A regionális politika és a regionális tervezés rendszere
Dorogi Zoltán tervezési menedzser Tervezési és Elemzési Csoport Debrecen, 2014. október 07.
Európai regionális politika értelmezése, eszköz és célrendszere 2000-2006 és 2007-2013 között
Európai integráció • XX. Század, főleg a II. vh. után • Fejlettebb-fejletlenebb területek, gazdasági fejlődés ipari területeken, népesség migrációja • Jóléti államok kialakítása • Gazdasági integrációs folyamat megindulása, kiváltó okai: – – – – –
SZU, USA ellensúlyozása, Németország kontrollálása, gyarmatbirodalmak után európai piac felértékelődése, technikai forradalom, sorozattermelés, műszaki hálózatok (energetika, távközlés, közlekedés összekapcsolása), – K+F nemzetközi szerepe
Az integrációs folyamat fejlődése (Balassa-modell)
1. 2. 3. 4.
5.
Szabadkereskedelmi övezet (pl. EFTA, CEFTA) Vámunió (1968) Közös piac, egységes belső piac (4 szabadság elve – tőke, munkaerő, áruk, szolgáltatások - 1992) Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) (gazdaságpolitika közösségi szinten, közös valuta – a folyamat kiteljesedőben, 1992 - Maastricht) Politikai Unió (hatalom, törvényhozás közösségi szinten, ’90-es évek: közös kül- és biztonságpolitika, bel- és igazságügyi együttműködés, kiteljesedés hosszabb folyamat)
EU intézményrendszere Európai Unió Tanácsa • Legfőbb döntéshozó testület, tagállamok képviselete • EU általános politikájának meghatározása • soros elnökség: Magyarország 2011 január-június Európai Parlament 2014 • Választott testület (751 tag – 21 magyar) • Jogszabályok, költségvetés elfogadása, demokratizmus felügyelete • Plenáris ülés: Strasbourg, bizottsági ülés: Brüsszel Európai Bizottság • Nemzeti kormányoktól független testület, biztosok az unió érdekeit képviselik • Végrehajtó testület • Főigazgatóságokba szerveződik (DG REGIO, DG EMPLOY)
EU intézményrendszere Európai Közösségek Bírósága • EU jogszabályok egységes végrehajtásának biztosítása • Tagállamonként 1-1 bíró Európai Számvevőszék • EU alapok jogszerű és gazdaságos felhasználásának ellenőrzése Egyéb szervezetek: • Európai Beruházási Bank (EIB) • Európai Központi Bank • Régiók Bizottsága • Európai Gazdasági és Szociális Bizottság • Európai Ombudsman • Stb.
Út a regionális politika felé • Integráció hatásai: gazdasági egység, belső migráció • Erősödő területi különbségek megjelennek közösségi szinten • Piaci mechanizmusok nem jelentenek megoldást – állami beavatkozás szükséges • Sajátos európai értékek: szolidaritás, tolerancia • Ösztönző jellegű támogatás kiválthatja az állami dotációt hosszú távon (saját erőforrások ösztönzése) • Kell egy orientáló politika - a tagállamok szakpolitikáinak összehangolása és nem közvetlen Közösségi beavatkozás • Centrum~periféria: elvándorlás, további leszakadás, munkanélküliség, különbségek elmélyülése közösségi szinten (különösen1970-es évek válsága)
Regionális politika EU regionális politikája: Közösség gazdasági, társadalmi és területi összetartását szolgáló politika (kohézió) Célja: A gazdasági fejlődés növekedése érdekében az egyes régiók között fennálló különbségek csökkentése Egység a sokféleségben: nem az adottság-jellegű különbségek eltűntetése, hanem az ezekből adódó hátrányok mérséklése (elmaradottság csökkentése)
EU regionális politikájának intézményrendszere • Intézményrendszer fokozatosan alakult ki • Európai Szén- és Acélközösség (1951) – bányászat, vas- és acélkohászat összehangolása • EB DG REGIO (1967) – eszközrendszer szabályozása, fejlesztési források (SA) koordinációja, értékelése • EIB (1958) – reg.pol. finanszírozója, kedvezményes hitelek tagállami fejlesztésekhez, felzárkóztatási, szerkezetváltási programok, infrastruktúrafejlesztés, stb. • Európai Beruházási Alap és Európai Befektetési Alap • Régiók Bizottsága (1994) – konzultatív testület, régiók képviselete
EU regionális politikájának eszközrendszere • • •
Strukturális Alapok (Structural Funds) EU költségvetése kiadási oldalának mintegy harmada (195,1 Mrd EUR – 2000-2006) 2006-ig 4 alap, 2007-től összevonás
1. Európai Szociális Alap (ESZA, ESF, 1960) Célok: humánerőforrás, foglalkoztatás-politika, munkaerő mobilitása, később képzés, esélyegyenlőség 2. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA, EAGGF, 1962) Célok: mg-i dolgozók jövedelmének biztosítása, agrártermékek piaci stabilizálása, később modernizáció, strukturális átalakítás, vidékfejlesztés
EU regionális politikájának eszközrendszere 3. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF, 1975) Célja: regionális különbségek csökkentése, gazdasági szerkezetváltás elősegítése 4. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG, 1993) Célja: halászati ágazat fejlesztése, partmenti területek gazdaságának diverzifikálása Strukturális Alapok reformja: ’80-as évek közepe – Jacques Delors - programfinanszírozás
EU regionális politikájának eszközrendszere Kohéziós Alap (KA, CF, 1992) • 1992 – Maastrichti konvergencia kritériumok betartása • Környezetvédelem és közlekedés Közösségi kezdeményezések INTERREG, URBAN, EQUAL, LEADER Közösségi programok Környezetvédelem, oktatás, szakképzés, vám, kultúra, szociális politika, energiaügyek stb.
