A számítógép hardverelemei - Számítógépházak, rendszeres karbantartási feladatok

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor

A számítógép hardverelemei Számítógépházak, rendszeres karbantartási feladatok

A követelménymodul megnevezése:

Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-30

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI – SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Munkahelyén azzal a feladattal bízzák meg, hogy a munkatársai számára nemrég vásárolt modern asztali személyi számítógépeket építse át az épület irodarészeit érintő felújítás után kialakított, új munkakörnyezetben is elhelyezhető számítógépházakba. Fontos: a számítógépeken CAD szoftvereket használnak, ezekben a gépekben nagy teljesítményű videokártya és több, nagy kapacitású merevlemezes egység is található. Határozza meg a számítógépek karbantartásának a számítógépházat érintő feladatait!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A számítógép egységeinek elhelyezésére két út kínálkozik: -

szabványos számítógép-dobozolással, vagy

-

egyedi műszerdobozban, különleges kialakítással.

Ám mindkét esetben van néhány alapvető elvárás a kialakítással kapcsolatban. A számítógépház feladata ugyanis sokrétű: -

védi a külső hatásoktól a beszerelt egységeket;

-

védi a külső környezet egyes elemeit a számítógép működése során keletkező káros hatásoktól;

-

biztosítja a beszerelt egységek megfelelő mechanikai rögzítettségét;

-

biztosítja a beszerelt egységek elektronikai csatlakoztatását;

-

biztosítja a beszerelt egységek tartós, üzemszerű működtetésének körülményeit.

Nézzük ezeket a feladatokat részletesen!

1

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Számítógépeink számos mechanikai elemet (pl. mágneses és optikai háttértárak) tartalmazó részegységet foglalnak magukba. Már eddigi tanulmányainkból is tudjuk, hogy a tárolás során az egyre növekvő adatsűrűség elérését az egyre pontosabban szabályozott, koordinált író/olvasó fejek segítségével érik el a merevlemezes meghajtókban, és ezek a fejek egyre kisebb légpárnán futnak a lemez fölött. Természetes elvárás, hogy az ilyen berendezés minél stabilabban, mozgás- és rezgésmentesebben legyen rögzítve. Ennek hiányában részben alacsonyabb működési sebesség érhető el, szélsőséges esetben a fej hozzáérhet a lemezhez, ami visszavonhatatlan kárt okoz: adatvesztést, az egység meghibásodását.

1. ábra. Sérült merevlemez

Ugyanakkor a számítógépek legfontosabb elemei elektronikusak. Méghozzá igen nagy integráltságú elektonikai elemeket, úgynevezett NYÁK-okat (nyomtatott áramköri lapokat) tartalmaznak, amelyek mindkét oldalán egymás fölött több rétegben vékony rézfelületből kialakított rajzolat adja az áramkör működéséhez szükséges vezetékezést.

2. ábra. Alaplap részlete

2

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK A rajtuk elhelyezett elektronikus alkatrészek maguk is számos külső hatásra lehetnek érzékenyek. -

Mechanikai hatások: ezek a lapok rosszul tűrik a mechanikai igénybevételt, a hajlítást, feszítést. Ezek hatására a vezetőrétegek elvékonyodhatnak (és így megváltozik

vezetőképességük,

már

nem

vezetőként,

hanem

mérhetően

ellenállásként viselkednek), végső esetben el is szakadhatnak (így szakadássá válnak). Ezek a hibák nem javíthatóak, az egység cseréjét teszik szükségessé. -

Hőhatás: mind a nagyon alacsony, mind a megengedettnél magasabb hőmérséklet működési rendellenességhez vezet. Minden műszaki berendezésen megadják azt a hőmérsékleti tartományt, amelyen belül a készülék üzembiztosan működik. Személyi számítógépek esetén természetesen szobahőmérséklet körüli az elvárt üzemi hőfok.

-

Nedvesség: két módon is károsíthatja az eszközt. A közvetlen folyadékkal való érintkezés zárlatot okozhat. Bár a tiszta (desztillált) víz maga szigetelő, ám már csekély szennyező anyag is vezetővé teszi azt. A gyakorlatban minden folyadékot vezető anyagnak, így veszélyforrásnak kell tekintenünk. De nemcsak a rá- vagy beleöntött folyadék okozhat problémát, hanem a levegő páratartalma is. Így fontos, hogy ha melegebb környezetbe helyezünk hideg eszközt, észleljük a benne (rajta) kicsapódó párát, ugyanis egyes speciális (ipari, vízmentes) tokozásokon kívül ez ellen a számítógépház általában nem nyújt védelmet.

-

Levegő által hordozott szennyező anyagok: amint majd később látni fogjuk, a számítógépek működtetése során jelentős mennyiségű levegőt áramoltatunk át a készülék belsején. Ezzel együtt a levegőben található szilárd részecskék is bekerülnek

a

készülékházba.

Itt

részben

áramlási

sajátosságok,

részben

elektrosztatikus jelenségek miatt kiválhatnak a levegőből, és leülepedhetnek az egyes alkatrészekre. Ez károsan befolyásolja a porral fedett áramköri elemek termikus viszonyait. -

Egyéb szennyeződések: részben a levegőáramlással, de más módon is számos anyag kerülhet a gépek belsejébe. Hajszálak, bogarak, kisebb rágcsálók is akár. A hajszálak, elhullott rovarok a porral elegyet alkotva akár zárlatot is okozhatnak, így a készülék tönkremeneteléhez vezetnek. De egy egérfészek sem feltétlenül segíti a hatékony működést…

3


3. ábra. Változatos szennyeződésekre bukkanhatunk a számítógházakban...

Miközben óvjuk berendezésünket a külső hatásoktól, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy működése során maga is hatással van környezetére. -

Hőhatás:

az

elektronikus

berendezések

működtetésük

közben

a

bejuttatott

elektromos energia legnagyobb részét közvetve vagy közvetlenül, de végső soron hővé

alakítják,

így

fűtik

környezetüket.

Ahhoz,

hogy

a

számítógépek

ne

melegedjenek túl, ezt a hőmennyiséget a környezetbe vezetjük. -

Zajhatás: részben az egyes mechanikai alkatrészeket tartalmazó egységek (főként háttértárak), részben a hőelvezetésben szerepet játszó ventilátorok keltenek zajt a számítógépben. Ez a zajszint jelentősen növekszik az egyes egységek kopása, a karbantartás elmulasztása vagy helytelen karbantartás esetén. Ezzel a zajszinttel a készüléket használók kockázatelemzése során is számolni kell.

