Nagyhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének, és elidegenítésük feltételeinek szabályairól Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Ltv.) 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően az önkormányzati lakások bérletének és elidegenítésük feltételeinek szabályairól az alábbi rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a Nagyhegyes Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra. A lakás bérbeadásának feltételei 2. § (1) Szociális alapú önkormányzati bérlakás bérlőjéül legfeljebb öt év határozott időre azok a Nagyhegyes Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező - a nagykorú magyar állampolgárok, - az Európai Szociális Kartát megerősítő a külföldiek beutazásáról, Magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárok, - az Európai Gazdasági Térségbeli állampolgárok jelölhetők ki, a) akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a kérelem elbírálását megelőző 12 hónap átlagát tekintve nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, b) az Szt. szerinti vagyona neki, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának nincs, c) 1ha neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak Magyarország területén 1/1 tulajdoni arányú hasznosítható lakástulajdona, önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta, d) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs, e) akinek korábbi lakásbérleti szerződését az Önkormányzat az Lt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján öt éven belül nem mondta fel.
1
Módosította a 20/2012. (VII. 11.) önkormányzati rendelet
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő igénylők között a rendelet 1. számú melléklete szerinti pontrendszer alkalmazásával sorrendet kell felállítani. Pontegyenlőség esetén a sorrendet sorsolással kell megállapítani. (3) Az Önkormányzat a szociális helyzet alapján történő bérbeadás érdekében évente lakásigénylési névjegyzéket készít. Az Önkormányzat a lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett írásbeli hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, visszavonásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig - kezeli. (4) A szociális helyzetre vonatkozó személyes adatok mindazok az adatok, melyek az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek fennállásának megállapításához, valamint az 1. számú melléklet szerinti pontrendszer alkalmazásához szükségesek. (5) Az igényeket a polgármesterhez lehet benyújtani az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti elbírálásához szükséges adattartalommal. (6) A lakásigénylőt akkor lehet névjegyzékbe venni, ha a kérelmező, illetve valamennyi vele együtt költöző családtagja megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek. (6) A névjegyzékbe vétel során a polgármester dönt az igénylő a 2. számú melléklet alkalmazásával történő besorolásáról. (7) A névjegyzék alapján a bérlő kijelöléséről a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott bizottság dönt. 2
3. § (1) Költségelven bérbe adott lakás bérlőjévé a kérelmező legfeljebb öt év határozott időre akkor jelölhető ki, a) 3ha neki, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak Magyarország területén 1/1 tulajdoni arányú hasznosítható lakástulajdona, önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakás résztulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta, b) a kérelem benyújtásának időpontjában korábbi, önkormányzati lakás bérletéből származó, az Önkormányzatnál nyilvántartott tartozása nincs, c) akinek korábbi lakásbérleti szerződését az Önkormányzat az Lt. 24. § (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján, öt éven belül nem mondta fel, d) 4ha neki, vagy a vele együtt költöző családtagjának van rendszeres jövedelme, és az egy főre eső jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, e) 5, 6ha négy havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot adott át a bérbeadónak. Módosította a 22/2010. (XI. 18.) önkormányzati rendelet Módosította a 20/2012. (VII. 11.) önkormányzati rendelet 4 Módosította a 15/2011. (VI. 22.) önkormányzati rendelet 5 Módosította a 15/2011. (VI. 22.) önkormányzati rendelet 2 3
(2)7 Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek közül a rendelet 3. számú melléklete szerinti szempontrendszer alkalmazásával a legtöbb pontot szerzett kérelmezőt, pontegyenlőség esetén a legtöbb pontot szerzett jelentkezők közül sorsolással kiválasztott személyt kell kijelölni. A bérlőkijelölésről a polgármester dönt.” (3)8 (4) A bérlő hozzájárulása esetén az Önkormányzat használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén az Önkormányzat köteles legkésőbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. (5) A bérleti szerződésben a bérlő és az Önkormányzat megállapodhatnak abban, hogy a bérlő az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta előtt más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti. (6) A bérleti szerződésben a bérlő és az Önkormányzat megállapodhatnak abban, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének változásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, illetve a jogosult a túlzott biztosíték kötelezett részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja. (7) Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a meg kell állapodni, hogy az Önkormányzat a közvetlen kielégítés jogát gyakorolhatja, és meg kell határozni az értékelés módját. 4. § (1) A bérlő a bérleményért a hasznos alapterület és a komfortfokozat alapján bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles az Önkormányzatnak számla ellenében megfizetni. (3) A bérlő minden hónapban igazolni köteles a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja felé a közüzemi szolgáltatások – így különösen áram, gáz, víz, szemétszállítás – díjának befizetését. 9
5. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérelt lakásban lakni.
