A részletes program itt olvasható:

SEREGSZEMLÉT TARTANAK AZ ORSZÁG ELSŐ SZÁMÚ EGYETEMÉNEK SZAKKOLLÉGIUMAI 2012. február 13., Budapest – Seregszemlét tartanak az ország első számú egyetemének szakkollégiumai Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szakkollégiumi össz-szakkollégiumi konferenciát tartanak az egyetem két campusán 2012. február 23-án. A Bibó István Szakkollégium (ÁJK), a Bolyai Kollégium (TTK-IK), az Eötvös József Collegium (BTK-IK-TTK-TÁTK), az Illyés Sándor Szakkollégium (PPKBGGYK-TÓK) és a Társadalomtudományi Szakkollégium (TÁTK) előadói adnak elő két helyszínen déltől este kilencig. Az előadások az egyetem valamennyi karának szakterületét lefedik, és bemutatják a szakkollégiumokban folyó képzést. A legtehetségesebb fiatal kutatók tartanak előadásokat az egyetem kiváló oktatói vezette szekciókban, és bemutatják az általuk összeállított ELTE Szakkollégiumi konferenciakötet 2011 című kiadványt, amelybe az öt szakkollégium 18 hallgatójának jórészt OTDKhelyezett tanulmányai jelentek meg. A konferenciát Dr. Seifert Tibor kollégiumi főigazgató és a hallgatói ügyek rektori főbiztosa nyitja meg, valamint a konferenciakötet is ő mutatja be. Az ELTE BTK D-épületének Kerényi Károly terme ad otthont az irodalom, a politika és jog, valamint a pszichológia szekcióknak. Tíz előadó mutatja be kutatásait többek között a távol-keleti-európai komparatisztika és a magyar közoktatás helyzetének témájában. Az ELTE Lágymányosi campus Északi épületének 0.100A terme ad otthont a társadalom- és a természettudományi szekciónak. A társadalomtudományi szekciót Bíró Judit, az ELTE TÁTK általános dékánhelyettese vezeti. Az előadások témája lefedi a társadalomtudományok széles spektrumát az evolúció mint mém jelenségétől a Társadalomtudományi Szakkollégium falukutató műhelyéig. A természettudományi szekciót Vellai Tibor tanszékvezető egyetemi docens és Kürti Jenő tanszékvezető egyetemi tanár vezeti. A szekcióban szó lesz többek között az ivararánymanipulációról a madaraknál, valamint játékelmélet és világgazdaság összefüggéseiről. A részletes program itt olvasható: http://kolhok.elte.hu/szakkollegiumok/ELTE_Szakkollegiumi_Konferencia_2012_02_23.pdf A konferencia facebook eseménye: http://www.facebook.com/events/354918957870893/

