A számítógép hardverelemei - Tápegységek működése, szerelése, karbantartása

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor

A számítógép hardverelemei Tápegységek működése, szerelése, karbantartása

A követelménymodul megnevezése:

Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA


ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET Munkahelyén azt a feladatot kapja, hogy egy hibás számítógépet javítson meg. A hibajelenség alapján a tápegység hibájára gyanakszik. Állapítsa meg, hogy megfelelően méretezett, s megfelelő típusú tápegységet alkalmaztak-e a javítandó számítógépben! Szükség esetén készítsen a konfigurációhoz illeszkedő helyes méretezést. Döntse el, hogy az egység javítása lehetséges-e, ahhoz kellő szaktudással rendelkezik-e! Ha a javítás lehetséges, mérlegelje annak gazdaságosságát, a hibaismétlődés valószínűségét, a javítás műszaki megbízhatóságát. Amennyiben a javítás nem gazdaságos, cserélje ki a tápegységet! Készítsen karbantartási tervet a tápegység karbantartásához!

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A számítógépházban található áramköri elemek, részegységek speciális tápfeszültségellátást igényelnek. Ennek jellemzőit vesszük sorra mindenekelőtt. Feszültség: az elektromos hálózat Magyarországon 230 V-os 50 Hz váltakozó feszültséget szolgáltat: -

A hálózati feszültség szinuszhullám jelalakú váltakozó feszültség, ám az elméleti jelalakot módosítják a különböző zavarjelek, az egyes fogyasztók terhelési jellemzői.

-

Feszültségértékként nem a csúcsfeszültséggel, hanem azzal az úgynevezett effektív feszültségértékkel jellemezzük, amely egyenfeszültségként azonos idő alatt azonos munkát végez (hőt termel), mint a váltakozó feszültség azonos rezisztens fogyasztón. Ez a gyakorlatban 230 V-ként megadott érték. A csúcsfeszültség ennek

2 -szerese, mintegy 325 V. -

Az időben változó feszültség fontos jellemzője a másodpercenkénti periódusok száma. Ennek mértékegysége a Hertz [Hz]. Az 50 Hz azt jelenti, hogy 50 teljes (pozitív és negatív félhullámból álló) hullámperiódus zajlik le másodpercenként. 1


1. ábra. Hálózati feszültség jelalakja, jellemzői

Ezzel szemben elektronikai eszközeink jelentősen kisebb, ráadásul egyenletes (azaz időben nem változó) feszültségszinteket igényelnek működésükhöz. A két rendszer közötti különbség áthidalására alkalmazzuk a tápegységeket. Több működési elv is kínálkozik a feladat megoldására: -

Feszültségosztás: ha meg tudjuk határozni, hogy a bemeneti feszültség milyen hányadát igényli az eszköz, amely állandó áramerősséget vesz fel, akkor egyszerű rezisztens feszültségosztó is képes lenne a táplálást megoldani. A gyakorlatban azonban az átfolyó áram nagysága sok tényező miatt folyamatosan változik, így a feszültség sem maradna állandó. Ez a megoldás nem kínál lehetőséget a váltakozó feszültség egyenfeszültséggé alakítására sem. Az egyenirányítás oldhatja meg ezt a gondot.

-

Jelentős előrelepést jelentenek a lineáris stabilizált tápegységek. Ezekben egy transzformátor segítségével a váltakozó feszültséget a szükséges érték közelébe (annál némileg magasabb értékre) csökkentik, majd ezt félvezető eszközök segítségével egyenirányítják. Az így kapott lüktető egyenfeszültséget nagy kapacitású kondenzátorokkal simítják, és a pillanatnyi terhelést, a tényleges feszültséget figyelő, visszacsatolt aktív áramköri megoldásokkal állandó értéken tartják. E megoldás előnye a kiváló minőségű kimeneti feszültségszint. Ám hátránya, hogy az adott pillanatban felesleges energiát valójában a félvezető eszközökön elfűti a rendszer, így igen rossz a hatásfoka. Különösen akkor igaz ez a megállapítás, ha széles terhelési tartományban kell megbízhatóan stabil feszültséget szolgáltatni. Ráadásul e megoldás az alkalmazott kisfrekvenciás transzformátor miatt nagy, nehéz készüléket eredményez, a méretet és a tömeget a hűtési igény tovább növeli.

-

Sikeres megoldásként a kapcsoló üzemű tápegységek terjedtek el. Ebben a lineáris tápegység működési elvét nagyfrekvenciás vezérléssel kombinálják.

2


A KAPCSOLÓ ÜZEMŰ TÁPEGYSÉG A kapcsoló üzemű tápegység (switching-mode power supply, SMPS) működésének, részletes elektronikai jellemzőinek, megoldásainak ismerete nem feladatunk, de főbb egységeit fel kell ismernünk, értenünk kell. Ezeket mutatja be az alábbi ábra:

2. ábra. Kapcsoló üzemű tápegység blokkvázlata

Szükség van a hálózati feszültség galvanikus elválasztására a törpefeszültségű kimenetektől. Ez érintésvédelmi szempontok miatt elengedhetetlen. A váltakozó feszültséget egyenirányítással lüktető egyenfeszültségűvé alakítják, majd simítják, szűrik. Félvezető eszközökkel ezt a feszültséget kapcsolják rá kellő gyakoriságú megszakításokkal (szakszerűbben négyszögjel formában) a transzformátorra. A kapcsolási frekvencia 30 kHz5 Mhz közötti, azaz igen magas a hálózati frekvenciához képest. E miatt, valamint a négyszögjel fel- és lefutó élei miatt lehetséges a jelentősen kisebb fizikai méretű és tömegű porvasmagos tekercsek alkalmazása transzformátorként, mely így megvalósítja a szükséges galvanikus elválasztást is. A tekercs szekunderoldalán megjelenő feszültségszintet nagy kapacitású kondenzátorokkal simítják, a nagyfrekvenciás zavarjeleket szűrik. Megfelelő

visszacsatolás

gondoskodik

a

vezérlésről,

amely

alapján

a

négyszögjel

frekvenciája folyamatosan változik a pillanatnyi terhelés függvényében. Tudnunk kell azonban, hogy ez a módszer közel sem eredményez olyan stabil és folyamatos feszültséget a kimeneten, mint a lineáris tápegységek. Ráadásul mind a betáplálási oldal, mind a környezete felé meglehetősen sok zavarjelet keletkeztet. 3