Strukturális Alapok célkitűzései • •
1994-1999 között 6 célkitűzés 2000-2006 között 3 célkitűzés (+ 6 más célkitűzés) 1. Fejlődésben elmaradott régiók fejlődésének elősegítése 2. Gazdasági és társadalmi szerkezetváltással miatt strukturális problémákkal küzdő régiók támogatása 3. A foglalkoztatási, oktatási és képzési rendszerek alkalmazkodásának és korszerűsítésének támogatása
•
2007-2013 között 3 célkitűzés 1. 2. 3.
Konvergencia célkitűzés (növekedés és munkahelyteremtés) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (változások előrejelzése és elősegítése) Európai területi együttműködés (határmenti, transznacionális, interregionális)
2014-2020 között 3 célkitűzés
ERFA • 1080/2006/EK rendelet • Cél: reg.gazd. fejlődése, strukturális alkalmazkodás, ipari területek és hátrányos helyzetű térségek szerkezetváltása, nemzetközi együttműködések • Támogat: termelő beruházások, KKV-k befektetései, infrastruktúra, K+F, Információs társdalom, környezetvédelem, kockázatmegelőzés, idegenforgalom, kultúra, közlekedés, energetika, oktatási, szociális és eü. Infrastruktúra, tömegközlekedés, biológiai sokféleség, sivatagosodás, innováció, határmenti és transznacionális és interregionális együttműködések, lakáscélú támogatások
ESZA • 1081/2006/EK rendelet • Cél: foglalkoztatás és munkalehetőségek javítása, több és jobb munkahely teremtése, hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének javítása, társadalmi befogadás növelése • Támogat: LLL, vállalatok és munkavállalók HEFberuházásai (képzés), innovatív munkaszervezeti formák, munkanélküliség megelőzése, jezelése, időskori aktivitás, foglalkoztatási szolgálatok, esélyegyenlőség, munkahelyre és társadalomba történő reintegráció, migránsok foglalkoztatása, szolidaritás, oktatási-képzési rendszerek reformja, közszolgálati szervek kapacitásfejlesztése
Kohéziós Alap • 1084/2006/EK rendelet • Cél: társadalmi és gazdasági kohézió • Támogat: transzeurópai közlekedési környezetvédelem, energetika
hálózatok,
pénzügyi keretek 2007-2013
Az EU költségvetés keretszámai 2007-2013 308,041 Mrd EUR Kohéziós politikák 35,7%
Állampogárság Versenyképesszabadság, ségi biztonság és programok igazságosság 8,4% 1,2%
Administratív költségek Kompenzáció BG/RO 5,8% 0,1%
Az EU mint globális partner 5,8%
Közös Mezőgazdasági Politika 43,1%
A regionális politika területi dimenziója NUTS rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) • • • • •
Közös regionális politika egységes viszonyítási alapot kíván! Hierarchkus jellegű nomenklatúra EUROSTAT – EU Statisztikai Hivatala 1059/2003/EK rendelet Járások 2013.01.01-től
NUTS 0 - tagállam (Magyarország) NUTS I – nagytérség (Dunántúl, Közép-Magyarország, Alföld és Észak) NUTS II – Régió (KM, NYD, KD, DD, ÉM, ÉA, DA) NUTS III – Megye - 19 NUTS IV/LAU I – Kistérség - 175 NUTS V/LAU II – Település
szint
Népesség minimum
Népesség maximum
NUTS 1
3 millió
7 millió
NUTS 2
800 ezer
3 millió
NUTS 3
150 ezer
800 ezer
Észak-Alföldi régió – 28 kistérség Fejlett: HH: LHH: KLHH:
4 9 7 8
Közösségi példák • Ausztria: tartományai eleve NUTS II. szintűek – közigazgatási-politikai-statisztikai szerep (valódi régiók). • Németország: tartományok NUTS I., NUTS II. szint létrehozása, de gyenge, minimális szerep. • Belgium: 3 NUTS I. szint, nemzetiségi alapon (Flandria, Vallónia, Brüsszel) • Írország: eredetileg 1 NUTS II. régió, gyors fejlődés miatt fejlett és fejlődő régióra osztották. • Görögország: NUTS II. régiók csak statisztikai régiók. • Portugália: megyerendszer tudatos leépítése, régió=gazdasági egység (NUTS II. nem illeszkedik a korábbi közigazgatási határokhoz).