Szerkesztőknek: A Bibó István Szakkollégiumról: Ha a Bibó István Szakkollégium történetét vizsgáljuk, nem elég 1983 őszéig visszatekintenünk. Bár ez a dátum a megalakulás időpontja, hiszen ekkor kezdett el működni a mai helyen és a maihoz hasonló keretek között az ország második szakkollégiuma, mindez természetesen nem volt előzmények nélküli véletlen. Az 1977-78-as tanévben Kéri László vezetésével a Budaörsi úti kollégiumban létrejött valami, amit a mai Bibó elődjének kell tekintenünk, és amit már akkor szakkollégiumnak neveztek. A rendezvényeken és azok szervezésében rendszeresen részt vevő 20-40 joghallgató valami mást akart, mint amit az egyetemi tömegképzés nyújtani tudott. Az alapítók a szakkollégiumi formát találták az egyetemi szabályzatban az egyetlen lehetőségnek arra, hogy viszonylagos autonómiájával egyfajta új kollégiumi létformát, másként gondolkodást, szabadabb kommunikációt és a társadalomtudományokban való nagyobb elmélyülést tegyen lehetővé az érdeklődő és tehetséges joghallgatók számára. Az első néhány év sikeres volt, a kollégisták számtalan programon, kiscsoportos foglalkozáson, vitán vettek részt. Egy kudarcot vallott kísérlet (a szakkollégisták egy folyosóra költözése) után végül 1983 őszén adatott meg a lehetőség arra, hogy tényleg igazi közösség jöhessen létre, és hatékony munka folyhasson, rendkívül kedvező feltételek mellett. Ekkor, 1983 szeptemberében ugyanis a 64 férőhelyes, a Bibónak máig otthont adó Ménesi úti, akkor még félkész épületbe költözött a szakkollégium. Az igazgató ekkor már Stumpf István volt, az ő neve fémjelzi a Bibó István nevét 1985-ben felvevő kollégium fejlődésének első szakaszát, a "hőskort", ami a Fidesz 1988-as megalakulásáig tartott. Hosszú viták után végül az SzMSz elfogadásával jött létre az a struktúra, amelynek legfőbb megoldásai a részletszabályok módosulásával ugyan, de máig megmaradtak. Az alapvető jellemzők az autonómia, az igazgató jogkörének szűkítése, az önkormányzati szervek meghatározó jelentősége az ügyek intézésében, a szakmai munkában való részvétel kötelező jellege, nyilvános felvételi eljárás, és a közösségi élet fontosságának hangsúlyozása. Minden adott volt ahhoz, hogy szellemi erjedés induljon meg a kollégiumban, és ez két területen volt látványos. Egyrészt színvonalas szakmai munka folyt, OTDK-dolgozatok születtek, másrészt pedig a kollégium aktív résztvevőjévé vált a közéletnek, előadások, viták, és a hatalomban némi idegességet kiváltó más rendezvények (pl. egy több mint 200, a világ minden részéről meghívott résztvevővel megrendezett békekonferencia) jellemzik a korszakot. Az akkori szakkollégium varázsát a tabuk áttörésének lehetősége, a szabad kommunikáció jelentette. Akkoriban nem lehetett beszélni a népesedési

problémákról, nem lehetett beszélni '56-ról, nem lehetett beszélni a határon túli magyarokról, az elvetett politikai reformokról. Ennek jelentősége azoknak, akik ma kezdenek egyetemre járni, talán nem érzékelhető. Mindennek azonban fontos szerepe volt a nyolcvanas években a hatalom megingatásában, és a nyolcvanas évek derekától a Szakkollégium is a demokratikus nyilvánosság egyik gyakorlóterepét jelentette. A Bibó István Szakkollégiumot és az egész szakkollégiumi mozgalmat a nyolcvanas évek második felében az aktív politikai szerepvállalás jellemezte, nem csoda, hogy erről a környékről indult a magyar politikai élet egyik meghatározó tényezője is. A Fidesz 1988. március 30-án alakult meg a Ménesi út 12. alatti kollégium klubjában. A Bibó később a Fidesz révén került be a köztudatba, azok többsége, akik hallottak a Szakkollégiumról, a Fideszhez kötik az intézményt. Az akkori szakkollégisták egy csoportja valóban nagy szerepet játszott mind az ifjúsági szervezetként induló Fidesz megalakulásában, mind a párt további életében, az azonosítás a Bibó István Szakkollégiummal azonban téves. A 37 alapítóból csak tízen voltak a kollégium tagjai, a többiek nem is voltak joghallgatók, hiszen a közgazdászok (a Rajk László Szakkollégium tagjai) markáns csoportján kívül bölcsészek és tanárképző főiskolások is nagyobb számban voltak jelen. A Szakkollégium ma már nem tekintheti céljának, hogy megjelenjen a politikai életben, közvetlenül részt vegyen politikai vitákban, és a hangsúly a színvonalas szakmai munkára került. A politizálás új kereteit megadó pártok létrejöttével, a demokratikus intézmények kiépülésével a szakkollégiumok tehát elvesztették tevékenységük egyik - addig talán legfontosabb - értelmét, és identitászavarral küszködtek. A kilencvenes évek eleje a helykeresés Bibó számára is. Az igazgatói székből 1988 őszén távozó Stumpf István helyét Gyekiczki András vette át, majd két év múlva Csapody Tamás lett az igazgató, aki ezt a tisztséget 1992 elejéig töltötte be. Őt követően Szemerei Péter lett a Bibó igazgatója, egészen 1996-ig. Hamarosan világossá vált, hogy az új helyzetben a kollégiumnak nem más a feladata, mint hogy magas fokon képzett, tájékozott, társadalmilag érzékeny, kreatív jogászokat és politológusokat képezzen. A Szakkollégium pedig, ahogy Kéri László egy interjúban elmondta: "...egy soha vissza nem térő, páratlan szellemi felkészülési folyamat." 1996-tól Papp Imre igazgatósága alatt sor került a Tanulmányi Szabályzat reformjára, valamint a Ménesi úti épületben számos fontos infrastrukturális fejlesztés is lezajlott, így gyakorlatilag az összes intézményi és tárgyi feltétel adottá vált a valóban színvonalas munkához. A szakmai munka új lendülete eredményeként a Szakkollégium számos eredményes OTDK-szereplést, kiadványt, konferenciát és más