Módosította a 20/2012. (VII. 11.) önkormányzati rendelet Módosította a 19/2007. (VIII.15.) Ör rendelet 8 Hatályon kívül helyezte a 15/2011. (VI. 22.) önkormányzati rendelete 9 Módosította a 20/2012. (VII. 11.) önkormányzati rendelet 6 7
(2) Az Önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglaltak teljesítését egy naptári évben egy alkalommal ellenőrzi. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei 6. § (1) Bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére köthető. A szerződést a kérelmező felek, és az Önkormányzat köti. (2) A bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlőtárs – a bérleti jogviszony jellegétől függően –feleljen meg a 2. § (1) bekezdésében, vagy a 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. (3) A házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. A felek megállapodásának tartalma a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában 7. § (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas. (2) Az Önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A felmerülő költségeket az Önkormányzat ebben az esetben számla ellenében megtéríti a bérlőnek. (3) Az Önkormányzat gondoskodik a) az épület karbantartásáról; b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (4) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő a (3) bekezdésben nem említett - egyéb kötelezettségek a bérlőt - illetve a bérlőket a lakás hasznos alapterületének arányában - terhelik, melyet saját maguk kötelesek elvégezni, vagy elvégeztetni. (5) Amennyiben a bérlő az Önkormányzattól a lakásbérleti szerződésben átvállalja az Önkormányzatot terhelő kötelezettség teljesítését a vállalt kötelezettség teljesítésének megfelelő összegben, lakbérmérséklésre tarthat igényt. (6) A költségalapú lakásbérleti jogviszony keretében a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik, míg a szociális alapon bérbe adott lakások esetében a karbantartással, felújítással, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.
(7) Az Önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A munkák elvégzésének költségei a (8) bekezdésben foglalt kivételével a bérlőt terhelik. (8) Amennyiben az (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is nő, a felmerülő költségeket az Önkormányzat viseli. (9) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő megállapodnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles az Önkormányzatnak megtéríteni. (10) A bérbeadás e §-ban meghatározott feltételeinek meghatározása a polgármester hatáskörébe tartozik. A lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételei 8. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó, az Önkormányzat részére lakáshasználati díjat (a továbbiakban: használati díj) köteles fizetni. A használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. (2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 150 %-a, négy hónap elteltével a használati díj a lakásra megállapított lakbér 200 %-a. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt. A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei 9. § (1) A bérlő a lakásba más személyt - házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője kivételével – az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – az Önkormányzat és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (3) Az Önkormányzat hozzájárulását akkor tagadja meg, ha a befogadni kívánt személlyel az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést felmondta, mert a) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együttlakó személyek az Önkormányzattal, vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítottak;
b) a befogadni kívánt személy, vagy a vele együttlakó személyek az Önkormányzattól bérelt lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálták, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használták. (4) Az Önkormányzat hozzájárulásának megadásáról a polgármester dönt. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok 10. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető. (2) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik lakás bérbeadására is sor kerülhet abban az esetben, ha a bérlő kisebb alapterületű lakást vesz helyette bérbe, és megfelel– a bérleti jogviszony jellegétől függően – a 2. § (1) bekezdésében, vagy a 3. § (1) bekezdésében foglalt, feltételeknek. (3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítés nem fizethető. A cserelakás felajánlása helyett - megállapodás alapján - fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei 11. § (1) Az Önkormányzat a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést úgy is felmondhatja, hogy cserelakást ajánl fel. (2) Az Önkormányzat a bérlővel megállapodhat, hogy lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet, ha - a bérlő lakhatása biztosított, - és nincs olyan önkormányzati bérlakás, mely cserelakásként megfelelő. (3) A pénzbeli térítés mértéke a lakóingatlan fajtáinak települési átlagértékeiről szóló rendeletben meghatározott, a bérleményre vonatkozó települési átlagérték 10 %-a. Az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei, ideértve az elhelyezésre jogosultak személyi körének és jövedelmi, vagyoni helyzetének szabályozását is 12. § A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személy másik lakásra akkor tarthat igényt, ha az Önkormányzat a beköltözéskor, vagy a szerződés megszűnését megelőző három hónapnál régebben írásban megkötött megállapodásban erre kötelezettséget vállalt, és fenn állnak személyére a szociális alapon történő lakás bérbeadás 2. § (1) bekezdése szerinti feltételei.
