a Regionális Operatív Programok keretében kiírt pályázatokhoz

Fenntarthatósági Útmutató

Regionális Operatív Programok

Fenntarthatósági Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében kiírt pályázatokhoz

2007. március



Tartalomjegyzék AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA........................................................................................................ 2 I. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás ............... 3 Mit jelent a „Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” mint horizontális elvárás? ........................... 3 Mi a fenntarthatóság?.......................................................................................................................... 3 Mit üzen a fenntarthatóság a gazdaság szereplői számára? ................................................................ 4 Az EU források felhasználásának fenntarthatósági célkitűzései......................................................... 4 Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? 6

II. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatokban ............................ 7 A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását? ............... 7 Kötelező vagy önkéntes a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” a pályázatban? ....................... 9 Miért fontos és hasznos a pályázónak a „fenntarthatóság” horizontális szempontjainak érvényesítése? ..................................................................................................................................... 9 Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat?..................................................... 10 Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontokat?.............. 11 Jár-e többletpont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért? .......................................... 11 Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? ......................................... 12 Hogyan vizsgálják és ellenőrzik a fenntarthatósági többletvállalásokat? ......................................... 12

III. RÉSZ: Fenntarthatósági szempontok............................................................................ 13 I. Környezettudatos menedzsment .................................................................................................... 13 II. Létesítés ........................................................................................................................................ 16 III. Működtetés .................................................................................................................................. 22

IV. RÉSZ: A pályázat értékelése a „fenntarthatóság feltételeinek” biztosítása vonatkozásában ...................................................................................................................... 28 FOGALOMMAGYARÁZAT ............................................................................................... 30 HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK ............................................................................ 31

1



AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA A pályázónak a pályázati adatlap 10. pontjában be kell mutatnia, hogy miként járul hozzá a „fenntarthatóság feltételeinek biztosításához”. A fenntarthatósági útmutató célja, hogy segítsen a pályázóknak a pályázati adatlap kitöltésében, tájékoztassa a szükséges információkról és iránymutatást adjon hogyan lehet megfelelni a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítása” szempontjainak a pályázat készítése, a projekt megvalósítása, a létrehozott tevékenység, beruházás működése során éppúgy, mint a tevékenységének egészében. Javaslat az Útmutató gyors használatához – 4 lépésben: 1. lépés:

Kérjük tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése!

2. lépés:

A II. részben találja meg azt, hogy a pályázónak milyen módon kell a szükséges információkat megadnia és mit kell figyelembe vennie a pályázati adatlap kitöltésekor.

3. lépés:

A III. részben részletes leírást talál az egyes fenntarthatósági szempontok tartalmáról.

4. lépés:

A IV. részben a pályázó tájékoztatást kap arra vonatkozóan, miként kerül a pályázata elbírálásra a „fenntarthatóság feltételeinek” biztosítása vonatkozásában.

Az útmutató könnyebb megértését szolgálja a „Fogalommagyarázat” fejezet, amelyben megtalálja azon fogalmak magyarázatát, amely a szövegben aláhúzottan jelennek meg. Word formátumban ezekre rákattintva közvetlenül jut el a fogalommagyarázathoz.

2



I. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS Mi t jelen t a „Fen nta rt ha tóság felté teleinek biztosí tása” mi nt horizon tális elvá rás ? A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint.” A Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében határozta meg az Európai Uniós források felhasználásának fő célkitűzéseit és kereteit, amelyben – összhangban az Általános rendelkezésekkel - horizontális politikaként határozta meg a „fenntarthatóság feltételeinek biztosítását”. A horizontális elvárás, mint nevesített uniós elvárás lényege, hogy a támogatások felhasználásakor a támogatási rendszer egészében (az operatív programok és beavatkozásaik tervezésétől kezdve, a megvalósításon át a nyomon követésig) – függetlenül attól, hogy azok nem önálló célkitűzésként kerültek meghatározásra – külön is figyelmet kell fordítani. A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell venni! E fenntarthatósági feltételek biztosításában segíti a pályázót a Fenntarthatósági Útmutató. Mi a fenntarthatóság? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) „Közös jövőnk” jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása – a fenntartható fejlődést célul kitűzve – olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom

3



fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mi t üzen a fe nntarthatós ág a társadalom egyes szereplői számára? A fejlődés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy „jobbak”. Környezetünk erőforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetből fejlődéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minőségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetőbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk előzni. A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl – a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében – részt kell vállaljanak a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseiért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt félért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és üzleti gyakorlat hozzájárulhat a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja a munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. Az EU fo rrások felhasználásának fe nntarthatós ági célki tűzései Az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális célként az alábbiak szerint fogalmazta meg „fenntarthatóság” szükségességét és a terv keretében megvalósuló fejlesztésekkel szemben támasztott követelményeket: „Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlődés erőforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is.” A Terv keretében mintegy nyolcezer-milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg. A készülő projekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta előnyökből. A fenntarthatóság feltételeinek biztosításával hosszú távra lehetünk képesek előnyöket biztosítani a helyi közösségek és az egész ország számára.

4



Az egyes regionális programok szintén meghatározzák a fenntarthatósággal kapcsolatos horizontális politikájukat, azok kiemelt fő szempontjait. A regionális operatív programok horizontális elvárásként az alábbi fő szempontok érvényesítésének szükségességét hangsúlyozzák. A regionális operatív programok fejlesztéseinek elsősorban a régiók fenntarthatóságának megteremtését kell szolgálnia. A regionális fenntarthatóság megteremtése érdekében a régiónak a lehető leghatékonyabban kell felhasználnia belső anyagi és szellemi erőforrásait, és folyamatosan újabbakat kell feltárnia. A regionális fenntarthatóság jegyében a lehető leghosszabban kell a régión belül tartani az anyag, energia, tőke és az információ áramlását, az áramlások ciklusait lehetőleg a régión belül kell zárni. A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erőforrások (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is) terhelhetőségének, degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni. Törekedni kell az ésszerű területhasználatra, így a meglévő beépített területek új funkciókkal való hasznosítására, a természeti értékeknek, kulturális örökségnek a saját terhelhetőségi korlátjukat figyelembe vevő fenntartható hasznosítására. Az egyes fejlesztéseknél törekedni kell a környezettel való harmonizációra, ezen belül is természeti értékek védelmére, a környezeti állapot javítására, illetve az elkerülhetetlen környezetterhelés esetén a negatív beavatkozás ellensúlyozására. A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elősegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklődését. Ez biztosíthatja a sajátos településhálózat fenntarthatóságát, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkentve a kistelepülések jövőjét veszélyeztető elvándorlás mértékét. A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra (népességcsökkenés, elöregedés, munkaerő elvándorlása stb.) az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében. A lakosság kistérségen belüli és városokon belüli közlekedésére ösztönözni kell a közösségi közlekedés feltételrendszerének javítását útfelújításokkal, a közösségi közlekedés támogatásával, a kerékpáros közlekedés fejlesztésével. A közszolgáltatások átszervezését a közlekedésszervezéssel összhangban kell megvalósítani lehetőleg oly módon, hogy a lakosok szükséges utazási idejének csökkentését segítése elő. A gazdaság öko-innovatív működési feltételeinek kialakítására, fejlesztéseknél törekedni kell a környezetbarát építési megoldásokra, továbbá törekedni kell a környezeti szempontból legelőnyösebb, anyag- és energiatakarékos technológiák és eljárások, kiemelten a legjobb elérhető technológiák (BAT) alkalmazására. A környezet fenntartható fejlesztésének kiemelkedő területe a helyes energiagazdálkodás elterjesztése, a pazarló energiafogyasztás visszaszorítása, a megújuló energiák használatának növelése. Törekedni kell továbbá a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentésére, minél nagyobb arányú szelektív kezelésére és újrahasznosítására a kivitelezés és az üzemeltetés során egyaránt. Az egyes pályázatok esetében célszerű a vonatkozó operatív program konkrét horizontális politikáját megismerni !

5



Mi a különbség a kör nyezetvédelmi szabál yok be ta rtása és a fen nta rth atóság érvé nyesí tése között? A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme, amelyek meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra (mert túlmutat annak keretein), hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan befolyásolja a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli folyamatait (pl. növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlődés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és a gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes működését, másrészt segít az emberhez méltó életminőség fennmaradásában. Mindaddig amíg az egyes szereplők csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetők a megfelelő magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata.

6



II. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A PÁLYÁZATOKBAN A pál yázó mil yen területe ken tudja biztosí tani a fenntarthatósághoz v aló hozzájárulását? Fenntarthatósági kategóriák A pályázó által folytatott tevékenység állandó kölcsönhatásban áll a környezetével és a társadalom szereplőivel (alkalmazottakkal, fogyasztókkal stb.), nemcsak akkor, amikor megvalósítja az EU támogatás eredményeként a fejlesztést. Ezért a fenntarthatóság nem csak a projekttevékenység során, hanem a szervezet teljes tevékenységekor biztosítható. A kettő ugyanakkor összefügg: az EU támogatások felhasználását e célok elérésének szolgálatába állíthatja. A pályázó a fenntarthatóság feltételeit az alábbi területeken tudja erősíteni: I. saját menedzsmentjében a környezettudatosság növelésével (I. Környezettudatos menedzsment) II. a megvalósítani kívánt projekt során figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítési lehetőségeit (II. Létesítés). III. szervezetének működtetésében, annak környezeti teljesítményének növelésével (III. Működtetés) A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázó tevékenységének teljes életciklusát felölel(het)i. A pályázónak a fenti területekhez kapcsolódó ún. fenntarthatósági kategóriák mindegyikében meg kell vizsgálnia a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását, illetve annak lehetőségét: I. Környezettudatos menedzsment kialakítása esetében a szervezetek integrálják a környezetvédelmet gazdálkodásukba, illetve a természeti környezetről való gondoskodás megjelenik a menedzsment tevékenységében. A szervezet vezetése erőfeszítéseket vállal a szervezetnél végzett tevékenységek, folyamatok környezeti hatásainak megismerésére, amelyhez megfelelő menedzsment eszközöket és technikákat alkalmaz. II. Létesítés/fejlesztés (beruházás/eszközbeszerzés) esetén a szervezet gondoskodik arról, hogy a támogatás révén tervezett új tevékenység vagy projekt megkezdése előtt, illetve döntései során figyelembe veszi a környezeti következményeket. Ennek módja az alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével: A) Fenntartható (helyspecifikus) szempontok figyelembe vétele: új telephely/projekt létesítése esetén figyelembe veszi, hogy a fejlesztés olyan helyen valósuljon meg, amely elősegíti a hátrányos területek felzárkózását a gazdaság „vérkeringésébe”.

7



B) Fenntartható projekt célkitűzések: A szervezet a környezetorientált magatartást a fejlesztés kulcsterületének tekinti, annak megvalósításához biztosítja a szükséges erőforrásokat. C) Zöld beszerzés: A szervezet a létesítmények, berendezések, termékek és szolgáltatások beszerzésekor azok kiválasztása során környezetbarát és környezetkímélő alternatívát választja. Működtetés azaz a termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során a szervezet anyag-áramlását racionalizálja a kedvezőtlen környezeti hatások érdekében. A szervezet célja az, hogy a felhasznált inputok és kibocsátott outputok a lehető legkisebb mértékben járjanak a környezet- és egészségkárosítás kockázatával. A) Fenntartható projektfenntartás: A szervezet a projekttervezés során nemcsak a fejlesztés, hanem a fejlesztés eredményének működtetése időszakára vonatkozóan is előnyben részesíti a környezetkímélő eljárásokat, megoldásokat. B) A szervezet környezetkímélő működtetése: A szervezet tevékenysége végzéséhez felhasználandó anyagok, erőforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe veszi, illetve végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkenti. Ezen belül megkülönböztethető: a) Anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság növelése: A szervezet nem használ fel tevékenysége során több anyagot, energiát és erőforrást, mint amennyi a termék vagy szolgáltatás előállításához feltétlenül szükséges. Az erőforrásokat az elérhető legjobb hatékonyságú eszközökkel, technológiákkal, eljárásokkal használja fel. b) Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés: A szervezet nem csak a kibocsátott anyagok minőségére, mennyiségére vonatkozó jogszabályi előírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) gondoskodik, hanem azok további mennyiségi csökkentéséről is. c) Ipari „öko-szisztéma” javítása: A szervezet figyelmet fordít a gazdaság nyitott láncának zárására, ahol az erőforrások helyben maradnak és megújulnak, valamint a hulladékok nem kerülnek a környezetbe (a hulladékokat folyamatosan újrahasználják vagy hasznosítják és minimalizálják a gazdasági rendszerből kikerülő hulladékokat). C) Környezetegészség, egészséges társadalom: A szervezet figyelmet fordít az alkalmazottak megfelelő fizikai és mentális egészségére. Nyilvánvaló, hogy a pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérő lehet (legyen szó beruházásösztönzésről, K+F vagy innováció ösztönzésről stb.), ezért az egyes operatív programok eltérő pályázatai esetében nem mindegyik kategória értelmezhető. A pályázónak csak abban a fenntarthatósági kategóriában kell vizsgálnia tevékenységét, amely a pályázati adatlapban szerepel! Fenntarthatósági szempontok A pályázati adatlap egy listát ad arra vonatkozóan, hogy a pályázónak milyen lehetőségei vannak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz

8



kapcsolódóan. Ezek az ún. fenntarthatósági szempontok. A fenntarthatósági szempontok segítik a pályázót abban, hogy a fenntarthatóság tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként tudja érvényesíteni a fenntarthatóság szempontjait. Az egyes fenntarthatósági kategóriákban (A táblázat 1. oszlopa tartalmazza a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó fő kategóriákat.) 1-6 db fenntarthatósági szempont került meghatározásra. Összefoglalva: A fenntarthatóság szempontjai az életciklus szemléletnek megfelelően „áthatják” a szervezet teljes tevékenységét: a pályázó menedzsmentjében, mindennapi szervezeti működésében, és a projektmegvalósítás során egyaránt tudja a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni. Kötelező vagy pál yázatban?

