A rendszeres szociális segély gyakorlati problémái
A rendszeres szociális segély mint régi és egyre változó ellátási forma Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. Törvény módosította többek között a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.) A módosításnak köszönhetően: pontosításra kerültek a Szt. egyes szabályai, választ adott a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási problémákra eredményeként: közel nincs annyi értelmezési nehézség mint korábban
A rendszeres szociális segély számunkra meglévő gyakorlati dilemmái: a felülvizsgálattal kapcsolatban a jövedelem vélelmezése sora a közfoglalkoztatással összefüggésben az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése során
Felülvizsgálat A Szt. 37/E.§ (11) bek. szerint: ha a segélybe részesülő személy részére álláskeresési támogatásra való jogosultságot állapítanak meg, a jegyző a rendszeres szociális segély jogosultságát felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság továbbra is fennáll, a rendszeres szociális segélyt módosított összegben tovább kell folyósítani.
Felülvizsgálat Probléma: milyen időponttól? Értelmezési nehézség: álláskeresési támogatásra való jogosultságot állapítanak meg
Megállapítás: - a jogosultság kezdő időpontja? - a Munkaügyi Központ határozatának dátuma?
Jogászok véleménye is eltérő Országosan eltérő gyakorlat alakulhat ki Kaposváron kialakult gyakorlat bemutatása
Felülvizsgálat Javaslat: kerüljön be a szabályozásba, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultság megállapításakor a módosított összeget milyen időponttól kell továbbfolyósítani
Felülvizsgálat A Szt. 25.§ (5) bekezdése szerint ha a nyugdíjminimum változik a rendszeres ellátások összegét 90 napon belül felül kell vizsgálni és összegét a jogszabályban foglaltak szerint a módosított összegben kell továbbfolyósítani (emelkedik,csökken)
Felülvizsgálat Mi a követendő eljárás az együttműködési kötelezettség megszegése okán 75 %-os csökkentett mértékben folyósított segélyekkel kapcsolatban? a.) felül kell vizsgálni és összegét annak megfelelően kell folyósítani? Vagy b.) a határozott időtartam lejártát követően kell a felülvizsgálatot elvégezni? kaposvári gyakorlat bemutatása (mi felülvizsgáljuk) célszerű lenne ha erre is a jogszabály adna választ.
Felülvizsgálat Bejelentési kötelezettség elmulasztása lakcímváltozás esetén: - Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet - A lakcímváltozás e tekintetben lényeges ténynek minősül ?
- Ha más településre költözik: IGEN! (illetékességi, visszatérítési kötelezettség) - Ha adott településen belül? (nagyobb települések számára jelenthet problémát) - Mi a követendő eljárás: keresni az ügyfelet, meddig, hányszor, vagy a segélyt megszüntetni? - kaposvári gyakorlat bemutatása (kerestük,majd határozatban előírtuk és megszüntettük) - Jogsérelem esetén az ügyfél megjelenik - A szankció vele szemben alkalmazható?
Jövedelem vélelmezése A Szt. 10.§ (6) bekezdése szabályozza, hogy milyen feltételek megléte esetén lehet elrendelni: - hivatalos tudomásszerzés, vagy környezettanulmány lefolytatását követően ha az életkörülmények magasabb bevételt feltételeznek, - ha a család tulajdonában álló vagyon fenntartási költségei a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át meghaladja
Jövedelem vélelmezése A Kr. 3.§ (2) bekezdése ad választ a hogyanra: - Az egy főre jutó havi fenntartási költség számításánál – a gyermekek kivételével – csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket lehet figyelembe venni - a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címen kapott összeget jövedelemként kell figyelembe venni - a havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg az egy főre jutó együttes havi fenntartási költségek háromszorosát
Jövedelem vélelmezése - a jövedelem vélelmezésének lehetőségét az önkormányzatok kérték! - a megvalósításának hatásfoka alacsony, annak ellenére, hogy az eljárás szabályozott! - Okai: - konfliktus elkerülése? - vagy az a dilemma, hogy csak a jövedelemmel rendelkező személyt lehet figyelembe venni, noha a nyilatkozatban ellátatlanként szereplő házastárs, élettárs dolgozhat feketén?
Jövedelem vélelmezése Példa: (lakásfenntartási támogatásnál) 5 tagú család. Apa nyugdíjas összege: 132.931,-Ft, anya alkalmai munkavállaló jövedelme 30.581,-Ft. 2 fő 18 évnél idősebb gyermek akik nyilatkozatuk szerint ellátatlanok továbbá egy kiskorú aki 11.700,-Ft családi pótlékot kapott. Összjövedelem: 144.631,-Ft. Fenntartási költség: 112.330,-Ft vélelmezés feltételei fennállnak.
