. Szorgalmazzuk az országos oktatási rendszer általános reformjának folytatását az európai integráció célrendszeréhez igazítva. Célunk, hogy szakmailag megalapozottan folytatódjék az oktatás tartalmi korszerűsítése, az iskolaszerkezetben végbemenő változások szabályozása, erősödjék az oktatás és nevelés összhangja, az oktatás magas szinten tudjon megfelelni az alkalmazható tudás megszerzése iránti jogos igénynek. i. Gondoskodnunk kell az oktatás célrendszerének a munkaerőpiac igényeihez való hozzáigazításáról. j. Szülőföldjén maradó értelmiség nélkül nem őrizhetjük meg identitásunkat. Ezért kiemelt célunknak tekintjük az egyetemi oktatók, pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülését. Célösztöndíjakkal és pályázatokkal kell támogatni a fiatal pedagógusok életkezdését, vidéki munkavállalását. Ugyancsak felkaroljuk a helyi társadalmi erőfeszítéseket, ilyen irányú önkormányzati programok beindítását kezdeményezzük. k. A folyamatos értelmiség-utánpótlás biztosítása érdekében kiállunk a főiskolai és egyetemi ifjúság érdekeiért. Tanulmányaik alatt megfelelő ösztöndíjak alapításával saját erőnkből is támogatjuk őket. l. Ösztönözni kell a pedagógusokat, hogy vállalják a vezetői tisztségekkel járó felelősséget, vegyenek részt az egyes szaktárgyak országos tanterveinek, tankönyveinek összeállításában. m. Oktatási céljaink megvalósításához szükséges alapok megteremtése érdekében ösztönözzük a nemzetközi pályázatokon való részvételt. n. Oktatáspolitikai célkitűzéseink gyakorlatba ültetésében is partnernek tekintjük a szakmai civil szervezeteket, ezért a döntés-előkészítés folyamatában a Szövetség konzultál ezekkel a szervezetekkel. Az együttműködés feltételezi a vállalt feladatok teljesítésében a kölcsönös felelősségvállalást. o. Az anyaországi támogatások rendszerét olyan irányba tereljük, hogy az segítse az erdélyi magyarság autonóm céljait, elvárásait, elképzeléseit, ösztönözzük, hogy tanintézeteink bekapcsolódjanak az Európai Unió által kezdeményezett programokba és pályázatokba. p. Az oktatás finalitását szem előtt tartva szükség van a magyar szakemberek esélyegyenlőségének biztosítására azzal, hogy a magyarság számbeli arányának megfelelően jussanak be a romániai tudományos, közművelődési, egészségügyi, pénzügyi, közigazgatási intézményekbe, a döntéshozó testületekbe és az államapparátusba. r. Tekintetbe véve a technológiai fejlődés ütemét, a versenyképes tudás megszerzéséért oktatási rendszerünk bővítéseként ösztönözzük az élethosszig tartó tanulás formájaként a felnőttképzés kiterjesztését. 2. Célkitűzéseink a felsőfokú oktatás terén a. Az uniós csatlakozással a romániai magyar felsőoktatás számára is új történelmi helyzet teremtődött. Az erdélyi magyar felsőoktatás fennmaradása versenyképességétől és fogadóképességétől függ, melynek megteremtése érdekében szükséges: olyan szakképzési feltételeket, a munkapiaci körülmények között hatékonyan hasznosítható felkészültséget nyújtani, hogy a még mindig jelentős számú erdélyi magyar fiatalnak, akik a román nyelvű felsőoktatás felé orientálódnak, érdemes legyen a magyar nyelven való tanulást választani; olyan képzési feltételeket teremteni az erdélyi magyar, tanulni vágyó ifjúság számára, hogy érdemes legyen itthon maradni, és itthon tanulni;

198

olyan színvonalas felsőoktatási képzés biztosítása, amely képes megszólítani Erdély, és a Kárpát-medence más régióiból származó minden, magyar nyelven tanulni akaró fiatalt, oly módon, hogy Erdélybe jönni és ott továbbtanulni érdemes legyen. b. Az RMDSZ alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását. Ugyanakkor szorgalmazza a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási tagozatok döntéshozói, szerkezeti és pénzügyi önállóságát biztosító feltételek megteremtését, a meglévő keretek megerősítését, belső autonómiájának kialakítását, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar kari rendszerének létrehozását, illetve az egyetemi szintű magyar tagozat autonómiájának megerősítését, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatási kereteinek megerősítését, és önállósítását. c. Az anyanyelvű képzést ki kell terjesztenünk a többi olyan erdélyi felsőoktatási intézményre is, amelyek jelentős szerepet vállalhatnak a szakképzés minden területét (az orvosi, a műszaki, a mezőgazdasági, a zene és képzőművészeti képzést is) átfogó erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiépítésében. d. Támogatjuk új magyar tannyelvű oktatási tagozatok kialakítását Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), kiemelten kezelve a magyar tannyelvű csoportok létrehozását Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Ezekben az intézetekben az önálló oktatói státusok létrehozása mellett, kezdeti lépésként a szaknyelv elsajátítását kell biztosítanunk. A mindezekhez szükséges szemlélet- és beállítottság váltáshoz, szorgalmazzuk a következőket: 1) az intézményi és tagozati önállóságot, melynek hiánya a fejlődésképesség és versenyképesség legfontosabb eszközétől, az önálló döntéshozási lehetőségektől fosztja meg a magyar tannyelvű felsőoktatást. A folytonos igazodás, helyezkedés kényszerpályáján mozgó oktatásszervezés reagáló képessége lényegesen lefékeződik, nem képes a kínálkozó lehetőségek gyors, rugalmas, hatékony kihasználására. Ehhez a jelenleg létező állami felsőoktatási intézmények esetében politikai-jogi megoldás szükséges, melynek két, egymástól külön kezelendő és megvalósítandó mozzanata van: a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen kormányhatározattal kell szentesíteni az intézmény kétnyelvűségét és két- illetve háromtagozatos szervezeti felépítését (mindezeket a hagyományos erdélyi többnyelvűség, kulturális sokszínűség, az EU nyelvpolitikai ajánlásai figyelembevételével - ezeket az egyetem is hivatalosan ismerje el). Ugyanakkor egy ilyen kormányhatározat révén válna ténylegessé a magyar tannyelvű állami felsőoktatás intézményi önállóságának és megszervezettségének hivatalos tudomásulvétele, aminek tükröződnie kellene a kéttagozatos egyetemnek a többi egyetemtől különböző jogállásában, s az ebből adódó pénzügyi (költségvetési), oktatásszervezési és minőségbiztosítási sajátos eljárásokban és megoldásokban. ugyancsak kormányhatározattal kell helyreállítani a magyar tagozatot, illetve megerősíteni az önállóságát az összes olyan felsőoktatási intézményben, amelyek magyarból váltak román tannyelvűvé, és amelyekben fokozatosan elsorvadt, felszámolódott a magyar tagozat. 2) az erdélyi magyar felsőoktatásban megvalósuló oktatási és tudományos teljesítmények minőségbiztosítását, nyilvántartását és elismertetését, az oktatási folyamatok zökkenőmentes lebonyolítása és kedvező megítélése, értékelése érdekében. A román oktatásügyi minisztérium hivatalosan is vegyen tudomást a magyar tannyelvű felsőoktatás realitásairól és a magyar nyelvű teljesítményeket, szakpublikációkat, a magyar vonatkozású pályázatokat, kutatási programokat, valamint a magyar tagozati önálló tanterveket, vizsgabizottsági és versenyvizsga-bizottsági döntéseket a románokkal egyenértékűeknek ismerje el. Ennek érdekében biztosítani kell a különböző minisztériumi bizottságokban a magyar tannyelvű egyetemi oktatás megfelelő számarányú képviseletét. 3) a magyar tannyelvű felsőoktatás anyagi-pénzügyi helyzetének, infrastrukturális feltételeinek a megszilárdítását, melyhez feltétlenül szükséges az állami költségvetésből származó finanszírozás és a magyarországi és uniós alapokból pályázati úton elnyerhető támogatások megszerzése mellett, az erdélyi magyar társadalom pénzügyi erőforrásainak a bevonása is, kiegészítve a kulturális identitás megőrzésére folyósított állami támogatásokkal.

199

Ezeknek a pénzeszközöknek a begyűjtésére és egységes, célirányos kezelésére egy Felsőoktatási Fejlesztési Alap létrehozására van szükség, amelytől a különböző felsőoktatási intézmények és háttérintézmények pályázati rendszerben nyerhetnék el az oktatásfejlesztési programok megvalósításához szükséges pénzalapokat. 4) a magyar nyelvű felsőoktatás szervezése és fejlesztése szempontjából fontos egyetemi háttérintézmények működésének támogatását, elismerve ezen intézményeket, mint az erdélyi magyar felsőoktatási és tudománypolitikai feladatok fő megfogalmazói és szervezői. A jelenleg működő egyetemi háttérintézményeket az RMDSZ partnernek tekinti az oktatáspolitikai stratégia kialakításában. e. Továbbra is kiemelt feladat a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények hálózatának támogatása. Az állami és magán oktatási formát egymást kiegészítő rendszernek kell tekintenünk, amely megteremti a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot. Támogatjuk a Sapientia – az Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem – működését és fejlesztését, akkreditációjának megszerzését. Érvényt kell szereznünk a Tanügyi Törvény ama lehetőségének, hogy az állam részt vállaljon az ilyen jellegű intézmények finanszírozásában. Továbbra is alapvető cél a magyar nyelvű állami, magán és felekezeti oktatás összehangolt fejlesztése, tekintettel a létező és létesítendő intézmények kisebbségtársadalmi szerepére, az ott folyó vagy megvalósítandó szakmai munka mennyiségére és minőségére. f. Elengedhetetlen a pedagógus képzés színvonalának minőségi javítása. Ennek feltétele a pályaalkalmassági követelmények figyelembe vétele, valamint az igényes elméleti, de főleg gyakorlati pedagógiai-pszichológiai és módszertani felkészítés. g. A színvonalas oktatói utánpótlás biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk az állami felsőoktatásban működő elitképző programok támogatását. A doktorátus esetében is kérjük az anyanyelvű felvételi vizsga kiterjesztését, valamint igényeljük az anyanyelvű doktorképzés kiterjesztését. h. Egységes célpályázati rendszerben működő ösztöndíj-támogatást kell kialakítani az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. Fontosnak tartjuk, hogy a doktorandusok a graduális szinten tanuló diákokhoz hasonló szociális kedvezményekben részesüljenek. i. A felsőoktatás tömegesedésével új problémák jelennek meg a hallgatók számára. Szorgalmazzuk a kedvezményes banki diákhitel rendszer kidolgozását és szakszerű működtetését, valamint a szociális jellegű ösztöndíjrendszer biztosítását egy korszerű diákvédelmi rendszer részeként. E támogatási lehetőség hozzájárul a szociális esélyegyenlőség biztosításához a hátrányos helyzetű fiatalok számára. j. Minden eszközzel támogatnunk kell intézményeinket az új szakok indításához szükséges akkreditációs feltételek teljesítésében, valamint az ideiglenes működési engedélyek megszerzésében. k. Támogatjuk a romániai felsőoktatás reformját a fejlődést meghatározó Bologna-i Egyezmény alapján, amely egy integrálható európai felsőoktatási rendszer kialakítását szorgalmazza, biztosítva ezáltal az egyetemek közti átjárhatóságot, a külföldön elvégzett részképzések beépítését a romániai intézmények rendszerébe. l. Ki kell használnunk minden olyan lehetőséget, amelyet a romániai felsőoktatás európai igényű integrációja megteremt. Ilyen integrált felsőoktatási keretben kell megkeresnünk a helyét az önálló, magyar oktatási nyelvű intézményeinknek. Az önálló állami magyar egyetemnek már az integráció igényeit kielégítő intézményként kell létrejönnie. 3. Célkitűzéseink a közoktatás terén a. A kisebbségi oktatás szabályozása területén Az RMDSZ parlamenti képviselete síkra száll azért, hogy az érdekeltekkel folytatott szakmai konzultációk alapján kidolgozott javaslatok maradéktalanul bekerüljenek az oktatási törvénytervezet csomagba, megszüntetve a kisebbségi oktatás még meglévő korlátait. Ennek jegyében el kell érnünk, hogy:

200

a közoktatás minden szintjén minden tantárgyat anyanyelven taníthassunk és gyermekeink azon – általunk már kidolgozott és előterjesztett – sajátos tanterv alapján sajátíthassák el a román nyelvet, amely tekintetbe veszi a magyar nyelv sajátosságait; az 1-3 éves gyerekek számára szervezett úgynevezett „kisgyermekkori nevelés” a nemzeti közösségek esetében kizárólag anyanyelvükön működtetett napközikben és óvodákban történjen; minden olyan régióban, ahol a lélekszám indokolja, biztosítva legyen fogyatékos gyermekeink számára az anyanyelvű oktatás; a kisebbségi oktatási intézményeknek legyen joga kétnyelvű bizonyítvány kiállítására; a magyar nyelvű oktatási intézmények, illetve a magyar tagozatok felelős vezetését biztosító tisztségviselők pályázatainak elbírálásakor kizáró jellegű feltétel legyen a jelöltek magyar nyelv és kultúra ismerete; a tagozatos intézményekben tanító pedagógusok normájának kialakításakor minden esetben vegyék figyelembe az oktatók magyar nyelv és kultúra ismeretét; az országos vizsgák szervezése és lebonyolítása biztosítson valós esélyegyenlőséget a kisebbségi oktatásban részesülőknek; a teljes körű egyházi oktatás feltételeinek törvénybe iktatása mellett szülessenek meg az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek; a közoktatásban bevezetendő új finanszírozási rendszerbe kerüljön be a kisebbségi oktatás többletköltségeit fedezni hivatott kiegyenlítő és kiegészítő finanszírozás; a központosított állami intézményrendszer fokozatos leépülésével bővüljön tovább az alakuló intézményi autonómia; az oktatásirányítási kompetenciák kerüljenek át az önkormányzatokhoz és az intézmények vezetéséhez; a szubszidiaritás elvének érvényt szerezve erősödjön a helyi társadalom képviselőinek (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek, egyház, stb.) érdekérvényesítő képessége; a szórványrégiókban legyenek kialakíthatóak és döntően állami költségvetésből fenntarthatóak a kollégiumi rendszerben működő (iskolabusszal, bentlakással, étkezdével rendelkező) magyar kistérségi iskolaközpontok; mihamarabb kerüljön bevezetésre a normatív finanszírozási rendszer, mely biztosítja egyrészt a kisebbségek nyelvén folyó oktatás többletköltségeinek fedezetét, másrészt a kis lélekszámú vidéki iskolák esetén a működést; növekedjenek tovább azok a pénzügyi keretek, amelyek elősegítik a szórványrégiókból származó tanulók anyanyelvű oktatását (Communitas Alapítvány, Szülőföld Alap, Eurotrans Alapítvány); a romániai magyarság számaránya szerint részesüljön a központi és helyi költségvetésből, oktatási és kulturális igényeinek kielégítésére; önkormányzataink minél jelentősebb összegeket tudjanak megszerezni az európai uniós operatív programok és egyéb uniós és/vagy országos szintű pályázati kiírások által felkínált alapokból. b. A magyar tannyelvű oktatás hálózati kérdéseinek területén: fontosnak tartjuk, hogy a közoktatás szerkezete feleljen meg a munkaerőpiac megváltozott igényeinek; támogatjuk a reális igényeknek megfelelő intézményi hálózat bővítését; a szakképzés területén a profilok bővítését, a vokacionális középiskolai, valamint a testi- és szellemi fogyatékos gyermekeket oktató iskolahálózat fejlesztését; figyelembe véve a negatív demográfiai mutatókat és a gyerek/tanuló létszám alapján történő finanszírozás új módját (amely szerint a 100 fő alatti óvodai és 200 fő alatti iskolai egységek nem életképesek), újra kell gondolnunk iskolahálózatunkat, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába járni. Szövetségünk a helyzet megoldására a kistérségi iskolahálózat kialakítását javasolja, ami a következő tényezők szem előtt tartásával valósulhat meg: a települések földrajzi elhelyezkedése, a meglévő

201

úthálózat és általában a települések elérhetősége-megközelíthetősége, a létező oktatási hálózat és annak főbb jellemzői, a települések általános jellemzői és az önkormányzatok támogatási potenciálja. A közoktatási hálózat tervezhetősége, hatékonyságának növelése érdekében biztosítani kell a szükséges erőforrásokat a következő feladatok elvégzéséhez: a magyar érdekeltségű oktatási intézményeinknek és azok beiskolázási körzeteinek teljes körű feltérképezése, az RMDSZ honlapján (www.rmdsz.ro) meglévő közoktatási adatbázis naprakész adatokkal történő feltöltésével; a települések és régiók demográfiai adatainak – megtalálhatóak a www.regions.hu interaktív térinformatikai rendszerben – és az ezekkel kapcsolatos prognosztizálható változásoknak a felmérése; a magyar nemzetiségű beiskolázatlan vagy nem anyanyelvükön tanuló diákok nyilvántartásba vétele, lehetőség szerint az okok feltüntetésével; az érdekelt felek oktatási és önkormányzati testületek, egyházak, civil szervezetek – képviselőiből álló régiós munkacsoportok kialakítása, amelyek a fenti adatok birtokában elkészítik a magyar iskolahálózat tervezetét, oktatási szintekre, térségekre és településekre lebontva, szem előtt tartva a következőket:  az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen. A szórványvidékeken élő magyar közösségek esetében igényeljük a létszám alatti osztályok engedélyezését, mert számos esetben csak így biztosítható az anyanyelvű oktatás;  mivel a képzés gimnáziumi- és líceumi szintjén, a hatékony és minőségi oktatás biztosításához szakképzett és lehetőleg állandósult tantestület, valamint megfelelő infrastruktúra és felszereltség szükséges, szorgalmaznunk kell az iskolabusszal, bentlakással és étkezdével rendelkező kistérségi magyar iskolaközpontok kialakítását;  olyan – a munkaerő-piaci követelményekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó – anyanyelvű szakoktatási hálózatot kell kiépítenünk, amely versenyképes szakképesítést ad és gyakorlatilag elérhető minden romániai magyar diák számára. a felsőoktatás kereteinek további bővítése és színvonalának emelése, attól függően, hogy megállíthatók-e a közoktatásnak a magyar közösség szempontjából teljesen kedvezőtlen folyamatai. Alapvető oktatáspolitikai követelmény a középiskolai oktatás kereteinek lényeges bővítése, hogy az európai és a magyarországi arányokhoz hasonlóan a tanulóknak legalább hetven százaléka eljusson az érettségiig (a jelenlegi ötven százalék alatti arány szinte teljesen kizárja a falusi fiatalok továbbtanulási lehetőségét, általában pedig motiválhatja a külföldi tanulási lehetőségek igénybevételét). Ehhez azonban már a magyar nyelvű oktatás legalsó szintjétől biztosítani kell a megfelelő színvonalú képzést: az alsó tagozat hiánya vagy alacsony színvonala egyik oka lehet annak, hogy a tanulók, illetve a szülők a továbbiakban a román nyelvű oktatás mellett döntenek; a magyar nyelvű iskolahálózat beiskolázási számainak megállapításakor az RMDSZ szempontjainak érvényesítése az illetékes szervek döntéshozatalában; a hálózati kérdések rendezése, a közoktatás oktatói és tanulói ösztöndíjrendszerfeltételeinek kidolgozásával, életbeléptetésével, a kiemelkedő teljesítmények díjazásával egyidejűleg. c. A közoktatás tartalmi vonatkozásai tekintetében: ‐ biztosítani a szakminisztérium keretében kialakított országos reformbizottságokba való aktív közreműködésünket (tanterv-, tankönyv-, vizsgabizottságok stb.); ‐ az egyre inkább korszerűtlenné váló intézményközpontú oktatási rendszer mellett olyan gyermekközpontú nevelési módszerek alkalmazása és intézményes kialakítása, amelyek alapvetően a gyermek valós képességeinek feltárására, érzelmi intelligenciájának kibontakoztatására és fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Ennek érdekében támogatjuk a kreativitást fejlesztő alternatív oktatási módszerek szervezett keretek közötti népszerűsítését szülők és pedagógusok körében, ez utóbbiak szakmai továbbképzését e területen, illetve a módszerek intézményes alkalmazását;

202

‐ támogatnunk kell a tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében a sajátos tantervek kidolgozásának feltételeit, és biztosítani kell azok engedélyeztetését; ‐ a szakmai szerveződésekkel közösen meg kell teremtenünk a román nyelv eredményes oktatásának feltételeit és eszközeit. Határozottan érvelünk amellett, hogy a román nyelv és kultúra megismerése érdekében a magyar tanulók számára külön tantárgyprogramokat és tankönyveket dolgozzanak ki, sajátos módszertan alapján tanítsák azt. Ennek megfelelően kell újjászervezni a román nyelvtanárok képzését is; ‐ a magyar nyelvű középiskolai tankönyvek kiadásához szükséges pénzalapok pályázati úton való megszerzésének elősegítése, az önálló magyar tankönyvkiadás támogatása; ‐ a minőségi oktatás és a reformfolyamatba való bekapcsolódás felgyorsítása, az anyanyelvű oktatáshoz kapcsolódó háttérkutatások megszervezésével, valamint az oktatáskutatáshoz szükséges intézmény létrehozása; ‐ megtenni mindent annak érdekében, hogy ne vesztesei, hanem nyertesei legyünk az új rendszernek. Ugyanakkor a Szövetség kiemelten támogatja az oktatást szolgáló alapítványok munkáját, hogy a kistérségi iskolahálózat működéséhez szükséges infrastruktúra (kollégiumok, iskolabuszok, ösztöndíjrendszer) kialakulhasson. IV. TUDOMÁNY – KUTATÁS Románia Európai Uniós csatlakozásával új feltételek teremtődtek a tudományos kutatási programok határon átívelő szervezésére és finanszírozására. Ennek megfelelően és a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében az RMDSZ szorgalmazza a tudományos kutatás prioritásként való kezelését és megfelelő költségvetési finanszírozását az európai szabványoknak megfelelően Romániában. A romániai tudományos kutatás és innováció eredményessége és hatékonysága érdekében az RMDSZ támogatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka Romániában a tudományos kutatásra, innovációra, fejlesztésre fordítódjék. Ennek érdekében emelendő a költségvetésen belül a kutatási és fejlesztési kiadások aránya. Kiemelt cél, hogy ösztönözzük az európai uniós források megszerzését a hazai kutatási programok finanszírozására, különösen azon intézményekben, ahol romániai magyarok is dolgoznak. Ennek érdekében szükséges a tudományos kutatás intézményes újjászervezése és az eddigieknél számottevően jelentősebb finanszírozási keretek biztosítása. Ugyanakkor támogatjuk a hazai és nemzetközi magánvállalatok által működtetett kutatóhálózatba való bekapcsolódást. Célunk, hogy az erdélyi magyarság az egyesült Európában versenyképes legyen. A felsőoktatás és a kutatás nem választható el. Ezért szorgalmazzuk a kettő fokozottabb integrálását, az egyetemeken folyó tudományos kutatási feltételek számottevő javítását mind jogi, mind pedig finanszírozási szempontból. Kezdeményezzük kutatási, fejlesztési, technológiai parkok létrehozását a Sapientia egyetem vonzáskörében (Marosvásárhely, Tusnád, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy). Kulturális sajátosságaink kihasználásával támogatandó a magyarországi és más európai felsőoktatási intézményekkel közös kutatási programok működtetése. A romániai magyarság alapvető célja a romániai magyar értelmiség itthon tartása, amelynek egyik fő eszköze a tudományos kutatás intézményesítése és az esélyegyenlőség biztosítása a kutatóintézetekben. Ennek érdekében az RMDSZ többszintű stratégiát követ: a. A romániai állami finanszírozású kutatóintézetekben hagyományaink továbbvitele érdekében biztosítani kell a magyar vonatkozású témák, számunkra fontos vidékek stb. kutatásának lehetőségét, amelynek egyik feltétele a magyar nemzetiségű kutatók megfelelő (az intézmény hatókörének megfelelően legalább az országos, erdélyi vagy megyei) számarányok szerinti alkalmazása. A sajátos kisebbségi témákkal is foglalkozó kutatóintézetekben esetenként külön pénzügyi és működési autonómiával rendelkező