önkéntes

a

„ fenntarthatóság

fel tételei ne k

biztosí tása”

a

Mivel a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása az EU támogatások horizontális célja, a támogatás igénylésének kötelező feltétele hogy a pályázó legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempontot vállaljon! A pályázó természetesen további többletvállalást tehet, amelyek vállalásáért a pályázó többletpontokat szerezhet. Összefoglalva: A pályázónak legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempont teljesítését vállalnia kell! A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása iránti elkötelezettségüket további önkéntes (a környezetvédelmi szabályok betartásán túl) többletvállalásokkal igazolhatják! Mié rt fontos és hasznos a szempontjai nak é rvényesítése ?

p ályázónak

a

„ fenntarthatóság”

horizontális

A pályázó a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért többletpontokat szerezhet, maximálisan 5 pontot, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. (Ennek módját részletesen lásd „A pályázó értékelése” fejezetben.) De ne gondoljuk, hogy a fenntarthatósági szempontokat valami jólelkűségből, a társadalom és környezet szemben vállalt együttérzés miatt érdemes figyelembe vennünk mindennapjainkban. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a további gyakorlati előnyöket jelenti a pályázó számára: − A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez a szükséges környezetvédelmi követelmények betartását. − Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy – még rosszabb esetben – a környezetben okozott károk felszámolására költeni. − A többletvállalások gazdasági előnyt, többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek.

9



− A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét, amely javítja piaci pozícióit. − A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő fenntarthatósági gyakorlat vonatkozásában. − A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is. Összefoglalva a fenntarthatóság érvényesítése nem pusztán növeli a támogatás megszerzésének esélyét, hanem a pályázónak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet elismertségét, jó hírnevét. Hogyan kell bemu tatni a v állalt fenntarthatósági szempontokat? A többi fenntarthatósági szempont esetében általános szabály, hogy javulást kell elérni a pályázat benyújtáskor érvényes értékhez képest. A többletvállalás megítéléséhez a pályázónak meg kell adnia a fenntarthatósági szempont pályázat benyújtásakor érvényes értékét és ehhez képest a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A pályázónak a pályázati adatlap 9. pontjában található táblázatban kell bemutatnia, hogy mely fenntarthatósági kategóriában mely fenntarthatósági szempont esetében vállalja szervezete fenntarthatósághoz való hozzájárulását! A vállalás feltétele, hogy: − a pályázó „igennel” jelölje azt a fenntarthatósági kategóriát, amelyben fenntarthatósági szempontot vállal, valamint − A vállalt fenntarthatósági szempont esetében a pályázó megadja mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket, mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A fenntarthatósági szempontok megadásánál az alábbiakra ügyeljen: − A vállalt fenntarthatósági szempont csak akkor kerül értékelésre, ha annak fenntarthatósági kategóriáját a pályázó a pályázat 9. pontjában szereplő táblázatban „igennel” megjelölte! A fenntarthatósági kategória bejelölésének elmulasztása azzal jár, hogy az értékelő abban a kategóriában választott szempontot nem értékeli, és ez a pályázó számára pontveszteséget jelenthet! − A fenntarthatósági szempont vállalásakor mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket (4. oszlop), mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket adja meg (5. oszlop), mert ha nem adja meg mindkét értéket a többletvállalás nem állapítható meg! (Nem kell megadni a pályázat benyújtásakor érvényes, illetve a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket, ha annak cellája szürkített!) − A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalást egy vetítési egységre kell megadni pl. a teljes energiafelhasználást pl. a termelésre vagy az ingatlanok összköbméterére vetítve. A fajlagos mutatók jellemzője, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: 1) a vetítés alapja: teljes energiafelhasználás (KWh), 2) a vetítés egységének teljes mennyisége: termelés összmennyisége (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): A fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. A fajlagos mutatók megadásánál két dologra feltétlenül figyeljen: • A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell megadni (!) pl. 2 %-os javulás az adott mutató tekintetében,

10



de nem a %-os értéket, hanem a két alapadatot kell megadni! (A pályázat értékelője a két adat elosztása után vizsgálja meg a vállalt javulás tényét, a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között. A javulás az adott szemponttól függően lehet csökkenő vagy növekedő érték.) − A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni! Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek. Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérő adatot ad meg, a pályázó értékelője az elsőként megadott adatot fogja figyelembe venni! •

A vállalt fenntarthatósági szempontok megadására vonatkozóan további segítséget talál a kitöltési útmutatóban! Pontosan tartsa be a kitöltési útmutatóban foglaltakat, mert a helytelen vagy nem megfelelő adatok hiányában a választott fenntarthatósági szempontot nem tudják értékelni, és a pályázó nem kapja meg rá a többletpontot! Mi kortól meddig kell biztosítania a pál yázónak a vállal t fenntarthatósági szempontokat? A többletvállalás (egy vállalás kivételével) önkéntes, de mivel azok többletpontokat jelentenek a pályázónak - és így nagyobb eséllyel indulhat a támogatás megszerzéséért - a pályázónak, ha elnyeri a támogatást, a többletvállalást meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenőrzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató III. részben (Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtáskor érvényes értéktől kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthető teljesítettnek, ha a projekt lezárásának évétől a projekt fenntartás végéig átlagosan megvalósította a többletvállalást, azaz a megadott projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. Természetesen a pályázónak a kötelező projekt fenntartás időszakán túl is érdemes megőriznie vagy javítania az elért eredményeket, hiszen azok nemcsak a környezet és társadalom számára képviselnek értéket, hanem a szervezet számára is! J ár-e tö b b le tp ont a má r meg valós íto tt fen nta rt ható s ág i s z e mp on toké rt ? Egyes fenntarthatósági szempontok esetében, ha azokat már jelenleg is érvényesíti, azok a fenntarthatóság értékelése során elfogadásra kerülnek. Ebben az esetben a projekt fenntartásáig várható átlagos érték megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Ebben az esetben is mindkét értéket meg kell adni! Ezen fenntarthatósági szempontok a következők: − Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezik vagy vállalja bevezetését − A közoktatási intézmény „ökoiskola” címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését − Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését − Környezettudatos tevékenységek

11


− − − − −


A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található Előnyben részesíti a BAT technológiákat beszerzései során Más alternatív, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása Allergén növények rendszeres irtása a szervezet által fenntartott zöldfelületeken Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése

J ár-e tö b b le tköltsé g g e l a kö r nye z eti s z emp on tok b eé p í té s e a p roje ktbe ? A fenntarthatósági szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást eredményezhetnek a napi működés során (pl. energiahatékonyság). Más esetekben viszont műszaki fejlesztés, beruházás igényes lehet egyegy elvárásnak való megfelelés (pl. kibocsátási normák betartása). Ezekben az esetekben a környezeti követelmények megvalósítása növeli a direkt költségeket, viszont segít elkerülni a későbbi bírságokat, s ezáltal megtakarításokat jelent. Az ökológiailag hatékony megoldások előnyt jelentenek azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket a szempontokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló beruházások – az adott projekttípus elszámolható költségkategóriáiba illő – költségei elszámolhatóak. Ennek köszönhetően számos olyan, a fenntartható fejlődést biztosító tevékenység, beruházás válik megvalósíthatóvá, melyeket korábban forráshiány miatt nem vittek véghez. Ez az útmutató és a fenntarthatóság szempontjainak idejekorán történő figyelembevétele lehetőséget ad arra, hogy már a projekt megkezdése előtt megnevezésre kerüljenek a szükséges fejlesztések, és így a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet a fenntarthatósági szempontok biztosítása kapcsán felmerülő költségekkel. Összefoglalva: A fenntarthatósági szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetőek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti gondosság segít elkerülni az esetleges szankciókat, sőt sok esetben költségmegtakarítást eredményeznek. Hogyan vizsgálják és ellenő rzik a fenntarthatósági többletv állalásokat? A többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: − A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt előrehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. − A projekt megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a többletvállalások megvalósulását az ellenőrzések során vizsgálhatják!

12



III. RÉSZ: FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK Fenntarthatósági szempont

A szempont értelmezése

Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók)

I. Környezettudatos menedzsment Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezik vagy vállalja bevezetését [ Igen/nem ]

A közoktatási intézmény "ökoiskola" címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését [ Igen/nem ] Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ]

1

A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközi vagy hazai szabvány szerint - hitelesítő szervezet által tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási rendszer része, amely tartalmazza a környezeti politikát és az azt meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelősségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004 A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozta az „Ökoiskola” címet. A cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek, átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával.

A rendszer kiépítéséhez szükséges induló feltétel a menedzsment (felső vezetés) elkötelezettsége. A rendszer bevezetése meglehetősen költséges, ezért e szempont választásánál körültekintően kell eljárni. Magyarországon több akkreditált szervezet létezik, amelyek a tanúsítást végzik. Bővebb információ: [ 1 ], [ 18 ] A nemzetközi kritériumok alapján kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teheti az iskolát a diákok számára. A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Bővebb információ: [ 2 ] Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének Amennyiben a pályázó gazdálkodó szervezet célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezet tevékenységének fontos környezeti, fenntarthatósági tevékenységébe történő integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés vonatkozásai vannak, úgy érdemes egy olyan tervet azok megvalósítására. A Terv belső dokumentum, amelyben a szervezet saját készíteni, amely keresi ezek megfelelő kezelésének maga számára határoz meg erőfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak lehetőségeit, számba veszi az ezzel kapcsolatos érvényesítésére. feladatokat, ezeket ütemezi, felelősökkel látja el. . A fenntarthatósági tervnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. A fenntarthatósági terv megfeleltethető az ISO 14001szabványban [ 18 ] meghatározott programnak (kiegészítve a jelent útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Iránymutatást adhat továbbá az „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlás. Bővebb információ: [ 3 ] Az önkormányzatok számára lehetőség a fenntartható fejlődés helyi Az önkormányzatok számára a LA21 program készítése programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a egy jól összpontosított helyi politikát eredményezhet. A környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis Local Agenda 21 megvalósításának nincs olyan szigorú, regionális programja komplex program, amely a természeti környezet szabványban rögzített menete, mint pl. az EMAS fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális előírásnak, de létezik erre vonatkozóan javasolt nemzetközi rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövő megvalósítási algoritmus. Bővebb információ: [ 3 ] orientált alakítását.

A szempontok értelmezéséhez bővebb információkat talál a „Hasznos információforrások” fejezetben hivatkozott dokumentumokban.

13

Tanúsítvány (Hazai bejegyzésű akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva) Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések Az „ökoiskola” cím megszerzését igazoló dokumentumok

Fenntarthatósági terv megléte (cég vezetés által elfogadott dokumentum)

Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott dokumentum)

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Környezeti-nevelési programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ]

Regionális Operatív Programok A szempont értelmezése


A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – 2004. június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelési program a közoktatási intézmény pedagógiai programjához illeszkedő környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait részletezi.

