A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN SZABÓ ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ TÉMAVEZETŐK:
SZABÓ CSABA, PH.D. DR. HORVÁTH ÁKOS
AZ ELŐADÁS VÁZLATA
Bevezetés – Radon és toron, Célok
A Zsámbéki-medence
Helyszíni mérési pontok kiválasztása és mintavétel
Módszerek
Eredmények U-, 232 Th- és K-koncentráció
238
Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció
Fajlagos radon- és toronexhaláció
Fizikai talajféleség-kategória
Eredmények értelmezése
Összefoglalás
BEVEZETÉS 1. – RADON ÉS TORON
Radon elem (Rn): mindhárom jelenlegi földkérgi eredetű radioaktív bomlási sorban megtalálható.
222-es tömegszámú radon (238 U-sor) és 220-as tömegszámú toron (232 Th-sor).
A radon (222 Rn) felezési ideje 3,82 nap, a toroné (220 Rn) 55,6 másodperc.
Sejtek rákos elváltozásai.
Magyarország, Pest megye radon térképének elkészítése. Feladatom: Pest megye részeként a Zsámbéki-medence északkeleti részének vizsgálata.
Nagy-Kopasz hegy (Tyhomirov, 1965; Wéber, 1989; Szabó & Boros, 2009).
BEVEZETÉS 2. – CÉLOK
A diplomamunka céljai: Adatokat gyűjteni a Pest megyére készülő radon térképhez. Megvizsgálni a nagy-kopasz hegyi 232 Th-anomália esetleges, erózió miatti hatását a területre (így nem csak a radonról, hanem a toronról is gyűjtöttem adatokat). Megszerkeszteni a radon és a toron eloszlástérképét kétféle módszerrel:
A talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentrációjának helyszíni mérése alapján (nemzetközi gyakorlat), Begyűjtött talajminták fajlagos radon- és toronexhalációja alapján – laboratóriumi méréssorozat (Szabó et al., 2009).
Összehasonlítani az alkalmazott módszereket. Összehasonlítani a radon és toron exhalációs együtthatóit (talajmintából történő kijutásuk valószínűségét) és egybevetni ezt a fizikai talajféleség-kategóriákkal (szemcseméret!).
A ZSÁMBÉKI-MEDENCE A Zsámbéki-medence Budapesttől nyugatra helyezkedik el. A Budai-hegység, a Vértes, a Gerecse, továbbá az Etyeki-dombság által határolt földrajzi kistáj.
Általam vizsgált • Budajenő, • Páty, • Perbál, • Telki, • Tök és • Zsámbék által határolt, kb. 40-50 km2-nyi terület az északkeleti részen.
HELYSZÍNI MÉRÉSI PONTOK KIVÁLASZTÁSA ÉS MINTAVÉTEL
Szempont volt, hogy bolygatatlan területen, egymástól egyenletes távolságra legyenek a pontok → negyedrendű vízszintes földmérési alappont-hálózat.
10 db talajfúrás kézi fúróval, egy helyen (Kelet) ásóval történő mintavétel.
Összesen 36 db talajminta.
1m
MÓDSZEREK
Fajlagos izotópaktivitás és spektroszkópia módszerével
koncentráció
meghatározása
gamma-
A spektrumból a 186 keV-es (226 Ra), a 911 keV-es (228 Ac) és az 1460 keV-es (40 K) csúcsokat értékeltem ki → 238 U-, a 232 Th- és a K-koncentrációk.
Radon- és toron-mérések Talajgáz radon- és toronaktivitás-koncentráció mérésének módszere (1) Hasonló időjárási körülmények (szél, csapadék). Kb. 75 cm mélység (Gates & Gundersen, 1992). Detektor páratartalom. Fajlagos radon- és toronexhaláció (kibocsátó képesség) meghatározásának módszere (2)
Fizikai talajféleség-kategóriákba sorolás módszere
Arany-féle kötöttségi szám alapján (Filep, 1999).
Izovonalas eloszlástérképek szerkesztésének Radon módszere kamra detektor
detektor
Golden Software Surfer 8 – interpolációs eljárás (kockázat becslés). 1. Talajgáz aktivitás-koncentráció értékekből és 2. 2 m mélységig, rétegvastagság szerint súlyozottan átlagolt fajlagos exhaláció értékekből. Kockázat.