203

tagozatok létrehozatalát szorgalmazzuk, így például a Román Akadémia és a minisztériumi kutatóintézetek erdélyi fiókjai keretében. b. A magyar oktatási nyelvű állami és magánegyetemeken és tagozatokon szükségesnek tartjuk a tudományos kutatás intézményes feltételeinek bővítését, a magyar nyelvű felsőoktatási színvonal emelésének elengedhetetlen feltételeként, a magyar nyelvű állami felsőoktatás önállóságának erősítésével összhangban. c. A romániai magyarság sajátos kutatási hagyományainak és autonóm tudománypolitikai stratégiáinak háborítatlan művelése érdekében kiemelten fontos a szakmai szervezetek és alapítványok keretében folyó tudományos kutatás intézményesítésének erősítése. Az RMDSZ tisztában van azzal, hogy kisebbségi helyzetben egyes specifikus kutatási területek műveléséhez a romániai magyar civil szféra biztosítja a legmegfelelőbb kereteket. A kutatási munka finanszírozási feltételeinek biztosításához az RMDSZ erőfeszítéseket tesz, hogy mind a román, mind a magyar költségvetés támogassa a romániai magyar tudományos kutatást, és szorgalmazza az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés tényleges esélyeit a romániai magyar kutatók számára megfelelő intézményes keretek kiépítésével. A magyarságra vonatkozó specifikus kutatási területek megfelelő feltételek közötti kutatásában szorgalmazzuk a Magyar Tudományos Akadémiával és más magyarországi kutatóintézetekkel való együttműködést, amelyek az erdélyi magyar kutatás intézményesítésében fontos szerepet tölthetnek be. V. MŰVELŐDÉS Kultúránk nemzeti identitásunk alapja, ezért művelődéspolitikánk legfőbb célkitűzése közösségünk nemzeti- és egyetemes értékeket teremtő képességének megőrzése és megfelelő intézményi keretek közötti fejlesztése. Közösségünk szellemi versenyképessége integrálódó, globalizálódó, tudásközpontú világunkban megköveteli az egyetemes értékek beépítését kultúránkba. Ugyanakkor ösztönözzük helyi értékeink megőrzését, így művelődési életünkben a lokalizáció elvének gyakorlatát szorgalmazzuk. Támogatjuk Erdély sokszínű kulturális értékeinek cseréjét, az interetnikai partnerkapcsolatok kiteljesítését. Kultúránk nemzeti jellege megőrzésének feltétele a kulturális autonómia jog- és intézményrendszerének kiépítése. Ugyanakkor, működő kulturális intézményeinknek méltányos részt kell kapniuk az állami, községi, városi és megyei költségvetésből. A fenti elvek érvényesítése érdekében az RMDSZ külön törvényt dolgoz ki és síkraszáll ennek parlamenti elfogadtatásáért, melyben kiemelt figyelmet szentel a következőknek: a nemzeti kisebbségek nyelvén működő, azok kulturális értékeinek kutatása, megőrzése és fejlesztése céljából létesített közjogi művelődési intézményeknek vagy alegységeknek az alapítását, megszüntetését, felépítését és működtetését illetően, az érintett nemzeti kisebbség képviselőivel való kötelező konzultációnak, minden erre vonatkozó intézkedés esetében; a kulturális közintézmények vezetőségének, az előbbi bekezdésben előírtak alapján történő kinevezésének vagy leváltásának; a versenyvizsgára kiírt vezetőtisztségek esetében kizáró jellegű vizsgák bevezetésének az illető nemzeti kisebbség nyelvének és kultúrájának ismeretéből; az ilyen kizáró jellegű vizsgák vizsgabizottságainak az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével történő kinevezésének. Az alkotmány biztosította szabad egyesülési jog alapján művelődési életünkben az állami intézményrendszer mellett létrejött egy önszerveződő, közösségi, civil társadalmi intézményrendszer is. Az RMDSZ társadalomszervezői és művelődéspolitikai gyakorlata mindkét vonulatot támogatja. Tennivalóink az állami fenntartású intézményrendszer működtetésében a. Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben, mint a versenyképesség feltételét az európai integráció elmélyítésében.

204

b. Meglévő kulturális intézményeink megfelelő, diszkriminációmentes finanszírozása az állami és megyei költségvetésekből, méltányos részesedés a közművelődés támogatására szánt önkormányzati alapokból. c. Kultúránk újratermelésének fontos műhelyei a hivatásos művészeti intézmények. Az RMDSZ az állami, önkormányzati fenntartás igénylése mellett igyekszik olyan támogatási rendszereket működtetni, amelyek biztosíthatják az anyanyelvű minőségi kultúraművelés feltételeit. d. A Szövetség kiáll a folyóirataink állami költségvetési támogatása mellett, olyan saját pályázati rendszer létrehozását szorgalmazza, amely segítheti kulturális értékeink megalkotásában kulcsszerepet vállaló réteglapok működését. e. Az RMDSZ hangsúlyt fektet a helyi tanácsok kulturális támogatásokban rejlő lehetőségeire. A Szövetség tanácsosainak figyelmébe ajánlja a községi könyvtárak és művelődési házak működési feltételeinek biztosítását. Szorgalmazza, hogy bocsássanak a fiatal értelmiségiek rendelkezésére szolgálati lakást, hogy az ingázó értelmiséget felválthassa a település életét meghatározó, helyben lakó szellemi foglalkozású réteg. f. A humán erőforrás fejlesztése érdekében az RMDSZ támogatja az élethossziglan tanulás kereteinek bővítését, a hazai magyar nyelvű felnőttképzés intézményesülését, az ez irányú romániai törvénykezés kiegészítését és az európai gyakorlat szerinti alkalmazását. A szakember utánpótlás érdekében az RMDSZ támogatja az állami oktatási hálózat keretében egy kulturális menedzsment szak létrehozását, az anyanyelvű felsőfokú zenész-, képzőművész-képzés megszervezését. g. Az RMDSZ támogatja, hogy az állami kulturális intézményekben is tegyék lehetővé anyanyelvű kultúránk művelését: a megyei és helyi múzeumokban a már meglevő (történelmi, képzőművészeti, néprajzi) állagok szakszerű megőrzését, gyarapítását, folyamatos kiállítását a történelmi objektivitás és igazság jegyében, két- vagy háromnyelvű feliratozással, katalógusokkal és plakátokkal. A kisebbségi állagok szakszerű feldolgozására, gyarapítására és bemutatására alkalmazzanak megfelelő számú, az illető nemzeti kisebbséghez tartozó szakembert; az erdélyi megyeközpontokban található levéltárakban alkalmazzanak magyar és német anyanyelvű kutatókat is. Biztosítsák a levéltárakban kutatóink számára a teljes anyag hozzáférhetőségét. Az elszállított állagokat szolgáltassák vissza az eredeti tulajdonosoknak. Szorgalmazzuk a kimondottan magyar anyakönyvek, parókiális jegyzőkönyvek, egykori civilszervezeti levéltárak az Erdélyi Múzeum Egyesület közgyűjteményeinek visszajuttatását; a könyvtárakban a magyar állomány gyarapításához és használatához, a szakszerű kezeléshez szükséges magyar nemzetiségű szakszemélyzet alkalmazása, képzése, továbbképzése; a műemlékvédelem terén arányos részesedést biztosítsanak az állami alapokból a romániai magyar közösség múltjával kapcsolatos műemlékek felleltározása, gondozása és restaurálása érdekében; a Művelődési- és Egyházügyi Minisztérium területi szakbizottságaiban alkalmazzanak kisebbségi szakfelügyelőket; a művelődési kutatóintézetekben magyar nemzetiségű munkatársak alkalmazásával biztosítsák az anyanyelvű kulturális kutatásokat. h. Az RMDSZ támogatja a magyar könyvkiadást. Fenntartja az állam hozzájárulásának szükségességét a könyvkiadás költségvetési támogatásában, a könyvterjesztési hálózat működtetésében. Pályázati rendszerében alapokat biztosít a könyvkiadás és könyveket népszerűsítő rendezvények támogatására. Biztosítani kell a romániai magyar könyvkiadók részvételi lehetőségét az államközi kulturális szerződésekben rögzített közös könyvkiadási és könyvcsere akciókban. Tennivalóink a saját civil intézményrendszer működtetésében a. Az RMDSZ kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából

205

kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil társadalmi szférában létrehozott önszerveződő testületeknek. Ezért: ösztönzi, hogy valamennyi magyar lakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösségi érdekek megelevenítése és megoldása, versenyképes polgári társadalom megteremtése érdekében; közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapítványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező szakszövetségek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon; az alapítványi stratégiák kidolgozásakor az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése; az RMDSZ szorgalmazza a magyar kultúra digitalizálását és interneten való megjelenítését. b. A Szövetség törekszik a kiemelkedő művészeink, tudósaink méltó alkotó körülményeinek megteremtésére. c. Az RMDSZ kezdeményezi külön keret létrehozását az asszimiláció által különösen veszélyeztetett szórvány- és csángó közösségek megkülönböztetett támogatására. d. A Szövetség társadalomszervezői munkájában számít középosztályunk fokozott társadalmi szerepvállalására. Saját erőforrásainkból is támogatni kell kultúránkat, ezért az RMDSZ ajánlja egy Kulturális Alap létrehozását, amely országos közadakozásból születhetne meg, elsősorban a vállalkozói réteg mecenatúrája révén. e. Az RMDSZ szorgalmazza az erdélyi településekre kiterjedő magyar nyelven működő filmklub-hálózat kialakítását. Szövetségünk hozzá kíván járulni az ország demokratikus intézményrendszerének konszolidálásához, ennek érdekében szorgalmazza: ‐ az elkobzott egyesületi vagyonok visszaszolgáltatásáról szóló törvény gyorsított alkalmazását; ‐ a művelődési ágazatokból az állam visszavonulását ellensúlyozandó, az RMDSZ szorgalmazza a közalapítványi rendszer kiterjesztését; ‐ a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését a visszaállítási kötelezettségével, a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is tükröző utcanevek visszaállításával. Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami mellett, nemzeti jelképeink mindenkori szabad használatához. Szorgalmazzuk és ápoljuk az egyetemes- és Kárpát-medencei magyar művelődési intézmények közötti szerves kapcsolatrendszer kialakítását. Ennek kiváló eszköze a testvérintézményi kapcsolatok megteremtése. Támogatjuk a magyarok által is lakott régiók szellemi értékalkotó képességének integrálását az összmagyar kultúrába, az egyetemes nemzeti versenyképesség növeléséért, a Kárpát-medencei Művelődési Intézetek hálózatának kiépítése révén. Szorgalmazzuk ennek támogatását a Szülőföld Alap nemzeti érdekeltségű intézmények finanszírozására szánt keretéből. VI. SAJTÓ, TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS A sajtó nemzeti önazonosságunk megőrzésének alapvető tényezője, az anyanyelv használatának legnyilvánosabb területe. Kisebbségi írott és elektronikus sajtónknak a tájékoztatáson túlmenően fontos szerepe van saját nemzeti értékeink, valamint a jellegzetes regionális és az általános európai értékek ápolásában. Az RMDSZ támogatja a romániai magyar sajtót e szerepének maradéktalan betöltésében. Az Európai Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Románia Alkotmánya, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Nemzetközi Újságíró Szövetség Kiáltványa és nyilatkozatai,