A környezeti nevelési program – a tantestület döntésének megfelelõen – többféle módon is megjelenhet az iskola pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is. A programot kéthárom évente célszerű felülvizsgálni. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 4 ] Települési A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A TKP-val szemben elvárt jogszabályi követelményeket a környezetvédelmi előírja az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente magújítandó Nemzeti környezetvédelmi törvény határozza meg, részletes programmal rendelkezik Környezetvédelmi Program kidolgozását és ezzel összhangban települési szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem készült. vagy vállalja annak környezetvédelmi programok (TKP) készítését. A települési környezetvédelmi programot célszerű a elkészítését jelenleg hatályos második Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemében elkészíteni, alapvetően a települési [ Igen/nem ] környezetminőséget meghatározó tényezőkre koncentrálva. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 5 ] Rendelkezik A környezet védelméről szóló l995. évi LIII. törvény (Ktv.) 58. § (1) bekezdése A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag önkormányzati értelmében az önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre az környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, környezetvédelmi alappal önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátására. felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. vagy vállalja annak A szempont esetében a környezetvédelmi alap éves bevételét kell megadni A forráshiánnyal küszködő települési önkormányzatok bevezetését ezer Forintban. számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése létkérdés, a környezeti problémák megoldásának az egyik [ eFt/év ] legfontosabb eszköze. Környezetvédelmi / A szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal kapcsolatos pontosan Érdemes szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs fenntarthatósági meghatározott feladatokat (hatósági bejelentések, nyilvántartások, alkalmazása. megbízott, felelős adatszolgáltatás, hulladékgyűjtés, haváriák, stb.) megbízott munkatárs/alvállalkozó látja el. A közoktatási intézményben van környezeti kijelölése [ fő ] nevelési vagy fenntarthatósági megbízott, aki figyelemmel kíséri, javaslataival segíti az iskola nevelési tevékenységét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Intézmény/szervezet A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége során a környezetre és az Környezeti teljesítmény értékelésre alkalmas maga a rendszeres környezeti emberi egészségre gyakorolt hatások és azok csökkentésére tett intézkedések pályázat fenntarthatósági szempontú értékelési táblája, teljesítmény értékelése összessége rendszerint mutatószámokkal kifejezve. A környezeti amely a pályázó szervezetét, valamint a projekt teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetően önkéntes eszköz, célja ésszerűbb és fenntarthatósági hatásait azaz részben környezeti [ Igen/nem ] környezetkímélőbb gazdálkodás. A KTÉ számos módszere ismert: öko-mérleg, teljesítményét értékeli. grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, környezeti minősítés, Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 16 ] környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb A dolgozók környezeti A környezeti oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben résztvevő dolgozók A szervezet meghatározott rendszerességgel, oktatása, környezeti száma. Az oktatások témája: hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés, meghatározott munkakörök esetében környezetvédelmi szemléletük alakítása veszélyes anyagok ismerete és használata, környezeti mérések, környezeti kérdésekben oktatásokat tarthat – belső kollega vagy külső vészhelyzetekkel kapcsolatos információk, környezetközpontú irányítási szakértő segítségével, valamint külső továbbképzésekre [ fő/év ] rendszer szabályozásaival kapcsolatos információk stb. küldheti munkatársait.

14

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A környezeti-nevelési program megléte

Önkormányzati rendelettel vagy határozattal kihirdetett települési környezetvédelmi program megléte

Önkormányzati rendelet a környezetvédelmi alapról, beszámoló (a zárszámadás részeként) az alap forrásainak felhasználásáról Munkaköri leírás, szervezeti szabályozások, dokumentumok

Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzőkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelő feljegyzések Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum Továbbképzési, képzési szerződés

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Környezeti információs rendszert működtet vagy vállalja annak bevezetését [ Igen/nem ]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12 A környezettel kapcsolatos GIS-alkalmazások a környezeti Működő térinformatikai §. (3) pontja alapján az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet adatok gyűjtését, tárolását, rendszerezését, együttes szoftverre támaszkodó állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, látását, elemzését segítik elő, amelyek jó alapot adnak a információs rendszer az így szerzett adatokat nyilvántartani. települési környezetvédelmi program információs A szempont a térinformatikai alapú információs rendszerek működtetését megalapozásához is. ösztönzi. A lakosság/nyilvánosság Gazdálkodó szervezet esetében: A környezeti jelentés célja, hogy környezeti Külső kommunikációs eszköz lehet tájékoztató füzetek, Környezeti jelentés, A környezet rendszeres környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek (hatóság, lakosság, partnerek stb.) prospektusok készítése is. Megismerhető az interneten, állapot bemutatását tartalmazó tájékoztatása számára a szervezet környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az médiában számos hazai szervezet környezeti nyilatkozata, dokumentum, tájékoztató EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára kötelező, de a szervezet jelentése. prospektus, szervezeti [ alkalom/év] önkéntesen is készíthet környezeti jelentést. Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a GRI környezeti információk a A szempont akkor elfogadható, ha a jelentés vagy az EMAS szabvány, az Útmutató nemzetközi standard. Az időszakosan készülő honlapon „Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez” nemzetközi ajánlás vagy környezet állapot értékeléseket évről évre szükséges ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. kiegészíteni az önkormányzatnál rendelkezésre álló A szempont választásakor kétévente legalább 1 környezeti jelentés készítése frissebb adatokkal, információkkal. Ezen információkkal kötelező (ebben az esetben a megadott érték: 0,5) kiegészített elemzést ismeretterjesztő csatornákon (honlap, Önkormányzat, önkormányzati intézmény esetén: A környezet védelmének helyi újság, tv, szórólap, lakossági fórum stb.) keresztül általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) e) pontja alapján az nyilvánosságra kell hozni. önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékeli, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot Bővebb információ: [ 1 ] , [ 15 ], [ 21 ] tájékoztatni. A szempont esetében a megjelenések darabszámát kell megadni. (Honlap esetében a tartalmak aktualizálásának számát kell megadni.) A helyi tanterv és az A fenntarthatóságra nevelés folyamatos nevelést és az új ismeretek Érdemes a fenntarthatóságra nevelés tartalmi elemeit A fenntarthatóságra nevelés oktatási/nevelési elsajátítását jelenti. Ennek érdekében szükséges az oktatási, nevelési meghatározni és az egyes tevékenységet operatív szintre munkaterve cél-feladat-eszköz tevékenység évenkénti tevékenységbe operatív módon épüljön be a fenntarthatóságra nevelés. cél – feladat – eszköz felfogásban meghatározni. Fontos, bontásban felülvizsgálata a fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy kapcsolatokat hozzunk hogy a fenntarthatóságra nevelés operatív és kreatív fenntarthatóságra létre a három rendszer (környezeti, gazdasági, társadalmi) között és megértsük módon épüljön be az oktatási/nevelési tevékenysége, ne nevelés érdekében azokat. váljon sablonná! [ Igen/nem ] Bővebb információ: [ 6 ] A közoktatási intézmény A szempont célja a közoktatási intézményben dolgozók és tanulók környezetAjánlott környezettudatosság mérési eljárások: környezeti A felmérés dokumentációja, tanulói és nevelőtestülete tudatosságának megismerése és nyomon követése. attitűdskálák módszere, személytelen környezettudatosság mérőeszköz környezet-tudatosságáról A szempont akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a valamely elfogadott mérési skálák, környezettudatos viselkedés skálák, vagy bármely beszámoló készítése módszer segítségével a közoktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak nemzetközi vagy hazai kutatási eredményeken alapuló zárásakor elvégzi a környezettudatosság mérését. [ Igen/nem ] eljárás. Bővebb információ: [ 6 ] A közoktatási intézmény A szempont célja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos magatartásformákat, A legtöbb településen működnek civil szervezetek a Együtt elkészített közös aktív kapcsolatot tart fenn cselekvési lehetőségeket a közoktatási intézmény megismerje, abban aktív települések védelme, a környezet védelme érdekében. kapcsolódási pontokat valamely szerepet vállaljon a környezettudatosság erősítése érdekében. Ezen túlmenően a témával foglalkozó országos civil tartalmazó munkaterv, közös fenntarthatóságért szervezetek is működnek, amelyekkel együttműködési akciók dokumentumai tevékenykedő civil kapcsolatok alakíthatók ki pl. előadások, közös akciók stb. szervezettel [ Igen/nem ] A szempont értelmezése


15

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont A diákönkormányzatban környezetvédelmi felelős kijelölése [ fő ] Környezeti auditok lefolytatása [ db/év ]

Regionális Operatív Programok Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Megbízás, kinevezés, munkaköri leírás



A szempont célja a partnerközpontú diák-tanár együttműködés erősítése. A fenntarthatóságért vállalt feladatokat a diákok hatékonyabban hajtják végre, ha azokat ők kezdeményezik vagy ők a végrehajtás felelősei, amely egyúttal beépül mindennapi életvitelükbe. A vállalaton/szervezeten belüli átfogó, független és objektív vizsgálat a tevékenységek, folyamatok környezeti szempontjainak tekintetében. Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. A szempont értéke az adott évben lefolytatott auditok darabszáma. Audit alatt értendő az adott évben lefolytatott teljeskörű vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. Marketing eszköz. A pályázó részéről felajánlott olyan pénzügyi támogatás, amely környezetvédelmi jellegű tevékenységre, célra kerül felhasználásra (Rendezvények, Akciók, Versenyek, Értékesítési akciók stb. formájában). .

A diákönkormányzati környezetvédelmi felelős kijelölését célszerű valamilyen környezetvédelem terén elért eredményhez kötni. Fontos ugyanakkor, hogy a felelőst maguk a diákok válasszák ki. A megbízott felelősnek a szervezet tevékenységére, funkciójára vonatkozó éves audittervet kell készítenie, amely alapján meghatározott kérdéslisták segítségével, kijelölt felelősök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a meghatározott területeken és meghatározott időpontokban.

A szponzorálás pozitív környezeti hatás mellett a szponzoráló üzleti sikereire, vállalati imidzsére, valamint a környezeti tudatosság erősítésére is hatással van.

Számviteli nyilvántartás, feljegyzések

A hátrányos helyzetű kistérségek pontos meghatározása a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben található. Akkor választható, ha a projekt leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (3. melléklet), hátrányosabb helyzetű kistérségekben (4. melléklet), leghátrányosabb kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű településekben (5. melléklet) valósul meg. Fenntartható projektcélkitűzések Az intézmény A szempont célja, hogy az önkormányzati intézményeket a projekt célcsoportjai akadálymentesített környezetkímélő közlekedései eszközökkel is képesek legyenek megközelíteni. A szempont esetén az önkormányzati intézményt érintő (helyi vagy távolsági) tömegközlekedési tömegközlekedési útvonalakon közlekedő akadálymentesített járművek számát eszközökkel való megkell megadni. közelíthetőségének javítása (járművek száma) [ db ] Élő utcák fejlesztése A szempont célja, hogy a megvalósuló fejlesztések részeként vagy azzal egyidejűleg az intézmények figyelmet fordítsanak az intézmény környezetbarát [ Igen/nem ] módon történő megközelíthetőségére. A szempont magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelő mértékű és minőségű gyalogos- és kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. A szempont akkor fogadható el, ha az intézmény rendelkezik legalább erre vonatkozó felülvizsgálattal vagy tervvel a teendők megtételére.

A vonatkozó jogszabály pályázati útmutató által meghatározott mellékleteiben meghatározott valamennyi kistérség, település releváns a pályázat igennel való megválaszolása szempontjából, amennyiben ott található a pályázó székhelye, telephelye vagy fióktelepe .

64/2004. (IV. 15.) Korm. rend. mellékletében meghatározott település szerepel a szervezetre vonatkozó (cég)bírósági nyilvántartásban vagy a beruházások kapcsolódó engedélyeiben

A szempont közvetlenül nem célja a támogatható tevékenységnek, de az eredmények kihasználása szempontjából is fontos szempont. Fontos, hogy a tömegközlekedési megállóhely és az intézmény között az akadálymentes közlekedés biztosított legyen.