SZABVÁNYOSÍTÁS A számítógépek tápegységeivel kapcsolatos elvárásokat szintén szabványok rögzítik. Az ATX tápegységre vonatkozó aktuális szabvány az ATX/ATX12V Power Supply Design Guide version 2.2 névre hallgat. Ebből megismerhetjük a tápegység meghatározott méreteit, rögzítési pontjait, a benne elhelyezendő ventilátor egyes jellemzőit. A számunkra fontosabb elektronikai szempontokat is meghatározza a szabvány: -

a szolgáltatott feszültségszintek mértékét,

-

az elvárt teljesítményszintet (kívánt áramerősséget) az egyes ágakban,

-

a szükséges szolgáltatásokat,

-

a csatlakozótípusokat.

Jelenleg ötféle feszültséget követelünk meg a tápegységtől. Azonban mint láttuk, abszolút pontosság nem elérhető a kapcsoló üzemű tápegységekkel, így a szabvány meghatározott tűrésekkel adja meg ezeket. Feszültség értéke

Ág neve

Tűrés

+12V1

±5%

+11,40

+12,00

+12,60

V

+12V2

±5%

+11,40

+12,00

+12,60

V

+5V

±5%

+4,75

+5,00

+5,25

V

+3,3V

±5%

+3,14

+3,30

+3,47

V

-12V

±10%

-10,80

-12,00

-13,20

V

+5VSB

±5%

+4,75

+5,00

+5,25

V

Min.

Nom.

Max.

Mértékegység

Látható, hogy +12 V-on két ág található. Valójában ennél több is lehet, nagy teljesítményű tápegységek esetén három, esetleg négy +12 V-os ágat is találunk. Ennek oka, hogy egyre több egység igényli e magasabb feszültséget. Ugyanakkor a +5 V szerepe (aminek bevezetése hajdan a TTL áramkörök miatt kiemelt jelentőségű volt), mára csökkent, de például az USB felületek is ezt a feszültséget szolgáltatják a csatlakozón keresztül. A nagyobb integráltságú, egyre kisebb fizikai méretű félvezetők egyre kisebb feszültségen működnek. Ezért jelent meg a 3,3 V is, amit a RAM modulok mellett az AGP portos videovezérlők is használtak. Ugyanakkor szükséges ezeknél kisebb feszültségértékek előállítása is. Erre minden alaplapon látunk példát, a kondenzátorok és teljesítménytranzisztorok jelenléte erre utal.

4


3. ábra. Az alaplapon található tápfeszültség-előállítást szolgáló alkatrészcsoport

Talán feltűnt, hogy az előző modulfüzetben már megismert feszültségértékek közül a táblázat a -5 V-t nem is tartalmazza. Ennek oka, hogy ezt ma már nem használják (az ISA busz eszközei használták legtovább, de ilyet már ATX-es alaplapon nem találunk). A -12 Vos ág jelentősége is csökkent, egyes tápegységek már ezt sem szolgáltatják. Ha egy régebbi számítógépet bontunk meg, azt tapasztaljuk, hogy vagy a tápegységre szerelték a gép be/kikapcsolóját (IBM PC), vagy az előlapi kapcsolóhoz vezet többszörösen szigetelt négyeres vezeték (AT). Ennek oka, hogy ezekben a készülékekben a be/kikapcsolók

valóban

a

hálózati

feszültség

kapcsolását

végezték

el.

Ez

előny

a

környezettudatosság (hisz így nincs készenléti teljesítményfelvétel) és a biztonság (a hálózati áramimpulzusoktól, így a villámterhelésektől is galvanikusan elválasztottuk az eszközt) szempontjából. De a hálózati feszültség gépen belüli vezetgetése érintésvédelmileg nem szerencsés, és a meghibásodott vezetékszigetelés a törpefeszültségű egységek tönkremenetelét is előidézheti. Az ATX tápegységek más megoldást tartalmaznak. Szolgáltatnak két vezérlőjelet. A „Power Good” („tápfeszültség megfelelő”) vezetéken a tápegység csupán tájékoztatja az alaplapot arról, hogy üzemszerű feszültségszinteket szolgáltat valamennyi kimenetén. Ennek a számítógép indításakor a jelentősége az, hogy amíg e vezetéken meg nem jelenik a logikai magas szint (+5 V), addig a gép nem indul el. Ez egyúttal a hibafeltárás diagnosztikai eszköze is, hisz ha működésképtelenség esetén a tápegység ellenőrzésekor itt nem mérhető a megfelelő jelszint, azonosítottuk a tápegységet mint a hiba forrását. Üzem közbeni jelentőségét az adja, hogy a hálózati feszültség kiesése vagy valamely ág túlterhelődése (zárlata) esetén szintén alacsony logikai szintre (0 V) kerül a vezeték, így a számítógép leáll (helyesebben megszakad a működése), a további károsodás ezzel elkerülhető.

5


4. ábra. Szabványos tápegység

Megváltozott a számítógép indításának módja is. Az AT gépektől eltérő megoldás, hogy a tápegység feszültség alatti helyzetében folyamatosan szolgáltat +5 V-ot az SB (standby, készenlét) vezetéken az alaplap számára. A BIOS-ban meghatározható, hogy ebből mely egységek részesüljenek. Így ennek segítségével a hálózati kártya számára is állandó készenlétet tarthatunk fenn, ami a hálózati adatforgalom meghatározott jelére képes a számítógép élesztésére. A szokásos élesztési folyamat is erre a feszültségellátásra épül. Az előlapon elhelyezett kapcsoló csupán egy meghatározott impulzust szolgáltat, tényleges kapcsolást a tápegység vonatkozásában nem végez. De — bár továbbra is megtalálható az alaplapokon az akkumulátor egyes áramkörök működtetéséhez (pl. óra) — ma

már nem találkozunk a lemerült akkumulátorok

problémájával szintén a készenléti feszültségszolgáltatás következtében. Csatlakozók A különböző egységek számára többféle csatlakozón keresztül juthatnak el a szükséges feszültségek. Rendszerint egy rányomtatott kóddal is azonosítják ezeket, de alakjuk úgy van megtervezve, hogy más eszközhöz vagy helytelen pozícióban ne lehessen csatlakoztatni tévedésből. Ezek közös jellemzője, hogy a vezetékek színezése meghatározott. Ugyanakkor az egyes csatlakozókhoz meghatározott áramerősség-értékek is társulnak, amelyeknél nagyobb terhelést üzemszerűen károsodás nélkül nem viselnek el. E miatt szükséges egyes csatlakozókban az ugyanahhoz az ághoz csatlakozó több vezeték csatlakoztatása.

