Szőcs K.
A rokontudományok – természettudomány, geometria, művészettörténet, nyelvtudomány, bölcselet – és az etnológia kapcsolata Szőcs Katalin
EME Természettudományos Szakosztály, Kolozsvár
[email protected]
Kivonat Az előadás a tudományok határán keresi a népi díszítőelemek gyökereit. A természettudományok, beleértve a műszaki tudományokat is, az ősi Mezopotámiai és Egyiptomi tikos tanokból alakultak ki. Az ókori műalkotások szimbólumai a középkorba is átterjedtek. Magától értetődő kapcsolatok vannak az ősi bölcseletek és szimbólumok valamint a magyar népművészet között. A leírás és a képi vetítés a természettudományt kutatók számára készült, több kémiai, fizikai és geometriai vonatkozással. Az előadás egy rövidített és kiegészített változata az Erdélyi Toll, 2013, 1. és 2. számában megjelent hosszabb terjedelmű, sok bölcseleti forrást tartalmazó tanulmánynak. Kulcsszavak: csillag, körök, élet virága, népi faragások mintája.
Bevezető Az előadás a tudományok határán keresi a népi díszítőelemek gyökereit. Témája az a hatágú, csillag alakú mintázat, mely megtalálható festett és faragott tárgyainkon, épületeinken. Foglalkozom a mintázat gyökereivel és előfordulásával a bölcselet, művészettörténet, a geometria, a Kárpáthon néprajzának kapcsolatában. A bölcseletben élet virágaként szerepel, a geometriában a hetes ritmushoz tartozik, a művészettörténet Egyiptomhoz kapcsolja, a nép Vénusz csillagnak, hatágú csillagnak, keréknek, kabalának stb. nevezi. Az élet virágának mintázata egy geometriai forma. A matematika szerint a világot egyszerű alapelvek működtetik. A lét rendszere az alapegység 93
Chimica | Acta Scientiarum Transylvanica, 25/3, 2017.
egymásra épülésével jön létre és egyre bonyolultabb lesz. Mértani szempontból minden a körből indul ki. A létezés formáit az Egy körének metszései határozzák meg. Köralakból indulnak ki nemcsak virágaink, hanem településeink és szakrális épületeink is. A létnek matematikai, azaz geometriai szerkezete van. Püthagorász szerint a geometria nagy mestere maga Isten. A bölcselet szerint a kör az ős-Egy, a teremtő erő jele. A formák az Egy köréből, annak levetüléséből jönnek létre. A kezdet és vég nélküli kör az Isten és a mindenség végtelenét szimbolizálja [1, 2, 3, 4, 5, 6]. A díszítőművészet által használ körívek metszéséből kialakult forma egy hatágú virághoz hasonlít. Az élet virága a bölcseletben ismert szakrális geometria szerint a körrel ábrázolt Egyből alakul ki, amikor a teremtés során az megtöbbszörözi önmagát. A lépéselemek sora magát a sejtosztódást is szemlélteti. Így az élet virága a teremtésnek és az élet működésének szimbóluma. Nem véletlenül lett a kör templomaink alapvető formavilágának meghatározója. Körből indulhatott ki régen a templomok mennyezete és ablakainak alakja. Egyre több helyen fedeznek fel rotondákat itt a Kárpát-medencében. Ilyen kör alakú kupolája van a legrégebbi keresztény templomnak, az Aja Szofia-nak, ilyenek a mecsetek. A népi építkezésben gyakran szerepelnek a körmotívumok. A kör díszítőelemként megtalálható nemcsak épületeink homlokzatán, ablak- és ajtópárkányok kiképzésénél, hanem kapuinkon, belső lakóterünkben is. A sumér jelrendszerben a kör a Teremtő képjele[7]. A teremtő erőt az ókor népe szűzi szellemnek vélte. Ezért nem véletlen, hogy az ókor embere az anyatermészet jelének tartotta a kört. A kör a világ egységét és a teremtő Egy jelenlétét jelzi: “Halld most a titkok titkát: Ismerd meg a kört, a kezdet és végnélkülit. Annak az alakját, aki Egy és mindenütt jelenlévő. Halld és figyeld, menj és használd”[3]. A hun eredetmondákban Kör-Ég-Őstól származik a világ, a hinduknál Karana-tól (Körhona), a görögöknél Kronosztól, a voguloknál Korosztól, a tibetieknél Chronostól. A teremtő szellem a maga végtelenségében a körhöz hasonló. A régi korok embere a kört, mint a Nap jelét, anyai jelleggel ruházta fel. Meséinkben a Nap házát öregasszony vigyázza. A Nap-anya legszebb lánya a Nap, aki a Hajnal kertjében lakik. A Nap-anya aranyházban lakik, fia pedig aranyhídon jár le a Földre [8, 9, 10, 11]. A hindu bölcselet szerint a lét az anya-szellemtől származik (VII. Stanza 1). Az Egy teremtő 94
Szőcs K.