A magyarországi régiók beosztása
Magyarországi területi struktúra
Regionális tervezés
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NSRK) Komplex és stratégiai látásmód 2004
2013 (2015)
2006 -2007 II. NFT I. NFT
I. NFT Hazai forrású fejlesztések (2004-2006)
2020 2030
II. NFT
EU forrású fejlesztések
Hazai forrású fejlesztések
III. NFT
Regionális tervezés szakaszolása I. EU csatlakozásunk előtt • Phare 2002-2003 • Régió területfejlesztési koncepciójának, programjának, operatív programjának elkészítése • TFC – projektcsatorna kialakítása II. 2004-2006 • I. NFT – 1 ROP (7 régió) • Központi tervezés regionális közreműködéssel • Tematikus ROP III. 2007-2013 • ÚMFT – 7 ROP (7 régió) • Látszat decentralizáció, erősödő centralizáció • Azonos tartalmú ROP-ok IV. 2014-2020 • Széchenyi 2020 – 2 területi OP: TOP és VEKOP
stratégiai
Pénzügyi keretek
•
~22,6 Mrd EUR a Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból 2007-2013
•
Kb. 3-3,5 X nagyobb forrás évente, mint 2004-06 között
•
Mintegy 46,1 Mrd EUR (EU + HU + magántőke) fejlesztés várható 30
Regionális tervezéssel érintett források nagysága 350
310.8
300
Mrd Ft
250 szakaszonként összesen
200 150 100 44.4
50 5.1
2.55
21.5 8.6
0 I. szakasz
II. szakasz
I. szakasz: EU csatlakozás előtt II. szakasz: 2004-2006 III. szakasz: 2007-2013
III. szakasz
program időszakára évente
Tervezést befolyásoló keretek I. • Egyszerűsödő EU célkitűzések és eszközök • 2007-2013-ban változó szabályok: – – – – – – – –
Mono-fund rendszer (egy OP-egy SA, kivéve KA) Kereszt-finanszírozás Versenyképesség és foglalkoztatás (Lisszabon) Alapelvek bővülnek (koordináció, területiség, összhang, megosztott irányítás) Bővülő források (308,04 Mrd EUR – 22,6 HU) Erősödő stratégiai megközelítés Országstratégia szabályozása OP-k NUTSII szinten, KA finanszírozásnál nemzeti szinten
Tervezést befolyásoló keretek II. • Lehetőség nagyprojektek finanszírozására (50/25 mEUR) • Visszatérítendő finanszírozású alapok lehetősége • OP keret 4%-ig Technikai Segítségnyújtás • EU hozzájárulás felső határa max. 85% 2014-től várható fontosabb változások: • Conditionality (ex-ante, ex-post feltételek) • tematikus koncentráció – EU 2020 • mérhetőség, számon kérhetőség, előre definiált indikátorok • visszatérítendő források arányának megnövekedése • kevesebb forrás (capping: 2,5%)
Fejlesztési dokumentumok struktúrája Stratégiai szint
ÚMFT Célok/prioritások
Ágazati OP-k
ROP-ok
1. prioritás …
1. intézkedés …
1. Pályázati konstrukció …
Projekt
n. intézkedés …
n. Pályázati konstrukció …
Projekt
n. prioritás
Projekt
Operatív program szintje
Akcióterv és pályázati kiírások szintje
Projektek szintje 34
Az ÚMFT célrendszere Átfogó cél: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése Horizontális célok: fenntarthatóság, kohézió 6 tematikus és területi prioritás: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform
Az ÚMFT operatív programjainak listája Prioritások
Operatív program
1.Gazdaságfejlesztés
Gazdaságfejlesztés OP
2.Közlekedésfejlesztés
Közlekedés OP
3.Társadalmi megújulás
Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP
4.Környezeti és energetikai fejlesztés
Környezet és energia OP
5.Területfejlesztés
Nyugat-dunántúli Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program
6.Államreform
Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja
Végrehajtás OP
ÚMFT OP-i és forrástáblája
Aktuális állapot alapján 280 Ft/euró árfolyamon számolják a konvergenciaprogrammal összhangban.