6

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Alaplapi csatlakozók AT gépek esetén két csatlakozó szolgált az alaplap tápellátására: P8 és P9. Ezek egyforma kialakításúak, így sajnos — az alapelvtől eltérően — felcserélhetők. Helyes pozíciójuk, ha a fekete

vezetékek

egymás

mellé

kerülnek.

Helytelen

csatlakoztatásuk

az

alaplap

meghibásodását okozza.

5. ábra. AT alaplapok feszültségellátása a P8, P9 csatlakozón, alul a foglalattal ATX alaplapok esetén a fejlődés során két megoldással találkozhatunk a gyakorlatban. Eredetileg 20 érintkezős (pin) csatlakozót (P1) alkalmaztak az alábbi kiosztásban (az ábrán az egyes pinekhez rendelt színek a vezetékek szabványos színösszeállítása szerint):

6. ábra. 20 tűs alaplapi csatlakozó 7


7. ábra. 20 tűs csatlakozó kiosztása, színhelyes ábrázolással

A növekvő áramigény és a csatlakozó 10 A/pin maximális terhelhetősége miatt a csatlakozó 24 érintkezősre nőtt. Ennek kiosztása:

8. ábra. 24 tűs alaplapi csatlakozó 8


9. ábra. 24 tűs alaplapi csatlakozó kiosztása színhelyes jelöléssel

Mindkettőre igaz, hogy csak egy módon (tájolással) csatlakoztatható. Ezt a rajta elhelyezett fül mellett az egyes pinek alakjának kialakítása is biztosítja.

10. ábra. A helyes csatlakoztatást a megfelelő kialakítással segítik

9

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Amennyiben modernebb alaplapunk 24 tűs csatlakozást igényelne, de a tápegység csak 20 tűs csatlakozóval szerelt, három lehetőség közül kell választanunk: -

A 20 tűs mellett található egy 4 tűs csatlakozó (24 jelzéssel), mely kiegészíti a csatlakozósort, ennek csatlakoztatása megoldja a gondot. Azonban ez nem azonos sem kiosztásában, sem geometriai méreteiben a CPU külön tápellátására szolgáló más csatlakozókkal, ne erőltessük azokat ide!

-

Mivel e négy érintkező az alaplapon egyébként össze van kötve a többi, azonos feszültségszintet szolgáltató érintkezővel, így megkísérelhetjük ezek nélkül is üzemeltetni az alaplapot. Mint már említettük, a kiegészítő 4 kontaktus csak a névleges túlterhelés miatt került bevezetésre. A számítógép mindenképpen el fog indulni, és ha nem üzemeltetjük tartósan teljes terhelési szinten, esetleg eleve csekélyebb teljesítményű konfigurációról (pl. kisebb processzort alkalmazva) van szó, hosszú távon is biztosítható így a használat.

-

Végső esetben azonban rákényszerülhetünk a tápegység cseréjére. Ez egy biztos, ám drága megoldás.

Előfordulhat az ellentétes probléma is: egy 20 tűs csatlakozással ellátott alaplapú számítógépben tápegységet cserélünk, és ennek nem kellően gondos megválasztása miatt azon 24 tűs csatlakozó található. Ilyenkor célszerű átalakító használata. Kiegészítő tápfeszültség csatlakoztatásra szolgálnak a 4 pólusú P3, (CPU1, CPU2) jelű csatlakozók. Ezeket (a szükségeseket) az alaplap leírása szerint csatlakoztassuk. Kiosztásuk:

11. ábra. Kiegészítő tápellátás csatlakozója

Léteznek 6, illetve 8 tűs, szintén csak +12 V szolgáltatására szolgáló csatlakozók részben egyes alaplapok, részben videokártyák számára. A régebbi ATX tápegységek pedig egy, az AT alaplapi csatlakozóhoz hasonló, 6 tűs csatlakozóval is rendelkeznek, ám ezt újabb alaplapok nem igénylik

— de tudjunk róla, hogy ennek kiosztása AT alaplapok

csatlakoztatására nem alkalmas.

10

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Háttértárak csatlakoztatása A perifériák csatlakoztatására három típus szolgál. A párhuzamos ATA eszközök a köznyelvben „molex”-nek (P4) nevezett csatlakozót alkalmazzák. (Az elnevezés akként téves, amint a Jeep is csupán egy gyártó, mégis gyakran a terepjáró szinonimájaként alkalmazzák.) E négytűs csatlakozó + 5 és +12 V-ot szolgáltat:

12. ábra. 4 tűs perifériacsatlakozó

Ennek kisebb méretű és terhelhetőségű változata (P6) (a flopik csatlakoztatására néhol még fellehető):

13. ábra. 4 tűs csatlakozó flopihoz

11

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA A soros ATA csatlakozású eszközök által alkalmazott csatlakozó kialakításának geometriája biztosítja a helyes illesztést:

14. ábra. SATA eszközök tápcsatlakozója

Ugyanakkor előfordul, hogy a szükségesnél kevesebb ilyen található az egyes ágakon. Erre megoldás a P4 csatlakozóhoz gyártott átalakító:

15. ábra. SATA eszköz tápellátása átalakítóval

Ez annak ellenére megoldást jelent, hogy nyilvánvalóan nem szolgáltatja a +3,3 V-os feszültséget. Azonban a SATA eszközök ezt maguk is képesek a +5 V-os ágból generálni.