-

Elektromágneses hatás: az elektromos árammal átjárt vezetőt mindig bizonyos mértékű elektromágneses tér veszi körül. Mivel minden berendezés bocsát ki ilyen sugárzást, modern környezetünket egyfajta elektroszmogban éljük. Megfelelő készülékház választásával ennek a sugárzásnak a mértéke jelentősen csökkenthető. Ez annál is fontosabb, mert ennek mértéke akár a közelben elhelyezett más elektronikai eszközre közvetlenül, zavarjelként is hathat (pl. CRT monitor közvetlen közelében elhelyezett nyomtató tápegység).

A

jól

megválasztott

csatlakoztatását,

készülékház

szerelési

segíti

rendszert

az

képez

egyes a

sok

egységek

megfelelő

részegységből

álló

beépítését, berendezés

kialakításához. Annak eldöntése, hogy egyedi vagy sorozatban készülő készülékházat alkalmazzunk, elsősorban gazdasági célszerűségen alapul. A sorozatban gyártott gépház általában pontosabban kivitelezett, de mindenképpen

olcsóbb. Viszont speciális üzemeltetési

körülmények, vagy épp a divat is indokolhatják a különleges kiviteleket.

4

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK A sorozatgyártás előfeltétele azonban olyan egységes szempontok bevezetése, amelyek alapján a termékek csereszabatossága biztosítható. Ezt szabványokban rögzítik, illetve szokványok útján alkalmazzák. Ezeket a szempontokat érvényesítve a személyi számítógépek piacán az IBM (International Business Machines) ért el áttörést az XT (Extended Technology) szabvány bevezetésével. Sikerének titka a modularitás, amely lehetővé tette számos eszközgyártó számára, hogy egyes egységeket önállóan fejlesszen, és azokkal megjelenjen a piacon: háttértárolók, perifériás egységek, csatolókártyák stb.

4. ábra. IBM PC XT konfiguráció

Az XT gépek felépítése a szabványos méreteken alapult, és a számítógépház tartalmazott egy 65 W-os tápegységet, ±5 és ±12 V-os kimenetekkel. Ez a ma nevetségesen kicsi teljesítmény túlméretezettnek számított, ám az alkalmazott i8088 Intel processzor teljesítményigényére jellemző, hogy az egyszerű 40 lábú IC (integrált áramkör) tokozása nem igényelt hűtést. A folyamatos fejlesztés, a felhasználói igények és szokások miatt 1984-ben a szabványt átdolgozták, és AT (Advanced Technology) néven egy új sorozat látott napvilágot. Itt már két féle számítógépház közül választva lehetett gépeket építeni.

5


5. ábra. IBM PC AT konfiguráció

Újabb fejlődési lépcsőt jelentettek a ma is alkalmazott ATX (Advanced Technology Extended) gépek. Az egyre nagyobb integráltságú alaplapok sokkal több funkciót olvasztottak magukba, így a soros, párhuzamos csatolófelületek, a videokártya, hangkártya, hálózati és más

eszközök

megvalósítása

is

az

alaplapra

került.

Éppen

ezért

kialakítottak

a

számítógépház hátoldalán egy szabványos méretű ablakot, amelyen belül tetszőleges geometriai elrendezésben jelenhetnek meg a csatlakozók, az alaplap gyártójának csak ehhez az ablakhoz illeszkedő maszkról (betétlemezről) kell gondoskodnia.

6. ábra. ATX szabványú ház hátsó kialakítása

Az ATX gépeket leíró szabványok (ATX Specification version 2.01 és 2.2 a ma használatosak) nem a számítógépház alakját, külső méreteit írják le, hanem az abban elhelyezkedő alaplap méretét, rögzítési pontjainak elhelyezkedését, illetve az alaplap egyes főbb paramétereit, például

a

csatolókártyák

elhelyezkedését,

számítógépházat megtervezni.

6

számát.

Ez

alapján

szabadon

lehet

a

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK A ma szokásos alaplaptípusok:

Az

-

eATX

-

ATX

-

mikro ATX

-

flex ATX

-

mini-ITX

-

nano-ITX

-

pico-ITX

-

BTX

-

mikro BTX

-

pico BTX

ATX

elnevezést nevükben

meghatározott

méretű

tartalmazó típusok

ablakba

rendezett

közös jellemzője a

csatlakozóegység,

valamint

hátlap felől a

szintén

szabványosított furat- és csatolókártya-elhelyezések. A csatolókártyák típus szerint rögzített pozícióban építhetők be, és ezek pozicionálása is meghatározott. Egységes felépítésűek a főegységek elhelyezkedése tekintetében.

7. ábra. ATX számítógép felépítésének sémája

Az eATX (Extended ATX) alaplapokkal személyi számítógépekben ritkán találkozunk. Ezek mérete a legnagyobb az ATX szabványrendszerben: 305 * 330 mm (12 * 13 inch). Jellemzően kétprocesszoros alaplapok, amelyeket szerver (kiszolgáló) célú számítógépekben alkalmaznak. Ám természetesen ezek lehetnek PC-szerverek is, így sok PC-ház képes ezek befogadására. De a rack szerverek eleve ezt a méretet támogatják. Képesek a teljes méretű bővítőkártyák befogadására. Az ilyen alaplapokon hét bővítőkártya-foglalat található.