Akcióterv • • • • • •
2007-2013 időszak 2+2+3 éves bontása OP: 7 év, Akcióterv: 2 vagy 3 év „Híddokumentum” OP prioritás-szerkezetét követi Pályázati kiírások alapja Nem kell Brüsszelnek elfogadnia, csak a Kormány fogadja el.
Intézményrendszer 2007-2013 Európai Bizottság
Magyar Kormány
miniszterek Igazoló és Ellenőrző Hatóságok
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Monitoring Bizottságok
NFGM – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség GOP IH
KÖZOP IH
KSZ 1
KSZ 1
KEOP IH
KSZ 1
HEP IH
KRP IH
KSZ 2
ÉARFÜ
Pályázók
ROP IH
KOR IH
KSZ n
RFÜ 2
...RFÜ 7
VÁTI 39
Végrehajtási intézményrendszer a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálja az NFT és az OP-k tervezését, programozását, végrehajtását, ellenőrzését, értékelését és megvalósítását; javaslat OP, akcióterv tartalomra, módosításra; forrás biztosítása; eljárásrendek, minták, sablonok kidolgozása; valamennyi Operatív Program megvalósításának Irányító Hatósági funkcióját ellátja; tesz javaslatot a közreműködő szervezet kiválasztására; szabályozza a panaszok vizsgálatát; működteti és fejleszti az EMIR-t; tart kapcsolatot az Európai Bizottsággal
Végrehajtási intézményrendszer a közreműködő szervezetek kijelöléséről a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter dönt; részt vesznek az OP-k, akciótervek kidolgozásában és megvalósításuk nyomon követésében; egységes feladata a projektszintű feladatok elvégzése, a pályázati rendszerek működtetése, EMIR töltés; biztosítják a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelést; TSZ kötés, folyamatba épített dokumentum alapú ellenőrzések engedélyezik a támogatások kifizetését; NFT-hez kapcsolódó szolgáltatásaikat – az előző periódussal ellentétben - az NFÜ ezentúl teljesítmény alapján finanszírozza, ösztönözve a határidők pontos betartását és az egyéni teljesítményt is
Az Észak-Alföldi Regionális Operatív Program (ÉAOP)
Az Észak-alföldi régió stratégiájának átfogó célja A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió KeletKözép-Európa egyik minőségi élet-, egészség- és rekreációs központjává válik.
A régió Stratégiai Programjának (SP) specifikus céljai 1)
2)
3)
4)
5)
A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése („Dinamikus-régió”) A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése („Öko-régió”) A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása („Egészségesrégió”) A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása („Agrárrégió”) A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése („Esélyteremtő és felzárkózó régió”)
A 2007-2013 időszakban várhatóan a régióra jutó összes EU-s fejlesztési forrás Forrás típusa Strukturális Alapok (ERFA, ESZA)
Mrd Ft 815,168 (ÚMFT 2007-2010: 765,376)
Kohéziós Alap
488,613
Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap
135,500
Egyéb (7. Keretprogram, Norvég Alap, Svájci Alap)
1,890
Összesen (ÉAR 2007-2013)
1.441,171
Tervezési időszakok forráskerete és allokációja
A regionális tervezési folyamata • Helyzetelemzés és SWOT (elkészült – ÉARFT elfogadta: 2006. február) • Stratégiai Program (elkészült – ÉARFT elfogadta: 2006. március) 2007-2013-as időszakra szól a program megvalósításához nincs forrás rendelve
Tervezési „bukfenc”
ÚMFT = országstratégia
• Észak-Alföldi Operatív Program
(elkészült – ÉARFT elfogadta: 2006. november) – 2006. decemberében kiküldésre került Brüsszelbe – EB tárgyalások 2007. március-április
2007-2013-as időszakra szól ERFA-ból finanszírozott
• Két-hároméves Akciótervek (elkészült ) 2007-2008, 2009-2010, 2011-2013-as időszakokra szól
• Pályázati kiírások (készítése folyamatban) 48
ÉAOP stratégiája Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése Specifikus célok A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése
A turizmus jövedelemter melő képességének javítása
A lakosság mobilitásának javítása
A régió humán erőforrásának fejlesztése
Az épített és természeti környezet állapotának javítása
4. Humán infrastruktúra fejlesztése
5. Város- és térségfejlesztés
Prioritások
1. Regionális gazdaságfejles ztés
2. Turisztikai célú fejlesztés
3. Közlekedési feltételek javítása
ÉAOP prioritásai 280 Ft/Euró hivatalos árfolyammal számolva
Prioritási tengelyek és főbb beavatkozások
Támogatási összeg MFt
%
1. Regionális gazdaságfejlesztés
46.198
14,38%
2. Turisztikai célú fejlesztés
58.366
18,17%
3. Közlekedési feltételek javítása