12


A TÁPEGYSÉG ELLENŐRZÉSE MÉRÉSSEL Több ok miatt is gyanakodhatunk a tápegység vagy a hozzá tartozó vezetékezés, csatlakozások hibás működésére: -

A számítógép nem indul el, „életjelet” sem ad.

-

A számítógép megkezdi a bootolást, de azt megszakítva kikapcsolt állapotba kerül.

-

Egyes egységek hiányát jelzi a gép (pl. a háttértárolókat nem érzékeli, azok érezhetően nem kapják meg a szükséges tápfeszültséget).

-

A számítógép tartós működés közben leáll, és nem is indítható újra, csak hosszabb idő elteltével.

-

Fény- és hangjelenségek a tápegység tájáról, majd a számítógép leállása.

A hibajelenség pontos behatárolására, feltevésünk ellenőrzésére végezzünk ellenőrző méréseket. Feszültség alatti munkavégzés során minden esetben körültekintően tartsuk be az érintésvédelmi és balesetmegelőzési előírásokat! Készítsük elő a szükséges mérőeszközöket, mérőzsinórokat. Ha rendelkezünk megfelelő teszterrel, használjuk azt, hisz így minden egyes ágon azonnal megbízható mért értéket olvashatunk le.

16. ábra. Tápegység ellenőrzése teszter segítségével

Szükségünk

lesz

2

db

digitális

multiméterre,

valamint

mérőcsúcsokkal

szerelt

mérőzsinórokra. Áramerősség méréséhez a csatlakozótípusnak megfelelő mérőátalakító eszközt használjunk.

13

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA A számítógép legyen kikapcsolva és áramtalanítva. A számítógépházat a már ismert módon bontsuk meg. Helyezzük feszültség alá az eszközt, és elsőként ellenőrizzük a „Power Good” jelet. A jel értékének a logikai magas szintnek megfelelő, 3,5-5 V közötti értékűnek kell lennie. Amennyiben nulla közeli értéket tapasztalunk, elkerülhetetlen a tápegység kiszerelése, erre még visszatérünk. Rendszeresen előforduló alattomos hiba, ha tartós üzem közben áll le a számítógép. Ennek oka a tápegység tartós túlterhelése vagy nem elégséges hűtése, amely miatt a tápegység önvédelemből (túláramvédelemi vagy hővédelmi áramkörének jelzése alapján) beszünteti tevékenységét, és csak az üzemi viszonyok normalizálódása után hajlandó ismét munkába állni. Az üzemi hőmérséklet elérése is lassabb kikapcsolt állapotban, hisz a ventilátorok sem vezetik el a már felhalmozódott hőmennyiséget. A terhelés ellenőrzésére üzemi körülmények között végezzünk méréseket, ennek során a számítógép

működtetése

közben

ellenőrizzük

az

egyes

feszültségszintek

meglétét

valamennyi ágon. Az ismertetett táblázatban szereplő értékeknél nagyobb eltérés szintén a tápegység hibáját vetíti előre. Valamely megtáplált eszköz túlzott áramfelvételére gyanakodjunk, ha az az elvárhatónál jobban melegszik, rendellenes hangokat hallat. Gyanúnk megerősítésére mérhetjük az eszközön átfolyó áram nagyságát is, s ezt összevethetjük annak a gyártótól beszerzett műszaki paramétereivel. A mérőkapcsolást csak a számítógép kikapcsolt, áramtalanított állapotában állítsuk össze. A mérőkapcsolás megbontásához, valamint az eszköz rendszerből történő kiiktatásához szintén csak a számítógép kikapcsolása, majd áramtalanítása után lássunk neki. A számítógép újraindításával ellenőrizzük az üzemszerű működést. Ha az ekként helyreállt, gondoskodjunk az előzőleg kiiktatott eszköz szükség szerinti pótlásáról. Ha a hirtelen leállás után egyáltalán nem indul újra a rendszer, s a „Power Good” jel sem jelenik meg, gyanakodjunk a tápegységbe épített műszerbiztosíték kiolvadására. Előfordulnak kontaktus- (érintkezési) hibából adódó problémák is. Ezek forrása az egyes csatlakozó felületek oxidálódása, esetleg az olyan ágakban, ahol több csatlakozó van felfűzve, a csatlakozón belüli toldás hibája. Néhány tápegységben a felesleges kábeleket elkerülendő, már a tápegységhez is csatlakozón keresztül kapcsolódik a kábelköteg, ez is hibaforrás lehet. Ezek a hibák meglehetősen ritkák, és a vezetékek, csatlakozók módszeres átmozgatásával megszüntethetőek. Ha a hiba visszatérő, lehetőleg az ág elején található csatlakozót alkalmazzuk, illetve többszöri újracsatlakoztatás már elegendő a kontaktus helyreállásához. Végső esetben (ha szemmel láthatóan korrodált a csatlakozófelületek valamelyike) alkalmazhatunk kontaktusjavító spray-t is.

14


A TÁPEGYSÉG MEGBONTÁSA, HIBAFELTÁRÁS, MÉRÉS, AZ ALKATRÉSZEK CSERÉJE Amennyiben a tápegység rendellenes működését vagy működésképtelenségét állapítottuk meg, azt szereljük ki a számítógépházból. A tápegység kiszerelése előtt szüntessük meg az eszköz elektromos hálózati csatlakozását, majd tartsuk pár másodpercig benyomva a készülék bekapcsológombját, ezzel süssük ki a tárolt elektromos töltést a tápegység kondenzátoraiból! Bontsunk

le

valamennyi

tápcsatlakozást,

ellenőrizzük,

hogy

a

kábelezés

könnyen

kiemelhető, szükség esetén a kábelkötegelőkből fűzzük ki a tápfeszültség-vezetékeket. Természetesen a jó kontaktus megkívánja a csatlakozások szoros kapcsolódását, így azok megbontása néha nagyobb fizikai erőt kíván (pl. alaplapi és P4-es csatlakozók). Annak érdekében, hogy elkerüljük a rángatással járó károsodást, a csatlakozó foglalatának környékét egyik kezünkkel megtámasztva, a másik kezünkkel a csatlakozót ide-oda mozgatva oldjuk. Egyes csatlakozóknál szükséges a biztosító fül előzetes oldása (pl. P1). Ezt követően távolítsuk el a tápegységet rögzítő csavarokat, majd emeljük ki a hibás tápegységet a számítógépházból. Ennek megbontása a süllyesztett fejű csavarokkal lehetséges. A fedél eltávolítása után mindenekelőtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az egységet. Számos hiba feltárható így, illetve számba vehetjük a karbantartási feladatokat is:

17. ábra. A tápegység belsejében az átáramoltatott levegőből porlerakódás keletkezik

-

Figyeljük meg a porlerakódás mértékét, eloszlását.