7


8. ábra. ATX alaplap elrendezése – a szabvány a méreteket inch-ben adja meg

A teljes méretű

ATX

alaplapok

(305 * 244

mm, azaz

12 * 9,6

inch) szintén

hét

bővítőkártyahellyel rendelkeznek. Ez tekinthető a legelterjedtebb változatnak. Ám kisebb bővítési igény, csekélyebb rendelkezésre álló hely esetén ezzel technikailag teljesen egyenértékű a mikro ATX alaplap. Ennek méretéből (244 * 244 mm, azaz 9,6 * 9,6 inch) adódóan kevesebb bővítőkártyahely található, négy darab. Ennél is kisebb a flex ATX lapok mérete (230 * 190 mm, azaz 9 * 7,5 inch) és képességei. Az ITX jelzésű alaplapok nem képeznek egységes szabványrendszert. Kevésbé elterjedtek, tekintettel a jelenleg magas árukra, specifikusabb kialakításukra, amely meghatározza a felhasználási területet, korlátozza a későbbi bővíthetőséget. A miniatürizálás jelenleg sok esetben csak szerényebb teljesítmény elérését teszi lehetővé. A mini-ITX alaplapok még hasonlítanak az ATX alaplapokra, egy bővítőkártyahely is található rajtuk, de a szokásos beépítés esetén ezt a videovezérlő foglalja el. Viszont még az ismerős RAM foglalattal találkozunk, szerencsés esetben párba szervezve. Mérete mindössze 170 * 170 mm (6,75 * 6,75 inch). A nano-ITX (120 * 120 mm, azaz 4,7 * 4,7 inch) és a pico-ITX (100 * 72 mm, azaz 3,9 * 2,8 inch) már nem tartalmazza az ismerős egységeket. Jelentősen csökkentett I/O felület és a hordozható eszközökre jellemző SO DIMM memóriafoglalat található rajta. Természetesen a méret csatolókártya alkalmazását sem teszi lehetővé. A BTX (Balanced Technology eXtended) szabvány az ATX leváltására hivatott kísérlet volt 2003-tól – nem terjedt el, ma inkább kiveszőben van. Bár ezen is csoportosítva szerepelnek az alaplapi I/O csatlakozók, de ezek geometriai helyzete az ATX-éhez képest fordított. A mikroprocesszor is 45 fokban elforgatva helyezkedik el rajta, ennek célja a hatékonyabb hűtés. 8


9. ábra. BTX rendszerű alaplap beépítve

Az ATX szabvány szerinti rögzítési pontok a 10. ábrán láthatók.

10. ábra. Furatok szabványos mintája (elhelyezése) az ATX szabvány szerint

A két leggyakrabban alkalmazott alaplaptípus esetében felhasznált rögzítési pontokat mutatja az alábbi táblázat: Alaplap típusa

Alkalmazott furathelyek

ATX

A, C, F, G, H, J, K, L, M

mikro ATX

B, C, F, H, J, L, M, R, S

A házakat a kiválasztott alaplap típusa, az egyéb beépítendő egységek száma, mérete, illetve a rendelkezésre álló hely határozza meg.

9

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Tájolás alapján két lehetőség van: -

fekvő házak,

-

álló házak.

Eredetileg a fekvő házak használata terjedt el. Ennek oka, hogy gyakran kellett a számítógépházba beépített flopimeghajtót elérni, a lemezeket cserélgetni munka közben. A könnyű elérhetőség előnye az asztali (desktop) elhelyezéssel megmarad, habár ma már csak az optikai meghajtók és az USB- (még ritkábban más) felületen csatlakoztatott egyéb eszközök esetében van jelentősége. Kivitele rendszerint masszív, így képes elviselni a rá helyezett CRT monitor tömegét is (ez egy 21"-os kivitel esetén 30-50 kg is lehet). Természetesen több méretben fellelhetőek. A teljes magasságú változat mellett létezik alacsony profilú (slim), és még alacsonyabb (ultra slim), valamint kisebb alapméretű is. A magasság csökkentése miatt egyes számítógépházakban csak félmagas csatolókártyák helyezhetőek el, míg más típusok esetében ezt a gondot úgy oldották meg, hogy a csatolókártyák elhelyezését 90 fokban megdöntve (fekvő helyzetben) csatlakoztathatjuk. Az álló tájolású házak elnevezése az AT-időkből megörökölt elnevezésekkel él tovább. Nagy torony-számítógépházakat ma már leginkább csak PC-szerverekként alkalmaznak. Bármilyen ATX-jellegű alaplap befogadására alkalmasak, és igen nagy belső térrel rendelkeznek. Az esetleges szerverfunkcióhoz igazodóan ennek létezik több tápegységet tartalmazó változata is. Miditorony számítógépházak is valamennyi ATX alaplap befogadására alkalmasak, legfeljebb kevesebb perifériás egység helyezhető el bennük. Ennél még egy számmal kisebb a minitorony, amely már az eATX lapokat, illetve a hosszú perifériacsatoló kártyákat nem képes befogadni. A mikrotoronyházak esetében már abban sem lehetünk biztosak, hogy teljes méretű ATX alaplap

beszerelése

mellett

minden

szükséges

eszközt

bele

tudunk

zsúfolni

a

számítógépházba. Inkább csak a helyszűke indokolhatja a választást. Az alaplapon kívül a helyes készülékház-választás fontos szempontja a beépítendő háttértárak mennyisége, fajtája. Ezeket a beépített 5¼" és 3½"-os helyekre szereljük. Előbbibe ma már csak optikai meghajtók kerülnek (régebbi készülékben „nagy” flopi-, esetleg ősi merevlemezes egység is előfordulhat), a kisebb méretet a merevlemezeken kívül a flopi és a zip-drive meghajtója igényelheti. Aszerint, hogy külső kezelést igényel-e, két csoportot különböztetünk meg:

10

-

külső helyek,

-

belső helyek.

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Külső helyeknek azokat a szerelési pozíciókat tekintjük, amelyekbe elhelyezett eszközökhöz a készülék előlapján keresztül hozzáférünk, rendszerint a tárolómédia cseréje érdekében. Ilyenek például: -

hajlékonylemezes meghajtók,

-

zip meghajtó,

-

optikai meghajtók,

-

mobil rack (cserélhető merevlemezes egység) stb.

Az optikai meghajtók szereléséhez esztétikai okokból számos típus rendelkezik a tálcával együtt nyíló felülettel. És szintén dizájnelem a flopimeghajtót az előlap stílusában integrálni, ám ez igen pontos beállítást kíván, de még így is gyakran nehézkes a lemezek kivétele a meghajtóból a nehéz elérhetőség miatt (az idő múlásával ez a probléma a flopimeghajtókkal együtt elmúlik…). A belső helyeken elhelyezett eszközökről a felhasználó nem is feltétlenül rendelkezik pontos információkkal. Az egyes számítógépház-típusok esetében fellelhető külső és belső helyekről az alábbi táblázatban kísérlünk meg hozzávetőleges tájékoztatást adni.