Helyszínrajz, tömegközlekedési útvonalterv

A szempont során figyelmet fordíthatunk a megfelelő méretű, és környezeti minőségű (pl. utcabútorok, forgalomcsillapítás), akadálymentes gyalogos járdák és kerékpárutak kialakítására, a biztonság fokozására, a pihenést szolgáló funkciók fejlesztésére stb. Bővebb információ: [ 7 ]

Az élő utcák kialakíthatóságára vonatkozó vizsgálat vagy terv megléte

Környezeti szponzorálások [ eFt ]

Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori megbízások, ellenőrzési lista, audit feljegyzések, audit jelentés

Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 17 ]

II. Létesítés Helyspecifikus szempont A projekt megvalósulás helye társadalmigazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található [ Igen/nem ]

16

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Közoktatási intézmények fenntarthatóságot szolgáló fejlesztése a pályázat részeként

A közoktatási intézmény vállalja a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisának fejlesztését [ eFt/év ] Nem szilárd burkolatú kerékpár utak megvalósítása [ Igen/nem ] A fejlesztés szabadtéri rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok elérhetőségéhez hozzájárul [ Igen/nem ]



A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása keretében több fenntarthatóságot szolgáló fejlesztés megvalósítható: − A fejlesztés része a biztonságos kerékpártároló vagy kerékpár tárolására alkalmas egyéb hely [ db ] − A fejlesztésnek része zöldfelületek, tanösvények létrehozása [ m2 ] − A fejlesztésnek része sportlétesítmények fejlesztése [ db ] − A fejlesztésnek része iskolabusz beszerzés [ db ] A szempont célja a fenntarthatósággal kapcsolatos információk elérhetőségének fejlesztése a közoktatási intézményben. A szempont akkor elfogadható, ha a közoktatási intézmény vállalja, hogy folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, honlap fejlesztés stb.) A szempont esetében az e célra fordítandó, tervezett éves forrás összegét kell megadni. A szempont célja az aszfalt burkolatok kiváltása környezetbarát és helyi természeti erőforrás használatot biztosító lélegző burkolattal. A szempont célja, hogy olyan kerékpárút fejlesztések valósuljanak meg, amelyek elősegítik bizonyos rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok kerékpárral való elérhetőségét, és ezáltal az környezetkímélő módon hozzáférhetőbbé, megismerhetőbbé válik. A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárút fejlesztés eredményeként elérhetővé válik valamely rekreációs vagy ökoturisztikai célpont (szabadidő parkok, látogatóközpont, közösségi terek stb.)

Más alternatív-, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása [ Igen/nem ]

A szempont célja a kerékpárút / úthálózat összekapcsolása más alternatív, környezetkímélő közlekedési lehetőséggel pl. vasút, vízi közlekedés, az alternatív közlekedési módozatok összehangolt fejlesztése érdekében. A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárúttal/közúttal más közlekedési módozatok közvetlenül elérhetők, az azokra való átszállás lehetősége biztosított. A beruházással egyidejűleg A szempont célja a pályázó különböző fejlesztéseinek összehangolása, vagy azt megelőzően egyéb egyrészt a pályázat eredményeinek tartóssága, másrészt a környezet kímélése infrastrukturális fejlesztés is érdekében. megvalósul A szempont akkor elfogadható, ha a pályázó vállalja hogy a projekt fenntartás végéig más fejlesztések nem eredményezik a fejlesztés során megvalósult [ Igen/nem ] létesítmények megbolygatását.

17

A pályázat készítése során fontos figyelmet szentelni annak, hogy a közoktatási intézmény a fejlesztés eredményeként hozzájáruljon a fenntarthatóságra nevelés eszközeinek szélesítésében.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Megvalósíthatósági tanulmány, megvalósulási terv, építési/használatbavételi engedély, kiviteli tervek, eszközbeszerzés dokumentációi (pl. forgalmi engedély)

A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása pályázatok esetében a pályázat csak megfelelő tartalomfejlesztés mellett támogatható (lásd nem támogatható tevékenységek). A tartalomfejlesztés meghatározása során fontos megfontolni a fenntarthatóságra nevelés fejlesztését is.

Nyilvántartás a közoktatási intézményben rendelkezésre álló fenntarthatósággal kapcsolatos információkról (könyvtári katalógus stb.)

E szempont alkalmazására elsősorban külterületen van lehetőség. A szempont választásánál körültekintően kell eljárni. Olyan eljárás választása indokolt, amely nem gazosodik el, ezzel akadályozva a kerékpár közlekedést. A fejlesztés pl. kerékpár útvonallal elérhetővé tesz természetvédelmi látogatóközpontot, szabadidő központot, erdei iskolát, arborétumot, táborhelyet, horgászközpontokat, parkerdők közművelődési, ismeretterjesztő és oktatási lehetőségeit, szabadtéri sportrendezvényeket stb.

Kiviteli tervek, dokumentáció, megvalósulási terv, építési/használatbavételi engedély Útvonal térkép, engedélyezési dokumentáció, kiviteli tervek

A nyomvonal kiválasztás során részesítsük előnyben az Kiviteli tervek, dokumentáció alternatív közlekedési módok, illetve a tömegközlekedéshez való csatlakozás elérhetőségét., ha ezek releváns alternatívák. A pályázónak célszerű a tervezett infrastrukturális beruházásait Kiviteli tervek, megvalósulási terv, átgondolnia. Ha azonos nyomvonalon több fejlesztés is építési/használatbavételi szükséges, azt célszerű úgy ütemezni, hogy azok lehetőség engedély, vízjogi engedély szerint a környezet és emberi egészség védelme szempontjából összehangoltak legyenek.

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Környezetkímélő településszervezés (mobilitási terv készítése) [ Igen/nem ]



A szállítási és közlekedési igények növekedésének egyik oka a különféle települési funkciók egyre nagyobb arányú térbeli eltávolodása egymástól. Alapvető fontosságú elsősorban a nagyobb települések, városok térbeli szerveződésének szabályozása, kezelése a városi infrastruktúra hatékony elosztásával és megfelelő területhasználati struktúrákkal. A szempont teljesítése akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a pályázó mobilitási terv készítését vállalja.

Mobilitási terv készítésének célja a lakosság valamint a szolgáltató, ipari és közintézmények közötti közlekedési kapcsolatok feltárására, optimalizálására, amely elsősorban az alábbiakat tartalmazza: a forgalmas utak feltérképezése, a forgalom okainak feltárása, az intézmények helyének és nyitvatartási idejének felülvizsgálata, az intézmények környezetkímélő közlekedési eszközökkel történő elérésének feltérképezésére (gyalogutak, kerékpárutak, tömegközlekedés), a közlekedésirányítási rendszer felülvizsgálatára és átalakítási lehetőségeire stb. Bővebb információ: [ 8 ], [ 9 ], [ 12 ] A káros környezeti hatások csökkentése elsősorban járművek sebességének és a fogalom nagyságának mérséklésével, zajforrás és az érintett lakosság mesterséges vagy természetes létesítményekkel való elszigetelésével, illetve az épületek hangszigetelésével. érhető el. Lejtős, nedves területeken a legjobb megoldás az útalapban gyakori szakaszossággal megépített szivárgók kialakítása, ez kíméli legjobban a talaj vízháztartását. A víz árkokban való összegyűjtése esetében a szennyezőanyagok nagyobb koncentrációban gyűlnek össze, ezért a vizek megfelelő tisztítása szükséges a befogadó vízminőségétől függően. Bővebb információ: [ 14 ] A fejlesztés tervezésekor érdemes vizsgálni a közlekedési igényeket és a tömegközlekedéshez szükséges beruházásokat (pl. buszöblök kialakítása stb.) Fontos továbbá vizsgálni, hogy azonos útvonalon a közúti tömegközlekedés fejlesztése ne rontsa a vasúti tömegközlekedés gazdaságosságát. Preferált fejlesztések: útfelújítás, kerékpársáv, osztott pályás (indokolt esetben osztatlan) gyalogos-kerékpáros út, meglévő utak melletti kerékpárút kialakítás. Bővebb információ: [ 11 ]

A fejlesztés a közlekedésből eredő környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez [ fő] Az útburkolatról elfolyó csapadékvíz megfelelő kezelése (a hálózat hossza) [ km ]

A közlekedés az emberi egészségre jelentős hatást gyakorol (levegőszennyezés, zaj-, rezgés). Olyan fejlesztések megvalósulása tekinthető fenntarthatónak, amely ezen várható hatások elkerülésére hatékony intézkedéseket tartalmaz. A szempont esetében vizsgálandó, hogy összességében a megváltozó forgalom által érintett területeken hogyan változik a káros hatásoknak kitett lakosság száma. Mind a vízháztartás, mind az élőhelyek szempontjából legkritikusabb a vízelvezetés tervezése. Egyrészt a környezet szennyeződését eredményezheti az útkörnyezet légteréből kicsapódó, majd a csapadékkal való lemosódás útján elfolyó csapadékvíz, másrészt az elvezetett vizek rontják a talaj vízháztartását.

A fejlesztésre kerülő útvonalakon a tömegközlekedés megszervezése [ Igen/nem ]

Alapvető fontosságú, hogy a fejlesztendő útvonalakat ne csak az egyedi szállítási igények kielégítését szolgálják, hanem a tömegközlekedés lehetőségeit is bővítsék. Előnyt kell élvezzenek ezért az olyan fejlesztések, ahol az úthálózat fejlesztés célja (indoka) a tömegközlekedéssel való elérhetőség javítása.

Új nyomvonalak kialakításával szemben előnyt élvez a meglévő utak fejlesztése (utak több mint 60%-ánál felújítás) [ Igen/nem ]

Az elérhetőség javítása tekintetében környezeti szempontból előnyösebb, ha az új területfoglalás, jelentősebb zöldfelület csökkentés nélkül valósul meg. A közlekedés fejlesztésének egyik legnagyobb környezetkárosító hatása az élőhelyek feldarabolódása, csökkenése. Ezen hatások bizonyos kiegészítő fejlesztésekkel ugyan kismértékben tompíthatók, de teljes egészében nem szüntethetők meg. Elsősorban a már meglévő úthálózat nyomvonalaira épülő fejlesztések megvalósítása indokolt. A szempont vállalása akkor fogadható el, ha a fejlesztendő útszakasz legalább 60 %-a már meglévő útszakasz.

18

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Mobilitási terv

Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatásvizsgálat, elemzések

Tervdokumentációk, kiviteli terv, engedélyek, megvalósulási terv, vízjogi engedély

Tervdokumentációk, kiviteli terv, engedélyek

Építési dokumentáció, építési/használatbavételi engedély

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Az új nyomvonalak kialakítása nem érint valamilyen természetvédelmi oltalom alatt álló területet [ Igen/nem ] A fejlesztés része a kerékpár közlekedés javítása [ km ] A közutak mentén az élőhelyek védelmének és a környezetszennyezés mérséklésének megfelelő erdősávok és cserjék telepítése [ km ] A fejlesztés hozzájárul a baleseti veszélyeztetettség csökkentéséhez (műszaki megoldások száma) [ db ] Az ipari park/logisztikai központ által nyújtott környezetvédelmi szolgáltatások számának növelése [ db ] Barnamezős beruházás, vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú [ Igen/nem ] A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt minimális zöldfelületi arányhoz képest [m2/m2]



A természeti értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében minden beruházás helyszínének kijelölésekor elkerülendők az országos és helyi védelem alatt álló területek, természeti értékek, Natura 2000 területek. Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni! Az úthálózat fejlesztése során célszerű figyelmet fordítani a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, mivel azok egyidejű fejlesztése nemcsak költséghatékony megoldás, de a várható forgalomnövekedést is mérsékelheti. A szempont akkor fogadható el, ha a projekt részeként vagy a projekthez kapcsolódóan a fejlesztéssel egyidejűleg kerékpárút fejlesztés is megvalósul. Az út környezetétől való elszigetelésére egyaránt rendelkezésre állnak természetes megoldások és mesterséges létesítmények. Az előbbi előnye jobb elnyelő képessége és természetesebb módon illeszkednek a környezethez. A szempont célja, hogy a művi és természetes környezet védelmét figyelembe vevő kiegészítő fejlesztések során megfelelő erdősávok és cserjék telepítésére kerüljön sor. A szempont esetében a megfelelő erdősávokkal és cserjékkel védett útszakasz hosszát km-ben kell megadni. A közúti közlekedési rendszerek infrastruktúrájának jellegzetessége és kialakítása nagymértékben meghatározza az útbiztonság mértékét. A kerékpárút, úthálózat fejlesztések kapcsán kiemelt körültekintést érdemel a közlekedésbiztonsági feltételek biztosítása. A műszaki megoldások lehetnek építéshez kapcsolódóak, biztonsági vagy forgalomtechnikai berendezések beszerzése illetve jelzések alkalmazása. Számítás: valamennyi kapcsolódó megoldást kérjük összeadni! A fejlesztés az infrastrukturális feltételek javítása mellett a betelepülő vállalkozások számára környezetvédelmi szolgáltatások megvalósítását is magában foglalja. Ezen többlet szolgáltatások egyrészt nagyobb vonzerőt jelentenek a parkba való betelepülésre, másrészt a park/központ környezeti hatásainak közvetlenebb befolyásolását, javítását teszik lehetővé. A szempont célja, a tevékenység zöldterület igénybevételének minimalizálása, illetve a települések (elsősorban a nagyvárosok) körüli zöldterületek védelme. Barnamezős beruházás: Meglévő vagy felhagyott iparterületek, vagy korábban beépített és jelenleg is beépíthető területek újrahasznosítása. Gazdasági célú területek: amelyet a települések szabályozási terve (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb.) területnek jelöl. Építési beruházás esetében az építési engedélyben meghatározásra kerül az előírt minimális zöldfelület nagysága. Akkor választható, ha a létrehozandó zöldfelület az előírt százaléknál legalább 5 %-kal nagyobb. Az építkezések során fontos szempont, hogy az építési és felvonulási területek foglalása ne járjon meglévő zöldfelület igénybevételével.