sikeres programot mondhat magáénak. Őt követte az igazgatói poszton 2002-től Schenk Borbála egy kétéves, egyebek közt a Szakkollégium szervezetének jelentős reformját és a tanulmányi rendszer mai kereteinek megteremtését is megvalósító időszakban. 2004-től Sántha Ágnes töltötte be a tisztséget. A Kollégiumot jelenleg nyolcadik igazgatója, a 2008-ban megválasztott Pozsár-Szentmiklósy Zoltán vezeti. Ma a Szakkollégium célja tehát magasan kvalifikált jogászok és politológusok képzése, mindezt pedig a politikai semlegesség, a tolerancia és sokszínűség talaján állva, az igényes kutatómunka és a gyakorlatorientált képzés támogatásával, a tehetségek felkarolásával, jól működő közösségi lét biztosításával lehet elérni. Az ELTE Bibó István Szakkollégium az ország egyetlen jogász-politológus szakkollégiuma. Olyan egyedülálló képzést biztosít tagjai számára, amelynek segítségével a bibós diplomát szerzett hallgatók még nagyobb eséllyel veszik fel a versenyt a nyolc magyar állam- és jogtudományi karról kikerülő pályakezdővel. A Szakkollégium célja, hogy az egyetemen megszerzett elméleti ismereteket olyan gyakorlati ismeretekkel egészítse ki, amelyek birtokában a végzett szakkollégisták a többi pályakezdővel összehasonlítva magasabb szintű munkát képesek végezni bármely jogterületen. A szakmai munka a műhelyrendszer keretei között folyik. Valamennyi szakkollégista tagja a Büntető Tudományok, a Civilisztika, a Közjogi Tudományok, a Nemzetközi és Európai Jogi, valamint a Politikatudományi Műhely valamelyikének. A bibós képzés kiválóságát a tagjai által elért eredmények is bizonyítják. A XXVIII. OTDK (2007) Állam- és Jogtudományi Szekciójában a szakkollégisták három I. helyezést, valamint öt különdíjat szereztek, egy hallgatónk pedig a „Legjobb opponens” címet nyerte el. A XXVIX. OTDK (2009) Államés Jogtudományi Szekciójában három I. helyezést és két III. helyezést, a Társadalomtudományi Szekcióban pedig egy II. helyezés értek el a szakkollégisták. Emellett a Szakkollégium hallgatói közül az utóbbi években sokan nyerték el az oktatási miniszter által adományozható köztársasági ösztöndíjat. A 2007/2008. tanévben hat; a 2008/2009. tanévben kilenc, a 2009/2010. tanévben hat, a 2010/2011. tanév eredményei alapján pedig öt szakkollégista részesült az elismerésben. 2009 során jelent meg az „Európai Kampánystratégiák – 2009” című kiadvány, mely a Nézőpont Intézet és a Politikatudományi Műhely közös kutatómunkájának eredménye, a kutatásvezetők: Dr. Navracsics Tibor, Lux Ágnes és Mráz Ágoston Sámuel. A könyv szakkollégisták tanulmányai mellett tartalmazza Dr. Navracsics Tibor, Lux Ágnes, Mráz Ágoston Sámuel és Milován Orsolya munkáit. Egy évvel később került megjelenésre az „Országgyűlési választások – 2010” tanulmánykötet, ezúttal a Political Capital