Talajgáz szonda
EREDMÉNYEK 238 U-, 232 TH- ÉS K-KONCENTRÁCIÓ (ppm) Ukoncentráció: 238
232
Th-koncentráció:
±0,3 ppm
±0,3 ppm
Szemcseméret csökkenés K-koncentráció:
±250 ppm
•A 36 talajmintára vonatkozó átlagok: o238 U-koncentráció 2,3±0,5 ppm, o232 Th-koncentráció 5,4±0,9 ppm, oK-koncentráció 8830±24 ppm. •Ezek a magyarországi átlagokat megközelítő értékek, amely 238 U-ra 2,3 ppm, 232 Th-re 6,9 ppm és K-ra 11970 ppm (UNSCEAR, 2000). •Egyértelmű mélységfüggés nem figyelhető meg.
TALAJGÁZ RADON- ÉS TORONAKTIVITÁS-KONCENTRÁCIÓ (Bq/m3) Perbál 249000
248000
247000
Budajeno, Szolohegy Tök
Tök Nagy Fúrás
246000 Budajeno, Hilltop
245000 Zsámbék Csillagerdo
Kelet Telki, Öreghegy Villapark
244000
243000
TAKI Vízimalom
54000 52000 50000 48000 46000 44000 42000 40000 38000 36000 34000 32000 30000 28000 26000 24000 22000 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
625000 626000 627000 628000 629000 630000 631000 632000 633000 634000 Perbál 249000
Az eredmények Kemski et al. (2001) által leírt, radonaktivitáskoncentrációkra vonatkozó kategóriák szerint: •kicsi (< 10 000 Bq/m3), illetve •közepes (10 000-100 000 Bq/m3)
kategóriákba esnek. A legnagyobb értékeket mutató Vízimalom, is csak közepes kategóriájú.
14000 13000
248000
12000 11000
247000
Budajeno, Szolohegy Tök
10000 9000
Tök Nagy Fúrás
8000
246000
7000 Budajeno, Hilltop
245000 Zsámbék Csillagerdo
•Dél felé növekedő tendencia.
6000 5000
Kelet Telki, Öreghegy Villapark
244000
4000 3000
243000
TAKI Vízimalom 625000 626000 627000 628000 629000 630000 631000 632000 633000 634000
2000 1000 0
Átlag: •Radon: 15 200 ± 17 600 Bq/m3 – ennél valószínűleg kisebb értéket kapnánk több mérési pont esetén •Toron: 6 400 ± 5300 Bq/m3
FAJLAGOS RADON- ÉS TORONEXHALÁCIÓ (Bq/kg) Perbál 249000 8.6 8.2
248000
7.8 7.4
247000
Budajeno, Szolohegy Tök
Tök Nagy Fúrás
7 6.6
246000
6.2 5.8 Budajeno, Hilltop
245000
5.4
Zsámbék Csillagerdo
5 Kelet Telki, Öreghegy Villapark
244000
4.6 4.2
243000
3.8
TAKI
±0,1 Bq/kg
Vízimalom
3.4 3
625000 626000 627000 628000 629000 630000 631000 632000 633000 634000 Perbál
A radon- (4,8 ± 2,1 Bq/kg) és toronexhaláció (3,4 ± 1,2 Bg/kg) értékek a mélység felé több esetben •csökkennek (Budajenő, Hilltop; Tök), de olyan is előfordul, amikor •növekedés tapasztalható (pl. TAKI).
249000 4.3 4.2 4.1
248000
4 3.9 247000
Budajeno, Szolohegy Tök
3.8 3.7
Tök Nagy Fúrás
3.6
246000
3.5
Radon: •Nagyobb értékek: Vízimalom.
Perbál,
3.4 Budajeno, Hilltop
245000
3.3 3.2
Zsámbék Csillagerdo
3.1 Kelet Telki, Öreghegy Villapark
244000
±0,1 Bq/kg
3 2.9 2.8
243000
TAKI Vízimalom 625000 626000 627000 628000 629000 630000 631000 632000 633000 634000
2.7 2.6 2.5
Toron: •Nagyobb érték: Perbál. •Nagy-Kopasz hegy irányába enyhe növekedő tendencia.