1 főre jutó költség számítás (csak a saját jövedelemmel rendelkező személyek esetén 2 fő) 112.330 : 2 = 56.165,-Ft ennek háromszorosát lehet figyelembe venni Anya vélelmezett jövedelme: 56.165 x 3 = 168.495,Apa vélelmezett jövedelme: 56.165 x 3 = 168.495,összesen:336.990,(csak hogy az apa és anya állítja, hogy csak az általuk becsatolt jövedelemmel rendelkeznek.)
Példa: az előzőhöz képest másként számolva: Nem csak a saját jövedelemmel rendelkezőt veszem figyelembe, hanem azt vélelmezem, hogy a két felnőtt gyermek is rendelkezik jövedelemmel. Fenntartási költség: 112.330 : 4 = 28.082,-Ft 28.082 x 3 = 84.247,-Ft, ha ezt 4 főnél vélelmezem: Összjövedelem: 336.990,-Ft összegben ugyanott vagyunk !
Nehezen értelmezhető a Kr. 3.§ (4) bekezdése, hogy a havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg az egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. (Ez személyenként értendő akinél vitatom és az a jövedelemmel rendelkező személy?) Vagy összesen csak ennyi lehet 1 x 168.495,-Ft? Mi van azzal aki felnőtt és nyilatkozata szerint jövedelemmel nem rendelkezik és nem is regisztrált munkanélküli?
Jövedelem vélelmezése Megoldása lehet!?: a szabályozás egészüljön ki azzal, hogy saját jövedelemmel rendelkezőnek lehessen tekinteni azt a felnőtt személyt is aki nyilatkozata szerint jövedelemmel nem rendelkezik, ha ezt a döntést hozó vitatja (De nem csak azt!)
Közfoglalkoztatás A Szt. 37/D.§ (3) bekezdés d.) pontja szerint a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles a számára felajánlott és megfelelő munkalehetőség elfogadására Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás keretében a nem foglalkoztatott személy a munkaviszonyát „közös megegyezéssel” szünteti meg
Közfoglalkoztatás Ennek oka nem az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedése, vagy egészségi állapotának megromlása Hogy kezeljük ezeket a helyzeteket?: - a felajánlott munka visszautasításának minősül? (a munkáltató nem indokolja) - Élhetünk szankcióval (melyik fajtájával) vagy el kell fogadnunk és a segélyt újra vissza kell állítanunk? - a kaposvári gyakorlat bemutatása
Közfoglalkoztatás Az állam által szervezett közfoglalkoztatás esetén gyakori, hogy a munkáltató próbaidőt köt ki (legtöbbször 3 havit) A próbaidő alatt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnal hatállyal megszüntetheti a jogviszonyt Ha a munkáltató szünteti meg a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt (vélelmezhetően a munkavállaló terhére felróható okok miatt) ez nem minősül a Szt-ben megfogalmazott rendkívüli felmondásnak
Közfoglalkoztatás Ilyen esetben mi a követendő eljárás? a.) a megfelelő munka visszautasításának minősül-e vagy b.) fogadjuk el és állítsuk vissza a segélyt c.) szabályozzuk a helyi rendeletben mint az együttműködés megszegésének esetét (enyhébb vagy súlyosabb szankció?) d.) problémás lehet a bizonyítás
Közfoglalkoztatás Együttműködési kötelezettség súlyos megszegése A Szt. 37/B.§ (2) bek. b.) pontja szerint az ha a segélyezett az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni A Szt. 37/B.§ (3) bek. Alapján a nem foglalkoztatott személy részre a segélyt, annak megszűnésétől számított 36 hónapon belül az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható ha annak feltételei fennállnak, kivéve ha a megszüntetésre az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése miatt került sor
Közfoglalkoztatás Az előzetes együttműködési kötelezettség ismételt teljesítésére vonatkozásukban legtöbbször a 37/A.§ (3) bek.c.) pontja az irányadó (2 éven belül legalább 1 évig) Rövid időn belül újra benyújtja kérelmét, csatolva a Munkaügyi Központ előzetes együttműködésről szóló igazolását amely megfelel a feltételnek, de nem a megszüntetés időtartamát követő időszak vonatkozásában Nem fogadja el („Hol van leírva?”) Célszerű lenne a jogszabályt pontosítani e tekintetben.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