elemzőintézet, illetve a Közjogi és Politikatudományi Műhely tagjainak közreműködésével, mely a választással kapcsolatosan felmerülő közjogi és politikatudományi témákat dolgoz fel. A kutatásvezetők: Gyulai Attila és dr. Novoszádek Nóra. A Kollégium emellett rendszeresen önálló kötetben jelenteti meg a hallgatók Országos Tudományos Diákköri Konferencián szerepelt dolgozatait is. Mindezek mellett 2009ben jelent meg a „Kortársak Bibóról” című kötet, mely Kukorelli István és Gyarmati György szerkesztésével készült a Bibó munkásságát feldolgozó szeminárium előadói - többek között ifj. Bibó István, Göncz Árpád, Huszár Tibor és Litván György közreműködésével. A Bolyai Kollégiumról: A kollégium célja: létrehozni és egyetemi szakkollégiumi formában működtetni a magyar természettudományos felsőoktatás magas szintű, interdiszciplinaritásra törekvő központját, ahol az ELTE Természettudományi és Informatikai Karának legkiválóbb hallgatóit felkészítik a hazai és nemzetközi tudományos életben való színvonalas kutatómunkára és helytállásra. A kollégium magas szakmai képzési lehetőségeket és hátteret nyújt a hallgatóknak, a bolyaisok hetente színvonalas szakszemináriumokon vehetnek részt, melyeken neves előadók mellett gyakran a diákok tartanak előadást. Az újonnan érkezők egy segítő, baráti közösségben találják magukat. A felsőbbévesek nemcsak konkrét szakmai problémák megoldásában segítik fiatalabb társaikat, hanem baráti tanácsaikkal olyan inspiráló közeget is teremtenek, amely minden alkotó tevékenység alapfeltétele. A magas szintű specializáció mellett alkalom nyílik a hallgatók általános műveltségének fejlesztésére, a csütörtökönként megrendezésre kerülő kollégiumi esték keretén belül érdekes előadások hangzanak el a természet- és társadalomtudományok,

illetve

művészetek

tárgyköréből.

A

hatékony

munkát

elősegíti

az

infrastrukturális szolgáltatások magas színvonala (számítógépek, fénymásoló, belső hálózat, könyvtár, két- és háromágyas szobák elkülönített tanulóhelyiséggel, jól felszerelt konyha étkezővel, stb.). A 2004-2005-ös tanévtől kezdve a Bolyai Kollégium a Nándorfejérvári útra költözött, továbbra is az eddig megszokott színvonalnak megfelelő körülmények közé. Az új otthonunk nagy előnye, hogy az ELTE lágymányosi campusától mindössze 15-20 percre található. A frissen felújított épület nyugodt, csendes környezetben fekszik, rendezett kert és sportpályák veszik körül. A tágas szemináriumi szobákban nemcsak a szakfoglalkozásokra, hanem gazdag könyvtárunk anyagának olvasgatására is lehetőségünk nyílik, két klubhelyiségünkben pedig további tartalmas kikapcsolódási formáknak hódolhatunk.

A bentlakók száma alacsony, ez pedig előmozdítja egy kitűnő mikroközösség és szoros baráti szálak kialakulását. A kollégiumi tagság megtartásának feltétele a legalább 4,5-es átlag, a szemináriumokon és előadásokon való aktív részvétel. Reméljük, hogy sikerült valamelyest bepillantást nyerni a Bolyaiba! A honlap olvasgatásával mindennapjaink további részleteibe is betekinthettek, ha pedig bármilyen kérdésetek van, forduljatok bátran a diákönkormányzathoz! (e-mail: bok'kukac'bolyai.elte.hu). Kik lehetnek a kollégium tagjai?  az ELTE TTK és IK bármely szakára felvételt nyert elsőéves hallgató, aki országos szintű versenyeken kimagasló eredményt ért el, vagy tudományos kutatásban vett részt,  az ELTE TTK és IK bármely szakának 2.-5. évfolyamáról minden olyan nappali tagozatos hallgató, akinek tanulmányi eredménye egyenletesen magas, az utolsó félévben elérte a 4,5-ös átlagot,  az ELTE TTK vagy IK Doktori Iskolájának tagja,  az ELTE-n végzett hallgató, aki doktori képzésben részesül,  vidéki és budapesti egyaránt, akár belsős, akár külsős tagság elnyerésére. A felvételi során a kollégium a jelentkezők szakmai felkészültségének, valamint emberi kvalitásainak a feltárására törekszik, és ezen kritériumok alapján dönt. A felvételi két részből áll. Sor kerül egy beszélgetésre, melyen a felvételiző mellett a kollégium igazgatója, az adott szak szaktanára, valamint a Hallgatói Önkormányzat egy képviselője vesz részt. Itt terítékre kerülhetnek szakmai kritériumok, elsősorban a beadott jelentkezési anyag egyes pontjainak világosabbá tétele, de természetesen figyeljük az emberi tényezőket is. A felvételin a diákönkormányzat programokat szervez a leendő bolyaisoknak, melynek során egyrészt közelebbről megismerhetjük a felvételizőket (a döntésben ez is szerepet játszik), másrészt a leendő kollégisták is közelebb kerülhetnek egymáshoz, hozzánk, a kollégiumhoz, és természetesen nem elhanyagolható szempontunk, hogy mindannyian jól érezzük magunkat. A tagság megtartásának feltételei:  minden félévben legalább 4,2-es, két egymást követő félévet átlagolva pedig legalább 4,5-es átlag  a szemináriumokon és előadásokon való rendszeres, aktív és megfelelő szintű részvétel www.bolyai.elte.hu