206

a határokon át sugárzó televíziókról szóló nemzetközi egyezmény és más ide vonatkozó jogszabályok és dokumentumok szellemében az RMDSZ határozottan kiáll a szólás- és sajtószabadság mellett, vallja, hogy az állami intézmények nyíltsága és a tájékozódáshoz való hozzáférhetőség a demokrácia sarkköve. Elutasít bármilyen ideológiai vagy politikai cenzúrát. A közügyekkel kapcsolatos információk, vélemények és tárgyilagos viták közzététele az egész társadalom javára válnak. Az információk szabad áramlásának elve alapján az RMDSZ hangoztatja és védelmezi a romániai magyarság alapvető jogát a szabad és önálló írott sajtóhoz, televízió- és rádióadásokhoz, ennek megfelelően fellép minden olyan kísérlet ellen, amely ezt a jogot bármi módon – tartalmi, műszaki vagy terjesztési vonatkozásban – korlátozni próbálja. Egyszersmind az RMDSZ kölcsönös kapcsolattartásra, közvetlen kétirányú kommunikációra törekszik a hazai sajtó legitim szervezeteivel, szerkesztőségeivel és tagjaival, hogy a tömegtájékoztatás minél hatékonyabban, hitelesebben és kiegyensúlyozottabban elláthassa a tájékoztató, ellenőrző és közvélemény-formáló szerepét. Sajtópolitikájának fentebb vázolt alapelvei szerint, az RMDSZ: a. A kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere érdekében, partneri viszonyt ápol a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével (MURE), a Lapkiadók Egyesületével (LKE), valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájával (EMIL), tiszteletben tartva azok alapszabályzatban foglalt politikai el nem kötelezettségét, rendszeres párbeszédet folytatva a MURE, az LKE és az EMIL vezetőségével az együttműködés módozatainak kidolgozása érdekében. b. Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja az újságírókat munkájuk végzésében, valamint a tényfeltáró újságírást. c. Hozzájárul a Szövetség törekvéseinek objektív megismertetéséhez. d. Jó kapcsolatokra törekszik a román sajtóval, amelytől elvárja a tárgyilagos tájékoztatást. Különös figyelmet szentel a hazai és a nemzetközi sajtóban a romániai magyarságról és annak érdekképviseletéről megjelenő félretájékoztatásnak, hamis információknak, célzatos kommentároknak; kellő gyorsasággal és hatékonysággal közzéteszi helyesbítését. Támogatja Románia nemzetiségei ellen uszító sajtóanyagok szerzőinek felelősségre vonását, az érvényben levő törvények előírásai szerint. e. Fontosnak tartja az erdélyi magyar ügyek, problémák, igények kellő gyorsaságú és pontosságú megjelenítését a román sajtóban és román nyelvű szakmai körökben. f. Országos sajtóintézmények vezető testületeinek kinevezésekor egyezteti elképzeléseit a hazai magyar sajtó megfelelő szakterületének képviselőivel, és síkraszáll annak érdekében, hogy az Országos Audiovizuális Tanácsban és más ilyen jellegű intézményekben helyet kapjon nemzeti közösségünk képviselője is. g. Szorgalmazza, hogy a magyar nyelvű kulturális kiadványok legalább nemzeti közösségünk lélekszámának megfelelő arányban részesüljön az e célra szánt költségvetési forrásokból. Kiemelten támogatja a szórványban élő magyarság sajtótermékeit és a romániai magyar ifjúsági, kulturális, művészeti, irodalmi, szakmai és tudományos sajtót. h. Következetesen küzd azért, hogy a magyar nyelvű országos és helyi rádió- és televízióadások műsoridejét legalább népességi arányunknak megfelelő időtartamokra állapítsák meg, amelyek szakmailag megfelelő színvonalú műsorok megvalósítását tegyék lehetővé. A magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéadásokat bővítsék ki, és helyezzék minél előnyösebb idősávba. i. Célként tűzi ki egész napos közszolgálati magyar nyelvű rádió- és televízióadás, önálló magyar nyelvű közszolgálati rádió- és tévéstúdiók létrehozását, megfelelő sugárzási időben országosan hallgatható és nézhető műsorok biztosítását a nemzeti kisebbségi adások számára. j. Következetesen küzd azért, hogy a közszolgálati rádió- és televíziós adók keretében a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség beleegyezésével, illetve az adott nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetével folytatott megbeszélést követően nevezzék ki. Megalapozott kérésükre a közszolgálati adók egész napos regionális rádió- és televíziós adásokat biztosítsanak a nemzeti kisebbségek nyelvén, melyek biztosításával kapcsolatos kérdésekről speciális szabályok rendelkezzenek. Az

207

esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam, illetékes szervei révén tegye lehetővé a nemzeti kisebbségek számára, hogy magán, kereskedelmi és egyházi rádió- és televíziós adókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy az illető nemzeti kisebbség nyelvén más országokban sugárzott rádiós és televíziós adásokat közvetlenül vehessék. k. Támogatja a romániai magyar szerkesztőségek részvételét a műholdon sugárzó magyarországi közszolgálati médiumok regionális műsoraiban. l. Sürgeti az általános postai kedvezményezettséget a sajtókiadványok küldésében. Szorgalmazza és támogatja a romániai magyar kulturális sajtó terjesztését az egész magyar nyelvterületen. VII. EGYHÁZAK Magyar egyházaink természetes szerepkörükön túl az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is, széles értelembe vett közművelődési tényező, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. Az RMDSZ értékeli a magyar egyházak erkölcsi, nevelői-oktatói szerepét a közéletben, és a velük való együttműködést a kölcsönös bizalom és egymás intézményi és működési autonómiájának tiszteletben tartásával képzeli el, illetve tartja eredményesnek. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák és a társadalomszervező programok kialakításában. Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet irányába, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért. Az RMDSZ következetesen kiáll az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. Továbbra is szorgalmazza az elkobzott egyházi vagyonok visszaadásáról szóló törvény maradéktalan alkalmazását Szövetségünk a maga eszközeivel támogatja a társadalmilag igen szükséges és hasznos új egyházi intézmények (szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti) létrehozását és szerepvállalását. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy az állam által elismert egyházak számára lehetőség nyíljék a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére valamint központi és helyi költségvetésből való finanszírozására. Támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a Iaşi-i püspökség területén, valamint a magyar egyházak karitatív intézményrendszerének (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok) megteremtésére irányuló erőfeszítéseit, és szorgalmazza ezen intézményrendszer állami támogatását. Az RMDSZ fellép az egyházakkal szemben jelentkező bármiféle diszkrimináció, a hitélet korlátozása vagy annak erőltetése ellen, illetve autonómiájának csorbítása ellen. Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a kormányzat és a törvényhozás szintjén: az egyházi, felekezeti oktatásról szóló törvénytervezet elkészítését az egyházakkal való előzetes egyeztetés alapján, és az ilyen formán kialakított törvénytervezet parlamenti elfogadását; az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját; az elismert egyházi ünnepek hivatalos munkaszüneti napként való biztosítását; az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző- és felújító munkálatainak állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében. VIII. IFJÚSÁG A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövőjének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folytonosságának záloga. A szülőföldön való megmaradás egyéni és közösségi érték, a fiatal generáció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója.

208

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szorgalmazza azon társadalmi, gazdasági és kulturális feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik a fiatalok szülőföldön való boldogulását, érvényesülését. Az RMDSZ ifjúságpolitikájának lényege azon feltételek megteremtése, amelyek mellett ifjúságunk társadalmi jelentőségének megfelelően vesz részt az ország és közösségünk társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életében. Ennek megvalósításában az RMDSZ ez irányba szakosodott intézményei az ifjúsági szervezeteket stratégiai partnernek tekintik. A romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél. A fiatal nemzedék kinyilvánította, hogy felelősséget vállal és tevékenyen közreműködik az RMDSZ-szel a romániai magyarság megmaradásáért, gyarapodásáért folytatott érdekvédelmi tevékenységében. Az RMDSZ vállalja, hogy felkarolja és támogatja az ifjúsági szervezetek által megfogalmazott minden olyan kezdeményezést és javaslatot, amelynek célja a romániai magyar fiatalság szülőföldön való megmaradása, életminőségének javítása, életesélyeinek növelése. Teendőink az általános ifjúsági problémák tekintetében a. Az ifjúság társadalmi érvényesülése és hatótényezővé válásának záloga a korszerű, sokoldalú, rugalmas képzés biztosítása. Az oktatáshoz való esély megteremtése érdekében az RMDSZ szorgalmazza: ‐ a diákoknak járó szociális juttatások és kedvezmények körének bővítését és általánossá tételét minden diák vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező fiatal számára, függetlenül az oktatás formájától és jellegétől; ‐ a diákok érvényben lévő utazási kedvezményeinek kiterjesztését a távolsági autóbusz-szállításra is, ugyanakkor a 30 éven aluli fiatalok 30%-os utazási kedvezményének bevezetését; ‐ a tandíjrendszer oly módon való alakítását, hogy a felsőfokú oktatás hozzáférhető legyen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára is; ‐ a diákmunka életképes jogszabályi feltételeinek megteremtését; ‐ a diákhitel működtetését. Az RMDSZ támogatja az oktatás szereplőinek intézményen belüli önrendelkezési törekvéseit, kezdeményezi a diáktanácsok, diákszövetségek, szakkollégiumok, pedagógusi szervezetek törvényes szabályozását. b. A gazdasági és szociális körülmények megteremtése és javítása elengedhetetlen feltétele a méltányos megélhetés biztosításának. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ szorgalmazza: ‐ a képzési szakok munkaerő-piaci kínálatok szerinti megtervezését; ‐ a munkanélküliség csökkentését a fiatalok és a pályakezdők esetében, ennek érdekében sajátos kormányzati és önkormányzati programok beindítását; ‐ a fiatal vállalkozók és gazdák támogatását, a vállalkozói kultúra fejlesztését célzó képzési és tanácsadási programok beindítását; ‐ kedvező hitelrendszerek (lakásvásárlás, vállalkozásindítás és - fejlesztés) kidolgozását és fejlesztését; ‐ a fiatalok mobilitását és gazdasági helyzetét figyelembe vevő bérlakás-program beindítását; ‐ a fiatal családok adókedvezményeken keresztüli támogatását, a sokgyerekes családok adóterheinek csökkentését; ‐ a hátrányos helyzetű, árvaházi, állami gondozásban élő gyerekek és fiatalok társadalmi integrálódási lehetőségeinek megteremtését. c. Lehetőséget és fontos szerepet kell biztosítani a fiatalok számára az európai integrációt követően, a negatív hatások leküzdése és a pozitív lehetőségek kihasználása érdekében. d. Az ifjúság sajátos problémáival foglalkozó, erre szakosodott kormányzati, önkormányzati és civil intézményrendszerek bővítése.

209

Teendőink a romániai magyar ifjúság sajátos problémáinak tekintetében a. A főképp fiatal nemzedéket érintő kivándorlás okainak megszűntetése. Elsődleges cél a kivándorlás okainak megszüntetése, az általános gazdasági növekedés, az anyanyelvű oktatás biztosítása, illetve a kulturális lehetőségek megteremtése révén. b. Az anyanyelvű oktatás kibővítése, fejlesztése a köz-, szak- és felsőoktatás terén és a képzés minőségének javítása, különös figyelmet szentel a pedagógusképzésnek, és prioritásnak tekintve a szociális, tehetséggondozó és tudományos programok támogatását a rendelkezésre álló külföldi forrásokból, szorgalmazza az anyanyelvű posztgraduális képzési formák bevezetését, amelyek csökkenthetik a külföldi továbbtanulás kényszerét. c. A szórványban élő fiatalok támogatása, az anyanyelvű művelődési lehetőségek biztosítása, az anyanyelven történő információszerzés, az önszerveződés, a közösségi élet alkalmainak megteremtése által. A szórványban működő közösségi házak, információs központok, ifjúsági irodák és ezek hálózatának kiépítése, valamint a tömb-magyar vidékeken működő oktatási, művelődési, egyházi intézmények, civil szervezetek és a szórványvidék hasonló jellegű létesítményei közti kapcsolatok erősítése. d. A vidéken élő magyar fiatalok helyzetének javítása érdekében: ‐ a minőségi oktatáshoz való hozzáférés lehetőségeinek megteremtése (ingázás, bentlakás, szórványkollégium); ‐ a vidéki élet minőségének javítása (közművesítés, közvilágítás, kommunikációs infrastruktúra, egészségügyi ellátás, rendszeres közszállítás stb.); ‐ a vidék gazdasági körforgásba való bekapcsolása a helyi sajátosságoknak megfelelő gazdasági stratégiák kidolgozása által; ‐ a vidék regionális és országos szintű információs körforgásba való bekapcsolása teleházak, tanácsadó központok létesítése által; ‐ a szigetfalvak, kistelepülések művelődési életének fellendítése (színjátszás, olvasókörök, egyleti élet, hagyományőrző csoportok). e. Lehetőséget kell teremteni az ifjúság, mint sajátos arculatú társadalmi réteg, értékeinek, kulturális és szabadidő-töltési szokásainak kibontakozására, értékesítésére, támogatva a modernizációra irányuló kezdeményezéseket. f. Az európai integráció és az információs társadalom adta lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása. Az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek kapcsolata a. Az RMDSZ vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést, elismerve ugyanakkor annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait saját maga által megválasztott úton és saját demokratikus eszközökkel kövesse. b. Az RMDSZ támogatásáról biztosítja az ifjúsági szervezeteknek a közösségi lét, a demokrácia értékeinek elterjesztése terén kifejtett tevékenységét. Ezért minden olyan program, kezdeményezés, amely fiataljainkat felkészíti a politikai és közéleti szerepvállalásra, prioritásként kezelendő az elkövetkező időszakban. Ugyanakkor meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a fiatal, szakmailag jól felkészült fiatalok eséllyel pályázzanak önkormányzati, kormányzati, parlamenti és európai parlamenti tisztségekre. c. Az ifjúsági oktatással foglakozó szervezetei stratégiai fontosságúak az új oktatási irányvonalak kialakításában – és mint ilyenek – megfelelő támogatottságra számíthatnak minden felmerülő kérdésben. d. Az ifjúsági szervezetek tevékenységének elsődleges terepe a helyi cselekvés, a helyi közösségi életben való részvétel. Ezért az RMDSZ szorgalmazza az egyes régiók, megyék ifjúságának összefogását megvalósító, demokratikus alapokon működő ifjúsági egyeztető tanácsok létrehozási folyamatának véglegesítése. e. Az RMDSZ szorgalmazza az ifjúsági szervezetek és programok támogatására elkülönített alapok létrehozását a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési alapjaiból az ifjúsági kerettörvény előírásai alapján f. Azon ifjúsági, önálló és független szervezeteket, valamint a különböző oktatási, kulturális és egyházi intézmények védnöksége alatt megalakult ifjúsági csoportokat – a kölcsönösség