Számítógépház típusa

Külső rögzítőhelyek

Belső rögzítőhelyek

5¼"

3½"

5¼"

3½"

Fekvő ház

2-3

1-2

0

1-4

Slim fekvő ház

1-2

1

0

1-2

1

1

0

1

Nagytorony

6-10

2

0-8

5-8

Miditorony

2-6

1-2

0-2

2-5

Minitorony

2-3

1-2

0

1-3

1

1

0

1-2

Ultra slim fekvő ház

Mikrotorony

Nem közömbös a számítógépházak anyagválasztása sem. Minden sorozatban gyártott típus fémszerkezetű. Ennek oka a már említett elektromágneses zaj, amely ellen nemcsak egy teljesen zárt fémdoboz, hanem egy megfelelően sűrű fémháló (Faraday-kalicka) is kellő védelmet nyújt. Emiatt nem jelentenek gondot a számítógépházakon található, a levegő áramlását lehetővé tévő perforált felületek. Egyaránt megakadályozza a számítógép egyes egységeiben keletkező zavarjelek kijutását, de a számítógép környezetében található más berendezések zavarjeleinek bejutását is a gépházon belülre, így elkerülhetőek a káros interferenciák.

11

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Az olcsóbb típusok kezelt acéllemezből készülnek, de kaphatóak igényesen kivitelezett, ám a környezeti mechanikai hatásokra sokkal érzékenyebb alumíniumházak is. Míg azonban a fémház elektronikai és mechanikai szempontból egyaránt előnyös, esztétikailag nem feltétlenül elfogadható. Mára a számítógépházakat elért divathullámok követése sem lenne könnyen megoldható a különleges formák miatt. Így a számítógépházak homlokfelülete rendszerint műanyagból készül. És bár így olcsón növelhető az esztétikai színvonal, ám technikailag egy újabb porcsapdát is rejt ez a megoldás. Előnye viszont, hogy az előlap irányába zajcsökkentő hatása van. Szintén a műanyag előlap mellett szóló érv, hogy ezen helyezkednek a különféle kezelőfelületek. Számos ilyet találunk, nézzük ezek csoportjait. -

Kapcsolók: azaz ma már rendszerint csupán egy programozható kapcsolót találunk. Ezzel

kapcsolhatjuk

Programozhatósága

be a

a

működő

készenléti gép

állapotban

esetében

azt

lévő jelenti,

számítógépet. hogy

egyes

operációsrendszer-verziók megengedik, hogy a „kikapcsolás” mikéntjének egy fajtáját rendeljük hozzá ehhez a gombhoz (készenléti állapot, hibernálás stb.). Régebbi készülékeken egy reset gomb is található (ezt ma a bekapcsoló gomb hosszan tartó megnyomása helyettesíti), ősi készülékeken még turbogomb is volt. Kapcsoló funkcióval itt helyezkedhet el a mára szintén kiveszőben lévő billentyűzár kulcsos megoldása. -

Visszajelzők: ez többnyire néhány állapotjelző LED képében maradt meg, de ezek is sok esetben a dizájn részeként (néha zavaróan szétszórva, sokszor túl erős fénnyel) jelzik a készülék bekapcsolt állapotát, a merevlemezek működtetését, esetleg más funkció pillanatnyi állapotát. Asztali számítógépek esetében különösebb jelentőségük nincs, inkább a hordozható eszközökön fontosabb ezek üzenettartalma. Régi készüléken felfedezhetünk a működési frekvenciát „mutató” kijelzőt is.

-

Előlapi csatlakozófelületek: az ATX szabvány ezeket már külön is említi, és tesz ajánlást, de a technikai fejlődés ezeket egyébként is kikényszerítette. Hamar megjelent az USB-csatlakozó (általában párosával) az előlapon az elektronikus háttértárak (pl. pen drive) megjelenésével. A hangeszközök közül is kikerült ide kettő: a fejhallgató és a mikrofon csatlakoztatását szolgáló ∅ 3,6 mm-es jackaljzatok. Ezek a mai alaplapok esetében (a sztereo hangrendszereknél több hangszórót kiszolgáló alaplapi hangeszközök elterjedésével párhuzamosan) a hátlapiaktól eltérő, ott meg sem található funkciókra is állíthatóak. Az átviteli sebesség növekedésének elvárása hívta életre az IEEE 1394 (vagy kedveltebb, de nem pontos nevén FireWare) csatlakozó és az eSATA aljzat felkerülését az előlapokra. Mindezeknek egy célja van – és egyben ez a számítógépház kiválasztásakor is lényeges szempont –, hogy a cserélhető vagy csupán alkalmilag használt eszközök csatlakoztatása könnyebb legyen. A dizájn miatt viszont néha a célszerűség rovására ezeket a toronyházak előlapjának aljára (pedig azokat rendszerint egyébként is kényelmetlenül mélyre helyezzük el) vagy oldalára (jellemzően épp arra az oldalára, ahol bútor mellé esik) helyezik. Ez nem kevés pen drive életébe került már…

12

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Ha

a

fenti

szempontok

szerint

már

kiválasztottuk

a

megfelelő

számítógépházat,

gondoskodjunk a megfelelő munkakörnyezet, a szükséges szerszámok és eszközök előkészítéséről! És vegyük számba a fontos balesetvédelmi szempontokat is! A régi számítógép szétbontása, új számítógépházba való beszerelése, valamint a későbbi karbantartási műveletek legalább az alábbiakat igénylik. Mint minden mikroelektronikai berendezés, a számítógép egyes alkatrészei is igen érzékenyek az elektrosztatikus feltöltődésre, és főleg a felgyülemlett töltés kisülése közben induló áramimpulzusokra. Ezért szükségünk lesz egy antisztatikus csuklópántra. Ennek használata igen egyszerű: a pántot kényelmesen, de fixen rögzítve a karunkon a csatlakozó vezeték végén lévő csipeszt (létezik más csatlakoztatási mód is) a szerelendő számítógép házának egy fémes részéhez biztonságosan rögzítjük. Használat közben ügyeljünk rá, hogy ne essen le a rögzítőcsipesz (rendszerint lerántani szoktuk mozgás közben), ám leesése

közvetlen

veszélyt nem jelent, csatlakoztassuk

ismét, amint

lehetőségünk van rá a munkafázisok között. Néhány kéziszerszám szükséges a szerelés elvégzéséhez. A számítógépekben szinte kizárólag kereszthornyú csavarokat alkalmaznak az egyes részegységek rögzítésére. Így ilyen csavarhúzót (Philips fejű) használunk. Előfordul egyes gyártók esetében (pl. HP), hogy speciális fejkialakítású (pl. torx, hatlapfejű, imbusz) csavarokat alkalmaznak, készüljünk föl rá a szükséges méretben. Ha nagy mennyiségben végzünk szerelést, használhatunk a megfelelő bitfejjel felszerelt akkumulátoros csavarozógépet is. Az összeszereléshez szükségünk lehet még a következőkre, készítsük elő ezeket is: -

erős fényű lámpa, kézilámpa;

-

nagyító;

-

csipeszek;

-

fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő);

-

vezetékkötegelő és szigetelőszalag is szükséges lehet.