Az Eötvös Collegiumról: Az 1895-ben alapított Eötvös József Collegium, amely kétharmad részben bölcsészhallgatókat, egyharmad részt informatikus, természet- és társadalomtudós hallgatókat tömörít. A szakkollégium tehetséggondozása szakok szerint strukturált szakmai műhelyekben valósul meg. A Collegium bölcsész műhelyei a következők: Angol-amerikai műhely, Bollók János klasszika-filológia műhely, Filozófia műhely, Aurélien Sauvageot műhely, Germanisztika műhely, Magyar műhely, Olasz műhely, Orientalisztika műhely, Skandinavisztika műhely, Spanyol műhely, Szlavisztika műhely, Történész műhely. Az egyes műhelyek élén műhelyvezető áll, aki a műhely munkáját segíti, azonban a műhelyek demokratikus alapon szerveződnek. A műhelymunka általában két részből áll: egyrészt a műhely tagjai olyan órákat hallgatnak, amelyeket az egyetemen nem hirdetnek meg vagy azért, mert nem ELTE-s oktató tartja őket, vagy pedig azért, mert olyan, a kutató szakterületét képező speciális témában tartja a kurzust, amely nem fér bele az egyetemi curriculumba. A szakkollégiumi képzés során elvégzett kreditek nem számítanak bele a Felsőoktatási törvény által garantál 10%-os keretbe. A munka másik felét valamilyen kutatásban való részvétel alkotja, ami lehet fordítás, önálló kutatás vagy közös forrásfeltárás. A Collegium emellett sok más lehetőséget is nyújt: ilyen az ingyenes nyelvoktatás, amelynek kötelező része az első évben a latin tanulása, valamint harmadév végére a francia, német és olasz nyelv valamelyikének B2-es szintű elsajátítása. Ezen kívül lehetőség van angol, ógörög, orosz és spanyol nyelv tanulására. A Collegium hallgatói korlátlanul használhatják a 250.000 kötetes kölcsönkönyvtárat, valamint a műhelyek nemzetközi szakkönyvekből álló könyvtárait. A Collegiumi tagság feltétele, hogy a hallgató átlaga két egymást követő félévben nem süllyedhet 4,25 alá. A Collegium rendszeresen otthont ad tudományos és kulturális rendezvényeknek, ilyen a minden évben megrendezett Eötvös Konferencia, amely 2011-ben az ELTE Év tudományos rendezvénye díjat is elnyerte.

A

rendszeresen

megrendezett

műhelykonferenciák

mellett

fontos

megemlíteni

a

pódiumbeszélgetéseket, ahol a Magyar műhely hallgatói olyan neves írókkal, költőkkel beszélgethetnek, mint Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Spiró György, Tóth Krisztina. A szabadidő tartalmas eltöltését segítik a rendszeres tematikus filmklubok, mint amilyen volt az izlandi, Wagner, Magyarország történelme 1945 után stb. Emellett a közösségi élet egyik központja a minden csütörtökön zenés-táncos mulatságnak helyt adó pinceklub, az Estike. A Collegiumba felvételizhetnek a vidéki hallgatók bentlakó és bejáró, a budapestiek bejáró státuszra. A bentlakó és bejáró hallgatók között pusztán annyi a különbség, hogy a bentlakók az épületben laknak is. Felvételizni lehet BA I. és II. év, valamint MA I. év megkezdése előtt, augusztus végén. A felvételi