19

Az új nyomvonal alternatívák közötti választás esetében figyelembe kell venni a közvetlen és közvetett környezeti költségeket is, amely alapján értékelhető az egyes alternatívák tényleges előnyei és hasznai.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Építési dokumentáció, engedélyek, megvalósulási terv

Bővebb információ: [ 13 ]

Építési dokumentáció, engedélyek

Érdemes figyelembe kell venni az erre vonatkozó ajánlásokat, eljárásokat. Fontos a szegélynövényzet faj- és elegyösszetétele. A faji összetételnél tekintettel kell lenni a hely ökológiai tulajdonságaira (nedvesség, kitettség stb.), illetve a kérdéses faj tűrőképességére. Az elegyarányt a legjobb elnyelő képességre kell tervezni. Bővebb információ: [ 13 ] Megoldási lehetőségek a balesetveszélyesség megszűntetésére csomópontok átépítése, közlekedési táblák, sebességkorlátozás (tábla kihelyezés), sebességcsökkentő bordák, leállósávok, útburkolati jelek, padkák, középső elválasztó elemek, összefüggő gyalogos úthálózat kialakítása stb. Bővebb információ: [ 22 ] Ilyen szolgáltatások lehetnek hulladékszállítási feladatok megszervezése, hulladékkezelő létesítmények működtetése, környezetvédelmi szaktevékenységek ellátása, stb.

Építési dokumentáció, engedélyek, számlák

Általában nem tartják fontos tényezőnek, hogy a természettől elvett hellyel spóroljanak, pedig gondoljunk arra, hogy a természettől elvett tér, egyben csökkenti a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, a természetes flóra és fauna rendelkezésére álló helyet. A védett területeket, hacsak a fejlesztés nem ezekre irányul kerüljük el. Fenntarthatósági szempontból pozitívum, amennyiben a pályázó nem építi be 100%-ig a maximálisan beépíthető területet. Példa: Ha az előírt minimális zöldfelületi arány 40 %, a pályázónak minimálisan 45 %-ot kell vállalnia.

Vonatkozó szabályozási terv Építési dokumentáció, engedélyek (építési/használatbavételi, vízjogi)

Építési dokumentáció, számlák, építési engedély

Szerződések, számlák

Építési engedély és dokumentációk

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont A projekt hozzájárul valamely érték megőrzéséhez (biológiai sokféleség, táji/természeti értékek, kulturális és építészeti értékek) [ Igen/nem ] Az ipari park/ logisztikai központ alternatív szállítási módozatokkal (vasúti, vízi közlekedés) megközelíthető [ Igen/nem ] Az ipari park/ logisztikai központok környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek [ Igen/nem ] Zöld beszerzés Előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítókat az eszközbeszerzés során /tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatás vásárlás során [ Igen/nem ] Előnyben részesíti környezeti szempontból előnyösebb, anyag- és energiatakarékos technológiákat, eszközöket, termékeket, alapanyagokat eljárásokat a beszerzéseinél[ eFt ]


A projekt hatására a projekt megvalósulásának helyén vagy hatásterületén található értékek megőrzésre kerülnek vagy az érték fennmaradásához növeléséhez hozzájárul. Értéknek tekinthető helyi vagy országos védelem alatt álló vagy veszélyeztetett természeti terület/érték, tájképi elem, műemlék vagy műemlék jellegű épület, utcakép, amelyet hatóság annak nyilvánít vagy érdekvédők annak tekintik.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A fenntarthatóság egyik alapvető célja a fejlesztés és a Megvalósíthatósági tanulmány, megőrzés helyes arányának az elérése. fejlesztési terv, amely bemutatja A projekt megvalósulási helyének kiválasztásakor a a megőrzendő/fejlesztendő pályázónak fontos megvizsgálnia hogy nem okoz-e kárt a értéket vagy azok megóvására meglévő értékekben, vagy a meglévő értékek irányuló terveket, alternatíva fennmaradásához milyen mértékben tud hozzájárulni vizsgálatot

Az ipari parkok/logisztikai központok környezetében a forgalomnövekedés várható. Fontos szempont, hogy a szállítás környezetkímélő lehetőségeit a projekt biztosítsa.

A telephely kiválasztás során részesítsük előnyben az alternatív közlekedési módokkal megközelíthető helyszíneket.

Az ipari parkok/logisztikai központok környezetében a forgalomnövekedés várható. A közúti közlekedés útvonalain fontos szempont, hogy a pályázó vállaljon felelősséget az esetleges károkozásért és azok csökkentésének/elkerülésének költségét építse be projektjébe.

A forgalomnövekedést okozó közúti útvonalakon zaj- és A pályázati dokumentációban és rezgéscsillapító intézkedések megtétele lehet szükséges. E a kiviteli tervekben a szempont hatások felmérését és a megteendő intézkedések érvényesítésének igazolása lehetőségeit érdemes már a projektterv időszakában figyelembe venni.

A projekt megvalósítása során történő beszerzéseknél (eszközbeszerzés, igénybe vett tanácsadás, oktatás) a pályázó a bevonni kívánt szervezeteket (beszállítókat, alvállalkozókat stb.) minősíti abban a tekintetben, hogy rendelkezik-e valamely környezeti menedzsment rendszerrel (EMAS, ISO 14001). A szempont akkor választható, ha a pályázó megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja ezen szempont figyelembe vételét a beszerzéseihez kapcsolódóan.

A pályázó a beszállítók, alvállalkozók kiválasztásához értékelési szempontokat készíthet (közbeszerzéseknél is szempont), amelyek között a hagyományos megfontolások mellett pl. ár, minőség, szállítási határidő stb. a beszállító, alvállalkozó környezeti menedzsment rendszere (EMAS, ISO 14001) is előnyként megjelenik. Súlyozásos értékelési rendszer könnyen átláthatóvá, objektívvé teszi a kiválasztási folyamatot.

Belső szabályozó dokumentum a beszállítók, alvállalkozók kiválasztására, értékelésére vonatkozóan, szerződés

Környezeti szempontból előnyösebb eszköz, termék, technológia (továbbiakban: eszköz): azon eszköz, amely erre irányuló védjeggyel rendelkezik (pl. bitumen-tartalmú útburkolati anyagokra alkalmazható környezetbarát termékminősítési rendszer, környezetbarát termék címkével rendelkező hidraulikai folyadék, energiatakarékos forgalomirányítási eszközök stb.) vagy olyan berendezés, amely előnyös környezeti tulajdonságai a termékismertetőből egyértelműen megállapíthatók. A pályázó vállalja, hogy projekthez kapcsolódó beszerzései során az eszközöket e szempontból értékeli. A pályázónak a beszerzendő eszköztípusok értékét kell megadni.

Ahhoz, hogy a pályázó meg tudja becsülni, a ténylegesen alkalmazni kívánt környezeti szempontból előnyös eszközöket, a pályázat benyújtását megelőzően tájékozódnia kell a piacon elérhető ilyen termékekről és a pályázat költségtervénél érdemes figyelembe vennie. Bővebb információ: [ 23 ]

Adott eszköz, termék, technológia, alapanyag dokumentációja



20

A pályázati dokumentációban és a kiviteli tervekben a szempont érvényesítésének igazolása

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Előnyben részesíti a BAT technológiákat beszerzései során [ eFt ]

A feltört aszfaltútburkolatok visszaépítése [ t ]

Az átalakítások, építések során biztosítják, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe [ Igen/nem ] Természetes vagy környezetkímélő építőanyagok és fenntartható építészeti eljárások alkalmazása az építések, felújítások során [ db ]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Az egységes környezetvédelmi engedély hatálya alá tartozó Technológia műszaki tevékenységekre írják elő a legjobb elérhető technika (BAT) dokumentációja megvalósítását, amelyet referencia dokumentumok biztosítanak (BREF). [ 19 ] ( Ha az Ön tevékenysége nem tartozik ebbe a körbe, akkor is jó, ha tájékozódik az adott tevékenység legjobb megvalósíthatóságáról. Ezzel minimalizálhatja környezet terhelését, versenyelőnyre tehet szert, s megtakarításokat is elérhet. Az aszfalthulladékot – minőségi követelmények miatt – csak Építési engedélyezési eljárás meghatározott arányban lehet adagolni a melegen kevert új dokumentumai, érvényben lévő aszfalthoz. Az aszfalthulladék – megfelelő aprítást követően rendeletek szerinti – az útépítésnél hideg úton is felhasználható. Egyrészt a hulladékkezelési dokumentumok megtört aszfaltot hozzá lehet adni az útalapként vagy fagyvédő rétegként használt anyagokhoz, másrészt ezt a hulladékot alárendelt utak burkolataként vagy útalapként közvetlenül is lehet használni. Illeszkedést biztosítja: a koncepció és funkció kialakítása, Építési dokumentáció, tervek, az épület léptéke és tömegformálása (különösen ha változik fényképek az épület tömege, magassága, szintszáma), az arányrendszer, a stílus, az anyaghasználat, a külső elemek (világítás, kerítések, rácsok, korlátok, stb.) és egyéb részletek tervezése. Kőszerű építőanyagok és építőelemek beszerzése kapcsán Termékleírások, építési a termékleírások környezeti szempontú áttanulmányozása dokumentáció mellett a Környezetbarát termék címkét is érdemes keresni az építőanyag forgalmazók üzleteiben. Természetes /környezetkímélő építőanyag: fa, tégla, kő, farost, polymerbeton, faháncslap (OSB). A fenntartható építészeti eljárások számos új megoldást és lehetőséget kínálnak, amely információk nagy része elérhető. Bővebb információ: [ 12 ] Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

A pályázó a legjobb elérhető technikát (BAT) gyakorlatot követi, vagy amennyiben technológia beszerzésre, korszerűsítésre kerül sor BAT technológiát fog alkalmazni. A pályázónak a BAT technológiának megfelelő technológiák beszerzési értékét kell megadnia. Amennyiben a pályázó már rendelkezik BAT-tal, adja meg ezen technológiáinak számát a 4. oszlopban. A pályázat értékelésekor a meglévő BAT technológiák figyelembe vételre kerülnek! Az aszfalt hasznosítása a természeti erőforrások kímélésének műszaki és gazdasági szempontok figyelembevételével történő elsődleges céljai közé tartozik. A kitermelt régi aszfalt rendszerint nem hulladék, hanem építőanyag.

Az építési engedélyek kiadásakor figyelembe vételre kerül a környező épületek stílusa és a településfejlesztési koncepció. Az épületrekonstrukció megvalósításakor figyelni kell, hogy az épület a megépítés vagy felújítás után illeszkedjen a meglévő, illetve a megújuló város és településképbe, a településfejlesztési koncepcióba, a környezettel harmóniában.

A fenntartható építészet célja az építmények-épületek funkcionális-, műszaki megoldásai és használata, amely összhangban van a környezet teherbíró képességével, illeszkedik a természeti folyamatokhoz és nem károsítja az emberi egészséget. E szempont akkor választható, ha a fejlesztés során környezetbarát építőanyag-használat ( a napjainkban terjedő szintetikusan előállított építőanyag használatának helyettesítése természetes, vagy környezetkímélő anyagokkal), illetve energiatakarékos, környezetkímélő épületszerkezet kialakítása valósul meg (pl. megfelelő tájolás, hőszigetelés, napcsapdák alkalmazására stb.) A szempont megadása: az alkalmazni kívánt megoldások, eljárások becsült darabszáma, amelyet a kivitelezés során érvényesíteni szándékozik. Fenntartható A létesítmények építése még ha rövidebb ideig is tart jelentős mértékben építéstechnikai eljárások megterhelheti a környezetet, gyakran súlyos, maradandó károkat okozva. alkalmazása az építések, Ezért a fejlesztések tervezése során már célszerű végiggondolni az felújítások során építés, felújítás során alkalmazandó környezetkímélő építéstechnikai (tereprendezés, eljárásokat. munkagépválasztás stb.) A szempont megadása: az alkalmazni kívánt megoldások, eljárások becsült darabszáma, amelyet a kivitelezés során érvényesíteni [ db ] szándékozik.