55.982
17,43%
4. Humán infrastruktúra fejlesztése
66.138
20,59%
5. Térségfejlesztés
82.951
25,83%
6. Technikai segítségnyújtás
11.564
3,6%
Összesen:
321.200
100,0 %
1. A regionális gazdaság fejlesztése 1.1.1. A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése 1.1.2. Együttműködések ösztönzése 1.1.3. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése 1.1.4. Üzleti tanácsadás
2. A turisztikai potenciál erősítése 2.1.1. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 2.1.2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése 2.1.3. Desztináció-menedzsment fejlesztés
Képek a nagyari Luby Kastély turisztikai célú fejlesztése
Képek a Tölgyes Panzió kialakítása és étterem rekonstrukciója
A valósághoz közel… Sóstó
Kép a tiszafüred-császlódi kalandpark fejlesztéséről
3. A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3.1.1. 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése 3.1.2. Önkormányzati utak fejlesztése 3.1.3. Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása 3.1.4. Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése
4. Humán infrastruktúra fejlesztése 4.1.1. Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése 4.1.2. Egészségügyi intézmények fejlesztése 4.1.3. Szociális intézmények fejlesztése (4.1.4. Közösségi infrastruktúra beépült 4.1.3-ba) 4.1.5. Akadálymentesítés 4.1.6. Térségi közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek informatikai fejlesztése
5. Város- és térségfejlesztés 5.1.1 Városfejlesztési akciók 5.1.2 Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság 5.1.3. A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése
ÉAOP-5.1.1/B-2009 Debrecen funkcióbővítő városrehabilitáció Összköltség: 2.014.387.782 Ft Támogatás összege: 1.528.359.385 Ft
Halköz
Emlékkert
Nyugati kiskörút Hatvan u.-Arany J. u. közötti útszakasz megépítése
Új Széchenyi Terv
Új Széchenyi Terv (Úszt) • 2011. január 14-én indult el az Új Széchenyi Terv • 7 program került meghatározásra: – – – – – – –
Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési Program Vállalkozásfejlesztési Program Tudomány – Innováció Program Foglalkoztatási Program Közlekedésfejlesztési Program
• 2011-13 között az Úszt forrása: 2000 Mrd Ft
Sikersztori KKV-k és a telephelyfejlesztés EAOP – 1.1.1/D-11 • 2 forduló: 2011. szeptember, 2012. január • 150 darab pályázatból 114 darab nyertes, 108 megkötött TSZ • 125 darab pályázatból 89 darab nyertes, TSZ kötés alatt • Összesen 10,7 milliárd forintnyi forráskihelyezés
2014-2020 közti fejlesztési időszak előkészületei, fejlesztéspolitikája
EURÓPA 2020 Stratégia Miért kell EURÓPA 2020 stratégia? • • • • • • •
Világválság hatásai Strukturális hiányosságok (K+F, IKT, üzleti környezet) Alacsony foglalkoztatási ráta Öregedő társadalom Gazdaságok összefonódása Spekulatív pénzügyi piacok Éghajlati és erőforrás-felhasználási kihívások
EURÓPA 2020 Stratégia Intelligens növekedés • • •
Oktatás Kutatás és innováció Digitális társadalom
Fenntartható növekedés • • • • • •
Alacsony co2 kibocsátású, versenyképesebb gazdaság Környezetvédelem, környezetbarát technológiák Hatékony és intelligens villamosenergia-hálózatok Uniós hálózatok kihasználása vállalkozások érdekében Üzleti környezet javítása (KKV) Fogyasztók támogatása
Inkluzív növekedés • • • •
Több munkahely, jobb állások Készségek és képzés fejlesztése (emberek képesek legyenek intelligens döntést hozni) Munkaerőpiac és jóléti rendszerek modernizálása Növekedés előnyeinek területi terítése
EURÓPA 2020 Stratégia Célkitűzések • • •
•
•
Foglalkoztatás: 20 és 64 év közötti korosztály 75 %-ának foglalkoztatása (HU: 75 %) Innováció: EU-s GDP 3 %-át K+F-re kell fordítani (HU: 1,8 %) Éghajlatváltozás: 20/20/20 klíma/energia célkitűzések elérése, azaz üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20-os csökkentése 1990-es szinthez képest; megújuló energiaforrások felhasználásának 20 %-os növelése végfelhasználók tekintetében; energiahatékonyság 20 %-os javítása (10/14,65) Oktatás: lemorzsolódási arány 10 % alatt tartása, 30-34 év közötti korosztály 40 %-nak felsőfokú (vagy azzal egyenértkű) végzettségének biztosítása (HU: 10 %, 30,3 %) Szegénység elleni küzdelem: legalább 20 millió ember kiemelése a szegénység vagy kirekesztés kockázataiból (HU: 450.000)
Célok egymást is erősítik!!! Kohéziós politika: célok teljesülését hivatott szolgálni!!!