jelentkezés egy felvételi űrlap kitöltésével veszi kezdetét, amely alapján behívják a szóbeli fordulóba a felvételizőket, amelynek során egy szakmai és egy diákbizottság hallgatja meg a felvételizőket, majd az igazgatóval való beszélgetés után kerülnek a legjobbak az évszázados hagyományokkal rendelkező „fejkopogtató bizottság” elé, amely az igazgatóból, a Diákbizottság elnökéből és volt collegistákból áll. A szakkollégiumi tehetséggondozási forma képviseli a kar legsokoldalúbb tehetséggondozási formáját. http://honlap.eotvos.elte.hu http://eir.eotvoscollegium.hu http://felveteli.eotvos.elte.hu Az Illyés Sándor Szakkollégiumról: Az Illyés Sándor Szakkollégium az Eötvös Loránd Tudományegyetem ötödik, egyben legújabb szakkollégiuma, mely a pszichológia, a nevelés- és az egészségtudományok iránt érdeklődő hallgatóink tudományos-szakmai közösségének kollektív tehetséggondozó helyszíneként kezdte meg működését a 2007-2008-as tanév őszi félévében. Az ISSzK szakkollégistáit három fakultás – a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar – hallgatóiból toborozza, így is elősegítve a három nagy tudományterület érintkezését, termékeny együttműködését. A szakkollégisták képzése a 0. félévben az úgynevezett vitaszemináriummal kezdődik. A vitaszeminárium részben a szakkollégium kutató-műhelyeinek bemutatkozását, részben tematikus beszélgetéseket tartalmaz a Szakkollégium által lefedett diszciplínák területéről. Ezek a felsőbb éves szakkollégisták által strukturált alkalmak az érdeklődők felvételire történő felkészülését is segítik, célul tűzve a hallgatók vitakultúrájának fejlesztését és interdiszciplináris szemléletmódjának kialakulását. A felvételt követő félévben a szakkollégisták elsősorban alapozó kurzusokon (pl. tudományelmélet, előadói képességek fejlesztése, kutatásmódszertan) vesznek részt, illetve csatlakoznak egy kutató-műhelyhez vagy alapítanak egyet. Ezt követően vagy ezzel párhuzamosan megkezdődik az úgynevezett modulképzés is, mely három féléven át tartó, egymásra épülő kurzusok teljesítését jelenti. Ha a szakkollégista elvégezte modulját, illetve teljesítette kötelezően előírt alapozó és kiegészítő kurzusait, modulzáró vizsgát tesz a Szakkollégium közössége előtt, befejezve ezzel szakkollégiumi tanulmányait. A végzett hallgatók mentoroknak jelentkezhetnek, illetve mesterszakos ELTE hallgatóként – ekkor már projektképzés keretében – ismét bekapcsolódhatnak a Szakkollégium szakmai munkájába is. http://illyessandor.szakkoli.hu

A Társadalomtudományi Szakkollégiumról: Rövid történet Amikor az ELTE Társadalomtudományi Kar létrejött, néhányan úgy érezték, hogy többet várnak az egyetemtől, mint amit az nyújtani tudott. Lelkes hallgatók egy csoportja valami személyesebbet, intenzívebbet és gyakorlatiasabbat szeretett volna. Így fogant meg a Szakkollégium ötlete, és kezdtek hozzá a szervezet felépítéséhez 2003 tavaszán. Az ELTE Egyetemi Tanácsa 2004-ben hagyta jóvá a szakkollégium szervezeti kereteit. Ez tehát egy fiatal, alulról szerveződő és teljességgel tagjainak munkájára épülő szakkollégium. Hallgatók építették fel és működtetik ma is. A Társtudkoli legfőbb alapelveit képezi az autonómia, a demokratizmus, a gyakorlatiasság és az interdiszciplinaritás. Mit is jelent mindez? Azt, hogy az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium független, autonóm intézmény, melyet a Szakkollégium tagjai irányítanak az önkormányzatiság és a demokratizmus elvei alapján. Szakkollégiumunk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különböző társadalomtudományi diszciplínák rendszeres együttműködése megvalósuljon, s hogy a tagok olyan készségeket szerezhessenek, melyek segítségével tudásukat minél hatékonyabban kamatoztathatják a gyakorlatban.