210

tiszteletben tartásával – az RMDSZ partnernek tekinti az ifjúságot érintő kérdések kezelésében. IX. SPORT A romániai magyarság hagyományos értékei közé sorolhatjuk mind a versenysportokat, mind a szabadidő sportokat. A testnevelés és a sport az egyetemes kultúra részeként pótolhatatlan szerepet tölt be az emberek testi és lelki egészségének, alkotóerejének megőrzésében, javításában, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében. Kiemelkedő jelentősége van az ifjúság fizikai, erkölcsi nevelésében. A sport elősegíti a közösségek létrejöttét, kitűnően szolgálja a civil mozgalom erősödését, a jóléti társadalom megteremtését. Kialakítja a teljesítmény iránti igényt, meggyökerezteti az egészséges versenyszellemet. A társadalom szellemi és fizikai egészségének meghatározó alapja a helyes és rendszeres testmozgás. Célkitűzéseink: ‐ hogy a sport az életmód szerves részévé váljon; ‐ hogy minden gyermek és fiatal, minél több felnőtt a lehető legtovább részesüljön a rendszeres testedzés élményeiből; ‐ hogy a sportban valamennyi tehetséges fiatalnak esélye legyen képességei kibontakoztatására, előtérbe állítva az iskolai testnevelés és sport lehetőségeinek fejlesztését, valamint a helyi, a regionális és az országos versenyrendszerek kiépítését; ‐ az oktatási intézmények minden szintjén a sport szakemberek általi oktatása; ‐ a romániai magyar sport meghatározó szervezeteinek támogatása, és a sporttal kapcsolatos egyes teendők – az ehhez szükséges fedezet biztosításával – az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatkörébe utalása; ‐ az egészségbiztosítás hozzájárulása a lakosság testedzési feltételeinek, lehetőségeinek bővítéséhez, és a kiemelkedő tevékenységű sportszervezetek közvetlen támogatásához; ‐ a sportorvosi rendelők kötelező működtetése a megyeközpontokban; ‐ a többfunkciójú sportlétesítmények létrehozása az önkormányzatok és a magánszféra bevonásával; ‐ a doppingmentes, tiszta élsportot támogató törvénykezés kidolgozása. A verseny- és szabadidő-sportokkal kapcsolatos teendőink: a. versenysportok területén kezdeményezzük: ‐ az olimpiai sportágak kiemelt állami támogatását; ‐ a szponzorálási törvény uniós normák szerinti módosítását; ‐ az országos sportcsarnok, sportpálya és uszoda építési és felújítási program kibővítését; ‐ a sportlétesítmények tulajdonjogának tisztázását; ‐ az iskolák és a sportklubok közötti kapcsolatok élénkítését. b. szabadidő sportok területén kezdeményezzük: ‐ az önkormányzatok ösztönzését a rendezvények támogatásában; ‐ kedvezményes bérlési lehetőségek biztosítását; ‐ országos szintű rendezvények korosztályonkénti megszervezését; ‐ a testnevelő tanárok ösztönzését a szabadidő sport tevékenységek kiszélesítésére. X. SZOCIÁLPOLITIKA Az RMDSZ legfőbb célja e téren olyan életfeltételek megteremtése, amely biztosítaná a szülőföldön való megmaradás és érvényesülés lehetőségeit, az elszegényedés kiküszöbölését, különös tekintettel a kisjövedelműekre.

211

Szociálpolitikai prioritásunk a nyugdíjasok, az ifjúság, a családok, a különlegesen hátrányos helyzetben lévő vagy jutott egyének, csoportok helyzetének felvállalása és segítése. 1. Nyugdíjasok A nyugdíjas személyek esetében fontosnak tartjuk egy olyan nyugdíjrendszer bevezetését, amely megfelelő megélhetést biztosítana számukra. Ennek a rendszernek két részből kell állnia: a. az állami nyugdíjalapból, a befizetésekkel arányos rész biztosításával; b. szabadon választható nyugdíj-kiegészítésből, mely a magánnyugdíjalapokban való részvétel után jár. Fontosnak tarjuk továbbá: ‐ a szociális nyugdíj bevezetését; ‐ az özvegyi támogatás bevezetését; ‐ olyan társadalmi védőháló kialakítását, amely a magukra maradt, magatehetetlen idős személyek számára emberhez méltó életkörülményeket biztosít; ‐ a szociális gondozók munkájának megfelelő szintű ösztönzését; ‐ azon civil kezdeményezések támogatását, amelyek önkéntes alapon biztosítják ezen személyek gondozását, beleértve az intézményalapítást, a már meglévő otthonok felújítását; ‐ az ingyenes városi közszállítás biztosítását minden 70 évnél idősebb állampolgár számára; ‐ olyan jogszabály kidolgozását, amely a nyugdíjasok számára közszállítási kedvezményt biztosít a hétvégeken; ‐ kedvezményes üdülési lehetőségek biztosítását; ‐ az ingyenes jogi tanácsadást a visszaigénylendő tulajdonok esetében. 2. Ifjúság Az ifjúság tekintetében fontosnak tartjuk: ‐ a munkaerőpiac fejlődési tendenciáinak tanulmányozását és ennek megfelelő képzési programok kidolgozását; ‐ munkalehetőségek biztosítását pályakezdő fiatalok részére; olyan intézményes keret létrehozását, amely lehetőséget teremt a vállalkozók számára, hogy még a képzési folyamatban felmérjék a számukra szükséges képzett munkaerőpiacot; egy hatékony információs hálózat létrehozását, amely naprakész adatokat szolgáltat a különböző szakmákban képzett vagy képzés alatt álló fiatalokról a vállalkozók számára; ‐ megfelelő lakáslehetőségek biztosítását állami és önkormányzati szinten, igénybe véve a létező külföldi pénzügyi támogatási lehetőségeket; ‐ olyan információs hálózat, illetve tájékoztató programok kidolgozását, amelyek ismertetik a létező vállalkozási (családi, kis- és középvállalkozások), pénzügyi támogatási lehetőségeket; ‐ a már nagykorúvá vált árvaházból kikerült fiatalok támogatását, megélhetőségüket biztosító programok beindítása, a civil társadalom bevonásával. 3. Hátrányos helyzetű egyének, csoportok Kiemelt fontossággal kell kezelni a fizikai és szellemi fogyatékos személyek problémáit. Szorgalmazzuk ezen személyek esélyegyenlőségének megteremtését, a megfelelő infrastrukturális beruházások ösztönzése (sajátos helyzetüknek megfelelő mellékhelység használat, közintézményekbe való bejutás megkönnyítése, sajátos parkolóhelyek biztosítása), valamint olyan ismeretterjesztő programok támogatása által, amelyek életkörülményeik megkönnyítésére szolgálnak, és erősítik az irányukban megmutatkozó társadalmi szolidaritást. Modern életünk új kérdéskörét, a szenvedélybetegségeket (kábítószer élvezők, alkoholisták) társadalmilag kell kezelni. Megelőzést célzó, ismeretterjesztő programokat kell kidolgozni,

212

kihangsúlyozva a kábítószer-, illetve alkoholfogyasztással járó következményeket, veszélyességüket az emberi egészségre, életre, a családra. Támogatjuk azokat a civil társadalmi, egyházi és közintézményi kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik a szenvedélybetegek kezelését, a társadalomba való újra beilleszkedését. A hátrányos helyzetben lévő gyerekek esetében szorgalmazni kell az anyanyelven való tanulás támogatását, magyar identitásukat megerősítő művelődési programok kidolgozását, magyar oktatók, nevelők támogatását, hogy ez irányú szerepet vállaljanak az árvaházakban, elosztó központokban. Közpénzekből való támogatást kell biztosítani azon idős személyek számára, akik alacsony jövedelműk miatt nem képesek lakásukat fenntartani, mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek. Szorgalmazzuk az önkéntesek intézményének széleskörű népszerűsítését, terjesztését, támogatjuk azon önkormányzati, civil társadalomi, egyházi kezdeményezést, amely önkéntes hálózatokat működtetnek, és hatékony segítséget nyújtanak a hátrányos vagy különleges helyzetben lévő személyek számára. XI. CSALÁDPOLITIKA A család védendő érték. A társadalom érdeke és egyben felelőssége a családoknak olyan társadalmi, gazdasági, kulturális hátteret biztosítani, amelyben betölthetik hivatásukat és feladatukat. Szövetségünk felvállalja egy családbarát környezet kialakítását. Családpolitikánk célja a fiatalok segítése a párválasztásban, a családalapításban, az otthonteremtésben, a család stabilitásának megőrzésében, a gyermekek megfelelő anyagi, szellemi, érzelmi, erkölcsi színvonalon való nevelésében, a családok egészségügyi, kulturális és szabadidős igényeinek megvalósításában. Az RMDSZ olyan család- és népességpolitikát támogat, amely biztosítani képes magyar közösségünk megmaradását és számbeli növekedését szülőföldjén. Ilyen értelemben fontosnak tartjuk a gyermektáppénz növelését, amely hozzájárul a gyermekvállalási kedv növeléséhez, a sokgyerekes családok életszínvonalának megőrzéséhez. Olyan programok kidolgozását és terjesztését szorgalmazzuk, amelyek a gyermekvállalás jelentőségére, a gyermeknevelés fontosságára fektet hangsúlyt. A nagycsaládok esetében szükségesnek tartjuk egy állami, illetve önkormányzati támogatást élvező üdülési program kidolgozását. Támogatjuk az önkormányzatok által működtetett kedvezményes élelmiszerüzlet hálózat létrehozását a többgyerekes családok részére is. Ugyanakkor szorgalmazzuk az egyedülálló szülőkre vonatkozó támogatási rendszer kidolgozását. Olyan államilag támogatott óvoda-, illetve iskolarendszert kell létrehozni, amely segíti a családokat a gyermekek nevelésében és gondozásában, hozzájárulva a szülők szakmai érvényesüléséhez. Szorgalmazzuk a szociális juttatásokat pályáztató közalapítványok létrehozását. Fontosnak tartjuk olyan magzat és csecsemővédelmi program kidolgozását, amely tekintetbe veszi a szükséges szociális és egészségügyi feltételeket, igényeket. Támogatjuk azokat a felvilágosító programokat, amelyek tanárok, oktatók, nevelők bevonásával széles körben tudatosítja a szexuális élet egészségügyi vonatkozásait, a nem kívánt terhesség megelőzésének lehetőségeit, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés felelősségét. Támogatjuk továbbá a családok lelki egészségét megőrző, valamint a krízis helyzetekben segítő szolgáltatások fejlesztését, a házasságra előkészítő, konfliktus megoldást segítő, a válás megelőzését célzó tanácsadást, családterápiás központok létrehozását. A családpolitikában kiemelt szerepet tulajdonítunk az egyházaknak. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely ez irányú céljainkkal összhangban vannak.