Kohéziós politika 11 Tematikus célkitűzés 1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 3) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; 6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8) a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10) az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
Változások 2012-2014 • 2012. január 1. – a megyei önkormányzatok területfejlesztési szerepe erősödik (Tftv.), • területi szinten a megyei önk.-ok feladata a területfejlesztés, • 2014-2020 időszakra való felkészülés ún. teljes tervezés (ágazati és területi fejlesztések, politikák) • A területi tervezés dokumentumai: - megyei szintű helyzetfeltárás -
megyei területfejlesztési koncepció megyei területfejlesztési program: -
Stratégiai Program Operatív Program
• A megyei területfejlesztési koncepciónak és programnak illeszkednie kell az országos dokumentumokhoz!!!
1495/2013. (VII. 29.) Korm. határozat 1. gazdaságfejlesztésre meghatározott arányú forráskeret 26,9%-a képezze a TOP keretét; 2. TOP-ban a decentralizált források tervezésének szintjei: a, megyei szint, b, megyei jogú város szintje, c, várostérség és megyei jogú város térségének szintje (???)
3. a tervezés összehangolásában a megyei önkormányzatok koordinációs szerepet töltsenek be; 4. a megyei szintű programmal összefüggő tervezési feladatokat a megyei önkormányzatok végezzék el a TOP által meghatározott keretek között; 5. A megyei alprogramok indikatív forráskerete összesen 450 milliárd forint legyen;
Operatív programok 2014-2020 OP neve
Forrás
IH felelős szaktárca
A teljes keret arányában
TOP
ERFA
NGM
16,15%
VEKOP
ERFA
NGM
3,55%
GINOP
ERFA
NGM
39,40%
IKOP
ERFA, KA
NFM
13,69%
KEHOP
ERFA, KA
NFM
14,77%
EFOP
ERFA, ESZA
EMMI
10,94%
KOP
KA
ME
1,50%
RSZTOP
ESZA
EMMI
0,4%
KÖFOP
ESZA
ME
2,5%
VP
EMVA
VM
-
MAHOP
ETHA
VM
-
1495/2013. (VII. 29.) Korm. határozat a megyei önkormányzatok tervezési jogkörébe utalt források Megye ERFA+ESZA Egy főre jutó forrás összesen (M Ft)
forrás (ezer Ft)
Bács-Kiskun
35 803,7
68,8
Baranya
25 614,2
66,3
Békés
28 773,9
79,9
Borsod-Abaúj-Zemplén
49 509,8
72,1
Csongrád
25 498,9
61,1
Fejér
21 666,9
50,9
Győr-Moson-Sopron
16 827,2
37,6
Hajdú-Bihar
33 055,6
60,5
Heves
19 951,6
64,6
Jász-Nagykun-Szolnok
28 043,2
72,5
Komárom-Esztergom
13 322,4
43,7
Nógrád
20 109,2
99,3
Somogy
21 956,2
69,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg
45 846,1
82,0
Tolna
13 836,7
60,1
Vas
13 400,6
52,2
Veszprém
21 554,9
61,1
Zala
15 228,9
54,0
ÖSSZESEN
450 000,0
64,4
A TOP forrásainak területi szintek közti forrásmegoszlása (1298/2014. (V. 5.) Korm. hat)
a megyei tervezéshez elsősorban a TOP nyújt keretet: Hajdú-Bihar megyére jutó indikatív keret
Jász-Nagykun-Szolnok megyére jutó indikatív keret
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jutó indikatív keret SzabolcsSzatmár-Bereg megye
Hajdú-Bihar megye
33,055 Mrd Ft
Jász-NagykunSzolnok megye
28,043 Mrd Ft
Debrecen MJV
40,809 Mrd Ft
Szolnok MJV
14,31 Mrd Ft
Járások összesen
19,126 Mrd Ft
Járások összesen
18,078 Mrd Ft
HB megye összesen