Szakmai munka Szakkollégiumunk szakmaiságának legfőbb pillére az egyetemi tantervtől független kurzusok szervezése. A szakkollégiumi órákon általában öt-tíz szakkollégista vesz részt, így az egyetemi szemináriumokhoz képest kurzusainkat jóval oldottabb és interaktívabb légkör jellemzi. Megkülönböztetünk alapozó illetve műhely kurzusokat. Az alapozók témái kötöttebbek, mert azt a célt szolgálják, hogy a sokféle szakról érkező tagjaink kialakítsanak egy közös szakmai nyelvet. Mivel szakkollégiumunk egyik alapelve a kutatásokban való részvétel ösztönzése, nagy hangsúlyt fektetünk a kutatásmódszertani,

a

készségfejlesztő, valamint a megismerés tudományos módjait vizsgáló elméleti alapozókra. A műhelykurzusok témájukat tekintve kötetlenek; ezeket a tagok saját érdeklődésük szerint szervezik. Kutatóműhelyeink a szakkollégiumon belüli alulról szerveződő kutatásokat, illetve a külső kutatásokban való részvétel előkészítését szolgálják. A 2011-es évben három folyamatban lévő kutatásunk köszönheti születését szakkollégistáknak. Ilyen belső, a tagok által szervezett kutatás többek között Faluszociológia kutatóműhely, mely az előző évben spontán módon szerveződő olvasókörnek köszönheti létrejöttét.

Közösségkutatásunkat egy olyan Baranya megyei faluban végeztük, ahol az elmúlt évtizedben egy kastélyhotel létesülésével alapvető fordulat történt a közösség életében. Kutatásunk során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy ez a fajta innováció milyen változást gyakorolt a közösség életében. A második a Hová születik a második gyerek? munkacímet viselő, kvalitatív módszereket alkalmazó kutatás, mely arra keresi a választ, hogy a második gyermek vállalása, illetve nem vállalása mögött milyen okok és megfontolások rejlenek, miként befolyásolja a gyermekvállalást a férfi-női valamint az első gyerek születése után kialakult szülői szerepek. A harmadik alulról szerveződő kutatásunk az Open Source (nyílt forráskód) közösségeket vizsgálja. Kívülről érkező kutatásokban, projektekben való részvételre a közelmúltban többször is lehetőségünk nyílt. Az MTA Szociológiai Kutatatóintézete visszatérő szakmai patnerszervezetünk. A 20. század hangjai kutatóműhely, melyben szakkollégiumunk tagjai is részt vettek, A második világháborúban munkaszolgálatot teljesítőkkel készült narratív interjúkat dolgozza fel, majd ezeket az élettörténeteket mutatja be középiskolások számára. A szintén az MTA Szociológiai Kutatóintézethez kapcsolódó Kint és bent háromszor című közösségkutatás több szakaszában is részt vettek szakkollégisták, először Mocsán majd Tiszakerecsenyen végeztek terepmunkát, végül segítettek az adatok feldolgozásában és elemzésében. Az ELTE Társadalomtudományi Karán zajló, Bíró Judit és Csepeli György által 2009-ben életre hívott Oresztész-projekt pedig egy, a közelmúltban Magyarországon elkövetett szülőgyilkosságot dolgoz fel különböző szempontokból Michel Foucault hasonló témájú munkájának mintájára. Tanáraink, műhelyvezetőink többsége az ELTE Társadalomtudományi Karán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetében, illetve más egyetemeken (elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karán valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén) tanítanak, illetve kutatnak. Visszatérő tanáraink a teljesség igénye nélkül Fehér Márta filozófus, tudománytörténész, Sik Endre szociológus, Papp Richárd kultúrantropológus, Kovács Éva szociológus és Bíró Judit történész - szociológus. Alapozó kurzusainkat gyakran tartják doktori tanulmányukat folytató szenior szakkollégisták. Féléves műhelymunkáinkat és kutatásaink alapján készült tanulmányainkat éves tanulmánykötetünkben, a Kötetlenben publikálják tagjaink, melyek példányai megtalálhatóak a nagyobb könyvtárakban illetve honlapunkon egyaránt. Éves szakmai konferenciánkat hagyományosan májusban rendezzük, ahol a szakkollégiumban folyó szakmai munkákat közvetítjük a nyilvánosság felé. Konferenciáink és tanulmánykötetünk mellett rendszeresen rendezünk előadássorozatokat, vitaesteket, ahol kutatásainkat mutatjuk be, illetve felkért előadóink tartanak előadásokat. Szakkollégiumunk 2011 tavaszán