Az összeszerelés során aligha lesz rá szükségünk, de a karbantartás eszközeként feltétlenül: -

porecset;

-

sűrített levegős palack (vagy nagy nyomású levegőforrás, pl. kompresszor);

-

porszívó berendezés (állítható szíváserősséggel);

-

kontaktspray;

-

univerzális multiméter mérőzsinórokkal.

13

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Munkavédelmi tudnivalók elektromos berendezések szerelése esetén A számítógép összeszerelését feszültségmentes állapotban végezzük. Így áramütésnek nem vagyunk kitéve. Azonban az összeszerelést követő próbaüzem, egyes perifériás eszközök csatlakoztatása, illetve a későbbi karbantartás alatt a készülék(ek) már a hálózati 230 V-os, 50 Hz-es váltakozó feszültség alatt üzemelnek. Ez életveszélyes helyzeteket teremthet! A legfontosabb szabályok: -

feszültség alatt végzendő munkát csak arra kiképzett személy folytathat, a képzést dokumentálni kell;

-

feszültség alatti munkavégzés egyedül nem végezhető, segítő személy jelenléte szükséges a munkavégzés helyszínén.

Áramütés esetén úgy kell eltávolítani az áramkörbe került személyt, hogy a segítő maga ne kaphasson

áramütést.

Ennek

legegyszerűbb

módja

az

elektromos

berendezés

áramellátásának megszüntetése (kapcsoljuk le a kismegszakítót vagy a kapcsolótábla főkapcsolóját, illetve a készülék [hosszabbító] villásdugóját húzzuk ki a konnektorból). Ám ne a készülék kikapcsoló gombjával bíbelődjünk, hisz az rendszerint nem szakít meg semmilyen

áramkört,

csupán

készenléti

üzemmódot

vezényel.

Ráadásul

veszélyes

közelségbe kerülünk a balesetet szenvedett személyhez, így magunk is áldozattá válhatunk. Az elektromos balesetek mellett mechanikai sérülések is érhetnek bennünket. A csavarhúzó helyes tartásával, használatával, az egyes éles fém alkatrészek (pl. sorjás szél) megfelelő elővigyázatosságú kezelésével ezek a veszélyek csökkenthetők. Amennyiben a kellő óvatosság mellett mégis baleset következne be, szükség szerint elsősegélyt kell nyújtanunk az arra rászoruló társunknak. Ha indokolt (a baleset jellege, a sérült állapota indokolja, vagy jogszabály ezt kötelezővé teszi), értesítsük a mentőket, illetve a munkahelyi vezetőt, aki gondoskodik a további teendőkről, a baleseti jegyzőkönyv felvételéről. Tanuljunk mások balesetéből, hogy sajátunkat elkerülhessük!!! A

számítógépházak

az

összeszerelés

szempontjából

lehetnek

csavarozással,

illetve

patentkötésekkel kapcsolódóak. De ez utóbbi esetben is vannak olyan egységek, amelyeket mindenképpen csavarozással kell rögzíteni. Bontsuk le a számítógépház oldallapjait, tegyük félre úgy, hogy ne sérüljenek! Vegyük ki a kapott szerelvénykészletet, amelyben a kellő számú csavar és más rögzítőelem mellett távtartókat, alátéteket, csatlakozókat, esetleg szerelőkereteket találunk.

14

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Itt kell lennie a ház típusához illeszkedő szerelési utasításnak is, amely legalább angol nyelven mindenképpen értelmezhető számunkra (bár fogyasztóvédelmi előírás, hogy magyar nyelvű használati utasításnak is lennie kell, ha nem találjuk, kérjük az értékesítőtől). Ellenőrizzük a tartozékok meglétét és mennyiségét a kapott lista alapján. Tanulmányozzuk át a szerelési útmutatót.

11. ábra. Számítógépház kezelési utasítása, tartozékai

Nézzük meg, hogy mely csavartípusokat (átmérőjük és menetemelkedésük is különböző lehet) milyen eszközök beszereléséhez mellékeltek. Már az oldallap (fekvő házak esetében a fedőlap) megbontása is különféle módon történhet. Általánosan elterjedt ezek hatlapfejű, kereszthoronnyal ellátott lemezcsavarral való rögzítése mellett a csak kicsavarható, de el nem távolítható, recézett élű, kézzel kezelhető csavarok használata is. Egyes esetekben pedig (szintén szerszám nélkül) a fedőlapon található kar segíti a kinyitást (fekvő házak esetében az oldallapokon lévő biztosító fülek megnyomásával oldhatjuk a kötést).

15

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Amennyiben (például az előlap mögé beszerelendő ventilátor miatt) az előlapot is el kell távolítani, szintén több megoldást fontoljunk meg, ha a kezelési utasítás nem ad támpontot. -

Az előlapot vagy bepattanó fülek, vagy csavarok tarthatják.

-

Ahhoz, hogy ezekhez hozzáférjünk, mindkét oldallapot el kell távolítanunk.

-

A füleket az egyik oldalon (rendszerint három található) oldjuk az előlap enyhe feszítésével megakadályozva visszazárásukat, majd az előlapot fordítsuk ki, így a másik oldal három füle is nyílik.

-

Csavarozott típus esetén valamennyi rögzítési ponton oldjuk a kötést. Ez nem jelenti általában a csavarok teljes kicsavarását, csupán kellő mértékű meglazításukat.