FIZIKAI TALAJFÉLESÉG-KATEGÓRIA A kiválasztott talajminták Arany-féle kötöttségi száma (KA) és az ez alapján meghatározott fizikai talajféleség-kategória: Minta jele KA Fizikai talajféleség-kategória 1059-5 < 42 vályog 1325-3-2 44 agyagos vályog 1325-3-3 45 agyagos vályog 1330-3 59 agyag CSIL-2 44 agyagos vályog PLTP-3 69 nehéz agyag TJ-4 54 agyag VM-2 > 64 nehéz agyag VM-3 > 70 nehéz agyag ZS-2 43 agyagos vályog
A vizsgált minták: •vályog, •agyagos vályog, •agyag és •nehéz agyag kategóriákba sorolhatók.
EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 1.
Korrelációk (R) vizsgálata: 238 U-koncentráció
– 232 Th-koncentráció: 0,79.
238 U-koncentráció
– K-koncentráció: 0,57.
232 Th-koncentráció
– K-koncentráció: 0,69.
Fajlagos radonexhaláció – fajlagos toronexhaláció: 0,68.
Talajgáz radon – talajgáz toron: 0,72.
Radonexhaláció – fajlagos anyaelem aktivitás: 0,27.
Toronexhaláció – fajlagos anyaelem aktivitás: 0,40.
Radonexhalációs együttható – toronexhalációs együttható: 0,50.
Talajgáz radon – 2 m-ig átlagolt fajlagos radonexhaláció: 0,77.
Talajgáz toron – 2 m-ig átlagolt fajlagos toronexhaláció: 0,34.
EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 2. Radon- és toronexhalációs együtthatók (fajlagos exhaláció/fajlagos anyaelem aktivitás) és fizikai talajféleség-kategóriák (kék = nincs adat):
agyagos vályog agyag agyag nehéz agyag agyag
vályog
nehéz agyag
ÖSSZEFOGLALÁS 1.
Az adatgyűjtés megvalósult. Elkészültek a radon- és toroneloszlás térképek a vizsgált területre.
(Fontos ismerni ezek korlátait!)
A Nagy-Kopasz hegy tórium-anomáliája nem volt hatással a Zsámbéki-medence talajaira.
A Vízimalom (Zsámbék) nevű ponton és környékén érdemes figyelni a belső légterek radonaktivitás-koncentrációjára.
A vizsgált terület közepes, illetve kis kockázatú radon szempontjából.
A kétféle módszer eredményeinek összehasonlítása: A korreláció értéke (radonra: 0,77) alapján minkét módszer hasonló eredményeket ad. (Megjegyzendő: több mérési pontra lenne szükség.)
ÖSSZEFOGLALÁS 2.
Összefüggés mutatkozik a radon a toron megjelenése között (korreláció: 0,68 és 0,72).
A vizsgált talajok 238 U- (2,3±0,5 ppm), 232 Th- (5,4±0,9 ppm) és K-koncentrációi (8830±24 ppm) átlagos értéket mutatnak (magyarországi talajokra vonatkozó átlaghoz viszonyítva).
238 U-, 232 Th-
és K-koncentráció értékek összefüggenek egymással (a korreláció – 0,79; 0,57; 0,69 – értékek alapján).
Vályog, agyagos vályog, agyag és nehéz agyag kategóriák.
A radon- és toronexhalációs együtthatók összehasonlítására is sor került, a legnagyobb kötöttségi számú minta mutatta a leghosszabb kilépési, diffúziós időt.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Itt köszönetemet szeretném kinyilvánítani témavezetőimnek, Szabó Csabának és Horváth Ákosnak; az LRG összes tagjának, akik hihetetlenül összetartó csapatot alkotnak; kiemelten Breitner Dánielnek, Guzmics Tibornak, Kármán Krisztinának, Nagy Hédinek, Szabó Katának és Völgyesi Péternek (névsorrendben); valamint Csorba Ottónak. Köszönöm Kávási Norbertnek, hogy hasznos tanácsokkal segített. Továbbá nagyon-nagyon köszönöm Apának és Lacinak, hogy fúrtak és szondáztak, valamit Anyának, hogy segített és türelmes volt.
Köszönöm a figyelmet!
TALAJGÁZ MÉRÉSEK EREDMÉNYEI
Mérések kétszer is történtek a pontokban (2008 ősz és 2009 tavasz).
Az
első méréssorozat eredményeit nem mutattam be, ennek oka:
detektor páratartalom,
75 cm mélység.
Elmondható: mind a két méréssorozat hasonló értékeket és eloszlást mutatott.