213

XII. EGÉSZSÉGÜGY Az egészséghez való jog alapvető emberi és közösségi jog. Szövetségünk célja az egyénközpontú, a beteg, a biztosított jogait szolgáló egészségügyi rendszer kialakítása, valamint a megelőző, kuratív és rehabilitációs orvoslás mellett külön stratégia felállítása a szupportív ellátás céljából. Az egészségügyi ellátás minőségi javítása érdekében szorgalmazzuk az egészségügyi reform befejezését. Ennek érdekében Szövetségünk támogatja: ‐ az egészségügyi rendszer, beleértve az egészségügyi biztosító decentralizációját, a tulajdonviszonyok rendezését, az önkormányzatok tényleges birtokba helyezését, megteremtve a megfelelő pénzügyi keretet az egészségügyi intézmények üzemeltetéséhez; ‐ egyházi, karitatív és magán kórházak létesítését; ‐ a jogharmonizáció folytatását, átlátható jogi keretek megteremtését és fenntartásának egységes, normatív rendszer alapján történő támogatását (az egymásnak ellentmondó jogszabályok hatályon kívül helyezését), modern közegészségügyi törvény kidolgozása által; ‐ az országos egészségügyi programok átgondolását a társadalomban jelentkező egészségügyi követelményeknek megfelelően; ‐ a háziorvosi intézmény megerősítését; ‐ hatékony, európai normáknak megfelelő egészségügyi információs rendszer működtetését; ‐ az egészségügyi dolgozókat ösztönző fizetési rendszer kidolgozását, amely megakadályozza a szakemberek kivándorlását; ‐ az egészséges életmódot, egészséggel kapcsolatos információkat terjesztő országos programok kidolgozását, ennek magyar nyelven való népszerűsítését; ‐ az egészségügyi biztosítási rendszer hatékonyságának növelését; ‐ az Országos Egészségügyi Biztosítóház, valamint a megyei egészségügyi biztosítóházak autonómiájának megvalósítását; ‐ az egészségügyi biztosítási alap célirányos – kizárólag a beteg, a biztosított, az egészségügyi szolgáltatások javítására – és átlátható kezelését, felhasználását; ‐ az egészségbiztosító hozzájárulásának növelését a költséges diagnosztikai és kezelési eljárások térítéséhez; ‐ egy olyan ingyenes és részlegesen térített gyógyszerellátás biztosítását, amely ténylegesen segíti a szociális gondokkal küzdő, hátrányos vagy nehéz helyzetben lévő személyeket; ‐ a magán-biztosítóházak/alapok létrehozását, jogi feltételeinek megteremtését; ‐ az egészségügyben való anyanyelv használati jogok érvényesítését, a Román Parlament által elfogadott 46/2003-as törvény szellemében. XIII. ESÉLYEGYENLŐSÉG NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTT Az elmúlt időszakban olyan jogszabályok születtek, és olyan törekvések érvényesültek, amelyek a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítását szolgálták. Ennek ellenére számos olyan hátrányos megkülönböztetés érinti a nőket, amelyek felszámolásában az RMDSZ politikai és érdekvédelmi szerepet vállal. Támogatja a nők szerepvállalását a közélet minden területén, valamint hasznosnak ítéli a nők törekvéseit megjelenítő Szövetségen belüli szerveződéseket. A meglévő törvénykezés szükséges, de nem elégséges feltétele az esélyegyenlőség megvalósulásának, ezért az RMDSZ szorgalmazza a törvénykezési keret bővítését, társadalmi elfogadtatását és következetes alkalmazását. Ennek érdekében megoldási javaslatokat dolgoz ki e kérdéskörben a jogszabályok, az intézményrendszeri reform, valamint az országos programok terén egyaránt. Tudatosítani kívánja a romániai társadalom – ezen belül a magyar nemzeti közösség – valamennyi

214

tagjában a nemek közötti társadalmi esélyegyenlőség biztosításának fontosságát, a gazdasági, kulturális, politikai élet valamennyi területén. Az RMDSZ fontosnak tartja ezt úgy rögzíteni, hogy az esélyegyenlőség kérdése a mindennapi élet természetes részévé váljon. Mindez azonban csak a kormányzati intézmények, a civil szervezetek és a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való intenzív, széleskörű együttműködéssel valósítható meg. Ennek érdekében olyan intézkedések meghozatalát sürgetjük, amelyek egyenlő bánásmódot tudnak biztosítani a foglalkozatás, a szociális biztonság, az oktatás és képzés terén, a családi életben, a kölcsönös tisztelet és megosztott felelősség jegyében, megelőzve a családi erőszak, illetve a nők elleni erőszak lehetőségét, a gazdasági életben, támogatva a nők vállalkozói esélyteremtését, gazdasági döntésekben való részvételét, valamint a politikai életben, biztosítva a nők jelenlétét a szervezet vezető testületeiben, illetve a helyi, parlamenti és európai parlamenti választásokon. Illetékes testületeink révén olyan átfogó stratégia kidolgozását szorgalmazzuk, amely elősegíti a létező jogi lehetőségek széleskörű ismertetését és alkalmazását, tanácsadást biztosít sajátos kérdésekben, elősegíti a nők szerepvállalásának fokozatos kiterjesztését a társadalomi élet minden területére. XIV. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS HELYI DEMOKRÁCIA Alapelvek a. A helyi autonómiát megvalósító közigazgatási hatóságok – az önkormányzatok – a demokratikus jogállam alappillérei, az európai fejlesztési programok hatékonyságának letéteményesei. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális és oktatási, kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában. b. Az önkormányzatiság alapját az önkormányzatok autonómiájának, a feladatok végrehajtásához szükséges források biztosításának, a központi hatalom decentralizációjának kell képeznie. c. A települési önkormányzatok tevékenységét a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában foglaltak szellemében kell szabályozni, és ennek megfelelően végezni. Az önkormányzatiság jogszabályi háttere nagy vonalakban kialakult, viszont a jogi keretet valós tartalommal kell feltölteni: a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában és a 2001. évi 215ös számú, módosított helyi közigazgatási törvényben foglalt elveknek érvényesülnie kell a helyi közigazgatás minden területén. A további változtatásokat a meglévő rendszerre kell építeni. Ez jogi reformot is jelent, de még inkább az önkormányzatok menedzsmentjének, a minőségi önkormányzati munka bevezetését. Az önkormányzatok irányítását az átláthatóságnak, hatékonyságnak és demokratizmusnak kell jellemeznie. Az ennek ellentmondó jogszabályokat módosítani kell. d. Az RMDSZ igényli a történelmi, földrajzi, gazdasági és etnikai szempontok tényleges figyelembevételét minden közigazgatási újjászervezésnél vagy módosításnál. e. A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kell a helyi közösség részvételét minden olyan döntésben, amelynek következményei kihatással vannak életükre. f. Az önkormányzati munkát a lakossággal való szoros kapcsolattartásnak és a teljes átláthatóságnak kell jellemeznie. g. Az RMDSZ támogatásával megválasztott önkormányzati tisztségviselőknek egész tevékenységüket a Szövetség Programjának, Alapszabályzatának és a vonatkozó hivatalos RMDSZ-dokumentumok ismeretében és szellemében kell végezniük. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeinek kiválasztása során a kompetencia elvét kívánja érvényesítni. A megfelelő önkormányzati munka megvalósítása érdekében megalkotásra és alkalmazásra kell kerülniük azoknak a mechanizmusoknak, amelyek lehetővé teszik a polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok felelősségre vonását. A felelősség a hatáskörök megfelelő minőségű ellátására, és az RMDSZ programjának érvényesítésére vonatkozik. h. Az RMDSZ területi szervezeteinek és az önkormányzatokban dolgozóknak szorosan együttműködve kell tevékenykedniük a Szövetség Programjának megvalósítása érdekében.

215

Az önkormányzatoknak egyházainkkal és civil szervezeteinkkel való jó kapcsolatok kialakítására kell törekedniük. i. A közigazgatásban való anyanyelv-használati jogokat a Román Parlament által ratifikált Regionális és Kisebbségi Nyelvek Kartája szellemében kell érvényesíteni, alkalmazását kiterjesztve a dekoncentrált intézmények tevékenységére is j. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minőségi szolgáltatásokon keresztül valósuljon meg a szolgáltató önkormányzat. Alapvető célkitűzések a. A helyi demokrácia intézményeinek továbbfejlesztése, az önkormányzatok megerősítése, a helyi választási rendszer reformja és a helyi autonómia kiszélesítése, a helyi választási rendszer reformja, az önkormányzat, a megye és a régió közötti hatásköri megosztások hatékonyság-orientált újragondolása. b. A polgármester és a helyi tanács közötti viszony hatékonyság és együttműködés jegyében történő kialakítása. c. a prefektus hatáskörének csökkentése, a prefektus igazgatási funkcióinak megszüntetése, a prefektusi jogkör törvényességi ellenőrzésre korlátozása, a közigazgatási bíráskodás szerepének növelésével. d. A decentralizáció folyamatában a megyei decentralizált (valójában dekoncentrált) szakigazgatás jelentős részének megyei tanácsi hatáskörbe utalása a szükséges forrásokkal együtt. e. Az önkormányzati pénzügyek és gazdaságfejlesztés területén: ‐ az önkormányzatok szerepének növelése a helyi gazdasági fejlesztésben, a pénzügyi autonómia kiteljesítése, az önkormányzatok GDP-ből való részesedésének növelése egy olyan helyi közpénzügyi rendszer által, amelynek központi elemei a hatékonyság, átláthatóság, és amely helyreállítja az önkormányzatok anyagi függetlenségét és valódi cselekvőképességét; ‐ az életminőség szempontjából nélkülözhetetlen helyi közszolgáltatások szakértelemmel és felelős gazdálkodással való hatékonyabbá tétele, a szolgáltató önkormányzat megvalósulása; ‐ a decentralizáció folyamatában az erőforrások és a feladatok közötti arányosság elvének gyakorlati érvényesítése, mely szerint a kormány úgy utalja át helyi szintre a problémákat, hogy egyben hozzárendeli a szükséges forrásokat; ‐ az önkormányzati gazdaságfejlesztés területén megalapozott és valós, de mindenekelőtt összehangolt fejlesztési tervek kidolgozása, a területi-közigazgatási egységek szintjén, ahol ilyenformán, nem több terv verseng egymással, hanem az integrált fejlesztési terv minél teljesebb megvalósításáért versenyezzenek az önkormányzatok. A fejlesztési tervek nemcsak községi/városi jellegűek, hanem kistérségben, megyében, régióban is gondolkodnak. Az RMDSZ-nek célja a konkrét problémák megoldására szabadon létrejött önkormányzati társulások ösztönzése és támogatása. Az együttműködés a hatékonyság növelését jelenti: a források, a szaktudás koncentrálása gyorsabb és komolyabb eredményekhez vezet. A fejlesztési tervnek reális stratégiai gondolkodás eredményének kell lennie. Erdély különböző térségei más-más típusú fejlesztési stratégiákat igényelnek. A Partium, a Székelyföld, a szórványvidékek sajátos problémákkal küszködnek. Így a megoldások is sajátosak, ezért az RMDSZ Erdély valamennyi térségében olyan fejlesztési stratégiát szorgalmaz és követ, amely a helyi körülmények elemzésén alapszik és eredményes tud lenni. f. A Szövetség, az Országos Önkormányzati Tanáccsal együttműködve, programot dolgoz ki az önkormányzati munkára való felkészülésre, a szakmai továbbképzésre és a tisztségviselők kiválasztására. Az önkormányzati munka minőségének javítása érdekében a Szövetség támogatja a regionális önkormányzati képzési központok létrehozását, és ezek állami költségvetésből történő finanszírozását. Az önkormányzatok és a dekoncentrált intézmények az anyanyelv használati jogokon alapuló szolgáltatásainak minőségi javítása