A készülékházban az egyes egységek beszerelésével nem itt, hanem az adott egységgel kapcsolatos modulfüzetekben ismerkedünk meg. Azonban néhány általános érvényű megállapítást tehetünk. Számos számítógépházat az egyes egységek gyorsabb csatlakoztatása érdekében szerszám nélkül (tools free) szerelhető rendszerben árusítanak. Ezek előnye a könnyebb szerelhetőség – már ha egyszer megfejtettük a helyes mozdulatot… Több megoldást alkalmaznak, a beszerelést megelőzően próbáljuk ki a helyes utat. Ilyenkor általában a háttértárakat csupán be kell csúsztatnunk a helyére, és azokat rugalmas rögzítő fülek pozicionálják, rögzítik. Vannak átmeneti megoldások, amelyek például a helyhiány feloldására, vagy a kevesebb szerelési munka érdekében születtek. Különösen neves gyártók szeretik saját „különleges” módszerüket alkalmazni. Ilyen lehet, ha a háttértárak egyik oldalán csavarokat kell elhelyezni, és azokat sínen csúsztatni a helyükre, amelyeket aztán szintén rugós vagy bajonettzáras rendszer rögzít. Már említettük, hogy bizonyos egységeket mindig csavarkötéssel rögzítünk. Ilyen elsősorban a tápegység és az alaplap. Szerencsés esetben az alaplap beszerelésére szolgáló keret kiszerelhető a számítógépházból. Ha igen, mindenképpen éljünk ezzel a lehetőséggel. Ha nem, és az alaplap vagy más egység szerelése során nem kell eltávolítanunk a készülék egyik oldallapját, akkor törülközőre vagy más vastag, puha textilre fektessük rá a házat a karcolódások elkerülése érdekében. Az alaplap rögzítési pontjait már megismertük, ám ezek használata eltérő lehet. Mivel minden ATX méretnek része, ezért egyes pontokat különlegesen alakítanak ki, míg mások felhasználása opcionális. A fix pontokban a megfelelő csavar helye, magassága, menete már kialakított, az opcionális pozíciókban azonban ezt nekünk kell elvégezni a kapott réz távtartók segítségével.

16


12. ábra. A „J” rögzítési ponthoz tartozó fix kialakítású menetes tartó

Régebben műanyag távtartókat („babákat”) is alkalmaztak. Ennek, oka, hogy az alaplap rögzítési pontjait el kellett elektronikusan szigetelni a számítógépháztól. Ha ilyen alaplapot kell

átépítenünk,

a

szigetelésről

az

alaplap

mindkét

oldalán

szigetelő

alátéttel

gondoskodjunk! Az ATX-es alaplapok azonban a rögzítési pontokat egyúttal testelési pontként is alkalmazzák. Ennek tényét könnyen felismerhetjük a csavarozási helyet körbevevő ónozott felületről. Ilyen esetben a szigetelő alátét alkalmazása felesleges. Ám többszöri átépítés során – különösen a túl erősen meghúzott csavarozás esetén – ez az ónréteg leválik, ügyeljünk az ilyen hibák elkerülésére.

13. ábra. Az alaplap egyik rögzítési pontja

17

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Minden csavarhelyet használjunk fel az alaplap rögzítése során! Ennek nemcsak rögzítési jelentősége van, hisz nyilván 1-2 csavar is elbírná az alaplap és a hozzá csatlakozatott egységek súlyát. Ám a külső I/O csatlakozók használata, de különösen perifériakártyák vagy memórialapka cseréje esetén jelentősen megfeszülhet a hiányosan alátámasztott alaplap, ami a már megismert károsodáshoz, tönkremenetelhez vezethet. A perifériakártyák csatlakoztatása is igényel előkészítést. Először is a konfiguráció ismeretében úgy válasszuk meg a perifériakártyák helyét, hogy azok lehetőleg egymástól távolabb helyezkedjenek el. Erre nyilván csak akkor van lehetőségünk, ha az egyes kártyákhoz tartozó csatolófelületekből több azonos típusú is rendelkezésre áll. A kiválasztott pozícióknak megfelelően a hátlapról el kell távolítani a kártyahelyeket takaró fedelet. -

Olcsó házak esetén ezeket ki kell törni, ekkor azonban sorjás, éles szél marad hátra. Ha kellően előrelátóan dolgozunk, ezt még a szerelés elején észleljük, ilyenkor még lecsiszolhatjuk, lereszelhetjük az ilyen éleket. Később ezt ne tegyük, a keletkező fémreszelék biztos zárlat előidézője lenne!

-

Gyakran alkalmazott megoldás, hogy a fedeleket egyenként csavarral rögzítik. Ez esetben a csavar egyúttal a beszerelt csatolókártya rögzítésére is szolgál majd. A fedelet kiszerelése után ne dobjuk ki, a kártya esetleges későbbi eltávolítása esetén visszaszerelhető.

-

A szerszám nélküli szerelés elemeként a fedélsort is rögzítheti karos megoldás. Ilyenkor ennek oldása után a fedél eltávolítható (később ez is visszaszerelhető). A kart csak a csatolókártya elhelyezése után zárjuk vissza.

Egyes (drágább) számítógépházakban porvédelmi szűrőket találunk. Ezek szereléséről a készülék leírása ad támpontot. Feltétlenül fontos ilyen eszközöknél, hogy máshol fedetlen nyílás ne maradjon, az ugyanis a könnyebb légáramlás miatt (minden porszűrő némi légellenállást fejt ki a rajta átvezetett légtömegre) lerontja a porszűrés hatásfokát, esetleg rendellenes légáramlási viszonyokat eredményez, ami a számítógép végletes károsodásához vezethet (túlmelegszik).

KARBANTARTÁS A hosszú távú biztonságos működtetéshez minden technikai eszköz karbantartást, ellenőrzést igényel. Nincs ez másként a számítógépházak esetében sem. A számítógépházban rengeteg hő termelődik. Ezt a tápegység ventilátora húzza ki a gépből. Az áramlást nagyobb teljesítményű gépek esetén a házhoz csatolt ventilátorokkal segítjük, esetleg

hűtőkártya

beépítésével.

Ám

a

levegőáramlás

folyamatosan

port,

egyéb

szennyeződést juttat a gépházba. A számítógép elhelyezése is befolyásolja a bejutó kosz mennyiségét, minél alacsonyabbra helyezzük, annál több piszok kerül a gépbe. Ráadásul elég

változatos

anyagok

formájában:

hajszálak,

bekerülhetnek rovarok vagy egyéb tárgyak is.