természete anyai jellegű. A rábaközi tudósok hagyatéka szerint a Kör-ÉgŐs maga volt az anyai természetű szellemanyag, amiből a világ létrejött [12]: „Tenger szellem, tenger anyag, tengernyi teremtés, mindent magába rejtő Ős Ige. Idők kezdetét megelőzően vajúdását váró terhes asszony…”. A Teremtő energiát teljes egészében nyugalomban lévő semlegesség jellemzi. A hun bölcselet szerint az Egy Ős Ég örök nyugalomban létezik mindaddig, amíg osztatlan állapotban van [12]. “Egy csak Ős örök Egünk, Ős szellem ős testben, Ős test ős szellemben. Osztatlanul örök nyugalom, Osztódottan töméntelen erő.” [12] Minden az Ős-Egyből keletkezett. Minden dolog eredete az Egy. Minden egyes teremtési lépésnél az Egy megkettőzi magát. Az egy úgy osztódik ketté, hogy létezik közöttük egy közös rész. A közös metszési résznek jellegzetes mandulamag alakja van, melyet a szakirodalom mandorlának nevez. Nevezik még ősmagnak, halnak, Isten tojásának stb. A mandorlában lévő feszültség kiegyenlítődésre törekszik. Ezért újból osztódik, létrehozva egy harmadik kört, és így tovább. Az osztódási lépések száma hét. Maga az élet keletkezése, a Genézis, és a sejtszaporodás is ilyen módon megy végbe [5, 13]. A két kör metszésénél keletkezett átfedési tartományban rejlik a továbbteremtéshez szükséges erő. A mandorlába írható az első háromszög, mely a platóni szakrális geometria alapjait képezi. A szakrális geometria a lét szerkezetét és a teremtési ciklusokat geometriai elemekkel térképezi le. Ugyanez a szabályos háromszög megtalálható a Föld- Hold arányainál, a piramis méreteinél, az ember testi felépítésénél. A háromszög a mezopotámiai jelrendszerben a szeretetet képjelezte. A lét lényege a szeretet – szeretetlenség törvényén alapszik. A szeretet maga a kozmikus Rend. Az atlantiszi Smaragdtáblák tanítása szerint a szellem forrása az élet virága, illetve ennek rezgési mintázata. A földünk közepén található erőforrás határozza meg a lét formáit: „Mélyen a föld közepén van a virág a Szellem forrása, mely megköt minden alakzatot. 95
Chimica | Acta Scientiarum Transylvanica, 25/3, 2017.
Mert tudd, hogy a föld testben él Mint ahogy te is saját alakodban lakozol.”[3] Az élet virága alakzat, a teremtéshez és világunk szerkezetéhez kapcsolódik. Az ókor bölcselete a virágot az Istenanyához rendeli. A virág az anyai jellegű világmindenség eredetének jelképe. A kör a mértani alakzatok közül a legtökéletesebb forma. Úgyis mondhatjuk, hogy elemében van. A kör a világ egységét és a teremtő Egy jelenlétét jelzi: „Halld most a titkok titkát: Ismerd meg a kört, a kezdet és végnélkülit. Annak az alakját, aki Egy és mindenütt jelenlévő. Halld és figyeld, menj és használd”. [3] Nem csak a lét formáit határozza meg, hanem erővel is feltölti: „Mélyen az élet termeiben nyílt egy virág. Közepén nagy erő sugara tört elő. A virág erővel telített minden hozzájövőt.” [3] Az élet virágának mintázata egy végtelen és önmagába forduló áramlást képjelez. A világegyetem végtelen és léte egy rend alapú rendszerben zajlik. Mindennek az egységben meghatározott helye és szerepe van. Ez egy olyan mintázatot jelent, amely az eredeti modellnek megfelelően megismétli önmagát [5, 13]. A kisebb hologramok halmazából álló fraktálrendszer alkotja a Világot. „Az élet virága hasonló a benned lévő szellemhez, És úgy terjed szét a Földben, Ahogyan a te szellemed tölti be testedet.” [3] A legkisebb rész alatt is vannak még részletgazdagabb képek, ugyanakkor a nagyobbak fölött is még nagyobb és végtelenbe futó részek. A két vonal mindig találkozik, mert a végtelen nem lineáris, hanem önmagába fordul és zárul be. Az embert alkotó fraktálok is visszafordulnak önmagába. Ha az emberben található eredeti modell egy kicsit is megváltozik, ez hatással van a nagy hologramra. Ha az eredetiből kiáradó fraktálok elég energiamozgást teremtenek, akkor az egész fraktálrendszer átrendeződik. Ezt a szellemi erőt energia mezőnek nevezi a kvantumfizika. A mezőelmélet szerint mindennel egységben létezünk és nem elszigetelt egyedekként. Az anyag jellegzetességét végső soron a mező határozza meg. Az ember magából impulzusokat bocsát ki ebbe a mezőbe, akár egy radar. Ugyanakkor minden pillanatban ebből a mezőből nyerünk ki információt. A madárseregben re96
Szőcs K.