216

érdekében, a Szövetség szükségesnek tartja a magyar nyelvet használó köztisztviselők állami támogatású továbbképzését. g. A Szövetség támogatja az önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. h. A Szövetség támogatja a falugondnoki szolgáltatás intézményesítését. i. A Rendőrség szervezéséről és működéséről, illetve a Rendőr jogállásáról szóló törvények szellemében az RMDSZ szükségesnek tartja a közbiztonság reformjának folytatását: ‐ a rendőrök és csendőrök a lakosság nemzetiségi részarányának megfelelő toborzását; ‐ a szolgálatban állók nyelvi képzését, különös tekintettel a kisebbségi nyelvekre. Önkormányzatok kommunikációs funkciója – a szolgáltató önkormányzat fogalma Az önkormányzatok szolgáltató szerepe elsősorban a lakosság minél hatékonyabb tájékoztatását jelenti, és ezáltal a lakosság a döntéshozási folyamatban való minél aktívabb részvételét. A szolgáltató önkormányzat ügyfélorientált önkormányzat, ezért megvalósításában kiemelt jelentősége van a polgármesteri hivatal hozzáállásának, nyitottságának a civil szféra, a település / város / megye lakosságának gondjai iránt. Ennek egyik megoldási formája olyan „közönség kapcsolatokkal" foglalkozó kommunikációs irodák és csatornák kialakítása, amelyeknek kizárólagos céljuk a polgárok minél hatékonyabb és gyakoribb tájékoztatása, mind jogaikról és kötelezettségeikről, mind pedig az intézmény működéséről, döntéseiről és cselekvési prioritásairól. Ez egyben új lehetőséget teremt a vélemény kinyilvánítására és a helyi polgári öntudat ápolására. A kommunikációs iroda további céljai: folyamatos információszolgáltatás, a lakosság és önkormányzat közötti együttműködés kialakítása, az intézmény külkapcsolatainak ápolása, mindazon információ biztosítása a polgárok számára, amelyek alapján a polgár tudhatja azt, hogy milyen helyzetben, milyen feltételek igazolása által, milyen eljárások révén, milyen szolgáltatásokra jelenthet be igényt. Az átláthatóság és hatékonyság szempontjából előrelépést jelentene az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése; a szociális ügyek, adminisztrációs dokumentumok, önkormányzatok közötti továbbítására vonatkozó szervezési, technikai feltételek megteremtése. Nem utolsósorban az informatikai fejlesztéseket kell kivitelezni és ezeket önkormányzati céltámogatások körébe foglalni. A hatékony információcsere érdekében, azon helyi vagy megyei önkormányzatok esetében, ahol ez még nem jött létre, intranet hálózatba kell összekötni egy-egy megye, illetve a régiók valamennyi önkormányzatát. A lehető legrövidebb időn belül az önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük a teljes ügyfélforgalom Internetes kezelésének lehetőségét, az ügyfélszolgálati tevékenységet az Interneten keresztül is elérhetővé kell tenni. Az önkormányzatok egyéb területeken betöltendő feladatait (egyes oktatási, művelődési, szociálpolitikai kérdések) a program vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Önkormányzatok szerepe a szociális kérdések megoldásában Minden helyi szociálpolitikai elképzelésnek figyelembe kell vennie az önkormányzatok törvényes hatáskörébe tartozó kötelezettségeket. Romániában ma az önkormányzatokat érintő szociális szabályozás meglehetősen sok kötelezettséget hárít az önkormányzatokra, tekintettel ezek pénzügyi forráslehetőségeire. Ezért a szociális ellátások hatékonyabb megoldása érdekében előnyösebb, ha az önkormányzatok megállapodásokat kötnének és bevonnának ebbe a folyamatba a közintézményeket és civil szervezeteket, javítva ezáltal az ellátások eredményességén is. A szolgáltatási területeken kiegészíteni szükséges a szolgáltató intézmények és vállalkozások tevékenységének ellenőrzését, mint az általuk elvégzett feladatok mennyiségét és minőségét illetően, mint a működésükben érvényesítendő, fogyasztóvédelmi és minőségellenőrzési területeken. Az önkormányzatok szociális ellátási szerkezete, intézményeinek összetétele általában ma még nem felel meg a lakossági szükségleteknek. A legjelentősebb hiányosság az egyre

217

növekvő szegénységi arány kezelésében mutatkozik, de a megszokott szociális problémák területén is jelentős strukturális változásokra van szükség. Ahhoz, hogy a helyi és megyei önkormányzatok szolgálják a lakosság minőséggel kapcsolatos elvárásait, az érintett területeket (oktatás, kultúra, egészségügy, szociálpolitika) kell figyelembe venni és ezen belül közvetlenül az embereket, a lakosságot. Az ember elégedettségének biztonságát kell elérni és ennek érdekében egy célhoz vezető eszközrendszert kell gyakorlatba helyezni, olyan területeken, mint például: 1. A támogatási / segélyezési rendszer működtetése Ma az önkormányzatok szociálpolitikájának egyik legfontosabb kihívása az eredményes segélyezési rendszer kidolgozása és működtetése. Az utóbbi években a segélyek mértéke jelentősen megnőtt ezért az önkormányzatok intézményi kapacitásainak nagy részét leköti. 2. A fogyatékosok, szellemi és fizikai sérültek esélyegyenlősége Ennek megoldására szükség van az önkormányzatokon belül egy új keret biztosítására, amely hangsúlyosan kezeli a fogyatékos ember szükségleteit és megteremti számukra az esélyegyenlőséget. Ennek feltételei: a társadalom tudatosságának növelése a fogyatékos embertársak jogairól, szükségleteiről és képességeiről; támogató szolgáltatások létrehozása. 3. A szociális-lakás probléma Megfelelő ösztönző szabályozórendszer esetén a helyi önkormányzatoknak mind az igények, mind pedig a lehetőségek szempontjából hatékonyabb megoldásmódok állnak rendelkezésükre, ezért szükséges lakáspolitikai szerepük növelése. Az önkormányzatoknak támogatások bevonásával egyszerre kell ösztönözniük az új lakások építését és a meglévő állományok felújítását, hozzájárulva ezáltal az ifjúság támogatásához és itthon maradásához, valamint a visszaszolgáltatott ingatlanokból kiköltöztetettek bérlakáshoz juttatásához. XV. AZ RMDSZ REGIONÁLIS ÉRDEKEI, RÉGIÓ- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS Az RMDSZ regionális politikájának érdeke és célja Régiófejlesztés Az Európai Unióba való belépésünk pillanatától az európai települések, kistérségek, megyék, régiók, országok közötti nyílt verseny résztvevőivé váltunk, melynek célja a sajátos környezeti-természeti adottságok felhasználására alapozott fejlődőképes gazdasági környezet és jó életminőség kialakítása. Ezen folyamat eredményességén múlik egy térség lakosságmegtartó képessége, társadalmi-gazdasági fejlődése, stagnálása vagy lemaradása. Az erdélyi magyarság csak akkor lesz képes az Európai Unió kínálta lehetőségek és pénzügyi alapok felhasználásával élni, amennyiben hatékony stratégiával rendelkezik, amely számításba veszi az elkövetkezendő közigazgatási, területfejlesztési reformok lehetséges kimeneteleit. Románia uniós csatlakozását követően ismét előtérbe kerültek a régiókkal, a régiófejlesztéssel, a regionális politikákkal kapcsolatos kérdések. A kistérségi társulás és a fejlesztési régió, a gazdaságfejlesztés alapeszközei, az önkormányzatok együttműködésének olyan jogi formái, amelyek az európai strukturális és kohéziós alapokhoz való hozzáférés esélyeit javítják, így szerepük a fejlesztési programok beindulását követően felértékelődött. A csatlakozást követő két év gyakorlata bebizonyította, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszer, valamint a ráépülő fejlesztési társulási formák (kistérségi társulások, régiók) nem alkalmasak, vagy legalábbis nem hatnak ösztönzőleg a különböző fejlesztési folyamatokra. Ami a régiókat illeti, működésképtelenségük okát nem csak a jelenlegi összetételükben látjuk – túlméretezettség, gazdasági-, kulturális heterogén jelleg -, hanem a választott vezető testületek hiányában valamint összefüggéstelen, tartalmatlan és átfedésekkel teli hatásköreikben. Meggyőződésünk, hogy az új területfejlesztési és regionális politikát, a régiók átalakítását egy jól előkészített és átgondolt reformmal párhuzamosan kell megtervezni. Ennek fontos eleme kell legyen:

218

a. az ország területi közigazgatási rendszerének újragondolása a földrajzi, kulturális és gazdasági szempontok szerint, új fejlesztési régiók kialakítása, különös tekintettel a Székelyföld és Partium régió létrehozásának fontosságára; b. a régiók közigazgatási hatáskörökkel történő fokozatos felruházása, szerepük és a központi közigazgatástól átvett hatásköreik pontos behatárolása, elkülönítése egy ésszerű és fenntartható támogatáspolitika kidolgozása; c. olyan gazdaság- és intézményfejlesztési politika kialakítása, amely figyelembe veszi az erdélyi helyi társadalmak sajátos örökségét, valamint az itt élő nemzeti közösségek igényeit, intézményteremtő és működtető hagyományait; d. Erdély felkészítése az Európai Unió bővítéséből adódó lehetőségek, a határ-menti és határokon átnyúló programok és az európai intézmények által biztosított közösségi alapok felhasználására; e. erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező, erdélyi önkormányzati szövetségek létrehozása, amelyek képesek: ‐ a decentralizációs folyamat érdekében való hatékony fellépésre; ‐ az erdélyi kistérségek sajátos érdekeinek érvényesítésére; ‐ önálló területi és/vagy ágazati jellegű fejlesztési stratégiákat kidolgozására és megvalósítására; ‐ a helyi közösségek a globalizációs folyamatba való bekapcsolására, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy Erdély, mint Közép-Európa egyik sajátos történelmi régiója pillérként szolgáljon Románia európai integrációjában. Erdély regionális érdekeinek képviseletében az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük. Magyarország és Románia uniós tagságából következik, hogy a határ-menti önkormányzatok, régiók, kistérségi társulások határokon átnyúló együttműködéseinek egyes formái uniós forrásokból finanszírozhatóak. Az RMDSZ fontosnak tartja ezeknek a támogatásoknak a hatékony, átlátható felhasználását, a helyi közösségek kiemelt prioritásait tükröző pályázatok formájában. Területfejlesztés A területfejlesztés nem csupán az elmaradott térségek felzárkóztatását jelenti, hanem a területi önrendelkezésre épülő, a helyi fejlesztéseket összehangoló, a helyi forrásokat integráló tevékenységeket is, a választott önkormányzati vezetők döntéshozatalán alapuló fejlesztéspolitikát. Hatékonyságának mutatója a rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és érvényesítése a fejlesztési programok keretében. A területfejlesztési politika feladatai között fontosnak tartjuk az ország területileg harmonikus és hatékony fejlődésének biztosítását, kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtését valamint a területi lemaradás mérséklését. Szorgalmazzuk mindezt az európai területfejlesztési alapelvek – a szubszidiaritás és decentralizáció, a partnerség és átláthatóság, a hatékonyság és fenntarthatóság, az integrált fejlesztések, – jegyében. Szükségesnek tartjuk tehát egy olyan sajátos területfejlesztési politika kialakítását, amely összhangban van, mind az Európai Unió regionális politikájának elveivel, mind pedig az erdélyi településhálózat történelmileg kialakult adottságaival. Az RMDSZ területfejlesztési politikájának hosszú távú feladatai 2020-ig: ‐ a térségi versenyképesség erősítése; ‐ a magyarlakta térségek érdembeni felzárkóztatása; ‐ a kistérségek területileg összehangolt fejlesztése; ‐ fenntartható térségfejlődés, természeti és kulturális örökségvédelem; ‐ integrált közlekedési és kommunikációs rendszer kiépítése, elősegítve az infrastruktúrához és a tudáshoz való egyenlő értékű hozzájutást.