18

kisebb

szemétdarabkák

mellett


14. ábra. Szennyezett számítógépház

A gépházban ezek egy része aztán porcicákká áll össze. Ha nedvesség (elegendő a nagy páratartalmú levegő nedvessége is) éri, elektromos vezetővé válhat, ami rendellenes működéshez vezet. Ezért rendszeresen, de legalább félévente ki kell takarítani a számítógépet.

Ehhez

mindenekelőtt

áramtalanítsuk

az

eszközt.

Hogy

kellemetlen

meglepetés ne érjen bennünket, a hálózati csatlakozás megszüntetése után (azaz húzzuk ki a konnektorból a hálózati feszültség vezetékét) a bekapcsoló gombot nyomjuk meg! Ezzel egyrészt ellenőrizzük, hogy ténylegesen áramtalanítottuk-e az eszközt, másrészt kisütjük a tápegység kondenzátoraiban tárolt töltést. A számítógépház (csatolókártyák felőli) oldallapjának eltávolítása után a por nagy részét egy megfelelő távolságban tartott, enyhe szívást (depressziót) végző porszívóval eltávolíthatjuk. Erre rendszeresen karbantartott gépek esetén általában nincs is szükség. A maradékot porecsettel szedjük össze. Ám mindig vannak olyan rejtett zugok, ahol megbújik a por, a kosz. Ezek kifújására sűrített levegős palackot használhatunk. Azonban ügyeljünk rá, hogy ne a ventilátorok felé irányítsuk a port, hisz azok szerkezete (különösen a csúszócsapágyas, egyszerűbb típusoké) ettől károsodik, a szerkezetbe került por felgyorsítja kopásukat. A kifújt por ráadásul egészségünkre is ártalmas lehet, és a karbantartott gép környezetét is szennyezi. Távolítsuk el a felszerelt porszűrő betéteket, és cseréljük ezeket újakra. Feltétlenül ragaszkodjunk az eredeti mérethez, lehetőleg az eredeti vagy azzal pontosan megegyező típus használatához. Ugyanis a porszűrők légellenállását figyelembe véve méretezik az alkalmazott

ventilátorokat,

ha

más

jellegű

porszűrőt

alkalmazunk,

az

jelentősen

csökkentheti az átáramló légmennyiséget, és üzemi működési tartományán felül terhelheti a ventilátort.

19

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Ezután szemrevételezéssel állapítsuk meg, hogy a különböző hardveregységeken van-e valahol porlerakódás. Ebben a tekintetben a legveszélyeztetettebb helyek: -

a passzív hőátadásra alkalmazott hűtőbordák;

-

rossz konstrukciójú házak esetén a memóriamodulok foglalatának környéke;

-

maguk a ventilátorok;

-

az aktív hűtésű eszközök hőátadó felületei (a hűtőbordák közé, valamint a hűtőborda és a ventilátora közé előszeretettel eszi be magát minden szennyeződés).

15. ábra. A lerakódott por csökkenti a hőátadást

Ezeket a helyeket is tisztítsuk meg! Az aktív hűtésű eszközök elszennyeződése esetén szükség lehet a rajta található ventilátor leszerelésére, és az egység szétszedett állapotban való kitisztítására. Ha ez csatolókártyán megvalósított eszköz (pl. videokártya), akkor mindenképpen először a csatolókártyát távolítsuk el a rendszerből, és csak azután bontsuk meg a hűtést. Ez már csak a szűkös hely és az eszköz beszerelési iránya miatt is indokolt. Ám a mikroprocesszor hűtőventilátorát nem minden esetben könnyű eltávolítani, néha nem is lehet – pedig a ma divatos, lemezes szerkezetű bordázatok akár teljesen el is tudnak tömődni a kosztól. Kétségbeesésünkben a teljes hűtőegységet is leszerelhetjük, ám ez esetben a tisztítás után feltétlenül gondoskodni kell a hőátadást a mikroprocesszor és a hűtőborda között segítő hűtőpaszta pótlásáról! Ha rendszeresen nagy mennyiségű port, más szennyeződést tapasztalunk a karbantartás során, tegyünk javaslatot a számítógépház áthelyezésére a munkakörnyezet kevésbé szennyezett részére.

20

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Egy alapos takarítás után a számítógépház összeszerelése előtt mindenképpen ellenőrizzük: -

az egyes mechanikai elemek megfelelő rögzítettségét;

-

az áramköri lapok (csatolókártyák, RAM modulok stb.) csatlakozását;

-

az elektromos vezetékek helyes és stabil csatlakozását;

-

a vezetékek megfelelő elhelyezkedését (hőleadó felületektől, ventilátoroktól való kellő távolságát).

Az oldalfal visszaszerelése előtt csatlakoztassuk a leválasztott perifériákat, a hálózati feszültséget, és próbaüzemmel, a készülék bekapcsolásával győződjünk meg az üzemszerű működésről. A számítógépház és az egyes perifériák külső felületeit puha, száraz vagy enyhén nedves ruhával áttörölgetve tisztíthatjuk. Használjunk az adott célhoz rendelt tisztítófolyadékot!

TANULÁSIRÁNYÍTÓ A „Szakmai információtartalom” részben leírt sok ismeretet most értelmezze az eredeti kérdéseink „Esetfelvetés – munkahelyzet” tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Különösen fontos az egyes eszközök működésének fizikai alapjait megérteni, a hozzá tartozó fizikai ismeretek elsajátításához használja az internetes forrásokat! Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika egy gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése, és ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata. Keressen választ tehát kérdéseinkre, de nézze meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje, mi mindent kell végiggondolnia, mielőtt döntene!

21

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Elsőként vegye számba a fejlesztendő számítógépeket, mérje fel az azokban elhelyezett alaplapot, csatolókártyákat, háttértárolókat, egyéb eszközöket. Egy kiválasztott számítógép adatait az alábbi struktúrában rögzítse!