-

Vegyük észre az egyéb idegen, nem odavaló anyagokat.

-

Fedezzük fel a túlzott hőhatás (égés, elszíneződés) nyomait.

-

Vegyük észre, ha valamely alkatrész megjelenése (ezek rendszerint az elektrolitkondenzátorok) rendellenes (felpúposodott, szétrobbant). 15

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Portalanítsuk a tápegység belsejét, távolítsuk el az idegen anyagokat. Ha valamely alkatrész feltűnően sok, vagy kirívóan kevés port hordoz, szintén működési rendellenességre utalhat. Ugyanis a por az elektrosztatikus feltöltődés miatt ülepszik ki a levegőből, tapad meg a felületeken. Ennek hiánya az adott alkatrész nem működő voltára utal. Nem

ritka

a

rossz

hűtés

miatt

túl

magas

hőmérsékleten

használt

tápegységek

meghibásodása. Ennek egyik oka, hogy a számítógépház belsejéből a tápegység az eleve már (pl.: a processzor által) felmelegített levegőt szívja ki, amely így kisebb hőátadást tesz lehetővé. Ez ellen azzal védekezhetünk, ha kiegészítő ventilátorral segítjük a számítógépház hűtését. A másik ok a tápegység ventilátorának meghibásodása lehet. A modern tápegységekben ezek vezérlése fordulatszámuk változtatásával a hőmérsékleti viszonyok függvényében történik. Rendszerint nem a szabályozás hibásodik meg, hanem a ventilátor. Bár a ventilátorokkal

külön

modulfüzetben

részletesen

is

megismerkedünk,

röviden

a

leggyakoribb hibajelenségek: -

A motor tekercselése megszakad, így teljesen működésképtelenné válik.

-

A motor tekercselése zárlatos lesz, ez fokozott áramfelvétellel és ezzel együtt melegedéssel jár, és végül ez is teljes működésképtelenséghez vezet.

-

A ventilátor lapátjain vagy a hozzá tartozó felületeken lerakódott por, egyéb szennyeződés mennyisége olyan nagy, hogy az már a szabad forgását akadályozza.

-

A csapágyazás (általában csúszócsapágy) megszorul, ezzel lassítja, esetleg meg is állítja a lapátok mozgását.

A

A vezérlőelektronika meghibásodása, a tápfeszültség elvesztése.

ventilátor

csatlakoztatása

forrasztással

történik,

megfelelően

előmelegített

forrasztópákával forrasztjuk ki, majd oldjuk a rögzítő csavarokat is a kiszereléséhez. Portalanítás

után

ellenőrizzük

működőképességét.

Ehhez

használjunk

változtatható

feszültségű labor tápegységet. Alakítsuk ki a mérőkapcsolást, elmozdulás ellen rögzítsük a vizsgált eszközt. Fokozatosan növeljük a ventilátorra kapcsolt feszültséget, közben figyeljük meg a felvett áramot. Mintegy 2 V körül meg kell indulnia a forgásnak. Az átfolyó áram nagysága néhány 10 0mA lehet legfeljebb, hiszen — mérettől függően — ezek a ventilátorok 1-10 W teljesítményűek. A rendellenes zajok vagy az elégtelen forgási sebesség — a növelt feszültség mellett — meghibásodásra, kopásra utal. Tekintettel a ventilátorok árára, aligha érdemes ezek javításával bajlódni. Ráadásul az ettől várt eredmény, összevetve a sikertelenség kockázatával, illetve az ezzel járó ismételt javítás költségével (és a felhasználó szempontjából: bosszúságával), csekély.

16


18. ábra. A tápegység kiszerelt ventilátora, és a forrasztott csatlakozás

Csere esetén az eredetivel megegyező típus beszerzése szinte lehetetlen, épp filléres alkatrész jellege miatt. Cseredarabot a méret és az ehhez társuló rögzítési pontok alapján válasszunk, de ellenőrizzük, hogy megfelelő légszállításra képes, 12 V névleges feszültségű legyen. Lehetőség szerint „csendes” típust keressünk (sok esetben ezt a szervizben fellelhető másik

hibás

tápegységből

is

kibonthatjuk

—

természetesen

ehhez

a

megrendelő

tájékoztatása, hozzájárulása is szükséges). A csendesség a csapágyazás, valamint a lapátok geometriai kialakításának függvénye. Végső esetben szükség lehet a kopott csapágyazású ventilátor javítására is. Ez esetben távolítsuk el a csapágy fedelét. Rendszerint ezt egy, a ventilátor műszaki adatait tartalmazó matrica takarja. Eltávolításakor ügyeljünk visszaragaszthatóságra. A csapágyba egyetlen csepp varrógépolajat tegyünk, és mozgassuk néhányszor körbe a lapátokat. Gondoskodjunk a pormentes lezárásról, próbaüzemmel győződjünk meg a javítás sikeréről. Ám az ilyen berendezéstől hosszú távú sikert ne reméljünk. A pillanatnyi nagymértékű túlterhelés vagy a hálózati feszültségben induló áramimpulzus okozhatja a tápegység biztosítékának kiolvadását. Ez egy utolsó védelmi vonalnak szánt biztonsági intézkedés, így nem is feltétlenül található meg mindegyik tápegységben. Ha van, akkor is rendszerint forrasztással rögzítik, hogy elkerülhető legyen a foglalatból történő kiesése. (Ez is utal a csere esetlegességére, ritkaságára.) Ha ennek kiolvadását észleljük (a szál eltűnése vagy egyszerű ellenállásmérés során), akkor kiforrasztását követően állapítsuk meg névleges értékét. Két adatra lesz szükségünk: -

névleges feszültség: rendszerint 250 V.

