2015. június
Tokod Nagyközség Önkormányzatának Hivatalos lapja
XXI. évfolyam 3. szám
TOKODI FALUNAP – 2015. JÚLIUS 11. HELYSZÍN: LUKÁCSI MÁTÉ MŰVELŐDÉSI HÁZ UDVARA
TOKOD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS CSALÁDJÁT A RENDEZVÉNYRE. 14.00 MEGNYITÓ DALOS TALÁLKOZÓ – MAGYAR NÓTÁK, NÉPDALOK 16.00 TŰZOLTÓ BEMUTATÓ 16.30 KULTURÁLIS PROGRAMOK: HOMORÓDALMÁSI FÚVÓSZENEKAR CSATAI ROZMARING ÉNEKKAR ARANYVIRÁG GYERMEKTÁNCCSOPORT BENJI SZÓRAKOZTATÓ ÉNEKMŰSORA SÓLYOMFI-NAGY ZOLTÁN SPIRITUÁLIS NÉPZENE ÍZISZ GYÖNGYSZEMEI HASTÁNC CSOPORT TOKODI CSILLAGFÉNY MAZSORETT CSOPORT
19.00 SZTÁRVENDÉG: KECSKÉS TIBOR – KEFIR 20.00 PUMPA ZENEKAR
A rendezvény ideje alatt a gyerekek szórakoztatására ugrálóvár, berendezett jurta, íjász bemutató és íjászat, póni lovaglás, kisvonatozás, vásározók! A fimon ételekről a basaharci TRIÁSZ étterem gondoskodik! Július 11-12-én a Tokod-üvegyári Liszt Ferenc Művelődési Házban a Tokodi Babavarró Szakkör kiállítása tekinthető meg! A falunap támogatói: Tokod Nagyközség Önkormányzata, György Attila, György Pékség, Juhász Sándor, Gonda és Tsa., Vas és Tsa. Tát, Makk József, Provizoll Bt., Bánhidiné Mészáros Edit Vitaminmax, Csákvári Ferenc, Gabi és Samu Vitamin kuckó, Tóth Márton Gazdabolt, Pánczél Attila Lottózó, Papp Norbert, Hundzsa László H-Framo, Manga Gyula, Kovács Lászlóné Tokod-üveggyár, Kara Erika Tokod-üveggyár, Pázmándi Kálmán Tokod-üveggyár, Triász étterem Basaharc, ElectroAuto Kft. Budapest.
-1-
Tokodi Kopogtató
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Óvodaalapítónk kitűntetése
Az idei pedagógusnap alkalmából, Tokod Nagyközség Önkormányzata „Tokodért” kitüntetést adományozott Szabó Tihamérné nyugdíjas óvodavezetőnek. Szabó Tihamérné, akit mi Adél óvónéniként ismertünk meg, alapította a tokodi óvodát 1940-ben, és nevelte a gyermekeket 1975-ben történt nyugdíjba vonulásáig. A kitűntetést, a kitüntetett tokodaltárói otthonában adtuk át, alpolgármester úrral. Isten éltesse a kitüntetettet, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett Tokodon, több nemzedék felé végzett áldozatos nevelői szolgálatával. Tóth Tivadar polgármester
Felhívás a kárpátaljai magyarok megsegítésére Kétszázezer nemzettársunk küzd mindennapi megélhetési gondokkal, családok ezreit foglalkoztatja a kényszerű otthonelhagyás gondolata Kárpátalján, pedig az ott élő magyarság szeretne megmaradni szülőföldjén, szeretné megtartani otthonát, túl kíván jutni a háború sújtotta Ukrajna gazdasági válságán. Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata - csatlakozva a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának felhívásához - arra kéri a megye lakosságát, gazdasági és közéleti életének szereplőit, hogy adományaikkal segítsék a bajba jutott kárpátaljai magyar településeket, közösségeket és családokat. Kérjük, csatlakozzon ehhez a nemes kezdeményezéshez! Támogassa Ön is nehéz helyzetbe került magyar honfitársainkat! Az adományokat a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 10036004-00320229-00000055 számú adakozási gyűjtőszámlájára várja, a közlemény rovatba a „Kárpátalja” szó feltüntetésével. A számlára befolyt összeget a Nemzetpolitikai Államtitkársággal egyeztetett helyre és célra használják fel. A támogatások közel 100 határon túli önkormányzathoz juthatnak el, a támogatásokat magyar, vagy részben magyar nemzetiségű lakossággal rendelkező helyiségek kapják. A segítség elsősorban idősekhez, gyermekekhez és szociálisan rászorult személyekhez jut el, a karitatív szervezetek és a történelmi egyházak bevonásával.
nak megfelelő sporteseményeken, HÉTPRÓBÁKON vettek részt a megye több helyszínén, közben az elméleti tudnivalókat az iskolai foglalkozásokon sajátították el. A pályázat során nagy értékű sporteszközökkel gazdagodunk, melynek egy része a tanév végére meg is érkezett. Egy másik pályázat során is megkezdődtek májusban a programok, melyek átnyúlnak a 2015-2016. tanév első két hónapjára. Csak néhányat említve kirándulások, sport-és szabadidős tevékenységek során tölthetik kellemesen az időt diákjaink. Június első hetében már megvalósult egy nyelvi témahét, melyet szeptemberben követ még egy. A német és angol hagyományokkal, az adott ország gasztronómiájával, érdekességeivel ismerkedtek a résztvevők. A különféle feladatok nagy sikert arattak. Szintén a pályázat során valósul meg egy húsz alkalomból álló informatika szakkör, mely tananyagon kívüli ismereteket, érdekességeket nyújt a tanulóknak. Ha nyár, akkor TÁBOROZÁS ! Az nyár folyamán tanulóink hat tábor közül választhattak, ebből öt a szülők számára teljesen térítésmentes, de a Zánkán megszervezendő Erzsébet–tábor is kedvezményes. A folyamatban lévő pályázatok segítségével sporttáborba, környezetvédelmi (ÖKO)táborba, kézműves táborba, német nemzetiségi hagyományokat őrző helyi napközis táborba és egy nemzetközi (Szlovákiában megvalósuló) táborban szerezhetnek életre szóló élményeket iskolánk tanulói. Az egész tanév is bővelkedett eseményekben, mely a tanulás mellett is tanulóink tudását, ismereteit hivatott gyarapítani. A helyi tanulmányi versenyek, kulturális vetélkedők, az iskolai és községi ünnepségeken való nagyon színvonalas szereplések is azt bizonyítják, hogy minden pedagógus egy célért dolgozik iskolánkban. Minél műveltebb, használható tudással rendelkező tanuló hagyhassa el a Tokodi Hegyeskő Általános Iskolát. A kitűnő és jeles tanulóinkra nagyon büszkék vagyunk, közülük többen is eljutottak területi és megyei tanulmányi versenyekre, ahol teljesítményükkel jó hírét vitték iskolánknak. Pepita bábszakkörünk a megyei bábtalálkozón elért első helyezése után az Országos bábtalálkozón Egerben ezüst minősítést szerzett. Kiváló sportolóink közül szerepel tanulónk a Vívószövetség országos ranglistáján, korosztályában 10. a rangsorban. Egy másik kiváló sportolónk országos versenyeken remekel íjászatban. De birkózó és futballozó tanulóink is rendre kiemelkedő eredményekkel dicsekedhetnek, méltán büszkék vagyunk rájuk! A jövőben is igyekszünk tanulóinknak a legvonzóbb programokat kínálni, de a tanulásban is megköveteljük a mindenkitől elvárható legjobb teljesítményt.
Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata
KÖZSÉGÜNK ÉLETÉBŐL Az iskola hírei Tartalmas tanévet búcsúztathatnak az iskola pedagógusai és diákjai. A tanulás mellett a „Pályázatok évének” is tekinthető a lezáruló tanév. Az őszi időszaktól a tanév végéig folyamatosan a sportról és az egészségnevelésről szólt a „Teljes körű iskolai egészségfejlesztés” címet viselő programsorozat. Az iskola tanulói az életkorukTokodi Kopogtató
-2-
Kornokovics Attiláné iskola igazgató
Az iskola igazgatója megköszöni a tanév folyamán nyújtott támogatásokat Farkas Lajosnak az Együtt a Gyermekekért Alapítványnak nyújtott pénzbeli támogatást, melyet a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi kirándulására fordítottunk Brilla Istvánnak, aki pogácsa, lángos, sütemény és üdítő adományával támogatta rendezvényeinket Bánhidiné Mészáros Edit /Vitaminmax/ és Keil Gabriella /Gabi és Samu-Vitaminkuckó/zöldségeseknek, akiknek zöldség-gyümölcs adománya tanulóink egészségszemléletét formálta Resszer Mónikának /Resszer Kft./, aki péksüteménnyel támogatta rendezvényünket és üzemlátogatási lehetőséget biztosított tanulóink részére Juhos Tamás kertésznek, egynyári színes virágpalántáit, melyek az üveggyári iskola kertjét díszítik Szabó László virágkereskedőnek, aki virágpalánta adományozásával színesítette a tokodi iskolaépület bejáratát
Az iskola nevelői és tanulói nevében minden kedves szülőnek köszönöm a segítséget, akik rendezvényeink előkészítésében és lebonyolításában fáradoztak. A tanév során támogatóink voltak: Gyermelyi Zrt. TESCO SUZUKI Ostermann cukrászda OlGA FA-KER
Mesevár óvoda 2014-2015-ös tanév eseményei Óvodánk ebben a tanévben pályázatnak és a fenntartónak köszönhetően megújult, megszépült, korszerűsödött. Esztétikus fa nyílászárókra cserélték a dupla üvegű kissé korhadt ablakokat, ajtókat, szigetelték az épület fontos pontjait, a fűtéskorszerűsítéssel gazdaságosabbá vált az energiafogyasztásunk és az épület külsőleg is megszépült. Modern, esztétikus jól felszerelt intézménnyel büszkélkedhetünk. Ebben az évben is sok színes, gazdag programot kínáltunk óvodásainknak Tokodon és Üveggyárban is. A tokodi nagy-és középső csoportosok ősszel Piliscséven a játszóparkban töltöttek el egy tartalmas délelőttöt. Kisvonaton utaztak, agyagoztak, kürtöskalácsot sütöttek, titokszobában jártak, állatokat simogattak, birtokba vették a park játékeszközeit. Ugyanilyen élményt jelentett számukra az állatkerti kirándulás is. Az üveggyári gyermekek a mogyoróhegyi vadasparkban jártak, és tavasszal Klastrom pusztára kirándultak. Mindenki zöld ruhába öltözött a föld napja alkalmából. Közös készülődés előzte meg mindkét helyen a lampionos felvonulást, mely a szülők és gyerekek kedvelt programja. Lampionkészítéssel töklámpás készítésével, töksütéssel, termésbábok készítésével, a Márton-napi legenda megismertetésével, „libalakomával” volt teljes a hagyományőrzés. Az őszi időszakban, üveggyárban, Mihály-napi forgatagban kézműves foglalkozások várták a szülőket és gyerekeket, őszbúcsúztató bált is szerveztek, ahol versekkel, mesével, mozgásos játékokkal köszöntötték a múló évszakot. Tokodon a „népmese napja” keretében közös mesélés, bábozás, drámajátszás adott lehetőséget arra, hogy óvodásaink anyanyelvi készségeit fejlesszük, irodalmi élményekkel gazdagítsuk személyiségüket. Ehhez társult az „Év múlik évet ér” projekt évszakzáró versekkel, énekekkel, és az „ovigalériával”, ahol a gyerekek munkáit megcsodálhatták a szülők is. A téli évszak – mint minden évbenmost is sok titkot rejtegetett a gyerekek számára. A Mikulásvárás, az adventi várakozás, a kis Jézus születésnapjának „előkészületei”, gyertyagyújtás, ajándékozás, betlehemi játékok, karácsonyi versek, dalok, történetek, a mindennapi elcsendesedés, végül a közös ünneplés, az összetartozás, a szeretet, az egymásra figyelés érzését erősítették. Ezúton is köszönjük a tokodi anyukáknak, hogy ismételten megajándékoztak bennünket egy élmény gazdag drámajátékkal. A karácsony meghittsége után jött a vidámság a farsangi forgatag, sok nevetés, tánc, rongyos bál az óvodában, farsangi bál a családokkal közösen, a „Kiszebáb égetés”, és az elmaradhatatlan bohózat, Puszi és Ernesztó komédiája az óvó nénik előadásában. Nemzeti ünnepünkön (március 15.) megismertettük a gyerekekkel nemzeti értékeinket, jelképeinket, hazánkat, hallgattuk a Himnuszt, Szózatot, verssel, dallal ünnepeltünk, tisztelegtünk az emlékműnél. Tavasszal ismét sok irodalmi élményben volt részük a gyerekeknek. Az óvodapedagógusok bábelőadásokkal örvendeztették meg őket, meséltek verseltek, s nem maradt el a kézimunkázás, éneklés, táncolás sem. Volt sok titok, meglepetés nemcsak a gyerekeknek húsvétkor, hanem a szülőknek is, elsősorban az anyukáknak, nagymamáknak. Anyák napja alkalmából a gyerekeké volt a főszerep és közös volt az öröm. Felkészülten, gyermeki bájjal, de magabiztos büszkeséggel adták át ajándékukat, melyet dallal, verssel, mesejátékkal, tánccal jelenítettek meg. Az anyukák örömkönnyei a kívánt hatást visszaigazolták. Mi felnőttek is meglepetéssel készültünk, gyermeknapra. Az óvodában Tokodon volt arcfestés, légvár, kreatív tevékenység, fagylaltozás, Gerti óvó néni népmesei bábelőadása, tűzoltó autó, melyre felmászhattak, felülhettek, tömlővel locsolhattak.