A lakás egy részének albérletbe adásához való hozzájárulás feltételei 13. § Az Önkormányzat a bérelt lakás egy részének albérletbe adásához akkor járul hozzá, ha az albérlőként szerződni kívánó féllel szemben nem állnak fenn a befogadást kizáró, e rendelet 9. § (3) bekezdésében fennálló körülmények, és az albérleti szerződés tartalmazza: a) hogy az albérleti jogviszony megszűnik a bérleti jogviszony megszűnése, vagy megszűntetése esetén, b) az albérlő kezesi kötelezettséget vállal az üzemeltetés költségeinek megtérítésére, c) a kizárólagosan használt lakóhelyiség számát, megnevezését, alapterületét. A lakbértámogatás mértéke, a jogosultság feltételei és eljárási szabályai 14. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a rászorult, szociális alapon bérbe adott bérlakást bérlők részére lakbértámogatást nyújt. (2) A lakbértámogatásra való jogosultság feltétele, hogy a) a háztartásban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított legalább aránya a jövedelem 30%-a, c) a támogatás összegét 2500 Ft/hó, d) a kérelem évente két alkalommal nyújtható be április és október hónapokban, e) a lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vett költség a lakbér vagy albérleti díj, a közös költség, a szemétszállítás költségei, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, a lakás célú hiteltörlesztés, valamint a tüzelőanyag költségei. (3) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 15. § (1)A kérelmet Nagyhegyes Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában kell benyújtani. (2) A jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól, a lakbértámogatás megállapításánál figyelembe vehető költségekről köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a)-h.) pontjaiban szereplő adatokat. (3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást, b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 32/1993. (II. 17.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről. (4) A költségekről szóló nyilatkozathoz csatolni kell a bérleti jogviszony létrejöttétől, de maximum a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozó a szemétszállítás, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit igazoló számlákat. (5) A támogatást határozatlan időre kell megállapítani, a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását, az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal felülvizsgálja, és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti. (6) A lakbértámogatással kapcsolatos döntési hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja. (7) A Szociális Bizottság által hozott határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezéssel élni. A törvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások vételárának mértéke és megfizetésének feltételei 16. § (1) Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakásra a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg. (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás vételárát - ha a lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: vevő) vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen a) az épület településen belüli fekvése; b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága; c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő; d) a lakás alapterülete és komfortfokozata; e) a lakottság ténye figyelembevételével, az ingatlanforgalmi értékbecslő által készített becslés szerinti összegben kell megállapítani. (3) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.