92,991 Mrd Ft
JNSZ megye összesen
60,432 Mrd Ft
45,846 Mrd Ft
Nyíregyháza MJV 23,204 Mrd Ft Járások összesen
23,949 Mrd Ft
SZSZB megye összesen
92,999 Mrd Ft
2014-2020: 246,42 Mrd Ft a három megyére
Végrehajtás várható változásai • Egyszerűsített eljárásrend a támogatási döntések meghozatalában • Az önerő minimalizálása + szélesebb körben pénzügyi eszközök • A korábbi tömeges pályázatok helyett kis számú, több évre előre tervezhető programok, felhívások • Közfejlesztések nem pályázati rendszerben kerülnek allokációra • Koncentrált, integrált, illetve a területiség elvét figyelembe vevő forrásfelhasználás • ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA EFOP-ban, GINOP-ban, TOP és VEKOP-ban is) multifund rendszer
Várható kedvezményezetti lehatárolás TOP
GINOP
VP
• megyei önkormányzat • MJV önkormányzat • települési önkormányzat • önkormányzati társulások • gazdasági szervezetek (többségi önkormányzati tulajdoni hányaddal) • nonprofit szervezetek • intézményfenntartók • képzési szervezetek
• vállalkozások • kiemelten KKV-k • gazdasági szervezetek (többségi magántulajdoni hányaddal) • egyesületek • vállalkozásfejlesztő szervezetek • köztestületek
• mezőgazdasági termelők • mezőgazdasági termelők csoportjai
Speciális esetekben: • szociális és gyermekjóléti intézmények • Volán társaság, MÁV, NIF
Speciális esetekben: • magánszemélyek • egyéni vállalkozók • kutató-fejlesztő intézmények
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP 3.0) 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1 Térségi szintű integrált, foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés (inkubátorházak, IP, ipari területek, ezekhez vezető infra., piacra jutást segítő infra., kereskedőházak, logisztikai kp.) 1.2 Térségi szintű, foglalkoztatás-bővítési célú turizmusfejlesztés (GINOP-ra ráfűződő termékcsomagok, kisléptékű turisztikai infra.) 1.3 Alternatív helyi, térségi és hálózati gazdaságfejlesztés (helyi termékf.-, előállítás-, értékesítés, fogyasztásának ösztönzése; együttműködések, helyi termékminősítő r., tanácsadási programok) 1.4 Térségi kísérleti fejlesztések (KKV-k kezdeményezőképesség fokozása, technológia és termékfejl., pr. generálás) 1.5 Megyei befektetés- és beruházás ösztönzés, projekt előkészítés (Befektetés ösztönzéssel foglalkozó szervezetek infra., működés) 1.6 Szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátáshoz, óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása, szolgáltatások minőségének fejlesztése (bölcsőde, CSANA, óvoda, udvar, tornaszoba)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP 3.0) 2. Vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása 2.1 Települési környezet integrált és környezettudatos megújítása (település kp., funkcióhiányos telep., közterület rehabilitáció) 2.2 Belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja (területrendezés, új funkcióval ellátás) 2.3 Kisléptékű települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (kiegészítik az ágazati fejlesztéseket: hull., vízgazd., talajvédelem, légsz.e.v.)