Üveggyárban gyermekhét keretében volt mesevarázslat, közlekedési nap, labdajáték, hangszersimogató. A tokodi anyukák ismét drámajátékkal kedveskedtek, a gyerekek és a felnőttek örömére. Volt még cirkuszlátogatás, melyről sok-sok élménnyel jöttek haza az ovisok. Vízügyi Múzeumba is voltak a nagyok. Környezetünk gazdag tárházat kínál a felfedezésre, természeti értékeink megismerésére, a környezettudatos életmód megismerésére. Ezt kihasználva rendszeresek voltak a kirándulások a környező hegyekre, rétekre, mezőkre. A nagycsoportosok elköszöntek az óvodától, gyermektársaiktól. Kis tarisznyájukkal a vállukon látogatást tettek minden csoportba, majd az aulában megvendégeltük őket süteménnyel hűsítő itallal. Egy másik napon a családok részvételével, ünnepi műsorral búcsúztak az óvodától. Szomorú és örömteli is ez az esemény. Szomorú, mert szoros kötődés alakul ki évek alatt a gyermek és felnőtt között. Örömteli, mert úgy érezzük, hogy olyan készségek birtokába kerültek, amelyek az eredményes tanulást lehetővé teszik. Az őszi Difer mérések megmutatták, hogy mely területeken szükséges fejleszteni a gyerekek képességeit. A rendszeres, differenciált, egyéni fejlesztés eredményességét a tavaszi kontrollvizsgálat igazolta, mert az ősszel még gyengébb képességterületekben fejlődés mutatkozott. Nemcsak a gyengeségeket korrigáltuk, hanem a tehetségeket is gondoztuk négyféle tehetségműhelyben (zenei, vizuális, környezeti és anyanyelvi.) Olyan tevékenységeket kínáltunk, amellyel a kis létszámú csoportok újfajta tapasztalatokat, ismereteket szereztek adott témakörben. A néptáncosok is heti rendszerességgel örömtáncot jártak. Úgy gondolom, hogy szakmai munkánk eredményes volt. Arra törekedtünk, hogy korszerű módszertani eljárásokat alkalmazva, magas szintű szolgáltatást nyújtsunk. Családias környezetet teremtve, de következetes szokásrendet kialakítva biztosítsuk az óvodásaink egészséges testi-szellemi fejlődését. A pedagógus életpálya modell kötelezi a pedagógusokat, hogy időnként számot adjanak szakmai felkészültségükről. Ebben a tanévben 3 fő kapott erre lehetőséget és éltek is ezzel. (Szabó Tibor Gyuláné, Magyarovicsné Bádi Gertrúd, Locher Józsefné). Elkészítették portfóliójukat, a szakértők megnézték, elemezték két foglalkozásukat, megvizsgálták dokumentumaikat, kérdéseket megfogalmazva meggyőződtek szakmai- módszertani felkészültségükről. Kiváló eredménnyel büszkélkedhetnek (100%), és mindannyian örültünk a sikerüknek. Intézményvezetőként, nem kötelező eljárásban önként választva a megmérettetést mesterpedagógus fokozatot szereztem, és Tanfelügyeleti - minősítési szakértőként részt veszek az intézmények, pedagógusok vezetők szakmai munkájának ellenőrzésében, értékelésében, és a minősítési eljárásokban. Tapasztalataim azt mutatják, hogy magas szintű szolgáltatást nyújtunk gyermekeinknek és a szülőknek a Tokodi Mesevár Óvodában. A tanév utolsó napjait mi felnőttek is kikapcsolódással töltöttünk. Kellemes kirándulást tettünk Szilvásváradon, ahol megnéztük Szalajka völgy kiemelkedő természeti szépségű Fátyolvízesését, és gyönyörködhettünk a táj szépségében. Este Egerben az ország leghíresebb borospince során a Szépasszonyvölgyben megkóstoltuk a legendás egri borokat. Másnap sétáltunk a Dobó Téren, ahol utcazenészek, táncosok, és különféle programok szórakoztatták a turistákat. Megnéztük a török kori Minaretet, voltunk az Érsekkertben megcsodáltuk az Egri Bazilika- Érseki Főszékesegyház belső oltárait, freskóit. A Csillagvizsgáló tetején található kupolába elhelyezett városnéző lencse segítségével, egy kis besötétített szobában megjelent a város látképe. Vidám hangulatú kirándulás volt. A következő tanévet 5 csoporttal indítjuk, a gyermek létszám csökkenése miatt. Köszönöm a szülőknek, hogy együttműködtek velünk, segítették munkánkat, mert egy a célunk, hogy a gyermekekben rejlő lehetőségeket felismerjük, és támogassuk
-3-
Tokodi Kopogtató
őket céljaik elérésében, amit ők egyelőre akaratukkal, tevékeny, cselekvő, felfedező énjükkel juttatnak kifejezésre. A kollektíva nevében minden családnak kellemes pihenést, sok nyári örömet, kikapcsolódást kívánok. Papné Szaló Ilona óvodavezető
Gyermeknap a Kantinban Az idei évben is az óvoda szervezésében valósult meg a gyermeknap a tokodi, üvegyári, ebszőnyi gyerekek számára. Kisbusz állt rendelkezésre a családok beszállítására. Ezt kevesen vették igénybe. 10 órától játszóházi programokkal vártuk a gyerekeket. Kézművesedhettek, volt arcfestés, csillámtetoválás. Kerékpárversenyen mérethették meg ügyességüket, gyorsaságukat. Az aszfaltrajzversenyen kedvenc játékukat mutathatták be. A csapatok versenyén négyen indultak. Minden résztvevőt megjutalmaztunk emléklappal, egy kis nyalánksággal, az első három helyezett oklevelet és ajándékcsomagot kapott. Jó hangulatú vetélkedésnek voltak részesei az óvodások és iskolások egyaránt. A programot táncházzal zártuk. Vajas, zöldséges kenyérrel, hűsítő itallal kínáltuk a gyereknapi program résztvevőit, a vöröskereszt tagjainak köszönjük a segítséget. Az óvoda dolgozói szívesen tettek eleget az önkormányzat felkérésének, kreatív ötleteikkel, szervezőmunkájukkal, tartalmassá tették ezt a napot. Mindannyian jól éreztük magunkat. A gyermeknap költségeit az önkormányzat fedezte. Ezen kívül voltak még támogatóink, akiknek ezúton is köszönjük a felajánlásaikat. Anyagi támogatást kaptunk Horváth Mihály alpolgármester Úrtól, Bánhidiné Mészáros Edit képviselő Asszonytól. Aknai Péter képviselő Úrnak köszönjük a meleg ételt mellyel délben megvendégelt bennünket. Papné Szaló Ilona óvodavezető
A Faluközösség bakonyi túrája A tavaszi nagy kirándulásunk a Bakonyba vezetett. Első nap terve a magas Bakonyba a Cuha-patak völgyének a bejárása, vonattal Zirctől Vinyeig az ország legszebb vasútvonalán, majd innen gyalogosan kb. 6 km a patak alkotta szurdokban. Az út többször keresztezi a patakot, nagy köveken átlépkedve száraz időben száraz lábbal járható. Nekünk nem volt szerencsénk, mert az éjszakai felhőszakadás térdig duzzasztotta a patak vizét, de ez nekünk elszánt túrázóknak nem lehetett akadály. Laci vezetésével a legcsodálatosabb részen fákba, gyökerekbe kapaszkodva, sziklákon csúszkálva, a bátrabbak megtették oda-vissza a tervezett utat, én az utolsó 100 méternél kiszálltam. A hirtelen érkezett hideg hullám miatt egy kicsit vacogtunk, de megérte. Délután a Zirci-apátság, a könyvtár, az arborétum történelmi, kulturális, természeti élményt adott. A természet kegyeltjei lehettünk, a templomba érve kezdett zuhogni az eső, két óra múlva szép időben sétáltunk végig az arborétumon. Szállásunk a Gerecse patak partján, az erdő közepén az Odvaskő-i szálloda kétágyas, nagyon szép szobáiban volt. A vacogó hűvös után, kellemes meleg és finom vacsora fogadott. Vasárnap Bakonybél templomát és múzeumát, majd századunk legfejlettebb technikájával felszerelt Planetáriumát, csillagvizsgálóját látogattuk meg. A napkitöréseket távcsövön keresztül, a csillagos eget a vetítésen csodáltuk. Vezetéssel végigjártuk a modern kiállítást, űrruhát, felszerelést, az űrkutatást tablókon, kivetítőkön is láthattuk. Délutáni program Veszprém és a várhegy megismerése. Sokan nem jártak még ebben az érdekes városban, amely kialakítását a Séd-patak kanyargása határozta meg. Az „egyutcás” gránitsziklára épült várnegyed kialakulása, történelemről mesélő palotái, templomai, a meredek sziklák fölött magasodó királyszobrok lenyűgözték a kirándulóinkat.