TÉRKÉPEK SZERKESZTÉSE Beltéri mérések – pl. OSSKI, RAD Labor. Egy négyzetbe esne a vizsgált terület, így egy átlagos értékkel lenne jellemezve. A cél: Nem belétéri méréseken alapuló térkép. Részletesség (Kemski et al., 2001)
A lokalitások így is hanyagolva. (lehetőség)
el
vannak
Alapkutatási cél. Fontos: A bemutatott térképek csak a radon / toron megjelenésének relatív kockázatát mutatják. Interpolációs eljárás! Mintasűrűség!
A lakótérben mért radonszintek átlaga szerint színezett térkép, ha egy cellában több, mint 10 házban mértek (függetlenül a ház szerkezetétől) (RAD Labor, http://boronkay.vac.hu/rad/)
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönöm újra a figyelmet!
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. BÁNYÁSZ,
GY., MÓCSY, I. (2005): A radon, A radon tulajdonságai és leányelemei in: MÓCSY, I., NÉDA, T.: Radon a Kárpátmedencében. – Kézirat, Kolozsvár, pp. 14-20. BOCHICCHIO,
F. (2008): The radon issue: Considerations on regulatory approaches and exposure evaluations on the basis of recent epidemiological results. – Applied Radiation and Isotopes 66(11)., pp. 1561-1566. BURJÁN,
ZS. (2002): Radon környezeti hatása és forrásanyagának geokémiai vizsgálata – Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest,
p. 47. DARBY,
S., HILL, D., AUVINEN, A., BARRIOS-DIOS, J. M., BAYSSON, H., BOCHICCHIO, F., DEO, H., FALK, R., FORASTIERE, F., HAKAMA, M., HEID, I., KREIENBROCK, L., KREUZER, M., LAGARDE, F., MAKELAINEN, I., MUIRHEAD, C., OBERAIGNER, W., PERSHAGEN, G., RUANO-RAVINA, A., RUOSTEENOJA, E., ROSARIO, A. S., TIRMARCHE, M., TOMASEK, L., WHITLEY, E., WICHMANN, H. E., DOLL, R. (2005): Radon in homes and risk of lung cancer: collaborative analysis of individual data from 13 European case-control studies. – British Medical Journal 330(7485), pp. 223-226. DOUGLES,
G. (1988): Eh-Ph Diagrams for Geochemistry – Springer-Verlag, p.176
DURRIDGE
COMPANY INC. (2000): RAD7 RADON DETECTOR Owner’s Manual, p. 77.
EBAID,
Y. Y., EL-MONGY, S. A., ALLAM, K. A. (2005): 235U-[gamma] emission contribution to the 186 keV energy transition of 226Ra in environmental samples activity calculations – International Congress Series 1276, pp. 409-411. FILEP,
GY. (1999): A talaj fizikai tulajdonságai, A talaj szemcseösszetétele, A talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján in: STEFANOVITS, P.: Talajtan – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 136-139. GATES, A.
E., GUNDERSEN, L. C. S. (1992): Sensitivity of soil radon to geology and the distribution of radon and uranium in the Hylas zone area, Virginia – Geological Society of America Special Paper 271, pp. 17-27. GREEMAN,
D. J., A. W. ROSE (1996): Factors controlling the emanation of radon and thoron in soils of the eastern USA. – Chemical Geology 129(1-2)., pp. 1-14. KEMSKI,
J., SIEHL, A., STEGEMANN, R., VALDIVIA-MANCHEGO, M. (2001): Mapping the geogenic radon potential in Germany. – Science of the Total Environment 272(1-3), pp. 217-230. KÖTELES,
GY. (2005): A radon és leánytermékeinek hatása az élő szervezetekre, A radon expozíció biológiai hatása, Egyéb egészségkárosító, illetve biológiai hatások in: MÓCSY, I., NÉDA, T.: Radon a Kárpát-medencében. – Kézirat, Kolozsvár, pp. 86-87. MOOK,
W. G. (2001): VOLUME I: INTRODUCTION: THEORY METHODS REVIEW. – ENVIRONMENTAL ISOTOPES in the HYDROLOGICAL CYCLE. Principles and Applications (ed: Mook, W. G.). J.J. de Vries, Free University, Amsterdam, p. 236.