-

névleges áram: például 6 A.

17


19. ábra. A tápegység védelmét szolgáló olvadóbiztosító

Csak az eredetivel egyező értékűt szereljünk be. Amennyiben a biztosíték többször kiég, úgy a tápegység olyan hibáját kell feltételeznie, aminek javítása meghaladhatja tudását. Még egy javítási esetre szolgálhatunk megoldással. Gyakori meghibásodási ok, hogy a meleg környezet

miatt

a

kevésbé

jó

minőségű

elektrolitkondenzátorok

hibásodnak

meg:

kiszáradnak, vagy épp ellenkezőleg, oldaluk felpúposodik, esetleg fel is robbanhatnak. Ha egyértelmű jelek alapján tudjuk azonosítani a hibás alkatrészt (ezek a nagy kapacitású elektrolitkondenzátorok a képen látható kivitelű, nagyméretű, hengeres alkatrészek), azt forrasszuk ki, távolítsuk el a nyomtatott áramköri lapról! A rajta található (vagy a nyomtatott áramköri lapról leolvasott) feliratokról állapítsuk meg típusát, jellemző paramétereit. Legalább az alábbiak megfejtése (leolvasása) szükséges: -

A kapacitás értéke: ezt mikro Faradban (µF, esetleg uF jelzéssel) adják meg, jellemző értéke 50 000 és 200 000 közötti, de ez a tápegység méretezésétől függő egyedi adat.

-

Működési feszültség: a számítógép-tápegységek törpefeszültségű áramköreiben rendszerint legalább 32 V-ra méretezett kondenzátorokat alkalmaznak.

-

A kivezetések polaritásra utaló jelzése.

Kizárólag az eredetivel egyező elektronikai paraméterű, és a beépíthetőség érdekében azzal — különösen a lábak elhelyezkedése és távolsága tekintetében — egyező fizikai méretű alkatrészt alkalmazzunk a csere során! A cserealkatrész beépítése, beforrasztása során különös gonddal ügyeljünk a helyes polaritásra, ennek felcserélése rövid úton hang- és fényjelenségek, valamint legalább a cserélt alkatrész tönkremenetelének forrása. Segítségként a nyomtatott áramköri lapon minden esetben jelzik a pozitív pólus helyét.

18

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA A javítást követően próbaüzemmel kell ellenőriznünk a tápegység megfelelő működését. Ezt ne a számítógépbe visszaszerelve végezzük, így elkerülhető, hogy hibás munkavégzésünk további hibákat okozzon. Az ellenőrzés lépései: -

A mérőkapcsolás megtervezése

-

A mérőkapcsolás összeállítása

-

A tápegység elindítása

-

Üresjárati ellenőrzés

-

Terhelés alatti ellenőrzés

A mérőkapcsolás megtervezése és összeállítása során az egyes ágakban elvárható feszültségszinteket kell mérnünk a már ismertetett elvek szerint. Ennek teljesüléséhez − mivel a tápegység nincs beépítve − gondoskodnunk kell annak „elindításáról”, azaz szimulálnunk kell a bekapcsolás folyamatát. Ez AT tápegységek esetén üresjáratban nem lehetséges, csak megfelelő műterhelésekkel. Az ATX tápegységeknél viszont tudunk üresjárati feszültségeket is mérni. Feszültség alatti, megbontott eszközben végzett mérés mindig különös odafigyelést, az érintésvédelmi és biztonsági szabályok maradéktalan betartását követeli meg. Helyezzük hálózati feszültség alá a tápegységet. Az alaplapi csatlakozó megfelelő pontjait kell rövidre zárnunk: -

A 20 pines csatlakozó 14. tűjét vagy

-

a 24 pines csatlakozó 17. tűjét kell alacsony potenciálra hozni.

Az említett vezetékek rendszerint zöld szigetelésűek (de a tápegység adattábláján a PS_ON jelzéshez társított vezetékszínt ellenőrizzük!), a nulla potenciál pedig fekete vezetéket jelent. A rövidzárat mérővezetékkel idézhetjük elő. Érzékelnünk kell a tápegység ventilátorának beindulását, és elvégezhetjük az egyes ágakhoz tartozó feszültségszintek mérését. Üresjáratban sem haladhatja meg ez − a tűréshatárt is figyelembe véve − a megengedett maximális feszültséget. A tápegység áramtalanítása után a névleges terhelhetőség felének megfelelő műterhelést csatlakoztassunk az egyes ágakhoz (egyszerre valamennyihez). Ennek méretezésére szolgál az alábbi példa:

A mérendő tápegység egyik 12 V-os ága névlegesen 18 A. A tervezett áramerősség tehát 9 A. Ennek megfelelően: R =

U I

=

12 V

~ 1,33Ω

9A

19


Azonban a műterhelések fontos jellemzője az elfűtendő (disszipált) teljesítmény meghatározása is: P = U * I = 12,6 V * 9 A = 113,4 W. Látható, hogy ennek számolásakor a tűrés szerinti legmagasabb feszültségértéket vettük alapul, de még e mellett is legalább 10% tartalékkal számoljunk. Így a helyesen megválasztott érték legalább 125 W terhelhetőségű műterhelés. Az egyes feszültségek mérése, az adatok rögzítése a már ismert módon történjen. Mérés közben figyeljük a tápegység ventilátorának működését (magasabb fordulatszámon kell üzemelnie rövid idő után), valamint a kiáramló levegő hőmérsékletét. A tápegység egyéb elektronikus hibáinak kijavítása nem tartozik e szakma művelőjének tevékenységi körébe. Ahhoz sem kellő elméleti, sem gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik. Az ez iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk figyelmébe a 33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész, illetve az 54 481 03 0010 54 02 Informatikai műszerész szakképzéseket. Rendszerint a leírtnál nagyobb javítás nem is gazdaságos, figyelembe véve az eszközök tervezett üzemidejét, valamint a változó feszültség- és csatlakozóigényt a kiszolgálandó eszközökben. Bár a javított tápegység működése hosszabb időre megoldást jelent, az egyes javítások előtt mérlegeljük, hogy a meghibásodás a tartós rossz üzemi körülmények közötti működtetés rovására írható-e. Ez esetben ugyanis ismétlődő meghibásodásokra kell számítanunk. Lehetőség szerint gondoskodjunk az eszköz működtetési környezetének javításáról, vagy legalább tegyünk erre javaslatot.