Tokodi Kopogtató
Összegezve mindenki jól érezte magát (28 fő) a vidám öszszeszokott közösségben. Megállapítás, folytatjuk ezt a fizikai erőnléti, szellemi erőpróbás kirándulásokat. A közeli kirándulásunkat Kovács Laci szervezte „menjünk gombászni „ felszólítással. Vasárnap délután, kellő kánikulában elindultunk Papp Tóniék házától az indító kupica felhörpintése után a Gete bal oldala felé, a gombás erdő irányában. Először felismerhető csapásokon, majd sziklás hasadékokon, meredek - motorosok által felszántott - csúszós alapkőzet darabjain mentünk , másztunk,gyökérbe, faágba kapaszkodva, bottal, sántikálva,több évtizeddel a hátunkon, jelentős túlsúllyal, nagy akaraterővel együtt a csúcs meghódítása szándékával jutottunk mindig magasabbra. A vidám csapat, röhögvén vidáman, zilálva, izzadtan, a kidőlt fatörzseken szusszanva ért a csúcs közelében, olyan közel, hogy az erdőtől már nem is látszott. A gombás erdőben a csúcs közelében, csak a gombaszakértők találtak az avar alatt néhány csenevész kucsmagombát, kis kosaraink üresek maradtak, de a csodálatos kirándulás élménye még sokáig bennünk maradt, amit szavakkal nem lehet értékelni. Visszautunk Ó-Tokod felé a roncsolt utakon, meredek lejtőkön még nehezebbé vált. Leérve szomorú kép fogadott, a tó sehol csak egy piszkos tócsa, sok szeméttel, horgásztanyáknak nyoma sincs, a rét, a szőlők elbokrosodtak. A régi májusi madarak és fák napi kirándulásokra, piknikekre emlékeztünk, a játékra amit a tokodaltárói úttörőcsapattal rendeztünk anno 1970 körül. Itt láthattuk igazán a természet borzalmas rombolását, a leszántott szűzföld után a zuhatagszerű kőomlásokat. Utunkat végigkísérte a motorok sipító hangja, utánuk a porfelhő. Állat nyomára sem bukkantunk, néhány vaddisznó túráson kívül. Lehet ez ellen tenni valamit? Bezzeg a szomszédainknál ez elképzelhetetlen lenne. Kirándulásunkra a koronát Juhász Jánosék pincéjénél a szívélyes vendégfogadás tette rá. Ilyen jól még soha nem esett a hideg fröccs és a pogácsa, az estébe nyúló vidám beszélgetést sem felejtjük el. Sajnos azt sem,hogy a valamikor megművelt dombokon, völgyekben az újszőlők már járhatatlanok, egyedül a Juhász pince-ház áll mint egy kis ékszerdoboz az elmúlás, a pusztulás közepén, az emberi kitartás,megtartás példájaként. Huber Andrásné Faluközösségi Egy. vezetője
A Kéknefelejcs Nótakör Budapesten nótázott
Az V. Magyar Világtalálkozó rendezvénysorozatának 9. napján május 30-án 14 órától a SYMA Rendezvényközpontban felállított Világfalu rendezvényeként került sor a közös éneklésre, hazai és külhonból érkező vendégekkel, e műsorban több más nótakörrel együtt a Kéknefelejcs Nótakör is részt vett. Hogyan is került ide a Kéknefelejcs nótakör? Terike tagtársunk fedezte fel a megjelent felhívást, miszerint „Vegyen Ön is részt a 10 legnépszerűbb magyarnóta kiválasztásában!” A nótakör nótázott, majd kiválasztott 3 nekünk legjobban tetsző nótát és elküldtük a felhívásra a nótakör nevében.
-4-
A rendezők megköszönték a szavazást és szinte azonnal, telefonon megkeresve invitáltak is az „Ezer torokból„ című műsorban való közös éneklésre. A 2014-ben a IV. Világtalálkozón Ezer Torokból szólt a 10 legnépszerűbb népdal, ez évben szóljon hát 1000 torokból a magyarnóta, mely - többek közt a Panoráma Világklub ajánlásával - 2014-ben hivatalosan is felkerült a hungarikumok közé. A rendezők szívügyüknek tekintették, hogy a 2015-ös „Ezer torokból” éneklés sikeres és méltó legyen szüleink, nagyszüleink emlékének, akiknek életéhez szorosan hozzátartozott a magyarnóta. E műsornak vállalt célja volt az együtt éneklés, hogy ez a nap, délután igazi öröm legyen minden jelenlévő számára. Még egy gondolat, idézet a felhívásból : ”A magyarnóta története több mint 200 évre nyúlik vissza. A megszületett műdalok hangszeres kísérettel jelentek meg, a korabeli embert a muzsika is segítette magyarnak lenni, magyarnak maradni, Európában helytállni” (Szabolcsi Bence) „Az élőzene a magyar élet szerves része” írta egykor Kodály Zoltán s, hogy az is maradjon rajtunk is múlik. Szóval, miután megszületett a sorrend, a 10 legnépszerűbb magyarnóta, szívélyesen invitált Nemere László, mint szervező, műsorvezető nótaénekes a közös éneklésre. A délutáni műsorkezdés előtt a világfalu egy kis színpadán a fellépő kórusok egyike volt a tokodi Kéknefelejcs nótakör, aszszonyai tokodi viseletben, fiai tokodi címeres, gazdakörös mellényben adtak elő hallgatókból és csárdásokból álló nótacsokrot. A délután 2 órakor kezdődő műsorban népszerű nótaénekesek és meghívott nótakörök, kórusok szerepeltek a megszavazott nótákkal, meglepetés nótákkal, katonadalokkal. Mi Krasznai Tamás nótaénekessel énekeltünk együtt a színpadon, aztán részesei voltunk minden jelenlévővel az „1000 tagú kórusnak „. Nem tudom kihagyni azt a 10 nótát: 1. Az a szép, az a szép és A vén cigány (megosztva) 2. Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére 3. Sárga a csikó 4. Jaj de magas ez a vendégfogadó 5. Piros rózsák beszélgetnek 6. Akácos út 7. Vándorfelhők fenn az égen 8. Nótás kedvű volt az apám 9. Eresz alatt fecskefészek 10. Húzzátok, cigányok Öröm, lélekemelő volt az együtténeklés, hisz a szívből jövő nótázás összekovácsolja az embereket, erősíti a közösséget és olyan baráti légkört teremt, amely derűt hoz valamennyiünknek. Köszöni a Kéknefelejcs nótakör azoknak, akik kölcsönadták a tokodi viselet öltözékét, a gazdakörös mellényeket, így e rendezvényen is ízelítőt adhattunk Tokodról. Asszonyaink bizony büszkén álltak egy-egy fényképezőgép elé, hogy vigyék hírét szép ruháinknak a világban, mint kiderült a rendezvény legtávolabbi vendége Újzélandról érkezett s már van ismerősünk Argentínában is. A köszönet mellé ismét meghívjuk nótázni szerető barátainkat szerda esténkét az Alkotóházba. Süvegesné Ifjú Ildikó