(4) A vevőt a (2) és (3) bekezdés alkalmazásával megállapított vételárból 10 % kedvezmény illeti meg. (4) A vevő részére - kérelmére - legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. (5) Ha a vevő részletfizetést kér, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár húsz százalékának egy összegben való megfizetését kell kikötni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. (6) A vételár egy összegben való megfizetése esetén a vevőt a (3) bekezdésben meghatározott összegből további 10 % árengedmény, vagy a 15 évnél rövidebb törlesztési idő vállalása esetén a vevőt a (3) bekezdésben meghatározott vételárhátralékból évente további 0,5 % engedmény illeti meg. (7) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott vételárból további kedvezményt kell adni az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkező vevőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem az ajánlattétel időpontját megelőző három hónap átlagában az öregségi nyugdíj minimum 150 %át nem éri el. A kedvezményt összege az öregségi nyugdíj minimum 100 %-át el nem érő jövedelem esetén 10 %, az öregségi nyugdíj minimum 100 %-át elérő, de 150 %-át meg nem haladó jövedelem esetén 5 %. (8) A vételárhátralékra kamatot az Önkormányzat nem köt ki. (9) Az elővásárlási jog gyakorlásához az Önkormányzat az ajánlatában számszerűen határozza meg a vételár és a kedvezmények, valamint a részletfizetés esetén a havi részlet összegét a (2)(7) bekezdésekben foglaltak alapján, Az ajánlati kötöttség ideje 30 nap. (10) Az önkormányzati lakás értékesítéséről, és a (2) bekezdés szerinti vételárról a Képviselőtestület dönt, a szerződés (9) bekezdés szerinti feltételeinek meghatározása polgármester hatáskörébe tartozik. A törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit 17. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a Képviselő-testület döntése alapján kerül sor. (2) Az értékesítésről szóló döntésben – forgalmiérték-becslés alapján - meg kell határozni a lakás vételárát. (3) A Képviselő-testület döntése alapján a lakást nyilvánosan meg kell hirdetni, és a legmagasabb vételárat ajánló részére kell értékesíteni. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályai 18. §
(1) Az Önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeket a településrendezési terv szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására használja fel. (2) A felhasználásra a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet beruházásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Záró rendelkezések és hatálybalépés 19. § (1) A rendelet 2006. március hó 31. napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépéséve egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati lakások bérletének szabályairól 8/2002. (V. 15.) Ör sz. rendelete és az azt módosító 11/2003. (VII. 21.) Ör. sz. rendelet, 16/2003. (X. 22.) Ör. számú rendelet, 6/2005. (III. 16.) Ör. rendelet. (3) A rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletében, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározottakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Nagyhegyes, 2006. március 22.
Bajusz Istvánné polgármester
Dr. Varga Zsolt jegyző
A rendelet kihirdettem: Nagyhegyes, 2006. március 22. Dr. Varga Zsolt jegyző
számú melléklet a 10/2006. (III.22.) Ör. rendelethez A lakbérnek a bérbeadás jellege - szociális, költségelvű bérlet, és a lakás állapota - szerint differenciált mértéke Bérleti díjak összege a bérlakások bérbeadásához Költségalapon bérbe adott lakás Szociális alapon bérbe adott lakás 2 díja (Ft/m /hó) díja (Ft/m2/hó) jó állapotú közepes állapotú jó állapotú közepes állapotú Komfort fokozat 263 263 250 Összkomfortos 420 315 210 210 200 Komfortos 252 126 126 120 Félkomfortos 53 42 42 40 Komfort nélküli 10111213141.