3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés 3.1 Alacsony szén-dioxid kibocsátást célzó stratégiák támogatása 3.2 Kisléptékű közlekedési fejlesztések (közösségi k., módváltás, önk.i út, iparvágány kerítésen túl, kerékpárút, gyalogos k.) 3.3 Önkormányzati tulajdonú intézmények és épületek energiahatékonysági fejlesztései (energia takarékos fűtési, világítási megoldások, megújuló energia) 3.4. Térségi és helyi léptékű energiapotenciál kiaknázása
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP 3.0) 4. Társadalmi befogadás erősítése, közösségi szolgáltatások helyi szintű fejl. 4.1 Egészügyi alapellátás és önkormányzati járó beteg ellátás infra fejl. (háziorvos, fogorvos, kp-i alapellátási ügyelet, járó beteg ellátáshoz infra és eszköz) 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális bővítése, fejlesztése (gyermekjóléti sz., gyermekek napközbeni ellátása, étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, családok átmeneti otthona...) 4.3 Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra fejlesztése (önk.i feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása, közösségi célú szolgáltatási pontok) 4.4 Szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja (szociális rehabilitáció, szociális bérlakások, közösségformálást erősítő terek, közművelődési int., mentők, tűzoltóság infrája) 5. Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések (CLLD) 5.1 Közösségi szinten irányított helyi gazdaságfejlesztés (helyi termékek népszerűsítése, fesztiválok, rendezvények, termékláncok) közösségi terek
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP 3.0) 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés 6.1 Alternatív foglalkoztatás bővítést célzó programok 6.2 Munkavállalók készségeinek és a helyi gazdaság potenciális igényeinek közelítése 6.3 Helyi identitás növelése (esélyteremtő programok:.), helyi gazdaság-és termékfejlesztés mentorálása, szakértői támogatás, jó gyakorlatok, tudatos vásárlás ösztönzése, marketing) 6.4 Speciális közösségfejlesztés és társadalmi befogadás program (ösztöndíj-és tehetség programok, időseket támogató életvezetési tanácsadói hálózatok) 6.5 Helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek a településfejlesztés, örökségvédelem, kultúra, szociális területeken, egészséges életmód, aktivitás) 6.6 Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok (CLLD fejlesztések) (pl. képzési, ösztöndíj, gyakornoki programok)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP 3.0) 1.Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönz. 1.1 Támogató üzleti környezet fejlesztése (inkubátorházak, ipari-, tudományos és technológiai parkok, logisztikai kp., klaszterek, TDM szervezetek; vállalkozói készségek) 1.2 Kiemelt ágazatok innováció és versenyképesség orientált fejl. (nemzetközi termelési láncokhoz, multikhoz kapcsolódó beszállítók) 1.3 Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjai (SZVZ, Balaton-térség) 1.4 Kiemelt vállalkozói célcsoportok differenciált gazdaságfejlesztése (vállalkozások életszakasz szerinti és élethelyzet szerinti fejlesztése) 1.5 Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései (munkahelyteremtés és megőrzés, munkakörülmények fejlesztése, esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatása, szociális gazdaság, szociális vállalatok) 2. Tudásgazdaság fejlesztése 2.1 Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 2.2 Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések 2.3 Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP 3.0) 3. Infokommunikációs fejlesztések 3.1 Versenyképes IKT szektor fejlesztése 3.2 Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása 3.3 Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések 3.4 Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése 3.5 Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése
4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése 4.1 Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása (nemzeti kulturális örökség megőrzése, turisztikai attrakcióként való hasznosítása; természeti értékek megőrzése, turisztikai hasznosítása; gyógydesztinációk és szolgáltatások fejl: nem gyógyszolgáltatás, hanem annak környezete, egységes arculati elemek, közparkok, környezetbarát személyszállítás gyógyhelyen belül, 4.2 A Balaton adottságainak turisztikai hasznosítása 4.3 Vállalati megújuló energia felhasználás és energiahatékonyság fejl. 4.4 Vállalati erőforrás hatékonyság növelése (hulladékok energetikai célú hasznosít.)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP 3.0) 5. Foglalkoztatás ösztönzése és vállalati alkalmazkodóképesség 5.1 Munkaerő-piaci belépés elősegítése (vállalkozóvá válás segítése, mep.-i belépés célzott támogatása, HH-k aktív mep.-i eszközei, mep.-i szolgáltatások fejlesztése) 5.2 Fiatalok (15-24 évesek) munkaerő-piaci integrációja 5.3 Szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok 5.4 Egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szak- és felnőttképzés, duális képzés 5.5 Minkaerő-piaci alkalmazkodóképesség fejlesztése (munkahelyi rugalmasság, jogszerű foglalkoztatás ösztönzése)
6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások 6.1 hozzáférhetőségének javítása (hitel-faktoring-, lízing-, tőkealapok; vissza nem t.) 6.2 Támogatásközvetítők fejlesztése 6.3 Pü.i eszközök hozzáférésnek javítása K+F projekteknél 6.4 Pü.i eszközök hozzáférésnek javítása energetikai projekteknél
Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) VP prioritások 1. prioritás – A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben (3%) 2. prioritás – A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése (42%) Fiatal gazdálkodók (FG) tematikus alprogram 3. prioritás – Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása (3%)
Vidékfejlesztési Program (VP) VP prioritások Rövid ellátási lánc (REL)tematikus alprogram 4. prioritás – A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása (26%) 5. prioritás – Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban (5%) 6. prioritás – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben (17%) Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) tervezett alkalmazása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