Nőnap Visszatekintés Tokod legrégebbi és sikeresen működő rendezvényére. Az első bál az 1980-as évek vége felé volt, a pontos dátumra már nem is emlékezünk, szervezője Galgóczy Sándorné Ili néni volt. Az ötletet a tátiaktól kapta Ili néni. Az első bált Soós József tanácselnök nyitotta meg. A zenét Mechler István és zenekara szolgáltatta. Az évek során egyre nőtt az érdeklődők száma, Ili néni 5 éven át szervezte a bált, de egyéb elfoglaltsága miatt átadta a fiatalabb generációnak a szervezést. A bál évek óta egyre nagyobb sikernek örvend. Sajnos azt is el kell mondanunk, hogy voltak mélypontok is, de mi minden
akadályt sikeresen vettünk. Az első időben voltak vállalkozó szellemű férfiak, akik női ruhát öltve bemerészkedtek a hölgyek közé, és hajnalig velük együtt mulattak. Ez a hagyomány sajnos, a médiában rossz szemszögből leközölt cikk után megszűnt,amit nagyon sajnálunk. Mi továbbra is szívesen fogadnánk a vállalkozó és bátor férfiakat. Az évek alatt sok kellemes élményt gyűjtöttünk össze. Az egyik ilyen emlék, amikor Réti Imre és zenekara játszott, a zenekar egyik tagja zavarba jött a sok hölgy láttán,de ezt csak hajnalban árulták el. Tiszteletüket és elismerésüket fejezték ki a jó hangulatért. Sok éven át ők szolgáltatták a zenét. A változatosság kedvéért zenekart váltottunk, Ifjú Zsolt és zenekara lett a hangulat felelős. Éveken keresztül játszották a talpalávalót. A rendezvényünk hangulatát emelik a tokodi tánccsoportok, név szerint Borvirág, Pá Di Di, és a Pince Placc Ördögei. A táncosok önzetlenül és fáradságot nem kímélve mindent beleadtak a jó hangulatért. Ezúton is nagyon köszönjük nekik, és reméljük, hogy továbbra is számíthatunk rájuk. Ezekben az években Pánczél Mihály polgármester úr 12 éven át köszöntötte a hölgyeket, és segítette a munkánkat, és reggelig ropta velünk a táncot. A következő Szalai Tamás és zenekara volt, akik az idei évben is szolgáltatták a zenét. Népszerűségük töretlen, a környező településekről is egyre többen látogatnak meg minket. Ezért kicsinek bizonyult a művelődési házunk, így már a sportcsarnokban tarthatjuk bálunkat. Ezúton szeretnénk megköszönni Tóth Tivadar polgármester úr és az előkészületben dolgozók munkáját. Évek óta azon dolgozunk, hogy minden évben kifogástalan legyen a rendezvény. Értékes tombolával, szép asztaldíszekkel kedveskedtünk, melyeket minden évben pótolni kell, mert vannak akik azt gondolják, hogy az is beletartozik a belépőjegy árába. Bízunk benne,hogy még sokáig találkozunk és jókat bulizunk! Rendezőség
ADALÉKOK TOKOD MÚLTJÁHOZ Tokod közigazgatása Mielőtt Tokod közigazgatási viszonyait közelebbről taglalnám, menjünk vissza az időben, az évszázadok, évtizedek történéseibe. Valamennyiünk előtt ismeretes, hogy Magyarországon a vármegye rendszer István király nevéhez fűződik. A megyék területei többször változtak. Tokod már kezdetben Esztergom megye része volt, csupán az 1588-as adóösszeírás időszakában tartozott Pilis megyéhez. II. József (1780 – 90), 1786-ban Esztergom megyét a szomszédos Komárom megyével összevonta, így elnevezése Komárom megye lett Tata székhellyel. 1790-ben a két megye ketté vált Esztergom és Komárom központtal. A trianoni döntés következtében mind két megye két részre szakadt. Esztergom megye 48 községéből 22 maradt Magyarországé 532 km2 területtel. Komárom megye is csonka lett ezáltal és létrehozták Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét Esztergom székhellyel. 1938-ig volt ez az elnevezése. Majd 1939-1944 időszakában Komárom megye, 1945- 195o Komárom-Esztergom megye, 1950-1990 Komárom megye, és 1990-től ismét Komárom–Esztergom megye az elnevezése, székhelye Tatabánya. A vármegyék élén a főispán állt. Esztergom megyében folyamatosan a mindenkori érsek volt a főispán, a hivatali apparátust pedig a vármegyei közgyűlés által választott alispán irányította. A vármegyék még a feudalizmus viszonyai között kisebb területi egységekre, járásokra tagozódtak, amelyek a megye adminisztratív egységeként működtek. A járások élén a szolgabíró állt. Tokod az esztergomi járáshoz tartozott 1950-ig, ettől kezdve a járások megszüntetéséig 1984-ig a dorogi járáshoz. 2014-ben ismét létrehozták a járásokat, és községünk az esztergomihoz tartozik. Bár bírók és nótáriusok (jegyzők) működtek a korai századokban is a községekben, de nem rendelkeztek hatalommal. A belső községi igazgatás még nem volt közjogi probléma, az önigazgatás sajátos rendszerei lassan alakultak ki. 1864-ben az akkori községi bíró, Kovács József Tokodról azt írta, hogy:” Ebszőny pusztával együtt van, mindig Tokod volt a neve, más elnevezése nem volt. Topográfiai elnevezései pedig: Kerekberki kőszénbánya, Peresvölgyi rét, Csipákási szákás, Miklósberegi
-5-
Tokodi Kopogtató
erdő, Hegyeskő, ebszőnyi csárdapataki malmok, ebszőnyi földek rétek, szőlők, Gete erdő, laposi földek, tekerületi földek.” A kiegyezés (1867) után már a közösség belügyeit illetően állt a bíró a községek élén, az állami hatóságok képviseletében pedig a jegyző. 1869-től az igazságszolgáltatástól elválasztották a közigazgatást. 