21

Az építési munkák során a munkagépek és közlekedési eszközök megnövekedett száma okozhat terhelést a környezetre. Az út anyagainak kinyerési illetve beszerzési helye meghatározza a szállítási útvonalat és a kinyerési helyre gyakorolt környezeti hatásokat. Bővebb információ: [ 12 ]

Pályázati dokumentáció, építési napló és dokumentációk

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Hulladékok másodlagos nyersanyagként történő felhasználása az építés, korszerűsítés során [t]



A fejlesztések során fenntarthatósági szempontból fontos célkitűzés, hogy a hulladékká váló anyagok nyersanyagként újra hasznosítsák, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az anyagok környezettudatos körforgásának biztosítását szükséges elérni, a nyersanyag - késztermék - hulladék - nyersanyag stb. folyamatban. A szempont megadásakor a tervezett másodnyersanyagként felhasználandó hulladék becsült mennyiségét kell megadni.

Példák az útépítésnél felhasználható hulladékokra: A gumiőrlet-hulladék bekeveréses hasznosításánál szinte korlátlan lehetőségeket kínál az útépítés. Az üveghulladékkal a kőzúzalék egy része helyettesíthető. Az üvegaszfalt tartóssága legalább olyan jó, mint a hagyományos aszfalté.

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Építési dokumentáció, számlák

III. Működtetés Fenntartható projekt fenntartás Környezetbarát Az utak alkalmankénti felújítása háromszor-négyszer annyiba kerül, mint karbantartás (kátyúzás, a folyamatos karbantartás. Fontos azonban a rendszeres karbantartás növényirtás stb.) (kátyúzás, növényirtás, árkok kotrása stb.) során a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. A szempont választása esetén ezen [ Igen/nem ] megfontolások érvényesítésének igazolása szükséges. A karbantartás során A közutak üzemeltetése és karbantartása során közel 20 féle veszélyes keletkező veszélyes hulladék keletkezik. A veszélyes hulladék gyűjtéséről és elszállításáról a közút hulladékok csökkentése kezelőnek gondoskodnia kell. [ kg ] A téli hómentesítés A síkosság elleni védekezés céljából alkalmazott vegyszerek többsége környezetbarát anyag környezetvédelmi és korróziós szempontból károsak. Kárt okoznak az útmenti használattal növényekben, szennyezik a talajt, a talaj- és élővizet, a járművek, úttartozékok, hidak korrózióját fokozzák. A szempont célja a környezetbarát síkosság[ kg ] mentesítés elterjesztése az utakon (pl.: homok, kőzúzalék). A szempont esetében a felhasznált és felhasználandó környezetbarát síkosságmentesítő anyagok mennyiségét kell megadni. Anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, szennyező-anyag kibocsátás csökkentés Felhasznált veszélyes Az EU 6. Környezetvédelmi Akciótervben bevezetett helyettesítés elvének anyag mennyiség megfelelően az alacsonyabb veszélyfokozatú, vagy környezetbarát anyagok csökkentése, felé történő elmozdulás a cél. helyettesítése nem Veszélyes anyagok, készítmények beszerzését megelőzően figyelembe kell veszélyes, kevésbé veszi a vonatkozó rendeletekben és mellékleteiben (pl. 220/2004.(VII.21.) veszélyes anyagokkal Korm. r., 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM e. r.) felsorolt veszélyes anyagokra vonatkozó korlátozásokat. A veszélyes anyag veszélyes hulladékká válik, [ kg/év ] amelynek kezelése jelentős környezeti hatással és költséggel jár! A szempont célja, hogy a pályázó minimalizálja az energia igényét, ezzel Fajlagos biztosítva az ökohatékonyságot. Az ökohatékonyság az ingatlan egységére energiafelhasználás jutó energiafelhasználással jellemezhető. Új fejlesztések esetében az átlagos csökkentése az megoldásokhoz képest elérendő javulásként kell a szempontot értelmezni. ingatlanra vetítve [ kWh/m3]

22

Környezetbarát karbantartás során törekedni kell a környezetbarát vagy a környezetre kevésbé ártalmas javító, karbantartó, tisztító anyagok és eljárások alkalmazására, az allergén és egyéb gyomnövények elszaporodásának megakadályozására stb. Olajos hulladékok, fáradt olaj, szennyezett üzemanyag, zsírhulladék, festékmaradványok, stb. mennyiségének csökkentése részben a veszélyes anyagfelhasználás csökkentésével, hatékonyabb használatával A síkosságmentesítésnek ma már megtalálhatók a sózás környezetbarát alternatívái, amelyek ráadásul nem minden esetben drágábbak!

Toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése elsődleges. A veszélyes anyagokkal (készítményekkel) történő tevékenység megkezdése előtt az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok közül lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot kell kiválasztani. A szervezet ehhez szakmai szervezettől (OKKtól) segítséget kérhet. A kiválasztás indokolására kockázatbecslést, költség-haszon elemzést célszerű végezni. Nyilvánvaló, hogy a takarékosság a pályázó elemi érdeke is, s majdnem bizonyos, hogy az energiafelhasználás minimalizálásával csökkennek a környezeti káros anyag kibocsátások is.

Karbantartási munkálatok dokumentációi

érvényben lévő rendeletek szerinti hulladékkezelési dokumentumok Nyilvántartások az anyagfelhasználásról (számlák)

Vállalati nyilvántartások

Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák, erre vonatkozó számítások

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Fajlagos vízfelhasználás csökkentése a dolgozói létszámra vetítve [ m3/fő ] Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése [ t ]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Az ember vízfelhasználása veszélyezteteti a természetes Vállalati nyilvántartások, vizeket mind minőségi mind mennyiségi szempontból. szolgáltatói vízdíj számlák, erre A vízfelhasználás fajlagos mutatóinak csökkentése elérhető vonatkozó számítások technológia korszerűsítéssel technológia folyamatba való vízvisszaforgatással a, szivárgások megszűntetésével, folyamatracionalizálással, stb. A hulladékkeletkezés megelőzése elsődleges környezeti Vállalati hulladék nyilvántartások célkitűzés, ám ha ez nem megvalósítható, akkor gondoskodjunk a keletkezett hulladékok újra-használatáról (pl. üvegbetét), újrahasznosításáról (pl. papír) vagy biztonságos ártalmatlanításáról. A hulladékok 164/2003. (X. 18.) Kormányrendeletnek Vállalati hulladék nyilvántartások megfelelő vállalati nyilvántartása biztosítja a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatainak rendelkezésre állását. A hulladék tömegének meghatározása szervezeten belül gyakran becsléssel (térfogat*lemért térfogategység tömeg), szállítói visszaigazolások alapján állnak rendelkezésre a valós adatok (SZ-jegy, szállítólevél). Javaslat a szempont kiszámítására: levegővédelmi és klíma Számítási dokumentáció, mérési jogszabályok, vonatkozó BREF, stb. jegyzőkönyvek A CO2 kibocsátás csökkentés elsősorban energiamegtakarítás révén vagy a -felhasználás hatékonyságának növelésével érhető el. Mivel ezen szempontok egy másik fenntarthatósági kategóriában értékelésre kerültek, itt csak abban az esetben fogadható el vállalásként, ha a CO2 kibocsátás becslését a hatályos jogszabályok alapján évente kiszámolja. Bővebb információ: ld. 24. oldal [ 8 ] KOI csökkentés lehetőségei: lebegő anyagok, tápanyagok Mérési jegyzőkönyvek, és a szerves terhelés csökkentése vagy hatékony, olcsó számítások megoldások végett homokfélék, vörösiszap, kavics, biomassza-faszén, aktív szén, vízi jácint alkalmazása, tisztító rendszer alkalmazása. BOI csökkentés lehetőségei: A biológiai szennyvíztisztítás alkalmazása Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

Teljes vízfelhasználás számításánál nem csak a termelésnél közvetlen felhasznált vízfogyasztást kell beleszámítani, hanem a közvetett vízfogyasztást is. Ilyen az irodákban, külterületen stb. használt vízmennyiség.

A szempont célja, hogy a pályázó fordítson figyelmet a hulladékok keletkezésének megelőzésére.

Veszélyes hulladék Veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok listáját a 16/2001.(XII.18.) KöM arányának csökkentése a rendelet tartalmazza. keletkezett összes Számítása: veszélyes hulladék mennyisége/összes hulladék (t/t) hulladék mennyiségének arányában [ t/t ] Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e) [ t]

A légszennyező anyagok közül kiemelten fontos a globális felmelegedést fokozó gázok, elsősorban a CO2 kibocsátás csökkentése. A szempont csak akkor választható, ha a pályázó saját tüzelőberendezéssel rendelkezik (amely lehet saját célú, de akár szolgáltató is) A szempont választás követelménye a meglévő jogszabályok alapján ismert számítási szabályok szerint a CO2 kibocsátás kiszámítása, amelyet minden évre kiszámítani köteles!

Szennyvizek szennyezőanyag tartalmának és veszélyességének csökkentése (nehézfémek, veszélyes anyagok, KOI, BOI) [ kg ] Ipari ökológia Megújuló, alternatív erőforrások arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül [ kWh/kWh ]

A szempont választása akkor elfogadható, ha a fejlesztés során ipari szennyvíztisztítási eljárások fejlesztése, korszerűsítése történik meg, amely eredményeként az ipari szennyvizek határértékeknek megfelelő tisztítását biztosítja és ezzel elkerülhető a befogadó vizek, vízfolyások szennyezése.

A szempont célja a lehetőségekhez mérten a megújuló energiák használatának növelése, mert a megújuló, alternatív erőforrások: természetben állandóan újratermelődnek. A szempont csak sajátfelhasználású rendszereknél választható (aki nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárol energiát). Számítása: megújuló erőforrás felhasználás / teljes energia felhasználás

23

Megújuló, alternatív erőforrások: természetben állandóan Az energiafelhasználásról szóló újratermelődő erőforrások. Ezeken alapszik: pl. termál vizes adatok, számlák fűtés, napelemes áramfejlesztés, szolár-termikus áramfejlesztés, hőszivattyúk, hőkollektorok, szélenergia, folyóvízi erőmű, biomassza, árapály erőmű.

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló erőforrások (energia) használata [ kWh/kWh ] Az ipari park/logisztikai központban működő vállalkozások keletkezett hulladékainak felhasználása másodlagos alapanyagként az ipari park/logisztikai központon belül[ t/t ] Másodlagos alapanyag felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül [ t/t ]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Ez jelentheti a helyi termelést megújuló energiaforrásból (pl. Vállalati nyilvántartások, biomassza, napelem), vagy a közelben történő termelési szolgáltatói energia számlák helyről való vételt (mind megújuló, mind nem megújuló forrásból). Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

A szempont célja, hogy a helyi erőforrások elsősorban a helyi érdeket szolgálják, így a villamos energia szükséglet kielégítése a lehetőségekhez mérten helyi erőforrásból történjen. Helyinek tekinthető az egy statisztikai kistérségben megtermelt és felhasznált energia. A szempont csak sajátfelhasználású rendszereknél választható (aki nem vagy nem teljes egészben hálózatról vásárol energiát). Számítása: helyi erőforrás felhasználás/ összes erőforrás felhasználás A tevékenység során keletkező hulladék más termék alapanyagául szolgálhat, ezzel csökkentve a lerakásra/égetésre történő hulladék mennyiségét. Az újrahasznosítási céllal eladott hulladék mennyiségét (tonnában) kell osztani az összes keletkező hulladék mennyiségével (tonnában). Számítása: az ipari park/logisztikai központon belül másodlagos alapanyagként újrahasznosított hulladék mennyisége/ összes hulladék mennyisége.