FELHASZNÁLT IRODALOM 2. SAAD,
A. F. (2008): Radium activity and radon exhalation rates from phosphate ores using CR-39 on-line with an electronic radon gas analyzer "Alpha GUARD". – Radiation Measurements 43, pp. S463-S466. SAKODA,
A., HANAMOTO, K., ISHIMORI, Y., NAGAMATSU, T., YAMAOKA, K. (2008): Radioactivity and radon emanation fraction of the granites sampled at Misasa and Badgastein. – Applied Radiation and Isotopes 66(5), pp. 648-652. SEMKOW,
T. M. (1990): Recoil-emanation theory applied to radon release from mineral grains. – Geochim. Cosmochim. Acta. 54, pp.
425-440 SHANG,
B. et al. (1997): Radon and Thoron in the Human Environment – World Scientific, Singapore, pp. 379– 384.
STEFANOVITS,
P. (1999): A tájak talajviszonyai, A Dunántúli-középhegység, A Dunazug hegyvidék in: STEFANOVITS, P.: Talajtan – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 427-428. SZABÓ,
K. ZS., HORVATH, Á., SZABÓ, CS. (2009): Radon potential map of Pest County, Hungary – Book of Abstracts, 1st International Conference „Radon in Environment”, Zakopane, pp. 27. SZABÓ,
ZS., BOROS, Á. (2009): Tapasztalatok a nagy-kopasz hegyi tórium-anomália tanulmányozása során – A RAD7 radon monitor működése nagy toronexhaláció esetén. – Tudományos Diákköri Dolgozat, Budapest, p. 60. TYHOMIROV, A.
(1965): Légi-radiometriai térképcsomag, Pilis-Budai hegység. ELGI
UJIC,
P., CELIKOVIC, I., KANDIC, A., ZUNIC, Z. (2008): Standardization and difficulties of the thoron exhalation rate measurements using an accumulation chamber. – Radiation Measurements 43(8), pp. 1396-1401. UNSCEAR
Report (2000): Exposures from natural radiation – United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation, New York. YAMADA,
Y., TOKONAMI, S., ZHUO, W., YONEHARA, H., ISHIKAWA, T., FURUKAWA, M., FUKUTSU, K., SUN, Q., HOU, C., ZHANG, S., AKIBA, S. (2005): Rn-Tn discriminative measurements and their dose estimates in Chinese loess plateau. – International Congress Series 1276, pp. 76-80. YONEHARA,
H., TOKONAMI, S., ZHUO, W., ISHIKAWA, T., FUKUTSU, K., YAMADA, Y. (2005): Thoron in the living environments of Japan. – International Congress Series 1276, pp. 58-61. WÉBER,
B. (1989): A budai-hegységi Th-anomáliák. – Földtani Közlöny 119, pp. 373-388.
FELHASZNÁLT IRODALOM 3. Internetes hivatkozások: BROOKHAVEN Épületek
NATIONAL LABORATORY: National Nuclear Data Center, NuDat2.4 (http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/)
radioaktivitása laboratóriumi gyakorlat, mérésleírás (http://ion.elte.hu/~akos/orak/kmod/EPR2.htm)
KUTI,
L., MÜLLER, T., VATAI, J. (2006): A felszín egyszerűsített litológiai térképe – Magyarország földtani atlasza, digitális változat ( http://www.eunitrat.hu/html/terkepek/m01-litologia.jpg) MINITERIO
DE TRABAJO E IMIGRACIÓN (http://www.mtas.es.)
Talajvédelmi Alapítvány ZSÁMERT
(http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm)
(http://www.zsamert.hu/)
A FAJLAGOS EXHALÁCIÓ SZÁMÍTÁSA Clevegő = Cmért + Cmért * Vdetektor / Vnettó – Cháttér * Vdetektor / Vnettó , E = Clevegő * Vnettó , Ahol E a minta exhalációja [Bq], Clevegő a kamrában kialakuló aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Cmért a mért aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Cháttér a helyiségben lévő aktivitás-koncentráció [Bq/m3], Vnettó a kamra és a minta térfogatának különbsége [m3] és Vdetektor a detektor és az összekötő csövek térfogata [m3]. Ebből a minta tömegének figyelembevételével számolhatjuk a fajlagos radon-, illetve toronexhalációt.
EGYÉB KÉPLETEK •
A = T / (t * ε * η) – Tháttér / (tháttér * ε * η)
•
c= K*A K = (1000 * M) / (NA * λ) 1Bq/kg 226 Ra (238 U sor) = 0,08063ppm 238 U (K=0,08063kg/Bq), 1Bq/kg 228 Ac (232 Th sor) = 0,2472ppm 232 Th (K=0,2472kg/Bq), 1Bq/kg 40 K = 32,35ppm K (figyelembe véve a 40 K százalékos részarányát – 0,0117%) (K=0,3785kg/Bq).