Jó állapotú lakások: Sorszám Helyrajzi szám Címe 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 693/90 151/2 151/2 151/2 1
Nagyhegyes, Kossuth u. 91. szám 1. ajtó Nagyhegyes, Kossuth u. 91. szám 2. ajtó Nagyhegyes, Kossuth u. 91. szám 3. ajtó Nagyhegyes, Kossuth u. 91. szám 4. ajtó Nagyhegyes, Kossuth u. 91. szám 5. ajtó Nagyhegyes, Kossuth u. 91. szám 6. ajtó Nagyhegyes, Nyugati u. 2/A. szám 1. ajtó Nagyhegyes, Nyugati u. 2/A. szám 2. ajtó Nagyhegyes, Nyugati u. 2/A. szám 3. ajtó Nagyhegyes, Nyugati u. 2/A. szám 4. ajtó Nagyhegyes, Nyugati u. 2/A. szám 5. ajtó Nagyhegyes, Nyugati u. 2/A. szám 6. ajtó Nagyhegyes, Kossuth utca 28. szám 7. ajtó Nagyhegyes, Kossuth utca 28. szám 8. ajtó Nagyhegyes, Kossuth utca 28. szám 9. ajtó Nagyhegyes, Kossuth u. 2. szám
Közepes állapotú lakások: Sorszám Helyrajzi szám 1. 255 2. 256 3. 256 4. 237/3 5. 237/2
Címe Nagyhegyes, Táncsics u. 20. szám Nagyhegyes, Táncsics u. 22. szám Nagyhegyes, Táncsics u. 22. szám Nagyhegyes, Kossuth u. 37. szám Nagyhegyes, Kossuth u. 37. szám
módosította a 2/2007. (I. 24.) Ör rendelet Módosította a 19/2007. (VIII. 15.) Ör rendelet 12 Módosította a 9/2008. (V. 21.) Ör. rendelet 13 Módosította a 13/2009. (V. 21.) rendelet 14 Módosította a 24/2009. (X. 26.) rendelete 10 11
Hasznos alapterület 63,42 m2 63,42 m2 63,42 m2 63,42 m2 63,42 m2 63,42 m2 45,31 m2 45,31 m2 45,31 m2 45,31 m2 45,31 m2 45,31 m2 104,9 m2 105,1 m2 63,39 m2 54 m2" Hasznos alapterület 43 m2 56 m2 67 m2 67 m2 67 m2
6. 7. 8
217 216 3
Nagyhegyes, Dózsa Gy. u. 2/a. szám 55 m2 Nagyhegyes, Dózsa Gy. u. 2. szám 55 m2 Nagyhegyes, Alkotmány u. 3. szám 77 m2
2. számú melléklet a 10/2006. (III.22.) Ör. rendelethez Pontrendszer a szociális alapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásához Megnevezés
Pont
Együtt költöző kiskorú gyermek (saját, örökbe fogadott, nevelt) száma saját háztartásban - 1 gyermek után - 2 gyermek után - 3 gyermek után - 4 és több gyermek után Az igénylő rokkant, súlyosan egészségkárosodott
1 2 3 4 3
Az igénylő a háztartásában ápolt, gondozott személyre tekintettel ápolási díjban részesül 2 Az igénylő rokkant, súlyosan egészségkárosodott személlyel él közös háztartásban, de utána ápolási díjban nem részesül Szerezhető összes
1 10
153.
számú melléklet a 10/2006. (III.22.) Ör. rendelethez 1.
Pontrendszer a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásához
Megnevezés
Pont
Együtt költöző kiskorú gyermek (saját, örökbe fogadott, nevelt) száma saját háztartásban - 1 gyermek után - 2 gyermek után - 3 gyermek után - 4 és több gyermek után
1 2 3 4
Kérelmező rendszeres jövedelme (a pályázat benyújtását megelőző egy adóév személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti jövedelem alapján) - pályázónak, vagy a vele együtt költöző családtag(ok)nak van rendszeres jövedelme - pályázónak, és a vele együtt költöző családtag(ok)nak is van rendszeres jövedelme
1 2
Az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét - eléri, de kevesebb, mint másfélszerese - másfélszeresét eléri, de kevesebb, mint kétszerese - kétszeresét eléri, vagy meghaladja
1 2 3
Hitelt érdemlően igazolja, hogy Nagyhegyes Község közigazgatási területén -
családtagként lakik bérletben, albérletben lakik
1 2
Pénzintézetnél kötött lakás-élőtakarékossági betét éves megtakarítása eléri, vagy meghaladja az 50.000 Ftot -
1 évnél fiatalabb kötvény esetén 1 évet elérő vagy meghaladó korú kötvény esetén
Szerezhető összes
15
Módosította a 15/2011. (VI. 22.) önkormányzati rendelete
1 2 13