1886-ban törvény mondta ki, hogy „a község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit…” Az önkormányzati jogot képviselő testületük által gyakorolták, amelyek összetételét felerészben a legtöbb állami adót fizető lakosok, felerészben a lakosság köréből választottak, valamint az állásuknál fogva szavazati joggal bíró elöljárósági tagok képezték. Az elöljáróság funkcionális összetételébe a községi bíró, a hely, illetve később törvénybíró, közgyám, pénztárnok és általában négy esküdt tartozott l950-ig. Napjainkban a képviselőválasztást nem befolyásolja a vagyoni helyzet, az iskolai végzettség, a nemi hovatartozás, de nem volt ez mindig így. Például 1881-ben az országgyűlési képviselő választás tokodi névjegyzékében az 1443 lakosból 81 személy van felvéve és mind férfi. Ezekben az évtizedekben a választói jogosultság alapja a föld, a ház- birtok, a jövedelem és a foglalkozás volt. Az említett évi névjegyzék tartalmazza az életkort és a foglalkozást is, így abból megtudjuk, hogy Prokopiusz Sándor orvos volt és Tokodon lakott, 62 éves volt, Rozenschein Márton szatócs, 49 éves. 1890-ben huszonkét képviselő volt a községben név szerint: Radig Károly, Végh Ferenc, Robotka István, Pap János, Pánczél Sándor, Süveges Ferenc, Pelczer Lipót, Szabó János, Pánczél Lajos, Robotka János, Pánczél Ferenc, Pap János kadván, Weil Adolf, Végh István, Pál Mátyás, Pánczél István, Pánczél György, Hajabács Ferenc, Enczer Ferenc, Zab János, Robotka István, György József. Két évvel később a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzítették, hogy 1892-ben Tokod nagyközségi jelleget nyert. Az 1920-as években volt igazán bonyolult a választási jogosultság, úgy is, hogy más volt a férfiaknál, és más a nőknél. Ez utóbbit érdekessége miatt érdemesnek tartom részletezni. Szavazati joga volt a nőnek, ha: főiskolai végzettsége volt, elvégezte az elemi iskola 6 osztályát, vagy azzal egyenértékű végzettsége volt, elvégezte az elemi 6 osztályát és 3 élő törvényes gyermeke volt, vagy saját keresetéből eltartotta magát, ha önálló háztartást vezetetett, vele együtt élő férjének ipari vagy kereskedelmi tevékenységében részt vett, 60 aranykorona katasztrális jövedelmet elérő földön gazdálkodott. Az 1828 évi választói névjegyzékben 886 választójoggal rendelkező szerepel. Köztük Varga János csendőr, aki Dunaújfaluban született 1878-ban és a Majorban lakott, Muzslai János kőműves 1862-ben született, Farszky Vince kovács Tokodon született 1894-ben s a Nagygödör volt a lakcíme. Hachfellner Jánosné sz. Kókai Erzsébet bába Nagysápon született 1870-ben, és az Egyházvölgyben lakott. 1939-ben a 847 személy közt ott van például Muszela György borbély, aki Epölön született és a Rákóczi utcában lakott, Bóka Lajos fúrómester és Köröshegy a szülőfaluja 1899ben született. Gyuriczki Ferenc hentes és mészáros, Simon Péter kocsmáros és 189l-ben született és a csárdát vezette a pincéknél, özv. Tóth Antalné sz. Sándor Julia 1895-ben és kereskedő stb… A képviselők döntéshozatalnál alkalmazták a kézfenntartással történő szavazást, a névszerinti szavazást, és a közfelkiáltással történő vélemény nyilvánítást. 190l tavaszán a képviselő testület gyümölcsfák ültetését rendelte el az utak mentén oly módon, hogy azok részben szederfák legyenek. Ugyancsak a századforduló időszakában történt a kolónia főúthoz közeli részén az Erzsébet-liget és a Kossuth–liget fásítása, és a ligetektől Erzsébet aknáig terjedő szakaszon a közút mindkét oldalán vadgesztenye fasor ültetése. Ez utóbbi csemetéket József főherceg és Metternich Richárdné gróf Sándor Paulina hercegné ajándékozta Tokodnak. A képviselő testület 1905-ben határozatba foglalva hagyta meg a jövő bíráinak és elöljáróinak, hogy óvják azokat, a kipusztulók helyét pótolják. 1906-ban Roszáky Alajos, Bocherer Jenő, Polatsek Artúr, Rosenheinn Gáspár, Hocmann Béla, Koklesz József, Rados Lászó, Pánczél István, György József, Weil Adolf, Eisler Gyula, Márkus Ferenc, Schwon Ignác,Csabán János, Meszlényi Géza, Szolák Imre, Süveges Péter, Pap János, ? Gyula, Balkay Béla, Tokodi Kopogtató
Dózsa Árpád, Stern Márk, Pogány Károly, Dvoratsek Rezső, Dobis József Pap Péter nagy, Pap János molnár, Robotka Gábor, Csipke János, Tillmann Máté, Dr. Hücke Kálmán képviselők a következőkben állapították meg a község lakott helyeit: Ebszőnybánya mészégető telep, Ótokod-i, Új tokodi bányatelep, Üveggyár, Tokod MÁV állomás, Téglagyár, Tokod megállóhely, ebszőny vasúti teherrakodó, Kalló-pék, falu, ebszőnyi malom Örök (öreg) tárna bányatelep. 1908-ban a 33 képviselőből 12 a legtöbb adófizető, 12 választott, 9 szavazattal bíró elöljáró. Ekkor a körorvos Dr. Hücke Kálmán, a halottkém és harangozó egy személyben Soós István, a szülésznő Kókai Erzsébet, éjjeli őrök Nagy Mihály és Zicsi Máté, kéményseprő Steiner Fülöp, útbiztos Gábris Ödön., faiskola kezelő Vigh Sándor, iskola gondnok és fűtő Pánczél Sándor, községi fuvaros Pap Mihály. Trianon után közgyűléseiken a képviselők sok éven át érdemi munkájuk elkezdése előtt elmondták a Magyar hiszekegyből, hogy: „ Hiszek egy Istenben / Hiszek egy hazában / Hiszek egy isteni örök igazságban / Hiszek Magyarország feltámadásában.” 1922. januárjában a közgyűlésen jelenlevő képviselők ifj. Pánczél Sándor, Pánczél Péter, Kolbert János, Robotka Sándor, Egenhoffer Jenő, Vigh István törvénybíró, Csipke János, Meitner Lajos, Pál Ferenc, Szentgyörgyi Sándor, Robotka Máté, Simon Sándor, Süveges Máté, Csanádi László, Csipke Sándor, Pap Ferenc, Miltner Lőrinc, Takács Marcel, Kovács Sándor, Pap András, Tilmann Sándor, Randl István, Pap Lajos, id. Pánczél Sándor, Lukács Máté elöljáróságot választottak. Minden tisztségre három jelöltet állítottak, és azok közül közfelkiáltással választották meg: községi bírónak Vígh Istvánt, törvénybirónak Pap Andrást (estéli), Pénztárnoknak Robotka Ferencet, közgyámnak Juhász Ferencet (Pánczél), Esküdteknek Zab Jánost, Pap Jánost ( 1878-as), Lukács Mátét és Pap Ferenc (süv)-et. 1928-ban a képviselő testület l3 utcának adott nevet, így lett például a temető melletti út Gr. Széchenyi István utca. A Nagygödör melletti Arany János utca, a Major köz hátsó része Levente utca, az Újsor Csernoch János utca, a Csipke-köz Zrínyi Miklós utca… l930-ban a templom és az iskola előtti teret Szent Márton térnek , a Laposi dűlőben a részben beépült részt Szent Imre telepnek nevezték el. 1933-ban felmerült a járási főszolgabíró utasítása alapján a Tokodi üveggyárnak Tát községhez történő csatolása, de a képviselő testület nem értett vele egye, és a vármegye kisgyűlése is elutasította az indítványt. Ugyan ebben az évben döntött a testület az 1924-ben a Salgó által épített Sas-hegyi híd a forgalomnak megfelelő vasbeton szerkezetű közúti híddá történő átépítéséről, amely 1938-ban készült el Hartmann Márton táti kőműves mester és a Salgóbánya kivitelezésében. Ezekben az években kezdődött el Tokodon a Hegyeskő, és a Gete vízmosásaiból lezúduló vadvizek megfékezése, megfelelő árokrendszerekbe terelése. 