A TÁPEGYSÉG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRETEZÉSE, TÁPEGYSÉGVÁLASZTÁS A meghibásodások gyakori oka - mint láttuk - a tartós túlterhelés, az e miatti melegedés. Mind a konfigurációba beépített, mind a csere alkalmával kiválasztandó tápegység esetén kövessük az alábbi méretezési eljárást: Határozzuk meg a konfiguráció alapján a maximális teljesítményfelvételt az egyes részegységek vonatkozásában: -

Alaplap: a műszaki dokumentáció szolgál információval, vagy interneten keresztül a tesztértékek. Nem véletlenül vannak egyes áramköri elemeken külön passzív, néha aktív hűtések. Jellemző érték lehet a 40-100 W.

-

Processzor: a műszaki adatok között találhatunk jellemző és maximális értéket is, utóbbit vegyük figyelembe (pl.: Intel E7600 processzor esetén 120 W, és ne tévesszen meg bennünket a TDP értékként megadott 65 W-os érték).

-

Videokártya: igen széles teljesítménytartományt tapasztalhatunk, előfordul, hogy külön

tápegységet

is

igényelhet

az

eszköz.

Szokásos,

hogy

kiegészítő

tápcsatlakozóként a perifériáknál alkalmazott 4 tűs csatlakozót kell alkalmaznunk. Így jellemző értékként 30-100 W-tal számoljunk. -

Egyéb csatolókártyák: a hang-, tuner- és más csatolókártyák teljesítményigénye jelentősen szerényebb, mintegy 10-15 W-os átlagos értékkel kalkulálhatunk.

20

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA -

Háttértárak:

mind

az

optikai

meghajtók,

mind

a

merevlemezes

háttértárak

teljesítményét 15 W/darab értékkel érdemes becsülni. -

Egyéb fogyasztók: ilyen lehet az USB-n szolgáltatott áram, amely szabvány szerint kimenetenként maximum 1000 mA. Ez nyolc USB csatlakozó esetén már jelentős, 40 W teljesítményt jelent.

Az így kapott értékeket összegezzük. Gondoljunk a méretezés során a tervezett bővítésekre is. Javasolt kellő teljesítménytartalék képzése, ez legalább 20% legyen. A kereskedelemben számos típus kapható. Vásárlás előtt ne csupán

a kiszámolt

teljesítményigény, hanem az egyes gyártók független tesztekkel (ilyet számos informatikai szaklap készít, ezek interneten is szép számban elérhetőek) alátámasztott megbízhatósága is legyen szempont. Természetesen a gazdasági lehetőségek, az ár is meghatározó. Azonban ne feledjük, hogy a tápegység meghibásodása valamennyi hozzá csatlakoztatott egységet is tönkreteheti, mely így igen jelentős anyagi, és a háttértárak miatt adatbiztonsági kockázat is.

20. ábra. Tápegység adattáblája

TANULÁSIRÁNYÍTÓ A „Szakmai információtartalom” részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti kérdéseink „Esetfelvetés—munkahelyzet” tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Különösen fontos az egyes eszközök működésének fizikai alapjait megérteni, a hozzá tartozó fizikai ismeretek elsajátításához használja az internetes forrásokat! 21

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az informatika gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése és ezek alapján a gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata. Keressen választ tehát kérdéseinkre, de nézze meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje, mi mindent kell végiggondolnia, mielőtt döntene! Elsőként vegye számba a javítandó számítógép hibajelenségét! Próbálja a hibát minél szakszerűbben megfogalmazni!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

Indokolja meg a hibajelenség alapján, hogy miért a tápegység hibájára gyanakszik!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

Áramtalanítsa a számítógépet a leírt eljárást alkalmazva! Ügyeljen az áramütésből adódó balesetek elkerülésére! Mindig kellő elővigyázatossággal kezelje az elektronikus berendezéseket! Ne feledje: a feszültség alatti és a feszültségmentes áramköri elemek ránézésre alig különböznek, de érintésre annál inkább! A szerelés előkészítéseként oldja a perifériák csatlakozóit, és a számítógépházat helyezze el szerelésre alkalmas módon (lehetőleg munkaasztalon, bár erre a mindennapi gyakorlatban majd nem biztos, hogy lesz lehetősége). Bontsa meg a készülékházat, távolítsa el az oldallemezt (fedőlemezt)! Szüntesse meg a tápegység kapcsolatát a számítógép többi egységével, húzza ki a tápellátást biztosító csatlakozókat! A vezetékek kötegelőit is vágja el, és fűzze ki a házon kívülre a vezetékköteget. A hátlapon található (általában négy) csavar oldásával mechanikusan is szerelje ki a tápegységet, és ügyelve a számítógép egyéb részegységeire, szedje ki a házból. Ügyeljen, hogy a vezetékköteg ne akadjon be! Ne erőltesse, húzza, rángassa a tápegységet, figyelmesen dolgozzon! 22

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Bontsa meg a tápegység burkolatát a megfelelő csavarok eltávolításával! Írja le a szemrevételezéssel tapasztalható hibákat!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

Ellenőrizze a tápegységben elhelyezett biztosítékot, ha szükséges, cserélje ki! Általában — különösen a javítást követő várható élettartam, az üzembiztonság, valamint a javítással összefüggő ráfordítások és az új eszköz közötti árkülönbözet csekély mértéke miatt — a tápegységeket nem javítjuk. Természetesen a munkahelyi előírások alapján, különösen speciális eszközökben erre mégis sor kerülhet. Mivel e szakképesítés nem ad kellő elektronikai ismeretanyagot, ez rendszerint nem a szerelő, karbantartó, hanem a műszerész kollégák feladata. Soha ne kísérletezzen olyan javítással, amelyre nincs felkészülve! Gondoljon arra, milyen károkat okozhat a hibás vagy hibásan javított tápegység a számítógép különböző egységeiben! Soroljon fel ezek közül néhányat:

1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________ 5. ________________________________________________________________________________________

23

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA A tápegység meghibásodásának egyik oka lehet a nem megfelelő méretezés. Akár az otthoni gépén is célszerű ellenőrizni. Elsőként ehhez vegye számba a számítógépbe épített eszközöket! Ezt nem feltétlenül kell mechanikai megbontással elvégeznie. Szerencsésebb, ha az operációs rendszer vagy valamilyen alkalmas segédprogram használatával állapítja meg az egyes egységek pontos megnevezését, típusát, darabszámát stb. Az ezekhez tartozó jellemző és maximális teljesítményértékek meghatározására az interneten hajtson végre célzott keresést, vagy — ha az rendelkezésre áll — az egységek műszaki dokumentációját használja erre a célra.