• • • •
•
A = E * ( 1 – e-λt )
•
E = m * Vnet / λ
•
c0 = cm / e-λVút/s
•
KA = Vv / mt * 100
ARANY-FÉLE KÖTÖTTSÉGI SZÁM KATEGÓRIÁK KA
Fizikai talajféleség-kategória
< 25
Durva homok
25 – 30
Homok
30 – 38
Homokos vályog
38 – 42
Vályog
42 – 50
Agyagos vályog
50 – 60
Agyag
> 60
Nehéz agyag: 80%-nál nagyobb a 0,02 mm-nél kisebb szemcsék részaránya
HIBASZÁMÍTÁS A hibaszámítás során a következő képletet vettem alapul minden esetben:
y = f (x1, x2… xn) σy2 = Σ [( ∂f / ∂xi )2 * σxi 2], ahol y a vizsgát, mérési eredményekből számított érték (például fajlagos izotópaktivitás, fajlagos radon- és toronexhaláció, radon- és toronexhalációs együttható), f (x1, x2… xn) a számítás módja vagy képlete, σy a vizsgált érték meghatározandó szórása, ∂f / ∂xi a képlet minden tag szerinti parciális deriváltja és σxi az adott tag szórása.
FAJLAGOS AKTIVITÁS ÉS KONCENTRÁCIÓ Minta jele 1326 1059-1 1059-2 1059-3 1059-4 1059-5 1059-6 1314-1 1314-2 1314-3 1314-4 1316-1 1316-2 1316-3 1325-3-1 1325-3-2 1325-3-3 1330-1 1330-2 1330-3 CSIL-1 CSIL-2 PLTP-1 PLTP-2 PLTP-3 PLTP-4 PLTP-5 TJ-1 TJ-2 TJ-3 TJ-4 VM-1 VM-2 VM-3 ZS-1 ZS-2
Ra (Bq/kg) 29,4 30,5 31,1 31,5 19,5 30,9 21,6 25,1 18,6 23,0 17,0 33,6 34,0 32,8 37,7 30,4 32,1 35,4 36,8 35,8 36,1 17,4 31,3 33,5 26,7 27,1 26,3 26,7 21,9 26,9 31,8 26,5 26,0 21,4 35,8 34,1 226
σ 3,3 3,3 3,2 3,1 2,8 3,1 3,8 3,3 2,9 2,9 2,9 3,7 3,8 3,4 3,6 3,6 3,6 3,5 3,3 3,5 3,4 2,6 3,3 3,3 3,1 3,1 3,1 3,3 2,9 3,1 3,2 3,1 3,0 2,8 3,5 3,2
c238U (ppm) 2,4 2,5 2,5 2,5 1,6 2,5 1,7 2,0 1,5 1,9 1,4 2,7 2,7 2,6 3,0 2,5 2,6 2,9 3,0 2,9 2,9 1,4 2,5 2,7 2,2 2,2 2,1 2,2 1,8 2,2 2,6 2,1 2,1 1,7 2,9 2,7
σ 0,3 0,3 0.3 0,3 0,2 0,2 0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,2 0,3 0,3 0,3 0,2 0,3 0,3 0,2 0,3 0,3 0,2 0,2 0,2 0,3 0,3
Ac (Bq/kg) 17,0 24,1 25,0 23,5 18,7 23,8 17,8 17,4 17,8 16,1 15,4 24,3 23,1 27,6 27,4 23,7 28,3 24,9 28,3 21,8 26,7 15,2 21,4 27,0 23,2 21,3 21,1 22,9 19,6 20,7 23,7 22,9 18,7 17,0 18,6 24,2 228
σ 1,3 1,2 1,2 1,2 1,0 1,1 1,4 1,1 1,2 1,1 1,0 1,5 1,5 1,4 1,4 1,5 1,6 1,4 1,3 1,3 1,2 1,0 1,1 1,3 1,2 1,1 1,2 1,3 1,1 1,2 1,2 1,2 1,1 1,1 1,2 1,2
c232Th (ppm) 4,2 6,0 6,2 5,8 4,6 5,9 4,4 4,3 4,4 4,0 3,8 6,0 5,7 6,8 6,8 5,8 7,0 6,1 7,0 5,4 6,6 3,8 5,3 6,7 5,7 5,3 5,2 5,7 4,9 5,1 5,9 5,7 4,6 4,2 4,6 6,0
σ 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,4 0,3 0,3 0,3 0,2 0,4 0,4 0,3 0,4 0,4 0,4 0,3 0,3 0,3 0,3 0,2 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3 0,3