előadássorozatot szervezett Az ELTE Társadalomtudományi Kar két nem régiben elhunyt professzorának, Angelusz Róbert és Némedi Dénes emlékére, ahol a PhD hallgató szakkollégisták és a Társadalomtudományi Kar fiatal oktatói mutatták be az egyetemi hallgatók számára a két nagyformátumú társadalomtudós munkásságát.

Szervezet A Társadalomtudományi Szakkollégium autonóm közösség, a saját életét érintő döntéseit maga hozza meg, önmagát kormányozza, a bázisdemokrácia elveinek megfelelően. A saját szervezeti és működési szabályzatát maga hozza létre, melyet a teljes aktív tagság minden tagjából álló parlament, a Kerekasztal tárgyal meg és fogad el. Számos egyéb feladata mellett a Kerekasztal választja meg az operatív teendőket ellátó bizottságokat (Gazdasági, Szakmai, Társadalmi nyilvánossági, Kollégiumi és Programszervező bizottságok), melyek 24 főből állnak, és a hétköznapok apróbb vagy épp fontosabb teendőit végzik. A bizottságok élén a biztosok állnak, akik az elnökkel együtt (akit szintén a Kerekasztal választ) alkotják a Kiválasztmányt. Ez a testület szakkollégiumunk olyan ügyeit vitatja meg, melyek az egyes bizottságok hatáskörén túlmutatnak. A bizottságok, a Kiválasztmány, az elnök és mindenki, aki részt vesz a kollégium ügyeinek intézésében, mindig a kollégium teljes nyilvánossága előtt folytatják tevékenységeiket, a belső levelezőlista felhasználásával, teret engedve ezáltal bármilyen vélemény és kritika megfogalmazásának. Közösség A Szakkollégium nemcsak szakmai, hanem baráti közösséget is jelent tagjainak. A tagok képzelőerejüktől és idejüktől függően különféle programokat szerveznek maguknak. Ilyenek a közös filmnézések, sportnapok és kirándulások. A közösséget összekovácsoló programok között kiemelkedő jelentőséggel bír a téli és nyári tábor, melyen minden szakkollégista részt vesz. A közösség építésének kiemelt színtere az egyetem Nándorfejérvári úti kollégiuma. Az épület negyedik emeletén huszonhét férőhelyet és egy kis könyvtárat tudhat magáénak a szakkollégiumunk.

Programjaink A Szakkollégium Éjszakája már évek óta a legfontosabb események közé tartozik a Lágymányosi Campus és a Társtudkoli életében egyaránt. A SZÉ egy egész estés kulturális-szakmai rendezvény koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiállításokkal, interaktív programokkal. A szervezés néhány hónap kemény munkával telik, melyből minden tag kiveszi a részét, ugyanakkor a közös munka felejthetetlen élményekkel gazdagítja a közösséget és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendezvényre ellátogató vendégeket is. Rendszeres rendezvényünk a Spájz, ami az ELTE TáTK északi épületében, a könyvtár előtt kéthetente megrendezésre kerülő beszélgetős est, filmvetítésekkel és meghívott vendégekkel. Rendezvénysorozatunk célja, hogy az aktuális közéleti kérdéseket új nézőpontból világítsuk meg, de más alkalmakkor szakmai műhelyeink is be tudnak mutatkozni.

További Információ: Tóth Olivér István, ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat szakkollégiumi alelnöke Telefon: 20/5204880 E-mail: [email protected]

vagy Hartyándi Mátyás, ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöke Telefon: 20/8048048 E-mail: [email protected]