Alaplap: __________________________________________________________________________________ Processzor: ________________________________________________________________________________ RAM: ____________________________________________________________________________________ Videokártya: _______________________________________________________________________________ Egyéb csatolókártyák: _______________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Merevlemezes meghajtók: ____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Optikai meghajtók: __________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Egyéb eszközök: ___________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

A teljesítményértékek közül a maximális értéket vegye figyelembe, és írja az előző felsorolásban az eszközök neve, típusa mellé! Mintegy 20-40% ráhagyással adja meg a szükséges tápegység-teljesítményt!

_________________________________________________________________________________________

24

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA Végezze el most ismét az előbbi méretezési feladatot, de ezúttal legyen tekintettel arra is, hogy

az

egyes

eszközök

milyen

tápfeszültségen

mekkora

maximális

áramfelvételt

igényelhetnek! Azaz ne a teljesítményértékeket írja az eszköz neve mellé, hanem az egyes feszültségértékekhez (3,3 V, 5 V, 12 V) az áramerősséget!

Alaplap: __________________________________________________________________________________ Processzor: ________________________________________________________________________________ RAM: ____________________________________________________________________________________ Videokártya: _______________________________________________________________________________ Egyéb csatolókártyák: _______________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Merevlemezes meghajtók: ____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Optikai meghajtók: __________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Egyéb eszközök: ___________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

Az összesítés során is használja e szempontot: feszültség

áramfelvétel

+3,3 V

A

+5 V

A

+12 V

A

A +12 V-os ágban mérlegelje, hogy a tápegység egyes ágaihoz milyen eszközöket célszerű hozzárendelni a megfelelő eloszlás és a túlterhelés elkerülése érdekében!

25


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Értelmezze az alábbi képen látható tápegység adattábláját! Töltse ki az alábbi táblázat hiányzó adatait!

21. ábra. Tápegység adattáblája

névleges feszültség

vezeték színe

szolgáltatott legnagyobb

(magyarul nevezze meg!)

áramerősség

-12 V -5 V +3,3 V +5 V +12 V (1. ág) +12 V (2. ág)

Milyen egyéb jellemzőket olvashat még le az adattábláról? Válaszát írja le a kijelölt helyre!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

26

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA 2. feladat Tápegység

méretezésénél az

egyes tervezett (beszerelt)

egységek

milyen

jellemző

teljesítményértékével számol? A megfelelő választ aláhúzással jelölje! -

Minimális

-

Átlagos

-

Névleges

-

Maximális

3. feladat Jellemezze a tápegység bemeneti és kimeneti feszültségeit!

Bemenet: _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ Kimenetek: ________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

4. feladat Írja le saját szavaival a tápegység olvadóbiztosítójának kicseréléséhez szükséges lépéseket!

1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________ 5. _______________________________________________________________________________________ 6. _______________________________________________________________________________________ 7. _______________________________________________________________________________________ 8. ________________________________________________________________________________________

27

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA 5. feladat Sorolja fel a tápegység szereléséhez, vizsgálatához szükséges eszközöket!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

28


MEGOLDÁSOK 1. feladat vezeték színe

szolgáltatott legnagyobb

(magyarul nevezze meg!)

áramerősség

-12 V

kék

0,5 A

-5 V

nincs

nincs

+3,3 V

narancs

24,0 A

+5 V

vörös

24,0 A

+12 V (1. ág)

sárga

18,0 A

+12 V (2. ág)

sárga/fekete

18,0 A

névleges feszültség

Egyéb információk: -

A +3,3 V és +5 V ágakból nyert maximális teljesítmény nem haladhatja meg a 123 W-ot.

-

A tápegység névleges teljesítménye 500 W.

-

Bemenetén 100-240 V közötti feszültséggel, 50-60Hz-es váltakozó feszültséggel működőképes, a 100 V-hoz 7 A, a 240 V-hoz 3,5 A maximális áramfelvétel tartozhat.

2. feladat -

Maximális

3. feladat Bemenet: 230 V, 50 Hz, váltakozó feszültség; Kimenetek: törpefeszültség, stabilizált egyenfeszültség.

29

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA 4. feladat 1. A tápegység fedőlemezének megbontása. 2. A porlerakódás eltávolítása. 3. A biztosító kiszerelése, kiemelése. 4. A biztosító jellemzőinek megállapítása. 5. Cserealkatrész beszerzése. 6. A biztosító beépítése (foglalatba helyezése, beforrasztása). 7. A tápegység összeszerelése. 8. Próbaüzem végzése a rendeltetésszerű működés ellenőrzésére. 5. feladat Csavarhúzó(k), sűrített levegős palack, porecset, digitális multiméter mérőzsinórokkal, teszter, forrasztóállomás.

30


IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Markó Imre: PC hardverkonfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996. www.wikipedia.com

AJÁNLOTT IRODALOM Markó Imre: PC hardverkonfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000. Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996. Csala Péter-Csetényi Arthur-Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest, 2003. Markus Bäcker: PC-doktor. Computer Panoráma, Budapest, 2002. www.wikipedia.hu http://sdt.sulinet.hu/

31

A(z) 1174-06 modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 33-523-01-1000-00-00

A szakképesítés megnevezése Számítógép-szerelő, -karbantartó

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 15 óra

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

A számítógép hardverelemei - Tápegységek működése, szerelése, karbantartása

Recommend Documents