Számítógép azonosítója: ______________________________________________________________________ Számítógépház jellege: _______________________________________________________________________ Alaplap formatípusa: _________________________________________________________________________ Rögzítésre szolgáló pontok (használja a 10. ábra szabványos jelöléseit!): ________________________________ Alaplap beépítési mérete: _____________________________________________________________________ Csatolókártyák száma: _______________________________________________________________________ Szükséges 5 ¼"-os külső helyek száma: __________________________________________________________ Szükséges 5 ¼"-os belső helyek száma: __________________________________________________________ Szükséges 3 ½"-os külső helyek száma: __________________________________________________________ Szükséges 3 ½"-os belső helyek száma: __________________________________________________________ Előlapra kivezetendő csatlakozások: _____________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Egyéb: ____________________________________________________________________________________

A számítógépházba beépített eszközök és a rendelkezésre álló hely, valamint a várható hardverbővítési igények figyelembevételével mérlegelje, hogy milyen háztípusok vehetők számba a tervezett átépítés során:

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

22

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Amennyiben a jelenleginél kisebb gépházat választ, mérlegelje, hogy az alkalmazott eszközök által termelt hő elvezethető-e, biztosítható-e a számítógép megfelelő hűtése, az üzemi viszonyok biztonságos fenntartása! Ha szükséges, határozza meg, hogy milyen kiegészítő intézkedések szükségesek a megfelelő hűtéshez. Mérje fel ennek hatásait is!

Kezelendő hőmennyiség: _____________________________________________________________________ Szükséges kiegészítő eljárás: __________________________________________________________________ Beépítendő ventilátor(ok) mérete, elhelyezése, energiaellátása, vezérlése: _______________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Kockázatok: _______________________________________________________________________________ Várható zajterhelés-növekedés: ________________________________________________________________

Amennyiben az eddigitől eltérő tájolású (álló helyett fekvő, fekvő helyett álló) gépházat választott, kísérje figyelemmel, hogy ez a döntés milyen következményekkel jár. Néhány szempont ezek mérlegeléséhez: -

a

számítógépház

elhelyezéséből

eredő

változások:

szellőzés

lehetősége,

zajközvetítés a környezet felé, mechanikai igénybevétel változása, porozódás (szennyeződések bekerülésének) kockázatváltozása, ergonómiai következmények, a kívülről elérendő eszközök, csatlakozások elérhetősége stb.; -

a megváltozott házgeometria következményei: az egyes egységek által termelt hő elvezetésének változása, az egyes egységek geometriai helyzetének hatása a működőképességre stb.

Az elhelyezésből eredő változások: _____________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ A megváltozott házgeometria következményei: ____________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

23

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK Ha

a

felmért

változtatások

következményei

nem

sértik

a

megfelelő

üzemeltetési

követelményeket, az átépítést el lehet végezni. Azonban ha a következmények akár a számítógépre (annak egyes részeire), akár a felhasználóra nézve károsak, a tervezési ciklust ismét végig kell vezetni egy másik alternatív megoldás lehetőségeinek mérlegelésével. Magát az átépítés egyes lépéseit csak akkor hajtsa végre, ha megismerkedett a következő tartalomelemekben részletezett egyes hardveregységek ki- és beszerelésének lépéseivel, eljárásaival!

24


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a számítógépház feladatait!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat Sorolja fel az ATX szabvány jellemző alaplaptípusait!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat Jellemezzen egy miditoronyházat!

Tájolás: ___________________________________________________________________________________ Hozzávetőleges külső méret (szélesség * magasság * mélység): _______________________________________ Beépíthető alaplaptípusok: ____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Külső rögzítőhelyek száma: 5 ¼":________________________; 3 ½": _________________________________ Belső rögzítőhelyek száma: 5 ¼":________________________; 3 ½":__________________________________

25

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK 4. feladat Sorolja fel az előlapon jellemzően előforduló kezelőszerveket, csatlakozókat!

Kezelőszervek: _____________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Csatlakozók: _______________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

5. feladat Sorolja

fel

a

számítógép

karbantartása,

szerelése

során

szükséges

szerszámokat,

eszközöket!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

26


MEGOLDÁSOK 1. feladat -

Védi a külső hatásoktól a beszerelt egységeket;

-

védi a külső környezet egyes elemeit a számítógép működése során keletkező káros hatásoktól;

-

biztosítja a beszerelt egységek megfelelő mechanikai rögzítettségét;

-

biztosítja a beszerelt egységek elektronikai csatlakoztatását;

-

biztosítja a beszerelt egységek tartós, üzemszerű működtetésének körülményeit.

2. feladat -

eATX

-

ATX

-

mikro ATX

-

flex ATX

3. feladat Tájolás: álló Hozzávetőleges külső méret (szélesség * magasság * mélység): 444 * 182 * 490 mm Beépíthető alaplaptípusok: ATX, mikro ATX, flex ATX; Külső rögzítőhelyek száma: 5 ¼": 2-6 db; 3 ½": 1-2 db; Belső rögzítőhelyek száma: 5 ¼": 0-2 db; 3 ½": 2-5 db. 4. feladat Kezelőszervek: -

bekapcsoló gomb;

-

esetleg: RESET gomb.

Csatlakozók: -

a fejhallgató és a mikrofon csatlakoztatását szolgáló ∅ 3,6 mm-es jack-aljzatok;

-

USB (2 vagy 4 db);

-

IEEE1394 (FireWire);

-

eSATA.

27

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - SZÁMÍTÓGÉPHÁZAK, RENDSZERES KARBANTARTÁSI FELADATOK 5. feladat A karbantartás, szerelés eszközei:

28

-

csavarhúzók (csavarozógép);

-

antisztatikus csuklópánt;

-

erős fényű lámpa, kézilámpa;

-

nagyító;

-

csipeszek;

-

fogók (lapos, kúpos, oldalcsípő);

-

vezetékkötegelő és szigetelőszalag;

-

porecset;

-

sűrített levegős palack (vagy nagy nyomású levegőforrás, pl. kompresszor);

-

porszívó berendezés (állítható szíváserősséggel);

-

kontaktspray;

-

univerzális multiméter mérőzsinórokkal.


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Markó Imre: PC hardver konfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996. www.wikipedia.com

AJÁNLOTT IRODALOM Markó Imre: PC hardver konfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996. Csala Péter – Csetényi Arthur – Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Markus Bäcker: PC-doktor. Computer Panoráma, Budapest, 2002. www.wikipedia.hu http://sdt.sulinet.hu/

29

A(z) 1174-06 modul 001 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 33-523-01-1000-00-00

A szakképesítés megnevezése Számítógép-szerelő, -karbantartó

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 15 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

A számítógép hardverelemei - Számítógépházak, rendszeres karbantartási feladatok

Recommend Documents