Másodlagos alapanyag: termelés során keletkező hulladék újbóli felhasználása alapanyagként. Lehet saját termelésből származó vagy más által megtermelt és megvásárolt hulladék Összes alapanyag: A termelési folyamatban a termékek előállításához közvetlen szükséges, a termékbe kerülő anyagok összessége tonnában kifejezve. Számítása: másodlagos alapanyag/ összes alapanyag (t/t)

Lerakásra kerülő hulladék A szempont célja a keletkező hulladékok minél jobb hasznosításának elérése. arányának csökkentése Számítás: lerakásra kerülő hulladék/ összes hulladék mennyisége (t/t) A hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből meghatározható mind a [ t/t ] veszélyes és nem veszélyes hulladékok esetében a hasznosításra, égetésre, lerakásra átadott hulladékok mennyisége. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének a szállítói nyilvántartások alapján meghatározható. Környezetegészség, egészséges társadalom Rendszeres környezetValamennyi szervezet, de elsősorban azok, amelyek szennyező anyagokat egészségügyi kockázat bocsátanak ki a környezetükbe, befolyásolhatják dolgozóik és a értékelések készítése szomszédságukban élő emberek egészségét. vagy gyakoriságának A pályázó feladata, hogy eljárást dolgozzon ki és alkalmazzon a növelése környezetszennyezési kockázatok egészségügyi hatásainak elemzésére és minimalizálására. [ Alkalom/év ] A pályázó e szempont választásával vállalja, hogy elkészíti az értékelést és évente minimum egyszer az értékelést aktualizálja.

24

A szervezetnek érdemes vizsgálnia a projekttervezés vagy Érvényben lévő rendeletek a tevékenysége során keletkező hulladék összetételét és a szerinti hulladékkezelési hasznosító „piac” meglétét. Az értékesített hulladék a dokumentumok szervezet számára bevételt jelent, amely növeli a szervezet költség-haszon mutatóit.

Az egyes tevékenységek során keletkező hulladék sok esetben újból felhasználható alapanyagként, amennyiben eleget tesz az összetétellel és felhasználással szemben támasztott követelményeknek. A pályázónak nemcsak saját termelésében keletkező hulladékokat érdemes vizsgálnia, hanem a másodnyersanyag piacon vásárolható alapanyagokat is. A szervezet működése során kerülje el a hulladékok keletkezését, illetve ahol elkerülhetetlenül hulladék keletkezik, az lehetőség szerint újrahasznosításra kerüljön. A keletkező hulladék egy része lehet veszélyes hulladék, melyek speciális ártalmatlanítást igényelnek és/vagy megfelelő helyre kell eljuttatni őket. Ezek kiválogatása csökkenti a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét.

Beszerzési számlák, nyilvántartások

A környezet-egészségügyi kockázat értékelésnek nincsenek előírt formai és tartalmi követelményei. A kockázat értékelésnek általánosságban az alábbi elemeket kell tartalmaznia: - veszélyazonosítás, - kibocsátások előfordulási gyakoriságának meghatározása, - következményértékelés, terjedési és hatásmodellek alkalmazásával, - kockázati mérőszámok előállítása.

Aktualizált környezetegészségügyi kockázat értékelés megléte (cég vezetés által elfogadott dokumentum)

Érvényben lévő rendeletek szerinti hulladékkezelési dokumentumok

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs, egészségügyi juttatások mértékének növelése [ eFt/fő ]


Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) A béren kívüli juttatások fajtáit A béren kívüli juttatásokra az aktuális adószabályok és azok igénybevételének adókedvezményt biztosítanak. Emellett fontos „jövedelempolitikai eszköz” is, az ösztönzés fontos eszköze. szabályait tartalmazó, a dolgozók számára nyilvános Ezért a szervezet diffenciálhatja a juttatásokat a dokumentum, az e célra munkavállalók között, de ügyeljünk arra, hogy sosem felhasznált összeg egyénileg történjen, a juttatásokból ne zárjunk ki senkit. Biztosítsuk mindenkinek az egészségfejlesztés lehetőségét! nyilvántartása Érdemes igénybevétel felmérést végezni a dolgozók Számlák, pénzügyi kimutatások körében, a szükséges fejlesztésekkel kapcsolatban ütemtervet készíteni. Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1

A szociális és béren kívüli juttatások pozitív hatással vannak a munkahelyi légkörre, a dolgozók egészségére, növelik a munkáltató iránti elkötelezettséget, kihatással vannak a munkavégzésre és a termelési eredményekre is. A juttatások fajtáit és azok igénybevételének szabályait minden munkavállaló számára elérhető módon rögzíteni kell pl. kollektív szerződés, belső szabályzat, szervezeti és működési szabályzat formájában. A szempont vállalásakor az egy főre jutó átlagos béren kívüli juttatások vállalt mértékét kell megadni. Egészségmegőrző A pályázó vállalja, hogy felméri a dolgozók munkakörülményeit és gondoskodik munkahelyi feltételek a dolgozók egészséges, magas komfortérzetet biztosító munkakörülményeiről, javítása érdekében tárgyi ennek érdekében tett eszközberuházás, fejlesztés. Költségekbe beleértendő: eszköz beszerzés világítási, ergonómiai, beltéri levegőminőség javító, egészségmegőrző munkagépek, eszközök beszerzésének költsége stb.) [ eFt/fő ] Az átlagos fizetés A társadalom tagjainak életminőségének javításában kiemelt szerepe van a növelése a munkabéreknek. A fenntartható társadalomban a szervezet által megtermelt minimálbérhez jövedelem igazságosabb elosztása valósul meg. A szempont a szervezet társadalom életminőségének javítása iránti elkötelezettségét méri. viszonyítva [ eFt ] A szempont számítása: A szervezetnél a beosztott munkatársak bruttó átlagkeresete és a mindenkori minimálbér közötti eltérést kell megadni. Az allergén növények A zöldfelületek rendszeres ellenőrzése, majd gondozása során az allergén rendszeres irtása a növények eltávolítása, irtása (még virágzás előtt). Ezzel a pollenmennyiség szervezet által fenntartott csökkentése a levegőben. Mellette nem allergén növények ültetése az adott zöldfelületeken területekre. Allergén növények: nyír-, tölgy-, platán-, fűzfa, pázsitfüvek, csalánfélék stb. [ Igen/nem ] A kistérségben élők A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerő foglalkoztatása, a foglalkoztatottságának helyi igények kielégítése. növelése A szempont számítása: A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkező – a pályázó szervezetnél alkalmazásban lévő dolgozók aránya a [ fő/fő ] teljes alkalmazotti létszámhoz viszonyítva. A kistérségi székhelyű beszállítók arányának növelése [ eFt /eFt ]

A pályázó szervezet kistérségében székhellyel rendelkező beszállítók aránya az összes szervezeti beszállítóhoz viszonyítva. A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerő foglalkoztatása, a helyi vállalkozások erősítése, amely kisebb környezeti terheléssel jár, hozzájárul a helyi erőforrások felhasználásához és a helyi társadalmi mintázatok fenntartásához. A szervezet környezetkímélő működtetése Újrahasznosított papír A káros környezeti hatások csökkentése a papír- és papírtermékek használat bevezetése fogyasztásának csökkentése mellett az újrapapír használatával is történik. A és/vagy növelése az beszerzésre kerülő termék újrahasznosított rostanyagból készül, a irodai és nyomdai fehérítéséhez klórmentes vegyszert alkalmaznak. munkák során [Igen/nem]

25

A szempont választhatósága jelentős mértékben függ a szervezet jövedelmezőségétől, a fennálló adórendszertől, inflációtól stb. A mutató ugyanakkor jelzi, hogy a reálbérek miként alakulnak a szervezet életében.

Bérlapok, munkaügyi nyilvántartások

Külön képzésen részvett munkatársakat alkalmazunk, akik adott területeket rendszeresen figyelnek és mentesítenek az allergén növényektől még virágzás előtt. Ezzel a következő évi előfordulásukat nagy mértékben csökkentjük. A pályázó szervezet alkalmazottai kiválasztásánál célszerű előnyben részesíteni a helyi munkaerőt a távolabbi régió munkavállalóival szemben, arányuk növelésére kell törekedni. A helyi munkaerő közlekedési igénye kisebb, ami kedvezően hat a környezetre, a megtartott helyi lakosság jelentős szerepet tölt be a tájfenntartásban is. A kistérségi, a pályázótól kisebb távolságra lévő beszállítók alkalmazása során előnyt jelenthet, hogy a kedvezőbb logisztikai feltételek miatt rendszerint kisebb beszállítói költségeket jelenthetnek.

Akciók, tájékoztatók

Bérlapok, munkaügyi nyilvántartások

Szerződések, beszállítói lista, beszállítók e szempontú értékelésének dokumentációja

Nem hivatalos dokumentumok nyomtatását már egy oldalon Szállítójegyek, gyűjtőedények használt papírra tesszük. Papír vásárlásakor előnyben részesítjük a környezetbarát termékjelekkel ellátottakat. Pl.: Kék Angyal, Északi Hattyú, FSC (fenntartható erdőgazdaság). Bővebb információ: [ 10 ]

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása [ db ] Beltéri világítás során energiatakarékos fényforrások beszerzése [ kWh ]



A készülékek (személyi számítógépek, monitorok, nyomtatók, lapolvasók, faxok, másológépek, projektorok) beszerzésekor az energiafogyasztás, berendezés anyagösszetétele, kétoldalas nyomtatás, újrapapír használhatóság, stand-by üzemmód szempontjainak figyelembevétele.

Kombinált (nyomtató-fénymásoló egyben) irodatechnikai készülékek használata, melyek alkalmas kétoldalas nyomtatásra és használt papír alkalmazására, ATX szabványnak megfelelő számítógépek (stand-by üzemmódra képes, amikor a fogyasztás felére esik.) A beltér világítását a természetes fény és a világító testek fénye adja. A Kompakt fénycsöveket használunk hagyományos izzók központi világítótestekben, az egyéni megvilágításokban a nagyobb helyett. Világítótesteket tisztán tartjuk. Irányítható élettartalmú, jobb hatásfokú energiatakarékos izzók alkalmazása a cél. fényforrást alkalmazunk. A szempont számítása: A fényforrások teljesítményeinek összértékét kell (Közvetett módon a fal színe is segíti a fogyasztás meghatározni. csökkentését.) A munkahelyi mosdók, konyhák vízellátó eszközei különböző, a takarékosságot Pl. Aerátoros (vízhez levegőt keverő felszerelés) Víztakarékos elősegítő eszközökkel felszereltek (aerátoros csapvég, áramláskorlátozó, berendezések csapvégeket alkalmazunk. felszerelése és szakszerű egykaros keverőcsap, stb.). A takarékosság kiszámításához a korszerű berendezések használata melletti fogyasztás, valamint a korszerű használata (elért berendezések alkalmazása előtti teljes fogyasztás ismerete szükséges. megtakarítás) [ m3 ] Egészséges, bioAz üzemi étterem alapanyag-beszerzésekor tartósítószer mentes, természetes A beszerzés nagy részben piacról történik, friss zöldségek élelmiszerek alkalmazása színezéket tartalmazó, természetes összetevőkből álló élelmiszerek megvétele. és hús megvételével. Az intézményi étkeztetés esetében az étkeztetés során Az étel előállítása során keletkező szerves hulladékok komposzttelepekre szükséges ellenőrizni az étkezést biztosító szervezet juttatása, az elkészítési folyamat során aroma, vitamin megőrző technika alapanyag beszerzését, igazoló dokumentumait. [ Igen/nem ] alkalmazása stb. Szelektíven gyűjtött A hulladékok szelektív gyűjtése jogszabályi előírásokon alapszik. A szelektív A szervezet a munkatársak számára hozzáférhető helyen, hulladéktípusok gyűjtés feltétele a hulladékok hasznosításra való átadásának. A szervezet jogszabályi előírásoknak megfelelő gyűjtőedényzetben számának növelése az működése során kerülje el a hulladékok keletkezését, illetve ahol keletkezik gyűjtsék hulladékaikat (pl. papír, műanyag, elemek, fémek, elkülönítve, szelektíven gyűjtse. Alapvető cél a szervezetnél keletkező üveg, gyógyszer, elektronikai berendezések stb.), ezen intézményben [ db] hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása. típusok számának növelése a cél. [ 24 ]. Veszélyes hulladékgyűjtő A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az A veszélyes hulladékgyűjtő akciókat jól elérhető helyen (pl. akciók számának ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére intézmények parkolói) és időpontban (általában hétvégén) növelése hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn Az önkormányzatok kell megtartani, előtte az önkormányzat által elérhető kötelező feladatokon felül akciókkal teheti hatékonyabbá a település médiákban (pl. önkormányzati újság) meg kell hirdetni. A [ db/év ] hulladékainak szelektív gyűjtését. A lakosság számára máshol nem gyűjtéshez a szerződött veszélyes hulladék gyűjtő (közszolgáltatásban sem) elhelyezhető veszélyes hulladékok begyűjtésére szakcéggel szerződést kell kötni, mely alapján a szakcég szervezett gyűjtőakciókkal az önkormányzat erősítheti a lakosság gyakorlati biztosítja a gyűjtéshez szükséges edényzetet és környezettudatos viselkedését. szállítójárművet. A szervezetnél A szempont célja a hulladék keletkezés csökkentése, illetve a keletkező A szervezet működése során kerülje el a hulladékok keletkezett hulladék hulladékok hasznosítása. A hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből keletkezését, illetve ahol elkerülhetetlenül hulladék hasznosításra átadott meghatározható mind a veszélyes és nem veszélyes hulladékok esetében a keletkezik, az lehetőség szerint újrahasznosításra kerüljön. arányának növelése hasznosításra, égetésre, lerakásra átadott hulladékok mennyisége. A szállítói A hasznosításra átadott hulladék rendszerint a szervezet nyilvántartások a mért, tényleges adatokat tartalmazzák. számára bevételt jelent, amely növeli a szervezet költség[ t/t ] Számítás: hasznosításra átadott hulladék mennyisége / összes hulladék haszon mutatóit. mennyisége (t/t)