219

Középtávú feladatok a területfejlesztésben 2013-ig: ‐ régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és az erdélyi városhálózati rendszer fejlesztése (policentrikus városhálózat); ‐ versenyképes metropolisz övezetek kialakítása az országos növekedési és a regionális városfejlesztési pólusok köré; ‐ a határ-menti önkormányzatok, régiók, kistérségi társulások határokon átnyúló együttműködéseit támogató uniós források hatékony, átlátható felhasználása, a helyi közösségek kiemelt prioritásait tükröző pályázatok formájában. XVI. KÖRNYEZETVÉDELEM Az RMDSZ környezetvédelmi politikájának célja országunk természeti értékeinek és erőforrásainak megőrzése, ugyanakkor egészséges és lakható környezet biztosítása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség környezetpolitikájának alappillérei: ‐ az egészséges környezethez való jog; ‐ a szennyező fizet elv betartatása; ‐ a fenntartható fejlődés elvének biztosítása; ‐ a klímaváltozás elleni környezetvédelmi politikák alkalmazása; ‐ beruházások esetén a megelőzés elvének figyelembe vétele; ‐ a környezetvédelem minden ágazatot átfogó területként, nem szakágazatként való kezelése; ‐ a fejlesztési politikák kidolgozásánál a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése a jövő generációk életfeltételeinek biztosítása érdekében; ‐ a környezet- és természetvédelem terén korszerű, jól átgondolt és felszerelt intézményrendszer biztosítása, amely magába foglalja a hatósági és az ellenőrzési feladatokat egyaránt; ‐ folyamatos együttműködés és kapcsolattartás a szakmai (zöld) civil szervezetekkel. 1. Települési környezet A megfelelő életkörülmények biztosítása érdekében támogatjuk és szorgalmazzuk: ‐ a lakosság ivóvíz- és szennyvíz-hálózatokhoz való hozzáférésének növelését, a beruházások által előmozdítva az ivóvíz- és csatornahálózatok bővítését és felújítását, új szennyvíztisztító állomások felépítését, illetve a meglévők felújítását; ‐ az alternatív szennyvíztisztítási módszerek engedélyezését kisebb, tanyai vagy aprófalusi települések számára (gyökérzónás szennyvíztisztítás); ‐ az illegális és szakszerűtlen szeméttárolók és a szemétégetés felszámolását, valamint az új, korszerű, biztonságos, közösségi normáknak megfelelő hulladékhasznosító üzemek és hulladéklerakók létesítését; ‐ az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását minden megyében és a fővárosban, a szelektív hulladékgyűjtést és a megfelelő újrahasznosító technológiák és üzemek telepítését; ‐ a hulladékgazdálkodás területén a fokozott ellenőrzést; ‐ a meglévő zöldövezetek szigorú megőrzését és új zöldövezetek kialakítását; ‐ a városi távfűtési rendszerek korszerűsítését, ennek eredményeként a légszennyezés és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítását a háztartásokban; ‐ az állampolgárok energiatakarékos életvitelét és a lakások megfelelő hőszigetelését; ‐ a tudatos vásárlási kultúra kialakulását és megőrzését;

220

‐ a városi tömegközlekedés fejlesztését és korszerűsítését, a belvárosi gépkocsiforgalom csökkentését, sétálóutcák kialakítását a klímaváltozást kiváltó gázkibocsátás csökkentése érdekében; ‐ a zajszint csökkentését; ‐ a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését; ‐ az állatkertek korszerűsítését és megfelelő életkörülmények teremtését az állatok számára. 2. Természetvédelem Természeti értékeink megőrzése érdekében támogatjuk és szorgalmazzuk: ‐ Románia természetvédelmi akciótervének mielőbbi kidolgozását, amely figyelembe veszi az EU-s csatlakozás által ránk rótt kötelezettségeket és a helyi adottságokat egyaránt; ‐ a természeti értékek bevonását a természetvédelmi hálózatokba; ‐ a természetvédelmi területek kezelési költségeinek (őrzés, kutatás, fejlesztés) normatív alapú állami és/vagy önkormányzati támogatási rendszerének kialakítását; ‐ a természetvédelmi területek – beleértve a Natura 2000 hálózatot is – védelmének és menedzsmentjének hatékonyabbá tételét biztosító jogszabályok megalkotását úgy, hogy a védett területeket lehetőleg helyi civil szervezetek vagy a területtulajdonosok társulásai (jogi személyek); kezelésébe kerüljenek; ‐ a Natura 2000 hálózat lényegének és hasznának folyamatos népszerűsítését a gazdálkodók és területtulajdonosok (közbirtokosságok) körében, illetve a területek után járó kifizetések folyamatos juttatását; ‐ az európai értékű természetvédelmi területek bevonását a turisztikai hálózatokba; ‐ a biogazdálkodás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítását; ‐ minden szükséges jogosítvánnyal rendelkező, tárcaközi vegyesbizottság létrehozást az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében; ‐ a természeti katasztrófák megelőzéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését, figyelembe véve a tájba illő megoldások alkalmazását. Ellenezzük a génmódosított növények termesztését, valamint az intenzív mezőgazdasági vegyszerhasználatot és ennek közvetlen vagy rejtett támogatását. Ugyanakkor ellenezzük a nem őshonos növényfajok betelepítését, abban az esetben, ha veszélyeztetheti a helyi ökoszisztémát. 3. Ipari és gazdasági környezet Szorgalmazzuk a használaton kívüli bányák, meddőhányók, zagytározók és lerobbant ipartelepek felszámolását és megfelelő rehabilitációját, a történelmi szennyeződések felszámolását, valamint az új bányászati és nehézipari befektetésekre vonatkozó előírások szigorítását. Támogatjuk a barnamezős beruházások előtérbe helyezését, valamint olyan zöldmezős beruházások támogatását, amelyeket a mezőgazdasági céljából arra alkalmatlan területeken hoznak létre. Támogatjuk a környezetvédelmi csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások létrehozását és ezek hozzáférését a fejlesztési alapokhoz, valamint energiatakarékos technológiák bevezetését, illetve energiatakarékos háztartási gépek gyártását. Fontosnak tartjuk környezetbarát csomagolási technikák alkalmazását. Határozottan ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani).

221

4. Társadalmi és intézményes háttér Támogatjuk az önálló Környezetvédelmi Alap finanszírozási rendszerének kibővítését és leegyszerűsítését annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek számára reális és megfelelő eszközzé váljon. Támogatjuk a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás leegyszerűsítését és a határidők csökkentését. Szorgalmazzuk a lakosság aktívabb részvételét közmeghallgatásokon és az állampolgárok érdembeni tájékoztatását az őket érintő beruházásokról. Támogatjuk a környezetvédelmi ügynökségek áthelyezését a megyei tanácsok alárendeltségébe. Szorgalmazzuk az egyetemi központok keretén belül környezetvédelmi technológiai kutatóközpontok létrehozását. XVII. KÜLPOLITIKA ÉS KÜLKAPCSOLATOK Külpolitika Az EU tagországaként Románia szuverenitása új értelmet nyer, hiszen a csatlakozási szerződés értelmében ezt számos területen közösen gyakorolja az EU illetékes intézményeivel. Ugyanakkor az EU működési logikája, az uniós finanszírozási alapok elosztási gyakorlata olyan államszerkezeti és közigazgatási változásokat eredményez, amelyek új kihívásokat és lehetőségeket jelentenek a romániai magyar politikai érdekképviselet és az egész erdélyi magyar civil társadalom számára. Bár Románia csatlakozásával az erdélyi magyar nemzeti közösség alapvető stratégiai célkitűzése – saját önkormányzatiságunk törvényes kereteinek kialakítása és működtetése szülőföldünkön való megmaradásunk és gyarapodásunk érdekében – nem változott, az új helyzet új szempontokat, eszközöket, cselekvési lehetőségeket és kitörési pontokat jelent, amelyekkel élni kell stratégiai céljaink eléréséhez. Saját, erdélyi magyar, csatlakozás utáni stratégiára van szükség, amely nem ellentétes Románia hasonló jellegű dokumentumával, de hangsúlyaiban és prioritásaiban közösségünk alapvető értékein és érdekein alapszik. Ezért az EU újrakezdődő alkotmányozási folyamatában érvényesíteni kell önálló és aktív szerepvállalásunkat. A célfeladat: a szubszidiaritás és az önkormányzatiság alapján az EU alapelvei közé foglalni a nemzeti kisebbségi közösségek védelmének elvét. Ennek érdekében szoros együttműködés kialakítása szükséges a tagországok – kiemelten az anyaországi – magyar EU-képviseletével, illetve a kisebbségi közösségek képviselőivel. Románia és az EU viszonyában olyan – különböző szintű és egymást kiegészítő, erősítő – strukturális és funkcionális együttműködési kereteket kell kialakítani, amelyekben hatékonyan megfogalmazható és érvényesíthető általában a magyar, és sajátosan a helyi és regionális érdek és identitás. Szükség van a kisebbségi kérdés kiemelt kezelésére az EU közös kül- és biztonságpolitikájának keretében. A feladat: elérni azt, hogy a kisebbségek autonómiatörekvéseit az EU tagállamai stabilitáserősítő tényezőként és ne veszélyforrásként kezeljék. Ezt a szellemiséget érvényesíteni kell a román nemzetbiztonsági stratégiában, valamint a tágabb térség regionális biztonságpolitikájában Európa-politikánk lényege az önálló, folyamatosan a magyar közösségi érdekeket szem előtt tartó aktív és kezdeményező szerepvállalás az EU intézményeiben, főként az Európai Parlamentben. Kiemelt figyelmet érdemel az EU Alapjogi Ügynöksége. Az Európai Néppárt tagjaként az RMDSZ hozzájárul a keresztény értékrend európai érvényesítéséhez és a nemzetek közös Európájának a felépítéséhez. Támogatjuk olyan biztonságpolitika kialakítását, amely térségünk demokratikus átmenetének problémái és a hagyományos kihívások mellett megfelelően képes kezelni a XXI. század új típusú kockázatait, a globális, aszimmetrikus fenyegetéseket (terrorizmus, migráció, kábítószer- és embercsempészet stb.).

222

Fontosnak tartjuk a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatok ápolását, ezen belül a politikai természetű kapcsolatokét. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának és a különböző kisebbségi sorban levő magyar közösségek szervezeteivel való kapcsolattartásnak, közös fellépésnek.

223

Külkapcsolatok Külkapcsolatai terén az RMDSZ igyekszik jó viszonyt teremteni, és lehetőség szerint együttműködni az olyan külföldi pártokkal, amelyeknek politikai platformja és tevékenysége közel áll az RMDSZ politikai alapelveihez. E kapcsolatok célja, hogy az illető pártokat megismertesse a román társadalom és a romániai magyarság gondjaival, céljaival, törekvéseivel, hogy ezek megvalósításához megnyerje azok politikai és más természetű (információ- és szakembercsere stb.) támogatását. Külkapcsolataiban az RMDSZ megőrzi teljes függetlenségét, és fenntartja azt a jogát, hogy a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmében legjobb belátása szerint járjon el. Alapelveivel és az Európai Néppárt programjával összhangban csatlakozhat a különböző nemzetközi demokratikus szervezetekhez és szövetségekhez. Az alapvető és egyetemes emberi jogok kérdését nem lehet az egyes országok belügyének tekinteni, ezért az RMDSZ célja, hogy együttműködési kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzetközi kisebbségvédelmi és emberjogi szervezetekkel. A nemzetközi közvélemény tájékoztatása végett kapcsolatot tart a külföldi írott és elektronikus sajtóval, és képviselteti magát a kisebbségvédelemmel foglalkozó nemzetközi kongresszusokon, konferenciákon. Az Európai Parlament, az Európa Tanács és a Nyugat-Európai Unió (WEU) Parlamenti Közgyűlésében az RMDSZ képviselői az Európai Néppárt (EPP) frakciójában vesznek részt a munkálatokban. Az RMDSZ aktívan részt vesz az ENSZ és az Európa Tanács jogi, illetve kisebbségi bizottságaiban, az Európai Népcsoportok Szövetségének (FUEV) munkájában. A nemzetközi fórumokon az RMDSZ általános érvényű konkrét kisebbségi normák kidolgozását, illetve a létező szabályozások bővítését szorgalmazza. A Szövetség Románia Parlamentjébe választott képviselői és szenátorai, illetve kormányzati és önkormányzati szervekbe delegált képviselői kötelesek az RMDSZ Kongresszusa által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban lévő tevékenységet kifejteni.

224