1935-ben a Kis-kápolna dűlői vízmosás árokrendszerét rendezték, és a Tokod-Sárisápi út 4 kmes szakaszát. 1937-ben a Járási főszolgabíró kérte az elöljáróság intézkedését a községen keresztülvezető nyílt árok rendezésére. A kérés 1941-ben realizálódott nagyméretű zárt betoncsatornával. 1949-ben kapott engedélyt a község a Szabadság utcai útárkok rendbetételére. A Tőkés dűlői vízmosás vizének elvezetése céljából 500 m hosszban szabályozták, és terméskővel kirakták az utca mind két oldalán az árkot, felette pedig átjárókat építettek. Ugyancsak 1937-ben megalakult a Légoltalmi Bizottság Bellus Béla főjegyző vezetésével. Dr. Toma Imre plébános volt a légó parancsnok, Osztás Imre iskola igazgató a helyettese. Tagjai voltak Dr. Bartha Imre magánorvos, Dr. Tőkés Zsigmond aljegyző tűzoltóparancsnok és Tónay Aladár irodatiszt levente főoktató. Felállították a különböző légoltalmi egységeket és 1938-ban elkészítették a légoltalom községi tervét. Ebből megtudjuk, hogy az állatállomány 443 szarvasmarhából, 112 lóból, 107 kecskéből és számos baromfiból állt. Jelentős nagyságrendű fásítást hajtottak végre a belterületen az utcák gyümölcsfákkal történő beültetésével. Megszüntették a községi alkalmazottak természetbeni járandóságát. Ekkor a község lakossága 5618 fő volt. 1938-ban az elöljáróság engedélyt adott a MÁK Rt. tokodi igazgatóságának, Altárón „mozgó színház” (mozi) működésére. 1941-ben a mozi gépkezelője Pintér Ferenc és Hinora Győző, a filmhordó Remete Aladár, a jegykiadó pedig Mihalovics Ferenc volt.
-6-
1940-ben a község alkalmazottai voltak: Bellus Béla vezetőjegyző, Mécs István helyettes segédjegyző, Lengyel Ferenc helyettes segédjegyző, Tónay Aladár irodatiszt, Garamvölgyi János szociális titkár, Sarlós János helyettes díjnok-gyakornok, Dr. Juhász Sándor községi orvos, Robotka János községi bíró, Farkas János törvénybíró, Kolbert János közgyám, Robotka Péter pénztáros, Csipke János, Robotka Gábor, Süveges József, Juhász Péter esküdtek. Süveges Vilmos és Simon Ferenc kisbíró, kézbesítő. Ebben az időszakban a községi bába Hackfelner Jánosné volt, az éjjeli őrök: György József, Rucska József, Hári Ferenc, Hundzsa János. Mezőőrök Herczeg János és Kovács Menyhért, a harangozó pedig Soós István. Ugyancsak ez említett évben döntött a képviselő testület a Levente Otthon átalakításáról, olyan értelemben, hogy a levente oktatás – lövészképzés mellett az épület alkalmas legyen kulturális célra , és ha engedély lesz rá mozi előadások tartására is (az engedély 1951. március 24-én érkezett meg). A végrehajtás 1943-ban valósult meg Uhrini Kovács József tervei alapján a táti Schmidt Mihály építési vállalkozó kivitelezésével. Soós Rezsőné
TANÁCSOK KERTÉSZKEDŐKNEK Nyári kertek Nyárra már általában mindenki befejezi kertjének telepítését, be vannak ültetve a gyümölcsfák, zöldségek, dísznövények. Aki mégis csak ilyenkor ér rá kertjének rendezésére, vagy egyegy részét elképzelései szerint szeretné átalakítani, az még nyáron is válogathat a konténeres, cserepes növényekből. A földlabdás növényeket a fagyos időszak kivételével egész évben lehet ültetni. Ezeknek a növényeknek a gyökérzetük teljesen ki van fejlődve, ezért könnyebb az ültetés ük. De tévedés lenne azt gondolni, hogy a földlabda miatt kevesebb vizet igényelnek. Amíg be nem gyökereznek mélyen a talajba, ugyanúgy szükségük van a rendszeres öntözésre, mint a szabadgyökerűeknek, különben a kiszáradás után elpusztulhatnak. Nyáron az egyik legfontosabb feladat a növényvédelem. A permetezést úgy kell elvégezni, hogy hatékony legyen, a környezet ne szennyeződjön, a hasznos rovarok életben maradjanak. Az sem utolsó szempont, hogy minél kevesebb munkával sikerüljön megtartani növényeink egészségét. Érdemes összeírni, milyen növények vannak a kertben, milyen növényvédelmet fognak igényelni a következő hónapokban. Ennek alapján határozzuk meg nagyjából a permetezések időpontjait és azt, hogy milyen permetszerekre lesz szükség. Egy hatóanyag több kártevő, vagy kórokozó ellen is védelmet nyújthat. Sok betegséget kivédhetünk több permetszer összekeverésével, amit egy menetben juttathatunk ki a növényekre. A keverhetőségről kérjünk információt az eladótól, vagy végezzünk keverési próbát! Vegyük figyelembe a permetezés időpontjánál az élelmiszerügyi várakozási időt, és a hatásmechanizmus is fontos, amelyet feltüntetnek a csomagoláson. A kontakt módon ható permetezőszereknek érintkeznie kell a kárósító szervezetekkel, ezért pl. a becsavarodott levelekben lévő levéltetvekre nem hatásosak. Ilyenkor inkább a felszívódó hatóanyagok a megfelelőek. Szintén felszívódó hatásmechanizmusú szer kell, ha hosszabb idejű védelem szükséges, mert napokig esik az eső. (Pl. nedves körülmények között súlyosan fertőző gomba esetében.) Használjunk a méhekre nem veszélyes permetszereket! Amelyek a méhekre nézve a mérsékelten veszélyes kategóriába tartoznak, azokat csak este használjuk, amikor a méhek már aludni mentek. Ezeknek a szereknek a mérgező hatása a méhekre csak 8 órán át tart, így reggelre már elmúlik a veszély. A dobozon feltüntetett dózist be kell tartani, mert a megnövelt hatóanyag tönkreteheti a növényeket, emellett az egyéb információk is elvesztik az értelmüket (pl. élelmiszerügyi várakozási idő). Csak jó permetezőeszközt használjunk! A permetlevet egyenletesen kell a lombra kijuttatni, hogy a permetlé apró cseppekben fedje be a leveleket, azokon ne folyjon meg. A házi kertekben egyre jobban terjed a gyümölcsfák nyári metszése. Ezzel jelentősen csökkenthető a tél végi metszések ideje, és sok növénybetegség elkerülhető vele.