1. ábra: A hét teremtési lépés. Fig 1. The seven steps of the creation.
97
Chimica | Acta Scientiarum Transylvanica, 25/3, 2017.
2. ábra: Padlómozaik a római korból, Szombathelyi Múzeum. Fig. 2. Roman flooring, Museum Szombathely.
pülés közben minden madár egyidejűleg vált irányt. Ez csak a mezőknek a segítségével lehetséges, mivel csak a mezők képesek arra, hogy késlekedés nélkül közvetítsenek. A világ egy teremtő energiából szövődött rend alapú rendszert képez. Toth smaragdtábláin olvasható: „Az ki követi a bölcsesség útját, Az élet virágára nyitott legyen. Tágítva tudatát a sötétségtől.” [3] Az emberben is megtalálható a fényerő, mely az élet virágának sajátja. „Néztem ahogy az Élet Virága örökké él. Figyeltem az emberek szívének titkát, És azt találtam, hogy az ember sötétben él, De a nagy tűz fénye benne rejlik.” [3] Az élet virágának nevezett mintázat közepét, mely hét körből alakult ki életmagnak nevezik [5, 13]. Ez a mintázat található meg a legtöbb népi 98
Szőcs K.
3. ábra: Magyarvalkó (Kolozs m.). Sírkőfaragás, gyakori Erdély-szerte. Fig. 3. Carved tombstone, Văleni, Cluj county, Transylvania.
faragáson, bútorokon, kapukon. Egész Kárpát-medence szerte fellelhető nemcsak faragásokon, hanem festett ládákon, kapukon, székeken. A 20 kört magába foglaló nagyobb mintázatot élet sejtjének nevezik. Ez is megtalálható Erdélyben, Szárazajtán, és Háromszék több településén, a futásfalvi templomkapun stb. A csillagászat a naprendszerben lévő bolygók mozgását a matematikai modellek segítségével ilyen mértani vonalak metszéseként írja le, mint az élet virága. A zenetudomány a hangok terjedését, interferenciáját, harmonikus hangzásokat szintén a modellezik. A matematikai modelljük alapja a hang spirális terjedése, és a spirál köreinek metszése, mely szintén a fentihez hasonló szabályos mértani alakzatot képez le. 99
Chimica | Acta Scientiarum Transylvanica, 25/3, 2017.
4. ábra: Életmag kisszéken, Székelyudvarhelyi (Hargita m.) népi faragás. Fig. 4. The seed of the life on a chair, Odorheiu Secuiesc (Harghita county).
Irodalomjegyzék 1. Hoppál, M.; Jankovics M.; Nagy A.; Szemadám, Gy., Jelképtár. Helikon, Gyula 2000. 2. Márton, V., A sumer kultúra története. Miskolci Bölcsész Egyesület, 2000. 3. Doreal, M., Az atlantiszi Toth smaragdtáblái. Mandala Véda, Budakeszi, 2001. 4. Durant, I., Das Gedichte der Zivilisation. Bern, 1952. 5. Daneley, R., Az örvényen túl. Mandala Véda, Budakeszi, 2001. 6. Benedek I., A tudás útja. Gondolat, Budapest, 1972. 7. Székely, E. B., Az Esszénus Béke Evangélium. I–III. Élő Föld Kiadó, Budapest, 1999. 8. Diószegi, V., A pogány magyarok hitvilága. Budapest, 1978. 9. Tánczos, V. Folklórszimbólumok. KJNT–BBTE, Kolozsvár, 2006. 10. Ipoly, A., Magyar mythologia. Pest, 1854. 100
Szőcs K.
11. Kandra, K., Magyar mitológia. Magyar Ház, Budapest, 2006. 12. Máté, I., Yotengrit. I–II. Palatia, Győr, 2004–2005. 13. Melchizedek, D., Az élet virágának ősi titka. Mandala Véda, Budakeszi, 1999.
The relationships of the allied sciences - natural science, geometry, art history, linguistics, philosophy - and the ethnology Summary The paper gives a short revue in the borderline of the sciences about origin of the folk art design. Natural sciences, including technical sciences, were developed from the ancient Mesopotamian and Egyptian secret theses. The symbolical way of expression of antiquity passes down to the middle Ages. There is an obvious connection between the ancient philosophy and symbols, and the Hungarian folk art.
101