26

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Műszaki leírással igazolható korszerű berendezések számlái, az irodatechnikai gépek e szempontú értékelésének dokumentációja Műszaki leírással igazolható korszerű berendezések számlái

Vízfogyasztásról számlák

Szállítólevél a biotermelőtől, biotermelői (terméktanúsítási) igazolás – hazai őstermelő Hulladékgyűjtő edényzetek, hulladék nyilvántartások

Akcióhoz kapcsolódó szerződések, hulladékokkal kapcsolatos elszámolás

Hulladék nyilvántartások, szállítólevelek, SZ-jegyek

Fenntarthatósági Útmutató Fenntarthatósági szempont Tömegközlekedést használó (támogatott) dolgozók számának növelése [ fő ]



A légszennyezés, a forgalmi zsúfoltság és az utak túlterhelésének csökkentése Ez jelentheti a bérlettámogatásban részesülő dolgozókat érdekében a tömegközlekedés használatára ösztönzés. és/vagy a szervezet által a dolgozók szállítására fogadott Számítása: Azon dolgozók száma, akiknek a szervezet kedvezményes magán buszjáratok által szállított dolgozók számát is. tömegközlekedést biztosít.

27

Igazoló dokumentumok (ellenőrzéseken vizsgálhatók) Nyilvántartás a támogatott dolgozókról (akik a kedvezményes tömegközlekedést vagy a magánbusz járatokat igénybe veszik/vehetik)



IV. RÉSZ: A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE A „FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK” BIZTOSÍTÁSA VONATKOZÁSÁBAN Mivel a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázó tevékenységének teljes élet-ciklusát át kell hatnia, ezért a pontozás úgy került kialakításra, hogy a pályázó annál több pontot szerezhet minél nagyobb részben veszi figyelembe működésének teljes életciklusa alatt a fenntarthatóságot. Az egyes fenntarthatósági kategóriák teljesítéséhez külön-külön meghatározásra került az elérhető maximális pontszám, amely összesen adja ki az elérhető maximális 5 pontot. Ennek alapján a pályázó a fenntarthatóság érvényesítésére összesen maximum 5 pontot kaphat. A pontozás menete: − Az értékelő ellenőrzi az adott fenntarthatósági kategóriában a pályázó által megadott fenntarthatósági szempont jelenlegi helyzetre vonatkozó és a projekt zárásakor vállalt érték megadásának megfelelőségét. − Megállapítja az adott fenntarthatósági kategóriában elért pontszámot. − Az egyes fenntarthatósági kategóriákban elért részpontszámok összegzésével megállapításra kerül az elért összpontszám. A pontozás a jelenlegi helyzet és a vállalások együttes értékelésével történik. A pont megszerzésének feltétele: (a.) a projekt fenntartás végéig vállalt átlagos érték (a táblázat 5. oszlopában megadott érték) meghaladja pályázat benyújtásakor érvényes értéket (a táblázat 4. oszlopában megadott érték) - amennyiben a szempont érték növelése a cél. (b.) a projekt fenntartás végéig vállalt átlagos érték (a táblázat 5. oszlopában megadott érték) alacsonyabb, mint a pályázat benyújtásakor érvényes érték (a táblázat 4. oszlopában megadott érték) - amennyiben a szempont érték csökkentése a cél. (c.) egyes esetekben, ha a pályázó a jelenleg elért fenntarthatósági szempontok megőrzését, fenntartását (a táblázat 4. oszlopában megadott érték) vállalja, szintén megkapja az elérhető pontszámot. Ezen fenntarthatósági szempontokat ld. 12. oldalon.)

28



Elérhető pontszám az egyes fenntarthatósági kategóriákban Az egyes pályázati kiírások elérhető pontszáma az egyes fenntarthatósági kategóriákban Utólagos akadálymentesítés

Közoktatási intézmények beruházásai

Ipari parkok és logisztikai telephelyek fejlesztése

Kerékpárút hálózat fejlesztése

Belterületi utak fejlesztése

Településeket összekötő, harántirányú és elkerülő úthálózat fejlesztése

Max. 1

Max. 1

Max. 1

Max. 0,5

Max. 0,5

Max. 0,5

a) Környezeti menedzsment rendszer bevezetése

1

1

1

0,5

0,5

0,5

b) Fenntarthatósági stratégia készítése

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

c) Környezettudatos tevékenységek

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Max 2

Max 2,5

Max 2

Max 2.5

Max 2.5

Max 3

A) Fenntartható (hely-specifikus) szempontok

-

0,5

-

-

-

0,5

B) Fenntartható projektcélkitűzések

1 0,5

0,5

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

KATEGÓRIÁK

I. Környezettudatos menedzsment

II. Létesítés

a) A fejlesztés tárgyának része

-

b) Értékmegőrzés

-

c) További célkitűzések

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Max 2 pont

Max 1,5 pont

Max 2 pont

Max 2 pont

Max 2 pont

Max 1,5 pont

-

0

-

0,5

0,5

0,5

1,5

1

1

1

0,5

a) Anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság és felhasználás növelése

-

-

-

-

-

b) Szennyezőanyag kibocsátás csökkentés

-

-

-

-

-

c) Ipari „öko-szisztéma” javítása

-

-

0,5

-

-

-

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

C) Zöld beszerzés III. Működtetés A) Fenntartható projektfenntartás B) A szervezet környezetkímélő működtetése

C) Környezetegészség, egészséges társadalom

1

ÖSSZESEN

Max. 5 pont

29



FOGALOMMAGYARÁZAT Fenntarthatósági kategória: A szervezet tevékenységének egyes életciklusaihoz kapcsolódó azon területek, amelyekben a pályázónak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását vizsgálnia szükséges. A pályázóra vonatkozó fenntarthatósági kategóriákat a pályázati adatlap 9. pontja, illetve 1. oszlopa tartalmazza. Fenntarthatósági szempont: Az egyes fenntarthatósági kategóriákban meghatározott azon szempontok, amelyekre vonatkozóan a pályázó többletvállalást tehet. A fenntarthatósági szempontban vállaltak hozzájárulnak a szervezet fenntarthatósághoz való hozzájárulásához. Igazoló dokumentumok: Azon dokumentumok összessége, amelyek alapján az ellenőrzések során vizsgálható a vállalt fenntarthatósági szempontok tényleges megvalósulása. Részletesen lásd az egyes fenntarthatósági szempontok teljesítéséhez szükséges igazoló dokumentumokat a III. Rész: Fenntarthatósági szempontok c. fejezetben. Pályázat benyújtásakor érvényes érték: A vállalt fenntarthatósági szempont értékét a megadott mértékegységben a pályázat benyújtását megelőző teljes lezárt évre kell megadni. Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték: A vállalt fenntarthatósági szempont várható átlagos értékét a megadott mértékegységben a projekt fenntartás évét (általában a projekt lezárását követő 5. év, KKV-k esetében 3. év) megelőző teljes lezárt év beszámításáig kell megadni. Példa: a projekt 2007. februárban kezdődik 2009. júliusában fejeződik be, a projekt eredmények fenntartásának határideje 2014. július. A projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket 2009. évtől kezdve 2013. évig (lezárt teljes év) átlagában kell biztosítani. PÉLDA A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása Mértékegység (fő/év) év Pályázat benyújtásakor érvényes érték 2006 Projekt benyújtásának időpontja 2007 február Projekt fenntartás végéig várható átlagos érték (vállalt) Projekt benyújtásának éve 2007 2008 Projekt zárás időpontja 2009. július 2009 2010 2011 2012 2013 Átlag 2009-2013 Projekt fenntartás vége 2014. július

30

fő 2 1 5 3 4 4 4 5 6 6 4 5 3



HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK Hivatkozott információforrások [1]

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről Követendő legjobb példák: http://www.emasnetwork.org/hu/projectinfo

[2]

Ökoiskolák hálózatának honlapja – www.okoiskola.hu

[3]

Turchanyi Gyula - Szlávik János (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez BM Önkormányzati Tájékoztató különszám, 2002 www.prof-turchany.eu/documents/Helyi_Agenda_21_utmutato.pdf

[4]

Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium kiadványa, 2004. ftp://ftp.oki.hu/kornyezeti/kornyezeti-mintaprogramoksegedlet.pdf

[5]

Útmutató a települési környezetvédelmi programok készítéséhez Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kiadványa, 1998. www.kvvm.hu

[6]

Fenntarthatóság pedagógiája. A remény paradigmája a 21. század számára. www.korlanc.uw.hu A környezettudatosság mérésének papír-ceruza módszerei. Ökoiskolák hálózata. www.okoiskola.hu

[7]

Kiáltvány az élő utcákért. Gyalogosok Szövetsége. Nagy-Britannia, 2001. www.livingstreets.org.uk Magyarul elérhető: a Lélegzet c. kiadvány XII. évfolyam 78. számában. www.lelegzet.hu

[8]

Fenntartható városi közlekedési irányelvek. SMILE – Towards Sustainable Urban Transport Policies: Recommendations for Local Authorities. May, 2004 c. Európai Uniós kézikönyv kivonatos összefoglalása. http://www.mut.hu/dok/06korelo.doc

[9]

Munkába, iskolába – környezetbarát módon! Tanácsok és hasznos információk a 2005. évi Európai Mobilitási Hét megszervezéséhez. Európai kézikönyv helyi önkormányzatok számára. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/emh_kezikonyv.doc

[ 10 ] Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003. [ 11 ] Mészáros Péter: A kerékpározás fejlesztésének szükségessége és lehetőségei – a holland tapasztalatok tükrében. Magyar Közlekedési Klub, 2006 www.gkm.gov.hu/data/574278/kerparoskozlekedes.pdf [ 12 ] Szántó K. – F.Holényi M: Ökologikus településfejlesztés. Ybl Miklós Főiskola, Magasépítészeti Tanszék kiadványa. A TEMPUSSJEP- 09015/95 program. http://www.pannonmuhely.hu/pdf/telepules.pdf [ 13 ] Dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Építőmérnöki Kar. Út és vasútépítési Tanszék. Budapest, 2002. http://www.uvt.bme.hu/targyak/utterv/fi_uk.pdf

31



[ 14 ] Gayer józsef–Ligetvári Ferenc: Települési vízgazdálkodás - csapadékvíz-elhelyezés. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Budapest, 2007. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/0221_vizgazdalkodas2007.pdf [ 15 ] Környezet-menedzsment (szerk. Kósi Kálmán – Valkó László), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2006 [ 16 ] Tóth Gergely: Környezeti teljesítményértékelés. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület. Budapest, 2001 [ 17 ] MSZ EN ISO 19011:2003, Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához [ 18 ] MSZ EN ISO 14001:2005, Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek [ 19 ] www.ippc.hu [ 20 ] 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről [ 21 ] Útmutató a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez: www.globalreporting.org (magyar nyelven) [ 22 ] Közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk: http://ec.europa.eu/healtheu/my_environment/road_safety/index_hu.htm [ 23 ] A magyar „Környezetbarát Termék” minősítési rendszer honlapja: www.kornyezetbarat-termek.hu [ 24 ] Hulladékkezeléssel kapcsolatos információk: www.hulladek.lap.hu

Bővebb információ a fenntarthatóságról A fenntartható fejlődés honlapja – www.ff3.hu A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (tervezet) honlapja - www.fenntarthatóság.hu Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja (angolul) www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája – www.europa.eu.int/comm/environment/eussd/index.htm További kapcsolódó jogszabályok elérhetők az alábbi honlapokon www.nfu.gov.hu – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja www.kvvm.hu – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja www.magyarorszag.hu www.kawe.hu - Környezetvédelmi aktív weboldal (Environment protection website)

32

a Regionális Operatív Programok keretében kiírt pályázatokhoz

Recommend Documents