K (Bq/kg) 177 288 311 283 236 268 184 233 227 233 223 297 295 307 342 270 338 267 289 337 287 182 304 327 280 265 240 276 232 244 265 376 321 295 242 285 40
σ 6 7 8 7 7 7 8 7 7 7 7 9 9 8 9 8 9 8 8 8 7 6 8 8 8 7 7 8 7 7 7 9 8 8 8 8
cK (ppm) 5730 9316 10053 9156 7635 8654 5951 7537 7329 7539 7228 9622 9532 9942 11072 8738 10950 8650 9348 10897 9296 5903 9846 10563 9061 8571 7769 8927 7501 7905 8569 12173 10395 9552 7820 9209
σ 205 240 251 240 218 233 254 233 218 229 221 279 289 268 289 271 289 250 250 271 240 193 247 263 243 229 230 252 217 234 234 280 256 250 249 243
TALAJGÁZ KONCENTRÁCIÓ Mérési helyszín neve
Radonaktivitás-koncentráció (Bq/m3)
σ
Toronaktivitás-koncentráció (Bq/m3)
σ
Kelet
-
-
-
-
Budajenő, Hilltop
1817
109
402
78
Budajenő, Szőlőhegy
14
8
0
0
Tök Nagy Fúrás
2776
170
1087
163
Telki, Öreghegy Villapark
270
15
31
18
TAKI
13249
378
13493
467
Csillagerdő
58
36
47
30
Perbál
6577
137
2972
274
Tök …
11161
392
5730
217
Vízimalom
53040
547
12600
366
Zsámbék
17747
543
8408
345
FAJLAGOS EXHALÁCIÓ Minta jele 1326 1059-1 1059-2 1059-3 1059-4 1059-5 1059-6 1314-1 1314-2 1314-3 1314-4 1316-1 1316-2 1316-3 1325-3-1 1325-3-2 1325-3-3 1330-1 1330-2 1330-3 CSIL-1 CSIL-2 PLTP-1 PLTP-2 PLTP-3 PLTP-4 PLTP-5 TJ-1 … TJ-2 TJ-3 TJ-4 VM-1 VM-2 VM-3 ZS-1 ZS-2
Radonexhaláció (Bq/kg) 5,9 6,0 4,7 4,7 2,9 2,7 3,0 5,0 2,6 3,1 3,0 3,3 4,2 5,3 9,0 2,8 4,0 7,2 5,2 6,9 5,1 4,5 4,8 6,8 7,7 2,7 3,5 6,5 2,1 2,5 0,4 9,9 8,6 6,7 4,5 4,3
σ 0,2 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,3 0,1 0,1 0,2 0,1 0,2 0,1 0,1 0,1 0,2 0,2 0,1 0,1 0,2 0,1 0,1 0,0 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1
Toronexhaláció (Bq/kg) 3,1 4,3 3,5 3,7 3,1 2,2 2,5 3,1 2,2 3,0 2,8 3,6 2,6 3,8 7,4 2,9 3,3 3,6 3,3 5,5 3,3 4,5 2,5 4,5 4,9 2,5 2,7 3,6 2,5 1,9 3,6 6,0 3,3 0,7 2,9 3,3
σ 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,1 0,0 0,1 0,1
GREEMAN ÉS ROSE ADATAI
A toronexhalációs együttható a radonexhalációs együttható függvényében Greeman & Rose (1996) adatai alapján. fekete: 70-80% agyagtartalom,barna: 50-60% agyagtartalom, kék: <50% agyagtartalom
IDÉZET A DOLGOZATBÓL (31. OLD.)
„A program (Surfer 8) interpolációs eljárással határozza meg az eredeti adattal rendelkező pontok közötti területre az értékeket. Ez nem veszi figyelembe például a talajtani határokat, illetve kiugró értékek mellett (pl. Vízimalom), relatív kis mintasűrűség esetén túlbecsüli a kis vagy a nagy értékkel rendelkező területek nagyságát, így az eloszlástérképek csak közelítik a valóságot, nem fedik azt teljes egészében.”