A veteményes kertben sincs vége a munkának. A korán betakarítható növények helyébe más zöldségeket ültethetünk. A borsó és a bab korán betakarítható. Üresen maradt helyükre ültethetők pl. káposztafélék, cékla. A fajták kiválasztásánál segít, hogy a magok csomagolásán feltüntetik, ha nyáron is vethetők. Végezetül a nagy nyári melegben ne feledkezzünk el arról, hogy a kinti és a szobai növények is fokozottan igénylik az öntözést. Szép nyarat mindenkinek! Pánczél Edina agrármérnök okl. kertészmérnök
SPORTHÍREK Tokod SE hírei Május 17-e, vasárnap nagy nap volt az egyesület életében! Utánpótlás csapataink ( U7-U11 ) már kora reggel az öltöző előtt várakoztak, hogy a soron következő mérkőzésükre induljanak. Egyszer csak egy nagy meglepetés érkezett. Farkas Lajosné Katika érkezett hozzánk egy nagy dobozzal, amely tele volt vadonatúj, gyönyörű mezekkel, melyeket a gyerekek egymás kezéből kiszedve, méretet válogatva örömmel húztak magukra és ebben az új szerelésben indultak Nyergesújfalura és TokodÜveggyárba focizni. Ezen a hétvégén a legjobb „doppingszer’’ az új mez volt , mert a kis focistáink a Bozsik program keretén belül az összes körmérkőzést megnyerték . Köszönet Farkas Lajosnak és kedves feleségének Katikának aki jó szívvel, nagy örömmel hozta a gyerekeknek a nem mindennapi ajándékot! A gyerekek szeme is csillogott az örömtől. Köszönjük!
Így a szezon vége előtt köszönetet szeretnénk mondani támogatóinknak: György István, Egri József, Lukács Béla, Süveges László, Csákvári Ferenc, Gonda és Társa bt., Hundzsa László H–Framo Kft., Huszár Lajos Gazdabolt Tát, Bánhidiné Mészáros Edit Vitaminmax, Gabi és Samu Vitamin kuckó, Pánczél István Granárium. Köszönet illeti még Fülöp Jánost és Papné Tillmann Ilonát, továbbá köszönjük mindazoknak, akik bérlet vásárlással vagy adójuk 1 %-val támogatták egyesületünket ! További fontos hírünk, május 27-én Egyesületünk vezetősége megújult. Elnökének Robotka Bencét választotta a tagság. Vezetőségi tagjaink: Pánczél Ferenc, Kiss László, Manga Gyula, Kerekes Gábor, Ollé Istvánné, Tarcsai László. Reméljük a következő szezonban a régi és új vezetőségi tagokkal hatékonyan és eredményesen tudunk dolgozni, szurkolóink elvárásainak megfelelni !
-7-
Tokod SE vezetősége
Tokod Nagyközség Önkormányzatának hivatalos lapja Felelős szerkesztő: Tóth Tivadar Szerkesztő: Bérces Jánosné Elérhetőségek: Tel.:06-33-468-673 Email:
[email protected] Web: http://www.tokod.hu Készült a Spori Print V. nyomdában, 1600 példányban
Tokodi Kopogtató
PROGRAMAJÁNLÓ
Kedves Véradó!
A TOKODI BORKULTÚRA EGYESÜLET SZERETETTEL MEGHÍV MINDEN BORBARÁT ÉRDEKLŐDŐT CSALÁDOSTÓL
2015. JÚNIUS 27-ÉN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ BORÚTRA.
Beteg embertársaink nevében kérjük Önt, vegyen részt véradó napunkon. Véradás helye: Lukácsi Máté Művelődési Ház Véradás ideje: 2015. július 22-én 15-18 óráig Személyi igazolványát, a társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó kártyáját és véradó igazolványát feltétlenül hozza magával! Önzetlen segítségét minden beteg nevében köszönjük: Magyar Vöröskereszt
ANYAKÖNYVI HÍREK SOK SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK KÖZSÉGÜNK ÚJSZÜLÖTTJEIT: A rendezvényen a kóstoláshoz emlékpoharat kell vásárolni a pincevölgy bejáratánál található információs pavilonnál. 2000Ft, amely 10 db bónt tartalmaz és egyenként 1 dl, vagy 2*0,5dl bor fogyasztására alkalmas. 2500Ft, amely 15 db bónt tartalmaz és egyenként 1 dl, vagy 2*0,5dl bor fogyasztására alkalmas. A pohár ára tartalmazza az esti programra való belépést is. A kóstolás déli 12 órától kezdődik. PROGRAMOK Programok 12 órától: Arcfestés, henna, gyöngyfűzés és egyéb színes gyerekprogramok. A nagysátornál a Táti halászcsárda személyzete várja a vendégeket. A kóstolás 11 pincénél történik 12.30-19 óráig! 20.30-tól tombola húzás az emlékpohár vásárlói között. Várhatóan 21.15-től fellép a nagysikerű Pá-Di-Di 22 órakor fellép az Irigy Hónaljmirigy ezután záró buli kifulladásig: zenél a nagysikerű Pumpa együttes Szeretettel és jó borokkal várunk minden szórakozni vágyó családot! Pincenyitás és programok 12 órától.
MEGHÍVÓ RÓMAI PIKNIKRE FŐZZÜNK EGYÜTT A VÁRBEREKBEN 2015. JÚLIUS 18-ÁN 9 ÓRÁTÓL.
A MEGFŐZÖTT FINOMSÁGAINK KÓSTOLÁSA, ELFOGYASZTÁSA UTÁN A JÓ HANGULAT FOKOZÁSÁHOZ HOZZÁJÁRULNAK A
GERECSEI ÍJÁSZOK. ÖLTÖZZ RÓMAI JELMEZBE, ÍGY FELIDÉZZÜK A GARDELLACA TÁBORHELY HANGULATÁT.
FEBRUÁR Czirkelbach Zia (Czirkelbach Eszter) MÁRCIUS Győrik Gellért (Kiss Szilvia) Kocsis Alina (Kocsis Erika) ÁPRILIS Éberhardt Milán (Nagy Anita) Suki Ramira Veronika (Suki Andrea) MÁJUS Schreck Zsófia (Kupcsek Andrea) Faragó Milán Rudolf (Faragó Mercédesz) Santha Jázmin (Üveges Judit) Rovács Kevin (Kerekes Andrea) Gratulálunk a szülőknek! FÁJÓ SZÍVVEL BÚCSÚZUNK ELHUNYT LAKOSAINKTÓL: JANUÁR Wutzel Jánosné (Rácz Olga) Rucska Jánosné (Kapa Anna) Papp Lajosné (Kaszás Etelka)
84 éves 77 éves 87 éves
FEBRUÁR Soós Rezső Kelenföldi Antal Nagy Endréné (Kántor Ibolya) Kaptás Béla
83 éves 78 éves 81 éves 84 éves
MÁRCIUS Farkas Lajosné (Bukó Mária) Papp Ferenc Szabó Albert Pintér Zoltán Lajosné (Imre Ilona) Pál László Csatlós János Hinorán Mihály Németh Józsefné (Móczár Rozália) Reményi Mihály Gődér Gyula Kemecsei Mihályné
92 éves 79 éves 63 éves 79 éves 49 éves 76 éves 65 éves 97 éves 88 éves 67 éves 81 éves
ÁPRILIS Kocsis Gergelyné (Karacs Ilona)
88 éves
MÁJUS Iványi Istvánné (Perei Irén)
60 éves
Nyugodjanak békében!
Bővebb információ: 468-673 telefonszámon kapható.
Tokodi Kopogtató
-8-
